VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Számítógép-hálózatok

2014-05-27T06:12:10Z

Zhuinden: /* Kedvcsináló */

{{Tantárgy
|nev=Számítógép-hálózatok
|targykod=VIHIA215
|kredit=4
|felev=4
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék= HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=elektronikus
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=info
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA215/
|targyhonlap= http://moodle.hit.bme.hu/
|levlista=szghalok@sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
A tárgy leghamarabb a [[Számítógép architektúrák]] tárggyal vehető fel együtt.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 50%) megírása.
*'''Megajánlott jegy:''' nincs.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.
*'''Elővizsga:''' nincs.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' elektronikus, a HSZK géptermeiben íratják a tanszék Moodle rendszerén keresztül. Két részből áll: az első részben a teljes tananyagot áttekintő kis kérdésekre kell legalább 60%-ban jól válaszolni. Aki ezt sikeresen teljesíti, annak a második részben mélyebb ismereteket ellenőrző kérdésekre kell válaszolnia min. 40%-ban. A két rész pontszámának összege adja a vizsga összpontszámát.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

===Pontozás===
*'''ZH-n''':
**Kis kérdések: 10x4 pont.
**2. rész: 6x10 pont.
*'''Vizsgán''':
**Beugró: 20x2 pont.
**2. rész: 12x5 pont.

Vizsgán a beugrókat úgy pontozzák, hogy:
*<math>X</math> - Hány helyes válasz van.
*<math>Y</math> - Hány helytelen válasz van.
*<math>A</math> - Hány helyes válaszod van.
*<math>B</math> - Hány helytelen válaszod van.

*<math> Pont=2*\left ( \frac{A}{X}-\frac{B}{Y} \right ) </math> ''(Tehát ha csak 1 rossz válasz van, és azt bejelölöd, akkor mindegy, hány jót jelölsz, ígyis-úgyis 0 pontod lesz, negatív persze nem lehet...)''

===Félévvégi jegy===
*A ZH eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, azt tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!V (%) !! Jegy
|-
|0 - 49 || 1
|-
|50 - 62 || 2
|-
|63 - 73 || 3
|-
|74 - 83 || 4
|-
|84 - 100 || 5
|}

==Tematika==
*A tárgy alapvető célja, hogy megismertesse a számítógép hálózatok felépítésének és működésének alapvető elveit, architektúráit és protokolljait. A tárgy oktatása törekszik arra, hogy a későbbi, távközlési hálózatokkal foglalkozó közös tárgyhoz, valamint a szakiránytárgyakhoz az architektúrák és protokollok, különösen az IP-alapú kommunikáció terén biztos alapokat nyújtson.
*A heti 4 órában átlagosan 3 óra előadás jellegű és 1 óra gyakorlat jellegű anyagrészek kerülnek sorra, mindkét típusú órát az évfolyamnak együtt tartják.
*[[Számítógép-hálózatok.Tematika|Tematika]]

==Segédanyagok==
*Hivatalos jegyzetek a tanszék [http://moodle.hit.bme.hu/ Moodle weboldalán] találhatóak.
*[[Media:SzgHalok_Lencse_Szamitogep_halozatok.pdf.pdf | Lencse Gábor: Számítógép Hálózatok]]
*[[Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok]] (Második, bővített, átdolgozott kiadás)
**[[Media:Szghalok_Tannenbaum_hibajagyzek_2005.pdf |Hivatalos hibajegyzék]] (Utoljára módosítva: 2005. április 2.)
**[[SzghalokHibajegyzek|Wikis hibajegyzék]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_megfeleltetes.xls| Könyvfejezetek és diák megfeleltetése]]
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2011.pdf‎ | 2011-es diasorok összefoglalása ]] (25 oldal)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_orai.pdf‎ | A diasorok bővebb összefoglalása ]] (60 oldal)
*[[Media:Szghalok_jegyzet_2008tavasz.pdf| 2007-08 tavaszi félév előadásjegyzete]] By: Juhász Péter
*[[SzgHalokMiVoltOran|2005-06 őszi félév előadásainak vázlata]]
*[[Rövidítések|Rövidítések listája]]
*Összefoglalók (Készítették: Fekete Krisztián, Iván Krisztina, Halmy Péter, Nagy Zsombor, Oláh Bence)
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_h323.doc | Hívásvezérlő protokollok]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_rtp.doc | Multimédia továbbítása IP felett]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_SIP_MPLS_DifIntServ.pdf | SIP, MPLS]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum1.doc | Sum1]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_sum2.doc | Sum2]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_tetelkidolgozas.doc | Tételkidolgozás]]
**[[Media:Szghalok_jegyzet_bsc_alkalmazasok.pdf | Alkalmazások]]
**[[Media:Halok_kerdesek.pdf | 2014-ben összeszedett elméleti és gyakorlati példák]]
*Egyéb hasznos anyagok
**[https://www.youtube.com/watch?v=Q1U9wVXRuHA CIDR(Classless Inter-Domain Routing) gyakorlati használata '''(videó)''']

===Diasorok ===
====2014====
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_elsoresz.pdf | All in one 2014 első rész]]
*[[Media:Szghalok_dia_allin_2014_masodikresz.pdf | All in one 2014 második rész]]
{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.11_Bevezeto1.pdf | Bevezető előadás 1. (2014.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.13_Bevezeto2.pdf | Bevezető előadás 2. (2014.02.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.18.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.20_Fizikai1.pdf | Fizikai réteg 1. (2014.02.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.02.25_Fizikai2.pdf | Fizikai réteg 2. (2014.02.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.04.Tobbszoros_hozzaferes.pdf | Többszörös hozzáférés (MAC) (2014.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.06_LAN.pdf | LAN, LAN-ok összekapcsolása (2014.03.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.11_WLAN.pdf | WLAN (2014.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.13_BWA.pdf | BWA (2014.03.13)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.17_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2014.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.20_Routing.pdf | Routing (2014.03.20)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.03.27_IP.pdf | Internet Protokoll (2014.03.27)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.03_IPv6.pdf | IPv6 (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_IPv6-transition.pdf | IPv6 transition előadás (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Operation-of-NAT64.pdf | NAT64 működése (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.15_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2014.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.17_media_RTP.pdf | Multimédia átvitel IP felett (2014.04.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014.04.22_QoS_DiffServ.pdf | Szolgáltatásminőség (2014.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_TCP-IP_socket_interface.pdf | TCP/IP socket interface (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_05_06-alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2014.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2014_Halozati_alkalmazasok_II.pdf | Hálózati alkalmazások a gyakorlatban (2014)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.05.09_introduction_security.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2013====
*[[Media:diasor_all_in_2013.pdf | All in one]] Összeollózva a 2013-as diasor.

{{Rejtett
|mutatott=Külön-külön
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.12_Bevezeto1.pdf | Bevezetés 1. (2013.02.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.14_Bevezeto2.pdf | Bevezetés 2. (2013.02.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.19.Prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2013.02.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.21_Fizikai1.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 1. (2013.02.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.02.26_Fizikai2.pdf | Fizikai szintű kommunikáció 2. (2013.02.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.05.Tobbszoros_hozzaferes.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2013.03.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.07_LAN.pdf | Lokális hálózatok (2013.03.07, 2013.03.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.14_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2013.03.14)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.19_BWA.pdf | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2013.03.19)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.21_Kapcs_jelz_cim.pdf | Kapcsolás, jelzés, címzés (2013.03.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.26_Routing.pdf | Routing (2013.03.26)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.03.28_Scheduling.pdf | Feladatütemezés, csomagkezelés (Scheduling) (2013.03.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.04_IP.pdf | IP (2013.04.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.09_IPv6.pdf | IPv6 (2013.04.09)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.11_Mobil_IP.pdf | Mobil IP (2013.04.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_Forgalomszabalyozas.pdf | Forgalomszabályozás (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.16_TCP.pdf | Szállítási protokollok (2013.04.16)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.23_Multimedia_RTP.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 1. (2013.04.23)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_04_25-Multimedia_hivasv.pdf | Multimédia továbbítása IP felett 2. (2013.04.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013.04.30_Dif_Int_Serv.pdf | QoS IP-hálózatokban: túl a Best Effort-on, IntServ, DiffServ (2013.04.30)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2013_05_07-Alkalmazasok.pdf | Hálózati alkalmazások (2013.05.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_20130509_introduction_security_short.pdf | Hálózatbiztonság (2013.05.09)]]
}}
====2009====
{{Rejtett
|mutatott=2009-es diák
|szöveg=
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-10_bevezetes1.pdf | Bevezetés (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-11_bevezetes2.pdf‎ | Bevezetés (2009.02.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-17_prot_arch.pdf | Protokollarchitektúrák (2009.02.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-02-18_24-fizikai.pdf | "Fizikai szintű" kommunikáció (2009.02.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-03_multiple_access.pdf‎ | Többszörös hozzáférés (2009.03.03)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-04_LAN_v1.pdf‎ | Lokális hálózatok (2009.03.04)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-10_WLAN.pdf | Vezeték nélküli lokális hálózatok (2009.03.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_BWA.pdf‎ | Szélessávú vezeték nélküli hozzáférés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-11_kapcs_jelz_cimz.pdf‎ | Kapcsolás, jelzés, címzés (2009.03.11)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-17_gyakorlat_2.pdf | Gyakorlat (2009.03.17)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-18_routing.pdf | Routing (2009.03.18)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-24_scheduling_v1.pdf‎ | Feladatütemezés, csomagkezelés (2009.03.24)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-25_IP_v2.pdf‎ | Internet protocol (2009.03.25)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_IPv6.pdf | IPv6 (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-03-31_MobilIP_v2.pdf | Mobil IP (2009.03.31)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_gyakorlat_3.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_IP_config.pdf‎ | IP beállítások (2009.04.01)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-01_OSPF_demo.pdf‎ | Hálózat emuláció (2009.02.10)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-07_forgszab_hibak_adatk.pdf| Forgalomszabályozás, hibakezelés (2009.04.07)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-08_TCP_v2.pdf‎ | Szállítási protokollok (2009.04.08)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-15_media_SIP_v2.pdf‎ | Multimédia továbbítása IP felett (2009.04.15)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-21_gyakorlat4_v2.pdf‎ | Gyakorlat (2009.04.21)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-22_QoS_bev_ATM_v2.pdf | Szolgáltatásminőség biztosítása(2009.04.22)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-28_dif_int_serv_v2.pdf‎ | IntServ, DiffServ (2009.04.28)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_mpls.pdf‎ | Többprotokollos címkekapcsolás (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-04-29_WiMAX_QoS.pdf‎ | Szolgáltatásminőség biztosítása a WiMAX-nál (2009.04.29)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-05_alkalmazasok.pdf‎ | Alkalmazások (2009.05.05)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-06_halozatbiztonsag_1.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.06)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_gyakorlat5_gyak_v2.pdf | Gyakorlat (2009.05.12)]]
*[[Media:Szghalok_dia_2009-05-12_halozatbiztonsag_2.pdf | Hálózatbiztonság (2009.05.12)]]
}}

===Gyakorlatanyagok===
*'''[[SzgHalokGyakorlatok|Különféle gyakorlati feladatok és megoldásaik]]'''
*[[Media:SzgHalok_gyakorlat_2013.pdf | 2013-as feladatok]] (7-esnél a megoldás μs)
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.doc| 2012-es gyakjegyzet]] ([[Media:Szghalok_gyakorlat_2012tavasz.pdf|PDF]])
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_2010_gubek.pdf‎‎‎ | 2010-es gyakjegyzet]] by: Gubek Andrea
* Ferenczi Bálint által leírt gyakpéldák
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib1.pdf‎ | Gyakorlat 1]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib2.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 2]]
**[[Media:Szghalok_gyakorlat_ferenczib3.pdf‎‎‎ | Gyakorlat 3]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_4.pdf| TCP adatátviteli sebesség meghatározása]] (Péter Attila küldte)

