KörnytanZH2 kvíz forrásának megtekintése

{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}

''A kvíz a 2018-as és 2020-as feladatsor alapján lett létrehozva.''

{{Kvízoldal
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2
}}

== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával

== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek. 
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan. 
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést. 
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.

== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik. 
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.   
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak. 
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit. 

== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..a szennyezés határkára.
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége. 
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége. 
# ..a termelés nettó határhaszna. 

== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy..  ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését. 
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le. 
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.

== Pigou tétele szerint... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő. 
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét. 
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével. 
# ..a jól definiált szennyezési jogosultságok megoldják az externáliák problémáit

== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el. 
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el. 
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el. 
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el. 

== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul. 
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető. 
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján. 
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak. 

== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámított, és a termék visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj 
# .. környezeti teljesítés
# .. betétdíj
# .. termékdíj

== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata 
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség 
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás 
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata 

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás. 
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj. 
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték. 
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték. 

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas. 
# ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.  
# ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.  
# ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.

== Ronald Coase elméletének lényege, hogy ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla. 
# ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges. 
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek. 
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők.

== A "gyenge" (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.  
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik. 
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek. 
# ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével. 

== A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel. 
# ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen. 
# ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut. 
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél. 

== A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt, 
# ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.
# ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet.  
# ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be. 

== Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg. 
# ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg. 
# ..bírósági eljárás(döntés) határozza meg. 
# ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.

== A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert.. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.
# ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott. 
# ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott. 

== A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát. 
# ..a természeti környezet nem jogképes 
# ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre. 
# ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni.  

== Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás 
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás 
# ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás

== A Coase-tételen alapuló szabályzóeszközök… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők
# a közvetlen előírások és a szennyezési jogosultságok allokálása
# a szennyezési jogosultságok allokálása és a felelősségi szabályok (kártérítés)
# a gazdasági ösztönzők és a morális késztetés

== Ha az állam a Pigou tétel szerinti logikát követve meghatározta, mi a környezethasználat hatékony szintje (Q'), akkor ennek ismeretében ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# vagy kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be), vagy előírhatja magát a Q' hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be).
# kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be).
# kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót és ezzel egyidejűleg elő kell írnia magát a Q' hatékony szintet kikényszerítő közvetlen előírást is.
# előírhatja megállapított a Q' hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be).

== Vagyoni hatás akkor jelentkezik, ha ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# egy megszerzett természeti jószág értéke a jövőbeli hozamainak számított értéke nagyságával megemelkedik.
# egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek közötti tárgyalások csak magas tranzakciós költség mellett lennének lebonyolíthatók.
# egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek környezeti jószággal kapcsolatos jogai nem pontosan tisztázottak és ismertek.
# egy jószággal kapcsolatosan az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság; vagyis: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyanannak a jognak a megszerzése.

== Felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg
# a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.
# bírósági eljárás (döntés) határozza meg
# az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg

== Statikus ösztönző hatás: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# a jövőbeli hasznok is a jogosulté lesznek, ezért nem érdekelt a jószág gyors kiaknázásában, a természeti tőke rövid idő alatt történő felélésében.
# a jogosult meghatározhatja, hogy az adott természeti tőke funkciója megváltoztatható-e vagy sem.
# a beruházás haszna biztosan a jogosulté lesz, a természeti tőke hozamaihoz mások (akik nem ruháztak be) nem férhetnek hozzá.
# a jogosult meghatározhatja, hogy mások a természeti tőkével kapcsolatosan milyen jogokat gyakorolhatnak és miket nem.

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# környezeti hatásvizsgálat, termékdíj, kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték
# kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, környezeti hatásvizsgálat
# termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték
# kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, környezeti hatásvizsgálat

== Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# a kizárás joga
# a menedzsment jog
# az átruházás joga
# a fejlesztési jog (easement)

== Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# mind a jogallokálás, mind a felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazhatóak.
# csak a kártérítés alkalmazható, a jogallokálás nem.
# csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem.
# egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg.

== Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze… ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# a termékdíj
# a kibocsátási (környezetterhelési) díj
# a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere
# az emissziós határérték

== Ha egy természeti jószágot tulajdoni vagy kártérítési védelemben is részesíthetünk, akkor a különbség az lesz, hogy... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat.
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak bíróság előtt tudja a jogait megvédeni, míg tulajdoni védelem esetén más hatóság (rendőrség, jegyző, környezetvédelmi hatóság) védelmét is kérheti.
# a jogosultság megsértője tulajdoni védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, kártérítési védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat.
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl köteles az eredeti állapot helyreállítására és még büntetésre is számíthat.

== A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# .. csak kivételes esetekben hatékony ("second-best") megoldás, mert nehezen biztosítható, hogy csak alacsony határköltségű megoldások valósuljanak meg, sőt, a szennyezés-csökkentés támogatási ígéretei vonzhatják a szennyező vállalatok beruházásait is.
# .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert a kormányzat számára sokkal népszerűbb forrást osztani a szennyezőknek, mint megadóztatni a kibocsátásaikat.
# .. káros, mert kivétel nélkül a korrupció lehetőségét veti fel, ha az állam pénzt oszt a vállalatoknak.
# .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert lehetővé tesz az Európai Uniós támogatási alapok forrásainak a tagállami költségvetésbe való becsatornázását, ezzel fokozza a gazdasági növekedést.

