https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&user=Benedek+Boldizs%C3%A1r&feedformat=atom VIK Wiki - Szerkesztő közreműködései [hu] 2024-03-29T09:37:20Z Szerkesztő közreműködései MediaWiki 1.33.2 https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B3dol%C3%A1stechnika&diff=201170 Kódolástechnika 2021-10-26T14:06:05Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kódolástechnika<br /> |tárgykód=VIHIAB00<br /> |régitárgykód=VIHIA209<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/<br /> |levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/160867534504610/<br /> }}<br /> <br /> <br /> A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az aláírás megszerzésének feltétele:<br /> ** A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).<br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 53|| 2<br /> |-<br /> |54 - 67|| 3<br /> |-<br /> |68 - 81|| 4<br /> |-<br /> |82 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] <br /> * [https://www.interkonyv.hu/konyvek/Kriptogr%C3%A1fia%20%C3%A9s%20alkalmaz%C3%A1sai Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)]<br /> * [[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]<br /> * [http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]<br /> * [[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf | Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]] <br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF | Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]<br /> * [[Media:Tomor_kodtech_2020.PDF | Tömör kódtech összefoglaló - 2020]]<br /> * [[Media:2021 - Kódtech éthetően - Benedek Boldizsár.pdf | Kódtech érthetően - 2021]]<br /> <br /> === Segédanyagok a régi tárgyoldalról ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt | Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt | Konvolúciós kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt | Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf | Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt | Példa: Lineáris kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt | Példa: RS kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt | Példa: Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt | Előadás alatti gyakorlat anyaga]] <br /> <br /> === Egyéb ===<br /> * [[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf | A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wR6VNLWQW7TPedtQmjZKF4KCMaogSa0rnZ_0JpL6H-k/edit?usp=sharing Összefoglaló jegyzet]<br /> * [[Kódolástechnika alapfogalmak]]<br /> <br /> == Kikérdező ==<br /> <br /> * [[Kódolástechnika Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2007<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)''<br /> <br /> * 2009<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ | ZH]], [[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2010<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20101203.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.''<br /> *** ''4/d-re a megoldás: 3-szor''<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az &lt;math&gt;s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}&lt;/math&gt;.''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_20131125_megoldas.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban &lt;math&gt;y^4=y^2+1&lt;/math&gt; helyett &lt;math&gt;y^4=y^2+y&lt;/math&gt; van. A 4. feladat e) részében &lt;math&gt;5x^2&lt;/math&gt; van begépelve &lt;math&gt;5x^3&lt;/math&gt; helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba. ''<br /> <br /> * 2014<br /> ** [[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf | ZH megoldással]], [[Media:kodtech_zh_20141124_5megoldas.jpg | 5-ös feladat bővebb megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3''<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20161118_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_zh_2017okt27mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 3. feladat ''b)'' részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal''<br /> <br /> * 2019<br /> ** [[Kódtech_ZH_2019]]<br /> <br /> == PZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf | PZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20111212_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_2013.png | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -&gt; n-k=6 és t=(n-k)/2 -&gt; t=3''<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG| PZH]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól]<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 kidolgozás]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20]], [[:Media:Kodtech_vizsga_20160120.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13]], [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[:Media:Kodtech_vizsga_20161219_megoldas.pdf | 2016.12.19 megoldással]] <br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.<br /> <br /> Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)<br /> <br /> Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. <br /> <br /> Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.<br /> <br /> Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)<br /> <br /> Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> * [[:Media:idea-public-key-crypto--dyn--fullviewsize.jpg | Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra]]<br /> * Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János | Levendovszky aranyköpéseit]].<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:2021_-_K%C3%B3dtech_%C3%A9thet%C5%91en_-_Benedek_Boldizs%C3%A1r.pdf&diff=201169 Fájl:2021 - Kódtech éthetően - Benedek Boldizsár.pdf 2021-10-26T14:05:21Z <p>Benedek Boldizsár: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=201168 Valószínűségszámítás 2021-10-26T14:03:16Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB02<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor =<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB02<br /> | tárgyhonlap = https://www.cs.bme.hu/valszam/<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező. [Gyakorlatvezető függő, hogy ezt mennyire ellenőrzik.]<br /> * A félév során egy 120 pontos zárthelyi megírására kerül sor 100 percben, ennek legalább elégségesre (40 pont) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli, felépítése a zárthelyihez hasonló, szintén 120 pontos, és a megírásra 100 perc áll rendelkezésre.<br /> * A félévközi zárthelyi eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 40%-60% arányban számít bele a félévvégi jegybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani, azaz javítani és rontani is lehet!<br /> * Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !E (%)!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_ea_1.pdf‎ | 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ea_2.pdf‎ | 2. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_3.pdf‎ | 3. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_4.pdf‎ | 4. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_5.pdf‎ | 5. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_6.pdf‎ | 6. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_7.pdf‎ | 7. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_8.pdf‎ | 8. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_9.pdf‎ | 9. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_10.pdf‎ | 10. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_11.pdf‎ | 11. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_12.pdf‎ | 12. előadás]]<br /> <br /> === Gyakorlat ===<br /> <br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_1.pdf‎ | 1. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_1_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_2.pdf‎ | 2. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_2_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_3.pdf‎ | 3. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_3_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_4.pdf‎ | 4. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_4_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_5.pdf‎ | 5. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_5_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_6.pdf‎ | 6. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_6_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_7.pdf‎ | 7. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_7_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_8.pdf‎ | 8. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_8_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_9.pdf‎ | 9. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_9_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_10.pdf‎ | 10. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_10_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_11.pdf‎ | 11. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_11_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_12.pdf‎ | 12. gyakorlat]]<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> * [[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf ‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf ‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> * [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ** [[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék | Hibajegyzék]]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:Boldi valszám puska.pdf|Benedek Boldizsár csodája]]<br /> * [[Media:valszam14tk.pdf | Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf ‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf ‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf ‎| Előadás összefoglaló]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎ | Előadás jegyzet]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf ‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf ‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF ‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf ‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet (2009)]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎ | Buzga Viktor féle jegyzet (2011)]] <br /> * [https://drive.google.com/file/d/0B9n0-nrqhilsVkdfa25ONEJqMjg/view?usp=drive_web Nemkin Viktória 2014-es órai jegyzetei]<br /> * [[Media:Tomor_valszam_2020.PDF | Tömör valszám összefoglaló - 2020]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf | 2016. április 01. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf | 2016. április 15. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:zh20151021_fsor.pdf | 2015. október 21. ZH]], [[Media:zh20151021_mego.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:zh1p_mo.pdf | 2015. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor1.pdf | 2015. december 16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf | 2016. október 19. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:pzh1_mo_2016.pdf | 2016. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ppzh1_20161214_mego.pdf | 2016. december 14. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_ZH_megoldas.pdf | 2017. november 6. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PZH_megoldas.pdf | 2017. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PPZH_megoldas.pdf | 2017. december 13. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Vaszam_zh_20181029_megold.pdf | 2018. október 29. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH_2018_megoldas.pdf | 2018. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_2018_megoldas.pdf | 2018. december 11. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:2019_Valszam_ZH1.pdf | 2019. november 4.]], [[Media:2019_Valszam_ZH1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2019_Valszam_pZH.pdf | 2019. november 28. PZH]], [[Media:2019_Valszam_pZH_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_20191218_fsor.jpg | 2019. december 18. PPZH]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:2020_zh1.pdf | 2020. október 26. ZH]], [[Media:2020_zh1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:ZHpot.pdf | 2020. november 23. PZH]], [[Media:ZHpot_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi tárgyhoz tartozó 2. ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> * 2015-2016 tavasz<br /> ** [[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf | 2016.05.06. ZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf | 2016.05.18. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015-2016 ősz<br /> ** [[Media:zh2_mo.pdf | 2015.11.23. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151204_mego.pdf | 2015.12.04. PZH megoldáss]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor2.pdf | 2015.12.16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016-2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH2_20161121_mego.pdf | 2016.11.21. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH2_20161202_mego.pdf | 2016.12.02. PZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_ppzh2_20161214_mego.pdf | 2016.12.14. PPZH megoldás]]<br /> }}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf | 2016. június 01. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf | 2016. június 08. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf | 2016. június 15. megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf | 2015. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf | 2016. január 07. ]], [[Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf | 2016. január 14. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf | 2016. január 21. megoldás]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20161222_mego.pdf | 2016. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170105_mego.pdf | 2017. január 05. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170112_mego.pdf | 2017. január 12. megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga1_megoldas.pdf | 2017. december 21. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga2_megoldas.pdf | 2018. január 4. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga4_megoldas.pdf | 2018. január 11. megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2018_megoldas.pdf | 2018. december 20. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2018_megoldas.pdf | 2019. január 3. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2018_megoldas.pdf | 2019. január 10. megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2019.pdf | 2020. január 9.]], [[Media:Valszam_vizsga1_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2019.pdf | 2020. január 16.]], [[Media:Valszam_vizsga2_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2019.pdf | 2020. január 23.]], [[Media:Valszam_vizsga3_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_2019.pdf | 2020. január 29.]], [[Media:Valszam_vizsga4_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_2020.pdf | 2021. január 7.]], [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_2020.pdf | 2021. január 14.]], [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_2020.pdf | 2021. január 21.]], [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_2020.pdf | 2021. január 26.]], [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=201102 Valószínűségszámítás 2021-09-23T20:02:43Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB02<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor =<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB02<br /> | tárgyhonlap = https://www.cs.bme.hu/valszam/<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező. [Gyakorlatvezető függő, hogy ezt mennyire ellenőrzik.]<br /> * A félév során egy 120 pontos zárthelyi megírására kerül sor 100 percben, ennek legalább elégségesre (40 pont) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli, felépítése a zárthelyihez hasonló, szintén 120 pontos, és a megírásra 100 perc áll rendelkezésre.<br /> * A félévközi zárthelyi eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 40%-60% arányban számít bele a félévvégi jegybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani, azaz javítani és rontani is lehet!<br /> * Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !E (%)!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_ea_1.pdf‎ | 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ea_2.pdf‎ | 2. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_3.pdf‎ | 3. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_4.pdf‎ | 4. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_5.pdf‎ | 5. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_6.pdf‎ | 6. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_7.pdf‎ | 7. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_8.pdf‎ | 8. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_9.pdf‎ | 9. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_10.pdf‎ | 10. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_11.pdf‎ | 11. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_12.pdf‎ | 12. előadás]]<br /> <br /> === Gyakorlat ===<br /> <br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_1.pdf‎ | 1. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_1_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_2.pdf‎ | 2. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_2_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_3.pdf‎ | 3. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_3_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_4.pdf‎ | 4. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_4_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_5.pdf‎ | 5. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_5_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_6.pdf‎ | 6. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_6_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_7.pdf‎ | 7. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_7_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_8.pdf‎ | 8. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_8_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_9.pdf‎ | 9. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_9_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_10.pdf‎ | 10. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_10_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_11.pdf‎ | 11. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_11_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_12.pdf‎ | 12. gyakorlat]]<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> * [[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf ‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf ‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> * [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ** [[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék | Hibajegyzék]]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:Boldi valszám puska.pdf|bélyegkép|Benedek Boldizsár csodája]]<br /> * [[Media:valszam14tk.pdf | Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf ‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf ‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf ‎| Előadás összefoglaló]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎ | Előadás jegyzet]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf ‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf ‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF ‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf ‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet (2009)]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎ | Buzga Viktor féle jegyzet (2011)]] <br /> * [https://drive.google.com/file/d/0B9n0-nrqhilsVkdfa25ONEJqMjg/view?usp=drive_web Nemkin Viktória 2014-es órai jegyzetei]<br /> * [[Media:Tomor_valszam_2020.PDF | Tömör valszám összefoglaló - 2020]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf | 2016. április 01. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf | 2016. április 15. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:zh20151021_fsor.pdf | 2015. október 21. ZH]], [[Media:zh20151021_mego.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:zh1p_mo.pdf | 2015. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor1.pdf | 2015. december 16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf | 2016. október 19. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:pzh1_mo_2016.pdf | 2016. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ppzh1_20161214_mego.pdf | 2016. december 14. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_ZH_megoldas.pdf | 2017. november 6. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PZH_megoldas.pdf | 2017. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PPZH_megoldas.pdf | 2017. december 13. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Vaszam_zh_20181029_megold.pdf | 2018. október 29. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH_2018_megoldas.pdf | 2018. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_2018_megoldas.pdf | 2018. december 11. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:2019_Valszam_ZH1.pdf | 2019. november 4.]], [[Media:2019_Valszam_ZH1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2019_Valszam_pZH.pdf | 2019. november 28. PZH]], [[Media:2019_Valszam_pZH_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_20191218_fsor.jpg | 2019. december 18. PPZH]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:2020_zh1.pdf | 2020. október 26. ZH]], [[Media:2020_zh1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:ZHpot.pdf | 2020. november 23. PZH]], [[Media:ZHpot_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi tárgyhoz tartozó 2. ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> * 2015-2016 tavasz<br /> ** [[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf | 2016.05.06. ZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf | 2016.05.18. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015-2016 ősz<br /> ** [[Media:zh2_mo.pdf | 2015.11.23. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151204_mego.pdf | 2015.12.04. PZH megoldáss]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor2.pdf | 2015.12.16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016-2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH2_20161121_mego.pdf | 2016.11.21. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH2_20161202_mego.pdf | 2016.12.02. PZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_ppzh2_20161214_mego.pdf | 2016.12.14. PPZH megoldás]]<br /> }}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf | 2016. június 01. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf | 2016. június 08. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf | 2016. június 15. megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf | 2015. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf | 2016. január 07. ]], [[Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf | 2016. január 14. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf | 2016. január 21. megoldás]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20161222_mego.pdf | 2016. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170105_mego.pdf | 2017. január 05. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170112_mego.pdf | 2017. január 12. megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga1_megoldas.pdf | 2017. december 21. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga2_megoldas.pdf | 2018. január 4. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga4_megoldas.pdf | 2018. január 11. megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2018_megoldas.pdf | 2018. december 20. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2018_megoldas.pdf | 2019. január 3. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2018_megoldas.pdf | 2019. január 10. megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2019.pdf | 2020. január 9.]], [[Media:Valszam_vizsga1_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2019.pdf | 2020. január 16.]], [[Media:Valszam_vizsga2_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2019.pdf | 2020. január 23.]], [[Media:Valszam_vizsga3_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_2019.pdf | 2020. január 29.]], [[Media:Valszam_vizsga4_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_2020.pdf | 2021. január 7.]], [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_2020.pdf | 2021. január 14.]], [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_2020.pdf | 2021. január 21.]], [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_2020.pdf | 2021. január 26.]], [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=201101 Valószínűségszámítás 2021-09-23T20:02:28Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB02<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor =<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB02<br /> | tárgyhonlap = https://www.cs.bme.hu/valszam/<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező. [Gyakorlatvezető függő, hogy ezt mennyire ellenőrzik.]<br /> * A félév során egy 120 pontos zárthelyi megírására kerül sor 100 percben, ennek legalább elégségesre (40 pont) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli, felépítése a zárthelyihez hasonló, szintén 120 pontos, és a megírásra 100 perc áll rendelkezésre.<br /> * A félévközi zárthelyi eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 40%-60% arányban számít bele a félévvégi jegybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani, azaz javítani és rontani is lehet!<br /> * Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !E (%)!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_ea_1.pdf‎ | 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ea_2.pdf‎ | 2. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_3.pdf‎ | 3. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_4.pdf‎ | 4. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_5.pdf‎ | 5. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_6.pdf‎ | 6. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_7.pdf‎ | 7. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_8.pdf‎ | 8. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_9.pdf‎ | 9. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_10.pdf‎ | 10. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_11.pdf‎ | 11. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_12.pdf‎ | 12. előadás]]<br /> <br /> === Gyakorlat ===<br /> <br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_1.pdf‎ | 1. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_1_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_2.pdf‎ | 2. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_2_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_3.pdf‎ | 3. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_3_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_4.pdf‎ | 4. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_4_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_5.pdf‎ | 5. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_5_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_6.pdf‎ | 6. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_6_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_7.pdf‎ | 7. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_7_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_8.pdf‎ | 8. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_8_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_9.pdf‎ | 9. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_9_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_10.pdf‎ | 10. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_10_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_11.pdf‎ | 11. