VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Laboratórium 2 - 9. Mérés ellenőrző kérdései

2017-05-02T01:41:10Z

Vuchetich Bálint: az kis theta

{{Vissza|laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 9. Mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata}}

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Rajzolja fel a PLL tömbvázlatát.==

A PLL egy olyan szabályozási kör, amely a kimeneti jelét egy bemeneti jelhez (referencia jel) képest képes szinkronizálni mind frekvenciában, mind fázisban.

[[Fájl:Labor2 kép13.jpg|700px]]

Részegységek:
* Phase Detector: A be- és kimeneti jel fázisát hasonlítja össze és a fáziskülönbséggel arányos feszültséget állít elő.
* Hurokszűrő: Kiszűri az <math>u_d(t)</math> AC komponensét.
* VCO: A szűrő kimeneti jelétől lineárisan függő kimeneti frekvenciájú jelet állít elő.

==2. Adja meg a PD kimeneti feszültségét (nemlinearizált alak).==

<math> u_d(t)=0.5 \cdot K_d \cdot U_{1p} \cdot U_{2p} \cdot \sin(\Theta_e) </math>

//kis theta van benne, csak most nem tudja megjeleníteni #todo
<math> u_d(t)=0.5 \cdot K_d \cdot U_{1p} \cdot U_{2p} \cdot \sin(\theta_e) </math>

Paraméterek:
*<math>U_{1p}</math> és <math>U_{2p}</math> - A fázisdetektor bemeneteire juttatott jelek amplitúdói.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektorra jellemző konstans.
*<math>\Theta_e</math> - A PD két bemeneti jel fáziskülönbsége.

==3. Adja meg a VCO kimeneti fázisát a komplex frekvenciatartományban.==

<math> \Theta_2(s) = \frac{K_v}{s} \cdot U_f(s) = \frac{K_v}{s} \cdot F(s) \cdot K_d \cdot \Theta_e(s) </math>

Paraméterek:
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.
*<math>U_f</math> - A hurokszűrőből kimeneti jelének komplex amplitúdója.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektorra jellemző konstans.
*<math>F(s)</math> - A hurokszűrő átviteli függvénye.
*<math>\Theta_e(s)</math> - A fázisdetektor bemeneti jeleinek fáziskülönbségének a komplex amplitúdója.

==4. Rajzolja fel a hurokszűrő kapcsolási rajzát és adja meg az átviteli függvényét.==

[[Fájl:Labor2 kép14.jpg]]

<math> F(s) = \frac {1+sC(R_1+R_2)}{sR_1C} = \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} </math>

==5. Adja meg a hurokszűrő átviteli függvényét és rajzolja fel a törtvonalas Bode-diagramját.==

<math> F(s) = \frac {1+sC(R_1+R_2)}{sR_1C} = \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} </math>

[[Fájl:Labor2 kép15.jpg|700px]]

==6. Rajzolja fel a PLL nemlineáris alapsávi modelljét.==

[[Fájl:Labor2 kép16.jpg|700px]]

==7. Rajzolja fel a PD nemlineáris karakterisztikáját és azon határozza meg a munkapontot.==

[[Fájl:Labor2 kép17.jpg]]

Ha a fázishiba megnő, akkor ennek hatására megnő PD kimenetén a feszültség, majd a VCO pillanatnyi kimeneti frekvenciája, ami egyben a PD egyik bemeneti jele. Ennek a jelnek úgy kell hatnia, hogy a fázishiba csökkenjen, ellenkező esetben nem jön létre fáziszárt állapot. A fenti elv a alapján megvizsgálva a PD nemlineáris karakterisztikáját 0-ban és <math>\pi</math>-ben megállapítható, hogy a munkapont 0-ban van, mivel csak erre a pontra teljesülnek az előírások.

==8. Adja meg a PLL bemenet és kimenete közti fáziskülönbség értékét. (aktív hurokszűrőre és fáziszárt állapotra értendő).==

Mivel az alkalmazott aktív hurokszűrő erősítése nagyon nagy (kb. 200 000, mert nincs DC visszacsatolás), ezért a bementén csak közel 0 V DC feszültség lehet. A hurokszűrő bemenete azonban egyben a PD kimenete is.

Az ideális szorzóval megvalósított PD blokkvázlata:

[[Fájl:Labor2_Mérés9_PD_blokkvázlat.PNG|500px]]

Az ideális szorzóval megvalósított PD karakterisztikája:

<math>u_d(t) = 0,5 \cdot K \cdot U_{1p} \cdot U_{2p} \cdot \sin{\theta_e}</math>

Ezek szerint a PD kimenetén csak akkor lehet nulla fázishiba <math>( \theta_e = 0 )</math> mellett nulla feszültség, ha az egyik bemeneti jel szinusz, másik pedig koszinusz, azaz ha a két bemeneti jel között a fáziskülönbség <math>\pi/2</math>.

==9. Adja meg a PD kimeneti feszültségét a lineáris alapsávi modellben kis <math> \Theta_e </math> esetén (nem kell levezetni).==

<math> u_d(t)= K_d \cdot \Delta \Theta_e \approx K_d \Theta_e </math>

<math>K_d \approx 0.5 \cdot U_{1p} \cdot U_{2p}</math>

==10. Rajzolja fel a PLL lineáris alpsávi modelljét.==

[[Fájl:Labor2 kép18.jpg|700px]]

==11. Adja meg a hurokerősítés egyenletét (legegyszerűbb forma).==

<math> G(s) = K_d \cdot F(s) \cdot {K_v \over s }</math>

Paraméterek:
*<math>F(s)</math> - A hurokszűrő átviteli függvénye.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektor átviteli tényezője.
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.