== A "gyenge" Coase-tétel (vagy hatékonysági tétel) szerint ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség "nulla" és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony és ugyanaz a szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség "nulla", akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség "nulla", akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig ugyanaz a hatékony szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.
# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség "nulla" és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.

== A környezethasználat hatékony szintjét célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# .. a Coase-féle megoldás állami beavatkozásokon alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.
# .. mindkét esetben az állam (önkormányzat) állapítja meg a környezethasználat hatékony szintjét,de aztán a Pigou-i megoldás gazdasági ösztönzőket és közvetlen előírásokat alkalmaz, a Coase-féle megoldás pedig felelősségi szabályokat és a tulajdonjog kijelölését alkalmazza.
# .. más az állam szerepe a beavatkozásban: a Pigou-i megoldás során az állam számítja ki és érvényesíti a környezethasználat optimumát, a Coase-féle megoldás során a környezettel kapcsolatos jogok valamilyen kezdeti kijelölése - megfelelő intézményi környezet kialakítása - az állam feladata.
# .. a Pigou-i megoldás során a környezethasználat hatékony szintjét a hatóság (kormányzat, önkormányzat) írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra.

== A normatív Coase-tétel értelme, hogy segítse a Coase-tétel szerinti, a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuk létrejöttét azáltal, hogy ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# .. megköveteli a jogalkotótól a környezethasználati jogok pontos és világos megfogalmazását.
# .. megköveteli a jogalkotótól, hogy a környezethasználati jogok kezdeti elosztása minél inkább közelítsen a hatékony szinthez.
# .. olyan intézményi környezetet alakítsunk ki, amelyben a tranzakciós költségek minimálisak lehetnek.
# .. olyan intézményi környezet alakítsunk ki, amelyben a vagyoni hatás nem jelentkezik.

== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy (a tranzakciós és az információs költség is magas), (2) a szennyezés által okozott externális kár értéke nem nagy (a MEC függvény "lapos"), és (3) a szennyezéssel kapcsolatos termékeket homogén módon, jelentéktelen technológiai és így szennyezési különbséggel állítják elő. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# kibocsátási (környezetterhelési) díj
# termékdíj
# közvetlen előírás (pl. emissziós határérték)
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály

== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# környezeti adók, kibocsátási díj, termékdíj, betétdíj
# emissziós norma, immissziós norma, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj
# emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás
# termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj

== Egy termelési technológia környezeti hatásairól tudjuk, hogy a termelés normál körülmények között elhanyagolható környezeti hatással jár, azonban technológiai hiba esetén a havária következménye igen jelentős lehet. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt biztosan NEM érdemes választani: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály
# letéti díj
# kibocsátási (környezetterhelési) díj
# kötelező környezeti felelősségbiztosítás

== A jogalkotó a környezetszennyezés hatékony szintjének kiszámítása után, az ezt az optimumot biztosító, a szennyezés vagy a termék/technológia tulajdonságait meghatározó fizikai, technológiai, műszaki szabályt ír elő, vagy a tevékenységet előzetes engedélyezéshez köti. Ez a környezetpolitikai beavatkozás: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# a gazdasági ösztönzők
# a közvetlen előírások
# a jogallokálás
# a felelősségi szabályok

== Ki dönt a környezethasználat hatékony szintjéről? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# a jogallokálásnál és a felelősségi szabályok esetén (Coase-i megoldások) az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén (Pigou-i elv alapján) a kormányzat (önkormányzat).
# a jogallokálásnál és felelősségi szabályok esetén az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők esetén a gazdálkodó szervezetek, piaci szereplők megállapodásai, valamint a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat).
# a jogallokálásnál az érintettek alkuja, a felelősségi szabályok esetén a bíróság, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat).
# bármely esetben (jogallokálás, felelősségi szabályok, gazdasági ösztönzők, közvetlen előírások) az állam (kormányzat, önkormányzat).

== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy, (2) a szennyezés hatása időben késleltetve jelentkezik, és (3) a szennyezés által okozott externális kár értéke rendkívül nagy (a MEC függvény "meredek"). Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# jogallokálás
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály
# közvetlen előírás
# gazdasági ösztönző

== Pigou tétele szerint ... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# .. minden gazdasági szereplőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, ami biztosítja az állam környezetvédelmi feladatainak finanszírozását.
# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a környezethasználat tényleges nagysága a társadalmi hatékony szinttel (optimummal) lesz egyenlő.
# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat nagysága a legkisebb környezeti externális költséget fogja eredményezni.
# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat a szennyező vállalat egyéni hatékony szintjére áll be.