===Ellenőrző kérdések===
*[[SzgHaloVizsgaBev|Bevezetés]]
*[[SzgHaloVizsgaArch|A hálózati architektúra]]
*[[SzgHaloVizsgaFizAtv|A fizikai réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAdatKapcs|Adatkapcsolati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaLan|A lokális hálózatok]]
*[[SzgHaloVizsgaHalozAtv|A hálózati réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaSzallitas|A szállítási réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaViszony|A viszony szintű átvitel]]
*[[SzgHaloVizsgaMegjelen|A megjelenítési réteg]]
*[[SzgHaloVizsgaAlkalmaz|Az alkalmazási réteg]]

===Tesztek===
*2009
**[[SzgHalokTeszt09-01|01. teszt (Bevezetés, Protokoll architektúrák, Fizikai diasorok)]]
**[[SzgHalokTeszt09-02|02. teszt (Többszörös hozzáférés, LAN)]]
**[[SzgHalokTeszt09-03|03. teszt (WLAN, BWA (Bluetooth, WiMAX), Kapcsolás, jelzés, címzés)]]
**[[SzgHalokTeszt09-04|04. teszt (Routing)]]
**[[SzgHalokTeszt09-05|05. teszt (Feladatütemezés, IPv4)]]
**[[SzgHalokTeszt09-06|06. teszt (IPv6, Mobil IP, IP beállítások és hálózatmonitorozás, Routing protokoll (OSPF))]]
**[[SzgHalokTeszt09-07|07. teszt (Forgalomszabályozás, hibakezelés, Szállítási réteg (TCP, UDP))]]
**[[SzgHalokTeszt09-08|08. teszt (RTP, RTCP, SIP és H.323)]]
**[[SzgHalokTeszt09-09|09. teszt (QoS bevezető és ATM)]]
**[[SzgHalokTeszt09-10|10. teszt (IntServ, DiffServ, WiMAX - QoS, MPLS)]]
**[[SzgHalokTeszt09-11|11. teszt (Alkalmazások, Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-12|12. teszt (Hálózatbiztonság)]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-1|1. kis ZH]]
**[[SzgHalokTeszt09-ZH-2|2. kis ZH]]

*2008
**[[SzgHalokTeszt01|01. teszt (Bevezetés, Fizikai-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt02|02. teszt (Fizikai-2, Fizikai-3 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt03|03. teszt (Többszörös hozzáférés, Kapcsolás-jelzés-címzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt04|04. teszt (Útválasztás diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt05|05. teszt (Ütemezés, Forgalomszabályozás, Hibajelzés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt06|06. teszt (ATM, Forgalommenedzselés diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt07|07. teszt (Protokollarchitektúrák, Adatkapcsolat, LAN-1 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt08|08. teszt (LAN-2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt09|09. teszt (BWA, IP_1, IP_2 1, IP_2 2 diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt10|10. teszt (IPv6, Mobil IP diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt11|11. teszt (UDP_TCP, Multimédia 1. (RTP,..), Multimédia 2. (SIP) diasor)]]
**[[SzgHalokTeszt12|12. teszt (Multimédia 3. (QoS: IntServ, DiffsServ), MPLS, Alkalmazások 1. rész diasor)]]

==ZH==
*Összefoglalók a ZH-ra:
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_bevezetes.pdf|Bevezetés]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_architektura.pdf|Hálózati architektúra]]
**[[Media:Szghalok_ZHjegyzet_fizikai_atvitel.pdf|Fizikai átvitel]]
*Előző évek ZH-i:
**2010-11 tavasz
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_1.pdf‎‎ |1. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_2.pdf‎‎ |2. turnus megoldással]]
***[[Media:Szghalok_zh_2011tavasz_3.pdf‎‎ |3. turnus megoldással]]

==Vizsga==
*[[Beugrok | Beugrók (2007-2008)]]
*[[Media:Szghalok_gyakorlat_konzi_2009-05-12.pdf | Konzultáció (2009.05.12)]]
*Kikérdezők
** '''[[Számítógép-hálózatok kikérdező]]'''
** [http://szghalok.atw.hu/kikerdezo.php Kikérdező 1. (PHP)] - jó lenne átmenteni ide a wikire
** [http://users.hszk.bme.hu/~kb711/wiki_kikerdezo/ Kikérdező 2.] - jó lenne átmenteni ide a wikire
*[[Media:Hálók_összefoglaló_vizsga_beugróra_2013_12_19_rövid_formázatlan.zip|Formázatlan összefoglaló beugróra]]

*Előző évek vizsgái:
**2011-12 tavaszi félév
***[[SzgHálók vizsgasor 2012.06.07. | 2012.06.07.]]
**2010-11 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor110609|2011.06.09.]]
**2007-08 őszi félév
***2008.02.01. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080201|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080128|2008.01.28.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080125|2008.01.25.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080123|2008.01.23.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080121|2008.01.21,]] [[SzgHalokBeugro080121|beugró]]
***[[SzgHalokVizsgaSor080114|2008.01.14,]] [[SzgHalokBeugro080114|beugró]]
***2008.01.02. megegyezik a [[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05]]-eivel, [[SzgHalokBeugro080102|beugró]]
**2006-07 tavaszi félév
***[[SzgHalokVizsgaSor070529|2007.05.29.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070605|2007.06.05.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070607|2007.06.07.]]
***[[SzgHalokVizsgaSor070611|2007.06.11.]]

==Kedvcsináló==
*[[Hogyan legyen a tudásból pont ??|Tanulságok, avagy mire adnak pontot...]]
* '''Mottó:''' ''Soha ne becsüld le egy olyan furgon sávszélességét, amely kazettákkal telepakolva száguld az autópályán!''
* ''Az idő elérkezett, mondta a rozmár...'' - Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok PANEM 2002
* ''The best thing about UDP jokes is that I don't care if you get them or not.''
* Hogy érdemes megjegyezni az ISO OSI rétegeket?
** '''P'''hysical, '''D'''ata Link, '''N'''etwork, '''T'''ransport, '''S'''ession, '''P'''resentation, '''A'''pplication
** People Don't Need To See Pamela Anderson
** People Do Need To See Pamela Anderson
** People Desperately Need To See Pamela Anderson
** Please Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Programmers Do Not Throw Sausage Pizza Away
** Please Do Not Touch Steve's Pet Alligator
** Please Do Not Take Sales People's Advice
** People Don't Need To Study Protocol Analysis
* Most visszafelé!
** A Priest Saw Two Nuns Doing Pushups
** All People Seem To Need Data Processing
*vagy:
** PruDeNT SPA

===Brigi===

A Harangozó-féle kedvcsinálókat, tananyagokat és számonkéréseket leszedtem a wikiről, mivel már nem is hasonlítottak a mostani helyzetre.

Ha már így letöröltem sok hozzászólást, akkor írok cserébe kedvcsinálót. Könnyű dolgom volt az szghálókkal, mert szeretem a témakört. De azoknak is egy kellemes tantárgy, akiket nem annyira érdekelnek a hálózatok. Szerintem megéri bejárni, mert nagyon sokmindent meg lehet érteni és jegyezni ott helyben, az előadók is nagyon felkészültek, és lelkesek. Ha esetleg mégsem sikerülne eljutni az előadásokra, akkor nyugodtan tudom ajánlani a diasorokat, egészen jól meg lehet érteni belőle az anyagot. Viszont a gyakorlatokra mindenképpen be kell járni (3-4 van a félévben), mert ott magyarázzák el a számonkéréseken előforduló számolós feladatokat. A Tannenbaum könyvről nem tudok nyilatkozni, nekem nem nagyon volt időm olvasgatni, de az biztos, hogy anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat. ;)

Jó lenne, ha ez a kedvcsináló megtelne friss élményekkel, remélem kedvet kapnak rá mások is, és az új tantárgyról lehetne itt véleményeket megtalálni.

===gerbazs===

A tárgy érdekes, az előadások jók. Az előadó, Simon Vilmos jól felkészült, szívesen válaszol kérdésekre is, sőt tesz is fel! A helyes válaszért plusz jegyet lehet szerezni, tehát mindenképpen megéri bejárni. Az elérhető diasor bár jól összeszedett, sokszor csak nagyvonalakban írja le a dolgokat, szerintem érdemes kinyomtatva bevinni előadásra, és kiegészíteni az ott elhangzottakkal.

Különösképpen a gyakorlati órákon jó bent lenni (előadás idejében/helyett 3-4 alkalommal egy félévben), ott körülbelül az összes zh/vizsga példa előkerül. A zh nem nehéz, de érdemes azért alaposan felkészülni. Még egy tipp: angol nyelven, a wikipedián remek leírásokat találni!
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.14.
 
Gerbazshoz hozzá fűzném: érdemes előre tanulni 1-2 diával, így a plusz jegy a tiéd lehet. Könyv is jó forrás az előre készüléshez.
Zh.: nehézsége random, csoportonként változik. (Csak azért mondom mert a nem nehéz az túlzás , de igaz... bár 150 átment / 400 bukott arány szokott lenni minden évben.
 
-- [[ViktoriaVincze|waczkor]] - 2011.05.15.
 
Igen, sajnos az a baj a zh-kkal, hogy apróságokra kérdez rá, a kérdésfeltevés sokszor (valószínűleg direkt) megtévesztő, így könnyű benézni dolgokat. A pótpótzh az első vizsgaalkalom, és nehéz belőle átmenni.
 
-- [[GerBazs|gerbazs]] - 2011.05.22.

==BSc-s Záróvizsgára szükséges anyagok==

A fejezetszámok az ''Andrew S. Tanenbaum'' '''Számítógép hálózatok''' című könyvéből valók.

* Hálózatok, protokollarchitektúrák, ISO OSI és TCP/IP modellek, hálózati példák
** 1.2.-1.5. fejezetek, könyv 36. oldal (fejezetekre bontott könyv 20. oldala)
* Adatkapcsolati réteg tervezési szempontjai
** 3.1. fejezet, könyv 227. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* MAC alapok, Ethernet
** 4.2. és 4.3. fejezetek, könyv 287. oldal (fejezetekre bontott könyv 5. oldala)
* Hálózati alapelvek
** 5.1. fejezet, könyv 384. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)
* Routing
** 5.2. fejezet, könyv 391. oldal (fejezetekre bontott könyv 8. oldala)
* Hálózatok összekapcsolása
** 5.5. fejezet, könyv 461. oldal (fejezetekre bontott könyv 78. oldala)
* IP
** 5.6. fejezet, könyv 474. oldal (fejezetekre bontott könyv 91. oldala)
* Szállítási protokollok
** 6.4. és 6.5. fejeteket, könyv 570. oldal (fejezetekre bontott könyv 45. oldala)
* Alkalmazások, DNS, E-mail, WWW
** 7.1.-7.3. fejezetek, könyv 626. oldal (fejezetekre bontott könyv 1. oldala)

=== Feladatsor ===
*[[Media:Szghalok_zarovizsga_2012tavasz.docx‎ | 2012.06.12. ZV ]] megoldás nélkül

==Kapcsolódó tárgyak==
===Előkövetelmény===
*[[Számítógép architektúrák]]: leghamarabb ezzel a tárggyal vehető fel együtt.

===Ráépülő===
*[[Távközlő hálózatok és szolgáltatások]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.
*[[Mérés_laboratórium_4. | Mérés laboratórium 4]]: a tárgy aláírása kell a felvételéhez.

