https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Vesztergombi+Andr%C3%A1s VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu] 2026-04-18T00:19:25Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Info_zv_2024jan_mo.pdf&diff=205169 Fájl:Info zv 2024jan mo.pdf 2024-03-07T14:19:21Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div></div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&diff=205168 Mérnök informatikus BSc záróvizsga 2024-03-07T14:18:57Z <p>Vesztergombi András: /* Korábbi feladatsorok */ 2024. január megoldás</p> <hr /> <div>==Tematika==<br /> A hivatalos tematika, és a felkészüléshez ajánlott irodalom elérhető a [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterk%C3%A9pz%C3%A9s/jelentkez%C3%A9s/354.html kari weboldalon].<br /> <br /> A tematikában szereplő fogalmak a konkrét oldalakra linkelve ki vannak gyűjtve az [https://git.sch.bme.hu/mvarga/info-msc-felveteli-tetelek SCH Git-en](SCHacc belépés szükséges).<br /> <br /> ==Tanácsok==<br /> * [[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]] (villamosmérnököknek készült, de informatikusoknak is 100%-ban használható)<br /> * [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterk%C3%A9pz%C3%A9s/jelentkez%C3%A9s/354.html Mesterképzésre ajánlott fekészülési anyagok]<br /> ** Tanenbaum: Számítógép hálózatok<br /> ** [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kóczy-Kondorosi: Operációs Rendszerek Mérnöki Megközelítésben]<br /> ** [https://edu.interkonyv.hu/edu-read/algoritmusok/169499/ Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok]<br /> ** [https://edu.interkonyv.hu/edu-read/recski-andras-a-szamitastudomany-alapjai/161169/ Katona Gyula Y., Recski András, Szabó Csaba: A számítástudomány alapjai]<br /> ** Sommerville, I. . Szoftver rendszerek fejlesztése<br /> ** [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/objektum-orientalt/adatok.html Kondorosi, László, Szirmay-Kalos: Objektum orientált szoftverfejlesztés]<br /> ** Erich Gamma, Ralph Johnson, Richard Helm, John Vlissides: Programtervezési minták<br /> ** Imre Gábor (szerk.): Szoftverfejlesztés Java EE platformon<br /> ** [https://db.bme.hu/~gajdos/Adatbazisok2019.pdf Gajdos: Adatbázisok]<br /> <br /> &lt;small&gt;''(A nem linkelt könyvek nagyrészt kikölcsönözhetőek meg nem nevezett oldalakról)''&lt;/small&gt;<br /> <br /> ==Korábbi feladatsorok==<br /> &lt;small&gt;''A feladatsorokból az üres oldalakat eltávolítottuk.''&lt;/small&gt;<br /> *[[Media:info_zv_2008jun.pdf | 2008 június]] - [[Media:info_zv_2008jun_mo.pdf | Megoldások]] <br /> *[[Media:info_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:info_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]] <br /> *[[Media:info_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:info_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]] <br /> *[[Media:info_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Infó MSc felvételi 2010. január 4. | Nemhivatalos megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:info_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:info_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:info_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:info_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:info_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:info_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:info_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:Info_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:info_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2014maj.pdf | 2014 május]] - [[Media:info_zv_2014maj_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:info_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:info_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:Info_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:info_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:Info_zv_2016jun.pdf | 2016 június]] - [[Media:info_zv_2016jun_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:Info_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:info_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:Info_zv_2017jun.pdf | 2017 június]] - [[Media:info_zv_2017jun_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:Info_zv_2018jan.pdf | 2018 január]] - [[Media:info_zv_2018jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:Info_zv_2018jun-info.pdf | 2018 június]] - [[Media:info_zv_2018jun_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2019jan.pdf | 2019 január]] - [[Media:info_zv_2019jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2019jun.pdf | 2019 június]] - [[Media:info_zv_2019jun_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[[Media:info_zv_2020jan.pdf | 2020 január]] - [[Media:info_zv_2020jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> * [[Media:2021.01.04. BSc záróvizsga teszt.pdf | 2021 január]] - [[Media:2021.01.04. BSc záróvizsga megoldás.pdf | Megoldások]]<br /> * 2022 január - [[Media:info_zv_2022jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> * [[Media:Info_zv_2022jun.pdf | 2022 június]] - [[Media:Info_zv_2022jun_mo.pdf | Megoldások]]<br /> * 2023 január - [[Media:Info_zv_2023jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> * 2023 június - [[Media:info_zv_2023jun_mo.PDF | Megoldások]]<br /> * 2024. január - [[Media:Info_zv_2024jan_mo.pdf | Megoldások]]<br /> *[https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/360.html Feladatsorok kari oldala]<br /> *[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/mernokinformatikus-szak/ Feladatsorok a Hallgatói Képviselet oldalán]<br /> <br /> ===Hibák===<br /> <br /> A hibák listája nem hivatalos.<br /> <br /> * 2011 jan. adatb 1.: 300 000 + 50 000 + 834 = 350 834 blokk -&gt; hiányzik egy tizedesvessző a megoldásban<br /> * 2011 jan. hálók 7.: 210, 12 byte -&gt; hibás a feladat, mert a szövegében annak kellene állnia, hogy “B válaszként küldött 4 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 222,222,222,222”, ekkora kapnánk az alábbi megoldást, mivel ezzel azt jelzi, hogy 221-ig minden rendben megjött, de utána elveszett a szegmens, ezért küldi A újra, a 222-es sorszámú szegmenst.<br /> * 2011 máj. algel 3.: zárójel után (18 alatt 5) + (18 alatt 6) * (2 alatt 1)<br /> * 2011 máj. algel 4.: 3. sor 025439, 4. sor 025339, 5. sor 025338<br /> * 2013 máj. hálók 5.: a, c, d<br /> * 2017 jún. sznikák 5.: d<br /> * 2019 jún. sznikák 10.: e<br /> <br /> ==Kvízek==<br /> Az alábbi kvízek kizárólag korábbi záróvizsga feladatokat és mintafeladatokat tartalmaznak, megjelölve a forrást.<br /> * [[Záróvizsga kvíz - Algoritmusok|Algoritmusok]]<br /> * [[Záróvizsga kvíz - Szofttech|Szoftvertechnológia]]<br /> * [[Záróvizsga kvíz - Sznikák|Szoftvertechnikák]]<br /> * [[Záróvizsga_kvíz_-_Adatbázis|Adatbázisok]]<br /> <br /> ==Más szakok felvételi vizsgái==<br /> *[[Villamosmérnök BSc záróvizsga | Villamosmérnök]]<br /> *[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]<br /> *[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]<br /> <br /> ==További információk==<br /> *[https://www.vik.bme.hu/document/4523/original/bsc-zv-msc-felv-210323.pdf Közös BSc záróvizsga-MSc felvételi szabályzat]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverarchitekt%C3%BAr%C3%A1k&diff=204811 Szoftverarchitektúrák 2023-11-14T00:29:34Z <p>Vesztergombi András: /* Első Kis ZH-k */ 2023-as KZH</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Szoftverarchitektúrák<br /> | tárgykód = VIAUMA06<br /> | szak = info MSc<br /> | kredit = 4<br /> | félév = őszi<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AAIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = 2 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 nagy beadandó<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = infomsc{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUMA06/<br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUMA06<br /> }}<br /> {{noautonum}}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===KisZH===<br /> 2 kisZH van a félév során, az első kb a tervezési minták végéig. Elég az egyiket teljesíteni (= legalább 1 pontot elérni a 10-ből!), a jobbikat veszik figyelembe.<br /> ===ZH===<br /> Félév végén, összesen 40 pont, 20 pontot kell elérni. Kétszer pótolható.