<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=2001_%C3%A1prilis_10-i_ZH_megold%C3%A1sa</id>
	<title>2001 április 10-i ZH megoldása - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=2001_%C3%A1prilis_10-i_ZH_megold%C3%A1sa"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=2001_%C3%A1prilis_10-i_ZH_megold%C3%A1sa&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-01T09:28:50Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=2001_%C3%A1prilis_10-i_ZH_megold%C3%A1sa&amp;diff=137087&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|BeszedZh20010410Megoldas}}   ==1. feladat== ===Adja meg a megfelelő mértékegységben annak a 80 Hz-es szinuszos hangnak a hangnyomásszintj…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=2001_%C3%A1prilis_10-i_ZH_megold%C3%A1sa&amp;diff=137087&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-21T19:54:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|BeszedZh20010410Megoldas}}   ==1. feladat== ===Adja meg a megfelelő mértékegységben annak a 80 Hz-es szinuszos hangnak a hangnyomásszintj…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|BeszedZh20010410Megoldas}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. feladat==&lt;br /&gt;
===Adja meg a megfelelő mértékegységben annak a 80 Hz-es szinuszos hangnak a hangnyomásszintjét, (érzeti) hangosságszintjét és (érzeti) hangosságát, amelynek effektív hangnyomása 0.02N/m2! (15 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hangnyomasszint, mas neven akusztikai decibel (ld. jegyzet 2. o.) L=20*lg(P_eff/(20*10^-6*Pa)) [dB] &lt;br /&gt;
erzeti hangossagszint: ehhez phon gorbesereg kell (zh-n adnak), most ld.&lt;br /&gt;
5. o. ha pl. 60 dB szamoltal ki az elobb a 80Hz szinuszos hangra, akkor&lt;br /&gt;
megnezed, hogy 80Hz-nel melyik gorbe van a legkozelebb 60 dB-hez. Utana&lt;br /&gt;
nezd meg, hogy ennek a gorbenek (fuggvenynek) mi az erteke 1 kHz-nel,&lt;br /&gt;
mondjuk legyen 80 dB. Akkor a valasz 80 phon.&lt;br /&gt;
erzeti hangossag: veszed az elobb kiszamolt phon erteket, es 40 phon -&amp;gt;&lt;br /&gt;
2^0=1 son, 50 phon -&amp;gt; 2^1=2 son, 60 phon -&amp;gt; 2^2=4 son, es igy tovabb.&lt;br /&gt;
van, ahol nem ilyen szepen viselkedik a son-gorbe, olyankor adnak egy&lt;br /&gt;
abrat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. feladat==&lt;br /&gt;
===Vázolja egy 100Hz frekvenciájú szinuszjel és egy ugyanilyen alapfrekvenciájú magánhangzó spektrumának jellemző tulajdonságait és ismertesse az ezzel kapcsolatban tanult fogalmakat! (10 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
100 Hz szinuszos jel spektrumanak egy nemnulla komponense lesz, pontosan 100Hz-nel, es az erteke a jel amplitudoja (itt nincs megadva az&lt;br /&gt;
amplitudo). persze a spektrum szimmetrikus az y tengelyre, tehat -100Hz-nel is oda kell biggyeszteni.&lt;br /&gt;
maganhangzoknal ugye van egy kvaziperiodikus &amp;quot;alapjel&amp;quot; gerjesztes, ami a hangszalaktol jon felfele. ez ffiaknal ~100Hz, noknel ~200Hz,&lt;br /&gt;
gyerekeknel ~300Hz (ez az f_0). a maganhangzokat ezen kivul azert szeretjuk, mert a spektrumuk formans strukturat mutat. a formansok a&lt;br /&gt;
spektrumra illesztet burkologorbe maximumai, es f_0 tobbszorosenel vannak. konkret peldak pl. jegyzet 12. o. ide lehet meg irni, hogy a jo&lt;br /&gt;
megerteshez a komm. eszkoznek at kell vinnie az elso ketto-harom formanst, amit a telefon meg is tesz, ezert a mgh. jol ertjuk&lt;br /&gt;
telefonban. massalhangzonal (ez itt nem kerdes asszem) ugye a gerjesztes inkabb feherzaj szeru, tehat mindenfele frekvenciakomponens elofordul, es egesz magas frekvenciakon is vannak fontos komponensek, ezeket a tel. nem viszi at, ezert pl. &amp;quot;f&amp;quot; &amp;quot;s&amp;quot; (asszem) nehez megkulonboztetni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. feladat==&lt;br /&gt;
