VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Vita:Digitális technika (2014)

2017-07-12T04:55:27Z

Wacha Gábor József: /* 2015/16-os HF megoldásai */Egy válasz, Marcellnak.

==2015/16-os HF megoldásai==
Wacha Gábor írása nem tartozik a fő laphoz, így áthelyezem ide:

<blockquote>Megjegyzés (talán elgondolkodtok rajta): a tárgy (mint a programozás) alapvetően gyakorlati. A házit pont azért adjuk ki, mert ha egyszer leülsz és végigrágod magad rajta, rengeteg dolgot megértesz, összeáll a kép. Amellett, hogy ez segít is megérteni az anyagot, egy fergeteges élményt is ad: amikor először eljutsz oda, hogy "b**meg, ez működik!". Ebből áll amúgy a mérnökség egy része, ne foszd meg magad tőle! Ezért is vagyok szomorú, amikor innen másolt házit látok. Pont a mérnöklét velejével nem foglalkoztok. Pont a szakmátok, a szakmátokhoz kapcsolódó dolgok elől menekültök, zárjátok el magatokat. (Wacha Gábor, gyakvez)</blockquote>

Tisztelt Gábor! A megoldásokat én töltöttem fel még 1 éve. A célom azt volt, hogy példaként legyen ott a megoldás. Mivel mi infósok vagyunk, a Verilog és a hardverközeli szemlélet sokunknak új, ismeretlen volt, és bár a laborokon/gyakorlatokon sok dolog elhangzott, példák nem igen voltak még akkoriban. A feltöltéskor nem gondoltam arra, hogy következő évben is ugyanezeket a feladatokat fogják kiadni. Csak a félév vége felé olvastam a 16-os évfolyam csoportjába, hogy sokakét visszadobták emiatt. Természetesen elnézést kérek mind az oktatóktól, mind a hallgatóktól a kellemetlenségekért. Amit írt, azzal én egyetértek, személy szerint nagyon szerettem a tárgyat, és tényleg élvezetes volt, amikor végre működött, amit csináltam.

Ugyanakkor ez szerintem csak fél igazság: Miért nem készítettek új feladatokat? Vagy módosították őket minimálisan úgy, hogy a szerkezetük megmaradt, de már mást kellett megvalósítani? Szerintem nem sok időt venne igénybe évenként új feladatokat kiírni, akik pedig javítják a házikat, azok úgy is rendelkeznek annyi ismerettel, hogy egy másféle feladatot is kezelni tudjanak. Nem utolsó sorban, akik bukták a tárgyat, azoknak se ugyan azt a házit kellett volna beadniuk.

Azt javaslom, szeptemberben beszéljék át a tanszék munkatársaival, készítenek-e új házi feladatokat. Amennyiben igen, a tavalyi feladatkiírás és a megoldásaim (amin nyugodtan módosíthatnak, amennyiben úgy látják, nem éppen megfelelőek) maradhatnak itt példáknak. Ha a következő évfolyamnak is ugyan ezt a feladatot adnák fel, vegyék le a megoldásaimat innen még időben, hogy a hallgatók ne tudják megnézni azokat. Mert jó dolog azt mondani a hallgatóknak, hogy ne nézzék meg a kész megoldást, de még jobb, ha erre nincs is lehetőségük.

[[Szerkesztő:Nagy Marcell|Nagy Marcell]] ([[Szerkesztővita:Nagy Marcell|vita]]) 2017. január 18., 19:59 (UTC)

Kedves Marcell!

(viszonylag hajnal van még, csak röviden válaszolok)
Nem azzal van a baj, hogy felkerült a házi. Dicséretes - habár azt nem gondolom, hogy sosem voltunk nyitottak konzultációra, magam is tartottam egy rakattal, és az bőven elég szokott lenni a megoldáshoz.

Ami aggaszt: az ész nélküli, szó szerinti másolás. Amikor a formázás, a magyarázatok ugyanazok. Nincs saját elgondolása, véleménye, megjegyzése?

Felnőttnek tartunk titeket: tudjuk, hogy ez a feladat nagyban segíti az anyag megértését, így _nektek_ érdeketek tisztességesen foglalkozni vele egy délutánt. Ismétlem: soha nem volt olyan, hogy ha valaki kérdez, hogy hogyan álljon neki, akkor ne tartsunk neki instant konzultációt (akár hajnali kettőkor, e-mailen keresztül, been there done that).

A feladatról: pár éve viszem az angolos képzést, én is írok ki házi feladatokat nekik: bitang nehéz.
Pillanatnyilag ezek a követelmények ugranak be:
- Mutassa be a három tervezési módot (klasszikus, FSM, RTL)
- Parametrizálható legyen - 700 embernek adod ki!
- Ellenőrizhető legyen - hogy mielőbb visszajelezhessünk
- Kis komplexitású legyen - hogy ne szívjatok vele indokolatlanul sokat
- Adjon "aha!" élményt
- Begyakoroltassa a lényeges dolgokat, hogy később a laboron biztosabb tudással legyetek (tipikusan az FSM és az indirekt mód)
- Megmutassa, mit használunk (fsm, indirekt), és mit nem (Karnaugh - brrrrr.)

Ezek mind benne vannak. Ember vagyok, véges kreativitással.

A szöveg, amit szerintem kár, hogy levettél, az a következő miatt volt ott:
- A többség nekiáll, megcsinálja rendesen, esetleg használva a megoldásod, de önálló gondolatra képesen - ez ok. Az szokott lejönni belőle, hogy végül élvezik - nekem meg ezt jó olvasni a feladatokban.
- Nem sokan, egy-két ember, a tiedet copypasteli. Szeretném, ha megértenék, miért szomorú, ha semennyit nem tesznek hozzá. Nekik egy utolsó elgondolkodtatást szeretnék adni: nem akarnak inkább konzultációt? Sok minden negatívat el lehet mondani rólunk, de azt nem, hogy ne tartanánk, hogy ne válaszoljunk kérdésekre (a MIT mindég ilyen fura tanítós tanszék volt, célkitűzéseiben is)

Ezzel is szeretnék tanítani, csak itt hozzáállást. A szakmában nem jó hozzáállás az általános "csak meglegyen". Főleg egy digitnél, ami egyfelől szakmai, másfelől infósok számára is baromi nagy pénzek vannak benne (félig off: ha tudnátok, hány cégnek tartunk tanfolyamot belőle...).
Ilyenkor nekem ráadásul hiányérzetem van: semmi visszajelzést nem kapok arról, hogy mennyire állt össze az anyag. Nomeg fura háromszor elolvasni ugyanazt.

