<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=A_vizsga_Igaz-Hamis_k%C3%A9rd%C3%A9sei_v%C3%A1laszokkal</id>
	<title>A vizsga Igaz-Hamis kérdései válaszokkal - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=A_vizsga_Igaz-Hamis_k%C3%A9rd%C3%A9sei_v%C3%A1laszokkal"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_vizsga_Igaz-Hamis_k%C3%A9rd%C3%A9sei_v%C3%A1laszokkal&amp;action=history"/>
	<updated>2026-04-17T07:20:31Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=A_vizsga_Igaz-Hamis_k%C3%A9rd%C3%A9sei_v%C3%A1laszokkal&amp;diff=137225&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|FizikaC2iVargaIgazHamis}}   * (I)Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik. ** Indukált emisszió jelenség…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_vizsga_Igaz-Hamis_k%C3%A9rd%C3%A9sei_v%C3%A1laszokkal&amp;diff=137225&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-21T19:56:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|FizikaC2iVargaIgazHamis}}   * (I)Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik. ** Indukált emisszió jelenség…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|FizikaC2iVargaIgazHamis}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* (I)Az indukált foton emisszió során két azonos energiájú foton távozik.&lt;br /&gt;
** Indukált emisszió jelenségéről akkor beszélünk , ha egy gerjesztett állapotban levő atom egy kívülről érkező foton hatására, két azonos energiájú, fázisú, frekvenciájú, terjedési irányú és polarizációjú fotont sugároz.&lt;br /&gt;
* (H)Egy atom nem ugyanazokon a frekvenciákon nyeli el az elektromágneses sugárzást, mint amelyeken kibocsájtja azt.&lt;br /&gt;
** &amp;quot;Ha egy atom energiát nyel el, elektronjai egy megengedett magasabb energiaszintre ugranak fel, majd nagyon rövid id? elteltével visszatérnek az alapállapotukba. Eközben a két energiaszint különbségének megfelelő energiát fény formájában sugározzák ki.&amp;quot; (http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/Feny/FY_ft412.htm)&lt;br /&gt;
* (I)A Hamilton operátor sajátértékei a rendszer lehetséges energiáit adja meg.&lt;br /&gt;
** &amp;quot;Mindezen operátorok közül a Hamilton-operátor kitüntetett helyzetű, ennek sajátértékei az energia lehetséges értékei.&amp;quot; (http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantummechanika)&lt;br /&gt;
** &amp;quot;A Hamilton operátor első tagja az elektronok, a második a magok mozgási energiája, a harmadik a mag-elektron vonzás, a negyedik az elektron-elektron taszítás, az ötödik a mag-mag taszítás.&amp;quot; (http://theop8.chem.elte.hu/imre/elmkonyv/hf/index.htm)&lt;br /&gt;
* (I)A mellékkvantumszám határozza meg az atomi elektron pályaperdületének nagyságát.&lt;br /&gt;
** az állapot impulzusmomentumát adja meg&lt;br /&gt;
** impulzusmomentum=perdület &amp;lt;a href=&amp;quot;http://hu.wikipedia.org/wiki/Impulzusmomentum&amp;quot;&amp;gt;http://hu.wikipedia.org/wiki/Impulzusmomentum&amp;lt;/a&amp;gt; &amp;lt;a href=&amp;quot;http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantumsz%C3%A1m&amp;quot;&amp;gt;http://hu.wikipedia.org/wiki/Kvantumsz%C3%A1m&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
* (I)A hőmérséklet növekedésével az ionmozgékonyság folyadékok esetében növekszik&lt;br /&gt;
* (H)A diamágneses anyag atomjainak mágneses dipólnyomatéka mindig különbözik a nullától.&lt;br /&gt;
* (H)A gerjesztési törvény értelmében mágneses térerősség zárt felületre vett integrálja megegyezik a felületen befolyó áramok előjeles összegével.&lt;br /&gt;
