Szoftver technikák vizsga, 2005. 12. 21. forrásának megtekintése

{{GlobalTemplate|Infoszak|SzoftverTechnikakV20051221}}

<style> ol { margin-top: 0px; } </style>

<div id="feladat1"></div>
==1. feladat==

''DLL-ek definíciója, előnyei? Mi a különbség a statikus és dinamikus linkelés között?''

*DLL*: Dynamic-link library. Kódot, adatokat, erőforrásokat tartalmazó, exe-vel azonos szerkezetű file. 

Előnyei:
* lehetővé teszi moduláris szoftver készítését: az egyes funkciók külön fejleszthetők és tesztelhetők
* a file újrafelhasználható más szoftverekben => winchester spórolás
* elég csak az éppen szükséges modulokat betölteni => memória spórolás
* nyelvfüggetlen
Hátrányai (összefoglaló néven: függőségi probléma vagy &bdquo;dll hell&rdquo;)
* Az interfész nem változtatható
* Nincs szabványos verziókezelés
* A dll-eknek nincs szabványos helye a file rendszerben.

*Statikus linkelés (lib)*: A könyvtár a program indításakor betöltődik (leképződik a processz címtartományára). Gyorsabb. <br>
*Dinamikus linkelés (dll)*: Rugalmasabb, de nagyobb az overheadje. Két fajtája van
# Implicit: a könyvtár stubját (egy .lib-et) hozzálinkeljük a programhoz, a dll-t a Windows tölti be a program indításakor.
# Explicit: futás közben, =LoadLibrary= hívással töltjük be a dll-t, és <pre>GetProcAddress</pre>-szel kérdezzük le a használt függvények címét. A kód =FreeLibrary= hívással törölhető ki a memóriából.

<div id="feladat2"></div>
==2. feladat==

''WinAPI-ban jelenítsünk meg egy négyzetet. Menüpont hatására jöjjön elő egy modális dialógusablak, amiben be lehet állítani a négyzet oldalát. Első indításkor az Edit mező 70-es értéket tartalmazzon. A kurzor billentyűk lenyomására a négyzet mozduljon el 1 pixellel a megfelelő irányba.''

A teljes kód letölthető [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Infoszak/SzoftverTechnikakV20070130/negyzet.zip innen].

<pre>
struct Square {
	 int x, y, size;
} square;

LRESULT CALLBACK DlgProc(HWND hwnd, UINT iMsg,
	 WPARAM wParam, LPARAM lParam)
{
	 char size[11];

	 switch(iMsg) {
		  case WM_INITDIALOG:
				sprintf(size, "%d", square.size);
				SetDlgItemTextA(hwnd, TEXTBOX_SIZE, size);
				return TRUE;

		  case WM_COMMAND:
				if (wParam==IDOK) {
					 GetDlgItemTextA(hwnd, TEXTBOX_SIZE, size, 10);
					 square.size = atoi(size);
					 EndDialog(hwnd, 0);
					 return TRUE;
				}
				break;
	 }

	 return FALSE;
}

LRESULT CALLBACK WndProc(HWND hwnd, UINT iMsg,
	 WPARAM wParam, LPARAM lParam)
{
	 HDC hdc;
	 PAINTSTRUCT ps;
	 RECT rect;
	 HBRUSH redBrush;
	 HPEN redPen;
	 int moved;

	 switch(iMsg) {
		  case WM_CREATE:
				square.x = 0;
				square.y = 0;
				square.size = 70;
				return 0;

		  case WM_COMMAND:
				if (wParam==MENUITEM_SETTINGS) {
					 DialogBox(hInst, MAKEINTRESOURCE(DIALOG_SETTINGS), hwnd, DlgProc);
					 InvalidateRect(hwnd, NULL, 1);
				}
				return 0;

		  case WM_KEYDOWN:
				moved = 1;
				switch (wParam) {
					 case VK_LEFT: square.x--; break;
					 case VK_RIGHT: square.x++; break;
					 case VK_UP: square.y--; break;
					 case VK_DOWN: square.y++; break;
					 default: moved = 0;
				}
				if (moved) InvalidateRect(hwnd, NULL, 1);
				return 0;

		  case WM_PAINT:
				hdc = BeginPaint(hwnd, &ps);
				redBrush = CreateSolidBrush(RGB(255, 0, 0));

				/*
				rect.left = square.x;
				rect.top = square.y;
				rect.right = square.x + square.size;
				rect.bottom = square.y + square.size;
				FillRect(hdc, &rect, redBrush);
				*/

				// vagy

				redPen = CreatePen(PS_SOLID, 1, RGB(255, 0, 0));
				SelectObject(hdc, redBrush);
				SelectObject(hdc, redPen);
				Rectangle(hdc, square.x, square.y, square.x + square.size, square.y + square.size);
				DeleteObject(redBrush);
				DeleteObject(redPen);

				EndPaint(hwnd, &ps);
				return 0;

		  case WM_DESTROY:
				PostQuitMessage(0);
				return 0;

		  default:
				return DefWindowProc(hwnd, iMsg, wParam, lParam);
	 }
}
</pre>

<div id="feladat3"></div>
==3. feladat==

''MFC-ben milyen osztályokkal valósítják meg az MDI-os document-view architektúrát, ezek hogy érik el egymást?''