Nekem - személy szerint - kb. ezek a céljaim, érzéseim a dologgal kapcsolatban.

Mellesleg statisztika szempontjából - tankörvezetőként láttam - az első félév legjobb hallgatói átlagú tárgyáról vitatkozunk, valami 85% teljesíti elsőre ;-)

G

Digitális technika (2014)

2016-12-17T18:43:36Z

Wacha Gábor József: /* Házi feladat */

{{Egyértelműsítő|Digitális technika}}
{{Tantárgy
|név=Digitális technika
|tárgykód=VIMIAA01
|szak=info
|kredit=7
|félév=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=van
|hf=2 db
|levlista=?
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAA01/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiaa01}}

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
Nincs.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Max. 4-ről lehet hiányozni)
**A '''laborok''' legalább 83%-án való részvétel. (Max. 2-ről lehet hiányozni)
**'''Egy nagyZH''' megírása.
**'''40 pont elérése''' a számonkérésekből:
***'''NagyZH:''' 60 pont
***'''Házi feladatok:''' két otthon megoldandó feladat, egyenként 15 pontért.
***'''Labor:''' Laboronként jelenléttől és részvételtől függően 0, 0.5 vagy 1 pont.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A nagyZH pótolható.
**A két házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.
**A 14. héten és a póthéten lehetőség van 1-1 labor pótlására.

=== A vizsgaidőszakban ===
Írásbeli vizsga.

===Félévvégi jegy===
*Félévközi pontszám: <math>\left\lceil{\frac {ZH + HF_1 + HF_2 + Labor} 4}\right\rceil, ha~ZH + HF_1 + HF_2 + Labor \geq 40</math>
*Az osztályzat megállapítása 75%-ban az írásbeli vizsga és 25%-ban a félévközi pontszám alapján történik. Az elégséges osztályzathoz a vizsgadolgozat minimum 40%-os teljesítése szükséges.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 79 || 4
|-
|80 - 100|| 5
|}

==Jegyzet==
A tárgyhoz még nem érhető el hivatalos jegyzet, csak az előadások diái:
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_1.pdf|1. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_2.pdf|2. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_3.pdf|3. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_4.pdf|4. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_5.pdf|5. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_6.pdf|6. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_7.pdf|7. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_8.pdf|8. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_9.pdf|9. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_10.pdf|10. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_11.pdf|11. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_12.pdf|12. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_13.pdf|13. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_14.pdf|14. előadás]]

[[:File:idigit_minirisc_utmutato.pdf|A MiniRISC processzor ismertetése]]

[[:File:idigit_verilog_utmutato.pdf|A Verilog nyelv részletesebb bemutatása]]

[[:File:idigit_xilinx_ise_utmutato.pdf|Útmutató a Xilinx ISE 14.6 használatához]]

==ZH==
* [[Media:idigit_mintazh_2015.pdf|minta ZH 2015]] ([[Media:idigit_mintazh_2015_megoldas.pdf|megoldás]])

==Vizsga==
* [[:File:Vizsga_minta_v2_m.pdf|Minta vizsga (megoldással)]]
* [[:File:digit1_vizsga1.pdf|2015. 01. 06.]] (kézzel gépelt)
* [[:File:digit1_vizsga_2015_01_27.zip|2015. 01. 27.]]

==Házi feladat==
A félév során két házi feladat kerül kiadásra, amelyekkel 2×15 pont érhető el.

Megjegyzés (talán elgondolkodtok rajta): a tárgy (mint a programozás) alapvetően gyakorlati. A házit pont azért adjuk ki, mert ha egyszer leülsz és végigrágod magad rajta, rengeteg dolgot megértesz, összeáll a kép. Amellett, hogy ez segít is megérteni az anyagot, egy fergeteges élményt is ad: amikor először eljutsz oda, hogy "b**meg, ez működik!". Ebből áll amúgy a mérnökség egy része, ne foszd meg magad tőle! Ezért is vagyok szomorú, amikor innen másolt házit látok. Pont a mérnöklét velejével nem foglalkoztok. Pont a szakmátok, a szakmátokhoz kapcsolódó dolgok elől menekültök, zárjátok el magatokat. (Wacha Gábor, gyakvez)

*2015/2016 ősz:
**1. házi feladat: [[:File:idigit_hf1_kiiras.pdf|feladatkiírás]], [[:File:idigit_hf1_segedlet.pdf|segédletek]], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[:File:Digit_hf1_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]] : megjegyzem, ezt a házit anno én javítottam (Wacha G.). Írtam néhány kommentet is hozzá, mert magában a magyarázatokban vannak félreérthető dolgok. Ez nem szoftver, a teljesítményt, helyfoglalást nem a megadott konstansok (l. "letárolt adatok") befolyásolják, hanem az, hogy milyen hardvert generál végsőként. Ezt ne memóriában eltárolt értéknek fogjátok fel, hanem konstans "0"-ra és "1"-re kötött drótoknak. Egyáltalán: segít a szemléleten, ha nem szoftverben gondolkodtok, hanem fogjátok a megalkotott kapcsolási rajzot, blokkdiagramot, és minden egyes eszköznek külön külön leírjátok magyarul a viselkedését (pl: minden órajel felfutó élnél növeli az értékét, ha az "x" bemenete 1). Utána már könnyebb "átfordítani" verilogra. Tehát nem szoftvert írtok, hanem kijelentő módban megfogalmazzátok, hogy ez az eszköz ezt csinálja.
**2. házi feladat: [[:File:idigit_hf2_kiiras.pdf|feladatkiírás]], [[:File:idigit_hf2_segedlet.pdf|segédletek]], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[:File:Digit_hf2_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]]

Szorgalmi feladatból is kiadnak 12 darabot, amikből még plusz 24 pont elérhető. Általában hetenként adnak ki szorgalmi feladatokat, a megoldásra 1 vagy 2 hét áll rendelkezésre.

2015-ben az utolsó 4 szorgalmi feladat speciális szereppel bírt. Ezekre is adtak plusz pontokat, ami a félévközi pontokba beleszámított, mint a többi szorgalmi feladatnál. Viszont ezeknek a feladatok megoldásával a vizsgán jobb jegyet lehetett elérni. Ha 1, 2, 3 feladatot fogadtak el, 1-gyel, 2-vel, 3-mal kapott a hallgató jobb jegyet. Ha mind a 4-et megoldotta sikeresen, garantáltan 5-öst kapott a tárgyból. Ezek a feladatok azonban jóval nehezebbek, mint a többi szorgalmi feladat, így aki nem érti jól a tananyagot, ne vágjon bele.