<br /> Az utóbbi évek alapján a leggyakrabban előforduló témák (ezekkel kezdd a tanulást): Active Object, Acceptor-Connector, Zachman framework, Reactor, Leader-Follower, Component Configurator<br /> <br /> ===Házi feladat===<br /> Párban kell készíteni egy nagyobb lélegzetvételű házit, témákat az oktatók találnak ki, amire szeptember vége környékén kell jelentkezni az aut portálon az Eredményeim fülnél. Gyorsnak kell lenni a jelentkezés megnyitása után, hamar elkapkodják az izgalmas feladatokat!<br /> <br /> Online jelentkezés után kapcsolatba KELL lépni a témát kiíró oktatóval, és egy személyes találkozó keretében megbeszélni a megvalósítás néhány követelményét, ajánlott ezt még a specifikáció megírása előtt megejteni.<br /> <br /> Félév végén, 12. hét környékén az okatónak be is kell mutatni a házit, szintén egy személyes találkozón.<br /> <br /> A félév végén ezen kívül prezentálni is kell az elkészített alkalmazást, önlab bemutatáshoz hasonlóan, néhány oktató és a többi, ugyanarra az időpontra jelentkezett hallgató előtt. Időpontra ugyanúgy a portálon lehet jelentkezni (csak a pár egyik tagjának kell). Ketten kell előadni a prezentációt, fontos, hogy mindkét tag beszéljen, hogy külön tudják pontozni az előadásmódot. Összesen kb 8 percet kell beszélni, utána néhány kérdésre válaszolni.<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> * Top Ten Software Architecture Mistakes: [http://www.developerfusion.com/article/84904/avoiding-the-icebergs/ link]<br /> * Top Ten Software Architecture Mistakes II.: [http://www.developerfusion.com/article/84906/avoiding-the-icebergs-top-ten-software-architecture-mistakes-8211-part-2/ link]<br /> * SaaS előadáson mutatott illusztráció: [http://www.silverlighthack.com/post/2011/02/27/IaaS-PaaS-and-SaaS-Terms-Explained-and-Defined.aspx link]<br /> <br /> ==Jegyzet==<br /> * [[Szoftverarchitektúrák - Jegyzet | Jegyzet]]<br /> * [[Media:SZOFTARCH_kivonat_v11.pdf | Bővebb jegyzet (PDF)]]<br /> * [[Media:szoftarch_web_architekturak_2014.pdf | Web architektúrák diasor]]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1HN-xGme36Yrob9v-oQtsP1FSbu3HZgertQQTq8_8xnE/edit?usp=sharing Csillagtár]<br /> * [[Media:csillag_jegyzet.pdf| Csillagtár jegyzet 2018]]<br /> <br /> ==Kis ZH-k==<br /> ===Első Kis ZH-k===<br /> <br /> ====1. Kis ZH, 2023 ősz====<br /> * Mutassa be a Component Configurator tervezési mintát!<br /> * Ismertessen legalább 6 tipikus architektúra hibát, ebből 3-at kifejtve!<br /> <br /> ====1. Kis ZH, 2021 ősz====<br /> * '''A csoport:''' Active Object tervezési minta kifejtve<br /> * '''B csoport:''' Reactor tervezési minta kifejtve<br /> <br /> ====1. Kis ZH, 2018 ősz====<br /> * 3 tervezési hiba kifejtve<br /> * Acceptor-Connector<br /> <br /> ====1. Kis ZH, 2017 ősz====<br /> * 3 tervezési hiba kifejtve<br /> * Active Object<br /> <br /> ====1. Kis ZH, 2016 ősz====<br /> * Ismertessen legalább 6 tipikus architektúra hibát kifejtéssel együtt! (3p)<br /> * Mutassa be a Reactor tervezési mintát! (7p)<br /> <br /> ====1. Kis ZH, 2015 ősz====<br /> * Ismertesse a tipikus architektúra hibákat, kifejtéssel együtt! (3p)<br /> * Mutassa be a Component Configurator tervezési mintát! (7p)<br /> <br /> ====1. Kis ZH, 2014 ősz====<br /> * Röviden foglalja össze, a Filters &amp; Pipelines architektúra típus lényegét!<br /> * Mutassa be a Reactor tervezési mintát!<br /> <br /> ====1. Kis ZH, 2010 ősz====<br /> * Röviden foglalja össze, hogy milyen architektúrák léteznek, említsen meg 3-at! (3p)<br /> * Mutassa be az Active Object tervezési mintát! (7p)<br /> <br /> ===Második Kis ZH-k===<br /> <br /> ====2. Kis ZH, 2019 ősz====<br /> * Hogyan hozhatunk létre HTML kódrészletet React-tal? Mi a Virtual DOM?<br /> <br /> ====2. Kis ZH, 2017 ősz====<br /> * Zachman framework strukturája, szabályai<br /> <br /> ====2. Kis ZH, 2015 ősz====<br /> * Melyek a felhasználói dokumentáció legfontosabb követelményei? (5p)<br /> * Írja le a kapacitás tervezés lépéseit és fejtsen ki a közülül kettőt! (5p)<br /> <br /> ====2. Kis ZH, 2010 ősz====<br /> * Csoportosítsa a P2P hálózatokat legalább 2 csoportosítás szerint! Fejtse ki a csoportosítás szempontjait. (6p)<br /> * Mi a kapcsolat a felsorolt elemek között? Hol használjuk? 1-1 mondatban jellemezze az alábbiakat felhasználás szempontból: Platform szoftver, IaaS, SaaS, PaaS! (4p)<br /> <br /> ==ZH-k==<br /> ===2021. ősz zh===<br /> # Soroljon fel 6 architektúra hibát! (3-t kifejtve)<br /> # Interceptor<br /> # Acceptor-Connector<br /> # Rétegelt architektúra (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)<br /> # Active Object<br /> # IT rendszerek mérőszámai, ezek hogyan függnek a terheléstől + ábra<br /> <br /> ===2019. ősz zh===<br /> # Reactor<br /> # Acceptor-Connector<br /> # Rétegelt architektúra (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)<br /> # Zachman framework (főbb tulajdonságok és táblázat)<br /> # MVVM architektúra bemutatása<br /> # Uni-directional data flow és Redux<br /> <br /> ===2018. ősz pzh===<br /> # Soroljon fel 5 közös architektúrális stílust, 2-t részletesen<br /> # Component Configurator<br /> # Acceptor-Connector<br /> # Active Object<br /> # TOGAF főbb elemeinek és lépéseinek bemutatása<br /> # DI elve, megvalósításához minták<br /> <br /> ===2018. ősz zh===<br /> # Reaktor<br /> # Active Object<br /> # Leader-Follower<br /> # többrétegű architektúra<br /> # MVVM<br /> # JSX<br /> # Zachman framework<br /> <br /> ===2017. ősz pzh===<br /> # Reactor<br /> # Active Object<br /> # TOGAF (The Open Group Architecture Forum) főbb elemeinek és lépéseinek bemutatása<br /> # IT mérőszámok, ábra, magyarázat<br /> # Mutassa be az MVVM architektúrát!<br /> # Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)<br /> <br /> ===2017. ősz zh===<br /> # Soroljon fel 6 architektúra hibát! (3-t kifejtve)<br /> # Acceptor-Connector <br /> # Interceptor<br /> # Leader-Followers<br /> # Zachman Framework főbb elemei (táblázat) <br /> # Mi az a DI (Dependency Injection)? Milyen tervezési mintákkal lehet megvalósítani? (6p)<br /> <br /> ===2016. ősz zh===<br /> # Component Configurator (7p)<br /> # Acceptor-Connector (7p)<br /> # Active Object (7p)<br /> # Zachman Framework főbb elemei (táblázat) (9p)<br /> # IT mérőszámok, terheléstől való függésük, ábra, magyarázat (6p)<br /> # Self-managing rendszerek 4 autonómia attributuma (4p)<br /> <br /> ===2015. ősz pzh===<br /> # Extension Interface (7p)<br /> # Acceptor-Connector (7p)<br /> # Leader-Followers (7p)<br /> # TOGAF (The Open Group Architecture Forum) főbb elemeinek és lépéseinek bemutatása (10p)<br /> # IT mérőszámok, ábra, magyarázat (3p)<br /> # Mi az a DI (Dependency Injection)? Milyen tervezési mintákkal lehet megvalósítani? (6p)<br /> <br /> ===2014. ősz ppzh===<br /> # Acceptor-Connector<br /> # Leader-Followers<br /> # Interceptor<br /> # Filters &amp; Pipelines<br /> # Mutassa be az MVVM architektúrát!<br /> # Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)<br /> <br /> ===2014. ősz pzh===<br /> # Component Configurator<br /> # Leader-Followers<br /> # Rétegelt arch (előnyök, mikor érdemes alkalmazni, mikor nem?)<br /> # Soroljon fel 6 architektúra hibát!<br /> # Mutassa be az MVVM architektúrát!<br /> # Aspektus-orientált programozás<br /> <br /> ===2014. ősz zh===<br /> # Interceptor<br /> # Acceptor-Connector<br /> # Active Object<br /> # Soroljon fel 6 architektúra hibát!<br /> # Mutassa be az MVVM architektúrát!<br /> # Milyen problémát old meg a Dependency Injection és hogyan oldja meg?<br /> <br /> ===2013. ősz zh===<br /> # Interceptor<br /> # Acceptor-Connector<br /> # Active Object<br /> # Architect súlyos hibái közül 6<br /> # Rétegelt architektúra előnyei. Mikor érdemes ilyet használni?