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_11_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_12.pdf‎ | 12. gyakorlat]]<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> * [[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf ‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf ‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> * [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ** [[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék | Hibajegyzék]]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [Media:Boldi valszám puska.pdf|bélyegkép|Benedek Boldizsár csodája]<br /> * [[Media:valszam14tk.pdf | Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf ‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf ‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf ‎| Előadás összefoglaló]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎ | Előadás jegyzet]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf ‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf ‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF ‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf ‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet (2009)]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎ | Buzga Viktor féle jegyzet (2011)]] <br /> * [https://drive.google.com/file/d/0B9n0-nrqhilsVkdfa25ONEJqMjg/view?usp=drive_web Nemkin Viktória 2014-es órai jegyzetei]<br /> * [[Media:Tomor_valszam_2020.PDF | Tömör valszám összefoglaló - 2020]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf | 2016. április 01. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf | 2016. április 15. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:zh20151021_fsor.pdf | 2015. október 21. ZH]], [[Media:zh20151021_mego.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:zh1p_mo.pdf | 2015. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor1.pdf | 2015. december 16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf | 2016. október 19. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:pzh1_mo_2016.pdf | 2016. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ppzh1_20161214_mego.pdf | 2016. december 14. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_ZH_megoldas.pdf | 2017. november 6. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PZH_megoldas.pdf | 2017. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PPZH_megoldas.pdf | 2017. december 13. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Vaszam_zh_20181029_megold.pdf | 2018. október 29. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH_2018_megoldas.pdf | 2018. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_2018_megoldas.pdf | 2018. december 11. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:2019_Valszam_ZH1.pdf | 2019. november 4.]], [[Media:2019_Valszam_ZH1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2019_Valszam_pZH.pdf | 2019. november 28. PZH]], [[Media:2019_Valszam_pZH_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_20191218_fsor.jpg | 2019. december 18. PPZH]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:2020_zh1.pdf | 2020. október 26. ZH]], [[Media:2020_zh1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:ZHpot.pdf | 2020. november 23. PZH]], [[Media:ZHpot_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi tárgyhoz tartozó 2. ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> * 2015-2016 tavasz<br /> ** [[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf | 2016.05.06. ZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf | 2016.05.18. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015-2016 ősz<br /> ** [[Media:zh2_mo.pdf | 2015.11.23. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151204_mego.pdf | 2015.12.04. PZH megoldáss]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor2.pdf | 2015.12.16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016-2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH2_20161121_mego.pdf | 2016.11.21. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH2_20161202_mego.pdf | 2016.12.02. PZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_ppzh2_20161214_mego.pdf | 2016.12.14. PPZH megoldás]]<br /> }}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf | 2016. június 01. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf | 2016. június 08. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf | 2016. június 15. megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf | 2015. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf | 2016. január 07. ]], [[Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf | 2016. január 14. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf | 2016. január 21. megoldás]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20161222_mego.pdf | 2016. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170105_mego.pdf | 2017. január 05. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170112_mego.pdf | 2017. január 12. megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga1_megoldas.pdf | 2017. december 21. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga2_megoldas.pdf | 2018. január 4. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga4_megoldas.pdf | 2018. január 11. megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2018_megoldas.pdf | 2018. december 20. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2018_megoldas.pdf | 2019. január 3. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2018_megoldas.pdf | 2019. január 10. megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2019.pdf | 2020. január 9.]], [[Media:Valszam_vizsga1_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2019.pdf | 2020. január 16.]], [[Media:Valszam_vizsga2_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2019.pdf | 2020. január 23.]], [[Media:Valszam_vizsga3_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_2019.pdf | 2020. január 29.]], [[Media:Valszam_vizsga4_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_2020.pdf | 2021. január 7.]], [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_2020.pdf | 2021. január 14.]], [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_2020.pdf | 2021. január 21.]], [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_2020.pdf | 2021. január 26.]], [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=201100 Valószínűségszámítás 2021-09-23T20:02:12Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB02<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor =<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB02<br /> | tárgyhonlap = https://www.cs.bme.hu/valszam/<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező. [Gyakorlatvezető függő, hogy ezt mennyire ellenőrzik.]<br /> * A félév során egy 120 pontos zárthelyi megírására kerül sor 100 percben, ennek legalább elégségesre (40 pont) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli, felépítése a zárthelyihez hasonló, szintén 120 pontos, és a megírásra 100 perc áll rendelkezésre.<br /> * A félévközi zárthelyi eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 40%-60% arányban számít bele a félévvégi jegybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani, azaz javítani és rontani is lehet!<br /> * Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !E (%)!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_ea_1.pdf‎ | 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ea_2.pdf‎ | 2. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_3.pdf‎ | 3. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_4.pdf‎ | 4. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_5.pdf‎ | 5. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_6.pdf‎ | 6. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_7.pdf‎ | 7. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_8.pdf‎ | 8. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_9.pdf‎ | 9. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_10.pdf‎ | 10. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_11.pdf‎ | 11. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_12.pdf‎ | 12. előadás]]<br /> <br /> === Gyakorlat ===<br /> <br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_1.pdf‎ | 1. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_1_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_2.pdf‎ | 2. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_2_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_3.pdf‎ | 3. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_3_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_4.pdf‎ | 4. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_4_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_5.pdf‎ | 5. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_5_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_6.pdf‎ | 6. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_6_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_7.pdf‎ | 7. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_7_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_8.pdf‎ | 8. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_8_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_9.pdf‎ | 9. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_9_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_10.pdf‎ | 10. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_10_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_11.pdf‎ | 11. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_11_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_12.pdf‎ | 12. gyakorlat]]<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> * [[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf ‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf ‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> * [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ** [[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék | Hibajegyzék]]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:Boldi valszám puska.pdf|bélyegkép|Benedek Boldizsár csodája]]<br /> * [[Media:valszam14tk.pdf | Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf ‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf ‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf ‎| Előadás összefoglaló]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎ | Előadás jegyzet]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf ‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf ‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF ‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf ‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet (2009)]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎ | Buzga Viktor féle jegyzet (2011)]] <br /> * [https://drive.google.com/file/d/0B9n0-nrqhilsVkdfa25ONEJqMjg/view?usp=drive_web Nemkin Viktória 2014-es órai jegyzetei]<br /> * [[Media:Tomor_valszam_2020.PDF | Tömör valszám összefoglaló - 2020]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf | 2016. április 01. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf | 2016. április 15. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:zh20151021_fsor.pdf | 2015. október 21. ZH]], [[Media:zh20151021_mego.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:zh1p_mo.pdf | 2015. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor1.pdf | 2015. december 16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf | 2016. október 19. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:pzh1_mo_2016.pdf | 2016. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ppzh1_20161214_mego.pdf | 2016. december 14. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_ZH_megoldas.pdf | 2017. november 6. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PZH_megoldas.pdf | 2017. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PPZH_megoldas.pdf | 2017. december 13. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Vaszam_zh_20181029_megold.pdf | 2018. október 29. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH_2018_megoldas.pdf | 2018. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_2018_megoldas.pdf | 2018. december 11. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:2019_Valszam_ZH1.pdf | 2019. november 4.]], [[Media:2019_Valszam_ZH1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2019_Valszam_pZH.pdf | 2019. november 28. PZH]], [[Media:2019_Valszam_pZH_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_20191218_fsor.jpg | 2019. december 18. PPZH]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:2020_zh1.pdf | 2020. október 26. ZH]], [[Media:2020_zh1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:ZHpot.pdf | 2020. november 23. PZH]], [[Media:ZHpot_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi tárgyhoz tartozó 2. ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> * 2015-2016 tavasz<br /> ** [[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf | 2016.05.06. ZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf | 2016.05.18. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015-2016 ősz<br /> ** [[Media:zh2_mo.pdf | 2015.11.23. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151204_mego.pdf | 2015.12.04. PZH megoldáss]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor2.pdf | 2015.12.16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016-2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH2_20161121_mego.pdf | 2016.11.21. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH2_20161202_mego.pdf | 2016.12.02. PZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_ppzh2_20161214_mego.pdf | 2016.12.14. PPZH megoldás]]<br /> }}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf | 2016. június 01. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf | 2016. június 08. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf | 2016. június 15. megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf | 2015. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf | 2016. január 07. ]], [[Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf | 2016. január 14. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf | 2016. január 21. megoldás]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20161222_mego.pdf | 2016. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170105_mego.pdf | 2017. január 05. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170112_mego.pdf | 2017. január 12. megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga1_megoldas.pdf | 2017. december 21. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga2_megoldas.pdf | 2018. január 4. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga4_megoldas.pdf | 2018. január 11. megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2018_megoldas.pdf | 2018. december 20. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2018_megoldas.pdf | 2019. január 3. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2018_megoldas.pdf | 2019. január 10. megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2019.pdf | 2020. január 9.]], [[Media:Valszam_vizsga1_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2019.pdf | 2020. január 16.]], [[Media:Valszam_vizsga2_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2019.pdf | 2020. január 23.]], [[Media:Valszam_vizsga3_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_2019.pdf | 2020. január 29.]], [[Media:Valszam_vizsga4_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_2020.pdf | 2021. január 7.]], [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_2020.pdf | 2021. január 14.]], [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_2020.pdf | 2021. január 21.]], [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_2020.pdf | 2021. január 26.]], [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=201099 Valószínűségszámítás 2021-09-23T20:01:52Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB02<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor =<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB02<br /> | tárgyhonlap = https://www.cs.bme.hu/valszam/<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező. [Gyakorlatvezető függő, hogy ezt mennyire ellenőrzik.]<br /> * A félév során egy 120 pontos zárthelyi megírására kerül sor 100 percben, ennek legalább elégségesre (40 pont) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli, felépítése a zárthelyihez hasonló, szintén 120 pontos, és a megírásra 100 perc áll rendelkezésre.<br /> * A félévközi zárthelyi eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 40%-60% arányban számít bele a félévvégi jegybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani, azaz javítani és rontani is lehet!<br /> * Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !E (%)!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_ea_1.pdf‎ | 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ea_2.pdf‎ | 2. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_3.pdf‎ | 3. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_4.pdf‎ | 4. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_5.pdf‎ | 5. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_6.pdf‎ | 6. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_7.pdf‎ | 7. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_8.pdf‎ | 8. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_9.pdf‎ | 9. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_10.pdf‎ | 10. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_11.pdf‎ | 11. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_12.pdf‎ | 12. előadás]]<br /> <br /> === Gyakorlat ===<br /> <br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_1.pdf‎ | 1. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_1_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_2.pdf‎ | 2. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_2_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_3.pdf‎ | 3. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_3_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_4.pdf‎ | 4. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_4_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_5.pdf‎ | 5. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_5_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_6.pdf‎ | 6. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_6_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_7.pdf‎ | 7. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_7_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_8.pdf‎ | 8. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_8_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_9.pdf‎ | 9. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_9_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_10.pdf‎ | 10. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_10_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_11.pdf‎ | 11. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_11_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_12.pdf‎ | 12. gyakorlat]]<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> * [[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf ‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf ‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> * [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ** [[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék | Hibajegyzék]]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Boldi valszám puska.pdf|bélyegkép|Benedek Boldizsár csodája]]<br /> * [[Media:valszam14tk.pdf | Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf ‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf ‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf ‎| Előadás összefoglaló]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎ | Előadás jegyzet]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf ‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf ‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF ‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf ‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet (2009)]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎ | Buzga Viktor féle jegyzet (2011)]] <br /> * [https://drive.google.com/file/d/0B9n0-nrqhilsVkdfa25ONEJqMjg/view?usp=drive_web Nemkin Viktória 2014-es órai jegyzetei]<br /> * [[Media:Tomor_valszam_2020.PDF | Tömör valszám összefoglaló - 2020]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf | 2016. április 01. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf | 2016. április 15. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:zh20151021_fsor.pdf | 2015. október 21. ZH]], [[Media:zh20151021_mego.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:zh1p_mo.pdf | 2015. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor1.pdf | 2015. december 16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf | 2016. október 19. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:pzh1_mo_2016.pdf | 2016. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ppzh1_20161214_mego.pdf | 2016. december 14. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_ZH_megoldas.pdf | 2017. november 6. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PZH_megoldas.pdf | 2017. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PPZH_megoldas.pdf | 2017. december 13. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Vaszam_zh_20181029_megold.pdf | 2018. október 29. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH_2018_megoldas.pdf | 2018. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_2018_megoldas.pdf | 2018. december 11. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:2019_Valszam_ZH1.pdf | 2019. november 4.]], [[Media:2019_Valszam_ZH1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2019_Valszam_pZH.pdf | 2019. november 28. PZH]], [[Media:2019_Valszam_pZH_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_20191218_fsor.jpg | 2019. december 18. PPZH]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:2020_zh1.pdf | 2020. október 26. ZH]], [[Media:2020_zh1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:ZHpot.pdf | 2020. november 23. PZH]], [[Media:ZHpot_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi tárgyhoz tartozó 2. ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> * 2015-2016 tavasz<br /> ** [[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf | 2016.05.06. ZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf | 2016.05.18. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015-2016 ősz<br /> ** [[Media:zh2_mo.pdf | 2015.11.23. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151204_mego.pdf | 2015.12.04. PZH megoldáss]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor2.pdf | 2015.12.16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016-2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH2_20161121_mego.pdf | 2016.11.21. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH2_20161202_mego.pdf | 2016.12.02. PZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_ppzh2_20161214_mego.pdf | 2016.12.14. PPZH megoldás]]<br /> }}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf | 2016. június 01. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf | 2016. június 08. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf | 2016. június 15. megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf | 2015. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf | 2016. január 07. ]], [[Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf | 2016. január 14. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf | 2016. január 21. megoldás]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20161222_mego.pdf | 2016. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170105_mego.pdf | 2017. január 05. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170112_mego.pdf | 2017. január 12. megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga1_megoldas.pdf | 2017. december 21. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga2_megoldas.pdf | 2018. január 4. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga4_megoldas.pdf | 2018. január 11. megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2018_megoldas.pdf | 2018. december 20. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2018_megoldas.pdf | 2019. január 3. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2018_megoldas.pdf | 2019. január 10. megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2019.pdf | 2020. január 9.]], [[Media:Valszam_vizsga1_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2019.pdf | 2020. január 16.]], [[Media:Valszam_vizsga2_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2019.pdf | 2020. január 23.]], [[Media:Valszam_vizsga3_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_2019.pdf | 2020. január 29.]], [[Media:Valszam_vizsga4_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_2020.pdf | 2021. január 7.]], [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_2020.pdf | 2021. január 14.]], [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_2020.pdf | 2021. január 21.]], [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_2020.pdf | 2021. január 26.]], [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=201098 Valószínűségszámítás 2021-09-23T19:46:58Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB02<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor =<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB02<br /> | tárgyhonlap = https://www.cs.bme.hu/valszam/<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező. [Gyakorlatvezető függő, hogy ezt mennyire ellenőrzik.]<br /> * A félév során egy 120 pontos zárthelyi megírására kerül sor 100 percben, ennek legalább elégségesre (40 pont) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli, felépítése a zárthelyihez hasonló, szintén 120 pontos, és a megírásra 100 perc áll rendelkezésre.<br /> * A félévközi zárthelyi eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 40%-60% arányban számít bele a félévvégi jegybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani, azaz javítani és rontani is lehet!<br /> * Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !E (%)!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_ea_1.pdf‎ | 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ea_2.pdf‎ | 2. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_3.pdf‎ | 3. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_4.pdf‎ | 4. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_5.pdf‎ | 5. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_6.pdf‎ | 6. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_7.pdf‎ | 7. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_8.pdf‎ | 8. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_9.pdf‎ | 9. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_10.pdf‎ | 10. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_11.pdf‎ | 11. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_12.pdf‎ | 12. előadás]]<br /> <br /> === Gyakorlat ===<br /> <br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_1.pdf‎ | 1. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_1_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_2.pdf‎ | 2. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_2_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_3.pdf‎ | 3. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_3_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_4.pdf‎ | 4. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_4_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_5.pdf‎ | 5. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_5_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_6.pdf‎ | 6. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_6_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_7.pdf‎ | 7. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_7_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_8.pdf‎ | 8. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_8_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_9.pdf‎ | 9. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_9_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_10.pdf‎ | 10. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_10_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_11.pdf‎ | 11. