<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=10_pontos_k%C3%A9rd%C3%A9sek</id>
	<title>10 pontos kérdések - Laptörténet</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=10_pontos_k%C3%A9rd%C3%A9sek"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=10_pontos_k%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-17T22:12:17Z</updated>
	<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=10_pontos_k%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=138486&amp;oldid=prev</id>
		<title>Unknown user: Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokVizsga10pontos}}   {{InLineFileLink|Infoalap|SzgHalokVizsga10pontos|Minimum-2.doc|Minimum-2.doc}}: Itt van valamennyi kérdéshez írv…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=10_pontos_k%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=138486&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2012-10-21T20:19:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokVizsga10pontos}}   {{InLineFileLink|Infoalap|SzgHalokVizsga10pontos|Minimum-2.doc|Minimum-2.doc}}: Itt van valamennyi kérdéshez írv…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgHalokVizsga10pontos}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{InLineFileLink|Infoalap|SzgHalokVizsga10pontos|Minimum-2.doc|Minimum-2.doc}}: Itt van valamennyi kérdéshez írva, közel sem teljes és tökéletes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Ismertesse az összeköttetés-létesítés folyamatát két távoli felhasználó között a viszony szolgálat és az alatta lévő szolgálatok és protokollok igénybevételével az OSI hivatkozási modell fogalmainak szabatos felhasználásával.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Milyen azonosságok és különbségek találhatók az OSI alapú és a TCP/IP alapú terminál szolgálat (VT és TELNET) között? Hogyan néznek ki a rendszerek funkcionális működését mutató ábrák?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Mit neveznek megjelenítési környezetnek? Milyen szerepe van az egymástól távoli két alkalmazási folyamat közötti adatforgalmak lehetővé tételében? Milyen lehetőségeket ismer azonos megjelenítési környezetek kialakítására?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Ismertesse a transzparens híd és a forrásirányított híd közötti azonosságokat és eltéréseket. Hogyan történik az adategység forgalomirányítása a transzparens hídon?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Ismertesse két távoli felhasználó között az összeköttetés létesítés folyamatát viszony szintű szolgálat és az alatta lévő szolgálatok igénybevétele esetén az OSI modell fogalmainak szabatos felhasználásával.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Mi a különbség az OSI modellben ill. az Internetre épülő modellben a távoli file-elérés protokolljaiban? Rajzolja fel mindkét esetben a modell (eljárások, funkcionális elmek) strukturális felépítését.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Hogyan valósítható meg különböző valós környezetek esetén az adatkompatibilitás?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Lokális és távoli hidak összehasonlítása, különbségek. Hogyan továbbítódik az üzenet távoli hidak esetén?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Összeköttetés létesítése alkalmazási szolgáltatás szintjén. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. LAN-ok összekapcsolásánál mikor van szükség LLC szintű átjárás biztosítására==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. FTP==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. Adott duplex, forgóablakos forgalomszabályozós kapcsolat, A ad, B fogad. Ns=6 ment el utoljára, ezután WS=4 adó oldalon. Milyen Ns-ű kereteket küldhet még el A ebben a sorozatban? Milyen Ns-ű kereteket küldhetett el eddig A ebben a sorozatban? Ha Nr=6 érkezik B-től, milyen Ns-ű kereteket küldhet el A a köv. sorozatban?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==13. Adatkapcsolat létrehozása, a viszony réteg használatával, és az alatta lévő rétegek és protokollok használatával.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==14. Mik az azonosságok és különbségek az adatkapcsolati rétegben és a szállítási rétegben a hibajavítás terén. Milyen mezők szolgálják a HDLC és TCP-szegmensben a hibavédelmet, és ezek funkciói. És milyen hibajavítási mechanizmusuk van ennek a kettőnek.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==15. Rajzolja le, azt az esetet, amikor a felhasználó a böngészőn keresztül egy URL-t hív le, hogyan jut az el a felhasználóhoz, és hogy mi van akkor, ha a válaszban van hiperhivatkozás is és a felhasználó azt is el akarja érni. Két különböző Ethernet hátózaton lévő host akar kapcsolatba lépni IP szinten, hogyan valósul ez meg? Mutassa be a folyamatot, adjon egy példát rá.