<br /> # a) SaaS, PaaS, IaaS. b) számítási felhők 5 jellemzője<br /> <br /> ===2011. ősz zh===<br /> # Reactor minta (7p)<br /> # Acceptor-Connector minta (7p)<br /> # Active Object minta (7p)<br /> # Hogyan osztasz meg valaimt torrenten? Mi a tracker, torrent fájl, darab (piece)? (7p)<br /> # Milyen mérőszámai vannak a teljesítménynek, részletezze. (6p)<br /> # Mire jók a réteges architektúrák, mikor használjuk, mikor nem? (6p)<br /> <br /> ===2010. ősz zh===<br /> # Ismertesse a Komponens Konfigurátor tervezési mintát! (6p)<br /> # Ismertesse az Acceptor - Connector tervezési mintát! (6p)<br /> # Milyen módosításokat kell végezni egy hagyományos egyprocesszoros környezetben működő 32 bites Linux alá fejlesztett alkalmazáson, hogy szimmetrikus multiprocesszoros rendszerekben is működőképes legyen? Hogyan befolyásolja a fent végzett portolás az alkalmazás teljesítményét? (5p)<br /> # Mi az MPI kommunikátor és miért érdemes alkalmazni? Mik az MPI kommunikációs primitívjei? (6p)<br /> # A sorbanállási modell esetén milyen erőforrásokat különböztetünk meg és hogyan alakul a kiszolgálási idejük a várakozási sor függvényében? (6p)<br /> # Mikor érdemes és mikor nem érdemes háromrétegű architektúrát használni? Melyek a háromrétegű architektúra előnyei és hátrányai? (6p)<br /> # Soroljon fel SaaS 5 előnyét és 5 hátrányát! (5p)<br /> <br /> ===2010. ősz pótzh===<br /> # Ismertesse az Interceptor tervezési mintát! (7p)<br /> # Ismertesse a Reaktor tervezési mintát! (7p)<br /> # Mi a különbség a cache koherens és a nem cache koherens NUMA architektúra között? Melyik skálázhatóbb, mi a kiterjesztett skálázhatóság ára? (7p)<br /> # Mi a válaszidő? Hogyan lehet csökkenteni a válaszidőt? (7p)<br /> # Mikor érdemes rétegzett architektúrát használni? Melyek a rétegzett architektúra előnyei és hátrányai? (7p)<br /> # Mikor érdemes SaaS megközelítést alkalmazni? (5p)<br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> Interjú Dr. Charaf Hassannal az Impulzus [https://issuu.com/impulzus/docs/impulzus_41_05_issuu/8 41. évfolyamának 5. számában, a 8. oldaltól] kezdve.<br /> <br /> {{Lábléc - Mérnök informatikus mesterszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_kvantum-informatik%C3%A1ba_%C3%A9s_kommunik%C3%A1ci%C3%B3ba&diff=204679 Bevezetés a kvantum-informatikába és kommunikációba 2023-10-16T07:41:10Z <p>Vesztergombi András: /* kisZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Bevezetés a kvantum-&lt;br/&gt;informatikába és kommunikációba<br /> | tárgykód = VIHIAV06<br /> | régitárgykód =<br /> | szak = villany és infó<br /> | kredit = 2<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = HIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = 2 db<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista =<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIAV06<br /> | tárgyhonlap = https://www.mcl.hu/education/vihiav06-en/<br /> }}<br /> <br /> Napjaink számítástechnikai eszközei teljesítőképességük elvi határához érkeztek, mivel az áramköri elemek a jelenlegi technológiával tovább nem csökkenthetők lényegesen. Ugyanakkor egyre több informatikai és távközlési feladat vár megoldásra, melyeket a jelenlegi számítástechnikai kapacitásokkal reménytelen megoldani, csupán szuboptimális megoldások alkalmazhatók. E kettős problémakörre kínál megoldást a kvantummechanikai alapokra épülő ún. kvantum informatika és kommunikáció, mely egyfelől atomi méretekre zsugorítja az áramköri elemeket, másfelől nagyfokú párhuzamosíthatóságot tesz lehetővé, ezáltal lényegesen redukálva a számítási időt, harmadrészt pedig a klasszikus világban szokatlan megoldási lehetőségeket is kínál (pl. teleportálás). A tantárgy célja, hogy bemutatni a kvantum informatikát és a kvantumkommunikáció alkalmazásának lehetőségeit. A kurzus célja elmagyarázni a kvantum áramkörök alapjait és több kvantuminformatikai algoritmust, valamint megvilágítani kvantuminformatika fontosságát és alkalmazhatóságának sokszínűségét. A tárgy röviden ismerteti a gyakorlati megvalósítás alapjait is. <br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * '''Ajánlott: ''' [[Valószínűségszámítás | Valószínűségszámítás]]<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az '''aláírás''' feltételei:<br /> ** A '''kis ZH-k''' sikeres, legalább elégséges (40%) szintű teljesítése.<br /> ** A '''házi feladat''' legalább elégséges (40%) szintű teljesítése és leadása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A '''kis ZH-k''' NEM pótolhatóak.<br /> ** A '''házi feladat''' a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> * A tárgy végső jegye ezen szabályok alapján: 2 x 30% (a zárthelyi dolgozat eredménye) + 40% (házi feladat)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * '''Előadás''':<br /> ** 1. Bevezetés<br /> ** 2. Kvantum informatika alapjai (1)<br /> ** 3. Kvantumbit, kvantumregiszter<br /> ** 4. Összefonódás<br /> ** 5. Kvantum informatika alapjai (2)<br /> ** 6. Kvantum informatika alapjai (3)<br /> ** 7. Egyszerű kvantum algoritmusok<br /> ** 8. Kvantum párhuzamosság (1)<br /> ** 9. Kvantum párhuzamosság (2)<br /> ** 10. Infokommunikációs problémák kvantum alapú megoldásai (1)<br /> ** 11. Kvantumkriptográfia gyakorlati alkalmazásai<br /> ** 12. Infokommunikációs problémák kvantum alapú megoldásai (2)<br /> ** 13. Kvantum számítógépek, hol tart ma a világ<br /> <br /> * '''Ajánlott könyvek'''<br /> ** S. Imre, F. Balázs: Quantum Computing and Communications – An Engineering Approach, Published by John Wiley and Sons Ltd, The Atrium, ** Southern Gate, Chichester, West Sussex PO19 8SQ, England, 2005, ISBN 0-470-86902-X, 283 oldal (néhány példányban kölcsönözhető).<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> <br /> <br /> == kisZH ==<br /> '''1. KisZH'''<br /> * [[Média:Quantum kzh1 20231012.png|2023. ősz KZH1]]<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> Az előadásokat Dr. Imre Sándor tartja, általában 20-30 fő szokott összejönni, aminek köszönhetően az órák meglehetősen családias hangulatban telnek. A tananyag megértésének nem(!) előfeltétele a kvantummechanika ismerete, de nem árt, ha az ember magabiztosan alkalmazza a lineáris algebra eszközeit, illetve tisztában van alapvető digitális elektronikai koncepciókkal. Természetesen nem hátrány, ha valaki már hallgatott valamilyen kvantummechanikával kapcsolatos tárgyat, mivel azonban a tárgy erős absztrakciót alkalmaz, néhány posztulátum ismertetése után elvonatkoztathatunk az anyag fizikájától.<br /> <br /> Pozitívum, hogy tipikusan nem képletgyűjtemény magolós tárgyról van szó, ehelyett több az intuitívabb, helyenként játékos &quot;mi történik akkor most azzal a fotonnal?&quot; jellegű megközelítés. Ez kell is, mert hiába absztrahálunk, ha nem &quot;látjuk&quot; mi történik közben. Aztán persze folytatjuk a tenzorszorzást :D<br /> <br /> A tárgy mélyebb szintű megértése egyébként jóval több időt igényel, mint amire egy 2 kredites tárgynál számít az ember, azonban a követelményrendszer abszolút nem szigorú, és a tanárúr is jóindulatúan pontoz. Emellett általában javítási lehetőség is szokott lenni, tehát bukni nem igazán lehet ebből a tárgyból (egyébként 4-5 osztályzat sem ritka).<br /> <br /> Bejárni nem kötelező, de erősen ajánlott, mert egyrészt érdekesek az előadások, másrészt olyan dolgok hangzanak el, amiket máshol nem hall az ember, így a ZH megírása órai jelenlét nélkül már-már ezoterikus képességeket kíván meg (bár könyv az van). A házit szorgalmi időszak végéig kell leadni, amit lehet egyénileg és csoportosan is csinálni. Ez általában esszé jellegű feladat, a témát pedig a félév közepén kiadott &quot;listából&quot; lehet kiválasztani.<br /> <br /> Összességében tehát abszolút nem ingyenkredit a tárgy, de ha valaki szeretne egy érdekes, újszerű, bejárós szabvált magának annak tudom ajánlani ezt a tárgyat! Továbbá mivel a témakör jelen technikai tudásunk határait feszegetni, TDK munkához is jó választás lehet.