VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Mérés laboratórium 3 - 4. mérés ellenőrző kérdései

2013-11-13T09:45:50Z

Zsoc: /* 12. A 2. ábrán látható kapcsolású erősítőben R4 értéke 10 kΩ, a megkívánt alsó határfrekvencia ~40 Hz. Milyen névleges értékű legyen a C4? */

==1. Milyen paraméterei vannak egy ideális műveleti erősítőnek?==
'''Ad''' → ∞, '''rd''' → ∞, '''r ki''' → 0 
Ahol '''rd''' a differenciális bemeneti ellenállás, '''r ki''' a kimenő ellenállás 
Két bemenete van és az ezek közti feszültségkülönbséget erősíti, az '''Ad''' -vel jelöljük a differenciális feszültség erősítés arányát. 
Az ideális műveleti erősítő végtelen nagy bemeneti- és zérus kimeneti impedanciájú, ofszet és drift jellemzői zérus értékűek. 
A legtöbb alkalmazásban a műveleti erősítő ideálisnak tekinthető. 
(Általános célú, olcsó műveleti erősítő paraméterei: *A* = 105, '''rd''' = 10MΩ, '''r ki''' = 1kΩ) 

==2. Mekkora feszültség mérhető egy ideális műveleti erősítő „+” és „-” bemenete között, ha az erősítő nincs túlvezérelve? ==
0V 
A valóságos műveleti erősítőknél az ofszet feszültség nem zérus, azaz a két bemenet közé feszültséget kell kapcsolni, hogy a kimeneti feszültség zérus legyen.

(Az ideális erősítő a két bemenet közötti feszültséget a végtelennel szorozza. Tehát ha lenne feszültség közöttük, akkor + vagy – végtelen lenne a kimeneten. A gyakorlatban viszont a föld és a tápfeszültség korlátozza a kimenetet, ezt nevezzük túlvezérlésnek.)
==3. Mi az ofszet feszültség?==
Ofszet (kimeneti) feszültségnek nevezzük azt a feszültséget ami a földelt bemenetű (nem vezérelt) erősítő kimenetén jelentkezik. Ideális erősítő esetén ez 0V. 
Ha a valóságos erősítőt nem vezéreljük, akkor is van nullától különböző kimeneti jele. Ezt a jelenséget nullpont eltolódásnak, vagy ofszetnek nevezzük. A valóságos erősítőt egy ideális, ofszetmentes erősítővel és annak bemenetére kapcsolódó ofszet generátorokkal helyettesítjük. A generátorok forrásjellemzőit bemeneti ofszet feszültségnek illetve bemeneti ofszet áramnak nevezzük.

==4. Mi a különbség a kimeneti és a bemeneti ofszet feszültség között?==
A kimeneti ofszet feszültség az a feszültség ami az erősítő kimenetén mérhető amennyiben a bemenetei nem vezéreltek (földelve vannak). 
A bemeneti ofszet feszültség az a feszültség amit a bemenetre kell adnunk hogy a kimeneten 0V jelenjen meg. Ez a kettő nem ugyanaz, hiszen a kimeneti ofszet feszültség kb az erősítésszerese a bemenetinek.

==5. Milyen módszerekkel lehet megmérni egy erősítő kivezérelhetőségét?==
Adott frekvencián a kimeneti jelet figyeljük oszcilloszkópon. A szinuszos bemeneti feszültséget addig növeljük, amíg a kimenő jel torzítani kezd, majd visszacsökkentjük, amíg a torzítás meg nem szűnik.

==6. Hogyan méri meg egy erősítő erősítési tényezőjét (Ao)?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú jelet kapcsolok, hogy a kimeneten pl 10V legyen a szinuszjel amplitúdója és az erősítő ne legyen túlvezérelve. Ekkor egy digitális multiméterrel megmérem a bemeneten és a kimeneten lévő szinuszjel nagyságát és ebből meghatározom a feszültségerősítést.

==7. Hogyan értelmezik a dB-t?==

A méréstechnikában az erősítést a számértékével jellemzik, a híradástechnikában rendszerint egy logaritmikus skálát, a '''deciBel (dB)''' skálát használják. 
Feszültségerősítés esetén:
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) 
Teljesítményerősítés meghatározásánál:
Ap [dB] = 10 log (Pki / Pbe) 

==8. Egy erősítőt vizsgálunk. A bemenetre 0,5 Veff értékű, sávközépi frekvenciájú jelet adunk. A kimeneten 10Veff értéket mérünk. Mekkora az erősítés dB-ben?==
Au [dB] = 20 log (Uaki / Uabe) = 20 log (10 / 0,5) = 20 * 1,3 = 26 dB

==9. A fenti erősítő esetében, változatlan bemenő jelszintet feltételezve, mekkora feszültséget fogunk mérni a kimeneten az erősitő -3dB-es felső határfrekvenciáján? És az erősitő -3dB-es alsó határfrekvenciáján?==
A -3dB ~0.7-szeres (1/sqrt(2)) erősítést jelent, így kb. 7Veff a kimenő jel feszültsége.

(a -3dB relatív erősítés a ~26dB-hez képest, azaz az erősítés ~23dB=20log(A)-> A=10^(23/20)=~14,12 (ami egyébként 20*~0,7, tehát stimmel az erősítés és dB közti számítás) 0,5Veff*14,12=kb 7,06Veff) (by Poro)

==10. A 34401A típusú multiméter bementére egy 2 Vpp nagyságú, +1 V ofszet feszültségű, 600 Hz frekvenciájú szinuszjelet adunk. Milyen értéket fog mutatni a multiméter AC V üzemmódban (VAC kijelzés)? Milyen értéket fog mutatni a multiméter DC V üzemmódban (VDC kijelzés)?==
AC V: a multiméter a váltóáramú komponens effektív értékét méri, ez 1/sqrt(2) (1V a szinuszjel csúcsértéke, gyökkettő a szinusz alatti terület, ld. 220V)
DC V: a multiméter csak az egyenáramú komponenst méri ebben a módban, így +1V az eredmény (ez egyenlő az ofszet feszültséggel, vagyis azzal, hogy mennyivel van eltolva a jel a 0-tól függőlegesen)

==11. Egy erősítő bemenetén kondenzátoros csatolás van. Ez az erősítő alsó vagy felső határfrekvenciájának értékét befolyásolhatja?==
Az alsó határfrekvenciát (fa) az erősítő bemenetére és kimenetére kapcsolt soros kondenzátorok határozzák meg. Kis frekvencián ezen kondenzátorok XC-je olyan mértékben megnövekedik, hogy szakadásként viselkednek, ennek következtében csökken az erősítés. Ez a frekvencia az f0=1/(2*pi*RC) képlet alapján számítható.

A felső határfrekvenciát (ff) az erősítő tranzisztor parazitakapacitásai határozzák meg. A tranzisztor bázisa és emittere közti p-n átmenetében, a kissebségi töltéshordozók által létrehozott, diffúziós kapacitás nagyfrekvencián sönt ként működik, a bázisáram egy része ezen keresztül folyik, csökkentve a vezérlést. A tranzisztor bázisa és kollektora közötti p-n átmenet záró irányban van előfeszítve, kiürített réteg hozva létre, mely kondenzátorként működik. Nagyfrekvencián a kimeneti áram egy része ezen keresztül folyik, így csökken a terhelésre jutó áram, ezáltal a tranzisztor erősítése.

