VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Üzleti jog

2014-05-21T09:13:28Z

Zoli7: /* ZH */

{{Tantárgy
|nev=Üzleti jog
|targykod=GT55A001
|szak=info/villany
|kredit=2
|tanszék=GTK ÜTI
|felev=info: 3 / villany: 6
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=uzletijog{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT55A001/
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5343}}

Mottó: ''Rendes ember nem az út közepén ágyaz meg.''

A tárgy a modern társadalomban szükséges alapvető jogi ismeretek egy részét tárgyalja. Bepillantást nyújt a magyar jogrendszer legfontosabb részterületeibe - prioritással kezelve a üzleti élet jogi eseteit és azok összefüggéseit. A tárgy hangsúlyosan tárgyalja a társasági jog és érintkező területeinek (versenyjog, fizetésképtelenség joga) valamint a kötelmi jog (különösen a gazdasági szerződések jogának) szabályozását.

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
Nincs.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltétele:
**'''2 db ZH''' sikeres (összesen min. 50%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A félév végén, az utolsó oktatási héten mindkét ZH pótolható illetve javítható, viszont félév közben meg kell írni legalább az egyik ZH-t, különben a pótlási lehetőség elveszik.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
*A félévvégi jegyet a ZH-k összpontszáma adja.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont !! Jegy
|-
|0 - 24 || 1
|-
|25 - 30 || 2
|-
|31 - 38 || 3
|-
|39 - 44 || 4
|-
|45 - 50 || 5
|}

==Miből érdemes tanulni?==
* Pázmándi Kinga – Pétervári Kinga – Sárközy Tamás – Verebics János
Üzleti jog az új Polgári Törvénykönyv után [[http://www.interkonyv.hu/konyvek/pazmandi_kinga_uzleti_jog_az_uj_polgari_torvenykonyv_utan]] A Zárthelyik tehát nem csupán az előadások diáira épül: az ezekben a jegyzetfejezetekben foglaltak ismeretét is föltételezi.
* Dr. Sárközi Tamás által szerk. Üzleti jog c. jegyzet ([[Media:uzletijog_sarkzozit_konyv.pdf|link]])
* Dr. Tóth Tímea powerpoint diái

==Kérdések és válaszok==
A ZH-n kérdezett anyag kb 30%-át fedik le.

*[[Üzleti jog első zárthelyi |Első zárthelyi]]
*[[Üzleti jog második zárthelyi |Második zárthelyi]]

==ZH==

Két zh van a félév során, melyeket az előző évekhez képest nem számítógépen, hanem papíron kell megírni. A feladatok mind teszt jellegűek, 3 válaszból kell a megfelelőt kiválasztani.

*[[Media:Uzletijog_zh_2013osz_Bcsop.jpg|Első zárthelyi 2013. okt. 25., B. csop.]] (a bekarikázott válaszok nem mind helyesek) 10.C
*[[Media:Uzleti_Jog_2_ZH_2014_05_16.pdf|Második zárthelyi 2014. máj. 16., A. csop.]]

==Kidolgozás, összefoglaló==

A 2012/2013 őszi félév diasorai:
*[[Media:UzletiJog-01jogtan.pdf|1. Jogtani alapismeretek‎]]
*[[Media:UzletiJog-02allamtan.pdf|2. Államtan]]
*[[Media:UzletiJog-03jogrendszer_jogagak.pdf|3. Jogrendszer, jogágak]]
*[[Media:UzletiJog-04europai_jog.pdf|4. Európai jog]]
*[[Media:UzletiJog-05kotelmi_1.pdf|5. Szerződési jog - általános rész I.]]
*[[Media:UzletiJog-06kotelmi_2.pdf|6. Szerződési jog - általános rész II.]]
*[[Media:UzletiJog-07kotelmi_3.pdf|7. Szerződési jog - különös rész]]
*[[Media:UzletiJog-08tarsasagi_1.pdf|8. A gazdasági társaságok joga - elmélet és történet]]
*[[Media:UzletiJog-09tarsasagi_2.pdf|9. A gazdasági társaságok joga - általános szabályok]]
*[[Media:UzletiJog-10tarsasagi_3.pdf|10. A gazdasági társaságok joga - az egyes társasági formák]]
*[[Media:UzletiJog-11versenyjog.pdf|11. Versenyjog]]
*[[Media:UzletiJog-12ertekpapir_felszamolas.pdf|12. Értékpapír- és tőzsdejog, fizetésképtelenségi jog]]
*[[Media:UzletiJog-13iparjog_1.pdf|13. Iparjogvédelem I.]]
*[[Media:UzletiJog-14iparjog_2.pdf|14. Iparjogvédelem II.]]

