VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Befektetések

2016-12-08T16:00:41Z

Zolnai Dániel: /* Vélemények */

{{Tantárgy
| név = Befektetések
| tárgykód = BMEGT35M004
| szak =
| kredit = 2
| félév = tavasz
| kereszt =
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka = diasorok átnézése
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad =
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6628
}}

== Követelmények ==
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező, a diasorok és a jegyzet felkerülnek a tárgyhonlapra. Ennek ellenére megéri bejárni, mert Bohák András nagyon érdekes órákat tart.
*'''NagyZH:''' A félév során két zárthelyit kell teljesíteni. Külön-külön nincs minimumpont, viszont csak az egyik zárthelyi pótolható.
**Az első ZH 25 darab igaz-hamis és 20 darab 4 válaszlehetőséges feleletválasztós tesztkérdésből áll. Az igaz-hamis esetén minden jó válasz +1 pontot, minden rossz válasz pedig -1 pontot ér - A reklamációk elkerülése végett mindenki +2 ajándékpontról indul. A feleletválasztós tesztek esetén mindig csak egy helyes válasz van, melyért +2 pont jár. Pontlevonás ez esetben nincs.
**A második ZH hasonló felépítésű, 15 darab igaz-hamissal és 10 darab feleletválasztós tesztkérdéssel.
*'''Bónusz pontok:''' A félév második felében az egyik előadáson megrendeznek egy kis házi "INTRADAY" nevű versenyt. 3-5 fős csapatokban lehet beszállni és legalább 10 termékkel kell kereskedni, legalább 15 tranzakcióban. A végelszámolásban +5 pont szerezhető a részvétellel.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:
**50 - 59 Elégséges
**60 - 69 Közepes
**70 - 84 Jó
**85-100 Jeles

== 1. Zárthelyi ==

'''<span style="color: red">A kvízekben hibák előfordulhatnak!</span>'''

*[[Befektetések - 1. ZH igaz-hamis kvíz|Igaz-hamis kvíz]]
*[[Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz|Feleletválasztós kvíz]]
*[[Média:Bef_kidolgozas_2012.pdf‎|2012-es kidolgozás]] - Kiskérdés, nagykérdés, igaz-hamis.
*2016. tavaszi zárthelyik: [[Média:Befekt_2016_1zh_Acsop.pdf‎|A csoport]], [[Média:Befekt_2016_1zh_Ccsop.pdf‎|C csoport]] és [[Média:Befekt_2016_1zh_Dcsop.pdf‎|D csoport]] - Mindegyik kérdés megoldásokkal együtt bekerült a fent linkelt kvízekbe is!

== 2. Zárthelyi ==

'''<span style="color: red">A ZH előtt 1-2 nappal várható, hogy a 3 fent lévő régi ZH-ból, kvíz készül!</span>'''

*[[Befektetések - 2. ZH igaz-hamis kvíz|Igaz-hamis kvíz]]
*[[Befektetések - 2. ZH feleletválasztós kvíz|Feleletválasztós kvíz]]

*[[Média:Bef_kidolgozas_2015.pdf‎ |2015-ös kidolgozás]]
*2016. tavaszi zárthelyik: [[Média:Befekt_2016_2zh_Acsop.pdf‎|A csoport]], [[Média:Befekt_2016_2zh_Bcsop.pdf‎|B csoport]], [[Média:Befektetesek_2016_05_10_C.pdf‎|C csoport]] és [[Média:Befektetesek_2016_05_10_D.pdf‎|D csoport]]
*[[Média:befektetesek_2015_05_08_C.JPG |2015 második ZH]] - C csoport. A megoldások egy része hibás!
*[[Média:befektetesek_2015_05_08_D.JPG |2015 második ZH]] - D csoport. A megoldások egy része hibás!
*[[Média:befektetesek_2014zh2.pdf |2014 második ZH]] - A megoldások egy része hibás.

== Vélemények ==

*Egész érdekes előadásokat tart a fickó, és nagyon pörög, nem nagyon lehet elaludni. Én nem terveztem bejárni, de végül bent voltam minden órán, és sok újat megtudtam a gazdaság működéséről, bankokról, pénzről... nem olyan száraz valami, mint a többi gazdasági tárgy. - 2015, tavasz
*Továbbra is ugyanaz az előadó tartja, kiváló stílusban. Érdemes felvenni, sőt bejárni. - 2016, tavasz
* 2016 őszén csak angolul indult a tárgy, de felvehető volt bárki számára. Az angol kurzuson csak egy ZH van év végén (ugyanúgy igaz-hamis), ami bejárással plusz egy óra tanulással 80%-ra min. teljesíthető. Emellett kell még írni egy 3000-5000 szavas esszét, egy listából választott témából. Az előadások érdekesek, egy alkalommal csak ~10 slide van levetítve, a tanár úr rengeteget példát hoz, és jól is magyarázza el a fogalmakat. Nekünk katalógus is volt, min. 70%-án az óráknak ott kellett lenni. Félév elején 0-ról indulunk, nem kell más gazdasági előismeret hozzá. Csak ajánlani tudom.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Befektetések

2016-12-08T15:59:06Z

Zolnai Dániel: 2016 őszi vélemények.