<br /> <br /> &lt;sub&gt;Roland, 2014.02.09. (2013-as kurzus alapján)&lt;/sub&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Valaszthato]]</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_kvantum-informatik%C3%A1ba_%C3%A9s_kommunik%C3%A1ci%C3%B3ba&diff=204678 Bevezetés a kvantum-informatikába és kommunikációba 2023-10-16T07:40:03Z <p>Vesztergombi András: /* kisZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Bevezetés a kvantum-&lt;br/&gt;informatikába és kommunikációba<br /> | tárgykód = VIHIAV06<br /> | régitárgykód =<br /> | szak = villany és infó<br /> | kredit = 2<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = HIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = 2 db<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista =<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIAV06<br /> | tárgyhonlap = https://www.mcl.hu/education/vihiav06-en/<br /> }}<br /> <br /> Napjaink számítástechnikai eszközei teljesítőképességük elvi határához érkeztek, mivel az áramköri elemek a jelenlegi technológiával tovább nem csökkenthetők lényegesen. Ugyanakkor egyre több informatikai és távközlési feladat vár megoldásra, melyeket a jelenlegi számítástechnikai kapacitásokkal reménytelen megoldani, csupán szuboptimális megoldások alkalmazhatók. E kettős problémakörre kínál megoldást a kvantummechanikai alapokra épülő ún. kvantum informatika és kommunikáció, mely egyfelől atomi méretekre zsugorítja az áramköri elemeket, másfelől nagyfokú párhuzamosíthatóságot tesz lehetővé, ezáltal lényegesen redukálva a számítási időt, harmadrészt pedig a klasszikus világban szokatlan megoldási lehetőségeket is kínál (pl. teleportálás). A tantárgy célja, hogy bemutatni a kvantum informatikát és a kvantumkommunikáció alkalmazásának lehetőségeit. A kurzus célja elmagyarázni a kvantum áramkörök alapjait és több kvantuminformatikai algoritmust, valamint megvilágítani kvantuminformatika fontosságát és alkalmazhatóságának sokszínűségét. A tárgy röviden ismerteti a gyakorlati megvalósítás alapjait is. <br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * '''Ajánlott: ''' [[Valószínűségszámítás | Valószínűségszámítás]]<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az '''aláírás''' feltételei:<br /> ** A '''kis ZH-k''' sikeres, legalább elégséges (40%) szintű teljesítése.<br /> ** A '''házi feladat''' legalább elégséges (40%) szintű teljesítése és leadása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A '''kis ZH-k''' NEM pótolhatóak.<br /> ** A '''házi feladat''' a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> * A tárgy végső jegye ezen szabályok alapján: 2 x 30% (a zárthelyi dolgozat eredménye) + 40% (házi feladat)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * '''Előadás''':<br /> ** 1. Bevezetés<br /> ** 2. Kvantum informatika alapjai (1)<br /> ** 3. Kvantumbit, kvantumregiszter<br /> ** 4. Összefonódás<br /> ** 5. Kvantum informatika alapjai (2)<br /> ** 6. Kvantum informatika alapjai (3)<br /> ** 7. Egyszerű kvantum algoritmusok<br /> ** 8. Kvantum párhuzamosság (1)<br /> ** 9. Kvantum párhuzamosság (2)<br /> ** 10. Infokommunikációs problémák kvantum alapú megoldásai (1)<br /> ** 11. Kvantumkriptográfia gyakorlati alkalmazásai<br /> ** 12. Infokommunikációs problémák kvantum alapú megoldásai (2)<br /> ** 13. Kvantum számítógépek, hol tart ma a világ<br /> <br /> * '''Ajánlott könyvek'''<br /> ** S. Imre, F. Balázs: Quantum Computing and Communications – An Engineering Approach, Published by John Wiley and Sons Ltd, The Atrium, ** Southern Gate, Chichester, West Sussex PO19 8SQ, England, 2005, ISBN 0-470-86902-X, 283 oldal (néhány példányban kölcsönözhető).<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> <br /> <br /> == kisZH ==<br /> '''1. KisZH'''<br /> * [[Fájl:Quantum kzh1 20231012.png|2023. ősz KZH1]]<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> Az előadásokat Dr. Imre Sándor tartja, általában 20-30 fő szokott összejönni, aminek köszönhetően az órák meglehetősen családias hangulatban telnek. A tananyag megértésének nem(!) előfeltétele a kvantummechanika ismerete, de nem árt, ha az ember magabiztosan alkalmazza a lineáris algebra eszközeit, illetve tisztában van alapvető digitális elektronikai koncepciókkal. Természetesen nem hátrány, ha valaki már hallgatott valamilyen kvantummechanikával kapcsolatos tárgyat, mivel azonban a tárgy erős absztrakciót alkalmaz, néhány posztulátum ismertetése után elvonatkoztathatunk az anyag fizikájától.<br /> <br /> Pozitívum, hogy tipikusan nem képletgyűjtemény magolós tárgyról van szó, ehelyett több az intuitívabb, helyenként játékos &quot;mi történik akkor most azzal a fotonnal?&quot; jellegű megközelítés. Ez kell is, mert hiába absztrahálunk, ha nem &quot;látjuk&quot; mi történik közben. Aztán persze folytatjuk a tenzorszorzást :D<br /> <br /> A tárgy mélyebb szintű megértése egyébként jóval több időt igényel, mint amire egy 2 kredites tárgynál számít az ember, azonban a követelményrendszer abszolút nem szigorú, és a tanárúr is jóindulatúan pontoz. Emellett általában javítási lehetőség is szokott lenni, tehát bukni nem igazán lehet ebből a tárgyból (egyébként 4-5 osztályzat sem ritka).<br /> <br /> Bejárni nem kötelező, de erősen ajánlott, mert egyrészt érdekesek az előadások, másrészt olyan dolgok hangzanak el, amiket máshol nem hall az ember, így a ZH megírása órai jelenlét nélkül már-már ezoterikus képességeket kíván meg (bár könyv az van). A házit szorgalmi időszak végéig kell leadni, amit lehet egyénileg és csoportosan is csinálni. Ez általában esszé jellegű feladat, a témát pedig a félév közepén kiadott &quot;listából&quot; lehet kiválasztani.<br /> <br /> Összességében tehát abszolút nem ingyenkredit a tárgy, de ha valaki szeretne egy érdekes, újszerű, bejárós szabvált magának annak tudom ajánlani ezt a tárgyat! Továbbá mivel a témakör jelen technikai tudásunk határait feszegetni, TDK munkához is jó választás lehet.<br /> <br /> &lt;sub&gt;Roland, 2014.02.09. (2013-as kurzus alapján)&lt;/sub&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Valaszthato]]</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Quantum_kzh1_20231012.png&diff=204677 Fájl:Quantum kzh1 20231012.png 2023-10-16T07:39:19Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div></div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_kvantum-informatik%C3%A1ba_%C3%A9s_kommunik%C3%A1ci%C3%B3ba&diff=204676 Bevezetés a kvantum-informatikába és kommunikációba 2023-10-16T07:39:05Z <p>Vesztergombi András: /* kisZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Bevezetés a kvantum-&lt;br/&gt;informatikába és kommunikációba<br /> | tárgykód = VIHIAV06<br /> | régitárgykód =<br /> | szak = villany és infó<br /> | kredit = 2<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = HIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = 2 db<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista =<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIAV06<br /> | tárgyhonlap = https://www.mcl.hu/education/vihiav06-en/<br /> }}<br /> <br /> Napjaink számítástechnikai eszközei teljesítőképességük elvi határához érkeztek, mivel az áramköri elemek a jelenlegi technológiával tovább nem csökkenthetők lényegesen. Ugyanakkor egyre több informatikai és távközlési feladat vár megoldásra, melyeket a jelenlegi számítástechnikai kapacitásokkal reménytelen megoldani, csupán szuboptimális megoldások alkalmazhatók. E kettős problémakörre kínál megoldást a kvantummechanikai alapokra épülő ún. kvantum informatika és kommunikáció, mely egyfelől atomi méretekre zsugorítja az áramköri elemeket, másfelől nagyfokú párhuzamosíthatóságot tesz lehetővé, ezáltal lényegesen redukálva a számítási időt, harmadrészt pedig a klasszikus világban szokatlan megoldási lehetőségeket is kínál (pl. teleportálás). A tantárgy célja, hogy bemutatni a kvantum informatikát és a kvantumkommunikáció alkalmazásának lehetőségeit. A kurzus célja elmagyarázni a kvantum áramkörök alapjait és több kvantuminformatikai algoritmust, valamint megvilágítani kvantuminformatika fontosságát és alkalmazhatóságának sokszínűségét. A tárgy röviden ismerteti a gyakorlati megvalósítás alapjait is. <br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * '''Ajánlott: ''' [[Valószínűségszámítás | Valószínűségszámítás]]<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az '''aláírás''' feltételei:<br /> ** A '''kis ZH-k''' sikeres, legalább elégséges (40%) szintű teljesítése.<br /> ** A '''házi feladat''' legalább elégséges (40%) szintű teljesítése és leadása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A '''kis ZH-k''' NEM pótolhatóak.