Iparjogvédelem jegyzet:
*[[Media:UzletiJog-Iparjogvedelem.pdf|Pázmándi Kinga - Az iparjogvédelem alapjai]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Üzleti jog

2014-05-21T09:08:33Z

Zoli7: /* ZH */

{{Tantárgy
|nev=Üzleti jog
|targykod=GT55A001
|szak=info/villany
|kredit=2
|tanszék=GTK ÜTI
|felev=info: 3 / villany: 6
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=uzletijog{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT55A001/
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=1&_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5343}}

Mottó: ''Rendes ember nem az út közepén ágyaz meg.''

A tárgy a modern társadalomban szükséges alapvető jogi ismeretek egy részét tárgyalja. Bepillantást nyújt a magyar jogrendszer legfontosabb részterületeibe - prioritással kezelve a üzleti élet jogi eseteit és azok összefüggéseit. A tárgy hangsúlyosan tárgyalja a társasági jog és érintkező területeinek (versenyjog, fizetésképtelenség joga) valamint a kötelmi jog (különösen a gazdasági szerződések jogának) szabályozását.

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
Nincs.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltétele:
**'''2 db ZH''' sikeres (összesen min. 50%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A félév végén, az utolsó oktatási héten mindkét ZH pótolható illetve javítható, viszont félév közben meg kell írni legalább az egyik ZH-t, különben a pótlási lehetőség elveszik.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
*A félévvégi jegyet a ZH-k összpontszáma adja.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont !! Jegy
|-
|0 - 24 || 1
|-
|25 - 30 || 2
|-
|31 - 38 || 3
|-
|39 - 44 || 4
|-
|45 - 50 || 5
|}

==Miből érdemes tanulni?==
* Pázmándi Kinga – Pétervári Kinga – Sárközy Tamás – Verebics János
Üzleti jog az új Polgári Törvénykönyv után [[http://www.interkonyv.hu/konyvek/pazmandi_kinga_uzleti_jog_az_uj_polgari_torvenykonyv_utan]] A Zárthelyik tehát nem csupán az előadások diáira épül: az ezekben a jegyzetfejezetekben foglaltak ismeretét is föltételezi.
* Dr. Sárközi Tamás által szerk. Üzleti jog c. jegyzet ([[Media:uzletijog_sarkzozit_konyv.pdf|link]])
* Dr. Tóth Tímea powerpoint diái

==Kérdések és válaszok==
A ZH-n kérdezett anyag kb 30%-át fedik le.

*[[Üzleti jog első zárthelyi |Első zárthelyi]]
*[[Üzleti jog második zárthelyi |Második zárthelyi]]

==ZH==

Két zh van a félév során, melyeket az előző évekhez képest nem számítógépen, hanem papíron kell megírni. A feladatok mind teszt jellegűek, 3 válaszból kell a megfelelőt kiválasztani.

*[[Media:Uzletijog_zh_2013osz_Bcsop.jpg|Első zárthelyi 2013. okt. 25., B. csop.]] (a bekarikázott válaszok nem mind helyesek) 10.C, 12.C
*[[Media:Uzleti_Jog_2_ZH_2014_05_16.pdf|Második zárthelyi 2014. máj. 16., A. csop.]]

