Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH forrásának megtekintése

{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}

{{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 kvíz feleletválasztós|pontozás=-}}

== Termékek gazdaságossági rangsorát ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,}}
# a fajlagos fedezet 
# reagálási szög
# fedezeti részarány
# teljes önköltség
# szűkített önköltség 
# termék által termelt fedezettömeg 
# R-tényező 
# fajlagos nyereség segítségével lehet megítélni.

== Jelölje be a költség és nyereségfedezeti számítások szerinti csoportosítás költségfajtáit! ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}
# Degresszív
# Állandó (fix) 
# Alternatív
# Proporcionális 
# Progresszív 
# Standard 
# Közvetett 
# Személyi 
# Közvetlen 
# Amortizációs
# Önköltség 
# Anyagi

== A termelésmenedzsment célkitűzései között szerepel ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,6,}}
# minél kisebb készletszint. 
# minél gyorsabb gyártás.
# minél hatékonyabb termelés. 
# minél több nyersanyag. 
# minél kisebb munkaerőhiány.
# minél kevesebb munkaerő.
# minél nagyobb munkaköri elégedettség.

== Melyek a folyamatos készletvizsgálat jellemzői? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,8,9,}}
# az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt
# jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer
# (Q,s) rendszerként is ismeretes
# (S, R) rendszernek is nevezik
# meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre
# a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet
# a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik
# akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken
# minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére

== Melyek a periodikus készletvizsgálat jellemzői? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,6,7,}}
# az utánrendelési időszak alatt is fogy a készlet, így a megrendelt mennyiség nem teljesen S szintre tölti fel a raktárt
# jó megoldást jelenthet rá a két konténeres (two-bin) rendszer
# (Q,s) rendszerként is ismeretes
# (S, R) rendszernek is nevezik
# meghatározott rendelési periódusonként feltöltjük a raktárt egy meghatározott szintre
# a megrendelt mennyiség nagysága függ a két rendelés között jelentkező igénytől, ezért periódusonként változó nagyságú lehet
# a készletszint egy meghatározott értékről indul, amikor elérkezik a készletvizsgálat időpontja, akkor megrendeljük azt a mennyiséget, amely a maximális készletszintből hiányzik
# akkor rendelünk, ha a készletszint meghatározott készletszintre csökken
# minden tárolt egység raktárból történő távozásakor meg kell vizsgálni, hogy lecsökkent-e már a készlet az utánrendelés szintjére

== Melyek a készlettartási költségek összetevői? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5,}}
# biztosítások, vámok
# technikai és fizikai avulás költségei
# mennyiségi veszteségből adódó költségek
# alkatrész beszerzésének költsége
# a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama
# késve szállítás többletköltsége
# a tétel átvételével kapcsolatos költségek
# átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama
# adminisztratív költségek

== Melyek a termelt mennyiséget leíró mutatók az alábbiak közül? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}
# ciklusidő
# átlagos készletszint
# kibocsátási ráta
# utánrendelési idő
# teljesítménybérben dolgozók bére
# karbantartás költsége

== Melyek az alapanyagkészletek alakulását kifejező mutatók az alábbiak közül? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}
# ciklusidő
# átlagos készletszint
# kibocsátási ráta
# utánrendelési idő
# teljesítménybérben dolgozók bére
# karbantartás költsége

== Melyek a termelési folyamat hatékonyságát növelő tényezők az alábbiak közül? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}
# ciklusidő csökkentése
# termelési költségek csökkentése
# utánrendelési idő csökkentése
# termelési ráta növelése
# átlagos készletszint növelése
# karbantartási költség növekedése

== Melyek az egyedi gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}
# az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb
# a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges
# egyik esete, hogy ugyan többször gyártjuk a terméket, de a termék a termelőrendszerben ritkán van
# a termelésmenedzsment sokszor a projektmenedzsment eszközeit alkalmazza
# a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani
# a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termelésütemezés jelenti
# jelen van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal

