Vita:Digitális technika (2014) forrásának megtekintése

==2015/16-os HF megoldásai==
Wacha Gábor írása nem tartozik a fő laphoz, így áthelyezem ide:

<blockquote>Megjegyzés (talán elgondolkodtok rajta): a tárgy (mint a programozás) alapvetően gyakorlati. A házit pont azért adjuk ki, mert ha egyszer leülsz és végigrágod magad rajta, rengeteg dolgot megértesz, összeáll a kép. Amellett, hogy ez segít is megérteni az anyagot, egy fergeteges élményt is ad: amikor először eljutsz oda, hogy "b**meg, ez működik!". Ebből áll amúgy a mérnökség egy része, ne foszd meg magad tőle! Ezért is vagyok szomorú, amikor innen másolt házit látok. Pont a mérnöklét velejével nem foglalkoztok. Pont a szakmátok, a szakmátokhoz kapcsolódó dolgok elől menekültök, zárjátok el magatokat. (Wacha Gábor, gyakvez)</blockquote>

Tisztelt Gábor! A megoldásokat én töltöttem fel még 1 éve. A célom azt volt, hogy példaként legyen ott a megoldás. Mivel mi infósok vagyunk, a Verilog és a hardverközeli szemlélet sokunknak új, ismeretlen volt, és bár a laborokon/gyakorlatokon sok dolog elhangzott, példák nem igen voltak még akkoriban. A feltöltéskor nem gondoltam arra, hogy következő évben is ugyanezeket a feladatokat fogják kiadni. Csak a félév vége felé olvastam a 16-os évfolyam csoportjába, hogy sokakét visszadobták emiatt. Természetesen elnézést kérek mind az oktatóktól, mind a hallgatóktól a kellemetlenségekért. Amit írt, azzal én egyetértek, személy szerint nagyon szerettem a tárgyat, és tényleg élvezetes volt, amikor végre működött, amit csináltam.

Ugyanakkor ez szerintem csak fél igazság: Miért nem készítettek új feladatokat? Vagy módosították őket minimálisan úgy, hogy a szerkezetük megmaradt, de már mást kellett megvalósítani? Szerintem nem sok időt venne igénybe évenként új feladatokat kiírni, akik pedig javítják a házikat, azok úgy is rendelkeznek annyi ismerettel, hogy egy másféle feladatot is kezelni tudjanak. Nem utolsó sorban, akik bukták a tárgyat, azoknak se ugyan azt a házit kellett volna beadniuk.

Azt javaslom, szeptemberben beszéljék át a tanszék munkatársaival, készítenek-e új házi feladatokat. Amennyiben igen, a tavalyi feladatkiírás és a megoldásaim (amin nyugodtan módosíthatnak, amennyiben úgy látják, nem éppen megfelelőek) maradhatnak itt példáknak. Ha a következő évfolyamnak is ugyan ezt a feladatot adnák fel, vegyék le a megoldásaimat innen még időben, hogy a hallgatók ne tudják megnézni azokat. Mert jó dolog azt mondani a hallgatóknak, hogy ne nézzék meg a kész megoldást, de még jobb, ha erre nincs is lehetőségük.

[[Szerkesztő:Nagy Marcell|Nagy Marcell]] ([[Szerkesztővita:Nagy Marcell|vita]]) 2017. január 18., 19:59 (UTC)

Kedves Marcell!

(viszonylag hajnal van még, csak röviden válaszolok)
Nem azzal van a baj, hogy felkerült a házi. Dicséretes - habár azt nem gondolom, hogy sosem voltunk nyitottak konzultációra, magam is tartottam egy rakattal, és az bőven elég szokott lenni a megoldáshoz.

Ami aggaszt: az ész nélküli, szó szerinti másolás. Amikor a formázás, a magyarázatok ugyanazok. Nincs saját elgondolása, véleménye, megjegyzése?

Felnőttnek tartunk titeket: tudjuk, hogy ez a feladat nagyban segíti az anyag megértését, így _nektek_ érdeketek tisztességesen foglalkozni vele egy délutánt. Ismétlem: soha nem volt olyan, hogy ha valaki kérdez, hogy hogyan álljon neki, akkor ne tartsunk neki instant konzultációt (akár hajnali kettőkor, e-mailen keresztül, been there done that).

A feladatról: pár éve viszem az angolos képzést, én is írok ki házi feladatokat nekik: bitang nehéz.
Pillanatnyilag ezek a követelmények ugranak be:
- Mutassa be a három tervezési módot (klasszikus, FSM, RTL)
- Parametrizálható legyen - 700 embernek adod ki!
- Ellenőrizhető legyen - hogy mielőbb visszajelezhessünk
- Kis komplexitású legyen - hogy ne szívjatok vele indokolatlanul sokat
- Adjon "aha!" élményt 
- Begyakoroltassa a lényeges dolgokat, hogy később a laboron biztosabb tudással legyetek (tipikusan az FSM és az indirekt mód)
- Megmutassa, mit használunk (fsm, indirekt), és mit nem (Karnaugh - brrrrr.)

Ezek mind benne vannak. Ember vagyok, véges kreativitással.

A szöveg, amit szerintem kár, hogy levettél, az a következő miatt volt ott:
- A többség nekiáll, megcsinálja rendesen, esetleg használva a megoldásod, de önálló gondolatra képesen - ez ok. Az szokott lejönni belőle, hogy végül élvezik - nekem meg ezt jó olvasni a feladatokban.
- Nem sokan, egy-két ember, a tiedet copypasteli. Szeretném, ha megértenék, miért szomorú, ha semennyit nem tesznek hozzá. Nekik egy utolsó elgondolkodtatást szeretnék adni: nem akarnak inkább konzultációt? Sok minden negatívat el lehet mondani rólunk, de azt nem, hogy ne tartanánk, hogy ne válaszoljunk kérdésekre (a MIT mindég ilyen fura tanítós tanszék volt, célkitűzéseiben is)

Ezzel is szeretnék tanítani, csak itt hozzáállást. A szakmában nem jó hozzáállás az általános "csak meglegyen". Főleg egy digitnél, ami egyfelől szakmai, másfelől infósok számára is baromi nagy pénzek vannak benne (félig off: ha tudnátok, hány cégnek tartunk tanfolyamot belőle...). 
Ilyenkor nekem ráadásul hiányérzetem van: semmi visszajelzést nem kapok arról, hogy mennyire állt össze az anyag. Nomeg fura háromszor elolvasni ugyanazt.

Nekem - személy szerint - kb. ezek a céljaim, érzéseim a dologgal kapcsolatban.


Mellesleg statisztika szempontjából - tankörvezetőként láttam - az első félév legjobb hallgatói átlagú tárgyáról vitatkozunk, valami 85% teljesíti elsőre ;-)

G