<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Wirker+D%C3%A1vid+Zolt%C3%A1n</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Wirker+D%C3%A1vid+Zolt%C3%A1n"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Wirker_D%C3%A1vid_Zolt%C3%A1n"/>
	<updated>2026-05-22T19:32:19Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IMSc&amp;diff=200847</id>
		<title>IMSc</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IMSc&amp;diff=200847"/>
		<updated>2021-05-15T20:02:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Wirker Dávid Zoltán: Pontszerzési lehetőségek és javítások&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A hazai gazdaság és tudományos kutatás élvonalbeli szegmensei által igényelt, elméletileg is jól felkészült, magas szellemi hányadú, csúcstechnológiákat alkalmazó, innovatív kutatási-fejlesztési tevékenységre képes fiatal mérnökhallgatók tehetséggondozási célú képzési programja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Miről szól==&lt;br /&gt;
*Tehetséges diákok felkarolása&lt;br /&gt;
*Mélyebb tudás megszerzése&lt;br /&gt;
*Szakmai tapasztalatszerzés&lt;br /&gt;
*Ösztönzés az MSc elvégzésére&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
===Bekerüléshez===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Gólyák&#039;&#039;&#039; esetén:&lt;br /&gt;
**Matematika, fizika, informatika II. OKTV, Informatikai alapismeretek, esetleg elektronikai alapismeretek SZÉTV &#039;&#039;&#039;tanulmányi versenyek 1-10 helyezettjei (ők automatikusan bekerülnek,&#039;&#039;&#039; ha akarnak) &#039;&#039;VAGY&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Emelt szintű érettségi&#039;&#039;&#039; matematikából vagy fizikából &#039;&#039;VAGY&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A fenti tárgyak egyikéből &#039;&#039;&#039;OKTV tanulmányi verseny 11-30. helyezett&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
:Felvételi döntés a létszámkorlát figyelembevételével meghatározott minimumpontszám alapján történik. A pontszámba a felvételi pontszám számít bele, és az egyes versenyeredményekért, második emelt szintű érettségikért pluszpontok kaphatók.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Lehetőség van egy/két szemeszter után is becsatlakozni, &#039;&#039;&#039;mintatantervi haladás, és utolsó szemeszterben legalább 4.0 súlyozott tanulmányi átlag&#039;&#039;&#039; esetén, ha nincs fegyelmi vétsége.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Bennmaradáshoz===&lt;br /&gt;
*mintatantervi haladás (1-4. félév), teljesítményarányos haladási sebesség (5-7-11. félév)&lt;br /&gt;
*legalább &#039;&#039;&#039;4.0&#039;&#039;&#039; súlyozott tanulmányi átlag minden félévben&lt;br /&gt;
*legalább &#039;&#039;&#039;30&#039;&#039;&#039; IMSC pont megszerzése minden félévben&lt;br /&gt;
Semmilyen negatív következménnyel nem jár, ha nem sikerül tartani - ekkor a hallgató átsorolódik normál képzésre, és a fenti feltételek teljesítése után a félév végén akár vissza is kerülhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előnyök és hátrányok==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Előnyök:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Gyorsabb haladási ütem (BSc + MSc képzéshez képest &#039;&#039;&#039;fél évvel korábban végzel&#039;&#039;&#039;)&lt;br /&gt;
*Minden hallgató kap maga mellé egy &#039;&#039;&#039;mentort&#039;&#039;&#039;, aki segít minden felmerülő kérdésben (specializációs időszakban)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Érdekesebb&#039;&#039;&#039; és egyben &#039;&#039;&#039;nehezebb&#039;&#039;&#039; feladatok gyakokon, így a ZH feladatai könnyebbnek tűnnek majd&lt;br /&gt;
*Kisebb gyakorlat- és laborcsoportok kizárólag IMSc-seknek, így minden félévben lesz egy értelmesen összerakott órarended, és tárgyfelvételnél nem kell aggódni a helyeken&lt;br /&gt;
*A résztvevők program első szemeszterének kivételével - IMSc ösztöndíjban részesülnek, melynek összege függ az IMSc pontok számától és a teljesített félévtől.&lt;br /&gt;
*Szakonként és évfolyamonként a legjobban teljesítő max. 5-5 hallgató Dékánni IMSc &#039;&#039;&#039;ösztöndíjat&#039;&#039;&#039; kap&lt;br /&gt;
*Erősebb tudást ad&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Hátrányok:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Engedély nélkül &#039;&#039;&#039;nem szabad dolgozni&#039;&#039;&#039; egyetem mellett (ezért van az ösztöndíj)&lt;br /&gt;
*Az előre megadott gyakorlat- és laborcsoportok miatt az &#039;&#039;&#039;órarended fix&#039;&#039;&#039;, kevés a variációs lehetőség&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Többet kell tanulnod,&#039;&#039;&#039; így kevesebb szabadidőd marad&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==IMSc pontok==&lt;br /&gt;
IMSc pontokat IMSc és normál képzésen is, szorgalmi feladatok megoldásával lehet szerezni. Ilyesfajta pluszfeladatok előfordulhatnak ZH-kban, vizsgákon és házifeladatokban, tantárgytól függően. Persze a meg nem oldásuk nem jár semmilyen negatív következménnyel, nélkülük is lehet 100%-os ötöst csinálni.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Minden tantárgyból a kreditértéke ötszörösének megfelelő IMSc pont adható, és főleg az IMSc-ösztöndíjak megítélésénél játszik szerepet az, hogy kinek mennyi pontja van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pontszerzési lehetőségek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek az évek alatt változhatnak, szóval nyugodtan javítsátok ki ha valamiben eltérne a valóságtól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Mérnökinfó ====&lt;br /&gt;
===== 1. szemeszter =====&lt;br /&gt;
Legegyszerűbben Digitből a házikkal és Fizikából lehet összeszedni a minimum 30 pontot, de ettől még érdemes máshonnan is szerezni.&lt;br /&gt;
* [[Analízis I.]]: A ZH-kon és a vizsgán plusz feladat megoldásával lehet szerezni, viszont sokkal jobban kell hozzá érteni az elméletet. &lt;br /&gt;
* [[A programozás alapjai I.]]: Az 5-ös fölötti pontszámért lehet kapni. Ehhez érdemes megoldani a szorgalmi feladatokat és gyakorolni a ZH-ra, hogy gyorsan meg tudd oldani, ha az IMSC feladatra is akarsz hagyni időt. (A ZH IMSC feladata nem feltétlen nehezebb a többinél, inkább azt méri mennyire gíorsan tudsz megoldani még egy feladatot.)&lt;br /&gt;
* [[Bevezetés a számításelméletbe I.]]: A ZH-kon elérhető pontszám 50 pont feletti részét lehet IMSC pontként megkapni, valamint a vizsgán is lehet szerezni.&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika]]: A két házi feladaton plusz feladat megoldásával szerezhető 5-5 pont, valamint ZH-n és vizsgán is lehet szerezni plusz feladat megoldásával.&lt;br /&gt;
* [[Fizika 1i]]: Az elmúlt két évben a vizsgaidőszakban lett kiadva IMSC házi feladat, melyben egy választott fizikai problémát kellett leprogramozni (szinte) bármilyen programozási nyelven. Itt ha jól elkészíted és dokumentálod, 20 IMSC pontot össze lehet szedni 1-2 napnyi időráfordítással.&lt;br /&gt;
===== 2. szemeszter =====&lt;br /&gt;
Hasonlóan mint előző félévben, itt is a Fizika az, amivel a legegyszerűbb sokat szerezni.&lt;br /&gt;
* [[Analízis II.]]: Mivel félévközi jegyes a tárgy, ezért itt már csak a 2 ZH-n lehet pontokat szerezni. Hasonlóan az előző félévhez, itt is az elmélet mélyebb ismerete tud segíteni a plusz feladatok megoldásában.&lt;br /&gt;