==12. Adja meg a PLL zárthurkú átviteli függvényét (legegyszerűbb forma).==

<math> H(s)= \frac{\Theta_2(s)}{\Theta_1(s)} = \frac {G(s)}{1+G(s)} </math>

==13. Adja meg a PLL hibafüggvényét (legegyszerűbb forma).==
<math> 1-H(s)= \frac{\Theta_e(s)}{\Theta_1(s)} = \frac{\Theta_1(s)-\Theta_2(s)}{\Theta_1(s)}</math>

==14. Adja meg a hurokerősítés egyenletét másodfokú hurokra (elsőfokú hurok, aktív hurokszűrővel).==

<math> G(s)=K_d \cdot \frac {1+s\tau_1}{s\tau_2} \cdot \frac {K_v}{s} </math>

Paraméterek:
*<math>\tau_1, \tau_2</math> - Az aktív szűrő időállandói.
*<math>K_d</math> - A fázisdetektor átviteli tényezője.
*<math>K_v</math> - A VCO átviteli tényezője.

==15. Rajzolja fel a hurokerősítés törtvonalas Bode-diagramját (<math> \zeta = 1 </math>).==

*<math>\omega_B = 2 \cdot \zeta \cdot \omega_n</math> - Zárthurkú sávszélesség.
*<math>\zeta</math> - Csillapítási tényező.
*<math>\omega_n</math> - Pólusfrekvencia.

[[Fájl:Labor2 kép19.jpg|700px]]

== 16. Rajzolja fel a hurokerősítés törtvonalas Bode-diagramját (<math> \zeta < 0,707 </math>). ==

[[File:Labor2_mérés9_ábra1.JPG|700px]]

==17. Rajzolja fel a zárthurkú átviteli függvény Bode-diagramját különböző <math> \zeta </math>-ra.==

[[Fájl:Labor2 kép20.jpg|700px]]

==18. Rajzolja fel a hibafüggvény Bode-diagramját különböző <math> \zeta </math>-k esetén.==

[[Fájl:Labor2 kép21.jpg|700px]]

==19. Adja meg a PLL tervezési paramétereit és, hogy az egyes paraméterek mit szabnak meg.==

Paraméterek:
* <math> \tau_1 </math> - A sávszélességet <math>(\omega_n)</math> -t szabja meg,
* <math> \tau_2 </math> - A stabilitási tulajdonságokat <math>(\zeta )</math> -t, illetve a dinamikát szabja meg.
* <math> G_0 </math> - A követési tulajdonságokat <math>( \Theta_e )</math> -t szabja meg. Az alkalmazott aktív szűrőre: <math>G_0 = \infty</math>

==20. Adja meg a PLL frekvenciatartományait.==

[[Fájl:Labor2 kép22.jpg|350px]]

A PLL frekvenciatartományai:
*<math>2 \Delta \omega_H</math> '''Követési tartomány''' (HOLD-IN): Az a frekvenciatartomány, amelyen belül a PLL követni képes a bemeneti jel fázisát, miközben a bemeneti frekvencia az <math>\omega_0</math> frekvenciától távolodik. Ezt a követési tartományt a hurokelemek telítésbe jutása korlátozza. (Tehát ha már beállt a fáziszárt állapot és tekerjük a frekit, ezen belül tudja követni)
*<math>2 \Delta \omega_P</math> '''Befogási tartomány''' (PULL-IN): Az a frekvencia tartomány, amelyen belülre kerülve a PLL képes elérni a fáziszárt állapotot. (Ha még nincs fáziszárt állapotban, ezen belül tudja elkapni)
Általában a követési tartomány nagyobb, de nem kell meglepődni, ha a mérésen egyforma.

==21. Rajzolja fel az FM demodulátor tömbvázlatát.==

[[Fájl:Labor2 kép23.jpg]]

==22. Milyen tervezési feltételt kell az FM demodulátornak kielégítenie?==
<math>\omega_n</math> pólusfrekvencia <math>\geq </math> maximális modulációs frekvencia.

==23. Rajzolja fel a PM demodulátor tömbvázlatát.==

[[Fájl:Labor2 kép24.jpg]]

==24. Milyen tervezési feltételt kell a PM demodulátornak kielégítenie?==
<math>\omega_n</math> pólusfrekvencia <math> \leq </math> minimális modulációs frekvencia.

