<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Zovits</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Zovits"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Zovits"/>
	<updated>2026-04-20T11:09:34Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=SzgHalok_3._teszt_(WLAN,_BWA_(Bluetooth,_!WiMAX),_Kapcsol%C3%A1s,_jelz%C3%A9s,_c%C3%ADmz%C3%A9s)&amp;diff=173831</id>
		<title>SzgHalok 3. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, !WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=SzgHalok_3._teszt_(WLAN,_BWA_(Bluetooth,_!WiMAX),_Kapcsol%C3%A1s,_jelz%C3%A9s,_c%C3%ADmz%C3%A9s)&amp;diff=173831"/>
		<updated>2013-12-19T18:08:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Zovits: a hálózatok alapvető működési módjainak tisztázása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Hálók}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Hálók 2009. 3&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;onlyinclude&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiakban a WiFi csatornák a frekvenciatartománybeli sorrendnek megfelelő sorszámmal adottak. Mely eset(ek)ben nem lesz átlapolódó csatorna, ha egyszerre az adott csatornákat kívánjuk használni? (A feladatban a 2,4 GHz-es sávban 13 csatornát feltételezünk.)==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1; 2 ; 3 &lt;br /&gt;
# Minden felsorolt konfiguráció esetén lesz átlapolódás. &lt;br /&gt;
# 2; 5; 11 &lt;br /&gt;
# 1; 6; 13&lt;br /&gt;
# 4; 8; 13 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek az áramkörkapcsolás legfontosabb jellemzői?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincs forgalom-torlódás csak kiszolgálás előtti esetleges blokkolás.&lt;br /&gt;
# A kommunikáló végpontok között kiépülő fizikai csatorna dedikált használatú.&lt;br /&gt;
# Fizikai kapcsolat épül ki a kommunikáló végpontok között.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# A csomópontok tárolás-mentesen továbbítják a felhasználói információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely(ek) WLAN működési módok?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kiegyenlített &lt;br /&gt;
# Logikai gyűrű &lt;br /&gt;
# Mesh&lt;br /&gt;
# Infrastrukturális&lt;br /&gt;
# Ad-hoc&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mikor lehet érdemes használni az RTS/CTS módszert?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak hibakereséshez. &lt;br /&gt;
# Ha sok a nagy forgalmú állomás.&lt;br /&gt;
# Ha a WLAN-állomások egymáshoz nagyon közel vannak. &lt;br /&gt;
# Ha előfordulhat a rejtett állomás probléma.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi okozza a blokkolást az áramkörkapcsolt hálózat csomópontjában (kapcsolójában) forgalmi túlterheléskor?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A csomópont valamennyi tárolója már megtelt. &lt;br /&gt;
# A kívánt kimenet már használatban van egy másik csatorna számára.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Nincs szabad út a kapcsolóban az összekötni kívánt be- és kimenet között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi szabványok közül mely(ek) használhat(nak) FHSS-t?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A felsoroltak közül egyik sem használhat FHSS-t. &lt;br /&gt;
# 802.11&lt;br /&gt;
# 802.3 &lt;br /&gt;
# 802.15.1&lt;br /&gt;
# 802.16&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
==Az alábbi szabványos technológiák közül mely(ek) használhat(nak) FHSS-t?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# WiMAX &lt;br /&gt;
# Ethernet &lt;br /&gt;
# A felsoroltak közül egyik sem használhat FHSS-t. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az összeköttetés-mentes módon működő csomagkapcsolt hálózatban nincs a kommunikáló végpontok között előre &amp;quot;kiépített&amp;quot; (lerögzített) összeköttetés, minden csomagot valamennyi érintett csomópont &amp;quot;emlékezet nélkül&amp;quot; megvizsgál és csomagonként egyedi döntést hozva továbbít.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.15 WPAN és a 802.16 WMAN szabványok egyaránt magukba foglalják a logikai link-vezérlést is.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül milyen modulációt alkalmazhat egy 802.11-es szabványt megvalósító eszköz?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi felsorolt válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# DSSS&lt;br /&gt;
# FHSS&lt;br /&gt;
# OFDM&lt;br /&gt;
# FM (frekvenciamoduláció) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
* DSSS : 802.11b, 802.11-1997, ...&lt;br /&gt;
* FHSS : 802.11-1997&lt;br /&gt;
* OFDM : 802.11a, ...&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Miért használnak 4 MAC címet a 802.11 protokollban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A cím megismétlésére használják, hogy a rádiós közegen előforduló gyakoribb bithiba miatt sérülő cím biztosan ép maradjon. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
# Ezáltal lehet egyértelművé tenni, hogy a keret honnan hová megy.&lt;br /&gt;
# Jelenleg csak 2 címet használnak belőle, de a jövőbeli funkciók számára hoztak létre további 2 címmezőt. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.11-nek melyik közeg-hozzáférési módszere használja a Network Allocation Vectort?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az RTS/CTS használja.&lt;br /&gt;
# A PCF használja. &lt;br /&gt;
# A 802.11-ben a Network Allocation Vectort nem használják. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mely állítás igaz blokkolással kapcsolatban a csomagkapcsolók esetén?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A csomagkapcsolás velejárója a forgalmi túlterhelésnél bekövetkező csomag(forgalom)torlódás.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# A torlódás eredménye az átlagosnál nagyobb csomagkésleltetés, esetleg csomagvesztés.&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolással megegyező módon nem jön létre blokkolás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek a hálózatok alapvető működési módjai?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# áramkör-kapcsolt működésmód&lt;br /&gt;
# összeköttetés-mentes működés&lt;br /&gt;
# összeköttetés alapú működés&lt;br /&gt;
# csomagkapcsolt működésmód&lt;br /&gt;
# A többi válasz küzül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
Az áramkörkapcsolt az összeköttetés alapú működés speciális esete, a csomagkapcsolt pedig az összeköttetésmentesé. Tanenbaum 54. oldal: 1.3.3. Összeköttetés alapú és összeköttetés nélküli szolgálatok&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a viszonya az IEEE 802.11 szabványcsaládnak és a Wi-Fi Alliance&amp;amp;#8211;nek egymáshoz?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A Wi-Fi Alliance lényegében együttműködés a gyártók és a piaci szereplők között a szabvány bevezetésére&lt;br /&gt;