Tehát az alsót.

(konyhanyelven: Ha a jel nem változik elég gyorsan, akkor a kondenzátornak van ideje feltöltődni, kisülni, és teljesen elnyelheti a jelet.) Ha az AC csatolást jellemző alsó határfrekvencia legalább egy nagyságrenddel kisebb az adott üzemi frekvenciánál, akkor gyakorlatilag nem befolyásolja az üzemi feszültség-erősítést. A felső határfrekvenciát alapvetően a műveleti erősítő határfrekvenciája és az alkalmazott visszacsatolás mértéke határozza meg. (konyhanyelven: itt pedig arról van szó, hogyha a jel túl gyorsan változik, akkor a műveleti erősítő nem tud vele lépést tartani)

==12. A 2. ábrán látható kapcsolású erősítőben R4 értéke 10 kΩ, a megkívánt alsó határfrekvencia ~40 Hz. Milyen névleges értékű legyen a C4?==
[[Fájl:meres3_InvertaloErositoAlapkapcsolas.jpg]] 
falsó = 1/(2piR4C4) -> C4~0.398 μF

==13. Hogyan mérjünk fázistolást kétcsatornás oszcilloszkóppal?==

Az oszcilloszkópos mérésnél a fázistolás legegyszerűbben a bemenő és kimenő jel közti időeltolódásból határozható meg. Az időeltolódás kétcsatornás oszcilloszkóp esetén a bemenő és a kimenő jel egyidejű felrajzoltatásával meghatározható. A fáziseltolódásnek nem is a tényleges idejét célszerű meghatározni, hanem a periódusidőre vonatkoztatott relatív értékét. Ez esetben ugyanis az oszcilloszkóp ún. idő-skálafaktor hibája kiesik. 
A leolvasási hibák csökkentésére az egyes csatornák erősítésének értékét és a vízszintes időeltérítést úgy célszerű beállítani, hogy a jel egy periódusának ábrája viszonylag nagy legyen a képernyőn. Továbbá a szinuszjel időméréshez kiválasztott pontja (feszültségszintje) a jel meredekebb részén legyen, a vízszintes irányú leolvasási hiba csökkentésére. Egy kedvező választás a nullátmenet. 
A beágyazott mikroszámítógépet tartalmazó digitális oszcilloszkópok ezt a mérést általában automatikusan is el tudják végezni. 

[[Fájl:meres3_faziseltolodas.jpg]] 

==14. Hogyan értelmezik általában a felfutási időt?==

'''Felfutási idő''': a csúcsérték egytized és kilenctized része közötti időtartam az impulzus felfutó élén.

==15. Hogyan méri meg egy hiszterézises komparátor transzfer karakterisztikáját?==
Az oszcilloszkópot X-Y állásba kapcsolom, az X bemenetre a jelgenerátor kimenetét adom, melyet előzőleg a komparátor bemenetére kapcsoltam, az Y bemenet pedig a komparátor kimenete lesz.

==16. A transzfer karakterisztika mérésénél milyen amplitúdójú és hullámformájú bemenő jelet célszerű választani?==
Olyan amplitúdójú jelet kell választani, ami nem haladja meg az áramköri elem katalógusban megadott határértékeit (célszerű mindig ellenőrizni a jel pozitív és negatív csúcsértékét oszcilloszkóppal, dc. csatolású állásban), hullámformának pedig célszerű lassan változó (nem ugrásszerű) periodikus jel választása (szinusz, háromszög, trapéz). 

Osszeolozva mas wiki oldalakbol -- [[VajnaMiklos|VMiklos]] - 2007.11.23.

== +1 Hogyan méri meg egy műveleti erősítő feszültségerősítését multiméter, illetve oszcilloszkóp segítségével?==
Az erősítő bemenetére olyan adott frekvenciájú szinusz jelet kapcsolok, hogy az erősítő ne legyen túlvezérelve.

multiméterrel: A multiméterrel ACV üzemmódban az erősítő bemeneti feszültségét (Ube), majd kimeneti feszültségét (Uki) mérem meg.

oszcilloszkóppal: Az oszcilloszkóp egyes csatornájára az erősítő bemeneti jelét kapcsolom, a másik csatornájára az erősítő kimeneti jelét. Majd például a Quick Measure funkcióval vagy kurzorok segítségével megmérem mindkét jel peak-to-peak értékét. (1. csatorna Up-p = Ube, 2. csatorna Up-p = Uki)

Az erősítés a két mért érték hányadosa, azaz Au = Uki / Ube

==bonusz: ==
Ajánlom mindenki figyelmébe hogy nézze át erre a mérésre a feszültségosztást, mert van olyan labor ahol bemeneti feszültségből egy ellenállás hálózaton ki kell számolni a mekkora feszültség esik valamelyik ellenálláson. 
[[SzaboJanos|szaja]] - 2008.11.13

[[Category:Infoalap]]

Számítógépes grafika és képfeldolgozás

2013-10-18T18:01:47Z

Zsoc: /* Könyvrendelés (2007, 2009, 2013) */

{{TODO}}

{{Tantárgy
|targykod=VIIIA316
|nev=Számítógépes grafika és képfeldolgozás
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=nincs
|hf=5 db
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/
|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas
|levlista=grafika{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez és legkorábban a [[Szoftver labor III.|Szoftver laboratórium 3.]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás feltételei:'''
**'''Házi feladatok leadása'''. 5 db kis házi feladat van, ezekből 3-at kell sikeresen megcsinálni és az erre kijelölt [https://cg.iit.bme.hu/grafhazi/ portálon] feltölteni. Opcionálisan, az oktatóval előre egyeztetett módon nagy házi feladat is készíthető, mely kiválthat két kis házi feladatot.
**'''Házi feladatok védése'''. A védés arra szolgál, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy Te írtad a beadott házijaidat. Ennek megfelelően ez nem egy vizsga a teljes anyagból, hanem a háziban alkalmazott megoldásaidat kell tudnod elmagyarázni és azzal kapcsolatban kérdésekre felelni. Ha tényleg te írtad meg a házikat, akkor ez semmilyen problémát nem jelenthet.
*'''Megajánlott jegy:''' van, 5 kiemelkedően jó házi feladat leadása és azok megvédése szükséges a megajánlott ötöshöz. A sikeres védéshez itt már szükséges a tárgy teljes anyagának (beleértve a sugárkövetést és az árnyalóprogramozást is) az implementációs részleteken túlmutató, alapos ismerete, amely alapján a védésen úgy ítélik meg, hogy a vizsgán is teljes bizonyossággal ötös születne.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A házi feladatok nem pótolhatók.
*'''Elővizsga:''' nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, 30 pontot lehet rajta elérni, min. 40% (12 pont) kell az elégségeshez.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Félévvégi jegy===
*A jegyet a vizsga (V) és a házi feladatok (HFi) összpontszáma (P) adja a következő módon:
*<math>P= V + \min\left(V,\sum\limits_{i= 1}^5 HF_i\right)</math>
*''Tehát ha a házik eredménye rosszabb, mint a vizsgáé, akkor vizsga és házik összpontszáma adja a jegyet, ha jobb, akkor csak a vizsgapontszám.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 23 || 1
|-
|24 - 29 || 2
|-
|30 - 35 || 3
|-
|36 - 41 || 4
|-
|42 - 60 || 5
|}

== Segédanyagok ==

A összes diasor egybe vágva: [[Media:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf|Grafika diasor]]

OpenGL segédlet: [[Media:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf|OpenGL]]

=== Videó ===
A 2009 őszi kurzusról videofelvétel készült, elérhető a [http://videotorium.hu/hu/categories/details/1083,Szamitogepes_grafika Videotorium]-on streamelve, vagy a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&tkod=BMEVGR régi oldalán] egyben letölthető. Egyes előadásokról nem készült felvétel (1,3,4)

== Házi ==
A tárgy arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5-sel, vagy 1-sel szeretik értékelni a munkát, kettest csak az kap akit már sok év alatt sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!