===Egy 8 kHz-es mintavételi frekvenciával és az alábbi, H(f) karakterisztikájú visszaállítóval működő mintavételező rendszer bemenetére két szinuszos jel összege kerül (jellemzőik: 2kHz, 6Vpp és 5kHz, 2Vpp). H(f) = 1, ha abs(f) &amp;amp;#8804; 3.5; (4 - abs(f)) / 0.5 , ha 3.5 &amp;lt; abs(f) &amp;lt; 4 ; 0, egyébként (a frekvencia mértékegysége [kHz])===&lt;br /&gt;
===a) Milyen jel kerül visszaállításra? (5 pont)===&lt;br /&gt;
===b) Javasoljon egy olyan mintavételi frekvenciát és összetett simító karakterisztikát, amely a fenti jelet helyesen és elfogadható komplexitással megvalósítva átviszi! (15 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vpp = 2*amplitudo, tehat a 2kHz jelnek 3 [mertekegyseg?] az&lt;br /&gt;
amplitudoja, az 5kHz-esnek meg 1.&lt;br /&gt;
mintavetelezed oket 8 kHz, mi lesz a mintavetelezett jel spektruma.&lt;br /&gt;
szabaly:&lt;br /&gt;
X kHz mintaveteleztel, a jeled Y kHz volt es A amplitudoju, akkor&lt;br /&gt;
(n*X)-Y, (n*X)+Y is bejon egy A amplitudoju jel (es ezt minden jelre),&lt;br /&gt;
n=0,+-1,+-2...&lt;br /&gt;
azaz&lt;br /&gt;
frekvencia				  aplitudo&lt;br /&gt;
(0*8)-2=-2				  3&lt;br /&gt;
(0*8)+2=2					3&lt;br /&gt;
(0*8)-5=-5				  1&lt;br /&gt;
(0*8)+5=5					1&lt;br /&gt;
(1*8)-2=6					3&lt;br /&gt;
(1*8)+2=10				  3&lt;br /&gt;
(1*8)-5=3					1&lt;br /&gt;
(1*8)+5=13				  1&lt;br /&gt;
(-1*8)-2=..				 3&lt;br /&gt;
(-1*8)+2=..				 3&lt;br /&gt;
(-1*8)-5=..				 1&lt;br /&gt;
(-1*8)+5=..				 1&lt;br /&gt;
a minusz szorzok miatt szepen tukros lesz a spektrumod. namost ezt persze nem kell a vegtelensegig szamolni, mert a visszaallito kimeneten&lt;br /&gt;
van egy szuro, aminek meg van adva az atviteli karakterisztikaja: H(f).&lt;br /&gt;
namost, hogy megkapd a kimeno jel spektrumat, szorozd be a jeledet a szuro atv. kar-javal, H(f)-fel.&lt;br /&gt;
tehat ahol H(f) nulla, az kiesik (azokat kiszuri). ahol 1, azokat a komponenseket egy-az-egyben atengedi. es van kozte egy kis atmenet (ez a&lt;br /&gt;
4-(abs(f)/0.5). tehat a -2, 2, -3 , 3 fr. komponens megmarad, a tobbi kiesik. ez volt a valasz az a) kerdesre, ezt persze abrazolni kell&lt;br /&gt;
szepen.&lt;br /&gt;
a b) kerdesre vagy azt mondod, hogy felviszed a mintaveteli frekveciat (f_0) ugy, hogy teljesuljon az f_0&amp;gt;2B egyenlotlenseg, ahol B a savszelesegge a jelnek, ebben az esetben 5 kHz, azaz azt mondod, hogy a mintaveteli fr. legyen 8 helyett 11kHz, vagy pedig a szurot&lt;br /&gt;
megvaltoztatod ugy, hogy csak a 2 kHz es az 5 kHz komponens-t ne szurje ki (vigyazz, a spektrum mindig szimm.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. feladat==&lt;br /&gt;
===Egy jelet másodfokú predikciót alkalmazó rendszerrel viszünk át bináris csatornán.===&lt;br /&gt;
===a) Határozza meg a prediktort, ha R11 = R22 = 1, R12 = R21 = R01 = 0.8 és R02 = 0.6! (10 pont)===&lt;br /&gt;
===b) Rajzolja fel a kódoló és a dekódoló részletes felépítését! (5 pont)===&lt;br /&gt;
===c) Hány bites kvantálót kell alkalmazni a 60dB jel-zaj viszony eléréséhez, ha a predikciós nyereség 30dB? (5 pont)===&lt;br /&gt;
itt egy lin. egyenletrendszert kell megoldani.&lt;br /&gt;
R = [ R_11 R_12&lt;br /&gt;
		R_21 R_22 ],&lt;br /&gt;
W = [ w_1 w_2 ]&lt;br /&gt;
B = [ R_01 R_02 ]&lt;br /&gt;
es R*W=B&lt;br /&gt;
2 ismeretlen, 2 egyenlet.&lt;br /&gt;
matlabbal, mert az jo:&lt;br /&gt;
&amp;gt; R=[1 0.8&lt;br /&gt;
0.8 1]; // az egyutthato matrix&lt;br /&gt;
&amp;gt; B=[0.8&lt;br /&gt;
0.6]; // az eredmeny oszlopvektor&lt;br /&gt;
&amp;gt; RR=inv(R) // ezzel majd balrolszorozzuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
RR =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 2.7778	-2.2222&lt;br /&gt;
	-2.2222	 2.7778&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;gt; W=RR*B // most szorozzuk balrol&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