* [[A programozás alapjai II.]]: Itt is az 5-ös fölötti pontszámért lehet kapni, ennek eléréseben sokat segítenek a szorgalmik és a ZH-n lévő extra feladatok.&lt;br /&gt;
* [[Bevezetés a számításelméletbe II.]]: Ugyanúgy, mint előző félévben, annyi különbséggel, hogy 2 helyett 1 ZH van.&lt;br /&gt;
* [[Fizika 2i]]: Ugyanúgy, mint előző félévben.&lt;br /&gt;
* [[Rendszermodellezés]]: Próba HF-el, szorgalmival és a ZH-n plusz feladat megoldásával lehet pontokat szerezni, itt viszont csak a plusz pontok 5-ös feletti része számít IMSC pontnak. (Tehát csak a plusz pontot érő dolgok megoldásából tudsz szerezni, de ez első előadáson el lesz mondva.)&lt;br /&gt;
* [[Számítógép architektúrák]]: ZH-n és vizsgán vannak plusz IMSC feladatok, amelyek vagy nehezebb példák, vagy plusz tananyagból származó kérdések.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélemények==&lt;br /&gt;
*A program elindulásával egyidőben léptem be az IMSc-be, és nekem megérte. Tényleg sokkal több tudást ad, és motiválóbb - ráadásul legtöbbször mi kapjuk a legjobb tanárokat. Szerintem az emberek sokkal jobban félnek ettől a képzéstől, mint kellene. Ha nem tudod hozni a négyes átlagot, akkor visszakerülsz normál képzésre, és kész, ahol nem lesz hiányosságod, mert amit ők tanulnak, azt mi is. Amiben nekünk pluszmunkánk van, az némi extra IMSc-tananyag, de ezeket csak IMSc-pontokért kérik számon, tehát egyfajta szorgalmi feladat ez is. - [[Szerkesztő:Schulcz Ferenc|Schulcz Ferenc]] ([[Szerkesztővita:Schulcz Ferenc|vita]]) 2017. június 17., 18:54 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kicsit olyan mint orosz rulettezni patronos pisztollyal, vagy bejön és úgy érzed: &amp;quot;Igen, ezt is megcsináltam&amp;quot;, vagy egy kicsit cseng a füled, meg fura érzés van az orrodban majd egy enyhén kellemetlen élménnyel távozol, de komoly károk nélkül. Alapképzésen kezdtem, aztán lett elég átlagom arra hogy csatlakozzak, szóval gondoltam miért ne. Nekem tetszik hogy kisebb csoportokban vagyunk, és az extra feladatok is jó kihívást jelentenek. Azoknak akik úgy érzik, hogy szívesen kipróbálnák magukat valamennyivel hajtósabb gyakorlatokon csak ajánlani tudom. Főleg mivel lement az első kör és kevésbé valószínű az olyan irányú meglepetés, hogy ja ebből is külön előadás lesz. (Ja igen, és én még eddig úgy vagyok vele, hogy igen, ezt is megcsináltam.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az első évfolyammal csatlakoztam, akiknek bennmaradási feltétel a 30 IMSc pont. Nem mondom, hogy teljesen simán, de össze lehet hozni. Nekem a tankör húzóereje nagy segítség, hogy látom, hogy a többiek is tanulnak. Emellett nincs kb. semmi vesztenivaló, úgyhogy megéri kipróbálni. Az IMSc ösztöndíj pedig (a tanulmányi mellett) jó lehetőség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Hivatkozások==&lt;br /&gt;
*[http://imsc.vik.bme.hu Hivatalos IMSc honlap]&lt;br /&gt;
*[http://start.vik.bme.hu/integralt-bsc-msc BME VIK Start]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Wirker Dávid Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_II.&amp;diff=200846</id>
		<title>A programozás alapjai II.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_II.&amp;diff=200846"/>
		<updated>2021-05-15T18:38:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Wirker Dávid Zoltán: Új kikérdezőhöz link&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=A programozás alapjai 2.&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA03&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA00&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=6 (régi: 7)&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|labor=14 db&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db&lt;br /&gt;
|hf=1 nagyházi + szorgalmi&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA03&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://infocpp.iit.bme.hu/&lt;br /&gt;
|levlista=prog2{{kukac}}sch.bme.hu }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy fő célkitűzése, hogy bevezessen az objektum-orientált programozásba a C++ nyelv megismertetésével. Ennek alapjául az előző félévben megszerzett C nyelvi tudás szükséges. További cél, hogy megismertessen néhány alapvető operációsrendszer-használati fogalommal, valamint hordozható programok írásának szabályaival.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyak felelőse és előadója Dr. Szeberényi Imre és Somogyi Péter. A laborgyakorlatokat az IIT vezetésével az AAIT, EET, ETT, HIT és a VET tanszékek oktatói tartják. Gyakorlat nincs a tárgyból.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
* Az új tanterv [[A programozás alapjai I.|A programozás alapjai 1.]] tárgyából kredit megszerzése, vagy a régi tanterv [[A programozás alapjai I. (régi)|A programozás alapjai 1.]] tárgyából kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A min. elégséges &#039;&#039;&#039;félévvégi jegy&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;laborok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel.&lt;br /&gt;
** A laborokon írt &amp;quot;beugrók&amp;quot; és jporta ellenőrző feladatokból összegezve min. 16 darab sikeres megoldása.&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;kisZH&#039;&#039;&#039;-k sikeres megírása. Ehhez a 3db kisZH-ból a legjobb 2-nek külön-külön el kell hogy érje a 40%-ot. &lt;br /&gt;
** A 2 &#039;&#039;&#039;nagyZH&#039;&#039;&#039; sikeres megírása. Ehhez a két ZH összpontszámának kell elérnie az összesen elérhető pontok 50%-át, tehát 40 pontot.&lt;br /&gt;
** A nagy &#039;&#039;&#039;házi feladat&#039;&#039;&#039; sikeres megoldása, bemutatása.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;kisZH-k&#039;&#039;&#039; pótlólagos megírására nincs lehetőség, viszont 3 kisZH-ból csak 2 számít, így a maradék egyet felhasználhatod javításra, és a két legjobb számít majd bele.&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;nagyZH&#039;&#039;&#039;-k közül az egyik, mégpedig amelyik rosszabbul sikerült elsőre, a pótlási héten pótolható. Azonos pontszám esetén a második anyagrészből. A pótZH felülírja a korábbi ZH eredményét.&lt;br /&gt;
** A nagy &#039;&#039;&#039;házi feladat&#039;&#039;&#039; pótlólagos beadására csak a szorgalmi időszak végéig (utolsó tanítási napon, 12.00 óráig), különeljárási díj megfizetésével van mód, azon túl a nagy házi feladat nem pótolható. A megoldások apróbb hibáinak javítására – a laborvezető oktatóval egyeztetett időpontban – a pótlási hét végéig (utolsó napon 12:00 óráig), különeljárási díj megfizetésével van mód, azon túl a nagy házi feladat nem javítható. A pótlási héten már csak olyan feladatok és/vagy dokumentációk javíthatók, amelyek hiányosság, vagy működési hiba miatt kerültek elutasításra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;code&amp;gt;Pontszám = NZH1 (40 pont) + NZH2 (40 pont) + legjobb 2 kisZH (20 pont) + pluszpontok (14 pont)&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Pluszpont kétféleképpen szerezhető:&lt;br /&gt;
** Házi feladat: a négy részfeladat időben leadására összesen 6 (1,1,2,2) pluszpont kapható, ha egyik leadásával is csúszunk vagy nem adjuk le, akkor minden előző pontunk elveszett. &lt;br /&gt;
** Szorgalmi feladatok: jporta - ural-on kiadott feladatok, 1-1 pont kapható rájuk. Csak akkor számítanak, ha a két ZH-ból és a kisZH-kból a pontszámod megüti az elégséges alsó