https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&user=Nagy+Marcell&feedformat=atom VIK Wiki - Szerkesztő közreműködései [hu] 2024-03-29T04:47:04Z Szerkesztő közreműködései MediaWiki 1.33.2 https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_(2014)&diff=199759 Digitális technika (2014) 2020-10-23T09:19:22Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>{{Egyértelműsítő|Digitális technika}}<br /> {{Tantárgy<br /> |név=Digitális technika<br /> |tárgykód=VIMIAA02<br /> |régitárgykód=VIMIAA01<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |félév=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=MIT<br /> |labor=14 db<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=van<br /> |hf=2 db<br /> |levlista=?<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAA02/<br /> |targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiaa02<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/1751683731745525<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Max. 4-ről lehet hiányozni)<br /> **A '''laborok''' legalább 83%-án való részvétel. (Max. 2-ről lehet hiányozni)<br /> **'''Egy nagyZH''' megírása.<br /> **'''40 pont elérése''' a számonkérésekből:<br /> ***'''NagyZH:''' 60 pont<br /> ***'''Házi feladatok:''' két otthon megoldandó feladat, egyenként 15 pontért.<br /> ***'''Labor:''' Laboronként jelenléttől és részvételtől függően 0, 0.5 vagy 1 pont.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A nagyZH pótolható.<br /> **A két házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.<br /> **A 14. héten és a póthéten lehetőség van 1-1 labor pótlására.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> Írásbeli vizsga.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *Félévközi pontszám: &lt;math&gt;\left\lceil{\frac {ZH + HF_1 + HF_2 + Labor} 4}\right\rceil, ha~ZH + HF_1 + HF_2 + Labor \geq 40&lt;/math&gt;<br /> *Az osztályzat megállapítása 75%-ban az írásbeli vizsga és 25%-ban a félévközi pontszám alapján történik. Az elégséges osztályzathoz a vizsgadolgozat minimum 40%-os teljesítése szükséges. <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> ==Jegyzet==<br /> A tárgyhoz még nem érhető el hivatalos jegyzet, csak az előadások diái:<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_1.pdf|1. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_2.pdf|2. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_3.pdf|3. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_4.pdf|4. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_5.pdf|5. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_6.pdf|6. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_7.pdf|7. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_8.pdf|8. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_9.pdf|9. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_10.pdf|10. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_11.pdf|11. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_12.pdf|12. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_13.pdf|13. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_14.pdf|14. előadás]]<br /> <br /> [[Media:idigit_minirisc_utmutato.pdf|A MiniRISC processzor ismertetése]]<br /> <br /> [[Media:idigit_verilog_utmutato.pdf|A Verilog nyelv részletesebb bemutatása]]<br /> <br /> [[Media:idigit_xilinx_ise_utmutato.pdf|Útmutató a Xilinx ISE 14.6 használatához]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> * [[Media:idigit_mintazh_2015.pdf|minta ZH 2015]] ([[Media:idigit_mintazh_2015_megoldas.pdf|megoldás]])<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> * [[Media:Vizsga_minta_v2_m.pdf|Minta vizsga (megoldással)]]<br /> * [[Media:digit1_vizsga1.pdf|2015. 01. 06.]] (kézzel gépelt)<br /> * [[Media:digit1_vizsga_2015_01_27.zip|2015. 01. 27.]]<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> A félév során két házi feladat kerül kiadásra, amelyekkel 2×15 pont érhető el. <br /> <br /> [[Vita:Digitális technika|Tanácsok az itt található megoldások felhasználásához]]<br /> <br /> *2015/2016 ősz:<br /> **1. házi feladat: [[Media:idigit_hf1_kiiras.pdf|feladatkiírás]], [[Media:idigit_hf1_segedlet.pdf|segédletek]], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[Media:Digit_hf1_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]] : megjegyzem, egy hasonló házit én javítottam (Wacha G.). Írtam néhány kommentet is hozzá, mert magában a magyarázatokban vannak félreérthető dolgok. Ez nem szoftver, a teljesítményt, helyfoglalást nem a megadott konstansok (l. &quot;letárolt adatok&quot;) befolyásolják, hanem az, hogy milyen hardvert generál végsőként. Ezt ne memóriában eltárolt értéknek fogjátok fel, hanem konstans &quot;0&quot;-ra és &quot;1&quot;-re kötött drótoknak. Egyáltalán: segít a szemléleten, ha nem szoftverben gondolkodtok, hanem fogjátok a megalkotott kapcsolási rajzot, blokkdiagramot, és minden egyes eszköznek külön külön leírjátok magyarul a viselkedését (pl: minden órajel felfutó élnél növeli az értékét, ha az &quot;x&quot; bemenete 1). Utána már könnyebb &quot;átfordítani&quot; verilogra. Tehát nem szoftvert írtok, hanem kijelentő módban megfogalmazzátok, hogy ez az eszköz ezt csinálja.<br /> **2. házi feladat: [[Media:idigit_hf2_kiiras.pdf|feladatkiírás]], [[Media:idigit_hf2_segedlet.pdf|segédletek]], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[Media:Digit_hf2_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]]<br /> <br /> Szorgalmi feladatból is kiadnak 12 darabot, amikből még plusz 24 pont elérhető. Általában hetenként adnak ki szorgalmi feladatokat, a megoldásra 1 vagy 2 hét áll rendelkezésre.<br /> <br /> 2015-ben az utolsó 4 szorgalmi feladat speciális szereppel bírt. Ezekre is adtak plusz pontokat, ami a félévközi pontokba beleszámított, mint a többi szorgalmi feladatnál. Viszont ezeknek a feladatok megoldásával a vizsgán jobb jegyet lehetett elérni. Ha 1, 2, 3 feladatot fogadtak el, 1-gyel, 2-vel, 3-mal kapott a hallgató jobb jegyet. Ha mind a 4-et megoldotta sikeresen, garantáltan 5-öst kapott a tárgyból. Ezek a feladatok azonban jóval nehezebbek, mint a többi szorgalmi feladat, így aki nem érti jól a tananyagot, ne vágjon bele.<br /> <br /> Ugyanez a lehetőség 2016-ban is adott volt, viszont (ha jól emlékszem) csak 1 jegyet lehetett javítani, hiába oldottál meg több feladatot.<br /> <br /> 2018-ban ezeket a speciális szorgalmikat SZUPER EXTRA feladatnak hívják. 6 db ilyen feladat van, Verilogban vagy Assemblyben lehet megoldani maximum egyet. A vizsgán +1 jegyet jelent.<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> A tárgy végére eljutsz odáig, hogy a tudásoddal össze tudj rakni egy egyszerűbb, saját mikroprocesszort.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek&diff=197776 Jelek és rendszerek 2019-10-25T19:26:17Z <p>Nagy Marcell: /* Segédanyagok */A tankönyv ennek a szkennelt változatát illegálisan, torrenten keresztül terjesztették korábbi években. Ha van is a szerzők által nyilvános terjesztésre engedélyezett digitális változata (és a HVT-t ismerve nincs), ez…</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Jelek és rendszerek<br /> | tárgykód = VIHVA214<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 4<br /> | kereszt = van<br /> | tanszék = HVT<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = 3 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = jelek{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA214/<br /> | tárgyhonlap = http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1%253Absc-kepzes&amp;id=504%253Ajr&amp;Itemid=7&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis_II. | Analízis 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltétele:<br /> **Az '''összes begyűjthető pont ~50%-ának elérése''' a következő számonkérésekből:<br /> ***'''1. ZH''': 40 pontért.<br /> ***'''2. ZH''': 60 pontért.<br /> ***'''Házi feladatok''': három otthon megoldandó feladat, melyek közül a legjobb kettő számít, egyenként 10 pontért. <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A házi feladatok nem pótolhatóak illetve határidőn túl nem leadhatóak.<br /> **A két ZH-ból az egyik a pótlási héten pótolható, illetve javítható.<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Kéthetente változik 1-2 - gyakorlat függvényében. <br /> **'''Gyakorlat:''' Kéthetente 1.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' nincs.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 58 || 1<br /> |-<br /> |59 - 71 || 2<br /> |-<br /> |72 - 84 || 3<br /> |-<br /> |85 - 97 || 4<br /> |-<br /> |98 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * Jegyzetek, összefogalók<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_20150326_IZHelotti.PDF | Kézzel írt EA jegyzet, I.ZH előtti anyag (2015. tavasz)]]<br /> ** [[Media:Jelek_gyakjegyzet_20150326_IZHelotti.PDF‎ | Kézzel írt gyakorlat jegyzet, I.ZH előtti anyag (2015. tavasz)]]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_2008osz_kez.pdf | Kézzel írott jegyzet (2008. ősz)]]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_laplace.pdf | Laplace transzformáció ]]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény ]]<br /> ** [http://fizweb.elte.hu/download/Fizika-BSc/Matematikai-modszerek-a-fizikaban/Jegyzet/Gnadig-Disztribucio.pdf Mi az a diracdelta? ]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_osszefoglalo.pdf | Összefoglaló ]] (1,3,4-dik ZH-koz)<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_zhkiskerdesek.pdf | 2. ZH-n előforduló kiskérdések]] (tárgyhonlapról)<br /> ** angol összefoglaló: [[Media:Jelek_jegyzet_zh1_en.pdf | ZH1]], [[Media:Jelek_jegyzet_zh2_en.pdf | ZH2]], [[Media:Jelek_jegyzet_zh3_en.pdf | ZH3]], [[Media:Jelek_jegyzet_zh4_en.doc | ZH4]]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_matlab.pdf | Matlab összefogaló ]]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_rendszerk.pdf | Frekvencia összefoglaló ]]<br /> <br /> * Jelek könyv<br /> ** A könyvet kikölcsönözheted az egyetemi könyvtárból (K épület mögött).<br /> * [[Media:Jelek_konyv_szie.pdf | Kuczmann könyv]]<br /> <br /> * Tárgyhonlapról néhány link<br /> ** [http://www.mht.bme.hu/~varga/BMEVIHVA214/JR-gyak-2010.pdf Tantermi gyakorlat feladatgyűjteménye]<br /> ** [http://www.mht.bme.hu/~varga/BMEVIHVA214/JR-HP-VL-01.pdf Jelek és rendszerek példatár]<br /> ** [http://hvt.bme.hu/images/education/jr/jelek_rendszerk_frek.pdf Elméleti összefoglaló 2.ZH]<br /> <br /> == Házi ==<br /> A félév során 3 házi feladatot lehet elkészíteni, melyek közül a két legjobb számít bele az érdemjegybe. Én erősen ajánlom, hogy az első 2 házit csináljátok meg, később nagyon fogtok örülni annak a +15-20 pontnak!<br /> [http://5.56.34.52/~asecsoft/bme/jelek/ Hint]<br /> <br /> Jófejségből a félév végére annyit variálnak, hogy 3. házi pontszámának a felét is hozzáadják még a végeredményhez, de persze semmi garancia nincs arra, hogy ezt minden félévben megteszik.<br /> *Pár korábbi házi:<br /> **Első:<br /> ***[[Media:Jelek_elsohazi_megoldas.pdf | Első házi megoldás]] csak egy mintamegoldás - van benne egy elvi hiba! - 1.2.3 feladat diszkrét időben teljesen rossz. /JR Gyakvez/<br /> ***[[Media:jelek_hf1_megoldas.pdf | Első házi megoldás]] Egy 10 pontos első házi ( de 1.2.c.DI-nél van valami hiba).<br /> ***[[Media:jelek_hf1.pdf | Első házi megoldás]] Szintén egy 10 pontos mintamegoldás.<br /> ***[[Media:jelek_hf1_140523.pdf | Első házi megoldás]] - 10 pontos<br /> **Második:<br /> ***[[Media:jelek_hf2_2.pdf | Második házi megoldás]] Csak az a,b,c feladatok megoldásai vannak benne (7.6 pontos házi). Az &quot;a&quot; részben 3. oldalon el van rontva a determináns. A kedves feltöltő kolléga nem tud parciálisan integrálni. Az 5. oldal tetején a megmaradó integrált kivonni kell, nem hozzáadni. Így a végén (cx - 1) lesz a számlálóban az egyik tag. Ezt a hibát az író bravúrosan korrigálja egy, a semmiből mágikusan előbukkanó -1-es szorzóval az oldal alján. 2B rész DI feladatában hibásan van kiemelve a szumma elől a 4, &quot;4*e^(-j*p*pi/3*x)&quot;-et kellene helyette írni.<br /> ***[[Media:jelek_hf2_140523.pdf | Második házi megoldás]] - 10 pontos<br /> ***[[Media:Jelek_HF2_20140525.pdf | Második házi megoldás]] - 10 pontos - Az 5. oldal alján H(e^(j*pi/3)) végeredményében az e kitevője nem j4.0786, hanem -j2.20456.<br /> **Harmadik:<br /> ***[[Media:Jelek_HF3_20140525.pdf | Harmadik házi megoldás]] - 9 pontos. A második feladatot nem kellett megcsinálni (2013/14/II.)<br /> ***[[Media:jelek_hf3_20140515.zip | Harmadik házi megoldás]] - 10 pontos. A második feladatot nem kellett megcsinálni (2013/14/II.)<br /> <br /> ==ZH==<br /> <br /> '''Releváns ZH-k:'''<br /> <br /> *2015 tavasz<br /> ** 2015.05.15 ZH2 [[Jelek 2015 II zh b|megoldás nélkül]]<br /> <br /> *2014 tavasz<br /> ** 2014.05.16. ZH2 [[Media:Info_jelek_zh2a_2014tavasz.pdf | A csoport]] - megoldás nélkül<br /> <br /> *2013 tavasz<br /> ** 2013.05.17. ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2013-05-17_a.jpg | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh2_2013-05-17_b.jpg | B csoport]] - megoldás nélkül<br /> <br /> *2011 ősz<br /> ** 2011.12.07 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2011-12-07_a.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh2_2011-12-07_b.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2011.10.17 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2011-10-17_a.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2011-10-17_b.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> <br /> *2010 ősz<br /> ** 2010.10.19 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2010-10-19_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2010-10-19_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> <br /> *2010 tavasz<br /> ** 2010.05.10 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2010-05-10_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh2_2010-05-10_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2010.03.29 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2010-03-29_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2010-03-29_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> <br /> *2009 ősz<br /> ** 2009.12.11 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2009-12-11_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh2_2009-12-11_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2009.10.26 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2009-10-26_a_jav.doc | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2009-10-26_b_jav.doc | B csoport]] - megoldással<br /> &lt;br/&gt;<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi, &quot;elavult&quot; ZH-k:'''<br /> |szöveg=<br /> *2009 tavasz<br /> ** 2009.03.09 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2009-03-09_a.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_zh1_2009-03-09_b.pdf | B csoport]] - megoldás nélkül<br /> ** 2009.03.30 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2009-03-30_a_jav.pdf | A csoport ]] / [[Media:Jelek_zh2_2009-03-30_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2009.04.20 ZH3 [[Media:Jelek_zh3_2009-04-20_a_jav.pdf | A csoport ]] / [[Media:Jelek_zh3_2009-04-20_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2009.05.10 ZH4 [[Media:Jelek_zh4_2009-05-10_a_jav.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_zh4_2009-05-10_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> <br /> * [[Media:Jelek_zh_2008_megoldas.pdf | 2008 ősz]] megoldással<br /> <br /> *2008 tavasz<br /> ** 2008.03.21 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2008-03-21_a_jav.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_zh1_2008-03-21_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2008.04.04 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2008-04-04_a_jav.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_zh2_2008-04-04_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2008.05.16 ZH4 [[Media:Jelek_zh4_2008-05-16_a_jav.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_zh4_2008-05-16_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> <br /> *2007 ősz<br /> ** 2007.10.16 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2007-10-16_a_jav.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_zh1_2007-10-16_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2007.11.13 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2007-11-13_a_jav.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_zh2_2007-11-13_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2007.12.13 ZH3 [[Media:Jelek_zh3_2007-12-13_a_jav.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_zh3_2007-12-13_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2007.11.09 PZH1 [[Media:Jelek_pzh1_2007-11-09_a_jav.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_pzh1_2007-11-09_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2007.11.27 PZH2 [[Media:Jelek_pzh2_2007-11-27_a_jav.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_pzh2_2007-11-27_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2007.12.20 PZH3 [[Media:Jelek_pzh3_2007-12-20_a_jav.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_pzh3_2007-12-20_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> <br /> *2007 tavasz<br /> ** 2007.03.23 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2007-03-23_a.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_zh1_2007-03-23_b.pdf | B csoport]] - megoldás nélkül<br /> ** 2007.04.20 ZH2 (A) [[Media:Jelek_zh2_2007-04-20_a.pdf | megoldás nélkül]] / [[Media:Jelek_zh2_2007-04-20_a_jav.pdf | megoldással]]<br /> ** 2007.04.20 ZH2 (B) [[Media:Jelek_zh2_2007-04-20_b.pdf | megoldás nélkül]] / [[Media:Jelek_zh2_2007-04-20_b_jav.pdf | megoldással]]<br /> ** 2007.05.18 ZH3 [[Media:Jelek_zh3_2007-05-18_a.pdf | A csoport]] / [[Media:Jelek_zh3_2007-05-18_b.pdf | B csoport]] - megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Jelek_pzh1_2007-05-15.pdf | 2007.05.15 PZH1]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Jelek_pzh2_2007-05-15.pdf | 2007.05.15 PZH2]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Jelek_pzh3_2007-05-25.pdf | 2007.05.25 PZH3]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2006 tavasz<br /> **2006.04.20 ZH2 [[Jelek és rendszerek - ZH2 2006.04.20.|megoldásokkal]]<br /> }}<br /> <br /> == Egyéb anyagok ==<br /> Erősen ajánlott elmenni a konzikra, vagy legalábbis '''''átnézni a konzik anyagát'''''!<br /> * Konzi anyagok:<br /> ** 1. ZH<br /> ***[[Media:jelek_zh1_konzi_2013_tavasz.pdf | 2013 tavasz]]<br /> ** 2. ZH<br /> *** [[Media:jelek_zh2_konz_2012_osz.pdf | 2012 ősz]]<br /> *** [[Media:jelek_zh2_konzi_2013_tavasz.pdf | 2013 tavasz]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> Ha van lehetőségetek, inkább Gyimóthy Szabolcs és Reichardt András előadó gyakorlatvezető párost válasszátok, mint Pávó József és Horváth Zoltán párost. Gyimóthy inkább tanuláskor jól használható jegyzetet ír a táblára, míg Pávó József inkább csak az összefüggéseket. Gyimóthy óráira kötelező bejárni, ha már az órán meg akarod érteni az anyagot, s a jó eredményre pályázol. Viszont Gyimóthy kereszten tanít, és egyesen német nyelven, s Pávó viszi az egyenest magyar nyelven.<br /> <br /> Egyik házi feladat sem kötelező, de ha nem csináltál házikat és néhány ponton múlik a félév végi jegy, akkor a fejedet fogod a falba verni, hogy miért nem csináltál legalább egy házit...<br /> <br /> <br /> Előfordulhat olyan, hogy eselteg pár pont kell a jobb jegyhez, akkor menézik a 3. házifeladatot is, és annak a pontszámának egy részét is beleszámítják a jegybe! <br /> by Fityusz<br /> <br /> <br /> Zh előtti konzultációra feltétlen menjetek be, nagyon hasznos! <br /> by Fityusz<br /> <br /> Kis tapasztalat: póton szigorúbban osztályoznak (sokkal!) 2013 tavaszi félévben volt, ahol részpontszámot sem adtak, tehát érdemes a rendes ZH-kra tervezni az átmenetelt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Mikroelektronikai_tervez%C3%A9s_%C3%A9s_gy%C3%A1rt%C3%A1s_specializ%C3%A1ci%C3%B3&diff=197642 BSc Mikroelektronikai tervezés és gyártás specializáció 2019-09-26T11:16:07Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>== Célkitűzés ==<br /> <br /> A mikroelektronika és az elektronikai ipar egyre szélesebb térnyerése a hazai ipar elmúlt évtizedének egyik örvendetes jelensége. A mikroelektronikai tervező cégek megjelenése az egyik legmagasabban kvalifikált mérnöki munkában teremtett hazai munkalehetőségeket, ugyanakkor a multinacionális elektronikai szerelőipar megjelenése magas színvonalú elektronikai technológiai kultúrát teremtett Magyarországon. A specializáción BSc diplomát szerző mérnökök multinacionális elektronikai szerelőipari vállalatoknál, illetve mikroelektronikai tervező cégeknél helyezkedhetnek el vagy kisvállalkozási formában áramkörtervező, gyártó és szolgáltató tevékenységet végezhetnek.<br /> <br /> == Ágazatok ==<br /> * Mikroelektronikai tervezés (EET) - a specializáció gazdatanszéke<br /> * Mikroelektronikai gyártás (ETT)<br /> <br /> == Tárgyak ==<br /> === 5. félév ===<br /> *[[Moduláramkörök és készülékek]]<br /> *[[Mikroelektronikai tervezés]]<br /> *[[Félvezető technológia]]<br /> === 6. félév ===<br /> *[[Elektronikai gyártás és minőségbiztosítás]]<br /> ==== Mikroelektronikai tervezés (EET) ====<br /> *[[Mikroelektronikai laboratórium]]<br /> ==== Mikroelektronikai gyártás (ETT) ====<br /> *[[Technológiai folyamatok és minőségellenőrzésük laboratórium]]<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> [https://www.facebook.com/groups/397446037585979/ A specializációhoz tartozó Facebook csoport]</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Rendszerelm%C3%A9let&diff=197068 Rendszerelmélet 2019-06-12T15:57:51Z <p>Nagy Marcell: A tankönyv ennek a szkennelt változatát illegálisan, torrenten keresztül terjesztették korábbi években. Ha van is a szerzők által nyilvános terjesztésre engedélyezett digitális változata (és a HVT-t ismerve nincs), ez nem az.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Rendszerelmélet<br /> | tárgykód = VIHVAB00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = van<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = 3 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAB00<br /> | tárgyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/course/view.php?id=3<br /> | facebook = https://www.facebook.com/groups/226001051213157/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célja, hogy a hallgatót megismertesse a jel- és rendszerelmélet legfontosabb fogalmaival, összefüggéseivel és matematikai eszköztárával. A tananyag gerincét a folytonos és diszkrét idejű, lineáris, invariáns rendszerek analízise alkotja, amelynek módszereit az idő-, a frekvencia- és a komplex frekvencia-tartományban tárgyaljuk. A tárgy a régi tantervben szereplő [[Jelek és rendszerek]] utódja, emellett a [[Szabályozástechnika (info) | Szabályozástechnika]] is ide került beolvasztásra, de csak a számonkérések után kerül elő.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> * [[Analízis II. | Analízis 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === Számonkérések ===<br /> <br /> * '''ZH''': a félév során két darab nagy zárthelyi van. Mindkét zárthelyi 50 pontos és 90 percig tart, nincs minimum ponthatár a zárthelyiken.<br /> * '''Házi feladat''': 3 darab házi feladat van. Mindegyik 10 pontot ér. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> <br /> * A két zárthelyi és a két legjobb házi feladat pontszámának összegéből alakul ki. Az egyes számonkérések esetében nincsen minimális ponthatár, a végső jegy számításánál csak az összpontszám számít.<br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 58|| 1<br /> |-<br /> |59 - 71|| 2<br /> |-<br /> |72 - 84|| 3<br /> |-<br /> |85 - 97|| 4<br /> |-<br /> |98 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> * A tantárgy portálján megtalálhatók az előadások kézzel írt jegyzetei, diasorai, gyakorlatok feladati és megoldásai, néhány korábbi év ZH feladatsorai megoldásokkal.<br /> * Segédanyagok a tárgyhonlapról (2017)<br /> ** [[Media:relm_fourier_keplettar1_2017.pdf| Segédlet 1. (Fourier-sor képlettár 1)]]<br /> ** [[Media:relm_fourier_keplettar2_2017.pdf| Segédlet 2. (Fourier-sor képlettár 2)]]<br /> ** [[Media:JR-gyak-2010.pdf| Segédlet 3. (Jelek és rendszerek példatár 2010)]]<br /> ** [[Media:JR-gyak-2011.pdf| Segédlet 4. (Jelek és rendszerek példatár 2011)]]<br /> ** [[Media:relm_keplettar_2017.pdf | Segédlet 5. (Rendszerelmélet képlettár és útmutató 2017)]]<br /> * Popovics Csaba 2017-es előadásjegyzetei (néhány hét kivételével)<br /> ** [[Media:reelm_jegyzet_eloadas_2017_Popovics-Csaba.pdf|Előadások]]<br /> ** [[Media:reelm_jegyzet_gyakorlat_2017_Popovics-Csaba.pdf|Gyakorlatok]]<br /> * Jelek és rendszerek tankönyv: Ez még e tárgy elődjének a könyve, igen hasznos tud lenni, ha az ember nem ért néhány dolgot, de már sok olyan részt is tartalmaz, amely már nem része a tárgynak, azokat elég csak átugrani.<br /> ** A könyvet kikölcsönözheted az egyetemi könyvtárból (K épület mögött).<br /> * Egyéb<br /> ** [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> ** [https://youtu.be/spUNpyF58BY A Fourier-transzformáció létjogosultságának magyarázata] (angol nyelven, néhány magyar felirattal)<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * A félév során 3 házi feladatot lehet elkészíteni, melyek közül a két legjobb számít bele az érdemjegybe. Erősen ajánlott, hogy az első 2 házit csináljátok meg, később nagyon fogtok örülni annak a +15-20 pontnak!<br /> * Jófejségből a félév végére annyit variálnak, hogy 3. házi pontszámának a felét is hozzáadják még a végeredményhez, de persze semmi garancia nincs arra, hogy ezt minden félévben megteszik.<br /> <br /> *Popovics Csaba HF kidolgozásai (néhány feladattal):<br /> ** Első házi:<br /> *** [[Media:reelm_hf1_f1-4_megoldas.pdf|1-4 feladat]]<br /> *** [[Media:reelm_hf1_f5-12_megoldas.pdf|5-12 feladat]]<br /> *** [[Media:reelm_hf1_f1-12_megoldas-javitasok.pdf|Az előző két doksiban lévő hibák javítása]]<br /> ** [[Media:reelm_hf2_megoldas.pdf|Második házi]]<br /> ** [[Media:reelm_hf3_megoldas.pdf|Harmadik házi]]<br /> <br /> {{Rejtett|mutatott='''Régi típusú házi feladatok megoldásai'''|szöveg=<br /> *Pár korábbi házi:<br /> **Első:<br /> ***[[Media:Jelek_elsohazi_megoldas.pdf | Első házi megoldás]] csak egy mintamegoldás - van benne egy elvi hiba! - 1.2.3 feladat diszkrét időben teljesen rossz. /JR Gyakvez/<br /> ***[[Media:jelek_hf1_megoldas.pdf | Első házi megoldás]] Egy 10 pontos első házi ( de 1.2.c.DI-nél van valami hiba).<br /> ***[[Media:jelek_hf1.pdf | Első házi megoldás]] Szintén egy 10 pontos mintamegoldás.<br /> ***[[Media:jelek_hf1_140523.pdf | Első házi megoldás]] - 10 pontos<br /> **Második:<br /> ***[[Media:jelek_hf2_2.pdf | Második házi megoldás]] Csak az a,b,c feladatok megoldásai vannak benne (7.6 pontos házi). Az &quot;a&quot; részben 3. oldalon el van rontva a determináns. A kedves feltöltő kolléga nem tud parciálisan integrálni. Az 5. oldal tetején a megmaradó integrált kivonni kell, nem hozzáadni. Így a végén (cx - 1) lesz a számlálóban az egyik tag. Ezt a hibát az író bravúrosan korrigálja egy, a semmiből mágikusan előbukkanó -1-es szorzóval az oldal alján. 2B rész DI feladatában hibásan van kiemelve a szumma elől a 4, &quot;4*e^(-j*p*pi/3*x)&quot;-et kellene helyette írni.<br /> ***[[Media:jelek_hf2_140523.pdf | Második házi megoldás]] - 10 pontos<br /> ***[[Media:Jelek_HF2_20140525.pdf | Második házi megoldás]] - 10 pontos - Az 5. oldal alján H(e^(j*pi/3)) végeredményében az e kitevője nem j4.0786, hanem -j2.20456.<br /> **Harmadik:<br /> ***[[Media:Jelek_HF3_20140525.pdf | Harmadik házi megoldás]] - 9 pontos. A második feladatot nem kellett megcsinálni (2013/14/II.)<br /> ***[[Media:jelek_hf3_20140515.zip | Harmadik házi megoldás]] - 10 pontos. A második feladatot nem kellett megcsinálni (2013/14/II.)<br /> }}<br /> <br /> == 1. ZH ==<br /> *[[Media:reelm_osszefoglalo_zh1_2017.pdf | Elméleti összefoglaló az 1. ZH-hoz]] (Nem teljes/pontos!)<br /> *2015 Ősz<br /> **[[Media:jelek-a.jpg | ZH (A csoport)]] - [[Media:Rendszerelmelet-zh1-2015-11-06-b.jpg | ZH (B csoport)]] - megoldás nélkül<br /> *2017 Tavasz<br /> **[[Media:rendszerelmelet_zh1_20170406_megold.pdf | ZH megoldással ]]<br /> *2018 Ősz<br /> **[[Media:relm_2018_osz_zh1_javitokulcs.pdf | ZH megolással ]]<br /> <br /> {{Rejtett|mutatott='''Valszeg elgépelt megoldások javítása: 2018.''|szöveg=<br /> * 1. feladat:<br /> ** e részben y[k] = [-400/9*(0.8)^k - 400/9*(0.2)^k + 765/9*(0.5)^k]*UnitStep[k] <br /> }}<br /> <br /> == 2. ZH ==<br /> *[[Media:reelm_osszefoglalo_zh2_2017.pdf | Elméleti összefoglaló az 2. ZH-hoz]] (Nem teljes/pontos!)<br /> *2015<br /> **[[Media:Rendszerelmelet_zh2_20151207_a.pdf | ZH (A csoport)]] - [[Media:Rendszerelmelet_zh2_20151207_b.pdf | ZH (B csoport)]] - megoldás nélkül<br /> <br /> == Tippek ==<br /> * A hivatalos konzira érdemes elmenni, ZH-n nagyon hasonlóak szoktak lenni a nagyfeladatok.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=%C3%96n%C3%A1ll%C3%B3_laborat%C3%B3rium_(Szoftverfejleszt%C3%A9s/AUT)&diff=197067 Önálló laboratórium (Szoftverfejlesztés/AUT) 2019-06-11T19:02:25Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Önálló laboratórium<br /> |tárgykód=VIAUAL01<br /> |szak=info, szoftverfejlesztés specializáció<br /> |kredit=5<br /> |felev=6<br /> |kereszt=Van<br /> |tanszék=AUT<br /> |vizsga=Nincs<br /> |nagyzh=Nincs<br /> |hf=1 db<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAL01<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAL01<br /> }}<br /> <br /> Az önálló labor hasonlít a témalabor és szakdolgozat tárgyakhoz: dolgozgatsz egy projekten a félév során. Csupán a munka mértéke, a dokumentálás, és a bemutatás jellege/mértéke különbözik azoktól. Akár hozzá is kapcsolhatod a szakdolgozatodhoz, ha nagyobb kaliberű projektet akarsz végigvinni.<br /> <br /> A félév elején kell témát választanod. Érdemes azonban már a félév kezdete előtt is felkeresni a témavezetőt e-mail-ban, hogy időben lezáruljon az egyeztetés, és tudj olyan témát választani, ami tetszik neked, könnyen el tudnád végezni. A témát alapvetően egyénileg kellene megoldani, de indokolt esetben lehet csapatban is.<br /> <br /> [https://www.aut.bme.hu/Education/BScInfo/Onlab Aktuális félév témáinak listája.]<br /> <br /> Ha nem találsz a listán olyan témát, ami érdekelne, de van saját projekted, amit szívesen megvalósítanál, keress egy konzulenst (pl. akinél témalabornál voltál), és kiírja neked a témát, utána dolgozhatsz azon.<br /> <br /> Nagyon fontos, hogy olyan témát válassz, ami érdekel, így ugyanis jóval könnyebben el fogod tudni végezni a tárgyat. Sok módszert, eszközt kell megismerned többnyire egyedül, a témák nehézsége ehhez igazodik is, jut elég idő.<br /> <br /> A munkáról folyamatosan tájékoztatni kell a témavezetőt, hogy tudja, hol jársz, sikerül-e az üzemtervet tartani, kell-e valamiben segíteni, kell-e valamit javítani/módosítani. Habár elegendő félév végén beadni és bemutatni a munkát, ne hagyd az utolsó pillanatra a dolgokat. A témavezetők díjazzák a folyamatos munkát, a kapkodás miatti ronda kódokat viszont nem.<br /> <br /> A félév végén egy prezentáció kíséretével kell bemutatnod a munkádat. Ezt 9 másik hallgató, és 2 tanár előtt kell előadnod, 10 perc jut a bemutatódra, +2 perc kérdésekre. A bemutató elég laza, nem egy vérre menő dolog. Miután mindenki végzett, a felügyelő tanárok megküldik a z értékelést egyrészt az előadásod minőségéről, másrészt a témád, munkád hasznosságáról/megfelelőségéről a konzulensednek, aki ezt is figyelembe véve megadja a jegyet. Viszont a konzulens sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a kódba, dokumentációra, amit külön kell feltöltened/bemutatnod.<br /> <br /> Tanácsok a bemutatóra:<br /> * [https://www.aut.bme.hu/Pages/Gyik/Onlab Tanszéki gyík]<br /> * 16:9-es méretben csinálhatod a prezentációt, többségében olyan teremben van a bemutatás, ahol lehet ekkorát kivetíteni.<br /> * Nézd át, hogy kell használni a PowerPoint alkalmazást. Általában 2016-os változatú program van a bemutató laptopra telepítve, esetleg 2007-essel is találkozhatsz. Jegyezd meg jól, hogy kell elindítani a prezentációt teljes képernyőn.<br /> * Amit otthon el tudsz mondani magadnak 10 perc alatt, akkor a bemutatón tuti másról fogsz beszélni, és nem 10 percig. :) Gyakorold el normálisan a bemutatást, beszédet mások előtt, teljesen más, mint csak tudni minden dolgot a munkádról. Bár mindenki bénázik majd kicsit, így nem fogsz kilógni, az előadói képesség nagyon fontos, gyakorolni kell ezt is.<br /> * Vigyél órát, vagy telefonon stoppert, mert beszéd közben gyorsan szalad az idő, tudd mennyi van még hátra. Te se, és a többiek se díjazzák, ha túlcsúszik a 2 órás sáv.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=T%C3%A9malaborat%C3%B3rium_(M%C3%A9rn%C3%B6kinformatikus,_AUT)&diff=197066 Témalaboratórium (Mérnökinformatikus, AUT) 2019-06-11T19:00:49Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Témalaboratórium(AUT)<br /> | tárgykód = VIAUAL00<br /> | kredit = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = Nem kötelező<br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = <br /> | hf = 1 nagy házi<br /> | vizsga = Nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAL00/<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/Temalabor<br /> }}<br /> A témalabor bemutatja a specializáció, illetve ágazat (ha van) adott tanszékéhez tartozó műhelyeket, amelyek később az Önálló laboratórium, illetve a Szakdolgozat-készítés tantárgyakat kiszolgálják. A hallgatók a témalabor foglalkozásai során megismerkednek a műhely munkájával, és elsajátítják a műhely témáinak műveléséhez szükséges speciális szakmai ismereteket. A témalabor tantárgy elvégzése után a hallgatók képesek lesznek az adott szakmai műhelyben választott önálló laboratóriumi feladat további felkészítés nélküli kidolgozására. <br /> <br /> A témalabor hasonlít az önálló labor és szakdolgozat tárgyakhoz: dolgozgatsz egy projekten a félév során. Csupán a munka mértéke, a dokumentálás, és a bemutatás jellege/mértéke különbözik azoktól.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> 3. hét végéig témaválasztás. Érdemes azonban már a félév kezdete előtt is felkeresni a témavezetőt e-mail-ban, hogy időben lezáruljon az egyeztetés, és tudj olyan témát választani, ami tetszik neked, könnyen el tudnád végezni. A témát lehet egyénileg, vagy néhányat csoportosan is megoldani.<br /> <br /> [https://www.aut.bme.hu/Education/BScInfo/Temalabor Aktuális félév témáinak listája.]<br /> <br /> Nagyon fontos, hogy olyan témát válassz, ami érdekel, így ugyanis jóval könnyebben el fogod tudni végezni a tárgyat. Sok módszert, eszközt kell megismerned többnyire egyedül, a témák nehézsége ehhez igazodik is, jut elég idő. Ha esetleg van saját ötleted, említsd meg egy témavezetőnek, hátha engedélyezi azt is.<br /> <br /> Négy bevezető előadást tíz hétnyi önálló munka követ. A munkáról folyamatosan tájékoztatni kell a témavezetőt, hogy tudja, hol jársz, sikerül-e az üzemtervet tartani, kell-e valamiben segíteni, kell-e valamit javítani/módosítani. Habár elegendő félév végén beadni a munkát, ne hagyd az utolsó pillanatra a dolgokat. A témavezetők díjazzák a folyamatos munkát, a kapkodás miatti ronda kódokat viszont nem. A témák elég egyszerűek szoktak lenni, így a félévre szépen elosztható a munka.<br /> <br /> A félév végén az elkészült munkákat általában személyesen is be kell mutatni a témavezetőnek. Itt megbeszélheted vele a további lehetőségeket is (önlab, TDK, szakdoga).</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=%C3%96n%C3%A1ll%C3%B3_laborat%C3%B3rium_(Szoftverfejleszt%C3%A9s/AUT)&diff=197065 Önálló laboratórium (Szoftverfejlesztés/AUT) 2019-06-11T18:57:53Z <p>Nagy Marcell: Új oldal, tartalma: „{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}} {{Tantárgy |nev=Önálló laboratórium |tárgykód=VIAUAL01 |szak=info, szoftverfejlesztés specializáció |kredi…”</p> <hr /> <div>{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Önálló laboratórium<br /> |tárgykód=VIAUAL01<br /> |szak=info, szoftverfejlesztés specializáció<br /> |kredit=5<br /> |felev=6<br /> |kereszt=Van<br /> |tanszék=AUT<br /> |vizsga=Nincs<br /> |nagyzh=Nincs<br /> |hf=1 db<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAL01<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAL01<br /> }}<br /> <br /> A félév elején kell témát választanod. Érdemes azonban már a félév kezdete előtt is felkeresni a témavezetőt e-mail-ban, hogy időben lezáruljon az egyeztetés, és tudj olyan témát választani, ami tetszik neked, könnyen el tudnád végezni. A témát alapvetően egyénileg kellene megoldani, de indokolt esetben lehet csapatban is.<br /> <br /> [https://www.aut.bme.hu/Education/BScInfo/Onlab Aktuális félév témáinak listája.]<br /> <br /> Ha nem találsz a listán olyan témát, ami érdekelne, de van saját projekted, amit szívesen megvalósítanál, keress egy konzulenst (pl. akinél témalabornál voltál), és kiírja neked a témát, utána dolgozhatsz azon.<br /> <br /> Nagyon fontos, hogy olyan témát válassz, ami érdekel, így ugyanis jóval könnyebben el fogod tudni végezni a tárgyat. Sok módszert, eszközt kell megismerned többnyire egyedül, a témák nehézsége ehhez igazodik is, jut elég idő.<br /> <br /> A munkáról folyamatosan tájékoztatni kell a témavezetőt, hogy tudja, hol jársz, sikerül-e az üzemtervet tartani, kell-e valamiben segíteni, kell-e valamit javítani/módosítani. Habár elegendő félév végén beadni és bemutatni a munkát, ne hagyd az utolsó pillanatra a dolgokat. A témavezetők díjazzák a folyamatos munkát, a kapkodás miatti ronda kódokat viszont nem.<br /> <br /> A félév végén egy prezentáció kíséretével kell bemutatnod a munkádat. Ezt 9 másik hallgató, és 2 tanár előtt kell előadnod, 10 perc jut a bemutatódra, +2 perc kérdésekre. A bemutató elég laza, nem egy vérre menő dolog. Miután mindenki végzett, a felügyelő tanárok megküldik a z értékelést egyrészt az előadásod minőségéről, másrészt a témád, munkád hasznosságáról/megfelelőségéről a konzulensednek, aki ezt is figyelembe véve megadja a jegyet. Viszont a konzulens sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a kódba, dokumentációra, amit külön kell feltöltened/bemutatnod.<br /> <br /> Tanácsok a bemutatóra:<br /> * [https://www.aut.bme.hu/Pages/Gyik/Onlab Tanszéki gyík]<br /> * 16:9-es méretben csinálhatod a prezentációt, többségében olyan teremben van a bemutatás, ahol lehet ekkorát kivetíteni.<br /> * Nézd át, hogy kell használni a PowerPoint alkalmazást. Általában 2016-os változatú program van a bemutató laptopra telepítve, esetleg 2007-essel is találkozhatsz. Jegyezd meg jól, hogy kell elindítani a prezentációt teljes képernyőn.<br /> * Amit otthon el tudsz mondani magadnak 10 perc alatt, akkor a bemutatón tuti másról fogsz beszélni, és nem 10 percig. :) Gyakorold el normálisan a bemutatást, beszédet mások előtt, teljesen más, mint csak tudni minden dolgot a munkádról. Bár mindenki bénázik majd kicsit, így nem fogsz kilógni, az előadói képesség nagyon fontos, gyakorolni kell ezt is.<br /> * Vigyél órát, vagy telefonon stoppert, mert beszéd közben gyorsan szalad az idő, tudd mennyi van még hátra. Te se, és a többiek se díjazzák, ha túlcsúszik a 2 órás sáv.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=VIAUAL01&diff=197064 VIAUAL01 2019-06-11T18:41:16Z <p>Nagy Marcell: Átirányítás ide: Önálló laboratórium (Szoftverfejlesztés/AUT)</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Önálló laboratórium (Szoftverfejlesztés/AUT)]]</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Szoftverfejleszt%C3%A9s_specializ%C3%A1ci%C3%B3&diff=197063 BSc Szoftverfejlesztés specializáció 2019-06-11T18:41:13Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>== Célkitűzés ==<br /> <br /> A specializáció célja megismertetni a hallgatókat azokkal a kurrens szoftvertechnikákkal és eszközökkel, amelyek informatikai rendszerek megvalósításához, teszteléséhez, karbantartásához és dokumentálásához szükségesek. A specializáció kiemelt hangsúlyt fektet a legfrissebb szoftverirányzatok teljes spektrumának lefedésére, különös tekintettel a kliens oldalra és informatikai háttér rendszerek fejlesztésére, a vonatkozó megvalósítási technikákra, olyan igényes grafikai információmegjelenítési és felhasználói interfész kialakítási módszerekre és fejlesztési technológiákra, amelyek követik a felhasználói igényeket, heterogén platformok rendszerintegrációs elveire, valamint a korszerű rendszerfejlesztési koncepcióknak való megfelelés követelményeire. A specializáció lentiekben körvonalazott tematikája a kapcsolódó laborok és önálló laboratóriumi foglalkozások keretében magában foglalja a gyakorlati ismeretek széles körének elsajátítását, valamint olyan elméleti megalapozást biztosít, amely megfelelően felépített, rendszerezett és hasznosítható ismeretanyagot képez a jövő rendszereinek átfogó megismeréséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez.<br /> <br /> == Résztvevő tanszékek ==<br /> *Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék (AUT) - a specializáció gazdatanszéke<br /> *Irányítástechnika és Informatika Tanszék (IIT)<br /> *Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (MIT)<br /> <br /> == Tárgyak ==<br /> === 5. félév ===<br /> * [[Adatvezérelt rendszerek]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés]]<br /> * [[Témalaboratórium (Mérnökinformatikus, AUT)]]<br /> <br /> === 6. félév ===<br /> * [[Integrációs és ellenőrzési technikák]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés laboratórium 1]]<br /> * [[Önálló laboratórium (Szoftverfejlesztés/AUT)]]<br /> * A következő két tárgy elágazó, csak az egyiket kell teljesíteni. Nincs megkötve, melyiket veszed fel.<br /> ** [[3D grafikus rendszerek]]<br /> ** [[Kliens oldali technológiák]]<br /> <br /> === 7. félév ===<br /> * [[Szoftverfejlesztés laboratórium 2]]<br /> * [[Szakdolgozat-készítés]]<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> [https://www.facebook.com/groups/neverendingagony/ A specializációhoz tartozó Facebook csoport]</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Szoftverfejleszt%C3%A9s_specializ%C3%A1ci%C3%B3&diff=197062 BSc Szoftverfejlesztés specializáció 2019-06-11T18:38:00Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>== Célkitűzés ==<br /> <br /> A specializáció célja megismertetni a hallgatókat azokkal a kurrens szoftvertechnikákkal és eszközökkel, amelyek informatikai rendszerek megvalósításához, teszteléséhez, karbantartásához és dokumentálásához szükségesek. A specializáció kiemelt hangsúlyt fektet a legfrissebb szoftverirányzatok teljes spektrumának lefedésére, különös tekintettel a kliens oldalra és informatikai háttér rendszerek fejlesztésére, a vonatkozó megvalósítási technikákra, olyan igényes grafikai információmegjelenítési és felhasználói interfész kialakítási módszerekre és fejlesztési technológiákra, amelyek követik a felhasználói igényeket, heterogén platformok rendszerintegrációs elveire, valamint a korszerű rendszerfejlesztési koncepcióknak való megfelelés követelményeire. A specializáció lentiekben körvonalazott tematikája a kapcsolódó laborok és önálló laboratóriumi foglalkozások keretében magában foglalja a gyakorlati ismeretek széles körének elsajátítását, valamint olyan elméleti megalapozást biztosít, amely megfelelően felépített, rendszerezett és hasznosítható ismeretanyagot képez a jövő rendszereinek átfogó megismeréséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez.<br /> <br /> == Résztvevő tanszékek ==<br /> *Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék (AUT) - a specializáció gazdatanszéke<br /> *Irányítástechnika és Informatika Tanszék (IIT)<br /> *Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (MIT)<br /> <br /> == Tárgyak ==<br /> === 5. félév ===<br /> * [[Adatvezérelt rendszerek]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés]]<br /> * [[Témalaboratórium]]<br /> <br /> === 6. félév ===<br /> * [[Integrációs és ellenőrzési technikák]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés laboratórium 1]]<br /> * [[Önálló laboratórium (Szoftverfejlesztés/AUT)]]<br /> * A következő két tárgy elágazó, csak az egyiket kell teljesíteni. Nincs megkötve, melyiket veszed fel.<br /> ** [[3D grafikus rendszerek]]<br /> ** [[Kliens oldali technológiák]]<br /> <br /> === 7. félév ===<br /> * [[Szoftverfejlesztés laboratórium 2]]<br /> * [[Szakdolgozat-készítés]]<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> [https://www.facebook.com/groups/neverendingagony/ A specializációhoz tartozó Facebook csoport]</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Szoftverfejleszt%C3%A9s_specializ%C3%A1ci%C3%B3&diff=197061 BSc Szoftverfejlesztés specializáció 2019-06-11T18:34:57Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>== Célkitűzés ==<br /> <br /> A specializáció célja megismertetni a hallgatókat azokkal a kurrens szoftvertechnikákkal és eszközökkel, amelyek informatikai rendszerek megvalósításához, teszteléséhez, karbantartásához és dokumentálásához szükségesek. A specializáció kiemelt hangsúlyt fektet a legfrissebb szoftverirányzatok teljes spektrumának lefedésére, különös tekintettel a kliens oldalra és informatikai háttér rendszerek fejlesztésére, a vonatkozó megvalósítási technikákra, olyan igényes grafikai információmegjelenítési és felhasználói interfész kialakítási módszerekre és fejlesztési technológiákra, amelyek követik a felhasználói igényeket, heterogén platformok rendszerintegrációs elveire, valamint a korszerű rendszerfejlesztési koncepcióknak való megfelelés követelményeire. A specializáció lentiekben körvonalazott tematikája a kapcsolódó laborok és önálló laboratóriumi foglalkozások keretében magában foglalja a gyakorlati ismeretek széles körének elsajátítását, valamint olyan elméleti megalapozást biztosít, amely megfelelően felépített, rendszerezett és hasznosítható ismeretanyagot képez a jövő rendszereinek átfogó megismeréséhez, fejlesztéséhez és működtetéséhez.<br /> <br /> == Résztvevő tanszékek ==<br /> *Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék (AUT) - a specializáció gazdatanszéke<br /> *Irányítástechnika és Informatika Tanszék (IIT)<br /> *Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék (MIT)<br /> <br /> == Tárgyak ==<br /> === 5. félév ===<br /> * [[Adatvezérelt rendszerek]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés]]<br /> * [[Témalaboratórium]]<br /> <br /> === 6. félév ===<br /> * [[Integrációs és ellenőrzési technikák]]<br /> * [[Szoftverfejlesztés laboratórium 1]]<br /> * [[Önálló laboratórium]]<br /> <br /> A következő két tárgy elágazó, csak az egyiket kell teljesíteni. Nincs megkötve, melyiket veszed fel.