==Kidolgozás, összefoglaló==

A 2012/2013 őszi félév diasorai:
*[[Media:UzletiJog-01jogtan.pdf|1. Jogtani alapismeretek‎]]
*[[Media:UzletiJog-02allamtan.pdf|2. Államtan]]
*[[Media:UzletiJog-03jogrendszer_jogagak.pdf|3. Jogrendszer, jogágak]]
*[[Media:UzletiJog-04europai_jog.pdf|4. Európai jog]]
*[[Media:UzletiJog-05kotelmi_1.pdf|5. Szerződési jog - általános rész I.]]
*[[Media:UzletiJog-06kotelmi_2.pdf|6. Szerződési jog - általános rész II.]]
*[[Media:UzletiJog-07kotelmi_3.pdf|7. Szerződési jog - különös rész]]
*[[Media:UzletiJog-08tarsasagi_1.pdf|8. A gazdasági társaságok joga - elmélet és történet]]
*[[Media:UzletiJog-09tarsasagi_2.pdf|9. A gazdasági társaságok joga - általános szabályok]]
*[[Media:UzletiJog-10tarsasagi_3.pdf|10. A gazdasági társaságok joga - az egyes társasági formák]]
*[[Media:UzletiJog-11versenyjog.pdf|11. Versenyjog]]
*[[Media:UzletiJog-12ertekpapir_felszamolas.pdf|12. Értékpapír- és tőzsdejog, fizetésképtelenségi jog]]
*[[Media:UzletiJog-13iparjog_1.pdf|13. Iparjogvédelem I.]]
*[[Media:UzletiJog-14iparjog_2.pdf|14. Iparjogvédelem II.]]

Iparjogvédelem jegyzet:
*[[Media:UzletiJog-Iparjogvedelem.pdf|Pázmándi Kinga - Az iparjogvédelem alapjai]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Üzleti jog

2014-05-21T09:06:11Z

Zoli7: /* ZH */

Matematika A3 villamosmérnököknek

2014-01-06T13:38:22Z

Zoli7:

{{Tantárgy
|nev=Matematika A3<br/>villamosmérnököknek
|targykod=TE90AX09
|szak=villany
|kredit=4
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=Algebra Tanszék
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=matek3{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX09/
|targyhonlap=http://www.math.bme.hu/egy-targy?targy-azon=518&targy-nev=Matematika+A3+villamosm%e9rn%f6k%f6knek
}}

A tárgy villamosmérnöki viszonylatban rendkívül fontos. Legfőképpen a vektoranalízis témakört célszerű alaposan megtanulni, ugyanis az [[Elektromágneses terek alapjai]] című tárgy erőteljesen épít erre. A tárgy épít a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2 - Vektorfüggvények]] tárgyakra, így ajánlott a deriválási és integrálási készségeinket napra készen tartani a tárgy hallgatása során.

A Matematika A3 tananyaga három fő részből áll (részletes tematika lentebb):
* Differenciálegyenletek
* Komplex függvénytan
* Vektoranalízis

Az első zárthelyi a differenciálegyenletekből, a második zárthelyi pedig a komplex függvénytanból van általában. A vektoranalízist gyakran csak a vizsgában kérik számon, de ott 50%-os súllyal.

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Matematika A2a - Vektorfüggvények]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni, de a legtöbb gyakvezér nem ellenőrzi. Azonban nem érdemes ellógni a gyakorlatokat, mert nagyon hasznosak és nélkülük elég nehezen lehet levizsgázni.
*'''NagyZH:''' A félév során két darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 6 darab 10 pontos feladatból áll, melyek egyike mindig elméleti igaz-hamis kérdéseket tartalmaz. Mindkettőn 30%-ot kell elérni az aláírás megszerzéséhez. A félév során mindkét ZH egyszer pótolható, továbbá kizárólag az egyikből írható pótpót-zárthelyi is a félév végén.
*'''Vizsga:''' A tárgyból kötelező írásbeli vizsga van, mely felépítése megegyezik az évközi zárthelyikével. A vizsga anyaga általában 50%-ban a második zárthelyi után vett anyagból, 30%-a második zárhelyi anyagából, 20%-a pedig az első zárthelyi anyagából tevődik össze. Itt azonban '''legalább 40%-ot''' kell teljesíteni! Amennyiben az írásbeli meghaladja a 40%-ot de nem éri el az 55%-ot kötelező szóbelizni. Legalább 55%-os írásbelivel megajánlott kettes, legalább 70%-os írásbelivel megajánlott hármas szerezhető. Ettől jobb érdemjegyért mindenképpen szóbelizni kell. A szóbeli előadónként változó, van aki a jeles érdemjegyért egy-egy egyszerű bizonyítást is kér.