* (I)A gerjesztési törvény értelmében a mágneses térerősség zárt görbére vonatkozót integrálja megegyezik a zárt görbe által meghatározott felületen áthaladó előjeles áramok összegével.&lt;br /&gt;
* (I)A Lenz törvény értelmében zárt vezetőben mindig olyan áram indukálódik amely az őt létrehozó indukció fluxus változását akadályozza.&lt;br /&gt;
* (H)A foton energiája a Planck állandó és a hullámhossz szorzata.&lt;br /&gt;
** Hamis, mert &amp;lt;math&amp;gt; E = h f &amp;lt;/math&amp;gt;...&lt;br /&gt;
* (I)A foton energiája a Planck-állandó és a frekvencia szorzata.&lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt; E = h f &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* (I)A foton energiája egyenesen arányos a frekvenciával.&lt;br /&gt;
* (I)Az optikai rács felbontóképessége - elsőrendű maximum esetén - arányos a karcolások számával.&lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt; F = m \cdot n &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* (I)A villamos fluxus a villamos térerősség felületi integrálja adott felületre.&lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt;\Phi = \int \underline{E} \mathrm{d}\underline{A}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* (I)Sztatikus térben a villamos térerősség merőleges egy fémtest felületére.&lt;br /&gt;
* (H)A Coulomb erő örvényes erőtér.&lt;br /&gt;
* (I)A Heisenberg féle határozatlansági reláció szerint egy részecske x irányú impluzusa, és x koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.&lt;br /&gt;
** Igaz, a mérés kétfajta hibájának szorzata nem lehet kisebb a Heisenberg állandónál.&lt;br /&gt;
* (H)Sztatikus térben a villamos térerősség egy fémfelületen tetszőleges szöget bezárhat a fémtest felületi normálisával.&lt;br /&gt;
** Hamis, mert mindig páhuzamos a normálvektorral. (mivel a fém felülete ekvipotenciális felület)&lt;br /&gt;
* (I)A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik a határfelületen.&lt;br /&gt;
** A villamos eltolásvektor normális komponense megegyezik, ebből a két térerősségérték a dielektromos állandóval való szorzással kapható. Ha a két dielektromos állandó különböző, akkor nyilván ugrása lesz.&lt;br /&gt;
* (H)A Heisenberg-féle határozatlansági reláció szerint egy részecske y irányú impulzusa és z koordinátája nem mérhető egyidejűleg tetszőleges pontossággal.&lt;br /&gt;
** Hamis. A reláció egy adott iránybeli impulzus és hely méréséről szól.&lt;br /&gt;
* (H)Az eltolásvektor zárt felületre vett integrálja megadja a zárt felületen lévő összes polarizált töltés mennyiségét.&lt;br /&gt;
** A szabad töltést adja meg.&lt;br /&gt;
* (I)A felezési idő megegyezik azzal az idővel mialatt az adott populáció a felére csökken.&lt;br /&gt;
* (H)A mellék-kvantumszám olyan nem negatív egész szám, amely kisebb egyenlő a főkvantumszámmal.&lt;br /&gt;
**  n-től függően 0-tól maximum (n-1) lehet, egész szám&lt;br /&gt;
* (H)A hőmérséklet növekedésével az ion mozgékonyság folyadékok esetében csökken.&lt;br /&gt;
* (I)A Poynting vektor az elektromágneses tér energia áramsűrűségét adja meg.&lt;br /&gt;
* (H)A szigetelő anyagokban a villamos térerősség nagyobb mint vákuumban ugyanolyan töltéslerendezés esetén.&lt;br /&gt;
** a térerősség csökken&lt;br /&gt;
* (H)A polarizáció vektora megadja az adott test eredő villamos dipólnyomatékát.&lt;br /&gt;
* (I)A polarizáció vektora megadja az adott anyag egységnyi térfogatra vonatkoztatott eredő dipólnyomatékát.&lt;br /&gt;
* (I)A polarizáció vektora megadja az adott anyag egységnyi térfogatra vonatkoztatott eredő villamos dipólnyomatékát.&lt;br /&gt;
* (H)Elektrosztatikus tér fémüregben soha nem nulla.&lt;br /&gt;