Korábbi házi feladat kiírások: [[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házi feladat kiírások]]'''

Feladatbeadó rendszer: [http://cg.iit.bme.hu/grafhazi cg.iit.bme.hu/grafhazi]

===Előkészületek===
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:
* [[SzgGrafIDEs]] << Ez az ajánlott olvasmány
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX] << Illetve ez
* [[SzgGrafLinux|Linux]] << Esetleg ez
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE *LINUX*+Eclipse+GLUT]
* [http://paulsolt.com/GLUT/ Windows+Eclipse+GLUT]
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ CodeBlocks+GLUT Win]

===Első házi===
Ez általában valamilyen 2D rajzolásos "játék". Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni. Érdemes felfrissíteni a C++ tudást, mert Java után az emberek el szokták felejteni a nyelv sajátosságait.

===Második házi===
Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni. Nem szabad mindig az internetre hagyatkozni, a feladatok többnyire úgy vannak megfogalmazva, hogy a neten található kódok nem húzhatóak rájuk.

===Harmadik házi===
Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket. Neten rengeteg tutorial található hozzá, a wikin található Wolfee-féle tutorial fenntartásokkal kezelendő (őszintén szólva hatalmas marhaságok vannak benne ([[Szerkesztő:Madbence|lennon]] ([[Szerkesztővita:Madbence|vita]]) 2013. január 19., 21:24 (CET)))

===Negyedik házi===
Az első 3D-s OpenGL feladat.

===Ötödik házi===
A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. (Jól érzed, ha nincs meg a negyedik akkor esélytelen kb.)
Ha jól építetted föl a 4. házit (struktúrálisan), akkor viszont a házi lekódolása töredéke az előzőeknek.

== Vizsga ==
* 2013 tavasz
** [[Grafika_vizsga_20130605|2013-06-05]]
** [[Grafika_vizsga_20130619|2013-06-19]]

== Kedvcsináló ==
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika 
[[SzgGrafKedvCsinalo|Kedvcsináló]]

'''Mottó:''' 
A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz. 
Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat. 
Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot. 
''"Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára."''

== Tippek ==
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy "na melyikből kérdezhetek?", és mondod, hogy bármelyikből.
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli "vizsga".
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.

Ha a határidő előtt 1-2 nappal akarod elkezdeni a munkát, és az anyagot még nem nagyon érted, akkor bele se kezdj egyedül.

== Verseny ==
Általában a sugárkövetéses házira hirdetnek meg szépségversenyt, amivel jó pontot lehet szerezni, illetve van hogy elfogadják +1 házinak, extrém esetben akár nagyházinak is.

==Egyéb információk==
===Előadáson elhangzott dolgok===
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév]]
===Megértést segítő anyagok===
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]
* http://www.videotutorialsrock.com/
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp
* Sugárkövetés alapok: [http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf 1. rész] [http://linuxvilag.hu/content/files/cikk/72/cikk_72_29_35.pdf 2. rész]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére
* [[GrafShader|Shaderek]]
* [[Média:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf|Kvaterniós feladat]]: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása (feladat: ''"Milyen értéket vesz fel a következő végrehajtása után az ang, tx, ty, tz függvényében az OpenGL Model-View mátrixának [0][0] indexű eleme?"'')
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]
* [[Média:Grafika_tutorial_20110410_Raytracing_-_Farkas_Adam_Attila_-wolfee-_levlistarol_(rt).pdf|Sugárkövetés tutorial (by Wolfee, 2011.04.11)]] (A benne lévő kódokat semmiképp NE használjátok fel egy az egyben a házi feladatokban (ld. plágiumgyanú), az anyag csupán iránymutatás, a megértést segíti!!)
** a szerző (Farkas Ádám Attila) levlistán, 2011.09.09-én felhívta a figyelmet Dr. Szirmay-Kalos László kóddal kapcsolatos aggályaira: ''"a pdf-fel tényleg óvatosan bánjatok, a legfőbb kifogások a Tanár Úr részéről: Kamerakezelés. én pont-szerű kamerával dolgoztam annó. na nem ez a matematikailag korrekt módja a dolognak, de a pdf-be megteszi. Színkezelés. én 0..255ös skálával dolgoztam (amikor számolni kellett vele, akkor normáltam persze), de T. Ú. azt mondta, hoyg végig 0..1 tartománnyal kéne számolni."''
* [[Média:Grafika_jegyzet_catmull-rom.pdf‎|Catmull-Rom tutorial]]

===Ajánlott olvasmányok===

* [http://iam035.inf.unideb.hu/mobidiak/listdocument.mobi?id=101 Juhász Imre: [[OpenGL]] — mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés — ComputerBooks, 2003 (Ez a "sünis könyv", lásd könyvrendelés lentebb)
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika — ComputerBooks, 1999
* Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. Ingyenesen letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen].
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) — Műegyetemi Kiadó, 2007

===Vizsga===

* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)
* '''[[SzgGrafVizsga|Vizsgakérdések kidolgozása]]'''
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi]
* [[SzgGrafOsszefogOpenGL|OpenGL összefoglaló]] -- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.01.12.

=== Könyvrendelés (2007, 2009) ===

A levlistán felmerült kezdeményezés alapján:
''"A grafika könyvet meg lehet venni a kiadótól 20% kervezménnyel, amitől máris barátságosabb az ára. Viszont azt írják, 10 példány
felett csoportos kedvezményt is adnak. Ha vagyunk legalább 10-en, akiknek kell grafika könyv, akkor lehetne alkudni még a kiadóval."''

A könyvrendelés és kiosztás befejeződött. Tanulság:

Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés — ComputerBooks, 2003 - 5500 Ft, és sikerült az árat 3800 Ft-ra letornászni.

Ezt megismételtük 2009-ben. Részletesebb feltételek: a könyv hallgatói kedvezményes ára: 4397 Ft (20%), csoportos rendelés minimum 10 db esetén 30% kedvezmény után 3848 Ft/db. Bolti ára 5496 Ft. Telefonon lehet velük időpontot egyeztetni: 375-1564, 3753-591, 225-0110.

Ide kell menni: [http://goo.gl/maps/vW59n 1126 Budapest Tartsay Vilmos u. 12.] Ha a Móricz-ról 61-essel a Csörsz utcánál leszálltok, akkor a déli irányába kell sétálni, és az első utca balra, viszonylag sokáig kell menni, és egy családi házban van az iroda.