===Választható tárgyak===
A tárgy tematikájára sok hálózati témájú szabadon választható tárgy (szabvál) épül. Akit komolyabban érdekel a téma, a szakirány tárgyak mellett ezekben is elmélyülhet.
*[[Hálózatok megbízhatósági és teljesítményvizsgálata]] (VIHIAV01)
*[[IPv6 alapú számítógép-hálózatok]] (VIHIAV07)
*[[LINUX alapú hálózatok]] (VIAUJV60)
*[[Számítógép-hálózatok biztonságos üzemeltetése]] (VIHIAV14)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 1]] (VIHIAV96)
*[[Számítógép-hálózatok üzemeltetése 2]] (VIHIAV97) - Cisco CCNA vizsgára készít fel a két féléves kurzus.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Szabályozástechnika - Zh konzultáció

2014-03-28T10:50:12Z

Zhuinden:

{{GlobalTemplate|Infoalap|SzabTechZhKonzi}}

==SzabTech Konzin elhangzott dolgok (ZH)==

A bácsi beszélt a Zh menetéről:
* Mindenki az I-ben írja
* Lesz A és B csoport
* Semmi sem használható
* Stb

Majd jöttek a kérdések:
Egyrészről voltak elméleti alapokat feszegető kérdések, majd pedig a kiadott mintaZh alapján oldottuk meg a feladatokat.

Elméleti dolgok:
* Mi az az omega ( mint frekvencia )? Mi a fizikai tartalma? (lsd Jelek tk)
** A W(jω) komplex függvény azt adja meg, hogy a bementetre adott ω frekvenciájú szinusz jel mekkora amplitúdójú szinuszt ad a kimeneten (az abszolút érték az erősítés, a szög pedig a fáziscsúszás).
** Vágási frekvencia ωc az a freki, ahol az erősítés 1, azaz |W(jωc) = 1 = 0dB
** (Szemléletesen: A szabályozott rendszereknél a vágási frekvenciáig a kimenet pontosan követi a bemenetet, magasabb frekvencián egyre kevésbé. Tehát a vágási frekvencia mutatja a rendszer "sebességét", és kihat még egyéb sok jellemzőre.)
* Mi a fázistartalék, annak fizikai tartalma? ......
** A vágási frekvencián megvizsgáljuk a fázist. Ennek távolsága a -180°-tól a fázistöbblet.
** tk114: Nyquist kritérium: ha a felnyitott kör stabilis (nincs pólusa a jobb félsíkon), akkor a zárt rendszer stablitásának feltétele, hogy a Nyquist görbe ne vegye körül a -1 pontot.
** A tk.120. oldalán lévő nyquist diagram jól szemlélteti a fázistöbblet jelentését. A görbe és az egységkör metszéspontja pontosan W(jωc), mert az abszolút érték itt 1. A negatí valós tengellyel bezárt szög a fázistöbblet. Ha ez eléri a 0-t, akkor a görbe körülveszi a -1 pontot => labilissá válik a rendszer.
* Mi a ZOH?
** Nulladrendű tartószerv: egy D/A átalakító, ami jól közelíti az ideális aluláteresztő szűrőt (legalábbis számunkra elég): a mintavételi időpontokban kapott jelet a következő mintavételi időpontig folyamatosan kiadja a kimeneten. Felírtuk az átv. ft-t is: WZOH = (1-e-sT)/s
* Tustin (a legelterjedtebb bilineáris) transzformáció
** Áttérés a z sík (diszkrét) és a w sík (folytonos) között, így az analóg tervezési módszerket használhatjuk diszkrét idejű rendszereknél.
** Képlete *s=2/T * (z-1)/(z+1)* visszafelé '''z=(1+sT/2)/(1-sT/2)'''
** Tulajdonságai:
### az átviteli függvény racionális törtfüggvény marad.
### A z sík egységkörének belsejét a w sík bal oldalára képzi le. (Az 1 pont az origóba kerül, a körvonal a komplex tengely lesz)
### A diszkrét idejű stabilitási feltétel a z síkon megyegyezik a folytonos idejű stablitiás feltételeivel a w síkon. (Pólusok az egységkör belsejében -> a bal félsíkon)
### Az aszimptotikus amplitúdó jelleggörbék alkalmazhatóak.
* DI szabályozó tervezése Tustin trafó segítségével.
** Ez egy olyan dolog, hogy van egy W(s) szakaszunk FI-ben, vagy D(Z) szakaszunk DI-ben. Ehhez kéne tervezni egy DI szabályozót.
** Első lépés: w síkra kell áttérni. Ez úgy megy, hogy a W(s)-et először D(z)-vé alakítjuk egy c2dm('ZOH') transzformációval, majd a kapott D(Z)-ből, vagy ha eredetileg az volt megadva, akkor ugye abbol D(w)-t csinálunk a Tustin trafóval. A Tustin képlete: z=(1+w*T/2)/(1-w*T/2) ill w=(2/T)*(z-1)/(z+1). Ezt szépen beírva kapunk egy D(w)-t ami egy "majdnem" folytonos idejű szakasz a w síkon.
** Ehhez a tanult algoritmust használva kreálunk egy PID szabályozót. Ez lesz Dc(w), ami szintén a w síkon fut. Ehhez ugye kell kb 3 egyenlet és az fsolve:
*** |Dc(j*omegac)*D(j*omegac)-1=0 azaz a vágási frekvencián az erősítés 1.
*** Pi+phi(D0(j*omegac))-phi_t=0 azaz a vágási frekvencia meghatározása
*** Dc(2/T)=Umax azaz az 1(t) gerjesztésre adott válasz esetén a beavatkozó jel maximuma a kezdeti értéknél legyen. Ez az U(0) értékben lesz (U a szabályozó kimenete) az időtartományban. U(0)=Umax. Mindezt átírva a w tartományba kapjuk a Dc(2/T) képletet. Megj: itt mutatkozik meg az s és a w síkok közötti eltérés: A tanultak alapján az időtartománybeli u(0) értéket a kezdeti/végérték tétel alapján számoljuk. Legyen a szabályozó bemenete az 1(t) és a kimenete az u(t). Ekkor ez az s síkon: lim(s->végtelen)s*U(s)=lim(s * 1/s * Wc(s))=lim(Wc(s)) (1/s a gerjesztés, azaz 1(t) Laplace trf-ja) Mindez a w síkon w=2/T értéknél van. ( a w=(2/T)*(z-1)/(z+1) és z->végtelen miatt. ) Azaz nem w->végtelen helyen!!
** Ezután a Dc(w)-ből a Tustin trafó inverzével egy Dc(Z)-t készítünk, ami a DI szabályozó már.

==Bode diagram aszimptotikus közelítése==
Mindenkinek fel kell tudni rajzolnia a Bode diagram aszimptotikus közelítését a bácsi szerint.

A Bode diagram igazából két diagram: az amplitúdó menetben W(jω) abszolút értékét ábrázoljuk dB-ben, a fázis menetben pedig W(jω) szögét, fokban. Az x tengelyen ω van, mégpedig logaritmikus skálában. Ezért ω=0 a -∞ és ω=1 az origó.

Az aszimptótikus közelítés lényege, hogy az amplitúdó menet egy több ponton megtört egyeneshez símul hozzá. A töréspontok helyei a zérusok és a pólusok. A pólus -20dB/dekáddal meredekebbé teszi az egyenest, a zérus pedig +20dB/dekáddal lankásabbá teszi.

A kezdeti meredekséget (-∞) az ω=0-ban lévő pólusok száma határozza meg - ez pontosan a típusszám, az integrátor tagok (1/s) száma.

Az egyenes a vízszintes tengelyt az ω=K-ban metszi. (Valaki magyarázza meg!)

Kis frekvenciákon még csupán az 1/s^i -s tagot kell figyelembe venni. Erre felírva a következő képletet kapjuk: |Wo(jω)||=||K/((jω)^i)||=K/(ω^i) A vízszintes tengelyt (0dB-es tengely) pedig ott metszi, ahol ||Wo(jωc)=1 (0 dB), azaz K/(ωc^i)=1 => i. gyök(K)=ωc. Ezért i=1 típusszámú esetben ωc=K

Erre oldottuk meg az egyik példát: A példa kéri, így fel kell írni a felnyitott kör átviteli függvényét. Ez a racionális törtfv, amit a tk 92. old közepén van. Meg mondtuk, hogy i jelöli a típusszámot, K pedig a körerősítés. Ezután jött a konkrét példa. Ez ugye Wo(s)=0.1/(s(1+10s)) Ennek láthatóan 2 pólusa van, az s=0 és az s=-0.1 A diagram rajzolás esetén ezeknek az abszolút értéke érdekel minket. Mivel a kör tartalmaz 1 db (i=1) integrátort ( s=0 pólus ) ezért a diagram -20dB/dekád (-i*20) meredekséggel indul (s=0 miatt a -végtelenből a log skálán). Az egyenes a vízszintes tengelyt az ω=K-ban metszi. Itt K=0.1 a körerősítés. Pólus esetén lefele törik -20dB/dekáddal, Zérus esetén felfele törik a grafikon. Esetünkben s=0.1 pólus, ezért ott a -20dB/dekádról -40-re változik a meredekség. Ahol a grafikon metszi a 0dB-es tengely, az az omegac vágási frekvencia. Ebből már számítható a fázistartalék (phi-t). Ez ugye: φt=180+φ(W0(jωc))=180-90-arctg(ωc*10)=45°. (-90 mert integrátor, -arctg(ω0*10) pedig az 1/(1+10jω) fázisa)

==Állapotegyenletek felírása==
Volt egy feladat, amiben egy A/s és egy 1/s tag volt sorba kapcsolva. Itt ezen nyílt kör állapotegyenletei voltak a kérdés.

A mátrixos-vektros megadási mód. Itt a konzin ezt úgy csináltuk meg, mint anno jelekből amikor JFH-os felírásokból írtuk fel az ÁE-s felírást. A kimenetekre felvettük a változókat, majd az egyenleteket felírtuk és rendeztük.

Amit tudni kell, hogy a kapott sX1 és sX2 időtartományban a deriválának felel meg. A kapott alakokból pedig a mátrixok egyért leolvashatóak. Tehát az egyenletek:
** X2=A/s*U => sX2=A*U
** X1=1/s*X2 => sX1=X2
** Y=X1

Ezzel kapcsolatban lényeges tudni, hogy amennyiben adott egy
c1
--------- esetén a megoldás az, hogy
1+c2*s

(c1/c2) -- - - - - - - - - - -- -> (1/s) --- - ------- -------- ---- ----- -------- ------ -------- - - - >
/|\ |
| |
| |
- - - - -(1/c2) <-- -

És így már a fázisváltozók (x1derivált, x2derivált) értékei összegezhetőek a folyamhálózat mentén az x1,x2,u megfelelő szorzói mellett.

==Linearizálásos példa==
Húh, hát ez amilyen ronda, olyan egyszerű. Ha jól hallottam, akkor ilyent (sőt lényegében ezt) mindenki megcsinálta a gyakon, így ide nem szenvedem be.

==Hurwitz kritériumos feladat==
Adott egy átv fv: W0(s)=K(1+saT)/(s(1+sT)2) Ennek kell teljesítenie a stabilitási elvárásokat tetszőleges T>0 és K>0 értékre. Erre jön az ötlet: Hurwitz kritérium! Felírjuk a KE-t. ez 1+W0(s)=0 Ezt átszorozva, 0-ra rendezve kapunk egy polinom(s)=0 egyenletet. Erre ráhúzzuk a Hurwitz sémát a könyv szerint és máris kész vagyunk. Kaptunk egy halom egyenlőtlenséget, amelyekben felhasználjuk, hogy K>0 és T>0, emiatt a-ra kijön vmi korlát, ami nekünk kell.

-- [[SzatmariZoltan|Zee]] - 2005.11.15.
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.11.15.
-- [[VGA|VGA]] - 2014.03.28.

[[Category:Infoalap]]

Szabályozástechnika - Zh konzultáció

2014-03-28T10:48:00Z

Zhuinden:

Szabályozástechnika - Zh konzultáció

2014-03-28T10:47:32Z

Zhuinden:

{{GlobalTemplate|Infoalap|SzabTechZhKonzi}}

==SzabTech Konzin elhangzott dolgok (ZH)==

A bácsi beszélt a Zh menetéről:
* Mindenki az I-ben írja
* Lesz A és B csoport
* Semmi sem használható
* Stb

Majd jöttek a kérdések:
Egyrészről voltak elméleti alapokat feszegető kérdések, majd pedig a kiadott mintaZh alapján oldottuk meg a feladatokat.