** Hamis: Ha az üregben nincsenek töltések, akkor az elektrosztatikus tér nulla, egyébként nem nulla.&lt;br /&gt;
* (I)A kvantummechanikában a fizikai mennyiség operátorának sajátértékei adják meg a fizikai mennyiség lehetséges értékeit.&lt;br /&gt;
* (I)Az F fizikai mennyiség operátorának sajátértékei F lehetséges értékeit adják meg.&lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt; \hat{F} \varphi = F \varphi &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* (I)A mágnesezettség vektora megadja az adott anyag eredő mágneses dipólnyomatékát egységnyi térfogatra vonatkoztatva.&lt;br /&gt;
* (I)A villamos térerősség vektor különböző dielektrikumok határfelületével párhuzamos komponense folyamatosan megy át a határfelületen.&lt;br /&gt;
* (I)A kvantummechanikai rendszer állapotát az időfüggő Schrödinger egyenlet határozza meg.&lt;br /&gt;
* (H)Három azonos egy irányban terjedő síkhullám hatására az intenzitás megháromszorozódik.&lt;br /&gt;
** Hamis. A három hullám interferál - akár ki is ejthetik egymást.&lt;br /&gt;
* (H)A rubin lézer folytonos üzemmódban működik.&lt;br /&gt;
** Impulzusüzemű lézer. Folyamatos üzemű például a He-Ne lézer.&lt;br /&gt;
* (H)Az eltolás vektor különböző dielektrikumok határfelületére merőleges komponense ugrásszerűen változik, ha a határfelületen nincs többlet töltés.&lt;br /&gt;
* (H)Távvezeték esetén a Poynting vektor vezetékkel párhuzamos komponense szállítja az energiát a fogyasztóhoz.&lt;br /&gt;
* (I)A villamos térerősség megadja az egységnyi töltésre ható erő nagyságát és irányát.&lt;br /&gt;
* (I)A vonalmenti töltéseloszlás megadja az egységnyi hosszra eső töltésmennyiséget.&lt;br /&gt;
* (H)A mágneses térerősség zárt görbére vonatkozó integrálja mindig 0.&lt;br /&gt;
** Hamis: Gerjesztési tv: a mágneses térerősség zárt görbére vett integrálja megadja a bezárt felületen áthaladó áramok előjeles összegét, tehát eltérhet nullától. De zárt felületre vett integrálja mindig 0, hiszen a mágneses tér forrásmentes. (A belepő erővonalak ki is lépnek).&lt;br /&gt;
* (H)Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag diamágnessé válik.&lt;br /&gt;
** először paramágnes lesz, és magasabb hőmérsékleten válik csak diamágnessé&lt;br /&gt;
* (I)Curie hőmérséklet felett a ferromágneses anyag mágneses permeabilitása ugrásszerűen megnő.&lt;br /&gt;
** mivel paramágnessé válik&lt;br /&gt;
* (I)A Poynting vektor nagysága az elektromágneses tér intenzitását adja meg.&lt;br /&gt;
* (I)Egy adott anyag esetén a foton abszorpció és indukált foton emisszió valószínűsége azonos&lt;br /&gt;
* (I)A kondenzátor kapacitása a tárolt töltés és a fegyverzetek közötti potenciálkülönbség hányadosa. &lt;br /&gt;
** &amp;lt;math&amp;gt; C=\frac{Q}{U} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* (H)A fajlagos ellenállás és a villamos térerősség szorzata kiadja az áramsűrűséget az adott pontban.&lt;br /&gt;
** Hamis: A fajlagos ellenállás és az áramsűrűség szorzata adja meg a villamos térerősséget adott pontban.&lt;br /&gt;
* (H)A hidegemisszió szerint a fémből az elektronok fényhatásra lépnek ki.&lt;br /&gt;
** Hamis: Vigyünk fémtárgyra töltést, amely az azonos töltések taszítása következtében a fém felületén helyezkedik el. Nagyon nagy töltés esetében akkora lehet a taszítás, hogy a töltés egy részét kinyomja a felületből, különösen a csúcsok közelében. Ez a hidegemisszió.&lt;br /&gt;
* (I)A mágnesezettség vektora megadja az adott test egységnyi térfogatára eső mágneses dipólusnyomatékát.&lt;br /&gt;
* (H)Az alfa részecske két protonból és két elektronból áll.&lt;br /&gt;
** Hamis: Az alfa részecske két protonból és két neutronból áll. (He atommag)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>