[http://sirkan.iit.bme.hu/~szirmay/3djatek.htm A nem kedvezményes könyv]

=== Könyvrendelés (2013) ===
A kiadó szerint a könyv elfogyott, utánnyomás nem lesz!
[[Kategória:Infoalap]]

SzgHalok 3. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, !WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)

2013-06-08T13:21:23Z

Zsoc: /* Jelölje meg a hamis állítás(oka)t az alábbiak közül! */

{{Vissza|Hálók}}

{{Kvízoldal
|cím=Hálók 2009. 3
}}
<onlyinclude>

==Az alábbiakban a WiFi csatornák a frekvenciatartománybeli sorrendnek megfelelő sorszámmal adottak. Mely eset(ek)ben nem lesz átlapolódó csatorna, ha egyszerre az adott csatornákat kívánjuk használni? (A feladatban a 2,4 GHz-es sávban 13 csatornát feltételezünk.)==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}
# 1; 2 ; 3
# Minden felsorolt konfiguráció esetén lesz átlapolódás.
# 2; 5; 11
# 1; 6; 13
# 4; 8; 13

==Melyek az áramkörkapcsolás legfontosabb jellemzői?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5|pontozás=+}}
# Nincs forgalom-torlódás csak kiszolgálás előtti esetleges blokkolás.
# A kommunikáló végpontok között kiépülő fizikai csatorna dedikált használatú.
# Fizikai kapcsolat épül ki a kommunikáló végpontok között.
# A többi válasz egyike sem helyes.
# A csomópontok tárolás-mentesen továbbítják a felhasználói információt.

==Az alábbiak közül mely(ek) WLAN működési módok?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5|pontozás=+}}
# Kiegyenlített
# Logikai gyűrű
# Mesh
# Infrastrukturális
# Ad-hoc

==Mikor lehet érdemes használni az RTS/CTS módszert?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}
# Csak hibakereséshez.
# Ha sok a nagy forgalmú állomás.
# Ha a WLAN-állomások egymáshoz nagyon közel vannak.
# Ha előfordulhat a rejtett állomás probléma.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

==Mi okozza a blokkolást az áramkörkapcsolt hálózat csomópontjában (kapcsolójában) forgalmi túlterheléskor?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}
# A csomópont valamennyi tárolója már megtelt.
# A kívánt kimenet már használatban van egy másik csatorna számára.
# A többi válasz egyike sem helyes.
# Nincs szabad út a kapcsolóban az összekötni kívánt be- és kimenet között.

==Az alábbi szabványok közül mely(ek) használhat(nak) FHSS-t?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}
# A felsoroltak közül egyik sem használhat FHSS-t.
# 802.11
# 802.3
# 802.15.1
# 802.16

==Az alábbi szabványos technológiák közül mely(ek) használhat(nak) FHSS-t?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# WiFi
# Bluetooth
# WiMAX
# Ethernet
# A felsoroltak közül egyik sem használhat FHSS-t.

==Az összeköttetés-mentes módon működő csomagkapcsolt hálózatban nincs a kommunikáló végpontok között előre "kiépített" (lerögzített) összeköttetés, minden csomagot valamennyi érintett csomópont "emlékezet nélkül" megvizsgál és csomagonként egyedi döntést hozva továbbít.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

==A 802.15 WPAN és a 802.16 WMAN szabványok egyaránt magukba foglalják a logikai link-vezérlést is.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Hamis
# Igaz

==Az alábbiak közül milyen modulációt alkalmazhat egy 802.11-es szabványt megvalósító eszköz?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}
# A többi felsorolt válasz egyike sem helyes.
# DSSS
# FHSS
# OFDM
# FM (frekvenciamoduláció)

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg=
* DSSS : 802.11b, 802.11-1997, ...
* FHSS : 802.11-1997
* OFDM : 802.11a, ...
}}

==Miért használnak 4 MAC címet a 802.11 protokollban?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# A cím megismétlésére használják, hogy a rádiós közegen előforduló gyakoribb bithiba miatt sérülő cím biztosan ép maradjon.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.
# Ezáltal lehet egyértelművé tenni, hogy a keret honnan hová megy.
# Jelenleg csak 2 címet használnak belőle, de a jövőbeli funkciók számára hoztak létre további 2 címmezőt.

==A 802.11-nek melyik közeg-hozzáférési módszere használja a Network Allocation Vectort?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Az RTS/CTS használja.
# A PCF használja.
# A 802.11-ben a Network Allocation Vectort nem használják.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

==Mely állítás igaz blokkolással kapcsolatban a csomagkapcsolók esetén?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}
# A csomagkapcsolás velejárója a forgalmi túlterhelésnél bekövetkező csomag(forgalom)torlódás.
# A többi válasz egyike sem helyes.
# A torlódás eredménye az átlagosnál nagyobb csomagkésleltetés, esetleg csomagvesztés.
# Az áramkörkapcsolással megegyező módon nem jön létre blokkolás.

==Melyek a hálózatok alapvető működési módjai?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# áramkör-kapcsolt működésmód
# összeköttetés-mentes működés
# összeköttetés alapú működés
# csomagkapcsolt működésmód
# A többi válasz küzül egyik sem helyes.

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg=
Az összeköttetés alapú/mentes szerintem nem alapvető, mivel a csomagkapcsolt egy-egy esetei.
}}

==Mi a viszonya az IEEE 802.11 szabványcsaládnak és a Wi-Fi Alliance–nek egymáshoz?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}
# A Wi-Fi Alliance lényegében együttműködés a gyártók és a piaci szereplők között a szabvány bevezetésére
# Egyik válasz sem jó.
# Gyakorlatilag ugyanaz a "viszony", mint a 802.16 szabvány és a WiMAX forum között

==Az alábbiak közül mely WLAN-szabvány(ok) elméleti maximális sebessége 54 Mbit/s?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# 802.11g
# 802.11a
# 802.11b
# 802.11n
# A többi válasz küzül egyik sem helyes.

==Az alábbiak közül mely módszer(ek) segítségével lehet az ütközéseket elkerülni a 802.11 protokollban?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5|pontozás=+}}
# RTS/CTS módszerrel.
# DCF móddal.
# A többi felsorolt válasz közül egyik sem helyes.
# Ütközésdetektálással.
# PCF móddal.

==A Bluetooth piconetben egyidejűleg legfeljebb 255 Slave állomás lehet aktív.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az adatszóró (broadcast) hálózatokkal kapcsolatban?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}
# Lényegében áramkörkapcsolást végeznek.
# Nem alkalmaznak kapcsolást a végpontok közötti kommunikációs csatornák létrehozására.
# A többi válasz egyike sem helyes.
# Jellegzetesen lokális környezetben működnek.

==A 802.11-es WLAN-ok a kódosztású többszörös hozzáférés következtében váltak hatékonnyá.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Hamis
# Igaz

==Miért nincs ütközésdetektálás a 802.11 közeghozzáférési protokollban? ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# Nincs rá szükség a kódosztású többszörös hozzáférés miatt.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.
# Mert a rádiócsatornán nem tudja az aktív állomás detektálni, hogy egyedül használja-e a csatornát.
# Van ütközésdetektálás a 802.11 protokollban.