<br /> ** A '''házi feladat''' a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> * A tárgy végső jegye ezen szabályok alapján: 2 x 30% (a zárthelyi dolgozat eredménye) + 40% (házi feladat)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * '''Előadás''':<br /> ** 1. Bevezetés<br /> ** 2. Kvantum informatika alapjai (1)<br /> ** 3. Kvantumbit, kvantumregiszter<br /> ** 4. Összefonódás<br /> ** 5. Kvantum informatika alapjai (2)<br /> ** 6. Kvantum informatika alapjai (3)<br /> ** 7. Egyszerű kvantum algoritmusok<br /> ** 8. Kvantum párhuzamosság (1)<br /> ** 9. Kvantum párhuzamosság (2)<br /> ** 10. Infokommunikációs problémák kvantum alapú megoldásai (1)<br /> ** 11. Kvantumkriptográfia gyakorlati alkalmazásai<br /> ** 12. Infokommunikációs problémák kvantum alapú megoldásai (2)<br /> ** 13. Kvantum számítógépek, hol tart ma a világ<br /> <br /> * '''Ajánlott könyvek'''<br /> ** S. Imre, F. Balázs: Quantum Computing and Communications – An Engineering Approach, Published by John Wiley and Sons Ltd, The Atrium, ** Southern Gate, Chichester, West Sussex PO19 8SQ, England, 2005, ISBN 0-470-86902-X, 283 oldal (néhány példányban kölcsönözhető).<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> <br /> <br /> == kisZH ==<br /> '''1. KisZH'''<br /> * [[Fájl:Quantum_kzh1_20231012.png|2023. ősz KZH1]]<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> Az előadásokat Dr. Imre Sándor tartja, általában 20-30 fő szokott összejönni, aminek köszönhetően az órák meglehetősen családias hangulatban telnek. A tananyag megértésének nem(!) előfeltétele a kvantummechanika ismerete, de nem árt, ha az ember magabiztosan alkalmazza a lineáris algebra eszközeit, illetve tisztában van alapvető digitális elektronikai koncepciókkal. Természetesen nem hátrány, ha valaki már hallgatott valamilyen kvantummechanikával kapcsolatos tárgyat, mivel azonban a tárgy erős absztrakciót alkalmaz, néhány posztulátum ismertetése után elvonatkoztathatunk az anyag fizikájától.<br /> <br /> Pozitívum, hogy tipikusan nem képletgyűjtemény magolós tárgyról van szó, ehelyett több az intuitívabb, helyenként játékos &quot;mi történik akkor most azzal a fotonnal?&quot; jellegű megközelítés. Ez kell is, mert hiába absztrahálunk, ha nem &quot;látjuk&quot; mi történik közben. Aztán persze folytatjuk a tenzorszorzást :D<br /> <br /> A tárgy mélyebb szintű megértése egyébként jóval több időt igényel, mint amire egy 2 kredites tárgynál számít az ember, azonban a követelményrendszer abszolút nem szigorú, és a tanárúr is jóindulatúan pontoz. Emellett általában javítási lehetőség is szokott lenni, tehát bukni nem igazán lehet ebből a tárgyból (egyébként 4-5 osztályzat sem ritka).<br /> <br /> Bejárni nem kötelező, de erősen ajánlott, mert egyrészt érdekesek az előadások, másrészt olyan dolgok hangzanak el, amiket máshol nem hall az ember, így a ZH megírása órai jelenlét nélkül már-már ezoterikus képességeket kíván meg (bár könyv az van). A házit szorgalmi időszak végéig kell leadni, amit lehet egyénileg és csoportosan is csinálni. Ez általában esszé jellegű feladat, a témát pedig a félév közepén kiadott &quot;listából&quot; lehet kiválasztani.<br /> <br /> Összességében tehát abszolút nem ingyenkredit a tárgy, de ha valaki szeretne egy érdekes, újszerű, bejárós szabvált magának annak tudom ajánlani ezt a tárgyat! Továbbá mivel a témakör jelen technikai tudásunk határait feszegetni, TDK munkához is jó választás lehet.<br /> <br /> &lt;sub&gt;Roland, 2014.02.09. (2013-as kurzus alapján)&lt;/sub&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Valaszthato]]</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_kvantum-informatik%C3%A1ba_%C3%A9s_kommunik%C3%A1ci%C3%B3ba&diff=204675 Bevezetés a kvantum-informatikába és kommunikációba 2023-10-16T07:37:54Z <p>Vesztergombi András: /* kisZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Bevezetés a kvantum-&lt;br/&gt;informatikába és kommunikációba<br /> | tárgykód = VIHIAV06<br /> | régitárgykód =<br /> | szak = villany és infó<br /> | kredit = 2<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = HIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = 2 db<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista =<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIAV06<br /> | tárgyhonlap = https://www.mcl.hu/education/vihiav06-en/<br /> }}<br /> <br /> Napjaink számítástechnikai eszközei teljesítőképességük elvi határához érkeztek, mivel az áramköri elemek a jelenlegi technológiával tovább nem csökkenthetők lényegesen. Ugyanakkor egyre több informatikai és távközlési feladat vár megoldásra, melyeket a jelenlegi számítástechnikai kapacitásokkal reménytelen megoldani, csupán szuboptimális megoldások alkalmazhatók. E kettős problémakörre kínál megoldást a kvantummechanikai alapokra épülő ún. kvantum informatika és kommunikáció, mely egyfelől atomi méretekre zsugorítja az áramköri elemeket, másfelől nagyfokú párhuzamosíthatóságot tesz lehetővé, ezáltal lényegesen redukálva a számítási időt, harmadrészt pedig a klasszikus világban szokatlan megoldási lehetőségeket is kínál (pl. teleportálás). A tantárgy célja, hogy bemutatni a kvantum informatikát és a kvantumkommunikáció alkalmazásának lehetőségeit. A kurzus célja elmagyarázni a kvantum áramkörök alapjait és több kvantuminformatikai algoritmust, valamint megvilágítani kvantuminformatika fontosságát és alkalmazhatóságának sokszínűségét. A tárgy röviden ismerteti a gyakorlati megvalósítás alapjait is. <br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * '''Ajánlott: ''' [[Valószínűségszámítás | Valószínűségszámítás]]<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az '''aláírás''' feltételei:<br /> ** A '''kis ZH-k''' sikeres, legalább elégséges (40%) szintű teljesítése.<br /> ** A '''házi feladat''' legalább elégséges (40%) szintű teljesítése és leadása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A '''kis ZH-k''' NEM pótolhatóak.<br /> ** A '''házi feladat''' a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> * A tárgy végső jegye ezen szabályok alapján: 2 x 30% (a zárthelyi dolgozat eredménye) + 40% (házi feladat)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * '''Előadás''':<br /> ** 1. Bevezetés<br /> ** 2. Kvantum informatika alapjai (1)<br /> ** 3. Kvantumbit, kvantumregiszter<br /> ** 4. Összefonódás<br /> ** 5. Kvantum informatika alapjai (2)<br /> ** 6. Kvantum informatika alapjai (3)<br /> ** 7. Egyszerű kvantum algoritmusok<br /> ** 8. Kvantum párhuzamosság (1)<br /> ** 9. Kvantum párhuzamosság (2)<br /> ** 10. Infokommunikációs problémák kvantum alapú megoldásai (1)<br /> ** 11. Kvantumkriptográfia gyakorlati alkalmazásai<br /> ** 12. Infokommunikációs problémák kvantum alapú megoldásai (2)<br /> ** 13. Kvantum számítógépek, hol tart ma a világ<br /> <br /> * '''Ajánlott könyvek'''<br /> ** S. Imre, F. Balázs: Quantum Computing and Communications – An Engineering Approach, Published by John Wiley and Sons Ltd, The Atrium, ** Southern Gate, Chichester, West Sussex PO19 8SQ, England, 2005, ISBN 0-470-86902-X, 283 oldal (néhány példányban kölcsönözhető).<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> <br /> <br /> == kisZH ==<br /> '''1. KisZH'''<br /> * [[Fájl:quantum_kzh1_20231012|2023. ősz KZH1]]<br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> Az előadásokat Dr. Imre Sándor tartja, általában 20-30 fő szokott összejönni, aminek köszönhetően az órák meglehetősen családias hangulatban telnek. A tananyag megértésének nem(!) előfeltétele a kvantummechanika ismerete, de nem árt, ha az ember magabiztosan alkalmazza a lineáris algebra eszközeit, illetve tisztában van alapvető digitális elektronikai koncepciókkal. Természetesen nem hátrány, ha valaki már hallgatott valamilyen kvantummechanikával kapcsolatos tárgyat, mivel azonban a tárgy erős absztrakciót alkalmaz, néhány posztulátum ismertetése után elvonatkoztathatunk az anyag fizikájától.<br /> <br /> Pozitívum, hogy tipikusan nem képletgyűjtemény magolós tárgyról van szó, ehelyett több az intuitívabb, helyenként játékos &quot;mi történik akkor most azzal a fotonnal?&quot; jellegű megközelítés. Ez kell is, mert hiába absztrahálunk, ha nem &quot;látjuk&quot; mi történik közben. Aztán persze folytatjuk a tenzorszorzást :D<br /> <br /> A tárgy mélyebb szintű megértése egyébként jóval több időt igényel, mint amire egy 2 kredites tárgynál számít az ember, azonban a követelményrendszer abszolút nem szigorú, és a tanárúr is jóindulatúan pontoz. Emellett általában javítási lehetőség is szokott lenni, tehát bukni nem igazán lehet ebből a tárgyból (egyébként 4-5 osztályzat sem ritka).