==25. Rajzolja fel az FSK modulált jel hullámformáját.==

[[Fájl:Labor2 kép25.jpg]]

==26. Rajzolja fel a rendszer válaszát az időtartományban a VCO perturbációjára, ha <math>\zeta>1</math>, <math>\zeta=1</math>, <math>\zeta < 1</math>.==

[[Fájl:Labor2 kép26.jpg|600px]]

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Laboratórium 2 - 8. Mérés ellenőrző kérdései

2017-04-18T16:30:29Z

Vuchetich Bálint:

{{Vissza|Laboratórium 2}}
{{Vissza|Laboratórium 2 - 8. Mérés: Rendszer-identifikáció és szabályozás}}

'''Oktatói kérésre a válaszok kitörölve (túl nagy átfedést mutattak az oktatói segédlettel). Ha jól értelmeztem, saját szavakkal megfogalmazva beírhatjátok a válaszokat''' - [[Szerkesztő:Kozaróczy Zsolt|Kozaróczy Zsolt]] ([[Szerkesztővita:Kozaróczy Zsolt|vita]]) 2015. március 24., 12:37 (UTC)

<div class="noautonum">__TOC__</div>

==1. Milyen identifikációs rendszermodelleket ismer? ==
* '''AR''' (autoregresszív)
* '''MA''' (moving average - mozgóátlag)
* '''X''' (exegenous signal - külső bemenő jelet tartalmazó)
* '''OE''' (output error - kimenetre redukált additív zajt tartalmazó)
* '''BJ''' (Box-Jenkins modell)
* '''PEM''' (parameter estimation model - általános lineáris paraméterbecslési modell)

==2. Miért van szükség identifikációra? ==
Identifikáció segítségével tudunk egy szakaszról modellt alkotni.

==3. Mit értünk állapot-visszacsatolás alatt? ==

[[Fájl:Szabtech állapot-visszacsatolás ábra.JPG|400px]]

==4. Mi lesz állapot-visszacsatolás esetén a zárt rendszer karakterisztikus egyenlete? ==

==5. Mik a fő problémák az egyszerű u=-Kx állapot-visszacsatolás esetén tipikus irányítási rendszerekben? ==

==6. Mi a domináns póluspár? ==

A zárt szabályozási kör átviteli függvényének nullához legközelebbi pólusát vagy konjugált komplex póluspárját a zárt rendszer domináns póluspárjának nevezzük.
Ökölszabályként elfogadható, hogy ha a többi pólus a domináns konjugált komplex póluspártól balra úgy helyezkedik el, hogy valós részének abszolút értéke legalább háromszor nagyobb a domináns póluspár valós részének abszolút értékénél, akkor a zárt rendszer átmeneti függvényének első maximuma helyén a többi pólus tranziense már lecseng, ezért a dinamikus minőségi jellemzőket a domináns póluspár határozza meg.

==7. Mi a kapcsolat a kéttárolós lengő tag csillapítása és csillapítatlan sajátfrekvenciája valamint a hozzátartozó pólusok között? ==
<math> s_{1,2} = -\xi \omega_0 \pm \sqrt{1-\xi^2} </math>

==8. Mi biztosítja a konstans alapjel követését állapot-visszacsatolt rendszerekben? ==

[[Fájl:Szabtech DI alapjel miatti korrekció ábra.JPG]]

==9. Miért szükséges állapotmegfigyelő alkalmazása? ==

Az állapot-visszacsatolásban szereplő x állapot általában nem mérhető (az érzékelő szervek csak az y kimenetet mérik), ezért helyettesíteni kell valamilyen x̂ becsléssel. Ha a jelek determinisztikusak, akkor az x̂ -ot meghatározó egységet állapotmegfigyelőnek nevezzük, mely a szakasz ismert u bemenete és mért y kimenete alapján számít becslést x -re.

==10. Mi a kapcsolat a "terhelés" elnevezés és a zavaró jel között? ==

A zavarást a szakasz bemenetére redukáltnak képzeljük (“load change”, terhelésbecslés).

==11. Hogyan küszöbölhető ki a terhelés hatása? ==

==12. Mit értünk diszkrétidejű aktuális megfigyelő alatt és mik az előnyei? ==

Diszkrétidejű rendszereknél célszerű kihasználni, hogy a t = iT pillanatban már rendelkezésre áll y_i, ezért ha ezt a szabályozóban már figyelembe vesszük, akkor egy T ütemnyi holtidőt eliminálni tudunk a szabályozóban.

==13. Miért érdemes integrátort tenni a szabályozási körbe? ==

==14. Hogyan képződik le egy folytonos idejű pólus a diszkrétidejű tartományba? ==

==15. Mit okoznak a megfigyelő sajátértékei a zárt rendszer átviteli függvényében? ==

[[Kategória:Villamosmérnök]]

Szabályozástechnika

2015-11-04T07:54:14Z

Vuchetich Bálint: /* Egyéb hasznos segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Szabályozástechnika
|targykod=VIIIA303
|tanszék=IIT
|szak=villany
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=van
|kiszh=5 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=vszabtech{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA303/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika
}}

A technológiai, élettani, gazdasági és környezeti folyamatok irányítása a mérnöki tevékenységek fontos, széleskörű ismereteket, absztrakciós és alkalmazói képességeket egyaránt igénylő feladatai közé tartozik. A tárgy az irányítástechnika alapjaival, szabályozási rendszerek működési elveivel, analízisével, szintézisével, valamint a számítógépes támogatás nyújtotta eszközök alkalmazástechnikájával ismerteti meg a hallgatókat, miközben alapvető mérnöki szemléletformáló szerepet tölt be. A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek gyakorlati analóg és digitális szabályozási körök vizsgálatára, tervezésére, speciális irányításelméleti kurzusok illetve irányítástechnikai ismeretekre épülő szakirányok (irányító és robot rendszerek, beágyazott rendszerek, járműirányító rendszerek) és tantárgyak felvételére, valamint a [[Labor 1]] és [[Labor 2]] tárgyak kapcsolódó mérési feladatainak elvégzésére.

