VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Digitális technika I.

2013-12-09T21:21:37Z

Wachag: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|név=Digitális technika 1
|tárgykód=VIMIA102
|szak=info
|kredit=5
|félév=1
|kereszt=van
|tanszék=MIT
|kiszh=6 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=2 db
|levlista=digit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA102/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia102/}}

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
Nincs.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Max. 2-ről lehet hiányozni)
**'''Két nagyZH''' sikeres (összesen min. 40%) megírása.
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a számonkérésekből:
***'''KisZH-k:''' 6 db van, egyenként 2 pontért, ezek közül a 4 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 8 pont szerezhető.
***'''NagyZH-k:''' egyenként 30 pontért.
***'''Házi feladatok:''' két otthon megoldandó feladat, egyenként 16 pontért.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A kisZH-k nem pótolhatók.
**A két ZH-ból az egyik a pótlási héten pótolható.
**A két házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 64 || 3
|-
|65 - 79 || 4
|-
|80 - 100|| 5
|}

==Jegyzet==

* Egy jó könyv a tárgyhoz:
Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése (Műegyetemi Kiadó)
* [http://home.mit.bme.hu/~benes/oktatas/dig-jegyz_052/ Jegyzet]

==KisZh==

A kiadott kisZh kérdésekre itt vannak a válaszok: [[Digit1Beugró]]

==ZH1==
* 2010
** [[Media:Digit1_ZH1_2010osz.pdf|2010 ősz]] [[Media:Digit1_ZH1_2010osz_megoldas.pdf‎‎|megoldással]]
** [[Media:Digit1_PZH1_2010.pdf| 2010 pót]] megoldás nélkül
* 2009
** [[Media:Digit1_ZH1_2009_megoldas.pdf‎|2009 ősz]] megoldással
*2005
** [[Media:Digit1_ZH1_2005_megoldas.pdf|2005]] megoldással‎
*2004
** [[Media:Digit1_Zh1_2004.pdf|2004]] [[Media:Digit1_Zh1_2004megold.pdf‎‎|megoldással]]

==ZH2==

*2012
** [[Media:Idigit1 ZH2 2012osz.pdf|2012. ősz]] megoldás nélkül

*2008
** [[Media:Digit1_ZH2_2008osz.pdf‎|2008. ősz]] megoldás nélkül

==Házi feladat==

A házi feladatokban a kapcsolási rajzokat a [[Digit1DigitalWorks|Digital Works]] programmal kell elkészíteni. A program 2.04-es verzója letölthető [http://home.mit.bme.hu/~selenyi/DIGIT1/DigWorks_V204/ innen]. Létzik belőle egy [http://electronics-lab.com/downloads/schematic/002/index.html 3.04-es] verzió is, de azt a tanszék nem támogatja. Hivatalosan használható egyéb szimulációs program is, de akkor esetleges bemutatásnál nekünk kell gépet biztosítani.

* Egyéb programok
** [http://ksimus.berlios.de/ KSimus]: jó kis logikai áramkör szimulációs program (Linux-ra)
** [http://www.tkgate.org/ TKgate]: másik jó kis logikai áramkör szimulációs program (Linux-ra)

* Első házi
** [[Media:DIGIT1_HF1_2011.pdf‎ |2011 ősz]]: Hibátlan első házi másolata (2011 ősz)

==Segédanyagok==

A hivatalos tárgyhonlapon a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia102/jegyzet jegyzet] aloldalon egészen használható pdf-ek vannak.
Sorrendi hálózatok minimalizálásáról egy kis értést segítő (?) szösszenet: [https://wiki.sch.bme.hu/SorrendiOsszevonas itt található].
Létezik egy tök jó gif a Huffman kódoláshoz:

[[File:Digit1_Huffman.gif‎]]

[[Média:VeriWell_leir.pdf|VeriWell leírás‎]], kereszten nincs DigitalWorks, helyette ez van.

==Kedvcsináló==
A többi első féléves tárgyhoz hasonlóan ez is egy bevezető jellegű tárgy. Logikai kapuk és egyéb nyalánkságok. Selényi kimondottan jó előadásokat tart, érdemes bejárni. az anyag összességében nem veszélyes, és a számonkérések se szivatósak, szóval összességében jó kis tárgy.

A félév során két házit kell leadni, 2 nagyZh-t írni és minden gyakon egy kisZh-t. A házik kis idő ráfordítással max pontosra megírhatóak, így nagyot lendíthetnek az év végi jegyen, érdemes rászánni az időt.

[[Kategória:Infoalap]]

Digitális technika I.

2013-12-09T21:21:12Z

Wachag: /* Segédanyagok */

{{Tantárgy
|név=Digitális technika 1
|tárgykód=VIMIA102
|szak=info
|kredit=5
|félév=1
|kereszt=van
|tanszék=MIT
|kiszh=6 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=2 db
|levlista=digit1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA102/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia102/}}

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
Nincs.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Max. 2-ről lehet hiányozni)
**'''Két nagyZH''' sikeres (összesen min. 40%) megírása.
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a számonkérésekből:
***'''KisZH-k:''' 6 db van, egyenként 2 pontért, ezek közül a 4 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 8 pont szerezhető.
***'''NagyZH-k:''' egyenként 30 pontért.
***'''Házi feladatok:''' két otthon megoldandó feladat, egyenként 16 pontért.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A kisZH-k nem pótolhatók.
**A két ZH-ból az egyik a pótlási héten pótolható.
**A két házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 64 || 3
|-
|65 - 79 || 4
|-
|80 - 100|| 5
|}

==Jegyzet==

* Egy jó könyv a tárgyhoz:
Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése (Műegyetemi Kiadó)
* [http://home.mit.bme.hu/~benes/oktatas/dig-jegyz_052/ Jegyzet]

==KisZh==

A kiadott kisZh kérdésekre itt vannak a válaszok: [[Digit1Beugró]]

==ZH1==
* 2010
** [[Media:Digit1_ZH1_2010osz.pdf|2010 ősz]] [[Media:Digit1_ZH1_2010osz_megoldas.pdf‎‎|megoldással]]
** [[Media:Digit1_PZH1_2010.pdf| 2010 pót]] megoldás nélkül
* 2009
** [[Media:Digit1_ZH1_2009_megoldas.pdf‎|2009 ősz]] megoldással
*2005
** [[Media:Digit1_ZH1_2005_megoldas.pdf|2005]] megoldással‎
*2004
** [[Media:Digit1_Zh1_2004.pdf|2004]] [[Media:Digit1_Zh1_2004megold.pdf‎‎|megoldással]]

==ZH2==

*2012
** [[Media:Idigit1 ZH2 2012osz.pdf|2012. ősz]] megoldás nélkül

*2008
** [[Media:Digit1_ZH2_2008osz.pdf‎|2008. ősz]] megoldás nélkül

==Házi feladat==

A házi feladatokban a kapcsolási rajzokat a [[Digit1DigitalWorks|Digital Works]] programmal kell elkészíteni. A program 2.04-es verzója letölthető [http://home.mit.bme.hu/~selenyi/DIGIT1/DigWorks_V204/ innen]. Létzik belőle egy [http://electronics-lab.com/downloads/schematic/002/index.html 3.04-es] verzió is, de azt a tanszék nem támogatja. Hivatalosan használható egyéb szimulációs program is, de akkor esetleges bemutatásnál nekünk kell gépet biztosítani.

* Egyéb programok
** [http://ksimus.berlios.de/ KSimus]: jó kis logikai áramkör szimulációs program (Linux-ra)
** [http://www.tkgate.org/ TKgate]: másik jó kis logikai áramkör szimulációs program (Linux-ra)

* Első házi
** [[Media:DIGIT1_HF1_2011.pdf‎ |2011 ősz]]: Hibátlan első házi másolata (2011 ősz)

==Segédanyagok==

A hivatalos tárgyhonlapon a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia102/jegyzet jegyzet] aloldalon egészen használható pdf-ek vannak.
Sorrendi hálózatok minimalizálásáról egy kis értést segítő (?) szösszenet: [https://wiki.sch.bme.hu/SorrendiOsszevonas|itt található].
Létezik egy tök jó gif a Huffman kódoláshoz:

[[File:Digit1_Huffman.gif‎]]

[[Média:VeriWell_leir.pdf|VeriWell leírás‎]], kereszten nincs DigitalWorks, helyette ez van.

==Kedvcsináló==
A többi első féléves tárgyhoz hasonlóan ez is egy bevezető jellegű tárgy. Logikai kapuk és egyéb nyalánkságok. Selényi kimondottan jó előadásokat tart, érdemes bejárni. az anyag összességében nem veszélyes, és a számonkérések se szivatósak, szóval összességében jó kis tárgy.

A félév során két házit kell leadni, 2 nagyZh-t írni és minden gyakon egy kisZh-t. A házik kis idő ráfordítással max pontosra megírhatóak, így nagyot lendíthetnek az év végi jegyen, érdemes rászánni az időt.