==Milyen üzenet(eke)t használ az RTS/CTS módszer?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5|pontozás=+}}
# A többi válasz közül egyik sem helyes.
# DCF
# PCF
# RTS
# CTS
# Az RTS/CTS nem használ üzeneteket.

==Mely állítás(ok) igaz(ak) az alábbiak közül a WLAN mesh-sel kapcsolatban?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}
# A hálózatban szereplő csomópontok egyenrangúak.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.
# A csomópontok egymáson keresztül is továbbíthatnak információt.
# A 802.11s szabvány írja le.
# Az adatsebesség nem függ attól, hogy átlagosan hány ugráson (hop) keresztül kerül továbbításra az információ.

==Mire kell gondosan ügyelni WLAN-ok alkalmazása esetén?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5|pontozás=+}}
# Egy WLAN hálózatban mindig csak páros számú eszköz található.
# Nem szabad külön gyártótól származó WiFi jelzéssel eszközöket használni, mert azok általában nem kompatibilisek.
# A többi válasz egyike sem helyes.
# A titkosítás nélküli rádiócsatornán keresztül bárki könnyen lehallgathatja az üzeneteinket.
# Ne legyenek azonos frekvencián üzemelő AP-k egymáshoz túl közel.

==Melyek lehetnek az alábbiak közül a WiMAX fontosabb alkalmazási területei?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}
# Otthoni felhasználók Internet-elérésének biztosítása.
# A többi válasz egyike sem helyes.
# Wi-Fi hotspot-ok, mobil bázisállomások gerinchálózatakénti működés.
# Egyetemi campusok, ipari telephelyek lefedése.

==A 802.16 számára a WiMAX olyan, mint a 802.11 számára a ....==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# WiFi

==Az adás után legkorábban mennyi idővel később adhat újra egy ad-hoc módú WLAN-állomás?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# DIFS
# CIFS
# SIFS
# PIFS

==Mi jelenti a legfőbb különbséget az áramkör- és a csomagkapcsolás között a csatornahasználat szempontjából?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# A csomagkapcsolás dedikált csatornákat alkalmaz.
# Az áramkörkapcsolás osztottan használja a csatornákat.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

==Milyen lényeges eltérések vannak a 802.11 és a 802.3 keretek között?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# Nincsen semmi különbség a 802.11 és a 802.3 keretek között.
# Az FCS mezőben használt CRC hosszabb a 802.11-ben, mert a rádiós közegen sokkal nagyobb védelem kell.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.
# A 802.11 MAC címei sokkal rövidebbek, mert kevesebb eszközt kell csak megcímezni.

==Melyek a fő jellemzői a Bluetooth fizikai rétegének ("rádiós interfész")?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}
# A többi válasz egyike sem helyes.
# Frequency Division Duplex (FDD) módszer az adás-vétel megvalósítására.
# FHSS modulációs eljárást használ.
# A 2,4 GHz-es ISM sávban működik.

==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a scatternetre?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}
# Több piconet alkotja.
# Több Master is lehet benne.
# A többi válasz egyike sem helyes.
# Lehet olyan eszköz, mely egyszerre lehet Master és Slave szerepben is.
# A Bluetooth szabvány tartalmazza a scatternetek kialakításának és működésének leírását.

==A 802.11-ben a PCF közeg-hozzáférési módszer lényegében lekérdezést használ a többszörös hozzáférés vezérlésére.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

==Melyek a 802.15.1 szabvány protokoll architektúrájának a jellemzői?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# Csak a fizikai réteg leírását tartalmazza.
# Saját rétegezett architektúrája van.
# A "Transport protocols" néven egy alsó réteget, és "middleware protocols" néven egy felső réteget definiál
# A többi válasz egyike sem helyes.

==Milyen működési fázisokat alkalmaznak az összeköttetés alapú módon működő hálózatokban?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5|pontozás=+}}
# összeköttetés felépítése
# felhasználói információ-átvitel
# forgalom lekérdezése
# A többi válasz egyike sem helyes.
# összeköttetés lebontása

==Miért előnyös a csomagkapcsolásban a továbbított adategységek méretének korlátozása?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}
# A többi válasz egyike sem helyes.
# Nem okoz beláthatatlan időtartamú foglaltságot a továbbítási útvonalon egy-egy adategység (komplett üzenet).
# Mert így csökken a keretezésből adódó késleltetés.
# A továbbított csomag meghibásodása esetén kedvezőbb lehet a csatorna kihasználtsága.

==Az infrastruktúra alapú WLAN hálózati elrendezés csak egy Basic Service Set-et használhat.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Hamis
# Igaz

==Az alábbiak közül mely frekvenciát használhat egy WiFi-eszköz?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=+}}
# 3,5 GHz
# 2,4 GHz
# A többi felsorolt válasz közül egyik sem helyes.
# 900 MHz
# 5 GHz

==Az alábbi szabványos technológiák közül mely(ek) használhat(nak) OFDM-et?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# WiMAX
# Ethernet
# A felsoroltak közül egyik sem használhat OFDM-et.
# WiFi
# Bluetooth

==Jelölje meg a hamis állítás(oka)t az alábbiak közül!==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}
# Az áramkörkapcsolt hálózat működése csak összeköttetés-mentes módon lehetséges.
# A csomagkapcsolt hálózat csak összeköttetés-mentes módon működhet.
# Az áramkörkapcsolt hálózat csak összeköttetés alapú módon működhet.
# Az áramkörkapcsolt hálózat működhet összeköttetés alapú és összeköttetés-mentes módon.

==A 802.11-ben alkalmazott ütközéselkerülés (Collision Avoidance) sokkal nagyobb hálózati kihasználtságot tesz lehetővé, mint az ütközésdetektálás.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

==Milyen alapvető módokon lehet továbbítani a felhasználói jelzéseket a hálózatban?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# A többi válasz közül egyik sem helyes.
# Sávon kívüli (out-of-band) módszerrel.
# Sávon belüli (in-band) módszerrel.

==Milyen absztrakt alkotóelemekből építhetők fel az információtovábbító hálózatok?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6|pontozás=+}}
# fényvezetőkből
# végpontokból (end system)
# csomópontokból (node)
# rádiócsatornákból
# többi válasz egyike sem helyes
# összeköttetésekből (link)

==Mi a lényeges eltérés az IEEE 802.11-es WLAN szabványváltozatok között?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}
# Csak némelyikük kompatibilis az új 802.16 szabvánnyal.
# Eltérő módon alakítják ki a kereteket.
# Más a logikai link-vezérlésük.
# A többi válasz egyike sem helyes.