A tárgy a Matematika A2-A3-ban és a Jelek és rendszerek 2-ben tanult ismeretekre épít - kell a lineáris algebra és a lineáris inhomogén differenciálegyenletek ismerete, valamint a <math>\mathcal{F}</math>, <math>\mathcal{L}</math> és <math> \mathcal{Z} </math> transzformáció készségszintű alkalmazása. Félév során hét számítógéptermi laborgyakorlat van, ahol MATLAB CST segítségével tervezzük meg a különböző szabályzókat.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A 7-7 tantermi és számítógépes gyakorlaton a hiányzások száma nem haladhatja meg külön-külön a 2 alkalmat!
*'''KisZH:''' A felkészültséget a számítógéptermi gyakorlatokon összesen 5 alkalommal kis zárthelyi formájában ellenőrzik. Az aláírás feltétele legalább 3 elégséges osztályzatú kis zárthelyi megírása. A kis zárthelyik nem pótolhatók, a meg nem írt kis zárthelyik az átlagba 0 értékkel számítanak bele.
*'''NagyZH:''' Az aláírás megszerzéséhez egy nagyzárthelyit kell megírni, melyen legalább 40%-ot el kell érni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Viszga:''' A vizsga két részből áll:
*# 10 darab 4-4 pontos rövidebb kérdés, melyek általában a gyakorlatok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki. Legalább 20 pontot el kell érni.
*# 2 darab egyenként 25 pontos MATLAB-os feladat: P, PI, PD, PID szabályozók tervezése, PID szabályozó tervezése maximális beavatkozó jel esetén, 2DOF (két-szabadságfokú) szabályzó tervezése, állapotteres szabályzás folytonos és diszkrét időben. Legalább 20 pontot el kell érni.
*'''Végső jegy:''' A végső jegy három részből tevődik össze. Összesen 110 pont szerezhető, de a ponthatárokat 100 pontos skálán határozták meg - 40, 60, 75, 85.
*#Vizsgán elért pontszám - max 90 pont
*#NagyZH jegy kétszerese - max 10 pont
*#KisZH jegyek átlagának kétszerese - max 10 pont

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

* '''''Lantos Béla: Irányítási rendszerek elmélete és tervezése I - Egyváltozós szabályozások'''''<br/>A tárgyhoz szükséges irodalom, mely teljes mértékben lefedi a tananyagot. A tankönyv eredeti példánya a vizsga Matlabos részén használható.
* A tárgyhoz tartozó aktuális előadásdiák és gyakorlati segédanyagok letölthetőek a [https://www.iit.bme.hu/szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika tanszéki portálról].
* [http://bme.videotorium.hu/hu/search/all?q=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika Előadásvideók] - 2012/2013 őszi féléves, ''Dr. Kiss Bálint'' által tartott előadások videói.

===MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen===

*[[Szabályozástechnika - Matlab alapismeretek|Matlab alapismeretek]] - A legalapvetőbb Matlab kódok részletes ismertetése
*[[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|Szakasz megadása]] - A szakasz megadásának módjai. Érdemes alaposan begyakorolni, mert enélkül megoldhatatlanok a feladatok!
*[[Szabályozástechnika - Soros kompenzátorok tervezése|Soros kompenzátorok tervezése]] - P, PI, PD, PID és PID maximális beavatkozó jellel
*[[Szabályozástechnika - 2DOF szabályzó tervezése|2DOF szabályzó tervezése]] - Részletes magyarázattal
*[[Szabályozástechnika - Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése|Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal
*[[Szabályozástechnika - Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése|Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal

===Egyéb hasznos segédanyagok===
*[https://wiki.sch.bme.hu/Bode-diagram_k%C3%A9zi_rajzol%C3%A1sa Bode diagram how-to]
*[[Media:szabtech_segedlet_bodekezzel.pdf|Bode diagram rajzolása kézzel]]
*[[Media:szabtech_segedlet_attekintes.pdf|Szabályozástechnika "konyhanyelven"]]
*[[Media:szabtech_segedlet_stabilitasvizsgalat.pdf|Stabilitásvizsgálat]] - Pólus-zérus eloszlás alapján, Nyquist illetve Bode kritérium (fázistartalék) alkalmazásával

==Régi előadás és gyakorlati anyagok==

Legfrissebb segédanyagok megtalálhatóak a [http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/ tanszéki oldalon], bejelentkezés után.