<br /> <br /> Bejárni nem kötelező, de erősen ajánlott, mert egyrészt érdekesek az előadások, másrészt olyan dolgok hangzanak el, amiket máshol nem hall az ember, így a ZH megírása órai jelenlét nélkül már-már ezoterikus képességeket kíván meg (bár könyv az van). A házit szorgalmi időszak végéig kell leadni, amit lehet egyénileg és csoportosan is csinálni. Ez általában esszé jellegű feladat, a témát pedig a félév közepén kiadott &quot;listából&quot; lehet kiválasztani.<br /> <br /> Összességében tehát abszolút nem ingyenkredit a tárgy, de ha valaki szeretne egy érdekes, újszerű, bejárós szabvált magának annak tudom ajánlani ezt a tárgyat! Továbbá mivel a témakör jelen technikai tudásunk határait feszegetni, TDK munkához is jó választás lehet.<br /> <br /> &lt;sub&gt;Roland, 2014.02.09. (2013-as kurzus alapján)&lt;/sub&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Valaszthato]]</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_a_kvantum-informatik%C3%A1ba_%C3%A9s_kommunik%C3%A1ci%C3%B3ba&diff=204674 Bevezetés a kvantum-informatikába és kommunikációba 2023-10-15T20:28:46Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Bevezetés a kvantum-&lt;br/&gt;informatikába és kommunikációba<br /> | tárgykód = VIHIAV06<br /> | régitárgykód =<br /> | szak = villany és infó<br /> | kredit = 2<br /> | félév =<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = HIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = 2 db<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista =<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIAV06<br /> | tárgyhonlap = https://www.mcl.hu/education/vihiav06-en/<br /> }}<br /> <br /> Napjaink számítástechnikai eszközei teljesítőképességük elvi határához érkeztek, mivel az áramköri elemek a jelenlegi technológiával tovább nem csökkenthetők lényegesen. Ugyanakkor egyre több informatikai és távközlési feladat vár megoldásra, melyeket a jelenlegi számítástechnikai kapacitásokkal reménytelen megoldani, csupán szuboptimális megoldások alkalmazhatók. E kettős problémakörre kínál megoldást a kvantummechanikai alapokra épülő ún. kvantum informatika és kommunikáció, mely egyfelől atomi méretekre zsugorítja az áramköri elemeket, másfelől nagyfokú párhuzamosíthatóságot tesz lehetővé, ezáltal lényegesen redukálva a számítási időt, harmadrészt pedig a klasszikus világban szokatlan megoldási lehetőségeket is kínál (pl. teleportálás). A tantárgy célja, hogy bemutatni a kvantum informatikát és a kvantumkommunikáció alkalmazásának lehetőségeit. A kurzus célja elmagyarázni a kvantum áramkörök alapjait és több kvantuminformatikai algoritmust, valamint megvilágítani kvantuminformatika fontosságát és alkalmazhatóságának sokszínűségét. A tárgy röviden ismerteti a gyakorlati megvalósítás alapjait is. <br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * '''Ajánlott: ''' [[Valószínűségszámítás | Valószínűségszámítás]]<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az '''aláírás''' feltételei:<br /> ** A '''kis ZH-k''' sikeres, legalább elégséges (40%) szintű teljesítése.<br /> ** A '''házi feladat''' legalább elégséges (40%) szintű teljesítése és leadása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A '''kis ZH-k''' NEM pótolhatóak.<br /> ** A '''házi feladat''' a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> * A tárgy végső jegye ezen szabályok alapján: 2 x 30% (a zárthelyi dolgozat eredménye) + 40% (házi feladat)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * '''Előadás''':<br /> ** 1. Bevezetés<br /> ** 2. Kvantum informatika alapjai (1)<br /> ** 3. Kvantumbit, kvantumregiszter<br /> ** 4. Összefonódás<br /> ** 5. Kvantum informatika alapjai (2)<br /> ** 6. Kvantum informatika alapjai (3)<br /> ** 7. Egyszerű kvantum algoritmusok<br /> ** 8. Kvantum párhuzamosság (1)<br /> ** 9. Kvantum párhuzamosság (2)<br /> ** 10. Infokommunikációs problémák kvantum alapú megoldásai (1)<br /> ** 11. Kvantumkriptográfia gyakorlati alkalmazásai<br /> ** 12. Infokommunikációs problémák kvantum alapú megoldásai (2)<br /> ** 13. Kvantum számítógépek, hol tart ma a világ<br /> <br /> * '''Ajánlott könyvek'''<br /> ** S. Imre, F. Balázs: Quantum Computing and Communications – An Engineering Approach, Published by John Wiley and Sons Ltd, The Atrium, ** Southern Gate, Chichester, West Sussex PO19 8SQ, England, 2005, ISBN 0-470-86902-X, 283 oldal (néhány példányban kölcsönözhető).<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> <br /> <br /> == kisZH ==<br /> <br /> <br /> == Vélemények ==<br /> <br /> Az előadásokat Dr. Imre Sándor tartja, általában 20-30 fő szokott összejönni, aminek köszönhetően az órák meglehetősen családias hangulatban telnek. A tananyag megértésének nem(!) előfeltétele a kvantummechanika ismerete, de nem árt, ha az ember magabiztosan alkalmazza a lineáris algebra eszközeit, illetve tisztában van alapvető digitális elektronikai koncepciókkal. Természetesen nem hátrány, ha valaki már hallgatott valamilyen kvantummechanikával kapcsolatos tárgyat, mivel azonban a tárgy erős absztrakciót alkalmaz, néhány posztulátum ismertetése után elvonatkoztathatunk az anyag fizikájától.<br /> <br /> Pozitívum, hogy tipikusan nem képletgyűjtemény magolós tárgyról van szó, ehelyett több az intuitívabb, helyenként játékos &quot;mi történik akkor most azzal a fotonnal?&quot; jellegű megközelítés. Ez kell is, mert hiába absztrahálunk, ha nem &quot;látjuk&quot; mi történik közben. Aztán persze folytatjuk a tenzorszorzást :D<br /> <br /> A tárgy mélyebb szintű megértése egyébként jóval több időt igényel, mint amire egy 2 kredites tárgynál számít az ember, azonban a követelményrendszer abszolút nem szigorú, és a tanárúr is jóindulatúan pontoz. Emellett általában javítási lehetőség is szokott lenni, tehát bukni nem igazán lehet ebből a tárgyból (egyébként 4-5 osztályzat sem ritka).<br /> <br /> Bejárni nem kötelező, de erősen ajánlott, mert egyrészt érdekesek az előadások, másrészt olyan dolgok hangzanak el, amiket máshol nem hall az ember, így a ZH megírása órai jelenlét nélkül már-már ezoterikus képességeket kíván meg (bár könyv az van). A házit szorgalmi időszak végéig kell leadni, amit lehet egyénileg és csoportosan is csinálni. Ez általában esszé jellegű feladat, a témát pedig a félév közepén kiadott &quot;listából&quot; lehet kiválasztani.<br /> <br /> Összességében tehát abszolút nem ingyenkredit a tárgy, de ha valaki szeretne egy érdekes, újszerű, bejárós szabvált magának annak tudom ajánlani ezt a tárgyat! Továbbá mivel a témakör jelen technikai tudásunk határait feszegetni, TDK munkához is jó választás lehet.<br /> <br /> &lt;sub&gt;Roland, 2014.02.09. (2013-as kurzus alapján)&lt;/sub&gt;<br /> <br /> [[Kategória:Valaszthato]]</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_III.&diff=204640 A programozás alapjai III. 2023-10-09T19:58:03Z <p>Vesztergombi András: /* Házi */ ötletek</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = A programozás alapjai 3<br /> | tárgykód = VIIIAB00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = IIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = 14 db<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 nagyházi<br /> | vizsga = nincs <br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB00<br /> | tárgyhonlap = https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAB00<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[A programozás alapjai 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * '''Kis ZH:''' A 6 kisZH-ból a legjobb 4 kisZH pontszámából számított átlagnak legalább 2.00-nak kell lennie (egyenként max. 5 pont szerezhető).<br /> * '''Nagy házi feladat:''' Egy egyszerű GUI-s Java program elkészítése a kiírásnak megfelelően.<br /> * '''Laborok:''' 70%-án jelen kell lenni és a kiadott feladatok egy részét kötelezően meg kell csinálni. Ha a kötelezőeket nem csinálod meg mind, az hiányzásnak számít. A heti laborfeladatok az azt megelőző hétvégén felkerülnek a tárgyhonlapra.<br /> <br /> === Pótlási lehetőségek ===<br /> * A kis ZH-k nem pótolhatók, de mivel a jegybe 2 KZH eredménye nem számít bele, azt a két alkalmat használhatod jobb eredmény elérésére.<br /> * A laboralkalmak nem pótolhatók.<br /> * A nagy házit a pótlási hét végéig, különeljárási díj mellett lehet pótolni, de csak akkor, ha az utolsó hetekben tartott bemutatáson már valamennyire kész van a programod és csak kisebb javítások szükségesek.