==A 802.16 fizikai rétegbeli jellemzőit úgynevezett profilok írják le.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

==Az alábbiak közül mely(ek) jelölhet(nek) mobil WiMAX szabványt? ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=+}}
# 802.15.3
# 802.3z
# 802.15.1
# 802.16d
# 802.11a
# 802.16e
# 802.11s
</onlyinclude>

[[Category:Infoalap]]

SzgHalok 2. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)

2013-06-08T12:51:52Z

Zsoc: /* Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott L3-csomagot értelmezné, feldolgozná! */

{{Vissza|Hálók}}

{{Kvízoldal
|cím=Hálók 2009. 2
}}
<onlyinclude>

==Adja meg rövidítéssel azt a hozzáférési technikát, amely ortogonális, rugalmas, de használata során előfordulhat késleltetés?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# TDMA

==Hány bájt lenne Ethernet esetén a minimális keretméret (előtag és SFD nélkül), ha tervezéskor 500 m helyett 1 km-es maximális szegmenshosszt engednek meg? (a többi paraméter változatlanul hagyása mellett)?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# 128

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg=
Mert a 64 duplázódik a hossz duplázódása miatt
}}

==Az alábbiak közül melyek elosztott többszörös hozzáférési módszerek?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,5|pontozás=+}}
# Probing (csoportos lekérdezés)
# Egyszerű aloha
# CSMA/CD
# Reservation (helyfoglalás)
# Réselt aloha
# Polling (körbekérdezés)

==Az alábbiak közül melyek központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszerek?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,6|pontozás=+}}
# Probing (csoportos lekérdezés)
# Egyszerű aloha
# CSMA/CD
# Reservation (helyfoglalás)
# Réselt aloha
# Polling (körbekérdezés)

==A csillag topológiájú Ethernet csillag-pontjában kapcsolót (switch) is lehet alkalmazni a többkapus ismétlő (hub) helyett.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

==Nevezze meg magyarul vagy angolul azt a sokportos eszközt, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat köt össze L2 szinten, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani!==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Switch

==Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott L3-csomagot értelmezné, feldolgozná!==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Router

==Ethernet néven számos átviteli közeget, több különböző sebességet szabványosítottak.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

{{Rejtett
|mutatott=Indoklás
|szöveg=
Mert van 10/100, 10/100/1000 ethernet.
}}

==Adja meg rövidítéssel azt a hozzáférési technikát, melynél védősáv alkalmazása szükséges!==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# FDMA

==Melyik OSI réteg tartozik a lokális hálózatok protokoll architektúrájába, és miért?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Csak a fizikai, mert lokális környezetben csak a jel továbbítása a feladat.
# A felsoroltak közül egyik sem helyes.
# Az alsó három réteg, mert hálózati funkcióra akkor is szükség van, ha lokális a környezet.

==Mi a többszörös hozzáférés alapvető szerepe?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5|pontozás=+}}
# Rugalmas hálózati elérés biztosítása
# Sikertelen hozzáférési kísérlet ismétlési lehetőségének biztosítása
# Erőforrások többszörös kihasználása
# Források jelének nyalábolása
# Takarékoskodás az átviteli közeggel

==Mely tevékenységek jellemzik a CSMA/CD protokollt?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=+}}
# Ha kettő vagy több állomás ad, abbahagyja az adást
# Valamekkora véletlen késleltetést követően az állomás újra megpróbálja az adást.
# Az állomás figyeli a csatornát ("vivőt")
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# A többi felsorolt válasz közül egyik sem helyes.

==Milyen megkötések vannak az Ethernet keret hosszára (a felsoroltak közül), és miért? Figyelem, ez dupla kérdés!==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# A keret maximális hossza meg van kötve 1500 bájtban, mert ez szövegfájl esetén közel egy képernyő
# Lényegében egyáltalán nincs megkötés, csak véges hosszú legyen
# A többi felsorolt válasz egyike sem helyes
# A keret minimális hossza is meg van kötve 64 bájtban, hogy senki ne küldözgessen információ nélküli keretet.

==Ethernet CSMA/CD protokollja szerint az állomás addig folytatja a csomagküldési kísérletet ütközés után, amíg a továbbítás sikeres nem lesz==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

==Az alábbi protokollok közül melyiknek a legjobb a kihasználtsága?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# CSMA/CD
# A felsoroltak közül mindháromnak egyformán jó a kihasználtsága.
# Réselt Aloha.
# Egyszerű Aloha.
# A felsoroltak közül mindháromnak egyformán rossz a kihasználtsága.

==Az alábbi protokollok közül melyiknek legrosszabb a kihasználtsága?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Réselt Aloha
# Egyszerű Aloha
# CSMA/CD
# A felsoroltak közül mindháromnak egyformán jó a kihasználtsága
# A felsoroltak közül mindháromnak egyformán rossz a kihasználtsága

==Mi a hálózatrészek összekapcsolására szolgáló eszköz általános neve?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Router

==Az Ethernet hatékonyságát (throughput) lényegesen befolyásolja a keret hossza.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

==Hány bájt lenne Ethernet esetén a minimális keretméret (előtag és SFD nélkül), ha tervezéskor 10Mbit/s helyett 100Mbit/s adatátviteli sebességet sikerült volna elérni azonos körülmények (maximális szegmensméret, átviteli közeg) között? (csak számot adjon meg!)==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# 640

==Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}
# Egyáltalán nem előnyös, hiszen drága
# Azonos adatsebességen a hálózat adatátviteli kapacitása akár a többszörösére növelhető.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# A többi felsorolt válasz egyike sem helyes
# Így nagy mértékben növelhető a hálózat információátviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitsebességet is.

==Hány bájt adódik a továbbításra kerülő felhasználói bitekhez az Ethernet keretben (eltekintve az előtagtól és a keret elejét jelző SFD-től, amelyek formailag nem részük a keretnek)?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# 18
# 48
# 16
# 12
# 20
# 64
# egyik előző válasz sem helyes.

==Az alábbiak közül melyek ismert közös hozzáférési technikák?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}
# FDMA
# CDMA
# TDMA
# ADMA
# UDMA
# QDMA

==Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}
# kapcsoló (switch)
# jelismétlő (repeater)
# híd (bridge)
# átjáró (gateway)
# többkapus jelismétlő (hub)
# útválasztó (router)

==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}
# A 3. ütközés után a {0, ... 7} intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# Lehetővé teszi a hozzáférés bizonyos skálázódását a felhasználók számának változásával.
# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.

==Milyen viszonyban állnak a bridge-ek (hidak) és switchek (kapcsolók)?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5,6,7|pontozás=+}}
# A bridge-eket tipikusan régebben, a switcheket tipikusan manapság használják.
# A felsoroltak közül egyik válasz sem helyes.
# Annyira különböznek, hogy a viszonyukról értelmetlen beszélni.
# A bridge tipikusan több interfésszel rendelkezik, mint a swtich.
# A bridge tipikusan több különböző L2 technológiájú hálózatot is képes összekapcsolni, míg a switch nem.
# A bridge tipikusan végez újrakeretezést, míg a switch nem.
# Mindkettő ISO OSI szerint 2. rétegbeli funkcionalitású eszköz.

==Milyen protokollokat határoz meg az FDDI szabvány?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,5|pontozás=+}}
# MAC: Medium Access Control
# SMT: Station Management
# A felsoroltak közül egyik válasz sem helyes.
# PHY: Physical
# PMD: Physical Medium Dependent

==Melyek a switchek (kapcsolók) legfőbb jellemzői az alábbiak közül?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,5|pontozás=+}}
# A kerettovábbítást a fejrész vizsgálata után "szelektíven" végzi.
# Portjaira csak egyedi állomások csatlakozhatnak.
# A felsoroltak közül egyik válasz sem helyes.
# A végkészülékeknek figyelembe kell venniük, hogy switchen keresztül működnek.
# Tárolja és továbbítja a kereteket.

