https://vik.wiki/index.php?action=history&feed=atom&title=Be%C3%A1gyazott_rendszerek_vizsga_20040623Beágyazott rendszerek vizsga 20040623 - Laptörténet2026-04-06T17:30:28ZAz oldal laptörténete a wikibenMediaWiki 1.43.6https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_rendszerek_vizsga_20040623&diff=137048&oldid=prevUnknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendVizsga20040623}} __TOC__ [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8736 feladatsor] ==1. Feladat ==…”2012-10-21T19:53:36Z<p>Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendVizsga20040623}} __TOC__ [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8736 feladatsor] ==1. Feladat ==…”</p>
<p><b>Új lap</b></p><div>{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendVizsga20040623}}<br />
<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
[http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&tmp_page=&doc_id=8736 feladatsor]<br />
<br />
==1. Feladat ==<br />
<b>Mi a kommunikáció idővezérelt megközelítésének a lényege? Mutassa be a TTA architektúrát! Hogyan valósul meg a szinkronizáció, ha a csomópont eseményvezérelt működésű </b> (3 pont)?<br />
<br />
[http://portal.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimm3244/jegyzet/2006/TTA_3130.pdf MIT-es jegyzet]-ből leszűrhető a lényeg.<br />
<br />
==2.1. Feladat ==<br />
<b>Mutassa be, hogyan ütemezné egy, a earliest deadlinefirsi (EDF) algoritmus szabályai szerint működő ütemező a Tl, T2 és T3 taszkokat, melyek periódusa rendre 10, 20 és 30 msec, számítási ideje 3, 8 és 6 msec, határideje pedig 9, 1 8 és 27 msec, ha (az ütemező) végrehajtási ideje elhanyagolható, futását pedig egy óra egység msecenként kezdeményezi! A taszkok kezdőfázisa rendre nulla, 3 msec, ill. 5 msec, tehát a rendszer inicializálását követően ennyi idő elteltével liittathatók. A működést az első 80 msec-ra mutassa be.</b> (3 pont)<br />
<br />
==2.2. Feladat ==<br />
<b>A Deadline Monotonic Aizalz&#8217;zis (DMA) módszerével határozza meg a T3 taszk worst-case válaszidejét (2 pont), és az eredményt vesse össze a 2. 1 . szerinti feladat eredményével (1 pont)</b>!<br />
<br />
==3. Feladat ==<br />
<b>Egy lineáris, diszkrét idejű, dinamikus rendszer (A = diag( 1; - 1) C = (O.1 ; O.1)) megfigyelésére alkalmas eljárást tervezünk. (A: állapotátmenet mátrix, C: megfigyelési mátrix). Hogyan kell megválasztani az eljárás szabad paramétereit, ha véges beállási időt szeretnénk (3 pont)</b>?<br />
<br />
Ehhez a következő feltételnek kell teljesülnie: (A-GC)^N=0; itt G=(g1;g2)-re kesressük a megoldásokat. Ha elvégezzük, akkor N = 2 -nél g1 = -g2 = 5.<br />
<br />
==4. feladat==<br />
<b>Mutassa be a valós idejű operációs rendszerrel együttműködő megszakítás-kezelő rutinok írásának szabályait (2 pont)</b>!<br />
<br />
* Nem kérhet szemafort<br />
* Nem hívhat olyan RTOS függvényt, amely taszk váltást eredményez, kivéve, ha tudja az OS, hogy IT fut.<br />
<br />
==5. feladat==<br />
<b>Mi a lényeges különbség mintavételezés (sampiing) és lekérdezés (polling) között (1 pont)? Milyen veszélyekkel jár a megszakítás</b> (1 pont)?<br />
<br />
Mintavételezés-lekérdezés:<br />
Mintavételezés esetén a memória az érzékelőnél, és nem a számítógépen belül. Így megóvjuk a rendszert attól, hogy több esemény érkezzen, mint a specifikációban rögzített (&#8222;alul-áteresztő szűrő&#8221; hatás). Ez a memória a számítógép befolyásolási tartományán (sphere of control) kívül helyezkedik el. Lekérdezés esetén a memória a számítógépen belül van. Hiba esetén a mintavételezés robusztusabb: a számítógép leállása és újraindulása esetén a memóriatartalom elveszhet.<br />
<br />
Megszakítás veszélyei:<br />
Felépítése olyan mint a lekérdezésé: a számítógép befolyásolási tartományán kívüli eszköz befolyásolja a számítógépet; veszélyes, kevésbé robusztus, mint akár a lekérdezés; tranziens hibák (pl. nagyáramú fogyasztó be-kikapcsolása következtében) váratlan processzor terhelést okozhatnak, ami veszélyeztetheti a határidő betartását.<br />
<br />
6. <b>Ismertesse egy általáiios [[TinyOS]] szoftverkomponens elemeit, felületét! </b>(2 pont)<br />
<br />
7. <b>Vázolja az elárasztásos ad-hoc protokollok működését, erőforrás igényüket! (2 pont) Hogyan hangolhatók ezek a protokollok különböző sűrűségű (csomópontok hallótávolságán belüli szomszédok száma) hálózatokra? </b>(1 pont)<br />
<br />
==8. feladat==<br />
<b>Az alábbi ábra egy 4 csomópontot tartaLmazó hálózatot mutat, melyben DSDV útvonalválasztást alkalniazt.mk. A csomópontok mellett feltüntettük az általuk nyilvántartott táblázatok jelenlegi állapotát (CCé1, KKözvetlen szomszéd, TTávolság, SzSzámláló). <br />