határát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 47|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|48 - 60|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|61 - 73|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|74 - 86|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|87 - || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előadások diái ===&lt;br /&gt;
* 2020:&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 bevezeto ea.pdf | Beveztő előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2_1_ea.pdf | 1. előadás - C++ kialakulás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 2 ea.pdf | 2. előadás - Névterek, memóriakezelés]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 3 ea.pdf | 3. előadás - OO paradigmák, class, operátorok]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 4 ea.pdf | 4. előadás - Konstruktor, dinamikus szerkezetek]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 5 ea.pdf | 5. előadás - Objektummodell, öröklés, virtual]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 6 ea.pdf | 6. előadás - Mutatókonverziók, heterogén kollekció]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 7 ea.pdf | 7. előadás - Generikus szerkezet]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 8 ea.pdf | 8. előadás - Bejárók, tervezési példa]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 9 ea.pdf | 9. előadás - Többszörös öröklés, cast]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 10 ea.pdf | 10. előadás - Hibakezelés, STL]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 11 ea.pdf | 11. előadás - STL algoritmusok]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 12 ea.pdf | 12. előadás - Backtrack algoritmusok]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 13 ea.pdf | 13. előadás - OO tervezési megfontolások]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 hfhez ea.pdf | Házi feladathoz előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Prog2 bonusz ea.pdf | Bónusz előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Jegyzet ===&lt;br /&gt;
* Dobra Gábor [http://cppftw.org/jegyzet/ Prog2 jegyzete]&lt;br /&gt;
* Siroki Péter HaT-os öregtag által készített C++ jegyzet: [[Media:Prog2_jegyzet.pdf|pdf]] - [http://psiroki.github.io/ccjegyzet/ online]. A villanyos tematikát követi, de itt is jól használható. Az esetleges hibákat a wiki@sch.bme.hu címre várjuk.&lt;br /&gt;
* [[Media:Tomor_prog2_2020.pdf | Tömör Prog2 jegyzet - 2020]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Általános segédletek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.eet.bme.hu/~czirkos/cpp.php Czirkos Zoltán honlapja]&lt;br /&gt;
* [https://infocpp.ddns.me InfoC++2 nem hivatalos, de hasznos honlap]&lt;br /&gt;
* [[ProgUnixon]]&lt;br /&gt;
* [[Prog2ShellScriptTutorial|ShellScriptTutorial]]&lt;br /&gt;
* [[Prog2Vi|A vi szövegszerkesztőről]]&lt;br /&gt;
* [http://www.cppreference.com/ C és C++ referencia oldal]&lt;br /&gt;
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/cppsummary.pdf 2 oldalas C++ összefoglaló]&lt;br /&gt;
* [http://www.iit.bme.hu/~szebi/proga2/stlsummary.pdf 2 oldalas STL összefoglaló]&lt;br /&gt;
* [http://duramecho.com/ComputerInformation/WhyHowCppConst.html Mire jó a konstans referencia?] Ha végigolvasod megvilágosodsz.&lt;br /&gt;
* [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/c-programozas-1 Czirják Zoltán 2012 tavaszi félévben tartott konzultációinak megoldásai és feladatsorai.] Jól jön a zh-hoz, beugrókhoz.&lt;br /&gt;
* [http://www.aut.bme.hu/CppPeldatar/Tags/El%C5%91sz%C3%B3 c++] Villanyos c++ példatár.&lt;br /&gt;
* [http://www.chiark.greenend.org.uk/~sgtatham/putty/ Putty] ural2 eléréshez.&lt;br /&gt;
* [https://tortoisesvn.net/ TortoiseSVN] laborok anyagainak letöltéséhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Online hozzáférhető könyvek ===&lt;br /&gt;
* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/objektum-orientalt/adatok.html Objektum-orientált szoftverfejlesztés]&lt;br /&gt;
* [http://www.ms.sapientia.ro/~manyi/teaching/c++/cpp.pdf C++ leírás magyarul]&lt;br /&gt;
** A könyvből remekül át lehet ismételni a tanultakat.&lt;br /&gt;
** A programnyelv önálló megtanulására nem alkalmas, mivel előbb használ olyan fogalmakat, melyeket csak később vezet be.&lt;br /&gt;
* [http://www.icce.rug.nl/documents/cplusplus/ C++ Annotations]&lt;br /&gt;
* [http://www.mindview.net/Books/TICPP/ThinkingInCPP2e.html Thinking in C++]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szabadon elérhető C++ fejlesztőeszközök és fordítók ===&lt;br /&gt;
* [https://www.visualstudio.com/vs/ Visual Studio] &amp;amp;mdash; Windows-ra és Mac-re (Community bőven elég, de [https://e5.onthehub.com/WebStore/ProductsByMajorVersionList.aspx?ws=42a261b1-869b-e011-969d-0030487d8897 BME-VIK-es diákok kapnak Enterprise-hoz is license-t].)&lt;br /&gt;
* [https://www.jetbrains.com/clion/ CLion] &amp;amp;mdash; Crossplatform. Hátránya, hogy Java-ban írva, így nem árt neki egy kis memória. BME hallgatóknak [https://www.jetbrains.com/student/ ingyenes]!&lt;br /&gt;
* [http://msdn.microsoft.com/mobility/othertech/eVisualc/default.aspx eMbedded Visual C++] &amp;amp;mdash; Windows CE-re&lt;br /&gt;
* [http://gcc.gnu.org/ GCC] &amp;amp;mdash; sok platformra&lt;br /&gt;
* [http://www.intel.com/cd/software/products/asmo-na/eng/compilers/clin/219856.htm Intel C++ Compiler] &amp;amp;mdash; Linuxra (létezik Windowsra is)&lt;br /&gt;
* [http://www.eclipse.org/cdt/ Eclipse CDT plugin] &amp;amp;mdash; sok platformra&lt;br /&gt;
* [http://www.codeblocks.org/ Code::Blocks] &amp;amp;mdash; sok platformra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Házi ==&lt;br /&gt;
* A házi feladat négy nagy lépésre osztható szét +  a szóbeli bemutatás.&lt;br /&gt;
** 1) SPECIFIKÁCIÓ: Be kell adni egy kis, belső lefutások nélküli (fekete doboz) specifikációt a feladatról PDF-ben, amit elkészítesz majd. (1 pont)&lt;br /&gt;
** 2) TERV: Előző specifikációt bővítve el kell készíteni egy doksit, ami tartalmaz egy kibővített feladatspecifikációt (pl. várható bemenetek kimenetek, program használata, hogyan tárolod majd az adatokat... stb) + egy objektumtervet, tehát egy UML rajz a függvényekről, osztályok kapcsolatáról (inheritance, use...stb). Ehhez érdemes használni a Creatly oldalán lévő UML drawert (https://app.creately.com), nem kell letölteni hozzá semmit, és tudod egyből exportálni is. Ezen kívül a fájlnak tartalmaznia kell a fontosabb algoritmusok leírását pszeduo-kódban, pl hogy működik a fájlikiírás, fájlbeolvasás, adatbázis adatainak feldolgozása stb. (1 pont)&lt;br /&gt;
** 3) SKELETON: Itt már a kódodat adod be, viszont nem kell mindennek működnie. Elég ha a felhasználói felület kész, de pl. a fájlműveletek nem működnek. A lényeg, hogy objektumorientáltan legyenek csoportosítva a függvények, és legyen már logikus felépítésű. Nem kötelező a végső programnak egy az egyben így kinéznie, lehet ezután is változtatni még rajta. (2 pont)&lt;br /&gt;
** 4) KÉSZ: A kész és teljes feladat több részletből áll, így érdemes mindig időben elkészíteni a felette lévő dolgokat, mert sokat segít az időmenedzsmentben, ha nem az utolsó hetekben kell mindezt kitalálni. (2 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== KisZH ==&lt;br /&gt;
* A [https://infocpp.iit.bme.hu/taxonomy/term/8 tárgyhonlapon] megtalálható az összes kisZH évre és csoportokra bontva, megoldásokkal.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;1. KZH kikérdező&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**[[Prog2 1. KZH Igaz/Hamis kikérdező | Wiki kikérdező]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH-k ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. ZH ===&lt;br /&gt;