== Melyek a kis- és középsorozat gyártás jellemzői az alábbiak közül? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}
# az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb
# a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen
# minden erőforráson van kihasználatlan kapacitás
# a termék gyakrabban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyi idő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges
# a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél
# a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabad kapacitás
# a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti

== Melyek a nagysorozatgyártás jellemzői az alábbiak közül? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4,5,6,}}
# valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására
# az egyetlen termék elkészítési idejének inputperiódussal képzett hányadosa egynél nagyobb
# gyakrabban jelenik meg a termék a termelőrendszerben, mint amennyi idő az elkészítéshez szükséges
# van olyan erőforrás, ami folyamatosan foglalt
# a termék mindig jelen van a rendszerben
# az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez
# termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a gyártósor-kiegyenlítés, valamint a nagy tömegben készülő termékek minőségének biztosítása jelenti

== Melyek a tömeggyártás jellemzői az alábbiak közül? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,6,7,}}
# a termék mindig jelen van a rendszerben
# a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartás szervezése jelenti
# a termelésmenedzsment gyakran alkalmazott eszköze a gyártósor-kiegyenlítés
# a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél
# elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞
# valamennyi erőforrás specializálódik egyetlen termék gyártására
# a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik

== Mely tényezők jellemzik az egyedi gyártást? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,6,7,9,}}
# általános célú gépek szabványos szerszámokkal
# néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva
# a menedzsment tagjai folyamatspecialisták
# magasan kvalifikált munkatársak univerzális tudással
# számos speciális anyag és alkatrész kizárólagos gyártóktól
# nagyvonalú tervrajzok, általános technológiai utasítások
# termékek és műveletek állandó változása
# magasabb fix költség és alacsonyabb változó költség
# a gépek funkciók alapján csoportosítottak

== Mely tényezők jellemzik a sorozatgyártást? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5,6,7,}}
# ritkán vagy csak egyszer gyártott, sokféle termék
# standard és speciális anyagok keveréke
# a munkások a gép kezelésére és nem a művelet elvégzésére vannak betanítva
# viszonylag alacsony fix költség és magas változó költség
# általános célú gépek részben speciális szerszámokkal
# a gépek a termék gyártási műveletei alapján csoportosítva
# a menedzsment tagjai termékspecialisták, akik a gyártási folyamatot csak kevéssé ismerik

== Mely tényezők jellemzik a tömeggyártást? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,5,6,8,}}
# speciális berendezés, magas fokú automatizáltság
# kis számú, kvalifikált, többségében egyes műveletekre betanított munkások
# a menedzsment tagjai speciális tudással rendelkeznek (nem a termék vagy a technológia területén)
# nagyon magas fix költség, alacsony változó költség
# részletes tervek és technológiai utasítások valamennyi műveletre
# néhány termék nagy sorozatban folyamatosan gyártva
# standard anyagok és alkatrészek
# gyártósorok, szerelőszalagok
# korlátozott számú terméktípus

== Melyek a termékéletgörbe bevezetési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,10,}}
# a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok
# először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie
# szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése
# szervízhálózat megszervezése
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző
# a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség
# a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása
# a cél a minél több vásárló meghódítása

== Melyek a termékéletgörbe növekedési szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5,}}
# a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok
# először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie
# szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése
# szervízhálózat megszervezése
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző
# a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség
# a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása
# a cél a minél több vásárló meghódítása

== Melyek a termékéletgörbe érettségi szakaszának termelésmenedzsment jellemzői? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,8,9,}}
# a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok
# először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi
# a termelésmenedzsmentnek elsősorban a műszaki-technológiai jellemzők elérésére kell törekednie
# szükséges a disztribúciós hálózat kiépítése
# szervízhálózat megszervezése
# egyedi, esetleg kissorozatgyártás
# költségcsökkentés és automatizálás jellemző
# a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség
# a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása
# a cél a minél több vásárló meghódítása