===Gyakorlati anyagok - 2007 ősz===

* [[Media:szabtech_gyak_2005.pdf|2005-ös gyakanyag]]
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_1resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 1. rész]]
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_2resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 2. rész]]
*[[Media:szabtech_1hszkgyak_2010.pdf|1. Tantermi gyakorlat dia]]
*[[Media:szabtech_2hszkgyak_2010.pdf|2. Tantermi gyakorlat dia]]
*[[Media:szabtech_3hszkgyak_2010.pdf|3. Tantermi gyakorlat dia]]

===Előadás jegyzet - 2007 ősz===

{| style="border-spacing: 1em;"
| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:szabtech_1előadás_2007ősz.pdf|1. Előadás]]
*[[Media:szabtech_2előadás_2007ősz.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:szabtech_3előadás_2007ősz.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:szabtech_5előadás_2007ősz.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:szabtech_6előadás_2007ősz.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:szabtech_7előadás_2007ősz.pdf|7. Előadás]]
| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:szabtech_8előadás_2007ősz.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:szabtech_9előadás_2007ősz.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:szabtech_11előadás_2007ősz.pdf|11. Előadás]]
*[[Media:szabtech_12előadás_2007ősz.pdf|12. Előadás]]
*[[Media:szabtech_13előadás_2007ősz.pdf|13. Előadás]]
*[[Media:szabtech_14előadás_2007ősz.pdf|14. Előadás]]
|}

==Ellenőrző kérdések kidolgozása==
* [[Media:Szabtech_vill_gyak_osszesellkerdes.pdf‎ |2013 őszi ellenőrző kérdések]] - Ezek csak a gyakanyagok végén lévő kérdések összeollózva. Az alant lévő linkeken elérhetőek a válaszok.
* [[Media:szabtech_1gyak_2012ősz.pdf|1. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_1gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_1gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_2gyak_2012ősz.pdf|2. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:Szabtech gyakorlat2 ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_2gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_3gyak_2012ősz.pdf|3. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_3gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_3gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_4gyak_2012ősz.pdf|4. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_4gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_4gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]], [[Media:szabtech_4gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_5gyak_2012ősz.pdf|5. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések_szerk.pdf|Szerkesztett]], [[Media:szabtech_5gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_6gyak_2012ősz.pdf|6. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_6gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_6gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_7gyak_2012ősz.pdf|7. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_7gyakkidolgozás.pdf|Megoldásai]]

==Nagyzárthelyi és vizsga==

A ZH feladatai általában azon gyakorlati anyagok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki, ameddig eljutott az előadás. A ZH feladatok nagyon hasonlítanak a gyakorlatok ellenőrző kérdéseihez, de néha variálnak rajtuk kicsit, esetleg összemixelnek valamit különböző feladatokból. Mindeképpen célszerű meg is érteni a megoldásokat, különben könnyen bele lehet zavarodni.<br />A vizsga első részére ugyanaz igaz mint a zárthelyire, csak itt már az összes gyakanyagból vannak kérdések. A 7. gyakorlatból általában csak 1 kérdés szokott lenni.<br />A vizsga Matlab-os része általában sablonfeladatokból áll. Aki végigoldja és MEGÉRTI a kidolgozott [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok| Matlab feladatokat]], azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán!

*[[Media:szabtech_ZH_2010ősz.pdf|2010/11 őszi ZH]]
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2007dec.pdf|2007/08 őszi MINTA vizsga]] és a hozzá tartozó nemhivatalos [[Media:szabtech_konzi_2008január.pdf|megoldások]]
*[[Media:szabtech_vizsga_2011majus.pdf|2010/11 tavaszi vizsga]] - Keresztféléves vizsga, melyet nem az IIT tartott!
*[[Media:szabtech_vizsga_2012januar_gepelt.pdf|2011/12 őszi vizsga]]
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2012dec.pdf|2012/13 őszi MINTA vizsga]]
*[[Media:szabtech_vizsga_20141222.pdf|2014/15 őszi 2. vizsga]]

==Tippek==

*A tárgy elég nehéz is lehet, azonban ha folyamatosan készülsz, nem okozhat nagy gondot. Az évközi kiszárthelyikre mindig érdemes alaposan felkészülni, mert egyrészt extra pontokat lehet vinni belőlük a vizsgára, másrészt a ZH illetve a vizsgabeugró kérdései is ezek közül kerülnek ki, így ha már itt megtanulod őket, akkor kevesebb gondod lesz a ZH és a vizsga előtt.
*A vizsgára mindenképpen érdemes áttanulmányozni a [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen|Matlab segédanyagok]] részt, mivel a vizsgán eléggé sablonfeladatok vannak - Soros kompenzátorok, 2DOF, FI és DI állapotteres szabályzó. Aki a fenti példákat érti és meg tudja oldani, azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán.
*A vizsgára feltétlenül szükséges alaposan begyakorolni a [[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|szakasz megadása]] című lapon leírtakat, ugyanis a vizsgán szinte minden feladat úgy kezdődik, hogy be kell vinni a Matlab-ba a megadott szakaszt. Azonban ha már itt elrontjátok, akkor az egész feladatban mindenhol rossz numerikus eredmények jönnek ki, ami pedig sajnos azt eredményezi, hogy kinullázzák a teljes 25 pontos feladatot! Tehát érdemes alaposan megtanulni!
*A vizsgán mindent részletesen le kell írni a papírra. A javítók a Matlab-ot csak egy "professzionális számológépnek" tekintik, ezt jó észben tartani. Ha valamit Matlab segítségével számolsz, akkor le kell írni, hogy pontosan milyen kódot írtál be a Matlab-ba és a Matlab erre milyen numerikus végeredményt adott. Minden részeredményt le kell írni, mert ha valahol hiányzik a numerikus eredmény, akkor arra a feladatra nem adnak pontot.
*A 7. gyakorlat ellenőrző kérdései közül általában csak 1 (nagyon max 2) kérdés szokott lenni a vizsgabeugróban, így ha időszűkében vagy, ezt célszerű a végére hagyni.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Szabályozástechnika