* 2015&lt;br /&gt;
** [[Media:prog2_zh1_2015.pdf | ZH megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2016: &lt;br /&gt;
** [[Media:prog2_zh1_2016.pdf | ZH megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
** [[Media:prog2_pzh1_2016.pdf | PZH megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. ZH ===&lt;br /&gt;
* [[Prog2 2. ZH kikérdező]]&lt;br /&gt;
*2015&lt;br /&gt;
** [[Media:prog2_zh2_2015.pdf | ZH megoldásokkal]] &lt;br /&gt;
* 2016&lt;br /&gt;
** [[Media:prog2_zh2_2016.pdf | ZH megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
** [[Media:prog2_pzh2_2016.pdf | PZH megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
 |mutatott=&#039;&#039;&#039;Régi típusú ZH-k &#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 |szöveg=&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;(csak 1 ZH volt félév közben)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 2006: [[Media:prog2_zh_20060518a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20060525a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2007: [[Media:prog2_zh_20070517b_mo.pdf|A]]&lt;br /&gt;
* 2008: [[Media:prog2_zh_20080514a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20080522a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2009: [[Media:prog2_zh_20090515a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20090521a_p_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2010: [[Media:prog2_zh_20100513a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20100515a_mo.pdf|B]] - [[Media:prog2_zh_20100520a_mo.pdf|C]] - [[Media:prog2_zh_20100525a_mo.pdf|D]]&lt;br /&gt;
* 2011: [[Media:prog2_zh_20110512a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20110519a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2012: [[Media:prog2_zh_20120517a_mo.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_20120510a_mo.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2013: [[Media:Zh130523a_meg.pdf|A]] - [[Media:Zh130513a_meg.pdf|B]]&lt;br /&gt;
* 2014: [[Media:prog2_zh_2014_1.pdf|A]] - [[Media:prog2_zh_2014_2.pdf|B]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
A programozás inkább egy gondolkodásmód, mint egy bemagolandó vagy megtanulandó anyag. Ha eddig még nem programoztál akkor nem fog könnyen menni, viszont folyamatos készüléssel jól fel lehet készülni. Nekem tetszett, mert végre egy olyan tárgy, ahol a héten leadott anyagot nem leülni és megtanulni kellett, hanem a heti anyagot inkább csak kipróbáltam otthon és játszottam vele, hiszen a programozást játékként is fel lehet fogni. Azt tanácsolom hogy találj ki magadnak valamilyen programot amit meg akarsz csinálni (én például a Vaterás eladásaimat kezelő programot választottam) és próbálkozz és játssz vele.&lt;br /&gt;
Ha ilyen szemlélettel programozol akkor nem szenvedés lesz, hanem inkább egy jó játék ahol a következő heti előadást várod, hogy délután mehess haza játszani = azaz belerakni a kis saját programodba az előadáson tanultakat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rá lehet menni típuspéldákra gyakorlására és hasonló dolgokra, de nem éri meg. Miért nem? Leírtam ide saját tapasztalataimat: [[A programozás alapjai - Hogy tanuljunk meg programozni?|Hogy tanuljunk meg programozni?]].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 23:26 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
* A félév közben szokott lenni verseny, melynek eredménye nem számít bele az félév végi eredménybe. Részletesebben: [http://infocpp.iit.bme.hu/bmx]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Wirker Dávid Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200845</id>
		<title>Prog2 2. ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200845"/>
		<updated>2021-05-15T18:21:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Wirker Dávid Zoltán: még több kérdés és javítások&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Programozás alapjai II.}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Prog2 2. ZH kikérdező&lt;br /&gt;
|pontozás=}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a tervezési minta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ismétlődő kódrészlet.&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: a háttér grafikus mintázata.&lt;br /&gt;
# Gyakran előforduló problémák általános, újrafelhasználható megoldása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az adapter tervezési minta lényege? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: a taskbar-hoz való illesztést végzi.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi két nem kompatibilis osztály együttműködését.&lt;br /&gt;
# Örökbefogadás modellezésére szolgál.&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a funktor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Funkcionális programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Függvényként használható objektum.&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: Funkcionális tortadiagram.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak) a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
# A sablon feldolgozása fordítási időben történik.&lt;br /&gt;
# A try catch blokkban deklarált objektumokat a blokk után explicit módon meg kell szüntetni.&lt;br /&gt;
# A destruktor mindig meghívja a közvetlen ősosztály destruktorát, ha nincs virtuális öröklés.&lt;br /&gt;
# Statikus tagfüggvény nem lehet inline.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak) a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# C++-ban lehet függvényt balértékként használni.&lt;br /&gt;
# Sablonnak lehet sablonparamétere is.&lt;br /&gt;
# Az implicit értékadó operátor nem hívja meg az ősosztály értékadó operátorát, ezért örökléskor mindig kell értékadó operátort deklarálni.&lt;br /&gt;
# Konstruktor nem dobhat kivételt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak) a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# A dynamic_cast hiba esetén mindig kivételt dob.&lt;br /&gt;
# Az STL asszociatív tárolói rendezetten tárolnak.&lt;br /&gt;
# A const_iterator értéke megváltoztatható, csak az adat nem változtatható meg, amire az iterátor hivatkozik.&lt;br /&gt;
# A perzisztens objektum állapota állandó, azaz az állapota nem változtatható meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak) a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Az adapter tervezési minta csak örökléssel valósítható meg.&lt;br /&gt;
# A kivételosztályokat kötelező az std::exception osztályból származtatni.&lt;br /&gt;
# Referencia típusú, nem statikus tagváltozó csak inicializáló listán inicializálható paraméterként átadott értékkel.&lt;br /&gt;
# Az objektumok szerializációját a C++ automatikusan biztosítja, csupán a Serializable osztályból kell származtatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Egy osztály privát adatát közvetlenül csak a tagfüggvények érhetik el.&lt;br /&gt;
# Egy osztály privát adatát közvetlenül csak a tagfüggvények és a leszármazott osztályok tagfüggvényei érhetik el.&lt;br /&gt;
# Egy osztály privát adatát csak a leszármazott osztályok tagfüggvényei érhetik el.&lt;br /&gt;
# Egy osztály privát adatát közvetlenül csak a tagfüggvények és a barát függvények érhetik el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
const char *p;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Igaz, vagy hamis? ===&lt;br /&gt;