<br /> * [[3D grafikus rendszerek]]<br /> * [[Kliens oldali technológiák]]<br /> <br /> === 7. félév ===<br /> * [[Szoftverfejlesztés laboratórium 2]]<br /> * [[Szakdolgozat-készítés]]<br /> <br /> == Egyéb ==<br /> [https://www.facebook.com/groups/neverendingagony/ A specializációhoz tartozó Facebook csoport]</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_1&diff=197060 Szoftverfejlesztés laboratórium 1 2019-06-11T18:28:43Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Szoftverfejlesztés laboratórium 1<br /> |tárgykód=VIAUAC09<br /> |szak=info, szoftverfejlesztés specializáció<br /> |kredit=3<br /> |felev=6<br /> |kereszt=Nincs<br /> |tanszék=AUT<br /> |vizsga=Nincs<br /> |nagyzh=Nincs<br /> |labor=6 db<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAC09<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/szoftverlabor1<br /> }}<br /> <br /> Ez a tárgy az [[Adatvezérelt rendszerek]]hez kapcsolódik, annak laboros óraszámát tartalmazza. A témakörök azonosak az ottani gyakorlatokkal, lényegében egy félév múlva átismétled újra a tananyagot, önállóan. Két hetente vannak 4 órás blokkban a laborok.<br /> <br /> A 6 laborból 5-öt kell elégségesre teljesítened. Félév végén 1 pótolható. A jegy az egyes laborokra kapott jegyeid átlaga.<br /> <br /> Laborok előtt készülj fel az adott témakörre, mert ott a labor alatt lesz elég feladatod, az elméletet tanulgatni nem fog jutni időd. Minden anyagot megtalálsz az Adatvezérelt rendszerek tárgy lapján.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_laborat%C3%B3rium_1&diff=197059 Szoftverfejlesztés laboratórium 1 2019-06-11T18:28:04Z <p>Nagy Marcell: Új oldal, tartalma: „{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}} {{Tantárgy |nev=Szoftverfejlesztés laboratórium 1 |tárgykód=VIAUAC09 |szak=info, szoftverfejlesztés specializ…”</p> <hr /> <div>{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Szoftverfejlesztés laboratórium 1<br /> |tárgykód=VIAUAC09<br /> |szak=info, szoftverfejlesztés specializáció<br /> |kredit=3<br /> |felev=6<br /> |kereszt=Nincs<br /> |tanszék=AUT<br /> |vizsga=Nincs<br /> |nagyzh=Nincs<br /> |labor=6 db<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAC09<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/szoftverlabor1<br /> }}<br /> <br /> Ez a tárgy az [Adatvezérelt rendszerekhez] kapcsolódik, annak laboros óraszámát tartalmazza. A témakörök azonosak az ottani gyakorlatokkal, lényegében egy félév múlva átismétled újra a tananyagot, önállóan. Két hetente vannak 4 órás blokkban a laborok.<br /> <br /> A 6 laborból 5-öt kell elégségesre teljesítened. Félév végén 1 pótolható. A jegy az egyes laborokra kapott jegyeid átlaga.<br /> <br /> Laborok előtt készülj fel az adott témakörre, mert ott a labor alatt lesz elég feladatod, az elméletet tanulgatni nem fog jutni időd. Minden anyagot megtalálsz az Adatvezérelt rendszerek tárgy lapján.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Kliens_oldali_technol%C3%B3gi%C3%A1k&diff=197058 Kliens oldali technológiák 2019-06-11T18:17:57Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |tárgykód=VIAUAC02<br /> |nev=Kliensoldali technológiák<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kiszh=Nincs<br /> |vizsga=Írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=1 db<br /> |szak=info, szoftverfejlesztés specializáció<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAC02/<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/kliensoldali<br /> }}<br /> <br /> ==Miből érdemes tanulni?==<br /> <br /> * A diasor (tárgyhonlapon megtalálod) nagyon jó, mindent meg lehet belőle tanulni.<br /> * Google pillanatok alatt kiad bármire találatot, nagyon jó dokumentációi vannak a bemutatott témaköröknek.<br /> * Nagy Nikolett és Nagy Péter Géza [https://drive.google.com/drive/folders/0B6dFGtl7gHsVQi1qS2l4YWwzcjA nem hivatalos jegyzetei]. Ebben az előadásdiák részletesebb, kerek mondatos leírását találod meg főleg. Hasznos, ha csak jegyzetből akarsz tanulni, vagy valami fogalmat kevésbé értesz, a dián nincs róla részletes magyarázat.<br /> <br /> ==Tippek==<br /> * A házit és laborokat csináld meg nagyon jól, mert abból elég tudást szerzel ahhoz, hogy a ZH/vizsga előtt csak átpörgetni kelljen a diasort. Elég egyszerű dolgokra kérdeznek rá, fölösleges bemagolni a dolgokat. ZH és vizsga összetétele hasonló, hasonlítsd össze, magyarázd meg mi ez, miért érdemes X technológiát választani, melyik a helyes, mit csinál ez a vezérlő, stb. Programkódot nem nagyon kell írni, azt a háziban kérik számon.<br /> * Sok dolog már ismert lehet korábbi tárgyakból, szabválokkal is van átfedés. Ha jól figyeltél a dolgokra, pár kérdést fejből is simán lehet tudni.<br /> * Érdemes ezt a tárgyat választani záróvizsgára.</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Integr%C3%A1ci%C3%B3s_%C3%A9s_ellen%C5%91rz%C3%A9si_technik%C3%A1k&diff=197057 Integrációs és ellenőrzési technikák 2019-06-11T18:17:51Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Integrációs és ellenőrzési technikák<br /> |tárgykód=VIMIAC04<br /> |szak=info, szoftverfejlesztés specializáció<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=MIT<br /> |kiszh=Nincs<br /> |vizsga=Írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=1 db<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC04<br /> |targyhonlap=https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac04<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> * 1 zárthelyi (integrációs témakör)<br /> * 1 házi feladat (ellenőrzési témakör)<br /> * Vizsga: írásbeli (mindkét témakör)<br /> <br /> A ZH és vizsga felépítése azonos: 10 tesztkérdés, és kb. 6 nagyobb feladat, ami fogalmak meghatározását, különbségek felsorolását, gráfok, táblázatok felrajzolását, hibakeresést, bővítést jelent. Az előadás és gyakorlatok anyagát egyaránt számon kérik, elég részletesen. Nem minden bemutatott nyelv kerül bele a számonkérésekbe, többnyire csak a gyakorlaton is vett nyelvekből vannak kódíró nagy feladatok.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> * '''Számítás:'''<br /> ** Zh-ról átvitt pontok (max 15p) + vizsgapont (max 51p) * 1,66<br /> ** maximum 100 pont érhető el<br /> * '''Ponthatárok:'''<br /> ** 0-39 pont: 1 (elégtelen)<br /> ** 40-49 pont: 2 (elégséges) <br /> ** 50-64 pont: 3 (közepes)<br /> ** 65-79 pont: 4 (jó)<br /> ** 80-100 pont: 5 (jeles)<br /> <br /> == ZH ==<br /> * [[:media:IET_mintazh_2017.pdf | MintaZH (megoldással)]]<br /> * [[:File:IE technikák zh 170404 megoldás.pdf | 2017.04.04 ZH (megoldással)]]<br /> * [[:File:IETzh190402sol.pdf | 2019.04.02 ZH (megoldással)]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> * [[Media:IET_mintavizsga_2017.pdf | 2017 MintaVizsga - ellenőrzés rész csak]] [[Media:IET_mintavizsga_2017_megoldas.pdf | (megoldás)]]<br /> * [[Media:IET_mintavizsga_2017_teljes.pdf | 2017 MintaVizsga teljes (megoldással)]]<br /> * [[:File:IE_technikak_vizsga_180601.pdf | 2018.06.01 Vizsga]]<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * Félév közepén írják ki, a tesztelési részhez tartozik. Folytonos integrációs, tesztelést, kódminőség vizsgálatot kell megvalósítani, lényegében plusz gyakorlatok.<br /> * A feladatok egy GitHub projektre vonatkoznak, itt kell dolgozni. Vagy listáról választhatsz, vagy saját projektet vihetsz. Ha van lehetőséget, válassz saját projektet, ugyanis ha ismered a felépítését, meglévő gyengeségeit, már elkészült részeit egy projektnek, sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudtok haladni a feladatokkal, nem kell annyit keresgélni, mi hol van.<br /> * Ha korábban még nem használtál CI-t vagy statikus analízist stb., mindenképpen foglalkozz eleget a házi feladattal, mert a gyakorlatban fontos tapasztalatot ad. Egyetemi projektekhez nem igen használtunk még ilyet, de az iparban elengedhetetlen.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * '''SPARQL:'''<br /> ** [https://www.youtube.com/watch?v=FvGndkpa4K0 SPARQL in 11 minutes (video)]<br /> * Tanulni leginkább az előadásdiából éri meg, a néhány gyakorlófeladat megoldásával együtt. Akit érdekel a témakör, részletesebb leírást talál a tárgyhonlapon a jegyzetek között közzé tett könyvekben. Ez azonban nem feltétlenül jobb mint az előadásdia, legalábbis az integrációs témakörből a könyv kissé unalmas.<br /> * A tesztelési részhez már sok dolog ismert lehet korábbi félévekből, pl. szoftvertechnológiáknál már voltak hasonló anyagrészek.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Adatvez%C3%A9relt_rendszerek&diff=197056 Adatvezérelt rendszerek 2019-06-11T18:17:31Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Adatvezérelt rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUAC01<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = <br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/adatvezerelt<br /> }}<br /> A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal az adatvezérelt rendszerek fejlesztése során leggyakrabban használt kiszolgáló oldali megoldásokat. A tárgy keretében a hallgatók jártasságot szereznek adatbázisokra épülő rendszerek megvalósításában, elsajátítják az adatrétegben és az üzleti logikai rétegben alkalmazott tipikus módszereket és eljárásokat. A tárgy ismerteti a különböző adatbázis-kezelő szerverek felépítését, működését és programozását. Továbbá bemutatja azon eljárásokat és megoldásokat, melyek segítségével az alkalmazott adatbázis platform elérhető és hatékonyan kezelhető az üzleti logikai komponensekben.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> * 6 gyakorlatból 5 minimum elégségesre teljesítése (jelenlét + labor követése)<br /> * 1 nagyZH, legalább elégséges (45%) teljesítése.<br /> ** A ZH-n jó eredményt elérve pluszpontot kapsz a vizsgára: 80% fölött 3, 90% fölött 5 pontot.<br /> * Írásbeli vizsgán minimum elégséges osztályzat megszerzése.<br /> <br /> == ZH ==<br /> * [[Media:adatvez_minta_zh-vizsga_2018.pdf|Minta feladatok]] (ZH és vizsgafeladatok egyben)<br /> * [[Media:adatvez_minta_zh-vizsga_2018_megoldas.pdf|Minta feladatok megoldásai]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> === 2017/2018 ősz tapasztalatok ===<br /> <br /> A vizsga 50 pontos, ebből 24 pont volt gyakorlati (JPA, EF, Trigger) és 26 pontnyi elméleti kérdés. Elmélet inkább az anyag zh utáni részére kérdezett. (kb. 6 pont volt zh előtti) JPA-nál és EF-nél teljes módosító kódot kellett írni, a trigger egy egyszerűbb Oracle megoldás volt.<br /> <br /> A tárgyból páran kiemelkedő zh eredményért és laborokon aktív részvételért megajánlott jegyben részesültek.</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s&diff=197055 Objektumorientált szoftvertervezés 2019-06-11T18:17:20Z <p>Nagy Marcell: </p> <hr /> <div>{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Objektumorientált szoftvertervezés<br /> |tárgykód=VIIIAC00<br /> |régitárgykód=VIIIA371<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |nagyzh=0<br /> |kereszt=nincs<br /> |kiszh=5<br /> |vizsga=van<br /> |hf=<br /> |szak=info<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAC00<br /> }}<br /> <br /> [[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához|Ajánlott rövidítés]]: '''OO''' vagy '''OOterv'''<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> * Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * Szoftvertechnológia<br /> * Szoftver laboratórium 3<br /> <br /> === Aláíráshoz ===<br /> * 5 darab kisZH közül legalább háromnak elégségesnek kell lennie<br /> ** kisZH-k az előadók által előre meghirdetett időpontban előadások elején írandóak<br /> ** kisZH-t pótolni nem lehet<br /> * ZH, házi feladat nincs<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> * Vizsgaidőszakban írásbeli vizsga<br /> * 3 vizsga / vizsgaidőszak<br /> * nincs beugró<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> === 2011 előtti összefoglalók ===<br /> [[OotOsszefoglalo2011elott|2011 előtti összefoglalókat itt találod]]<br /> <br /> === 2012-es anyag összefoglalója ===<br /> * 1. [[OotJavaIsmetles2012|Java ismétlés]] - ERŐTELJESEN HIBÁS<br /> * 2. [[OotAblakkezeles2012|Ablakkezelés, Swing összefoglaló]] - ERŐTELJESEN HIBÁS<br /> * 3. [[OotPerzisztencia2012|Perzisztencia összefoglaló]]<br /> * 4. [[OotOOMetrikak2012|OO metrikák összefoglaló]]<br /> * 5. [[OotElosztottRendszerek2012|Elosztott rendszerek összefoglaló]]<br /> * 6. [[OotXMLkezeles2012|XML kezelés összefoglaló]]<br /> * 7. [[OotWeb-szolgáltatások2012|Web-szolgáltatások összefoglaló]]<br /> * 8. [[OotWebREST2012|REST összefoglaló]]<br /> <br /> ===Kidolgozások===<br /> [https://docs.google.com/document/d/1TMwWMZJsxN8fI3631YyYovf05kz84GF_r1lSfwdnSPQ/edit?usp=sharing Jegyzet] - még erőteljesen hiányos, ki kell írni a diákban található infókat<br /> <br /> [[Media:OOTerv_REST_RMI_CORBA_2013.pdf | Rest RMI CORBA összefoglaló]] - diákat is tanulmányozzátok át mellé.<br /> <br /> [[szerializalas_jegyzet | Szerializálás leírás, jegyzet]]<br /> <br /> === Tervezési minták ===<br /> [[Tervezési_minták|Tervezési minták összefoglaló]]<br /> <br /> === Diák ===<br /> <br /> [[Media:OO_AllInOne_2010.pdf | 2010-es diák]] - 1 dia/oldal<br /> <br /> [[Media:OO_AllInOne_2012.pdf| 2012-es diák]] - 1 dia/oldal<br /> <br /> [[Media:ooterv_2014_full.pdf | 2014-es diák]] - 2-3 dia/oldal<br /> <br /> [[Media:ooterv_2014_full_cropped.pdf | 2014-es diák (^) darabolva]] 1 dia/oldal<br /> <br /> == Kis ZH-k ==<br /> <br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2008.|2008-as KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2009.|2009-es KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2010.|2010-es KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2011.|2011-es KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2015.|2015-ös KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2016.|2016-os KisZH-k]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> === 2008 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.05.27.|2008.05.27.]] - nem hivatalos megoldással<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.06.03.|2008.06.03.]] - nem hivatalos megoldással<br /> <br /> === 2009 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2009.05.28.|2009.05.28.]] - nem hivatalos megoldással<br /> <br /> === 2010 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2010.05.26.|2010.05.26.]] - nem hivatalos megoldással<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2010.06.01.|2010.06.01.]] - nem hivatalos megoldással<br /> <br /> === 2012 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2012.05.22.|2012.05.22.]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2012.06.05.|2012.06.05.]]<br /> <br /> === 2013 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2013.05.28.|2013.05.28.]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2013.06.11.|2013.06.11.]]<br /> <br /> === 2014 ===<br /> * Összefoglaló, szerkeszthető Google Docs-anyag: https://docs.google.com/document/d/1lWt4KaD4O6MPDtt77cvcj03ClLHE8Z4MR1SLqj6mY5U/edit<br /> <br /> === 2015 ===<br /> * elkezdtük összeszedni és tömöríteni a ~10 csillió diát ebben a doksiban, kérlek szerkesszétek bátran: https://docs.google.com/document/d/1TMwWMZJsxN8fI3631YyYovf05kz84GF_r1lSfwdnSPQ/edit<br /> <br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1naLMe_n7VTAPyAKxV2RF_AgUhAvJEXRdHOYmGH-llYw/edit?usp=sharing A régi OO-terv (2016. őszi félévtől 2017. tavaszi félévig bezárólag) mintavizsgájának kidolgozása]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> A kisZH-k általában hasonlítanak a már fent lévő előző évek kisZH-ihoz, érdemes azokat átnézni kisZH-k előtt.<br /> <br /> A vizsga nagyrészt elméleti feladatokból áll és néhány gyakorlatiból. Vizsgán az anyag bármely részébe belekérdezhetnek elég részletesen, ezért érdemes rá jól felkészülni, tipikusan nem a könnyű vizsgák közé tartozik. Lehet hasonlítani a Szoftvertechnológia vizsga nehézségéhez, csak ez annyival könnyebb, hogy nincs beugró. :)<br /> <br /> Óralátogatás:<br /> * GS óráira szerintem megéri bejárni, amíg nincsen meg a 3 KZH addig mindenképp, mivel az órán kb. fullra elmondja, hogy miket fog kérdezni majd (2015-ben legalábbis így volt). Ez többé-kevésbé a vizsgára is jól jön! (Illetve szerintem amúgy is jó órákat tart, jó hangulat volt, én bírtam a humorát :D...)<br /> * LZ - Nope.<br /> * Simon Balázs - 1 órán voltam bent, elég unalmas volt számomra :/.<br /> <br /> Tárgy teljesítése:<br /> * A KZH-kból megszerezni az aláírást szerintem nem nagy szám, GS KZH-i tkp. ingyen jönnek, ha tudod, mit kérdezhet, illetve ha azért tanulsz rá egy keveset. LZ KZH-i se annyira vészesek, a 2 pont azokból is összehozhatóak.<br /> * A vizsga kicsit szofttech feling (csak beugró nélkül), magolós, fos. ''Ha másért nem is, a vizsga maitt hasznos lehet bejárni órára, 1-1 órán kellemes meglepetésben részesülnek azok, akik bent ülnek :).''<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> Objektumorientált tervezés és megvalósítás elveit és módszereit tanítja meg a tárgy, azokra gyakorlati példákat hoz Java környezetben.<br /> Aki szoftvertechnológiából nem sajátította el a Java nyelvet megfelelően, annak itt a lehetőség (és számonkérés), hogy alaposabban megtanulja és gyakorolja. Perzisztencia, elosztottság, webszolgáltatások... sok sok olyan témakör melyeket a gyakorlatban is használnak.<br /> Nem egyszerű tárgy véleményem szerint, de ha az anyagot alaposan elsajátítod, az később Java programozás kapcsán kamatoztatni fogja magát.<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 15:35 (CET)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Informatikai_technológiák_szakirány}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&diff=197054 Információs rendszerek üzemeltetése (régi) 2019-06-11T17:59:30Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Régi_tárgy|Információs rendszerek üzemeltetése}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Információs rendszerek üzemeltetése<br /> | tárgykód = VITMA314<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 6<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = TMIT<br /> | labor = 2 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 db (opcionális)<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = iru@sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/<br /> | tárgyhonlap = http://www.medialab.bme.hu/course/VITMA314<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' megszerzésének feltételei:<br /> **A 2 db '''laborgyakorlat''' sikeres (külön-külön min. 2-es) teljesítése. Jelentkezni a tárgyhonlapon keresztül kell, a jegyet az órai munka alatt elkészítendő jegyzőkönyvre kapod, ami tartalmazza az elvégzett feladatokat és képernyőmentéseket. (A 2014 tavaszi félév alapján: mindegy, melyik alkalomra jelentkezel NEPTUN-ban, majd a félév során kell külön jelentkezni 1-1 laborra.)<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. 50 pontos.<br /> *A félév során lehetőség van opcionális '''házi feladat''' elvállalására 0-8 extra pontért a vizsgára (ez kb 15%). Egy feladatot csak egy ember vehet fel, emiatt érdemes még az első hetekben jelentkezni, illetve, ha valaki jelentkezik, de nem csinálja meg a házit -2 ponttal indul a vizsgán. <br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> **A laboralkalmak közül egy pótolható.<br /> <br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> '''Vizsga:''' írásbeli. 50 pont szerezhető rajta.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A ZH és a laborok eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod. <br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> 2013-ban ezek voltak (szerintem ezek nem nagyon változnak):<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Esszé jellegű házik'''<br /> |szöveg=<br /> 1. A rendszerüzemeltetői csoport vezetőjének mindennapi kihívásai<br /> <br /> 2. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű architektúrái<br /> <br /> 3. A cloud (felhő) rendszerek eszköz-szintű üzemeltetési kérdései<br /> <br /> 4. Gyakorlati tapasztalatok az ITIL használata során<br /> <br /> 5. A sport (vagy zenei) rendezvények biztonságának informatikai támogatásáról<br /> <br /> 6. Közösségi portálok használata és üzemeltetése során alkalmazott biztonsági megoldások<br /> <br /> 7. Könyvtár-informatikai rendszerek üzemeltetési és karbantartási kérdései 10<br /> <br /> 8. Az IPTV hálózat-üzemeltetés gyakorlati tapasztalatai<br /> <br /> 9. Esettanulmány: gyökeres változás egy nagyvállalat informatikai rendszerében<br /> <br /> 10. VPN egy tanácsadó cég életében<br /> <br /> 11. MS 0-day kernel hiba... A mindenre felkészült adminisztrátor &quot;nulladik&quot; napja<br /> <br /> 12. Diszk mentőrendszerek működésének gyakorlati kérdései 20 - Diszk archiváló rendszerek működésének gyakorlati kérdései<br /> <br /> 13. Személyes gépek menedzselésének gyakorlati kérdései<br /> <br /> 14. Mobil eszközök menedzselésének és távfelügyeletének gyakorlati kérdései<br /> <br /> 15. Call center üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai<br /> <br /> 16. Tűzfalak üzemeltetésének gyakorlati tapasztalatai<br /> <br /> 17. Egy többtelephelyes vállalat informatikai hálózatának kialakítása<br /> <br /> 18. SNMP protokoll alkalmazási tapasztalatai<br /> <br /> 19. Szerverfarmot üzemeltetek, avagy a szürke hétköznapok kihívásai<br /> <br /> 20. Esettanulmány: fejlesztési javaslatok megfogalmazása egy kisvállalat információs rendszerének kidolgozására<br /> <br /> 21. Rés a falon: egy kilépő kolléga utolsó napja informatikus szemmel<br /> <br /> 22. Katasztrófa! Egy középvállalat terve rendkívüli helyzetekre<br /> <br /> 23. Egy nagyvállalat (több ezer dolgozó, hetente több tucatnyian ki/belépnek) dolgozói e-kommunikációjának (e-mail, IM, vállalati Facebook <br /> csoport, a vállalat termékeihez kapcsolódó felhasználói fórumain végzett termék- support, stb.) archiválási szabályainak megtervezése. }}<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Script feladatok'''<br /> |szöveg=<br /> S1. Készítsen egy olyan scriptet, ami minél kevesebb különálló email elküldésével ?fekete doboz tesztelés? jelleggel kideríti egy egyszerű, tanulásmentes, szabad szavas spam-szűrő tiltott szavainak a listáját.<br /> <br /> S2. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), és ezeknek külön-külön megállapítja a sávszélességét, a csomagjaik közötti időkülönbségek átlagát, valamint szórását.<br /> <br /> S3. Készítsen egy scriptet, amely hálózati protokoll-analizátor (pl. Wireshark) csomagszintű, szöveges kimenete alapján különválogatja a felvételben szereplő folyamokat (IP-cím-párok, és port-párok, valamint hordozó protokoll alapján), a csomagbeérkezési időkülönbségek állandósága, valamint a kis ( &lt;200B) csomagméret alapján megpróbálja beazonosítani a VoIP folyamokat.<br /> <br /> S4. Készítsen egy scriptet, amely &gt;95% biztonsággal beazonosítja egy IP címről, hogy az hozzátartozik-e a facebook, a Google vagy a Youtube által lefoglalt címekhez.<br /> <br /> S5.Párban felvehető feladat: készítsenek Rock-paper-scissors-lizard-Spock játék-szkriptet (legalább 2 különbözőt), amelyek megpróbálják az ellenfél taktikáját kitalálni, és így megverni.<br /> <br /> S6.Készítsen scriptet, amely egy hálózati protokoll-analizátor (pl. wireshark) szöveges kimenete alapján adatbázisba naplózza az adatforgalom nagyságát perces (másodperces) felbontásban.<br /> <br /> S7. Készítsen scriptet, amely adatbázisban készít statisztikát arról, hogy megadott időintervallumban mely hálózatok felé milyen sűrű volt az adatforgalom (hány kérés/válasz érkezett az adott hálózat felől/ment az adott hálózat felé).<br /> <br /> S8. Készítsen scriptet, amely az &quot;irulabor.txt&quot; (név; NEPTUN; e-mail; labordátum) szerkezetű csv-állományt a tavaszi szorgalmi időszakban hetente kétszer (kedden és csütörtökön este) olvassa, kiválogatja a másnapi laborra jelentkezett hallgatókat, és (közös) emailt küld nekik arról, hogy ne felejtsenek el laborra jönni, mert nagyon kevés közös pótlási hely van.<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> * [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.<br /> * [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!<br /> * [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden<br /> * 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]<br /> * [[Média:IRU_AllInOne_2014.pdf | 2014-es diák egyben]]: PDF készítési sorrendben, 1 dia/oldal<br /> <br /> <br /> ; Feladatkidolgozások<br /> * '''[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]'''<br /> * '''[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]'''<br /> * '''[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]'''<br /> <br /> == Labor ==<br /> * '''[[IRÜ Linux labor feladatok|IRÜ Linux labor feladatok kidolgozása (nem minden)]]'''<br /> <br /> == Rövidítések == <br /> <br /> * '''[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Rövidítések, mozaikszavak]]''' (korábbi [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]] Wikis változata) - nyomokban hibát tartalmazhat, ha ilyet találtok, kérlek javítsátok! Bővítsétek is!<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * '''[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - ZH-kérdések]]'''<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1H5DpwAYDFRdMQ8pSEIMFmFQT9TmQiYx7sA7RXvzGgYw/edit 2015. ZH kidolgozás]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1vzC859VirBg6oqAmMbkfd2lxQ-VnSrhPqbBMdsaK3t0/edit 2014. ZH kidolgozás]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> * '''[https://docs.google.com/document/d/1KPTl6Zod69egqZafWcFP4pKIeRiJIjzfcrRJ4J00X74/edit?usp=sharing 2015ös vizsgák kidolgozva - google docs]'''<br /> * ''[[Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - Vizsgakérdések|Eddigi vizsgakérdések]]''<br /> * ''[[ALL in ONE elméleti + feladat összefoglaló VER2]]''<br /> * [[IRÜ_Kiskérdések|Kiskérdések]] (lásd itt a közösen szerkeszthető Google Docs-anyag linkjét is!)<br /> <br /> ===Rendelkezésre állások===<br /> <br /> {| border=&quot;1&quot;<br /> | Nagyságrend || A || Max. kiesési idő 1 év alatt <br /> |-<br /> | 1 9-es || 90 % || 36,5 nap (1 hónap)<br /> |-<br /> | 2 9-es || 99 % || 3,5 nap<br /> |-<br /> | 3 9-es || 99,9 % ||9 óra<br /> |-<br /> | 4 9-es || 99,99 % || 1 óra <br /> |-<br /> | 5 9-es || 99,999 % || 5 perc<br /> |-<br /> | 6 9-es || 99,9999 % || 32 mp<br /> |-<br /> | 7 9-es || 99,99999% || 3 mp<br /> |}<br /> <br /> ==Fun==<br /> <br /> Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:<br /> <br /> [[File:Iru_fun_nevterek.PNG]]<br /> <br /> -- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. &lt;BR&gt;<br /> -- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Robotok_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%A1sok_elm%C3%A9lete_-_MEGSZ%C5%B0NT&diff=197052 Robotok és irányítások elmélete - MEGSZŰNT 2019-06-11T17:59:24Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Robotok és&lt;br&gt;irányítások elmélete<br /> | tárgykód = BMEVIIIM127 <br /> | szak = <br /> | kredit = 4<br /> | félév = <br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = IIT<br /> | jelenlét = Gyakorlaton nézik! (Max. 2 hiányzás)<br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = Van, vizsgajegy 20%-a<br /> | hf = <br /> | vizsga = Írásbeli, hozott ponttal együtt&lt;br&gt;van mininimum ponthatár!<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIM127/<br /> | tárgyhonlap = http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/courses/BMEVIIIM127/<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> A &quot;gyakorlatok&quot; katalógusosok, de csak kéthetenként vannak. NagyZH a 9.-10. hét környékén, az ellenőrző kérdésekből; 18 pontot kell elérni az 50-ből az aláíráshoz. Általában a statikus optimalizálásig/Kalman szűrőig tart az anyaga.<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> Tipikus IIT-s vizsgaZH. 40 pont a dolgozat, max. 10 pontot (a ZH osztályzat kétszeresét) hozol a ZH-ról. El kell érned minimum 19 pontot összesen az 50-ből, de a dolgozatra nincs minimumpont! Itt is szinte pontosan az ellenőrző kérdéseket kapod, de érdemes a mintavizsgát alapul venni. Általában a ZH utáni rész dominál benne, különösen érdemes a &quot;háromhurkos kaszkádszabályozás&quot; diasor anyagára rágyúrni, az magában négy lehetséges kérdést lefed. Földi halandóként teljesen reménytelen, hogy mindenhova, mindent le tudj írni; az elvárás az, hogy a fontosabb fogalmak, tételek lényegét, a legfontosabb képleteket közelítőleg leskribáld a papírra. Elsőre rémisztőnek tűnik, de korrekt a pontozás. (2013 tavasz)<br /> <br /> [[Kategória:Villamosmérnök MSc]]<br /> [[Kategória:Mérnök informatikus MSc]]</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Protokoll-technol%C3%B3gia&diff=197053 Protokoll-technológia 2019-06-11T17:59:24Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Protokoll-technológia<br /> | tárgykód = VITMA364<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 6<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = TMIT<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = inet-bsc{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA364<br /> | tárgyhonlap = <br /> }}<br /> <br /> ==Ismertető==<br /> A tantanárgy célja elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása a kommunikációs protokolloknak a kiterjesztett kommunkáló véges automaták elméletén alapuló specifikáció, implementáció és konformancia tesztelés módszertanáról. Formális leíró nyelvek alkalmazása kommunikációs protokollok technológiai lépései során. Esettanulmányok különböző kommunikációs hálózatok jelzési protokolljaira.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. <br /> *'''Elővizsga:''' nincs. <br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre kapod. <br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> {{Elavult}}<br /> ===2015===<br /> * &lt;strike&gt;[https://docs.google.com/document/d/1ACxORNhTFhmHdTI5DquBA3nAjNybfYy5-JiJ0rVPMU0/edit# 2015 évfolyamkidolgozás ZH-ra]&lt;/strike&gt; - a tulajdonosa törölte gdrive-ról, ha esetleg valakinek megvan, töltse fel valami tartósabb formátumban<br /> <br /> ===2014===<br /> * [[Media:Prottech_minimal_2014.pdf | Minimál összefoglaló]] <br /> * GSM (könyvben nem szereplő részek), GPRS és az utolsó óra anyaga (számhordozás): [[Media:Prottech_gsm_gprs_2014tavasz.zip | itt elérhető]]<br /> * ZH felkészülés 2014. tavasz, korábbi ZH-k feladatai alapján (korábbi zh-k az alján összegyűjtve): [[Media:Protokolltechnologia_zh_felkeszules.pdf | itt elérhető]]<br /> * Vizsga felkészülés 2014. tavasz, korábbi vizsgák feladatai alapján: [[Media:Protokolltech_vizsga_felkeszules.pdf | itt elérhető]]<br /> * Vizsga felkészülés 2014. tavasz bővebben, több feladattal[[Media:Protokolltech_Vizsga_kidolgozás_2014.pdf | itt elérhető]]<br /> <br /> ===2012===<br /> * Kézzel írt, szkennelt jegyzet az 1-7. hét anyagából, Udvary Balázs munkája: [https://dl.dropboxusercontent.com/u/9986419/netorold/prot_2012_jegyzet_1-7.zip itt elérhető]<br /> * GPRS előadás órai kézzel írt jegyzet: [https://dl.dropboxusercontent.com/u/9986419/netorold/prot_2012_gprs.zip itt elérhető]<br /> * Kézzel írt, szkennelt, szombati előadás jegyzete (SDL vége, tesztelés): [https://dl.dropboxusercontent.com/u/9986419/netorold/prot_2012_sdl_teszteles.zip itt elérhető]<br /> * PCM kódolás tudnivalók: [[Media:prot_pcm_kodolas.pdf | itt elérhető]]<br /> <br /> ===2010===<br /> * [[protokolloraijegyzet2010|Nem lektorált, gépelt órai jegyzet]] -- [[DonGatto|Liba]] - 2010.02.20.<br /> <br /> ===2009===<br /> (Órai jegyzet, scannelve, ~2mb)<br /> -- [[SimcsikZsolt|zstee]] - 2008.03.12.<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|Protokoll|protokoll.pdf|protokoll.pdf}}: Protokoll órai jegyzet április 8ig<br /> * {{InLineFileLink|Infoszak|Protokoll|zh_utan.zip|zh_utan.zip}} Protokoll órai jegyzet, az előző folytatása végig. Egy óra valszeg hiányzik. (scannelve, ~6mb)<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> * [http://luca.ntop.org/Teaching/Appunti/asn1.html ASN1 leírás] : egy nagyon hasznos ASN1-es oldal! <br /> * [[sdlpelda|SDL órai példa]]<br /> * [[Media:Protokoltech TTCNv3.pdf|bal|protokoltech_TTCNv3.pdf]]: TTCNv3 Előadás anyaga (azért ilyen nagy mert a 6 dia/lap olvashatatlan máshogy...)<br /> <br /> ==Forrás nem ismert==<br /> * [[Media:Protokoll gprs.zip|protokoll_gprs.zip]]<br /> * [[Media:Protokoll.pdf|protokoll.pdf]]<br /> * [[Media:Protokol zh utan.zip|protokol_zh_utan.zip]]<br /> <br /> ==ZH-k, vizsgák==<br /> <br /> ===Protokoll ZH 2009 tavasz===<br /> * [[Media:protokollZh2009.JPG|Feladatlap (JPG)]]<br /> <br /> ===Protokoll Vizsga 2010===<br /> * [[prot_2010_vizsga_1|Első vizsga]]<br /> * [[prot_2010_vizsga_2|Második vizsga]]<br /> <br /> ===Protokoll Vizsga 2011===<br /> * [[prot_2011_vizsga_1|Első vizsga]]<br /> <br /> ===Protokoll Vizsga 2012===<br /> * [[prot_2012_vizsga_1|Egyik vizsga]]<br /> * [[prot_2012_vizsga_2|Másik vizsga]]<br /> <br /> ===Záróvizsga kérdéssor 2013===<br /> [[Media:Prot_ZVkerdesek_2013.pdf|ZVkérdések2013]]<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Infokommunikációs_hálózatok_szakirány}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=T%C3%A1vk%C3%B6zl%C5%91_h%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9s_szolg%C3%A1ltat%C3%A1sok&diff=197051 Távközlő hálózatok és szolgáltatások 2019-06-11T17:59:23Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Távközlő hálózatok &lt;br /&gt; és szolgáltatások<br /> |tárgykód=VITMA310<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=TMIT<br /> |labor=2 db (opcionális)<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=tavhalok{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA310<br /> |targyhonlap=http://w3.tmit.bme.hu/thsz/<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Számítógép-hálózatok]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> ===Szorgalmi időszakban===<br /> *A félév során előadások ill. 2 db laborgyakorlat lesz, a részvétel opcionális. A laborok elején beugró van, a végén jegyzőkönyvet kell leadni, a laborra kapott jegy ezek együttes értékelésével alakul ki. Érdemes megcsinálni őket, ugyanis beleszámítanak a félévvégi jegybe.<br /> *Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 45%) megírása. 100 pontos.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' van, 85 pont feletti ZH-t kell írni a megajánlott ötösért. Pót(pót)ZH-n már nem lehet megajánlott jegyet szerezni.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> **A laboralkalmak nem pótolhatók.<br /> *'''Elővizsga:''' van.<br /> <br /> ===Vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli. 95 pont szerezhető rajta.<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> **A négyes ZH-t írók +2, az ötös ZH-t írók +3 pontot kapnak a vizsgadolgozatukra. (A pótZH-kon már nincs mód a pluszpontok megszerzésére).<br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A ZH eredménye a pluszpontokon kívül nem számít bele a félévvégi jegybe, a félév során tartott 2 laboré viszont igen, 5 pontnyi súllyal. A maradék 95 pontot a vizsgaeredmény adja.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !Pont !!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 44 || 1<br /> |-<br /> |45 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 74 || 4<br /> |-<br /> |75 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> Tárgyhonlapon elérhető diákból érdemes tanulni, kb. benne van minden.<br /> <br /> Ha valamit a diákból nem értesz használd az angol wikipédiát. Egyrészt ott is jól le vannak írva a dolgok, másrészt a keresője felismeri a rövidítéseket is.<br /> <br /> A tárgyhonlapon hirdetett segédanyagok is hasznosak, de nem feltétlenül szükségesek.<br /> <br /> <br /> További segédletek:<br /> <br /> * [https://docs.google.com/document/d/1uFR3n2eH8b3PMJnU4BEJ_p4m0n_qW8ocIRq6lk7wabY/edit 2012-2013/1 évfolyamkidolgozás]<br /> <br /> * [[Média:Tavhalok_jegyzet_2014_teljes.docx| Kb. 40 oldalas összefoglaló jegyzet a 2013/14 őszi féléves diák és órák alapján.]] Szerintem egész jó összefoglaló, de mivel egyedül készítettem, biztos vannak apróbb hiányosságai, és tartalmaz hibákat (főleg a ZH utáni rész). Ezek javítását rátok bízom.<br /> <br /> * [[Média:Tavhalok_jegyzet_2010_kivonatolt_teljes.pdf| 2010-es kivonatolt jegyzet]]<br /> <br /> * [[Média:Tavhalok_segedlet_STS-TST_balamber_david.pdf| STS-TST kapcsolók működéséről szóló diasor]] Jól magyaráz, csak hiányos az ábra, amiért nincsenek belerajzolva maguk a kapcsolók, amik nélkül viszont nem fogadják el ZH/vizsgán a rajzot!<br /> <br /> *[[Media:thsz_jegyzet_STS kapcsolo feladatok.pdf | STS]][[Media:thsz_jegyzet_TST kapcsolo feladatok.pdf | TST]][[Media:thsz_jegyzet_SSS kapcsolo feladatok.pdf | SSS]] Kapcsolómezőkből feladatok/megoldások.<br /> <br /> * [[Média:Thsz diak 2013 zhra.pdf| 2013-as diák a zh-ra]]<br /> <br /> * [[Média:Thsz_Diak_merged_vizsgara_full.pdf| 2013-as diák vizsgára (a fentiek + az ZH után leadottak)]]<br /> <br /> * [[Média:thsz_diakegybenvizsgara_2014.pdf | 2014-es diák egyben vizsgára]]<br /> <br /> * [[THSZ_rövidítések|rövidítések jelentése angolul (ZH-ra)]]<br /> <br /> == Labor ==<br /> <br /> Kettő darab van félév közben. Mindkettőre külön kell időpontot foglalni, cserébe két előadás elmarad.<br /> <br /> Érdemes elmenni, mert egyrészt lehet látni élőben, működés közben a berendezéseket, másrészt az ott szerzett pontok beleszámítanak a végső jegybe.<br /> <br /> Beugrós a móka, de a mérések weblapján elérhető minden szükséges infó a teljesítéséhez:<br /> <br /> * [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ1| 1.mérés: Gyakorlatok digitális kapcsolóközponton]<br /> <br /> * [http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/Meres/THSZ2| 2.mérés: Jelátvitel hozzáférési hálózaton]<br /> <br /> * [https://ib213.tmit.bme.hu| Laborokra jelentkezés]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> Elméleti kifejtős kérdések, gyakran ábra rajzolással. Van pár számítós feladat is.<br /> <br /> A pontozásban a későbbi anyagrészek nagyobb súllyal szerepelnek.<br /> <br /> Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):<br /> <br /> * [[THSZ_Zh_20091116|ZH, 2009.11.16.]]<br /> * [[THSZ_Zh_20071119|ZH, 2007.11.19.]]<br /> * [[THSZ_Zh_20071201|PótZH, 2007.12.01.]]<br /> * [[THSZ_Zh_20060424|ZH, 2006.04.24.]]<br /> * [[THSZ_Zh_20060512|PótZH, 2006.05.12.]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> A ZH-hoz hasonló felépítésű. Több ábrát is szoktak kérni.<br /> <br /> Félkész kidolgozások (hasonló kérdésekre lehet számítani):<br /> * [[THSZ 2016.01.07. vizsga feladatai]]<br /> * [[THSZ 2014.12.18. vizsga feladatai]]<br /> * [[THSZ 2014.01.06. vizsga feladatai]]<br /> * [[THSZ 2013.12.18. elővizsga feladatai]]<br /> * [[THSZ Vizsga_20090116|Vizsga 2009. 01. 16.]]<br /> * [[THSZ Vizsga_20090108|Vizsga 2009. 01. 08.]]<br /> * [[THSZ Vizsga_20080118|Vizsga 2008. 01. 18.]]<br /> * [[THSZ Vizsga_20080107|Vizsga 2008. 01. 07.]]<br /> * [[THSZ Vizsga_20071217|Vizsga 2007. 12. 17.]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes bejárni. A diákból ugyan jól meg lehet tanulni az anyagot, de ahogy az oktatók is sulykolják, fontos, hogy megértsd az anyagot (azontúl, hogy persze a kismillió rövidítést fújd). Zh-ra, vizsgára érdemes átnézni a képeket, ábrákat. Előszeretettel kérdeznek rá ezekre is. A &quot;csak vizsgára&quot; jelölésű részeket értelemszerűen zh-n sem kérik számon.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> A tárgy hasonlít a [[Számítógép-hálózatok]] című tárgyra, akinek az tetszett, ez is tetszeni fog. ;)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_I._(r%C3%A9gi)&diff=197050 A programozás alapjai I. (régi) 2019-06-11T17:59:22Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Régi_tárgy|A programozás alapjai I.}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=A programozás alapjai 1.<br /> |tárgykód= VIEEA100<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=EET<br /> |kiszh=5 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA100/<br /> |targyhonlap=http://infoc.eet.bme.hu/<br /> |levlista=prog1{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> Nincs.<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból a legjobb 3-nak az átlaga kell, hogy min. 40% legyen. 10 pontos kisZH-k esetén ez 12 pont.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 50%) megírása. 40 pontos, két részből áll: beugró-jellegű kisfeladatok és három nagyfeladat. A sikeres ZH-hoz a beugró részből külön is el kell érni 50%-ot.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' van, az kisZH-k (kZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a nagyZH (nZH) összpontszáma (P) alapján számítódik ki a következő módon:<br /> **&lt;math&gt;P= kzh_1+kzh_2+kzh_3+2*kzh_4+3*kzh_5+nzh&lt;/math&gt;<br /> **Összesen így 120 pont szerezhető, ha P &gt;= 100, akkor megajánlott 4-est, ha P &gt;= 110, akkor 5-öst lehet szerezni vizsga nélkül. A 4-est persze nem kötelező elfogadni, vizsgával javítható, az 5-ös automatikus.<br /> **A megajánlott jegy számításakor az első megírt nagyZH számít. Tehát ha valaki elsőre is megírta a nagyZH-t, akkor az számít bele az összpontszámba (függetlenül attól, hogy az hogy sikerült), ha nem írta meg, csak akkor számít a pótZH. A pótlási héten írt pótpótZH-val (aláíráspótló) már nem lehet megajánlott jegyet szerezni.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A kisZH-k nem pótolhatóak.<br /> **A nagyZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> *'''Elővizsga''': van, akik nem kaptak megajánlott jegyet, azokat az összpontszámuk alapján rangsorolják, és a legjobbak jöhetnek elővizsgázni. A pótlási héten tartják, a pótpótZH-val egy időben, így értelemszerűen a pótpótZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot sem.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli. 60 pontos, stílusa hasonló a nagyZH-éhoz. Külön a beugró részből és az egész vizsgából is el kell érni min. 50%-ot a ketteshez. A vizsgán használható a két oldalas C puska.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *Ha nem kaptál megajánlott jegyet, akkor a ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, hanem azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !V !!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 23|| 1<br /> |-<br /> |24 - 32|| 2<br /> |-<br /> |33 - 41|| 3<br /> |-<br /> |42 - 50|| 4<br /> |-<br /> |51 - 60|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * '''A legfontosabb''': [http://infoc.eet.bme.hu/ http://infoc.eet.bme.hu/] - a tárgynak nagyon jó oldala van ahol minden hasznos anyag és információ megtalálható!<br /> * 2 oldalas [[Média:prog1_c_puska.pdf|C puska]]<br /> * [[A programozás alapjai - Fejlesztői dokumentáció útmutató|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]<br /> * [[Dinamikus adatszerkezetek tutorial]]<br /> * [[Média:ProgAlap1.pdf|Elekes Csaba jegyzete]]<br /> * [[ProgUnixon]] (bevezető gcc-ről, make-ről, vim-ről)<br /> * Függvénypointerre példakód: [[Media:prog1_fv_ptr.c|prog1_fv_ptr.c]]<br /> <br /> ===Algoritmusok és adatszerkezetek===<br /> * Adatszerkezetek<br /> ** [[Prog1LinkedList|Láncolt lista]]<br /> ** [[Prog1Hash|Hash tömb]]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/ea12.php BInáris fa]<br /> * Algoritmusok<br /> ** [[Prog1Search|Bináris keresés]]<br /> ** [[Prog1Sort|Rendezés]]<br /> * [https://infoc.eet.bme.hu/ea07.php#4 File kezelés]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/ea07.php#5 Szöveges file]<br /> ** [[Prog1BinaryFile|Bináris file]]<br /> <br /> == KisZH-k, beugrók ==<br /> A 2010-es őszi félévtől az aláírás feltétele 5-ből 3 kisZH megírása 50%-osra. A megajánlott jegybe beleszámítanak a kisZH-k is, 10-10-10-20-30 ponttal.<br /> <br /> * [https://infoc.eet.bme.hu/kzhgy2013.php Idei gyakorlat kisZH-k]<br /> * [http://infoc.eet.bme.hu/regikzh.php Régebbi kisZH-k]<br /> <br /> == ZH ==<br /> * 2013<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#1 ZH 2013]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#2 PZH 2013]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh2013.php#3 PPZH 2013]<br /> <br /> * 2012<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#1 ZH 2012]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#2 PZH 2012]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/nzh.php#3 PPZH 2012]<br /> <br /> * 2011<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#1 minthaZH 2011]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#2 ZH 2011]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#3 PZH 2011]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/reginzh.php#4 PPZH 2011]<br /> <br /> <br /> '''2010-től megváltozott a tematika, ezért régebbi ZH-kat már nem érdemes megnézni/gyakorolni.'''<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> A vizsgákra '''ne''' a régi sorok megoldásainak '''olvasgatásával''' készülj! Annak hasznossága nem közelítőleg nulla, hanem pontosan nulla. [https://infoc.eet.bme.hu/tanacsok.php Lásd itt].<br /> <br /> * 2012<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#1 elövizsga] - 2012.dec.12.<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#2 1. vizsga] - 2012.dec.18.<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#3 2. vizsga] - 2013.jan.8.<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#4 3. vizsga] - 2013.jan.10.<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#5 4. vizsga] - 2013.jan.15.<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/vizsga.php#6 5. vizsga] - 2013.jan.22.<br /> <br /> * 2011<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#1 minta vizsga]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#2 elövizsga]<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#3 1. vizsga] - 2011.dec.20.<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#4 2. vizsga] - 2012.jan.3.<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#5 3. vizsga] - 2012.jan.10.<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#6 4. vizsga] - 2012.jan.12.<br /> ** [https://infoc.eet.bme.hu/regivizsga.php#7 5. vizsga] - 2012.jan.17.<br /> <br /> <br /> '''2010-től megváltozott a tematika, ezért régebbi vizsgákat már nem érdemes megnézni/gyakorolni.'''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> ==== Infoc tanácsok ====<br /> [https://infoc.eet.bme.hu/tanacsok.php infoc tanácsok]<br /> <br /> ''Szóval hogyan kell tanulni a prog ZH-kra? „Sehogyan.” Ez nem egy „tanulható”, hanem egy „gyakorolható” tárgy.''