==Az alábbiak közül mely(ek) jellemző(ek) a réselt (slotted) Alohára?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}
# Jelentősen nagyobb a késleltetése, mint az egyszerű Alohának.
# Jobb a kihasználtsága, mint az egyszerű Alohának.
# A felsoroltak közül egyik válasz sem jellemző a réselt Alohára.
# Kevesebb ütközés lesz, mint az egyszerű Alohánál azonos forgalom esetén.
# A résidő határán átnyúlhatnak keretek.

==Az alábbi állítások közül melyek igazak az egyszerű Aloha protokollra?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5,6|pontozás=+}}
# Nem igényel szervezést.
# Ütközés esetén az összes ütköző keret elvész.
# Az állomások tudják, összesen hány állomás van.
# Ütközésmentes.
# Minden állomás tetszőleges időpontban adhat.
# Ütközés esetén az állomás újrapróbálkozhat

==Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami akár alkalmazásrétegbeli protokollkonverziót is végezhet!==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# gateway

==A sokkapus ismétlőre (hub) csatlakozó állomások adása nem ütközik, ha egy-egy portra csak egyetlen állomást csatlakoztatunk.==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# Hamis
# Igaz

==Milyen tulajdonságok jellemzik az egyszerű Aloha hozzáférési eljárást?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=+}}
# Késleltetése korlátos.
# Kihasználtsága igen alacsony
# A többi felsorolt válasz közül egyik sem helyes.
# Stabilitása nagyon jó.
# Az igazságosságot (egyenlősdit) hosszú időszakra teljesíti.

==Mi az előnye az információtovábbító hálózatok kiterjedés szerinti csoportosításának?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}
# Egyik válasz sem jó
# Semmi előnye, ez csak egy szokás.
# A különböző méretek eltérő technika, technológia alkalmazását tehetik előnyössé

==Az IEEE 802.3 szabvány lefedi a ''teljes'' fizikai és adatkapcsolati rétegeket==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}
# Igaz
# Hamis

==Az alábbiak közül mit tesznek lehetővé a hálózatrészeket összekapcsoló ismétlők (repeater)?==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}
# Áthidalható távolság növelését
# Különböző típusú hálózatok használatát
# Ütközési tartomány méretének csökkentését
# A jel erősítését
# A többi felsorolt válasz egyike sem helyes

==Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami fizikai jelek értelmezése nélkül azokat továbbítja, és ezáltal több gép illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi!==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}
# hub
</onlyinclude>

[[Category:Infoalap]]

Valószínűségszámítás (régi)

2013-06-04T20:01:37Z

Zsoc: /* Vizsga */

{{Tantárgy
|nev=Valószínűségszámítás
|targykod=VISZA208
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=SZIT
|kiszh=5 db
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA208/
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/~marti/valszam/
|levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu
}}

= Követelmények =
===Előtanulmányi rend===
A tárgy leghamarabb az [[Analízis II.|Analízis 2.]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez az 5 db kisZH-ból legalább 3-nak kell sikerülnie min. 50%-osra, ''vagy'' az összes kisZH-ból kell az összpontszám 50%-át elérni.
**A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A kisZH-k nem pótolhatóak.
**A nagyZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' írásbeli. Stílusa megegyezik a ZH-éval, min. 40% kell a ketteshez.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A ZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V !! Jegy
|-
|0 - 23 || 1
|-
|24- 32 || 2
|-
|33 - 41 || 3
|-
|42 - 50 || 4
|-
|51 - 60 || 5
|}

= Segédanyagok =

*Hivatalos
**[[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]
**[http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]
***[[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék |Hibajegyzék]]

*Egyéb
**[[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf‎| Jegyzet példákkal]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva
**[[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎| Buzga Viktor féle jegyzet]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎| Jegyzet]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]
**[[Media:Valszam_jegyzet_markovlancok.pdf‎| Markov-láncok és egyéb finomságok]]

= KisZH-k, beugrók =
*[[Media:Valszam_kisZHkerdesek_2012.pdf‎ | Lehetséges kérdések kisZH-n]]
*A tárgy korábbi években kiadott kisZH-it [[ValszamKisZHk|itt tudod]] megnézni.

= ZH =
Előző évek ZH-feladatsorai: 
*2012-2013 tavasz
**2013.04.05. ZH [[Media:valszam_zh_20130405_mo.pdf | feladatsor megoldással]]
**2013.04.26. pótZH [[Media:valszam_pzh_20130426_mo.pdf | feladatsor megoldással]]
**2013.05.23. pótpótZH [[Media:valszam_ppzh_20130523_mo.pdf | feladatsor megoldással]]

*2012-2013 ősz
** 2012.11.29. ZH feladatsorok [[Media:Valszám_Zh_2012_A.pdf|A csoport]] | [[Media:Valszám_Zh_2012_B.pdf|B csoport]] | [[Media:Valszám_Zhmo_2012.pdf|megoldás]]

*2011-2012 tavasz
**2012.03.30. ZH [[Media:valszam_zh_20120330_mo.pdf | feladatsor megoldással]]
**2012.04.20. pótZH [[Media:valszam_pzh_20120420_mo.pdf | feladatsor megoldással]]
**2012.05.14. pótpótZH [[Media:valszam_ppzh_20130514_mo.pdf | feladatsor megoldással]]

*2010-2011 tavasz
**2011.04.08. ZH [[Media:Valszam_zh_20110408.pdf | feladatsor megoldással]]
**2011.04.20. pótZH [[Media:Valszam_pzh_20110420.pdf | feladatsor megoldással]]
**2011.05.18. pótpótZH [[Media:Valszam_ppzh_20110518.pdf | feladatsor megoldással]]

*2010-2011 ősz
**2010.11.08. ZH [[Media: Valszam_zh_20101108.pdf |feladatsor]] | [[Media:Valszam_zh_20101108_mo.pdf |megoldás]]
**2010.11.24. pótZH [[Media: Valszam_pzh_20101124.pdf |feladatsor]] | [[Media:Valszam_pzh_20101124_mo.pdf |megoldás]]

*2009-2010 tavasz
**2010.04.09. ZH [[Media: Valszam_zh_20100409.pdf |feladatsor]] | [[Media:Valszam_zh_20100409_mo.pdf |megoldás]]
**2010.04.21. pótZH [[Media: Valszam_pzh_20100421.pdf |feladatsor]] | [[Media:Valszam_pzh_20100421_mo.pdf |megoldás]]

*2009-2010 ősz
**2009.11.12. ZH [[Media:valszam_zh_20091112.pdf ‎| feladatsor]] | [[Media:valszam_zh_20091112_mo.pdf ‎| megoldás]]
**2009.11.23. pótZH [[Media:valszam_pzh_20091123.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_pzh_20091123_mo.pdf| megoldás]]
**2009.12.17. pótpótZH [[Media:valszam_ppzh_20091217_mo.pdf| feladatsor megoldással]]

*2008-2009 tavasz
**2009.04.17. ZH megoldással: [[Media:valszam_zh_20090417_a.pdf‎|A csoport]] | [[Media:valszam_zh_20090417_b.pdf‎| B csoport]]
**2009.04.29. pótZH megoldással: [[Media:valszam_pzh_20090429_mo_a.pdf|A csoport]] | [[Media:valszam_pzh_20090429_mo_b.pdf|B csoport]] | [[Media:valszam_pzh_20090429_mo_c.pdf|C csoport]]