# Egyik válasz sem jó. &lt;br /&gt;
# Gyakorlatilag ugyanaz a &amp;quot;viszony&amp;quot;, mint a 802.16 szabvány és a WiMAX forum között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely WLAN-szabvány(ok) elméleti maximális sebessége 54 Mbit/s?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 802.11g&lt;br /&gt;
# 802.11a&lt;br /&gt;
# 802.11b &lt;br /&gt;
# 802.11n &lt;br /&gt;
# A többi válasz küzül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely módszer(ek) segítségével lehet az ütközéseket elkerülni a 802.11 protokollban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# RTS/CTS módszerrel.&lt;br /&gt;
# DCF móddal.&lt;br /&gt;
# A többi felsorolt válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
# Ütközésdetektálással. &lt;br /&gt;
# PCF móddal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Bluetooth piconetben egyidejűleg legfeljebb 255 Slave állomás lehet aktív.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az adatszóró (broadcast) hálózatokkal kapcsolatban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Lényegében áramkörkapcsolást végeznek. &lt;br /&gt;
# Nem alkalmaznak kapcsolást a végpontok közötti kommunikációs csatornák létrehozására.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Jellegzetesen lokális környezetben működnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.11-es WLAN-ok a kódosztású többszörös hozzáférés következtében váltak hatékonnyá.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
==Miért nincs ütközésdetektálás a 802.11 közeghozzáférési protokollban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincs rá szükség a kódosztású többszörös hozzáférés miatt. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Mert a rádiócsatornán nem tudja az aktív állomás detektálni, hogy egyedül használja-e a csatornát.&lt;br /&gt;
# Van ütközésdetektálás a 802.11 protokollban. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen üzenet(eke)t használ az RTS/CTS módszer?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
# DCF &lt;br /&gt;
# PCF &lt;br /&gt;
# RTS&lt;br /&gt;
# CTS&lt;br /&gt;
# Az RTS/CTS nem használ üzeneteket. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mely állítás(ok) igaz(ak) az alábbiak közül a WLAN mesh-sel kapcsolatban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hálózatban szereplő csomópontok egyenrangúak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
# A csomópontok egymáson keresztül is továbbíthatnak információt.&lt;br /&gt;
# A 802.11s szabvány írja le.&lt;br /&gt;
# Az adatsebesség nem függ attól, hogy átlagosan hány ugráson (hop) keresztül kerül továbbításra az információ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mire kell gondosan ügyelni WLAN-ok alkalmazása esetén?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy WLAN hálózatban mindig csak páros számú eszköz található. &lt;br /&gt;
# Nem szabad külön gyártótól származó WiFi jelzéssel eszközöket használni, mert azok általában nem kompatibilisek. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# A titkosítás nélküli rádiócsatornán keresztül bárki könnyen lehallgathatja az üzeneteinket.&lt;br /&gt;
# Ne legyenek azonos frekvencián üzemelő AP-k egymáshoz túl közel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek lehetnek az alábbiak közül a WiMAX fontosabb alkalmazási területei?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Otthoni felhasználók Internet-elérésének biztosítása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Wi-Fi hotspot-ok, mobil bázisállomások gerinchálózatakénti működés.&lt;br /&gt;
# Egyetemi campusok, ipari telephelyek lefedése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.16 számára a WiMAX olyan, mint a 802.11 számára a ....==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az adás után legkorábban mennyi idővel később adhat újra egy ad-hoc módú WLAN-állomás?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# DIFS&lt;br /&gt;
# CIFS &lt;br /&gt;
# SIFS &lt;br /&gt;
# PIFS &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi jelenti a legfőbb különbséget az áramkör- és a csomagkapcsolás között a csatornahasználat szempontjából?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A csomagkapcsolás dedikált csatornákat alkalmaz. &lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás osztottan használja a csatornákat. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen lényeges eltérések vannak a 802.11 és a 802.3 keretek között?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincsen semmi különbség a 802.11 és a 802.3 keretek között. &lt;br /&gt;
# Az FCS mezőben használt CRC hosszabb a 802.11-ben, mert a rádiós közegen sokkal nagyobb védelem kell. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A 802.11 MAC címei sokkal rövidebbek, mert kevesebb eszközt kell csak megcímezni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek a fő jellemzői a Bluetooth fizikai rétegének (&amp;quot;rádiós interfész&amp;quot;)?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Frequency Division Duplex (FDD) módszer az adás-vétel megvalósítására. &lt;br /&gt;
# FHSS modulációs eljárást használ.&lt;br /&gt;
# A 2,4 GHz-es ISM sávban működik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a scatternetre?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Több piconet alkotja.&lt;br /&gt;
# Több Master is lehet benne.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Lehet olyan eszköz, mely egyszerre lehet Master és Slave szerepben is.&lt;br /&gt;
# A Bluetooth szabvány tartalmazza a scatternetek kialakításának és működésének leírását. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.11-ben a PCF közeg-hozzáférési módszer lényegében lekérdezést használ a többszörös hozzáférés vezérlésére.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek a 802.15.1 szabvány protokoll architektúrájának a jellemzői?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak a fizikai réteg leírását tartalmazza. &lt;br /&gt;
# Saját rétegezett architektúrája van.&lt;br /&gt;
# A &amp;quot;Transport protocols&amp;quot; néven egy alsó réteget, és &amp;quot;middleware protocols&amp;quot; néven egy felső réteget definiál&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen működési fázisokat alkalmaznak az összeköttetés alapú módon működő hálózatokban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# összeköttetés felépítése&lt;br /&gt;
# felhasználói információ-átvitel&lt;br /&gt;
# forgalom lekérdezése &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# összeköttetés lebontása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Miért előnyös a csomagkapcsolásban a továbbított adategységek méretének korlátozása?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Nem okoz beláthatatlan időtartamú foglaltságot a továbbítási útvonalon egy-egy adategység (komplett üzenet).&lt;br /&gt;
# Mert így csökken a keretezésből adódó késleltetés.&lt;br /&gt;
# A továbbított csomag meghibásodása esetén kedvezőbb lehet a csatorna kihasználtsága.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az infrastruktúra alapú WLAN hálózati elrendezés csak egy Basic Service Set-et használhat.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely frekvenciát használhat egy WiFi-eszköz?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 3,5 GHz &lt;br /&gt;
# 2,4 GHz&lt;br /&gt;
# A többi felsorolt válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
# 900 MHz &lt;br /&gt;
# 5 GHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi szabványos technológiák közül mely(ek) használhat(nak) OFDM-et?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# WiMAX&lt;br /&gt;
# Ethernet&lt;br /&gt;
# A felsoroltak közül egyik sem használhat OFDM-et. &lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
==Jelölje meg a hamis állítás(oka)t az alábbiak közül!==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolt hálózat működése csak összeköttetés-mentes módon lehetséges.&lt;br /&gt;