[[Kategória:Infoalap]]

Digitális technika - Sorrendi összevonás

2013-12-09T21:20:00Z

Wachag: Új oldal, tartalma: „=Bevezetés a teljesen specifikált sorrendi hálózatok állapotminimalizálásába= ===(kis segédmagyarázat a jegyzet mellé a teljesség igénye nélkül)=== Mir…”

=Bevezetés a teljesen specifikált sorrendi hálózatok állapotminimalizálásába=
===(kis segédmagyarázat a jegyzet mellé a teljesség igénye nélkül)===

Miről is van szó? Amikor a specifikáció (esetünkben a feladatkiírás) alapján felveszed az előzetes állapottáblát, akkor nem foglalkozol azzal, hogy az egyes állapotok többször is szerepelnek, azaz hogy létezhet több olyan állapot, ahol tulajdonképpen teljesen ugyanazt csinálja a hálózatod. Ezeket az állapotokat ki kell szedni a hálózatból.

Miért?

Nyilvánvaló ok a költség: logikai kapukat, áramköröket spórolsz meg a kiszedett állapotokkal (feltéve, hogy így tervezel, de ez már másik kérdés). Egy eszköznél ez 10-20-100 forintok spórolását jelenti, de mondjuk 1000 eszköznél már 100000 forintot, még többnél meg még többet.
Vannak más okok is: minél több az állapot, annál nehezebb a hálózat helyes működését matematikai úton bizonyítani.

Lényeg a lényeg: a fölösleges állapotokat el kell távolítani. De melyikeket kell eltávolítani? Mi fölösleges?

Képzeld el a következőt: legyártották a hálózatodat két példányban, ott vannak előtted. Az egyik - valamilyen okból - éppen "A" állapotban van, a másik meg "B"-ben. Te annyit csinálsz, hogy mindkét hálózatot egymás után ellátod ugyanazokkal a bemeneti értékekkel, és vizsgálod a kimenetet. Tegyük fel, hogy ezt a végtelenségig csinálod és minden lehetséges bemeneti sorrendben kipróbálod.
Mi van, ha azt tapasztalod, hogy mindezek után a két hálózatod (mely közül az egyik "A" állapotból indult, a másik meg "B"-ből) teljesen ugyanazt a kimenetet adja?

Nyilvánvaló, hogy a működés szempontjából ezt a két állapotot teljesen fölösleges megkülönböztetni, összevonhatók egybe.

Tehát, két állapot összevonható, ha a az adott állapotokból indítva a rendszert tetszőleges bemeneti kombinációk sorozata ugyanazt a kimeneti kombináció sorozatot adja.

Ez a definíció szépen hangzik, de elég nehéz használni. Alapvetően nem tudod azt megtenni, hogy minden állapotpárra végignézed a végtelen sok bemeneti kombináció sorozatot és a hozzá tartozó kimenetet, tehát másképp kell nekilátni.

Azt állítottuk, hogy két állapot összevonható, ha a az adott állapotokból indítva a rendszert tetszőleges bemeneti kombinációk sorozata ugyanazt a kimeneti kombináció sorozatot adja. De ez akkor azt is jelenti, hogy - és itt a lényeg - két összevonható állapotra igaz az, hogy egy adott bemenethez tartozó következő állapotoknak is összevonhatóaknak kell lenniük: hiszen azokra is igaz az, hogy tetszőleges bemeneti kombináció sorozatra ugyanazt a kimeneti kombináció sorozatot adják.

Nézzünk mást is: mi van akkor, ha a két állapot közül egy adott bemenetre az egyik X-et (valamilyen kimenet) a másik meg Y-t (valamilyen másik kimenet) ad? Nyilvánvalóan egészen más a működésük, nem vonhatóak össze. Tehát ahhoz, hogy két állapot összevonható legyen, muszáj, hogy adott bemenetre ugyanazt a kimenetet adják.

Ebből a kettő elvárásból jön ki az összevonhatóság (avagy TSH esetén ekvivalencia) két feltétele:
#Ahhoz, hogy két állapot összevonható legyen, muszáj, hogy adott bemenetre ugyanazt a kimenetet adják.
#Egy adott bemenethez tartozó következő állapotoknak is összevonhatóaknak kell lenniük.

Nagyon jó, sokkal kézzelfoghatóbb lett a dolog. Mit kell tehát tenni: minden állapotpárra megnézni, hogy összevonhatóak-e. Ehhez mire van szükség: megnézni, hogy adott bemenetre ugyanazok-e a kimenetek (ha nem, akkor nyilvánvalóan nem lehetnek összevonhatóak), és aztán megnézni, hogy adott bemenethez tartozó következő állapotok összevonhatóak-e.

Nézzük meg egy példán:
<nowiki>
X=0 X=1
A E0 D0
B G0 H0
C B0 F0
D D0 A1
E A0 H0
F F0 C1
G B0 F0
H B0 H1
</nowiki>
Mikor vonható össze A és H?
Látjuk, hogy sosem, hiszen X=1 bemenetre helyből másképp viselkednek, más a kimenet.

Mikor vonható össze A és B?
A kimenetek stimmelnek, tehát a második feltétel szerint akkor, ha E és G, illetve D és H összevonhatóak.
Innentől kezdve két irányban kell nézni tovább a dolgokat: mikor vonható össze E és G? Mikor vonható össze D és H?

Nézzük például a D és H összevonhatóságát!
A kimenetek itt is stimmelnek, és azt látjuk, hogy D és H összevonható, ha B és D összevonható, illetve ha A és H összevonható.
De baj van: az előbb láttuk, hogy A és H nem összevonható.

Ebből dominó-szerűen dőlnek el a dolgok: A és H nem összevonható, tehát D és H sem, tehát A és B sem.

Tulajdonképpen az állapotminimalizálás arról szól, hogy ezt viszi végig az ember minden egyes állapotpárra. Ebbe nagyon könnyű belezavarodni, tehát érdemes egy olyan ábrázolásmódot kitalálni, amelyen a "vak is látja", hogy melyik állapotpár összevonhatósága mitől függ.

Erre jó a lépcsős tábla:
<nowiki>
-+--+
B| |
-+--+--+
C| | |
-+--+--+--+
D| | | |
-+--+--+--+--+
E| | | | |
-+--+--+--+--+--+
F| | | | | |
-+--+--+--+--+--+--+
G| | | | | | |
-+--+--+--+--+--+--+--+
H| | | | | | | |
-+--+--+--+--+--+--+--+
|A |B |C |D |E |F |G |
</nowiki>
Ha megnézed ezt a táblát, azt látod, hogy minden állapotpárhoz tartozik egy (és csak egy) táblázatcella. A cellába az kerül, hogy összevonható-e a két állapot. Kezdetben ez három dolog lehet:

#Biztos, hogy nem vonható össze: mert eltérőek a kimenetek adott bemenetre. Ezt pl. X-szel jelöljük.
#Biztos, hogy összevonható két állapot: ugyanarra a bemenetre ugyanaz a kimenet és ugyanaz a következő állapot. Ezt pipával jelöljük
#Feltételesen összevonható két állapot: a kimenetek ugyanazok adott bemenetre, de a következő állapotok nem. Ilyenkor a cellába azt írjuk, hogy mikor összevonható a két állapot (például az előző példa alapján az AB cellába EG és DH írandó.

Kitöltötted a táblát, minden cellába került valami. Most már látjuk, hogy melyek azok az állapotok, amelyek _biztosan_ nem vonhatóak össze a kimenet miatt (1.) típusú cellák). Meg kell néznünk az összes ilyen X-szel ellátott állapotpárt, hogy van-e olyan másik állapotpárunk, amelyhez tartozó cellában ez szerepel.
Előző példa szerint: AH nem összevonható. Nézzük meg, ez melyik állapotok összevonhatóságát teszi lehetetlenné. Ezek az állapotok is (dominószerűen) összevonhatatlanok lesznek.

Tulajdonképpen ennyi a feladat: végignézed az összes összevonhatatlan állapotot, hogy ezek miatt mi lesz még összevonhatatlan. Ezek után megnézed azokat is, hogy miattuk mi lesz összevonhatatlan. Aztán azokat is végignézed. Előbb-utóbb eljutsz oda, hogy végignézted az összes összevonhatatlan állapotot, már nem módosítasz a lépcsős táblán. A maradék állapotpárok (ahol pipa van vagy nincs X) összevonhatóak.

Ezek után ezek közül kell kiválasztani az egyes legnagyobb csoportokat, ha lesz egy kis időm, megpróbálom ezt is leírni.