Elméleti dolgok:
* Mi az az omega ( mint frekvencia )? Mi a fizikai tartalma? (lsd Jelek tk)
** A W(jω) komplex függvény azt adja meg, hogy a bementetre adott ω frekvenciájú szinusz jel mekkora amplitúdójú szinuszt ad a kimeneten (az abszolút érték az erősítés, a szög pedig a fáziscsúszás).
** Vágási frekvencia ωc az a freki, ahol az erősítés 1, azaz |W(jωc) = 1 = 0dB
** (Szemléletesen: A szabályozott rendszereknél a vágási frekvenciáig a kimenet pontosan követi a bemenetet, magasabb frekvencián egyre kevésbé. Tehát a vágási frekvencia mutatja a rendszer "sebességét", és kihat még egyéb sok jellemzőre.)
* Mi a fázistartalék, annak fizikai tartalma? ......
** A vágási frekvencián megvizsgáljuk a fázist. Ennek távolsága a -180°-tól a fázistöbblet.
** tk114: Nyquist kritérium: ha a felnyitott kör stabilis (nincs pólusa a jobb félsíkon), akkor a zárt rendszer stablitásának feltétele, hogy a Nyquist görbe ne vegye körül a -1 pontot.
** A tk.120. oldalán lévő nyquist diagram jól szemlélteti a fázistöbblet jelentését. A görbe és az egységkör metszéspontja pontosan W(jωc), mert az abszolút érték itt 1. A negatí valós tengellyel bezárt szög a fázistöbblet. Ha ez eléri a 0-t, akkor a görbe körülveszi a -1 pontot => labilissá válik a rendszer.
* Mi a ZOH?
** Nulladrendű tartószerv: egy D/A átalakító, ami jól közelíti az ideális aluláteresztő szűrőt (legalábbis számunkra elég): a mintavételi időpontokban kapott jelet a következő mintavételi időpontig folyamatosan kiadja a kimeneten. Felírtuk az átv. ft-t is: WZOH = (1-e-sT)/s
* Tustin (a legelterjedtebb bilineáris) transzformáció
** Áttérés a z sík (diszkrét) és a w sík (folytonos) között, így az analóg tervezési módszerket használhatjuk diszkrét idejű rendszereknél.
** Képlete *s=2/T * (z-1)/(z+1)* visszafelé '''z=(1+sT/2)/(1-sT/2)'''
** Tulajdonságai:
### az átviteli függvény racionális törtfüggvény marad.
### A z sík egységkörének belsejét a w sík bal oldalára képzi le. (Az 1 pont az origóba kerül, a körvonal a komplex tengely lesz)
### A diszkrét idejű stabilitási feltétel a z síkon megyegyezik a folytonos idejű stablitiás feltételeivel a w síkon. (Pólusok az egységkör belsejében -> a bal félsíkon)
### Az aszimptotikus amplitúdó jelleggörbék alkalmazhatóak.
* DI szabályozó tervezése Tustin trafó segítségével.
** Ez egy olyan dolog, hogy van egy W(s) szakaszunk FI-ben, vagy D(Z) szakaszunk DI-ben. Ehhez kéne tervezni egy DI szabályozót.
** Első lépés: w síkra kell áttérni. Ez úgy megy, hogy a W(s)-et először D(z)-vé alakítjuk egy c2dm('ZOH') transzformációval, majd a kapott D(Z)-ből, vagy ha eredetileg az volt megadva, akkor ugye abbol D(w)-t csinálunk a Tustin trafóval. A Tustin képlete: z=(1+w*T/2)/(1-w*T/2) ill w=(2/T)*(z-1)/(z+1). Ezt szépen beírva kapunk egy D(w)-t ami egy "majdnem" folytonos idejű szakasz a w síkon.
** Ehhez a tanult algoritmust használva kreálunk egy PID szabályozót. Ez lesz Dc(w), ami szintén a w síkon fut. Ehhez ugye kell kb 3 egyenlet és az fsolve:
*** |Dc(j*omegac)*D(j*omegac)-1=0 azaz a vágási frekvencián az erősítés 1.
*** Pi+phi(D0(j*omegac))-phi_t=0 azaz a vágási frekvencia meghatározása
*** Dc(2/T)=Umax azaz az 1(t) gerjesztésre adott válasz esetén a beavatkozó jel maximuma a kezdeti értéknél legyen. Ez az U(0) értékben lesz (U a szabályozó kimenete) az időtartományban. U(0)=Umax. Mindezt átírva a w tartományba kapjuk a Dc(2/T) képletet. Megj: itt mutatkozik meg az s és a w síkok közötti eltérés: A tanultak alapján az időtartománybeli u(0) értéket a kezdeti/végérték tétel alapján számoljuk. Legyen a szabályozó bemenete az 1(t) és a kimenete az u(t). Ekkor ez az s síkon: lim(s->végtelen)s*U(s)=lim(s * 1/s * Wc(s))=lim(Wc(s)) (1/s a gerjesztés, azaz 1(t) Laplace trf-ja) Mindez a w síkon w=2/T értéknél van. ( a w=(2/T)*(z-1)/(z+1) és z->végtelen miatt. ) Azaz nem w->végtelen helyen!!
** Ezután a Dc(w)-ből a Tustin trafó inverzével egy Dc(Z)-t készítünk, ami a DI szabályozó már.

==Bode diagram aszimptotikus közelítése==
Mindenkinek fel kell tudni rajzolnia a Bode diagram aszimptotikus közelítését a bácsi szerint.

A Bode diagram igazából két diagram: az amplitúdó menetben W(jω) abszolút értékét ábrázoljuk dB-ben, a fázis menetben pedig W(jω) szögét, fokban. Az x tengelyen ω van, mégpedig logaritmikus skálában. Ezért ω=0 a -∞ és ω=1 az origó.

Az aszimptótikus közelítés lényege, hogy az amplitúdó menet egy több ponton megtört egyeneshez símul hozzá. A töréspontok helyei a zérusok és a pólusok. A pólus -20dB/dekáddal meredekebbé teszi az egyenest, a zérus pedig +20dB/dekáddal lankásabbá teszi.

A kezdeti meredekséget (-∞) az ω=0-ban lévő pólusok száma határozza meg - ez pontosan a típusszám, az integrátor tagok (1/s) száma.

Az egyenes a vízszintes tengelyt az ω=K-ban metszi. (Valaki magyarázza meg!)

Kis frekvenciákon még csupán az 1/s^i -s tagot kell figyelembe venni. Erre felírva a következő képletet kapjuk: |Wo(jω)||=||K/((jω)^i)||=K/(ω^i) A vízszintes tengelyt (0dB-es tengely) pedig ott metszi, ahol ||Wo(jωc)=1 (0 dB), azaz K/(ωc^i)=1 => i. gyök(K)=ωc. Ezért i=1 típusszámú esetben ωc=K

Erre oldottuk meg az egyik példát: A példa kéri, így fel kell írni a felnyitott kör átviteli függvényét. Ez a racionális törtfv, amit a tk 92. old közepén van. Meg mondtuk, hogy i jelöli a típusszámot, K pedig a körerősítés. Ezután jött a konkrét példa. Ez ugye Wo(s)=0.1/(s(1+10s)) Ennek láthatóan 2 pólusa van, az s=0 és az s=-0.1 A diagram rajzolás esetén ezeknek az abszolút értéke érdekel minket. Mivel a kör tartalmaz 1 db (i=1) integrátort ( s=0 pólus ) ezért a diagram -20dB/dekád (-i*20) meredekséggel indul (s=0 miatt a -végtelenből a log skálán). Az egyenes a vízszintes tengelyt az ω=K-ban metszi. Itt K=0.1 a körerősítés. Pólus esetén lefele törik -20dB/dekáddal, Zérus esetén felfele törik a grafikon. Esetünkben s=0.1 pólus, ezért ott a -20dB/dekádról -40-re változik a meredekség. Ahol a grafikon metszi a 0dB-es tengely, az az omegac vágási frekvencia. Ebből már számítható a fázistartalék (phi-t). Ez ugye: φt=180+φ(W0(jωc))=180-90-arctg(ωc*10)=45°. (-90 mert integrátor, -arctg(ω0*10) pedig az 1/(1+10jω) fázisa)

==Állapotegyenletek felírása==
Volt egy feladat, amiben egy A/s és egy 1/s tag volt sorba kapcsolva. Itt ezen nyílt kör állapotegyenletei voltak a kérdés.

A mátrixos-vektros megadási mód. Itt a konzin ezt úgy csináltuk meg, mint anno jelekből amikor JFH-os felírásokból írtuk fel az ÁE-s felírást. A kimenetekre felvettük a változókat, majd az egyenleteket felírtuk és rendeztük.

Amit tudni kell, hogy a kapott sX1 és sX2 időtartományban a deriválának felel meg. A kapott alakokból pedig a mátrixok egyért leolvashatóak. Tehát az egyenletek:
** X2=A/s*U => sX2=A*U
** X1=1/s*X2 => sX1=X2
** Y=X1

Ezzel kapcsolatban lényeges tudni, hogy amennyiben adott egy
c1
--------- esetén a megoldás az, hogy
1+c2*s

(c1/c2) -- - - - - - - - - - -- -> (1/s) --- - -- - - - >
/|\ |
| |
| |
- - - - -(1/c2) <-- -

És így már a fázisváltozók (x1derivált, x2derivált) értékei összegezhetőek a folyamhálózat mentén az x1,x2,u megfelelő szorzói mellett.

==Linearizálásos példa==
Húh, hát ez amilyen ronda, olyan egyszerű. Ha jól hallottam, akkor ilyent (sőt lényegében ezt) mindenki megcsinálta a gyakon, így ide nem szenvedem be.

==Hurwitz kritériumos feladat==
Adott egy átv fv: W0(s)=K(1+saT)/(s(1+sT)2) Ennek kell teljesítenie a stabilitási elvárásokat tetszőleges T>0 és K>0 értékre. Erre jön az ötlet: Hurwitz kritérium! Felírjuk a KE-t. ez 1+W0(s)=0 Ezt átszorozva, 0-ra rendezve kapunk egy polinom(s)=0 egyenletet. Erre ráhúzzuk a Hurwitz sémát a könyv szerint és máris kész vagyunk. Kaptunk egy halom egyenlőtlenséget, amelyekben felhasználjuk, hogy K>0 és T>0, emiatt a-ra kijön vmi korlát, ami nekünk kell.

-- [[SzatmariZoltan|Zee]] - 2005.11.15.
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.11.15.

[[Category:Infoalap]]

Kódolástechnika

2014-01-31T09:23:13Z

Zhuinden:

{{Tantárgy
|nev=Kódolástechnika
|targykod=VIHIA209
|szak=info
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/
|levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu }}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
*A jegy a ZH eredményére kapott jegy.

== Segédanyagok ==

*Jegyzetek
**[[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]]
**[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]
**[[http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet ]]

* Segédanyagok a régi tárgyoldalról
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt| Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt| Konvolúciós kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt| Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf| Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt| Példa: Lineáris kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt| Példa: RS kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt| Példa: Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt| Előadás alatti gyakorlat anyaga]]

* Egyéb
**[[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf| A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]

== ZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ |2006. 12. 14. ZH ]]megoldással
* 2007
**[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf |2007. 11. 30. ZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás
* 2009
**[[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás
* 2010
**[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
* 2011
**[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg |2011. 11. 28. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf |2011. 11. 28. ZH ]]megoldással
* 2013
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.jpg |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül begépelve
***Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math> van. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.

== PZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf|2006. 12. 18. pótZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldással
* 2011
**[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg |2011. 12. 12. pótZH ]]megoldás nélkül
* 2013
**[[Media:Kodtech_pzh_2013.png |2013. 12. 13. pótZH ]] megoldás nélkül

== Tippek ==

Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.

Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)

== Kedvcsináló ==
Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[FunLevendovszkyJanos|Levendovszky aranyköpéseit]].

Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.

Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.