# A csomagkapcsolt hálózat csak összeköttetés-mentes módon működhet.&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolt hálózat csak összeköttetés alapú módon működhet. &lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolt hálózat működhet összeköttetés alapú és összeköttetés-mentes módon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.11-ben alkalmazott ütközéselkerülés (Collision Avoidance) sokkal nagyobb hálózati kihasználtságot tesz lehetővé, mint az ütközésdetektálás.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen alapvető módokon lehet továbbítani a felhasználói jelzéseket a hálózatban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Sávon kívüli (out-of-band) módszerrel.&lt;br /&gt;
# Sávon belüli (in-band) módszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen absztrakt alkotóelemekből építhetők fel az információtovábbító hálózatok?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# fényvezetőkből&lt;br /&gt;
# végpontokból (end system)&lt;br /&gt;
# csomópontokból (node)&lt;br /&gt;
# rádiócsatornákból&lt;br /&gt;
# többi válasz egyike sem helyes&lt;br /&gt;
# összeköttetésekből (link)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a lényeges eltérés az IEEE 802.11-es WLAN szabványváltozatok között?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak némelyikük kompatibilis az új 802.16 szabvánnyal.&lt;br /&gt;
# Eltérő módon alakítják ki a kereteket.&lt;br /&gt;
# Más a logikai link-vezérlésük.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.16 fizikai rétegbeli jellemzőit úgynevezett profilok írják le.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely(ek) jelölhet(nek) mobil WiMAX szabványt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 802.15.3&lt;br /&gt;
# 802.3z&lt;br /&gt;
# 802.15.1&lt;br /&gt;
# 802.16d &lt;br /&gt;
# 802.11a&lt;br /&gt;
# 802.16e&lt;br /&gt;
# 802.11s &lt;br /&gt;
&amp;lt;/onlyinclude&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Zovits</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=SzgHalok_6._teszt_(IPv6,_Mobil_IP,_IP_be%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sok_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zatmonitoroz%C3%A1s,_Routing_protokoll_(OSPF))&amp;diff=173825</id>
		<title>SzgHalok 6. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=SzgHalok_6._teszt_(IPv6,_Mobil_IP,_IP_be%C3%A1ll%C3%ADt%C3%A1sok_%C3%A9s_h%C3%A1l%C3%B3zatmonitoroz%C3%A1s,_Routing_protokoll_(OSPF))&amp;diff=173825"/>
		<updated>2013-12-19T17:44:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Zovits: Path MTU Discovery protokoll leírása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Hálók}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Hálók 2009. 6&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;onlyinclude&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül melyik igaz a háromszög route-olásra?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Route Optimization alkalmazásával elkerülhető.&lt;br /&gt;
# IPv6-ban elkerülhetetlen.  &lt;br /&gt;
# Feloldása a fix állomások kooperációját igényli.&lt;br /&gt;
# A többi megadott válasz közül egyik sem helyes.  &lt;br /&gt;
# IPv4-ben elkerülhetetlen.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
Feloldása a fix állomások kooperációját igényli, mert a HA-nak kell a küldőt egy Binding Update (BU) üzenettel értesítenie a mobil CoA címéről)&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Miért szükséges az IP kiegészítése a mobilitást biztosító módszerrel?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.  &lt;br /&gt;
# Hogy ne kelljen ideiglenes IP címet kiosztani egy hálózatot meglátogató vándorló terminálnak.  &lt;br /&gt;
# Hogy a vándorló (nomád) terminálok elérhetők legyenek egy állandó címen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely cím(ek) lehet(nek) formailag IPv6-os cím(ek)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# ABCD:EFGH:0123:4567:8910:1112:1314:1516  &lt;br /&gt;
# 1234::5678:9ABC::EF01  &lt;br /&gt;
# Egyik megadott IPv6 cím sem helyes.  &lt;br /&gt;
# ::A:B:C:D&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
Az egyikben G és H szerepel, ami ugye nem hexadecimális, a másikban kétszer használja a :: rövidítést.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen alagutazás (tunnelling) lehetséges IPv4-IPv6 vegyes hálózatban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak IPv6-ba ágyazott IPv4, mert az IPv6 funkciókban gazdagabb, így IPv4 felett nem vihető át.  &lt;br /&gt;
# Csak IPv4-be ágyazott IPv6, mert az IPv4 eszközök csak ez tudják.  &lt;br /&gt;
# IPv6 IPv4-be ágyazva, illetve IPv4 IPv6-ba ágyazva is lehetséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Miért nincsen szükség ellenőrzőösszegre az IPv6 fejlécében?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# De van szükség.  &lt;br /&gt;
# Mert kicsi a hiba valószínűsége.&lt;br /&gt;
# Mert a fejléc mérete nem változik.  &lt;br /&gt;
# Mert nem tördelünk a közbenső csomópontokban.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mik azok az újítások az IPv6 csomag fejrészében amelyek az IPv4 fejrészben semmilyen formában nem szerepeltek?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A Flow Label, azaz a folyam azonosító címke bevezetése.  &lt;br /&gt;
# A Traffic Class, azaz a forgalmi osztály mező alkalmazása.  &lt;br /&gt;
# A Hop Limit mező használata.  &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a szerepe az IPv6 anycast címének?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így az &amp;quot;érdeklődő&amp;quot; választhatja ki, hogy kell-e neki valamely csomag.  &lt;br /&gt;
# Így nem kell eldobni csomagokat, mert valahová minden csomagot el lehet juttatni.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
Csoportot azonosít, így biztosított, hogy a csoport &#039;&#039;EGY&#039;&#039; csomópontja megkapja az erre a címre küldött üzenetet&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen nagyságrendű hozzáférési pont váltási sebességet kezel még elfogadhatóan a MobilIP?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1-2 váltás / másodperc&lt;br /&gt;