Digit1Beugró

2013-11-19T08:24:58Z

Wachag: /* 5. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
: [[File:Digit1_beugro_305b.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
: XOR , 1
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Az órajel
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|1||0||1
|-
|1||1||1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||1
|-
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit...
Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math>
Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag)
Arról már nem is beszélve, hogy az indexek megint nem stimmelnek...
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag)
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus.
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-11-19T08:24:05Z

Wachag: /* 6. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
: [[File:Digit1_beugro_305b.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
: XOR , 1
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Az órajel
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|1||0||1
|-
|1||1||1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||1
|-
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit...
Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math>
Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag)
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy. (megjegyzem: lefagyni a Windows szokott. Ez így nem jó kifejezés. wachag)
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus.
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-11-19T08:20:41Z

Wachag: /* 5. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
: [[File:Digit1_beugro_305b.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
: XOR , 1
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Az órajel
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|1||0||1
|-
|1||1||1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||1
|-
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
Egyfelől, mi az a g? Írjátok már oda a kisZH-ba, mert akármivel jelölhetsz akármit...
Másfelől meg mit jelent a képlet? Meg mik ezek az indexek? Amik ráadásul hibásak...
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
Megint: mi az a g és mi az az f? Miért ne írhatná valaki ezt:
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>triceratops(q_i,x_k) = triceratops(q_i,x_k)</math> és <math>velociraptor(q_i,x_k) \sim velociraptor(q_i,x_k)</math>
Ennek is van értelme, de ugyanúgy nem derül ki belőle semmi. (wachag)
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-11-13T07:15:47Z

Wachag: /* 5. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
: [[File:Digit1_beugro_305b.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
: XOR , 1
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Az órajel
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|1||0||1
|-
|1||1||1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||1
|-
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden". wachag
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-11-13T07:15:14Z

Wachag: /* 5. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
: [[File:Digit1_beugro_305b.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
: XOR , 1
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Az órajel
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|1||0||1
|-
|1||1||1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||1
|-
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
Ez így szerencsétlen megfogalmazás. "vagy ha minden".
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-11-13T07:14:13Z

Wachag: /* 5. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
: [[File:Digit1_beugro_305b.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
: XOR , 1
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Az órajel
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|1||0||1
|-
|1||1||1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||1
|-
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;Megjegyezném, hogy ezekben is találtam hibákat, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-11-13T07:13:54Z

Wachag: /* 5. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
: [[File:Digit1_beugro_305b.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
: XOR , 1
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Az órajel
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|1||0||1
|-
|1||1||1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||1
|-
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;Megjegyezném, hogy ebben is találtam hibát, javítsátok. (Azért ti, hogy tanuljatok belőle, ez ilyen oktatói hülyeség). WachaG

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-11-13T07:10:03Z

Wachag: /* 5. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
: [[File:Digit1_beugro_305b.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307b.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

--[[Szerkesztő:Halftome|Halftome]] ([[Szerkesztővita:Halftome|vita]]) 2013. november 5., 19:38 (UTC) A "NOT", az egy inverter. Ha NAND vagy NOR kapunak a bemeneti lábait összekötjük, egy egyszerű invertert kapunk.

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)
: Olyan prímimplikánsokat realizálunk szomszédos hurkok között, melyek nincsenek átfogó lefedéssel kezelve vagy jelút érzékenyítés alapján.

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_403.png ]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_20131027_402.png ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
: XOR , 1
;407 Mi ütemezi a szinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Az órajel
;408 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozásait?
: Visszacsatoló ágalban Y periodikusan nyitjuk zárjuk a kapcsolókat
;409 Írja fel a Mealy-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t, x^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t, x^t)</math>
;410 Írja fel a Moore-modell működését leíró egyenleteket!
: <math>Y^t = f(Q^t)</math>
: <math>Q^{t+1} = f(Q^t)</math>
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K^t}+\bar{Q^t}*J^t</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>D^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||0
|-
|1||0||1
|-
|1||1||1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>T^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{T+1}</math>
|-
|0||0||0
|-
|0||1||1
|-
|1||0||1
|-
|1||1||0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;text-align:center;border:solid 1px" border="1" |
!<math>J^t</math>!!<math>K^t</math>!!<math>Q^t</math>!!<math>Q^{t+1}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||1
|-
|0||1||0||0
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||0
|}
VAGY
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Y) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
Ez megint pontatlan így. (wachag)
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: Adott bemeneti kombinációra azonos kimenetet adó állapotok kódját úgy választjuk meg, hogy egy bitben térjenek el(Hamming-távolságuk 1 legyen).
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: Olyan állapotcsoportot, amiben a következő értékek csak a csoporton belüli változóktól függ, a csoporton kívüli állapotoktól nem. Például:
: Két állapot: <math>Q_a, Q_b</math>
: És <math>Q_a^{t+1} = f(Q_a^t, X^t)</math>,
: <math>Q_b^{t+1} = f'(Q_a^t, Q_b^t, X^t)</math>
: Ekkor <math>Q_a</math> egy önfüggő szekunder változócsoportot alkot, mert más változótól nem függ. <math>Q_b</math>-re ez nem igaz, mert függ <math>Q_a</math>-tól.
: <math>Q_a, Q_b</math> együtt önfüggő szekunder változócsoportot alkot, hisz nem függnek a csoporton kívüli változótól (itt nincs is több változó, ez triviális).
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: Helyettesítési tulajdonságú partíció. az osztályok zártak, ha kimenet nem vesszük figyelembe. Egy osztály minden állapotából, adott bemenet hatására, egy adott osztály valamelyik állapotába jutunk.
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-10-18T07:07:55Z

Wachag: /* 1. Ellenőrző kérdések */

Nem győzöm gyakorlatokon mondani, hogy az itt következő anyagokkal módjával bánjatok. Belenéztem, pár hibás-bizonytalan részt megjelöletem, de nem egy életbiztosítás ebből tanulni, sokatok kisZH-ja ezen bukik el. Nem győzzük azt, hogy egy olyan anyagot nézzünk át/javítsunk folyamatosan, ami közösségi szerkesztésű (meg hát tulajdonképpen van jegyzet :-) ), szóval legyetek óvatosak! Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz tőlünk, dolgunk, hogy segítsünk. -- Wacha Gábor, gyakvez

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
Ha valaki megírja nekem e-mailben (wacha AT mit pont bme hu), hogy miért tartom problémásnak a következő ábrákat (tipikusan: 305 307 ), annak jövök egy csokival (Wacha G)
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_402.jpg]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_403.jpg‎ ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
;407 Mi az a zajtartalék?
: A zajtartalék az a feszültségtartomány (ha a digitális alkatrész működési elve a diódás, vagy küszöbérték logika), amelyen belül a feszültség változása nem változtatja meg a kapu logikai állapotát.
;408 Mi az a fan-out (meghajtóképesség)?
: A meghajtóképesség azt határozza meg, hogy hány bemenetre lehet rákötni az adott kapu kimenetét.
;409 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű ÉS kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
: 7,5 V-nál
;410 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű VAGY kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
: 2,5 V-nál
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K}+\bar{Q^t}*J</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center" |
|Qt||D=0||D=1
|-
|a||a/0||b/1
|-
|b||a/0||b/1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center" |
|Qt||T=0||T=1
|-
|a||a/0||b/1
|-
|b||b/1||a/0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Z) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: ??
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: ??
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: ??
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Digit1Beugró

2013-10-18T07:03:54Z

Wachag: /* 3. Ellenőrző kérdések */

=1. Ellenőrző kérdések=
;101 Mi korlátozza az „analóg elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A csatornába beszűrődő zaj: Távolsági átvitel során a jelhez zaj adódik, amelyet a távolsági közvetítés során használt erősítő felerősít. Analóg egységenként ~0.1% zaj keletkezik.
;102 Mi korlátozza a „digitális elvű” feldolgozó egységekből kialakítható rendszer méreteit?
: A p-faktor (megbízhatósági faktor), mely megadja, hogy az alkatrész mekkora valószínűséggel romlik el. Általában: <math>10^{-14} \leq p \leq 10^{-10}</math>
;103 Milyen feladatai lehetnek a „kódoló egységnek”?
: forráskódolás (tömörítés), csatornakódolás, titkosítás
;104 Milyen rossz tulajdonságai lehetnek a „csatornának”?
: zaj, támadhatóság, költséges
;105 Mi a „forráskódolás” célja?
: Célja az információ tömörítése (pl. analóg (végtelen) jel digitalizálása (véges adatok)). Egy jelhez egy kódszó rendelése.
;106 Mikor mondjuk egy kódkészletről, hogy megfejthető?
: Egy kód megfejhető, ha a kódszavaiból előállított tetszőleges üzenet egyértelműen felbontható a kód kódszavaira. Ha minden kódszóból visszanyerhető az eredeti információ (pl. prefix kódok (pl. fix hosszuságú kód), végkarakteres kód)
;107 Mi a prefix kód?
: A lehetséges kódszavak közül egyik sem folytatása a másiknak.
;108 Melyik kódolási módszert nevezzük „optimálisnak”?
: Huffman kódolást
;109 Hogyan kell kiszámolni az „átlagos kódhosszt”?
: <math>\bar{l} = \sum p_i l_i</math>, ahol p az előfordulási valószínűség, l a kódszóhossz
;110 Hogyan kell kiszámolni egy forrás „entrópiáját”?
: <math>H(x) = - \sum p_i \log_2(p_i)</math>, ahol p a bekövetkezés valószínűsége
;111 Mi az a „forráskiterjesztés” és mi a célja?
: Kettő vagy több esemény egy eseményként kezelése. Célja a kód optimalizálása.
;112 Mennyi a „veszteségmentes tömörítés” alsó határa?
: Az entrópia.
;113 Mennyi a „veszteséges tömörítés” alsó határa?
: Nincs alsó határa, maximum elveszítjük az összes adatot.
;114 Mi a „folt hiba” és mi a „véletlen hiba”?
: Folt hiba: átvitel során több egymás utáni hiba. Véletlen hiba: átvitel során véletlenül, nem egymás után bekövetkezett hibák.
;115 Mi az „eltörlődéses hiba”?
: Az átvitel során egy bit törlődik, de a hibát észreveszi a vevő.
;116 Mi az „átállítódásos hiba”?
: Az átvitel során egy bit értéke invertálódik.
;117 Milyen hibavédelmi stratégiákat ismer?
: paritásbit
: ismétléses kód
: Hamming-kód (többszörös paritásbit a kódszó bitcsoportjaira)
: többszörös elküldés
;118 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható eltörlődéses csatornánál?
: Hibajelzésre n hosszig, hibajavításra <math>d_{min} - 1</math> hosszig.
;119 Egy <math>d_{min}</math> Hamming távolságú kód mire használható átállítódásos csatornánál?
: Hibajelzésre <math>d_{min}-1</math> hosszig, hibajavításra <math>\frac{d_{min}-1}{2}</math> alsó egészrészéig
;120 q elemű abc-ből képzett k hosszúságú információt akarunk védeni paritáskóddal. Milyen hosszú lesz a kód, mekkora lesz a Hamming távolsága és hogyan kell megkonstruálni a redundáns részt?
: k+1 hosszúságú lesz a kód. Az ABC minden eleméhez hozzárendelünk egy számot. Előre eldöntjük, hogy az összegük páratlan vagy páros lesz a teljes kódszóban és az alapján teszünk a kódszó végére redundáns részt. A Hamming-távolság 2.
;121 Mennyi a Hamming kód Hamming távolsága és milyen hibavédelemre használható?
: H=3, Egy hiba javítására alkalmas, vagy két hiba jelzésére.
;122 Milyen számábrázolási módszereket tanultunk?
: előjeles abszolútértékes
: egyes komplemens
: kettes komplemens
: offszet
;123 Írja fel 5 biten a decimális +9 és -9 értékeit a tanult számábrázolásokban!
{| border="1" style="text-align:center"
| Számábrázolás || +9 || -9
|-
| Előjeles abszolút értékes || 01001 || 11001
|-
| Egyes komplemens || 01001 || 10110
|-
| Kettes komplemens || 01001 || 10111
|-
| Offszet || 11001 || 00111
|}
;124 Milyen tulajdonságú kódokat nevezünk „pozíciókódnak”?
: Az egymásután következő pozíciók kódjának Hamming-távolsága egy.
;125 Milyen pozíciókódokat ismer és n biten hány pozíció kódolható velük?
: Gray-kód: n biten <math>2^n</math> pozíció. Generálása rekurzív módon, tükrözéses módszerrel történik.
: Johnson-kód: n biten 2n pozíció