* A táblázatok alapján határozza és indokolja meg, hogy a 3-as csomópontból a O-s felé indított<br />
adatcsomag milyen úton fog végighaladni ! (1 pont)<br />
* Mutassa meg, hogyan változnak az egyes táblázatok a O-s csomópont által kezdeményezett következő<br />
frissítő üzenet hatására, ha a csomópontok közötti Új kommunikációs viszonyokat (hallótávolság) a<br />
szaggatott nyilak ábrázolják és az egyes csomópontok azonnal közzéteszik saját változásaikat. (2pont)</b><br />
<br />
idén nem vettük szerintem <br />
<br />
==9. feladat==<br />
<b>Mutassa be a diszkrét események számítási modelljét, különös tekintettel a végreható elemek ütemezésére! (2 pont) Miért használják ezt a számítási modellt előszeretettel a különböző szimulátorok végrehajtási logikájaként? (1 pont) Milyen szabályok vonatkoznak a hurok struktúrák kialakítására?</b> (1 pont)<br />
<br />
Minden végrehajtó elem a kimenetén egy időbélyeggel ellátott tokent ad ki. Ezek a tokenek rendezett listába kerülnek, és a mindig a legkorábbit hajtja végre a rendszer (azonos időpont esetén többet egyszerre), az eredmény a listába kerül, és tovább lép a következő eseményre. Azért szeretjük, mert az szimulált rendszerben eltelt idő mennyisége nem befolyásolja a szimuláció idejét, csak az értékes események (tehát ha a szimulációban "egy évig nincs semmi", azt egy microsec alatt szimuláljuk le). A hurkokba késleltető csomópontot kell tenni, különben végtelen ciklus.<br />
<br />
==10. feladat==<br />
<b>Írja le, hogyan végezhető el a futtatórendszerrel való integráció tesztelése! Mi ennek a módszernek az indokoltsága </b>(2 pont)?<br />
<br />
A probléma abban rejlik, hogy nehéz a tesztkörnyezetben csonkokkal és végrehajtókkal szimulálni az egyes futtató környezetben meglévő funkcióat pl Ütemezés. Ezért a modulokat szépen felülről lefele teszteljük egészen a futtató rendszer szintjéig. A futattó rendszert alulról felfele leteszteljük, hogy önmagában működőképes-e, majd a kettő tesztet integrálva befejezzük a modultesztelést lefele.<br />
<br />
==11. feladat==<br />
<b>Adja meg egy detektált tranziens hardver hiba utáni helyreállítás (recovery) két módszerét (2 pont), valamint hasonlítsa össze ezeket az alábbi szempontok szerint </b>(2 pont):<br />
* a hiba azonosításának megkívánt pontossága,<br />
* a hibaállapot javításának módja,<br />
* a megvalósítás előfeltételei,<br />
* valósidejű rendszerekben való aikahnazhatóság.<br />
<br />
Előrelépő helyreállítás:<br />
* Pontos hibaazonosítás, esetleges előre kalkulálás szüksége, hogy a folyamatot megint a helyes útra tereljük<br />
* Hibamentes állapot beállítása - szelektív korrekció<br />
* A hibalehetőséget előtte figyelembe kell venni, így a rendszer számíthat rá.<br />
* Alkalmazható<br />
<br />
Visszalépő helyreállítás:<br />
* Nem fontos a hiba ismerete, csak létezése<br />
* Egy elmentett állapotba való visszatérés - rollback<br />
* Állapotmentések létrehozása hibátlan állapotban<br />
* Nem alkalmazható RT esetben, hiszen visszalépni nem lehet egy "megszaladt" láncreakció esetén sem.<br />
<br />
==12. feladat==<br />
<b>Hasonlítsa össze a szofbier és a hibrid monitorozás módszerét az alábbi szempontok szerint </b>(2 pont):<br />
* a triggerelés módja,<br />
* a regisztrálás módja,<br />
* megvalósítás rugalmassága,<br />
* beavatkozás mértéke.<br />
<br />
Kb ugyanaz, mint az [https://wiki.sch.bme.hu/bin/view/Infoalap/BeagyRendVizsga20050203#11_feladat előző vizsga 11. feladata]<br />
<br />
<br />
==13. feladat==<br />
<b>Rajzolja fel azt az üzenet szekvencia diagratnot, ami egy 3 variánst működtető N-verziós programozási séma<br />
monitorozásával vehető fel abban az esetben, ha az egyik variáns hiba következtében végtelen ciklusba kerül. A<br />
hívó, a variánsok, a szavazó, az időzítő és a koordinátor (futtató rendszer) párhuzamos processzek legyenek (3<br />
pont). Jelölje be az aktív illetve várakozó állapotokat </b>(1 pont)!<br />
<br />
Kezdetben fut a hívó majd, (megkéri a futtatót, hogy ) meghívja az N db variánst, és ezek futnak párhuzamosan. Majd mindegyik szépen elkészül, elküldi az eredményt a szavazónk és várni kezd, kivétel egyet. Egy idő után a futtató rendszer egy timeout megszakítást kap, ekkor kilövi a még futó variánst, majd aktíválja a szavazót. A szavazó a végső eredményt elküldi a hívónak, ami eddigi várakozása fut tovább.<br />
Üzenet szekvencia diagramot a [http://portal.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimm3244/jegyzet/2006/majzik_vazlat2006.pdf jegyzet] 28. oldalán láthatunk.<br />
<br />
<br />
-- [[SzatmariZoltan|Zee]] - 2006.05.26.<br />
-- [[MartonfalviPal|Pali]] - 2010.06.08.<br />
<br />
<br />
[[Category:Infoalap]]</div>Unknown user