==Kedvcsináló==
A tárgy végére eljutsz odáig, hogy a tudásoddal össze tudj rakni egy egyszerűbb, saját mikroprocesszort.
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

Digitális technika (2014)

2016-12-06T17:03:22Z

Wacha Gábor József: /* Házi feladat */

{{Egyértelműsítő|Digitális technika}}
{{Tantárgy
|név=Digitális technika
|tárgykód=VIMIAA01
|szak=info
|kredit=7
|félév=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=van
|hf=2 db
|levlista=?
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAA01/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiaa01}}

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
Nincs.

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel (csak a gólyáknak). ''[https://www.vik.bme.hu/kepzes/alapkepzes/altalanos/500.html Bővebben...]''
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. (Max. 4-ről lehet hiányozni)
**A '''laborok''' legalább 83%-án való részvétel. (Max. 2-ről lehet hiányozni)
**'''Egy nagyZH''' megírása.
**'''40 pont elérése''' a számonkérésekből:
***'''NagyZH:''' 60 pont
***'''Házi feladatok:''' két otthon megoldandó feladat, egyenként 15 pontért.
***'''Labor:''' Laboronként jelenléttől és részvételtől függően 0, 0.5 vagy 1 pont.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A nagyZH pótolható.
**A két házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.
**A 14. héten és a póthéten lehetőség van 1-1 labor pótlására.

=== A vizsgaidőszakban ===
Írásbeli vizsga.

===Félévvégi jegy===
*Félévközi pontszám: <math>\left\lceil{\frac {ZH + HF_1 + HF_2 + Labor} 4}\right\rceil, ha~ZH + HF_1 + HF_2 + Labor \geq 40</math>
*Az osztályzat megállapítása 75%-ban az írásbeli vizsga és 25%-ban a félévközi pontszám alapján történik. Az elégséges osztályzathoz a vizsgadolgozat minimum 40%-os teljesítése szükséges.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 79 || 4
|-
|80 - 100|| 5
|}

==Jegyzet==
A tárgyhoz még nem érhető el hivatalos jegyzet, csak az előadások diái:
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_1.pdf|1. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_2.pdf|2. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_3.pdf|3. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_4.pdf|4. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_5.pdf|5. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_6.pdf|6. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_7.pdf|7. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_8.pdf|8. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_9.pdf|9. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_10.pdf|10. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_11.pdf|11. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_12.pdf|12. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_13.pdf|13. előadás]]
* [[:File:idigit_jegyzet_2015_14.pdf|14. előadás]]

[[:File:idigit_minirisc_utmutato.pdf|A MiniRISC processzor ismertetése]]

[[:File:idigit_verilog_utmutato.pdf|A Verilog nyelv részletesebb bemutatása]]

[[:File:idigit_xilinx_ise_utmutato.pdf|Útmutató a Xilinx ISE 14.6 használatához]]

==ZH==
* [[Media:idigit_mintazh_2015.pdf|minta ZH 2015]] ([[Media:idigit_mintazh_2015_megoldas.pdf|megoldás]])

==Vizsga==
* [[:File:Vizsga_minta_v2_m.pdf|Minta vizsga (megoldással)]]
* [[:File:digit1_vizsga1.pdf|2015. 01. 06.]] (kézzel gépelt)
* [[:File:digit1_vizsga_2015_01_27.zip|2015. 01. 27.]]

==Házi feladat==
A félév során két házi feladat kerül kiadásra, amelyekkel 2×15 pont érhető el.

Megjegyzés (talán elgondolkodtok rajta): a tárgy (mint a programozás) alapvetően gyakorlati. A házit pont azért adjuk ki, mert ha egyszer leülsz és végigrágod magad rajta, rengeteg dolgot megértesz, összeáll a kép. Amellett, hogy ez segít is megérteni az anyagot, egy fergeteges élményt is ad: amikor először eljutsz oda, hogy "b**meg, ez működik!". Ebből áll amúgy a mérnökség egy része, ne foszd meg magad tőle! Ezért is vagyok szomorú, amikor innen másolt házit látok. Pont a mérnöklét velejével nem foglalkoztok. Pont a szakmátok, a szakmátokhoz kapcsolódó dolgok elől menekültök, zárjátok el magatokat. (Wacha Gábor, gyakvez)

*2015/2016 ősz:
**1. házi feladat: [[:File:idigit_hf1_kiiras.pdf|feladatkiírás]], [[:File:idigit_hf1_segedlet.pdf|segédletek]], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[:File:Digit_hf1_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]]
**2. házi feladat: [[:File:idigit_hf2_kiiras.pdf|feladatkiírás]], [[:File:idigit_hf2_segedlet.pdf|segédletek]], egy lehetséges (15 pontosra értékelt) [[:File:Digit_hf2_megoldas_2015_osz.pdf|megoldás]]

Szorgalmi feladatból is kiadnak 12 darabot, amikből még plusz 24 pont elérhető. Általában hetenként adnak ki szorgalmi feladatokat, a megoldásra 1 vagy 2 hét áll rendelkezésre.

2015-ben az utolsó 4 szorgalmi feladat speciális szereppel bírt. Ezekre is adtak plusz pontokat, ami a félévközi pontokba beleszámított, mint a többi szorgalmi feladatnál. Viszont ezeknek a feladatok megoldásával a vizsgán jobb jegyet lehetett elérni. Ha 1, 2, 3 feladatot fogadtak el, 1-gyel, 2-vel, 3-mal kapott a hallgató jobb jegyet. Ha mind a 4-et megoldotta sikeresen, garantáltan 5-öst kapott a tárgyból. Ezek a feladatok azonban jóval nehezebbek, mint a többi szorgalmi feladat, így aki nem érti jól a tananyagot, ne vágjon bele.

==Kedvcsináló==
A tárgy végére eljutsz odáig, hogy a tudásoddal össze tudj rakni egy egyszerűbb, saját mikroprocesszort.
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

Digitális technika (2014)

2015-12-29T17:13:08Z

Wacha Gábor József:

Mérés laboratórium 2. - 5. mérés

2015-04-17T09:21:42Z

Wacha Gábor József:

{{Elavult}}

{{Vissza|Mérés_laboratórium_2.}}

!!!!FONTOS MÉRÉSVEZETŐI TANÁCS!!!!