=2. Ellenőrző kérdések=

;201 Írja fel a Boole algebra kommutativitási axiómáit
: <math>A*B=B*A</math>
: <math>A+B=B+A</math>
;202 Írja fel a Boole algebra disztributivitási axiómáit!
: <math>A*(B+C)=AB+AC</math>
: <math>A+(B*C)=(A+B)*(A+C)</math>
;203 Mi a Boole algebrában a dualitás elve?
: A 0-ák és 1-ek valamint a VAGY és ÉS műveletek felcserélhetőek.
;204 Írja fel a DeMorgan azonosságot!
: <math>\overline{A*B} = \bar{A} + \bar{B}</math>
: <math>\overline{A+B} = \bar{A}*\bar{B}</math>
;205 Írja fel a Boole algebra negálás műveletét meghatározó definíciót!
: Minden <math>A</math> esetén létezik olyan <math>\bar{A}</math>, hogy:
: <math>A+\bar{A}=1</math>
: <math>A*\bar{A}=0</math>
;206. Elnyelési tulajdonság
: <math>A*(A+B)=A</math>, illetve a dualitás elve miatt <math>A+(B*A)=A</math>
;207. Írja fel a Boole algebrában a konstanssal való műveletek eredményeit (A.0, A.1,A+0, A+1)!
: <math>A*0=0</math>
: <math>A*1=A</math>
: <math>A+0=A</math>
: <math>A+1=1</math>
;208 Hány különböző n változós logikai függvény van <math>Z=(a_1,a_2,a_3,...,a_n)</math>?
: <math>2^{2^n}</math>
;209 Mi az a diszjunktív algebrai normál alak?
: Szorzatok összege (ÉSek VAGYa)
;210 Mi az a konjunktív algebrai normál alak?
: Összegek szorzata (VAGYok ÉSe)
;211 Melyek a kétváltozós szimmetrikus logikai függvények (amelyek nem változnak, ha a két változót felcseréljük)
: ÉS, VAGY, XOR, NAND (not and), NOR (not or), ekvivalencia (not xor)
;212 Rajzolja fel és peremezze az ABCD változókra a a Karnaugh táblát és jelölje be az <math>\bar{A}*B*\bar{C}*D</math> minterm helyét!
: [[File:Digit1_beugro_212.jpg]]
;213 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt Karnaugh táblán!
: [[File:Digit1_beugro_213.jpg‎]]
;214 Rajzolja fel az <math>A+B*\bar{C}</math> függvényt igazságtáblában.
{| style="text-align:center"
|A||B||C||<math>A+B*\bar{C}</math>
|-
|0||0||0||0
|-
|0||0||1||0
|-
|0||1||0||1
|-
|0||1||1||0
|-
|1||0||0||1
|-
|1||0||1||1
|-
|1||1||0||1
|-
|1||1||1||1
|}
;215 Mi az a minterm és mi az a maxterm?
: Diszjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 1-eseit valósítják meg, ezek a mintermek.
: Konjunktív normál alaknál az egyes tagok az igazságtábla 0-áit valósítják meg, ezek a maxtermek.
;216 Kombinációs hálózatok milyen leírási formáit ismeri?
: Szöveges, algebrai kifejezés, igazság-táblázat, kapcsolási rajz (szimbólumokkal)
;217 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a halmazalgebrában?
: ÉS = metszet
: VAGY = unió
: NEM = komplementer/negát
;218 A Boole algebra alapműveleteinek mik a megfelelői a kapcsoló algebrában?
: ÉS = soros
: VAGY = párhuzamos
: NEM = fordított kapcsoló
;219 Milyen elnevezéseit ismeri még a mod2 (<math>\oplus</math>) műveletnek?
: kizáró VAGY (exclusive OR, EXOR, XOR)
: antivalencia
;220 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában két darab 1-es van?
: XOR /antivalencia/
: XNOR /ekvivalencia/
;221 Melyek azok a kétváltozós műveletek, amelyek Karnaugh táblájában egy darab 1-es van?
: AND
: NOR
;222 Rajzolja fel az AND, OR, NAND, NOR kapuk kapcsolási szimbólumait egy választott szabvány szerint! Melyik szabványt választotta?
: [[File:Digit1_beugro_222.jpg]]
;223 Mire jó az előadáson tanult teljes összeadó? Írja fel logikai függvényeit!
: Két darab 1 bites szám összeadására alkalmas.
: <math>S_i=A_i \oplus B_i \oplus C_{i-1}</math>
: <math>C_i=A_i*B_i+A_i*C_{i-1}+B_i*C_{i-1}</math>

=3. Ellenőrző kérdések=
;301 Mi a don't care kombináció?
: Valamely minterm esetén lényegtelen az eredmény.
;302 Miért lehet egy kombinációs hálózat specifikációjában don't care minterm?
: vagy azért mert a bemeneten soha nem történik meg.
: vagy azért mert ha igen, akkor nincs hatása a kimeneten.
;303 Rajzoljon fel egy vízszintes elrendezésű öt változós K táblát és peremezze az ABCDE változókkal a szokásos sorrendben!
: [[File:Digit1_beugro_303.jpg‎]]
;304 Jelölje be egy K táblába az <math>A\bar{B}\bar{C}</math> mintermet!
: [[File:Digit1_beugro_304.jpg‎]]
;305 Jelölje be egy K táblába az (A+/B+/C) maxtermet!
Ha valaki megírja nekem e-mailben (wacha AT mit pont bme hu), hogy miért tartom problémásnak a következő ábrákat (tipikusan: 305 307 ), annak jövök egy csokival (Wacha G)
: [[File:Digit1_beugro_305.jpg‎]]
;306 Jelölje be egy K táblába az A./C primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_306.jpg‎]]
;307 Jelölje be egy K táblába az (A+/C) primimplikánst!
: [[File:Digit1_beugro_307.jpg‎]]
;308 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + /A.C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_308.jpg]]
;309 Rajzolja be egy K táblába az F = [(A mod2 B) + A./C] függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_309.jpg‎]]
;310 Rajzolja be egy K táblába az F = A.B + A./C + B./C függvényt!
: [[File:Digit1_beugro_310.jpg‎]]
;311 Mi az a lényeges prímimplikáns?
: Olyan term, amelyből nem hagyható el több változó vagyis nem egyszerűsíthető tovább. Azon prímimplikánsokat, melyek legalább egy megkülönböztetett mintermet tartalmaznak, lényeges prímimplikánsoknak hívjuk.
;312 Mire jó a lefedési tábla?
: Megtudhatjuk a segítségével, hogy melyik pirimimplikánsokat hagyhatjuk el a függvény megvalósításához, ezzel olcsóbbá téve a kapcsolást.
;313 Mi a több kimenetű logikai függvények minimalizálásának alapelve?
: A több függvényben is előforduló (azonos) prímimplikánsokat csak egyszer valósítjuk meg.
;314 Mik a tanult minimalizálási módszer korlátjai?
: Csak 2 szintű diszjunktív vagy konjunktív alakban megadott hálózatokat lehet vele minimalizálni
;315 Mire optimalizál a tanult minimalizálási módszer?
: a bemenetek számára
;316 Milyen a több szintű ÉS-VAGY típusú hálózat?
: A többszintü ÉS-VAGY hálozatokban csak ÉS és VAGY kapu található, szintenként egyfajta, egymást váltva.