# 1-2 vátás / perc  &lt;br /&gt;
# 1-2 váltás / óra  &lt;br /&gt;
# Tetszés szerinti gyors helyváltoztatásra.  &lt;br /&gt;
# 1-2 váltás / mikroszekundum  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mely állítás igaz a Binding List-re?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Ebből tudja a mobil állomás, kinek kell Binding Update üzeneteket küldeni.&lt;br /&gt;
# Ebből a listából választja az idegen ügynök (Foreign Agent) a lehetséges Care-of címeket.  &lt;br /&gt;
# Az otthoni ügynök (Home Agent) ebben tárolja a mobil állomás pillanatnyi care-of címét. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
kutfo.hit.bme.hu/oktatas/MOBILIP.pdf alapján ez igaz: idegen hálózat váltáskor a Binding List alapján tájékoztatja a Mobile Node a vele kommunikáló eszközöket, hogy új IP címet kapott&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Honnan lehet tudni, hogy hol van a hasznos teher, és melyik protokoll adategységét tartalmazza, ha kiegészítő fejrészt helyezünk az IPv6 csomagba?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Ezt nem lehet tudni, ezért ekkor nem szállít hasznos terhet a csomag.  &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# Ezt úgy oldották meg, hogy az előző csomagban közlik a kérdéses információt, amit a Flow Label azonosíthatóvá tesz.  &lt;br /&gt;
# A fejléc Protocol mezőjéből mindez kiderül  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
A Next Header mezőből&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen célt szolgál a Path MTU Discovery?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A végpont-végpont átlagos késleltetés felderítése az adott végpont felé.  &lt;br /&gt;
# Nem létezik ilyen.  &lt;br /&gt;
# A leghosszabb tördeletlenül átvihető csomag méretének felderítése az adott végpont felé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
http://www.szabilinux.hu/trendek/trendek71.html - Alulról a 3. bekezdés&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen módon képzelhető el az áttérés az IPv4-ről az IPv6-ra?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kijelölt időpontban a felkészített csomópontok és végpontok befejezik a régi és megkezdik az új protokoll használatát.  &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.  &lt;br /&gt;
# Mind a csomópontok, mind a végpontok mindkét protokoll használatára felkészülnek és szinte beláthatatlan ideig együtt fog élni a kettő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hány részt (mezőt) határoztak meg az aggregálható egyedi címekben az IPv6 esetén? (számmal adja meg!)==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 6&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
bár kérdés, hogy a &amp;quot;reserved for future use&amp;quot; meghatározottnak számít-e...&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely állítások igazak az IPv4 MobileIP-re?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy állomás a mobil állomást az otthoni címén (Home Address) érheti el.&lt;br /&gt;
# Kötelező a Route Optimization.  &lt;br /&gt;
# Automatikusan elkerüli a háromszög route-olást.  &lt;br /&gt;
# A többi megadott válasz közül egyik sem helyes.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
Nem &#039;&#039;csak&#039;&#039; ott, ha route optimizationt használunk. Ott biztos elérheti, de nekem nem egyértelmű hogy most arra rákérdeznek-e hogy csak ott.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mivel lehetett az IPv4 címtartományának kimerülését elodázni az alábbiak közül?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Subnetting&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.  &lt;br /&gt;
# A kiosztott címek használatának korlátozásával.  &lt;br /&gt;
# CIDR&lt;br /&gt;
# Privát IP-cím tartományok használata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Honnan tudja a Mobil IP otthoni ügynök, hogy hol tartózkodik a mobil állomás (mobile node)?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem tudja.&lt;br /&gt;
# A Location Directoryból.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# Lekérdezi a mobil állomást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
* A Location Directoryból: Ilyen nem létezik :)&lt;br /&gt;
* A többi válasz egyike sem helyes: Ha a mobil node távol van, akkor regisztrálnia kell a care-of távoli címét az otthoni ügynöknél&lt;br /&gt;
* Lekérdezi a mobil állomást: Ha nem tudja hol van, hogy tudná lekérdezni?&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adja meg a ::12:0:0:15 címet teljes, rövidítetlen IPv6 cím alakjában!==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 0000:0000:0000:0000:0012:0000:0000:0015&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
Egyszer csupa nullákból álló blokkokat a címben lehet helyettesíteni két kettősponttal, illetve a blokkokban a bevezető nullák elhagytatóak, de legalább egy hexadecimális számnak maradnia kell.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Honnan tudja meg a csomagot küldő végpont az IPv6-ban, hogy mekkora az út mentén a legnagyobb adatkapcsolati keret payload mérete?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A kapcsolati réteg ezt közli  &lt;br /&gt;
# Beállítja a csomagban a Dont Fragment bitet, és a csomópont erre válaszként megküldi az MTU értékét.  &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.  &lt;br /&gt;
# A Path MTU Discovery protokoll használatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
A Path MTU Discovery protokoll IPv4 esetén beállítja a csomagban a Dont Fragment bitet, és a kritikus csomópont erre válaszként megküldi az MTU értékét. IPv6 esetén nincs DF bit, az első csomópont, amelyik nem tudja továbbítani, ICMPv6 üzenettel válaszol, ami tartalmazza az általa kért MTU értéket.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==IPv4 MobilIP esetén mi lehet az ideiglenes címe (Care-of Address) egy mobil terminálnak a meglátogatott hálózatban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az idegen ügynök kioszt neki egy &amp;amp;#8211; a meglátogatott alhálózathoz tartozó &amp;amp;#8211; címet.&lt;br /&gt;
# Nem kap külön Care-of Address címet, hanem az idegen ügynök címén érik utol az otthoni címére érkező csomagok.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.  &lt;br /&gt;
# Megegyezik az otthoni címével.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Miért nem megoldható IPv4 MobilIP esetén, hogy a kezdeményező állomásnak a mobil állomás (mobile node) közvetlenül válaszoljon?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Mert más címről érkezne a válasz, mint amire a kezdeményező fél számít.&lt;br /&gt;
# Mert meg kellene hamisítani az mobil állomásnak (mint feladónak) az IP-címét, s így e csomagok biztonsági okokból nem kerülnének továbbításra.&lt;br /&gt;
# De megoldható - minden esetben.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
* A többi válasz egyike sem helyes : megoldható, de nem minden esetben&lt;br /&gt;