<br /> <br /> ==== Csaba ====<br /> A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele.<br /> Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.<br /> <br /> Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: [[A programozás alapjai - Hogy tanuljunk meg programozni?|Hogy tanuljunk meg programozni?]].<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 23:26 (CET)<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> A félév során az előadáson több verseny is meg lesz hirdetve, érdemes gyakorolni az ilyen feladatok megoldásával is.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> * Ahhoz, hogy megértsd a rekurziót, először meg kell értened a rekurziót.<br /> * Addig nyújtózkodj, amíg a mallocod ér!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Mesters%C3%A9ges_intelligencia_(r%C3%A9gi)&diff=197049 Mesterséges intelligencia (régi) 2019-06-11T17:59:20Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |tárgykód=VIMIA313<br /> |nev=Mesterséges intelligencia<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=5<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=MIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=1 db<br /> |vizsga=írásbeli és szóbeli<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA313/<br /> |targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313<br /> |levlista=mint{{Kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> {{Sablon:Régi tárgy|Mesterséges intelligencia}}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A félévközi eredmények beleszámítanak a félévvégi jegybe, így érdemes minél jobban teljesíteni őket.<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) teljesítése. 50 pont szerezhető rajta.<br /> **'''Házi feladat''' leadása. Egy házi van, amit párokban kell megoldani. A feladatot az [https://hf.mit.bme.hu/ erre kialakított portálra] kell feltölteni. 25 pontból legalább 10-t kell kapni rá.<br /> *A félév során a hallgatók opcionálisan részt vehetnek egy belső '''verseny'''en, ahol általuk készített intelligens ágensek mérkőznek egymással. Fordulónként legfeljebb 15, hallgatónként összesen legfeljebb 25 pont szerezhető rajtuk.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' van, a versenyek összesítésekor az első három helyezett hallgató megajánlott 5-öst kap.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.<br /> **A házi feladatokat a beadási határidejük után még egy hétig (különeljárási díj ellenében) le lehet adni.<br /> *'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A félévközi követelmények összpontszámainak kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Anyaga és szerkezete a vizsgával megegyező. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli, amely beugrót is tartalmazhat, melynek elégséges teljesítése a dolgozat további javításának előfeltétele, de eredménye nem számít bele a végső jegybe. A vizsga 50 pontos, a sikeres vizsgához 40%, azaz 20 pont szükséges.<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A végső pontszámba (P) a ZH eredménye, a házifeladat (HF) és a versenyek összpontszáma (Ve), valamint a vizsga eredménye (Vi) számít bele, a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;P= \frac{ZH}{2}+HF+Ve+Vi&lt;/math&gt;<br /> *''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó félévközi teljesítmény!''<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 49 || 2<br /> |-<br /> |50 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 74 || 4<br /> |-<br /> |75 - || 5<br /> |}<br /> * Akinek az összpontszáma min. 70, szóbeli vizsgát tehet, amivel egy jegyet lehet javítani, de akár rontani is.<br /> <br /> ==Verseny==<br /> A vizsgán plusz pontok szerezhetőek a versenyen nyújtott teljesítmény alapján. A feladat egy ágens fejlesztése, ezt a [http://agentgame.mit.bme.hu/ beadó rendszerbe] fel kell tölteni, ezután a rendszer automatikusan futtatja az ágenst, lebonyolítja a versenyeket.<br /> <br /> A verseny célja minél több étel összegyűjtése. A játék nem-informált, azaz az ágens nem ismeri a teljes játékteret.<br /> <br /> Az ágenseket AgentSpeak nyelven kell megírni (ez egy elvetemült és felturbózott Prolog variáns), de lehet használni Java kiegészítéseket is.<br /> <br /> ==A tárgyról==<br /> * [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: mi<br /> * [[MestersegesIntelligenciaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]<br /> <br /> ==Miből érdemes tanulni?==<br /> * [http://mialmanach.mit.bme.hu/ Mesterséges intelligencia könyv] | [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0026_mi_4_4/adatok.html epub, pdf formátumok]<br /> * [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313/jegyzet Fóliák]<br /> * [http://www.inf.u-szeged.hu/~szorenyi/MestInt/ szegedi egyetem gyakorlat honlapja]<br /> * [[Média:MI_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló pdf‎]]: [[MIOsszefoglalo]] kiegészítve majdnem végig a 2005/06 őszi féléves fóliáik alapján (kisebb hiányok vannak, formázásra szorul)<br /> * Mesterséges Intelligencia könyv fejezeteinek kivonata: [[MestersegesIntelligenciaOsszefoglalo|Összefoglaló]]<br /> * SZTE-ről jó cuccok:<br /> ** [http://www.inf.u-szeged.hu/~jelasity/mi1/2010/index.html#2 Mesterséges Intelligencia I.]<br /> ** [http://www.inf.u-szeged.hu/~ormandi/index.php?menu=teaching#ai1 gyak anyag]<br /> <br /> ==ZH==<br /> Összesen 50 pont, az elégséges 40% elérése szükséges (20 pont), a vizsgára a ZH alapján pontok vihetők (a végső jegybe 25% súllyal számít bele).<br /> <br /> * Közös kidolgozás Google Docs-on: https://docs.google.com/document/d/1WeJObhiIbb8_FKk3zDeIt457e70gLO743C07cY0tByQ/edit<br /> <br /> ===Tananyag===<br /> * [[Media:Mint_feladatmegoldasok_2001.pdf|MI sok feladat+megoldás! (30+ oldal)]]<br /> * [[Media:mint_zh_osszefoglalo_2001.docx|MI összefoglaló (zh anyaga, 7 oldal)]]felhasználásával.<br /> * 1-12. fejezet a könyvből<br /> <br /> ===Hivatalos gyakorló feladatok:===<br /> Ahol kifejezetten a saját példa használatát kérjük (értelemszerűen sem könyvben, sem előadáson nem szerepelt), ott a nem saját példa használata a pontszám levonásával (50%) jár.<br /> * [[Média:Mi_gyak_vegyes.pdf|Vegyes feladatok]]<br /> * [[Média:Mi_gyak_tanulas.pdf|Tanulásos feladatok]]<br /> * [[Média:Mi_gyak_rezolucio.pdf|Rezolúciós feladatok]]<br /> <br /> ===Keresési algoritmusok===<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Külön<br /> |szöveg=<br /> *[[Media:MI_2013_Acsillag_Kereses.pdf | A csillag (A*)]]<br /> *[[Media:MI_2013_EgyenletesKoltsegu_Kereses.pdf | Egyenletes Költségű]]<br /> *[[Media:MI_2013_HegyMaszo_Kereses.pdf | Hegymászó]]<br /> *[[Media:MI_2013_IterativMelyulo_Kereses.pdf | Iteratívan Mélyülő]]<br /> *[[Media:MI_2013_Ketiranyu_Kereses.pdf | Kétirányú]]<br /> *[[Media:MI_2013_Melysegi_Kereses.pdf | Mélységi]]<br /> *[[Media:MI_2013_MelysegKorlatos_Kereses.pdf | Mélységkorlátos]]<br /> *[[Media:MI_2013_Moho_Kereses.pdf | Mohó]]<br /> *[[Media:MI_2013_Rekurzivan_Legjobbat_Eloszor_Kereses.pdf | Rekurzívan legjobbat először (RLE)]]<br /> *[[Media:MI_2013_Szelessegi_Kereses.pdf | Szélességi]]<br /> }}<br /> Egybe : [[Media:MI_2013_Keresesi_Algoritmusok_all.pdf | All in One]]<br /> <br /> ===Korábbi ZH-k===<br /> *2014<br /> ** ZH feladatsorok: [[Media:Mi_zh_20141104_A_4-8.pdf | A csoport (4-8. feladatat)]] | [[Media:Mi_zh_20141104_B.pdf | B csoport]]<br /> ** PZH feladatsorok: [[Media:Mi_pzh_20411202_B.pdf | B csoport]]<br /> * 2012<br /> ** ZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_ZH_2012_10_30_AB_megjegyzesek.pdf | AB csoport]]<br /> ** PZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_PZH_2012_11_27_A_megjegyzesek.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2012_11_27_B_megjegyzesek.pdf | B csoport ]]<br /> ** PPZH feladatok : [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_A_Feladatok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_B_Feladatok.pdf | B csoport]]<br /> <br /> * 2011<br /> ** ZH megoldások : [[Media:MI_ZH_2011_AB_Megoldasok.pdf | AB csoport]]<br /> <br /> * 2010<br /> ** ZH megoldások : [[Media:Mi_zh_2010_a_mo.pdf | A csoport]] | [[Media:Mi_zh_2010_b_mo.pdf | B csoport ]]<br /> ** PZH megoldások : [[Media:MI_PZH_2010_11_30_A_megoldasok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2010_11_30_B_megoldasok.pdf | B csoport ]]<br /> <br /> *2009<br /> ** ZH feladatsorok: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]<br /> ** PZH feladatsorok: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> <br /> Párokban kell feladatot választani egy nagy listából a félév elején. Minden párhoz tartozik egy konzulens, aki végül értékelni fogja, a feladat elkészítése közben pedig tőle lehet segítséget kérni. A feladat tökéletes megvalósítása 25 pontot ér, ebből kell legalább 10 pontot szerezni.<br /> <br /> A házi feladatok három &quot;kategóriába&quot; sorolhatóak:<br /> * Tanulmányozás<br /> * Alkalmazás/Szoftverfejlesztés<br /> * Tervezés<br /> <br /> Lehetőség van előzetes leadásra (nem kötelező, 2013-ban ez a 12. héten volt), az így leadott feladatot a konzulens átnézi, és javaslatot tesz az esetleges javításokra. A végleges leadási határidő a pótlási hét vége, pótleadás nincs.<br /> <br /> Korábbi házi megoldások<br /> * 2013 - Knn algoritmus megvalósítása (Koza, 23/25 pont) [[:Media:mi_hf_2013_koza_dokumentáció.pdf|Dokumentáció]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi hf-rendszer<br /> |szöveg=<br /> Összesen 25 pontot lehet kapni rájuk, minimum 7 pontot kell elérni (ez 1 darab feladat teljesítésével megoldható).<br /> <br /> ;Első feladat<br /> Az első feladat többnyire különféle keresési algoritmusok Java implementálása. A rá kapható maximális pont 7, ha a feladat hibátlan, 0 egyébként.<br /> <br /> ;Második feladat<br /> Egy tervkészítési feladat, a rá kapható maximális pont 8, ha a dokumentálás kiemelkedő, 7, ha megfelel a követelményeknek a feladat, 0 egyébként. <br /> [[MestersegesIntelligenciaPDDLHaziSegedlet|Segítség a PDDL házi megoldáshoz.]] <br /> <br /> ;Harmadik feladat<br /> Esszé írása, a félév elején kiadott témakörökből. Ha a feladat a minimum követelményeket teljesíti, 7 pontot ér, maximálisan pedig 10 pontot.<br /> }}<br /> <br /> ==Vizsga ==<br /> * tananyag: 1-21. fejezet<br /> * [[MestersegesIntelligenciaEredmenyfigy|Eredményfigyelő Unix/Linux alá]]<br /> * [[Média:Mi_jegyzet_osszefoglalo.pdf|Mi összefoglaló vizsgára]]<br /> * ZH utáni anyag összefoglaló [[Média:MI_zh_utani_anyag_jegyzet_20160118.docx|(doc)]][[Média:MI_zh_utani_anyag_jegyzet_20160118.pdf|(pdf)]]<br /> ===Kidolgozott vizsgák:===<br /> * [https://mialmanach.mit.bme.hu/eloadasanyagok/bme-mit_mi_vizsgalapok_korabbi_evekbol 2002-2013 közötti vizsgák (sok kidolgozással)] (protip: be kell lépni címtárral, hogy elérd :))<br /> * [[:Media:mi_vizsga_all.pdf|A tanszéki honlapon lévő vizsgák 2011. januárig pdf-ben]]<br /> <br /> * [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102A|2006. 01. 02. A]]<br /> * [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102B|2006. 01. 02. B]]<br /> <br /> * [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A|2006. 01. 12. A]]<br /> * [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112B|2006. 01. 12. B]]<br /> <br /> * [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126A|2006. 01. 26. A]]<br /> * [[Mesterséges intelligencia - 2006.01.26. vizsga B|2006. 01. 26. B]]<br /> <br /> * [[MestersegesIntelligenciaVizsga20061217A|2007. 12. 17. A]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p-h%C3%A1l%C3%B3zatok&diff=197048 Számítógép-hálózatok 2019-06-11T17:59:19Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Számítógép-hálózatok<br /> |tárgykód=VIHIA215<br /> |kredit=4<br /> |felev=4<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék= HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/<br /> |targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/<br /> |levlista=szghalok@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> '''Figyelem!''' A tárgy számonkérési módszerei a 2014. tavaszi félévtől megváltoztak. A vizsga ismét normál írásbeli vizsga lett (papíron), valamint eltörölték a beugrót a vizsgáról!<br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 2X2. <br /> **'''Gyakorlat:''' Nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli vizsga, szerkezete hasonló a zárthelyiéhez<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ===Pontozás===<br /> *'''ZH-n''':<br /> **Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br /> **Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br /> *'''Vizsgán''':<br /> **Elméleti kérdések: 5x10 pont.<br /> **Gyakorlati feladatok: 5x10 pont.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 49 || 1<br /> |-<br /> |50 - 62 || 2<br /> |-<br /> |63 - 73 || 3<br /> |-<br /> |74 - 83 || 4<br /> |-<br /> |84 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> *A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.<br /> *A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.<br /> *[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.<br /> *[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]<br /> *[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás) <br /> **[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)<br /> **[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]<br /> **[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]<br /> *[[Media:2013-2014_tavasz_Szghalok_jegyzet.pdf | 2013/2014 tavaszi diasorok rövid(ebb) összefoglalása]]<br /> *[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)<br /> **[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)<br /> *[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter<br /> *[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]<br /> *[[Rövidítések|Rövidítések listája]]<br /> *Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)<br /> **[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]<br /> **[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]<br /> **[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]<br /> **[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]<br /> **[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]<br /> **[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]<br /> **[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]<br /> **[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]<br /> *Egyéb hasznos anyagok<br /> **[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']<br /> * Gyakorlat anyagok AllinOne<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1L2j5s4PLag5k8LY0aCZNuR1wi3oRDoKNHFfwwWg28mQ/edit?usp=sharing 2014/15 tavasz összes gyakorlat egyben]<br /> <br /> <br /> ===Diasorok ===<br /> ====2014====<br /> *[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | Allin 2014 első rész]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | Allin 2014 második rész]]<br /> *[[Media:Halok_diak_2014_kijegyzetelve.pdf | A 2014-es diák tömören kijegyzetelve]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Külön-külön<br /> |szöveg= <br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br /> }}<br /> <br /> ====2013====<br /> *[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor. <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Külön-külön<br /> |szöveg= <br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]<br /> }}<br /> ====2009====<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=2009-es diák<br /> |szöveg= <br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | &quot;Fizikai szintű&quot; kommunikáció (2009.02.18)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]<br /> *[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]<br /> }}<br /> <br /> ===Gyakorlatanyagok===<br /> *'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''<br /> *[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)<br /> *[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])<br /> *[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea<br /> * Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák<br /> **[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]] <br /> **[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]] <br /> **[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]] <br /> *[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)<br /> <br /> ===Ellenőrző kérdések===<br /> *[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]<br /> *[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]<br /> *[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]<br /> *[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]<br /> *[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]<br /> *[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]<br /> *[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]] <br /> *[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]<br /> *[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]<br /> *[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]<br /> <br /> ===Tesztek===<br /> *2009<br /> **[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]<br /> <br /> *2008<br /> **[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]<br /> **[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> *Összefoglalók a ZH-ra (2005-ös, elavult, semmi köze a 2015-ös anyaghoz):<br /> **[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]<br /> **[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]<br /> **[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]<br /> *Előző évek ZH-i:<br /> **2014-15 tavasz<br /> ***[[Media:Szghalok_ZH_2015tavasz_1.pdf | 1. turnus megoldás nélkül]]<br /> ***[[SZgHalok14152ZH| 2. turnus megoldás nélkül (csak elméleti kérdések, nem szó szerint)]]<br /> **2010-11 tavasz<br /> ***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]<br /> ***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]<br /> ***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:halok_peldavizsgafeladat_20140529.pdf | IP címes és tördeléses feladat kidolgozása]]<br /> *[[Media:halok_ipcimfeladatok_20140529.pdf | IP címes feladattípusok kidolgozása (4 feladat)]]<br /> *[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]<br /> *[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]<br /> *Kikérdezők<br /> ** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''<br /> ** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br /> ** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire<br /> *[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]<br /> <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2015-16 őszi félév<br /> ***[https://docs.google.com/document/d/1bP4FD3nzBRF1Ma5XmOceCArPpL_sUVRZVBdsCfZi7JI/edit 2015-16-os vizsgák kidolgozása]<br /> **2014-15 tavaszi félév<br /> ***[[Media:Szghalok_vizsga_20150608.pdf | 2015.06.08]]<br /> **2013-14 tavaszi félév<br /> ***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.05.29.|2014.05.29.]]<br /> ***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.03.|2014.06.03.]]<br /> ***[[Számítógép-hálózatok - Vizsga, 2014.06.10.|2014.06.10.]]<br /> **2011-12 tavaszi félév<br /> ***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]<br /> **2010-11 tavaszi félév<br /> ***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]<br /> **2007-08 őszi félév<br /> ***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]<br /> ***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]<br /> ***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]<br /> ***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]<br /> ***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]<br /> ***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]<br /> ***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]] <br /> **2006-07 tavaszi félév<br /> ***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]<br /> ***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]<br /> ***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]<br /> ***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> *[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]<br /> * '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''<br /> * ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002<br /> * ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''<br /> * Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?<br /> ** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication<br /> ** People Don't Need To See Pamela Anderson<br /> ** People Do Need To See Pamela Anderson<br /> ** People Desperately Need To See Pamela Anderson<br /> ** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away<br /> ** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away<br /> ** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator<br /> ** Please Do Not Take Sales People's Advice<br /> ** People Don't Need To Study Protocol Analysis<br /> * Most visszafelé!<br /> ** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups<br /> ** All People Seem To Need Data Processing<br /> *vagy:<br /> ** PruDeNT SPA<br /> <br /> ===Brigi===<br /> <br /> A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.<br /> <br /> Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)<br /> <br /> Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.<br /> <br /> <br /> ===gerbazs===<br /> <br /> A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.<br /> <br /> Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!<br /> &lt;br /&gt;<br /> -- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.<br /> &lt;br /&gt;<br /> Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.<br /> Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.<br /> &lt;br /&gt;<br /> -- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.<br /> &lt;br /&gt;<br /> Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.<br /> &lt;br /&gt;<br /> -- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.<br /> <br /> ==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==<br /> <br /> A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.<br /> <br /> * Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák<br /> ** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)<br /> * Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai<br /> ** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br /> * MAC alapok, Ethernet<br /> ** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)<br /> * Hálózati alapelvek<br /> ** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br /> * Routing<br /> ** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)<br /> * Hálózatok összekapcsolása<br /> ** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)<br /> * IP<br /> ** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)<br /> * Szállítási protokollok<br /> ** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)<br /> * Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW<br /> ** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)<br /> <br /> === Feladatsor ===<br /> *[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül<br /> <br /> ==Kapcsolódó tárgyak==<br /> ===Előkövetelmény===<br /> *[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.<br /> <br /> ===Ráépülő===<br /> *[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br /> *[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.<br /> <br /> ===Választható tárgyak===<br /> A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.<br /> *[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)<br /> *[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)<br /> *[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)<br /> *[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)<br /> *[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)<br /> *[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Ipari_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s_%C3%A9s_k%C3%A9pmegjelen%C3%ADt%C3%A9s&diff=197047 Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés 2019-06-11T17:59:18Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{FejlesztesAlatt}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Ipari képfeldolgozás és&lt;br /&gt;képmegjelenítés<br /> | tárgykód = VIIIAC04<br /> | szak = info szak<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 6<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = IIT<br /> | nagyzh = 1<br /> | hf = van<br /> | vizsga = van<br /> | levlista = autint-bsc{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA356/<br /> | tárgyhonlap = http://topcat.iit.bme.hu/~vajta/3d/<br /> }}<br /> <br /> === Követelmények ===<br /> <br /> Félévközben egy zh és egy házi van. A legjobb 2 házi megajánlott jegyet érhet. Mivel a tárgyat másik szakkal együtt csináljuk, nekik kicsit más a tematika és a számonkérés (Gépi látás néven fut az ő tárgyuk)<br /> <br /> === Jegyzet ===<br /> <br /> === Zh ===<br /> <br /> Korábbi feladatsorok<br /> * [[Ipari_képfeldolgozás_és_képmegjelenítés_-_2013._tavaszi_pótZH| 2013 pZh]]<br /> * [[:Media:IKM_NZH.pdf | 2017 ZH-pótZH]]<br /> * [[:Media:2._rész_minta_ZH_kerdesek.pdf |2017 ZH-k második fele]]<br /> <br /> Kidolgozások<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wqVrMX8qA0OlGpDtKri2He25ak-8ouJx4EDd-9AshBY/edit ZH kérdéskidolgozás (2015)]<br /> * [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2011_zh.doc | ZH kérdéskidolgozás (2011)]]<br /> * [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2008.pdf | Szűcs Miklós zh kérdéskidolgozása (2008)]]<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> <br /> Kidolgozások<br /> *[[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2011_vizsgara.doc | Vizsga kérdéskidolgozás (2011)]]<br /> *[[:File:mintakerdesek 8. hettol.pdf| Vizsga ÉS Zh kidolgozás (2019)]]<br /> <br /> === Házi feladat ===<br /> <br /> Négy fős csoportokban kell megoldani a házit, előre lehet jelezni, hogy milyen csoportbeosztást szeretnétek. A csoportok elkészülte után egy témát kell választani, amit utána megajánlott jegyért elő lehet adni. A legjobb két előadás megajánlott jegyet ér. Aki nem szeretné előadni, annak egy 5-10 oldalas beszámolót kell beadni.<br /> <br /> === Segédanyagok ===<br /> <br /> ==== Loványi diái ====<br /> <br /> # [[:Media:IKM_2014_morfologia.pdf|Morfológia]]<br /> # [[:Media:IKM_2014_Mozgaskovetes.pdf|Mozgáskövetés]]<br /> # [[:Media:IKM_2014_el_sarok_minta_det_es_kov.pdf|Él-, sarok-, minta detektálás és követés]]<br /> # [[:Media:IKM_2014_SIFT1.pdf|Invariáns képjellemzők detektálása és követése]]<br /> # [[:Media:IKM_2014_topologia.pdf|Topológia]]<br /> # [[:Media:IKM_2014_BLOB.pdf|BLOB]]<br /> # [[:Media:IKM_2014_textura.pdf|Textúra]]<br /> # [[:Media:IKM_2014_osztalyozas.pdf|Osztályozás]]<br /> # [[:Media:IKM_2014_3D.pdf|3D]]<br /> <br /> === Vélemények ===<br /> <br /> {{Lábléc_-_Autonóm_intelligens_rendszerek_szakirány}}<br /> ----<br /> == Régi tartalom ==<br /> {{GlobalTemplate|Infoszak|IpariKepfeldolgozas}}<br /> {{GlobalTemplate|Infoszak|IpariKepfeldEsKepmegj}}<br /> <br /> ===Ellenőrző kérdések===<br /> *[[IpariKepfeldolgozasEllLovanyi01|2008/2009 Tavasz, Loványi - Algoritmusok]]<br /> *[[IpariKepfeldolgozasEllLovanyi02|2008/2009 Tavasz, Loványi - Morfológia]]<br /> *[[IpariKepfeldolgozasEllLovanyi03|2008/2009 Tavasz, Loványi - Valósidejű implementáció digitális célrendszerrel]]<br /> *[[IpariKepfeldolgozasEllLovanyi04|2008/2009 Tavasz, Loványi - Valósidejű implementáció analóg célrendszerrel]]<br /> *[[IpariKepfeldolgozasEllLovanyi05|2008/2009 Tavasz, Loványi - Pontok követése]]<br /> *2008/2009 Tavasz:<br /> **[[IpariKepfeldolgozasEllenorzo01|1. hét]], [[IpariKepfeldolgozasEllenorzo02|2. hét]], [[IpariKepfeldolgozasEllenorzo03|3. hét]], [[IpariKepfeldolgozasEllenorzo04|4. hét]], [[IpariKepfeldolgozasEllenorzo05|5. hét]], [[IpariKepfeldolgozasEllenorzo06|6. hét]]<br /> *Kidolgozott ellenőrző kérdések 2011/2012 tavasz<br /> **[[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012-1het.doc | 1. hét]], [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012-2het.doc | 2. hét]], [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012-3het.doc | 3. hét]], [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012-4het.doc | 4. hét]], [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012-5het.docx | 5. hét]]<br /> <br /> ===Egyebek===<br /> <br /> *2008. tavaszi félév Loványi-féle vizsgakérdések kidolgozva (by RT):<br /> **[[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2008_zhra.doc | 2008-as kidolgozás egyik verzió]]<br /> **[[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2008_zh.doc | 2008-as kidolgozás másik verzió]]<br /> *[[Jegyzet2009G|2009-es órai jegyzet by G]]<br /> *Loványi-féle kérdések kidolgozva 2010. tavasz [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012_lovanyi2.docx | 1. rész]], [[Media:Ikm_kidolgozottkerdesek_2012_lovanyi3.pdf | 2. rész]]<br /> <br /> -- [[SzucsMiklos|Miki]] - 2008.06.11.<br /> <br /> Az általam készített kidolgozások (ZH-ra és vizsgára)<br /> * egyrészt 2008-asok,<br /> * másrészt kritikával kezelendők ;),<br /> * harmadrészt pedig nem teljesek, és emiatt szándékosan doc-ban vannak feltöltve -- szóval nyugodtan ki lehet egészíteni :).<br /> <br /> -- [[RozsaTamas|RT]] - 2009.03.21.<br /> <br /> [[Category:Infoszak]]</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Anyagtudom%C3%A1ny&diff=197046 Anyagtudomány 2019-06-11T17:59:17Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Anyagtudomány<br /> |tárgykód=GEMTAV01<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=ATT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=tesztes beugró és szóbeli<br /> |hf=laborjegyzőkönyvek<br /> |labor=6 alkalom<br /> |levlista=anyagtud{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GEMTAV01/<br /> |targyhonlap=http://www.att.bme.hu/oktatas/BMEGEMTAV01<br /> }}<br /> '''A tárgy megszűnt, többet nem indul.''' <br /> Az anyagszerkezeti és anyagtulajdonságokra, valamint ezek kapcsolatára vonatkozó alapismeret adása. Ezen belül a villamos és elektronikai ipar legfontosabb anyagairól és ezek konstrukciós és technológiai szempontból történő felhasználhatóságáról ad mérnöki szintű ismeretanyagot, valamint ezek készségszintű alkalmazását segíti elő.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Első féléves tárgy lévén az ellenőrzés módja RFID. Az előadások 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Laborok:''' A legtöbb labor után otthon jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a következő alkalomra kell bevinni. Formai követelmények és sablonok a tárgyhonlapon találhatóak. Egy labor csakis akkor sikeres, ha a belőle készült jegyzőkönyvet is elfogadták. A szorgalmi időszakban a laborvezető engedélyével, más laborcsoportokhoz csatlakozva van lehetőség az elbukott laborok pótlására. A pótlási időszakban azonban már csak 1 labor pótlására van lehetőség!<br /> *'''NagyZH:''' A félév során egy nagyzárthelyit kell telesíteni. Két pótlási lehetőség van. A feladatsor 25 darab 3 válaszlehetőséges tesztkérdésből áll. Nincs pontlevonás a rossz válaszokért. Az elégségeshez legalább 13 jó válasz szükséges. Legalább 20 helyes válasz esetén lehetőség van elővizsgát tenni. Felkészülés gyanánt vagy átolvasod az egész Prohászka könyvet, vagy figyelsz minden előadáson, vagy nagyon ügyesen tippelsz!<br /> *'''Elővizsga:''' Legalább 20 pontos nagyZH esetén lehetőség van a pótlási hét vége felé elővizsgát tenni. Az elővizsgán nincs írásbeli beugró. Általában családias a hangulat, a tapasztalatok alapján könnyebb jó jegyet szerezni. Tipp: Érdemes tudni az előadók és vendégelőadók neveit!<br /> *'''Vizsga:''' Két részből áll:<br /> *#Írásbeli beugró: Ugyanaz a felépítése, mint a nagyZH esetében, csak itt az egész éves anyagból vannak kérdések. A 25-ből legalább 13 helyes válasz szükséges a vizsga folytatásához.<br /> *#Szóbeli: A sikeres beugró után szóbeli vizsga van. Nincs tételhúzás, a vizsgáztató kötetlenül kérdezhet bármelyik anyagrészből. Nem megerősített tapasztalatok alapján egy nagyon jó beugró (20+ pont) pozitív irányba billentheti a végső jegyet.<br /> <br /> ==Jegyzetek:==<br /> ===Órai===<br /> '''Hoborg''' -féle anyagtudomány jegyzet (2006):<br /> * [[Media:anyagtud_jegyzet_hoborg_1.pdf|1.rész]]<br /> * [[Media:anyagtud_jegyzet_hoborg_2.pdf|2.rész]]<br /> <br /> [[Media:anyagtud_jegyzet_2010ősz.pdf|2010. őszi jegyzet]]<br /> <br /> '''2012 őszi jegyzet:''' (Fenyvesi Róbert munkája)<br /> * [[Media:anyagtud_jegyzet_2012ősz_1.pdf|1.rész]]<br /> * [[Media:anyagtud_jegyzet_2012ősz_2.pdf|2.rész]]<br /> * [[Media:anyagtud_jegyzet_2012ősz_3.pdf|3.rész]]<br /> <br /> ===Prohászka===<br /> '''Dr. Prohászka János - Bevezetés az anyagtudományba''' <br /> <br /> [[Media:anyagtud_jegyzet_prohászka.pdf|Prohászka könyv kijegyzetelve]], hibák lehetnek<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> [[Media:anyagtud_vizsga_elmélet.pdf|Elméleti összefoglaló]]<br /> <br /> [[Media:anyagtud_vizsga_fogalmak.pdf|Alapfogalmak]] kigyűjtve, rendszerezve<br /> <br /> ==Jegyzőkönyvek==<br /> A jegyzőkönyvet általában otthon kell elkészíteni és a következő laboron bemutatni, érdemes jegyzetelni laboron. Az itt lévő anyagok útmutatásul szolgálnak egy az egyben másolni őket '''''nem''''' érdemes. A laborok neve után minden egyes szám egy külön jegyzőkönyvet takar.<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_minta_belső.pdf|Mintajegyzőkönyv]] és<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_minta_boritó.pdf|borító]]<br /> <br /> '''Újrakristályosodás''': <br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_ujrakristályosodás_1.pdf|1]]<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_ujrakristályosodás_2.pdf|2]]<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_ujrakristályosodás_3.pdf|3]]<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_ujrakristályosodás_4.pdf|4]]<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_ujrakristályosodás_5.pdf|5]]<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_ujrakristályosodás_6.pdf|6]]<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_ujrakristályosodás_7.pdf|7]]<br /> <br /> '''Mágneses anyagok''':<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_mágneses_1.pdf|1]]<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_mágneses_2.pdf|2]]<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_mágneses_3.pdf|3]]<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_mágneses_4.pdf|4]]<br /> [[Media:anyagtud_laborjegyzőkönyv_mágneses_5.pdf|5]]<br /> <br /> '''Vezetési jelenségek''':<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_vezetési_1.pdf|1]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_vezetési_2.pdf|2]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_vezetési_3.pdf|3]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_vezetési_4.pdf|4]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_vezetési_5.pdf|5]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_vezetési_6_hallmeres.pdf|6]]<br /> <br /> '''Állapotábra felvétele''':<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_állapotábra_1.pdf|1]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_állapotábra_2.pdf|2]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_állapotábra_3.pdf|3]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_állapotábra_4.pdf|4]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_állapotábra_5.pdf|5]]<br /> <br /> '''Optikai mikroszkóp''':<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_mikroszkóp_1.pdf|1]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_mikroszkóp_2.pdf|2]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_mikroszkóp_3.pdf|3]]<br /> [[Media:anyagtud_jegyzőkönyv_mikroszkóp_4.pdf|4]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> A tanszék nagyon jól őrzi a régebbi zh-kat, így sajnos csak nagyon régiek elérhetők, azóta sokat változott a tárgy, most már a zh tippelős, és nem kifejtős, de gyakorlásképp itt vannak a nagyon régiek is.<br /> <br /> [[Media:anyagtud_zh_1998november12.pdf|1998.11.12]]<br /> <br /> [[Media:anyagtud_zh_2006október31.pdf|2006.10.31]] - A csoport<br /> <br /> [[Media:anyagtud_zh_2006október31B.pdf|2006.10.31]] - B csoport<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> ===Írásbeli===<br /> Sajnos az írásblei vizsgáról kevés a képi információ, nagyon jól titkolják a dolgozatokat a tanszéken.<br /> <br /> [[Media:anyagtud_vizsga_20080114.pdf|2008.01.14]] - <br /> [[Media:anyagtud_vizsga_20080114_megoldás.pdf|Nem hivatalos megoldás]]<br /> [[Media:anyagtud_vizsga_20080114_megoldás2.pdf|+ kidolgozott megoldás]]<br /> <br /> [[Media:anyagtud_vizsga_20130103.pdf|2013.01.03]] - <br /> [[Media:anyagtud_vizsga_20130103_megoldás.pdf|Nem hivatalos megoldás]]<br /> <br /> ===Szóbeli===<br /> A szóbeli vizsgán sok vizsgáztató az [[Media:anyagtud_vizsga_50kerdes.pdf|50 felkészülést segítő kérdésből]] kérdez, melynek kidolgozása [[Media:anyagtud_vizsga_50kerdes50valasz.pdf|elérhető]]. Ha esetleg kedvetek van kiegészíteni, elérhető [[Media:anyagtud_vizsga_50kerdes50valaszdoc.doc|.doc]] kiterjesztéssel is.<br /> <br /> [[Anyagtudomány - Vizsgakérdések|Vizsgakérdések voltak]]<br /> [[Kategória:Archive]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s&diff=197045 Objektumorientált szoftvertervezés 2019-06-11T17:59:16Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Objektumorientált szoftvertervezés<br /> |tárgykód=VIIIAC00<br /> |régitárgykód=VIIIA371<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |nagyzh=0<br /> |kereszt=nincs<br /> |kiszh=5<br /> |vizsga=van<br /> |hf=<br /> |szak=info<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAC00<br /> }}<br /> <br /> {{Vissza|BSc_Informatikai_technológiák_szakirány}}<br /> <br /> [[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához|Ajánlott rövidítés]]: '''OO''' vagy '''OOterv'''<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> * Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * Szoftvertechnológia<br /> * Szoftver laboratórium 3<br /> <br /> === Aláíráshoz ===<br /> * 5 darab kisZH közül legalább háromnak elégségesnek kell lennie<br /> ** kisZH-k az előadók által előre meghirdetett időpontban előadások elején írandóak<br /> ** kisZH-t pótolni nem lehet<br /> * ZH, házi feladat nincs<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> * Vizsgaidőszakban írásbeli vizsga<br /> * 3 vizsga / vizsgaidőszak<br /> * nincs beugró<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> === 2011 előtti összefoglalók ===<br /> [[OotOsszefoglalo2011elott|2011 előtti összefoglalókat itt találod]]<br /> <br /> === 2012-es anyag összefoglalója ===<br /> * 1. [[OotJavaIsmetles2012|Java ismétlés]] - ERŐTELJESEN HIBÁS<br /> * 2. [[OotAblakkezeles2012|Ablakkezelés, Swing összefoglaló]] - ERŐTELJESEN HIBÁS<br /> * 3. [[OotPerzisztencia2012|Perzisztencia összefoglaló]]<br /> * 4. [[OotOOMetrikak2012|OO metrikák összefoglaló]]<br /> * 5. [[OotElosztottRendszerek2012|Elosztott rendszerek összefoglaló]]<br /> * 6. [[OotXMLkezeles2012|XML kezelés összefoglaló]]<br /> * 7. [[OotWeb-szolgáltatások2012|Web-szolgáltatások összefoglaló]]<br /> * 8. [[OotWebREST2012|REST összefoglaló]]<br /> <br /> ===Kidolgozások===<br /> [https://docs.google.com/document/d/1TMwWMZJsxN8fI3631YyYovf05kz84GF_r1lSfwdnSPQ/edit?usp=sharing Jegyzet] - még erőteljesen hiányos, ki kell írni a diákban található infókat<br /> <br /> [[Media:OOTerv_REST_RMI_CORBA_2013.pdf | Rest RMI CORBA összefoglaló]] - diákat is tanulmányozzátok át mellé.<br /> <br /> [[szerializalas_jegyzet | Szerializálás leírás, jegyzet]]<br /> <br /> === Tervezési minták ===<br /> [[Tervezési_minták|Tervezési minták összefoglaló]]<br /> <br /> === Diák ===<br /> <br /> [[Media:OO_AllInOne_2010.pdf | 2010-es diák]] - 1 dia/oldal<br /> <br /> [[Media:OO_AllInOne_2012.pdf| 2012-es diák]] - 1 dia/oldal<br /> <br /> [[Media:ooterv_2014_full.pdf | 2014-es diák]] - 2-3 dia/oldal<br /> <br /> [[Media:ooterv_2014_full_cropped.pdf | 2014-es diák (^) darabolva]] 1 dia/oldal<br /> <br /> == Kis ZH-k ==<br /> <br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2008.|2008-as KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2009.|2009-es KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2010.|2010-es KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2011.|2011-es KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2015.|2015-ös KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2016.|2016-os KisZH-k]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> === 2008 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.05.27.|2008.05.27.]] - nem hivatalos megoldással<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.06.03.|2008.06.03.]] - nem hivatalos megoldással<br /> <br /> === 2009 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2009.05.28.|2009.05.28.]] - nem hivatalos megoldással<br /> <br /> === 2010 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2010.05.26.|2010.05.26.]] - nem hivatalos megoldással<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2010.06.01.|2010.06.01.]] - nem hivatalos megoldással<br /> <br /> === 2012 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2012.05.22.|2012.05.22.]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2012.06.05.|2012.06.05.]]<br /> <br /> === 2013 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2013.05.28.|2013.05.28.]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2013.06.11.|2013.06.11.]]<br /> <br /> === 2014 ===<br /> * Összefoglaló, szerkeszthető Google Docs-anyag: https://docs.google.com/document/d/1lWt4KaD4O6MPDtt77cvcj03ClLHE8Z4MR1SLqj6mY5U/edit<br /> <br /> === 2015 ===<br /> * elkezdtük összeszedni és tömöríteni a ~10 csillió diát ebben a doksiban, kérlek szerkesszétek bátran: https://docs.google.com/document/d/1TMwWMZJsxN8fI3631YyYovf05kz84GF_r1lSfwdnSPQ/edit<br /> <br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1naLMe_n7VTAPyAKxV2RF_AgUhAvJEXRdHOYmGH-llYw/edit?usp=sharing A régi OO-terv (2016. őszi félévtől 2017. tavaszi félévig bezárólag) mintavizsgájának kidolgozása]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> A kisZH-k általában hasonlítanak a már fent lévő előző évek kisZH-ihoz, érdemes azokat átnézni kisZH-k előtt.<br /> <br /> A vizsga nagyrészt elméleti feladatokból áll és néhány gyakorlatiból. Vizsgán az anyag bármely részébe belekérdezhetnek elég részletesen, ezért érdemes rá jól felkészülni, tipikusan nem a könnyű vizsgák közé tartozik. Lehet hasonlítani a Szoftvertechnológia vizsga nehézségéhez, csak ez annyival könnyebb, hogy nincs beugró. :)<br /> <br /> Óralátogatás:<br /> * GS óráira szerintem megéri bejárni, amíg nincsen meg a 3 KZH addig mindenképp, mivel az órán kb. fullra elmondja, hogy miket fog kérdezni majd (2015-ben legalábbis így volt). Ez többé-kevésbé a vizsgára is jól jön! (Illetve szerintem amúgy is jó órákat tart, jó hangulat volt, én bírtam a humorát :D...)<br /> * LZ - Nope.<br /> * Simon Balázs - 1 órán voltam bent, elég unalmas volt számomra :/.<br /> <br /> Tárgy teljesítése:<br /> * A KZH-kból megszerezni az aláírást szerintem nem nagy szám, GS KZH-i tkp. ingyen jönnek, ha tudod, mit kérdezhet, illetve ha azért tanulsz rá egy keveset. LZ KZH-i se annyira vészesek, a 2 pont azokból is összehozhatóak.<br /> * A vizsga kicsit szofttech feling (csak beugró nélkül), magolós, fos. ''Ha másért nem is, a vizsga maitt hasznos lehet bejárni órára, 1-1 órán kellemes meglepetésben részesülnek azok, akik bent ülnek :).''<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> Objektumorientált tervezés és megvalósítás elveit és módszereit tanítja meg a tárgy, azokra gyakorlati példákat hoz Java környezetben.<br /> Aki szoftvertechnológiából nem sajátította el a Java nyelvet megfelelően, annak itt a lehetőség (és számonkérés), hogy alaposabban megtanulja és gyakorolja. Perzisztencia, elosztottság, webszolgáltatások... sok sok olyan témakör melyeket a gyakorlatban is használnak.<br /> Nem egyszerű tárgy véleményem szerint, de ha az anyagot alaposan elsajátítod, az később Java programozás kapcsán kamatoztatni fogja magát.<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 15:35 (CET)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Informatikai_technológiák_szakirány}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&diff=197044 Elektronika 1 2019-06-11T17:59:15Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Elektronika 1<br /> |tárgykód=VIHIAB02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html<br /> }}<br /> <br /> A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.<br /> <br /> A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.<br /> Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.<br /> <br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' Az új tárgy felvételéhez a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése kötelező. A régi tárgyból már csak vizsgakurzus indul.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> *''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!<br /> *''Dr. Pap László'' 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [https://bme.videotorium.hu/hu/channels/1589/elektronika-1 Előadásvideók]<br /> *''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!<br /> *''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.<br /> *50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].<br /> *[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!<br /> *[[Bode-diagram kézi rajzolása]]<br /> <br /> == Nagyzárthelyi ==<br /> <br /> A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.<br /> <br /> A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:<br /> *Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.<br /> *A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és &quot;ingyen&quot; 20 pont.<br /> *Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.<br /> *Kisjelű analízis.<br /> <br /> Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 80%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:ZH_2016_11_07_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_10_27_zh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2018_10_29_zh_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_pZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:PZH_2016_11_18_m.pdf| 2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_11_03_pzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_20181108_PZH_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> === Pótpót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]<br /> *[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_ppZH_2015_2016_osz.pdf.