Ezt a kapcsolási rajzot tök jó, hogy feltettétek. De. Van olyan, aki reálisnak tartja, hogy ezt be lehet magolni? Én képtelen vagyok rá.
Inkább azt írjátok le jegyzőkönyvbe, hogy MIÉRT ez a kapcsolás, HOGYAN találtátok ki (mi az SDU kurzusnál el szoktuk mondani).
Mi is ott helyben jövünk rá, mit hova kell kötni, nem tudjuk fejből. (wachag)

Egy kis animáció a setup time és a propagation delay mérési menetéről:
[[Fájl:Meres2 segedlet flipflop wachag.gif]]

[[Fájl:Meres2_jegyzet_2013tavasz_5meresicbekotes.png|Mérés 2 5. méréséhez útmutató az IC-k bekötéséhez, 2013 tavasz]]

{{Vissza|Mérés_laboratórium_2.}}

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Fájl:Meres2 segedlet flipflop wachag.gif

2015-04-17T09:18:05Z

Wacha Gábor József: A flipflop előkészítési (Tsu) és jelváltási (Tplh) idejének mérési módszere.

A flipflop előkészítési (Tsu) és jelváltási (Tplh) idejének mérési módszere.

Mérés laboratórium 2. - 5. mérés

2015-03-11T14:33:26Z

Wacha Gábor József:

{{Elavult}}

{{Vissza|Mérés_laboratórium_2.}}

!!!!FONTOS MÉRÉSVEZETŐI TANÁCS!!!!

Ezt a kapcsolási rajzot tök jó, hogy feltettétek. De. Van olyan, aki reálisnak tartja, hogy ezt be lehet magolni? Én képtelen vagyok rá.
Inkább azt írjátok le jegyzőkönyvbe, hogy MIÉRT ez a kapcsolás, HOGYAN találtátok ki (mi az SDU kurzusnál el szoktuk mondani).
Mi is ott helyben jövünk rá, mit hova kell kötni, nem tudjuk fejből. (wachag)

[[Fájl:Meres2_jegyzet_2013tavasz_5meresicbekotes.png|Mérés 2 5. méréséhez útmutató az IC-k bekötéséhez, 2013 tavasz]]

{{Vissza|Mérés_laboratórium_2.}}

[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Mérés laboratórium 2.

2015-03-11T14:30:56Z

Wacha Gábor József: /* Vélemények a tárgyról */

{{Tantárgy
| név = Mérés laboratórium 2.
| tárgykód = VIMIA216
| szak = info
| kredit = 2
| félév = 4
| kereszt = nincs
| tanszék = MIT
| labor = 5+1 db
| kiszh = 4 db (beugró)
| nagyzh = nincs
| hf = 1 db
| vizsga = nincs
| levlista = meres2{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia216
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216
}}

[[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához|Ajánlott rövidítés]]: meres2

==Követelmények==

=== Előtanulmányi rend ===
[[Digitális technika II.|Digitáls technika 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félév során lesz egy bevezető kétórás 0. mérés, 5 db normál négyórás mérés és egy kétórás ellenőrző mérés a félév végén. Az első mérés beugróit a bevezető mérés előadásának anyagából adják. A mérések párokban történnek, kivéve az ellenőrző mérést, ott mindenki önállóan dolgozik.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltételei:
**Az első, második, negyedik és ötödik mérés '''beugró'''jának sikeres megírása.
**A harmadik mérésre kiadott '''házi feladat''' elkészítése.
**Minden mérés végén '''jegyzőkönyv''' leadása.
**'''Ellenőrző mérés''' sikeres teljesítése. Három részből áll:
***Egy 45 perces gyakorlati feladat a 2-3. mérések anyagából.
***Egy 10 perces beugrószerű teszt a 4-5. mérések anyagából.
***Egy 45 perces gyakorlati feladat az 5-4. mérések anyagából. (Ha a teszt a 4. mérésből volt, akkor ez az 5-ből lesz, és fordítva.)
***Mindhárom részre külön jegy jár, a sikeres teljesítéshez mindhárom résznek min. 2-esre kell sikerülnie, az EM jegyet pedig a három jegy átlaga adja ki.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A mérések közül egyet lehet pótolni. Ez a 2-5. mérés esetén egy pótmérésen való részvétellel lehetséges, 1. mérés esetén csak a pótlási lehetőség veszik el, de a mérést fizikailag nem kell pótolni.
**Az ellenőrző mérés is egyszer pótolható, a normál mérések pótlásától függetlenül. Ha a két fő részből (AVR és műszeres) az egyik sikerült, azt nem kell pótolni. (De ha a műszeres mérésnek csak az egyik része sikerült, az egész műszeres részt pótolni kell.)

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga''': nincs.

===Félévvégi jegy===
*A mérések beugróinak illetve házi feladatainak osztályzatai (Mx), illetve az ellenőrző mérés (EM) osztályzata adja ki a jegyet (J) a következő módon:
*<math>J= 0,2*\frac{M_2+M_4+M_5}{3}+0,2*M_3+0,6*EM</math>

== Segédanyagok ==
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216/jegyzet/ Mérés laboratórium 2 jegyzetek] a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia216 tárgy honlapjáról]
''A jegyzetek még februárban is frissülhetnek, ezért ha már február elején letöltitek őket, nézzétek át mérés előtt, hogy esetleg van-e újabb verzió.''

*Mérőeszközökről képek: [[Media:meres2_2013_DigitalisMultimeter.jpg | Digitális Multiméter]], [[Media:meres2_2013_HullamGenerator.jpg |Hullámgenerátor]], [[Media:meres2_2013_Oszcilloszkop.jpg | Digitális Oszcilloszkóp]], [[Media:meres2_2013_Tapegyseg.jpg |Tápegység]]

==Jó tanácsok a mérésekhez==
* [[Mérés laboratórium 2. - 1. mérés| 1. mérés]]
* [[Mérés laboratórium 2. - 2. mérés| 2. mérés]]
* [[Mérés laboratórium 2. - 3. mérés| 3. mérés]], [[Mérés laboratórium 2. - 3. mérés, házi feladat tesztelése|Házi feladat tesztelése]]
* [[Mérés laboratórium 2. - 4. mérés| 4. mérés]]
* [[Mérés laboratórium 2. - 5. mérés| 5. mérés]]

==Ellenőrző kérdések és válaszok==
* [[Mérés laboratórum 2 - 1. mérés ellenőrző kérdései | 1. mérés]]
* [[Mérés laboratórum 2 - 2. mérés ellenőrző kérdései | 2. mérés]]
* [[Mérés laboratórum 2 - 3. mérés ellenőrző kérdései | 3. mérés]]
* [[Mérés laboratórum 2 - 4. mérés ellenőrző kérdései | 4. mérés]]
* [[Mérés laboratórum 2 - 5. mérés ellenőrző kérdései | 5. mérés]]

==Ellenőrző Mérés==
Az EM előtt feltehetőleg lesznek '''gyakorlási alkalmak'''. Aki egy kicsit is bizonytalan, hogy a műszeres méréseknél mikor mit kell csinálni, mit kell összedugni, feltétlen menjen el, '''erősen ajánlott!'''