* Mert más címről érkezne a válasz, mint amire a kezdeményező fél számít: Ha megkapja, akkor az otthoni IP címről kapja meg&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Miért alkalmazzák a Dont Fragment bitet az IPv6-ban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nehogy valamelyik router tördelje a csomagot.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# Így lehet megtudni, hogy mekkora az út mentén az MTU.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
Nincs is Don&#039;t fragment bit IPv6-ban, az IPv6 nem tördeli a csomagokat, csak a feladó tördelheti, MTU Path Discovery-t használnak&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mire jó az IPv6 fejléc Flow Label mezője?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Áramkörkapcsolás hozható vele létre.  &lt;br /&gt;
# A többi megadott válasz közül egyik sem helyes.  &lt;br /&gt;
# QoS támogatására alkalmas.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hogyan oldja meg az IPv6, ha a csomagnak különleges kezelést kíván a feladója?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.  &lt;br /&gt;
# A kötelező fejrész után, a &amp;quot;hasznos teher&amp;quot; elé helyezünk kiegészítő fejet, amit a Next Header mezőben &amp;quot;megjelölünk&amp;quot;.&lt;br /&gt;
# A Next Header mezőben lehet elhelyezni a különleges kezelésre vonatkozó információt.  &lt;br /&gt;
# Erre nincs lehetőség, mert megszűnt a fej hosszának opcionális változtatása.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hogyan képezzük a csatlakozási pont azonosítójának egyedi részét (host ID, interfész ID) az IPv6-ban, és ott hány oktett (bájt) hosszú?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A pillanatnyi dátum alapján&lt;br /&gt;
# A MAC címből, és 6 bájt a hossza.&lt;br /&gt;
# Az adatkapcsolati címből, és nyolc oktett a hossza.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyik címtípus nem létezik IPv6-ban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Broadcast&lt;br /&gt;
# Unicast&lt;br /&gt;
# Multicast&lt;br /&gt;
# Anycast&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adja meg a lehető legrövidebb formában az alábbi IPv6-os címet: FF01:0000:0020:0FEA:0000:0000:A50A:0001==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# FF01:0:20:FEA::A50A:1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
* A blokkon belül a bevezető nullák elhagyhatóak, de legalább egy hexadecimális karakternek maradnia kell.&lt;br /&gt;
* Összefüggő csupanulla blokkokat helyettesíteni lehet egyszer a címben :: rövidítéssel.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek a legfőbb egyszerűsítések az IPv6 csomagtovábbításában?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem kell ellenőrző összeget számolni a csomagfejre.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# Nem kell tördelni a csomagokat a közbenső csomópontokon.&lt;br /&gt;
# Nem kell ellenőrizni a csomag fejrészének a hosszát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen megoldás segítségével továbbítja a Mobil IP otthoni ügynök az idegen ügynöknek a csomagokat?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nem továbbít az otthoni ügynök egyetlen csomagot sem az idegen ügynöknek.&lt;br /&gt;
# Becsomagolás (encapsulation), más néven alagutazás (tunelling) segítségével.&lt;br /&gt;
# Hálózati címfordítás (NAT) segítségével.&lt;br /&gt;
# Csak IPv6 segítségével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
A becsomagolást és a tunnelinget nem tartom egymás szinonimájának, mindenesetre a kettő együtt szokott &amp;quot;járni&amp;quot;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A címtartomány hányadrészét jelölték ki az IPv6-ban egyedi (unicast) címek részére?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A felét.&lt;br /&gt;
# A nyolcad részét.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
# A tizenhatod részét.&lt;br /&gt;
# A negyed részét. &lt;br /&gt;
# Egyik válasz sem jó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
első 3 bitből derül ki, ami csak 001 lehet a 8 lehetőségből&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az IPv6 fejlécének egyes részei hasonló funkciókat látnak el, mint az IPv4 bizonyos részei. Az alábbiakban (IPv4 -&amp;gt; IPv6 alakban) megadott összerendelések közül melyek helyesek?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hop Limit -&amp;gt; TTL&lt;br /&gt;
# A többi megadott válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# ToS -&amp;gt; Traffic Class&lt;br /&gt;
# Flow Label -&amp;gt; Identification&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
Hop Limit -&amp;gt; TTL : ugyan megegyezik, de IPv6 -&amp;gt; IPv4 alakban írták&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Jelölje be az alábbi architekturális/protokoll elemek közül azokat, amelyek a MobilIP IPv4 és IPv6 verziójában is szerepelnek!==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Speciális idegen ügynök (Foreign Agent) router&lt;br /&gt;
# Care-of Address&lt;br /&gt;
# A többi megadott lehetőség közül egyik sem  &lt;br /&gt;
# Home Address&lt;br /&gt;
# Otthoni Ügynök (Home Agent)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
Nem kell idegen ügynök IPv6-ban: a szomszéd felderítés és a cím autokonfiguráció kiváltja&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Miért kell az otthoni ügynöknek alagúton továbbítania az elvándorolt node részére érkező csomagokat?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Ez biztosítja, hogy a feladó csomagjai változatlanul, csak újfent becsomagolva jutnak el a címzetthez&lt;br /&gt;
# Mert a címzetthez csak úgy juthatnak el a csomagok, ha a továbbításban résztvevő csomópontok a node ideiglenes (care-of address) címét látják&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hányszor nagyobb a legrövidebb legális IPv6 fejrész a legrövidebb legális IPv4 fejrészhez képest? Az eredményt számmal adja meg!==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;/onlyinclude&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megjegyzés: nem minden válaszban vagyunk teljesen biztosak - de ezeket a diákból szedtük, úgyhogy reméljük hogy ezt kérik számon&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Zovits</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=SzgHalok_3._teszt_(WLAN,_BWA_(Bluetooth,_!WiMAX),_Kapcsol%C3%A1s,_jelz%C3%A9s,_c%C3%ADmz%C3%A9s)&amp;diff=173822</id>
		<title>SzgHalok 3. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, !WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=SzgHalok_3._teszt_(WLAN,_BWA_(Bluetooth,_!WiMAX),_Kapcsol%C3%A1s,_jelz%C3%A9s,_c%C3%ADmz%C3%A9s)&amp;diff=173822"/>
		<updated>2013-12-19T16:36:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Zovits: A scatternetben lehet olyan eszköz, ami egyszerre master és slave&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Hálók}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Hálók 2009. 3&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;onlyinclude&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiakban a WiFi csatornák a frekvenciatartománybeli sorrendnek megfelelő sorszámmal adottak. Mely eset(ek)ben nem lesz átlapolódó csatorna, ha egyszerre az adott csatornákat kívánjuk használni? (A feladatban a 2,4 GHz-es sávban 13 csatornát feltételezünk.)==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 1; 2 ; 3 &lt;br /&gt;