{{Tantárgy
| név = Befektetések
| tárgykód = BMEGT35M004
| szak =
| kredit = 2
| félév = tavasz
| kereszt =
| tanszék = GTK-ÜTI
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka = diasorok átnézése
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad =
| tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6628
}}

== Követelmények ==
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező, a diasorok és a jegyzet felkerülnek a tárgyhonlapra. Ennek ellenére megéri bejárni, mert Bohák András nagyon érdekes órákat tart.
*'''NagyZH:''' A félév során két zárthelyit kell teljesíteni. Külön-külön nincs minimumpont, viszont csak az egyik zárthelyi pótolható.
**Az első ZH 25 darab igaz-hamis és 20 darab 4 válaszlehetőséges feleletválasztós tesztkérdésből áll. Az igaz-hamis esetén minden jó válasz +1 pontot, minden rossz válasz pedig -1 pontot ér - A reklamációk elkerülése végett mindenki +2 ajándékpontról indul. A feleletválasztós tesztek esetén mindig csak egy helyes válasz van, melyért +2 pont jár. Pontlevonás ez esetben nincs.
**A második ZH hasonló felépítésű, 15 darab igaz-hamissal és 10 darab feleletválasztós tesztkérdéssel.
*'''Bónusz pontok:''' A félév második felében az egyik előadáson megrendeznek egy kis házi "INTRADAY" nevű versenyt. 3-5 fős csapatokban lehet beszállni és legalább 10 termékkel kell kereskedni, legalább 15 tranzakcióban. A végelszámolásban +5 pont szerezhető a részvétellel.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:
**50 - 59 Elégséges
**60 - 69 Közepes
**70 - 84 Jó
**85-100 Jeles

== 1. Zárthelyi ==

'''<span style="color: red">A kvízekben hibák előfordulhatnak!</span>'''

*[[Befektetések - 1. ZH igaz-hamis kvíz|Igaz-hamis kvíz]]
*[[Befektetések - 1. ZH feleletválasztós kvíz|Feleletválasztós kvíz]]
*[[Média:Bef_kidolgozas_2012.pdf‎|2012-es kidolgozás]] - Kiskérdés, nagykérdés, igaz-hamis.
*2016. tavaszi zárthelyik: [[Média:Befekt_2016_1zh_Acsop.pdf‎|A csoport]], [[Média:Befekt_2016_1zh_Ccsop.pdf‎|C csoport]] és [[Média:Befekt_2016_1zh_Dcsop.pdf‎|D csoport]] - Mindegyik kérdés megoldásokkal együtt bekerült a fent linkelt kvízekbe is!

== 2. Zárthelyi ==

'''<span style="color: red">A ZH előtt 1-2 nappal várható, hogy a 3 fent lévő régi ZH-ból, kvíz készül!</span>'''

*[[Befektetések - 2. ZH igaz-hamis kvíz|Igaz-hamis kvíz]]
*[[Befektetések - 2. ZH feleletválasztós kvíz|Feleletválasztós kvíz]]

*[[Média:Bef_kidolgozas_2015.pdf‎ |2015-ös kidolgozás]]
*2016. tavaszi zárthelyik: [[Média:Befekt_2016_2zh_Acsop.pdf‎|A csoport]], [[Média:Befekt_2016_2zh_Bcsop.pdf‎|B csoport]], [[Média:Befektetesek_2016_05_10_C.pdf‎|C csoport]] és [[Média:Befektetesek_2016_05_10_D.pdf‎|D csoport]]
*[[Média:befektetesek_2015_05_08_C.JPG |2015 második ZH]] - C csoport. A megoldások egy része hibás!
*[[Média:befektetesek_2015_05_08_D.JPG |2015 második ZH]] - D csoport. A megoldások egy része hibás!
*[[Média:befektetesek_2014zh2.pdf |2014 második ZH]] - A megoldások egy része hibás.