* [[Média:Meres2_em_20140513.zip | EM assembly feladatok 2014]]
* [[Média:ml2_em_gyfeladatok.pdf | Gyakorlati rész]]
* [[Média:meres2_ellmeres.pdf|Feladatok a 2. mérésre alkalmas mérőhelyen + megoldások]]
* [[Pergésmentesítés]]
* [[AVR feladatok|Kiadott AVR feladatok]]
* [https://docs.google.com/document/d/1b1sflVpqoNETymzqbOCcZGY3AQOVV-DFqvxA7cRAEKk/edit Műszeres mérés feladatok kidolgozása]
* [[Média:Meres2_osszefoglalo_2013_assembly.pdf | Assembly összefoglaló EM-re, hibákat tartalmazhat]]

== Kedvcsináló ==
===Vélemények a tárgyról===
Kicsit már jobban megoszlik a tárgy, mint ML1-en. Van Assembly nyelvű programozás és mérőműszeres/oszcilloszkópos mérés is. Akik még nem programoztak Assemblyben, azoknak szokatlan lesz, hogy a jól megszokott C-s szerkezetek (if, for, switch) itt bizony nem használhatók. A műszeres mérések még szokatlanabbak lesznek, ezért, ha nem vagytok biztosak a dolgotokban, akkor inkább kérdezzetek a laborvezetőktől! (A "bonyolultabb" kábelezésekről érdemes fényképet készíteni, mert gyakEM-re még jól jöhet. :) ) Szerintem a programozás mellett az alapvető műszeres mérések is fontosak, ha már egyszer ''mérnök'' informatikus lesz belőlünk... -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]]

Mérésvezetői tipp: A bonyolultabb kábelezésekről szerintem _NE_ fotókat csináljatok. Magam részéről képtelen vagyok egy ilyet bemagolni. Érdemesebb inkább megérteni és jegyzőkönyvbe leírni, mit és miért csináltatok úgy. Én is mindég mérés közben találom ki a helyes kapcsolást (nyilván kb. tudom, mit hova, de nem magoltam be)... (wachag)

===Házi feladatok videói===
Ha van működőképes házitokról videó, dobjátok fel ide.

[http://www.youtube.com/watch?v=lpm6ekos_sE Programozható villogó ADC-vel] -- [[TothGaborFlyR|Tóth Gábor]]

===További kedvcsináló videók (nem házik)===
[http://www.youtube.com/watch?v=FlvyGUk_QIA Mini Line Follower AVR] 
[http://www.youtube.com/watch?v=wzjROaCFm78 AVR Tetris on 24x16 red LED array] 
[http://www.youtube.com/watch?v=XubgqAKfc5A PID AVR Balancing Robot] 
[http://www.youtube.com/watch?v=KPHId_3s71A Mini WebServer - ENC28J60 + AVR + accelerometer] 
[http://www.youtube.com/watch?v=ybzCIMNFQe0 Bluetooth + AVR]
[http://www.linusakesson.net/scene/craft/index.php Craft - AVR videovezérlő demo]

== Egyéb oldalak/linkek ==
* [[Mérés laboratórium 2. Fun]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Mérés laboratórum 2 - 5. mérés ellenőrző kérdései

2015-03-11T14:24:38Z

Wacha Gábor József: /* 7. Hogyan határozható meg a logikai kapu tipikus zavarfeszültség-tűrése ún. egyedi zavarást feltételezve? */

==1. Mi a kapu ún. transzfer karakterisztikája?==

A logikai áramkörök esetében a transzfer karakterisztikán a feszültség-transzfer karakterisztikát értik, azaz hogyan változik a kimenő feszültség a bemenő feszültség függvényében egy adott áramkörnél.

==2. Hogyan értelmezik a komparálási feszültséget?==

A karakterisztikának azt a pontját, melynél a kimenő feszültség megegyezik a bemenő feszültséggel, komparálási pontnak nevezik, és az ehhez a ponthoz tartozó feszültség az Uk komparálási feszültség.
A kapuáramkörök a komparálási szintnél kisebb bemeneti feszültséget lényegében L értéknek, az annál nagyobbat pedig H értéknek érzékelik, de a helyes működés csak akkor garantált, ha a bemenő jelek az előírt tartományban vannak.

Mérésvezetőként megjegyezném, hogy az egésznek a LÉNYEGE-értelme a második mondat. Az első mondat meg a definíció (wachag).

==3. Hogyan határozható meg a transzfer karakterisztikából a komparálási feszültség?==

Ha az áramkör uki = f(ube) transzfer karakterisztikája ismert, akkor arról az UK feszültségkönnyen leolvasható. Nem invertáló jellegű áramkör esetén az origóból indított m = 1 meredekségű egyenes (az ube = uki pontok helye) a transzfer karakterisztikát az UL, UK, UH feszültségű pontokban metszi.
Invertáló jellegű áramkör esetén az origóból indított m = 1 meredekségű egyenes a transzfer karakterisztikát csak az UK feszültségű pontban metszi.

==4. Rajzoljon fel egy mérési elrendezést logikai kapu transzfer karakterisztikájának felvételéhez!==
[[Fájl:meres2_5_elrendezes.png]] 
[[Média:Meres1_ZHra_2006tavasz.doc|innen van a többi is]]

==5. Hogyan határozható meg egyszerűen egy kapu komparálási szintje olyan kétcsatornás oszcilloszkóppal, melynek nincs X-Y üzemmódja.==

A bemenet és kimenet jelalakját ábrázoló csatornák nulla szintjét a képernyőn ugyanoda állítjuk. Ekkor a kimenő és bemenő jel feszültséghelyesen rajzolódik egymásra, és a két jel metszéspontja adja a komparálási feszültséget.

