https://vik.wiki/index.php?action=history&feed=atom&title=Be%C3%A1gy_vizsga_2006._06._21. 2026-04-07T15:51:15Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gy_vizsga_2006._06._21.&diff=137055&oldid=prev 2012-10-21T19:53:44Z

<p>Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendVizsga20060621}} Thx to [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&amp;tmp_page=&amp;doc_id=12238 InfoSite] &amp;&amp; PDF Converter Ver…”</p> <p><b>Új lap</b></p><div>{{GlobalTemplate|Infoalap|BeagyRendVizsga20060621}}<br /> <br /> Thx to [http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&amp;tmp_page=&amp;doc_id=12238 InfoSite] &amp;&amp; PDF Converter Version 3<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> A megoldasra forditható idő 120 perc. A valaszokat a kerdeseket tartalmazó , lapra kerjuk irnii. A kidolgozas soran segedeszkozök alkalmás és az egymas kozotti kommunikacio tiltott. Indoklas nelkuli valaszokat nem ertekelunk.<br /> <br /> ==1. Kérdés==<br /> &#039;&#039;&#039;Egy öt taszkbol allo rendszerben prioritasos ütemezést alkalmaztunk. Az egyes taszakok periódusat, szamitasi idejet, hataridejet, ill. a hibakezelo handler futtasi; idejet msec-ben megadó számnégyesek csökkenő prioritás szerint rendezve render a következők: (10, 0.4, 3, 0.1), (3, 0.45.3, 0.05), (6, 0.7, 6, 0.05), (14, 1.15, 14, 0.1), (14, 4.5, 14, 0.5). Valarnelyik taszk vegrehajtasa soran, 5 msec-enként legfeljebb egyszer, véges valószinüseggel hiba lép fel. A Deadline Monotonic Analysis (DMA) módszer felhasználasával vizsgálja meg, hogy a legkisebb prioritasú taszk teljesiti-e a határidőt?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(4 pont)&#039;&#039;<br /> <br /> ==2. Kérdés==<br /> &#039;&#039;&#039;Hogyan értékeil a memoria menedzsment technikakat a valaszidő kezbentarthatósága szempontjából?&#039;&#039;&#039; <br /> &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039;<br /> <br /> ==3. Kérdés==<br /> &#039;&#039;&#039;Mi a komnunikacio idovezerelt megközelitesenek a lenyege?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Mutassa be a TTA architektúrát!&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(2 pont)&#039;&#039;<br /> Idő vezérelt vezérlési mód (time triggered): minden kommunikáció, ill. feldolgozás központi időzítéshez (órához) szinkronizált <br /> módon történik.<br /> Példa: Egy cluster-ben 10 interfész csomópont csatlakozik a vezérlendő objektumhoz és egy alarm csomópont amely a vészjelzéseket továbbítja az operátor felé. Minden interfész csomópont egyenként 40 bináris vészjelzést kell észrevennie. Az operátor minden esetben 100 msec-en belül értesítendő. A kommunikációs csatorna sávszélessége 100 kbit/sec.<br /> TT/CAN (idővezérelt kommunikáció): Minden csomópont 100 msec-enként megküldi a periodikus állapot üzenetét, amely a 40bites adatmezőt is tartalmazva összesen 88 bit. Ebből 110 küldhető át a csatornán 100 msec alatt. De csak tíz csomópont van, azaz a kommunikációs csatorna terhelése &lt; 10%.<br /> A TT okozta terhelés az aktív vészjelzések számától függetlenül állandó &lt;10%. <br /> ==4. Kérdés==<br /> &#039;&#039;&#039;Hogyan épül fel egy fizikai óra?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Mi a referencia ora, a helyes ora es a pontos ora definciója?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Hogyan értelmezzük az óra driftet (a drift mértéket), mit nevezünk offszettnek, együttfutásnak, ill. pontosságnak?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(2 pont)&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Mit nevezünk belso. es mit kulso szinkronizáionak?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039;<br /> * A fizikai óra: Oszcillátor+számláló, felbontóképessége g (granularity), mikro-ütés (microtick). <br /> * Referencia óra: a teljesen pontos óra. Ha a k-jelű teljesen pontos, akkor Ck(t) = t minden t-re. <br /> * Helyes óra: a k-jelű óra helyes t0-ban, ha Ck(t0) = t0.<br /> * Pontos óra: a k-jelű óra pontos t0-ban, ha dCk (t)/dt = 1; t= t0.<br /> * Óra drift: k-jelű fizikai óra i-edik és az i+1-edik mikro óraütése között eltelt időt a referencia órával mérjük és a különbséget viszonyítjuk ennek teljesen pontos értékéhez.<br /> * Offszet:<br /> * Együttfutás: <br /> * Pontosság: a k óra ofszetje a referencia órához képest. Értelmezhető az i-edik mikro-ütésre, és a maximumot képezve minden i-re. Ez az ún. &amp;#8220;külső szinkronizáció&amp;#8221;.<br /> * Belső szinkronizáció:<br /> * Külső szinkronizáció: <br /> ==5. Kérdés==<br /> &#039;&#039;&#039;Milyen szabalyokat alkalmazunk (2 szabaly), ha aperiodikus és sporadikus, hard real-time és soft teal-time taszkokat egyaránt ütemeznünk kell?