== Vélemények ==

*Egész érdekes előadásokat tart a fickó, és nagyon pörög, nem nagyon lehet elaludni. Én nem terveztem bejárni, de végül bent voltam minden órán, és sok újat megtudtam a gazdaság működéséről, bankokról, pénzről... nem olyan száraz valami, mint a többi gazdasági tárgy. - 2015, tavasz
*Továbbra is ugyanaz az előadó tartja, kiváló stílusban. Érdemes felvenni, sőt bejárni. - 2016, tavasz
* 2016 őszén csak angolul indult a tárgy, de felvehető volt bárki számára. Az angol kurzuson csak egy ZH van év végén (ugyanúgy igaz-hamis), ami bejárással plusz egy óra tanulással 80%-ra min. teljesíthető. Emellett kell még írni egy 3000-5000 szavas esszét, egy listából választott témából. Az előadások érdekesek, egy alkalommal csak ~10 slide van levetítve, a tanár úr rengeteget példát hoz, és jól is magyarázza el a fogalmakat. A kérdések a ZH-ban trükkösek, és mivel nincs sok magyarázat a ppt-ken, bejárás nélkül sokkal nehezebben is teljesíthető. Nekünk katalóguso is volt, min. 70%-án az óráknak ott kellett lenni. Félév elején 0-ról indulunk, nem kell más gazdasági előismeret hozzá. Csak ajánlani tudom.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}
{{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}

Elosztott rendszerek

2015-06-15T20:24:34Z

Zolnai Dániel: /* Vizsga */

{{Tantárgy
| név = Elosztott rendszerek
| tárgykód = VIAUM124
| szak = InfoMsc - AlkInfo
| kredit = 4
| félév = tavasz
| kereszt = nincs, és nem is kell
| tanszék = AUT
| jelenlét = nincs
| minmunka = ZH+Vizsga
| labor = ősszel
| kiszh = 0
| nagyzh = 1
| hf = 0
| vizsga = Van
| levlista = alkinfo-msc{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM124/
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM124
}}

*[[ElosztottRendszerek | Régebbi segédanyagok]]

==ZH==
* [[:Média:elosztott_mintaZh_2015tavasz_kidolgozas.docx | Minta ZH kidolgozás 2015 tavasz]]
* [[:Média:elosztott_kerdesek_2015tavasz.pdf | Várható kérdések kidolgozás 2015 tavasz]]
* [[:Média:elosztott_jegyzet2015.pdf | 2015-ös dia kivonat / jegyzet]]
* [[:Média:elosztott_jegyzetfull.doc | Jegyzet*]]
* [[:Média:elosztott_kidolgozas_regi.doc | Kérdések kidolgozás* ]]
(*-gal jelölt anyagok 2015 előttiek, de jól használhatóak megfelelő körültekintéssel. Nem minden kell belőlük, illetve van olyan új anyagrész ami nincs meg bennük.)

==Vizsga==
===Tipikus ZH/Vizsga kérdések===
* elosztott rendszerek előnyei a központosított rendszer előnyeivel
* GIOP protokoll (General Inter ORB Protocol) üzenet típusai, üzenet tartalma
* COM objektum típusok[[Fájl:[[Fájl:Egyszerikép.jpg]][[Fájl:[[Fájl:Egyszerikép.jpg]][[Fájl:[[Fájl:Egyszerikép.jpg]]]]]]]]

===2013.06.06 vizsga===
# GIOP ismertetése (15 pont)
# 10 db Middleware szolgáltatás, ebből 5-öt részletesen kifejteni (15 pont)
# COM és CORBA technológiák különbségei (10 db különbség) (20 pont)
# Objektum relációs leképezés fogalmai, hogyan oldható ez meg JPA-val. (15 pont)
# EJB-ben időzítés megoldása+szekvencia diagram (15 pont)
# Milyen problémát old meg az XML web szolgáltatások?, mi a megoldás kulcsa?. Mik a hozzá kapcsoló szabványok? Mik a WS-* szabványok?, sorolj fel hármat. (20 pont)

===2013.05.30 vizsga===
# elosztott rendszerek vs centralizált különbségei
# COM interfészek felsorolása (5db), részletezd
# GIOP
# integrációs megoldásokból 4 db
# EJB tranzakciós attributumok, mire jók, sorold fel, részletezd
# .NET remoting fogalmai, működése általánosságban, hogyan lehet objektumokat létrehozni
# WCF: mi és mire jó a binding, objektumok szálkezelése

===2015.06.15 vizsga===
# GIOP
# COM vs CORBA különbségek (10 db)
# Elosztott rendszer 10 átlátszósága
# Szemantika megadási módszerek
# Konkrét szintaxis megadási módszerek
# Particionálás, fragmentálás, replikáció
# Modellfeldolgozási módszerek összehasonlítása
# Adott gráf feldolgozása, hogy a kívánt eredmény szülessen
# Funkciómodellezés feladat
# DEVS modellezés feladat (beléptető kapu 3 számjeggyel, jó / rossz kódok kezelése)