# Minden felsorolt konfiguráció esetén lesz átlapolódás. &lt;br /&gt;
# 2; 5; 11 &lt;br /&gt;
# 1; 6; 13&lt;br /&gt;
# 4; 8; 13 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek az áramkörkapcsolás legfontosabb jellemzői?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincs forgalom-torlódás csak kiszolgálás előtti esetleges blokkolás.&lt;br /&gt;
# A kommunikáló végpontok között kiépülő fizikai csatorna dedikált használatú.&lt;br /&gt;
# Fizikai kapcsolat épül ki a kommunikáló végpontok között.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# A csomópontok tárolás-mentesen továbbítják a felhasználói információt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely(ek) WLAN működési módok?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Kiegyenlített &lt;br /&gt;
# Logikai gyűrű &lt;br /&gt;
# Mesh&lt;br /&gt;
# Infrastrukturális&lt;br /&gt;
# Ad-hoc&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mikor lehet érdemes használni az RTS/CTS módszert?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak hibakereséshez. &lt;br /&gt;
# Ha sok a nagy forgalmú állomás.&lt;br /&gt;
# Ha a WLAN-állomások egymáshoz nagyon közel vannak. &lt;br /&gt;
# Ha előfordulhat a rejtett állomás probléma.&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi okozza a blokkolást az áramkörkapcsolt hálózat csomópontjában (kapcsolójában) forgalmi túlterheléskor?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A csomópont valamennyi tárolója már megtelt. &lt;br /&gt;
# A kívánt kimenet már használatban van egy másik csatorna számára.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Nincs szabad út a kapcsolóban az összekötni kívánt be- és kimenet között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi szabványok közül mely(ek) használhat(nak) FHSS-t?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A felsoroltak közül egyik sem használhat FHSS-t. &lt;br /&gt;
# 802.11&lt;br /&gt;
# 802.3 &lt;br /&gt;
# 802.15.1&lt;br /&gt;
# 802.16&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
==Az alábbi szabványos technológiák közül mely(ek) használhat(nak) FHSS-t?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
# WiMAX &lt;br /&gt;
# Ethernet &lt;br /&gt;
# A felsoroltak közül egyik sem használhat FHSS-t. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az összeköttetés-mentes módon működő csomagkapcsolt hálózatban nincs a kommunikáló végpontok között előre &amp;quot;kiépített&amp;quot; (lerögzített) összeköttetés, minden csomagot valamennyi érintett csomópont &amp;quot;emlékezet nélkül&amp;quot; megvizsgál és csomagonként egyedi döntést hozva továbbít.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.15 WPAN és a 802.16 WMAN szabványok egyaránt magukba foglalják a logikai link-vezérlést is.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül milyen modulációt alkalmazhat egy 802.11-es szabványt megvalósító eszköz?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi felsorolt válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# DSSS&lt;br /&gt;
# FHSS&lt;br /&gt;
# OFDM&lt;br /&gt;
# FM (frekvenciamoduláció) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
* DSSS : 802.11b, 802.11-1997, ...&lt;br /&gt;
* FHSS : 802.11-1997&lt;br /&gt;
* OFDM : 802.11a, ...&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Miért használnak 4 MAC címet a 802.11 protokollban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A cím megismétlésére használják, hogy a rádiós közegen előforduló gyakoribb bithiba miatt sérülő cím biztosan ép maradjon. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
# Ezáltal lehet egyértelművé tenni, hogy a keret honnan hová megy.&lt;br /&gt;
# Jelenleg csak 2 címet használnak belőle, de a jövőbeli funkciók számára hoztak létre további 2 címmezőt. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.11-nek melyik közeg-hozzáférési módszere használja a Network Allocation Vectort?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az RTS/CTS használja.&lt;br /&gt;
# A PCF használja. &lt;br /&gt;
# A 802.11-ben a Network Allocation Vectort nem használják. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mely állítás igaz blokkolással kapcsolatban a csomagkapcsolók esetén?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A csomagkapcsolás velejárója a forgalmi túlterhelésnél bekövetkező csomag(forgalom)torlódás.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# A torlódás eredménye az átlagosnál nagyobb csomagkésleltetés, esetleg csomagvesztés.&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolással megegyező módon nem jön létre blokkolás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek a hálózatok alapvető működési módjai?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# áramkör-kapcsolt működésmód&lt;br /&gt;
# összeköttetés-mentes működés&lt;br /&gt;
# összeköttetés alapú működés&lt;br /&gt;
# csomagkapcsolt működésmód&lt;br /&gt;
# A többi válasz küzül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=Indoklás&lt;br /&gt;
|szöveg= &lt;br /&gt;
Az összeköttetés alapú/mentes szerintem nem alapvető, mivel a csomagkapcsolt egy-egy esetei.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a viszonya az IEEE 802.11 szabványcsaládnak és a Wi-Fi Alliance&amp;amp;#8211;nek egymáshoz?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A Wi-Fi Alliance lényegében együttműködés a gyártók és a piaci szereplők között a szabvány bevezetésére&lt;br /&gt;
# Egyik válasz sem jó. &lt;br /&gt;
# Gyakorlatilag ugyanaz a &amp;quot;viszony&amp;quot;, mint a 802.16 szabvány és a WiMAX forum között&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely WLAN-szabvány(ok) elméleti maximális sebessége 54 Mbit/s?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 802.11g&lt;br /&gt;
# 802.11a&lt;br /&gt;
# 802.11b &lt;br /&gt;
# 802.11n &lt;br /&gt;
# A többi válasz küzül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely módszer(ek) segítségével lehet az ütközéseket elkerülni a 802.11 protokollban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# RTS/CTS módszerrel.&lt;br /&gt;
# DCF móddal.&lt;br /&gt;
# A többi felsorolt válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
# Ütközésdetektálással. &lt;br /&gt;
# PCF móddal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A Bluetooth piconetben egyidejűleg legfeljebb 255 Slave állomás lehet aktív.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az adatszóró (broadcast) hálózatokkal kapcsolatban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Lényegében áramkörkapcsolást végeznek. &lt;br /&gt;
# Nem alkalmaznak kapcsolást a végpontok közötti kommunikációs csatornák létrehozására.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Jellegzetesen lokális környezetben működnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.11-es WLAN-ok a kódosztású többszörös hozzáférés következtében váltak hatékonnyá.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
==Miért nincs ütközésdetektálás a 802.11 közeghozzáférési protokollban? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincs rá szükség a kódosztású többszörös hozzáférés miatt. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Mert a rádiócsatornán nem tudja az aktív állomás detektálni, hogy egyedül használja-e a csatornát.&lt;br /&gt;