p pointerrel elérhető memóriaterület nem változtatható meg.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő kódrészlet: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
int a1 = 1; int b1 = 2;&lt;br /&gt;
int &amp;amp;tmp = a1;&lt;br /&gt;
a1 = b1;&lt;br /&gt;
b1= tmp;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A kódrészlet lefutása után melyik állítás helyes? ===&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a1 == 1 és b1 == 2&lt;br /&gt;
# a1 == 2 és b1 == 1&lt;br /&gt;
# a1 == 1 és b1 == 1&lt;br /&gt;
# a1 == 2 és b1 == 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A* pa = new B;&lt;br /&gt;
pa-&amp;gt;foo();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás pa változó nem kaphat értékül B objektumra mutató pointert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A* pa = new B;&lt;br /&gt;
pa-&amp;gt;A::foo();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás pa változó nem kaphat értékül B objektumra mutató pointert.&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
B b;&lt;br /&gt;
b.bar();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás, mert a B osztálynak nincs bar() tagfüggvénye.&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
class A {&lt;br /&gt;
	int a;&lt;br /&gt;
public:&lt;br /&gt;
	A() : a(0) {}			 // 4. sor&lt;br /&gt;
	int &amp;amp;inc() const { return a++; } // 5. sor&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Melyik állítás igaz? ===&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A 4. sor hibás, mert inicializáló listán csak objektum szerepelhet. Az a adattag pedig nem objektum.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert privát adat referenciáját nem lehet képezni.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert konstans tagfüggvény nem módosíthatja az objektum állapotát.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert nem lehet referencia típusú konstans függvény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== C++ nyelvben a konstruktor lehet: ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,7}}&lt;br /&gt;
# statikus konstruktor&lt;br /&gt;
# paraméter nélkül hívható, vagy default konstruktor&lt;br /&gt;
# egy vagy több paraméterrel hívható konstruktor&lt;br /&gt;
# konstans konstruktor&lt;br /&gt;
# virtuális konstruktor&lt;br /&gt;
# értékadó konstruktor&lt;br /&gt;
# másoló konstruktor&lt;br /&gt;
# funkcionális konstruktor&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Wirker Dávid Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_Igaz/Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200844</id>
		<title>Prog2 2. ZH Igaz/Hamis kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_Igaz/Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200844"/>
		<updated>2021-05-15T17:51:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Wirker Dávid Zoltán: Wirker Dávid Zoltán átnevezte a(z) Prog2 2. ZH Igaz/Hamis kikérdező lapot a következő névre: Prog2 2. ZH kikérdező: nem csak igaz/hamis&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Prog2 2. ZH kikérdező]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Wirker Dávid Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200843</id>
		<title>Prog2 2. ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200843"/>
		<updated>2021-05-15T17:51:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Wirker Dávid Zoltán: Wirker Dávid Zoltán átnevezte a(z) Prog2 2. ZH Igaz/Hamis kikérdező lapot a következő névre: Prog2 2. ZH kikérdező: nem csak igaz/hamis&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Programozás alapjai II.}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Prog2 2. ZH Igaz/Hamis kikérdező&lt;br /&gt;
|pontozás=}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a tervezési minta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ismétlődő kódrészlet.&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: a háttér grafikus mintázata.&lt;br /&gt;
# Gyakran előforduló problémák általános, újrafelhasználható megoldása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az adapter tervezési minta lényege? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: a taskbar-hoz való illesztést végzi.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi két nem kompatibilis osztály együttműködését.&lt;br /&gt;
# Örökbefogadás modellezésére szolgál.&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a funktor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Funkcionális programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Függvényként használható objektum.&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: Funkcionális tortadiagram.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak)a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
# A sablon feldolgozása fordítási időben történik.&lt;br /&gt;
# A try catch blokkban deklarált objektumokat a blokk után explicit módon meg kell szüntetni.&lt;br /&gt;
# A destruktor mindig meghívja a közvetlen ősosztály destruktorát, ha nincs virtuális öröklés.&lt;br /&gt;
# Statikus tagfüggvény nem lehet inline.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak)a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# C++-ban lehet függvényt balértékként használni.&lt;br /&gt;
# Sablonnak lehet sablonparamétere is.&lt;br /&gt;
# Az implicit értékadó operátor nem hívja meg az ősosztály értékadó operátorát, ezért örökléskor mindig kell értékadó operátort deklarálni.&lt;br /&gt;
# Konstruktor nem dobhat kivételt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
const char *p;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Igaz, vagy hamis? ===&lt;br /&gt;
p pointerrel elérhető memóriaterület nem változtatható meg.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő kódrészlet: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
int a1 = 1; int b1 = 2;&lt;br /&gt;
int &amp;amp;tmp = a1;&lt;br /&gt;
a1 = b1;&lt;br /&gt;
b1= tmp;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A kódrészlet lefutása után melyik állítás helyes? ===&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a1 == 1 és b1 == 2&lt;br /&gt;
# a1 == 2 és b1 == 1&lt;br /&gt;
# a1 == 1 és b1 == 1&lt;br /&gt;
# a1 == 2 és b1 == 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A* pa = new B;&lt;br /&gt;
pa-&amp;gt;foo();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás pa változó nem kaphat értékül B objektumra mutató pointert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A* pa = new B;&lt;br /&gt;
pa-&amp;gt;A::foo();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás pa változó nem kaphat értékül B objektumra mutató pointert.&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
B b;&lt;br /&gt;
b.bar();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás, mert a B osztálynak nincs bar() tagfüggvénye.&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
class A {&lt;br /&gt;
	int a;&lt;br /&gt;
public:&lt;br /&gt;
	A() : a(0) {}			 // 4. sor&lt;br /&gt;
