THSZ Vizsga 20080118 forrásának megtekintése

==1. feladat: Kódosztás==
Egy kódosztásos rendszerben egyszerre két adó (A és B) van jelen. Az A adó szórókódja (1,1,0,0), a B-é pedig (1,0,1,0). Az A adó az (1,1) a B a (0,1) üzenetet szeretné elküldeni.

===a) Mik az egyes adók által kisugárzott jelek? Mi a közegen megjelent szuperponált jel? (8p)===

lásd thsz11.pdf 12. diától

Átviendő jelek: <br />
A: (1,1) -> (1,1) <br />
B: (0,1) -> (-1,1) <br />

Szórókód: <br />
A: (1,1,0,0) -> (1,1,-1,-1)<br />
B: (1,0,1,0) -> (1,-1,1,-1)<br />


Elküldendő jelek: (átviendő*szórókód, 1*1=1, 1*-1=-1, -1*1=-1, -1*-1=1)<br />
A: (1,1,-1,-1,1,1,-1,-1)<br />
B: (-1,1,-1,1,1,-1,1,-1)<br />

Szuperponált jel (A+B):<br />
(0,2-2,0,2,0,0,-2)<br />

===b) Ismertesse a dekódolás lépéseit is, azaz az A-hoz, illetve B-hez tartozó vevő hogy állítják vissza a közös jelből az őket érdeklő részeket, azaz azt, amit rendre A, illetve B küldött? (8p)===

(0,2-2,0,2,0,0,-2)

Szorzás a megfelelő szórókódokkal:

A: (0,2,2,0,2,0,0,2)<br />
B: (0,-2,-2,0,2,0,0,2)

Átlagolás bitidőnként:

A: (1,1) -> (1,1)<br />
B: (-1,1) -> (0,1) voila' :)


===c) Konkrétan mit jelent ebben az esetben az, hogy a szórókódok ortogonálisak? (3p)===

Azt, hogy a szórókódok szorzatának átlaga 0: 

A*B = (1,-1,-1,1), átlagolva tényleg 0.

===d) Mit jelent UMTS-ben a "puha hívásátadás", és mi köze van a kódosztáshoz? (4p)===

lásd: thsz11.pdf 29. dia:

-kapcsolat le és fel is több bázisállomással, a kódosztás miatt használható azonos frekvencia az azonos cellákban (lásd GSM, thsz09.pdf 4. dia)

===e) Mit jelent UMTS-ben a "cellalégzés", és mi köze van a kódosztáshoz? (4p)===

thsz11.pdf 33. dia


==2. feladat: Távközlő hálózatok méretezése==
''(Sem e feladathoz, sem a többihez nem szabad számológépet használni!)''

a) Egy telefonközponthoz 1000 előfizető kapcsolódik, melyek átlagosan óránként 3-szor, átlagosan 3 perc hosszan beszélnek. A telefonközpont egyszerre 160 előfizetőt tud kiszolgálni. Mekkora az esélye, hogy a rendszerben blokkolás lép fel, azaz egy előfizető telefonálni szeretne, de a központ nem tudja kiszolgálni? (Elég a képletet felírni konkrét számokkal, de kiszámolni már nem kell.) (9p)

lásd thsz12.pdf 29.dia

N=160

<math> \lambda </math> = 1000*3 [1/óra]

h=3 [perc] -> 0.05 [óra]

A=3000*0.05=150 [Erl]

Blokkolás akkor van, ha mind az N vonal foglalt, .

<math> P_N= \frac{ \frac{A^N}{N!}}{ \sum_{i=0}^{N} \frac{A^i}{i!}} </math> A és N helyére be kell írni a megfelelő értékeket


===b) Hogyan nevezik az előbb használt formulát? (1p)===

Erlang B formula

===c) Ha az a. kérdésben egy egyszerűbb alközpontról lenne szó, amihez 3 előfizető tartozik (ugyanúgy óránként átlag 3 db, átlag 3 perc hosszú hívással), és a központ egyszerre 2 hívást tud kezelni (2 kimenő vonala van, a felhasználók egymással nem a központon át beszélnek), akkor is használható a fenti képlet? Ha igen: miért? Ha nem: miért nem, és mi használható helyette (nem kell képletet felírni, elég a neve...), mi e két képlet mögötti modellben a különbség? (4p)===

Nem használható, ilyen esetben az Engest modellt használhatjuk. Oka: az Erlang modellnél feltettük, hogy új igény érkezése után is <math> \lambda </math> marad az előrelépési intenzitás (ott sem igaz, hiszen ha valaki elkezd telefonálni, akkor csökken azoknak a száma akik hívást indíthatnak, de ''sok felhasználó esetén ez jó közelítés'', itt korántsem)

-- [[SipkaDaniel|MSD]] - 2008.01.26. -- [[EszenyiViktor|dög]] - 2008.12.14.