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:2016_12_12_PPZH_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektro1_2017_12_11_ppzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Elektronika1_ppzh_2018_12_14.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!<br /> <br /> A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.<br /> <br /> Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 45%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]<br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]<br /> *2009/10 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]<br /> *2012/13 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]<br /> **[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]<br /> **[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]<br /> <br /> *2014/15 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_07.pdf|2015.01.07]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_14.pdf|2015.01.14]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_21.pdf|2015.01.21]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_28.pdf|2015.01.28]]<br /> <br /> *2014/15:<br /> **[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_03.pdf|2015.06.03]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_05.pdf|2015.06.05]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_10.pdf|2015.06.10]]<br /> **[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_17.pdf|2015.06.17]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2015/16:<br /> **[[Media:Elektro1_Vizsga1_2016_01_08_m.pdf|2016.01.08]]<br /> **[[Media:Elektro1_2016_01_15_m.pdf|2016.01.15]]<br /> **[[Media:Elektro1_V3_2016_01_22_m.pdf|2016.01.22]]<br /> **[[Media:Elektro1_V4_2016_01_27_m.pdf|2016.01.27]]<br /> <br /> *2015/16 - kereszt:<br /> **[[Media:Elektro1_V1_2016_06_02_m.pdf|2016.06.02]]<br /> **[[Media:Elektro1_V2_2016_06_09_m.pdf|2016.06.09]]<br /> **[[Media:Elektro1_V3_2016_06_23_m.pdf|2016.06.23]]<br /> <br /> *2016/17 ősz<br /> **[[Media:2016_12_21_V1_m.pdf|2016.12.21]]<br /> **[[Media:2017_01_06_V2_m.pdf|2017.01.06]]<br /> **[[Media:2017_01_13_V3_m.pdf|2017.01.13]]<br /> **[[Media:2017_01_20_V4_m.pdf|2017.01.20]]<br /> <br /> *2016/17 - kereszt:<br /> **[[Media:V1_2017_05_26_m.pdf|2017.05.26]]<br /> **[[Media:V2_2017_06_09_m.pdf|2017.06.09]]<br /> **[[Media:V3_2017_06_16_m.pdf|2017.06.16]]<br /> <br /> *2017/18 ősz<br /> **[[Media:Elektro1_2017_12_20_V1_m.pdf|2017.12.20]]<br /> **[[Media:Elektro1_2018_01_05_V2_m.pdf|2018.01.05]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> *2018/19 ősz<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2018_12_21.pdf|2018.12.21]]<br /> **[[Media:Elektronika1_vizsga_2019_01_04.pdf|2019.01.04]]<br /> |}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A tárgyra érdemes odafigyelni, mert az új, 2014-től érvényes tantervben a bukás félévcsúszást jelent!<br /> *Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.<br /> *A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.<br /> *Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Rendszeroptimaliz%C3%A1l%C3%A1s&diff=197042 Rendszeroptimalizálás 2019-06-11T17:59:14Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>A [[Mérnök informatikus MSc | mérnök informatikus MSc]] Felsőbb matematika tárgyblokk egyik tantárgya.<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Rendszeroptimalizálás<br /> | tárgykód = VISZMA02<br /> | régitárgykód = VISZM117<br /> | szak = InfoMsc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = tavasz<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = CS<br /> | jelenlét = nincs, de ajánlott<br /> | minmunka = ZH + szóbeli vizsga<br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = szóbeli<br /> | levlista = sysopt{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZM117/<br /> | tárgyhonlap = http://cs.bme.hu/rendszeropt/<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei: Az aláírás megszerzésének feltétele a zárthelyi elfogadható (legalább elégséges szintű) megoldása.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A zárthelyihez a TVSZ előírásai szerint mind a szorgalmi, mind a pótlási időszakban 1-1 pótlási lehetőség áll rendelkezésre.<br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': szóbeli.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> ==Anyagrészek==<br /> <br /> '''Elméleti anyagrészek''' (zh-ra és vizsgára is tudni kell mindet):<br /> * lineáris programozás -- Szeszlér Dávid<br /> * matroidelmélet -- Recski András<br /> * közelítő és ütemezési algoritmusok -- Wiener Gábor<br /> '''Esettanulmányok''' (zh-ra nem kell; vizsgán ha az esettanulmány tételt húzod, egyet kell választani közülük, de mellette az elméletbe is belekérdezhetnek):<br /> * megbízható hálózatok tervezése -- Wiener Gábor<br /> * nagybonyolultságú hálózatok huzalozása -- Szeszlér Dávid<br /> * hálózatelméleti alkalmazások -- Recski András<br /> * statikai alkalmazások -- Recski András<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előkövetelmény===<br /> * [[Bevezetés_a_számításelméletbe_I.| BSZ1-ből]] van [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/ Fleiner jegyzet], nagyon jó kis összefoglaló, érdemes átolvasni<br /> <br /> * BSz-ből és Algel-ből szükséges fogalmak listája, amire szeretnek rákérdezni:<br /> ** test, gyűrű, csoport, félcsoport<br /> ** ponthalmaz, párosítás, feszítőfa, feszítő, Tutte tétel, Gallai tétel <br /> ** Gráfok színezése, síkba rajzolhatóság, gráf izomorfia<br /> ** magyar módszer, Vízing tétel, Hall feltétel <br /> ** NP teljes, NP-beli, NP nehéz, P-beli, coNP<br /> ** Algoritmusok bonyolultsága. NP-beli problémák mely speciális eseteire van P-beli megoldások<br /> <br /> ===Könyv===<br /> * [http://www.typotex.hu/book/i_0020.htm Jordán Tibor, Recski András, Szeszlér Dávid: Rendszeroptimalizálás]. Érdemes törzsvásárlói kártyát igényelni a Typotextől. Csak egy email címet kérnek, amit utána telespamelnek, de cserébe 20% kedvezményt adnak. Évente 3-4 alkalommal akcióznak, olyankor féláron vehetők meg a könyvek.<br /> * A könyvből néhány anyagrész hiányzik, vagy nincs kifejtve:<br /> ** [[Rendszeroptimalizálás - r x r-es részmátrix nemszinguláris|Rangnyi sok lineárisan független sor és oszlop metszete]]<br /> ** [[RopiTetel13|Algoritmus az MPP&lt;sub&gt;k&lt;/sub&gt; matroid partíciós problémára]]<br /> ** [[RopiTetel14|Matroid orákulumok kapcsolata]]<br /> ** [[RopiTetel17|Részösszeg probléma]]<br /> * Matematikus hallgatók kézzel írt [http://mat02.math.bme.hu/9felev/ órai jegyzetei]<br /> ===Hallgatói jegyzet===<br /> * [[Média:Ropi_Matroid_20101.zip|Matroidok jegyzet]]<br /> * [[Média:Ropi_LinProg_20101.ZIP|Lineáris programozás jegyzet]]<br /> * [[Média:Ropi_Approx_Utemezes_20101.zip|Approx és ütemezés jegyzet]]<br /> * [[Média:Ropi-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf|reopt-jegyzet-kombopt-matekosok.pdf]]<br /> * [[Média:Ropi_LinProg_2015.pdf|Lineáris programozás jegyzet 2015]]<br /> * [https://drive.google.com/drive/folders/1svHiXDac0EoaHqt88_r83_D8Z2bwf-HT?usp=sharing Ropi Jegyzet ZH-ig 2019]<br /> ====2012 tavaszi félév jegyzetből készített PDF-ek:====<br /> * [[Média:Ropi_LinProg_2012.pdf|Lineáris programozás]]<br /> * [[Média:Ropi_Matroid_2012.pdf|Matroidelmélet]]<br /> * [[Média:Ropi_Kozelito_2012.pdf|Közelítő és ütemező algoritmusok]]<br /> * [[Média:Ropi_Megbizhato_2012.pdf|Megbízható hálózatok tervezése]]<br /> * [[Média:Ropi_Nagybonyolultsagu_2012.pdf|Nagybonyolultságú hálózatok huzalozása]]<br /> * [[Média:Ropi_Halozat_2012.pdf|Hálózatelméleti alkalmazása]]<br /> * [[Média:Ropi_Statikai_2012.pdf|Statikai alkalmazások]]<br /> <br /> ==Zárthelyi==<br /> *2015/2016<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media: Ropi_ZH_20160419_megoldassal.pdf | 2016.04.19 ZH - megoldással]]<br /> ***[[Media: Ropi_PZH_20160428.pdf | 2016.04.28 PZH]]<br /> ***[[Media: Rendszeropt potpotzh 2016tavasz.pdf | 2016.05.24 PPZH]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media: Ropi_ZH_20150414_megoldassal.pdf | 2015.04.14 ZH - megoldással]]<br /> ***[[Media: Ropi_PZH_20150428.pdf | 2015.04.28 PZH]]<br /> ***[[Media: Ropi_PPZH_20150520.jpg | 2015.05.20 PPZH]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[RopiZH061209| 2006.12.09 ZH]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2005.pdf 2005.11.23 ZH - megoldással]<br /> ***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2005.pdf 2005.12.20 PótZH]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **őszi félév<br /> ***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2004.pdf 2004.11.24 ZH - megoldással]<br /> ***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2004.pdf 2004.12.20 PótZH]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **őszi félév<br /> ***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2003.pdf 2003.11.14 ZH - megoldással]<br /> ***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2003.pdf 2003.12.19 PótZH]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **őszi félév<br /> ***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_zh_2002.pdf 2002.11.11 ZH - megoldással]<br /> ***[http://www.cs.bme.hu/~szeszler/rendszeropt/rendszeropt_potzh_2002.pdf 2002.12.16 PótZH]<br /> <br /> *Zh és pótZH gyűjtemény 2002-től 2014-ig egy PDF-ben: (a sima ZH-k megoldással szerepelnek)<br /> **[[Media:Ropi_zh_2014_osszes.pdf | ZH_pakk]]<br /> <br /> ===ZH túlélőcsomag===<br /> Felelősséget nem vállalok érte, de kb. ez az összefoglaló mentett meg a tárgyból. Gondoltam feltöltöm, hátha másnak is segít. :)<br /> <br /> * [[Media:Ropi_kidolg_2013_zh-tulelo018.jpg | Kézzel írt túlélőpakk a legfontosabb dolgokkal (1. oldal)]]<br /> * [[Media:Ropi_kidolg_2013_zh-tulelo019.jpg | Kézzel írt túlélőpakk a legfontosabb dolgokkal (2. oldal)]]<br /> <br /> A 2. oldalon hibás az uniform matroidokra vonatkozó sor.<br /> <br /> Helyesen:<br /> <br /> U&lt;sub&gt;n,n&lt;/sub&gt;, U&lt;sub&gt;n,n-1&lt;/sub&gt;, U&lt;sub&gt;n,1&lt;/sub&gt;, U&lt;sub&gt;n,0&lt;/sub&gt; grafikus.<br /> <br /> U&lt;sub&gt;n,0&lt;/sub&gt;-t reprezentálja például az a gráf, ahol egy pont van és az összes n él hurokél.<br /> <br /> ''Egy másik túlélőcsomag''. A legtöbb algoritmust/fogalmat próbáltam minél &quot;konyhanyelvűbben&quot; írni.<br /> <br /> https://docs.google.com/document/d/1lMrz5-IYhD-n_JiRiMLAJgYojdMNLzpcRVQKoU8H-Zc/pub<br /> <br /> ==Tételkidolgozás vizsgára==<br /> * [[RopiVizsga|Vizsga infók]]<br /> <br /> * [[Media:Ropi_kidolgozas_2009.pdf | 2009 (Vigovszky Dániel)]]<br /> * [[Media:Ropi_kidolgozas_2010.docx | 2010]]<br /> * [[Media:Ropi_kidolgozas_2011.docx | 2011]]<br /> * [[Media:Ropi_kidolgozas_2012_v1.docx | 2012 egyik verzió]]<br /> * [[Media:Ropi_kidolgozas_2012_v2.docx | 2012 másik verzió (kicsit más)]]<br /> * [[:File:Ropi_kidolgozas_2017_v3.docx | 2017 újradolgozás 2012_v2 alapján (Bálint Ádám) ]]<br /> * [[Media:tételek.docx | 2018 vizsga kidolgozás (Gróf Attila)]]<br /> <br /> * Lineáris programozás: [[RopiTetel1|1]], [[RopiTetel2|2]], [[RopiTetel3|3]], [[RopiTetel4|4]], [[RopiTetel5|5]], [[RopiTetel6|6]], [[RopiTetel7|7]]<br /> * Matroidok: [[RopiTetel8|8]], [[RopiTetel9|9]], [[RopiTetel10|10]], [[RopiTetel11|11]], [[RopiTetel12|12]], [[RopiTetel13|13]], [[RopiTetel14|14]], [[RendszerOptimalizalasMMPMPP|MMP és MPP]]<br /> * Közelítő és ütemezési algoritmusok: [[RopiTetel15|15]], [[RopiTetel16|16]], [[RopiTetel17|17]], [[RopiTetel18|18]], [[RopiTetel19|19]]<br /> * Esettanulmányok<br /> ** Megbízható hálózatok tervezése: [[RendszerOptimalizalasMegbizhatoHalozatokTervezese|kidolgozás LaTeX-ben]]<br /> ** Nagybonyolultságú hálózatok huzalozása: [[RopiTetel23|23]], [[RopiTetel24|24]], [[RopiTetel25|25]]<br /> ** Statikai alkalmazások: [[RopiTetel29|29]], [[RopiTetel30|30]]<br /> ** '''Nincs linkelve, csak ezért ide rakom:''' [[Rendszeroptimalizálás, 21. tétel]]<br /> <br /> [[Rendszeroptimalizálás kedvcsináló]]<br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=A_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1studom%C3%A1ny_alapjai_(r%C3%A9gi)&diff=197043 A számítástudomány alapjai (régi) 2019-06-11T17:59:14Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=A számítástudomány alapjai<br /> |tárgykód=VISZA105<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=SZIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=szamtud{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA105/<br /> |targyhonlap=http://www.cs.bme.hu/~kiskat/sza/index.html<br /> }}<br /> <br /> '''A számítástudomány alapjai''' fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. A tantárgy első féléves, alapvetően szemléletformáló jellegű. Az itt tárgyalt elvek, módszerek később több tárgy elméleti anyagrészeinél is hasznosak lesznek. Bár a tárgy aláírására és kreditjére nem épül semmi más, mivel mintatanterv szerint az első félévre van előírva, a szakirányválasztáshoz szükséges a teljesítése. Az anyag nem könnyű, a sikeres teljesítéshez, különösen a vizsgához a feladatmegoldásban szerzett rutin és az elmélet alapos ismerete is elvárt.<br /> <br /> '''A 2014/15-ös tanévtől kezdve a tárgyból csak vizsgakurzus indul, aki nem szerzett aláírást a tárgyból, annak a 2014-es tantervben szereplő ekvivalens [[A számítástudomány alapjai]] tárgyat kell teljesíteni.'''<br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Vizsga''': A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van. 19 előre kiadott részletesen specifikált tétel van. A vizsgán ezek közül kell egyet körülbelül fél óra alatt egy papíron kidolgozni. A tárgyból az elégséges megszerzéséhez alapkövetelmény '''minden fogalom és tétel pontos ismerete!''' A vizsgán nemcsak a kapott tételből kérdeznek, hanem random más tételek alapfogalmaira és alaptételeire is rákérdeznek. '''FONTOS:''' Ha a vizsgán kiderül, hogy akárcsak egyetlen alapfogalmat/tételt nem tudsz rendesen, akkor függetlenül az eddigi teljesítménytől automatikusan megbuktatnak. A bizonyítások ismerete csak a jobb jegyért elvárt. Minél több és nehezebb bizonyítást tud és ért valaki, annál jobb jegyre számíthat.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===ZH/Vizsga jegyzetek és segédanyagok===<br /> <br /> A tantárgyból szóbeli vizsga van. A tanszék minden évben kijelöl egy tételsort, amelyben a legfontosabb fogalmak (definíciók, tételek, bizonyítások) szerepelnek. Az aktuális tételsor mindig elérhető a tanszéki honlapon! '''FONTOS:''' A vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen a tételsorban szereplő összes fogalom, tétel és definíció pontos ismerete!<br /> * '''''Katona-Recski-Szabó: A számítástudomány alapjai''''' - A tárgy hivatalos könyve, ami teljes mértékben lefedi a tananyagot.<br /> * [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/NESZ.pdf Fleiner Tamás jegyzete] - Nem csak ehhez a tárgyhoz készült, így kicsit keresgélni kell benne az anyagrészeket, de mindent lefed, amire a vizsgán szükséged lehet.<br /> * [http://cs.bme.hu/sza/anim.html Animációk gyűjteménye] - Számos algoritmus és fogalom bemutatása animációval. Érdemes áttanulmányozni!<br /> *[[Media:szamtud_vizsga_tetelek_2009.pdf|Tételkidolgozás (2009)]] - Kondor Máté András munkája. '''VIGYÁZAT:''' Több dolog is van benne, ami hibás vagy nem elfogadott a tanszék részéről - Például: prím szám vs. felbonthatatlan szám<br /> *[[Media:Szamtud tétel kidolgozás 2013 ősz Eke Máté.pdf|Tételkidolgozás (2013)]] - Eke Máté munkája, hibák előfordulhatnak benne. '''FIGYELEM:''' Ez csak egy célirányos vázlat, amit akkor célszerű használni, ha már elsajátították az anyagot. Számos rész a Fleiner-jegyzetből van véve csak egyszerűbben, rövidebben megfogalmazva. Ha csak pusztán ebből készültök, az nem biztos, hogy elég lesz a vizsgára. <br /> *[[A számítástudomány alapjai - Segédanyagok a vizsgához|Szerkeszthető tételsor]] - Tételek, fogalmas, definíciók és algoritmusok a tételsor szerint csoportosítva. Hibák előfordulhatnak benne! '''Szerkesszétek, bővítsétek!'''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Jó eséllyel ebből a tárgyból írjátok életetek első zárthelyiét. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy gimiben elég volt doga előtti este átfutni az anyagot, mert úgyis csont nélkül 5-öst írok... Sajnos az ilyen hozzáállás szokott általában egyenes út lenni a 0 pontos bukáshoz. A számtud önmagában is egy nehéz tárgy, szóval a ZH-ra tényleg kell jópár nap alapos felkészülés, hogy magabiztosan meg lehessen írni.<br /> *A gyakorlatvezetők nagyon segítőkészek. Érdemes hétről-hétre tanulni és mindig rákérdezni azokra a részekre, amiket nem értesz.<br /> *A vizsgán sajnos tényleg komolyan veszik, hogyha belefutsz egy olyan alapdefinícióba, fogalomba vagy algoritmus leírásába, amit nem tudsz 100%-osan egzaktul hibátlanul kimondani (nem szó szerint, hanem hibátlanul), akkor kapásból megbuktatnak. A magolás sem megoldás, ugyanis gyakran tesznek fel nagyon egyszerű példakérdéseket, hogy &quot;nah akkor mutasd be ezt és ezt ezen a gráfon&quot;, így nagyon hamar kiderül, ha mégsem érted az adott fogalmat/tételt/algoritmust.<br /> *A tételek bizonyítása nem szükséges feltétele az elégségesnek. Ha úgy érzed, hogy amúgy is nehezen döcög a tárgy, akkor inkább a fogalmakra/definíciókra/algoritmusokra fordítsd az idődet és ne a bizonyításokkal vesződj. Érdemes azonban megjegyezni, hogy már tételenként 1-2 alap bizonyítás simán dobhat 1-2 jegyet az elégséges vizsgán. A jeleshez, azonban az anyag ténylegesen beható ismerete szükséges és elvárt az összes, előadáson bemutatott bizonyítás ismerete.<br /> *A vizsgáról ajánlott időben lejelentkezni, ha tudod hogy úgysem mész el. Nagyon kevés férőhely van és a TOP időpontok sajnos nagyon hamar betelnek. Ne vedd el mástól a lehetőséget, mert elég kellemetlen, amikor valaki 2 nappal a vizsga előtt áll neki készülni és 1 nappal előtte jön rá, hogy ezt bizony tényleg nem lehet megtanulni 2 nap alatt. Úgy kalkulálj, hogy erre a vizsgára minimum 4-5 napot készülni kell.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Informatika_2&diff=197041 Informatika 2 2019-06-11T17:59:13Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |név=Informatika 2<br /> |tárgykód=VIAUAB01<br /> |régitárgykód=VIAUA203<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=AUT<br /> |labor=7 számítógépes gyakorlat<br /> |kiszh=számítógépes gyakorlat beugrók<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=1 db<br /> |levlista=info2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA203<br /> |targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01<br /> }}<br /> <br /> Az Informatika 2. tárgyban folyó képzés elsődleges célja a hallgatók megismertetése a számítógépes hálózatok, az adatbázis kezelés és a formális nyelvek legfontosabb ismereteivel, ami a későbbiekben hasznosan segítheti a továbbhaladásukat valamint a villamosmérnöki tevékenységüket.<br /> <br /> A megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretekkel a hallgatók képesek kell legyenek:<br /> *Egyszerűbb hálózati rendszerek kezelésére, elemzésére, az itt felmerülő problémák kezelésére.<br /> *Egyszerűbb adatbázisok tervezésére, használatára.<br /> *Egyszerűbb ember-számítógép valamint számítógép-számítógép kapcsolatok szisztematikus definiálására és megvalósítására.<br /> <br /> A kitűzött célok megvalósulása érdekében a hallgatók a képzés során a számítógépes laborban komplex feladatokat oldanak meg.<br /> <br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[A programozás alapjai 2]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Számítógépes gyakorlat:''' A félév során 7 (6+1) számítógépes gyakorlatot van. Ezek elején beugró van, kivéve az utolsót, ahol a (kész) házi feladatot kell bemutatni. Az aláírás megszerzéséhez a 6-ból legalább 4 gyakorlat sikeres elvégzése szükséges. Laborokat a félév közben van lehetőség pótolni, a gyakorlatvezetőkkel előre egyeztetve be lehet ülni egy másik csoport időpontjában pótlására. A félév végén pótlásra nincsen külön lehetőség. Az elmaradt gyakorlatokat &quot;teljesítettnek&quot; veszik és nem pótolják!<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során a hallgatóknak házi feladatként egy egyszerű WEB alkalmazást kell elkészítenie. A feladatot a kiadott határidőig specifikálni kell (10. hét vége), és a specifikációtfel kell tölteni a honlapra, bemutatása az utolsó gyakorlaton esedékes. Az elkészült feladatra és a dokumentációra együtt maximum 10 pontot lehet kapni (8+2), melyből legalább (összesen) 4 pont elérése szükséges az aláíráshoz. A pótbemutatás esetén a pótlási héten a gyakorlat szokásos idejében kell bemutatni a gyakorlatvezetőnek, erre később nincsen lehetőség. Amennyiben valaki a pótlási héten szeretné bemutatni, azt előre jelezze a laborvezetőnek.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. A zh anyaga az addig elhangzott anyagból van (jellemzően hálózatok, és adatbáziskezelés). Témakörönként nincs minimum feltétel. Az elégségeshez a 40 pontból legalább 18-öt kell elérni (45%)! Lehetőség van pótlásra, valamint díjköteles pótlásra is (pótpót).<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, ami összesen 70 pontos. Három témakör van: adatbázisok (~25 pont), számítógép-hálózatok (~24 pont), valamint formális nyelvek (~21 pont). Témakörönként 2-4 darab kérdés. Az elégségeshez minden témakörből legalább 20%-ot kell teljesíteni, és összességében el kell érni legalább 31 pontot (45%).<br /> *'''Végső jegy:''' A vizsgaosztályzat a vizsgán elért eredmény (70%), a félévközi nagy ZH (20%) és a házi feladat eredményétől (10%) függ. Végső pontszám: Házi pontszám + ZH pontszám fele + vizsgapontszám.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 40|| 1<br /> |-<br /> |41 - 57|| 2<br /> |-<br /> |58 - 71|| 3<br /> |-<br /> |72 - 85|| 4<br /> |-<br /> |86 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Tanszéki jegyzetek===<br /> <br /> * [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Előadásdiák] - Az adatbázisok és a számítógép hálózatok részhez tartozó jól összeszedett diasorok aktuális verziója mindig elérhető a tanszéki honlapon.<br /> *[[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf‎|Automaták és nyelvek]] - Szinte teljes egészében lefedi a témakört. Érdemes alaposan végigtanulmányozni, mert gyakran egy az egyben az ebben kidolgozott példákat adják fel a vizsgákon.<br /> *[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAB01 Laborsegédletek] - Érdemes ezeket is átnézni a ZH/vizsgára, mert mindig van 1-2 kérdés ezekből is.<br /> *[[Media:Info2_Adatbázisok_jegyzet_(régi).pdf‎|Adatbázisok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.<br /> *[[Media:Info2_Számítógép_hálózatok_jegyzet_(régi).pdf‎|Számítógép hálózatok]] - Régebbi jegyzet. Az előadásdiákból érdemesebb tanulni.<br /> <br /> ===Régebbi segédanyagok===<br /> <br /> '''A tárgy előadásmódja és számonkérése 2013 tavaszán kismértékben megváltozott!''' Már nem ezek az ellenőrző kérdések a mérvadóak, azonban gyakorláshoz nagyon hasznosak.<br /> *A tárgyhoz számos hasznos segédanyag található ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' [https://avalon.aut.bme.hu/~ivancsy/ honlapján].<br /> *[[Media:Info2_segédanyagok_számítógép-hálózatok.pdf‎|Számítógép hálózatok]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!<br /> *[[Media:Info2_segédanyagok_adatbáziskezelés.pdf‎|Adatbáziskezelés]] - A régen kiadott vizsgakészülést segítő kérdések hivatalos megoldása, ''Dr. Iváncsy Szabolcs'' honlapjáról. Legfrissebb verzió a fent említett honlapon!<br /> <br /> == Számítógépes laborok ==<br /> <br /> Az alábbi linkeken megtalálható az egyes laborok beugró kérdéseinek kidolgozása.<br /> <br /> A ténylegesen feltett beugró kérdéseket a gyakorlatvezetők önkényesen határozzák meg. Ezek a segédlet végén található ajánlott ellenőrző kérdések, azonban ezektől sokkal nehezebbeket is kérdezhetnek. Ezen kérdések betanulása nem váltja ki a segédlet alapos megtanulását!<br /> <br /> '''FIGYELEM:''' A jelenlegi kidolgozás a 2013-as tavaszi laborok alapján készült! A laborok pontos tematikája és a beugrókérdések évről évre változhatnak! Kérlek folyamatosan aktualizáljátok és bővítsétek ki az új, aktuális beugró kérdésekkel!<br /> <br /> #[[Informatika 2 - Socket kezelés labor|Socket kezelés]]<br /> #[[Informatika 2 - HTML, CSS - böngészők programozása labor|HTML, CSS - böngészők programozása]]<br /> #[[Informatika 2 - Adatbázis tervezés labor|Adatbázis tervezés]]<br /> #[[Informatika 2 - Adatbázisok használata labor|Adatbázisok használata]]<br /> #[[Informatika 2 - PHP alapok labor|PHP alapok]]<br /> #[[Informatika 2 - Hálózati kommunikáció monitorozása labor|Hálózati kommunikáció monitorozása]]<br /> #Házi feladat bemutatása<br /> <br /> == Nagyzárthelyi ==<br /> <br /> '''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 90%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 30%;&quot; |<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2007tavasz_ZH.PDF|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2010tavasz_ZHA.PDF|2009/10 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Info2_2010tavasz_ZHB.PDF‎|2009/10 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_ZHA.pdf‎|2010/11 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_ZHB.pdf|2010/11 tavasz]] - B csoport<br /> *[[Media:Info2_mintaZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - MINTA zárthelyi<br /> *[[Media:Info2_2013tavasz_ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Info2_mintaZH_megoldassal.pdf|2013/14 tavasz]] - MINTA zárthelyi, megoldásokkal. Hibákat tartalmazhat!<br /> *[[Media:info2_zh_2016tavasz_AB_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:inf2_zh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport (és IMSc kérdés) hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:inf2_zh_2017-18_tavasz.pdf|2017/18 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 30%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Info2_2003tavasz_ZH.pdf|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]]<br /> *[[Media:Info2_2013tavasz_pótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:info2_pZH_2016_04_29.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:inf2_pzh_2016-17_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]- A és B csoport hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 30%;&quot; |<br /> <br /> === Pótpót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:info2_ppzh_20160526_megoldassal.pdf|2015/2016.tavasz]] - hivatalos megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> A vizsga anyaga az '''adatbázisok''', '''automaták és nyelvek''' valamint a '''számítógép hálózatok''' témakörök.<br /> <br /> Az adatbázisokhoz legjobb az előadásdiákat alaposan áttanulmányozni. A feladatok általában rövidek és egyszerűek, azonban gyakran rákérdeznek csak egy fél előadásdián említett dologra is!&lt;br /&gt;<br /> Az automaták és nyelvek témakörhöz ''Vajk istván'' - [[Media:Info2_Automaták_és_nyelvek_jegyzet.pdf|Automaták és nyelvek]] című jegyzetéből érdemes készülni.&lt;br /&gt;<br /> A számítógép hálózatokat az előadásdiákból a legcélszerűbb tanulni. A tárgy tematikája és számonkérése 2013 tavaszán kisebb-nagyobb mértékben megváltozott, így a korábbi kidolgozott kérdések már nem fedik pontosan az anyagot!<br /> <br /> A lentebb lévő vizsgák néhol elég hiányosak, rossz minőségűek. A legtöbb csak emlékezetből lettek leírva. Gyakorlásnak azonban jók.<br /> <br /> '''Figyelem:''' 2015 tavaszi félévben kicsit megváltozott a tárgy oktatásának módja, így a számonkérések jellege is kicsit más lett. <br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 90%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 25%;&quot; |<br /> <br /> *2001/02:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20020531.PDF|2002.05.31]]<br /> *2003/04 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20031219.pdf‎|2003.12.19]]<br /> *2004/05 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20050103.PDF|2005.01.03]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20050110.PDF|2005.01.10]]<br /> *2005/06 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20060110.PDF‎|2006.01.10]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.17.PDF‎|2006.01.17]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.24.PDF‎|2006.01.24]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2006.01.31.PDF|2006.01.31]]<br /> *2005/06:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20060601.pdf|2006.06.01]]<br /> *2007/08 - vizsgakurzus:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20070103.pdf‎‎|2007.01.03]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20070110.PDF‎|2007.01.10]]<br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20080530.pdf‎|2008.05.30]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_20080602D.pdf‎|2008.06.02]] - emlékezetből<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 25%;&quot; |<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.05.21.pdf|2009.05.21]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2009.06.03.pdf‎|2009.06.03]] - emlékezetből<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2010.06.01.pdf‎|2010.06.01]] - emlékezetből<br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.05.19.pdf|2011.05.29]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.10.pdf‎|2011.06.10]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2011.06.14.pdf‎|2011.06.14]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.22.pdf‎|2012.05.22]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.05.30.pdf|2012.05.30]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.05.pdf‎|2012.06.05]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.06.pdf‎|2012.06.06]]<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-2012.06.12.PDF‎|2012.06.12]] - emlékezetből<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Informatika2-Vizsga-Minta.pdf‎|MINTA vizsga]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.05.23.jpg|2013.05.23]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.05.28.pdf|2013.05.28]] - [[Media:Info2_vizsga_20130528.pdf‎|megoldás]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2013.06.06.pdf|2013.06.06]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Info2 vizsga 2013.06.11.jpg|2013.06.11]] - [[Media:Info2_vizsga_20130611.pdf‎|megoldás]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 25%;&quot; |<br /> <br /> *2013/2014:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2014_05_27.pdf|2014.05.27]] - emlékezetből<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2014_06_10.pdf|2014.06.10]] - emlékezetből<br /> *2014/2015:<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2015_05_18.pdf|2015.05.18]] - elővizsga<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2015_05_26.pdf|2015.05.26]]<br /> **[[Media:Info2_vizsga_2015_06_02.pdf|2015.06.02]]<br /> *2015/2016<br /> **[[Media:Informatika2_v1_2016-06-01_megoldások.pdf|2016.06.01]] - Hivatalos mo.<br /> **[[Media:Informatika2_v2_2016-06-08_megoldások.pdf|2016.06.08]] - Hivatalos mo.<br /> **[[Media:Informatika2_v3-2016-06-15-megoldások.pdf|2016.06.15]] - Hivatalos mo.<br /> **[[Media:Informatika2_v4_2016-06-22_megoldások.pdf|2016.06.22]] - Hivatalos mo.<br /> *2016/2017<br /> **[[Media:v1-2017-05-23-megoldások.pdf|2017.05.23]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:v2-2017-05-30-megoldások.pdf|2017.05.30]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:inf2_v3-2017-06-06-megoldások.pdf|2017.06.06]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:inf2_v4-2017-06-13-megoldások.pdf|2017.06.13]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 25%;&quot; |<br /> <br /> *2017/2018<br /> **[[Media:inf2_v1-2018-05-29-megoldások.pdf|2018.05.29]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:info2_v2-2018-06-05-megoldások.pdf|2018.06.05]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:info2_v3-2018-06-12-megoldások.pdf|2018.06.12]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:info2_v4-2018-06-19-megoldások.pdf|2018.06.19]] - Hivatalos megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A tárgy alapjában véve egész jó, a házi ugyan nem sokban kötődik a tananyaghoz, de cserébe elég érdekes.<br /> *Az automaták és nyelvek részét az előadásoknak mindenképpen érdemes látogatni, mert a jegyzetből elég nehezen érthető meg az anyag, viszont előadáson számos példa elhangzik az algoritmusokra és nagyon jó táblajegyzet készül.<br /> *Az adatbázisok rész a diasorokból könnyen elsajátítható (érdemes mindjárt ki is próbálni a tanult utasításokat), azonban nagyon alaposan át kell tanulmányozni a diákat, mert nem ritka hogy rákérdeznek egyetlen dia egyetlen fél mondatára is.<br /> *A számítógép hálózatok rész elég nehezen tanulható a diákból, a régi jegyzet pedig elég elavult. Szóval itt is érdemes bejárni előadásra, hátha ott sikerül megérteni az anyagot.<br /> *A vizsga előtti konzultációra mindenképpen érdemes elmenni és az automaták részből megkérdezni minden algoritmust amit nem értetek. Az előadó készségéggel megold mindent, amit elé tesztek, tehát célszerű már előre felkészülni példákkal.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3&diff=197040 Infokommunikáció 2019-06-11T17:59:12Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |név=Infokommunikáció<br /> |tárgykód=VITMAB03<br /> |régitárgykód=VITMA301<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=infokomm{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA301/<br /> |targyhonlap=http://qosip.tmit.bme.hu/cgi-bin/twiki/view/VITMA301/WebHome<br /> }}<br /> <br /> <br /> Az '''Infokommunikáció''' tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a távközlésre és számítógép hálózatokra is kiterjedő infokommunikáció sajátos kérdésfelvetéseit, valamint e kérdések megválaszolásának legfontosabb módszereit és eljárásait.<br /> <br /> A tárgy oktatása törekszik arra, hogy később:<br /> *A témarokon szakirányokon tovább tanulók biztos alapokat kapjanak a leglényegesebb fogalmak és eljárások tekintetében.<br /> *Azok a hallgatók, akik más szakirányok valamelyikén folytatják tanulmányaikat, kellően megalapozott ismeretekkel rendelkezzenek az új infokommunikációs rendszerek mibenlétének megértéséhez.<br /> <br /> Ennek megfelelően a tantárgy minden villamosmérnök számára nyújt „kimenő” ismereteket miközben megalapozza a később az infokommunikáció-rokon szakirányok valamelyikét választók további tanulmányait.<br /> <br /> Az előadások, a gyakorlatok és a számonkérés módszere együttesen arra törekszik, hogy a hallgatók a megismert elemeket, módszereket és eljárásokat egyrészt alkotó módon tudják alkalmazni, másrészt elegendően sok fix pontot kapjanak ahhoz, hogy a számukra újdonságnak tűnő vagy ténylegesen új infokommunikációs rendszereket és szolgáltatásokat kevés utánjárással megértsék.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Változás:''' A tárgy 2007 őszi félévtől megy Infokommunikáció néven. Korábban Híradástechnika volt a neve, ezért a 2007 előtti jegyzetek/segédanyagok külön vannak választva, becsukható boxok mögé vannak gyűjtve. A két tárgy anyaga elég jól fedi egymást, így ha valaki nem talál valamit, érdemes a Híradástechnikás anyagok között is kutakodni.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyin kell legalább 40%-ot elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga írásbeli, melyen legalább 40%-ot kell elérni az elégségeshez.<br /> *'''Elővizsga:''' Az mehet elővizsgázni, aki legalább négyest szerzett a nagyzárthelyin.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Jegyzetek===<br /> <br /> *'''Előadásjegyzetek:'''<br /> **[[Media:Infokomm_HT_jegyzet_2004_tavasz.pdf‎|2004. tavasz jegyzet]]<br /> **[[Media:Infokomm_jegyzet_2011_11_02-ig.pdf‎|2011. ősz jegyzet (11.02-ig)]]<br /> **[[Media:Infokomm_jegyzet_2015_11_04.pdf|2015. ősz jegyzet (11.04-ig, a 10. előadásig)]]<br /> **[[Media:infokomm_jegyzet_2016.pdf|2016. tavasz jegyzet]] teli van hibákkal, ügyeljetek rá!<br /> <br /> *'''Gyakorlatok anyagai:'''<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_98_99.pdf‎|1998-1999 jegyzet]] - A teljes gyakorlati anyag<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag.pdf‎|A gyakorlatok elméleti háttere]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz.pdf|Jegyzet Marosi Gyula gyakorlatáról]] - kézzel írt jegyzet (2004. tavasz)<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_marosi_2004_tavasz_slides.pdf‎|Diák Marosi Gyula gyakorlatáról]] - 2004. tavasz<br /> ** [[Media:Infokomm_gyak_2008_1_2_4.pdf|2008 gyakorlati anyag]] - Az őszi félév első, második és negyedik gyakorlatának anyaga (2016: 1.,2.,7. gyakhoz tartozó anyagok, vannak azonos példák is)<br /> <br /> *'''Gyakorlati anyagok(2017 Dr. Osváth László által tartott gyakorlat,ZH anyagáig,HIBÁK ELŐFORDULHATNAK):'''<br /> ** [[Media:jelek leírása.pdf|1.gyak]] - Jelek Leírása<br /> ** [[Media:Mintavételezés_kvantálás.pdf|2.gyak]] - Mintavételezés,kvantálás<br /> ** [[Media:Rádiós_összeköttetés.pdf|3.gyak]] - Rádiós összeköttetés<br /> ** [[Media:Kódolás.pdf|4.gyak]] - Kódolás<br /> ** [[Media:Analóg_modulációs_eljárások.pdf|5.gyak]] - Analóg modulációs eljárások<br /> ** [[Media:Vegyes_feladatok_az_eddigiekből.pdf|6.gyak]] - Vegyes feladatok az eddigiekből<br /> ** [[Media:Digitális_alapsávi_átvitel.pdf|7.gyak]] - Digitális alapsávi átvitel<br /> ** [[Media:Digitális_modulációs_eljárások.pdf|8.gyak]] - Digitális modulációs eljárások<br /> ** [[Media:Vegyes_feladatok_zh_előtt.pdf|9.gyak]] - Vegyes feladatok zh előtt<br /> <br /> *'''Példa feladatok:'''<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_anyag_peldak.pdf‎|A gyakorlatokon elhangzó példák]] - részletesen kidolgozott megoldásokkal<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_magyar_andras_2005.pdf‎|Jegyzet Magyar András gyakorlatáról]] - részletesen kidolgozott példák (2005. november)<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cella_feladat.pdf‎|GSM cella példa]] - részletes megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_gsm_cellafeladat_1.pdf‎|GSM cella példa)]] - kézzel írt kidolgozás (2004. december)<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_modulacio.pdf‎|Moduláció példák]] - 2005. november<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_gyak_radiocsatorna.pdf‎|Rádiócsatorna példák]] - 2005. november<br /> ** [[Media:Infokomm_gyak.pdf|PAM rendszer példák]] - 2 részletesen megoldott feladat<br /> <br /> ===Konzultációk===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2003.pdf‎|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2003, Híradástechnikás<br /> * [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh1_2004.pdf|1. ZH konzultáció anyaga]] - 2004.10.28, Híradástechnikás<br /> * [[Media:Infokomm_HT_konzi_zh2‎.pdf|2. ZH konzultáció anyaga]] - Híradástechnikás<br /> * [[Media:Infokomm_konzi_2011_11_12.pdf‎|ZH konzultáció]] - 2011.11.12<br /> <br /> ===Könyvek===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_konyv_eng.pdf|Angol nyelvű jegyzet]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_konyv_gacher_hiradastech.pdf|Géher Károly - Híradástechnika]]([http://tel.tmit.bme.hu/hirtech/Jegyzet/ online változat])<br /> * [[Media:Infokomm_HT_konyv_gyak_segedlet.pdf|Elek Kálmán, Kovács Lóránt - Segédlet a Híradástechnika gyakorlatokhoz]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_konyv_tavk_hal_es_inf_szol.pdf|Távközlő hálózatok és informatikai szolgáltatások]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_peldatar.pdf|Példatár]]<br /> <br /> ==Egyéb hasznos segédanyagok==<br /> <br /> ===Feltétlenül szükséges ismeretek===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_db_skala.pdf|dB skálához magyarázat]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_fontos_mennyisegek.pdf|Fontos mennyiségek]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_puska_2000.pdf|Híradástechnika fogalmak]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_puska_2000_v2.pdf|Híradástechnika fogalmak ]] - 2. verzió<br /> <br /> ===Gyakorlati segédletek===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis.pdf|Igaz-Hamis kérdések]] és ezek [[Media:Infokomm_jegyzet_igaz_hamis_mo.pdf|megoldásai]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - gépelt, indoklásokkal<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_kepletek_1.pdf|Hasznos képletek gyűjteménye]] - kézzel írt, csak a képletek<br /> <br /> ===Szemléltető táblázatok===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_mintavetel_tablazat.xls|Mintavételi táblázat]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_shannon_tablazat.xls|Shannon táblázat]]<br /> <br /> ===Elméleti anyagok===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_cellas_rendszerek.pdf|A cellás rendszerek]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_gsm.pdf|A GSM rendszer]]<br /> * [[Media:Infokomm_GSM_feladatok.pdf|GSM feladatok]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_radiocsatorna.pdf|A rádiócsatorna]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_CIE_szinter.pdf|CIE színtér]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_ciklikus_kodok.pdf|Ciklikus kódok]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_digitalis_modulacio.pdf|Digitális modulációs eljárások és tulajdonságaik]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_hang_es_feny.pdf|Hang és fény prezentáció]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_modulacios_es_kvadraturafelbontas.pdf|Modulációs és kvadratúrafelbontás]]<br /> * [[Media:Infokomm_jegyzet_PM_FM_modulacio.pdf|PM és FM moduláció]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_szimbolumkozti_athallas.pdf|Szimbólumközti áthallás]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]<br /> * [[Media:Infokom_jegyzet_digitálisalapsáviátvitel.pdf|Digitális alapsávi átvitel]]<br /> * [[Media:Infokom_jegyzet_digitálismodulációseljárások.pdf|Digitális modulációs eljárások]]<br /> * [[Media:Infokom_jegyzet_csatornakapacitás.pdf|Csatornakapacitás]]<br /> * [[Media:infokomm_gsm_mobil_rendszerekrol.pdf|GSM rendszer a Mobil kommunikációs rendszerek anyagából átmentve]]<br /> <br /> ===Hasznos cikkek===<br /> <br /> * [http://mobilarena.hu/teszt/a_gsm_halozatok_mukodese/egy_hivas_felepitese_a_gyakorlatban.html GSM - hívás felépítése &quot;konyhanyelven&quot;] - [http://mobilarena.hu mobilarena.hu] (2009.05.13)<br /> * [http://www.puskas.hu/r_tanfolyam/r_tananyag.html Néhány hasznos anyag rádióhoz] - [http://www.puskas.hu/ puskas.hu]<br /> <br /> ==Nagyzárthelyi==<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi Híradástechnika zárthelyik'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> '''Első ZH:'''<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh1_2002_10_25.pdf|2002.10.25.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_03_24.pdf|2004.03.24.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh1_2004_10_29_mo.pdf|2004.10.29]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh1_2005_osz.pdf|2005 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh1_2006_10_27_mo.pdf|2006.10.27]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh_2007_03_27.pdf|2007.03.27]]<br /> <br /> '''Második ZH:'''<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_04_21.pdf|2004.04.21.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_2004_12.pdf|2004 december]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_2005_12_02.pdf|2005.12.02.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_2006_12_01.pdf|2006.12.01]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_zh2_feladatok_megoldasokkal.pdf|Feladatgyűjtemény]] - megoldásokkal<br /> <br /> '''Első pótZH:'''<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2002_11_29.pdf|2002.11.29.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh1_2006_12_07_1.pdf|2006.12.07.]] - más feladatok<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh_2007_05_15.pdf|2007.05.15.]]<br /> <br /> '''Második pótZH:'''<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2004_05_12.pdf|2004.05.12.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2005_12_16.pdf|2005.12.16.]]<br /> * [[Media:Infokomm_HT_pzh2_2006_12_07.pdf|2006.12.07.]]<br /> }}<br /> <br /> [http://alpha.tmit.bme.hu/vitma301/hiradastechnika_peldatar.html Híradástechnika zh és vizsga példák, témák szerint lebontva, megoldásokkal] (a jelenlegi infokom. tárgyhoz nem kapcsolódó példák is vannak). A megoldások megjelenítéséhez ki kell jelölni a szöveget!<br /> ===Rendes ZH===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_zh_2008_osz_kifejtos_mo.pdf|2006/07 ősz]] - csak a kifejtős feladatok, nem hivatalos megoldással<br /> * [[Media:Infokomm_zh_2007_11_28_mo.pdf|2007/08 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_1.pdf|Megoldások]], valamint két másik kézzel írt megoldás: [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo.pdf|Egyik]] és a [[Media:Infokomm_zh_2008_11_17_mo_2.pdf|Másik]]<br /> * [[Media:Infokomm_zh_2008_osz.pdf|2008/09 ősz]] - 2008 őszén kiadott feladatgyűjtemény<br /> * [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09.pdf|2009/10 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2009_11_09_mo.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15.pdf|2010/11 ősz]] - [[Media:Infokomm_zh_2010_11_15_mo.pdf|Megoldások]]<br /> * [[Media:infokomm_zh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:infokomm_zh_2013osz.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal (Osváth László megoldása, de nem tekinthető hivatalosnak)<br /> * [[Media:Infokomm_2014_11_18_ZH.pdf|2014/15 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_2015_05_06_ZH.pdf|2015/16 tavasz]] - Amit kipipáltak az jó :)<br /> * [[Media:infokomm_zh_2017_tavasz.pdf|2016/17 tavasz]]<br /> * [[Media:infokomm_zh_2018_tavasz.pdf|2017/18 tavasz]]<br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_pzh_2007_12_06_mo.pdf|2007/08 ősz]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:Infokomm_pzh_2008_11_24_reszmo.pdf|2008/09 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2008_osz.pdf|megoldások]]<br /> * [[Media:Infokomm_pzh_2009_11_23.pdf|2009/10 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_pzh_2010_osz_mo.pdf|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:infokomm_pzh_2012osz.