*[[ElosztottRendszerekVizsga20050526]]
*[[ElosztottRendszerekVizsga20110612]]

==ZH==
===2006.04.24. minta zh===
# Kifejteni miért fontos az elosztott rendszer (centralizált/elosztott rendszer összehasonlítása).
#* centralizált rendszer előnyei
#** könnyen adminisztrálható
#** nagy megbízhatóság redundáns hardverrel biztosítható
#** szakértőket biztosít a szállító
#* elosztott rendszer előnyei
#** rugalmas
#** horizontálisan is skálázható
#** nagy teljesítményű
#** dinamikus feladatelosztással megbízhatóvá tehető
#** jó ár/teljesítmény
#** a rendszer bizonságkritikus részei jól szeparálhatók
# Komponens alapú fejlesztés előnyei és hátrányai.
#* komponensek külön fejleszthetők
#* interfész és implementáció külön van választva
#* interfész is bővíthető (örökléssel vagy aggregációval)
#* elég csak a bináris kódot kiadni a megrendelőnek
#* konténer biztosítja a middleware-t szabványos felületen keresztül
#* deklaratív leíró file, adminsztrációs felület biztosított hozzá
#* komponens technológiák egymás között nem átjárhatók
# Milyen típusú servereket ismer a COM-ban?
#* in-process: komponens a kliens processzében fut. Gyors, de csak szinkron hívás van és egy hibás komponens magával ránthatja a klienst is. Pl. VB
#** in-process handler: felüldefiniálható a standard marshalling. Pl. .NET Application Domains
#* local server (out-process): a szerver (tipikusan .dll) külön processzben fut, ha elszáll, a kliens csak timeoutot kap. Stabil, de lassabb, mint az in-process
#* remote server: a szerver távoli gépen is futhat, a hozzáférés transzparens. Ez jelenti a legnagyobb overheadet. Pl. DCOM
# Middleware szolgáltatások (10 db), ezek közül néhányat kifejteni.
#* névfeloldás, security, tranzakciókezelés, object pooling, perzisztencia, load balancing, életciklus management, szálkezelés, event/notify, messaging
# GIOP protokoll.
#* GIOP Fejléc: magic string, verzió, byte sorrend, üzenet típus (1-7), üzenet méret
## RequestMessage (K->S) — kérés: GIOP header, Message header (objektum azonosító, metódus, szolgáltatások, aszinkron kérés azonosító), Body (metódus paraméterek)
## ReplyMessage (S->K) — válasz a kérésre: GIOP header, Reply header (válasz azonosító (mire válasz?), státusz kód), Body (visszatérési érték, hibainfó)
## CancelRequest (K->S) — aszinkron kérés megszakítása: GIOP header, kérés ID
## LocateRequest (K->S) — objektum megpingelése: GIOP header, objektum ID
## LocateReply (S->K) — ping válasz
## CloseConnection (S->K) — kapcsolat befejezése
## MessageError (K<->S) — hiba
# .NET framework fő részei (esetleg volt szó .NET remotingról, de erre pontosan nem emlékszem). <ul><table border="1" cellspacing="1" cellpadding="2"><tr><td> Subsystems: <table style="width:100%; text-align:center;" border="1"><tr><td> Web services </td><td> WinForms </td><td> ADO.NET </td><td> XML </td><td> ... </td></tr></table> </td></tr><tr><td> Base Class Library: ~5000 osztály </td></tr><tr><td> CLR: <table border="1" cellpadding="2" style="width:90%; text-align:center;"><tr><td> '''Garbage collector''' </td><td> Type checker </td><td> Debugging </td><td> Threading </td><td>Code checker</td></tr><tr><td> InterOp </td><td> COM </td><td> Remoting </td><td> '''JIT compiler''' </td><td> </td></tr></table> </td></tr><tr><td> ClassLoader </td></tr></table>Bővebb infó angolul [http://www.c-sharpcorner.com/UploadFile/chandrakantpp/UnderstandingFrameworkatglance11292005013851AM/UnderstandingFrameworkatglance.aspx?ArticleID=78f8b8b0-c67e-4061-81af-e30779f915ab itt]</ul>
# Web service, milyen célra használható?
#* integráció különböző platformok között
#* külső cég által fejlesztett komponensek felhasználása
#* üzleti folyamatok tervezése
#* fejlesztési paradigma
# J2EE architektúra [http://kepfeltoltes.hu/130322/j2ee_appserver_www.kepfeltoltes.hu_.png ábrával], [http://uml2006.infojarda.hu/EJB_1.pdf forrás]

{{Lábléc - Alkalmazott informatika szakirány}}