==6. Hogyan határozható meg a logikai kapu worst-case zavarfeszültség-tűrése?==

A statikus worst-case zavarfeszültség-tűrés (worst-case noise margin) a logikai szintek worst-case specifikációjából egyértelműen meghatározható:

UZML = UILmax - UOLmax UZMH = UOHmin - UIHmin

==7. Hogyan határozható meg a logikai kapu tipikus zavarfeszültség-tűrése ún. egyedi zavarást feltételezve?==

Az átlagos paraméterű áramkörök névleges hőmérsékleten és névleges tápfeszültségen mutatott zavartűrése, a tipikus zavarvédettség meghatározásánál meg kell különböztetni az ún. egyedi zavarást és az ún. lánczavarást. Egyedi zavarás esetében a zavart bemenetű jelvevő áramkör utáni hálózatrészben nincs zavarás, és a helyes logikai állapot fennállását a hálózatrész kimenetén, a zavart áramkör utáni n-edik elem kimenetén ellenőrizzük. Az egyedi zavarás feltételezése azt a gyakorlati esetet közelíti, amikor egy berendezés modulokból (pl. kártyákból) épül fel, és a modulokat összekötő, viszonylag hosszú jelvezetékeken lényegesen nagyobb zavarjelek keletkeznek, mint a modulokon belüli rövid összekötő vezetékeken.

Az L állapotban a tipikus zavarfeszültség-tűrés: 

UZtL = UK - UL 

A H állapotban a tipikus zavarfeszültség-tűrés: 

UZtH = UH - UK 

Ha nem a képletet írjátok le, hanem a segédletben található ábrát rajzoljátok, az még pöpecebb lenne (wachag). Ne magoljatok, értsetek!

==8. Hogyan értelmezik a lefutási időt?==

A fel- ill. lefutási idő általánosan elfogadott meghatározása: Az állandósult feszültségértékek közti tartomány 10% és 90% közti részén való áthaladás ideje.

Megjegyzés: Mesterek! Beugróba legyetek már olyan jók, és írjátok le rendesen, hogy a felfutó a 10%-90%, a lefutó a 90%-10% közti. (wachag)

==9. Hogyan definiálják a jelterjedési időt a TTL logikai áramköröknél?==

A bemeneti jel megváltozásától a kimeneti jel megváltozásáig eltelt idő a jelterjedési idő. Még pontosabban: a kimenet H->L és L->H változása sem ugyanannyi idő alatt zajlik le általában, így a jelterjedési idő a két érték számtani átlaga.

A TTL-nel a feszultségszint nem a tápfelszülség 50% hanem csak 30%. A TTL, TTT-LS áramköröknél (SN74', SN74LS' sorozatok) a jelváltási idő 10 ns nagyságrendű. A jelvezetékek fajlagos késleleltetési ideje kialakítástól függően 5 - 10 ns/m.

==10. Hogyan értelmezik az előkészítési időt?==

Az adatjelnek egy bizonyos idővel a órajel éle előtt stabilnak kell lennie.

==11. Hogyan értelmezik a tartási időt?==

Az adatjelet az órajel éle után még legalább a megadott ideig nem szabad megváltoztatni (pl. órajel után a flip-flop bemenetén az adatot még ennyi ideig kell stabilan tartani).

(Megjegyzés: el szoktátok felejteni az órajelet leírni. Úgy nem sok értelme van. (wachag))
[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórum 2 - 5. mérés ellenőrző kérdései

2015-03-11T14:23:49Z

Wacha Gábor József: /* 11. Hogyan értelmezik a tartási időt? */

==1. Mi a kapu ún. transzfer karakterisztikája?==

A logikai áramkörök esetében a transzfer karakterisztikán a feszültség-transzfer karakterisztikát értik, azaz hogyan változik a kimenő feszültség a bemenő feszültség függvényében egy adott áramkörnél.

==2. Hogyan értelmezik a komparálási feszültséget?==

A karakterisztikának azt a pontját, melynél a kimenő feszültség megegyezik a bemenő feszültséggel, komparálási pontnak nevezik, és az ehhez a ponthoz tartozó feszültség az Uk komparálási feszültség.
A kapuáramkörök a komparálási szintnél kisebb bemeneti feszültséget lényegében L értéknek, az annál nagyobbat pedig H értéknek érzékelik, de a helyes működés csak akkor garantált, ha a bemenő jelek az előírt tartományban vannak.

Mérésvezetőként megjegyezném, hogy az egésznek a LÉNYEGE-értelme a második mondat. Az első mondat meg a definíció (wachag).

==3. Hogyan határozható meg a transzfer karakterisztikából a komparálási feszültség?==

Ha az áramkör uki = f(ube) transzfer karakterisztikája ismert, akkor arról az UK feszültségkönnyen leolvasható. Nem invertáló jellegű áramkör esetén az origóból indított m = 1 meredekségű egyenes (az ube = uki pontok helye) a transzfer karakterisztikát az UL, UK, UH feszültségű pontokban metszi.
Invertáló jellegű áramkör esetén az origóból indított m = 1 meredekségű egyenes a transzfer karakterisztikát csak az UK feszültségű pontban metszi.

==4. Rajzoljon fel egy mérési elrendezést logikai kapu transzfer karakterisztikájának felvételéhez!==
[[Fájl:meres2_5_elrendezes.png]] 
[[Média:Meres1_ZHra_2006tavasz.doc|innen van a többi is]]

==5. Hogyan határozható meg egyszerűen egy kapu komparálási szintje olyan kétcsatornás oszcilloszkóppal, melynek nincs X-Y üzemmódja.==

A bemenet és kimenet jelalakját ábrázoló csatornák nulla szintjét a képernyőn ugyanoda állítjuk. Ekkor a kimenő és bemenő jel feszültséghelyesen rajzolódik egymásra, és a két jel metszéspontja adja a komparálási feszültséget.

==6. Hogyan határozható meg a logikai kapu worst-case zavarfeszültség-tűrése?==

A statikus worst-case zavarfeszültség-tűrés (worst-case noise margin) a logikai szintek worst-case specifikációjából egyértelműen meghatározható:

UZML = UILmax - UOLmax UZMH = UOHmin - UIHmin

==7. Hogyan határozható meg a logikai kapu tipikus zavarfeszültség-tűrése ún. egyedi zavarást feltételezve?==

Az átlagos paraméterű áramkörök névleges hőmérsékleten és névleges tápfeszültségen mutatott zavartűrése, a tipikus zavarvédettség meghatározásánál meg kell különböztetni az ún. egyedi zavarást és az ún. lánczavarást. Egyedi zavarás esetében a zavart bemenetű jelvevő áramkör utáni hálózatrészben nincs zavarás, és a helyes logikai állapot fennállását a hálózatrész kimenetén, a zavart áramkör utáni n-edik elem kimenetén ellenőrizzük. Az egyedi zavarás feltételezése azt a gyakorlati esetet közelíti, amikor egy berendezés modulokból (pl. kártyákból) épül fel, és a modulokat összekötő, viszonylag hosszú jelvezetékeken lényegesen nagyobb zavarjelek keletkeznek, mint a modulokon belüli rövid összekötő vezetékeken.