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_11_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_12.pdf‎ | 12. gyakorlat]]<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> * [[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf ‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf ‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> * [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ** [[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék | Hibajegyzék]]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Fájl:Boldi valszám puska.pdf|bélyegkép|Benedek Boldizsár csodája]]<br /> * [[Media:valszam14tk.pdf | Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf ‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf ‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf ‎| Előadás összefoglaló]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎ | Előadás jegyzet]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf ‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf ‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF ‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf ‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet (2009)]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎ | Buzga Viktor féle jegyzet (2011)]] <br /> * [https://drive.google.com/file/d/0B9n0-nrqhilsVkdfa25ONEJqMjg/view?usp=drive_web Nemkin Viktória 2014-es órai jegyzetei]<br /> * [[Media:Tomor_valszam_2020.PDF | Tömör valszám összefoglaló - 2020]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf | 2016. április 01. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf | 2016. április 15. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:zh20151021_fsor.pdf | 2015. október 21. ZH]], [[Media:zh20151021_mego.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:zh1p_mo.pdf | 2015. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor1.pdf | 2015. december 16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf | 2016. október 19. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:pzh1_mo_2016.pdf | 2016. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ppzh1_20161214_mego.pdf | 2016. december 14. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_ZH_megoldas.pdf | 2017. november 6. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PZH_megoldas.pdf | 2017. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PPZH_megoldas.pdf | 2017. december 13. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Vaszam_zh_20181029_megold.pdf | 2018. október 29. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH_2018_megoldas.pdf | 2018. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_2018_megoldas.pdf | 2018. december 11. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:2019_Valszam_ZH1.pdf | 2019. november 4.]], [[Media:2019_Valszam_ZH1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2019_Valszam_pZH.pdf | 2019. november 28. PZH]], [[Media:2019_Valszam_pZH_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_20191218_fsor.jpg | 2019. december 18. PPZH]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:2020_zh1.pdf | 2020. október 26. ZH]], [[Media:2020_zh1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:ZHpot.pdf | 2020. november 23. PZH]], [[Media:ZHpot_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi tárgyhoz tartozó 2. ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> * 2015-2016 tavasz<br /> ** [[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf | 2016.05.06. ZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf | 2016.05.18. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015-2016 ősz<br /> ** [[Media:zh2_mo.pdf | 2015.11.23. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151204_mego.pdf | 2015.12.04. PZH megoldáss]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor2.pdf | 2015.12.16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016-2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH2_20161121_mego.pdf | 2016.11.21. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH2_20161202_mego.pdf | 2016.12.02. PZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_ppzh2_20161214_mego.pdf | 2016.12.14. PPZH megoldás]]<br /> }}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf | 2016. június 01. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf | 2016. június 08. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf | 2016. június 15. megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf | 2015. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf | 2016. január 07. ]], [[Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf | 2016. január 14. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf | 2016. január 21. megoldás]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20161222_mego.pdf | 2016. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170105_mego.pdf | 2017. január 05. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170112_mego.pdf | 2017. január 12. megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga1_megoldas.pdf | 2017. december 21. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga2_megoldas.pdf | 2018. január 4. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga4_megoldas.pdf | 2018. január 11. megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2018_megoldas.pdf | 2018. december 20. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2018_megoldas.pdf | 2019. január 3. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2018_megoldas.pdf | 2019. január 10. megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2019.pdf | 2020. január 9.]], [[Media:Valszam_vizsga1_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2019.pdf | 2020. január 16.]], [[Media:Valszam_vizsga2_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2019.pdf | 2020. január 23.]], [[Media:Valszam_vizsga3_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_2019.pdf | 2020. január 29.]], [[Media:Valszam_vizsga4_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_2020.pdf | 2021. január 7.]], [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_2020.pdf | 2021. január 14.]], [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_2020.pdf | 2021. január 21.]], [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_2020.pdf | 2021. január 26.]], [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=201097 Valószínűségszámítás 2021-09-23T19:46:06Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB02<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor =<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB02<br /> | tárgyhonlap = https://www.cs.bme.hu/valszam/<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező. [Gyakorlatvezető függő, hogy ezt mennyire ellenőrzik.]<br /> * A félév során egy 120 pontos zárthelyi megírására kerül sor 100 percben, ennek legalább elégségesre (40 pont) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli, felépítése a zárthelyihez hasonló, szintén 120 pontos, és a megírásra 100 perc áll rendelkezésre.<br /> * A félévközi zárthelyi eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 40%-60% arányban számít bele a félévvégi jegybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani, azaz javítani és rontani is lehet!<br /> * Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !E (%)!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_ea_1.pdf‎ | 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ea_2.pdf‎ | 2. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_3.pdf‎ | 3. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_4.pdf‎ | 4. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_5.pdf‎ | 5. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_6.pdf‎ | 6. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_7.pdf‎ | 7. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_8.pdf‎ | 8. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_9.pdf‎ | 9. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_10.pdf‎ | 10. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_11.pdf‎ | 11. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_12.pdf‎ | 12. előadás]]<br /> <br /> === Gyakorlat ===<br /> <br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_1.pdf‎ | 1. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_1_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_2.pdf‎ | 2. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_2_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_3.pdf‎ | 3. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_3_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_4.pdf‎ | 4. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_4_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_5.pdf‎ | 5. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_5_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_6.pdf‎ | 6. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_6_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_7.pdf‎ | 7. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_7_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_8.pdf‎ | 8. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_8_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_9.pdf‎ | 9. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_9_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_10.pdf‎ | 10. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_10_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_11.pdf‎ | 11. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_11_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_12.pdf‎ | 12. gyakorlat]]<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> * [[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf ‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf ‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> * [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ** [[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék | Hibajegyzék]]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:Boldi valszám puska.pdf|bélyegkép|Benedek Boldizsár csodája]]<br /> * [[Media:valszam14tk.pdf | Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf ‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf ‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf ‎| Előadás összefoglaló]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎ | Előadás jegyzet]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf ‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf ‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF ‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf ‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet (2009)]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎ | Buzga Viktor féle jegyzet (2011)]] <br /> * [https://drive.google.com/file/d/0B9n0-nrqhilsVkdfa25ONEJqMjg/view?usp=drive_web Nemkin Viktória 2014-es órai jegyzetei]<br /> * [[Media:Tomor_valszam_2020.PDF | Tömör valszám összefoglaló - 2020]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf | 2016. április 01. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf | 2016. április 15. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:zh20151021_fsor.pdf | 2015. október 21. ZH]], [[Media:zh20151021_mego.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:zh1p_mo.pdf | 2015. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor1.pdf | 2015. december 16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf | 2016. október 19. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:pzh1_mo_2016.pdf | 2016. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ppzh1_20161214_mego.pdf | 2016. december 14. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_ZH_megoldas.pdf | 2017. november 6. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PZH_megoldas.pdf | 2017. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PPZH_megoldas.pdf | 2017. december 13. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Vaszam_zh_20181029_megold.pdf | 2018. október 29. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH_2018_megoldas.pdf | 2018. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_2018_megoldas.pdf | 2018. december 11. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:2019_Valszam_ZH1.pdf | 2019. november 4.]], [[Media:2019_Valszam_ZH1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2019_Valszam_pZH.pdf | 2019. november 28. PZH]], [[Media:2019_Valszam_pZH_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_20191218_fsor.jpg | 2019. december 18. PPZH]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:2020_zh1.pdf | 2020. október 26. ZH]], [[Media:2020_zh1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:ZHpot.pdf | 2020. november 23. PZH]], [[Media:ZHpot_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi tárgyhoz tartozó 2. ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> * 2015-2016 tavasz<br /> ** [[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf | 2016.05.06. ZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf | 2016.05.18. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015-2016 ősz<br /> ** [[Media:zh2_mo.pdf | 2015.11.23. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151204_mego.pdf | 2015.12.04. PZH megoldáss]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor2.pdf | 2015.12.16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016-2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH2_20161121_mego.pdf | 2016.11.21. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH2_20161202_mego.pdf | 2016.12.02. PZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_ppzh2_20161214_mego.pdf | 2016.12.14. PPZH megoldás]]<br /> }}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf | 2016. június 01. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf | 2016. június 08. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf | 2016. június 15. megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf | 2015. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf | 2016. január 07. ]], [[Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf | 2016. január 14. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf | 2016. január 21. megoldás]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20161222_mego.pdf | 2016. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170105_mego.pdf | 2017. január 05. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170112_mego.pdf | 2017. január 12. megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga1_megoldas.pdf | 2017. december 21. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga2_megoldas.pdf | 2018. január 4. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga4_megoldas.pdf | 2018. január 11. megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2018_megoldas.pdf | 2018. december 20. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2018_megoldas.pdf | 2019. január 3. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2018_megoldas.pdf | 2019. január 10. megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2019.pdf | 2020. január 9.]], [[Media:Valszam_vizsga1_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2019.pdf | 2020. január 16.]], [[Media:Valszam_vizsga2_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2019.pdf | 2020. január 23.]], [[Media:Valszam_vizsga3_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_2019.pdf | 2020. január 29.]], [[Media:Valszam_vizsga4_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_2020.pdf | 2021. január 7.]], [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_2020.pdf | 2021. január 14.]], [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_2020.pdf | 2021. január 21.]], [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_2020.pdf | 2021. január 26.]], [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=201096 Valószínűségszámítás 2021-09-23T19:45:39Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB02<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor =<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB02<br /> | tárgyhonlap = https://www.cs.bme.hu/valszam/<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező. [Gyakorlatvezető függő, hogy ezt mennyire ellenőrzik.]<br /> * A félév során egy 120 pontos zárthelyi megírására kerül sor 100 percben, ennek legalább elégségesre (40 pont) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli, felépítése a zárthelyihez hasonló, szintén 120 pontos, és a megírásra 100 perc áll rendelkezésre.<br /> * A félévközi zárthelyi eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 40%-60% arányban számít bele a félévvégi jegybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani, azaz javítani és rontani is lehet!<br /> * Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !E (%)!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_ea_1.pdf‎ | 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ea_2.pdf‎ | 2. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_3.pdf‎ | 3. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_4.pdf‎ | 4. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_5.pdf‎ | 5. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_6.pdf‎ | 6. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_7.pdf‎ | 7. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_8.pdf‎ | 8. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_9.pdf‎ | 9. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_10.pdf‎ | 10. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_11.pdf‎ | 11. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_12.pdf‎ | 12. előadás]]<br /> <br /> === Gyakorlat ===<br /> <br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_1.pdf‎ | 1. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_1_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_2.pdf‎ | 2. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_2_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_3.pdf‎ | 3. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_3_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_4.pdf‎ | 4. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_4_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_5.pdf‎ | 5. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_5_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_6.pdf‎ | 6. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_6_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_7.pdf‎ | 7. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_7_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_8.pdf‎ | 8. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_8_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_9.pdf‎ | 9. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_9_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_10.pdf‎ | 10. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_10_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_11.pdf‎ | 11. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_11_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_12.pdf‎ | 12. gyakorlat]]<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> * [[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf ‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf ‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> * [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ** [[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék | Hibajegyzék]]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> [[Media:Boldi valszám puska.pdf|bélyegkép|Benedek Boldizsár csodája]]<br /> * [[Media:valszam14tk.pdf | Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf ‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf ‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf ‎| Előadás összefoglaló]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎ | Előadás jegyzet]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf ‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf ‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF ‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf ‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet (2009)]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎ | Buzga Viktor féle jegyzet (2011)]] <br /> * [https://drive.google.com/file/d/0B9n0-nrqhilsVkdfa25ONEJqMjg/view?usp=drive_web Nemkin Viktória 2014-es órai jegyzetei]<br /> * [[Media:Tomor_valszam_2020.PDF | Tömör valszám összefoglaló - 2020]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf | 2016. április 01. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf | 2016. április 15. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:zh20151021_fsor.pdf | 2015. október 21. ZH]], [[Media:zh20151021_mego.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:zh1p_mo.pdf | 2015. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor1.pdf | 2015. december 16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf | 2016. október 19. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:pzh1_mo_2016.pdf | 2016. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ppzh1_20161214_mego.pdf | 2016. december 14. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_ZH_megoldas.pdf | 2017. november 6. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PZH_megoldas.pdf | 2017. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PPZH_megoldas.pdf | 2017. december 13. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Vaszam_zh_20181029_megold.pdf | 2018. október 29. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH_2018_megoldas.pdf | 2018. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_2018_megoldas.pdf | 2018. december 11. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:2019_Valszam_ZH1.pdf | 2019. november 4.]], [[Media:2019_Valszam_ZH1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2019_Valszam_pZH.pdf | 2019. november 28. PZH]], [[Media:2019_Valszam_pZH_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_20191218_fsor.jpg | 2019. december 18. PPZH]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:2020_zh1.pdf | 2020. október 26. ZH]], [[Media:2020_zh1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:ZHpot.pdf | 2020. november 23. PZH]], [[Media:ZHpot_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi tárgyhoz tartozó 2. ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> * 2015-2016 tavasz<br /> ** [[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf | 2016.05.06. ZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf | 2016.05.18. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015-2016 ősz<br /> ** [[Media:zh2_mo.pdf | 2015.11.23. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151204_mego.pdf | 2015.12.04. PZH megoldáss]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor2.pdf | 2015.12.16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016-2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH2_20161121_mego.pdf | 2016.11.21. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH2_20161202_mego.pdf | 2016.12.02. PZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_ppzh2_20161214_mego.pdf | 2016.12.14. PPZH megoldás]]<br /> }}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf | 2016. június 01. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf | 2016. június 08. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf | 2016. június 15. megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf | 2015. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf | 2016. január 07. ]], [[Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf | 2016. január 14. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf | 2016. január 21. megoldás]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20161222_mego.pdf | 2016. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170105_mego.pdf | 2017. január 05. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170112_mego.pdf | 2017. január 12. megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga1_megoldas.pdf | 2017. december 21. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga2_megoldas.pdf | 2018. január 4. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga4_megoldas.pdf | 2018. január 11. megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2018_megoldas.pdf | 2018. december 20. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2018_megoldas.pdf | 2019. január 3. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2018_megoldas.pdf | 2019. január 10. megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2019.pdf | 2020. január 9.]], [[Media:Valszam_vizsga1_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2019.pdf | 2020. január 16.]], [[Media:Valszam_vizsga2_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2019.pdf | 2020. január 23.]], [[Media:Valszam_vizsga3_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_2019.pdf | 2020. január 29.]], [[Media:Valszam_vizsga4_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_2020.pdf | 2021. január 7.]], [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_2020.pdf | 2021. január 14.]], [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_2020.pdf | 2021. január 21.]], [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_2020.pdf | 2021. január 26.]], [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=201095 Valószínűségszámítás 2021-09-23T19:45:15Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB02<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor =<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB02<br /> | tárgyhonlap = https://www.cs.bme.hu/valszam/<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező. [Gyakorlatvezető függő, hogy ezt mennyire ellenőrzik.]<br /> * A félév során egy 120 pontos zárthelyi megírására kerül sor 100 percben, ennek legalább elégségesre (40 pont) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli, felépítése a zárthelyihez hasonló, szintén 120 pontos, és a megírásra 100 perc áll rendelkezésre.<br /> * A félévközi zárthelyi eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 40%-60% arányban számít bele a félévvégi jegybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani, azaz javítani és rontani is lehet!<br /> * Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !E (%)!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_ea_1.pdf‎ | 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ea_2.pdf‎ | 2. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_3.pdf‎ | 3. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_4.pdf‎ | 4. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_5.pdf‎ | 5. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_6.pdf‎ | 6. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_7.pdf‎ | 7. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_8.pdf‎ | 8. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_9.pdf‎ | 9. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_10.pdf‎ | 10. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_11.pdf‎ | 11. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_12.pdf‎ | 12. előadás]]<br /> <br /> === Gyakorlat ===<br /> <br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_1.pdf‎ | 1. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_1_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_2.pdf‎ | 2. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_2_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_3.pdf‎ | 3. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_3_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_4.pdf‎ | 4. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_4_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_5.pdf‎ | 5. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_5_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_6.pdf‎ | 6. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_6_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_7.pdf‎ | 7. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_7_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_8.pdf‎ | 8. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_8_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_9.pdf‎ | 9. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_9_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_10.pdf‎ | 10. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_10_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_11.pdf‎ | 11. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_11_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_12.pdf‎ | 12. gyakorlat]]<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> * [[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf ‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf ‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> * [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ** [[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék | Hibajegyzék]]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:Boldi valszám puska.pdf|bélyegkép|Benedek Boldizsár csodája]]<br /> * [[Media:valszam14tk.pdf | Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf ‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf ‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf ‎| Előadás összefoglaló]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎ | Előadás jegyzet]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf ‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf ‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF ‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf ‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet (2009)]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎ | Buzga Viktor féle jegyzet (2011)]] <br /> * [https://drive.google.com/file/d/0B9n0-nrqhilsVkdfa25ONEJqMjg/view?usp=drive_web Nemkin Viktória 2014-es órai jegyzetei]<br /> * [[Media:Tomor_valszam_2020.PDF | Tömör valszám összefoglaló - 2020]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf | 2016. április 01. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf | 2016. április 15. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:zh20151021_fsor.pdf | 2015. október 21. ZH]], [[Media:zh20151021_mego.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:zh1p_mo.pdf | 2015. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor1.pdf | 2015. december 16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf | 2016. október 19. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:pzh1_mo_2016.pdf | 2016. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ppzh1_20161214_mego.pdf | 2016. december 14. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_ZH_megoldas.pdf | 2017. november 6. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PZH_megoldas.pdf | 2017. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PPZH_megoldas.pdf | 2017. december 13. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Vaszam_zh_20181029_megold.pdf | 2018. október 29. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH_2018_megoldas.pdf | 2018. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_2018_megoldas.pdf | 2018. december 11. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:2019_Valszam_ZH1.pdf | 2019. november 4.]], [[Media:2019_Valszam_ZH1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2019_Valszam_pZH.pdf | 2019. november 28. PZH]], [[Media:2019_Valszam_pZH_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_20191218_fsor.jpg | 2019. december 18. PPZH]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:2020_zh1.pdf | 2020. október 26. ZH]], [[Media:2020_zh1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:ZHpot.pdf | 2020. november 23. PZH]], [[Media:ZHpot_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi tárgyhoz tartozó 2. ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> * 2015-2016 tavasz<br /> ** [[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf | 2016.05.06. ZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf | 2016.05.18. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015-2016 ősz<br /> ** [[Media:zh2_mo.pdf | 2015.11.23. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151204_mego.pdf | 2015.12.04. PZH megoldáss]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor2.pdf | 2015.12.16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016-2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH2_20161121_mego.pdf | 2016.11.21. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH2_20161202_mego.pdf | 2016.12.02. PZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_ppzh2_20161214_mego.pdf | 2016.12.14. PPZH megoldás]]<br /> }}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf | 2016. június 01. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf | 2016. június 08. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf | 2016. június 15. megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf | 2015. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf | 2016. január 07. ]], [[Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf | 2016. január 14. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf | 2016. január 21. megoldás]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20161222_mego.pdf | 2016. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170105_mego.pdf | 2017. január 05. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170112_mego.pdf | 2017. január 12. megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga1_megoldas.pdf | 2017. december 21. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga2_megoldas.pdf | 2018. január 4. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga4_megoldas.pdf | 2018. január 11. megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2018_megoldas.pdf | 2018. december 20. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2018_megoldas.pdf | 2019. január 3. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2018_megoldas.pdf | 2019. január 10. megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2019.pdf | 2020. január 9.]], [[Media:Valszam_vizsga1_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2019.pdf | 2020. január 16.]], [[Media:Valszam_vizsga2_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2019.pdf | 2020. január 23.]], [[Media:Valszam_vizsga3_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_2019.pdf | 2020. január 29.]], [[Media:Valszam_vizsga4_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_2020.pdf | 2021. január 7.]], [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_2020.pdf | 2021. január 14.]], [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_2020.pdf | 2021. január 21.]], [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_2020.pdf | 2021. január 26.]], [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=201094 Valószínűségszámítás 2021-09-23T19:44:40Z <p>Benedek Boldizsár: /* Jegyzetek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB02<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor =<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB02<br /> | tárgyhonlap = https://www.cs.bme.hu/valszam/<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező. [Gyakorlatvezető függő, hogy ezt mennyire ellenőrzik.]<br /> * A félév során egy 120 pontos zárthelyi megírására kerül sor 100 percben, ennek legalább elégségesre (40 pont) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli, felépítése a zárthelyihez hasonló, szintén 120 pontos, és a megírásra 100 perc áll rendelkezésre.<br /> * A félévközi zárthelyi eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 40%-60% arányban számít bele a félévvégi jegybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani, azaz javítani és rontani is lehet!<br /> * Ponthatárok: (Eredmény [E])<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !E (%)!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadás ===<br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_ea_1.pdf‎ | 1. előadás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ea_2.pdf‎ | 2. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_3.pdf‎ | 3. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_4.pdf‎ | 4. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_5.pdf‎ | 5. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_6.pdf‎ | 6. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_7.pdf‎ | 7. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_8.pdf‎ | 8. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_9.pdf‎ | 9. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_10.pdf‎ | 10. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_11.pdf‎ | 11. előadás]] <br /> ** [[Media:Valszam_ea_12.pdf‎ | 12. előadás]]<br /> <br /> === Gyakorlat ===<br /> <br /> * '''2020'''<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_1.pdf‎ | 1. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_1_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_2.pdf‎ | 2. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_2_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_3.pdf‎ | 3. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_3_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_4.pdf‎ | 4. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_4_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_5.pdf‎ | 5. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_5_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_6.pdf‎ | 6. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_6_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_7.pdf‎ | 7. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_7_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_8.pdf‎ | 8. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_8_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_9.pdf‎ | 9. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_9_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_10.pdf‎ | 10. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_10_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_11.pdf‎ | 11. gyakorlat]], [[Media:Valszam_gyak_11_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_gyak_12.pdf‎ | 12. gyakorlat]]<br /> <br /> === Hivatalos segédanyagok ===<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> * [[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎ | Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf ‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf ‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> * [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ** [[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék | Hibajegyzék]]<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> [[Fájl:Boldi valszám puska.pdf|bélyegkép|Benedek Boldizsár csodája]]<br /> * [[Media:valszam14tk.pdf | Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf ‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf ‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf ‎| Előadás összefoglaló]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎ | Előadás jegyzet]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf ‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf ‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF ‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf ‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet (2009)]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> * [[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎ | Buzga Viktor féle jegyzet (2011)]] <br /> * [https://drive.google.com/file/d/0B9n0-nrqhilsVkdfa25ONEJqMjg/view?usp=drive_web Nemkin Viktória 2014-es órai jegyzetei]<br /> * [[Media:Tomor_valszam_2020.PDF | Tömör valszám összefoglaló - 2020]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf | 2016. április 01. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf | 2016. április 15. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:zh20151021_fsor.pdf | 2015. október 21. ZH]], [[Media:zh20151021_mego.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:zh1p_mo.pdf | 2015. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor1.pdf | 2015. december 16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf | 2016. október 19. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:pzh1_mo_2016.pdf | 2016. november 02. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_ppzh1_20161214_mego.pdf | 2016. december 14. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_ZH_megoldas.pdf | 2017. november 6. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PZH_megoldas.pdf | 2017. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_PPZH_megoldas.pdf | 2017. december 13. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Vaszam_zh_20181029_megold.pdf | 2018. október 29. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH_2018_megoldas.pdf | 2018. november 22. PZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_2018_megoldas.pdf | 2018. december 11. PPZH megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:2019_Valszam_ZH1.pdf | 2019. november 4.]], [[Media:2019_Valszam_ZH1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2019_Valszam_pZH.pdf | 2019. november 28. PZH]], [[Media:2019_Valszam_pZH_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PPZH_20191218_fsor.jpg | 2019. december 18. PPZH]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:2020_zh1.pdf | 2020. október 26. ZH]], [[Media:2020_zh1_mo.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:ZHpot.pdf | 2020. november 23. PZH]], [[Media:ZHpot_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régi tárgyhoz tartozó 2. ZH-k'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> * 2015-2016 tavasz<br /> ** [[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf | 2016.05.06. ZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf | 2016.05.18. PZH megoldás]]<br /> <br /> * 2015-2016 ősz<br /> ** [[Media:zh2_mo.pdf | 2015.11.23. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:zh20151204_mego.pdf | 2015.12.04. PZH megoldáss]]<br /> ** [[Media:zh20151216_fsor2.pdf | 2015.12.16. PPZH]]<br /> <br /> * 2016-2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_ZH2_20161121_mego.pdf | 2016.11.21. ZH megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_PZH2_20161202_mego.pdf | 2016.12.02. PZH megoldás]]<br /> ** [[:Media:Valszam_ppzh2_20161214_mego.pdf | 2016.12.14. PPZH megoldás]]<br /> }}<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015 tavasz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf | 2016. június 01. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf | 2016. június 08. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf | 2016. június 15. megoldás]]<br /> <br /> * 2015 ősz<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf | 2015. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf | 2016. január 07. ]], [[Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf | 2016. január 14. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf | 2016. január 21. megoldás]]<br /> <br /> * 2016 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20161222_mego.pdf | 2016. december 22. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170105_mego.pdf | 2017. január 05. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_Vizsga_20170112_mego.pdf | 2017. január 12. megoldás]]<br /> <br /> * 2017 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga1_megoldas.pdf | 2017. december 21. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga2_megoldas.pdf | 2018. január 4. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_2017_vizsga4_megoldas.pdf | 2018. január 11. megoldás]]<br /> <br /> * 2018 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2018_megoldas.pdf | 2018. december 20. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2018_megoldas.pdf | 2019. január 3. megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2018_megoldas.pdf | 2019. január 10. megoldás]]<br /> <br /> * 2019 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_2019.pdf | 2020. január 9.]], [[Media:Valszam_vizsga1_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_2019.pdf | 2020. január 16.]], [[Media:Valszam_vizsga2_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_2019.pdf | 2020. január 23.]], [[Media:Valszam_vizsga3_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_2019.pdf | 2020. január 29.]], [[Media:Valszam_vizsga4_2019_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2020 ősz<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_2020.pdf | 2021. január 7.]], [[Media:Valszam_vizsga1_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_2020.pdf | 2021. január 14.]], [[Media:Valszam_vizsga2_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_2020.pdf | 2021. január 21.]], [[Media:Valszam_vizsga3_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_2020.pdf | 2021. január 26.]], [[Media:Valszam_vizsga4_resz2_mo_2020.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Boldi_valsz%C3%A1m_puska.pdf&diff=201093 Fájl:Boldi valszám puska.pdf 2021-09-23T19:43:08Z <p>Benedek Boldizsár: </p> <hr /> <div>Kicsi, tömör, hasznos</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Komhal_2_ZH_kiskerdesek&diff=200743 Komhal 2 ZH kiskerdesek 2021-04-25T16:56:13Z <p>Benedek Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Kommunikációs hálózatok 2}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Komhál 2 kikérdező ZH-ra<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.<br /> # nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.<br /> # nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.<br /> # nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.<br /> <br /> == A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 8000 bit/sec.<br /> # 8000 Hz.<br /> # 64000 bit/sec.<br /> # 64000 Hz.<br /> <br /> == A számozásnál... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.<br /> # a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.<br /> # két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.<br /> # a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.<br /> # minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű<br /> # egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.<br /> <br /> == Az ISDN-en... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # beszédátvitel esetén a PCM kodek a végberendezésben van.<br /> # max. kb. 1 Mb/s adatátvitel érhető el (a lakossági verzión).<br /> # korábbi egy réz érpár helyett 2 érpárat igényel (a lakossági verzió).<br /> # jobb minőségű beszédátvitelt tesz lehetővé a PSTN-nél sokkal szélesebb beszédsáv átvitelével.<br /> <br /> == Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.<br /> # alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.<br /> # az UDP és TCP helyett használatos protokoll.<br /> # segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.<br /> # a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.<br /> # nem használják IPTV esetében.<br /> <br /> == A Triple play (3play)... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # ADSL esetén, ha ilyen szolgáltatást nyújtunk, akkor a home gateway-hez közvetlenül csatlakozik a TV.<br /> # szolgáltatás esetén egyidejűleg lehet TV-t is nézni, telefonálni és Internetezni is.<br /> # kábeltelevíziós rendszeren nem nyújtható szolgáltatás.<br /> # ADSL2-őn nem nyújtható szolgáltatás.<br /> <br /> == Az ADSL DSLAM-re igaz, hogy.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # minden felhasználóhoz külön DSLAM tartozik a telefonközpontban.<br /> # nem tartalmaz modemet (illetve ennek megfelelő funkciókat).<br /> # IP szintű feldolgozást végez, és routerként is viselkedik.<br /> # ismeri, használja a DMT modulációt.<br /> # adatsebessége max 128 kb/s.<br /> # Magyarországon nem alkalmaznak ilyet.<br /> <br /> == TDM alapú GPON rendszerek esetén... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # az osztók áramszünet esetén nem működnek, ezért akkumulátoros védelem szükséges.<br /> # lefele irányban fennáll az ütközés veszélye, ezért szinkronizációra van szükség.<br /> # nincs szükség titkosításra egyik irányban sem.<br /> # a különböző ONU-k azonos hullámhosszon adnak.<br /> <br /> == Melyik DVB rövidítés NEM létező rendszert takar? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # DVB-S: - Satellite, digitális műholdas műsorszórás.<br /> # DVB-I: - Internet, digitális, IP alapú műsorszórás.<br /> # DVB-T: - Terrestrial, digitális földfelszíni műsorszórás.<br /> # DVB-C: - Cable, digitális kábeltelevíziós műsorszórás.<br /> <br /> == Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # RTP/RTCP.<br /> # IPv4/IPv6.<br /> # SMTP.<br /> # IGMPv3/MLDv2/PIM.<br /> <br /> == A tandem központok... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # -ból egy primer körzetben csak egyetlen darab lehet.<br /> # -ból Magyarországon 5-10 db van.<br /> # -ok nagyvárosi helyi központokat kötik össze.<br /> # -okat főleg ritkán lakott területeken alkalmazzák őket.<br /> # segítségével jelentős mennyiségű rézvezeték takarítható meg.<br /> # a szekunder központok részeinek tekinthetőek.<br /> <br /> == A kihelyezett fokozat... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # semmiképp sem képes kapcsolni a helyi előfizetők között.<br /> # a nyalábolt beszédátvitel révén jelentős költséget takarít meg.<br /> # logikailag a szekunder központok részének tekinthető.<br /> # logikailag egy tandemközpont része<br /> # egy kicsi, önálló telefonközpont, nemzetközi központ része.<br /> # egy szekunder központ része<br /> <br /> == Kábeltelevíziós rendszert használva... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # analóg telefonkészülék a splitterbe dugva működhet.<br /> # analóg telefonkészülék közvetlenül a kábelmodembe dugva működhet.<br /> # csak VoIP képes splitterrel nyújtható telefonszolgáltatásra.<br /> # nyújtható telefonszolgáltatás, de csak VoIP telefonkészüléket használva.<br /> # nem nyújtható telefonszolgáltatás.<br /> # HFC rendszer használata esetén nem nyújtható telefonszolgáltatás.<br /> <br /> <br /> == Kábeltelevíziós internet esetén... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Felüláteresztő szűrő kell a kábelmodem elé közvetlenül.<br /> # Felüláteresztő szűrő kell a TV elé, ha analóg kábelTV adást használ.<br /> # Aluláteresztő szűrő kell a kábelmodem elé közvetlenül.<br /> # Aluláteresztő szűrő kell a TV elé, ha analóg kábelTV adást használ.<br /> # Ha van splitter, akkor nem szükséges szűrőt használni.<br /> # Sosem szükséges szűrő használata.<br /> <br /> == Hol alkalmaznak DMT modulációt adatátvitelre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Kábeltelevíziós rendszerekben.<br /> # Telefonvonali adatátvitelnél.<br /> # ADSL-nél.<br /> # A fentiek egyikében sem.<br /> <br /> == Melyik igaz az IP multicast-ra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.<br /> # Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.<br /> # Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.<br /> # Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.<br /> # Nem használják IPTV esetében.<br /> # IPv4 felett nincs multicast lehetőség.<br /> <br /> == Egy klasszikus vezetékes telefonhálózatban két telefonközpontot mi köt össze? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Hozzáférési hálózat.<br /> # Helyi hurok.<br /> # Aggregációs hálózat.<br /> # Trönk (trunk).<br /> <br /> == A telefonhálózatokban használt PCM kvantálása... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 16bites.<br /> # egyenletes.<br /> # 256 szintet tartalmaz.<br /> # 128 szintet tartalmaz.<br /> <br /> == Egy H.264 kódolású adatfolyam Group Of Pictures (GOP) blokkokjaira igaz, hogy... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # mindegyik keret önmagában megjeleníthető, egyik sem függ a többitől.<br /> # a lejátszási és dekódolási sorrend megegyezik.<br /> # egyetlen keret sem jeleníthető meg önmagában, mindegyik a többi kerettől függ.<br /> # van olyan keret, amelyik dekódolásához szükség van az időben később megjelenésre kerülő keretre.<br /> <br /> == Egy vezetékes telefonvonalon modemekkel a maximálisan elérhető adatátviteli sebesség kb... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # 30-60 kb/s.<br /> # 3000-6000 b/s.<br /> # 300-600 b/s.<br /> # 300-600 kb/s.<br /> <br /> == Analóg és digitális jelek... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # közül a digitális jel mindig négyszögjel.<br /> # -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.<br /> # közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.<br /> # közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.<br /> <br /> == A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 20 Hz–20kHz.<br /> # 300-3400 MHz.<br /> # 20-7000 Hz.<br /> # 0.3-3.4 kHz.<br /> <br /> == A primer körzet... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # központ a hozzá tartozó helyi központokon kihelyezett fokozatok és előfizetők alkotják.<br /> # -eket a mobiltelefonok elterjedése miatt, évekkel ezelőtt megszüntették.<br /> # -hez több körzetszám is tartozhat.<br /> # -ből Magyarországon kb. 8-10 db van.<br /> <br /> == Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # UDP.<br /> # RTP.<br /> # TCP.<br /> # IP.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az Internet TV-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Globálisan is elérhető lehet.<br /> # Élő adás lehetséges.<br /> # Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .<br /> # Publikus Internetet használ.<br /> # IP protokollt használ.<br /> # Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás NEM igaz egy klasszikus, homogén, nyilvánosan kapcsolt (vezetékes) távbeszélő hálózatra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Minden primer központ egymással közvetlen kapcsolatban áll.<br /> # Minden primer központ kapcsolódik legalább egy szekunderhez.<br /> # Minden szekunder központ kapcsolódik legalább egy nemzetközi központhoz.<br /> # Több primer központ van, mint szekunder.<br /> # Más hálózatokhoz a szekunder központokon keresztül kapcsolódik.<br /> # Az előfizetők a helyi vagy a primer központokhoz kapcsolódnak.<br /> <br /> == A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.<br /> # felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.<br /> # a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.<br /> # olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.<br /> <br /> == A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # minden európai ország alkalmazza.<br /> # országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.<br /> # ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.<br /> # mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.<br /> # Élő adás lehetséges.<br /> # Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .<br /> # Publikus Internetet használ. <br /> <br /> == Melyik igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.<br /> # 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.<br /> # Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.<br /> # Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.<br /> <br /> == A GPON rendszerek miben jobbak a központtól a végpontig tartó pont-pont optikai összeköttetéseknél? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Kevesebb optikai szálra van szükség.<br /> # Kisebb a késleltetésük.<br /> # A pont-pont rendszerekkel ellentétben a GPON rendszereknél nincs szükség titkosításra.<br /> # Nagyobb adatsebesség érhető el segítségükkel.<br /> <br /> == Melyik NEM belföldi rendeltetési szám? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az emeltdíjas számok előtt tárcsázandó 90-es szám.<br /> # 112-es segélyhívó szám.<br /> # A földrajzi körzetszámok (pl.: 33- Esztergom és környéke).<br /> # A hálózatjelölő számok.<br /> <br /> == Melyik belföldi rendeltetési szám? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Magyarország 36-os országkódja.<br /> # 112-es segélyhívó szám.<br /> # A földrajzi körzetszámok (pl.: 33- Esztergom és környéke).<br /> # A 00 előhívószám.<br /> # A 06 előhívószám.<br /> # A 104-es segélyhívószám.<br /> <br /> == Az ADSL (1-es verzió) által adatátvitelre használt frekvenciatartomány sávszélessége nagyságrendileg mekkora? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 1 kHz.<br /> # 100 kHz.<br /> # 1 MHz.<br /> # 1 GHz.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a BORSCHT funkciókra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A &quot;C&quot; funkciót a PCM kodekkel valósítják meg a gyakorlatban.<br /> # Van olyan kábelmodem, amely megvalósít ilyen funkciót.<br /> # Csengetéskor akár 100V is lehet az előfizetői hurokban.<br /> # Van olyan tv Set-top-box, amely megvalósít ilyen funkciókat.<br /> # Ilyen funkciókat valósít meg az ADSL home gateway is.<br /> # ISDN esetén nincs meg az összes BORSCHT funkció a telefonközpont vonali kártyájában.<br /> <br /> == Analóg és digitális beszédátvitel: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Az otthoni vezetékes távbeszélő készülékek ma javarészt digitalizált beszédhangot küldenek a hozzájuk csatlakozó vezetéken.<br /> # A végponttól-végpontig analóg beszédátvitel országos méretben nem megvalósítható.<br /> # Analóg trönkökön FDM nyalábolást használtak.<br /> # A TDM nyalábolás digitális beszédátvitelre nem használható.<br /> # Digitális trönkökön FDM nyalábolást használnak.<br /> # Digitális beszédátvitelt csak 1990 előtt alkalmaztak.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz? (vonali kódolás, moduláció téma) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Az AMI kódolásnak nincs egyenáramú komponense.<br /> # Az AMI kódolás egy modulációfajta.<br /> # A vonali kódolt jel spektruma a vivőjel frekvenciájának környezetében lesz.<br /> # A vonali kódolás kevesebb sávszélességet igényel, mint a moduláció.<br /> # A legtöbb moduláció időtartományban négyszögjelnek tűnik.<br /> # A QAM64 és a QAM256 a leggyakrabban használt vonali kódolások.<br /> <br /> == Melyik igaz a Next Generation Networks (NGN)-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Ez az otthoni és kisebb irodai belső hálózatok új koncepciója, mely segítségével telefonszolgáltatás is igénybe vehető külön telefonvezetékek nélkül.<br /> # NGN csak otpikai hozzáférési hálózattal használható.<br /> # NGN csak vezetékes hozzáférési hálózattal használható.<br /> # NGN-ben a gerinchálózatban a televíziócsatornák, telefonbeszélgetések jelét IP csomagokban továbbítják.<br /> # Az ADSL és az NGN nem használható együtt.<br /> # Ez egy nagysebességű Internet-szolgáltatást biztosító hálózat, melyen azonban televíziószolgáltatás nem érhető el, csak YouTube, és más hasonló Internetes videócsatornák.<br /> <br /> == A kábeltelevíziós rendszerekben alkalmazott koaxiális kábel sávszélessége nagyságrendileg felfelé kerekítve)... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 1 kHz.<br /> # 10 kHz.<br /> # 1 MHz.<br /> # 1 GHz.<br /> <br /> == PON rendszerek esetén milyen sorrendben vannak a különböző eszközök az Internet hálózat és a felhasználói végberendezés között? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Internet/ONU/splitter/OLT/végberendezés.<br /> # Internet/splitter/ONU/OLT/végberendezés.<br /> # Internet/ONU/OLT/splitter/végberendezés.<br /> # Internet/splitter/OLT/ONU/végberendezés.<br /> # Internet/OLT/ONU/splitter/végberendezés.<br /> # Internet/OLT/splitter/ONU/végberendezés.<br /> <br /> == Mekkora késleltetésre mondjuk, hogy &quot;nem tökéletes, de még elfogadható&quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # 0,002-0,003 mp.<br /> # 0,2-0,3 mp.<br /> # 0,02-0,03 mp.<br /> # 0,5-0,7 mp.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz az aktív optikai hálózatra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Vezeték nélkül is használható.<br /> # Minden lakáshoz külön fényszál megy a központtól.<br /> # Végponttól-végpontig csavart réz érpárt (cat5e/cat6) használnak.<br /> # Tipikusan Ethernettel valósítják meg.<br /> # Csak beszédátvitelre használható, adatátvitelhez túl kicsi a sávszélessége (adatsebessége).<br /> # Az osztóknak nincs szükségük elektromos táplálásra.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a beszédkódolókra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Mobil és vezetékes telefonhálózatokban ugyanazt a kodeket használják.<br /> # A robosztusság növelhető hibajavító kódolással.<br /> # Vokóderek hangminősége jobb, mint a hibrid kódolóké, a hangminőség mértékegysége pedig MIPS (Million Intructions Per Second).<br /> # Az &quot;átlátszóság” azt jelenti, hogy nagyobb hálózati terhelés esetén kisebb a jelsebesség.<br /> # A PCM-mel kódolt bitfolyam a legtöbb más kodekkel is dekódolható (egyéb konverzió nélkül).<br /> # A kódolási késleltetés a 100-300ms tartományban elfogadható, tipikus értéke 2,4 - 64 kb/s.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a Fourier-sorfejtésre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A sorfejtés minél több tagját adjuk össze (szuperponáljuk), annál jobban közelítjük az eredeti függvényt.<br /> # Ha az eredeti függvény periodikus, akkor mindig véges sok tagja lesz a sorfejtésnek.<br /> # Nem minden periodikus függvény irható fel (akár végtelen sok) szinuszos és koszinuszos jelek összegeként.<br /> # Periodikus fvények esetén a Fourier-együtthatók összessége nem jellemzi a függvényt.<br /> # Egy valós fügvény Fourier-együtthatói nem határozhatóak meg pusztán a fügvény ismeretében.<br /> # A periodikus függvények tökéletes leírására is alkalmas.<br /> <br /> == VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # IP/UDP/RTP.<br /> # IP/RTP/UDP.<br /> # IP/RTP/TCP.<br /> # TCP/IP/RTP.<br /> # IP/TCP/RTP.<br /> # UDP/IP/RTP.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a telefonszámozási rendszerre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A telefonszámok prefixek.<br /> # Kétféle számozási rendszer van, nyílt és zárt.<br /> # A számozás teljesen független a hálózati hierarchiától.<br /> # Magyarországon jelenleg nyílt számozási rendszert használnak (kivéve mobil).<br /> <br /> == A telefonszámok mindig prefix kódok? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.<br /> # Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.<br /> # Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.<br /> # Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.<br /> <br /> == (PRA = Primary Rate Access) ISDN esetében... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # PRA=2*B+D, azaz 2*64+16kb/s.<br /> # PRA=2*B+D, azaz 2*64+64kb/s.<br /> # PRA=30*B+D, azaz 30*64+16kb/s.<br /> # PRA=30*B+D, azaz 30*64+64kb/s.<br /> <br /> == (BRA = Basic Rate Access) ISDN BRA esetében... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Elég az egy érpár a kétirányú átvitelhez, de ADSL adatátvitel már nem biztosítható ezen az érpáron.<br /> # Elég az egy érpár a kétirányú átvitelhez, és valószínűleg ADSL adatátvitel is biztosítható ezen az érpáron.<br /> # Lehet, hogy nem elég egyetlen érpár, de 2-3 érpár már biztosan elég. ADSL ISDN BRA-val együtt sosem biztosítható.<br /> # Lehet, hogy nem elég egyetlen érpár, de 2-3 érpár már biztosan elég. ADSL ISDN BRA-val együtt is biztosítható.<br /> <br /> == Optikai szál (WDM nélkül) bithibaaránya nagyjából... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 10^-3.<br /> # 10^-5.<br /> # 10^-7.<br /> # 10^-9.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik NEM ok arra, hogy ne legyen az átvitt jelünknek DC komponense? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Nagyfeszültségű védelem: vonaltranszformátorok minden berendezésben.<br /> # Hosszú 1-es sorozatok esetén elveszíthetnénk a bitszinkront adó és vevő között.<br /> # Berendezések távtáplálása.<br /> # Koaxális kábel esetén 60 kHz alatt már nem véd a köpeny az áthallástól.<br /> <br /> == Mi a Triple Play? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Egy hálózati protokoll, ami lehetővé teszi több TV csatorna átvitelét egy szűkebb csatornán.<br /> # Technológiai szabvány az IP alapú adat, beszéd és videó átvitelre, ADSL fölött.<br /> # Egy szolgáltatás, ami tartalmazza az IP alapú televíziózást, IP alapú telefonhívást és adatátvitelt, tetszőleges közeg (sodort érpár, fényvezető, vezeték nélküli összeköttetés) fölött.<br /> # Egy fiú, két lány. (LOL)<br /> <br /> == Kábeltévés internetelérésnél a használt moduláció... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # feltöltéshez QAM-64 (esetleg QAM-256), letöltéshez QPSK.<br /> # letöltéshez QAM-64 (esetleg QAM-256), feltöltéshez QPSK.<br /> # letöltéshez és feltöltéshez is QAM-64 (esetleg QAM-256).<br /> # letöltéshez és feltöltéshez is QPSK.<br /> <br /> == GPON rendszerek... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # alapja, hogy minden felhasználóhoz a központtól saját üvegszál megy.<br /> # -nél letöltési irányban ütközés léphet fel a csomagok között, ezért fontos a pontos időzítés.<br /> # -nél felhasználónként jelenleg néhányszor 10 Mb/s érhető el, azonban a közeljövőben ez várhatóan tovább fog bővülni.<br /> # -nél bár nagy a sávszélességük, IP alapú televízió és IP alapú telefon jeleinek átvitelére alkalmatlanok.<br /> <br /> == Háromfokozatú térkapcsolás esetén... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # mindig kevesebb kapcsolópont kell, mint egy egyfokozatú esetén..<br /> # kis blokkolás megengedésével radikálisan csökkenthető a rendszer bemeneteinek a száma.<br /> # az első fokozatbeli kapcsolók bemenetszámainak optimális megválasztásához még deriválni is kell.<br /> # a blokkolásmentesség feltétele, hogy k&gt;=2N-1, ahol k a középső fokozatbeli kapcsolók száma, N pedig a bemenetek száma.<br /> <br /> == A VoIP rendszerekben... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.<br /> # Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.<br /> # Kizárólag PCM kodek használható.<br /> # Viszonylag nagy az overhead (&quot;feleslegesen&quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.<br /> <br /> == Hogyan NEM valósítható meg a duplex kommunikáció egyetlen érpáron? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A felfele irányú jel az egyik éren halad, a lefelé irányú jel a másikon.<br /> # Frekvenciatartománybeli szétválasztással.<br /> # Időtartománybeli szétválasztással.<br /> # Két különböző irányú jel szuperponálásával, majd a küldött jel levonásával.<br /> <br /> == Mit NEM tartalmaznak a BORSCHT funkciók? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 2/4 huzalos átalakítást.<br /> # A/D átalakítást.<br /> # A tárcsázott számjegyek értelmezését.<br /> # A kézibeszélő felemelésének figyelését.<br /> <br /> == Hol alkalmaznak (OFDM alapú) Discrete Multitone Modulation (DMT) modulációt adatátvitelre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # ADSL-nél.<br /> # Kábeltelevíziós rendszerekben.<br /> # WDM PON-nál.<br /> # TDM PON-nál.<br /> # Telefonvolani adatátvitelnél.<br /> # A fentiek egyikében sem.<br /> <br /> == A telefóniában használtos PCM koderkre igaz, hogy... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.<br /> # az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.<br /> # egyenletes a kvantálás.<br /> # logaritmikus a mintavételezés.<br /> # a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.<br /> # az európai kvantáló neve a &quot;A törvényű&quot;.<br /> <br /> == Melyik NEM IP QoS paraméter? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Beszédhangminőség (MOS).<br /> # Csomagvesztés aránya.<br /> # Csomagkésleltetés.<br /> # Téves csomagkézbesítés aránya.<br /> # A késleltetés ingadozása.<br /> # Csomagtöbbszörözés aránya.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz az ISDN-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A telefonkészülékbe van beépítve a PCM kodek.<br /> # Maximális adatátviteli sebessége 192 kb/s.<br /> # Fénykorában kb. 70%-a a vezetékes előfizetéseknek ilyen volt.<br /> # Adatátvitelre teljesen alkalmatlan.<br /> # Drága, mert le kell cserélni hozzá az előfizetői hurkot.<br /> # Hívószámkijelzés nem elérhető ISDN-nel.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a DTMF-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Dallamkódos tárcsázásnak is nevezik a jellegzetes, csipogó hangja miatt.<br /> # Használható analóg vezetékes végberendezés esetén tárcsázáshoz.<br /> # A &quot;Dual Tone MultiFrequency&quot; rövidítése.<br /> # Minden nyomógombhoz két szinuszos jel tartozik, ezek összege a lenyomáskor generált hang.<br /> # A frekvenciatartományban egyetlen Dirac-deltaként jelenik meg.<br /> # Felépült beszédkapcsolat közben használható, pl. telebank használatához.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a VoLTE-ra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # VoLTE nélkül hanghívás esetén 2G vagy 3G hálózat felett jön létre a beszédkapcsolat.<br /> # A VoLTE csak WiFi kapcsolat esetén működik.<br /> # A VoLTE a Voice over LTE rövidítése.<br /> # VoLTE = LTE + IMS.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A bázisállomások között nincs átfedés.<br /> # Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.<br /> # Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.<br /> # Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az LTE-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Az LTE a &quot;Long Term Evolution&quot; rövidítése.<br /> # IP alapú, csomagkapcsolt átvitel.<br /> # Az LTE első verziói részben áramkörkapcsolt módon működtek.<br /> # Nagy adatátvitelre képes.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az AMR-WB-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az &quot;Adaptive Multirate - Wideband&quot; rövidítése.<br /> # 2G hálózat felett is működik.<br /> # &quot;HD-hang&quot;.<br /> # Nagyobb bitsebesség, jobb hangminőség.<br /> <br /> == Rakd sebesség szerint növekvő sorrendbe őket! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # GSM, EDGE, HSPA, UMTS, LTE.<br /> # UMTS, EDGE, GSM, LTE, HSPA.<br /> # EDGE, GSM, UMTS, HSPA, LTE.<br /> # GSM, EDGE, UMTS, HSPA, LTE.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).<br /> # Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.<br /> # Minőség nem garantált, QoS külön feladat.<br /> # Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a GSM-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Főbb GSM szolgáltatások közé tartozik a hangposta is.<br /> # A GSM900-nak max. 35 km-eres cellaátmérője van.<br /> # GSM azonosítói közé tartozott az IMEI is.<br /> # Minden location area-n belüli cella átlépésekor történik location update.<br /> <br /> == Melyik NEM igaz az állítások közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # GSM főbb szolgáltatásai közé tartozik az MMS is.<br /> # A HLR a &quot;Home Location Register&quot; rövidítése.<br /> # Zárt számozású rendszer esetén kevesebb számjegyet kell tárcsázni egy adott vezetékes hálózaton.<br /> # Az &quot;ál-zaj&quot; (pseudo-noise) keverő kódolásnál figyelhető meg.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Veszteséges tömörítés.<br /> # Van olyan keret, aminek dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.<br /> # Kerettípusai közé tartozik az I-frame.<br /> # A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a UMTS-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A(-1,1,1,1,-1….) ortogonális.<br /> # UMTS célja volt a jobb frekvenciakihasználhatóság is.<br /> # UMTS főbb szolgáltatásai közé tartozott az adatátvitel is.<br /> # &quot;Cellalélegzés&quot; jelenség figyelhető meg nála.<br /> <br /> == A klasszikus telefonhálózatokban előfizetői hurokra (helyi hurok, local loop) melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A helyi telefonközpontokat köti össze egymással.<br /> # Szinte mindig egyetlen szigetelt rézdrótból áll.<br /> # Jellemzően 30-50 km hosszú.<br /> # Az előfizetőt köti össze a legközelebbi telefonközponttal.<br /> # szinte mindig fényvezető (pl. üvegszál) az anyaga.<br /> # Akár 100 km hosszú is lehet.<br /> <br /> == A beszédkodekeknek mennyi a jellemző adatsebessége? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # 20 kHz.<br /> # 300-3100 Hz.<br /> # 2,4 -- 64 Mb/s.<br /> # 4 felett: nagyon jónak számít.<br /> # Nagyságrendileg néhány, ill. néhányszor tíz kb/s.<br /> # 0,125 – 80 ms.<br /> <br /> == Melyik NEM belföldi rendeltetési szám? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # 36 (Magyarország).<br /> # 1 (Budapest).<br /> # 62 (Szeged és környéke).<br /> # 80 (díjmentes számok).<br /> # 70 (Vodafone).<br /> # 90 (emelt díjas számok).<br /> <br /> == Melyik eszköz NEM része a 3G mobilhálózatoknak? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # HLR: Home Location Register, honos helyregiszter.<br /> # RNC: Radio Network Controller, Rádiós hálózati vezérlő.<br /> # GMSC: Gateway MSC.<br /> # Node B: 3G bázisállomás.<br /> # SGSN: Serving GPRS Support Node.<br /> # MME: Mobility Management Entity.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az UMTS teljesítményszabályozásra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Az alkalmazott keverő kód nem ortogonális, ezért az egyik mobil eszköz jele a másik jelét picit zavarja, és ezt a zavarást szeretnénk alacsony szinten tartani.<br /> # Teljesítményszabályozás nélkül egy épület mögül előbukkanó, eddig erősen adó eszköz tönkretehetné az egész cella kommunikációját.<br /> # Másodpercenként 1500-szor történik.<br /> # A Node B vezérli az eszközöket a vett teljesítmény alapján.<br /> # GSM-ben is van ilyen, és másodpercenként ugyanannyiszor történik a teljesítmény állítása, mint UMTS-ben.<br /> # Célja, hogy minden mobil jele kb. egyforma teljesítménnyel érkezzen a Node B-hez.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.<br /> # Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).<br /> # SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.<br /> # SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.<br /> # Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.<br /> # Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.<br /> <br /> == A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.<br /> # A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.<br /> # A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.<br /> # Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.<br /> # Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.<br /> # Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.<br /> <br /> == A beszédátvitelben a nagy késletetés zavaró a beszédátvitelben. Melyik állítás igaz agyirányú, szájtól fülig tartó késleltetésre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # 500 ms alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a késletetés.<br /> # 1,5-2 s alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a késletetés.<br /> # A felhasználók több mint felét zavarja a 500 mikroszekundumos késletetés.<br /> # A felhasználók több mint felét zavarja az 500 nanoszekundumos késletetés.<br /> # Több mint 5 percet késni illetlenség, még egy hanghullámnak is.<br /> # 150 ms (millisec.) alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a késletetés.<br /> <br /> == A telefonhálózatokban alkalmazott PCM-re ( Pulse Code Modulation, impulzuskód moduláció) melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A rezonanciafrekvencia kiszámításához Ohm törvényét alkalmazták.<br /> # A mintavételezés során nem veszik el információ.<br /> # A mintavételi frekvencia kiszámításához Moore törvényét alkalmazták.<br /> # A kvantálás Európában egyenletes, Amerikában logaritmikus.<br /> # A kvantálási szintek számának kiszámításához Bernoulli törvényét alkalmazták.<br /> # A kvantálás során másodpercenként 8000 kvantálási szintet veszünk.<br /> <br /> == A klasszikus telefonhálózatokban átvitt beszédsávra melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # A beszédjel teljes frekvenciaspektrumával megegyezik.<br /> # Sávszélessége védősávokkal 4 Mb/s.<br /> # A teljes hallható frekvenciaspektrummal megegyezik.<br /> # Sávszélessége védősávokkal 4 Hz.<br /> # Sávszélessége védősávokkal 4 MHz.<br /> # Sávszélessége védősávokkal 4 kHz .<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a passzív optikai hálózatokra (PON-okra)? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A &quot;passzív&quot; azt jelenti, hogy az elosztópontok nem igényelnek tápellátást.<br /> # Egymás után nem rakható több mint egy elosztópont.<br /> # Nem használnak optikai átvitelt.<br /> # Csak részben használnak optikai átvitelt, a felhasználóhoz közel már vezeték nélküli átvitelt alkalmaznak.<br /> # A pont-pont optikai összeköttetéseknél több fényszálat igényel.<br /> # Csak részben használnak optikai átvitelt, a felhasználóhoz közel már a hagyományos telefon- vagy kábeTV-kábeleket használják.<br /> <br /> == Az újgenerációs hálózatok (Next Generation Networks, NGN)-re melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # az 5G mobilhálózatokkal együtt fogják majd bevezetni.<br /> # a vezetékes telefonhálózat továbbfejlesztése, ezért csak hagyományos telefonkészülékkel használható.<br /> # a telefonszolgáltatást is IP alapon lehet rajta megvalósítani.<br /> # a kábelTV-s Internet hozzáféréssel nem kompatibilis.<br /> # kizárólag VoIP-ra való, Triple Play-re alkalmatlan.<br /> # még az IP világ előtt született, a koncepció a csomagkapcsolással nehezen összeegyeztethető.<br /> <br /> == VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.<br /> # UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.<br /> # IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.<br /> # IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.<br /> # UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.<br /> # RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.<br /> <br /> == UMTS csatornázási kódolásnál egy 5 MHz széles vivőben a chipsebesség 3,84 Mc/s. Mennyi egy csatorna sebessége, ha egyszerre 8 csatornán lehet kommunikálni e vivőn belül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # 60-400 kb/s között.<br /> # 4000 kb/s felett.<br /> # 40 kb/s alatt.<br /> # 600-4000 kb/s között.<br /> # 400-600 kb/s között.<br /> # 40-60 kb/s között .<br /> <br /> == A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Lekérdezése: *#06#.<br /> # A SIM kártyához van rendelve.<br /> # Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.<br /> # Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.<br /> # Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.<br /> # Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz ADSL-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.<br /> # Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.<br /> # Nagy sebességű optikai hálózat.<br /> # Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.<br /> # A kábelTV hálózatok elődje.<br /> # Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.<br /> <br /> == MOS-ra (Mean Opinion Score, átlagolt véleménypontok) melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 400 ms alatt elfogadható.<br /> # Az átviteli csillapítás ingadozásának a minőségét méri.<br /> # Az utóbbi évtizedekben már mobiltelefon méretű célhardverrel mérik.<br /> # A beszédhangminőség mérésére szolgál.<br /> # 150 Hz alatt jónak tekintjük.<br /> # 80 ms alatt elfogadható.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a HSPA-ra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az GSM továbbfejlesztése, de még nem 3G rendszer.<br /> # Az UMTS továbbfejlesztése, de még nem 4G rendszer.<br /> # Az 5G továbbfejlesztése, de még nem 6G rendszer.<br /> # 1,21 gigawatt energiát tud termelni, ami időutazásra használható (Amúgy: a watt minek a mértékegysége? Mi az energiájé?).<br /> # Az NMT továbbfejlesztése, de még nem 2G rendszer.<br /> # Az LTE továbbfejlesztése, de még nem 5G rendszer.<br /> <br /> == 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.<br /> # A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.<br /> # A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.<br /> # A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.<br /> # A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.<br /> # Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok..<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a LTE-re? (4G mobil) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # LTE-ben csak puha hívásátadás létezik.<br /> # LTE-ben továbbra is van csomagkapcsolt és áramkörkapcsolt gerinchálózat.<br /> # LTE-ben csak áramkörkapcsolt gerinchálózat van.<br /> # A koronavírus terjedését az 5G hálózatok elősegítik, a 4G hálózatok azonban lassítják.<br /> # A beamforming technika hasonló ahhoz, mintha egy lámpát folyamatosan ki-be kapcsolgatnánk.<br /> # Az LTE önmagában csak internetszolgáltatást biztosít, hangszolgáltatást nem.<br /> <br /> == A GSM hálózatokra melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Beszélgetés közben a végberendezés sugárzási teljesítménye állandó: fix 2 mW (2 milliwatt).<br /> # Beszélgetés közben a végberendezés sugárzási teljesítménye állandó: fix 2 W (2 watt).<br /> # 88 mérföld/óra felett korlátozott időutazási lehetőséget is nyújtottak az USA egyes részein.<br /> # Analóg rendszerek voltak.<br /> # Egy vivőben 8 időrés van, így egyszerre időosztásos és frekvenciaosztásos a közeghozzáférése .<br /> # GSM900 esetében egy időben 900 fél beszélhet.<br /> <br /> == A beszédkodekek témakörében melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # A kódolási késleltetés jellemzően 1-2 másodperc.<br /> # Minél nagyobb a kódolási késleltetés, annál könnyebb a telefonszám-kiosztást megvalósítani zárt számozási rendszerekben.<br /> # Az adaptív többsebességű (AMR) kódolót csak 2G GSM hálózatokban használják.<br /> # A vokóderek hangminősége jobb a hibrid kódolókénál.<br /> # A félsebességű GSM kodek adatsebessége a PCM bitsebességének egy picit kevesebb mint a tizede.<br /> # A vokóderek bitsebessége magasabb a hullámforma kódolókénál.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz egy digitális jelekre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Amplitúdómodulált jel.<br /> # Analóg jel.<br /> # Csak két diszkrét állapota lehet .<br /> # Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.<br /> # Nem lehet négyszögjel.<br /> # Minden esetben négyszögjel.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz kábelTV-s internet-elérésre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A KábelTV hálózatokon nem lehetséges triple play szolgáltatást nyújtani.<br /> # A kábelTV rendszerkben CDMA-t használnak a 3G mobilokkal való kompatibilitás miatt.<br /> # A KábelTV hálózatokon nyújtott triple play jelentése: egy fiú, két lány.<br /> # A hálózat egy részén koaxiális kábelen, egy részén optikai szálon történik az információtovábbítás.<br /> # Telefonszolgáltatást nem lehet kábelTV hálózaton nyújtani.<br /> # Internetszolgáltatást nem lehet kábelTV hálózaton nyújtani.<br /> <br /> == A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.<br /> # A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.<br /> # A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.<br /> # A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék.<br /> # A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.<br /> # A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Nem minden esetben prefix számok.<br /> # Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.<br /> # Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.<br /> # Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.<br /> # Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.<br /> # Hazánkban ilyen a mobil számmező.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a IPTV-re? (tehát nem az Internet-TV-re) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Multicast itt nem elérhető, ezért kizárólag CDN rendszereket kell használjanak.<br /> # Globálisan elérhető a világ minden pontjáról, ahol megfelelő minőségű internetszolgáltatás van.<br /> # Nem IP protokoll felett működik.<br /> # Menedzselt hálózatot használ.<br /> # Csak a 7-es IGMP változattal működik együtt.<br /> # Igény szerinti tartalom biztosítása nem lehetséges.<br /> <br /> == IPTV-re (IPTV, nem Internet TV) melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Csak műholdas antennával használható.