A következőkhöz azért lenne hozzáfűzésem:

Felmerül bennem a kérdés, hogy a NOT az NAND (vagy NOR) kapu-e... Elfogadtam kisZH-ban, de jobban örültem, amikor valaki a NOT-ot is NAND-dal vagy NOR-ral valósította meg (Wacha Gábor)

;317 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT (A NAND B)
;318 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NAND kapuval!
: NOT A NAND NOT B
;319 Valósítsa meg az F = A.B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT A NOR NOT B
;320 Valósítsa meg az F = A+B függvényt csak NOR kapuval!
: NOT (A NOR B)
;321 Milyen hazárd-típusokat tanultunk?
: dinamikus, statikus , funkcionális
;322 Mi az a statikus hazárd?
: A kimenet a változás után ugyanolyan értékű lenne, mint előtte, de a késleltetéstől függően rövid ideig a kimenet átvált (0-ról 1-re vagy 1-ről 0-ra) (“szőrös lesz”) majd beáll a kívánt állapot.
(Ezt a "szőrős lesz"-t kérlek, ne írjátok -- Wacha Gábor)
;323 Mi a az a dinamikus hazárd?
: A kimenet szomszédos BEMENETI változás után át váltana (0->1 vagy 1->0), de a késleltetéstől függően rövid ideig ide-oda váltogat, majd beáll a kívánt állapot.
;324 Mi az a funkcionális hazárd?
: Egyszerre több bemenet változik meg (jellegre lehet olyan mint a statikus vagy a dinamikus hazárd)
;325 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a statikus hazárd feltétele?
: legalább két szintű hálózat + egy változó több úton juthat kimenetre
;326 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a dinamikus hazárd feltétele?
: legalább három szintű hálózat és statikus hazárd alacsonyabb szinten
;327 ÉS-VAGY típusú hálózatokban mi a hazárd kiküszöbölésének módja?
: Hazárdmentesítő primimplikánsok használata
: És ez mit jelent? Egészítsétek már ki... (Wacha Gábor)

=4. Ellenőrző kérdések=

;401 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel felfutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_401.jpg‎ ]]
;402 Rajzoljon olyan kapcsolást, amelyik egy jel lefutó éléből impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_402.jpg]]
;403 Rajzoljon olyan kapcsolást, amely egy jel fel- és lefutó éléből is impulzust csinál!
: [[File:Digit1_beugro_403.jpg‎ ]]
;404 Mit nevezünk egy függvényrendszer lezártjának?
: A függvényrendszer függvényeinek ismételt alkalmazásával előállítható függvények halmazát (függvények változóiba behelyettesítünk függvényeket)
;405 Mi az a "funkcionálisan teljes" függvényrendszer?
: F függvényhalmazra funkcionálisan teljes fv.rendszer f, ha f lezártja F ([f] = F). (a lezárás inverz művelete, a függvények bázisait adja)
;406 Írjon két példát az "összes Boole függvény" funkcionálisan teljes függvényrendszerére!
: + , NOT
: . , NOT
: + , NOT
: NAND
: NOR
;407 Mi az a zajtartalék?
: A zajtartalék az a feszültségtartomány (ha a digitális alkatrész működési elve a diódás, vagy küszöbérték logika), amelyen belül a feszültség változása nem változtatja meg a kapu logikai állapotát.
;408 Mi az a fan-out (meghajtóképesség)?
: A meghajtóképesség azt határozza meg, hogy hány bemenetre lehet rákötni az adott kapu kimenetét.
;409 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű ÉS kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
: 7,5 V-nál
;410 Küszöbérték logikánál hol komparál a kétbemenetű VAGY kapu, ha logikai 0-hoz 0V, a logikai 1-hez 5V tartozik?
: 2,5 V-nál
;411 Jellemezze szavakban a Mealy-modellt!
A kimenet az aktuális állapot és az aktuális bemenet függvénye.
;412 Jellemezze szavakban a Moore-modellt!
: A kimenet csak az aktuális állapottól függ.
;413 Rajzolja fel a Mealy-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_413.jpg‎]]
;414 Rajzolja fel a Moore-modell blokkvázlatát!
: [[File:Digit1_beugro_414.jpg]]
;415 Mi jellemzi a szinkron sorrendi hálózatot?
: A szinkron sorrendi hálózat állapotait memória tulajdonságú alkatrészek (flip-flopok) tárolják, egy órajellel ütemezett időpontokban.
;416 Rajzolja fel egy D FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_416.jpg‎]]
;417 Rajzolja fel egy T FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_417.jpg‎]]
;418 Rajzolja fel egy JK FF állapotgráfját!
: [[File:Digit1_beugro_418.jpg‎]]
;419 Írja fel egy D FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=D^t</math>
;420 Írja fel egy T FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=T^t mod_2 {Q^t}</math>
;421 Írja fel egy JK FF vezérlési egyenletét!
: <math>Q^{t+1}=Q^t*\bar{K}+\bar{Q^t}*J</math>
;422 Rajzolja fel egy D FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center" |
|Qt||D=0||D=1
|-
|a||a/0||b/1
|-
|b||a/0||b/1
|}
;423 Rajzolja fel egy T FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center" |
|Qt||T=0||T=1
|-
|a||a/0||b/1
|-
|b||b/1||a/0
|}
;424 Rajzolja fel egy JK FF állapotátmeneti tábláját!
{| style="text-align:center;border: solid 1px" border="1"
| rowspan="2" |Qt|| colspan="2" |J=0|| colspan="2"|J=1
|-
| K=0 || K=1 || K=0 || K=1
|-
|a||a/0||a/0||b/1||b/1
|-
|b||b/1||a/0||b/1||a/0
|}
;425 Csináljon JK FF-ból T FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_425.jpg‎]]
;426 Csináljon JK FF-ból D FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_426.jpg]]
;427 Mit csinál az RS FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 1-be állít
: 10 - 0-ba állít
: 11 - TILOS
;428 Mit csinál a JK FF a különböző vezérlések mellett?
: 00 - marad
: 01 - 0-ba állít
: 10 - 1-be állít
: 11 - invertál
;429 Rajzoljon fel egy 3 bites szinkron bináris felfelé számlálót!
: [[File:Digit1_beugro_429.jpg‎]]
;430 Rajzoljon fel egy 3 bites shiftregisztert!
: [[File:Digit1_beugro_430.jpg‎]]

=5. Ellenőrző kérdések=

;501 Mik jellemzik a TSH hálózatokat?
: Egy automata teljesen specifikált (TSH), ha az összes következő állapota (Qt+1) és kimenete (Z) specifikált.
;502 Mik jellemzik az NTSH hálózatokat?
: Van az állapottáblában olyan kimenet vagy következő állapot, ami nem specifikált (tartalmaz don't care-t)
;503 Milyen állapotminimalizálási módszereket ismer?
: Partíciófinomítás, lépcsős-táblás módszer
;504 Mi adja a partíciófinomítás első partícióját?
: Megadott bemenetekre eltérő kimenetet adó esetek 1-1 külön csoportot alkotnak.
;505 Mikor zárt egy particionálás?
: Egy adott partíción belüli állapotokból, adott bemenetre azonos partícióba megyünk.
;506 Írja fel az állapotekvivalencia rekurzív definícióját!
: <math>q_i \equiv q_j</math>, ha bármely lehetséges bemenetre érvényes, hogy a kimenet azonos
: <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math>
;507 Írja fel az állapotkompatibilitás rekurzív definicióját!
: <math>q_i \sim q_j</math>, ha bármely érvényes bemenetre a specifikált helyeken, hogy <math>g(q_i,x_k) = g(q_i,x_k)</math> és <math>f(q_i,x_k) \sim f(q_i,x_k)</math>
;508 Mi jellemzi a maximális ekvivalencia osztályozást?
: Az egyes osztályok nem bővíthetőek új állapottal. Minden állapot benne van 1 osztályban, és ezek páronként ekvivalensek.
;509 Mi jellemzi a maximális kompatibilitási osztályozást?
: Nincs több olyan állapot, ami az osztály összes tagjával kompatibilis lenne. 1 osztály állapotai páronként kompatibilisek, és maximális nagyságúak.
;510 Egy állapot hány helyen lehet a max. kompatibilitási osztályozásban?
: Annyi helyen lehet, ahány olyan osztály van, melynek minden tagjával kompatibilis. Ez akár az összes kompatibilitási osztály is lehet.
;511 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a partíciófinomítást?
: TSH
;512 Milyen hálózatokhoz javasoljuk a lépcsős táblás módszert?
: TSH, NTSH
;513 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "soronkövetkező állapotok" alapján!
: Ha van olyan lehetséges bemenet (<math>x_k</math>), hogy a két állapot (<math>q_i, q_j</math>) soronkövetkező állapota azonos, akkor az ezek közti Hamming-távolság (<math>d_{min}</math>) legyen 1.
: Legyen <math>d_{min} = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>f(q_i, x_k) = f(q_j, x_k)</math>.
;514 Fogalmazza meg a szomszédos kódolás feltételét a "megelőző állapotok" alapján!
: Ha <math>q_i,q_j</math> soronkövetkező állapota <math>q_m</math>-nek, akkor Hamming-távolságuk legyen 1.
: Legyen <math>d_min = 1</math>, ha <math>q_i,q_j</math>-re <math>q_i=f(q_m, x_k)</math> és <math>q_j=f(q_m, x_l)</math>.
;515 n biten M állapotnak hányféle "különböző költségű" állapotkódolása van?
: <math>\frac{ (^{2^n} _M )M! }{2^n n!}</math>
;516 Milyen átalakításokkal biztosan nem változik egy állapotkódolás költsége?
: A kódbitek átnevezésével vagy invertálásával.
;517 Mit jelent az, hogy "előírt kimenet alapján" kódolunk?
: ??
;518 Miket nevezünk önfüggő szekunder változóknak?
: ??
;519 Milyen triviális HT particiókat ismer?
: Ha minden állapot 1 db osztályban van, és ha minden állapot külön-külön osztályban van.
;520 Mi jellemzi a HT particionálás osztályait?
: ??
;521 Mikor zárt egy HT particionálás?
: Ha egy osztály minden átmenete azonos osztályba megy át.
;522 Mikor alakul ki a hálózat párhuzamos dekompoziciója?
: Két ortogonális HT partíció alapján kódolva, párhuzamos dekompozíció alakul ki.
;523 Mikor alakul ki a hálózat soros dekompoziciója?
: Egy HT partíció alapján kódolva soros dekompozíció alakul ki.
;524 Mikor ortogonális két HT particionálás?
: Amikor partíciók blokkjainak metszete maximum 1 állapotot tartalmaz és az összes állapot szerepel benne, vagyis ortogonálisak.
;525 Milyen HT particiót talál "ciklikus" feladatokban?
: Ortogonálist.