# Van ütközésdetektálás a 802.11 protokollban. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen üzenet(eke)t használ az RTS/CTS módszer?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
# DCF &lt;br /&gt;
# PCF &lt;br /&gt;
# RTS&lt;br /&gt;
# CTS&lt;br /&gt;
# Az RTS/CTS nem használ üzeneteket. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mely állítás(ok) igaz(ak) az alábbiak közül a WLAN mesh-sel kapcsolatban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A hálózatban szereplő csomópontok egyenrangúak. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
# A csomópontok egymáson keresztül is továbbíthatnak információt.&lt;br /&gt;
# A 802.11s szabvány írja le.&lt;br /&gt;
# Az adatsebesség nem függ attól, hogy átlagosan hány ugráson (hop) keresztül kerül továbbításra az információ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mire kell gondosan ügyelni WLAN-ok alkalmazása esetén?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Egy WLAN hálózatban mindig csak páros számú eszköz található. &lt;br /&gt;
# Nem szabad külön gyártótól származó WiFi jelzéssel eszközöket használni, mert azok általában nem kompatibilisek. &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# A titkosítás nélküli rádiócsatornán keresztül bárki könnyen lehallgathatja az üzeneteinket.&lt;br /&gt;
# Ne legyenek azonos frekvencián üzemelő AP-k egymáshoz túl közel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek lehetnek az alábbiak közül a WiMAX fontosabb alkalmazási területei?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Otthoni felhasználók Internet-elérésének biztosítása.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Wi-Fi hotspot-ok, mobil bázisállomások gerinchálózatakénti működés.&lt;br /&gt;
# Egyetemi campusok, ipari telephelyek lefedése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.16 számára a WiMAX olyan, mint a 802.11 számára a ....==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az adás után legkorábban mennyi idővel később adhat újra egy ad-hoc módú WLAN-állomás?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# DIFS&lt;br /&gt;
# CIFS &lt;br /&gt;
# SIFS &lt;br /&gt;
# PIFS &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi jelenti a legfőbb különbséget az áramkör- és a csomagkapcsolás között a csatornahasználat szempontjából?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A csomagkapcsolás dedikált csatornákat alkalmaz. &lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolás osztottan használja a csatornákat. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen lényeges eltérések vannak a 802.11 és a 802.3 keretek között?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Nincsen semmi különbség a 802.11 és a 802.3 keretek között. &lt;br /&gt;
# Az FCS mezőben használt CRC hosszabb a 802.11-ben, mert a rádiós közegen sokkal nagyobb védelem kell. &lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# A 802.11 MAC címei sokkal rövidebbek, mert kevesebb eszközt kell csak megcímezni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek a fő jellemzői a Bluetooth fizikai rétegének (&amp;quot;rádiós interfész&amp;quot;)?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Frequency Division Duplex (FDD) módszer az adás-vétel megvalósítására. &lt;br /&gt;
# FHSS modulációs eljárást használ.&lt;br /&gt;
# A 2,4 GHz-es ISM sávban működik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a scatternetre?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Több piconet alkotja.&lt;br /&gt;
# Több Master is lehet benne.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Lehet olyan eszköz, mely egyszerre lehet Master és Slave szerepben is.&lt;br /&gt;
# A Bluetooth szabvány tartalmazza a scatternetek kialakításának és működésének leírását. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.11-ben a PCF közeg-hozzáférési módszer lényegében lekérdezést használ a többszörös hozzáférés vezérlésére.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Melyek a 802.15.1 szabvány protokoll architektúrájának a jellemzői?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak a fizikai réteg leírását tartalmazza. &lt;br /&gt;
# Saját rétegezett architektúrája van.&lt;br /&gt;
# A &amp;quot;Transport protocols&amp;quot; néven egy alsó réteget, és &amp;quot;middleware protocols&amp;quot; néven egy felső réteget definiál&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen működési fázisokat alkalmaznak az összeköttetés alapú módon működő hálózatokban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# összeköttetés felépítése&lt;br /&gt;
# felhasználói információ-átvitel&lt;br /&gt;
# forgalom lekérdezése &lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# összeköttetés lebontása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Miért előnyös a csomagkapcsolásban a továbbított adategységek méretének korlátozása?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes. &lt;br /&gt;
# Nem okoz beláthatatlan időtartamú foglaltságot a továbbítási útvonalon egy-egy adategység (komplett üzenet).&lt;br /&gt;
# Mert így csökken a keretezésből adódó késleltetés.&lt;br /&gt;
# A továbbított csomag meghibásodása esetén kedvezőbb lehet a csatorna kihasználtsága.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az infrastruktúra alapú WLAN hálózati elrendezés csak egy Basic Service Set-et használhat.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely frekvenciát használhat egy WiFi-eszköz?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 3,5 GHz &lt;br /&gt;
# 2,4 GHz&lt;br /&gt;
# A többi felsorolt válasz közül egyik sem helyes. &lt;br /&gt;
# 900 MHz &lt;br /&gt;
# 5 GHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbi szabványos technológiák közül mely(ek) használhat(nak) OFDM-et?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# WiMAX&lt;br /&gt;
# Ethernet&lt;br /&gt;
# A felsoroltak közül egyik sem használhat OFDM-et. &lt;br /&gt;
# WiFi&lt;br /&gt;
# Bluetooth&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
==Jelölje meg a hamis állítás(oka)t az alábbiak közül!==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolt hálózat működése csak összeköttetés-mentes módon lehetséges.&lt;br /&gt;