	int &amp;amp;inc() const { return a++; } // 5. sor&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Melyik állítás igaz? ===&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A 4. sor hibás, mert inicializáló listán csak objektum szerepelhet. Az a adattag pedig nem objektum.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert privát adat referenciáját nem lehet képezni.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert konstans tagfüggvény nem módosíthatja az objektum állapotát.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert nem lehet referencia típusú konstans függvény.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Wirker Dávid Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200842</id>
		<title>Prog2 2. ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200842"/>
		<updated>2021-05-15T17:03:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Wirker Dávid Zoltán: még több kérdés&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Programozás alapjai II.}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Prog2 2. ZH Igaz/Hamis kikérdező&lt;br /&gt;
|pontozás=}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a tervezési minta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ismétlődő kódrészlet.&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: a háttér grafikus mintázata.&lt;br /&gt;
# Gyakran előforduló problémák általános, újrafelhasználható megoldása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi az adapter tervezési minta lényege? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: a taskbar-hoz való illesztést végzi.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi két nem kompatibilis osztály együttműködését.&lt;br /&gt;
# Örökbefogadás modellezésére szolgál.&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a funktor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Funkcionális programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Függvényként használható objektum.&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: Funkcionális tortadiagram.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak)a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
# A sablon feldolgozása fordítási időben történik.&lt;br /&gt;
# A try catch blokkban deklarált objektumokat a blokk után explicit módon meg kell szüntetni.&lt;br /&gt;
# A destruktor mindig meghívja a közvetlen ősosztály destruktorát, ha nincs virtuális öröklés.&lt;br /&gt;
# Statikus tagfüggvény nem lehet inline.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak)a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# C++-ban lehet függvényt balértékként használni.&lt;br /&gt;
# Sablonnak lehet sablonparamétere is.&lt;br /&gt;
# Az implicit értékadó operátor nem hívja meg az ősosztály értékadó operátorát, ezért örökléskor mindig kell értékadó operátort deklarálni.&lt;br /&gt;
# Konstruktor nem dobhat kivételt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
const char *p;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Igaz, vagy hamis? ===&lt;br /&gt;
p pointerrel elérhető memóriaterület nem változtatható meg.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő kódrészlet: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
int a1 = 1; int b1 = 2;&lt;br /&gt;
int &amp;amp;tmp = a1;&lt;br /&gt;
a1 = b1;&lt;br /&gt;
b1= tmp;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A kódrészlet lefutása után melyik állítás helyes? ===&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# a1 == 1 és b1 == 2&lt;br /&gt;
# a1 == 2 és b1 == 1&lt;br /&gt;
# a1 == 1 és b1 == 1&lt;br /&gt;
# a1 == 2 és b1 == 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A* pa = new B;&lt;br /&gt;
pa-&amp;gt;foo();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás pa változó nem kaphat értékül B objektumra mutató pointert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A* pa = new B;&lt;br /&gt;
pa-&amp;gt;A::foo();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás pa változó nem kaphat értékül B objektumra mutató pointert.&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
B b;&lt;br /&gt;
b.bar();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás, mert a B osztálynak nincs bar() tagfüggvénye.&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
class A {&lt;br /&gt;
	int a;&lt;br /&gt;
public:&lt;br /&gt;
	A() : a(0) {}			 // 4. sor&lt;br /&gt;
	int &amp;amp;inc() const { return a++; } // 5. sor&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Melyik állítás igaz? ===&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A 4. sor hibás, mert inicializáló listán csak objektum szerepelhet. Az a adattag pedig nem objektum.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert privát adat referenciáját nem lehet képezni.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert konstans tagfüggvény nem módosíthatja az objektum állapotát.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert nem lehet referencia típusú konstans függvény.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Wirker Dávid Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200841</id>
		<title>Prog2 2. ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200841"/>
		<updated>2021-05-15T16:41:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Wirker Dávid Zoltán: Formázás&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Programozás alapjai II.}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Prog2 2. ZH Igaz/Hamis kikérdező&lt;br /&gt;
|pontozás=}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a tervezési minta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ismétlődő kódrészlet.&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: a háttér grafikus mintázata.&lt;br /&gt;
# Gyakran előforduló problémák általános, újrafelhasználható megoldása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak)a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}}&lt;br /&gt;
# A sablon feldolgozása fordítási időben történik.&lt;br /&gt;
# A try catch blokkban deklarált objektumokat a blokk után explicit módon meg kell szüntetni.&lt;br /&gt;
# A destruktor mindig meghívja a közvetlen ősosztály destruktorát, ha nincs virtuális öröklés.&lt;br /&gt;
# Statikus tagfüggvény nem lehet inline.&lt;br /&gt;
# C++-ban lehet függvényt balértékként használni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
const char *p;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Igaz, vagy hamis? ===&lt;br /&gt;
p pointerrel elérhető memóriaterület nem változtatható meg.&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A* pa = new B;&lt;br /&gt;
pa-&amp;gt;foo();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás pa változó nem kaphat értékül B objektumra mutató pointert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
B b;&lt;br /&gt;
b.bar();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás, mert a B osztálynak nincs bar() tagfüggvénye.&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
class A {&lt;br /&gt;
	int a;&lt;br /&gt;
public:&lt;br /&gt;
	A() : a(0) {}			 // 4. sor&lt;br /&gt;