=6. Ellenőrző kérdések=

;601 Milyen okai vannak az órajelcsúszásnak?
: Eltérő futási idők, eltérő komparálási szint, eltérő meghajtó.
;602 Milyen hibákat okozhat az órajelcsúszás?
: Ha az órajelcsúszás nagyobb mint a biztonsági idő, akkor a flipflopok különböző állapotok alapján vesznek mintát, és nem megfelelő állapotba váltanak.
;603 Hogyan küszöbölhető ki az órajelcsúszás okozta hiba?
: A Master-Slave elvvel, azaz a biztonsági idő meghosszabbításával.
;604 Master-Slave FF-nál melyik fokozat adja kimenetet?
: A slave
;605 Rajzoljon fel D FF-okból egy kettős élvezérelt MS FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_605.jpg‎]]
;606 Rajzoljon fel egy kettős élvezérelt JK MS-FF-ot!
: [[File:Digit1_beugro_606.jpg]]
;607 Mi ütemezi az aszinkron sorrendi hálózat állapotváltozását?
: A bemenet változása.
;608 Miben különbözik az aszinkron sorrendi hálózat a szinkrontól?
: A szinkron hálózatokban minden órajel vezérelt, míg az aszinkronban a bemeneti jelek megváltozásától függ a rendszer állapota
;609 Mik az FMA feltételek (alapvető működésű aszinkron hálózat feltételei)?
: 1. egyszerre 1 időpillanatban csak 1 bemenet változik (a bemeneten csak 1 Hamming-távú változás)
: 2. újabb változás csak akkor lehetséges, ha az előző bemenetváltásból következő átmeneti állapot már lezajlott (csak stabil állapotban történik bemeneti változás)
;610 Rajzolja fel egy aszinkron /R/S FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_610.jpg]]
;611 Rajzolja fel egy aszinkron RS FF kapcsolását!
: [[File:Digit1_beugro_611.jpg]]
;612 Hogyan kell vezérelni az aszinkron /R/S FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || <math>\bar{R}</math> || <math>\bar{S}</math>
|-
| 0 || 0 || - || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 0
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|1 || 1 || 1 || -
|-
|}
;613 Hogyan kell vezérelni az aszinkron RS FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || R || S
|-
| 0 || 0 || - || 0
|-
|0 || 1 || 0 || 1
|-
|1 || 0 || 1 || 0
|-
|1 || 1 || 0 || -
|-
|}
;614 Hogyan működik az aszinkron DG FF?
: Ha G=0, akkor az FF nincs engedélyezve, és a régi állapotra emlékszik.
: Ha G=1, akkor az FF engedélyezve van, és a D-n levő értéket beírja magába, mint új állapot.
;615 Hogyan kell vezérelni az aszinkron DG FF-ot ahhoz, hogy a különböző állapotátmeneteket megvalósíthassuk?
{|
| <math>Y^t</math> || <math>Y^{t+1}</math> || D || G
|-
|rowspan="2"| 0 || rowspan="2" | 0 || - || 0
|-
| 0 || 1
|-
|0 || 1 || 1 || 1
|-
|1 || 0 || 0 || 1
|-
|rowspan="2"| 1 || rowspan="2"| 1 || - || 0
|-
| 1 || 1
|}
;616 Mi jellemzi az előzetes (primitív) állapottáblát?
: Minden sorban csak 1 stabil állapot van.
;617 Mi az a versenyhelyzet?
: A SHban olyan átmenet, mely során a stabilból stabilba való átmenet során több kódbit változik meg.
;618 Mi az a kritikus versenyhelyzet?
: Amikor olyan versenyhelyzet jön létre, melynél a több bit változása során illegális állapotátmenet jön létre, melytől a rendszer lefagy.
;619 Milyen módszereket ismer a kritikus versenyhelyzet elkerülésére?
: Kódoljunk versenyhelyzet mentesen, vagyis minden stabil-stabil átmenetnél a kódok H-távolsága legyen 1.
: Ha van versenyhelyzet, az ne legyen kritikus, tehát olyat tervezzünk csak be, ami nem kritikus
: Állapotátvezetés
;620 Mire jó az "állapotátvezetés"?
: Közbeiktatunk instabil állapotot, hogy a kódolás 1 H-távolságú legyen, így minden versenyhelyzet kiküszöbölhető.

[[Kategória:Infoalap]]

Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata

2012-11-05T20:18:51Z

Wachag: /* Házik villanysiteról */

{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI10esMérés}}

==Xilinx ISE bugok==
Ide sorolhatjátok fel a Xilinx ISE használatakor felfedezett bugokat. A tárgy honlapján is van felsorolás, de ahhoz te nem tudsz írni..
* A Windows 8 a 14.2-es verziónál még nem támogatott, van, ami a 64 bites verzióval megy csak, van, ami a 32 bitessel. Nekem telepíteni sem sikerült.
* Telepítéskor a telepítési könyvtár ne tartalmazzon se szóközt, se számot, se ékezetes karaktert, a c: meghajtóra érdemes rakni. C:\Xilinx könyvtár menni szokott, Linux alatt pl. a /opt/Xilinx megfelelő
* Windows alatt ISE futása alatt ne válts billentyűkiosztást, lefagy a rendszer (évek óta nem javított ISE bug).
* Linux alatt érdemes az LC_ALL környezeti változót (meg a LANG-ot, meg a LOCALE-t) en_US-re vagy C-re állítani, különben vacakolhat. Mondjuk a Webpack-nál nem szokott előjönni.
* Van, hogy az ISE nem veszi észre, hogy egy UCF file-t hozzáadtál. Abban nyílvánul ez meg, hogy a jó kódod letöltve nem csinál semmit. Ilyenkor fogod, eltávolítod a projektből az ucf-et, aztán visszarakod. Illetve van, hogy nem a megfelelő modul alá húzza be az ucf-et, ilyenkor egy random verilog modult top modullá alakítasz (jobb egér, set as top module), majd az igazi top modulodat visszacsinálod top module-ra.
* Amikor első szimulációkor az ISIM hálózati kommunikációt akar nyitni, engedélyezni kell (lokális gépen nyit socketet saját magának, nem köszön ki a netre), különben nem fog működni.

==Érdeklődőknek==

Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:

[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról.

[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.

==Fontos megjegyzés==
* '''Az itteni segédletek (főleg a megoldott házipéldák) elavultak, nektek már nem kell állapottáblázni meg ilyenek (bezzeg az én időmben...). Mérésvezetők jókat szoktunk mosolyogni, ha valaki ilyet ad be... :-).'''
* '''A beugrókérdések SEM ezek. És nem feltétlen az ellenőrző kérdések. A segédlet megértésével, készüléskor a mérés fejben végigpörgetésével teljesíthetőek. Nem szoktatok bukni rajta.'''
-- Main.wachag - 2012.10.08.

==Beugró==
Ezek eléggé elavult kidolgozások.
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Villanyalap/LaborI10esM%e9r%e9s/10_ellkerdesek.pdf Ellenőrző kérdések]

Néhány mérésvezetőknek van egy rossz szokása: a segédletben levő kérdést teszi fel, csak megváltoztat benne valamit. Vagy esetenként ugyanarra kérdez rá, csak másik irányból, más szavakkal. Tehát érdemes értve tanulni, nem bevágni.

==Mérésről==

Megváltozott, nincs információ róla. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_10._m%C3%A9r%C3%A9s_-_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&action=edit Írd meg te]!

==Segítségek==

Megváltozott, nincs információ. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_10._m%C3%A9r%C3%A9s_-_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&action=edit Írd meg te]!

==Hivatkozások==

* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/jegyzet MIT-es anyagok]

==Házik villanysiteról==

A mérés 2011 óta nagyot változott, már nem a Digitális technika 1 anyagát kéri számon (állapottábla és egyebek). Most már a magasabb szintű (számláló, shift regiszter, stb.) tervezést tekintjük célnak.
Ha már ide jutottál, hogy nagyon elakadtál, egy olyan jótanács: ne állapottáblázz, meg Karnaugh-táblázz. A fél órás feladatot három napra hosszabbítod (tapasztalatból mondom). Inkább kérdezz a tárgy listáján és/vagy a mérésvezetőktől, segítünk. (WachaG)

Laboratórium 1 - 3. Mérés: Digitális alapeszközök

2012-11-05T20:16:16Z

Wachag:

Megváltozott, nincs információ róla. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_3._m%C3%A9r%C3%A9s&action=edit Írd meg te]!