== Melyek a beszerzési költség összetevői? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5,7,}}
# a részegység előállításának költsége
# biztosítások, vámok
# a tétel átvételével kapcsolatos költségek
# alkatrész beszerzésének költsége
# termékelőállítással járó költség
# gépek átállításának költségei
# anyag beszerzési költsége
# átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama
# mennyiségi veszteségből adódó költségek

== Melyek a rendelési költség összetevői? ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6,8,}}
# anyagveszteség
# gépek átállításának költségei
# alkatrész beszerzésének költsége
# termékelőállítással járó költség
# a tétel átvételével kapcsolatos költségek
# átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama
# technikai és fizikai avulás költségei
# adminisztratív költségek
# késve szállítás többletköltsége

== Költségnem szerinti csoportosításban az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}
# Közvetett, közvetlen, amortizáció
# Szállítási, anyagi, energia, bér
# Közvetlen, fix, értékcsökkenési leírás
# Önköltség, teljes, változó
# Anyagi, személyi, amortizációs
# Amortizáció, bér, energia, beszerzési (gép)
# Személyi, fejlesztési, anyagi, amortizációs
# Alternatíva, elsüllyedt, beruházási

== Hagyományos önköltségszámításnál az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás
# Anyagi, bér
# Közvetett, közvetlen
# Közvetlen, fix
# Önköltség, változó
# Amortizáció, bér
# Proporcionális, állandó
# Közvetett, fix

== Költség-volumen-eredmény elemzésnél az alábbi költségfajtákat különböztetjük meg. ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=7,}}
# Anyagi, személyi, értékcsökkenési leírás
# Anyagi, bér
# Közvetlen, fix
# Önköltség, változó
# Amortizáció, bér
# Proporcionális, amortizációs
# Állandó, változó
# Közvetett, fix

== A költségnem szerinti csoportosítást ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}
# gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a költségek elsődleges, felmerülés szerinti csoportosítását jelenti.
# gyakorlatilag minden vállalat alkalmazza, mivel a felmerülés célja szerinti csoportosítás alapinformációt jelent a menedzseri döntéshozatalban.
# alkalmazva a költségeket elsősorban a felmerülés okára, és nem a felmerülés céljára vonatkozóan csoportosítjuk.
# gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel a költség felmerülésének okára nem ad információt.
# gyakorlatilag nem alkalmazzák a vállalatok, mivel nem teszi lehetővé a mélyrehatóbb gazdasági elemzést.

== Egyszerű osztókalkulációt azért használjuk ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}
# ritkán, mert a kapott önköltség nem pontos, ha lehet inkább a pótlékoló kalkulációt alkalmazzuk.
# viszonylag gyakran, mert rendkívül egyszerű a módszer alkalmazása.
# ritkán, mert csak azoknál a vállalatoknál alkalmazható, ahol egyfajta terméket gyártanak.
# viszonylag gyakran, mert ez a kalkuláció használható a több fajta, de hasonló termékeket előállító vállalatoknál.
# azok a vállalatok alkalmazhatják, akik homogén termékszerkezettel rendelkeznek

== A pótlékoló kalkulációt ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}
# az amortizációs költségek fix és változó részre bontásánál használjuk.
# a hagyományos önköltségszámítás során használjuk.
# a közvetlen költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.
# a közvetett költségek költségviselőkre való szétosztására használjuk.
# a közvetett költségek költséghelyek közötti szétosztására használjuk.
# a közvetlen költségek progresszív és fix részre bontásánál használjuk.

== A hagyományos önköltségszámítás során meghatározott teljes önköltség ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}
# jellemzően statikus mutató, a múltbeli költségeket mutatja.
# megmutatja, hogy mennyi a legkisebb ár amennyiért az adott terméket még célszerű eladni.
# megmutatja, hogy pontosan mennyibe került a termék egységének az előállítása.
# számos esetben félrevezető költségjellemző, a menedzseri döntéseknél nem alkalmazható.