Az L állapotban a tipikus zavarfeszültség-tűrés: 

UZtL = UK - UL 

A H állapotban a tipikus zavarfeszültség-tűrés: 

UZtH = UH - UK 

==8. Hogyan értelmezik a lefutási időt?==

A fel- ill. lefutási idő általánosan elfogadott meghatározása: Az állandósult feszültségértékek közti tartomány 10% és 90% közti részén való áthaladás ideje.

Megjegyzés: Mesterek! Beugróba legyetek már olyan jók, és írjátok le rendesen, hogy a felfutó a 10%-90%, a lefutó a 90%-10% közti. (wachag)

==9. Hogyan definiálják a jelterjedési időt a TTL logikai áramköröknél?==

A bemeneti jel megváltozásától a kimeneti jel megváltozásáig eltelt idő a jelterjedési idő. Még pontosabban: a kimenet H->L és L->H változása sem ugyanannyi idő alatt zajlik le általában, így a jelterjedési idő a két érték számtani átlaga.

A TTL-nel a feszultségszint nem a tápfelszülség 50% hanem csak 30%. A TTL, TTT-LS áramköröknél (SN74', SN74LS' sorozatok) a jelváltási idő 10 ns nagyságrendű. A jelvezetékek fajlagos késleleltetési ideje kialakítástól függően 5 - 10 ns/m.

==10. Hogyan értelmezik az előkészítési időt?==

Az adatjelnek egy bizonyos idővel a órajel éle előtt stabilnak kell lennie.

==11. Hogyan értelmezik a tartási időt?==

Az adatjelet az órajel éle után még legalább a megadott ideig nem szabad megváltoztatni (pl. órajel után a flip-flop bemenetén az adatot még ennyi ideig kell stabilan tartani).

(Megjegyzés: el szoktátok felejteni az órajelet leírni. Úgy nem sok értelme van. (wachag))
[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórum 2 - 5. mérés ellenőrző kérdései

2015-03-11T14:22:46Z

Wacha Gábor József: /* 8. Hogyan értelmezik a lefutási időt? */

==1. Mi a kapu ún. transzfer karakterisztikája?==

A logikai áramkörök esetében a transzfer karakterisztikán a feszültség-transzfer karakterisztikát értik, azaz hogyan változik a kimenő feszültség a bemenő feszültség függvényében egy adott áramkörnél.

==2. Hogyan értelmezik a komparálási feszültséget?==

A karakterisztikának azt a pontját, melynél a kimenő feszültség megegyezik a bemenő feszültséggel, komparálási pontnak nevezik, és az ehhez a ponthoz tartozó feszültség az Uk komparálási feszültség.
A kapuáramkörök a komparálási szintnél kisebb bemeneti feszültséget lényegében L értéknek, az annál nagyobbat pedig H értéknek érzékelik, de a helyes működés csak akkor garantált, ha a bemenő jelek az előírt tartományban vannak.

Mérésvezetőként megjegyezném, hogy az egésznek a LÉNYEGE-értelme a második mondat. Az első mondat meg a definíció (wachag).

==3. Hogyan határozható meg a transzfer karakterisztikából a komparálási feszültség?==

Ha az áramkör uki = f(ube) transzfer karakterisztikája ismert, akkor arról az UK feszültségkönnyen leolvasható. Nem invertáló jellegű áramkör esetén az origóból indított m = 1 meredekségű egyenes (az ube = uki pontok helye) a transzfer karakterisztikát az UL, UK, UH feszültségű pontokban metszi.
Invertáló jellegű áramkör esetén az origóból indított m = 1 meredekségű egyenes a transzfer karakterisztikát csak az UK feszültségű pontban metszi.

==4. Rajzoljon fel egy mérési elrendezést logikai kapu transzfer karakterisztikájának felvételéhez!==
[[Fájl:meres2_5_elrendezes.png]] 
[[Média:Meres1_ZHra_2006tavasz.doc|innen van a többi is]]

==5. Hogyan határozható meg egyszerűen egy kapu komparálási szintje olyan kétcsatornás oszcilloszkóppal, melynek nincs X-Y üzemmódja.==

A bemenet és kimenet jelalakját ábrázoló csatornák nulla szintjét a képernyőn ugyanoda állítjuk. Ekkor a kimenő és bemenő jel feszültséghelyesen rajzolódik egymásra, és a két jel metszéspontja adja a komparálási feszültséget.

==6. Hogyan határozható meg a logikai kapu worst-case zavarfeszültség-tűrése?==

A statikus worst-case zavarfeszültség-tűrés (worst-case noise margin) a logikai szintek worst-case specifikációjából egyértelműen meghatározható:

UZML = UILmax - UOLmax UZMH = UOHmin - UIHmin

==7. Hogyan határozható meg a logikai kapu tipikus zavarfeszültség-tűrése ún. egyedi zavarást feltételezve?==

Az átlagos paraméterű áramkörök névleges hőmérsékleten és névleges tápfeszültségen mutatott zavartűrése, a tipikus zavarvédettség meghatározásánál meg kell különböztetni az ún. egyedi zavarást és az ún. lánczavarást. Egyedi zavarás esetében a zavart bemenetű jelvevő áramkör utáni hálózatrészben nincs zavarás, és a helyes logikai állapot fennállását a hálózatrész kimenetén, a zavart áramkör utáni n-edik elem kimenetén ellenőrizzük. Az egyedi zavarás feltételezése azt a gyakorlati esetet közelíti, amikor egy berendezés modulokból (pl. kártyákból) épül fel, és a modulokat összekötő, viszonylag hosszú jelvezetékeken lényegesen nagyobb zavarjelek keletkeznek, mint a modulokon belüli rövid összekötő vezetékeken.

Az L állapotban a tipikus zavarfeszültség-tűrés: 

UZtL = UK - UL 

A H állapotban a tipikus zavarfeszültség-tűrés: 

UZtH = UH - UK 

==8. Hogyan értelmezik a lefutási időt?==

A fel- ill. lefutási idő általánosan elfogadott meghatározása: Az állandósult feszültségértékek közti tartomány 10% és 90% közti részén való áthaladás ideje.