== Részletes tematika ==

A '''Matematika A3''' tananyaga három fő részből áll:
* '''Differenciálegyenletek''', ezen belül
** Kvadratúrával, integrálással megoldható differenciálegyenletek
** Első- és másodrendű differenciálegyenletek
** Egzakt és azzá tehető differenciálegyenletek
** Lineáris differenciálegyenletek, és -rendszerek
** Laplace-transzformáció és alkalmazása
* '''Komplex függvénytan'''
** Rövid ismétlés, a komplex tér tulajdonságai
** Komplex függvények és deriválásuk
** Cauchy–Riemann-feltételek, holomorf és reguláris tulajdonság definiálása
** Komplex vonalintegrálás fogalma
** Cauchy-féle integrálformulák, reziduumtétel
** Holomorf és meromorf függvények, illetve Taylor-sor és Laurent-sor
* '''Vektoranalízis'''
** Térgörbék és felületek definiálása, értelmezése és leírása
** Ívhossz-számítás, görbület, torzió, felületszámítás
** Vektor-vektor függvények, vektormezők, deriválás, integrálás
** Nabla operátor, derivált tenzor, rotáció, divergencia
** Integrálátalakító tételek, potenciálelmélet

== Segédanyagok ==

=== Gyakorláshoz ===

* [[Media:Matek3_Diffegyenletek_komplexintegral.pdf| Gyakorló feladatok]] a differenciálegyenletek és a komplex integrálás témakörökhöz

* [[Media:Matek3_Vektroanal_komplexderivalas.pdf‎| Gyakorló feladatok]] a komplex deriválás és a vektoranalízis témakörökhöz

=== Hasznos összefoglalók ===

* [http://www.math.bme.hu/~jtoth/MatA123/0607a3.html Tóth János] gyakvezér honlapja, sok hasznos anyaggal

* [[Media:Matek3_taylorsoroskozelites.pdf| Taylor soros közelítés]] használata differenciálegyenletek megoldására (''Nem tananyag, csak érdekesség'')

* [[Media:Matek3_Komplexösszefoglaló.pdf|Komplex függvénytan összefoglaló]], mely tartalmazza a legfontosabb képleteket és definíciókat

* [[Media:Matek3_Vektoranalizis_folyamatmernokoknek.pdf|Szemléletes vektoranalízis összefoglaló]] - Vannak benne nagyon hasznos dolgok is

=== Laplace transzformáció ===

[http://www.math.bme.hu/~sereny/ Serény György] előadó honlapjáról néhány hasznos anyag:

* [[Media:Matek3_Laplace-rovid.pdf| Rövid Laplace összefogaló]] - angol!

* [[Media:Matek3_Laplace_Example.pdf| Néhány alkalmazás 1]] a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Matek3_Laplace_Rendszer.pdf| Néhány alkalmazás 2]] a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Mate3_laplace_Rendszer-maple.pdf‎| MAPLE]] használati útmutató a Laplace transzformációhoz

* [[Media:Matek3_Laplace-transzformáltak.pdf‎| Fontosabb Laplace transzformáltakat]] tartalmazó táblázat

== Első zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH1.PDF‎|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH1.PDF|2008/2009 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH1.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011őszZH1.pdf|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ősz_1_ZH_megoldással.pdf‎| 2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_1.zh_2013osz.jpg|2013/2014 ősz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH1.PDF‎|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_pótZH1.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2011_ősz_pótZH1.PDF‎|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

== Második zárthelyi ==

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_ZH2.PDF|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2008_ősz_ZH2.PDF|2008/2009 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2010_ősz_ZH2.PDF|2010/2011 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Matek3_2011_ősz_ZH2.PDF|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ősz_2_ZH_megoldással.pdf‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:MatekA3 2013 ősz ZH2.pdf|2013/2014 ősz]] - megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Matek3_2007_ősz_pótZH2.PDF|2007/2008 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek_2011_ősz_pótZH2.PDF|2011/2012 ősz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Matek3_2012_ŐSZ_PÓTZH1-2.PDF‎|2012/2013 ősz]] - megoldásokkal

== Vizsgák ==

=== Írásbeli vizsga ===

Alább a régi wikiről összeszedett, rendszerezett régi vizsgafeladatsorok találhatók.

''Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!''