2015-11-04T07:52:32Z

Vuchetich Bálint: /* Egyéb hasznos segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Szabályozástechnika
|targykod=VIIIA303
|tanszék=IIT
|szak=villany
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=van
|kiszh=5 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=vszabtech{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA303/
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika
}}

A technológiai, élettani, gazdasági és környezeti folyamatok irányítása a mérnöki tevékenységek fontos, széleskörű ismereteket, absztrakciós és alkalmazói képességeket egyaránt igénylő feladatai közé tartozik. A tárgy az irányítástechnika alapjaival, szabályozási rendszerek működési elveivel, analízisével, szintézisével, valamint a számítógépes támogatás nyújtotta eszközök alkalmazástechnikájával ismerteti meg a hallgatókat, miközben alapvető mérnöki szemléletformáló szerepet tölt be. A tárgy követelményeit sikeresen teljesítő hallgatók felkészültek gyakorlati analóg és digitális szabályozási körök vizsgálatára, tervezésére, speciális irányításelméleti kurzusok illetve irányítástechnikai ismeretekre épülő szakirányok (irányító és robot rendszerek, beágyazott rendszerek, járműirányító rendszerek) és tantárgyak felvételére, valamint a [[Labor 1]] és [[Labor 2]] tárgyak kapcsolódó mérési feladatainak elvégzésére.

A tárgy a Matematika A2-A3-ban és a Jelek és rendszerek 2-ben tanult ismeretekre épít - kell a lineáris algebra és a lineáris inhomogén differenciálegyenletek ismerete, valamint a <math>\mathcal{F}</math>, <math>\mathcal{L}</math> és <math> \mathcal{Z} </math> transzformáció készségszintű alkalmazása. Félév során hét számítógéptermi laborgyakorlat van, ahol MATLAB CST segítségével tervezzük meg a különböző szabályzókat.

==Követelmények==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Jelek és rendszerek 2]] című tárgyból az aláírás megszerzése.
*'''Jelenlét:''' A 7-7 tantermi és számítógépes gyakorlaton a hiányzások száma nem haladhatja meg külön-külön a 2 alkalmat!
*'''KisZH:''' A felkészültséget a számítógéptermi gyakorlatokon összesen 5 alkalommal kis zárthelyi formájában ellenőrzik. Az aláírás feltétele legalább 3 elégséges osztályzatú kis zárthelyi megírása. A kis zárthelyik nem pótolhatók, a meg nem írt kis zárthelyik az átlagba 0 értékkel számítanak bele.
*'''NagyZH:''' Az aláírás megszerzéséhez egy nagyzárthelyit kell megírni, melyen legalább 40%-ot el kell érni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Viszga:''' A vizsga két részből áll:
*# 10 darab 4-4 pontos rövidebb kérdés, melyek általában a gyakorlatok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki. Legalább 20 pontot el kell érni.
*# 2 darab egyenként 25 pontos MATLAB-os feladat: P, PI, PD, PID szabályozók tervezése, PID szabályozó tervezése maximális beavatkozó jel esetén, 2DOF (két-szabadságfokú) szabályzó tervezése, állapotteres szabályzás folytonos és diszkrét időben. Legalább 20 pontot el kell érni.
*'''Végső jegy:''' A végső jegy három részből tevődik össze. Összesen 110 pont szerezhető, de a ponthatárokat 100 pontos skálán határozták meg - 40, 60, 75, 85.
*#Vizsgán elért pontszám - max 90 pont
*#NagyZH jegy kétszerese - max 10 pont
*#KisZH jegyek átlagának kétszerese - max 10 pont

==Segédanyagok==

===Hivatalos segédanyagok===

* '''''Lantos Béla: Irányítási rendszerek elmélete és tervezése I - Egyváltozós szabályozások'''''<br/>A tárgyhoz szükséges irodalom, mely teljes mértékben lefedi a tananyagot. A tankönyv eredeti példánya a vizsga Matlabos részén használható.
* A tárgyhoz tartozó aktuális előadásdiák és gyakorlati segédanyagok letölthetőek a [https://www.iit.bme.hu/szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika tanszéki portálról].
* [http://bme.videotorium.hu/hu/search/all?q=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika Előadásvideók] - 2012/2013 őszi féléves, ''Dr. Kiss Bálint'' által tartott előadások videói.

===MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen===

*[[Szabályozástechnika - Matlab alapismeretek|Matlab alapismeretek]] - A legalapvetőbb Matlab kódok részletes ismertetése
*[[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|Szakasz megadása]] - A szakasz megadásának módjai. Érdemes alaposan begyakorolni, mert enélkül megoldhatatlanok a feladatok!
*[[Szabályozástechnika - Soros kompenzátorok tervezése|Soros kompenzátorok tervezése]] - P, PI, PD, PID és PID maximális beavatkozó jellel
*[[Szabályozástechnika - 2DOF szabályzó tervezése|2DOF szabályzó tervezése]] - Részletes magyarázattal
*[[Szabályozástechnika - Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése|Folytonosidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal
*[[Szabályozástechnika - Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése|Diszkrétidejű állapotteres szabályozók tervezése]] - Simulink modellekkel és részletes magyarázattal