Megjegyzés: Mesterek! Beugróba legyetek már olyan jók, és írjátok le rendesen, hogy a felfutó a 10%-90%, a lefutó a 90%-10% közti. (wachag)

==9. Hogyan definiálják a jelterjedési időt a TTL logikai áramköröknél?==

A bemeneti jel megváltozásától a kimeneti jel megváltozásáig eltelt idő a jelterjedési idő. Még pontosabban: a kimenet H->L és L->H változása sem ugyanannyi idő alatt zajlik le általában, így a jelterjedési idő a két érték számtani átlaga.

A TTL-nel a feszultségszint nem a tápfelszülség 50% hanem csak 30%. A TTL, TTT-LS áramköröknél (SN74', SN74LS' sorozatok) a jelváltási idő 10 ns nagyságrendű. A jelvezetékek fajlagos késleleltetési ideje kialakítástól függően 5 - 10 ns/m.

==10. Hogyan értelmezik az előkészítési időt?==

Az adatjelnek egy bizonyos idővel a órajel éle előtt stabilnak kell lennie.

==11. Hogyan értelmezik a tartási időt?==

Az adatjelet az órajel éle után még legalább a megadott ideig nem szabad megváltoztatni (pl. órajel után a flip-flop bemenetén az adatot még ennyi ideig kell stabilan tartani).

[[Category:Infoalap]]

Mérés laboratórum 2 - 5. mérés ellenőrző kérdései

2015-03-11T14:21:06Z

Wacha Gábor József: /* 2. Hogyan értelmezik a komparálási feszültséget? */

==1. Mi a kapu ún. transzfer karakterisztikája?==

A logikai áramkörök esetében a transzfer karakterisztikán a feszültség-transzfer karakterisztikát értik, azaz hogyan változik a kimenő feszültség a bemenő feszültség függvényében egy adott áramkörnél.

==2. Hogyan értelmezik a komparálási feszültséget?==

A karakterisztikának azt a pontját, melynél a kimenő feszültség megegyezik a bemenő feszültséggel, komparálási pontnak nevezik, és az ehhez a ponthoz tartozó feszültség az Uk komparálási feszültség.
A kapuáramkörök a komparálási szintnél kisebb bemeneti feszültséget lényegében L értéknek, az annál nagyobbat pedig H értéknek érzékelik, de a helyes működés csak akkor garantált, ha a bemenő jelek az előírt tartományban vannak.

Mérésvezetőként megjegyezném, hogy az egésznek a LÉNYEGE-értelme a második mondat. Az első mondat meg a definíció (wachag).

==3. Hogyan határozható meg a transzfer karakterisztikából a komparálási feszültség?==

Ha az áramkör uki = f(ube) transzfer karakterisztikája ismert, akkor arról az UK feszültségkönnyen leolvasható. Nem invertáló jellegű áramkör esetén az origóból indított m = 1 meredekségű egyenes (az ube = uki pontok helye) a transzfer karakterisztikát az UL, UK, UH feszültségű pontokban metszi.
Invertáló jellegű áramkör esetén az origóból indított m = 1 meredekségű egyenes a transzfer karakterisztikát csak az UK feszültségű pontban metszi.

==4. Rajzoljon fel egy mérési elrendezést logikai kapu transzfer karakterisztikájának felvételéhez!==
[[Fájl:meres2_5_elrendezes.png]] 
[[Média:Meres1_ZHra_2006tavasz.doc|innen van a többi is]]

==5. Hogyan határozható meg egyszerűen egy kapu komparálási szintje olyan kétcsatornás oszcilloszkóppal, melynek nincs X-Y üzemmódja.==

A bemenet és kimenet jelalakját ábrázoló csatornák nulla szintjét a képernyőn ugyanoda állítjuk. Ekkor a kimenő és bemenő jel feszültséghelyesen rajzolódik egymásra, és a két jel metszéspontja adja a komparálási feszültséget.

==6. Hogyan határozható meg a logikai kapu worst-case zavarfeszültség-tűrése?==

A statikus worst-case zavarfeszültség-tűrés (worst-case noise margin) a logikai szintek worst-case specifikációjából egyértelműen meghatározható:

UZML = UILmax - UOLmax UZMH = UOHmin - UIHmin

==7. Hogyan határozható meg a logikai kapu tipikus zavarfeszültség-tűrése ún. egyedi zavarást feltételezve?==

Az átlagos paraméterű áramkörök névleges hőmérsékleten és névleges tápfeszültségen mutatott zavartűrése, a tipikus zavarvédettség meghatározásánál meg kell különböztetni az ún. egyedi zavarást és az ún. lánczavarást. Egyedi zavarás esetében a zavart bemenetű jelvevő áramkör utáni hálózatrészben nincs zavarás, és a helyes logikai állapot fennállását a hálózatrész kimenetén, a zavart áramkör utáni n-edik elem kimenetén ellenőrizzük. Az egyedi zavarás feltételezése azt a gyakorlati esetet közelíti, amikor egy berendezés modulokból (pl. kártyákból) épül fel, és a modulokat összekötő, viszonylag hosszú jelvezetékeken lényegesen nagyobb zavarjelek keletkeznek, mint a modulokon belüli rövid összekötő vezetékeken.

Az L állapotban a tipikus zavarfeszültség-tűrés: 

UZtL = UK - UL 

A H állapotban a tipikus zavarfeszültség-tűrés: 

UZtH = UH - UK 

==8. Hogyan értelmezik a lefutási időt?==

A fel- ill. lefutási idő általánosan elfogadott meghatározása: Az állandósult feszültségértékek közti tartomány 10% és 90% közti részén való áthaladás ideje.

==9. Hogyan definiálják a jelterjedési időt a TTL logikai áramköröknél?==

A bemeneti jel megváltozásától a kimeneti jel megváltozásáig eltelt idő a jelterjedési idő. Még pontosabban: a kimenet H->L és L->H változása sem ugyanannyi idő alatt zajlik le általában, így a jelterjedési idő a két érték számtani átlaga.

A TTL-nel a feszultségszint nem a tápfelszülség 50% hanem csak 30%. A TTL, TTT-LS áramköröknél (SN74', SN74LS' sorozatok) a jelváltási idő 10 ns nagyságrendű. A jelvezetékek fajlagos késleleltetési ideje kialakítástól függően 5 - 10 ns/m.

==10. Hogyan értelmezik az előkészítési időt?==

Az adatjelnek egy bizonyos idővel a órajel éle előtt stabilnak kell lennie.

==11. Hogyan értelmezik a tartási időt?==

Az adatjelet az órajel éle után még legalább a megadott ideig nem szabad megváltoztatni (pl. órajel után a flip-flop bemenetén az adatot még ennyi ideig kell stabilan tartani).

[[Category:Infoalap]]