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==16. Rajzolja fel és ismertesse szóban az összeköttetés-létesítés folyamatát két távoli felhasználói szintű folyamat között az adatkapcsolati réteg szolgáltatásainak igénybevételével, az OSI modell fogalmainak szabatos használatával.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==17. Mi a router feladata datagram és virtuális áramkör típusú hálózatokban? Milyen bejegyzéseket tartalmaznak és mi a szerepük a forgalomirányító táblázatoknak a két hálózattípus esetén?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==18. Hasonlítsa össze az ADSL és a kábeltévés számítógép-hálózati szolgáltatásokat a felhasználó (előfizető) szemszögéből. Adjon legalább ötféle összehasonlítási szempontot!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==19. A és B állomások között TCP kapcsolat van. Az A állomás 400 bájtos szegmensméretet használ a küldéshez. Az A által küldött szegmens sorszám mezője 1201-es értékű. Erre érkezik válasz B-től, amiben a nyugtaszám 1601 és az ablakméret mező értéke 1600. Ekkor az A állomás már a 2001-es sorszámnál tart. Hány szegmenst küldhet még A? Milyen sorszám értékek fognak még megjelenni? Indokolja válaszát!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==20. Ismertesse ábrával és szöveggel az összeköttetés-létesítés folyamatát két távoli felhasználó között az LLC szolgálat és az alatta lévő szolgálatok és protokollok igénybevételével, az OSI hivatkozási modell fogalmainak szabatos felhasználásával! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==21. Ismertesse az n-nel történő visszalépés és a szelektív ismétlés hibavédelmi eljárásokat! Elemezze hatékonyság és implementálás bonyolultsága szempontjából mindkét eljárást! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==22. Az A és B állomás CRC kódolással/dekódolással valósítja meg a hibajelzést. Az állomások generátor-polinomja. Az A adó kódolójának bemenetére a következő bitsorozat kerül: 1101100111. Számítással határozza meg a kódoló kimenetén megjelenő, átviendő T bitsorozatot!Jelez-e hibát a B vevő, ha a dekódoló bemenetére jutó T? bitsorozat: 110111010010101? Számítással igazolja válaszát! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==23. Ismertesse az összeköttetés-létesítés folyamatát két távoli felhasználó között a hálózati szolgálat igénybevételével az OSI hivatlozási modell fogalmainak szabatos felhasználásával.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==24. Egy e-levél átjáró (e-mail gateway) két, különböző architektúrával (TCP/IP és OSI) rendelkező hálózat közötti elektronikus levelezést teszi lehetővé. Konstruálja meg az átjáró architekturális képét (hivatkozási modelljét), röviden magyarázza el az átjáró működését!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==25. Milyen azonosságokat és különbségeket talál a távolságvektor alapú és a kapcsolat állapot alapú forgalomirányítás között? Mi az oka annak, hogy az egyiknél a Bellman-Ford algoritmus, míg a másiknál a Dijkstra algoritmus használatos?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==26. Rajzolja le a világháló (Web) működésének alapvető kliens-szerver modelljét! A modell alapján ismertesse a kliens oldali gépen futó folyamatokat, ha a megtekinteni kívánt honlap URL-je !http://www.matav.hu/index.html==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==27. Egy Ethernet-hálózathoz 8 hoszt kapcsolódik, amelyek IP-címe a következő: 152.66.240.71-152.66.240.78. Ismertesse azt a folyamatot, amely akkor megy végbe, ha 152.66.240.74 IP-című hoszt egy IP-csomagot küld a 152.66.240.75 IP-cimű hosztnak!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==28. ISO-OSI két távoli folyamat közötti kapcsolatfelvétel alkalmazási rétegből indulva.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==29. Távolságvektor alapú és kapcsolatállapot alapú forgalomirányítás összehasonlítása. Hasonlóságok, különbségek. Példa, hol mit használnak.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==30. Az ISO-OSI hivatkozási modell alapjén ismertesse az összeköttetés létesítés folyamatát két távoli felhasználó között a viszony szolgálat és az alatta lévő szolgálatok és protokollok igénybevételével az ISO-OSI hivatkozási modell fogalmainak szabatos felhasználásával.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==31. Milyen azonosságok és különbségek találhatók az adatszóró (broadcast) forgalomirányító megoldások és a többesküldéses (multicast) forgalomirányító megoldások között? Mikor alkalmazzuk egyiket, mikor a másikat? Adjon példát alkalmazásukra!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==32. A TCP/IP hivatkozási modell alapján rendszertechnikai ábrával illusztrálva írja le a hálózat felügyeleti szolgálat (SNMP) kliens és szerver oldali működését, a többszerveres konfigurációt is beleértve. A hálózatfelügyelő host tevékenysége milyen területekre terjed ki? Mi célt szolgál az MIB?