*2005/2006:
**[[Matematika A3 villamosmérnököknek - Vizsga, 2006.06.02.|2006.06.02.]] - megoldásokkal

*2006/2007:
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.04.PDF|2007.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.11.PDF|2007.01.11]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.18.PDF|2007.01.18]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2007.01.25.PDF‎|2007.01.25]] - megoldásokkal

*2007/2008:
**[[Media:Matek3_vizsga_2008.01.03.PDF‎|2008.01.03]] - megoldásokkal

*2008/2009:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.06.PDF|2009.01.06]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.01.13.PDF‎|2009.01.13]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek_vizsga_2009.01.20.PDF|2009.01.20]] - megoldásokkal

*2009/2010:
**[[Media:Matek3_vizsga_2009.12.21.PDF‎|2010.01.05]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.12.PDF‎|2010.01.12]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.19.PDF‎|2010.01.19]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2010.01.25.PDF|2010.01.25]] - megoldások nélkül

*2010/2011:
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.05.pdf|2011.01.05]] - megoldásokkal
**[[Media:Matek3_vizsga_2011.01.12.pdf|2011.01.12]] - megoldásokkal
**[[Media:Mate3_vizsa_2011.01.20.PDF‎|2011.01.20]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_visza_2011.01.24.PDF‎|2011.01.24]] - megoldások nélkül

*2011/2012:
**[[media:Matek3_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.05_megoldásokkal.PDF|2012.01.05]] - megoldásokkal
**[[media:Matek3_vizsga_2012-01-12.pdf‎|2012.01.12]] - megoldások nélkül
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.01.19.PDF‎|2012.01.19]] - megoldások nélkül

*2012/2013:
**[[Media:Matek3_vizsga_2012.12.20.pdf|2012.12.20]] - megoldásokkal
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130110.PDF‎|2013.01.10]] - megoldások nélkül
**[[Media:MatekA3_vizsga_20130117.PDF‎|2013.01.17]] - megoldások nélkül
**[[Media:matekA3_vizsga_20130613.jpg|2013.06.13]] - megoldások nélkül

*2013/2014
**[[Media:Matek3_vizsga_2014.01.02.pdf|2014.01.02]] - [[:Media:MatekA3_vizsga_2014.01.02_megoldas.PDF|megoldások]]

=== Szóbeli vizsga ===

2012/2013 őszi félévében [http://www.math.bme.hu/~pitrik/ Dr. Pitrik József] előadó által kiadott [[Media:Matek3_Pitrik_Szóbeli_tételsor.pdf| szóbeli tételsor]]. Mivel ez teljesen lefedi az előadások anyagait, így a többi előadó is 90%-ban ezeket kérdezi.

2013/14 őszi félévében Molnár Zoltán (MoZo) által kiadott szóbeli segédanyag http://wiki.math.bme.hu/view/Szerkeszt%C5%91:Mozo/_A3_bizony%C3%ADt%C3%A1sok#Komplex_k.C3.B6rintegr.C3.A1lok . Ez az anyag elég a szóbeli négyes-ötösért, de Mozo megnézi a zh-k eredményeit és a vizsga eredményét is. Ha mindhárom jó könnyebben ad jó jegyet ha rossz nehezebben.

[[MatA3Szobeli2|Fogalmak, tételek]] és sok egyéb hasznos dolog a szóbelihez! '''''Szerkesszétek!'''
''

== Témakörök ==

{{TODO}}

'''''Ez a rész erőteljes átnézésre, válogatásra, aktualizálásra és kiegészítésre szorul!!!'''''

# [[Matematika A3 - Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók|Differenciálegyenletek: osztályozások és definíciók]]
# [[Matematika A3 - Elsőrendű differenciálegyenletek|Elsőrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Magasabbrendű differenciálegyenletek|Magasabbrendű differenciálegyenletek]]
# [[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciálegyenlet-rendszerek]]
# [[Matematika A3 - Komplex számok|Komplex számok]]
# [[Matematika A3 - Komplex függvények|Komplex függvények]]
# [[Matematika A3 - Cauchy integráltételek|Cauchy integráltételek]]
# [[Matematika A3 - Laurent-sorfejtés|Laurent-sorfejtés]]
# [[Matematika A3 - Vonalmenti integrálás|Vonalmenti integrálás]]
# [[Matematika A3 - Divergencia, rotáció|Divergencia, rotáció]]
# [[Matematika A3 - Felületi integrál|Felületi integrál]]
# [[Matematika A3 - Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij|Integrálátalakító tételek: Stokes és Gauss-Osztrogradszkij]]
# [[Matematika A3 - Vektoranalízis összefoglalása|Vektoranalízis összefoglalása]]

[[Category:Villanyalap]]