	int &amp;amp;inc() const { return a++; } // 5. sor&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Melyik állítás igaz? ===&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A 4. sor hibás, mert inicializáló listán csak objektum szerepelhet. Az a adattag pedig nem objektum.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert privát adat referenciáját nem lehet képezni.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert konstans tagfüggvény nem módosíthatja az objektum állapotát.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert nem lehet referencia típusú konstans függvény.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Wirker Dávid Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200840</id>
		<title>Prog2 2. ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200840"/>
		<updated>2021-05-15T16:39:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Wirker Dávid Zoltán: Kimaradt kérdés&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Programozás alapjai II.}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Prog2 2. ZH Igaz/Hamis kikérdező&lt;br /&gt;
|pontozás=}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a tervezési minta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ismétlődő kódrészlet.&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: a háttér grafikus mintázata.&lt;br /&gt;
# Gyakran előforduló problémák általános, újrafelhasználható megoldása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak)a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}}&lt;br /&gt;
# A sablon feldolgozása fordítási időben történik.&lt;br /&gt;
# A try catch blokkban deklarált objektumokat a blokk után explicit módon meg kell szüntetni.&lt;br /&gt;
# A destruktor mindig meghívja a közvetlen ősosztály destruktorát, ha nincs virtuális öröklés.&lt;br /&gt;
# Statikus tagfüggvény nem lehet inline.&lt;br /&gt;
# C++-ban lehet függvényt balértékként használni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
const char *p;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
=== Igaz, vagy hamis?&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
p pointerrel elérhető memóriaterület nem változtatható meg. ===&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A* pa = new B;&lt;br /&gt;
pa-&amp;gt;foo();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás pa változó nem kaphat értékül B objektumra mutató pointert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
B b;&lt;br /&gt;
b.bar();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás, mert a B osztálynak nincs bar() tagfüggvénye.&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
class A {&lt;br /&gt;
	int a;&lt;br /&gt;
public:&lt;br /&gt;
	A() : a(0) {}			 // 4. sor&lt;br /&gt;
	int &amp;amp;inc() const { return a++; } // 5. sor&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Melyik állítás igaz? ===&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A 4. sor hibás, mert inicializáló listán csak objektum szerepelhet. Az a adattag pedig nem objektum.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert privát adat referenciáját nem lehet képezni.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert konstans tagfüggvény nem módosíthatja az objektum állapotát.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert nem lehet referencia típusú konstans függvény.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Wirker Dávid Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200839</id>
		<title>Prog2 2. ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Prog2_2._ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=200839"/>
		<updated>2021-05-15T16:32:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Wirker Dávid Zoltán: Prog2 új 2. ZH kikérdező&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Programozás alapjai II.}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Prog2 2. ZH Igaz/Hamis kikérdező&lt;br /&gt;
|pontozás=}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a tervezési minta? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Ismétlődő kódrészlet.&lt;br /&gt;
# Objektumorientált programozás alapelve.&lt;br /&gt;
# Grafikus elem: a háttér grafikus mintázata.&lt;br /&gt;
# Gyakran előforduló problémák általános, újrafelhasználható megoldása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jelölje, hogy mely kijelentés(ek) igaz(ak)a C++ nyelvre! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,5}}&lt;br /&gt;
# A sablon feldolgozása fordítási időben történik.&lt;br /&gt;
# A try catch blokkban deklarált objektumokat a blokk után explicit módon meg kell szüntetni.&lt;br /&gt;
# A destruktor mindig meghívja a közvetlen ősosztály destruktorát, ha nincs virtuális öröklés.&lt;br /&gt;
# Statikus tagfüggvény nem lehet inline.&lt;br /&gt;
# C++-ban lehet függvényt balértékként használni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A* pa = new B;&lt;br /&gt;
pa-&amp;gt;foo();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás pa változó nem kaphat értékül B objektumra mutató pointert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
struct A {&lt;br /&gt;
	virtual void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;A\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct B : public A {&lt;br /&gt;
	void foo() {&lt;br /&gt;
		std::cout &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;B\n&amp;quot;;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit ír ki a következő kódrészlet? ===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
B b;&lt;br /&gt;
b.bar();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A&lt;br /&gt;
# A kódrészlet hibás, mert a B osztálynak nincs bar() tagfüggvénye.&lt;br /&gt;
# B&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
7777&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Adott a következő deklaráció: ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre style=&amp;quot;font-family:monospace;font-size: larger&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
class A {&lt;br /&gt;
	int a;&lt;br /&gt;
public:&lt;br /&gt;
	A() : a(0) {}			 // 4. sor&lt;br /&gt;
	int &amp;amp;inc() const { return a++; } // 5. sor&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Melyik állítás igaz? ===&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# A 4. sor hibás, mert inicializáló listán csak objektum szerepelhet. Az a adattag pedig nem objektum.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert privát adat referenciáját nem lehet képezni.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert konstans tagfüggvény nem módosíthatja az objektum állapotát.&lt;br /&gt;
# Az 5. sor hibás, mert nem lehet referencia típusú konstans függvény.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Wirker Dávid Zoltán</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_(2014)&amp;diff=200745</id>
		<title>Digitális technika (2014)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_(2014)&amp;diff=200745"/>
		<updated>2021-04-28T09:49:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Wirker Dávid Zoltán: Tantárgy sablon adatok javítása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Egyértelműsítő|Digitális technika}}&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|név = Digitális technika&lt;br /&gt;
|tárgykód= VIMIAA02&lt;br /&gt;
|régitárgykód = VIMIAA01&lt;br /&gt;
|szak= info&lt;br /&gt;
|kredit = 6&lt;br /&gt;
|félév = 1&lt;br /&gt;
|kereszt = nincs&lt;br /&gt;
|tanszék = MIT&lt;br /&gt;
|labor = 14 db&lt;br /&gt;
|kiszh = nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
|vizsga = van&lt;br /&gt;