Laboratórium 1 - 11. Mérés: Programozható perifériák mérése

2012-11-05T20:15:21Z

Wachag:

{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI11esMérés}}

==Fontos megjegyzés==
'''Ez a mérés tavaly óta egészen más. Az ide föltett segédanyagoknak közük nincs hozzá. Csak hogy ne lepődjetek meg.'''

==Érdeklődőknek==

Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:

[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról.

[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.

==Házi feladatok==

Megváltozott, nincs információ róla. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_11._m%C3%A9r%C3%A9s&action=edit Írd meg te]!

==A mérésről==

Megváltozott, nincs információ róla. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_11._m%C3%A9r%C3%A9s&action=edit Írd meg te]!

Laboratórium 1 - 10. Mérésből ellenőrző mérés

2012-11-05T20:13:11Z

Wachag:

{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborEgyEllmeresTiz}}

==10-es ellenőrző mérés==

* Egy tetszőleges kombinációs vagy sorrendi hálózatot kellett írni verilogban. Javasolta, hogy pl. számláló, vagy multiplexer legyen. Vagyis mi megválaszthattuk, hogy mit írunk. Csinálni kellett egy test bench waveform-ot, majd fpga-ra kellett küldeni. Úgy emlékszem azt mondta, hogy ha fpga-n működik: 5-ös, ha a test bench: 4-es, helyes szintaktika: 2-es. Jegyzőkönyv nem kellett.
** Számláló és egy multiplexer (8 bites)

* Nem akarok belerondítani a kódba, de számmal nem kezdünk modulnevet. *
Az if(Enable==0) jellegű furcsaságot így lenne érdemes inkább:
<pre>
if(RESET)
resetelsz
else if(enable)
dolgozol
</pre>
-- Main.wachag - 2012.10.17.
<pre>
module 8counter(CLK,Enable,Q,RESET)
output Q;
input CLK,RESET,Enable;
reg [7:0] Q;
always@(posedge CLK or posedge RESET)
if(Enable==0)
Q <= Q;
else
if(RESET==0)
Q <= 0;
else
Q <= Q + 1;
end
endmodule
////////////////////////////////////////__________________////////
module 8mux(data,select,Q)
input data;
input select;
output Q;
reg [7:0] data;
reg [2:0] select;

always@(data or select)
begin
case(select)
3'b000 : Q = data[0];
3'b001 : q = data[1];
3'b010 : q = data[2];
3'b011 : q = data[3];
3'b100 : q = data[4];
3'b101 : q = data[5];
3'b110 : q = data[6];
3'b111 : q = data[7];
endcase
end
endmodule
</pre>

* Nekem az volt a feladatom, hogy jönnek négyesével a bitek sorosan,az ad egy számot,és el kell dönteni a paritását.Páros esetén nekem a végén 1-et kellett jelezzen,tehát ha a 4 bites számban páros számú 1-es van,akkor 1 a kimenet a végén (0 is páros szám). Midnegy volt ,hogy mealy vagy moore szerint oldjuk meg,majd verilogban le kell kódolni, és ha jó 4-es,ha kézi CLK-t is csinálsz hozzá,5-ös.Ez kedden volt Varjasi tanár úrnál és Kálmán Viktornál.

* Feladat: 4 bites decimális számláló készítése. Ehhez testbench waveform, aztán topmodul, ami abból áll h példányosítod a számlálót. UCF fájl készítése feltöltés FPGA-ra és kész. Segítőkészek voltak, a feladattal meg voltam hamar, majd nem látta a PC az FPGA-t így hosszú szenvedés után elküldtek egy 4essel. Kellett a számlálóhoz ''Enable, RESET...'' és külüön felhívták a figyelmet arra, hogy az ''always@(posedge CLK or posedge RESET)'' -nél a RESET-et nem érti, hogy miért rakjuk bele, mert semmi értelme és ez biztos valami villanysite-os baromság. (Szerk: ehhez hozzáfűzném, hogy nem baromság, aszinkron reset-nek hívjuk, és nem használjuk általában FPGA-n belül, de létezik azért. (WachaG))

[[Category:Villanyalap]]

Laboratórium 1 - 10. Mérésből ellenőrző mérés

2012-11-05T20:12:53Z

Wachag:

Laboratórium 1

2012-11-05T20:10:58Z

Wachag:

{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaboRI}}

==Beosztás==
[http://www.mit.bme.hu/system/files/oktatas/targyak/8035/utem_1.pdf 2012 őszi beosztás]

==Ellenőrző mérés: kinek mikor, meg milyen?==
A legtöbb kérdésre a válasz: <br>
[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/ MIT Honlap] <br>
Sem segédletet, sem más jegyzetetet nem lehet használni.

Hogy néz ki, mit kell várni: [[LaobRIEllMérés|ellenőrző méréshez]]
==Mit hol találsz a ZH-hoz, hogy csináld meg?==
Itt nézheted meg: [[LaborZhSegitseg]]
==Mérések leírása, műszerismertetők, házik a villanysite-on:==
[http://villany.sch.bme.hu/document.php?doc_id=3251 villanysite] :)

==Felkészülési feladatok, ellenőrző kérdések==

* '''ÉRDEMES ELOLVASNI AZ [[LaobRIEllMérés|ellenőrző méréshez]]-t is akkor is ha csak a laborra készülsz, lehetnek ott is érdekes dolgok'''

* [[LaborI1esMérés|1-es Mérés]]
* [[LaborI2esMeres|2-es Mérés]]
* [[LaborI3asMérés|3-as Mérés]]
* [[LaborI4esMeres|4-es Mérés]]
* [[LaborI5osMeres|5-ös Mérés]]
* [[LaborI6osMérés|6-os Mérés]]
* [[LaborI7esMérés|7-es Mérés]]
* [[LaborI8asMérés|8-as Mérés]]
* [[LaborI9esMeres|9-es Mérés]]
* [[LaborI10esMérés|10-es Mérés]]
* [[LaborI11esMérés|11-es Mérés]]

==Segédletek==
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/jegyzet Labor könyv + segédletek]
* [http://villanysite.sch.bme.hu/fv5/labor/muszerismerteto.zip Műszerismertető]
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Villanyalap/LaboRI/C5.pdf SZE-s könyv]: Egy SZE-s mérési segédlet, néhány méréshez hasznos (pl. Lissajous ábra stb.)

-- [[MolnarGabika|GAbika]] - 2010.10.24.

-- [[KissGergely|Ger******]] - 2007.11.30.

* {{InLineFileLink|Villanyalap|LaboRI|meresfotok6.zip|meresfotok6.zip}}: Fotók a 6. mérésről

* {{InLineFileLink|Villanyalap|LaboRI|meresfotok.zip|meresfotok.zip}}: Még pár kép

* {{InLineFileLink|Villanyalap|LaboRI|meresfotok4.zip|meresfotok4.zip}}: Fotók a 4es mérésről

[[Category:Villanyalap]]

Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata

2012-11-05T20:07:31Z

Wachag: /* Érdeklődőknek */

{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI10esMérés}}

==Xilinx ISE bugok==
Ide sorolhatjátok fel a Xilinx ISE használatakor felfedezett bugokat. A tárgy honlapján is van felsorolás, de ahhoz te nem tudsz írni..
* A Windows 8 a 14.2-es verziónál még nem támogatott, van, ami a 64 bites verzióval megy csak, van, ami a 32 bitessel. Nekem telepíteni sem sikerült.
* Telepítéskor a telepítési könyvtár ne tartalmazzon se szóközt, se számot, se ékezetes karaktert, a c: meghajtóra érdemes rakni. C:\Xilinx könyvtár menni szokott, Linux alatt pl. a /opt/Xilinx megfelelő
* Windows alatt ISE futása alatt ne válts billentyűkiosztást, lefagy a rendszer (évek óta nem javított ISE bug).
* Linux alatt érdemes az LC_ALL környezeti változót (meg a LANG-ot, meg a LOCALE-t) en_US-re vagy C-re állítani, különben vacakolhat. Mondjuk a Webpack-nál nem szokott előjönni.
* Van, hogy az ISE nem veszi észre, hogy egy UCF file-t hozzáadtál. Abban nyílvánul ez meg, hogy a jó kódod letöltve nem csinál semmit. Ilyenkor fogod, eltávolítod a projektből az ucf-et, aztán visszarakod. Illetve van, hogy nem a megfelelő modul alá húzza be az ucf-et, ilyenkor egy random verilog modult top modullá alakítasz (jobb egér, set as top module), majd az igazi top modulodat visszacsinálod top module-ra.
* Amikor első szimulációkor az ISIM hálózati kommunikációt akar nyitni, engedélyezni kell (lokális gépen nyit socketet saját magának, nem köszön ki a netre), különben nem fog működni.

==Érdeklődőknek==

Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:

[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról.

[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.