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(2 pont)&#039;&#039;<br /> * 1. szabály: Minden taszk ütemezhető kell legyen átlagos végrehajtási és érkezési idő feltételezésével. <br /> * 2. szabály: Minden hard real-time taszk ütemezhető kell legyen valamennyi (szoft is) taszk esetén WCET és WCAT (Worst Case Arrival Time) feltételezésével.<br /> ==6. Kérdés==<br /> *Egy token vezérelt busz rendszerben a token körbejarasi ideje 10 msec. A globalis idő nem ferhető hozzá. Az üzenet tavabbítasi idő 1 msec. Az óra felbontóképssege elhanyagolható. A fizikai eszkozt elero protokoll felett PAR (Positive Acknowledgement Retransmission) protokollt alkalmazunk. Az ismőtlések száma*: 2. <br /> * &#039;&#039;&#039;Legalabb mekkora time-out beállitasa javasolható? Miért?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Mekkora a hibadetektálás késleltetése? Miert?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(2 pont)&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Mekkora az akció késleltesi idő (két eset)? Miert?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(2 pont)&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> ==7. Kérdés==<br /> &#039;&#039;&#039;Ismertesse a TinyOs/NesC környezet épitőelemeit, ezek felepíteset es tula.jdonsagai! Milyen szabalyok ervenyesek az elemek kapcsolódasra?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(2 pont)&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> ==8. Kérdés==<br /> &#039;&#039;&#039;Hogyan működnek az elarasztasos protokollok?&#039;&#039;&#039; (1 pont) &#039;&#039;&#039;Mikor celszerű ezek alkalmazása?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Jellemezze ezeket a protokollokat mind hálózati mind a csomóponton belüli erőforrás igeny szembpontjából!&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039; &#039;&#039;&#039;Milyen előnyei és hatranyai vannak, hogyan lehet a hátrányos tulajdonsagokon javvítani?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039;<br /> ==9. Kérdés==<br /> &#039;&#039;&#039;Milyen számítási modell felhasznalasaval kaphatunk ún. heterogen rendszert? Miért fontos ez a modellosztaly?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(2 pont)&#039;&#039;<br /> ==10. Kérdés==<br /> &#039;&#039;&#039;Írja le, hogy hibrid monitorozas eseten hogyan történik a felműszerezés, a triggereles es a regisztralas! Adjon valaszt arra a kerdisre, hogy vannak-e elonyei a hibrid monitorazasnak a szoftver monitorazishoz kepest?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(3 pont)&#039;&#039;<br /> ==11. Kérdés==<br /> *Hasonlítsa össze a felülről lefelé illetve az alulról felfele torteno integraciós tesztelesi strategiát a kovetkezo szempontok szerint*:<br /> * &#039;&#039;&#039;Mit szüséges implementalni a tesztelés soran, és mi az, ami adottnak tekintheto?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(2 pont)&#039;&#039;<br /> * &#039;&#039;&#039;Egy modul javitasanak milyen hatasa van a többi modul ujratesztelesere?&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039;<br /> <br /> ==12. Kérdés==<br /> &#039;&#039;&#039;Egy elektromos ajtónyitó berendezes egy kódszám beirasara es egy magneskartya beillesztesere tudja nyitni az ajtot. A kódszamot egy belső adatbazisbol keresi ki a vezerlő, amely adatbázis (tapfeszültseg hiba következteben) törlődhet, ettől függetlennül tranziens hardver hiba miatt a vezélrő is megtagadhatja az ajtónyitast még helyes kodszám es hibatlan adatbazis eseten is. Ez utobbi eset kezelesere ket vezerlot alkalmamak olyan módon, hogy bámelyik onmagaban is kepes az ajtót nyitni. A magneskartya beolvasójat hibamentesnek tetelezzük fe1, de a magneskartya lemágneseződhet.&#039;&#039;&#039;<br /> ===12.1. ===<br /> &#039;&#039;&#039;Rajzolja fel a &quot;helyes kódszám ellenere megtagadott ajtónyitas&quot; mint rendszerszintu hibaesemenyhez tartozó hibafát!&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(2 pont)&#039;&#039;<br /> ===12.2.===<br /> &#039;&#039;&#039;Jelölje be az egyszeres hibapontokat!&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039;<br /> ===12.3.===<br /> &#039;&#039;&#039;A fenti megegoldas helyett 3 vezerlőt és egy szavazót használnak fel, és az ajtó csak akkro nílik ha legalább két vezérlő engedélyezi a nyitást. Módosítsa a hibafat ennek megfelelően!&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(2 pont)&#039;&#039;<br /> ===12.4. ===<br /> &#039;&#039;&#039;Adja meg, hogy csökken vagy növekszik a fenti rendszerszintű hibaesemeny valószínűsege az előző megoldáshoz képset (itt feltetelezzük, hogy az egyes vezerlők hibázási valószínűsége ugyanannyi marad, mint a fenti esetben) !&#039;&#039;&#039; &#039;&#039;(1 pont)&#039;&#039;<br /> <br /> <br /> -- [[AdamO|adamo]] - 2006.06.24.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Unknown user