== Kedvelvevő ==
A hallgatók tényleges tudása és a kapott jegyük között jellemző bármelyik irányban 2-3 jegynyi különbség.
Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.

[[Kategória:Infoalap]]

Beszéd információs rendszerek HOWTO

2013-12-10T17:28:47Z

Zhuinden: Added kedvcsináló

==VGA - 2013. 12. 10.==

Nagyon nem ajánlom személy szerint. Az előadások anyaga nem teljesen fedi a számonkérést, másrészt az első 5 héten keresztül volt szó inkább arról, hogy mi a történelme a beszédinformációs rendszereknek, és hogy milyen elemei vannak a nyelvnek (úgy, hogy a 10 hét anyagából van ZH!), és egyszer azért csak-csak elhangzott egy-egy definíció de az is 10 előadásból volt 1 - és még erre ráadásul mivel két előadó volt, akik nem egyeztettek egymással, volt, hogy pont ugyanazt mondták el, vagy amit a másik nem mondott el, feltételezték hogy elmondta. Káosz.
És ennél már csak rosszabb lett, mert a gyakorlatok vagy "interaktív jellegűek" szerettek volna lenni, vagy pedig csak olyan dolgokról volt szó, amiknek különösebb köze nem volt az anyaghoz.

Mondjuk emiatt az 5. héten elkezdtem nem bejárni mind a gyakorlatokra, mint az előadásokra, mert egyszerűen tűrhetetlen volt a releváns információ teljes hiánya - és valószínűleg pont ezután kezdtek neki a bonyolultabb dolgokba, mint a PSOLA algoritmus, kódolás, dekódolás, rejtett Markov modellek, etc.
Emiatt bár nem merem állítani, hogy mindent megtettem a tárgy abszolválása érdekében, igazából vannak dolgok, amiket úgy kérnek vissza, hogy csak a könyvben van benne, amit pedig meg kell venni.
És hogy azért ne legyen hiábavaló amit írtam, itt az első ZH eredménye - mindenki döntse el magának, hogy van-e ehhez kedve :D
[[:File:ZH_eredmenyek_20131120.pdf]]

Őszintén szólva adatb pZHkon és szofttech vizsgákon jobb arányok vannak.

==Balu - 2013. 12. 06.==

Valóban nem könnyű tárgy, de legalább nem kötelező a jelenlét a gyakorlatokon, valamint házit sem kell leadni. Mióta nem vizsgás a tárgy, az oktatás csak a 10. hétig tart. Ezután már sem előadás nincs több, sem gyakorlat. A zh ennek megfelelően a teljes féléves anyagot tartalmazza, nehézsége egy vizsgával ér fel. Formátuma megegyezik az előző évekével: 5-6 kifejtendő feladat, valamint a másik oldalon igaz-hamis kérdések, hasonló pontozással mint az előző években. Én a wikin található teljes jegyzet és a 2010-ig kidolgozott zh megoldások alapján 3-mas jegyet tudta elérni. Ehhez azonban tényleg értelmezve kell végigolvasni az anyagot, a feladatokat is meg kell érteni. Zh előtti konzira csak akkor érdemes bemenni, ha már átolvastad egyszer az anyagot, vagy van konkrét kérdésed feladattal kapcsolatban. Átolvastam a letölthető cd anyagát is, szerintem egyszer érdemes végigfutni (nem hosszú). Megvásároltam a tárgyhoz ajánlott könyvet. Ez csaknem 700 oldal hosszú és nagyon bőbeszédűen fejti ki a tárgy anyagát. Nem sokat olvastam el belőle, szerintem enélkül is át lehet menni, döntse el mindenki hogy rááldoz-e 2300 Ft-t. Általánosságban elmondható, hogy tipikusan olyan tárgy a beszédinfó, aminek az anyaga elsőre nagyon csúnyának tűnhet, de ha érdeklődve áll hozzá az ember, akkor kis kitartással egészen érthetővé tud válni.

==Maestro - 2011.06.10==

Ez a tárgy régen volt könnyű, most egyáltalán nem az (mondjuk nem jártam be, az tény). Viszont nincs jegyzet, a könyvet megveheted, kb 600 oldal, vagy még több is, és a nagy része rizsa, elég nehézkes kihámozni belőle az anyagot. Van egy "interaktív" CD is, ami amellett, hogy gáz, kiakasztja a böngészőket (nem biztonságos tartalom), ezért az sem igazán használható tanulásra. Ha bejársz akkor persze nyilván könnyebb, de ha nincs lehetőséged rá, akkor elágazók közül semmiképp se ezt válaszd.

==BB - 2007.07.13.==

Szerintem a zh-ig érdemes előadásra járni. Utána már ugysem lesz rá időd.:) Én zh-ra tanultam kb 2 délutánt és vizsgára is kb. ugyanennyit-->Igy sikerült 3asra teljesíteni a tárgyat.
A tárgy sikeres teljesítéséhez, szerintem semmilyen előképzettség sem kell(jelek,anal). Elég pár régebbi zh-vizsga sort(zh ra is) átnézni.
Jah, és a gyakorlatok anyaga, csak a vizsgára kell.

-- [[NeoXon|NeoXon]] - 2005.12.16.

-- [[PallosPeter|Peti]] - 2005.12.16.

==Titcar - 2007.06.30.==

szvsz ez tipikusan egy olyan tárgy, hogy az alapokat kell tudni, meg tudni kell összekombinálni a dolgokat ( gondolkodni kell ), ha ez megy akkor sima ügy, és mindenképp jobb mint minden héten házit csinálni beágyból.
az órák egyébként szvsz elég felejtősek, meg a "gyakorlatok" is (nekem legalábbis nem jött be)

==!Drizzt==

Ez a tárgy elég könnyű szerencsére. A zh nehezebb szerintem mint a vizsga, mert több a fizika/jelek jellegű dolog, de azért az sem vészes, a konzik meg nagyon hasznosak. Lehet egy oldalnyi puskát írni. Vizsgára már egy lapot lehet teleírni, kb. annyit is készültem rá, hogy fél nap alatt megírtam a puskát, meg azért korábban már olvastam párszor végig egy korábbi jegyzetet. Így lett 3 pont híján négyes. A pontozás teljesen korekt.

==ismeretlen==

Én a beszéden voltam. Gordosék (TMIT) tartják. Elég jók az előadások, érdemes bejárni. Enélkül amúgy vizsgázni nehéz belőle, mert nincs átfogó jegyzet. Sok akusztikai érdekesség kerül elő az elejen, utána meg arról szól, hogy hogyan tervezzünk beszédszintetizátort, -felismerőt, telefonos "pofázógépet", SMS felolvasót stb. Van gyakorlat, ami kb azt jelenti, hogy kiscsoportos előadas; általában valamilyen szoftvert demonstrálnak rajta. Nem kell megijedni attól, hogy a jelekre, meg infelmre épül, igazából ami előkerül ezekből (Fourier-trafó és társai), az elég jól megérthető Gordosek előadásában, és ráadásul nem is erre kérdeznek rá. Vizsgán (de asszem ZH-n is) lehet használni 1 db A4-es kézzel irt puskát. Erre ügyesen rá is lehet írni az anyag nagy részét. A többit meg főleg IQ-ból kell csinálni, sok olyan feladat van, amire bármit elfogadnak, ha értelmesen meg tudod indokolni.

A beágy az nagyobb szívás. Peceli es Majzik (MIT) tartja. Van 10 házi, ez jó sok időt elvesz. Annyi előny van, hogy aki 1.3-as szakirányra
megy, annak az egyik 7-edik féléves tárgyat már elég jól lefedi.

Ja azt még tudni kell, hogy a Beszéd/Beágy választás semmiféle kötelezettséget nem jelent a szakirányválasztásra nézve.

==Joco==

Lightos tárgy, nem kell bejárni, ha jól emlékszem van valamikor egy zh, aztán egy vizsga. Én 1-2 nap tanulással átmentem a vizsgán, jó mondjuk olyasvalaki ült mellettem, aki vágta a témát :) (az sosem árt)

==Gáb==

A beszéd viszonylag érdektelen, amit főleg az emel ki, hogy ők mindennél fontosabbnak tartják ezt a szakterületet, pedig hát.. khmm.. (ez nem valószínű, hogy csak az én véleményem lenne, mert a rengeteg speechlab által kiírt önlab-témára összesen kerek nulla ember ment idén). Cserébe vizsgán lehet használni egy A4-es kézzel írt papírt, amire elég pici betűkkel pont fölfér az egész anyag, és azt kiegészítve az igencsak sablonos nagyfeladattal egy hármast nem túl nehéz összekaparni belőle. Szerintem korrekt az egész tárgy, a számonkérést is beleértve. Van tisztességes jegyzet is a honlapjukon.

==FeZo==

Minden ami beszéd, gyakorlat is van, elég érdekesek. ZH/vizsga, legális puskázási lehetőséggel (a'la FONY)... szvsz egész kis lightos tárgy.

[[Category:Infoalap]]

Fájl:Beszed zh 20131120 eredmenyek.pdf

2013-12-10T17:28:01Z

Zhuinden: MsUpload

MsUpload

Fájl:UjgenNET-Jegyzetek.zip

2013-12-06T14:11:59Z

Zhuinden:

Az újgenerációs .NET platform

2013-12-06T14:11:42Z

Zhuinden: Mondtam már, hogy iszonyatosan buta ez az új wiki?

{{Szabvál
|nev=Az újgenerációs .NET platform
|kredit=4
|tárgykód=VIAUAV71
|tanszék=AUT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=van
|hf=1 db
|jelenlét=nincs
|minmunka=házi leadás
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAV71/
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/ujgen
}}
A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a .NET 4 platform főbb komponenseivel. A cél, hogy a hallgató megismerje az egyik legkorszerűbb szoftver platformot, annak szolgáltatásait és lehetőségeit, továbbá gyakorlati útmutatót kapjon az ilyen típusú platformokra történő fejlesztésről. A tárgy egy átfogó képet ad hallgatóknak a .NET 3.0-ás és 3.5-ös verzióiban bevezetett nagyobb technológiákról, gyakorlati példákon és problémákon keresztül mutatja be az alkalmazott megoldások jellegzetességeit. Az órák keretében a hallgatók számára lehetőség nyílik az előadás anyagának gyakorlati alkalmazására is.

==Követelmények==
===Szorgalmi időszakban===
A félév végén kisházit kell bemutatni az aláíráshoz

===Vizsgaidőszakban===
Aki maximum 1 gyakorlatról hiányzott, az indulhat a megajánlott jegyért (nagyházival), ahol felhasznált technológiák függvényében 4-est, vagy 5-öst lehet kapni. A többieknek a vizsga szóbeli. A nagyházikat a vizsgaidőszakban, előre egyeztetett időpontban kell bemutatni.

==Házi feladat==
Az adatok 2012 őszi félévről származnak.