== Válassza ki, hogy a kibocsátási jogok kereskedelme miért előnyös! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# mindig a legkisebb költséggel megvalósítható szennyezés-csökkentésre kerülhet sor, a jogok felértékelése segíti a szennyezés visszafogás pénzügyi támogatását
# nincs szükség tranzakciókra, automatikusan elérhető az optimális szennyezés
# a vállalatok környezeti költsége így piaci alkun alapul, a leértékelés szűkössé teszi a jogokat ezért az áruk emelkedik, a szennyezés teljes nagyságával kapcsolatosan a társadalmi elvárások érvényesíthetők
# a kibocsátási főösszeg szétosztása után minden vállalatnak már rövidtávon is technológiai fejlesztést kell végrehajtania

== Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása? ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# Nincs, mert a jogrendszernek előre meg kell mondania, hogy az egyes környezeti kár esetekben az objektív vagy a vétkességi felelősséget fogja-e alkalmazni.
# Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog.
# Igen, van, mert a potenciális (a hasonló szennyezést okozni képes) károkozó precedensnek tekintheti az ügyet - ha ő fog kárt okozni, vele szemben is hasonlóan fognak eljárni, ezért minden hatékony elővigyázatossági intézkedést megtehet.
# Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés.

== A nem megújuló erőforrások optimális kitermelésének meghatározása .. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a banki kamatlábon alapul
# .. az erőforrás után fizetendő igénybevételi járulékon alapul
# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a diszkonttényezőn alapul
# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jövőbeni árán, a banki kamatlábon és a diszkonttényezőn alapul

== A Coase-tétel értelmében az érintett felek alkuja a tulajdonosi (vagy a szennyezéssel kapcsolatos más) jogok kezdeti szabályozásától függetlenül .. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek
# .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek
# .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek
# .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek

== A közvetlen előírások alkalmazásának hátránya, hogy .. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# .. nincs bevételtermelő képessége az állam számára
# .. az előírások betartását bírsággal könnyen ki lehet váltani
# .. a vállalatok fajlagos környezetvédelmi költségeit nem tudja figyelembe venni, ezért nem versenysemleges, továbbá csak a határértékig ösztönöz csökkentésre
# .. a szennyezéssel kapcsolatos jogosítványok kiindulási szabályozása érdekében a magánmegállapodások betartásához szükséges intézményrendszert ki kell építeni

==  Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# emissziós határérték, immisziós határérték, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj
# környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték
# termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték
# emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás

==  Gazdasági ösztönzők alkalmazása esetén az innováció (szennyezéscsökkentő technológia fejlesztése) hatására .. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# .. nem mozdul el a szennyezés-elhárítási határköltség görbe, ezért nincs közvetlen hatás
# .. nem csak a vállalat számára lesz olcsóbb a szennyezés-csökkentés, de a teljes kibocsátás is csökkenni fog
# .. az innováció költségei miatt növekedni fog a szennyezési szint
# .. a vállalat számára olcsóbb lesz az előírások betartása, ugyanakkor nincs ok a szennyezés további csökkentésére

==  Válassza ki, hogy melyik szabályozóeszköz nem tartozik a gazdasági ösztönzők közé! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# letéti díjak
# kibocsátási díj
# kártérítés
# környezeti adók

==  Szennyezési jogot jellemzően az ad el, aki .. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}
# .. magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik 
# .. az állami szabályozás miatt erre kényszerül
# .. tőkehiányban szenved és magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik
# .. alacsony szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik

== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha .. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# .. ezzel a tranzakciós (szabályozási) költség csökkenthető és a méltányossági veszteség kicsi
# .. csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás
# .. túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata
# .. kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata

== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy  ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# a Pigou-i megoldás során a kormányzat (vagy önkormányzat) számítja ki a szennyezési optimumot, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén vagy kártérítési döntésén alapulhat
# a Pigou-i megoldás során a kormányzat (vagy önkormányzat) számítja ki a szennyezési optimumot, a Coase-féle megoldás pedig kizárólag a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapulhat
# a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén
# a Pigou-i megoldás során a szennyezési optimumot a hatóság írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra

== Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A szennyezési lánc modell... ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# az igények megjelenésétől a károk kialakulásáig követi végig a szennyezés  folyamatát.
# a különböző szennyezések egymásba fűződő lánchatását modellezi.
# a szennyezés  kialakulásának folyamatára koncentrál, nem veszi figyelembe a károk megjelenését.
# a szennyezés láncolatát mutatja az ökoszisztémán belül.

== Válassza ki a az alábbi felsorolásból a kizárólag a természeti tőke értékelési módszerek típusait  tartalmazó pontot! ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# feltételes értékelés, utazási költség  módszer, hedonikus ár értékelés, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése.
# tőkejáradék meghatározása, megújulási képesség értékelése, Hotelling szabály szerinti értékelés.
# feltételes értékelés, utazási költség  módszer, teljes gazdasági érték meghatározása, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése.
# használati érték meghatározása, utazási költség módszer, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése.

==  Válassza ki a helyes felsorolást az alábbiak közül! A tőketípusok általánosan használt formái a következők .. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# .. gazdasági (fizikai) tőke, emberi erőforrások, társadalmi tőke, természeti erőforrások
# .. föld, társadalmi tőke, mesterséges tőke, emberi erőforrások
# .. föld, munka, természeti erőforrások, mesterséges tőke
# .. gazdasági (fizikai) tőke, társadalmi tőke, természeti erőforrások


[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]