*2008-2009 ősz
**2008.11.17. ZH: [[Media:valszam_zh_20081117_beugro‎.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_zh_20081117‎.pdf|feladatsor]] | [[Media:valszam_zh_20081117‎_mo.pdf| megoldás]]
**2008.11.27. pótZH: [[Media:valszam_pzh_2008_beugro‎.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_pzh_2008‎.pdf|feladatsor]] | [[Media:valszam_pzh_2008‎_mo.pdf| megoldás]]
**2008.12.18. pótpótZH [[Media:valszam_ppzh_2008_beugro‎.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_ppzh_2008.pdf|feladatsor]] | [[Media:valszam_ppzh_2008‎_mo.pdf| megoldás]]

*2007-2008 tavasz
**2008.05.06. ZH [[Media:valszam_zh_20080506‎.pdf|feladatsor]] megoldás nélkül
**2008.05.13. pótZH [[Media:valszam_zh_20080513.pdf‎|feladatsor]] megoldás nélkül

*2007-2008 ősz
**2007.11.23. ZH[[Media:valszam_zh_20071123.pdf| feladatsor]] megoldás nélkül
**2007.12.x. pótZH[[Media:valszam_pzh_200712_mo.pdf| megoldásvázlat]]

= Vizsga =
Előző évek vizsga feladatsorai:
*2012-2013 tavasz
**2013.05.29. [[Media:valszam_vizsga_20130529_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
*2012-2013 ősz
**2012.12.19. [[Media:Valszám_vizsga_2012-12-19.pdf|feladatsor]] | [[Media:Valszám_vizsga_2012-12-19mo.pdf|megoldás]]
**2013.01.02. [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-02.pdf|feladatsor]] | [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-02mo.pdf|megoldás]]
**2013.01.09. [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-09.pdf|feladatsor]] | [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-09mo.pdf|megoldás]]
**2013.01.16. [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-16.pdf|feladatsor]] | [[Media:Valszám_vizsga_2013-01-16mo.pdf|megoldás]]

*2011-2012. tavasz
**2012.05.23. [[Media:valszam_vizsga_20120523_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2012.05.31. [[Media:valszam_vizsga_20120531_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2012.06.06. [[Media:valszam_vizsga_20120606_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2012.06.13. [[Media:valszam_vizsga_20120613_mo.pdf| feladatsor megoldással]]

*2010-2011 tavasz
**2011.05.25. [[Media:valszam_vizsga_20110525_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2011.06.01. [[Media:valszam_vizsga_20110601_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2011.06.08. [[Media:valszam_vizsga_20110608_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2011.06.15. [[Media:valszam_vizsga_20110615_mo.pdf| feladatsor megoldással]]

*2010-2011 ősz
**2010.12.20. [[Media:valszam_vizsga_20101220.pdf| feladatsor]] | [[Media:Valszam_vizsga_20101220_mo.pdf|megoldás]]
**2011.01.06. [[Media:valszam_vizsga_20110106_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2011.01.13. [[Media:valszam_vizsga_20110113_mo.pdf| feladatsor megoldással]]
**2011.01.20. [[Media:valszam_vizsga_20110120_mo.pdf| feladatsor megoldással]]

*2009-2010 tavasz
**2010.05.28. [[Media:valszam_vizsga_20100528.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100528_mo.pdf| megoldás]]
**2010.06.04. [[Media:valszam_vizsga_20100604.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100604_mo.pdf| megoldás]]
**2010.06.11. [[Media:valszam_vizsga_20100611.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100611_mo.pdf| megoldás]]
**2010.06.18. [[Media:valszam_vizsga_20100618.pdf| feladatsor]] | megoldás: [[Media:valszam_vizsga_20100618_mo_a.pdf| A csoport]] | [[Media:valszam_vizsga_20100618_mo_b.pdf| B csoport]]

*2009-2010 ősz
**2010.01.08. [[Media:valszam_vizsga_20100108.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100108_mo.pdf| megoldás]]
**2010.01.15. [[Media:valszam_vizsga_20100115.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100115_mo.pdf| megoldás]]
**2010.01.22. [[Media:valszam_vizsga_20100122.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100122_mo.pdf| megoldás]]
**2010.01.28. [[Media:valszam_vizsga_20100128.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20100128_mo.pdf| megoldás]]

*2008-2009 ősz
**2009.01.09. [[Media:valszam_vizsga_20090109_beugro.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_vizsga_20090109.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20090109_mo.pdf| megoldás]]
**2009.01.16. [[Media:valszam_vizsga_20090116_beugro.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_vizsga_20090116.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20090116_mo.pdf| megoldás]]
**2009.01.23. [[Media:valszam_vizsga_20090123_beugro.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_vizsga_20090123.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20090123_mo.pdf| megoldás]]
**2009.01.30. [[Media:valszam_vizsga_20090130_beugro.pdf| beugró]] | [[Media:valszam_vizsga_20090130.pdf| feladatsor]] | [[Media:valszam_vizsga_20090130_mo.pdf| megoldás]]

= Tippek =

-

= Kedvcsináló =

{{Árnika}}
[[Category:Infoalap]]

Fájl:Valszám vizsga 2013-01-02mo.pdf

2013-06-04T20:00:37Z

Zsoc: MsUpload

MsUpload

GYIK - Evés

2013-05-16T20:30:38Z

Zsoc: /* Ételrendelés */ megszünt a hely, ami linkelve volt.

{{GYIK}}

==Ennék a Schönherzben==
;Melyik kör van nyitva?
:Vasárnap: [[Vörös Kakas Fogadó]]
:Hétfő: [[VödörKör]] (előrendelhető)
:Kedd: [[Gyrososch]]
:Szerda: [[Pizzásch]] (előrendelhető)
:Csütörtök: [[Americano]], [[Palacsintázó]]

;Főzni szeretnék, hol tudok?
:A kollégiumban minden szinten konyha található. Minden konyhában van két tűzhely, amelyek 30 perces időautomatikás védelemmel működnek.

;Nagy mennyiséget szeretnék főzni végtelen emberre, van erre is lehetőség?
:Az alagsorban található a nagykonyha, melyet indokolt esetben te is használhatsz. A kulcsot a [[Szolgáltató Reszort]] reszortvezetőjénél találod.

;Nincsenek edényeim, eszközeim! Hol tudok kérni?
:Az [[Edénykölcsönző]]től tudsz kérni ingyen, kaució ellenében.

;Van büfé a házban?
:A büfét a földszinten találod. Üdítőt, édességet, egyszerűbb reggelit és ebédet vásárolhatsz itt.

== Ennék a TTNY-ben ==

{{Szakaszcsonk}}

== Gyorséttermek a környéken ==

;Móricz Zsigmond körtér
* Wikinger
* KFC
* McDonald's

;Allee
* Il Treno
* Burger King
* Főzelékfaló
* Wok'N Go
* KFC

== Ételrendelés ==

Legegyszerűbb a [http://www.netpincer.hu Netpincérről.]

Ár/érték arányban alábbi helyek jófélék (ha valaki tud jót, akkor adja hozzá):
*