===Kisházi===
Az alábbiak közül mindegyiknek teljesülnie kell az aláíráshoz
* '''Felület: WPF'''
** A hálózati hívások/hosszú folyamatok ne fagyasszák le a felületet
** Kapjunk visszajelzést, ha ezek a hívások nem sikerültek
** A felület nem éri el az adatbázist közvetlenül
** MVVM minta minimális alkalmazása (VM osztály mindenképp kell)
* '''Adatelérés: EF'''
** Legalább 3 tábla (nem számítva a MembershipProvider/WF perzisztencia táblákat)
** Optimista konkurenciakezelés
* '''Komponensek közötti kommunikáció: WCF'''
===Nagyházi===
30 pont felett 4-es, 60 pont felett 5-ös.
====WPF 4.0, Silverlight 5.0====
* A WPF-től eltérő funkciójú Silverlight kliens [10]
* Testreszabható saját control készítése [5-20]
** Textboxban watermark 5
** Grafikonmegjelenítő 20
* MVVM minta alkalmazása valamilyen toolkit segítségével [10-15]
** A teljes WPF kliensben 10
** Mindkét kliensben 15
* Többnyelvű GUI, a .NET beépített lehetőségeinek használatával, legalább egy bonyolult felületen [10]
** A nyelv dinamikusan állítható az alkalmazásfelületről és a beállítás alkalmazásindítások, ill. belépések között sem veszik el +3
* Input validáció egyik kliensben (WPF/SL) [10]
** Másik kliensben +10
* 3D tranzíciók alkalmazása (pl. térben beforgó dialógusablak stb.) [7]
* Saját 3D modellek alkalmazása [5]
* Control template átszerkesztése (min 3 db. vezérlőnél, érdemi módosítások) [7]
* Saját Layout Control készítése [10]
====WCF 4.0====
* FaultContract használata [5]
* Duplex WCF kommunikáció [7]
* OData feed publikálása WCF Data Services használatával [7]
* Külső OData feed (pl. diplomaterv portál, vagy egyéb) integrálása WCF Data Services használatával [7]
* Nem szokványos WCF binding használata (P2P, MSMQ) [10]
* Tanúsítvány alapú authentikáció kliens oldali tanúsítvánnyal. Bemutatáskor szemléltetés Fiddler-rel [10]
* Titkosított WCF kommunikáció szerver oldali tanúsítvánnyal (pl. HTTPS). Bemutatáskor szemléltetés Fiddler-rel [10]
====Entity Framework 4.0+====
* Code-First EF modell Entity Framework 5-tel [7]
* Leszármazási hierarchia leképezése Entity Framework-kel (legalább kétszintű, legalább 3 tagú hierarchia) [7]
* MS SQL-től eltérő adatbázis használata ADO.NET-tel (MySQL, Oracle, PostgreSQL, SQL Server CE) [10]
====Workflow Foundation 4.0====
* Interaktív Windows Workflow [15]
** A workflow adatbázisba menthető/visszatölthető +5
* Designer rehost +5
====Kiegészítő, kapcsolódó technológiák alkalmazása====
* Rx Framework használata [5-15]
** Néhány alap Rx operátor használata 5
** Két külső adatforrás integrálása 15
* SketchFlow terv egyik klienshez (WPF/SL) [7-15]
** Egy bonyolult felülethez 7
** Legalább 3 felülethez (screen), navigációs kapcsolatokkal (navigation connection) 15
* F# modul készítése és meghívása [7]
* A szerver oldal hosztolása külső szolgáltatónál (pl. sandbox.proserver.hu, nem Azure) [7]
* Külső osztálykönyvtár használata (egy külső komponensért csak egyetlen jogcímen szerezhető pont) [7]
* Külső online szolgáltatás (twitter, facebook, google maps, bing maps, stb.) integrálása az alkalmazásba. Authentikációs szolgáltatás (Live ID, Google Account) is lehet. [7-18]
** Egyszerű REST API, SDK használat nélkül, egyszerű API kulcs alapú authentikáció 7
** SDK-val / REST API-val, authentikációt (pl. OAuth) végrehajtva 15
** felhasználói authentikáció külső authentikációs szolgáltatás használatával 15
** REST API esetén ASP.NET Web API klienskönyvtár használata +3
* Unit tesztek készítése (minimum 10 függvényhez) [7]
* Pesszimista konkurenciakezelés (lock-olás adatbázisban). Bemutatáskor szemléltetés egy konkurenciahelyzet összekattintásával. [15]
* Optimista konkurenciakezelés ütközésfeloldással, azaz a felhasználó választhassa ki, hogy ütközés esetén a 3 adatverzióból (eredeti, általa készített, más által készített) melyik kerüljön be az adatbázisba. Bemutatáskor szemléltetés egy konkurenciahelyzet összekattintásával. [10]

==Segédanyagok==
* [[Media:UjgenNET-Jegyzetek.zip |UjgenNET-Jegyzetek.zip]]: Jegyzetek (Előadás + Laborok) (2013)

[[Category:Valaszthato]]

Az újgenerációs .NET platform

2013-12-06T14:09:26Z

Zhuinden: Segédanyagok

{{Szabvál
|nev=Az újgenerációs .NET platform
|kredit=4
|tárgykód=VIAUAV71
|tanszék=AUT
|kiszh=nincs
|nagyzh=nincs
|vizsga=van
|hf=1 db
|jelenlét=nincs
|minmunka=házi leadás
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAV71/
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/ujgen
}}
A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a .NET 4 platform főbb komponenseivel. A cél, hogy a hallgató megismerje az egyik legkorszerűbb szoftver platformot, annak szolgáltatásait és lehetőségeit, továbbá gyakorlati útmutatót kapjon az ilyen típusú platformokra történő fejlesztésről. A tárgy egy átfogó képet ad hallgatóknak a .NET 3.0-ás és 3.5-ös verzióiban bevezetett nagyobb technológiákról, gyakorlati példákon és problémákon keresztül mutatja be az alkalmazott megoldások jellegzetességeit. Az órák keretében a hallgatók számára lehetőség nyílik az előadás anyagának gyakorlati alkalmazására is.

==Követelmények==
===Szorgalmi időszakban===
A félév végén kisházit kell bemutatni az aláíráshoz

===Vizsgaidőszakban===
Aki maximum 1 gyakorlatról hiányzott, az indulhat a megajánlott jegyért (nagyházival), ahol felhasznált technológiák függvényében 4-est, vagy 5-öst lehet kapni. A többieknek a vizsga szóbeli. A nagyházikat a vizsgaidőszakban, előre egyeztetett időpontban kell bemutatni.

==Házi feladat==
Az adatok 2012 őszi félévről származnak.

===Kisházi===
Az alábbiak közül mindegyiknek teljesülnie kell az aláíráshoz
* '''Felület: WPF'''
** A hálózati hívások/hosszú folyamatok ne fagyasszák le a felületet
** Kapjunk visszajelzést, ha ezek a hívások nem sikerültek
** A felület nem éri el az adatbázist közvetlenül
** MVVM minta minimális alkalmazása (VM osztály mindenképp kell)
* '''Adatelérés: EF'''
** Legalább 3 tábla (nem számítva a MembershipProvider/WF perzisztencia táblákat)
** Optimista konkurenciakezelés
* '''Komponensek közötti kommunikáció: WCF'''
===Nagyházi===
30 pont felett 4-es, 60 pont felett 5-ös.
====WPF 4.0, Silverlight 5.0====
* A WPF-től eltérő funkciójú Silverlight kliens [10]
* Testreszabható saját control készítése [5-20]
** Textboxban watermark 5
** Grafikonmegjelenítő 20
* MVVM minta alkalmazása valamilyen toolkit segítségével [10-15]
** A teljes WPF kliensben 10
** Mindkét kliensben 15
* Többnyelvű GUI, a .NET beépített lehetőségeinek használatával, legalább egy bonyolult felületen [10]
** A nyelv dinamikusan állítható az alkalmazásfelületről és a beállítás alkalmazásindítások, ill. belépések között sem veszik el +3
* Input validáció egyik kliensben (WPF/SL) [10]
** Másik kliensben +10
* 3D tranzíciók alkalmazása (pl. térben beforgó dialógusablak stb.) [7]
* Saját 3D modellek alkalmazása [5]
* Control template átszerkesztése (min 3 db. vezérlőnél, érdemi módosítások) [7]
* Saját Layout Control készítése [10]
====WCF 4.0====
* FaultContract használata [5]
* Duplex WCF kommunikáció [7]
* OData feed publikálása WCF Data Services használatával [7]
* Külső OData feed (pl. diplomaterv portál, vagy egyéb) integrálása WCF Data Services használatával [7]
* Nem szokványos WCF binding használata (P2P, MSMQ) [10]
* Tanúsítvány alapú authentikáció kliens oldali tanúsítvánnyal. Bemutatáskor szemléltetés Fiddler-rel [10]
* Titkosított WCF kommunikáció szerver oldali tanúsítvánnyal (pl. HTTPS). Bemutatáskor szemléltetés Fiddler-rel [10]
====Entity Framework 4.0+====
* Code-First EF modell Entity Framework 5-tel [7]
* Leszármazási hierarchia leképezése Entity Framework-kel (legalább kétszintű, legalább 3 tagú hierarchia) [7]
* MS SQL-től eltérő adatbázis használata ADO.NET-tel (MySQL, Oracle, PostgreSQL, SQL Server CE) [10]
====Workflow Foundation 4.0====
* Interaktív Windows Workflow [15]
** A workflow adatbázisba menthető/visszatölthető +5
* Designer rehost +5
====Kiegészítő, kapcsolódó technológiák alkalmazása====
* Rx Framework használata [5-15]
** Néhány alap Rx operátor használata 5
** Két külső adatforrás integrálása 15
* SketchFlow terv egyik klienshez (WPF/SL) [7-15]
** Egy bonyolult felülethez 7
** Legalább 3 felülethez (screen), navigációs kapcsolatokkal (navigation connection) 15
* F# modul készítése és meghívása [7]
* A szerver oldal hosztolása külső szolgáltatónál (pl. sandbox.proserver.hu, nem Azure) [7]
* Külső osztálykönyvtár használata (egy külső komponensért csak egyetlen jogcímen szerezhető pont) [7]
* Külső online szolgáltatás (twitter, facebook, google maps, bing maps, stb.) integrálása az alkalmazásba. Authentikációs szolgáltatás (Live ID, Google Account) is lehet. [7-18]
** Egyszerű REST API, SDK használat nélkül, egyszerű API kulcs alapú authentikáció 7
** SDK-val / REST API-val, authentikációt (pl. OAuth) végrehajtva 15
** felhasználói authentikáció külső authentikációs szolgáltatás használatával 15
** REST API esetén ASP.NET Web API klienskönyvtár használata +3
* Unit tesztek készítése (minimum 10 függvényhez) [7]
* Pesszimista konkurenciakezelés (lock-olás adatbázisban). Bemutatáskor szemléltetés egy konkurenciahelyzet összekattintásával. [15]
* Optimista konkurenciakezelés ütközésfeloldással, azaz a felhasználó választhassa ki, hogy ütközés esetén a 3 adatverzióból (eredeti, általa készített, más által készített) melyik kerüljön be az adatbázisba. Bemutatáskor szemléltetés egy konkurenciahelyzet összekattintásával. [10]

==Segédanyagok==
* [[Media:UjgenNET01.txt |UjgenNET01.txt]]: Előadásjegyzet 01. (2013)
* [[Media:UjgenNET02.txt |UjgenNET02.txt]]: Előadásjegyzet 02. (2013)
* [[Media:UjgenNET03.txt |UjgenNET03.txt]]: Előadásjegyzet 03. (2013)
* [[Media:UjgenNET04.txt |UjgenNET04.txt]]: Előadásjegyzet 04. (2013)
* [[Media:UjgenNET05.txt |UjgenNET05.txt]]: Előadásjegyzet 05. (2013)
* [[Media:UjgenNET06.txt |UjgenNET06.txt]]: Előadásjegyzet 06. (2013)
* [[Media:UjgenNET07.txt |UjgenNET07.txt]]: Előadásjegyzet 07. (2013)
* [[Media:UjgenNET08.txt |UjgenNET08.txt]]: Előadásjegyzet 08. (2013)
* [[Media:UjgenNET09.txt |UjgenNET09.txt]]: Előadásjegyzet 09. (2013)
* [[Media:UjgenNET10.txt |UjgenNET10.txt]]: Előadásjegyzet 10. (2013)
* [[Media:UjgenNET11.txt |UjgenNET11.txt]]: Előadásjegyzet 11. (2013)
* [[Media:UjgenNET12.txt |UjgenNET12.txt]]: Előadásjegyzet 12. (2013) [hiányos]
* [[Media:UjgenNET-Gyak01.txt |UjgenNET-Gyak01.txt]]: Gyakorlatjegyzet 01. (2013)
* [[Media:UjgenNET-Gyak02.txt |UjgenNET-Gyak02.txt]]: Gyakorlatjegyzet 02. (2013)
* [[Media:UjgenNET-Gyak03.txt |UjgenNET-Gyak03.txt]]: Gyakorlatjegyzet 03. (2013)
* [[Media:UjgenNET-Gyak04.txt |UjgenNET-Gyak04.txt]]: Gyakorlatjegyzet 04. (2013)
* [[Media:UjgenNET-Gyak05.txt |UjgenNET-Gyak05.txt]]: Gyakorlatjegyzet 05. (2013)
* [[Media:UjgenNET-Gyak06.txt |UjgenNET-Gyak06.txt]]: Gyakorlatjegyzet 06. (2013)
* [[Media:UjgenNET-Gyak07.txt |UjgenNET-Gyak07.txt]]: Gyakorlatjegyzet 07. (2013)
* [[Media:UjgenNET-Gyak08.txt |UjgenNET-Gyak08.txt]]: Gyakorlatjegyzet 08. (2013)
* [[Media:UjgenNET-Gyak09.txt |UjgenNET-Gyak09.txt]]: Gyakorlatjegyzet 09. (2013)

[[Category:Valaszthato]]

Kódolástechnika

2013-11-30T14:49:42Z

Zhuinden: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Kódolástechnika
|targykod=VIHIA209
|szak=info
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/
|levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu }}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
*A jegy a ZH eredményére kapott jegy.