<br /> # Globális az elérhetősége. <br /> # Élő adás nem lehetséges.<br /> # Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t.<br /> # Igény szerinti tartalomszolgáltatás nem lehetséges.<br /> # Beltéri antennával vehető a nagyvárosokban, Internetelérés nélkül is.<br /> <br /> == 3G/UMTS: melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A (-1, 1, 1, -1, 1, 1, -1, -1) és ( 1, 1, 1, -1, -1, 1, -1, -1) kódok ortogonálisak.<br /> # Az UMTS cellák mérete függ a bennük zajló forgalom nagyságától. <br /> # A CDMA &quot;kódosztásos közvetlen multimédia hozzáférés''-t jelent.<br /> # 4 hosszú OVSF kódból 960/4=240 darab van.<br /> # Nem lehetséges információt átvinni úgy, hogy egy időben, egy helyen, egy frekvencián két adó egyszerre ad.<br /> # A keverő kódolás célja a frekvenciák összekeverése.<br /> <br /> == IP multicast-ra melyik igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.<br /> # Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. <br /> # IPv4 felett nincs multicast lehetőség.<br /> # Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.<br /> # IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.<br /> # Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.<br /> <br /> == A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.<br /> # A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. <br /> # A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.<br /> # A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.<br /> # A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.<br /> # A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.<br /> # GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. <br /> # Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.<br /> # A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. <br /> # Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.<br /> # Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..<br /> <br /> == Beszédkódolókra melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az &quot;átlátszóság'' azt jelenti, hogy nagyobb hálózati terhelés esetén nagyobb a jelsebesség.<br /> # A hibrid kódolók azonos bitsebességen jobb minőséget nyújtanak a hullámforma-kódolóknál. <br /> # Az AMR-WB 16 kHz sávszélességet visz át a hangból..<br /> # Mobilhálózatokban ma már kizárólag AMR-WB kodeket használnak, hiszen így jobb a beszédátvitel minősége.<br /> # A &quot;robosztusság'' azt jelenti, hogy nagyobb hálózati terhelés esetén kisebb a jelsebesség.<br /> # A telefonhálózatokban alkalmazott PCM kodek 16.000 mintát vesz a jelből másodpercenként (16 kHz mintavétel).<br /> <br /> == Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.<br /> # Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. <br /> # Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.<br /> # Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. <br /> # Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).<br /> # Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.<br /> <br /> == UMTS. Melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.<br /> # Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).<br /> # 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.<br /> # Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).<br /> # A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.<br /> # UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.<br /> <br /> == LTE-re melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Minden LTE képes készülék támogat minden frekvenciát, ezért bármely LTE képes készülék bármely országban használható.<br /> # Fix 20 MHz spektrumallokációt használ, a spektrumot 15 kHz alvivőkre bontva. <br /> # VoWiFi esetén külön alkalmazást kell telepíteni a telefonunkra.<br /> # Az LTE az 5G mobilhálózatok műszaki elnevezése.<br /> # A többszörös hozzáférés LTE-ben a 3G-s CDMA tovább fejlesztésének tekinthető.<br /> # A beamforming technika hasonló ahhoz, mintha egy villanykörte köré egy lámpaburát helyeznénk.<br /> <br /> == Analóg és digitális beszédátvitel. Melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Nagyobb teljesítményű sávszűrővel olcsóbban, jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg.<br /> # Egy kb. 300-400 Hz széles sáv átvitele elég a jól érthető beszéd átviteléhez. <br /> # A 3.100.000 Hz (3,1 MHz) széles sáv átvitelével már jól érthető, de még nem tökéletes beszédátvitelt valósíthatunk meg.<br /> # Ha a kvantálási szintek száma a mintavételi frekvencia kétszerese, akkor tökéletesen visszaállítható az eredeti jel.<br /> # Ha a kvantálási szintek száma a jel legnagyobb frekvenciájának kétszerese, akkor tökéletesen visszaállítható az eredeti jel.<br /> # A beszédjel maximális frekvenciájának duplájával (illetve egy kicsit többel) mintavételezni elég, az ennél nagyobb mintavételi frekvencia nem hoz minőségjavulást.<br /> <br /> == LTE-re (Long Term Evolution) melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Rendelkezik áramkörkapcsolt gerinchálózattal.<br /> # Az LTE gerinchálózat (core network) hálózati elemei: eNodeB, MSC, GGSN. <br /> # A handoverek kezelését alapvetően az 2G-s (GSM) MSC vezérli LTE hálózatokban is.<br /> # VoWiFi esetén a szolgáltatótól külön hívószámot kell igényelni e célra.<br /> # eNodeB-k között nem lehet közvetlen összeköttetés hasonlóan 2G/3G-hez.<br /> # Nincs külön rádiós vezérlő funkció, ellentétben 2G/3G-vel.</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Komhal_2_ZH_kiskerdesek&diff=200740 Komhal 2 ZH kiskerdesek 2021-04-25T13:52:16Z <p>Benedek Boldizsár: </p> <hr /> <div>{{Vissza|Kommunikációs hálózatok 2}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Komhál 2 kikérdező ZH-ra<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Az előfizetői hurokra az alábbi igaz (ld. ADSL esetén például)... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # nagyobb távolságra a kisebb frekvencián nő csak a csillapítás.<br /> # nagyobb távolságra kisebb a csillapítás.<br /> # nagyobb távolságra csak a kisebb frekvenciák használhatóak adatátvitelre.<br /> # nagyobb távolságra nagyobb csillapító tagot kell beépíteni a megfelelő átvitelhez.<br /> <br /> == A telefonhálózatokban használt PCM kimeneti adatsebessége... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 8000 bit/sec.<br /> # 8000 Hz.<br /> # 64000 bit/sec.<br /> # 64000 Hz.<br /> <br /> == A számozásnál... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # minden országhívószám 1 vagy 2 jegyű.<br /> # a telefonszámok minden országban mindig prefix kódot alkotnak.<br /> # két telefonszám nem lehet egymás folytatása, de a mobiltelefonszámok ez alól kivételek.<br /> # a telefonszámok nem minden országban alkotnak prefix kódot.<br /> # minden országhívószám 2 vagy 3 jegyű<br /> # egy nemzetközi telefonszám max 10 számjegy lehet.<br /> <br /> == Az ISDN-en... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # beszédátvitel esetén a PCM kodek a végberendezésben van.<br /> # max. kb. 1 Mb/s adatátvitel érhető el (a lakossági verzión).<br /> # korábbi egy réz érpár helyett 2 érpárat igényel (a lakossági verzió).<br /> # jobb minőségű beszédátvitelt tesz lehetővé a PSTN-nél sokkal szélesebb beszédsáv átvitelével.<br /> <br /> == Az RTP (Real-time Transport Protocol)... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # IPTV-nél használják, de VoIP szolgáltatásokhoz nem megfelelő.<br /> # alkalmas IP hálózatokban videóátvitelhez szükséges szolgáltatásminőség (QoS) biztosítására.<br /> # az UDP és TCP helyett használatos protokoll.<br /> # segítségével a vett csomagok sorrendje helyreállítható.<br /> # a beszéd- és videóátvitelhez szükséges IP QoS-t biztosítja.<br /> # nem használják IPTV esetében.<br /> <br /> == A Triple play (3play)... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # ADSL esetén, ha ilyen szolgáltatást nyújtunk, akkor a home gateway-hez közvetlenül csatlakozik a TV.<br /> # szolgáltatás esetén egyidejűleg lehet TV-t is nézni, telefonálni és Internetezni is.<br /> # kábeltelevíziós rendszeren nem nyújtható szolgáltatás.<br /> # ADSL2-őn nem nyújtható szolgáltatás.<br /> <br /> == Az ADSL DSLAM-re igaz, hogy.. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # minden felhasználóhoz külön DSLAM tartozik a telefonközpontban.<br /> # nem tartalmaz modemet (illetve ennek megfelelő funkciókat).<br /> # IP szintű feldolgozást végez, és routerként is viselkedik.<br /> # ismeri, használja a DMT modulációt.<br /> # adatsebessége max 128 kb/s.<br /> # Magyarországon nem alkalmaznak ilyet.<br /> <br /> == TDM alapú GPON rendszerek esetén... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # az osztók áramszünet esetén nem működnek, ezért akkumulátoros védelem szükséges.<br /> # lefele irányban fennáll az ütközés veszélye, ezért szinkronizációra van szükség.<br /> # nincs szükség titkosításra egyik irányban sem.<br /> # a különböző ONU-k azonos hullámhosszon adnak.<br /> <br /> == Melyik DVB rövidítés NEM létező rendszert takar? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # DVB-S: - Satellite, digitális műholdas műsorszórás.<br /> # DVB-I: - Internet, digitális, IP alapú műsorszórás.<br /> # DVB-T: - Terrestrial, digitális földfelszíni műsorszórás.<br /> # DVB-C: - Cable, digitális kábeltelevíziós műsorszórás.<br /> <br /> == Mely protokollt NEM haszálják IPTV-s átvitel során? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # RTP/RTCP.<br /> # IPv4/IPv6.<br /> # SMTP.<br /> # IGMPv3/MLDv2/PIM.<br /> <br /> == A tandem központok... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # -ból egy primer körzetben csak egyetlen darab lehet.<br /> # -ból Magyarországon 5-10 db van.<br /> # -ok nagyvárosi helyi központokat kötik össze.<br /> # -okat főleg ritkán lakott területeken alkalmazzák őket.<br /> # segítségével jelentős mennyiségű rézvezeték takarítható meg.<br /> # a szekunder központok részeinek tekinthetőek.<br /> <br /> == A kihelyezett fokozat... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # semmiképp sem képes kapcsolni a helyi előfizetők között.<br /> # a nyalábolt beszédátvitel révén jelentős költséget takarít meg.<br /> # logikailag a szekunder központok részének tekinthető.<br /> # logikailag egy tandemközpont része<br /> # egy kicsi, önálló telefonközpont, nemzetközi központ része.<br /> # egy szekunder központ része<br /> <br /> == Kábeltelevíziós rendszert használva... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # analóg telefonkészülék a splitterbe dugva működhet.<br /> # analóg telefonkészülék közvetlenül a kábelmodembe dugva működhet.<br /> # csak VoIP képes splitterrel nyújtható telefonszolgáltatásra.<br /> # nyújtható telefonszolgáltatás, de csak VoIP telefonkészüléket használva.<br /> # nem nyújtható telefonszolgáltatás.<br /> # HFC rendszer használata esetén nem nyújtható telefonszolgáltatás.<br /> <br /> <br /> == Kábeltelevíziós internet esetén... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Felüláteresztő szűrő kell a kábelmodem elé közvetlenül.<br /> # Felüláteresztő szűrő kell a TV elé, ha analóg kábelTV adást használ.<br /> # Aluláteresztő szűrő kell a kábelmodem elé közvetlenül.<br /> # Aluláteresztő szűrő kell a TV elé, ha analóg kábelTV adást használ.<br /> # Ha van splitter, akkor nem szükséges szűrőt használni.<br /> # Sosem szükséges szűrő használata.<br /> <br /> == Hol alkalmaznak DMT modulációt adatátvitelre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Kábeltelevíziós rendszerekben.<br /> # Telefonvonali adatátvitelnél.<br /> # ADSL-nél.<br /> # A fentiek egyikében sem.<br /> <br /> == Melyik igaz az IP multicast-ra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja.<br /> # Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.<br /> # Egy multicast cím csomópontok egy jól definiált csoportját azonosítja és a csoporttagság dinamikusan változhat.<br /> # Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.<br /> # Nem használják IPTV esetében.<br /> # IPv4 felett nincs multicast lehetőség.<br /> <br /> == Egy klasszikus vezetékes telefonhálózatban két telefonközpontot mi köt össze? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Hozzáférési hálózat.<br /> # Helyi hurok.<br /> # Aggregációs hálózat.<br /> # Trönk (trunk).<br /> <br /> == A telefonhálózatokban használt PCM kvantálása... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 16bites.<br /> # egyenletes.<br /> # 256 szintet tartalmaz.<br /> # 128 szintet tartalmaz.<br /> <br /> == Egy H.264 kódolású adatfolyam Group Of Pictures (GOP) blokkokjaira igaz, hogy... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # mindegyik keret önmagában megjeleníthető, egyik sem függ a többitől.<br /> # a lejátszási és dekódolási sorrend megegyezik.<br /> # egyetlen keret sem jeleníthető meg önmagában, mindegyik a többi kerettől függ.<br /> # van olyan keret, amelyik dekódolásához szükség van az időben később megjelenésre kerülő keretre.<br /> <br /> == Egy vezetékes telefonvonalon modemekkel a maximálisan elérhető adatátviteli sebesség kb... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # 30-60 kb/s.<br /> # 3000-6000 b/s.<br /> # 300-600 b/s.<br /> # 300-600 kb/s.<br /> <br /> == Analóg és digitális jelek... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # közül a digitális jel mindig négyszögjel.<br /> # -re „ránézve” nem mindig lehet megállapítani, hogy analóg, vagy digitális, ez elsősorban attól függ, hogyan értelmezzük.<br /> # közül a digitális jelet nem lehet pár 100 méterrel messzebbre továbbítani.<br /> # közül az analóg módon nem lehet beszédjelet pár 1000 méternél messzebbre továbbítani.<br /> <br /> == A telefonhálózaton szokásosan átvitt beszédsávi frekvenciatartomány... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 20 Hz–20kHz.<br /> # 300-3400 MHz.<br /> # 20-7000 Hz.<br /> # 0.3-3.4 kHz.<br /> <br /> == A primer körzet... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # központ a hozzá tartozó helyi központokon kihelyezett fokozatok és előfizetők alkotják.<br /> # -eket a mobiltelefonok elterjedése miatt, évekkel ezelőtt megszüntették.<br /> # -hez több körzetszám is tartozhat.<br /> # -ből Magyarországon kb. 8-10 db van.<br /> <br /> == Melyik protokollt NEM használják VoIP átvitele során? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # UDP.<br /> # RTP.<br /> # TCP.<br /> # IP.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az Internet TV-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Globálisan is elérhető lehet.<br /> # Élő adás lehetséges.<br /> # Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .<br /> # Publikus Internetet használ.<br /> # IP protokollt használ.<br /> # Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás NEM igaz egy klasszikus, homogén, nyilvánosan kapcsolt (vezetékes) távbeszélő hálózatra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Minden primer központ egymással közvetlen kapcsolatban áll.<br /> # Minden primer központ kapcsolódik legalább egy szekunderhez.<br /> # Minden szekunder központ kapcsolódik legalább egy nemzetközi központhoz.<br /> # Több primer központ van, mint szekunder.<br /> # Más hálózatokhoz a szekunder központokon keresztül kapcsolódik.<br /> # Az előfizetők a helyi vagy a primer központokhoz kapcsolódnak.<br /> <br /> == A telefonhálózatokban használt PCM kódolásra és dekódolásra a igaz, hogy ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # annyi szintre kvantálunk, hogy ennek során nem veszik el információ.<br /> # felesleges a mintavételezés előtt a sávszűrés, így azt gyakran el is hagyják.<br /> # a dekódolt jel tökéletesen megegyezik az eredetivel.<br /> # olyan gyakran veszünk mintát, hogy ennek során nem veszik el információ.<br /> <br /> == A nyílt számozású rendszerre igaz, hogy... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # minden európai ország alkalmazza.<br /> # országon belül mindenhonnan egyformán kell felhívni egy adott vezetékes telefonkészüléket.<br /> # ilyen a magyar vezetékes telefonhálózat.<br /> # mindig kell belföldi rendeltetési számot tárcsázni.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az IPTV-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Igény szerinti tartalomszolgáltatás lehetséges.<br /> # Élő adás lehetséges.<br /> # Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t .<br /> # Publikus Internetet használ. <br /> <br /> == Melyik igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 4000Hz sávszélességen nem lehet érthető beszédet átvinni.<br /> # 1000Hz sávszélességen jó minőségben átvihető beszédjel.<br /> # Az emberi beszédjel jellemzően 7 kHz alatti hangokból áll.<br /> # Az emberi fül kb. 20 kHz – 20MHz tartományban hall hangokat.<br /> <br /> == A GPON rendszerek miben jobbak a központtól a végpontig tartó pont-pont optikai összeköttetéseknél? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Kevesebb optikai szálra van szükség.<br /> # Kisebb a késleltetésük.<br /> # A pont-pont rendszerekkel ellentétben a GPON rendszereknél nincs szükség titkosításra.<br /> # Nagyobb adatsebesség érhető el segítségükkel.<br /> <br /> == Melyik NEM belföldi rendeltetési szám? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az emeltdíjas számok előtt tárcsázandó 90-es szám.<br /> # 112-es segélyhívó szám.<br /> # A földrajzi körzetszámok (pl.: 33- Esztergom és környéke).<br /> # A hálózatjelölő számok.<br /> <br /> == Melyik belföldi rendeltetési szám? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Magyarország 36-os országkódja.<br /> # 112-es segélyhívó szám.<br /> # A földrajzi körzetszámok (pl.: 33- Esztergom és környéke).<br /> # A 00 előhívószám.<br /> # A 06 előhívószám.<br /> # A 104-es segélyhívószám.<br /> <br /> == Az ADSL (1-es verzió) által adatátvitelre használt frekvenciatartomány sávszélessége nagyságrendileg mekkora? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 1 kHz.<br /> # 100 kHz.<br /> # 1 MHz.<br /> # 1 GHz.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a BORSCHT funkciókra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A &quot;C&quot; funkciót a PCM kodekkel valósítják meg a gyakorlatban.<br /> # Van olyan kábelmodem, amely megvalósít ilyen funkciót.<br /> # Csengetéskor akár 100V is lehet az előfizetői hurokban.<br /> # Van olyan tv Set-top-box, amely megvalósít ilyen funkciókat.<br /> # Ilyen funkciókat valósít meg az ADSL home gateway is.<br /> # ISDN esetén nincs meg az összes BORSCHT funkció a telefonközpont vonali kártyájában.<br /> <br /> == Analóg és digitális beszédátvitel: ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Az otthoni vezetékes távbeszélő készülékek ma javarészt digitalizált beszédhangot küldenek a hozzájuk csatlakozó vezetéken.<br /> # A végponttól-végpontig analóg beszédátvitel országos méretben nem megvalósítható.<br /> # Analóg trönkökön FDM nyalábolást használtak.<br /> # A TDM nyalábolás digitális beszédátvitelre nem használható.<br /> # Digitális trönkökön FDM nyalábolást használnak.<br /> # Digitális beszédátvitelt csak 1990 előtt alkalmaztak.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz? (vonali kódolás, moduláció téma) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Az AMI kódolásnak nincs egyenáramú komponense.<br /> # Az AMI kódolás egy modulációfajta.<br /> # A vonali kódolt jel spektruma a vivőjel frekvenciájának környezetében lesz.<br /> # A vonali kódolás kevesebb sávszélességet igényel, mint a moduláció.<br /> # A legtöbb moduláció időtartományban négyszögjelnek tűnik.<br /> # A QAM64 és a QAM256 a leggyakrabban használt vonali kódolások.<br /> <br /> == Melyik igaz a Next Generation Networks (NGN)-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Ez az otthoni és kisebb irodai belső hálózatok új koncepciója, mely segítségével telefonszolgáltatás is igénybe vehető külön telefonvezetékek nélkül.<br /> # NGN csak otpikai hozzáférési hálózattal használható.<br /> # NGN csak vezetékes hozzáférési hálózattal használható.<br /> # NGN-ben a gerinchálózatban a televíziócsatornák, telefonbeszélgetések jelét IP csomagokban továbbítják.<br /> # Az ADSL és az NGN nem használható együtt.<br /> # Ez egy nagysebességű Internet-szolgáltatást biztosító hálózat, melyen azonban televíziószolgáltatás nem érhető el, csak YouTube, és más hasonló Internetes videócsatornák.<br /> <br /> == A kábeltelevíziós rendszerekben alkalmazott koaxiális kábel sávszélessége nagyságrendileg felfelé kerekítve)... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 1 kHz.<br /> # 10 kHz.<br /> # 1 MHz.<br /> # 1 GHz.<br /> <br /> == PON rendszerek esetén milyen sorrendben vannak a különböző eszközök az Internet hálózat és a felhasználói végberendezés között? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Internet/ONU/splitter/OLT/végberendezés.<br /> # Internet/splitter/ONU/OLT/végberendezés.<br /> # Internet/ONU/OLT/splitter/végberendezés.<br /> # Internet/splitter/OLT/ONU/végberendezés.<br /> # Internet/OLT/ONU/splitter/végberendezés.<br /> # Internet/OLT/splitter/ONU/végberendezés.<br /> <br /> == Mekkora késleltetésre mondjuk, hogy &quot;nem tökéletes, de még elfogadható&quot;, élő beszédátvitel (pl. telefonszolgáltatás) esetén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # 0,002-0,003 mp.<br /> # 0,2-0,3 mp.<br /> # 0,02-0,03 mp.<br /> # 0,5-0,7 mp.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz az aktív optikai hálózatra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Vezeték nélkül is használható.<br /> # Minden lakáshoz külön fényszál megy a központtól.<br /> # Végponttól-végpontig csavart réz érpárt (cat5e/cat6) használnak.<br /> # Tipikusan Ethernettel valósítják meg.<br /> # Csak beszédátvitelre használható, adatátvitelhez túl kicsi a sávszélessége (adatsebessége).<br /> # Az osztóknak nincs szükségük elektromos táplálásra.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a beszédkódolókra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Mobil és vezetékes telefonhálózatokban ugyanazt a kodeket használják.<br /> # A robosztusság növelhető hibajavító kódolással.<br /> # Vokóderek hangminősége jobb, mint a hibrid kódolóké, a hangminőség mértékegysége pedig MIPS (Million Intructions Per Second).<br /> # Az &quot;átlátszóság” azt jelenti, hogy nagyobb hálózati terhelés esetén kisebb a jelsebesség.<br /> # A PCM-mel kódolt bitfolyam a legtöbb más kodekkel is dekódolható (egyéb konverzió nélkül).<br /> # A kódolási késleltetés a 100-300ms tartományban elfogadható, tipikus értéke 2,4 - 64 kb/s.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a Fourier-sorfejtésre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A sorfejtés minél több tagját adjuk össze (szuperponáljuk), annál jobban közelítjük az eredeti függvényt.<br /> # Ha az eredeti függvény periodikus, akkor mindig véges sok tagja lesz a sorfejtésnek.<br /> # Nem minden periodikus függvény irható fel (akár végtelen sok) szinuszos és koszinuszos jelek összegeként.<br /> # Periodikus fvények esetén a Fourier-együtthatók összessége nem jellemzi a függvényt.<br /> # Egy valós fügvény Fourier-együtthatói nem határozhatóak meg pusztán a fügvény ismeretében.<br /> # A periodikus függvények tökéletes leírására is alkalmas.<br /> <br /> == VoIP szolgáltatás esetén hogyan épülnek egymásra az alkalmazott protokollrétegek (legalsótól a legmagasabbig)? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # IP/UDP/RTP.<br /> # IP/RTP/UDP.<br /> # IP/RTP/TCP.<br /> # TCP/IP/RTP.<br /> # IP/TCP/RTP.<br /> # UDP/IP/RTP.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a telefonszámozási rendszerre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # A telefonszámok prefixek.<br /> # Kétféle számozási rendszer van, nyílt és zárt.<br /> # A számozás teljesen független a hálózati hierarchiától.<br /> # Magyarországon jelenleg nyílt számozási rendszert használnak (kivéve mobil).<br /> <br /> == A telefonszámok mindig prefix kódok? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igen, mert ez egyszerűen kivitelezhető, egyszerűen megjegyezhető.<br /> # Magyarországon igen, külföldön nem minden esetben.<br /> # Függ attól, hogy zárt vagy nyílt-e a számozási rendszer.<br /> # Mobiltelefonok esetében nem igaz, hiszen ott híváskor az egész számot egyszerre küldjük el.<br /> <br /> == (PRA = Primary Rate Access) ISDN esetében... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # PRA=2*B+D, azaz 2*64+16kb/s.<br /> # PRA=2*B+D, azaz 2*64+64kb/s.<br /> # PRA=30*B+D, azaz 30*64+16kb/s.<br /> # PRA=30*B+D, azaz 30*64+64kb/s.<br /> <br /> == (BRA = Basic Rate Access) ISDN BRA esetében... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Elég az egy érpár a kétirányú átvitelhez, de ADSL adatátvitel már nem biztosítható ezen az érpáron.<br /> # Elég az egy érpár a kétirányú átvitelhez, és valószínűleg ADSL adatátvitel is biztosítható ezen az érpáron.<br /> # Lehet, hogy nem elég egyetlen érpár, de 2-3 érpár már biztosan elég. ADSL ISDN BRA-val együtt sosem biztosítható.<br /> # Lehet, hogy nem elég egyetlen érpár, de 2-3 érpár már biztosan elég. ADSL ISDN BRA-val együtt is biztosítható.<br /> <br /> == Optikai szál (WDM nélkül) bithibaaránya nagyjából... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 10^-3.<br /> # 10^-5.<br /> # 10^-7.<br /> # 10^-9.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik NEM ok arra, hogy ne legyen az átvitt jelünknek DC komponense? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Nagyfeszültségű védelem: vonaltranszformátorok minden berendezésben.<br /> # Hosszú 1-es sorozatok esetén elveszíthetnénk a bitszinkront adó és vevő között.<br /> # Berendezések távtáplálása.<br /> # Koaxális kábel esetén 60 kHz alatt már nem véd a köpeny az áthallástól.<br /> <br /> == Mi a Triple Play? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Egy hálózati protokoll, ami lehetővé teszi több TV csatorna átvitelét egy szűkebb csatornán.<br /> # Technológiai szabvány az IP alapú adat, beszéd és videó átvitelre, ADSL fölött.<br /> # Egy szolgáltatás, ami tartalmazza az IP alapú televíziózást, IP alapú telefonhívást és adatátvitelt, tetszőleges közeg (sodort érpár, fényvezető, vezeték nélküli összeköttetés) fölött.<br /> # Egy fiú, két lány. (LOL)<br /> <br /> == Kábeltévés internetelérésnél a használt moduláció... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # feltöltéshez QAM-64 (esetleg QAM-256), letöltéshez QPSK.<br /> # letöltéshez QAM-64 (esetleg QAM-256), feltöltéshez QPSK.<br /> # letöltéshez és feltöltéshez is QAM-64 (esetleg QAM-256).<br /> # letöltéshez és feltöltéshez is QPSK.<br /> <br /> == GPON rendszerek... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # alapja, hogy minden felhasználóhoz a központtól saját üvegszál megy.<br /> # -nél letöltési irányban ütközés léphet fel a csomagok között, ezért fontos a pontos időzítés.<br /> # -nél felhasználónként jelenleg néhányszor 10 Mb/s érhető el, azonban a közeljövőben ez várhatóan tovább fog bővülni.<br /> # -nél bár nagy a sávszélességük, IP alapú televízió és IP alapú telefon jeleinek átvitelére alkalmatlanok.<br /> <br /> == Háromfokozatú térkapcsolás esetén... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # mindig kevesebb kapcsolópont kell, mint egy egyfokozatú esetén..<br /> # kis blokkolás megengedésével radikálisan csökkenthető a rendszer bemeneteinek a száma.<br /> # az első fokozatbeli kapcsolók bemenetszámainak optimális megválasztásához még deriválni is kell.<br /> # a blokkolásmentesség feltétele, hogy k&gt;=2N-1, ahol k a középső fokozatbeli kapcsolók száma, N pedig a bemenetek száma.<br /> <br /> == A VoIP rendszerekben... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # UDP helyett TCP-t használva ugyanazon a hálózaton jobb lenne a hangminőség, de sokkal többe kerülne.<br /> # Az RTP protokoll biztosítja a garantált szolgáltatásminőséget, csakúgy mint a csomagok valós idejű ütemezését.<br /> # Kizárólag PCM kodek használható.<br /> # Viszonylag nagy az overhead (&quot;feleslegesen&quot; elszállított bitek aránya) azért, hogy ne legyen túl nagy a késleltetés.