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> * [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz.pdf|2013/14 ősz]] - [[Media:Infokomm_pzh_2013_osz_mo.pdf|megoldások, hibák lehetnek benne]] 1.feladat P_atl=A^2+(A^2)/3<br /> <br /> ===Pótpót ZH===<br /> <br /> * [[Media:Infokomm_vizsga_ppzh_2008_12_16.pdf|2008/09 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_ppzh_2009_12_15.pdf|2009/10 ősz]]<br /> * [[Media:Infokomm_ppzh_2010_12_14.pdf|2010/11 ősz]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi Híradástechnika vizsgák'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> *1995/1996:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1995_12_20.pdf|1995.12.20.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_03.pdf|1996.01.03.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_30_mo.pdf|1996.01.30.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_01_31.pdf|1996.01.31.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_05_22.pdf|1996.05.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_05.pdf|1996.06.05.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_12.pdf|1996.06.12.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_19.pdf|1996.06.19.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_06_26.pdf|1996.06.26.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1996_09_04.pdf|1996.09.04.]]<br /> *1996/1997:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_07_mo.pdf|1997.01.07.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21A_mo.pdf|1997.01.21.]] - A csoport, megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_01_21B_mo.pdf|1997.01.21.]] - B csoport, megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_02_04.pdf|1997.02.04.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1997_06_24_mo.pdf|1997.06.24.]] - megoldással<br /> *1997/1998:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_01_06.pdf|1998.01.06.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_02_03_mo.pdf|1998.02.03.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_05_28.pdf|1998.05.28.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1998_06_11.pdf|1998.06.11.]]<br /> *1998/1999:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_05_mo.pdf|1999.01.05.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_01_19_mo.pdf|1999.01.19.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_06_09_mo.pdf|1999.06.09.]] - megoldással<br /> *1999/2000:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_1999_12_21_mo.pdf|1999.12.21.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_04_mo.pdf|2000.01.04.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_01_18_mo.pdf|2000.01.18.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_02_01_mo.pdf|2000.02.01.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_05_25.pdf|2000.05.25.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_22.pdf|2000.06.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_06_30.pdf|2000.06.30.]]<br /> *2000/2001:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2000_12_09.pdf|2000.12.09.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25.pdf|2001.01.25.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_01_25_mo.pdf|2001.01.25.]] - megoldással<br /> *2001/2002:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2001_12_22_mo.pdf|2001.12.22.]] - megoldással<br /> *2002/2003:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19.pdf|2002.12.19.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2002_12_19_mo.pdf|2002.12.19.]] - megoldással<br /> *2003/2004:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_20_mo.pdf|2004.05.20.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_05_27_mo.pdf|2004.05.27.]] - megoldással<br /> *2004/2005:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2004_12_22.pdf|2004.12.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_01_10_mo.pdf|2005.01.10.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_05_25.pdf|2005.05.25.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2005_06_03.pdf|2005.06.03.]]<br /> *2005/2006:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_01_18.pdf|2006.01.18.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_15.pdf|2006.06.15.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_06_22.pdf|2006.06.22.]]<br /> *2006/2007:<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2006_12_20.pdf|2006.12.20.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_01_09_mo.pdf|2007.01.09.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_05_22.pdf|2007.05.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_HT_vizsga_2007_06_12.pdf|2007.06.12.]]<br /> }}<br /> '''Infokommunikáció vizsgák:'''<br /> *2007/08:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_02.pdf|2008.01.02.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_11.pdf|2008.01.11.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2008_01_17.pdf|2008.01.17.]]<br /> *2009/10:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_15.pdf|2009.12.15.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2009_12_22.pdf|2009.12.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_06.pdf|2010.01.06.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20.pdf|2010.01.20.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2010_01_20_mo.pdf|2010.01.20.]] - megoldással<br /> *2011/12:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_12_20_B.pdf|2011.12.20.]] - B csoport<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2011_2012_pack.PDF|2011/2012]] - példa gyűjtemény<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2012_01_03_A.pdf|2012.01.03.]]<br /> *2012/13:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_06_11.pdf|2013.06.11.]] - Kereszt - [[Media:infokomm_13_06_11_megoldas_beta.pdf | Megoldások]]<br /> *2013/14:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2013_12_16.pdf|2013.12.16.]] - Elővizsga<br /> ** [[Infokommunikáció - Vizsga, 2014.01.07.|2014.01.07.]] - megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2014_01_14.pdf|2014.01.14]]<br /> *2014/15:<br /> ** [[Media:Infokomm_2014_12_15_elovizsga.pdf|2014.12.15.]] - Elővizsga megoldással<br /> ** [[Media:Infokomm_2014_12_22.pdf|2014.12.22.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_2015_01_13.pdf|2015.01.13.]]<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2015.05.26.pdf|2015.05.26.]]<br /> *2015/16:<br /> ** [[Media:Infokomm_vizsga_2015_12_16.pdf|2015.12.16.]] -elővizsga<br /> ** [[Media:vizsgafeladat2016.01.05..pdf|2016.01.05.]] - [[Media:megoldas_2016.01.05..pdf|részletes megoldással]]<br /> ** [[Media:infokommvizsga_2016.01.12..pdf|2016.01.12]] - [[Media:infokommvizsga_2016.01.12._megoldasok.pdf|részletes megoldással]]<br /> ** [[Media:Infokom_vizsga_2016.06.07.pdf|2016.06.07]]<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A ''Marosi Gyula'' által tartott előadások látogatása fokozottan ajánlott, ugyanis ha ő állítja össze a számonkérést, akkor előszeretettel kérdez rá olyan dolgokra, amik nem szerepelnek a segédanyagokban, azonban ő előadáson elmondta. Tehát érdemes jegyzetelni és leírni minden apró megjegyzést!<br /> *A tárgy elsőre könnyűnek tűnhet, azonban nem egy olyan félév volt, amikor a ZH ~90% körüli bukási rátát produkált. Nem szabad félvállról venni a tárgyat és időben el kell kezdeni készülni a számonkérésekre!<br /> '''Ajánlott irodalom:''' <br /> <br /> *A GSM hálózatok, a forgalomelmélet és a VoIP témakör logikusan, a tárgy szintjét meghaladó részletességgel le van írva '''Adamis Gusztáv: Kapcsolás- és Jelzéstechnika''' című könyvében. Ez a könyv elsősorban szakirányos tárgynál ajánlott irodalom, de itt is nagyon jól használható.<br /> <br /> *Az ínyenceknek ajánlom kizárólag szabadidős tevékenységként (nem ZH-ra vagy vizsgára való felkészülésre!) a következő két könyvet: ''Aisberg: Ilyen egyszerű a rádió!'', illetve ''Aisberg: Most már értem a televíziót!'' A két mű kb. az 50-es, 60-as évek technikai színvonalán (tehát a kapcsolások elektroncsövekből épülnek fel...) ismerteti az analóg rádió- illetve televíziótechnika alapjait párbeszédes stílusban. Két szereplő társalog egymással és közben mindenféle csuda dolgokra derítenek fényt. A rádiós könyv az elején egy elég szemléletes bevezetőt ad, mi a kondenzátor, a tekercs stb. szóval egy kis ismétlés, majd a továbbiakban például szó van a modulációkról (elsősorban AM-DSB, -SSB, de ha jól emlékszem, a végén átugranak a frekvenciamodulációra is), az egyenes- és a szupervevőkről, tükörfrekvenciákról, frekvenciakeverésről, az automatikus erősítés-szabályozásról stb.) A tévés könyv pedig az analóg TV-adásról, -vételről szól, a régi képcsöves tévék részegységeiről és működéséről, a képalkotás módjáról... Tudom, ezek a dolgok így a XXI. században a DVB korában nagyon avasnak tűnnek, de akinek van hozzá kedve és rászánja az időt, sok olyan megoldással, hasonlattal, szemléltetési móddal találkozhat ezekben a könyvekben, amelyeket lehet, hogy hasznosítani tud a későbbiekben. Ha pedig mégsem, akkor is szerzett magának az olvasó néhány vidám pillanatot. Mindkét könyv beszerezhető a Központi Könyvtárban és az antikváriumokban pár száz forintért. Jó szórakozást!<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Elektronikai_technol%C3%B3gia&diff=197039 Elektronikai technológia 2019-06-11T17:59:10Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Elektronikai technológia<br /> |tárgykód=VIETA302<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=5<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=ETT<br /> |labor=7 alkalom<br /> |kiszh=7 db laborbeugró<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=ett{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETA302/<br /> |targyhonlap=http://www.ett.bme.hu/targy_reszletek.php?sub_id=1080916026875.9_f42b06b90f3952c8d5321c80d9b9c8b5<br /> }}<br /> <br /> Az Elektronikai technológia c. szakmai alaptárgy keretében folyó képzés elsődleges célja a hallgatóknak az elektronikai moduláramkörök és rendszerek kivitelezésével kapcsolatos alapvető elméleti és gyakorlati ismereteinek megszerzése, készségeinek fejlesztése. <br /> <br /> A tárgy célja áttekintést adni a mikroelektronikai eszközök és alkatrészek, az áramköri, optoelektronikai, mechatronikai, és egyéb modulok, valamint az elektronikus készülékek struktúrájáról, felépítéséről, előállítási és szerelési technológiájáról, a szakterület fejlődési trendjeiről. A tárgy azon elektronikai technológiai - mikroelektronikai, áramkör építési, szereléstechnológiai, készüléképítési - ismereteket foglalja össze, amelyek minden villamosmérnök számára szükségesek az integrált áramkörökkel, továbbá az elektronikai részegységek és rendszerek kivitelezésével kapcsolatos alapvető tájékozottsághoz és az erre a területre specializálódott ipari szakemberekkel és kutatókkal való együttműködéshez. A tárgy feladata az elektronikai technológiai módszerek összehasonlító elemzése is.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[Fizika 1]] és az [[Anyagtudomány]] című tárgyakból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Laborok:''' Minden labor beugróval kezdődik. A kérdések a sillabusz adott laborhoz tartozó részeiből kerülnek ki. Egy labor akkor sikeres, ha a beugrót elfogadják és a laborvezető utasításai szerint jártál el. Az aláíráshoz minden labor teljesítése szükséges. A szorgalmi odőszak végén egy (nagyon maximum két) labor pótlására van lehetőség.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során egy nagyzárthelyit kell megírni, amire két pótlási lehetőség van. A számonkérés 3 darab kifejtendő, (3x5pont) és 10 darab rövid (10x1pont) kérdésből áll. A megszerezhető 25 pontból legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. A ZH pontszámának a 20%-a hozzáadódik a vizsgapontszámhoz.<br /> *'''Vizsga''': A zárthelyihez hasonló felépítésű vizsga 25 pontos, melyhez hozzáadódik zárthelyi pontszámának 20%-a, így maximum 30 pont szerezhető. Az elégségeshez magán a vizsgán legalább 12 pontot kell összegyűjteni. A végső jegyet az összpontszám alapján számítják:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> | &lt; 12 pontos vizsga&lt;br/&gt; &lt; szumma 14.4 pont|| 1<br /> |-<br /> |14.4-17.9 || 2<br /> |-<br /> |18-21.5 || 3<br /> |-<br /> |21.6-25.1 || 4<br /> |-<br /> |25.2-30|| 5<br /> |}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''''Elektronikai technológia laboratórium, 55082''''' című mérési segédlet ajánlott a laborokhoz. A beugrókérdések is ebből vannak.<br /> *[[Media: Ett diak 2012 0-01 bevezetes merged.pdf|Előadásdiák I]] - A 2012-es tankönyvvel megegyező, színes diák első fele.<br /> *[[Media: Ett diak 2012 3-01 Vekonyreteg merged.pdf|Előadásdiák II]] - A 2012-es tankönyvvel megegyező, színes diák második fele.<br /> *[[Media: ETT vizsgafealadatok 2013 öf.pdf|Vizsgafeladatok voltak]] - Összegyűjtött, kidolgozott ZH és vizsgafeladatok gyűjteménye.<br /> *[[Media: ETT vizsgaábrák 2013.pdf|Kitöltendő ábrák]] - Kitöltendő ábrák gyűjteménye, biankó formában is.<br /> *[[Media:Kerámia és polimer vastagréteg technológiák összehasonlítása.pdf|Kerámia és polimer vastagréteg technológiák összehasonlítása]] - gyakori vizsgakérdés, vastagréteg laboros bácsi által rajzolt folyamatábra.<br /> *Az előadásdiák darabokra bontva. Annyival tud többet, hogy ezzel le tudod magad ellenőrizni, hogy valóban tudod-e az ábrákat, technológiai lépéseket stb. Mikor elindítod a diavetítés, akkor például egy ábránál feljön maga az ábra, de az ábra részei csak megszámozva vannak, így mielőtt nyomnál egy entert, átgondolhatod magadban, hogy mik is az egyes részek:&lt;br /&gt;[[Media: Ett diak 2012 00 használati útmutató.ppt|Használati útmutató]] - van benne egy régi vizsgasor is<br /> #[[Media:Ett diak 2012 01 th, sm alkatrészek.ppt|1-01 TH, SM alkatrészek]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 02 hullámforrasztás.ppt|1-02 TH Hullámforrasztás]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 03 sm reflow.ppt|1-03 SM reflow]]<br /> #[[Media:Ett diak 2012 04 chip beültetés.ppt|2-01 Chip beültetés]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 05 si anyagok tulajdonsagok.ppt|2-02 Si anyagok tulajdonságai]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 06 szelet előállítása.ppt|2-03 Szelet előállítása]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 07 epitaxia implant diff cvd.ppt|2-04 Rétegleválasztási és adalékolási technológiák]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 08 ic litográfia.ppt|2-05 IC litográfia]]<br /> #[[Media:Ett diak 2012 09 vékonyréteg.ppt|3-01 Vékonyréteg]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 10 vákuumtechnika.ppt|3-02 Vákuumtechnika]] <br /> #[[Media:Ett diak 2012 11 kerámia vastagréteg.ppt|4-01 Kerámia vastagréteg]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 12 speciális vastagréteg.ppt|4-02 Speciális vastagréteg]]<br /> #[[Media:Ett diak 2012 13 nyhl gyartas.ppt|5-01 NYHL gyártás I]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 14 nyhl gyártás.ppt|5-02 NYHL gyártás II]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 5-03 CAD.pdf|5-03 Számítógéppel segített tervezés]]<br /> #[[Media:Ett diak 2012 6-01 hutesi megoldasok.pdf|6-01 Elektronikus készülékek hűtése]]&lt;br /&gt;[[Media:Ett diak 2012 6-02 Konstrukcio.pdf|6-02 Elektronikus készülékek konstrukciója]]<br /> #[[Media:Ett diak 2012 7-01Minosegbiztositas.pdf|7-01 Minőségbiztosítás és megbízhatóság]]<br /> <br /> ==Útmutató a laborokhoz==<br /> *'''Sikertelen labor, labor pótlása:''' Egy, maximum két labor alkalom (nagyon nyomós indokkal) pótolható. A laborok pótlására '''CSAK''' a szorgalmi időszak végén van lehetőség. A pótlási alkalmakra e-mailben kell előzetesen jelentkezni.<br /> *'''Beugrók:''' Általában a segédlet végén található ellenőrző kérdésekből vannak, de néha mást is kérdeznek, így érdemes az egészet tudni.<br /> *'''Segédlet:''' A laborok hivatalos segédlete, amiből készülni érdemes - '''''Elektronikai technológia laboratórium (55082-01).'''''<br /> *'''Időtartam:''' A laborok hivatalosan 4x45 percet visznek igénybe, de közben nem tartanak szünetet. Tehát egy 8:15-kor kezdődő labornak 11:15-kor van vége. Persze ettől +/- fél órával eltérhetnek.<br /> *'''Laborbeosztás:''' A tanszéki honlapon közlik.<br /> *'''Laborok helyszíne:''' A V1 épület előterében gyülekező. Innét szólítják az alagsorban lévő laborokba egyesével a csoportokat.<br /> *'''TIPP:''' Minden laborhoz (lentebb) megtalálható a segédlet odavágó része, valamint az ellenőrző kérdések kidolgozása. '''FONTOS:''' A laborok többségén a beugró kérdések &quot;beseggelése&quot; kevés volt az átmenetelhez, ezért érdemes legalább 2-3x átolvasni a kiadott segédletet, hogy tisztában legyél azzal, amit a laborban csináltok és ne érjen meglepetés. A kidolgozásokat a hivatalos segédlet alapján, illetve a laborokon elhangzottak alapján készültek, azonban hibák így is előfordulhatnak benne!<br /> <br /> ==I. Nyomtatott huzalozások technológiája==<br /> <br /> *'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz1.pdf |Sillabusz letöltése]] <br /> *'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor1_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]<br /> *'''Vélemények''':<br /> **2015 ősz: beugró: bőven az ellenőrző kérdéseken kívül is kérdezett, szóval abszolut nem elég a kidolgozott ell. kérdések átnézése. Nálunk jó pár embernél belekérdezett még abba ami nem volt korrektül leírva. 1 sráctól búcsúztunk, neki egyik kérdése sem volt &quot;100 százalékosan jó&quot;.<br /> **Nem volt vészes, 2 kérdés volt a kiadottakból, nem is szívózott senkivel. A laborvezető tök jó fej volt, az anyag mellett egy csomó kommentárt fűzött magához a laborhoz is - épp aznap volt egy kivitelezői bejárás, emiatt aktuális volt. Konkrét munka nem nagyon volt, nem lett volna rá idő, helyette végigjártuk a folyamatot, mutatott kész és félkész lemezeket stb. Laza, szemlélődős óra.<br /> **Két kérdést kapott mindenki, melyek nagyrészt a beugró kérdések közül voltak, de volt 1-2 ami a sillabusz egy-egy lényegesebb részére kérdezett rá, de ezek sem voltak vészesek. A beugró után kb 30-40 percben összefoglalta a laborvezető a sillabuszban leírtakat és kiegészítette néhány ipari aktualitással. Ezután körbejártuk a V1 alagsorában lévő kis &quot;mini NYHL gyártósort&quot;, közben pedig részletesen ismertette és szemléltette az egyes technológiai lépéseket. Önálló munka nem volt, azonban egy 2,5-3 órás ácsorgásra készüljetek fel lelkileg!<br /> <br /> ==II. Vékonyrétegek áramkörök rétegfelviteli és ábrakialakítási technológiája== <br /> <br /> *'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz2.pdf |Sillabusz letöltése]]<br /> *'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor2_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]<br /> *''' Vélemények''':<br /> **A foglalkozást egy nagyon kedves hölgy, Makai Dóra doktorandusz vezette. A beugró nekünk az volt, hogy le kellett rajzolni egy vákuumpárologtatót magyarázattal. Senkit nem küldött el, sokat kérdezett tőlünk, hogy hogyan képzeljük el például az olajgőzös szivattyú működését, stb. Aztán ő rápárologtatott egy Al darabkát egy üveglapra, amiből csak egy kolléga látott érdemit, ahogy a csónakból eltűnik az Al. Ez volt a kísérlet. Még beszélgettünk, aztán kérésre átmentünk Balogh Bálinthoz, aki elmagyarázta röviden a lézer működését, mutogatott ezt-azt, érdekességeket mondott, és ösztönzött minket a szakirány választására :) Negatívum, hogy tulajdonképpen semmit nem csináltunk.<br /> **A sillabuszban lévő rajzokat és ábrákat (vákuumpárologtató, elektronsugaras gőzforrás és fotolitográfia folyamata) nagyon alaposan meg kell tanulni, mert előszeretettel kérik a beugróban és némelyik laborvezető akár ki is csap, ha nem tudod pontosan lerajzolni és megnevezni a részeket. A beugró összességében korrekt, csak a sillabuszban lévő anyagot kérik vissza, de azt nagyon alaposan! Ebben a laborban nemigen van önálló munka, inkább csak kicsit kibővítve összefoglalják a sillabuszban foglaltakat és bemutatnak néhány demonstrációs jellegű műveletet.<br /> <br /> ==III. Vastagréteg technológia==<br /> *'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz3.pdf |Sillabusz letöltése]] + [[Media: ETT_labor3_magolni.pdf |magolandó (de a másikat is el kell olvasni)]]<br /> *'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor3_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése]]<br /> *'''Vélemények:'''<br /> **A labor beugróval kezdődött, két kérdés volt. Az egyik az ellenőrző kérdésekből volt, a másik pedig a sillabusz másik részéről - Például: a paszta 3 alkotóeleme és azok szerepe. Ezután akinek Illés Balázs nem volt megelégedve a válaszával azt megkérdezte, hogy pontosan hogy gondolta, átbeszéltük. Egy hallgatót küldött el pótmérésre.<br /> **A beugró kérdések nem csak az ellenőrző kérdések közül kerültek ki, de csak olyat kérdeztek, ami benne volt a sillabuszban. Érdemes alaposan átnézni az egyes technológiai lépéseket és azokról megtanulni 1-2 jellemzőt. A laboron megnézhettük hogyan is történik a szitanyomtatás illetve a hőkezelés. A labor második felében vezető ragasztó segítségével készíteni kellett egy egyszerű világító áramkört.<br /> **[[Media: Ett_vastegreteglabor_2012.JPG |Vastagréteg labor]] - A labor végén meg kell oldani ezt az egyszerű számítási feladatsort.<br /> <br /> ==IV. Moduláramkör készítése újraömlesztéses felületszerelési (SMT) technológiával==<br /> <br /> *'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz4.pdf |Sillabusz letöltése]] <br /> *'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor4_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]<br /> *'''Vélemények:'''<br /> **A beugró kicsit parás, mert nem csak az ellenőrző kérdésekből van. Az alábbi definíciót mindenképpen érdemes tudni - Sírkő effektus: A felületi feszültségből származó erők nem egyenletesen oszlanak el a két végpont között, ennek következtében az alkatrész elfordul, vagy felemelkedik. A labor maga jó, mindenki legyártotta magának a LED-es villogóját. Mindenkinek működött, de ha nem működik az sem nagy baj.<br /> **A beugró a teljes sillabusz anyagából van. Érdemes megtanulni az egyes forraszanyagok összetételét, valamint arra figyelni kell, hogy a sillabuszban az újraömlesztéses forrasztás hőprofilja kicsit hibás, így azt az előadásdiákból érdemes nagyon alaposan megtanulni a tengelyek pontos skálázásával és az egyes szakaszok neveivel együtt. A labor második felében mindenki elkészítette magának a saját USB-ről működő LED-es villogóját. Amikor a laborvezető az alkatrészek beültetésének módját magyarázza érdemes nagyon figyelni, mert azt könnyű elszúrni és akkor lehet elölről kezdeni az egészet.<br /> **Hibák a hőprofillal kapcsolatban: A második szakasz &quot;előmelegítés II&quot; elnevezése helyett inkább hőn tartást várnak. A görbéket pedig nem célszerű szögletesre rajzolni.<br /> <br /> ==V. Furatszerelt alkatrészek szerelése újraömlesztéses forrasztási technológiával==<br /> <br /> *'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz5.pdf |Sillabusz letöltése]] [[Media: ETT_labor5_2012_gepelt.pdf | (+ gépelt verzió)]]<br /> *'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor5_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]<br /> *'''Vélemények:'''<br /> **A beugró után 4 embert ki is dobott, majd utána is tett még fel kérdéseket szóban. Ezekre tudtuk a válaszokat, de lehet, hogy ha valaki nem tudta volna, az is repült volna. Mind a beugrón, mind pedig a szóban elhangzott kérdésekre a válaszok megtalálhatóak a laborsegédletben, tehát nem éreztem inkorrektnek a számonkérést, csak szigorúbbnak a többi mérésen megszokottnál.<br /> **Volt beugró az ellenőrző kérdésekből, illetve a mérés elején található fogalmakból. Van egy képlet a térfogatszámításra azt nálunk nem kérte inkább, hogy értsük, hogy kb mikre kell odafigyelni. Beugró után alaposan végignézte a mérésvezető a beugrókat, ahol valami hibádzott ott megkérdezte még egyszer, hogy az illető pontosan mire is gondolt. Ezek után elmagyarázta az anyagot egy bő órában sokkal részletesebben, mint a sillabusz. A mérés kb 3,5 órán át tartott, mindenki sikeresen zárta.<br /> **Beugró - 2012 és 2013 ősz:<br /> **#PIP technológia lépései + ábrák?<br /> **#Újraömlesztéses technológia definíciója?<br /> **#Furatszerelt alkatrészek forrasztásának minőségi követelményei?<br /> **#Stencil definíciója?<br /> **#Mit akadályoz meg a kereszttel kitakart apertúra?<br /> <br /> ==VI. Lézeres technológiák a moduláramköri hordozók kialakításában==<br /> <br /> *'''Segédlet:''' [[Media: ETT_sillabusz6.pdf |Sillabusz letöltése]] <br /> *'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor6_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]<br /> *'''Vélemények:'''<br /> **Ellenőrző kérdéseket kérdezték tőlünk. Hatan voltunk, mindenki egyet-egyet kapott így közülük. Egyébként a másik előadó tartotta és nagyon jófej volt.<br /> **Nálunk a &quot;beugró&quot; az volt, hogy mindenki tegyen fel a laborvezetőnek két értelmes kérdést a lézerekkel kapcsolatban. Ezután a laborvezető mindegyik kérdést részletesen megválaszolta és közben a kapcsolódó elméletet is alaposan végigtaglalta. A labor végén lehetett számológépek fedlapjára, telefonok hátlapjára mindenféle ábrákat/feliratokat gravíroztatni. Szóval érdemes már az adott tárggyal és a rágravírozandó ábra ötletével felszerelkezve érkezni a laborra. A laborvezető gépén van egy csomó vicces/érdekes kép már eleve, amik közül lehet válogatni - BME logó, űrhajó, Batman és Superman jel, Apple logó...<br /> **Gravírozáshoz nagy kontrasztú, lehetőleg fekete-fehér képet hozzatok. A gravírozható felület nagysága maximum 5*5 cm lehet.<br /> <br /> ==VII. Nyomtatott huzalozású lemez tervezés elektronikai szerelési technológiák tesztelésére==<br /> <br /> *'''Segédlet:''' [[Media:Ett_sillabusz7_2012.pdf‎|Sillabusz letöltése]] <br /> *'''Beugró:''' [[Media: ETT_labor7_2012.pdf |Ellenőrző kérdések letöltése ]]<br /> *'''Vélemények:'''<br /> **Beugró az ellenőrző kérdésekből volt, rajzot is kértek. Az órai feladat a PADS Logic és a PADS Layout programokkal NYÁK tervezés, melyeket valószínűleg soha nem láttál. Ez elég bonyolult feladatnak bizonyulna, ám az órán egy, a tanszéki honlapon előre közzétett útmutató PDF alapján kell végrehajtanod, ami merő unalom, mivel gondolkozni nem nagyon kell. A végén persze elmented amire jutottál, aztán dokumentációt is kell készíteni. Az sem gond ha nem érsz végig az összes feladattal (nem is igazán lehetséges) a lényeg, hogy folyamatosan dolgozz.<br /> **A beugró az ellenőrző kérdésekből volt. Rendes volt, nem vágott ki senkit, de volt akinek szólt, hogy a ZH-ra ennél azért pontosabban tanulja meg. Számítógépen dolgoztunk önállóan az útmutató szerint. Az elején össznépileg segített elindulni, aztán utána minden értelemszerűen ahogy le van írva. A kérdéseket szívesen fogadta és segített, amikor kellett. Nem volt vészes.<br /> <br /> ==Nagyzárthelyi==<br /> <br /> A ZH anyaga bármi lehet a könyvből, amit zárthelyiig leadtak. Éppen ezért érdemes elég alaposan áttanulmányozni mindent az utolsó apró betűig, ábráig, kiegészítésig. Cserébe korrektek és azon kívül nem kérdeznek mást!&lt;br /&gt;'''FONTOS:''' Alaposan érdemes megtanulni az ábrákat, tulajdonságokat és felsorolásokat, ugyanis ha egy kérdéshez mondjuk 5 dolgot kell írni, akkor 5 helyes válasz 1 pont, 4 (esetleg 3) helyes válasz 0.5 pont, ennél kevesebb pedig 0 pont!&lt;br /&gt;Érdemes látogatni az előadásokat, ugyanis NÉHA előfordul, hogyha drasztikusan kevesen vannak előadáson, akkor + pontokat lehet szerezni a ZH-hoz, melynek 20%-a beleszámít a vizsgába is!&lt;br /&gt;'''FONTOS:''' A ZH már nem 25 kis kérdésből áll, hanem 3 nagyobb, kidolgozandó kérdésből (3*5 pontért), és 10 kis kérdésből (10*1 pontért)!<br /> <br /> *ZH<br /> **[[Media: Ett_zh_20101018zh1.pdf|2010/11 ősz]] - A csoport és a hozzá tartozó [[Media: Ett_zhmegoldas20101018zh1.pdf|megoldások]]<br /> **[[Media:ET_ZH_20151027.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport kérdései nagyjából összeszedve<br /> **[[Media:ETT_ZH_A_2015.10.27.pdf|2015.10.27]] - A csoport részletes megoldásokkal<br /> <br /> *Pót ZH<br /> **[[Media:ET_ppzh_20151217.pdf|2015/16 ősz pót ZH]] - A és B csoport kérdései nagyjából összeszedve<br /> <br /> *Pótpót ZH<br /> **[[Media:ET_ppzh_2015.pdf|2015/16 ősz ppZH]] - kérdések nagyjából összeszedve<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> *'''Vizsgakövetelmény:''' Konkrétan az egész könyvből kérdezhetnek az utolsó apró betűig, ábráig, kiegészítésig, ezért érdemes elég alaposan áttanulmányozni mindent. Cserébe korrektek és azon kívül nem kérdeznek mást. '''FONTOS:''' Alaposan érdemes megtanulni az ábrákat, tulajdonságokat és felsorolásokat, ugyanis ha egy kérdéshez mondjuk 5 dolgot kell írni, akkor 5 helyes válasz 1 pont, 4 (esetleg 3) helyes válasz 0.5 pont, ennél kevesebb pedig 0 pont!<br /> '''TIPP''': Szerintem korántsem olyan veszélyes a tárgy, mint ahogy az a közbeszédben él. Az, hogy &quot;bármit kérdezhetnek&quot;, szerintem erős túlzás. Nem akartam kitörölni a fenti irományt, de én 2015 ősszel csináltam a tárgyat és azt tapasztaltam hogy erősen ismétlődnek a nagykérdések, szóval feltétlen nézzétek meg az előző vizsgákat (lent összegyűjtve). Én, az előző év nagykérdéseit dolgoztam ki (kb. 16 db), és ez a taktika 100%-ra bejött. Nem mondom hogy nem kell elolvasni a könyvet, de az inkább a kiskérdésekhez jön jól, bár azok is ismétlődnek.<br /> *'''Pluszpontok:''' NÉHA előfordul, hogyha drasztikusan kevesen vannak előadáson, akkor + pontokat lehet szerezni a ZH-hoz, melyeknek 20%-a beleszámít a vizsgába is.<br /> *'''Régi vizsgák:'''<br /> **[[Media:Elektronikai_techonlógia_vizsga_2010ősz.pdf|2010 ősz]] - Nemhivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media: ett_vizsgakerdesek_2012.pdf |2012 ősz]] - Nemhivatalos megoldásokkal + Van benne egy csomó gyakran előforduló, kidolgozott vizsgapélda!<br /> **[[Media:ET_vizsga_2015_12_17.pdf|2015 ősz, elővizsga]] - Kérdések utólag összeszedve.<br /> **[[Media:ETT_osszegyujtott_nagykerdesek_ALL_2015.pdf|2014, 2015 vizsga nagykérdései összegyűjtve]] - '''nagyon hasznos!''' kidolgozásra erősen ajánlott!<br /> <br /> *'''Felkészülést javító [[Media: ETT_jegyzet.zip | jegyzet]].''' (A laboranyagok nincsenek benne, erősen ajánlott a fentebbi 2012-es vizsgakérdések kidolgozása, feltétlen el kell olvasni a 600 előadás diát!)<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *Ebből a tárgyból többet ér az, ha kevesebbet tudsz, de azt hibátlanul, mintha mindent, de csak nagyjából. A ZH illetve vizsga pontozása ugyanis úgy néz ki, hogy adott egy 1 pontos kérdés, amiért kérnek mondjuk 6 állítást. Ha mindent tudsz akkor 1 pont, ha 4-5 állítást akkor 0.5 pont, ha ennél kevesebbet akkor pedig 0 pont. Tehát nem érdemes felületesen tanulni, mert könnyen abba a hibába lehet esni, hogy tudod az anyag 50%-át mégis alig 1-2 pontot szerzel a számonkérésen!<br /> *A diasorokban elég sok helyen, amikor valamilyen felsorolás vagy definíció van, akkor bizonyos kulcsszavak ki vannak pirossal emelve. Ha a ZH/vizsgán erre a témakörre kérdeznek rá, akkor lényegében ezeket a kulcsszavakat várják vissza (pont ennyi vonal van a válasznál), így ha ilyet találsz a diasorban, akkor fokozottan érdemes pontosan megtanulni.<br /> *Az ábrákat, grafikonokat érdemes alaposan megtanulni, mert gyakran van &quot;nevezd meg az ábra részeit&quot; típusú feladat. Gyakran kérnek ezenkívül hőprofil rajzolást, ahol a tengelyek skálázása és a fontosabb pontok bejelölése is elvárt.<br /> *A laborokat nem szabad félvállról venni, mert komolyan veszik a beugrókat és ha nagyobb gondok vannak, akkor szó nélkül kiraknak. A legtöbb laborvezető csak az ellenőrző kérdések közül kérdez, azonban van egy-két oktató, aki mélyebben is belekérdez az anyagba. Ennélfogva az ellenőrző kérdések bemagolása nem mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól.<br /> *Fontos az is, hogy nemcsak a beugrónál tehetnek ki! Ha azt veszik észre, hogy egyáltalán nem figyelsz, vagy a labor közben feltett alap kérdésekre nem tudsz válaszolni, akkor van olyan laborvezető, aki a mérés kellős közepén is képes hazaküldeni.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika&diff=197038 Szabályozástechnika 2019-06-11T17:59:09Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Szabályozástechnika<br /> |tárgykód=VIIIAB05<br /> |régitárgykód=VIIIA303<br /> |tanszék=IIT<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=nincs<br /> |kiszh=5 db<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=vszabtech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05<br /> }}<br /> <br /> A technológiai, élettani, gazdasági és környezeti folyamatok irányítása a mérnöki tevékenységek fontos, széleskörű ismereteket, absztrakciós és alkalmazói képességeket egyaránt igénylő feladatai közé tartozik. A tárgy az irányítástechnika alapjaival, szabályozási rendszerek működési elveivel, analízisével, szintézisével, valamint a számítógépes támogatás nyújtotta eszközök alkalmazástechnikájával ismerteti meg a hallgatókat, miközben alapvető mérnöki szemléletformáló szerepet tölt be. A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek gyakorlati analóg és digitális szabályozási körök vizsgálatára, tervezésére, speciális irányításelméleti kurzusok illetve irányítástechnikai ismeretekre épülő szakirányok (irányító és robot rendszerek, beágyazott rendszerek, járműirányító rendszerek) és tantárgyak felvételére, valamint a [[Labor 1]] és [[Labor 2]] tárgyak kapcsolódó mérési feladatainak elvégzésére.<br /> <br /> A tárgy a Matematika A2-A3-ban és a Jelek és rendszerek 2-ben tanult ismeretekre épít - kell a lineáris algebra és a lineáris inhomogén differenciálegyenletek ismerete, valamint a &lt;math&gt;\mathcal{F}&lt;/math&gt;, &lt;math&gt;\mathcal{L}&lt;/math&gt; és &lt;math&gt; \mathcal{Z} &lt;/math&gt; transzformáció készségszintű alkalmazása. Félév során hét számítógéptermi laborgyakorlat van, ahol MATLAB CST segítségével tervezzük meg a különböző szabályzókat. <br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A 7-7 tantermi és számítógépes gyakorlaton a hiányzások száma nem haladhatja meg külön-külön a 2 alkalmat!<br /> *'''KisZH:''' A felkészültséget a számítógéptermi gyakorlatokon összesen 5 alkalommal kis zárthelyi formájában ellenőrzik. Az aláírás feltétele legalább 3 elégséges osztályzatú kis zárthelyi megírása. A kis zárthelyik nem pótolhatók, a meg nem írt kis zárthelyik az átlagba 0 értékkel számítanak bele. <br /> *'''NagyZH:''' Az aláírás megszerzéséhez egy nagyzárthelyit kell megírni, melyen az '''50-ből legalább 21 pontot (42%-ot) el kell érni'''. A félév során egy pótlási lehetőség van.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga két részből áll:<br /> *# 8 darab 5-5 pontos rövidebb kérdés, melyek általában a gyakorlatok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki. Legalább 16 pontot el kell érni.<br /> *# 2 darab egyenként 20 és 30 pontos MATLAB-os feladat: P, PI, PD, PID szabályozók tervezése, PID szabályozó tervezése maximális beavatkozó jel esetén, 2DOF (két-szabadságfokú) szabályzó tervezése, állapotteres szabályzás folytonos és diszkrét időben. Legalább 20 pontot el kell érni.<br /> Összesen legalább 40 pontot el kell érni az elégséges vizsgajegy megszerzéséhez.<br /> *'''Végső jegy:''' A végső jegy három részből tevődik össze. Összesen 110 pont szerezhető, de a ponthatárokat 100 pontos skálán határozták meg.<br /> *#Vizsgán elért pontszám - max 90 pont<br /> *#NagyZH jegy kétszerese - max 10 pont<br /> *#KisZH jegyek átlagának kétszerese - max 10 pont<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> *(Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !E %!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 59|| 2<br /> |-<br /> |60 - 74|| 3<br /> |-<br /> |75 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hivatalos segédanyagok===<br /> <br /> * '''''Lantos Béla: Irányítási rendszerek elmélete és tervezése I - Egyváltozós szabályozások'''''&lt;br/&gt;A tárgyhoz szükséges irodalom, mely teljes mértékben lefedi a tananyagot. A tankönyv eredeti példánya a vizsga Matlab-os részén használható.<br /> * A tárgyhoz tartozó aktuális előadásdiák és gyakorlati segédanyagok letölthetőek a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki portálról].<br /> <br /> === Videotórium ===<br /> <br /> A tárgyhoz készült 13 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika videósorozat] 2012 őszi félévében ''Kiss Bálint'' előadásában.<br /> <br /> ===MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen===<br /> <br /> &lt;p style=&quot;color:red;&quot;&gt; '''Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a Matlab legálisan bármely BME-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]''' &lt;/p&gt;<br /> <br /> *[[Szabályozástechnika - Matlab alapismeretek|Matlab alapismeretek]] - A legalapvetőbb Matlab kódok részletes ismertetése<br /> *[[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|Szakasz megadása]] - A szakasz megadásának módjai. Érdemes alaposan begyakorolni, mert enélkül megoldhatatlanok a feladatok!<br /> *[[Szabályozástechnika - Soros kompenzátorok tervezése|Soros kompenzátorok tervezése]] - P, PI, PD, PID és PID maximális beavatkozó jellel<br /> *[[Szabályozástechnika - 2DOF szabályzó tervezése|2DOF szabályzó tervezése]] - Részletes magyarázattal<br /> *[[Szabályozástechnika - Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése|Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal<br /> *[[Szabályozástechnika - Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése|Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal<br /> <br /> ===Egyéb hasznos segédanyagok===<br /> *[[Bode-diagram_kézi_rajzolása|Bode diagram how-to]]<br /> *[[Media:szabtech_segedlet_bodekezzel.pdf|Bode diagram rajzolása kézzel]]<br /> *[[Media:szabtech_segedlet_attekintes.pdf|Szabályozástechnika &quot;konyhanyelven&quot;]]<br /> *[[Media:szabtech_segedlet_stabilitasvizsgalat.pdf|Stabilitásvizsgálat]] - Pólus-zérus eloszlás alapján, Nyquist illetve Bode kritérium (fázistartalék) alkalmazásával<br /> <br /> <br /> *'''Legfrissebb segédanyagok megtalálhatóak a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAB05 tanszéki oldalon], bejelentkezés után.'''<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi előadás és gyakorlati anyagok'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> ===Gyakorlati anyagok - 2007 ősz===<br /> <br /> * [[Media:szabtech_gyak_2005.pdf|2005-ös gyakanyag]]<br /> *[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_1resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 1. rész]]<br /> *[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_2resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 2. rész]]<br /> *[[Media:szabtech_1hszkgyak_2010.pdf|1. Tantermi gyakorlat dia]]<br /> *[[Media:szabtech_2hszkgyak_2010.pdf|2. Tantermi gyakorlat dia]]<br /> *[[Media:szabtech_3hszkgyak_2010.pdf|3. Tantermi gyakorlat dia]]<br /> <br /> ===Előadás jegyzet - 2007 ősz===<br /> <br /> &lt;!---{| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |---&gt;<br /> *[[Media:szabtech_1előadás_2007ősz.pdf|1. Előadás]]<br /> *[[Media:szabtech_2előadás_2007ősz.pdf|2. Előadás]]<br /> *[[Media:szabtech_3előadás_2007ősz.pdf|3. Előadás]]<br /> *[[Media:szabtech_5előadás_2007ősz.pdf|5. Előadás]]<br /> *[[Media:szabtech_6előadás_2007ősz.pdf|6. Előadás]]<br /> *[[Media:szabtech_7előadás_2007ősz.pdf|7. Előadás]]<br /> &lt;!---| style=&quot;vertical-align: top;&quot; |---&gt;<br /> *[[Media:szabtech_8előadás_2007ősz.pdf|8. Előadás]]<br /> *[[Media:szabtech_9előadás_2007ősz.pdf|9. Előadás]]<br /> *[[Media:szabtech_11előadás_2007ősz.pdf|11. Előadás]]<br /> *[[Media:szabtech_12előadás_2007ősz.pdf|12. Előadás]]<br /> *[[Media:szabtech_13előadás_2007ősz.pdf|13. Előadás]]<br /> *[[Media:szabtech_14előadás_2007ősz.pdf|14. Előadás]]<br /> &lt;!---|}---&gt;<br /> }}<br /> <br /> ==Előadás jegyzet 2019==<br /> *[[Media:Szabtech_előadás_2019.pdf|Szabtech előadás 2019]]<br /> <br /> ==Ellenőrző kérdések kidolgozása==<br /> * [[Media:Szabtech_vill_gyak_osszesellkerdes.pdf‎ |2013 őszi ellenőrző kérdések]] - Ezek csak a gyakanyagok végén lévő kérdések összeollózva. Az alant lévő linkeken elérhetőek a válaszok.<br /> * [[Media:szabtech_1gyak_2012ősz.pdf|1. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_1gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_1gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]<br /> * [[Media:szabtech_2gyak_2012ősz.pdf|2. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:Szabtech gyakorlat2 ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_2gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]<br /> * [[Media:szabtech_3gyak_2012ősz.pdf|3. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_3gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_3gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]<br /> * [[Media:szabtech_4gyak_2012ősz.pdf|4. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_4gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_4gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]], [[Media:szabtech_4gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]<br /> * [[Media:szabtech_5gyak_2012ősz.pdf|5. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések_szerk.pdf|Szerkesztett]], [[Media:szabtech_5gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]<br /> * [[Media:szabtech_6gyak_2012ősz.pdf|6. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_6gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_6gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]<br /> * [[Media:szabtech_7gyak_2012ősz.pdf|7. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_7gyakkidolgozás.pdf|Megoldásai]]<br /> <br /> ==Nagyzárthelyi és vizsga==<br /> <br /> A ZH feladatai általában azon gyakorlati anyagok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki, ameddig eljutott az előadás. A ZH feladatok nagyon hasonlítanak a gyakorlatok ellenőrző kérdéseihez, de néha variálnak rajtuk kicsit, esetleg összemixelnek valamit különböző feladatokból. Mindeképpen célszerű meg is érteni a megoldásokat, különben könnyen bele lehet zavarodni. ''A zh feladatokról fényképet készíteni tilos, ezért nem találtok itt teljes feladatsorokat!'' &lt;br /&gt;A vizsga első részére ugyanaz igaz mint a zárthelyire, csak itt már az összes gyakanyagból vannak kérdések. A 7. gyakorlatból általában csak 1 kérdés szokott lenni.&lt;br /&gt;A vizsga Matlab-os része általában sablonfeladatokból áll. Aki végigoldja és MEGÉRTI a kidolgozott [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen| Matlab feladatokat]], azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán!<br /> <br /> *[[Media:szabtech_ZH_2010ősz.pdf|2010/11 őszi ZH]]<br /> *[[Media:szabtech_mintavizsga_2007dec.pdf|2007/08 őszi MINTA vizsga]] és a hozzá tartozó nemhivatalos [[Media:szabtech_konzi_2008január.pdf|megoldások]]<br /> *[[Media:szabtech_vizsga_2011majus.pdf|2010/11 tavaszi vizsga]] - Keresztféléves vizsga, melyet nem az IIT tartott!<br /> *[[Media:szabtech_vizsga_2012januar_gepelt.pdf|2011/12 őszi vizsga]]<br /> *[[Media:szabtech_mintavizsga_2012dec.pdf|2012/13 őszi MINTA vizsga]]<br /> *[[Media:szabtech_vizsga_20141222.pdf|2014/15 őszi 2. vizsga]]<br /> *[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz1m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga kisfeladatok]]<br /> *[[Media:Szabtech_vizsga2017tavasz2m.pdf|2016/17 tavasz minta vizsga nagyfeladatok]] - [[Media:Pi minta.pdf|1.feladat megoldása]]<br /> <br /> ===Nem hivatalos vizsgamegoldások===<br /> <br /> [[:File:szabtech vizsgák.pdf| A fentebbi Vizsgák nem hivatalos megoldásai]]<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A tárgy elég nehéz is lehet, azonban ha folyamatosan készülsz, nem okozhat nagy gondot. Az évközi kiszárthelyikre mindig érdemes alaposan felkészülni, mert egyrészt extra pontokat lehet vinni belőlük a vizsgára, másrészt a ZH illetve a vizsgabeugró kérdései is ezek közül kerülnek ki, így ha már itt megtanulod őket, akkor kevesebb gondod lesz a ZH és a vizsga előtt.<br /> *A vizsgára mindenképpen érdemes áttanulmányozni a [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen|Matlab segédanyagok]] részt, mivel a vizsgán eléggé sablonfeladatok vannak - Soros kompenzátorok, 2DOF, FI és DI állapotteres szabályzó. Aki a fenti példákat érti és meg tudja oldani, azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán.<br /> *A vizsgára feltétlenül szükséges alaposan begyakorolni a [[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|szakasz megadása]] című lapon leírtakat, ugyanis a vizsgán szinte minden feladat úgy kezdődik, hogy be kell vinni a Matlab-ba a megadott szakaszt. Azonban ha már itt elrontjátok, akkor az egész feladatban mindenhol rossz numerikus eredmények jönnek ki, ami pedig sajnos azt eredményezi, hogy kinullázzák a teljes 25 pontos feladatot! Tehát érdemes alaposan megtanulni!<br /> *A vizsgán mindent részletesen le kell írni a papírra. A javítók a Matlab-ot csak egy &quot;professzionális számológépnek&quot; tekintik, ezt jó észben tartani. Ha valamit Matlab segítségével számolsz, akkor le kell írni, hogy pontosan milyen kódot írtál be a Matlab-ba és a Matlab erre milyen numerikus végeredményt adott. Minden részeredményt le kell írni, mert ha valahol hiányzik a numerikus eredmény, akkor arra a feladatra nem adnak pontot.<br /> *A mintavizsga kísértetiesen hasonlít a rendes vizsgára, általában csak a 2DoF és az állapotteres típusú példák váltakoznak.<br /> *A pótlási héten lévő vizsgára bárki jelentkezhet.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_A1a_-_Anal%C3%ADzis&diff=197037 Matematika A1a - Analízis 2019-06-11T17:59:08Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Matematika A1 - Analízis<br /> |tárgykód=TE90AX00<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=Analízis Tanszék <br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX00/<br /> |targyhonlap=http://math.bme.hu/~pitrik/<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/693734527447031<br /> }}<br /> <br /> A [[Matematika A1a - Analízis]] tárgy a minden mérnök számára elsajátítandó, a szakmához elengedhetetlen matematikai ismeretek átadására törekszik. A képzés során gyakorlatilag minden tárgy hivatkozik valamilyen szinten az itt tanultakra, így nagyon fontos, hogy ennek a tantárgynak az anyaga készségszinten menjen. A tárgyra közvetlenül épít a [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]], a [[Jelek és rendszerek 1]] és a [[Fizika 2]]. Mivel a tananyag nagyobb részét az emelt szintű matematika érettségi követelménye tartalmazza, sokak számára ez a tárgy inkább az ismeretek rendszerezését, átismétlését és elmélyítését jelenti. Vannak azonban olyan első éves hallgatók, akik nem vagy csak korlátozott mértékben foglalkoztak az emelt szintű középiskolai tananyaggal. Tőlük ez a tárgy elmélyült munkát és rengeteg gyakorlást kíván.