===Egyéb hasznos segédanyagok===
*[[https://wiki.sch.bme.hu/Bode-diagram_k%C3%A9zi_rajzol%C3%A1sa|Bode diagram how-to]]
*[[Media:szabtech_segedlet_bodekezzel.pdf|Bode diagram rajzolása kézzel]]
*[[Media:szabtech_segedlet_attekintes.pdf|Szabályozástechnika "konyhanyelven"]]
*[[Media:szabtech_segedlet_stabilitasvizsgalat.pdf|Stabilitásvizsgálat]] - Pólus-zérus eloszlás alapján, Nyquist illetve Bode kritérium (fázistartalék) alkalmazásával

==Régi előadás és gyakorlati anyagok==

Legfrissebb segédanyagok megtalálhatóak a [http://sirkan.iit.bme.hu/dokeos/ tanszéki oldalon], bejelentkezés után.

===Gyakorlati anyagok - 2007 ősz===

* [[Media:szabtech_gyak_2005.pdf|2005-ös gyakanyag]]
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_1resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 1. rész]]
*[[Media:szabtech_konzi_2007ősz_2resz.pdf|Tantermi gyakorlat jegyzet 2. rész]]
*[[Media:szabtech_1hszkgyak_2010.pdf|1. Tantermi gyakorlat dia]]
*[[Media:szabtech_2hszkgyak_2010.pdf|2. Tantermi gyakorlat dia]]
*[[Media:szabtech_3hszkgyak_2010.pdf|3. Tantermi gyakorlat dia]]

===Előadás jegyzet - 2007 ősz===

{| style="border-spacing: 1em;"
| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:szabtech_1előadás_2007ősz.pdf|1. Előadás]]
*[[Media:szabtech_2előadás_2007ősz.pdf|2. Előadás]]
*[[Media:szabtech_3előadás_2007ősz.pdf|3. Előadás]]
*[[Media:szabtech_5előadás_2007ősz.pdf|5. Előadás]]
*[[Media:szabtech_6előadás_2007ősz.pdf|6. Előadás]]
*[[Media:szabtech_7előadás_2007ősz.pdf|7. Előadás]]
| style="vertical-align: top;" |
*[[Media:szabtech_8előadás_2007ősz.pdf|8. Előadás]]
*[[Media:szabtech_9előadás_2007ősz.pdf|9. Előadás]]
*[[Media:szabtech_11előadás_2007ősz.pdf|11. Előadás]]
*[[Media:szabtech_12előadás_2007ősz.pdf|12. Előadás]]
*[[Media:szabtech_13előadás_2007ősz.pdf|13. Előadás]]
*[[Media:szabtech_14előadás_2007ősz.pdf|14. Előadás]]
|}

==Ellenőrző kérdések kidolgozása==
* [[Media:Szabtech_vill_gyak_osszesellkerdes.pdf‎ |2013 őszi ellenőrző kérdések]] - Ezek csak a gyakanyagok végén lévő kérdések összeollózva. Az alant lévő linkeken elérhetőek a válaszok.
* [[Media:szabtech_1gyak_2012ősz.pdf|1. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_1gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_1gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_2gyak_2012ősz.pdf|2. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:Szabtech gyakorlat2 ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_2gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_3gyak_2012ősz.pdf|3. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_3gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_3gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_4gyak_2012ősz.pdf|4. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_4gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_4gyak_masik.pdf|Másik kidolgozás]], [[Media:szabtech_4gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_5gyak_2012ősz.pdf|5. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_5gyak_ellkérdések_szerk.pdf|Szerkesztett]], [[Media:szabtech_5gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_6gyak_2012ősz.pdf|6. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_6gyak_ellkérdések.PDF|Megoldásai]], [[Media:szabtech_6gyak_regebbi.pdf|Régebbi kidolgozás]]
* [[Media:szabtech_7gyak_2012ősz.pdf|7. Gyakorlat]] - Hozzá tartozó ellenőrző kérdések [[Media:szabtech_7gyakkidolgozás.pdf|Megoldásai]]

==Nagyzárthelyi és vizsga==

A ZH feladatai általában azon gyakorlati anyagok ellenőrző kérdései közül kerülnek ki, ameddig eljutott az előadás. A ZH feladatok nagyon hasonlítanak a gyakorlatok ellenőrző kérdéseihez, de néha variálnak rajtuk kicsit, esetleg összemixelnek valamit különböző feladatokból. Mindeképpen célszerű meg is érteni a megoldásokat, különben könnyen bele lehet zavarodni.<br />A vizsga első részére ugyanaz igaz mint a zárthelyire, csak itt már az összes gyakanyagból vannak kérdések. A 7. gyakorlatból általában csak 1 kérdés szokott lenni.<br />A vizsga Matlab-os része általában sablonfeladatokból áll. Aki végigoldja és MEGÉRTI a kidolgozott [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok| Matlab feladatokat]], azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán!