== Segédanyagok ==

*Jegyzetek
**[[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]]
**[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]
**[[http://users.hszk.bme.hu/~vg1030/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet ]]

* Segédanyagok a régi tárgyoldalról
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt| Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt| Konvolúciós kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt| Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf| Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt| Példa: Lineáris kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt| Példa: RS kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt| Példa: Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt| Előadás alatti gyakorlat anyaga]]

* Egyéb
**[[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf| A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]

== ZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ |2006. 12. 14. ZH ]]megoldással
* 2007
**[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf |2007. 11. 30. ZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás
* 2009
**[[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás
* 2010
**[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
* 2011
**[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg |2011. 11. 28. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf |2011. 11. 28. ZH ]]megoldással
* 2013
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.jpg |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül begépelve
***Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math> van. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.

== PZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf|2006. 12. 18. pótZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldással
* 2011
**[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg |2011. 12. 12. pótZH ]]megoldás nélkül

== Tippek ==

Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.

Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban.

== Kedvcsináló ==
Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[FunLevendovszkyJanos|Levendovszky aranyköpéseit]].

Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.

Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.

[[Kategória:Infoalap]]

Kódolástechnika

2013-11-30T14:49:21Z

Zhuinden: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Kódolástechnika
|targykod=VIHIA209
|szak=info
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/
|levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu }}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
*A jegy a ZH eredményére kapott jegy.

== Segédanyagok ==

*Jegyzetek
**[[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]]
**[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]
**[[http://users.hszk.bme.hu/~vg1030/Kodolastechnika-2011.pdf | 2011-es kézzel írt órai jegyzet ]]

* Segédanyagok a régi tárgyoldalról
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt| Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt| Konvolúciós kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt| Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf| Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt| Példa: Lineáris kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt| Példa: RS kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt| Példa: Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt| Előadás alatti gyakorlat anyaga]]

* Egyéb
**[[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf| A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]

== ZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ |2006. 12. 14. ZH ]]megoldással
* 2007
**[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf |2007. 11. 30. ZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás
* 2009
**[[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás
* 2010
**[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
* 2011
**[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg |2011. 11. 28. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf |2011. 11. 28. ZH ]]megoldással
* 2013
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.jpg |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül begépelve
***Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math> van. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.

== PZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf|2006. 12. 18. pótZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldással
* 2011
**[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg |2011. 12. 12. pótZH ]]megoldás nélkül

== Tippek ==

Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.

Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban.

== Kedvcsináló ==
Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[FunLevendovszkyJanos|Levendovszky aranyköpéseit]].

Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.

Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.

[[Kategória:Infoalap]]

Kódolástechnika

2013-11-30T14:20:39Z

Zhuinden: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Kódolástechnika
|targykod=VIHIA209
|szak=info
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/
|levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu }}

== Követelmények ==
===Előtanulmányi rend===
[[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltétele:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

=== Félévvégi jegy ===
*A jegy a ZH eredményére kapott jegy.

== Segédanyagok ==

*Jegyzetek
**[[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]]
**[[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]
**[[Media:Kodolastechnika-2011.pdf | 2011-es kézzel írt órai jegyzet ]]

* Segédanyagok a régi tárgyoldalról
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt| Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt| Konvolúciós kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt| Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf| Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt| Példa: Lineáris kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt| Példa: RS kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt| Példa: Ciklikus kódok]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf| Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]]
**[[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt| Előadás alatti gyakorlat anyaga]]

* Egyéb
**[[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]
**[[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf| A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]

== ZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ |2006. 12. 14. ZH ]]megoldással
* 2007
**[[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf |2007. 11. 30. ZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ |2008. 12. 04. ZH ]]megoldás
* 2009
**[[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf |2009. 12. 03. ZH ]]megoldás
* 2010
**[[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg |2010. 12. 03. ZH ]]megoldás nélkül
* 2011
**[[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg |2011. 11. 28. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf |2011. 11. 28. ZH ]]megoldással
* 2013
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.jpg |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ |2013. 11. 25. ZH ]]megoldás nélkül begépelve
***Hiba: az 1. feladatban <math>y^4=y^2+1</math> helyett <math>y^4=y^2+y</math> van. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba.

== PZH ==

* 2006
**[[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf|2006. 12. 18. pótZH ]]megoldással
* 2008
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldás nélkül
**[[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ |2008. 12. 16. pótZH ]]megoldással
* 2011
**[[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg |2011. 12. 12. pótZH ]]megoldás nélkül

== Tippek ==

Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.

Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban.

== Kedvcsináló ==
Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[FunLevendovszkyJanos|Levendovszky aranyköpéseit]].

Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni.

Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.

[[Kategória:Infoalap]]

IRF - Vizsgakidolgozások

2013-06-11T12:09:56Z

Zhuinden: Security 3 fogalma angolul is

{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}

==Elméleti kérdések==

Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!

===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok "elsődleges kulcs" fogalmának? (2 pont)===
* DN (Distinguished Name)
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)

===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított – normális esetben singleton – erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.

===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===
* Opened -> Assigned -> Resolved -> Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)

===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===
* azonos probléma által generált események együttes kezelése

===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.

===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===
* Bizalmasság (Confidentiality): titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról
* Sértetlenség (Integrity): legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).
* Rendelkezésre állás (Availability): gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos „biztonságkritikus” rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===
* különálló számítógépek együttese, amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen rendszerként, virtuális kiszolgálóként jelennek meg az ügyfelek számára.

===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===
* http/https felett: WBEM, WinRM

nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.

===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===
* Configuration item (CI)
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===
* keresés
* olvasás
* batch jellegű hozzáadás / módosítás

Nem inkább Bind, Search, Update? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.

===Egy általános konfigurációs adatbázisnak milyen kapcsolódásai pontjai lehetnek, amit szabványosítani lehet? (2 pont)===

* Adatbázis - Provider (CMPI)
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)

===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni.
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).

===Mi az RBAC? (2 pont)===
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat

===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===
* Service Design
* Service Operation
* Service Strategy
* Service Transition

===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===
* Service Management
* Configuration Management
* Event Management
* Release Management

===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===
* adott időpontban valaminek az állapota
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.

===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===
* Feldolgozási idő
* Válaszidő
* Throughput

===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===
Paravirtualizáció: "Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez" tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.

===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===
* Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő
* Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.
* sum(uptime)/hibaszám

===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===
* adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen
* értesítés különféle események bekövetkezéséről
* egyszerű beavatkozások elvégzése

===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===
* Több adatot vonunk össze egyetlen értékbe (felbontás rontás, pl átlagolással)
* Azért csináljuk mert nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy 1998 szeptember 30.-án 8:34:22-kor Pisti lefuttatott egy vírusirtást, viszont az érdekel minket, hogy évente átlagosan hányszor vírusirtottunk.

===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===
PaaS - platform as a service
* Képesség: saját/beszerzett alkalmazás telepítése bérelt futtatókörnyezetbe
** Adott környezeti szolgáltatások
** Adott használható API-k, nyelvek
** Konfigurálható környezet
** Korlátozhatja az alkalmazás-modellt
IaaS - infrastructure as a service
* Képesség: alapvető számítási erőforrások foglalása
** A felhasználó „tetszőleges” szoftvert futtat
** Jellemzően logikai/virtuális erőforrások
** Kontroll: OS, tárolás, alkalmazások, hálózati aspektusok egy része

===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===

===Mi a munkafolyamat?===
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.

===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===
* folyamatos adatgyűjtés
* pillanatnyi állapot tárolása
* megjelenítés
* riasztás
* historikus adattárolás
* beavatkozás

===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre

===Mi a metamodell?===
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.

===Mi az autorizáció?===
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.
* Mihez férhetek hozzá?
* Mit csinálhatok vele?

===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===
* UID
* name
* password
* shell
* home directory
* comment
* expiry date

===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: „metadatbázis-kezelő rendszer”), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.
* Nem aggregáció
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el

===Mi az adat deduplikacio?===
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.

===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===
* Round robin DNS
* Teljesen elosztott
* Központi elemre épülő

===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -> Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -> Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)

===Mi a release?===
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification
===15. Mi a service desk?===
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===
* ID, Időbélyeg
* Probléma leírás
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás
* Kontakt (visszahívási szám)
* Vonatkozó CI adatok (!)
* Status (?)

===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk

===Mi az eszkalálás (escalation)?===
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)

===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy „elnyomási” (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)

Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.

Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)

===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===
* Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)
* Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet

===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===
* MOF: Managed Object Format
* DMTF: Distributed Management Task Force
* CIM: Commom Information Model
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként

NEM teljes

===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.

===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===
* CMDB = Configuration Management [[DataBase]]
* ITIL = Information Technology Infrastructure Library

Központosított „adatbázis” ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.

Konfigurációs elem:
* Eszköz
* Szoftver komponens
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, …)

Kapcsolat
* Explicit / implicit
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú

===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===
* XML with correct syntax is "Well Formed" XML.
* XML validated against a DTD is "Valid" XML.

===Definiálja az SLA fogalmat!===
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások.

===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.

===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.

===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===
Az ágens integrált része a szoftvernek
* adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen
* értesítés különféle események bekövetkezéséről
* egyszerű beavatkozások elvégzése

===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.

Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.

===Mi a metacímtár?===
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.

===Mi a megbízhatóság (reliability)?===
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 ≤ t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).

Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás

=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf

=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf

===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM‐XML vagy WS‐Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás‐felderítés: WBEM Discovery Using the
Service Location Protocol (SLP)

===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket

===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.

==Gyakorlati feladatok==
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A
weboldalt virtuális gépek szolgálják ki, melyek egy darab ESX szerveren futnak. Jelenleg két darab
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)
# Egy táblázatban javasoljon módszereket, hogy mivel lehetne védekezni a fenti meghibásodások ellen! (10 pont)

===2. Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===
<center>{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}</center>
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)

-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.

[[Category:Infoszak]]

Informatikai technológiák laboratórium 1 - MIT 2. mérés: Virtualizációs technológiák

2013-04-17T07:37:26Z

Zhuinden:

{{GlobalTemplate|Infoszak|InfTechLaborMIT2}}

==Tippek a méréssel kapcsolatban.==
Érdemes rendesen megtanulni a segédletet, sokat segít a mérés során a haladásban is, mivel a jegyzőkönyvben nem lesz minden benne és csak akkor tudsz jól haladni ha ezeket már TÉNYLEG tudod. Nálunk elég sok embert kivágtak. Beugrónál kérdeztek az elméletibb részből is és a ESXi-ből is.

Azaz hogy pontosabban fogalmazzunk, a beugrónak kb köze nem volt a wikin kidolgozott kérdéseknek 2013-ban. :D
- Milyen fő komponensekből áll az ESXi, milyen architektúrát használ, rajzoljuk le ezek elhelyezkedését
- Milyen 3 indokból fontos a nagyvállalatokban az IT? Írja le 1-1 mondatban
- Mire szolgál a VM Server Center?