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. A &quot;0. zárthelyi&quot; dolgozat (középiskolás tananyag, a félév első heteiben szokás írni) esetében a maximálisan elérhető pontok minimum 40%-át, az &quot;1. zárthelyi&quot; esetében a maximálisan elérhető pontok minimum 30%-át kell megszerezni. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az &quot;1. zárthelyi&quot; írható pótpót-alkalommal félév végén (pótlási héten).<br /> *'''Aláírás megszerzése:''' Az aláírás megszerzéséhez szükséges vagy a 0. ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Matematika]] című tárgy sikeres teljesítése, a gyakorlatokon és előadáson való minimum 70%-os részvétel, illetve az &quot;1. zárthelyi&quot; minimum 30%-os megléte.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, a szóbeli vizsga pedig az elért pontszámtól függően lehet kötelező vagy opcionális. Az írásbeli felépítése megegyezik az évközi zárthelyiével. Itt azonban már '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! ''A vizsga pontos felépítése és a szóbelizés szabályai a mindenkori előadótól függnek!''<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Elméleti segédanyagok===<br /> *[[Media:MatekA1_függvények.PDF|Képletgyűjtemény]] - Az összes szükséges függvény jelleggörbéje (határértékek leolvasásához), deriváltfüggvénye és primitív függvénye (kicsit homályos, de még olvasható)<br /> *[[Média:Matek1 jegyzet zhra.pdf|Régi ZH jegyzet]] - Sok hasznos képlet és elméleti anyag van összefoglalva benne<br /> *[[Média:Matek1 fontos osszefuggesek.pdf|Fontos összefüggések]] - NEM teljes, hibák előfordulhatnak benne<br /> *[[Média:Matek1 Komplexelmelet.pdf|Komplex számok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből<br /> *[[Média:Matek1 Komplexfeladat.pdf|Komplex számok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolható a komplex algebra ([http://www.wolframalpha.com/ WolframAlpha]-val lehet ellenőrizni)<br /> *[[Média:Matek1 vektorok jegyzet.pdf|Vektorok összefoglaló]] - Szinte minden tétel és képlet a vektorok témakörből<br /> *[[Média:Matek1 Vektor pelda1.pdf|Vektorok példafeladatok]] - Ezeken jól begyakorolhatók a vektoros feladatok<br /> * [https://www.khanacademy.org/math KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> ==== Thomas-féle Kalkulus ====<br /> Összesen akár 700 oldal is lehet!<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_1/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 1] '''teljes egészében (egyváltozós deriválás, komplex számok)'''<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] '''az utolsó fejezet kivételével a teljes Kalkulus 2 (egyváltozós integrálás, primitív függvény, elemi függvények deriválása, inverze)'''<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] '''11. fejezet (sorozat határértéke, numerikus sorok)'''<br /> <br /> <br /> ===Gyakorló feladatok===<br /> <br /> ZH/vizsga felkészülés közben érdemes ezekből is gyakorolni. Ezekhez elég hasonló példák szoktak a számonkérésekben is szerepelni.<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 35%;&quot; |<br /> ====Horváth-féle gyakorló feladatok====<br /> <br /> *[[Média:Matek1 Horvath tervektorok sorozatok.pdf|Térvektorok]]<br /> *[[Média:Matek1 Horvath komplex.pdf|Komplex számok]]<br /> *[[Média:Matek1 Horvath sorozatok.pdf|Sorozatok]]<br /> *[[Média:Matek1 Horvath hatarertekek.pdf|Határértékszámítás]]<br /> *[[Média:Matek1 Horvath fvhatarertek.pdf|Függvény határértéke]]<br /> *[[Média:Matek1 Horvath derivalas.pdf|Deriválás]]<br /> *[[Média:Matek1 Horvath primfv.pdf|Primitív függvény meghatározása]]<br /> *[[Média:Matek1 Horvath integralas.pdf|Integrálás]]<br /> *[[Média:Matek1 Horvath NewtonLeibniz.pdf|Newton-Leibniz szabály]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 65%;&quot; |<br /> <br /> ====Stubnya Etelka tanárnő gyakorló feladatsorai====<br /> <br /> *[[Média:Matek1 halmazok.pdf|Halmazelmélet]] és a [[Média:Matek1 halmazok megoldas.pdf|megoldások]]<br /> *[[Média:Matek1 komplexszamok.pdf|Komplex számok]] és a [[Média:Matek1 komplexszamok megoldas.pdf|megoldások]]<br /> *[[Média:Matek1 hatarert.pdf|Határértékszámítás]] és a [[Média:Matek1 hatarert megoldas.pdf|megoldások]]<br /> *[[Média:Matek1 diffszam.pdf |Differenciálszámítás]] és a [[Média:Matek1 diffszam megoldas.pdf|megoldások]]<br /> *[[Média:Matek1 integral.pdf|Integrálszámítás]] és a [[Média:Matek1 integral megoldas.pdf |megoldások]]<br /> |}<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width: 70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> *[[Média:Matek1 zh1 2005osz.jpg|2005/06 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 ZH1 2006osz.pdf |2006/07 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 ZH1 2007osz.jpg|2007/08 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 ZH1 2008osz.jpg |2008/09 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 zh1 2009osz.jpg|2009/10 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 ZH1 2010 osz.jpg |2010/11 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 ZH' 2011 tavasz.jpg|2010/11 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek1_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA1_2012ősz_1ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek1_2013osz_ZH1_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek1 zh1 2014osz.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh1_minta.pdf|2015/16 ősz mintazh]]-PJ<br /> *[[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh.pdf|2015/16 ősz]]-PJ<br /> *[[Media:matek1_zh1_2016_osz.jpg|2016/17 ősz]]<br /> *[[Media:matek1_zh1_2018_osz.jpg.jpg|2018/19 ősz]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> *[[Média:Matek1 zh2 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 zh2 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 ZH2 2008osz.JPG|2008/09 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 ZH2 20091113.JPG|2008/09 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek1 ZH2 2010 osz.jpg|2010/01 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Media:MatekA1_2012ősz_2ZH.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Matek1_2013osz_ZH2_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Matek1_zh2_2014.png|2014/15 ősz]]<br /> *[[Média:matek1_zh2_2015.jpg|2015/16 ősz]] - [[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh2_megoldasok.pdf|megoldások]] -PJ<br /> *[[Media:matek_a1_villany_2015-16_zh2_minta.pdf|2015/16 ősz mintazh]] -PJ<br /> *[[Media:matek1_zh2_2016_osz.jpg|2016/17 ősz]]<br /> *[[Media:Matek_a1_vill_zh2_2016_osz.jpeg|2018/19 ősz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%;&quot; |<br /> <br /> ==Pótzárthelyik==<br /> <br /> *[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.jpg|2004/05 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek1 pzhk 2006tavasz.pdf|2005/06 kereszt]]<br /> *[[Média:Matek1 pzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 ppzhk 2006osz.pdf|2006/07 ősz]] - pótpótZH<br /> *[[Média:Matek1 pzhk 2007osz.pdf|2007/08 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1 pzhk 20091208.jpg|2009/10 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1_pzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]]<br /> *[[Média:Matek1_ppzhk_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - pótpótZH<br /> *[[Média:Matek1_pzhk_2014osz.pdf|2014/15 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:100%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:25%;&quot; |<br /> <br /> *1997/98:<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_elso_megoldokulcs.PDF|1997.12.16]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1997.12.19]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1998.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_negyedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.13]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_otodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.16]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hatodik_megoldokulcs.PDF|1998.01.20]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1997osz_hetedik_megoldokulcs.PDF|1998.01.23]] - megoldásokkal<br /> *1998/99:<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_elso_megoldokulcs.PDF|1998.12.17]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_masodik_megoldokulcs.PDF|1999.01.07]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1998osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|1999.01.14]] - megoldásokkal<br /> *1999/00:<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_elso_megoldokulcs.PDF|1999.12.16]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2000.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_1999osz_harmadik_megoldokulcs.PDF|2000.01.13]] - megoldásokkal<br /> *2000/01:<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_elso_megoldokulcs.PDF|2000.12.20]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2000osz_masodik_megoldokulcs.PDF|2001.01.10]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:25%;&quot; |<br /> <br /> *2005/06:<br /> **[[Média:Matek1 mintavizsga 2005osz.pdf|2005.12.19]]<br /> **[[Média:Matek1 vizsga 2005osz elso.jpg|2006.01.05]]<br /> **[[Média:Matek1 vizsga 2006.pdf|2006.01.06]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1 vizsga 2005osz masodik.JPG|2006.01.09]]<br /> **[[Média:Matek1 vizsga 2005osz harmadik.jpg|2006.01.12]]<br /> **[[Média:Matek1 vizsga 2006 2.pdf|2006.01.18]] - megoldásokkal<br /> *2005/06 - kereszt:<br /> **[[Média:Matek1 vizsga 2006tavasz elso.pdf|2006.06.01]]<br /> *2006/07:<br /> **[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.02|2007.01.02]] - megoldásokkal<br /> **[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.09|2007.01.09]] - megoldásokkal<br /> **[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.16|2007.01.16]]<br /> **[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.01.23|2007.01.23]] - megoldásokkal<br /> *2006/07 – kereszt:<br /> **[[Matematika A1 - Vizsga: 2007.06.07|2007.06.07]] - megoldásokkal<br /> *2007/08:<br /> **[[Média:Matek1 vizsga 2007osz masodik.jpg|2008.01.02]]<br /> **[[Média:Matek1 vizsga 2007osz harmadik.pdf|2008.01.09]] - megoldásokkal<br /> *2007/08 – kereszt:<br /> **[[Média:MatekA1_vizsga_2008kereszt_20008_06_04.PDF|2008.06.04]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:25%;&quot; |<br /> <br /> *2011/12:<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_elso.PDF|2011.12.21]]<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_masodik.PDF|2012.01.04]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_harmadik.PDF|2012.01.11]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2011osz_negyedik.PDF|2012.01.18]]<br /> *2011/12 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2012tavasz_elso.PDF|2012.05.30]]<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:MatekA1_2012ősz_1vizsga.PDF|2012.12.19]]<br /> *2012/13 – kereszt:<br /> **[[Média:Anal1_vizsga_2013_05_29.jpg|2013.05.29]]<br /> **[[Média:Matek_a1_kereszt-2013_3.vizsga.jpg|2013.06.05]]<br /> *2013/14:<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2013.12.21.pdf|2013.12.21]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2014.01.18.pdf|2014.01.08]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Matek_A1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]<br /> *2013/14 – kereszt:<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2014.05.28_megoldásokkal.jpg|2014.05.28]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2014.06.04.jpg|2014.06.04]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:25%;&quot; |<br /> <br /> *2014/15:<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2014_12_23.png|2014.12.23]]<br /> **[[Média:Mateka1_vizsga_20150108.png|2015.01.08]]<br /> **[[Média:Matek1_vizsga_2015_01_16.jpg|2015.01.16]]<br /> **[[Média:Mateka1_vizsga_20150122.png|2015.01.22]]<br /> <br /> <br /> *2015/16:<br /> **[[Média:mateka_a1_villany_2016_1.pdf|2015.12.22]]<br /> **[[Média:mateka_a1_villany_2016_2.pdf|2016.01.07]]<br /> **[[Media:MatekA1a_v3_2016_01_14.pdf|2016.01.14]]<br /> **[[Media:MatekA1a_v4_2016_01_21.pdf|2016.01.21]]<br /> <br /> <br /> *2016/17:<br /> **[[Média:matek_a1_villany_2016_osz_1.jpg|2016.12.22]] - [[Média:matek1_vizsga1_2016_12_22_m.jpg|megoldások]]<br /> **[[Média:matek1_vizsga2_2017_01_05.jpg|2017.01.05]] - [[Média:matek1_vizsga2_2017_01_05_m.jpg|megoldások]]<br /> **[[Média:matek1_vizsga3_2017_01_12.jpg|2017.01.12]]<br /> <br /> <br /> *2018/19: - ''Őszi félév''<br /> **[[Média:matek_a1_villany_2018_osz_1.pdf|2018.12.18]] - megoldásokkal<br /> **[[Média:matek_a1_villany_2018_osz_2.jpg|2019.01.03]]<br /> **[[Média:matek_a1_villany_2018_osz_3.jpg|2019.01.10]]<br /> |}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *A félév nagy részében jól használható a feladatok megoldásának ellenőrzésében a [http://wolframalpha.com Wolfram alpha], amely azonban nem sokat ér, ha a megoldás menetét nem értjük. A számonkérések esetén a puszta eredmény közléséért általában 0 pont jár.<br /> *Aki gimnáziumban nem volt matekfaktos és nem találkozott még komolyabb határértékszámítással, differenciálszámítással és integrálással az hatalmas hátárnnyal indul. Itt ugyanis 1-2 előadáson lezavarják azt, amit anno hónapokig taglaltatok, gyakoroltatok a gimnáziumban. A tárgyból tanultak kulcsfontosságúak lesznek további tanulmányaitok során, így mindenképpen bele kell fektetni a kellő energiát. Érdemes minél előbb elkezdeni készülni és gyakorolni a számonkérésekre és ha valami nagyon nem tiszta, megkérdezni valakit róla. Aki még életében nem integrált, az nem fog 1 nap alatt megtanulni!<br /> *Érdemes minél többet gyakorolni, mert általában a példák egy-egy trükkre mennek rá. Így ha minél több ilyen trükköt ismersz, annál könnyebb dolgod van.<br /> *Érdemes minél előbb elmenni vizsgázni, mert általában erőteljesen nehezedik az írásbeli - &quot;Elfogynak a könnyű feladatok&quot;.<br /> *Az írásbelin általában nagyrészt a 2. ZH utáni anyagrészből kérdeznek - Többségében az integrálás. Ez nagyjából 4-5 hét anyaga, tehát megéri alaposan begyakorolni ezeket a témaköröket, mert jó eséllyel három, de akár négy feladat is kikerülhet közülük.<br /> *Ha a számolási feladatok jól mennek, akkor érdemes némi időt rászánni az elméletre is és megpróbálni a szóbelit a jobb jegyért. A szóbelin általában kedvesek és hacsak nem vagy irtózatosan sügér az elméletből, akkor nemigazán buktatnak. Egyszóval megér egy próbát.<br /> *Az MIT single variable calculus előadásai, jegyzetei egyéb anyagai: http://ocw.mit.edu/courses/mathematics/18-01sc-single-variable-calculus-fall-2010/ &lt;br /&gt;<br /> *Az http://ocw.mit.edu -n is érdemes szétnézelődni, nagyon sok hasznos, ingyenes és minőségi tartalom érhető el.<br /> *Integráláshoz nagyon jól használható honlap: https://www.integral-calculator.com/<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zati_technol%C3%B3gi%C3%A1k_%C3%A9s_alkalmaz%C3%A1sok&diff=197036 Hálózati technológiák és alkalmazások 2019-06-11T17:59:06Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Hálózati technológiák és alkalmazások<br /> | tárgykód = VITMAC05<br /> | szak = villany szak<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = TMIT<br /> | jelenlét = 5 gyakorlaton<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAC05/<br /> | tárgyhonlap = https://www.tmit.bme.hu/vitmac05<br /> }}<br /> <br /> A tárgy célkitűzése egyfelől megismertetni a hallgatókat a különböző aktuálisan használt és jövőbe mutató vezetékes hozzáférési technológiák működési elveivel, leginkább az adatkapcsolati rétegre koncentrálva. Másfelől cél a hálózati rétegbeli kommunikáció alapelveinek bemutatása, mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli hálózatokra kiterjedően, különös hangsúlyt fektetve az útvonalválasztási algoritmusokra illetve a csoportos kommunikációra (multicast). Végül cél a szállítási rétegbeli legismertebb protokollok bemutatása is, illetve kitekintést nyújtani a kommunikációs hálózatok jövőbeli fejlődési irányaira.<br /> A tantárgyat sikeresen teljesítő hallgató képes lesz:<br /> *(K3) összehasonlítani különböző vezetékes hozzáférési technológiákat, műszaki és gazdasági szempontból;<br /> *(K2) megérteni a különböző útválasztási algoritmusok működési alapelveit;<br /> *(K2) megérteni a csoportos kommunikáció céljait és megvalósítási lehetőségeit, különböző rétegekben;<br /> *(K2) megérteni a legismertebb szállítási rétegbeli protokollok működését;<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Jegyzetek===<br /> <br /> * [[Media:HTA_jegyzet_Adamis_eloadasok.pdf|Adamis előadásai]]<br /> * [[Media:HTA_jegyzet_ErlangB.pdf|ErlangB]]<br /> * [[Media:HTA_jegyzet_ISDN_hivasfelepites.pdf|ISDN hívásfelépítés]]<br /> * [[Media:HTA_jegyzet_SWOT_elemzes.pdf|SWOT elemzés]]<br /> <br /> ===Összefoglalások===<br /> <br /> * [[Media:HTA_jegyzet_adamis_osszefoglalo.pdf|Adamis anyagrésze]]<br /> * [[Media:HTA_jegyzet_vida_osszefoglalo.pdf|Vida anyagrésze]]<br /> * [[Media:HTA_jegyzet_vizsgaanyag_osszefoglalo.pdf|Vizsgaanyag]]<br /> * [[Media:Csopaki_vizsga.pdf|Csopaki anyagrész vizsgára]]<br /> * [[Media:HTA_ALL.pdf|2016/17 Ősz összes dia egyben (új HTA)]]<br /> <br /> ===Rövidítések===<br /> <br /> * [[Media:HTA_roviditesek_ABC.pdf|ABC rendben]]<br /> * [[Media:HTA_roviditesek_TEM.pdf|TEM rövidítések]]<br /> <br /> ==Zárthelyi feladatsorok==<br /> <br /> ===Zárthelyi===<br /> <br /> *[[Media:HTA_zh_2012_04_13.pdf|2012.04.13.]] - Az Adamis rész 50 pontos volt, aláírás 45 ponttól (50%) volt<br /> *[[Média:HTA ZH B csop 20140417.pdf|2014.04.17.]] - B csoport, aláírás 32,5 ponttól (50%)<br /> *[[Média:HTA ZH A csop 20140417.jpg|2014.04.17.]] - A csoport, Csopaki része<br /> *[[Média:HTA_ZHAB_20181026.pdf|2018.10.26.]] - A és B csoport<br /> <br /> ===Pótzárthelyi===<br /> <br /> *[[Media:HTA_pzh_2012.pdf|2012.]]<br /> *[[Media:HTA_pzh_2012_05_10.pdf|2012.05.10.]]<br /> *2014 tavasz [[Media:HTA_pzh_2014_tavasz1.JPG|első rész]], [[:Media:HTA_pzh_2014_tavasz2.JPG|második rész]]<br /> <br /> ==Vizsga feladatsorok==<br /> <br /> * [[Media:HTA_vizsga_2011_05_24.pdf|2011.05.24.]]<br /> * [[Media:HTA_vizsga_2011_05_31.pdf|2011.05.31.]]<br /> * [[Media:HTA_vizsga_2011_05_31_1.pdf|2011.05.31.]] - részletesebb<br /> * [[Media:HTA_vizsga_2011_12_22.pdf|2011.12.22.]]<br /> * [[Media:HTA_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23.]]<br /> * [[Media:HTA_vizsga_2012_05_29.pdf|2012.05.29.]]<br /> * [[Hálózati_technológiák_és_alkalmazások - Vizsga 2014.05.28|2014.05.28.]]<br /> <br /> ==Záróvizsga==<br /> <br /> * [[Media:HTA_zv_tetelsor_2009.pdf|Tételsor - 2009.]]<br /> * [[Media:HTA_zv_tetelsor_2012.pdf|Tételsor - 2012.]]<br /> <br /> <br /> {{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Villamos_energetika&diff=197035 Villamos energetika 2019-06-11T17:59:05Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |név=Villamos energetika<br /> |tárgykód=VIVEAB01<br /> |régitárgykód=VIVEA207<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=4<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=VET<br /> |kiszh=7 db<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli beugróval és &lt;br&gt;opcionális szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |labor=3 alkalom<br /> |levlista=villenerg{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEA207<br /> |targyhonlap=http://vet.bme.hu/tantargyak/villamos-energetika<br /> }}<br /> <br /> '''Az itt közzétett anyagok nem hivatalosak, azok csak tájékoztató jellegűek vagy (esetlegesen) tanulást segítők. A hivatalos, lektorált anyagok a https://vet.bme.hu/ -n bejelentkezés után megtekinhetők.'''<br /> <br /> <br /> A tantárgy célja a villamosenergia-rendszerekkel kapcsolatos azon alapismeretek oktatása, amely minden villamosmérnöknek szükséges és egyben megalapozás azok részére, akik a Villamosenergia-rendszerek vagy a Energiaátalakító rendszerek szakirányon folytatják a tanulmányaikat.<br /> Betekintés nyújt a villamosenergetika fő területein (termelés, szállítás, szolgáltatás, környezeti hatások) megnyilvánuló paradigmaváltásba, a modern technológiákba és eljárásokba. A tárgy fontos ismereteket ad a villamosenergetika-rendszerek működése és üzemeltetése témakörben is.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] tárgy aláírásának megszerzése.<br /> *'''Jelenlét:''' A 7-ből 5 gyakorlaton, és mindhárom laboron kötelező részt venni. Egy labor pótlására van lehetőség.<br /> *'''KisZH:''' Minden gyakorlat elején 10 perces kiszárthelyit kell írni. A legjobb három eredménye számít. Csak 0-ást vagy 5-öst lehet szerezni. Az aláírás feltétele legalább két 5-ös kisZH. Pótlási lehetőség nincs. A kisZH feladatai az előre kiadott segédletből kerülnek ki, csak más számokkal.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 1 darab nagyzárthelyit kell megírni. '''Egy pótlási lehetőség van, nem kötelező ppzh-t tartaniuk!''' A ZH 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll. Elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat! Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez. Egy feladatra csak akkor kapsz pontot, ha legalább a 40%-át megcsináltad.<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli vizsga szóbeli kiegészítés lehetőségével. Ha az írásbeli eredménye legalább elégséges, akkor a vizsgaeredmény legfeljebb egy jeggyel változtatható a szóbelin. Az írásbeli feladatkiosztása és pontrendszere azonos a zárthelyiével. Legalább négyes zárthelyivel (a rendes ZH-n) lehetőség van a pótlási héten elővizsgázni.<br /> *'''Végső jegy:''' Ha a vizsga elégtelen, akkor a végső jegy automatikusan elégtelen. A végső jegyet a vizsgajegy 70%-a, a nagyzárthelyire kapott jegy 30%-a.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hasznos anyagok===<br /> <br /> *'''''Horváth István: Villamosművek feladatgyűjtemény''''' - A tárgyhoz ajánlott irodalom. A vizsga számolós példái ebből vannak!<br /> *[[Media:villenerg_jegyzet_képletgyűjtemény.pdf|Képletgyűjtemény]] - Kézzel írt, szkennelt. Nem fedi le a teljes anyagot!<br /> *[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátorok.pdf|Helyettesítőképek]] - A transzformátorok zérus sorrendű helyettesítőképei. A ZH/vizsga 10 beugró kérdése között gyakran feltűnik 1-1 ezek közül.<br /> *A tárgyhoz általában kiadnak egy ellenőrző kérdéssort is:<br /> ** [[Media:villenerg_vizsga_vizsgakérdéskidolgozás.pdf|2004]] - Egész jól lefedi a teljes anyagot. Számos ZH/vizsga feladat megoldási elve is megtalálható benne.<br /> ** [[Media:villenerg_vizsga_tételkérdéskidolgozás.pdf|2007]] - Kézzel írt, scannelt.<br /> ** [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|2010]] - ZH/vizsgakészüléshez erősen ajánlott, gyakran kérnek számon ezekhez kísértetiesen hasonló feladatokat. A végén van hibajegyzék is.<br /> ** [[Media:villenerg_vizsga_2011_ellenörzőkérdések.pdf|2011]] - Csak a kérdéssor.<br /> <br /> ===Előadás/gyakorlat jegyzetek===<br /> <br /> *2011/12 tavaszi félév előadásainak kézzel írt jegyzete (15 - ZH konzultáció, 21 - Vizsga konzultáció):<br /> :Ha valakinek van kedve, bontsa szét ezt a kupacot, külön-külön egymás alá pakolva az előadásokat és melléjük írva, hogy melyik miről szól. Előre is köszi ;)<br /> <br /> :[[Media:villenerg_jegyzet_előadás_1_2012.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_2_2012.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_3_2012.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_4_2012.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_5_2012.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_6_2012.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_7_2012.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_8_2012.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_9_2012.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_10_2012.pdf|10]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_11_2012.pdf|11]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_12_2012.pdf|12]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_13_2012.pdf|13]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_14_2012.pdf|14]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_15_2012.pdf|15]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_16_2012.pdf|16]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_17_2012.pdf|17]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_18_2012.pdf|18]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_19_2012.pdf|19]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_20_2012.pdf|20]] [[Media:villenerg_jegyzet_előadás_21_2012.pdf|21]]<br /> <br /> *Kézzel írt gyakorlatjegyzetek:<br /> **'''2009''': [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_2.pdf|2]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_4.pdf|4]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_7.pdf|7]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_8.pdf|8]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_9.pdf|9]] [[Media:villenerg_jegyzet_2009_gyakorlat_10.pdf|10]]<br /> **'''2012''': [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_1.pdf|1]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_2.pdf|2]][[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_3.pdf|3]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_5.pdf|5]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_6.pdf|6]] [[Media:villenerg_jegyzet_2012_gyakorlat_7.pdf|7]]<br /> <br /> ===Egyéb segédanyagok===<br /> <br /> Ezek a jegyzetek, nem konkrétan ehhez a tárgyhoz készültek, de szorosan kapcsolódnak a tárgy tematikájához. Van köztük egy-két elég hasznos anyag is:<br /> *[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek.pdf|Elektrotechnika jegyzet]] - Részben elektrotechnikás anyagok vannak benne, de jól összefoglalja az ott tanultakat.<br /> *[[Media:villenerg_jegyzet_hasznosjegyzet.pdf|Összefoglaló jegyzet]] - Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők, hálózatág feszültségesés viszonyai.<br /> *[[Media:villenerg_jegyzet_villamosgépek_mágnesesmezők.pdf|Villamosgépek]] - Villamos gépek mágneses mezeje, váltakozóáramú tekercselések.<br /> *[[Media:villenerg_jegyzet_transzformátor.pdf|Transzformátorok]] - Egyfázisú transzformátorok alapjai.<br /> *[[Media:eltech_kapcsolodó_anyagok_háromfázisúvektorok.pdf|Parkvektor]] - A háromfázisú vektorok módszere.<br /> <br /> == Nagyzárthelyi ==<br /> <br /> *2017 tavaszától Ladányi József lett a tárgy előadója, emiatt a zh-k típusfeladatai, felépítése megváltozott. Gyakorlásképp persze a korábbi zh-k is jók, de a 2017-től feltöltött zh-k számítanak frissnek.<br /> **A '''ZH''' 5 darab egyenként 8-12 pontos feladatból áll.<br /> **Az elméleti, levezetős kérdés is előfordulhat, de többségében gyakorlati példák.<br /> **Az elérhető maximum 50 pontból legalább 20 pontot kell szerezni az elégségeshez.<br /> **Ha bármely feladat eredménye kisebb, mint a feladatra adható összpontszám 40%-a, akkor az a feladat automatikusan 0 pontot ér. Zh-n, pót ZH-n és vizsgán egyaránt érvényes!<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:villenerg_zh_20070427.pdf|2006/07 tavasz]] - [[Media:villenerg_zh_20070427_megoldások.pdf|Nem hivatalos megoldás]]<br /> *[[Media:villenerg_zh_20100414.pdf|2009/10 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> *[[Media:villenerg_zh_20110411_Acsoport_megoldással.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Villenerg_2012_tavasz_ZH.pdf|2011/12 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Villenerg_2013_tavasz_ZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Villenerg_2014_tavasz_ZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Villenerg_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:2016_04_15_ZH_A_B_mo.pdf|2015/16 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:zh_2017_04_03_A.pdf|2016/17 tavasz]] - A csoport<br /> *[[Media:Villenerg_zh_2019_tavasz.pdf|2018/19 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:villenerg_zh_20070521_pzh.pdf|2006/07 tavasz]]<br /> *[[Media:villenerg_zh_20080519_pzhAcsoport_megoldásokkal.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, nem hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Villenerg_2013_tavasz_pótZH.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Villenerg_PZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> === Pótpót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:villenerg_zh_2010519_Acsoport_megoldással.pdf|2009/10 tavasz]] - A csoport, nem hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Villenerg_2013tavasz_pózpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> *[[Media:Villenerg_2014_tavasz_pótpótZH.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> === Kis ZH ===<br /> A beugrókérdések változhatnak, az aktuális feladatsorok mindig elérhető a tanszéki honlapon.<br /> <br /> Nem mindegyik feladatsorban voltak megoldások. Itt gyűjtöttük össze a megoldással nem rendelkező feladatsorok megoldásait:<br /> <br /> *[[Media:Villenerg kisZH 4 megoldas.pdf|4. Beugró megoldások]]<br /> *[[Media:Villenerg kisZH 5 megoldas.pdf|5. Beugró megoldások]]<br /> *[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6c.jpg|2017. tavasz 6. beugró &quot;C&quot;]]<br /> *[[Media:villenerg_kisZH_17tavasz_6h.jpg|2017. tavasz 6. beugró &quot;H&quot;]]<br /> <br /> ==Laborok==<br /> <br /> Az NFL és a TVM labor elején beugrót kell írni. A beugrókérdések ettől eltérőek is lehetnek, de azért iránymutatásnak jók.<br /> <br /> '''Ezek megtanulása viszont nem mentesít a segédlet alapos áttanulmányozása alól!'''<br /> <br /> VGM laboron nem szokott beugró lenni, de azért nem árt tájékozódni, nem változott-e a rendszer.<br /> <br /> ===2018/19 tavasz===<br /> *[[Media:NFL_VIEN_Lab_beugrókérdések.pdf|NFL]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva, '''javított változat!'''<br /> *[[Media:Villamos_energetika_VMK_Labor_ellenőrző_kérdések.pdf‎|TVM]] labor ellenőrző kérdései kidolgozva<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:90%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_20080605.pdf|2008.06.05]] - nem hivatalos megoldással<br /> *2008/09:<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_20090618.pdf|2009.06.18]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_20100603.pdf|2010.06.03]] - megoldások nélkül<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_20100610.pdf|2010.06.10]] - nem hivatalos megoldással, összeollózva <br /> *2010/11<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Acsoport.pdf|2011.05.27]] - A csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_20110527_Bcsoport.pdf|2011.05.27]] - B csoport, [[Media:villenerg_vizsga_2010_tételsor.pdf|megoldás]]<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Acsoport.pdf|2012.05.25]] - A csoport megoldással<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_20120525_Bcsoport.pdf|2012.05.25]] - B csoport megoldással<br /> *2012/13:<br /> **[[Média:Villenerg_2013.05.22_elővizsga.pdf‎|2013.05.22]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:Villenerg_2013.05.27_vizsga.pdf‎|2013.05.27]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:Villenerg_vizsga_20130610.pdf|2013.06.10]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.17.pdf|2013.06.17]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:Villenerg_vizsga_2013.06.21.pdf|2013.06.21]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 50%;&quot; |<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.21.pdf|2014.05.21]] - elővizsga A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_2014.05.28.pdf|2014.05.28]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:villenerg_vizsga_2014.06.02.pdf|2014.06.02]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:Villenerg_vizsga_2014.06.06.pdf|2014.06.06]] - A és B csoport, hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> *2015/16:<br /> **[[Media:villenerg_1v_2016_05_30_minta.pdf|2016.05.30.]] - hivatalos megoldásokkal<br /> **[[Media:villenerg_2v_2016_06_06_minta.pdf|2016.06.06.]] - hivatalos megoldásokkal<br /> <br /> *2018/19:<br /> **[[Media:villenerg_elovizsga.pdf|2019.05.20.]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:villenerg_1.vizsga.pdf|2019.05.27.]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:villenerg_2.vizsga.pdf|2019.06.03.]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> * A ZH/vizsga beugró feladatának kérdései a hivatalos kiírással ellentétben, nem csak a gyakorlatok ellenőrző kérdéseiből kerülnek ki. A legjobb felkészülési stratégia az, ha végigoldjátok az összes 2012 tavasz utáni ZH és vizsga beugró feladatot. Ha ez megvan, akkor jó eséllyel már nem érhet nagy meglepetés.<br /> * A ZH-ban eléggé sablon feladatok vannak. Mindenképpen érdemes előtte átnézni a régi, hivatalos megoldásokkal ellátott feladatsorokat.<br /> * Az &quot;elővizsga&quot; elsőre jó választásnak tűnhet, azonban semmi sem garantálja, hogy könnyebben teljesíthető lenne, mint az összes többi vizsga. Sőt volt olyan év is, amikor az elővizsga nehezebb volt, mint némelyik utána következő vizsga.<br /> * A vizsgákra a legjobb felkészülési stratégia az, ha végigoldod a régi, hivatalos megoldásokkal rendelkező ZH és vizsgasorokat. Évről évre előfordul, hogy ismételődnek a feladatok minimális változtatással, de ami sokkal fontosabb, hogy egy-egy hivatalos megoldásból el lehet lesni a trükköket, amik segítségével már könnyen megoldható egy új, de hasonló feladat.<br /> * Ha valamit nagyon nem értesz, akkor érdemes lehet a segédanyagok között található régi ellenőrző kérdéssorok kidolgozásai között kutakodni. Sok hasznos elméleti anyag és feladatkidolgozás fellelhető bennük.<br /> * PRO TIPP: Az első Zh-ra készüljetek jól fel, mert nagyon SOK(Zh pontszám + előadások száma)*0.2) pluszpontot lehet vinni belőle! Viszont ehhez az kell, hogy az első vizsgátokon átmenjetek, és bennt legyetek minimum 7 előadáson... Járjatok be saját bőrömön tapasztaltam ;).<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9diakommunik%C3%A1ci%C3%B3&diff=197034 Médiakommunikáció 2019-06-11T17:59:03Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Médiakommunikáció<br /> | tárgykód = VIHIA325<br /> | szak = villany szak<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 6<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = HIT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA325/<br /> | tárgyhonlap = http://www.hit.bme.hu/adatlap/tantargy/args/BMEVIHIA325<br /> }}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> * [ftp://152.66.249.86/kovacsi/ dr. Kovács Imre tárhelye]<br /> <br /> ==Elméleti összefoglaló==<br /> <br /> * [[Media:Mediakomm_tematika_2011.pdf|Tematika - 2011.]]<br /> * [[Media:Mediakomm_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló - 1. rész]]<br /> * [[Media:Mediakomm_osszefoglalo_2.pdf|Összefoglaló - 2. rész]]<br /> <br /> ==Zárthelyi feladatsorok==<br /> <br /> ===Minta Zárthelyi===<br /> <br /> * [[Media:Mediakomm_zh_minta_2008.pdf|2008.]]<br /> * [[Media:Mediakomm_zh_minta_2011.pdf|2011.]] - megoldással<br /> <br /> ===Zárthelyi===<br /> <br /> * [[Media:Mediakomm_zh_2010_04_15.pdf|2010.04.15.]]<br /> * [[Media:Mediakomm_zh_2010.pdf|2010.04.15.]] - megoldással<br /> * [[Media:Mediakomm_zh_2011.pdf|2011.]] - megoldással<br /> * [[Media:Mediakomm_zh_2012.pdf|2012.]]<br /> * [[Médiakommunikáció - ZH 2013.04.09.|2013.04.09.]] - megoldással<br /> * [[Médiakommunikáció - ZH 2014.04.22.|2014.04.22.]]<br /> <br /> ===Pótzárthelyi===<br /> <br /> * [[Media:Mediakomm_pzh_2012.pdf|2012.]]<br /> * [[Media:Mediakomm_2014_tavasz_pzh.pdf|2014. tavasz]]<br /> <br /> ===Pót-pótzárthelyi===<br /> <br /> * [[Media:Mediakomm_ppzh_2011.pdf|2011.]] - nagyfeladat megoldással<br /> * [[Media:Mediakomm_PPZH_2015tavasz.pdf|2015 tavasz]]<br /> <br /> ==Vizsga feladatsorok==<br /> <br /> A tárgy tematikája 2013-tól kezdődően megváltozott. A ZH utáni anyagrész nem egyezik a korábbi években leadottal.<br /> <br /> * [[Media:Mediakomm_vizsga_2008.pdf|2008.]] - megoldással<br /> * [[Media:Mediakomm_vizsga_1_2011.pdf|2011.]] - 1. vizsga<br /> * [[Media:Mediakomm_vizsga_2_2011.pdf|2011.]] - 2. vizsga<br /> * [[Media:Mediakomm_vizsga_2011.pdf|2011.]] - megoldással<br /> * [[Media:Mediakomm_vizsga_1_2012.pdf|2012.]] - 1. vizsga<br /> * [[Media:Mediakomm_vizsga_2_2012.pdf|2012.]] - 2. vizsga<br /> * [[Médiakommunikáció_-_vizsga_2013.05.29.|2013.05.29.]]<br /> * [[Médiakommunikáció_-_vizsga_2013.06.12.|2013.06.12.]]<br /> * [[Médiakommunikáció_-_vizsga_2014.01.14.|2014.01.14.]]<br /> * [[Médiakommunikáció_-_vizsga_2014.06.04.|2014.06.04.]]<br /> * [[Médiakommunikáció_-_vizsga_2015.01.06.|2015.01.06.]]<br /> * [[Media:Mediakomm_vizsga_20150603.pdf|2015.06.03.]]<br /> <br /> Vizsgakérdések kidolgozásai:<br /> * [[Media:mediakomm_vizsga_kerdesek_kidolgozva.pdf|2014.06.04. és 2015.01.06.]]<br /> * [[Media:Mediakomm_kerdeskidolgozas_.pdf|2013.05.29., 2013.06.12., 2014.01.14. vizsgák és 2013.04.09., 2014.04.22. ZH-k, 2014 pótZH kidolgozása]]<br /> <br /> ==Záróvizsga==<br /> <br /> * [[Media:Mediakomm_zv_2012.pdf|2012. szóbeli tételek]]<br /> * [[Media:Mediakomm_zv_2015.pdf|2015. szóbeli tételek]]<br /> <br /> <br /> '''Figyelem! Kovács Imre nem adta a nevét a kidolgozásokhoz, azaz nincs lektorálva meg egyáltalán ellenőrizve sem hogy jók-e, csak azért van a neve, mert a diákból lettek kiollózva!'''<br /> <br /> <br /> {{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Nagyfrekvenci%C3%A1s_rendszerek&diff=197033 Nagyfrekvenciás rendszerek 2019-06-11T17:59:01Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Nagyfrekvenciás rendszerek<br /> | tárgykód = VIHVAC04<br /> | szak = villany szak<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAC04/<br /> | tárgyhonlap = https://fourier.hvt.bme.hu/course/view.php?id=14<br /> }}<br /> <br /> A tárgy a nagysebességű vezeték nélküli és vezetékes hálózatok rendszer-elvű tárgyalását tűzi ki célként. A rendszerek általános bemutatása után az rendszerelemek szerepét és feladatait részletezi a rádiós hálózatok tervezése mélységéig. Ezen túl kiemelten foglalkozunk a rádiós rendszerek frekvencia erőforrásának tervezésével, a frekvenciagazdálkodással; a sugárzott hullámok EMC emisszió és immunitás tervezési szempontjaival és a rádióhullámok élettani hatásaival.<br /> A hálózatok általános tárgyalása után a tárgy top-down elven részletezi következő hálózatokat és hálózati elemeket: földi pont-pont mikrohullámú összeköttetések, földi mobil rendszerek hozzáférési hálózat rádiós elemei, műholdas távközlő rendszerek - műholdas távközlő rendszerek fedélzeti rendszere és földi állomása, műholdas helymeghatározó és navigációs rendszerek, műsorszóró hálózatok, kábeltelevízió hálózatok elemei – réz ill. optikai hálózati megoldások.<br /> A hallgatók a tárgy keretében készség szintű ismereteket szereznek a vezetékes és vezeték nélküli rendszerek, mikrohullámú rendszerelemek méretezése és alkalmazása területén. A tárgy hallgatói képesek lesznek rádióhálózatok üzemi frekvenciáinak, antennáinak kiválasztására és a rádiószakasz fő paramétereinek meghatározására. Megismerkednek a EM távérzékelési rendszerek alapjaival, melyeket napjainkra számos területen alkalmaznak: jármű ütközés elhárítás, geodéziai, térképészeti alkalmazások, stb.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' [[BSc Infokommunikációs rendszerek specializáció]] -ra való bekerülés.<br /> *'''Jelenlét:''' A tárgyból az előadások és gyakorlatok nem válnak szét, megjelenés nem kötelező, azonban hivatalos jegyzet hiányában érdemes bejárni az előadásokra.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 darab nagy zárthelyi van (bármit is írjon a zh beosztás :) ) Az egyik zh a félév közepén (Seller tanár úr részéből) a másik félév végén (Nagy tanár úr részéből). Az aláírás feltétele a kettő átlagából legalább 50%. Megajánlott 4-es illetve 5-ös szerezhető! Érdemes megszerezni, mert nem nagy erőfeszítés és kevesebb vizsgád lesz!<br /> *'''Vizsga:''' A tárgy írásbeli vizsgával zárul, ha a megajánlott jegyet nem sikerül megszerezni vagy javítani szeretnél.<br /> <br /> ==Előadók weboldalai==<br /> * [https://home.hvt.bme.hu/~seller/NR_BSc/ Dr. Seller Rudolf]<br /> * [https://home.hvt.bme.hu/~nagy/ Dr. Nagy Lajos]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Jegyzetek===<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_2008.pdf|Teljes kidolgozás - 2008.]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_seller_osszefoglalo.pdf|Seller összefoglaló]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_Smith Chart.pdf|Smith Chart]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_zaj.pdf|Zaj]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvencias_zh2_kidolgozas_elmélet.pdf|Elmélet kidolgozás]]<br /> <br /> ===Példák===<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_tavvez_pelda.pdf|Távvezeték példa]] - megoldással<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_Wigner.pdf|Wigner]] - példákkal<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_jegyzet_feladatok_mo.pdf|Feladatok]] - megoldással<br /> * [[Media:Nagyfrekvencias_zh2_kidolgozas_peldak.pdf|Néhány további feladat]] - megoldással<br /> <br /> ==Könyv==<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_1_81.pdf|Antenna könyv - 1-81. oldal]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_82_183.pdf|Antenna könyv - 82-183. oldal]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_184_292.pdf|Antenna könyv - 184-292. oldal]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_293_390.pdf|Antenna könyv - 293-390. oldal]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_391_512.pdf|Antenna könyv - 391-512. oldal]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_konyv_antennakonyv_513_536.pdf|Antenna könyv - 513-536. oldal]]<br /> <br /> ==Zárthelyi feladatsorok==<br /> '''A zárthelyik megadott határ feletti teljesítésével megajánlott jegy szerezhető!'''<br /> <br /> ===1. Zárthelyi===<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh_2008_05_14.pdf|2008.05.14.]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh_2011.pdf|2011]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh1_2012.pdf|2012]]<br /> * [[Media:nagyfrek_zh1_2015.pdf|2015]]<br /> *2017 ősz: a választék nem túl nagy feladatokból, előző évek kombinációja volt (a zh 138 pontos volt, de 100 feletti pont is csak 100%-nak számít összességében) <br /> <br /> ===2. Zárthelyi===<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh2_2012_05_11.pdf|2012.05.11.]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_zh2.pdf|Minta feladatsor]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvencias_2014_tavasz_ZH.pdf|2014. tavasz]]<br /> <br /> ===Pótzárthelyi===<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_pzh2_2012_05_16.pdf|2012.05.16.]]<br /> <br /> ==Vizsga feladatsorok==<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_vizsga_nagy.pdf|Dr. Nagy Lajos feladatsor]]<br /> * [[Media:Nagyfrekvrdsz_vizsga_seller.pdf|Dr. Seller Rudolf feladatsor]]<br /> <br /> ==Záróvizsga==<br /> {{Rejtett | mutatott='''2010/2011 őszi félév''' | szöveg=<br /> *A vezetett illetve rádiós összeköttetések jellemzői. Rádiócsatorna. Szabadtéri terjedés.<br /> *Hullámterjedési módok. Fizikai modellek.<br /> *Az antennák jellemzése.<br /> *Huzalantennák.<br /> *Apertúra antennák.<br /> *Zaj (ekvivalens zajhőmérséklet, zajtényező, sorbakapcsolt blokkok zajtényezője).<br /> *Illesztett szűrő és értelmezése GWN esetében, korrelációs vevő.<br /> *Elektronikus nyalábformálású antenna (DBF) alapjai.<br /> *Interferencia szűrés (SLC) DBF alkalmazásával (MSINR).<br /> *Iránymérés DBF alkalmazásával (Fourier, Capon).<br /> }}<br /> <br /> {{Lábléc - Infokommunikációs rendszerek (BSc) szakirány}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=A_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1studom%C3%A1ny_alapjai&diff=197032 A számítástudomány alapjai 2019-06-11T17:59:00Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=A számítástudomány alapjai<br /> |tárgykód=VISZAA05<br /> |régitárgykód=VISZAA02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=SZIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=szóbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=szamtud{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAA05/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/sza/<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/2092668020957778<br /> }}<br /> <br /> '''A számítástudomány alapjai''' fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. A tantárgy első féléves, alapvetően szemléletformáló jellegű. Az itt tárgyalt elvek, módszerek később több tárgy elméleti anyagrészeinél is hasznosak lesznek. Az anyag nem könnyű, a sikeres teljesítéshez, a zárthelyikhez főleg a számítások rutinjának megszerzése fontos, míg a vizsgán az elmélet alapos ismeretére helyezik a hangsúlyt.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> *'''Jelenlét''': Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel.<br /> <br /> *'''NagyZH''': A félév során két ZH van. Mindkét zárthelyi 6 darab egyenként 10 pontos feladatból áll, ebből a 6. IMSC feladat. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-n külön-külön el kell érni 18 pontot, és a két ZH átlagában 24 pontot. A feladatok között általában mindig van 1-2 &quot;ingyenfeladat&quot;, melyek valamilyen alaptételre/algoritmusra van kihegyezve. Érdemes ezeket a típuspéldákat jól begyakorolni, mert könnyen lehet általuk extra 10 pontokhoz jutni!<br /> Legfeljebb az egyik ZH-t lehet pótolni, de azt szükség esetén kétszer is (pótpót ZH). Az új eredmény mindig felülírja az alábbit, ugyanakkor a megszerzett aláírás a sikertelen javítás esetén sem vész el, ilyenkor az aláírás megszerzéséhez szükséges pontszám lesz a ZH eredménye.<br /> <br /> *'''Vizsga''': A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van. 15 előre kiadott részletesen specifikált tétel van. A vizsgán ezek közül kell egyet kidolgozni, erre van 30 perc. A tárgyból az elégséges megszerzéséhez alapkövetelmény a tételben '''vastagon szedett''' fogalmak definíciójának alapos ismerete és értése. A vizsgán nemcsak a kapott tételből kérdeznek, hanem random más tételek alapfogalmaira és alaptételeire is rákérdeznek. '''FONTOS:''' Ha a vizsgán kiderül, hogy akárcsak egyetlen alapfogalmat/tételt nem tudsz rendesen, akkor függetlenül az eddigi teljesítménytől automatikusan megbuktatnak. '''A bizonyítások ismerete csak a jobb jegyért elvárt.''' Minél több és nehezebb bizonyítást tud és ért valaki, annál jobb jegyre számíthat. A vizsga pontszámába bekerülnek a két nagy ZH és a gyakorlaton szerzett pontok arányosan, és ezek is alakíthatják a jegyet, viszont ezek csak akkor kerülnek be az összpontszámba, ha az elégséges szintet elérted már.