*[[Media:szabtech_ZH_2010ősz.pdf|2010/11 őszi ZH]]
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2007dec.pdf|2007/08 őszi MINTA vizsga]] és a hozzá tartozó nemhivatalos [[Media:szabtech_konzi_2008január.pdf|megoldások]]
*[[Media:szabtech_vizsga_2011majus.pdf|2010/11 tavaszi vizsga]] - Keresztféléves vizsga, melyet nem az IIT tartott!
*[[Media:szabtech_vizsga_2012januar_gepelt.pdf|2011/12 őszi vizsga]]
*[[Media:szabtech_mintavizsga_2012dec.pdf|2012/13 őszi MINTA vizsga]]
*[[Media:szabtech_vizsga_20141222.pdf|2014/15 őszi 2. vizsga]]

==Tippek==

*A tárgy elég nehéz is lehet, azonban ha folyamatosan készülsz, nem okozhat nagy gondot. Az évközi kiszárthelyikre mindig érdemes alaposan felkészülni, mert egyrészt extra pontokat lehet vinni belőlük a vizsgára, másrészt a ZH illetve a vizsgabeugró kérdései is ezek közül kerülnek ki, így ha már itt megtanulod őket, akkor kevesebb gondod lesz a ZH és a vizsga előtt.
*A vizsgára mindenképpen érdemes áttanulmányozni a [[Szabályozástechnika#MATLAB segédanyagok - Vizsgához nélkülözhetetlen|Matlab segédanyagok]] részt, mivel a vizsgán eléggé sablonfeladatok vannak - Soros kompenzátorok, 2DOF, FI és DI állapotteres szabályzó. Aki a fenti példákat érti és meg tudja oldani, azt nem érheti nagy meglepetés a vizsgán.
*A vizsgára feltétlenül szükséges alaposan begyakorolni a [[Szabályozástechnika - Szakasz megadása|szakasz megadása]] című lapon leírtakat, ugyanis a vizsgán szinte minden feladat úgy kezdődik, hogy be kell vinni a Matlab-ba a megadott szakaszt. Azonban ha már itt elrontjátok, akkor az egész feladatban mindenhol rossz numerikus eredmények jönnek ki, ami pedig sajnos azt eredményezi, hogy kinullázzák a teljes 25 pontos feladatot! Tehát érdemes alaposan megtanulni!
*A vizsgán mindent részletesen le kell írni a papírra. A javítók a Matlab-ot csak egy "professzionális számológépnek" tekintik, ezt jó észben tartani. Ha valamit Matlab segítségével számolsz, akkor le kell írni, hogy pontosan milyen kódot írtál be a Matlab-ba és a Matlab erre milyen numerikus végeredményt adott. Minden részeredményt le kell írni, mert ha valahol hiányzik a numerikus eredmény, akkor arra a feladatra nem adnak pontot.
*A 7. gyakorlat ellenőrző kérdései közül általában csak 1 (nagyon max 2) kérdés szokott lenni a vizsgabeugróban, így ha időszűkében vagy, ezt célszerű a végére hagyni.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Elektronika 1

2014-12-14T16:55:02Z

Vuchetich Bálint: /* Nagyzárthelyi */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|targykod=VIHIA205
|szak=villany
|kredit=6
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm
}}

A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.

A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]

|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

|}

==Tippek==

*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Elektronika 1

2014-12-14T16:54:43Z

Vuchetich Bálint: /* Nagyzárthelyi */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|targykod=VIHIA205
|szak=villany
|kredit=6
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm
}}

A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.

A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

A fentiek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]

|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

|}

==Tippek==

*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Elektronika 1

2014-12-14T16:51:14Z

Vuchetich Bálint: /* Pót ZH */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|targykod=VIHIA205
|szak=villany
|kredit=6
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm
}}

A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.

A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]

|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

|}

==Tippek==

*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Elektro1 PZH 20141107 m.pdf

2014-12-14T16:49:12Z

Vuchetich Bálint: Villanyos Elektro 1 pzh 2014 őszén (kereszten).

Villanyos Elektro 1 pzh 2014 őszén (kereszten).

Elektronika 1

2014-12-14T16:48:11Z

Vuchetich Bálint: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|targykod=VIHIA205
|szak=villany
|kredit=6
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm
}}

A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.

A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]

|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

|}

==Tippek==

*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Elektronika 1

2014-12-14T16:47:46Z

Vuchetich Bálint: /* Rendes ZH */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika 1
|targykod=VIHIA205
|szak=villany
|kredit=6
|felev=4
|kereszt=van
|tanszék=HIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm
}}

A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.

A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A tárgy felvételének nincs előkövetelménye, azonban ajánlott a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése.
*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.
*Kisjelű analízis.

{| style="border-spacing: 1em; width: 80%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]

|}

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

{| style="border-spacing: 1em; width: 45%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2007/08:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/09:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]
*2009/10 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/10:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2010/11:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/12:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/13 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/13:
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

*2013/14 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]

*2013/14:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]

|}

==Tippek==

*A tárgy alapjában véve egyáltalán nem nehéz. Néhány típuspélda alapos begyakorlásával és az elmélet megtanulásával elég könnyen teljesíthető a tárgy. Akinek azonban a jelek és rendszerek 1 tárggyal komolyabb gondjai voltak és nem képes magabiztosan használni az ott tanult alapeszközöket, annak viszont alaposan meggyűlhet a baja a tárggyal.
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. Az előadások látogatása szintén ajánlott, ugyanis ''Dr. Pap László'' nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Elektro1 ZH 20141028 m.pdf

2014-12-14T16:46:26Z

Vuchetich Bálint: Villanyos Elektro 1 rendes ZH 2014 őszén (kereszt).

Villanyos Elektro 1 rendes ZH 2014 őszén (kereszt).