Informatika 2 - Socket kezelés labor forrásának megtekintése

{{Vissza|Informatika 2}}

Ez az oldal az [[Informatika 2]] című tárgy - '''Socket kezelés labor''' beugrókérdéseinek kidolgozását tartalmazza.<br>Az aktuális segédlet az aktuális (ajánlott) beugrókérdésekkel bejelentkezés után megtalálható a tanszéki honlapon a [https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA203/hallgatoi_segedletek/TCP-HTTP-hallgatoi.pdf 1. gyakorlat segédlet címen] (2013 tavasz).

Jelenleg még elég hiányos a kidolgozás, továbbá évről évre kismértékben változhatnak beugrókérdések. A tanszéki honlapról mindig elérhető az aktuális mérési útmutató, mely az aktuális beugrókérdéseket tartalmazza.

'''''FONTOS: Ezektől eltérő kérdések is előfordulhatnak a beugrókban! Ezek csak irányadó kérdések, így ajánlott a segédlet alapos áttanulmányozása is.'''''

'''Kérlek szerkesszétek, aktualizáljátok!'''

== Mi a különbség a szerver és a kliens socket között? ==

Szerver:
* Bizonyos címen '''várja''' az igényeket, majd befutásuk után felépíti a kapcsolatot
* Csak passzív módon kommunikál, kliens által létrehozott kapcsolaton keresztül

Kliens:
* A szerver címére kapcsolódási kérést '''küld''', amelyre az reagálhat
* Aktív módon kezdeményezi a kommunikációt

== A cím összeállításánál miért szükséges a számokat konvertálni? ==

Több bájtos adatstruktúrák írják le a címek különböző részeit (címrész, portszám), és ezek ábrázolása lehet ''big endian'' vagy ''little endian'' bájtsorrendű, amikor a magasabb illetve az alacsonyabb helyiértékű bájtok vannak előbb. (Pl.: az x86 architektúra little endian, a SUN Sparc pedig big endian) A hálózati bájtsorrend mindig valamilyen megegyezés szerint szabványos, minden címnek abban a formátumban kell lennie.

Hogy ne kelljen külön kódot írni attól függően, hogy a gépünk éppen milyen architektúrájú, ezért használjuk a koncerziós függvényeket, amik minden számot a gép ("hoszt") bájtsorrendjéről a hálózat bájtsorrendjére alakítanak.

== Milyen függvényekkel tud kommunikálni a kliens és a szerver? ==

Közvetlenül az <code>int send(SOCKET, const void *, size_t, int)</code> és az <code>int recv(SOCKET, void *, size_t, int)</code> függvényekkel tudnak egymásnak adatokat küldeni, de előtte további függvények segítségével kell a socketeket a kapcsolat felépítéséhez inicializálni.

== A kommunikációs kapcsolatot hogyan zárhatja le a kliens, illetve a szerver oldal? ==

Az <code>int closesocket(SOCKET)</code> (vagy linux alatt az <code>int close(SOCKET)</code>) függvény meghívásával.

== Írjon egy „hello világ” programot! ==

 #include <stdio.h>
 int main(int argc, char** argv) {
     printf("Hello World!\n");
     return 0;
 }

== C-kód: Lementi egy állományba a „hello” szöveget! ==

 #include <stdio.h>
 int main(int argc, char** argv) {
     // INNENTŐL KELL
     FILE* fp;
     fp = fopen("fajl.txt", "w");
     if (!fp) {
         perror("fopen()-ben hiba volt")
         return -1;
     }
     fprintf(fp, "hello\r\n");
     fclose(fp);
     // IDÁIG KELL
     return 0;
 }

== C-kód: Az s leíróval reprezentált kliens kliens socket-en keresztül elküldi a „hello” szöveget! ==

 int x;
 char message[] = "hello";
 SOCKET s;
 // ... itt történne a socket inicializálása
 // INNENTŐL A LÉNYEG:
 x = send(s, (const void *)message, sizeof(message), 0);
 if (x<0) {
     perror("hiba a send() fv-ben");
     return -1;
 }
 else {
     printf("%d byte elküldve\n", x);
 }