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Tételkidolgozás, gyakorló feladatok===<br /> <br /> * [https://easymaths.hu/onlinekurzusok/bme/szamitastudomany_alapjai/33/1068 Oktató videók - Papp Márton] - A megújult számtud (VISZAA02) tételsorát követő, zh- és vizsgafelkészülést segítő oktató videók. Minden fogalom, tétel és algoritmus, amit a vizsgára tudni kell, részletes magyarázattal és példákkal. A zh-n szereplő anyagrészekhez gyakorló példák, megoldással és részletes magyarázattal. Kérdések a videókkal kapcsolatban: szamtudkorrep@gmail.com<br /> * [https://www.khanacademy.org/computing/computer-science KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> <br /> ===ZH/Vizsga jegyzetek és segédanyagok===<br /> <br /> Ezen segédanyagok a régi [[A számítástudomány alapjai (régi)|számtudhoz]] készültek, így több témakör kikerült az új tematikából, pl. az absztrakt algebra.<br /> <br /> A tantárgyból szóbeli vizsga van. A tanszék minden évben kijelöl egy tételsort, amelyben a legfontosabb fogalmak (definíciók, tételek, bizonyítások) szerepelnek. Az aktuális tételsor mindig elérhető a tanszéki honlapon! '''FONTOS:''' A vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen a tételsorban szereplő összes fogalom, tétel és definíció pontos ismerete!<br /> * '''''Katona-Recski-Szabó: A számítástudomány alapjai''''' - A tárgy hivatalos könyve, ami teljes mértékben lefedi a tananyagot.<br /> * [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/NESZ.pdf Fleiner Tamás jegyzete] - Nem csak ehhez a tárgyhoz készült, így kicsit keresgélni kell benne az anyagrészeket, de mindent lefed, amire a vizsgán szükséged lehet.<br /> * [http://cs.bme.hu/sza/anim.html Animációk gyűjteménye] - Számos algoritmus és fogalom bemutatása animációval. Érdemes áttanulmányozni!<br /> *[[Media:szamtud_vizsga_tetelek_2009.pdf|Tételkidolgozás (2009)]] - Kondor Máté András munkája. '''VIGYÁZAT:''' Több dolog is van benne, ami hibás vagy nem elfogadott a tanszék részéről - Például: prím szám vs. felbonthatatlan szám<br /> *[[Media:Szamtud tétel kidolgozás 2013 ősz Eke Máté.pdf|Tételkidolgozás (2013)]] - Eke Máté munkája, hibák előfordulhatnak benne. '''FIGYELEM:''' Ez csak egy célirányos vázlat, amit akkor célszerű használni, ha már elsajátították az anyagot. Számos rész a Fleiner-jegyzetből van véve csak egyszerűbben, rövidebben megfogalmazva. Ha csak pusztán ebből készültök, az nem biztos, hogy elég lesz a vizsgára.<br /> *[[Media:Sza_tetelek_2015.pdf|Tételkidolgozás (2015)]] - Lőrincz Szabolcs munkája. Tartalmazhat hibákat. (A kidolgozás összefoglaló jellegű.)<br /> *[[Média:Számítástudomány alapjai tételek 2018.pdf|Tételkidolgozás (2018)]] - Kidolgozás a 2018 őszi SZA tételsorhoz.<br /> *[[A számítástudomány alapjai - Segédanyagok a vizsgához|Szerkeszthető tételsor]] - Tételek, fogalmas, definíciók és algoritmusok a tételsor szerint csoportosítva. Hibák előfordulhatnak benne! '''Szerkesszétek, bővítsétek!'''<br /> * [[Media:sza_1zh_2017.pdf|1. zárthelyi összefoglaló]] - az első zárthelyi anyagrészéhez tartozó elméleti összefoglaló (Molnár Martin, 2017).<br /> * [[Media:sza_2zh_2017.pdf|2. zárthelyi összefoglaló]] - a második zárthelyi anyagrészéhez tartozó elméleti összefoglaló (Molnár Martin, 2017).<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok===<br /> *[[A számítástudomány alapjai - Régi ZH feladatok vegyesen|Régi ZH feladatok vegyesen]] - Nagy részüknél megoldás is van!<br /> *[[Média:Szamtud_Láng_Csabáné_Számelmélet_példatár.PDF|Láng Csabáné: Számelmélet példatár]] - Itt csak a számelmélet témakörhöz vannak gyakorló példák.<br /> *[[Média:Szamtud_Feladatok_a_tárgyhonlapról.PDF|Gyakorló feladatok a tárgyhonlapról]] - Megoldások nélkül. Néhány régi ZH feladatsor is van a végén.<br /> *[[Média:Szamtud_vizsga_régi_feladatsorok.PDF|Régi vizsgafeladatsorok]] – Ugyan ma már a vizsga csak szóbeli, de a ZH-k előtti gyakorlásra teljesen alkalmasak ezek a feladatok is.<br /> *Témakörök szerint csoportosított feladatok megoldásokkal együtt:<br /> **[[Média:Szamtud_Kisfuzet1_Alapfogalmak.PDF|Kisfüzet 1 - Alapfogalmak]]<br /> **[[Média:Szamtud_Kisfuzet2_Sikbarajzolhatosag.PDF|Kisfüzet 2 - Síkbarajzolhatóság]]<br /> **[[Média:Szamtud_Kisfuzet3_Szinezesek.PDF|Kisfüzet 3 - Színezések]]<br /> **[[Média:Szamtud_Kisfuzet4_Bonyolultsagelmelet.PDF|Kisfüzet 4 - Bonyolultságelmélet]]<br /> *[[A számítástudomány alapjai - Ismert NP teljes problémák|Ismert NP teljes problémák]]<br /> <br /> ===Drótos Márton 2011 őszi gyakorlati anyagai===<br /> <br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak _1.pdf|Ismerkedés a tárggyal]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_1.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak _2.pdf|Hányféleképpen?]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_2.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_3.pdf|Rendezések, valamint gráfok alapfogalmai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_3.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_4.pdf|Fák, utak és körök]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_4.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_5.pdf|Legrövidebb utak]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_5.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_6.pdf|Maximális folyam, valamint minimális vágat]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_6.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_7.pdf|Összefüggőség, valamint páros gráfok]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_7.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_8.pdf|Görög betűk, valamint színezés alapjai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_8.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_9.pdf|Gráfok színezése, síkbrajzolhatósága, duálisa és PERT]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_9.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_10.pdf|P?NP]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_10.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_11.pdf|Számelmélet alapjai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_11.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_12.pdf|Lineáris kongruenciák, valamint absztrakt algebra]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_12.pdf|megoldások]]<br /> #[[Media:Számtud_DM_gyak_13.pdf|Gyűrűk, testek és csoportok]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_13.pdf|megoldások]]<br /> <br /> ==Első zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%&quot; |<br /> <br /> ===Rendes ZH===<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_1998tavasz_A_csoport.PDF|1997/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_1999tavasz.PDF|1998/98 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2003tavasz_megoldokulcs.PDF|2002/03 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2009osz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2010osz.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_ZH1_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[Média:szamtud_zh151022mo.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> *[[Média:Szamtud_zh1_2018_osz.pdf|2018 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%&quot; |<br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> *[[Média:Szamtud_pzhk_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_pzh1_2003tavasz.PDF|2002/03 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_pzh1_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_pzh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_pzh1_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Média:Szamtud_pzh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_pzh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_pzh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_pZH1_2013osz_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:szamtud_pzh1_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[Média:szamtud_potzh1_151207mo..pdf|2015/16]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:szamtud_potzhk.pdf|2018 ősz]] - megoldásokkal (elsőPZH, másodikPZH egyben)<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%&quot; |<br /> <br /> ===Pótpót ZH===<br /> *[[Média:Szamtud_ppzh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_ppzh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Számtud 2012ősz ppZH 1.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_ppzh1_2015osz.PDF|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> |}<br /> <br /> ==Második zárthelyi==<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%&quot; |<br /> <br /> ===Rendes ZH===<br /> *[[Média:Szamtud_zh2_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh2_2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh2_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_zh2_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh2_2008osz.PDF|2008/09 ősz]] – megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_zh2_2009osz.PDF|2009/10 ősz]]<br /> *[[Média:Szamtud_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_zh2_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_ZH2_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_zh2_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]<br /> *[[Média:szamtud_zh2_151126mo.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> *[[Média:szamtud_zh2_2018_osz.pdf|2018 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%&quot; |<br /> <br /> ===Pót ZH===<br /> *[[Média:Szamtud_pzhk_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_pzh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]<br /> *[[Média:Szamtud_pzh2_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_pzh2_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]<br /> *[[Média:Szamtud_pzh2_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]<br /> *[[Média:Szamtud_pzh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_pzh2_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] -megoldásokkal<br /> *[[Média:Szamtud_pZH2_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:szamtud_potzh2_151207mo..pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Média:szamtud_potzhk.pdf|2018 ősz]] - megoldásokkal (elsőPZH, másodikPZH egyben)<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width: 33%&quot; |<br /> <br /> ===Pótpót ZH===<br /> *[[Média:Szamtud_ppzh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Számtud_2012ősz_ppZH_2.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> |}<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Jó eséllyel ebből a tárgyból írjátok életetek első zárthelyiét. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy gimiben elég volt doga előtti este átfutni az anyagot, mert úgyis csont nélkül 5-öst írok... Sajnos az ilyen hozzáállás szokott általában egyenes út lenni a 0 pontos bukáshoz. A számtud önmagában is egy nehéz tárgy, szóval a ZH-ra tényleg kell jópár nap alapos felkészülés, hogy magabiztosan meg lehessen írni.<br /> *A gyakorlatvezetők nagyon segítőkészek. Érdemes hétről-hétre tanulni és mindig rákérdezni azokra a részekre, amiket nem értesz.<br /> *A vizsgán sajnos tényleg komolyan veszik, hogyha belefutsz egy olyan alapdefinícióba, fogalomba vagy algoritmus leírásába, amit nem tudsz 100%-osan egzaktul hibátlanul kimondani (nem szó szerint, hanem hibátlanul), akkor kapásból megbuktatnak. A magolás sem megoldás, ugyanis gyakran tesznek fel nagyon egyszerű példakérdéseket, hogy &quot;nah akkor mutasd be ezt és ezt ezen a gráfon&quot;, így nagyon hamar kiderül, ha mégsem érted az adott fogalmat/tételt/algoritmust.<br /> *A tételek bizonyítása nem szükséges feltétele az elégségesnek. Ha úgy érzed, hogy amúgy is nehezen döcög a tárgy, akkor inkább a fogalmakra/definíciókra/algoritmusokra fordítsd az idődet és ne a bizonyításokkal vesződj. Érdemes azonban megjegyezni, hogy már tételenként 1-2 alap bizonyítás simán dobhat 1-2 jegyet az elégséges vizsgán. A jeleshez, azonban az anyag ténylegesen beható ismerete szükséges és elvárt az összes, előadáson bemutatott bizonyítás ismerete.<br /> *A vizsgáról ajánlott időben lejelentkezni, ha tudod hogy úgysem mész el. Nagyon kevés férőhely van és a TOP időpontok sajnos nagyon hamar betelnek. Ne vedd el mástól a lehetőséget, mert elég kellemetlen, amikor valaki 2 nappal a vizsga előtt áll neki készülni és 1 nappal előtte jön rá, hogy ezt bizony tényleg nem lehet megtanulni 2 nap alatt. Úgy kalkulálj, hogy erre a vizsgára minimum 4-5 napot készülni kell.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_1&diff=197031 Fizika 1 2019-06-11T17:58:59Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 1<br /> |tárgykód=TE11AX21<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/<br /> |targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/1041175145971712<br /> }}<br /> <br /> A '''Fizika 1''' tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.<br /> <br /> A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni! <br /> *'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!<br /> *'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 6 számpéldából (6*3=18 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a ''Hudson-Nelson''-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.<br /> <br /> * '''''[http://fke.bme.hu/oktatas/Hudson_Nelson/ Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához]'''''<br /> * ''Füstöss László: Hőtan feladatok (J-112443)''<br /> * ''Füstöss László: Feladatok elektrodinamikából (J-133771)''<br /> * ''Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)''<br /> * [http://aleph.omikk.bme.hu/F/67UDQMFPCTUN8SSJE49B9R9RM5J7HX7TDMR9XF7IYCU8R7G1DV-36175?func=find-b&amp;request=Halpern%2C+Alvin+M&amp;find_code=WRD&amp;adjacent=N&amp;x=0&amp;y=0&amp;filter_code_1=WLN&amp;filter_request_1=&amp;filter_code_2=WYR&amp;filter_request_2=&amp;filter_code_3=WYR&amp;filter_request_3= Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat]<br /> * [[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. <br /> * [[Media:Fizika_1_v2.pdf |Fizika 1]] - 2014-es, oktató által lektorált jegyzet<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-1 KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul. Fizika 1'''<br /> '''''Bővítsétek!'''''<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> * [[Media:Fizika1-jegyzet_előadások_alapján.pdf|Előadásjegyzet]] - A 2011/2012-es tavaszi félévben ''Dr. Barócsi Attila'' és ''Dr. Péczeli Imre'' előadók előadásai alapján készítette ''Bányai Tamás''. '''Nagyon jól használható!'''<br /> * [[Media:Fizika1_Kepletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz.<br /> * [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek. <br /> * [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - Sok videó itt található a tárgyhoz kapcsolódó kísérletekről.<br /> * [http://dept.phy.bme.hu/education/vil_bsc_fiz1_gyakorlat.html Megoldásra javasolt példák] - User: ''vik'' Password: ''fizika''<br /> * [[Media:fizika1_gyakmegoldasok.pdf|Gyakorlatok megoldásai]] - Oroszlány László gyakorlatvezető készítette (2013 ősz)<br /> * [[fizika1_Kifejtendő gyakorlófeladatok megoldásokkal|Kifejtendő gyakorlófeladatok megoldásokkal]] - Nem ellenőrzött<br /> * [[Media:Fizika1_kidolgozott.pdf | Kidolgozott kérdések ]] - Nem ellenőrzött (2015)<br /> <br /> ==Korábbi ZH-k ==<br /> <br /> A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]'''<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Fizika1_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/09 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> *[[Media:Fizika1_2010tavasz_ZH.PDF|2009/10 tavasz]] - számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül<br /> *[[Media:Fizika1_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal<br /> *[[Media:Fizika1_2012tavasz_ZH.PDF|2011/12 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> *[[Media:Fizika1_zh_2013_tavasz.PDF|2012/13 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> A következő évek zh-i a fizika tanszék oldalán, a [https://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak#Zh_feladatsorok= fizipédián] találhatók meg: <br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> *[[Media:Fizika1_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/11 tavasz]] - megoldások nélkül<br /> <br /> == Vizsgák ==<br /> <br /> '''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.<br /> <br /> A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be! <br /> <br /> Továbbá a &quot;Hudson-Nelson&quot; tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Rendes vizsgák ===<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2008.05.29.pdf‎|2008.05.29]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2008.06.05.pdf‎|2008.06.05]] - régi típusú vizsga, megoldások nélkül<br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.03.PDF|2010.06.03]] - megoldások nélkül<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.10.PDF‎|2010.06.10]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17A.pdf‎|2010.06.17 - A csoport]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17B.pdf|2010.06.17 - B csoport]] - megoldásokkal<br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.05.25.pdf|2011.05.25]] - megoldások nélkül<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.01.pdf|2011.06.01]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.15.pdf‎|2011.06.15]] - megoldásokkal<br /> *2011/12:<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.23.PDF|2012.05.23]] - csak számolósok, megoldások nélkül<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.30.PDF‎|2012.05.30]] - csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.06.PDF|2012.06.06]] - csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.13.PDF|2012.06.13]] - számolósok megoldásokkal, esszék nélkül<br /> *2012/13:<br /> **[[Media:Fiz1_vizsga_20130529.PDF|2013.05.29]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2013_06_05.pdf|2013.06.05]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Fiz1_vizsga_20130612.PDF|2013.06.12]] - részben megoldásokkal<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Keresztféléves vizsgák ===<br /> <br /> *2007/08 - kereszt:<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.17.pdf‎|2008.01.17]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.31.pdf‎|2008.01.31]] - részben megoldásokkal<br /> *2010/11 - kereszt:<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.0104.PDF|2011.01.04]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.11.PDF|2011.01.11]] - csak számolós, megoldások nélkül<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_20110118.PDF‎|2011.01.18]] - csak számolós, megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.24.PDF|2001.01.24]] - csak számolós, megoldások nélkül<br /> *2011/12 - kereszt:<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldásokkal, esszék nélkül<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.04.pdf‎|2012.01.04]] - megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.18.pdf‎|2012.01.18]] - megoldások nélkül<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==IMSc==<br /> <br /> Az IMSc-s tanköröknek – infósoknak és villanyosoknak közösen – külön kurzust tartanak, így a tematika nem teljesen ugyanaz, de nem tér el lényegesen a normáltól. Az előadásokat Bokor Nándor tartja, amik rendkívül érdekesek és egyben könnyen érthetők is.<br /> <br /> A követelmény szempontjából nincs változás, 6 KisZH és egy NagyZH-n kell túlesni, amik nagyrészt olyan feladatok, amik már gyakorlatokon előfordultak. A NagyZH-n 15 igaz-hamis kérdésből és 10 nagypéldából áll. Az igaz-hamis feladatoknál a rossz válasz pontlevonással jár, és a nagypéldáknál nincs részpontszám. Ennek ellenére nem nehéz jól megírni. Otthoni gyakorlásra adnak egy példasort, amik nagyon hasonlítanak a ZH feladataihoz, ajánlott rajtuk végigmenni.<br /> <br /> Ha a KisZH-k és a NagyZH-k jól sikerülnek plusz pontot jelenthetnek a vizsgán, továbbá az előadásokon kiadhatnak házi feladatot, ami általában egy kicsit komolyabb levezetés, így összesen akár 30-40 pontot is össze lehet szedni a 100 pontos vizsgához (érdemes kihasználni ezeket). A félév végén a pótlási héten elővizsga is szokott lenni.<br /> <br /> Érdemes bemenni a NagyZH és vizsga előtti konzultációra, itt a gyakorló feladatok közül néhány kiválasztottat átbeszélitek, valamint az igaz hamis részt is végigveszitek.<br /> <br /> Összességében az a véleményem, hogy a tantárgyból viszonylag egyszerű jó jegyet szerezni, és emellett még akkor is érdekes lehet, ha épp nem a fizika a kedvenc tárgyad.<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> *Aki középiskolában nem volt fizikai faktos és nem találkozott még a gimnáziumi alapóránál komolyabb fizikával, az sajnos elég nagy hátránnyal indul.<br /> *Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.<br /> *A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.<br /> *A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.<br /> *Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.<br /> *Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.<br /> *Az MIT egyetemről fizika előadások felvételei, jegyzetei stb : http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics<br /> *A neptunban létezik szóbeli vizsga is, azonban valójában csak írásbeli vizsgát kell tenni.<br /> *Ajánlott elmenni a vizsga megtekintésre.<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> A tárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/5?v=Fizika+I. versenyt].<br /> <br /> A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat &quot;tökéletes&quot; megoldása több pontot érhet, mint sok &quot;félmegoldás&quot;. A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_2&diff=197030 Fizika 2 2019-06-11T17:58:58Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Új_tárgy|Fizika 2 (régi)}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2<br /> |tárgykód=TE11AX22<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=2<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=Fizika Tanszék <br /> |kiszh=6 db<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=vfizika2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX02/<br /> |targyhonlap=http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_2_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak<br /> }}<br /> <br /> A '''Fizika 2''' az első féléves [[Fizika 1]] folytatása, az előző féléves mechanika, hőtan után az elektromosságtant és az ehhez kapcsolódó modern fizikai ismereteket (kvantummechanika elemei) tárgyalja. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' (&quot;''Hudson-Nelson''&quot;) tankönyv fejezeteit, kezdve a Coulomb-erő tárgyalásától egészen a kvantumeffektusokig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol olyan matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó, melyek [[Matematika A3 villamosmérnököknek|Matematika A3]]-ból csak a félév végén kerülnek elő.<br /> <br /> A gyakorlatokon példafeladatokat oldanak meg, és a harmadik alkalomtól kezdve és az utolsó gyakorlatot kivéve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Fizika 1]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is!<br /> *'''KisZH:''' A harmadik gyakorlattól kezdve négy alkalommal kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül hármat legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!<br /> *'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van, 4 számpéldából (4*3=12 pont), 2 kifejtős elméleti kérdésből (2*3=6 pont) és 12 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (12 pont) áll. Összesen legalább 12 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett a 3 darab elégséges kiszárthelyi.<br /> *'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. A vizsga három részből áll: 15db 1 pontos mondatkiegészítős kérdés, 4db 5 pontos megoldandó feladat (ezekben nagyon ritkán szerepelnek számok és általában paraméteresen kell megadni a megoldást), és 5db 3 pontos kifejtős elméleti kérdés. Erre 2 óra áll rendelkezésre. A vizsga csak akkor számít elégségesnek, ha az összes pontszámnak a 40%-a megvan (20 pont az 50ből), '''és''' az elméleti kérdésekből '''minimum''' 5 pontot szereztél, '''és''' a megoldandó feladatokon '''minimum''' 6 pontot elértél. A végleges jegybe beleszámítanak valahány százalékban a kisZH és nagyZH pontszámok is, valami magic algoritmus alapján, viszont csak akkor számítják be, ha elégséges vizsgajegyet szereztél.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Gyakorlat === <br /> <br /> * '''2019. tavasz'''<br /> ** [[Media:Fiz2_1_uj_gyakorlat.pdf | 1. gyakorlat]], [[Media:Fiz2_1_uj_gyakorlat_feladatok.pdf | Megoldása]]<br /> ** [[Media:Fiz2_2_uj_gyakorlat.pdf | 2. gyakorlat]], [[Media:Fiz2_2_uj_gyakorlat_feladatok_a.pdf | Megoldása]]<br /> ** [[Media:Fiz2_3_uj_gyakorlat.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:Fiz2_3_uj_gyakorlat_feladatok.pdf | Megoldása]]<br /> ** [[Media:Fiz2_4_uj_gyakorlat.pdf | 4. gyakorlat]], [[Media:Fiz2_4_uj_gyakorlat_feladatok.pdf | Megoldása]]<br /> ** [[Media:Fiz2_5_uj_gyakorlat.pdf | 5. gyakorlat]], [[Media:Fiz2_5_uj_gyakorlat_feladatok.pdf | Megoldása]]<br /> ** [[Media:Fiz2_6_uj_gyakorlat.pdf | 6. gyakorlat]], [[Media:Fiz2_6_uj_gyakorlat_feladatok.pdf | Megoldása]]<br /> ** [[Media:Fiz2_7_uj_gyakorlat.pdf | 7. gyakorlat]], [[Media:Fiz2_7_uj_gyakorlat_feladatok.pdf | Megoldása]]<br /> <br /> === Könyvek, jegyzetek ===<br /> <br /> * A tantárgy hivatalos könyve: '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''<br /> * [[Media:Fizika1_Elektrodinamika_optika.pdf| Dr. Takács Csaba (Miskolci Egyetem): Elektrodinamika, optika]] - 84 oldalas vázlatos jegyzet, egész tanulható. Vannak benne kidolgozott példák, ábrák, differenciális és integrális alakok is.<br /> * [[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''<br /> * [[Media:Fizika_2_v0.pdf| Fizika 2 jegyzet]] Hallgatói jegyzet a régi tanterv szerinti Fizika 2 tárgyból<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul. Fizika 2'''<br /> <br /> === Videotórium ===<br /> <br /> * A tárgyhoz készült 20 részes [https://videotorium.hu/hu/search/any/fizika%202%202013 videósorozat] 2013 tavaszi félévében ''Bokor Nándor'' előadásában.<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> <br /> * [http://dept.phy.bme.hu/education/zh_vizsga_vik_bsc_feladatok_fiz_2.html Megoldásra javasolt tankönyvi feladatok]<br /> * [[Fizika 2 - Elméleti kérdések|&quot;Kiegészítendő mondatok&quot; gyűjteménye]] - A ZH-kon és vizsgákon lévő kiegészítős mondatok gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''<br /> *[[Fizika 2 - Új Igaz-Hamis kérdések|Új igaz-hamis kérdések gyűjteménye]] - Keresztféléven típusfeladat. '''''Bővítsétek!'''''<br /> * [[Media:Fizika1_Képletek.pdf| Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz (néhol túl bonyolult formában)<br /> * [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek. <br /> * [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - ahol sok videó található kísérletekről.<br /> * [[Media:Fizika1_Matematikai_osszefoglalo.pdf‎|Matematikai összefoglaló]] - 2012 őszi félévben ''Péczeli Imre'' előadó által közzétett matematikai összefoglaló a tárgyhoz.<br /> <br /> ==Régi zárthelyi dolgozatok==<br /> <br /> * A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 30 pontos, melyből legalább 12 pontot kell elérni az elégségeshez. <br /> ** Az első rész 6 darab 3 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. A számolás menetére kapható részpontszám is. <br /> ** A második rész 12 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. <br /> * Ezekhez itt található egy gyűjtemény: '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]'''<br /> <br /> === Rendes ZH ===<br /> <br /> * [[Media:Fizika2_2007_ősz_ZH.pdf‎|2007/08 ősz]] - megoldás nélkül<br /> * [[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHA.pdf‎|2008/09 ősz - A csoport]] - megoldás nélkül <br /> * [[Media:Fizika2_2008_ősz_ZHB.pdf‎|2008/09 ősz - B csoport]] - megoldás nélkül<br /> * [[Media:Fizika2_2009_ősz_ZH.pdf|2009/10 ősz]] - megoldás nélkül<br /> * [[Media:Fizika2_2010_ősz_ZH.pdf|2010/11 ősz]] - megoldás nélkül<br /> * [[Media:Fizika2_2011_ősz_ZH.pdf|2011/12 ősz]] - csak kiegészítős, megoldásokkal<br /> * [[Media:Fizika2_2012_ősz_ZH.pdf|2012/13 ősz]]<br /> * [[Media:Fizika2_2013_ősz_ZH.pdf|2013/14 ősz]] - megoldás nélkül<br /> * [[Media:Fizika2_ZH_2017tavasz_villanmosmernok.pdf|2016/17 tavasz]]<br /> * [[Media:FIZ2_NZH_2018_04_19.pdf|2017/18 tavasz]]<br /> * [[Media:Fiz2_NZH_2019_04_11.pdf|2018/19 tavasz]]<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> <br /> * [[Media:Fizika2_2009_tavasz_PÓTZH.pdf‎|2009/10 kereszt]] - megoldások nélkül<br /> * [[Media:Fizika2_2010_ősz_PÓTZH.pdf|2010/11 ősz]] - csak számolós, megoldás nélkül<br /> * [[Media:Fizika2_2012_ősz_PÓTZH.pdf‎|2012/13 ősz]]<br /> * [[Media:Fiz2_nagyzh_20170427_megoldas.pdf|2016/17 tavasz]]<br /> * [[Media:Fizika2_potnzh_2018_05_03.pdf|2017/18 tavasz]]<br /> * [[Media:Fizika2_2019_04_25_potnzh.pdf|2018/19 tavasz]]<br /> <br /> === PótPót ZH ===<br /> <br /> * [[Media:Fizika2_potpotzh_2017maj17.pdf|2016/17 tavasz]]<br /> * [[Media:Fizika2_ppnzh_2018_05_23.pdf|2017/18 tavasz]]<br /> * [[Media:2019_05_21_fizika2_pot_pot_zh.pdf|2018/19 tavasz]]<br /> <br /> ==Vizsgák==<br /> <br /> '''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.<br /> <br /> A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 2 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be! <br /> <br /> Továbbá a &quot;Hudson-Nelson&quot; tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 2 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!<br /> <br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Rendes vizsgák ===<br /> <br /> *2007/08:<br /> **[[Media:Fizika2_2008-01-04_vizsga.pdf‎|2008.01.04.]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika2_2008-01-11_vizsga.pdf‎|2008.01.11.]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal<br /> <br /> *2008/09:<br /> **[[Media:Fizika2_2009-01-08_vizsga.pdf‎|2009.01.08.]] - régi típusú vizsga<br /> **[[Media:Fizika2_2009-01-15_vizsga.pdf‎|2009.01.15.]] - régi típusú vizsga<br /> <br /> *2009/10:<br /> **[[Media:Fizika2_2010-01-20_vizsga.pdf‎|2010.01.20.]]<br /> <br /> *2010/11:<br /> **[[Media:Fizika2_2011-01-11_vizsga.pdf‎|2011.01.11.]] - kiegészítős mondatok nélkül<br /> **[[Media:Fizika2_2011-01-18_vizsga.pdf|2011.01.18.]]<br /> <br /> *2012/13:<br /> **[[Media:2013.01.02.Fiz2.vizsgaZH.nem.teljes.megoldasokkal.pdf‎|2013.01.02.]] - [[Fizika 2 2013. 01. 02. vzh megoldása|megoldásokkal]]<br /> **[[Media:Fizika2_vizsga_20130109.PDF|2013.01.09.]] - részben megoldásokkal<br /> **[[Media:Fizika2 vizsga 20130116.pdf|2013.01.16.]] - megoldások nélkül<br /> <br /> *2013/14:<br /> **[[Media:Fizika_2_vizsga_20131221.pdf‎|2013.12.21.]] - megoldások nélkül<br /> **[[Media:Fizika2_vizsga_2014-01-08.pdf|2014.01.08.]] - [[Media:Fizika2_vizsga_20140108_megoldas.pdf|számolós megoldások]] (hibák lehetnek benne)<br /> **[[Media:Vill_fiz2_3v_2014_01_15.pdf‎|2014.01.15.]] - részben megoldásokkal<br /> <br /> *2015/16:<br /> **[[Media:Fizika2_06_02_2016.pdf|2016.06.02.]]<br /> <br /> *2016/17:<br /> **[[Media:Fizika2-1vizsgazh_20170524.pdf|2017.05.24.]]<br /> **[[Media:Fizika2_2vizsgazh_20170531a.pdf|2017.05.31.]]<br /> **[[Media:Fizika2_3vizsga_20170607.pdf|2017.06.07.]]<br /> **[[Media:Fizika2_4vizsga_20170614.pdf|2017.06.14.]]<br /> <br /> *2017/18:<br /> **[[Media:Fizika2v_1_2018_05_30.PDF|2018.05.30.]]<br /> **[[Media:Fizika2_v2_2018_06_06.pdf|2018.06.06.]]<br /> **[[Media:Fizika2_v3_2018_06_13.pdf|2018.06.13.]]<br /> **[[Media:Fizika2_v4_2018_06_20.pdf|2018.06.20.]]<br /> <br /> *2018/19:<br /> **[[Media:Megoldas_fizika2_v1_2019_05_29.pdf|2019.05.29.]]<br /> **[[Media:Fizika2_2019_06_05_megoldas.pdf|2019.06.05.]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> <br /> === Keresztféléves vizsgák ===<br /> <br /> *2008/09 - kereszt:<br /> **[[Media:Fizika2_2009-06-09_vizsga.pdf‎|2009.06.09.]]<br /> <br /> *2009/10 - kereszt:<br /> **[[Media:Fizika2_2010-05-26_vizsga.pdf‎|2010.05.26.]]<br /> **[[Media:Fizika2_2010-06-02_vizsga.pdf‎|2010.06.02.]]<br /> <br /> *2010/11 - kereszt:<br /> **[[Media:Fizika2_2011.06.08_vizsga.pdf‎|2011.06.08.]]<br /> <br /> *2017/18 - kereszt:<br /> **[[Media:Fiz2-VK-v3mo-20180110.pdf|2018.01.10.]]<br /> <br /> |}<br /> <br /> ==IMSc==<br /> <br /> Az IMSc-s tanköröknek – infósoknak és villanyosoknak közösen – külön kurzust tartanak, így a tematika nem teljesen ugyanaz, de nem tér el lényegesen a normáltól. Az előadásokat Bokor Nándor tartja, amik rendkívül érdekesek és egyben könnyen érthetők is.<br /> <br /> A követelmény szempontjából nincs változás, 6 KisZH és egy NagyZH-n kell túlesni, amik nagyrészt olyan feladatok, amik már gyakorlatokon előfordultak. A NagyZH-n 15 igaz-hamis kérdésből és 10 nagypéldából áll. Az igaz-hamis feladatoknál a rossz válasz pontlevonással jár, és a nagypéldáknál nincs részpontszám. Ennek ellenére nem nehéz jól megírni. Otthoni gyakorlásra adnak egy példasort, amik nagyon hasonlítanak a ZH feladataihoz, ajánlott rajtuk végigmenni.<br /> <br /> Ha a KisZH-k és a NagyZH-k jól sikerülnek plusz pontot jelenthetnek a vizsgán, továbbá az előadásokon kiadhatnak házi feladatot, ami általában egy kicsit komolyabb levezetés, így összesen akár 30-40 pontot is össze lehet szedni a 100 pontos vizsgához (érdemes kihasználni ezeket).<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *Szerencsére a feladatok jó része meglehetősen sablonos, így kellő mennyiségű gyakorlás után nem jelenthet gondot sem a ZH sem a vizsga.<br /> *A vizsgára érdemes átbogarászni a ''Hudson-Nelson'' idevágó részeit, mert az elméleti kérdések szinte egy az egyben abból kerülnek ki. Az sem ritka továbbá, hogy a könyvben kidolgozott számpéldákat kérnek vissza.<br /> *A mondatkiegészítős feladathoz érdemes átbújni a régi vizsgákat/zárthelyiket, mert viszonylag gyakran ismétlődnek. Ezenkívül a könyv ide is nagyon hasznos.<br /> *Érdemes a kisZH-kat és a nagyZH-t jól megírni és nemcsak az aláírásra hajtani, mert az ezekkel gyűjthető extra vizsga pontok akár egy teljes jegyet is jelenthetnek.<br /> *Ajánlott a gyakorlatokon előkerült feladatokat alaposan áttanulmányozni, mert a ZH/vizsga számolós részében elég gyakran visszaköszönnek egy az egyben ugyanezek, minimális változtatással.<br /> *Az MIT egyetem fizika előadások felvételei, jegyzetek, anyagok stb http://ocw.mit.edu/courses/audio-video-courses/#physics<br /> *Érdemes bemenni a NagyZH és vizsga előtti konzultációra, itt a gyakorló feladatok közül néhány kiválasztottat átbeszélitek, valamint az igaz hamis részt is végigveszitek.<br /> *Összességében az a véleményem, hogy a tantárgyból viszonylag egyszerű jó jegyet szerezni, és emellett még akkor is érdekes lehet, ha épp nem a fizika a kedvenc tárgyad.<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> A tantárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/9?v=Fizika+II. versenyt].<br /> <br /> A Fizika II. versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik az aktuális a félévben vették fel a Fizika II. tárgyat. A feladatok megoldásához nem szükséges &quot;különleges tudás&quot;, modellszintű gondolkodás viszont igen. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el! A jó ötleteket is pontozzák. Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat &quot;tökéletes&quot; megoldása több pontot érhet, mint sok &quot;félmegoldás&quot;. A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&diff=197029 Digitális technika 1 2019-06-11T17:58:57Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Digitális technika 1<br /> |tárgykód=VIIIAA04<br /> |régitárgykód=VIIIAA01<br /> |szak=villany<br /> |kredit=6<br /> |felev=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli beugróval<br /> |hf=3 db<br /> |labor=3 alkalom<br /> |levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089<br /> }}<br /> <br /> A tárgy rendeltetése, hogy megadja mindazokat a hardver rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében a hallgatók a gyakorlati foglalkozásokon logikai tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el az elméleti tananyagot. A tantárgy során a hallgatók: <br /> *Megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten.<br /> *Elsajátítják és begyakorolják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit.<br /> *Gyakorlatot szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.<br /> *Képessé válnak az adott logikai tervezési feladat megfogalmazására és a tervezés lépéseinek számítógépes végrehajtására.<br /> <br /> A '''Digitális technika 1''' kiemelt fontosságú alapozó tárgy az első félévben, a tananyag elsajátítása sok önálló és főleg rendszeres munkát igényel. Bár a jelenléten kívül az évközi követelmény csak a házi feladatban nyilvánul meg, a sikerhez elengedhetetlen a rendszeres, hétről hétre való készülés. A tapasztalatok szerint a gimnáziumból jövő hallgatóknak ez a tantárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni, hiszen a &quot;hagyományos&quot; informatikaképzésben a tantárgy anyagából szinte semmi nincs tárgyalva. <br /> <br /> A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]].<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Jelenlét:''' Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!<br /> *'''Laborok:''' A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&lt;br /&gt;A 3 labor témái rendre:<br /> *#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.<br /> *#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.<br /> *#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során házi feladatokat kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum három házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:<br /> *# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.<br /> *# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.<br /> *'''Végső jegy:''' A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> ===Hivatalos segédanyagok===<br /> <br /> *'''''Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''''' című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.<br /> *'''''Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések''''' című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.<br /> *[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.<br /> *[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - '''''Bővítsétek!!!''''' Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]<br /> *'''&lt;span style=&quot;color: red&quot;&gt;Kiemelt jegyzet:&lt;/span&gt;''' [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - ''Dr. Arató Péter'' előadó órái alapján ''Dudás Márton'' által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!<br /> <br /> ===Tematikus összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.<br /> *[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.<br /> *[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.<br /> *[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.<br /> <br /> ==Laborok==<br /> <br /> *A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.<br /> <br /> *A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> <br /> *A félév során 5 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum három házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.<br /> <br /> ===2015/2016. őszi félév===<br /> [[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]<br /> - A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.<br /> <br /> ===Első házi===<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]<br /> *[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> ===Második házi===<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]<br /> <br /> ===Harmadik házi===<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]<br /> *[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> ===Negyedik házi===<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]<br /> *[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> ===Ötödik házi===<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]<br /> *[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal<br /> <br /> ===Hatodik házi===<br /> *[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]<br /> *[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> *A vizsga két részből áll. Van egy 20 pontos beugró az elején, amin legalább 12 pontot el kell érni! Továbbá hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit hogy meglegyen összesen 24 pont. A második részben sokkal nehezebb és komplexebb feladatok vannak. Célszerű azokra is alaposan felkészülni!<br /> <br /> *Az alant összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb é több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.<br /> <br /> *[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]<br /> *[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] <br /> *[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] <br /> *[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]<br /> *[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> '''Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!'''<br /> *A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.<br /> *Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &quot;villamosmérnöki&quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.<br /> *A laborokra alaposan meg kell tanulni a segédletet, mert sajnos véresen komolyan veszik a beugrót. Aki nem tudja elfogadható szintűre megírni a beugró kérdéseket, azt elküldik a mérésről.<br /> *Beugrón arra számítsatok, hogy gyakorlatos nehézségű feladatokat kell megoldani eléggé gyorsan, sokan időhiány miatt bukták el. Elmélet kevés szokott lenni.(2014)<br /> *Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.<br /> *Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.<br /> *Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.<br /> *A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.<br /> *A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. <br /> *'''Fontos:''' A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Szolg%C3%A1ltat%C3%A1sorient%C3%A1lt_rendszerintegr%C3%A1ci%C3%B3&diff=197028 Szolgáltatásorientált rendszerintegráció 2019-06-11T17:58:56Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Szolgáltatásorientált rendszerintegráció<br /> | tárgykód = VIIIMA04<br /> | szak = InfoMsc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = tavasz<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = IIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = 5 db HF<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 5 db<br /> | vizsga = van<br /> | tárgyhonlap = https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIMA04?language=hu<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei: Az aláírás megszerzésének feltétele legalább 3 házi feladat elfogadása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' A megajánlott jegyhez mind az 5, félév közben határidőre beadott házi feladatnak elfogadásra kell kerülnie. A megajánlott jegy az 5 db házi feladat pontszámának átlagából számítódik kerekítéssel.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A pótlási héten van lehetőség HF pótlásra. <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte. <br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> <br /> == Házi ==<br /> *2016/2017<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:SOI_HF_2017tavasz_1HF.pdf | 1. HF kiírás]]<br /> ***[[Media:SOI_HF_2017tavasz_2HF.pdf | 2. HF kiírás]]<br /> ***[[Media:SOI_HF_2017tavasz_3HF.pdf | 3. HF kiírás]]<br /> ***[[Media:SOI_HF_2017tavasz_4HF.pdf | 4. HF kiírás]]<br /> ***[[Media:SOI_HF_2017tavasz_5HF.pdf | 5. HF kiírás]]<br /> *2015/2016<br /> **tavaszi félév - Megjegyzés: Ebben a félévben csak 4 Házi Feladat volt.<br /> ***[[Media: SOI_HF_2015tavasz_1HF.pdf | 1. HF kiírás]]<br /> ***[[Media: SOI_HF_2015tavasz_2HF.pdf | 2. HF kiírás]]<br /> ***[[Media: SOI_HF_2015tavasz_3HF.pdf | 3. HF kiírás]]<br /> ***[[Media: SOI_HF_2016tavasz_4HF.pdf | 4. HF kiírás]]<br /> *2014/2015<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media: SOI_HF_2015tavasz_1HF.pdf | 1. HF kiírás]]<br /> ***[[Media: SOI_HF_2015tavasz_2HF.pdf | 2. HF kiírás]]<br /> ***[[Media: SOI_HF_2015tavasz_3HF.pdf | 3. HF kiírás]]<br /> ***[[Media: SOI_HF_2015tavasz_4HF.pdf | 4. HF kiírás]]<br /> ***[[Media: SOI_HF_2015tavasz_5HF.pdf | 5. HF kiírás]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> *2018/2019<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media: SOI_Vizsga_2019tavasz_MintaVizsga.pdf | 2019 tavasz minta vizsga]]<br /> *2015/2016<br /> **tavaszi félév<br /> <br /> == Tippek ==<br /> Mindenképpen érdemes a megajánlott jegyre hajtani, mert kevesebb tárgyból kell vizsgázni, valamint sokkal könnyebb így jegyet szerezni a tárgyból. <br /> <br /> == Kedvcsináló ==</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&diff=197027 Digitális technika 2 2019-06-11T17:58:55Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Digitális technika 2<br /> |tárgykód=VIIIAA02<br /> |szak=villany<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=IIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli beugróval<br /> |hf=3 db<br /> |levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/<br /> }}<br /> <br /> A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.<br /> <br /> Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmable gate array).<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!<br /> *'''Házi feladat:''' A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.<br /> *'''Vizsga:''' A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:<br /> *# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!<br /> *# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.<br /> *'''Végső jegy:''' A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. '''2018 tavaszától''' a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már '''nem''' lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> *(Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !E %!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> <br /> *[https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai. Az anyagok eléréséhez címtáras bejelentkezés szükséges.<br /> *'''''Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)''''' - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.