==Fontos megjegyzés==
* '''Az itteni segédletek (főleg a megoldott házipéldák) elavultak, nektek már nem kell állapottáblázni meg ilyenek (bezzeg az én időmben...). Mérésvezetők jókat szoktunk mosolyogni, ha valaki ilyet ad be... :-).'''
* '''A beugrókérdések SEM ezek. És nem feltétlen az ellenőrző kérdések. A segédlet megértésével, készüléskor a mérés fejben végigpörgetésével teljesíthetőek. Nem szoktatok bukni rajta.'''
-- Main.wachag - 2012.10.08.

==Beugró==
Ezek eléggé elavult kidolgozások.
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Villanyalap/LaborI10esM%e9r%e9s/10_ellkerdesek.pdf Ellenőrző kérdések]

Néhány mérésvezetőknek van egy rossz szokása: a segédletben levő kérdést teszi fel, csak megváltoztat benne valamit. Vagy esetenként ugyanarra kérdez rá, csak másik irányból, más szavakkal. Tehát érdemes értve tanulni, nem bevágni.

==Mérésről==

Megváltozott, nincs információ róla. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_10._m%C3%A9r%C3%A9s_-_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&action=edit Írd meg te]!

==Segítségek==

Megváltozott, nincs információ. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_10._m%C3%A9r%C3%A9s_-_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&action=edit Írd meg te]!

==Hivatkozások==

* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/jegyzet MIT-es anyagok]

==Házik villanysiteról==

Ha már ide jutottál, hogy nagyon elakadtál, egy olyan jótanács: ne állapottáblázz, meg Karnaugh-táblázz. A fél órás feladatot három napra hosszabbítod (tapasztalatból mondom). Inkább kérdezz a tárgy listáján és/vagy a mérésvezetőktől, segítünk.

Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata

2012-11-05T20:07:12Z

Wachag:

{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI10esMérés}}

==Xilinx ISE bugok==
Ide sorolhatjátok fel a Xilinx ISE használatakor felfedezett bugokat. A tárgy honlapján is van felsorolás, de ahhoz te nem tudsz írni..
* A Windows 8 a 14.2-es verziónál még nem támogatott, van, ami a 64 bites verzióval megy csak, van, ami a 32 bitessel. Nekem telepíteni sem sikerült.
* Telepítéskor a telepítési könyvtár ne tartalmazzon se szóközt, se számot, se ékezetes karaktert, a c: meghajtóra érdemes rakni. C:\Xilinx könyvtár menni szokott, Linux alatt pl. a /opt/Xilinx megfelelő
* Windows alatt ISE futása alatt ne válts billentyűkiosztást, lefagy a rendszer (évek óta nem javított ISE bug).
* Linux alatt érdemes az LC_ALL környezeti változót (meg a LANG-ot, meg a LOCALE-t) en_US-re vagy C-re állítani, különben vacakolhat. Mondjuk a Webpack-nál nem szokott előjönni.
* Van, hogy az ISE nem veszi észre, hogy egy UCF file-t hozzáadtál. Abban nyílvánul ez meg, hogy a jó kódod letöltve nem csinál semmit. Ilyenkor fogod, eltávolítod a projektből az ucf-et, aztán visszarakod. Illetve van, hogy nem a megfelelő modul alá húzza be az ucf-et, ilyenkor egy random verilog modult top modullá alakítasz (jobb egér, set as top module), majd az igazi top modulodat visszacsinálod top module-ra.
* Amikor első szimulációkor az ISIM hálózati kommunikációt akar nyitni, engedélyezni kell (lokális gépen nyit socketet saját magának, nem köszön ki a netre), különben nem fog működni.

==Érdeklődőknek==

Ha felkeltette az érdeklődésedet az FPGA programozás, ezeket a tárgyakat érdemes lehet hallgatni:

[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim286 Logikai tervezés]: bővebben FPGA-ról, hardvertervezésről, perifériákról.
[http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimim363 Mikrorendszerek tervezése]: mikroprocesszoros rendszerek tervezése FPGA-n belül.

==Fontos megjegyzés==
* '''Az itteni segédletek (főleg a megoldott házipéldák) elavultak, nektek már nem kell állapottáblázni meg ilyenek (bezzeg az én időmben...). Mérésvezetők jókat szoktunk mosolyogni, ha valaki ilyet ad be... :-).'''
* '''A beugrókérdések SEM ezek. És nem feltétlen az ellenőrző kérdések. A segédlet megértésével, készüléskor a mérés fejben végigpörgetésével teljesíthetőek. Nem szoktatok bukni rajta.'''
-- Main.wachag - 2012.10.08.

==Beugró==
Ezek eléggé elavult kidolgozások.
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Villanyalap/LaborI10esM%e9r%e9s/10_ellkerdesek.pdf Ellenőrző kérdések]

Néhány mérésvezetőknek van egy rossz szokása: a segédletben levő kérdést teszi fel, csak megváltoztat benne valamit. Vagy esetenként ugyanarra kérdez rá, csak másik irányból, más szavakkal. Tehát érdemes értve tanulni, nem bevágni.

==Mérésről==

Megváltozott, nincs információ róla. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_10._m%C3%A9r%C3%A9s_-_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&action=edit Írd meg te]!

==Segítségek==

Megváltozott, nincs információ. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_10._m%C3%A9r%C3%A9s_-_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&action=edit Írd meg te]!

==Hivatkozások==

* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/jegyzet MIT-es anyagok]

==Házik villanysiteról==

Ha már ide jutottál, hogy nagyon elakadtál, egy olyan jótanács: ne állapottáblázz, meg Karnaugh-táblázz. A fél órás feladatot három napra hosszabbítod (tapasztalatból mondom). Inkább kérdezz a tárgy listáján és/vagy a mérésvezetőktől, segítünk.

Laboratórium 1 - 10. Mérés: Sorrendi hálózat vizsgálata

2012-11-05T20:02:30Z

Wachag:

{{GlobalTemplate|Villanyalap|LaborI10esMérés}}

==Xilinx ISE bugok==
Ide sorolhatjátok fel a Xilinx ISE használatakor felfedezett bugokat. A tárgy honlapján is van felsorolás, de ahhoz te nem tudsz írni..
* A Windows 8 a 14.2-es verziónál még nem támogatott, van, ami a 64 bites verzióval megy csak, van, ami a 32 bitessel. Nekem telepíteni sem sikerült.
* Telepítéskor a telepítési könyvtár ne tartalmazzon se szóközt, se számot, se ékezetes karaktert, a c: meghajtóra érdemes rakni. C:\Xilinx könyvtár menni szokott, Linux alatt pl. a /opt/Xilinx megfelelő
* Windows alatt ISE futása alatt ne válts billentyűkiosztást, lefagy a rendszer (évek óta nem javított ISE bug).
* Linux alatt érdemes az LC_ALL környezeti változót (meg a LANG-ot, meg a LOCALE-t) en_US-re vagy C-re állítani, különben vacakolhat. Mondjuk a Webpack-nál nem szokott előjönni.
* Van, hogy az ISE nem veszi észre, hogy egy UCF file-t hozzáadtál. Abban nyílvánul ez meg, hogy a jó kódod letöltve nem csinál semmit. Ilyenkor fogod, eltávolítod a projektből az ucf-et, aztán visszarakod. Illetve van, hogy nem a megfelelő modul alá húzza be az ucf-et, ilyenkor egy random verilog modult top modullá alakítasz (jobb egér, set as top module), majd az igazi top modulodat visszacsinálod top module-ra.
* Amikor első szimulációkor az ISIM hálózati kommunikációt akar nyitni, engedélyezni kell (lokális gépen nyit socketet saját magának, nem köszön ki a netre), különben nem fog működni.

==Fontos megjegyzés==
* '''Az itteni segédletek (főleg a megoldott házipéldák) elavultak, nektek már nem kell állapottáblázni meg ilyenek (bezzeg az én időmben...). Mérésvezetők jókat szoktunk mosolyogni, ha valaki ilyet ad be... :-).'''
* '''A beugrókérdések SEM ezek. És nem feltétlen az ellenőrző kérdések. A segédlet megértésével, készüléskor a mérés fejben végigpörgetésével teljesíthetőek. Nem szoktatok bukni rajta.'''
-- Main.wachag - 2012.10.08.

==Beugró==
Ezek eléggé elavult kidolgozások.
* [https://wiki.sch.bme.hu/pub/Villanyalap/LaborI10esM%e9r%e9s/10_ellkerdesek.pdf Ellenőrző kérdések]

Néhány mérésvezetőknek van egy rossz szokása: a segédletben levő kérdést teszi fel, csak megváltoztat benne valamit. Vagy esetenként ugyanarra kérdez rá, csak másik irányból, más szavakkal. Tehát érdemes értve tanulni, nem bevágni.

==Mérésről==

Megváltozott, nincs információ róla. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_10._m%C3%A9r%C3%A9s_-_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&action=edit Írd meg te]!

==Segítségek==

Megváltozott, nincs információ. [http://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=LaboRI_10._m%C3%A9r%C3%A9s_-_Sorrendi_h%C3%A1l%C3%B3zat_vizsg%C3%A1lata&action=edit Írd meg te]!

==Hivatkozások==

* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia304/jegyzet MIT-es anyagok]

==Házik villanysiteról==

Ha már ide jutottál, hogy nagyon elakadtál, egy olyan jótanács: ne állapottáblázz, meg Karnaugh-táblázz. A fél órás feladatot három napra hosszabbítod (tapasztalatból mondom). Inkább kérdezz a tárgy listáján és/vagy a mérésvezetőktől, segítünk.