== A vetítési alap ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5}}
# segítségével a vállalat teljesítményét előrevetíthetjük egy következő időszakra.
# a pótlékoló kalkuláció esetében a közvetett költségek termékek közötti szétosztására szolgál.
# segítségével a vizsgált vállalat teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egy másik vállalatteljesítményével.
# az önköltségszámítás során a közvetlen költségek szétosztására szolgál.
# hibás megválasztása nagymértékben torzíthatja a közvetett költségek termékek közötti szétosztását

== Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségek szétosztását termékekre ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,7}}
# költségváltozási tényező segítségével végezzük.
# ún. R-tényező segítségével végezzük.
# egyenértékes osztókalkulációval végezzük.
# ún. rezsikulcs segítségével végezzük.
# költségredukcióval végezzük.
# standard költségszámítással végezzük.
# ún. pótlékkulcs segítségével végezzük.

== Pótlékoló kalkuláció ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}
# célja a vállalat fix költségeink csökkentése.
# a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.
# csak abban az esetben használható, ha többfajta, de hasonló terméket gyárt a vállalat.
# segítségével határozzuk meg a termékek önköltségét.
# segítségével a közvetett költségeket osztjuk szét a termékekre.
# lényege, hogy a termékek fajlagos fedezetét, s ezzel gazdasági rangsorát meghatározzuk

== Az R-tényező ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}
# ~-t üzemi vagy vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten számolunk vele.
# felhasználásával osztjuk szét a közvetett költségeket a költségviselőkre.
# ~-t a fajlagos fedezet meghatározásánál használjuk.
# segítségével vesszük figyelembe a progresszív költségeket az ÁKFN-modellben.
# ~-t az önköltség meghatározásánál használjuk.
# megadja, hogy a vállalat árbevételéhez képest mekkora a közvetett költségek aránya.

== A költségváltozási tényező megadja, hogy ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5}}
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik proporcionális költségként.
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik állandó költségként.
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik progresszív költségként.
# egy adott költségfajta milyen arányban viselkedik degresszív költségként.
# egy adott költségfajta milyen mértékben változik egységnyi volumenváltozás hatására

== A költség és nyereségfedezeti számításoknál használt szintmutatók ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5}}
# a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják a nyereséghez.
# azt adják meg, hogy adott nyereségnövekedéshez mekkora változás szükséges a modellben szereplő egyes elemeknél (költségek, fedezet,...).
# a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) értékét viszonyítják az árbevételhez.
# azt adják meg, hogy a degresszív költségek szétosztásánál hány % jut a modellben szereplő további költségfajtákra
# a modellben szereplő elemek (költségek, fedezet,...) relatív értékét adják meg

== A fedezeti pontban ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5,}}
# az előállított mennyiség pontosan fedezi az igényeket.
# az árbevétel éppen megegyezik az önköltséggel.
# az árbevétel megegyezik az összes proporcionális költséggel.
# az összes költség megegyezik az árbevétellel.
# a fedezeti összeg megegyezik a fix költségekkel.

== Költségredukció ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,6}}
# a vállalat fix költségeink csökkentése.
# a degresszív költségek felbontása arányosan változó és állandó részekre.
# a fedezeti pontnál mérhető költség (redukált költség).
# a vállalati kiadások csökkentése.
# a közvetett költségek szétosztása termékekre.
# lehetővé teszi a degresszív költségek egyszerű figyelembevételét költség- és nyereségfedezeti számításoknál

== Azt az eljárást melynek során a degresszív költségeket felosztjuk fix és arányosan változó részre, ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,6,}}
# pótlékoló kalkulációnak nevezzük.
# egyenértékes osztókalkulációnak hívjuk.
# költség- és nyereségfedezeti számításoknál alkalmazzuk.
# fedezetszámításnak nevezzük.
# költségváltozásnak hívjuk.
# költségredukciónak nevezzük.

== Standard költségszámításnál, az árbevétel elemzésnél megkülönböztetünk ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,}}
# mennyiségi eltérést.
# ráfordítási eltérést.
# intenzitási eltérést.
# tervezett mennyiségi eltérést.
# áreltérést.
# passzív költséget.