==Ellenőrző kérdések==

Figyelem! Fel lett hívva a figyelmünk, hogy ne csak betanuljuk az ellenőrző kérdéseket, hanem a segédletet is tanulmányozzuk át rendesen, mert szükséges az órai munkához.
Annyit hozzátennék, hogy a labor során tulajdonképpen a segédlet 7. oldalától (ESX Szerver bemutatása) kezdődő részeiből folyik a munka, ezt nagyon érdemes tudni - ellenkező esetben nehezen érthető lesz a mérés menete.

===1. Mi a különbség a platform-, alkalmazás- és operációs rendszer szintű virtualizáció között? Az ESX Server melyikbe tartozik?===

<center>
{{InLineImageLink|Infoszak|InfTechLaborMIT2|architekturak.png}}
</center>

* platformszintű virtualizáció: teljes számítógépet virtualizálunk, a gépen több operációs rendszer is futhat.
* oprendszerszintű virtualizáció: egyazon operációs rendszeren belül elkülönített végrehajtási környezeteket ''(jail)'' alakítunk ki, amik nem tudnak egymás létezéséről, elkülönített erőforráskészlettel (pl. fájlrendszer, hálózati portok) rendelkeznek és úgy viselkednek, mintha külön operációs rendszereken futnának, ám a kernel valójában közös. Ilyen megoldások például, az OpenVZ, Linux VServer, Solaris Containers. Operációs rendszer szintű virtualizációt leginkább az különbözteti meg a platform virtualizációtól, hogy az előbbi az operációs rendszer erőforrásainak virtualizálását jelenti, míg az utóbbi hardver erőforrásokét. Természetesen vannak a kettőt kombináló megoldások is.
* alkalmazásszintű virtualizáció: így nevezik az olyan operációs rendszer szintű virtualizációt megvalósító termékeket, amik kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy nagy és komplex alkalmazásokat telepítés nélkül lehessen futtatni egy operációs rendszer felett. Az izolált környezetek közösen használják az operációs rendszer kerneljét, ám elkülönített programkönyvtárakat és konfigurációs fájlokat (Windows esetén Registry-t) kapnak, ami egy önhordó, egyszerűen elindítható csomagban terjeszthető. Ilyen termékek például a [[VMware]] Thinstall vagy a Microsoft Softgrid.

Az ESX Server platformszintű virtualizációt nyújt.

===2. Mi a három fő gyakorlati haszna a virtualizációnak? (Elég címszavakban megadni.)===

* Erőforrás konszolidáció
* Szeparáció (hibatűrés és biztonság)
* Flexibilitás (Távoli menedzselhetőség)

===3. Mi a két fő platform virtualizációs architektúra? (Egy-egy példával.)===

* 1. Hosted. A hardverre telepítve van egy operációs rendszer (host OS) és efelett fut egy virtualizációs szoftver, ami futtatja a virtuális gépeket (guest gépek) és a virtuális hardver környezetet biztosítja. Pl. [[VMware]] Workstation, [[VMware]] Player, VirtualBox, MS Virtual PC.
* 2. Bare Metal. A hardverre közvetlenül van telepítve a virtualizációs környezet, amit Hypervisor-nak hívnak. Ezt egy speciális operációs rendszer kernel, ami virtuális hardverkörnyezetet biztosít. Minden operációs rendszer (még a hypervisort menedzselő is) e felett fut egy-egy virtuális gépen. A guest OS közvetlenül vagy a hypervisor driverein keresztül is tud perifériákhoz csatlakozni. Pl. Xen, [[VMware]] ESX Server.

===4. Ismertesse egy-egy mondatban a három fő virtualizációs technika lényegét!===

* 1. Emuláció: egy interpreter szoftver értelmezi a guest OS által végrehajtott utasításokat és fordítja a host számára futtatható utasításokká. Ő maga tart karban egy page táblát memóriakezelésre. Pl. QEMU
* 2. Paravirtualizáció: a guest OS-t módosítjuk, hogy a problémás utasítások helyett egy-egy speciális rendszerhívást tegyen. (Így pl. képes együttműködni a host OS ütemezőjével.) Memória page táblák kezelésére is speciális rendszerhívásokat használ. Pl. Linux alapú rendszereknél tisztán megoldható, Windows alatt kombinált emuláció-paravirtualizáció.
* 3. Hardveres virtualizáció: a CPU utasításkészletet gyárilag kiegészítik (Intel VT, AMD-V), így a guest OS utasításai átfordítás nélkül futhatnak. Jelenleg aránylag lassú, de a processzorok fejlődésével javul a teljesítmény.

===5. Mik a legfontosabb virtuális hardverelemek? (Nem kell teljes felsorolás, elég a legfontosabbakat említeni.)===

<center>
{{InLineImageLink|Infoszak|InfTechLaborMIT2|virtualishardver.png}}
</center>
* CPU
* Memória
* Merevlemez
* Hálózati interfész
* Grafikus megjelenítő
* (Opcionálisan lehet még soros/párhuzamos/USB port, hangkártya, grafikus gyorsító, CD meghajtó)

===6. Milyen fő komponensekből áll a [[VMware]] ESX Server?===

Ezek helyett:

* Virtuális tár: virtuális gép állapotát és merevlemezeinek tartalmát tároló fájlok.
* Virtuális hálózat: a virtuális gépek hálózati kapcsolatát virtuális switchek (szoftveres Ethernet-hidak) biztosítják.
* CPU ütemező: a host CPU idejét osztja szét a guest gépek, a Service Console és a VM kernel belső szolgáltatásai között. Lehetséges benne prioritásokat és minimálisan garantált, illeve maximális kiosztható CPU időt definiálni. Felismeri a processzorok topológiáját, a többmagos processzorokat, a Hyperthreading technológiát.
* Memóriakezelő: a host memóriát osztja szét a guest gépek között. Meg lehet benne adni minimális és maximális foglalási beállításokat és prioritásokat. Dinamikus memóriakiosztást használ. Ha host OS-en nincs elég memória a guest OS számára, lapozófájlba tudja írni a memóriatartalmat.

Ezt várták volna el:

* [[VMKernel]]
* Service Console
* guest virtuális gépek
* konfig felületek: Virtual Infrastructure Client, Virtual Center Server

===7. Az ESX Server hogyan tárolja a virtuális gépek merevlemez tartalmát? (Röviden foglalja össze 1-2 mondatban.)===

Az ESX Server virtuális tár alrendszere tárolja .vmdk kiterjesztésű fájlokban. Egy speciális fájlrendszert (VMFS3) használ erre a célra, amelyet kifejezetten nagy fájlok tárolására optimalizáltak. Valójában alacsony szinten a logikai kötetkezelőkhöz hasonló elven működik, de egy szabályos fájlrendszer elérési felületet biztosít.

===8. Az ESX Serverben hogyan épülnek fel a virtuális hálózatok? (Röviden foglalja össze 1-2 mondatban.)===

A virtuális gépek hálózati kapcsolatát virtuális switch-ek (gyakorlatilag szoftveres Ethernet hidak) biztosítják. A virtuális switch-ek egy közbenső réteget jelentenek a ﬁzikai interfészek és virtuális gépek hálózati interfészei között, használatukkal ﬂexibilis hozzárendelést lehet kialakítani. A Service Console és a [[VMkernel]] hálózati hozzáférését is virtuális switch-eken konﬁgurálhatjuk.

===9. Miért fontos a kooperáció a virtuális gép operációs rendszere és a virtualizációs környezet között a memóriakezelésben? (Elég az alapötlet, nem kell részletes magyarázat.)===

Ha a host gép memóriája nem elég a virtuális gép memóriahasználatának kiszolgálására (ez előfordulhat, mivel lehetőség van túlfoglalásra), akkor a host kiswappolhatja a virtuális gép memóriatartalmát (külső swap). Kifejezetten káros lehet, ha a virtuális gép operációs rendszere lapoz (belső swap), miközben a virtualizációs keretrendszer is lapozza memóriáját (külső swap), mert a guest operációs rendszer nem tudja, hogy az ő általa gyors memóriának gondolt címtartomány egy része is diszken van, így előfordulhat, hogy a két swap terület között ide-oda másolgatják a memórialapokat ami vergődést (thrashing) okoz.

===10. Mi a szerepe a [[VMware]] Tools csomagnak? Hogyan lehet a virtuális gépre feltelepíteni?===

Paravirtualizációs meghajtóprogramokat tartalmaz a guest operációs rendszer számára (ezzekkel teljesítménynövekedés ill. gördülékenyebb kezelés érhető el). A vmimages könyvtár alatt elérhető képfájlokból lehet telepíteni.

===11. Mire kell ügyelni a Service Console hálózatával kapcsolatban? (Ez a klasszikus buktató, csodálkozunk, hogy miért nem tudunk csatlakozni egy szolgáltatáshoz...)===

A Service Console tűzfalának beállításainál ellenőrizzük, hogy engedélyezve van-e az adott szolgáltatáshoz (pl iSCSI kliens) kapcsolódó forgalom.

===12. Mire kell ügyelni, ha [[VMWare]] Workstationnel létrehozott virtuális gépet akarunk ESX Serverre átrakni? (A segédlet nem említi részletesen az összes felételt, elég azt az egyet írni, amit említ.)===

A Workstationnel létrehozott diszkeknél ﬁgyelni kell arra, hogy a virtuális diszkek egy fájlban, ﬁxen lefoglalt formátumban (-ﬂat ) legyenek, mert az ESX szerver csak ezt támogatja, ne pedig 2GB-os, dinamikusan lefoglalt egységekben (2GB sparse).

===13. Virtuális gép teljesítményének mérésekor mire kell figyelni? Mi hamisíthatja meg az eredményt nagyon?===

A virtuális gépen belüli óra és a host gép valós idejű órája sok esetben nem szinkronizált (óraszinkron szolgáltatást a [[VMware]] Tools biztosít), jelentős elcsúszás lehet közöttük, ami ráadásul nem konstans, függ a terheléstől. Ezáltal a virtuális gépen belüli teljesítményméréseknél nem szabad a belső órára hagyatkozni.

-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.03.09.
-- [[SzijPeter]] - 2009.03.09.

==Ellenőrző kérdések (2011), csak kb-ra==

===1. Írja le mi az a paravirtualizáció és hasonlítsa össze a többi lehetséges alternatívával!===

===2. Milyen platformszintű architektúrát használ az ESX szerver? Rajzolja le!===

A [[VMware]] termékei szoftveres virtualizációra alapulnak, ami kiegészülhet paravirtualizációval (VMI paravirtualization), és speciális esetekben (64 bites guest futtatása) hardveres virtualizációt is igénybe vesz. Más szoftverek (pl. Xen) tisztán paravirtualizációt használnak, ha a guest operációs rendszer ezt lehetővé teszi, egyébként hardveres virtualizációra hagyatkoznak. Ha processzorból hiányzik az ehhez szükséges kiegészítés, teljes emulációra lépnek vissza.

===3. Mire jó a vSphere Server és a vSphere Client? Írja le a vSphere Server legalább 2 felhasználási területét!===

A vSphere Client egy Windows-on (tehát külön gépen) futó vastagkliens alkalmazás, mellyel az ESX szerverekhez kapcsolódhatunk a webszolgáltatásos felületen. Ennek segítségével konfigurálhatjuk a host rendszert illetve kezelhetjük a virtuális gépeket.
Ez kiegészülhet még a vCenter Serverrel, ami egy Windows Serveren futó komponens, ami számos ESX Servert futtató host kezelését képes központosítottan megoldani és számos fejlettebb menedzsment képességgel terjeszti ki azokat. Ehhez is vSphere Client alkalmazással kapcsolódhatunk.

Megjegyzés: Van egyáltalán olyan hogy vSphere Server? A doksiban csak vCenter Server volt...

===4. Milyen módokon lehet csatlakozni az ESX szerverekhez? (ábrát is lehet)===

[[Category:Infoszak]]