W =	// ez az eredmeny&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 0.8889&lt;br /&gt;
	-0.1111&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;gt; R*W // ellenorzeskeppen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ans =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 0.8000&lt;br /&gt;
	 0.6000	// es visszakaptuk B-t. kiraly.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
b) rajzolja fel... nem tudom!&lt;br /&gt;
c) ezt meg azt mondta a bacsi hogy nem tanultuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. feladat==&lt;br /&gt;
===Egy telefonos információs rendszerben a következő típusú üzenetet kell bemondani: &amp;quot;A telefonszám: xxx .&amp;quot; ahol xxx bármely magyarországi nyilvános vezetékes ill. mobiltelefon szolgáltató előfizetőjének vagy szolgáltatásának száma lehet. Adja meg a fenti üzenet jó minőségű bemondásához reális erőforrások felhasználása mellett szükséges elemeket! (több jó megoldás is lehet!!!) (20 pont)===&lt;br /&gt;
ehhez sokmindent lehet irni.&lt;br /&gt;
beszedszintezis, mert arrol van itt szo, lehet pl.&lt;br /&gt;
artikulacios: ahol a szajureget probaljak szimulalni. ezt a gyakorlatban&lt;br /&gt;
nem tudjak jol megcsinalni.&lt;br /&gt;
formans-szintezis: emberi agy ugy tunik formansok alapjan dont, ezeket&lt;br /&gt;
probaljak eloallitani (pontosabban hasonlo spektrumu jeleket).&lt;br /&gt;
figyelembe kell venni formans frekv., formans savszelesseget,&lt;br /&gt;
mindenfelet. eloallitas lehet soros vagy parhuzamos, egyik ilyen&lt;br /&gt;
hangokra jo, masik mas hangokra. ez benne van a gordos konyvben is (bme&lt;br /&gt;
k. konyvtar).&lt;br /&gt;
osszekapcsolasos: itt elore felvett hangokat kapcsolnak ossze, hogy&lt;br /&gt;
beszedet allitsanak elo. ennel a peldanal persze ilyet erdemes hasznalni&lt;br /&gt;
(kell irni). eloszor meg kell hatarozni, hogy milyen elemekbol epited&lt;br /&gt;
ossze a beszedet: szavakbol, szotagokbol, felszotagokbol, fonemakbol&lt;br /&gt;
vagy difonemakbol (2 fonema). ha szavakbol allitasz ossze, akkor&lt;br /&gt;
altalaban nagyon sok szot kell felvenned -&amp;gt; sok memoria kell.&lt;br /&gt;
szotagoknal is meg ez a baj, felszotagoknal is. de itt jo lenne a beszed&lt;br /&gt;
minosege. a valosagban altalaban difonemakat hasznalnak, ebbol eleg&lt;br /&gt;
&amp;lt;100, viszont nem olyan jo a minoseg. ennel a peldanal, ahol csak&lt;br /&gt;
szamokat kell mondani, persze meg a szavaknak is nagyobb egysegeket&lt;br /&gt;
valasztunk, szamokat, sot hosszu szamokat.&lt;br /&gt;
bacsi mondta, hogy eloszor azt kell vegiggondolni, milyen tel. szamokat&lt;br /&gt;
mondunk vissza:&lt;br /&gt;
rovidek (segelyhivok):&lt;br /&gt;
114, 911&lt;br /&gt;
korzetszamok:&lt;br /&gt;
1, 20, 30 stb. tk 0&amp;lt;x&amp;lt;100&lt;br /&gt;
&amp;quot;sima&amp;quot; szam:&lt;br /&gt;
lehet 6 v. 7 jegyu&lt;br /&gt;
pl. 451-333 (videken), vagy hosszu 347-0644&lt;br /&gt;
tehat akkor azt mondod, hogy fel kell venned ezeket az x szamokat:&lt;br /&gt;
0..999&lt;br /&gt;
es ezekbol jonehanyat (a haromjegyueket mindenkeppen, tobbit vegig kene&lt;br /&gt;
gondolni) ketszer kell folvenni, egyszer ugy, hogy a vegen a hangsuly&lt;br /&gt;
lemegy, egyszer ugy, hogy felmegy. attol fuggoen, hogy a szam utan&lt;br /&gt;
mondunk -e meg valamit, attol fugg, hogy melyiket jatszuk le.&lt;br /&gt;
ide meg sok minden szepet lehetne irni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. feladat==&lt;br /&gt;
===Ismertesse az egymás utáni hangok egymásra hatásával kapcsolatos jelenségeket! (15 pont)===&lt;br /&gt;
Ennek nem tudom a megoldását&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[SchwarczingerCsaba|Swacsa]] - 2010.01.13.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>