<br /> <br /> == Hogyan NEM valósítható meg a duplex kommunikáció egyetlen érpáron? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A felfele irányú jel az egyik éren halad, a lefelé irányú jel a másikon.<br /> # Frekvenciatartománybeli szétválasztással.<br /> # Időtartománybeli szétválasztással.<br /> # Két különböző irányú jel szuperponálásával, majd a küldött jel levonásával.<br /> <br /> == Mit NEM tartalmaznak a BORSCHT funkciók? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # 2/4 huzalos átalakítást.<br /> # A/D átalakítást.<br /> # A tárcsázott számjegyek értelmezését.<br /> # A kézibeszélő felemelésének figyelését.<br /> <br /> == Hol alkalmaznak (OFDM alapú) Discrete Multitone Modulation (DMT) modulációt adatátvitelre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # ADSL-nél.<br /> # Kábeltelevíziós rendszerekben.<br /> # WDM PON-nál.<br /> # TDM PON-nál.<br /> # Telefonvolani adatátvitelnél.<br /> # A fentiek egyikében sem.<br /> <br /> == A telefóniában használtos PCM koderkre igaz, hogy... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # a kvantálási szintek számát a Nyquist-Shannon tételből határozzák meg.<br /> # az átvitt frekvenciasávot úgy határozták meg, hogy abból az eredeti beszéd tökéletesen, alakhűen visszaállítható legyen.<br /> # egyenletes a kvantálás.<br /> # logaritmikus a mintavételezés.<br /> # a dekódoláskor felesleges sávszűrőt alkalmazni, így azt gyakran el is hagyják.<br /> # az európai kvantáló neve a &quot;A törvényű&quot;.<br /> <br /> == Melyik NEM IP QoS paraméter? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Beszédhangminőség (MOS).<br /> # Csomagvesztés aránya.<br /> # Csomagkésleltetés.<br /> # Téves csomagkézbesítés aránya.<br /> # A késleltetés ingadozása.<br /> # Csomagtöbbszörözés aránya.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz az ISDN-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A telefonkészülékbe van beépítve a PCM kodek.<br /> # Maximális adatátviteli sebessége 192 kb/s.<br /> # Fénykorában kb. 70%-a a vezetékes előfizetéseknek ilyen volt.<br /> # Adatátvitelre teljesen alkalmatlan.<br /> # Drága, mert le kell cserélni hozzá az előfizetői hurkot.<br /> # Hívószámkijelzés nem elérhető ISDN-nel.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a DTMF-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Dallamkódos tárcsázásnak is nevezik a jellegzetes, csipogó hangja miatt.<br /> # Használható analóg vezetékes végberendezés esetén tárcsázáshoz.<br /> # A &quot;Dual Tone MultiFrequency&quot; rövidítése.<br /> # Minden nyomógombhoz két szinuszos jel tartozik, ezek összege a lenyomáskor generált hang.<br /> # A frekvenciatartományban egyetlen Dirac-deltaként jelenik meg.<br /> # Felépült beszédkapcsolat közben használható, pl. telebank használatához.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a VoLTE-ra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # VoLTE nélkül hanghívás esetén 2G vagy 3G hálózat felett jön létre a beszédkapcsolat.<br /> # A VoLTE csak WiFi kapcsolat esetén működik.<br /> # A VoLTE a Voice over LTE rövidítése.<br /> # VoLTE = LTE + IMS.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a cellás elvre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A bázisállomások között nincs átfedés.<br /> # Kisebb cellák előnye a kisebb élettani kockázat.<br /> # Kisebb cellák hátránya, hogy költségesebb.<br /> # Könnyen lehallgatható, feltörhető (1970~).<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az LTE-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Az LTE a &quot;Long Term Evolution&quot; rövidítése.<br /> # IP alapú, csomagkapcsolt átvitel.<br /> # Az LTE első verziói részben áramkörkapcsolt módon működtek.<br /> # Nagy adatátvitelre képes.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az AMR-WB-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az &quot;Adaptive Multirate - Wideband&quot; rövidítése.<br /> # 2G hálózat felett is működik.<br /> # &quot;HD-hang&quot;.<br /> # Nagyobb bitsebesség, jobb hangminőség.<br /> <br /> == Rakd sebesség szerint növekvő sorrendbe őket! ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # GSM, EDGE, HSPA, UMTS, LTE.<br /> # UMTS, EDGE, GSM, LTE, HSPA.<br /> # EDGE, GSM, UMTS, HSPA, LTE.<br /> # GSM, EDGE, UMTS, HSPA, LTE.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az áramkörkapcsolásra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az áramkörkapcsolás a kommunikációs hálózatok egyik fő kapcsolási elve (másik a csomagkapcsolás).<br /> # Áramkörkapcsolás esetén nem szükséges kapcsolat felépítése/bontása.<br /> # Minőség nem garantált, QoS külön feladat.<br /> # Továbbításnál a hálózat csomópontjai nem tárolják az adatokat.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a GSM-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Főbb GSM szolgáltatások közé tartozik a hangposta is.<br /> # A GSM900-nak max. 35 km-eres cellaátmérője van.<br /> # GSM azonosítói közé tartozott az IMEI is.<br /> # Minden location area-n belüli cella átlépésekor történik location update.<br /> <br /> == Melyik NEM igaz az állítások közül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # GSM főbb szolgáltatásai közé tartozik az MMS is.<br /> # A HLR a &quot;Home Location Register&quot; rövidítése.<br /> # Zárt számozású rendszer esetén kevesebb számjegyet kell tárcsázni egy adott vezetékes hálózaton.<br /> # Az &quot;ál-zaj&quot; (pseudo-noise) keverő kódolásnál figyelhető meg.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz H.264 esetén? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Veszteséges tömörítés.<br /> # Van olyan keret, aminek dekódolásához szükség van egy korábbi keretre.<br /> # Kerettípusai közé tartozik az I-frame.<br /> # A P-frame az előző I- vagy P-frame-et használja referenciaként.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz a UMTS-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A(-1,1,1,1,-1….) ortogonális.<br /> # UMTS célja volt a jobb frekvenciakihasználhatóság is.<br /> # UMTS főbb szolgáltatásai közé tartozott az adatátvitel is.<br /> # &quot;Cellalélegzés&quot; jelenség figyelhető meg nála.<br /> <br /> == A klasszikus telefonhálózatokban előfizetői hurokra (helyi hurok, local loop) melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A helyi telefonközpontokat köti össze egymással.<br /> # Szinte mindig egyetlen szigetelt rézdrótból áll.<br /> # Jellemzően 30-50 km hosszú.<br /> # Az előfizetőt köti össze a legközelebbi telefonközponttal.<br /> # szinte mindig fényvezető (pl. üvegszál) az anyaga.<br /> # Akár 100 km hosszú is lehet.<br /> <br /> == A beszédkodekeknek mennyi a jellemző adatsebessége? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # 20 kHz.<br /> # 300-3100 Hz.<br /> # 2,4 -- 64 Mb/s.<br /> # 4 felett: nagyon jónak számít.<br /> # Nagyságrendileg néhány, ill. néhányszor tíz kb/s.<br /> # 0,125 – 80 ms.<br /> <br /> == Melyik NEM belföldi rendeltetési szám? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # 36 (Magyarország).<br /> # 1 (Budapest).<br /> # 62 (Szeged és környéke).<br /> # 80 (díjmentes számok).<br /> # 70 (Vodafone).<br /> # 90 (emelt díjas számok).<br /> <br /> == Melyik eszköz NEM része a 3G mobilhálózatoknak? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # HLR: Home Location Register, honos helyregiszter.<br /> # RNC: Radio Network Controller, Rádiós hálózati vezérlő.<br /> # GMSC: Gateway MSC.<br /> # Node B: 3G bázisállomás.<br /> # SGSN: Serving GPRS Support Node.<br /> # MME: Mobility Management Entity.<br /> <br /> == Melyik állítás NEM igaz az UMTS teljesítményszabályozásra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Az alkalmazott keverő kód nem ortogonális, ezért az egyik mobil eszköz jele a másik jelét picit zavarja, és ezt a zavarást szeretnénk alacsony szinten tartani.<br /> # Teljesítményszabályozás nélkül egy épület mögül előbukkanó, eddig erősen adó eszköz tönkretehetné az egész cella kommunikációját.<br /> # Másodpercenként 1500-szor történik.<br /> # A Node B vezérli az eszközöket a vett teljesítmény alapján.<br /> # GSM-ben is van ilyen, és másodpercenként ugyanannyiszor történik a teljesítmény állítása, mint UMTS-ben.<br /> # Célja, hogy minden mobil jele kb. egyforma teljesítménnyel érkezzen a Node B-hez.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz az IPTV-ben alkalmazott médiafolyamokra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Egy SD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Mb/s.<br /> # Az SD (Standard Definition) képfelbontás kb. 2 megapixel (1920 x 1080 pixel).<br /> # SD minőségben nincsen hang, csak némafilmek továbbíthatóak így.<br /> # SD felbontásban nincsen színinformáció, így leginkább a korai fekete-fehér filmek és egyes művészfilmek továbbítására alkalmas.<br /> # Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 2 Gb/s.<br /> # Egy HD videostream sávszélességigénye nagyságrendileg 80 Mb/s.<br /> <br /> == A H.264 videokódolóra melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Egy B keret függhet egy P-től, így a P-t akkor is korábban kell dekódolni, ha az később kerül lejátszásra.<br /> # A lejátszási és dekódolási sorrendje a kereteknek megegyezik.<br /> # A dekódoláshoz jövőbeli információk szükségesek, így a H.264 gyakorlati bevezetése nem volt lehetséges a fluxuskondenzátor feltalálása előtt.<br /> # Egy makroblokk (MB) több szeletből (slice) áll.<br /> # Egy I keret elvesztése kisebb probléma, mint egy B keret elvesztése.<br /> # Helyes lejátszás csak P kerettel kezdődhet, így a GOP (gorup of pictures) is P kerettel kezdődik.<br /> <br /> == A beszédátvitelben a nagy késletetés zavaró a beszédátvitelben. Melyik állítás igaz agyirányú, szájtól fülig tartó késleltetésre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # 500 ms alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a késletetés.<br /> # 1,5-2 s alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a késletetés.<br /> # A felhasználók több mint felét zavarja a 500 mikroszekundumos késletetés.<br /> # A felhasználók több mint felét zavarja az 500 nanoszekundumos késletetés.<br /> # Több mint 5 percet késni illetlenség, még egy hanghullámnak is.<br /> # 150 ms (millisec.) alatt a legtöbb felhasználó számára még nem zavaró a késletetés.<br /> <br /> == A telefonhálózatokban alkalmazott PCM-re ( Pulse Code Modulation, impulzuskód moduláció) melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A rezonanciafrekvencia kiszámításához Ohm törvényét alkalmazták.<br /> # A mintavételezés során nem veszik el információ.<br /> # A mintavételi frekvencia kiszámításához Moore törvényét alkalmazták.<br /> # A kvantálás Európában egyenletes, Amerikában logaritmikus.<br /> # A kvantálási szintek számának kiszámításához Bernoulli törvényét alkalmazták.<br /> # A kvantálás során másodpercenként 8000 kvantálási szintet veszünk.<br /> <br /> == A klasszikus telefonhálózatokban átvitt beszédsávra melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # A beszédjel teljes frekvenciaspektrumával megegyezik.<br /> # Sávszélessége védősávokkal 4 Mb/s.<br /> # A teljes hallható frekvenciaspektrummal megegyezik.<br /> # Sávszélessége védősávokkal 4 Hz.<br /> # Sávszélessége védősávokkal 4 MHz.<br /> # Sávszélessége védősávokkal 4 kHz .<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a passzív optikai hálózatokra (PON-okra)? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # A &quot;passzív&quot; azt jelenti, hogy az elosztópontok nem igényelnek tápellátást.<br /> # Egymás után nem rakható több mint egy elosztópont.<br /> # Nem használnak optikai átvitelt.<br /> # Csak részben használnak optikai átvitelt, a felhasználóhoz közel már vezeték nélküli átvitelt alkalmaznak.<br /> # A pont-pont optikai összeköttetéseknél több fényszálat igényel.<br /> # Csak részben használnak optikai átvitelt, a felhasználóhoz közel már a hagyományos telefon- vagy kábeTV-kábeleket használják.<br /> <br /> == Az újgenerációs hálózatok (Next Generation Networks, NGN)-re melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # az 5G mobilhálózatokkal együtt fogják majd bevezetni.<br /> # a vezetékes telefonhálózat továbbfejlesztése, ezért csak hagyományos telefonkészülékkel használható.<br /> # a telefonszolgáltatást is IP alapon lehet rajta megvalósítani.<br /> # a kábelTV-s Internet hozzáféréssel nem kompatibilis.<br /> # kizárólag VoIP-ra való, Triple Play-re alkalmatlan.<br /> # még az IP világ előtt született, a koncepció a csomagkapcsolással nehezen összeegyeztethető.<br /> <br /> == VoIP esetén az adatcsomag felépítése... ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # RTP fejléc | UDP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.<br /> # UDP fejléc | RTP fejléc | IP fejléc | beszédinformáció.<br /> # IP fejléc | RTP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.<br /> # IP fejléc | UDP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.<br /> # UDP fejléc | IP fejléc | RTP fejléc | beszédinformáció.<br /> # RTP fejléc | IP fejléc | UDP fejléc | beszédinformáció.<br /> <br /> == UMTS csatornázási kódolásnál egy 5 MHz széles vivőben a chipsebesség 3,84 Mc/s. Mennyi egy csatorna sebessége, ha egyszerre 8 csatornán lehet kommunikálni e vivőn belül? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # 60-400 kb/s között.<br /> # 4000 kb/s felett.<br /> # 40 kb/s alatt.<br /> # 600-4000 kb/s között.<br /> # 400-600 kb/s között.<br /> # 40-60 kb/s között .<br /> <br /> == A GSM hálózatokbeli MSISDN-re mi igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Lekérdezése: *#06#.<br /> # A SIM kártyához van rendelve.<br /> # Segítségével visszaszorítható a mobiltelefonok lopása.<br /> # Magyarországon 216-tal kezdődik, de más országokban is kezdődhet ezzel.<br /> # Dán tudósok Viking-korabeli MSISDN-re bukkantak.<br /> # Egyedi a világon, Magyarországon 36-tal kezdődik.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz ADSL-re? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A kábelTV hálózatok továbbfejlesztése.<br /> # Az adatok feltöltésének és letöltésének a sebessége megegyezik.<br /> # Nagy sebességű optikai hálózat.<br /> # Az eredetileg telefonbeszélgetésekre szolgáló előfizetői hurkon visznek át internetes adatokat, maximum néhányszor 10 Mb/s sebességgel.<br /> # A kábelTV hálózatok elődje.<br /> # Az adatok feltöltésének lényegesen nagyobb az elérhető sebessége, mint a letöltésnek.<br /> <br /> == MOS-ra (Mean Opinion Score, átlagolt véleménypontok) melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # 400 ms alatt elfogadható.<br /> # Az átviteli csillapítás ingadozásának a minőségét méri.<br /> # Az utóbbi évtizedekben már mobiltelefon méretű célhardverrel mérik.<br /> # A beszédhangminőség mérésére szolgál.<br /> # 150 Hz alatt jónak tekintjük.<br /> # 80 ms alatt elfogadható.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a HSPA-ra? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az GSM továbbfejlesztése, de még nem 3G rendszer.<br /> # Az UMTS továbbfejlesztése, de még nem 4G rendszer.<br /> # Az 5G továbbfejlesztése, de még nem 6G rendszer.<br /> # 1,21 gigawatt energiát tud termelni, ami időutazásra használható (Amúgy: a watt minek a mértékegysége? Mi az energiájé?).<br /> # Az NMT továbbfejlesztése, de még nem 2G rendszer.<br /> # Az LTE továbbfejlesztése, de még nem 5G rendszer.<br /> <br /> == 3G mobilhálózatokban CDMA esetén melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza minden esetben 38400 chip.<br /> # A csatornázási kódolásban a kiterjesztési faktor mindig kisebb, mint a szórókód chip-ekben megadott hossza.<br /> # A csatornázási kódolás megalkotásakor figyelembe vették a kvantumfizika, a relativitáselmélet és a modern parapszichológia legújabb eredményeit is.<br /> # A csatornázási kódoláskor a szórókódok hossza lehet 38400 chip.<br /> # A csatornázási kódolásban az ortogonalitás tökéletes, ezért NEM szükséges szinkronizáció.<br /> # Az (1, -1) és (-1, 1) nem lehetnek együtt szórókódok..<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a LTE-re? (4G mobil) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # LTE-ben csak puha hívásátadás létezik.<br /> # LTE-ben továbbra is van csomagkapcsolt és áramkörkapcsolt gerinchálózat.<br /> # LTE-ben csak áramkörkapcsolt gerinchálózat van.<br /> # A koronavírus terjedését az 5G hálózatok elősegítik, a 4G hálózatok azonban lassítják.<br /> # A beamforming technika hasonló ahhoz, mintha egy lámpát folyamatosan ki-be kapcsolgatnánk.<br /> # Az LTE önmagában csak internetszolgáltatást biztosít, hangszolgáltatást nem.<br /> <br /> == A GSM hálózatokra melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Beszélgetés közben a végberendezés sugárzási teljesítménye állandó: fix 2 mW (2 milliwatt).<br /> # Beszélgetés közben a végberendezés sugárzási teljesítménye állandó: fix 2 W (2 watt).<br /> # 88 mérföld/óra felett korlátozott időutazási lehetőséget is nyújtottak az USA egyes részein.<br /> # Analóg rendszerek voltak.<br /> # Egy vivőben 8 időrés van, így egyszerre időosztásos és frekvenciaosztásos a közeghozzáférése .<br /> # GSM900 esetében egy időben 900 fél beszélhet.<br /> <br /> == A beszédkodekek témakörében melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # A kódolási késleltetés jellemzően 1-2 másodperc.<br /> # Minél nagyobb a kódolási késleltetés, annál könnyebb a telefonszám-kiosztást megvalósítani zárt számozási rendszerekben.<br /> # Az adaptív többsebességű (AMR) kódolót csak 2G GSM hálózatokban használják.<br /> # A vokóderek hangminősége jobb a hibrid kódolókénál.<br /> # A félsebességű GSM kodek adatsebessége a PCM bitsebességének egy picit kevesebb mint a tizede.<br /> # A vokóderek bitsebessége magasabb a hullámforma kódolókénál.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz egy digitális jelekre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Amplitúdómodulált jel.<br /> # Analóg jel.<br /> # Csak két diszkrét állapota lehet .<br /> # Lehet szinuszos jel, melynek frekvenciája időnként változik.<br /> # Nem lehet négyszögjel.<br /> # Minden esetben négyszögjel.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz kábelTV-s internet-elérésre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # A KábelTV hálózatokon nem lehetséges triple play szolgáltatást nyújtani.<br /> # A kábelTV rendszerkben CDMA-t használnak a 3G mobilokkal való kompatibilitás miatt.<br /> # A KábelTV hálózatokon nyújtott triple play jelentése: egy fiú, két lány.<br /> # A hálózat egy részén koaxiális kábelen, egy részén optikai szálon történik az információtovábbítás.<br /> # Telefonszolgáltatást nem lehet kábelTV hálózaton nyújtani.<br /> # Internetszolgáltatást nem lehet kábelTV hálózaton nyújtani.<br /> <br /> == A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.<br /> # A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.<br /> # A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.<br /> # A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék.<br /> # A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.<br /> # A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a zárt számozási rendszerre? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Nem minden esetben prefix számok.<br /> # Jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg általa.<br /> # Soha nem hosszabb a hívott szám, mint a nyílt rendszerben.<br /> # Nem mindig kell a belföldi rendeltetési számot tárcsázni.<br /> # Nem egyértelmű, honnan hogyan kell tárcsázni.<br /> # Hazánkban ilyen a mobil számmező.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a IPTV-re? (tehát nem az Internet-TV-re) ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Multicast itt nem elérhető, ezért kizárólag CDN rendszereket kell használjanak.<br /> # Globálisan elérhető a világ minden pontjáról, ahol megfelelő minőségű internetszolgáltatás van.<br /> # Nem IP protokoll felett működik.<br /> # Menedzselt hálózatot használ.<br /> # Csak a 7-es IGMP változattal működik együtt.<br /> # Igény szerinti tartalom biztosítása nem lehetséges.<br /> <br /> == IPTV-re (IPTV, nem Internet TV) melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Csak műholdas antennával használható.<br /> # Globális az elérhetősége. <br /> # Élő adás nem lehetséges.<br /> # Menedzselt hálózatot használ, így biztosítva a QoS-t.<br /> # Igény szerinti tartalomszolgáltatás nem lehetséges.<br /> # Beltéri antennával vehető a nagyvárosokban, Internetelérés nélkül is.<br /> <br /> == 3G/UMTS: melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # A (-1, 1, 1, -1, 1, 1, -1, -1) és ( 1, 1, 1, -1, -1, 1, -1, -1) kódok ortogonálisak.<br /> # Az UMTS cellák mérete függ a bennük zajló forgalom nagyságától. <br /> # A CDMA &quot;kódosztásos közvetlen multimédia hozzáférés''-t jelent.<br /> # 4 hosszú OVSF kódból 960/4=240 darab van.<br /> # Nem lehetséges információt átvinni úgy, hogy egy időben, egy helyen, egy frekvencián két adó egyszerre ad.<br /> # A keverő kódolás célja a frekvenciák összekeverése.<br /> <br /> == IP multicast-ra melyik igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Az IGMP egy multicast útválasztó protokoll.<br /> # Egy alhálózaton mindig mindenki megkapja az adatcsomagokat, de ha nincs rá szüksége, eldobja. <br /> # IPv4 felett nincs multicast lehetőség.<br /> # Egyetlen címzett kapja meg az adatcsomagokat, de több küldő is lehet.<br /> # IPTV esetén PIM forrásspecifikus multicast (Source Specific Multicast) útválasztást is használnak.<br /> # Elegendő, ha egy csoportból egyetlen végpont megkapja a csomagokat.<br /> <br /> == A mobilhálózatokban a cellák méretére melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # A jellemző cellaátmérő Magyarországon 500-600 km.<br /> # A nagyobb cellák előnye, hogy bennük átlagosan kevesebbet fogyaszt a mobilkészülék. <br /> # A kisebb cellák megvalósításához kevesebb bázisállomás kell, ezért olcsóbb így a rendszer.<br /> # A MHz-et egy svéd tudós találta fel 1987-ben.<br /> # A 2 GHz körüli frekvenciatartományban kevésbé csillapodnak a rádióhullámok, mint 500 MHz körül, ezért könnyebb vele országos lefedést eléírni.<br /> # A kisebb cellák előnye, hogy egy adott területen többen beszélhetnek egyszerre.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz az 1G – 2G mobiltelefonok témában? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}<br /> # Minél kisebb cellákat használunk, annál olcsóbb az egész hálózat kiépítése.<br /> # GSM esetén a mobil készülék a megengedett maximális teljesítménnyel ad a minél jobb beszédhangminőség érdekében. <br /> # Az IMSI és az IMEI közül csak az egyik egyedi a világon, a másik országonként újra kiadható.<br /> # A GPRS bevezetése előtt adatátvitel céljára csak áramkörkapcsolt adatátvitel állt rendelkezésre GSM hálózatokban. <br /> # Az IMSI-nk változatlan megmarad akkor, ha szolgáltatót váltunk, de a hívószámunkat megtartjuk.<br /> # Magyarországon nem üzemelt soha nyilvános hálózatban 1G mobiltelefon rendszer..<br /> <br /> == Beszédkódolókra melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Az &quot;átlátszóság'' azt jelenti, hogy nagyobb hálózati terhelés esetén nagyobb a jelsebesség.<br /> # A hibrid kódolók azonos bitsebességen jobb minőséget nyújtanak a hullámforma-kódolóknál. <br /> # Az AMR-WB 16 kHz sávszélességet visz át a hangból..<br /> # Mobilhálózatokban ma már kizárólag AMR-WB kodeket használnak, hiszen így jobb a beszédátvitel minősége.<br /> # A &quot;robosztusság'' azt jelenti, hogy nagyobb hálózati terhelés esetén kisebb a jelsebesség.<br /> # A telefonhálózatokban alkalmazott PCM kodek 16.000 mintát vesz a jelből másodpercenként (16 kHz mintavétel).<br /> <br /> == Számozás telefonhálózatokban. Melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Ma Magyarországon egy adott mobilhálózaton belüli híváskezdeményezéskor elhagyható a hálózatkijelölő szám.<br /> # Egy budapesti vezetékes számról egy budapesti vezetékest hívva a 06-1-555-1234 megfelelő tárcsázás, de az 555-1234 hibás. <br /> # Zárt számozási remdszer esetén elég az utolsó 5 számjegyet tárcsázni.<br /> # Magyarországon mindhárom mobilszolgáltatónak van saját belföldi rendeltetési száma, van továbbá egy negyedik a vezetékes számoknak (szolgáltatótól és helytől függetlenül), és több nincs. <br /> # Zárt számozási rendszer esetén elhagyható a belföldi előtét (0 vagy Magyarországon 06).<br /> # Lehet ugyanabban a körzetben a 333-555 és a 333-555-77 egyszerre érvényes telefonszám.<br /> <br /> == UMTS. Melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Nincs jelentős különbség GSM-ben és UMTS-ben az eszköz teljesítményszabályozásának gyakorisága között.<br /> # Az UMTS közeghozzáférése a frekvenciaosztásos és időosztásos többszörös hozzáférés (FDMA és TDMA).<br /> # 1800 MHz környéki frekvenciát használó cellákkal -- hála a magasabb frekvenciának -- könnyebb országos lefedést megvalósítani, mint 900 MHz-es cellákkal.<br /> # Csatornázási kódolás esetén a csipsebesség (chip rate) mindig kisebb vagy egyenlő, mint a bitsebesség (bit rate).<br /> # A frekvenciaosztásos duplexitáskezelés (FDD: Frequency Division Duplexing) előnye, hogy a fel/letöltés aránya dinamikusan változtatható az aktuális igények függvényében.<br /> # UMTS csatornázási kódolásnál kisebb adatsebességhez nagyobb kiterjesztési faktor tartozik, nagyobb adatsebességhez kisebb.<br /> <br /> == LTE-re melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Minden LTE képes készülék támogat minden frekvenciát, ezért bármely LTE képes készülék bármely országban használható.<br /> # Fix 20 MHz spektrumallokációt használ, a spektrumot 15 kHz alvivőkre bontva. <br /> # VoWiFi esetén külön alkalmazást kell telepíteni a telefonunkra.<br /> # Az LTE az 5G mobilhálózatok műszaki elnevezése.<br /> # A többszörös hozzáférés LTE-ben a 3G-s CDMA tovább fejlesztésének tekinthető.<br /> # A beamforming technika hasonló ahhoz, mintha egy villanykörte köré egy lámpaburát helyeznénk.<br /> <br /> == Analóg és digitális beszédátvitel. Melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=6|pontozás=-}}<br /> # Nagyobb teljesítményű sávszűrővel olcsóbban, jobb minőségű beszédátvitel valósítható meg.<br /> # Egy kb. 300-400 Hz széles sáv átvitele elég a jól érthető beszéd átviteléhez. <br /> # A 3.100.000 Hz (3,1 MHz) széles sáv átvitelével már jól érthető, de még nem tökéletes beszédátvitelt valósíthatunk meg.<br /> # Ha a kvantálási szintek száma a mintavételi frekvencia kétszerese, akkor tökéletesen visszaállítható az eredeti jel.<br /> # Ha a kvantálási szintek száma a jel legnagyobb frekvenciájának kétszerese, akkor tökéletesen visszaállítható az eredeti jel.<br /> # A beszédjel maximális frekvenciájának duplájával (illetve egy kicsit többel) mintavételezni elég, az ennél nagyobb mintavételi frekvencia nem hoz minőségjavulást.<br /> <br /> == LTE-re (Long Term Evolution) melyik állítás igaz? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=5|pontozás=-}}<br /> # Rendelkezik áramkörkapcsolt gerinchálózattal.<br /> # Az LTE gerinchálózat (core network) hálózati elemei: eNodeB, MSC, GGSN. <br /> # A handoverek kezelését alapvetően az 2G-s (GSM) MSC vezérli LTE hálózatokban is.<br /> # VoWiFi esetén a szolgáltatótól külön hívószámot kell igényelni e célra.<br /> # eNodeB-k között nem lehet közvetlen összeköttetés hasonlóan 2G/3G-hez.<br /> # Nincs külön rádiós vezérlő funkció, ellentétben 2G/3G-vel.</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnyezetgazdas%C3%A1gtan&diff=199890 Környezetgazdaságtan 2020-12-03T10:19:20Z <p>Benedek Boldizsár: /* 2. ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Környezetgazdaságtan<br /> | tárgykód = GT42A001<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-KGT<br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = itteni jegyzet(ek) átnéz<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT42A001/<br /> | tárgyhonlap = https://edu.gtk.bme.hu/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célja a hallgatók megismertetése a környezetgazdaságtan, a fenntarthatóság és a környezetértékelés elméletével és gyakorlati alkalmazásával, a környezetszabályozás európai uniós rendszerével és annak hazai sajátosságaival. Szóba kerülnek még többek között a hagyományos és az újtípusú makrogazdasági mutatók, az externáliák, és a környezetszabályzás különböző kérdései. <br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> * Előkövetelmény: nincs<br /> <br /> ===A tananyag bővebben=== <br /> *A környezetvédelem egyik alapvető célja az emberi tevékenység &quot;káros mellékhatásainak&quot; mérséklése, a környezetünk tönkretételének a megakadályozása. A káros hatásokkal szemben több szinten is felléphetünk, kezdve a már megtörtént baj felszámolásától a gondok megelőzésig. Ennek érdekében mind a magánembereknek, mind a társadalmi, gazdasági csoportoknak sok teendője van. Ugyanakkor fontos megvizsgálni, hogy mivel lehet rávenni, érdekeltté tenni a gazdaság szereplőit a környezettudatosabb viselkedésre. &quot;Kiket kell környezetbarát viselkedésre buzdítani, és hogyan?&quot; Ide sok minden tartozhat a gyerekek nevelésétől a nagyvállalatok gazdasági érdekéig. Annyi bizonyos, hogy a gazdaságnak rendkívül nagy szerep jut a környezeti állapot alakulásában, ez a tantárgy is nagyrészt ezzel foglalkozik.<br /> <br /> *A tárgy röviden bemutatja a környezeti problémákat, és azok jellemzőit. Szó esik a környezetvédelem alakulását befolyásoló eseményekről, tényezőkről, és a környezet megóvását célzó törekvésekről. Ezt követően feltárjuk a környezeti válság és a gazdaság kapcsolatát. Megismerünk többféle megoldási kísérlet az egyes problémák felszámolására, mérséklésére...<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 130px; height: 40px;&quot;<br /> !ZH1+ZH2 !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> '''Kikérdező:'''<br /> * [[KörnytanZH1_kvíz | Első ZH kvíz]]<br /> * [[KörnytanZH2_kvíz | Második ZH kvíz]]<br /> <br /> '''ZH kérdések:'''<br /> * [[Media:Kornyezetgazdasagtan.pdf | 2. ZH kérdései, készítette: Simon László]]<br /> <br /> '''Előadás jegyzet:'''<br /> * [[:Media:Kornygazd_jegyzet.pdf | Előadás jegyzet 2020]]<br /> <br /> '''Elméleti összefoglaló:'''<br /> * [[:Media:Környtan zh1 elméleti összefoglaló 2020tavasz Bartus.pdf | 1. ZH elméleti összefoglaló 2020 tavasz]] - Bartus Gábor előadásdiái alapján<br /> * [[:Media:Környtan zh2 elméleti összefoglaló 2020tavasz Bartus.pdf | 2. ZH elméleti összefoglaló 2020 tavasz]] - Bartus Gábor előadásdiái alapján<br /> * [[:Media:környtan_zh2_elméleti_összefoglaló_2014osz.pdf | 2. ZH elméleti összefoglaló 2014 ősz]] - Princz-Jakovics Tibor előadásai alapján<br /> <br /> <br /> '''2014 őszi előadásdiák(Princz-Jakovics Tibor):'''<br /> * 1. zh anyaga:<br /> ** [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_1_3het.pdf | 1_3. hét]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_4het.pdf | 4. hét]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_5het.pdf | 5. hét]]<br /> * 2. zh anyaga:<br /> ** [[Media:Kornyezetgazdasagtan_A001_2014osz_8het.pdf | 8. hét]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_9het.pdf | 9. hét]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_10het.pdf | 10. hét]] , [[Media:A001_Kornyezetgazdasagtan_2014osz_11het.pdf | 11. hét]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> ===1. ZH===<br /> *[[Media:Kornygazd zh 20120312.png|2012. március 12. megoldással]]<br /> *2018 tavaszi első zh megoldásokkal (A csoport) [[Media:kornygazdtan_1zh1_2018tavasz_6het.jpg.jpg|első fele]] , [[Media:kornygazdtan_1zh2_2018tavasz_6het.jpg.jpg|második fele]]<br /> <br /> ===2. ZH===<br /> *2018 tavaszi második zh megoldásokkal (B csoport) [[:Media:kornygazdtan_2zh1_2018tavasz_13het.jpg|első fele]], [[:Media:kornygazdtan_2zh2_2018tavasz_13het.jpg|második fele]]<br /> <br /> ==Tapasztalatok==<br /> <br /> ====2006/2007 őszi félév - [[HanakRobert|Hanci]]====<br /> <br /> *Az órán kivetített diák (PPT-ben és DOC-ban), valamint a jegyzet megtalálhatók a neten. Az előadó érthetően elmagyarázza az anyagot példákkal illusztrálva. Az óra látogatása követelmény, de ezt nem vette szigorúan. Eddig nem volt katalógus sem, de a legfrissebb (2006/07 - 2.félév) információk szerint már van. Függetlenül attól, hogy lehet-e hiányozni, érdemes bejárni előadásokra. A félév során írt két ZH-ra kaptuk a jegyet. ''---A vélemény elavult lehet''<br /> <br /> ====2010/2011 tavaszi félév - [[VarfiLaszlo|Laci]]====<br /> <br /> *Kicsit frissítésre szorul a tárgy lapja. Ebben a félévben két előadó tartotta - Bartus Gábor és Füle Miklós órája címén Antal Miklós. Sokatmondó, hogy mindkét csoportban 50%-os a bukási arány, elég szigorúan veszik a tárgyat. Antal Miklósnál előadásra járás nélkül körülbelül a tárgy teljesíthetetlen, mert a honlapján elérhető segédanyagok nagyon hiányosak, a ZH teljesítéséhez közel sem elegendőek. A hivatalos tanszéki honlapon elérhetőek Bartus diái, amiből munkával, de fel lehet készülni a ZH-ra, ha nem is 5-ösre, de teljesíthető a követelmény. Csak annak ajánlott, akit érdekel a téma és be tud járni előadásokra, egyébként nagy meglepetésben részesül, hiába 2 kredit a tárgy.<br /> <br /> *Annak ellenére hogy csak két kredit, kimondottan nehéz tárgy. Csak érdeklődés és idő esetén ajánlott.<br /> <br /> ====2013/2014 tavaszi félév - Ágocsi Kiss Bence====<br /> <br /> *Kicsit aktualizálom ezt a tárgyat, mert más kicsit a rendszer mint fentebb le van írva. A tantárgyat Dr. Princz-Jankovics Tibor tartotta, az előadáson a tantárgy oldalán lévő diákat magyarázza el mondja el, akinek van ideje megéri beülni mert kevesebbet kell akkor már készülni a zh-ra. olyan 6 előadáson voltam bennt, kicsit figyeltem és a zh-ra átfutottam a diákat plusz megnéztem az oldalon lévő egyik zh-t és ötöst írtam, második zh-ra max 1 óra tanulással és előadás skippekkel 3as elérhető így összesítve egy könnyű 4-est el lehet érni, nem sok időráfordítással. Alapvetően nem egy rossz tárgy, kötválnak teljesen bevállalható<br /> <br /> *Az előadás diák nem mindig frissülnek hétről hétre, de a zh előtt egy héttel már stabilan kinnt szoktak lenni<br /> <br /> ====2017/2018 tavaszi félév - Orosz Péter====<br /> *Maga a tárgy szerintem nem annyira érdekfeszítő, de szerencsére nem szükségeltetik bejárni előadásra a tárgy teljesítéséhez, könnyen megszerezhető a jó jegy enélkül is. Persze akinek felkelti az érdeklődését, az járjon be nyugodtan, őt biztosan leköti.<br /> *Ebben a félévben Dr. Bartus Gábor és Dr. Princz-Jakovics Tibor tartotta. Elég jóindulatúak az oktatók, szinte akárhányszor lehet menni zh-t írni (2 zh van), sok alkalom van, főleg póthét környékén. Lehet pótolni/javítani egy ültő helyben akár kettőt is, és egyik alkalom sem díjköteles.<br /> *A felkészülés nem igényel nagy munkát, vagy sok időt. Az előadásdiák átnézésével is teljesíthető, a könyvet elolvasni értelmetlennek tartom, illetve a fellelhető korábbi zh-k igen nagy segítséget nyújthatnak, mert egy-két kérdés (vagy az egész zh /tapasztalat/) ismerős lehet.<br /> *A több évvel ezelőtti véleményekkel ellentétben szerintem ezt a tárgyat megéri felvenni, mert nagyon ingyenkredit kategória, talán nem annyira, mint a Konfliktuskezelés, de meglepően könnyen összeszedhető az 5-ös. :)<br /> <br /> ====2019/2020 tavaszi félév - [[Szerkesztő:Pölcz Márton|Marci]]====<br /> *Ez volt az a félév, amikor a koronavírus járvány miatt a szorgalmi időszak hatodik hetétől kezdve az egyetem távoktatásban működött.<br /> *Ebben a félévben az előadásokat Dr. Bartus Gábor (keddi kurzus) és Dr. Princz-Jakovics Tibor (hétfői kurzus) tartotta. Én előbbinél hallgattam a tárgyat.<br /> *A zárthelyiket a GTK moodle oldalán kellett megírni, felépítése azonos volt a rendes zárthelyiével (20 darab feleletválasztós kérdés).<br /> *Magát a tárgyat egyszerű abszolválni, a zárthelyikre való felkészülésre elég egyetlen délután. Abszolút ajánlom kötválként.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Benedek Boldizsár https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1zisok_-_Rel%C3%A1ci%C3%B3s_lek%C3%A9rdez%C3%A9sek_gyakorlat&diff=199793 Adatbázisok - Relációs lekérdezések gyakorlat 2020-11-14T18:50:55Z <p>Benedek Boldizsár: </p> <hr /> <div>Az aktuális tematika és feladatsor elérhető a [https://www.db.bme.hu/targyak/adatbazisok/gyakorlatok/2-gyakorlat tárgyhonlapon].<br /> <br /> ==Sor- és oszlopkalkulus példák megoldása==<br /> <br /> * [[Média:adatb_3_gyak_megoldasok_2011.pdf|adatb_3_gyak_megoldasok_2011.pdf]]: Engedy Balázs gyakorlatvezető megoldása a sor- és oszlopkalkulust használó feladatokra.<br /> <br /> ==Relációk==<br /> <br /> '''M(unkahelyek) reláció:'''<br /> <br /> {| border=&quot;1&quot;<br /> | '''1:név''' || '''2:foglalkozás''' || '''3:munkahely''' || '''4:kereset''' <br /> |-<br /> | Aladár || asztalos || OBI || 1001 <br /> |-<br /> | Béla || rendőr || BRFK || 1002 <br /> |-<br /> | Cecil || fogorvos || Rendelő || 1003 <br /> |-<br /> | Dezső || tanár || BME || 1004 <br /> |-<br /> | Elemér || tanár || ELTE || 1005 <br /> |-<br /> | Judit || fodrász || BjutiSzalon || 1006 <br /> |-<br /> | Kata || tanár || ELTE || 1007 <br /> |-<br /> | Lilla || igazgató || BjutiSzalon || 1008 <br /> |-<br /> | Mariann || rendőr || ORFK || 1009 <br /> |-<br /> | Nóra || műkörmös || BjutiSzalon || 1010 <br /> |}<br /> <br /> '''N(ők) reláció:'''<br /> <br /> {| border=&quot;1&quot;<br /> | '''1:név''' <br /> |-<br /> | Judit <br /> |-<br /> | Kata <br /> |-<br /> | Lilla <br /> |-<br /> | Mariann <br /> |-<br /> | Nóra <br /> |}<br /> <br /> <br /> '''H(ázasságok) reláció:'''<br /> <br /> {| border=&quot;1&quot;<br /> | '''1:férj''' || '''2:feleség''' <br /> |-<br /> | Aladár || Judit <br /> |-<br /> | Béla || Mariann <br /> |-<br /> | Elemér || Nóra <br /> |}<br /> <br /> ==Az alábbi kérdéseket fogalmazzuk meg relációalgebra segítségével!==<br /> <br /> * '''Kik a relációkban szereplő férfiak?'''<br /> ** Először kinyerjük az első relációból az összes ember listáját projekcióval, majd ebből kivonjuk a nők listáját: &lt;math&gt; (\pi_{\text{nev}}M)\setminus N &lt;/math&gt;<br /> * '''Kik az egyedülálló nők?'''<br /> ** Előállítjuk a házasságban élő nők listáját projekcióval a harmadik relációból, ezt kivonjuk az összes nő listájából: &lt;math&gt; N\setminus (\pi_\text{feleseg}H) &lt;/math&gt;<br /> * '''Mely házaspárokban keres a nő jobban?'''<br /> ** Ehhez először elő kell állítanunk az összes fizetéspár tábláját, nevekkel együtt, ezt M önmagával való szorzásával tesszük. Ezt szorozzuk még H-val is, hogy a házasságokra vonatkozó információ benne legyen, majd szelektáljuk azokat a sorokat, ahol az első M neve megegyezik a férjével, a második M neve megegyezik a feleségével, és az első H-ban lévő kereset kisebb, végül vetítjük, hogy csak a házaspár nevei maradjanak. &lt;math&gt; \pi_{H} (\sigma_{((M1.\text{nev}=H.\text{ferj}) \wedge (M2.\text{nev}=H.\text{feleseg}) \wedge (M1.\text{kereset} &lt; M2.\text{kereset}))}(M\times M\times H)) &lt;/math&gt;<br /> * '''Mely foglalkozásokat űzi mindkét nem?'''<br /> ** Előállítjuk a nők foglalkozásait M és N szorzatából szelektálással és projekcióval, a férfiakét hasonlóan (a férfiak listáját az első feladathoz hasonlóan előállítva), majd a kettőnek vesszük a metszetét. &lt;math&gt; (\pi_\text{foglalkozas}(\sigma_{M.\text{nev}=N.\text{nev}}(N\times M)))\cap(\pi_\text{foglalkozas}(\sigma_{M.\text{nev}=\text{nev}}(((\pi_\text{nev}M)\setminus N)\times M))) &lt;/math&gt;<br /> * '''Kik a házasságokban élő tanárok?'''<br /> ** Vesszük M és H szorzatát, és kiválasztjuk azokat a sorokat, ahol a név az vagy a feleség vagy a férj nevével megegyezik, és a foglalkozás tanár, majd vetítéssel a nevet hagyjuk meg. &lt;math&gt; \pi_\text{nev}(\sigma_{(((\text{nev}=\text{feleseg})\vee(\text{nev}=\text{ferj}))\wedge(\text{foglalkozas}=\text{'tanar'}))}(M\times H)) &lt;/math&gt;<br /> * '''Kik a BjutiSzalonban dolgozó nők férjei?'''<br /> ** M és H szorzatából azokat szelektáljuk, ahol a név a feleség neve, és a munkahely a BjutiSzalon, majd vetítjük a férj attribútumra. &lt;math&gt; \pi_{ferj}(\sigma_{((\text{nev}=\text{feleseg})\wedge(\text{munkahely}=\text{'BjutiSzalon'}))}(M\times H)) &lt;/math&gt;<br /> * '''Melyek azok a foglalkozások, amiket csak egy-egy ember űz?'''<br /> ** Ezt legegyszerűbb a következő feladat megoldásából levezetni. A foglalkozások (M vetítve fogl.-ra) listájából kivonjuk azokat, amiket legalább ketten űznek. &lt;math&gt; (\pi_\text{foglalkozas}M)\setminus(\pi_{M1.\text{foglalkozas}}(\sigma_{((M1.\text{nev}\neq M2.\text{nev})\wedge(M1.\text{foglalkozas}=M2.\text{foglalkozas}))}(M\times M))) &lt;/math&gt;<br /> * '''Melyek azok a foglalkozások, amiket legalább ketten űznek?'''<br /> ** M-et magával szorozzuk, így meglesz az összes emberekből alkotott pár. Ebből szelektáljuk azokat a sorokat, amikben különböző nevek, de azonos foglalkozások vannak, így kapjuk azokat a foglalkozásokat, amikhez van két különböző ember, aki csinálja, majd ezt vetítjük a foglalkozásra. &lt;math&gt; \pi_{M1.\text{foglalkozas}}(\sigma_{((M1.\text{nev}\neq M2.\text{nev})\wedge(M1.\text{foglalkozas}=M2.\text{foglalkozas}))}(M\times M)) &lt;/math&gt;<br /> <br /> ==Az előző problémákat fogalmazzuk meg sor- és/vagy oszlopkalkulus segítségével!==<br /> <br /> * Megjegyzés: a kettő teljesen ekvivalens, itt kevés attribútumú táblák vannak, és általában egy egyattribútumú tábla a válasz, ezért az oszlopkalkulus kicsit tömörebb.<br /> * '''Kik a relációkban szereplő férfiak?'''<br /> ** Azon x-ek halmaza, akik nem szerepelnek a nők közt, de van hozzájuk y, z, w, akikkel együtt egy sort alkotva szerepelnek a dolgozók közt. &lt;math&gt; \{x \mid (\neg N(x)) \wedge (\exists y, z, w: M(x, y, z, w))\} &lt;/math&gt;<br /> * '''Kik az egyedülálló nők?'''<br /> ** Azon x-ek halmaza, akik szerepelnek a nők közt (igaz rájuk az N reláció), de nincs hozzájuk y, akivel házaspárt alkotnának. &lt;math&gt; \{x \mid (N(x)) \wedge (\neg\exists y: H(y, x))\} &lt;/math&gt;<br /> * '''Mely házaspárokban keres a nő jobban?'''<br /> ** Azon x, y párok halmaza, akik házaspárok, és létezik hozzájuk olyan z, w, t, s, u, v, hogy velük együtt egy-egy sort alkotnak a dolgozók közt, és az x-hez tartozó fizetés kisebb az y-hoz tartozónál. &lt;math&gt; \{(x, y) \mid (H(x, y)) \wedge (\exists z, w, t, s, u, v: (M(x, z, w, t)\wedge M(y, s, u, v) \wedge (t&lt;v)))\} &lt;/math&gt;<br /> * '''Mely foglalkozásokat űzi mindkét nem?'''<br /> ** Azon x-ek halmaza, amikhez van y és z (egy nő és egy férfi), akikre igaz, hogy y szerepel a nők közt, z nem, és létezik hozzájuk w, t, s, u, hogy ezekkel, és x-szel mint foglalkozással együtt sort alkotva szerepelnek a dolgozók közt. &lt;math&gt; \{x \mid \exists y, z: (N(y)\wedge\neg N(z)\wedge(\exists w, t, s, u: (M(y, x, w, t) \wedge M(z, x, s, u))))\} &lt;/math&gt;<br /> * '''Kik a házasságokban élő tanárok?'''<br /> ** Azon x-ek halmaza, akikhez létezik y, akivel ((x, y) vagy (y, x) sorrendben) sort alkotnak H-ban, és létezik z, w, amikkel, és a 'tanár' konstanssal mint foglalkozással, sort alkotnak az M táblában: &lt;math&gt; \{x \mid (\exists y: (H(x, y)\vee H(y, x)))\wedge(\exists z, w: M(x, \text{'tanar'}, z, w))\} &lt;/math&gt;<br /> * '''Kik a BjutiSzalonban dolgozó nők férjei?'''<br /> ** Azon x-ek halmaza, akikhez van y, hogy (x, y) házaspár, és van z, w, amik y-nnal és a 'BjutiSzalon' konstanssal szerepelnek M-ben. &lt;math&gt; \{x \mid (\exists y: H(x, y))\wedge(\exists z, w: M(y, z, \text{'BjutiSzalon'}, w))\} &lt;/math&gt;<br /> * '''Melyek azok a foglalkozások, amiket csak egy-egy ember űz?'''<br /> ** Azon x-ek halmaza, amikhez létezik y, z, w, akikkel sort alkot M-ben (vagyis van ilyen foglalkozás), de nem létezik két különböző hármas (y, z, w, t, s, u), amikkel sort alkot (és a két sorban a nevek különböznek). &lt;math&gt; \{x \mid (\exists y, z, w: M(y, x, z, w))\wedge(\neg\exists y, z, w, t, s, u: (M(y, x, z, w)\wedge M(t, x, s, u)\wedge(y\neq t)))\} &lt;/math&gt;<br /> * '''Melyek azok a foglalkozások, amiket legalább ketten űznek?'''<br /> ** Azon x-ek halmaza, amikhez létezik két különböző hármas (y, z, w, t, s, u), akikkel sort alkot M-ben. &lt;math&gt; \{x \mid \exists y, z, w, t, s, u: (M(y, x, z, w)\wedge M(t, x, s, u)\wedge(y\neq t))\} &lt;/math&gt;<br /> <br /> ==Biztonságosak-e az alábbi kifejezések? A választ indokoljuk!==<br /> <br /> * A biztonságos sorkalkulust azért találták ki, mert a sorkalkulust nem mindig lehet véges sok lépésben kiértékelni. Pl. egy olyan kifejezést, hogy &lt;math&gt; s^{(m)}[1] &lt; 3 &lt;/math&gt; végtelen sokféle sor kielégíthet, ezért előfordulhat, hogy nem fog véges sok lépésben lefutni a kiértékelése. Ezt úgy küszöbölték ki a biztonságos változatban, hogy tettek két megkötést. Ezeknek az egyszerű megfogalmazásához két dolog:<br /> ** Egy formula domainje értékek egy halmaza. Két dologból áll össze: a formulában szereplő konstansok, illetve a formulában szereplő relációk összes sorának összes értéke. Nevezzünk &quot;ismeretlen&quot; sornak olyan sorokat, amiknek van domainen kívüli értéke.<br /> ** Független változó olyan változó, amit &quot;kívülről kap&quot; a kifejezés, pl. &lt;math&gt; \exists y^{(m)}: (R^{(m)}(y^{(m)}) \wedge y^{(m)}[1]=x^{(n)}[2]) &lt;/math&gt;-ban x-et &quot;kívülről&quot; kapja a kifejezés, és ehhez keres olyan y-t, amire teljesül a feltétel. <br /> * Így a két feltétel:<br /> ** Egy kvantor nélküli kifejezés csak akkor biztonságos, ha garantáltan csak olyan sor elégítheti ki, aminek minden eleme egy véges halmazból (a formula domainjéből) származik.<br /> ** Egy &lt;math&gt; \exists u: \omega(u) &lt;/math&gt; kifejezés csak akkor biztonságos, ha a független változók bármely értéke mellett &lt;math&gt; \omega(u) &lt;/math&gt; biztonságos.<br /> * A biztonságosság ellenőrzése voltaképp abból áll, hogy megnézzük: kielégítheti-e a formulát olyan sor, ami ismeretlen, és véges időben (a függő változókra véges sok értéket kipróbálva) eldönthető-e, mely &quot;ismert&quot; sorok elégítik ki.<br /> * Pl. egy &lt;math&gt; \Psi(x) \wedge \Phi(x) &lt;/math&gt; kifejezést akkor nem elégíthet ki ismeretlen sor, és akkor tudjuk véges időben eldönteni, hogy mely jó sorok elégítik ki, ha az egyik részkifejezés biztonságos (ekkor az őt kielégítő sorok halmazát meghatározzuk véges időben), a másikról pedig minden x-re véges időben eldönthető, hogy kielégíthető-e. Ez biztosan teljesül, ha a másik is biztonságos, illetve akkor is, ha nincs benne függő változó. VAGY-gyal összekapcsolt kifejezéseknél mindkettőnek külön-külön biztonságosnak kell lennie.<br /> * Az egzisztenciális kvantornál meg kell nézni, hogy a független változó felvehet-e olyan értéket, hogy nem biztonságos legyen. Ehhez a kvantoron kívüli részben meg kell nézni, milyen megkötés adott a független változóra, és gondolatban minden lehetséges értékét behelyettesíteni, és úgy megvizsgálni a kvantoron belüli kifejezés biztonságosságát. Csak akkor lesz biztonságos a kvantoros kifejezés, ha a kvantoron belüli a független változó minden megengedett értékére biztonságos.<br /> * Az univerzális kvantoros kifejezéseket egzisztenciális kvantorossá kell alakítani a &lt;math&gt; \forall x: \omega(x) \Leftrightarrow \neg(\exists x: (\neg \omega(x))) &lt;/math&gt; összefüggéssel.<br /> '''Kvantor nélküli kifejezések:'''<br /> * &lt;math&gt; s^{(m)}[1] &lt; 3 &lt;/math&gt;<br /> ** Nyilván nem csak domainbeli (itt a domain csak a 3-mat tartalmazza) elemeket tartalmazó sorok elégíthetik ki, úgyhogy nem biztonságos.<br /> * &lt;math&gt; R^{(m)}(s^{(m)}) \wedge s^{(m)}[1]=3 &lt;/math&gt;<br /> ** Az első tagot csak domainbeli sorok elégíthetik ki, a második nem tartalmaz kvantort, ezért biztonságos.<br /> * &lt;math&gt; R^{(m)}(s^{(m)}) \wedge s^{(m)}[1] &lt; 3 &lt;/math&gt;<br /> ** Az előzőhöz hasonlóan biztonságos.<br /> * &lt;math&gt; \neg R^{(m)}(s^{(m)}) \wedge s^{(m)}[1]=3 &lt;/math&gt;<br /> ** Itt számít a sor hossza, vagyis az m. Ugyanis az első tag nem biztonságos, de kvantormentes, ezért a kifejezés még lehet biztonságos, ha a második tag az. A második viszont csak a sor első elemére ad megkötést. Ha m=1, akkor ezáltal az összes értéket megkötöttük, és biztonságos lesz, ha viszont m &amp;gt; 3, akkor a második, stb. eleme a sornak lehet domainen kívüli, tehát ekkor nem biztonságos a második tag, és az egész kifejezés sem.<br /> * &lt;math&gt; R^{(m)}(s^{(m)}) \wedge \neg(s^{(m)}[1]=3) &lt;/math&gt;<br /> ** VAGY-os kifejezésnél mindkét tagnak biztonságosnak kell lennie. Itt a második nyilván nem az, tehát nem biztonságos. (Ez ÉS-es kifejezés és biztonságos)<br /> '''Kvantort tartalmazó kifejezések:'''<br /> * Először vizsgáljuk meg biztonságosság szempontjából az alábbi három kifejezést és negáltjaikat:<br /> * &lt;math&gt; \Phi(x, y)=R_1(x, y) \wedge y &gt; 0 &lt;/math&gt;<br /> * &lt;math&gt; \Psi(x, y)=\neg R_1(x, y) \vee y &gt; 0 &lt;/math&gt;<br /> * &lt;math&gt; \Omega(x, y)=R_1(x, y) \vee y &gt; 0 &lt;/math&gt;<br /> * &lt;math&gt; \Theta(x)=R_2(x) \wedge \exists y: \Phi(x, y) &lt;/math&gt;<br /> * &lt;math&gt; \Theta(x)=R_2(x) \wedge \exists y: \Psi(x, y) &lt;/math&gt;<br /> * &lt;math&gt; \Theta(x)=R_2(x) \wedge \forall y: \Phi(x, y) &lt;/math&gt;<br /> * &lt;math&gt; \Theta(x)=R_2(x) \wedge \forall y: \Psi(x, y) &lt;/math&gt;<br /> * &lt;math&gt; \Theta(x)=\neg R_2(x) \wedge \exists y: \Phi(x, y) &lt;/math&gt;<br /> * &lt;math&gt; \Theta(x)=\neg R_2(x) \wedge \exists y: \Psi(x, y) &lt;/math&gt;<br /> * &lt;math&gt; \Theta(x)=\neg R_2(x) \wedge \forall y: \Phi(x, y) &lt;/math&gt;<br /> * &lt;math&gt; \Theta(x)=\neg R_2(x) \wedge \forall y: \Psi(x, y) &lt;/math&gt;<br /> * '''A fentiek közül mely kifejezések negáltja biztonságos?'''<br /> * '''A &lt;math&gt; \Psi &lt;/math&gt; vagy &lt;math&gt; \Phi &lt;/math&gt; részkifejezéseket helyettesítve &lt;math&gt; \Omega &lt;/math&gt;-val hány biztonságos kifejezést kapunk?'''<br /> <br /> ==Gondolkodtató kérdések==<br /> <br /> * '''Mi az összefüggés egy kifejezés biztonságossága és az eredményhalmaz számossága között?'''<br /> ** Biztonságos kifejezés mindig véges eredményhalmazt generál. Sőt, ha n hosszú sor a kimenete, a kifejezés domainje pedig K elemből áll, akkor felső korlát az eredményhalmaz méretére K^n, hiszen legfeljebb ennyi különböző n hosszú sort lehet a domainbeli elemekből készíteni. Nem biztonságos kifejezés generálhat véges és végtelen halmazt is.<br /> * '''Mi a legprimitívebb algoritmus, amit el tudsz képzelni egy biztonságos sorkalkulus kifejezés eredményhalmazának előállítására?'''<br /> * '''Készíts reláció-algebrai kifejezést egy halmaz legkisebb, ill. második legkisebb elemének kiválasztására! Mi az ennek megfelelő sor- és oszlopkalkulus kifejezés?'''<br /> ** Reláció-algebránál először vesszük a halmaz szorzatát magával, és kiszelektáljuk azokat a párokat, ahol az első kisebb, mint a második, majd projekcióval meghagyjuk a második oszlopot. Ekkor megkaptuk azon elemek halmazát, amik nagyobbak valaminél, ezt kivonva az eredetiből marad a legkisebb elem. &lt;math&gt; H\setminus (\pi_{2}(\sigma_{2&gt;1}(H\times H))) &lt;/math&gt;<br /> ** A második legkisebb elemet úgy kapjuk meg, hogy azon elemek halmazából, amiknél van kisebb, kivonjuk azok halmazát, amiknél legalább 2 kisebb van: &lt;math&gt; (\pi_{2}(\sigma_{2&gt;1}(H\times H)))\setminus (\pi_{3}(\sigma_{(2&gt;1)\wedge(3&gt;2)}(H\times H\times H))) &lt;/math&gt;<br /> ** Sorkalkulus: azon egyelemű sorok halmaza, amikhez nem létezik nála kisebb első elemmel rendelkező egyelemű sor. &lt;math&gt; \{s^{(1)}\mid H^{(1)}(s^{(1)})\wedge\neg\exists t^{(1)}:(H^{(1)}(t^{(1)})\wedge s^{(1)}[1]&gt;t^{(1)}[1])\} &lt;/math&gt; Illetve a második legkisebb elem: létezik nála kisebb, de nem létezik két különböző nála kisebb. &lt;math&gt; \{s^{(1)}\mid H^{(1)}(s^{(1)})\wedge\exists t^{(1)}:(H^{(1)}(t^{(1)})\wedge s^{(1)}[1]&gt;t^{(1)}[1])\wedge\neg\exists t^{(1)}, u^{(1)}:(H^{(1)}(t^{(1)})\wedge H^{(1)}(u^{(1)})\wedge s^{(1)}[1]&gt;t^{(1)}[1]\wedge s^{(1)}[1]&gt;u^{(1)}[1] \wedge u^{(1)}[1]\neq t^{(1)}[1])\} &lt;/math&gt;<br /> ** Oszlopkalkulus: ugyanaz, mint az előbb, csak egyelemű sorváltozók első elemei helyett egy-egy oszlopváltozó szerepel: &lt;math&gt; \{s\mid H(s)\wedge\neg\exists t:(H(t)\wedge s&gt;t)\} &lt;/math&gt; illetve &lt;math&gt; \{s\mid H(s)\wedge\exists t:(H(t)\wedge s&gt;t)\wedge\neg\exists t, u:(H(t)\wedge H(u)\wedge s&gt;t\wedge s&gt;u \wedge u\neq t)\} &lt;/math&gt;<br /> * '''Mondjunk minél kacifántosabb helybenhagyó műveleteket!'''<br /> * '''Mikor kényelmesebb a sor- és mikor az oszlopkalkulus?'''<br /> ** Ha rövid sorok vannak, illetve a sorok elemeihez gyakran kell egyenként hozzányúlni, akkor az oszlopkalkulus, egyébként a sor.<br /> * '''Egy apa-fia relációból keresd ki azokat, akik nem nagyapák!'''<br /> * '''Az egyes reláció-algebrai kifejezésekről állapítsuk meg, hogy az eredményül kapott reláció kisebb vagy vagyobb, mint az eredeti, illetve mikor lehet azonos méretű (azaz az eredményreláció sor- és oszlopszáma hogyan viszonyul az eredeti relációk azonos paramétereihez)!'''<br /> ** A sorok száma az uniónál nyilván legalább akkora, mint a nagyobbik tábla mérete, és legfeljebb a két tábla méretének összege lehet. A különbségnél az alsó korlát a két tábla méretének különbsége, ill. ha ez negatív, akkor nulla, a felső a kisebbítendő tábla mérete. Vetítésnél nulla méretű táblából nulla méretű lesz, egyébként 1 és a tábla mérete közt lesz az eredmény mérete, szelekciónál pedig 0 és a tábla mérete közt. Szorzatnál a két méret szorzata lesz az eredményé, természetes illesztésnél nulla és a két méret szorzata közt lesz a méret.<br /> ** Az oszlopok száma az uniónál ugyanannyi kell legyen, és az eredménynek is annyi lesz, különbségnél hasonlóan. Vetítésnél az oszlopok száma nulla (gyakorlati esetekben 1) és az eredeti oszlopszám közt lesz Szelekciónál az oszlopok száma nem változik. Szorzatnál az oszlopszámok összegződnek, természetes illesztésnél a kisebbik oszlopszám, és az oszlopszámok összege közt lehet.<br /> * '''Mely relációalgebrai műveletek invertálhatók, és milyen módon az eredeti relációk felhasználása nélkül?'''<br /> ** A különbségnél, az uniónál, a szelekciónál és a projekciónál általában információt veszítünk, ezért nem invertálhatóak, a szorzat viszont igen, megfelelő projekciókkal (az egyik, illetve a másik eredeti reláció attribútumaira vetítve). A természetes illesztés, a theta-illesztés és a hányados sem invertálható általában.<br /> * '''Ha egy kifejezés biztonságos, akkor a negáltjáról mit mondhatunk, illetve ellenkező irányban mi a helyzet?'''<br /> ** Egy kifejezés akkor biztonságos, ha garantáltan nem elégítheti ki egyetlen, nemdomainbeli elemeket tartalmazó sor sem. Tehát a negáltját mindegyik kielégíti, így az nem biztonságos. Fordítva viszont nem igaz: hiszen ha a negált alattit kielégítheti &quot;rossz&quot; sor, abból még nem feltétlenül következik, hogy mindegyik kielégíti, tahát nem következik, hogy a negáltják egy sem, így a negált lehet biztonságos és nem biztonságos is.<br /> * '''Soroljuk fel a sor- és oszlopkalkulus közötti átírás főbb lépéseit!'''<br /> * '''Miért szükséges a biztonságos sorkalkulus definíciójánál a két feltétel? Mondjunk példát olyan esetekre, ahol a kifejezés csak az egyiket teljesíti, mi ezekkel a probléma?'''<br /> <br /> ==Gyakorló feladatok==<br /> <br /> '''1. Adott az alábbi relációs adatbázhis: GYÁRT(CÉG, TÍPUS, ÁR), SZERETI(VEVŐ,TÍPUS), DOLGOZIK(VEVŐ,CÉG,BEOSZTÁS).'''<br /> *A relációk jelentése rendre: azon autóTÍPUSOK, amiket egy CÉG gyárt az azok eladási ÁRa; egy VEVŐ melyik autóTÍPUS-t szerti; a VEVŐ melyik CÉGnél dolgzik, milyen BEOSZTÁS-ban.*<br /> * '''Adjon meg egy sorkalkulus kifejezést, amely azokat a vevőket tartalmazó relációt állítja elő, akik olyan cégnél dolgoznak, amelyek gyártanak olyan autótípust, amilyet a vevő szeret!'''<br /> * '''Vizsgálja meg, hogy a fent leírt kifejezés biztonságos-e!'''<br /> -- [[KisGergelyG|G]] - 2008.11.07.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div> Benedek Boldizsár