<pre>
GetActiveView() +-----------+ <-----------------\
		/-------> |	CView	|						 | GetFirstViewPosition()
		|			+-----------+ ---------------\  | GetNextView()
		|								GetDocument() |  | UpdateAllViews()
		|												  |  |
		|												  V  |
+-----------+	GetActiveDocument()	+-----------+
| CFrameWnd | ----------------------> | CDocument |
+-----------+								 +-----------+
</pre>

Az UpdateAllViews() minden view-ra meghívja az =OnUpdate= eseménykezelőt, amiben paraméterként átad egy referenciát a módosítást végző view-ra. Az MDI működését az Observer tervezési minta írja le.

<pre>
			  +------------+		  +---------+		  +---------+
			  | MyDocument |		  |  View1  |		  |  View2  |
			  +------------+		  +---------+		  +---------+
					  |						  |						|
					  |						  |	 user			 |
					  |		SetData()	  &#9632; <--------		  |
				x=2  &#9632; <----------------- &#9632;						|
			  /---- &#9632;						  |						|
			  \---> &#9632;						  |						|
					  &#9632;						  |						|
UpdateAllViews() &#9632;						  |						|
  /------------- &#9632;						  |						|
  \------------> &#9632;	  OnUpdate()	  |						|
					  &#9632; -----------------> &#9632;						|
					  &#9632;		 GetData()	 &#9632;						|
					  &#9632; &#9632; <--------------- &#9632;						|
					  &#9632; &#9632;						&#9632;						|
					  &#9632;					OnUpdate()				  |
					  &#9632; ------------------------------------> &#9632;
					  |					 GetData()				  &#9632;
					  | &#9632; <---------------------------------- &#9632;
					  | &#9632;						|						&#9632;
					  |						  |						|
</pre>

<div id="feladat4"></div>
==4. feladat==

<em>Milyen életciklus modellt választanál egy 2-3 hónapos projekthez, amit már csinált a csapat?<br>
Mit jelent a Unified Process? Fázisai?<br>
Mit jelent az iteratív fejlesztés? Magyarázd el az UP példáján.<br>
Mik az egyes fázisok végtermékei?</em>

<div id="feladat5"></div>
==5. feladat==

''Composite tervezési minta mire jó, mikor használják, class diagram, osztályok szerepe?''

<div id="feladat6"></div>
==6. feladat==

''Hogyan néz ki egy use case diagram? Mik az elemei?''

A use case diagram egy projekt üzleti modelljét írja le. Legegyszerűbb esetben egy páros gráf az aktorok és a rendszer funkciói között. Bonyolultabb esetben a funkciók szétbonthatók hierarchikusan kisebb funkciókra.

A funkciók működése forgatókönyvekkel írható le. A főforgatókönyv a hibamentes esetben végrehajtandó lépéseket sorolja fel. A kiegészítő forgatókönyv definiálja, hogy a főforgatókönyvben melyik lépésben milyen hibák léphetnek fel, és megmondja, hogy mi a teendő a bekövetkezésük esetén. 

<div id="feladat7"></div>
==7. feladat==

''KDE-ben készítsünk egy view-t, ami lekérdezi a dokumentumtól egy téglalap adatait, és kettős puffereléssel megjeleníti.''

[[SzoftverTechnikakV20041223#feladat7|Megoldás]]

<div id="feladat8"></div>
==8. feladat==

''Tesztelés típusai + magyarázat''

* Formális teszt: párhuzamosan fut a szoftver tervezése és tesztelése
** (+) ismert a forgatókönyv
** (+) ismert az elfogadási kritérium
** (+) automatizálható
** (-) sok tervezési igényel
** (-) nem térhetünk ki mindenre (időbeli és pénzbeli korlátok miatt)
* Informális teszt
** (+) olcsó
** (+) random módon történik
** (-) alap forgatókönyvek kieshetnek
** (-) szoftver tervvel nincs összhangban a tesztelési terv
* Béta teszt
** (+) sok felhasználó csinálja
** (+) ingyen van
** (-) known bugs az azonnali javítás helyett
* FAT (Factory Acceptance Test)
	  Átadás előtti teszt a vevő bevonásával, valós környezetben.

-- [[PallosPeter|Peti]] - 2007.06.13.


[[Category:Infoszak]]