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==33. Az A host utoljára elküldött TCP szegmensének fejrészében a sorszám mező értéke 1801. A szegmens hossza 200 bájt. A B hosttól kapott válsz szegmens hiba nélküli átvitelt nyugtáz, és az Ablakméret mező értéke 1000. Hányas sorszámú szegmenseket tudja elküldeni A? Indokolja meg!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==34. Ismertesse az összeköttetés létesítésének folyamatát két távoli felhasználó között a viszony szintű szolgálat igénybevételével az OSI hivatkozási modell fogalmainak szavatos felhasználásával.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==35. A TCP/IP hivatkozási modell alapján ábrával illusztrálva írja le az FTP szolgálat kliens és szerver oldali működését. Az ábrában jelölje be a hálózati környezethez tartozó funkciókat. Indokolja az absztrakt és az átviteli (transzfer) szintaxis szerepét.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==36. Elemezze n-nel történő visszalépés és a szelektív ismétlés hibavédelmi eljárások működés, hatékonyság, implementálás bonyolultság szempontjából! Adjon példát rá!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==37. Az A állomás duplex adatkapcsolati szintű működésbe kezd és elküldi az Ns=7, Ns=0, Ns=1, Ns=2, Ns=3, Ns=4, Ns=5 sorszámú kereteket, de az Ns=3 számú keret meghibásodik. A B állomástól kapott válasz után az A állomás ismétel. Mod 8 keretszámozást feltételezve rajzolja le az A állomás adási ablakát a nyugta megérkezése előtti és utáni állapotban, ha az alkalmazott protokoll az n -el történő visszalépés. Rajzolja le a B állomás vételi ablakát a nyugta elküldése után, ha hibamentes átvitel esetén hat keretet tud elhelyezni.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==38. Számítógép-hálózaton egy name server szolgálatát vesszük igénybe egy adatbázis-szerver eléréséhez. Hogy lehet megvalósítani azt, hogy a klienstől a szerverekhez továbbított kérések és az azoktól jövő válaszok a hálózaton biztosan átmenjenek, még akkor is, ha a kommunikációs alhálózat megbízhatatlan a kallódó kettőzött csomagok miatt? Adjon példát a javasolt megoldásra!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==39. Egy email-átjáró (Gateway) egy TCP/IP és egy OSI-architektúrával rendelkező hálózat közötti elektronikus levelezést teszi lehetővé. Konstruálja meg az átjáró architekturális képét és röviden magyarázza el az átjáró működését!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==40. A B hostban az utoljára beérkezett TCP szegmens fejrészében lévő Sorszám mező értéke 1201. A szegmens hossza 200 byte. A B host válaszszegmensében a Nyugta mező értéke 1401 és az Ablakméret mező értéke 1800. Hány további szegmens elküldésére állítja be az adási ablakát az A host, ha a válasz megérkezésekor az 1601 sorszámnál tart? Milyen sorszámok nem szerepelnek a választ követően a B hosthoz beérkező szegmensek Sorszám mezőiben?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==41. Az ISO-OSI hivatkozási modell alapján ismertesse az összeköttetés-létesítés folyamatát két távoli felhasználó között a hálózati szolgálat és az alatta lévő szolgálatok és protokollok igénybevételével az OSI hivatkozási modell fogalmainak szabatos felhasználásával.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==42. Milyen azonosságokat és különbségek vannak az egyprotokollos és a többprotokollos hidak között? Mikor alkalmazzák a feszítőfás hidakat? Hogyan jön létre a feszítőfa? Egy feszítőfás híd hogyan végzi a forgalomirányítást?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==43. Hogyan történik a rekurzív lekérdezés? Ábrázolja példával, ha egy kliens hoszt (bagira.iit.bme.hu) és egy távoli DNS szerver (cs.umass.edu) közötti címkeresés leírásával.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==44. Ismertesse az összeköttetés-létesítés folyamatát 2 távoli felhasználó között az alkalmazási szolgálat és az alatta lévő szolgálatok igénybevételével az OSI hivatkozási modell fogalmainak szabatos felhasználásaival!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==45. Normál Ethernet, Fast Ethernet, Gigabites Ethernet közti különbségek, azonosságok, hogyan származtathatók egymásból?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==46. Milyen közegelérési módokat alkalmaznak WLAN hálózatokban, valamint ezek összehasonlítása (konfiguráció, ? ,stb. szempontjából).==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==47. DNS szolgáltatás, kliens-server kapcsolat leírása. Rekurzív címfeloldás leírása konkrét példára: a bagira.iit.bme.hu a linda.cs.yale.edu címre szeretne levelet küldeni==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PikoPeti|pikopeti]] - 2006.12.28.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Unknown user</name></author>
	</entry>
</feed>