# A csomagkapcsolt hálózat csak összeköttetés-mentes módon működhet.&lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolt hálózat csak összeköttetés alapú módon működhet. &lt;br /&gt;
# Az áramkörkapcsolt hálózat működhet összeköttetés alapú és összeköttetés-mentes módon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.11-ben alkalmazott ütközéselkerülés (Collision Avoidance) sokkal nagyobb hálózati kihasználtságot tesz lehetővé, mint az ütközésdetektálás.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen alapvető módokon lehet továbbítani a felhasználói jelzéseket a hálózatban?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# A többi válasz közül egyik sem helyes.&lt;br /&gt;
# Sávon kívüli (out-of-band) módszerrel.&lt;br /&gt;
# Sávon belüli (in-band) módszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Milyen absztrakt alkotóelemekből építhetők fel az információtovábbító hálózatok?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# fényvezetőkből&lt;br /&gt;
# végpontokból (end system)&lt;br /&gt;
# csomópontokból (node)&lt;br /&gt;
# rádiócsatornákból&lt;br /&gt;
# többi válasz egyike sem helyes&lt;br /&gt;
# összeköttetésekből (link)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Mi a lényeges eltérés az IEEE 802.11-es WLAN szabványváltozatok között?==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Csak némelyikük kompatibilis az új 802.16 szabvánnyal.&lt;br /&gt;
# Eltérő módon alakítják ki a kereteket.&lt;br /&gt;
# Más a logikai link-vezérlésük.&lt;br /&gt;
# A többi válasz egyike sem helyes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A 802.16 fizikai rétegbeli jellemzőit úgynevezett profilok írják le.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Az alábbiak közül mely(ek) jelölhet(nek) mobil WiMAX szabványt? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=+}}&lt;br /&gt;
# 802.15.3&lt;br /&gt;
# 802.3z&lt;br /&gt;
# 802.15.1&lt;br /&gt;
# 802.16d &lt;br /&gt;
# 802.11a&lt;br /&gt;
# 802.16e&lt;br /&gt;
# 802.11s &lt;br /&gt;
&amp;lt;/onlyinclude&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Zovits</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&amp;diff=173700</id>
		<title>Algoritmuselmélet (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(r%C3%A9gi)&amp;diff=173700"/>
		<updated>2013-12-18T16:44:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Zovits: Kőrösi Attila már BSZ2-t tanít, a linket eltávolítottam&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Algoritmuselmélet&lt;br /&gt;
|targykod=VISZA213&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=SZIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA213/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/&lt;br /&gt;
|levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
===Előtanulmányi rend===&lt;br /&gt;
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A szorgalmi időszakban===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér. A ZH eredménye kedvezõ esetben feljavíthatja a vizsga eredményét is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható. A pótpótZH eredménye már nem számítható bele a vizsgába.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; Írásbeli. Az írásbeli vizsga után egy megajánlott jegyet kapsz, ami vagy a vizsgapontszám (V), vagy (ha ez legalább elégséges és a (pót)ZH eredménye jobb, mint a vizsgáé) a (pót)ZH és vizsgapontszám átlaga alapján számítódik. Az írásbeli vizsgát szóbeli vizsga követheti. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen egy jegyet lehet javítani, de rontani is. A feltett kérdés függ attól is, hogy hány pont kell a jobb jegyhez, illetve, hogy az milyen jegy.&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt; P= max\left(\frac{ZH+V}{2},V\right)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
!P !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 31 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|32 - 43 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|44 - 55 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|56 - 67 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|68 - 80 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A félévvégi jegy a (pót)ZH eredményének figyelembe vételével kialakult vizsgajegy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előadáshoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A tankönyv:  Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról&lt;br /&gt;
**[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ Javascript útvonalkereső demo] (tehát java plugin nélkül is megy!): A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point&lt;br /&gt;
**[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Gyakorlathoz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Kőrösi Attila&#039;&#039;&#039; 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] &#039;&#039;&#039;(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]&#039;&#039;&#039; gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrisebb változat :  21-Sep-2012 11:32)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Videó==&lt;br /&gt;
2010 tavaszán [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEALGO videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013&lt;br /&gt;
** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)&lt;br /&gt;
** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)&lt;br /&gt;
** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012&lt;br /&gt;
** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011&lt;br /&gt;
** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül&lt;br /&gt;
** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010&lt;br /&gt;
** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
*2012-13 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012-13 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2011-12 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással&lt;br /&gt;
**[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy fentvan video.bme.hu-n viszont érdemes bejárni órára, illetve gyakorlatra, mert a feladatok, problémák, eljárások megértésében nagymértékben segítséget nyújt. A gyakorlatvezetők a lehető legjobban megpróbálják elmagyarázni az anyagot, ha pedig nemértés üti fel fejét, szívesen segítenek, elmondják akár mégegyszer, új példát hoznak a tananyag könnyebb megértése érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajánlani tudom csak Kőrösi Attila gyakorlatát. (2012.ősz by Fityusz)&lt;br /&gt;
Ezen felül pedig érdemes a vizsga előtti konzultációra elmenni, hasznos lehet! (by Fityusz)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erősen ajánlani tudom a [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEALGO videókat], főképp a &#039;&#039;&#039;gyakorlat videókat&#039;&#039;&#039; (de az előadás videók is hasznosak vizsgához!), ill. a [[Algoritmuselmélet#Seg.C3.A9danyagok | Segédanyagoknál]] lévő gyakorlati anyagokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hasznos linkek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.cs.bme.hu/algel hivatalos oldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Freidl Katalin] előadó oldala(egyenes)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Zovits</name></author>
	</entry>
</feed>