== C-kód: Az s leíróval reprezentált kliens socketből képes 64 byte adat fogadására! ==

 int x;
 char buffer[64];
 // ... előtte történik a socket inicailizálása
 // A LÉNYEG:
 x = recv(s, (void *)buffer, sizeof(buffer), 0);
 if (x<0) printf("olvasási hiba\n");
 if (x>0) printf("olvasás sikeres\n");
 if (x==0) printf("olvasás sikeres, a kapcsolat lezárult\n");

== C-kód: Megvizsgálja, hogy az str1 és str2 nevű karaktertömbök tartalma megegyezik-e! ==

<code>[http://www.cplusplus.com/reference/cstring/strcmp/ int strcmp(const char*, const char*)]</code> függvény dokumentációja

 int x;
 char str1[]="qwerty";
 char str2[]="spqr";
 
 x=strcmp(str1, str2);
 if (x==0) printf("a két string azonos\n");
 else printf("a két string különböző\n");

== C-kód: Megvizsgálja, hogy az str1 nevű karakter tömb tartalmazza-e az str2 nevű karakter tömb értékét! ==

<code>[http://www.cplusplus.com/reference/cstring/strstr/ char* strstr(char*, const char*)]</code> függvény dokumentációja

 char str1[]="qwerty";
 char str2[]="spqr";
 char *temp;
 
 temp=strstr(str1, str2);
 if (temp!=NULL) printf("az első string tartalmazza a másodikat\n");
 else printf("az első string nem tartalmazza a másodikat\n");

== Egy HTTP kommunikációban milyen felek vesznek részt és mi a feladatuk? ==

#Kliens (böngésző):
#*A beírt internetcím alapján megállapítja a szerver IP-címét (lekérdezi egy [http://hu.wikipedia.org/wiki/Domain_Name_System DNS-szervertől (link: Wikipédia)] egy külön kapcsolaton keresztül)
#*TCP/IP-kapcsolatot hoz létre a szerver felé
#*HTTP-kéréseket küld a szerver felé
#Szerver:
#*Nyilvánosan elérhető socketeken keresztül várja a kliensek kapcsolódási kérelmeit
#*HTTP-válaszokat küld a kliens kéréseire (normális esetben például a kért oldalt szolgálja ki, egyéb esetben hibaüzenettel válaszol)
#*Kliensek kéréseire egyéb módon is reagálhat a szerveren (előre meghatározott programot lefuttathat, adatbázist módosíthat, stb.) 
#*A válasz végén lebonthatja a kapcsolatot

== A HTTP protokollban a kliens hogyan jelzi a kérés fejlécének végét? ==

Egy <code><CR><LF><CR><LF></code> sorozattal (<code>0x0D 0x0A 0x0D 0x0A</code> bájtok). Ez magyarul két sortörést (entert) jelent (egy sortörés egy CR-LF). Ha úgy tetszik, akkor egy üres fejléc beszúrásával (mintha a két sortörés között lenne egy üres fejléc).

== A HTTP GET kérés hogyan közli a lekérendő dokumentum nevét és elérhetőségét? ==

A küldött parancs (pl. <code>GET</code>) után egy szóközzel elválasztva következik a dokumentum helye a szerver gyökérkönyvtárához képest. Pl. a www.google.com szervernek küldött <code>GET / HTTP/1.0</code> kérés magát a gyökérkönyvtárat kéri le (ezt jelöli a perjel).

== A web szerver hogyan jelzi, ha hiba történt a dokumentum lekérése során? ==

A válasz tartalmaz egy státuszkódot (hibakódot). A 200-as státuszkódok a megfelelő választ jelentik (pl. 200 OK), a 300-asok az átirányítást (pl. 302 Found), a 400-asok a kliens-oldali hibából adódóan nem teljesíthető kérést (pl. 404 Not Found, 403 Forbidden), az 500-asok a szerver-oldali hibából adódóan nem teljesíthető kérést (pl. 500 Internal Server Error)

A (HTTP 1.1-es) válaszkódok bővebben megtalálhatóak a http://www.w3.org/Protocols/rfc2616/rfc2616-sec6.html oldalon vagy a Wikipédián: http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_HTTP_status_codes

== Mi az a két mód, ahogy a web szerver jelezheti a dokumentum méretét (végét)? ==

A fejlécben előre elküldheti a dokumentum méretét (pl. Content-Length fejléc mező), vagy az átvitel befejezése után simán bontja a TCP/IP-kapcsolatot.

[[Kategória:Villamosmérnök]]