|hf = 2 db&lt;br /&gt;
|levlista=&lt;br /&gt;
|tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAA02/&lt;br /&gt;
|targyhonlap = https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiaa02&lt;br /&gt;
|facebook = https://www.facebook.com/groups/1751683731745525&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; feltételei:&lt;br /&gt;
**Az &#039;&#039;&#039;előadások&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). &#039;&#039;[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;gyakorlatok&#039;&#039;&#039; legalább 70%-án való részvétel. (Max. 4-ről lehet hiányozni)&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;laborok&#039;&#039;&#039; legalább 83%-án való részvétel. (Max. 2-ről lehet hiányozni)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Egy nagyZH&#039;&#039;&#039; megírása.&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;40 pont elérése&#039;&#039;&#039; a számonkérésekből:&lt;br /&gt;
***&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; 60 pont&lt;br /&gt;
***&#039;&#039;&#039;Házi feladatok:&#039;&#039;&#039; két otthon megoldandó feladat, egyenként 15 pontért.&lt;br /&gt;
***&#039;&#039;&#039;Labor:&#039;&#039;&#039; Laboronként jelenléttől és részvételtől függően 0, 0.5 vagy 1 pont.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A nagyZH pótolható.&lt;br /&gt;
**A két házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.&lt;br /&gt;
**A 14. héten és a póthéten lehetőség van 1-1 labor pótlására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* Írásbeli vizsga.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
*Félévközi pontszám: &amp;lt;math&amp;gt;\left\lceil{\frac {ZH + HF_1 + HF_2 + Labor} 4}\right\rceil, ha~ZH + HF_1 + HF_2 + Labor \geq 40&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Az osztályzat megállapítása 75%-ban az írásbeli vizsga és 25%-ban a félévközi pontszám alapján történik. Az elégséges osztályzathoz a vizsgadolgozat minimum 40%-os teljesítése szükséges. &lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 0 - 39 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
*  &#039;&#039;&#039;Előadások&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_1.pdf | 1. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_2.pdf | 2. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_3.pdf | 3. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_4.pdf | 4. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_5.pdf | 5. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_6.pdf | 6. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_7.pdf | 7. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_8.pdf | 8. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_9.pdf | 9. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_10.pdf | 10. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_11.pdf | 11. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_12.pdf | 12. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_13.pdf | 13. előadás]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_jegyzet_2015_14.pdf | 14. előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Segítség&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_minirisc_utmutato.pdf | A MiniRISC processzor ismertetése]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_verilog_utmutato.pdf | A Verilog nyelv részletesebb bemutatása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:idigit_xilinx_ise_utmutato.pdf | Útmutató a Xilinx ISE 14.6 használatához]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit tomoren 2019.pdf | Tömör írásos digit jegyzet - 2019]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
* A félév során két házi feladat kerül kiadásra, amelyekkel 2×15 pont érhető el. &lt;br /&gt;
* [[Vita:Digitális technika|Tanácsok az itt található megoldások felhasználásához]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2015/2016 ősz:&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;1. házi feladat&#039;&#039;&#039;: [[Media:idigit_hf1_kiiras.pdf|feladatkiírás]], [[Media:idigit_hf1_segedlet.pdf|segédletek]], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[Media:Digit_hf1_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]] : megjegyzem, egy hasonló házit én javítottam (Wacha G.). Írtam néhány kommentet is hozzá, mert magában a magyarázatokban vannak félreérthető dolgok. Ez nem szoftver, a teljesítményt, helyfoglalást nem a megadott konstansok (l. &amp;quot;letárolt adatok&amp;quot;) befolyásolják, hanem az, hogy milyen hardvert generál végsőként. Ezt ne memóriában eltárolt értéknek fogjátok fel, hanem konstans &amp;quot;0&amp;quot;-ra és &amp;quot;1&amp;quot;-re kötött drótoknak. Egyáltalán: segít a szemléleten, ha nem szoftverben gondolkodtok, hanem fogjátok a megalkotott kapcsolási rajzot, blokkdiagramot, és minden egyes eszköznek külön külön leírjátok magyarul a viselkedését (pl: minden órajel felfutó élnél növeli az értékét, ha az &amp;quot;x&amp;quot; bemenete 1). Utána már könnyebb &amp;quot;átfordítani&amp;quot; verilogra. Tehát nem szoftvert írtok, hanem kijelentő módban megfogalmazzátok, hogy ez az eszköz ezt csinálja.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;2. házi feladat&#039;&#039;&#039;: [[Media:idigit_hf2_kiiras.pdf|feladatkiírás]], [[Media:idigit_hf2_segedlet.pdf|segédletek]], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[Media:Digit_hf2_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
* [[Media:idigit_mintazh_2015.pdf | minta ZH 2015]] ([[Media:idigit_mintazh_2015_megoldas.pdf | Megoldás]])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
* [[Media:Vizsga_minta_v2_m.pdf | Minta vizsga (megoldással)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:digit1_vizsga1.pdf | 2015. 01. 06.]] (kézzel gépelt)&lt;br /&gt;
* [[Media:digit1_vizsga_2015_01_27.zip | 2015. 01. 27.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
Szorgalmi feladatból is kiadnak 12 darabot, amikből még plusz 24 pont elérhető. Általában hetenként adnak ki szorgalmi feladatokat, a megoldásra 1 vagy 2 hét áll rendelkezésre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2015-ben az utolsó 4 szorgalmi feladat speciális szereppel bírt. Ezekre is adtak plusz pontokat, ami a félévközi pontokba beleszámított, mint a többi szorgalmi feladatnál. Viszont ezeknek a feladatok megoldásával a vizsgán jobb jegyet lehetett elérni. Ha 1, 2, 3 feladatot fogadtak el, 1-gyel, 2-vel, 3-mal kapott a hallgató jobb jegyet. Ha mind a 4-et megoldotta sikeresen, garantáltan 5-öst kapott a tárgyból. Ezek a feladatok azonban jóval nehezebbek, mint a többi szorgalmi feladat, így aki nem érti jól a tananyagot, ne vágjon bele.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ugyanez a lehetőség 2016-ban is adott volt, viszont (ha jól emlékszem) csak 1 jegyet lehetett javítani, hiába oldottál meg több feladatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2018-ban ezeket a speciális szorgalmikat SZUPER EXTRA feladatnak hívják. 6 db ilyen feladat van, Verilogban vagy Assemblyben lehet megoldani maximum egyet. A vizsgán +1 jegyet jelent.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* A tárgy végére eljutsz odáig, hogy a tudásoddal össze tudj rakni egy egyszerűbb, saját mikroprocesszort.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Wirker Dávid Zoltán</name></author>
	</entry>
</feed>