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH igazhamis

2013-05-20T08:59:56Z

Zoli7: /* Az egyedi gyártás jellemzői közé tartozik, hogy az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél kisebb, valamint hogy a termék a termelőrendszerben egyszer vagy csak ritkán van jelen. */

{{Vissza|Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan}}

{{Kvízoldal|cím=Vállgazd ZH4 igazhamis}}

== A szűkített önköltség abban tér el a teljes önköltségtől, hogy számításánál nem vesszük figyelembe a progresszív költségeket. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termelésmenedzsment célfüggvénye a termelési ráta növelése és a készletek valamint a működési költségek csökkentése. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A hagyományos önköltségszámítás segítségével a termékek gazdaságossági rangsora nem ítélhető meg. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A rendelési költségek közé tartoznak a tételek átvételével kapcsolatos költségek, valamint az anyagveszteség. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A tömeggyártás jellemzői közé tartozik, hogy a nagyobb mennyiség, valamint a jobb kapacitáskihasználás érdekében az egyes tevékenységeket párhuzamosan több erőforráson is végzik, valamint valamennyierőforrás egyetlen termék gyártására specializálódik. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A kis- és középsorozat gyártás jellemzői közé tartozik, hogy a rendszer szűk keresztmetszetét kizárólag a nagysorozatban készülő termék foglalja le, de az erőforrások többségén marad értékesíthető szabadkapacitás. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az amortizációs költség az épületek, gépek, berendezések öregedése, elhasználódása miatt jelentkező költség. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az egyszerű osztókalkulációban a vezértermék egyenértékszáma mindig 1. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termelési folyamat közvetlen működtetésének költségmutatói közé tartoznak a minőségszabályozás költsége valamint a termelésügyi vezető bérköltsége. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az egyenértékes osztókalkuláció segítségével tudjuk a degresszív költségeket szétosztani fix és proporcionális részre. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékéletgörbe érettségi szakaszát jellemzi a szervízhálózat megszervezése, a gyártást pedig az egyedi, esetleg kissorozatgyártás. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az egyenértékes osztókalkuláció alkalmazása során nem vesszük figyelembe a vállalati szintű általános költségeket. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A tömeggyártás jellemzői közé tartozik, hogy a termék mindig jelen van a rendszerben, ill. a műveleti idők többségére igaz, hogy P-vel képzett hányadosuk kisebb 1-nél. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termelésmenedzsment célfüggvénye a termelési ráta csökkentése és a készletek valamint a működési költségek növelése. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az átlagos készletszint növelésével nő a termelési folyamat hatékonysága. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékéletgörbe bevezetési szakaszában ajánlatos a disztribúciós és szervízhálózat kiépítése. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az egyenértékes osztókalkulációnál használt egyenértékszám a vezértermék esetében mindig 1. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A pótlékoló kalkulációnál a vezértermék egyenértékszáma 1-től különböző is lehet. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az R-tényezőt a degresszív költségek termékszinten történő figyelembevételére használjuk, ha ezek mértéke vállalati szinten jelentős. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A szűkített önköltség abban tér el a teljes önköltségtől, hogy számításánál nem vesszük figyelembe a vállalati szintű költségeket. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékéletgörbe bevezetési szakaszában a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség és a versenytársak által kijelölt határok. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az amortizációs költségek jellemzően degresszív költségként viselkednek a termelt mennyiségre való reagálás szerint csoportosítva a költségeket. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az R-(rezsi) tényezőt a pótlékoló kalkulációnál, a közvetett költségek szétosztására használjuk. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Pótlékoló kalkuláció során a degresszív költségeket felbontjuk arányosan változó és állandó részekre. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Pótlékoló kalkuláció során a progresszív költségeket felbontjuk arányosan változó és állandó részekre. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A pótlékkulcs a közvetett költségek termékek közötti felosztására használható. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Pótlékoló kalkuláció segítségével a termékek önköltségét határozzuk meg. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A redukált proporcionális költségeket termékszinten a költségváltozási tényező (δ) segítségével vesszük figyelembe, ha azok vállalati szinten jelentősek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Költségredukció az az eljárás, amikor a degresszív költségeket szétosztjuk proporcionális és fix részre. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Progresszív költségek esetén a költségváltozás aránya nagyobb a termelési mennyiség változásának arányánál. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A készletek alakulását kifejező mutatók közé tartozik az átlagos készletszint és az utánrendelési idő. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékéletgörbe növekedési szakaszát először a kis-, majd közép- és végül a nagysorozatgyártás jellemzi, ill. a megfelelő minőség mellett egyre fontosabbak a költségszempontok. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Pótlékoló kalkuláció során a közvetett költségeket a rezsikulcs segítségével szétosztjuk a költségviselők között. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A szűkített önköltség lényegében a termék előállításának költségeit tartalmazza, számításánál nem vesszük figyelembe a vállalat igazgatási, irányítási költségeit. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Költségredukciónak nevezzük azt az eljárást, amikor az önköltség meghatározásánál az általános (közvetett) költségeket szétosztjuk a költségviselők között. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékéletgörbe növekedési szakaszában a termék iránti igény egyenletesen nő, amíg a piac felvevőképessége és a versenytársak által kijelölt határt el nem éri. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A tömeggyártás jellemzői közé tartozik, hogy a termelésmenedzsment tevékenységének súlypontját ebben az esetben a kapacitástervezés, valamint a szűk keresztmetszet zavartalan működését elősegítő karbantartásszervezése jelenti. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az R-tényezőt vállalati szinten határozzuk meg, de utána termékszinten, a fajlagos költségek meghatározására alkalmazzuk. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termelésmenedzsment célfüggvénye a készletek növelése és a termelési ráta valamint a működési költségek csökkentése. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A készletek alakulását kifejező mutatók közé tartozik a kibocsátási ráta és az utánrendelési készletszint. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A készlettartási költségek összetevői közé tartoznak a mennyiségi veszteségből adódó költségek, és a készletekben fekvő tőke elmaradt hozama. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A rendelési költségek közé tartoznak az átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama, valamint a késve szállítás többletköltsége. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A készlettartási költségek összetevői sorolhatók az adminisztratív költségek és a technikai/fizikai avulás költségei. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az ÁKFN modellben a szintmutatók az adott tényezők árbevételhez viszonyított arányát mutatják meg %-os formában. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A nagysorozatgyártás jellemzői közé tartozik, hogy az erőforrások többségén még van elegendő szabad kapacitás más termékek gyártásához, vagy más termékkel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzéséhez,ill. hogy az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél nagyobb. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékéletgörbe bevezetési szakaszában cél a minél több vásárló meghódítása, melyet a műszakitechnológiai jellemzők hangsúlyozásával és a minél előbbi piacradobásával érhet el a vállalat. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A proporcionális költségek költségváltozási tényezője 1. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A készlettartási költségek összetevői közé tartoznak a technikai, fizikai avulás költségei, valamint a különböző biztosítások és vámok. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A progresszív költségek költségváltozási tényezője 1. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A fix költségek költségváltozási tényezője 0. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A beszerzési költségek összetevői közé tartoznak a termékelőállítással járó költségek, valamint a gépek átállításának költségei. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az egyedi gyártás jellemzői közé tartozik, hogy van egyetlen (esetleg néhány) olyan erőforrás, amelyet a termék mindig lefoglal, valamint hogy a termék ritkábban jelenik meg a termelőrendszerben, mint amennyiidő egyetlen darab elkészítéséhez szükséges. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A degresszív költségek költségváltozási tényezője nagyobb mint 1. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A progresszív költségek költségváltozási tényezője nagyobb mint 1. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A ciklusidő növekedése a termelés hatékonyságát növelő intézkedést takar. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A készlettartási költségek összetevői sorolhatók az átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama, ill. termékelőállítással járó költségek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A készletek alakulását kifejező mutatók közé tartozik a kibocsátási ráta és a ciklusidő. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A degresszív költségek költségváltozási tényezője kisebb mint 1. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Tömeggyártásnál a kibocsátási ráta csökkenése mellett a termelési folyamat hatékonysága csökkenést mutat. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetlen költségek költségváltozási tényezője 1. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A degresszív költségek költségváltozási tényezője kisebb mint 0. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A fix költségek költségváltozási tényezője 0 és 1 között változik. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetett költségek költségváltozási tényezője 1. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termelt mennyiséget kifejező mutatók közé tartozik az átlagos készletszint és az utánrendelési idő. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A közvetlen költségek költségváltozási tényezője 0. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A degresszív költségeket szétosztjuk proporcionális és fix részre, ezzel csökkentjük (redukáljuk) a költségfajták számát, ezért ezt az eljárást költségredukciónak hívjuk. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az egyedi gyártás jellemzői közé tartozik, hogy a rendszer némiképpen specializálódik a termék gyártására, de nem annyira, hogy mást ne tudjon gyártani. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A degresszív költségeket azért nem vesszük figyelembe a költség és nyereségfedezeti számítások során, mert mértékük kicsi, s többnyire valamilyen zavar, túlfeszített működés okozza őket. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A proporcionális költségeket azért nem vesszük figyelembe a költség és nyereségfedezeti számítások során, mert mértékük kicsi, s többnyire valamilyen zavar, túlfeszített működés okozza őket. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékek gazdaságossági rangsorát elsősorban a fajlagos fedezettel tudjuk megítélni. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Standard költségszámításnál a közvetlen anyagköltségek elemzésénél háromféle eltérés adódhat: ráfordítási eltérés, mennyiségi eltérés és intenzitási eltérés. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékek gazdaságossági rangsorát elsősorban a fajlagos nyereséggel tudjuk megítélni. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A költségek költségnemek szerinti csoportosításának fő célja a termékek önköltségének meghatározása. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A progresszív költségeket azért nem vesszük figyelembe a költség és nyereségfedezeti számítások során, mert mértékük kicsi, s többnyire valamilyen zavar, túlfeszített működés okozza őket. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Elméleti értelemben tömeggyártás az, amikor P=∞ ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az átállási idő növekedésével együtt romlik a termelési folyamat hatékonysága. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Standard költségszámításnál a közvetlen bérköltségek elemzésénél kétféle eltérés adódhat: ráfordítási eltérés és mennyiségi eltérés. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékéletgörbe bevezetési szakaszában jellemző az egyedi, esetleg kissorozatgyártás, valamint a költségcsökkentés és automatizálás. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termelési ráta növekedése valószínűsíthetően növeli a termelés hatékonyságát. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Standard költségszámításnál az árbevételek elemzésénél kétféle eltérés adódhat: áreltérés és mennyiségi eltérés ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A standard költségszámításnál az általános fix költségek vizsgálatánál merül fel a passzív és a tervezett passzív költségek fogalma, melyek jellegzetessége, hogy a kapacitás-kihasználással nem függnek össze. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A rendelési költségek közé tartoznak a technikai és fizikai avulás költségei, valamint az adminisztratív költségek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== Az egyedi gyártás jellemzői közé tartozik, hogy az egyetlen termék elkészítési idejének az inputperiódussal képzett hányadosa egynél kisebb, valamint hogy a termék a termelőrendszerben egyszer vagy csak ritkán van jelen. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A kis- és középsorozat gyártás jellemzői közé tartozik, hogy az inputperiódus és az egyetlen termék elkészítési idejének aránya egynél nagyobb, valamint hogy a termelésmenedzsment tevékenységéneksúlypontját ebben az esetben a termékek határidőre és jó minőségben való elkészítése jelenti. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A karbantartási költségek növekedése a ciklusidő csökkenése mellett segíti a termelési hatékonyságot. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A standard költségszámításnál a fix költségek vizsgálatánál merül fel a passzív és a tervezett passzív költségek fogalma. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékéletgörbe érettségi szakaszában az igény már nem nő, hanem stabil marad a piaci verseny és a technológiai fejlődés által meghatározott ideig. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termékéletgörbe érettségi szakaszában a versenyképesség meghatározó tényezője a gyártási költség, ill. a termelésmenedzsment fő feladata a termelékenység javítása. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A kis- és középsorozat gyártás jellemzői közé tartozik, hogy a termék mindig jelen van a termelőrendszerben, de még egyetlen erőforrást sem foglal le teljesen és T/P nagyobb, mint 1. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termelési folyamat közvetlen működtetésének költségmutatói közé tartoznak a teljesítménybérek valamint a karbantartás költsége. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termelt mennyiséget kifejező mutatók közé tartozik a termelési ráta és az utánrendelési idő. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A beszerzési költségek összetevői közé tartoznak a biztosítások és vámok, valamint a mennyiségi veszteségből adódó költségek. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A beszerzési költségek összetevői közé tartoznak a részegység előállításának költsége ill. az alkatrész beszerzésének költségei. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis

== A termelt mennyiséget kifejező mutatók közé tartozik a kibocsátási ráta és a ciklusidő. ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# Igaz
# Hamis