<br /> ** '''Hibajegyzék''':<br /> *** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.<br /> *** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)<br /> *A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.<br /> <br /> === További segédanyagok ===<br /> *[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]<br /> *[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.<br /> *[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.<br /> <br /> === Hardvertervezés ===<br /> <br /> * [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.<br /> * [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]<br /> * [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. '''Nagyon jól használható!''' Az elején a Flip-Flopokról is ír.<br /> * [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.<br /> * [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.<br /> <br /> === Assembly-programozás ===<br /> <br /> * [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.<br /> * [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.<br /> * [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.<br /> * [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.<br /> * [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott= Házi feladat 2013-ig<br /> |szöveg=<br /> <br /> ====Harmadik házi====<br /> <br /> A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. <br /> <br /> ==== Régi típusú házi tipikus leírása ====<br /> <br /> A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:<br /> #Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:<br /> ## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát<br /> ## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)<br /> ## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését<br /> ## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket<br /> ## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át<br /> ## Fel kell rajzolni a Ready-logikát<br /> #Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.<br /> <br /> ==== Régi típusú házi megoldások ====<br /> <br /> * [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]<br /> * [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája<br /> * [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &quot;Ace Techs&quot; munkája<br /> * [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]<br /> * [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája<br /> * [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája<br /> * [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája<br /> }}<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott= Házi feladat (2014 - 2017)<br /> |szöveg=<br /> <br /> ====Első házi====<br /> Témakörei, típusfeladatok:<br /> # feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.<br /> # feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.<br /> # feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.<br /> # feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.<br /> # feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.<br /> <br /> ====Második házi====<br /> Témakörei, típusfeladatok:<br /> # feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)<br /> # feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&gt; párhuzamos átalakító tervezése.<br /> # feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.<br /> <br /> ====Harmadik házi====<br /> '''Memóriailesztés''' a harmadik házi feladat témája, ami szinten '''minden vizsgán''' szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.<br /> # feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.<br /> # feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.<br /> # feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.<br /> # feladat: Memória-áramkörök bekötése.<br /> # feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.<br /> <br /> ====Negyedik házi====<br /> '''Intel 8085 programozása assembly nyelven'''. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, '''minden vizsgán''' legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.<br /> # feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.<br /> # feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)<br /> # feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). <br /> # feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.<br /> <br /> ====Ötödik házi====<br /> '''Perifériaillesztés'''. '''Minden vizsgán''' szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.<br /> # feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.<br /> # feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.<br /> # feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.<br /> # feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.<br /> }}<br /> <br /> == Új házi feladat rendszer (2017-) ==<br /> * '''3 darab''' kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.<br /> * Házi feladatonként '''0-6 pont''' kapható és '''nem pótolhatóak'''.<br /> * A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.<br /> * Legalább két házinál el kell érni három pontot.<br /> * Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!<br /> * Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. <br /> <br /> ====Első házi====<br /> *[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]<br /> ====Második házi====<br /> *[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]<br /> <br /> == Vizsga==<br /> <br /> * A vizsga összesen '''60 pontos''', melyből '''legalább 24 pont'''ot kell elérni az elégségeshez.<br /> * A vizsga két részből áll:<br /> ** A '''20 pontnyi beugró''' rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. '''30 perc''' van rá és '''legalább 12 pontot''' el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.<br /> ** A második részben (nagy feladatok) '''40 pontnyi''', komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.<br /> <br /> '''Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.'''<br /> <br /> === Gyakori beugró kérdések ===<br /> * Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések<br /> ** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?<br /> * Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések<br /> ** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei<br /> * Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)<br /> * Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján<br /> * Memória kapacitásának kiszámolása<br /> * Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján<br /> * DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből<br /> * Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)<br /> * MSI áramkörök egyszerű alkalmazása<br /> ** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)<br /> ** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)<br /> ** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)<br /> * RST n milyen memória címre ugrik?<br /> * INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?<br /> * USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása<br /> * Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés<br /> <br /> === Gyakori nagy feladatok ===<br /> * Memória illesztés<br /> ** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.<br /> ** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.<br /> * Periféria illesztés<br /> ** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján<br /> ** periféria felprogramozása<br /> ** perifériához kapcsolódó szubrutin írása<br /> * Programozás<br /> ** periféria eszköz felprogramozása<br /> ** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)<br /> ** memória feltöltése, ellenőrzése<br /> ** megszakítási szubrutin írása<br /> ** stb<br /> * Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)<br /> ** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját<br /> * MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése<br /> ** például 110...119 --&gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást<br /> <br /> === Ellenőrző kérdések ===<br /> <br /> Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.<br /> <br /> * A kérdéssor aktuális verziója a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.<br /> * [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!<br /> * [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].<br /> * [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!<br /> <br /> * [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!<br /> <br /> === Korábbi vizsgasorok ===<br /> <br /> *Beugrók:<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal<br /> <br /> *Vizsgasorok:<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]<br /> ***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]<br /> ***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]<br /> ** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_16_06_06.pdf|2016.06.06]]<br /> ** [[Media:Digit2_vizsga_2018-06-11.pdf|2018.06.11]] - második rész<br /> <br /> == Tippek ==<br /> *Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.<br /> *A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &quot;kiszenvedni&quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.<br /> *A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.<br /> *Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.<br /> *A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.<br /> *Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.<br /> *Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.<br /> <br /> == Verseny ==<br /> A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny '''''Kozma László Digitális Technika Verseny''''' néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]<br /> <br /> Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!<br /> <br /> === 2015/2016. tavaszi verseny ===<br /> * Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.<br /> * [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Szoftver_verifik%C3%A1ci%C3%B3_%C3%A9s_valid%C3%A1ci%C3%B3&diff=197025 Szoftver verifikáció és validáció 2019-06-11T17:58:53Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Szoftver verifikáció és validáció<br /> | tárgykód = VIMMD052<br /> | szak = <br /> | kredit = 5<br /> | félév = ősz<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = MIT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh =<br /> | nagyzh =<br /> | hf = esszé vagy prezentáció<br /> | vizsga = szóbeli<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimmd052<br /> | tárgyhonlap = https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/swvv<br /> }}<br /> <br /> A tárgyból heti 4 óra előadás van, az slide-ok fenn vannak a tárgyi honlapon. A követelmény egy esszé leadása, vagy kiselőadás tartása az utolsó héten valamilyen tárgyhoz kapcsolódó témából, illetve szóbeli vizsga. A vizsgán két tételt ad, a prezentációsok azt a kedvezményt kapják, hogy csak az egyik tételből kell felelniük.</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatok_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9se,_konfigur%C3%A1l%C3%A1sa_%C3%A9s_m%C5%B1k%C3%B6dtet%C3%A9se&diff=197026 Hálózatok építése, konfigurálása és működtetése 2019-06-11T17:58:53Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Hálózatok építése, konfigurálása és működtetése<br /> |tárgykód=VITMAC06<br /> |szak=villany<br /> |kredit=4<br /> |felev=6<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=TMIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAC06/<br /> |targyhonlap=http://www.tmit.bme.hu/vitmac06<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előkövetelmény:''' Infokommunikációs eszközök és alkalmazások specializáció. &lt;br/&gt;<br /> *'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.<br /> *'''Aláírás:''' A zárthelyi sikeres megírása.<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli vizsga, melynek végső jegyében 20% súlya van a ZH-nak.<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> Tárgyhonlap: http://www.tmit.bme.hu/vitmac06<br /> Ha kér jelszót valami, akkor az a tárgykód.<br /> <br /> == Zárthelyik ==<br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em; width:70%;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> === Rendes ZH ===<br /> *[[Media:halozatok_ep_konf_muk_zh.JPG|2016/17 tavasz]]<br /> <br /> | style=&quot;vertical-align: top; width:50%;&quot; |<br /> <br /> === Pót ZH ===<br /> [[Media:halozatok_ep_konf_muk_pzh.JPG|2016/17-tavasz]]<br /> |}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1selm%C3%A9letbe_I.&diff=197024 Bevezetés a számításelméletbe I. 2019-06-11T17:53:50Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Bevezetés a számításelméletbe 1.<br /> |tárgykód=VISZAA03<br /> |régitárgykód=VISZAA00<br /> |szak=info<br /> |kredit=5<br /> |felev=1<br /> |tanszék= SZIT<br /> |kereszt=nincs<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=szóbeli<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAA03/<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/bsz1/<br /> |levlista=bsz1{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/682333001917943/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése a műszaki informatika tanulmányokhoz szükséges és a mérnöki alapműveltséghez tartozó egyes alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, azok szemléletmódjának kialakítása. Ezen belül a tantárgy a lineáris algebra és az elemi számelmélet egyes területeire nyújt bevezetést.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:''<br /> **Az '''előadások''' és a '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **Két '''ZH''' átlaga legalább 40%. Külön-külön legalább 30%.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:''' a szorgalmi időszakban van pótZH, de ezen csak az egyik ZH pótolható. Továbbá a póthéten van PPZH. Nem követelmény, hogy a két zárthelyi közül legalább az egyik elsőre, pótlás igénybevétele nélkül sikerüljön. Ha valaki egyiket se teljesíti elsőre, a pótzárthelyit és az aláíráspótló vizsgát (avagy második pótzárthelyit) felhasználhatja (mégpedig tetszőleges sorrendben) a két zárthelyi pótlására, illetve javítására.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' szóbeli. Kapsz egy témakört, azt 45 perced van kidolgozni, majd előadni azt az egyik vizsgáztatónak. A felelet után a vizsgáztató belekérdezhet a többi témakörbe, ezekre a kérdésekre is tudni kell válaszolni. A ketteshez minden tételt és definíciót ki kell tudni mondani és tudni kell értelmezni. A jobb jegyhez már a témakörödben lévő tételeket tudni kell bizonyítani is, a bizonyított tételek száma és nehézsége alakítja a vizsgajegyet kettes és ötös között.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegybe (J) a ZH-k (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye egyaránt beleszámít a következő módon:<br /> **&lt;math&gt;J= 0,4*\frac{ZH_1+ZH_2}{2}+0,6*V&lt;/math&gt;<br /> *&lt;i&gt;A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *[http://cs.bme.hu/bsz1/jegyzet/bsz1_jegyzet.pdf Szeszlér Dávid-féle BSz1 jegyzet (új)] A tárgyhonlap a tárgyat az új tanrend szerint hallgatóknak ezt a jegyzetet javasolja, mivel ez illeszkedik a megújult tematikához. Gyakran frissül, érdemes mindig a tárgyhonlapról letölteni.<br /> <br /> *[[Media:NESZ.pdf|Nagy Egyesített Szuperjegyzet]] 2013-as jegyzet, a tanszéki honlap szerint elavulttá teszi a külön BSz1, BSz2 és Számtud jegyzeteket.<br /> <br /> *[[Media:Fleiner-jegyzet.pdf|Fleiner jegyzet]] 2007-ben előadásra írt jegyzet<br /> <br /> *[[Media:Bsz_fgy_2013_1_0.pdf | Szeszlér-Wiener BSZ I. feladatgyűjtemény]]<br /> <br /> *Freud Róbert - Lineáris algebra (Kiadó kérésére eltávolítva)<br /> <br /> *[[Media:Bsz1_E.Cs_jegyzet.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> <br /> *[[Media:Bsz1_jegyzet_KrivanB.pdf|Kriván Bálint jegyzete]]<br /> <br /> *[[Media:bsz1_jegyzet_2010_gyakorlatfeladatok_es_megoldasok.pdf|2010-es gyakorlatfeladatok és megoldások]]<br /> <br /> *[http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googletalk.ppt Google PageRank számítása mátrix műveletekkel] - egy érdekes gyakorlati példa, a ppt-hez tartozó feladatlappal: [http://www.furthermaths.org.uk/student_area/files/Googleworksheet.pdf]<br /> <br /> *[https://dl.dropboxusercontent.com/u/14967875/bsz1bazistransz.png] - BázisTranszformációt magyarázókép<br /> <br /> *[https://www.khanacademy.org/computing/computer-science KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> <br /> ===Videó===<br /> <br /> *[http://coding.sch.bme.hu:8080/egyeb/20111123_bszkonzi.f4v Szöllősi Ferenc 2. zh-ra konzija 2011.11.23]<br /> <br /> *Hivatalos konzultáció volt, VLC player lejátszóval hiba nélkül fut.<br /> <br /> ==1. ZH==<br /> *2007<br /> ** [[Media:Bsz1_ZH1_20071024.jpeg|2007-10-24]] megoldás nélkül<br /> *2009<br /> ** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül<br /> * 2010<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20100325_megoldassal.pdf|2010-03-25]] megoldással<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20101021_megoldással.pdf|2010-10-21]] megoldással<br /> *2011<br /> ** [[Media:Bsz1_PZH_20110517.jpg|2011-05-17 ppZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_zh1_20111020.pdf|2011-10-20]] megoldással<br /> *2013<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH1_20130321_megoldassal.pdf|2013-03-21, tavasz]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH1_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH_20131014_megoldassal.pdf|2013-10-24]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH1_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással<br /> *2014<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh1_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_ppzh1_2014_05_23.jpg|2014-05-24, tavasz PPZH]] megoldás nélkül<br /> *2015<br /> ** [[Media:bsz1_zh1_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz]] megoldással<br /> ** [[Media:bsz1_pzh_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz PZH]] megoldással<br /> *2017<br /> ** [[Media:BSZ1 zh1 20171019 megold.pdf |2017 ősz]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1 pzh1 20171211 megold.pdf |2017 ősz PZH]] megoldással<br /> *2018<br /> ** [[Media:BSz1_zh1_20181018_mo.pdf |2018 ősz]] megoldással<br /> &lt;!-- ** 2018 ősz PZH]] megoldással --&gt;<br /> <br /> További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról<br /> <br /> ==2. ZH==<br /> <br /> *2007<br /> ** [[Media:Bsz1_ZH2_20071128.jpeg|2007-11-28]] megoldás nélkül<br /> *2009<br /> ** [[Media:Bsz1_zh_2009osz_osszes.pdf|2009 összes zh]] megoldás nélkül<br /> *2010<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20100422_megoldással.pdf|2010-04-22]] megoldással<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh_20100506_megoldással.pdf|2010-05-06 pótZh]] megoldási útmutató (mindkét pót)<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20101125_megoldassal.pdf|2010-11-25]] megoldással<br /> ** [[Média:BSZ1 ppzh2 2010osz megoldokulcs.PDF|2010 ősz pótpótZH]] megoldással<br /> *2011<br /> ** [[Media:Bsz1_zh2_20111124_megoldassal.pdf|2011-11-24]] megoldással<br /> *2013<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH2_20130425_megoldassal.pdf|2013-04-25, tavasz]] megoldással<br /> **[[Media:BSZ1_PZH2_20130516_megoldassal.pdf|2013-05-16, tavasz PZH]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_ZH2_20131128_megoldassal.pdf|2013-11-28]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1_PZH2_20131209_megoldassal.pdf|2013-12-09 PZH]] megoldással<br /> *2014<br /> ** [[Media:Bsz1_pzh2_2014_05_12.jpg|2014-05-12, tavasz PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Bsz1_ppzh2_2014_05_23.jpg|2014-05-23, tavasz PPZH]] megoldás nélkül<br /> *2015<br /> ** [[Media:bsz1_zh2_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz]] megoldással<br /> ** [[Media:bsz1_pzh_2015osz_megoldassal.pdf|2015 ősz PZH]] megoldással<br /> *2017<br /> ** [[Media:BSZ1 zh2 201711130 megold.pdf|2017 ősz]] megoldással<br /> ** [[Media:BSZ1 pzh2 20171211 megold.pdf|2017 ősz PZH]] megoldással<br /> *2018<br /> ** [[Media:BSz1_zh2_20181129_mo.pdf|2018 ősz]]<br /> &lt;!-- ** 2018 ősz PZH megoldással --&gt;<br /> <br /> *További Zh-k letölthetőek a [http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh http://cs.bme.hu/bsz1/#korabbizh] oldalról<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> *Vizsgán egy tételt kell papíron kidolgozni (17 oldalú kockával dobsz, hogy melyiket). A vizsgáztató ezt elolvassa, ha kissé hiányos, feltesz pár kiegészítő kérdést, utána néhány másik tételbe belekérdez. A tárgyat érteni is kell, mert megoldathat nagyon egyszerű feladatokat, ami csak arra megy rá, hogy érted-e a fogalmat.<br /> <br /> ===Tételsorok===<br /> * ''' Az aktuális tételsor mindig elérhető félév vége felé a tárgyhonlapon. '''<br /> * [[Media:bsz1tetelek2013osz.pdf|2013/14/1 tételsor]]<br /> * [[Media:bsz1_vizsga_2015osz_tetelsor.pdf|2015/2016/1 tételsor]]<br /> <br /> ===Kidolgozott tételek===<br /> * [[Media:Bsz1_vizsga_20082009osz_tetelkidolgozas.pdf|Kézzel írott (2008/2009)]]<br /> * [[Media:Bsz1_vizsga_tételkidolgozás.pdf|Kézzel írott]]<br /> * [[Media:BSZ1_P.N._kidolgozott_tetelsor_20140110.pdf|Pap Nóra kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott<br /> * [[Media:BSZ1_deli_kidolgozott_tetelsor_2014_jan.pdf|Demeter Deli Kristóf kidolgozott tételsora a 2013/14/1-es vizsgákra]] kézzel írott ([https://drive.google.com/file/d/0B94wsRZevzmjdVE1T0ZIaFl4bnc/edit?usp=sharing jobb minőségben Google Drive-on])<br /> * [https://github.com/bme-vik/Bsz1-tetelek Hegyi Zsolt és még sok valued contributor kidolgozott tételsora 2014/2015/1-es vizsgára] ([[Media:bsz1_vizsga_2015osz_kidolgozott_Hegyi_Zsolt.pdf|nem javított PDF itt, helyességére nincs garancia]]) [[Media:Bsz1_tetelsor_2015_osz_kindle.pdf|(ugyanez, csak Kindle-re optimalizálva)]]<br /> * [[Media:BSZ1_vizsgatetelek.pdf|2017/2018-as őszi félév vizsgatételei kidolgozva teljesen]]<br /> <br /> ==Tippek==<br /> *Gyakveznek tudom ajánlani: Richlik Györgyöt, Szatmári Zoltánt, Szeszlér Dávidot és Csákány Ritát.<br /> *Közülük mindegyikük óráján voltam, és nagyon korrekten és kimondottan élvezhetően tartották a gyakorlatot, és mindent elmondanak úgy hogy megértsd. Nekem személyes kedvencem Csákány Rita, aki a gyak előtt leadja a gyakhoz tartozó elméletet, ami nagyon sokat tud segíteni a zh-ra készülésben, mert csak a lényeg van benne. Ha aktív vagy nála akkor könnyebben ad pontot zh reklamálásnál. by Fityusz<br /> <br /> *Zh-ra érdemes többet készülni, korábbi zh-kat átnézni, mert akadnak típusfeladatok amiket csak rá kell &quot;húzni&quot; egy tételre. Vagyis ezek általában könnyen megoldhatóak, a többi feladathoz viszont nagyon kell tudni a tételeket.<br /> <br /> *Vizsgára tudni kell minden tételt, mert mindenbe belekérdezhetnek. Egy tételt kell teljesen kidolgozni, majd a többiből kérdezgetnek.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> *[http://www.cs.bme.hu/~zoli/bszfc/ Bsz fan club] Németh Zoltán, volt gyakorlatvezető honlapja<br /> <br /> *[http://cs.bme.hu/~petamas/gauss.jar Gauss-elimináció java alkalmazás] szerző: Peregi Tamás (tanuláshoz, gyakorláshoz és ellenőrzéshez egyaránt kiváló)<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> <br /> *Interjú Szatmári Zoltánnal, gyakorlatvezetővel, az Impulzus [https://issuu.com/impulzus/docs/impulzus_41_05_issuu/12 41. évfolyamának 5. számában, a 12. oldaltól] kezdve.<br /> <br /> *Ez egy bevezető tárgy, aminek a tudásait a későbbiekben nagyon jól tudjuk alkalmazni, például a mátrixműveletek fontosak lesznek a titkosítási és hibavédelmi algoritmusokhoz, koordinátageometria fontos a modellezési feladatoknál.<br /> <br /> *Számítógépes-grafika tárgynál is hasznos az itt szerzett tudás, főleg a komplex szám és mátrix rész.<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_(2014)&diff=197023 Digitális technika (2014) 2019-06-11T17:53:47Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Egyértelműsítő|Digitális technika}}<br /> {{Tantárgy<br /> |név=Digitális technika<br /> |tárgykód=VIMIAA02<br /> |régitárgykód=VIMIAA01<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |félév=1<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=MIT<br /> |labor=14 db<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga=van<br /> |hf=2 db<br /> |levlista=?<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAA02/<br /> |targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiaa02<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/1751683731745525<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Max. 4-ről lehet hiányozni)<br /> **A '''laborok''' legalább 83%-án való részvétel. (Max. 2-ről lehet hiányozni)<br /> **'''Egy nagyZH''' megírása.<br /> **'''40 pont elérése''' a számonkérésekből:<br /> ***'''NagyZH:''' 60 pont<br /> ***'''Házi feladatok:''' két otthon megoldandó feladat, egyenként 15 pontért.<br /> ***'''Labor:''' Laboronként jelenléttől és részvételtől függően 0, 0.5 vagy 1 pont.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A nagyZH pótolható.<br /> **A két házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.<br /> **A 14. héten és a póthéten lehetőség van 1-1 labor pótlására.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> Írásbeli vizsga.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *Félévközi pontszám: &lt;math&gt;\left\lceil{\frac {ZH + HF_1 + HF_2 + Labor} 4}\right\rceil, ha~ZH + HF_1 + HF_2 + Labor \geq 40&lt;/math&gt;<br /> *Az osztályzat megállapítása 75%-ban az írásbeli vizsga és 25%-ban a félévközi pontszám alapján történik. Az elégséges osztályzathoz a vizsgadolgozat minimum 40%-os teljesítése szükséges. <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> ==Jegyzet==<br /> A tárgyhoz még nem érhető el hivatalos jegyzet, csak az előadások diái:<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_1.pdf|1. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_2.pdf|2. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_3.pdf|3. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_4.pdf|4. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_5.pdf|5. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_6.pdf|6. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_7.pdf|7. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_8.pdf|8. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_9.pdf|9. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_10.pdf|10. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_11.pdf|11. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_12.pdf|12. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_13.pdf|13. előadás]]<br /> * [[Media:idigit_jegyzet_2015_14.pdf|14. előadás]]<br /> <br /> [[Media:idigit_minirisc_utmutato.pdf|A MiniRISC processzor ismertetése]]<br /> <br /> [[Media:idigit_verilog_utmutato.pdf|A Verilog nyelv részletesebb bemutatása]]<br /> <br /> [[Media:idigit_xilinx_ise_utmutato.pdf|Útmutató a Xilinx ISE 14.6 használatához]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> * [[Media:idigit_mintazh_2015.pdf|minta ZH 2015]] ([[Media:idigit_mintazh_2015_megoldas.pdf|megoldás]])<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> * [[Media:Vizsga_minta_v2_m.pdf|Minta vizsga (megoldással)]]<br /> * [[Media:digit1_vizsga1.pdf|2015. 01. 06.]] (kézzel gépelt)<br /> * [[Media:digit1_vizsga_2015_01_27.zip|2015. 01. 27.]]<br /> <br /> ==Házi feladat==<br /> A félév során két házi feladat kerül kiadásra, amelyekkel 2×15 pont érhető el. <br /> <br /> *2015/2016 ősz:<br /> **1. házi feladat: [[Media:idigit_hf1_kiiras.pdf|feladatkiírás]], [[Media:idigit_hf1_segedlet.pdf|segédletek]], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[Media:Digit_hf1_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]] : megjegyzem, egy hasonló házit én javítottam (Wacha G.). Írtam néhány kommentet is hozzá, mert magában a magyarázatokban vannak félreérthető dolgok. Ez nem szoftver, a teljesítményt, helyfoglalást nem a megadott konstansok (l. &quot;letárolt adatok&quot;) befolyásolják, hanem az, hogy milyen hardvert generál végsőként. Ezt ne memóriában eltárolt értéknek fogjátok fel, hanem konstans &quot;0&quot;-ra és &quot;1&quot;-re kötött drótoknak. Egyáltalán: segít a szemléleten, ha nem szoftverben gondolkodtok, hanem fogjátok a megalkotott kapcsolási rajzot, blokkdiagramot, és minden egyes eszköznek külön külön leírjátok magyarul a viselkedését (pl: minden órajel felfutó élnél növeli az értékét, ha az &quot;x&quot; bemenete 1). Utána már könnyebb &quot;átfordítani&quot; verilogra. Tehát nem szoftvert írtok, hanem kijelentő módban megfogalmazzátok, hogy ez az eszköz ezt csinálja.<br /> **2. házi feladat: [[Media:idigit_hf2_kiiras.pdf|feladatkiírás]], [[Media:idigit_hf2_segedlet.pdf|segédletek]], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[Media:Digit_hf2_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]]<br /> <br /> Szorgalmi feladatból is kiadnak 12 darabot, amikből még plusz 24 pont elérhető. Általában hetenként adnak ki szorgalmi feladatokat, a megoldásra 1 vagy 2 hét áll rendelkezésre.<br /> <br /> 2015-ben az utolsó 4 szorgalmi feladat speciális szereppel bírt. Ezekre is adtak plusz pontokat, ami a félévközi pontokba beleszámított, mint a többi szorgalmi feladatnál. Viszont ezeknek a feladatok megoldásával a vizsgán jobb jegyet lehetett elérni. Ha 1, 2, 3 feladatot fogadtak el, 1-gyel, 2-vel, 3-mal kapott a hallgató jobb jegyet. Ha mind a 4-et megoldotta sikeresen, garantáltan 5-öst kapott a tárgyból. Ezek a feladatok azonban jóval nehezebbek, mint a többi szorgalmi feladat, így aki nem érti jól a tananyagot, ne vágjon bele.<br /> <br /> Ugyanez a lehetőség 2016-ban is adott volt, viszont (ha jól emlékszem) csak 1 jegyet lehetett javítani, hiába oldottál meg több feladatot.<br /> <br /> 2018-ban ezeket a speciális szorgalmikat SZUPER EXTRA feladatnak hívják. 6 db ilyen feladat van, Verilogban vagy Assemblyben lehet megoldani maximum egyet. A vizsgán +1 jegyet jelent.<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> A tárgy végére eljutsz odáig, hogy a tudásoddal össze tudj rakni egy egyszerűbb, saját mikroprocesszort.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Nagy Marcell https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_I.&diff=197022 Fizika I. 2019-06-11T17:53:46Z <p>Nagy Marcell: Vizsgakurzus minden vizsgás tárgyból van, a keresztfélév fogalma nem arra vonatkozik.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Fizika 1i<br /> | tárgykód = TE11AX23<br /> | régitárgykód = TE11AX03<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 1<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> | kiszh = 5 db<br /> | nagyzh = 1(+1) db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli (szóbeli)<br /> | levlista = ifizika1@sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX23/<br /> | tárgyhonlap = http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_1i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> | facebook = https://www.facebook.com/groups/494050234098960<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. Az '''előadások''' jelenléti követelménye változó, többnyire 50-70%.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla használata változó.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 5-nek az átlaga kell, hogy min. 40% legyen. <br /> ('''Változó!''' 2016-ban 5db kisZH-ból 3-nak kellett legalább 40%-osnak lennie. <br /> 2018-ban (ősz) gyakorlat elmaradás miatt 4(+1) kisZH-ból 2-nek kellett meglennie legalább 40%-osnak.)<br /> *'''Megajánlott jegy:''' Az kaphat, akinek az első zh-ja legalább 70 pontos, és megvannak az aláírás feltételei (kis zh, jelenlét) + pótlási héten (&quot;2.&quot;) ZH-t is legalább 70 pontosra írja. Ebben az esetben nem kell vizsgára mennie, de fel kell jelentkezni az első vizsgalehetőségre, hogy megkaphassa az eredményt. (&quot;2.&quot; ZH-t csak akkor írhatja meg, ha az első legalább 70 pont.)<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A 0. ZH egyszer félév közben és egyszer a félév végén pótolható.<br /> **A kisZH-k közül legföljebb 3 pótolható a szorgalmi időszak végén, de csak a 40%-ot el nem értek pótolhatóak.<br /> **A nagyZH egyszer félév közben pótolható, a pótZH anyaga megegyezik a nagyZH-éval.<br /> **Ha a kis és/vagy nagy ZH valamelyike az első pótlással sincs meg, akkor a pótlási héten pótpótZH (aláíráspótló) írható (különeljárási díj fejében), és az aláírás ezzel is megszerezhető. Ennek a ZH-nak az anyaga már az egész féléves anyag!<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' két részből áll, írásbeli és szóbeli. Az írásbeli vizsga alapján egy megajánlott jegyet kapsz, minimum 40% kell az elégségeshez. Számológép használható, függvénytábla használata változó. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti, ha szeretnéd. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 55 || 2<br /> |-<br /> |55 - 70 || 3<br /> |-<br /> |70 - 85 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> ===Előadás===<br /> *'''2018. ősz''' - Vigh Máté féle előadások<br /> ** [[ 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_eloadas_2.pdf | 2. előadás]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_eloadas_3.pdf | 3. előadás]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_eloadas_4.pdf | 4. előadás]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_eloadas_5.pdf | 5. előadás]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_eloadas_6.pdf | 6. előadás]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_eloadas_7.pdf | 7. előadás]]<br /> ** [[ 8. előadás]]<br /> ** [[ 9. előadás]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_eloadas_10.pdf | 10. előadás]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> *'''2018. ősz'''<br /> ** [[Media:Fiz1i_gyak1_megoldas2.pdf | 1. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_gyak2_megoldas.pdf | 2. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_gyak3.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:Gyak3mo.pdf | Okvátovity Zoltán megoldása]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_gyak4_sol.pdf | 4. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_gyak5.pdf | 5. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_gyak6_jav.pdf | 6. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:Fiz1i_gyak7.pdf | 7. gyakorlat]]<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> *[[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> *[https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul.<br /> *[https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-1 KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul. Fizika 1<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi évek segédanyagai '''<br /> |szöveg=<br /> *[[Fizika1Hotan|Hőtani képletgyűjtemény]]<br /> *[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1/Fizika1i.pdf Elekes Csaba órai jegyzete]<br /> *[http://infojegyzet.sch.bme.hu/download/Fizika_1_gyak/Fizika1Gyak.pdf Elekes Csaba jegyzete a problémamegoldó gyakorlatokról]<br /> *'''[[Media:Fizika1igyak_2012_tavasz_ujuj.pdf | 2012. tavaszi félév gyakorlatainak anyaga]]'''<br /> *[[Media:Fizika1i_varga_elmelet.pdf | Dr. Varga Gábor elméleti összefoglalója]]<br /> *[[Media:Fizika1i_gyak_elektrosztatika.pdf | Horváth Miklós gyakvezér által megoldott elektrosztatika feladatok ]]<br /> *[[Media:Fizikajegyzet_20101025.pdf | 2010.10.25. ZH előtti összes előadás kézzel írott jegyzete]] Tiger és Alexa tollából<br /> *[[Media:Fizika1i_gyak_1gyakfeladatok.pdf‎ | 1. gyakorlat feladatai]] a Hudson-Nelsonból<br /> }}<br /> <br /> ==0. ZH==<br /> <br /> *Ha tanulmányaid kezdetén, az első regisztrációs héten írhatsz egy 0. ZH-t, ami felméri a fizikai tudásodat. Ha ekkor nem sikerülne elérned 40%-ot, javasolt, (nem kötelező) a Bevezető fizika tárgyat felvétele. Ennek sikeres teljesítése egyenlő a 0. ZH sikeres teljesítésével. Ezt a tárgyat egyébként el lehet végezni a Fizika 1-gyel párhuzamosan is, ha szeretnéd.<br /> * A ZH-ban a Dér-Radnai-Soós: Fizikai feladatok I-II. könyvből állítják össze a feladatokat, csakúgy, mint a Bevezető Fizika ZH-iban. A feladatgyűjteményt, további segédanyagokat a felkészüléshez, valamint előző évekbeli 0. ZH-kat megtalálod a [[Bevezető_Fizika | Bevezető fizika oldalán]].<br /> * A 0. ZH sikeres teljesítése nem szükséges az aláírás megszerzéséhez. Célja csupán annyi, hogy visszajelzést adjon neked arról, hogy mennyire emlékszel még középiskolából a fizikára, és ha nem sikerül a teszt, még időben észbekapj, hogy ne a vizsga előtt kelljen kapkodni.<br /> * Amennyiben a 0. ZH-t bármilyen módon teljesíted (regisztrációs héten, vagy a Bevezető fizika teljesítésével), azzal egy kis ZH-d pontszámát kimaxolhatod, így valójában csak 2-et kell teljesítened a 3 helyett az 5-ből (valamikor 6-ből), hogy meglegyen az aláírásod.<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *A kis zh két részből áll, és – a nagy zh-hoz hasonlóan – használható függvénytábla. Egy igaz-hamis, és egy számolós feladat megoldása. <br /> *Az igaz hamis az előadás anyagából van. 0.5 pont, ha helyes, -0.5 pont, ha rossz, 0 pont, ha üres. <br /> *A számolós feladat szokás szerint a korábbi gyakorlati feladatsorok otthoni megoldásra kiadott feladatai.<br /> <br /> ==NagyZH==<br /> <br /> *'''Rendes ZH-k:'''<br /> **[[Media:fizika1i_zh_igaz_hamis.pdf | Igaz-hamis feladatok ZH-hoz]]<br /> **Előző évek ZH-i (ahol kell, a jelszó: &quot;info&quot;):<br /> **[[Media:Fizika1_ZH1_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény a nagyZH-ra]]<br /> **2008: [[Media:Fizika1_2007-08tavasz_ZH_mego.pdf | A]], [[Media:Fizika1_2007-08osz_ZH_mego.pdf | B]]<br /> **2010: [[Media:Fizika1_2009-10osz_ZH.pdf | A]]<br /> **2011: [[Media:Fizika1_2010-11_ppZH.pdf | A]], [[Media:Fizika1_2010-11_ZH_mego.pdf | B]], [[Media:Fizika1_2010-11_potZH_mego.pdf | C]]<br /> **2012: [[Media:Fiz_zh_2012tavasz_info.pdf | A]], [[Media:Fiz_zhmegoldas_2012tavasz_info.pdf | B]]<br /> **2013: [[Media:Fizika1_2013-04_ZH_mego.pdf | A]], [[Media:Fizika1_2013-04_potZH_mego.pdf | B]]<br /> **2014: [[Media:fiz1i_zh_2014_1.pdf | A]], [[Media:fiz1i_zh_2014_2.pdf | B]], [[Media:fiz1i_zh_2014_3.pdf | C]], [[Media:fiz1i_zh_2014_4.pdf | D]]<br /> **2015: [[Media:fiz1i_zh_2015_1.pdf | A]], [[Media:fiz1i_zh_2015_2.pdf | B]]<br /> **2018: [[Media:Fizika1i_nagyZH_18.pdf | A1]], [[Media:Fizika1i_nagyZH_18_kulcs.pdf | A2]], [[Media:Fizika1i_nagyZH_18_megoldas.pdf | A3]], [[Media:Fizika1i_potZH_18_megoldas.pdf | B1]], [[Media:Fizika1i_potZH_18_kulcs.pdf | B2]], [[Media:Fizika1i_potZH_18.pdf | B3]]<br /> *'''Megajánlott jegyes ZH-k:'''<br /> **2018: [[Media:Fizika1i_megajanlottZH_18.pdf | A1]], [[Media:Fizika1i_megajanlottZH_18_kulcs.pdf | A2]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Fizika1Kepletek|Képletgyűjtemény vizsgára]]<br /> *[[Media:Fiz1i_varga_igazhamisok.pdf | Keresztféléves igaz-hamis kérdésgyűjtemény]]<br /> *[[Fizika1i_kereszt_kviz_igazhamis | Keresztféléves igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Media:Fizika1i_keresztkerdesek.pdf | Keresztféléves feladatgyűjtemény]], [[Media:Fizika1i_keresztkerdesek_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]<br /> *[[Media:Fizika1i_kifejtoskidolgozas.pdf | Kidolgozott kifejtős kérdések az eddigi vizsgák alapján]] (Köszönet: Tóth Anettnek és Bálint Fecónak) <br /> *[[Media:Fizika1i_gyak2018_1.pdf | Kidolgozott fizipédiás gyakorlófeladatsor 2018-ból első rész]], [[Media:Fizika1i_gyak2018_2.pdf | Második rész]]<br /> *Előző évek vizsgái (ahol kell, a jelszó: &quot;info&quot;):<br /> **2006: [[Fizika1Vizsga20070117|A]], [[Fizika1Vizsga20070105|B]]<br /> **2007: [[Fizika1Vizsga20080130|A]], [[Fizika1Vizsga20080123|B]], [[Fizika1Vizsga20080116|C]]<br /> **2008: [[Fizika1Vizsga20090114|A]], [[Fizika1Vizsga20090107|B]]<br /> **2009: [[Fizika1Vizsga20090610|A]]<br /> **2010: [[Fizika1Vizsga20110107|A]], [[Media:fizika1i_vizsga-2010-06-08-megold.pdf | B]]<br /> **2011: [[Media:Fizika1i_vizsga-2012-01-13.jpg | A]], [[Media:fizika1i_vizsga-2012-01-06-megold.pdf | B]]<br /> **2011: [[Media:Fizika1i_vizsga-2011-06-03.pdf‎ | A]]<br /> **2012: [[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-11-megold.pdf | A]], [[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-08a-megold.pdf | B]], [[Media:fizika1i_vizsga-2012-06-01a-megold.pdf | C]], [[Media:fizika1i_vizsga-2012-05-25-megold.pdf | D]]<br /> **2013<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-07-megold.pdf | A]] - Figyelem! A négyes feladat megoldása a.), nem c.)<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-06-03-megold.pdf | B]], [[Fizika 1 vizsga, 2013.06.03. | feladatok kidolgozása]]<br /> ***[[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31-megold.pdf | C]], [[Media:fizika1i_vizsga_2013-05-31_kidolgozas.pdf | kidolgozás]]<br /> ***[[Media:fizika1i_elovizsga-2013-05-22-megold.pdf | D]]<br /> **2014: [[Media:fizika1i_vizsga_2014-06-06-megold.pdf | A]], [[Media:fizika1i_vizsga_2014-05-30-megold.pdf | B]]<br /> **2018: [[Media:Fizika1i_vizsga1_18.pdf | A1]], [[Media:Fizika1i_vizsga1_18_kulcs.pdf | A2]], [[Media:Fizika1i_vizsga1_18_megoldas.pdf | A3]], [[Media:Fizika1i_vizsga2_18.pdf | B1]], [[Media:Fizika1i_vizsga2_18_kulcs.pdf | B2]], [[Media:Fizika1i_vizsga3_18.pdf | C1]], [[Media:Fizika1i_vizsga3_18_kulcs.pdf | C2]], [[Media:Fizika1i_vizsga3_18_megoldas.pdf | C3]]<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott= A régi típusú tárgyról írt vélemények<br /> |szöveg= <br /> '''kopy'''<br /> Egyenesben csináltam a fizikát (Kornis, Papp). Aki teheti hajtson megajánlott jegyre - sokkal könnyebb elérni, mint vizsgázni. Mindig szánjatok 3 órát gyak előtt a feladatok megoldására és csont nélkül meg lesznek a kisZHk. A nagyZH is a kiadott feladatokból van. Ha azt átnézi az ember meg van a kánaán :). A vizsga nehéz.<br /> <br /> -- kopy - 2013.05.26<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> Nekem volt szerencsém egyenesen és kereszten is megismerkedni a tárggyal. Összességében nem olyan nehéz, csak muszáj rászánni az időt. Informatikusként nem látom értelmét a kiterjedt fizikaoktatásnak, de úgyis meg kell csinálni, szóval kár ezen sírni.<br /> <br /> Egyenesen Kornis és Papp tartotta nekünk, én előbbinél voltam. Jó arc, szívesen segít még ZH-n is adott esetben.<br /> Kereszten Varga tartja. Ő sem szőrös szívű (sőt utolsó vizsgán kifejezetten rendes volt), de azért nála a követelmények kicsit nehezebbek. Nincs függvénytábla, nincs kisZH pótlás, nincs megajánlott jegy, a vizsgán az igaz-hamis ugyanannyi pontot ér, mint a számolós, és külön-külön kell a két részből 40%-ot elérni. Cserébe viszont nem nagyon variálja a feladatokat, ha itt a wikin lévő keresztes feladatgyűjtemény összes feladatát meg tudod csinálni, nem érhet nagy meglepetés a vizsgán feladatokból.<br /> <br /> -- [[Lord_Viktor {{!}} Lord Viktor]] - 2013.02.13<br /> <br /> ===gerbazs===<br /> <br /> A tárgy aláírásához szükséges vagy az első héten megírt szintfelmérő, vagy a Bevezető fizika nevű, első féléves (két kredites) tárgy, vagy pedig a második félév első hetében megírandó 0.zh teljesítése. Elméletileg mindegyik a középiskolás anyagból van, a nehézségükben azonban hatalmas különbségek vannak. Az első félév első heteiben írandó szintfelmérő össze sem mérhető a többivel. Egyértelmű, hogy a legegyszerűbb ezen átmenni, utána már csak szív az ember.<br /> <br /> A Bevezető fizika heti egy óra, katalógussal, rohamtempóval (hisz négy év középsulis anyagát foglalja ugye össze) és két zh-val. Az ezekbe a zh-kba kerülő feladatokat mind feladják és megoldják órán az oktatók, a (Wikin is fentlévő) Dér-Radnai-Soós feladatgyűjteményből válogatnak. Az itt megírt zh-k ugyanolyan nehézségűek, mint a második félév eleji 0.zh. Pótzh-ra akkor is lehet menni a tárgyból, ha egyik zh sem sikerült, ilyenkor egyébként is jobbfejek a felügyelő tanárok, valamint a feladatsor is egyszerűbb nagyon megéri elmenni.<br /> <br /> A második félév első hetében még van lehetőség megírni a 0.zh-t, ami, mint írtam, Bevfiz zh-k szintjén van. Ha ez sem sikerül, mindenféle büntetés nélkül pótolható következő héten. Amennyiben ez sem sikerül, két lehetőség van: Vagy átsoroltatod magad a Bevezető fizika keresztfélévre és leadod a Fizika 1 tárgyat (ilyenkor nem kell fizetni a kreditekért), vagy folytatod a Fizikát és év végén megpróbálod a pótpótzh-t a 0.zh-ból. Ez azonban egyrészt azt vonja maga után, hogy nem pótolhatod a rendes, Fizika 1.zh-t, illetve könnyedén bukhatod az egyébként végigtanult tárgyat. A pótpótzh anyaga már nem az addigiakhoz hasonló, az előadónk, Pacher szerint nagyjából teljesíthetetlen, még atomfizikát is kérdeznek benne.<br /> <br /> Nagyon érdemes tehát figyelni a tárgy előkövetelményeire, és minél hamarabb teljesíteni azt valamilyen formában.<br /> <br /> -- [[GerBazs {{!}} GerBazs]] - 2010.02.16.<br /> <br /> ===titcar===<br /> ha a jegyzet felolvasását szeretnéd hallgatni, Pachernél vedd fel, ha show-t szeretnél, akkor Orosznál. vizsga: az a lényeg ne Orosz állítsa össze, mert akkor nem sokan fognak átmenni... (általában nem ő szokta)<br /> <br /> -- [[HarangozoPeter {{!}} TitCar]] - 2006.09.04.<br /> <br /> ===zslevi===<br /> Nekünk annak idején Füstös illetve Pacher tartotta. Pacherhoz jártam, borzalmasak voltak az órái, halálra unta magát az ember, meg nem is lehetett megérteni azt a sok bizonyítást, amit kivetített a fóliáiról (a sötétben motyog valamit magában, majd néha megszólal: &quot;Nade, kollégák, próbáljanak már meg egy kicsit csendben lenni.&quot;). Vizsgán viszont vajszívű, kérdez a jobb jegyért (rontani nem lehet), ha nem sikerült elég jól az írásbeli rész. Összességében viszont nem ajánlanám azoknak, akik középiskolában szerették a fizikát. (Ha nem akarsz bejárni órákra, nyugodtan válaszd őt. De első félévben általában még bejérnak az emberek. Valószínűleg ezért is volt, hogy a vajszíve ellenére nála volt nagyobb a bukási arány ... )<br /> <br /> <br /> Fizika II.-re viszont Oroszhoz jártam. Olyan gyorsan ír, hogy hamar felhagytam a jegyzeteléssel. Órái lendületesek, érdekesek, de azért kapaszkodni kell, hogy le ne maradj. Vizsgára nála az órai jegyzetből érdemes tanulni (mástól kölcsönkértem), és tudni kell az egyszerűbb bizonyítások menetét. Ha elakadsz segít, és nem jár érte jegylevonás; azt nézi, hogy mit tudsz és nem azt, hogy mit nem. (De ahhoz, hogy tudjon segíteni, rendesen fel kell készülni!!) Összességében tehát korrekt segítőkész, akit egy kicsit is érdekel a fizika, őt válassza.<br /> <br /> -- [[ZsirosLeventeGabor {{!}} zslevi]] - 2005.12.17.<br /> }}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Nagy Marcell