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * A jegy a legjobb négy KZH pontjának átlagából adódik. Ha ez az átlag nem egész szám lenne, a kerekítést a laborvezető a laborokon végzett munkád alapján végzi.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadások ===<br /> * '''2020''':<br /> ** [[Media:Prog3_1_eloadas_2020.pdf | 1. előadás - Alapok]]<br /> ** [[Media:Prog3_2_eloadas_2020.pdf | 2. előadás - Input/Output]]<br /> ** [[Media:Prog3_3_eloadas_2020.pdf | 3. előadás - Kollekciók]]<br /> ** [[Media:Prog3_4_eloadas_2020.pdf | 4. előadás - Utility osztályok]]<br /> ** [[Media:Prog3_5_eloadas_2020.pdf | 5. előadás - Szálkezelés]]<br /> ** [[Media:Prog3_6_eloadas_2020.pdf | 6. előadás - Swing környezet 1]]<br /> ** [[Media:Prog3_7_eloadas_2020.pdf | 7. előadás - Swing környezet 2]]<br /> ** [[Media:Prog3_8_eloadas_2020.pdf | 8. előadás - Tesztelés (JUnit)]]<br /> ** [[Media:Prog3_9_eloadas_2020.pdf | 9. előadás - XML feldolgozás]]<br /> ** [[Media:Prog3_10_eloadas_2020.pdf | 10. előadás - Lambda]]<br /> ** [[Media:Prog3_11_eloadas_2020.pdf | 11. előadás - Java Streamek]]<br /> <br /> == KZH ==<br /> * [[Media:prog3_igazhamis_2017.pdf|Igaz-hamis feladatgyűjtemény a KZH-khoz]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi anyagok'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> ''' 2016-os előadásdiák '''<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_1.pdf|Java language basics]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_2.pdf|Java input/output]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_3.pdf|Java serialization]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_4.pdf|Java collections]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_5.pdf|Java utilities]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_6.pdf|Multithreading in Java]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_7.pdf|Java and UML]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_8.pdf|Java GUI and SWING]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_9.pdf|Java GUI and SWING]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_10.pdf|Unit tests in Java: JUnit]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_11.pdf|XML handling in Java ]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_12.pdf|Logging]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_13.pdf|Reflection, interfaces and lambda]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_14.pdf|Java Enterprise Edition]]<br /> <br /> ''' 2017-es előadásdiák '''<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_1.pdf|Alapok]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_2.pdf|I/O]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_3.pdf|Kollekciók]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_4.pdf|Utility]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_5.pdf|Szálkezelés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_6.pdf|UML modellezés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_7.pdf|Swing 1]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_8.pdf|Swing 2]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_9.pdf|Tesztelés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_10.pdf|XML feldolgozás]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_11.pdf|Naplózás]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_12.pdf|Reflection és lambda]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_13.pdf|Enterprise java alapok]]<br /> <br /> Ezek a segédanyagok a régi tárgyhoz készültek, de többé-kevésbé használhatóak még most is.<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!<br /> * [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial<br /> * [[Szofttech_Java_igaz-hamis | '''Kikérdező''']] - igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből, 2000. december 19. és 2014. január 21. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva; az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is benne vannak, csak igaz/hamis válaszlehetőségekkel<br /> * [[Media:JavaIntro_v3.pdf | '''Java összefoglaló''']] - AUT tanszékről, Android alapú szoftverfejlesztés c. tárgy Java gyorstalpalója<br /> <br /> }}<br /> <br /> == Házi ==<br /> A félév során egy nagy házit kell készíteni, amit mindenki magának talál ki.<br /> <br /> '''Követelmények:'''<br /> * Swing vagy JavaFX alapú GUI<br /> ** Menü használata és<br /> *** vagy JTable, JTree, JComboBox (vagy hasonló bonyolultságű widget) valamelyikének alkalmazása<br /> *** vagy alacsonyszintű grafikai rutinok (Graphics osztály) használata<br /> * Gyűjtemény keretrendszer alkalmazása<br /> * Fájlba írás, fájlból olvasás valamilyen fajta standard I/O (szerializálás, XML feldolgozás, JSON) segítségével<br /> * Tesztelés-támogatás (JUnit)<br /> ** Legalább 3 osztály összesen 10 metódusának tesztelése.<br /> <br /> '''Házi ötletek:'''<br /> * [https://nagyhfotletek.wordpress.com/blog-feed/ ötletgyűjtemény (Dr. Salvi Péter)] <br /> * CD, DVD, bakelit nyilvántartó program<br /> * Telefonkönyv plusz infókkal (lakcím, facebook azonosító, stb)<br /> * Fájlrendszerben mászkáló, megjelenítő program (haladóknak)<br /> * Aknakereső valami extrával, a toplista vagy a pálya lementhető<br /> * Snake multiplayer<br /> * Életjáték (Conway's Game Of Life)<br /> * Chatprogram<br /> * Naptár<br /> * Egyszerűbb fájlkezelő<br /> * Táblázatkezelő (miniExcel)<br /> Amire a feladat kitalálása során figyelni kell, hogy próbáljuk elkerülni a kevés (2-3) osztályból és pusztán egy-két nagy számolásból, algoritmusból álló feladatokat. Most a cél az, hogy komplexebb, objektum-orientáltabb megoldást kelljen készíteni. Pl. a sejtautomatás feladatnál lépjünk túl a klasszikus egyszerű automatán, és lehessen speciális szabályokat definiálni, lehessen akár a geometriát is konfigurálni (pl. nem csak négyzetrács, hanem hatszög vagy akár komplexebb felület, mint pl. egy klasszikus 5-6-szöges focilabda). Nem szerencsés, ha a feladatunk megvalósítása érdemben egy nagy 2 dimenziós egész tömbből és az ezen elvégzett algoritmusok 1-2 metódusban történő implementálásából áll csak (pl. minesweeper klasszikus változata most már kevés lesz). <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Adatvez%C3%A9relt_rendszerek&diff=203265 Adatvezérelt rendszerek 2022-12-15T14:42:55Z <p>Vesztergombi András: /* Megajánlott jegy */</p> <hr /> <div>{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Adatvezérelt rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUAC01<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = opcionális szorgalmi (2020. ősz)<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = https://bmeviauac01.github.io/adatvezerelt/<br /> | tanszéki tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/adatvezerelt<br /> }}<br /> A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal az adatvezérelt rendszerek fejlesztése során leggyakrabban használt kiszolgáló oldali megoldásokat. A tárgy keretében a hallgatók jártasságot szereznek adatbázisokra épülő rendszerek megvalósításában, elsajátítják az adatrétegben és az üzleti logikai rétegben alkalmazott tipikus módszereket és eljárásokat. A tárgy ismerteti a különböző adatbázis-kezelő szerverek felépítését, működését és programozását. Továbbá bemutatja azon eljárásokat és megoldásokat, melyek segítségével az alkalmazott adatbázis platform elérhető és hatékonyan kezelhető az üzleti logikai komponensekben.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> * Heti egy előadás van<br /> <br /> === Aláíráshoz ===<br /> * 6 gyakorlatból 5 minimum elégségesre teljesítése (jelenlét + labor követése)<br /> * 1 nagyZH, legalább elégséges (45%) teljesítése.<br /> ** A ZH-n jó eredményt elérve pluszpontot kapsz a vizsgára: 80% fölött 3, 90% fölött 5 pontot.<br /> * Írásbeli vizsgán minimum elégséges osztályzat megszerzése.<br /> <br /> === Megajánlott jegy ===<br /> * Megajánlott jegy szerezhető (2022. ősz)<br /> ** megajánlott 5-ös: minden gyakorlat teljesítése ÉS (ZH pontszám + HF pontszám) &gt;= 44 ÉS TOP 15%-ban kell lenni<br /> ** megajánlott 4-es: maximum 1 gyakorlat nemteljesítése ÉS (ZH pontszám + HF pontszám) &gt;= 40 ÉS TOP 30%-ban kell lenni<br /> <br /> === Félév végi jegy ===<br /> * Félév végi jegy = Vizsga pont + félév közi pluszpontok<br /> * Ponthatárok (2020. ősz)<br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> ! Pont (vizsga pont + pluszpontok) !! Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 19 || 1<br /> |-<br /> | 20 - 27 || 2<br /> |-<br /> | 28 - 34 || 3<br /> |-<br /> | 35 - 41 || 4<br /> |-<br /> | 42 - 50 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Gyakorlatok ==<br /> * 6 gyakorlat tartozik a tárgyhoz<br /> * a gyakorlatok kéthetente vannak megtartva, és a második héten kezdődnek<br /> * tematika megtalálható a tárgy honlapján<br /> <br /> == Szorgalmi házi feladat (2020. ősz) ==<br /> * Lehetőség van szorgalmi házi feladatok beadására (legalábbis 2020. őszén)<br /> * Témák:<br /> # MSSQL<br /> # ADO.NET<br /> # EF<br /> # MongoDB<br /> # WebAPI<br /> <br /> == ZH ==<br /> * [[Media:adatvez_minta_zh-vizsga_2018.pdf|Minta feladatok]] (ZH és vizsgafeladatok egyben)<br /> * [[Media:adatvez_minta_zh-vizsga_2018_megoldas.pdf|Minta feladatok megoldásai]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> === 2017/2018 ősz tapasztalatok ===<br /> <br /> A vizsga 50 pontos, ebből 24 pont volt gyakorlati (JPA, EF, Trigger) és 26 pontnyi elméleti kérdés. Elmélet inkább az anyag zh utáni részére kérdezett. (kb. 6 pont volt zh előtti) JPA-nál és EF-nél teljes módosító kódot kellett írni, a trigger egy egyszerűbb Oracle megoldás volt.<br /> <br /> A tárgyból páran kiemelkedő zh eredményért és laborokon aktív részvételért megajánlott jegyben részesültek.</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Mobil-_%C3%A9s_webes_szoftverek&diff=202798 Mobil- és webes szoftverek 2022-10-19T17:30:31Z <p>Vesztergombi András: /* Házi */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mobil- és webes szoftverek<br /> | tárgykód = VIAUAC00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = 14 db<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/mobilesweb<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célja a hallgatók bevezetése a mobil- és webes szoftverek világába. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a mobil eszközökre történő szoftverfejlesztés alapjaival. Tapasztalatot szereznek a különféle mobil platformok világából, valamint a platformokra való szoftverfejlesztéshez szükséges eszközökről. Megismerik a mobil eszközökre való fejlesztés sajátosságait, ergonómiai kérdéseit és a fejlesztés során alkalmazható legjobb gyakorlatokat. Ezen kívül találkoznak a gyors prototípus-készítési eljárásokkal, gyakorlati megvalósításokkal. További kitűzött cél a korszerű webes technológiák alapjainak elsajátítása, illetve a web alapú multiplatform mobil fejlesztői rendszerek képességeinek és használatának megismerése.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * Laborok elvégzése, illetve a laborok előtt ellenőrzés beugró jelleggel (első labor előtt nincs beugró).<br /> * 1 darab nagy ZH-n minimum 40% elérése.<br /> * Laborok 70%-át sikeresen kell teljesíteni.<br /> * 6 darab kisZH van, ebből a legjobb 4 számít. A kisZH kb. 6-8 kérdésből áll.<br /> * Amelyik laboron nincs kisZH, azon beugró van (kivéve az első labort). Ez általában 2-4 kiskérdésből áll.<br /> * A gyakorlást a házi feladat biztosítja (android-os app), amelynek beadási határideje a 13. oktatási hét vége. <br /> <br /> '''A vizsgaidőszakban:''' írásbeli vizsga.<br /> <br /> A zárthelyi, a laborok, kisZH-k eredménye és a házi feladat 20-15-10-15%-ban, a vizsga 40%-ban számít az érdemjegybe.<br /> <br /> '''iMSC pontok:'''<br /> <br /> A laboron, ZH-n és házi feladaton egységesen 10-10-10 pont szerezhető.<br /> <br /> ===Tankvíz===<br /> Az előadásokon előfordulnak ellenőrző kérdések, ezekre a tanszék által fejlesztett [http://nmobil.aut.bme.hu/MCourse/ Tankvíz] alkalmazásban lehet válaszolni. 2016-ban ezt a következőképpen számították: azok kapnak plusz pontot akik a Tankvízből megszerezhető pontok legalább 40%-át elérték. Ezt követően pedig a pontszámok arányosan kerülnek szétosztásra 0 és 20 pont között. Egy végleges pont 1%-nak felel meg, mely a végső érdemjegy számításakor lesz figyelembe véve. Plusz pont minden esetben csak az elégséges szint felett számítódik be.<br /> <br /> ==Házi==<br /> <br /> A házi feladat célja, hogy az előadáson és laborokon bemutatott technológiák segítségével egy komplex alkalmazást készítsen a hallgató, önálló funkcionalitással.<br /> <br /> https://viauac00.github.io/laborok/hf<br /> <br /> '''Határidők:'''<br /> * '''Specifikáció:''' 6. hét végére (laborvezetővel egyeztetve)<br /> * '''Végleges megoldás:''' 11. hét végére<br /> <br /> === AVD linuxon ===<br /> <br /> Akinek különösebb hiba kijelzése nélkül nem indul el egy AVD-s eszköz se, az [https://wiki.archlinux.org/index.php/android#libGL_error:_failed_to_load_driver:_swrast_OR_AVD_doesn.27t_load_and_no_error_message_displayed törölje] az emulátorral csomagolt libstdc++-t.<br /> <br /> &lt;code&gt;rm -r ~/Android/Sdk/emulator/lib64/libstdc++/&lt;/code&gt; (ha ~/Android/Sdk alá telepítetted az sdk-t)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Laborok anyagai ===<br /> * https://viauac00.github.io/laborok/<br /> <br /> === 2017-es előadásdiák ===<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_1.pdf|Mobilszoftver-platformok]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_2.pdf|Android alapok, fordítás, Manifest]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_3.pdf|Activity, grafikus felhasználói felületek]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_4.pdf|Grafika, animáció, Widget, Fragmentek]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_5.pdf|Engedélyek, adattárolás, ContentProvider]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_6.pdf|Listák, Intent]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_7.pdf|BroadcastReceiver, kommunikáció a külvilággal]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_1.pdf|Webes alapok, HTTP, Cookie]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_2.pdf|HTML 5]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_3.pdf|CSS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_4.pdf|Bootstrap, LESS, flexbox]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_5.pdf|JavaScript 1.]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_6.pdf|jQuery, AJAX]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_7.pdf|Javascript 2.]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_8.pdf|HTTPS, flexbox]]<br /> <br /> === Példák az előadásokhoz ===<br /> * [https://github.com/VIAUAC00/EA Android-os példák]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_1.zip|HTML]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_2.pdf|CSS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_3.zip|Bootstrap, LESS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_4.zip|jQuery]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_5.pdf|Flexbox]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> * [https://docs.google.com/document/d/14oNhTKJCRE1j7rnV_k62XNFzppIjQNJ8V3vnn7660rA/edit 2017-es ZH emlékezetből]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> ==Tippek==<br /> Az előadások alatt szokott lenni [http://nmobil.aut.bme.hu/MCourse/ TanKvíz], amin egy webes felületen lehet kvízkérdésekre válaszolni az előadó vezényletével. Ez valamilyen módon bele fog számítani a jegybe.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Mobil-_%C3%A9s_webes_szoftverek&diff=202797 Mobil- és webes szoftverek 2022-10-19T17:29:51Z <p>Vesztergombi András: /* Házi */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mobil- és webes szoftverek<br /> | tárgykód = VIAUAC00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = 14 db<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/mobilesweb<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célja a hallgatók bevezetése a mobil- és webes szoftverek világába. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a mobil eszközökre történő szoftverfejlesztés alapjaival. Tapasztalatot szereznek a különféle mobil platformok világából, valamint a platformokra való szoftverfejlesztéshez szükséges eszközökről. Megismerik a mobil eszközökre való fejlesztés sajátosságait, ergonómiai kérdéseit és a fejlesztés során alkalmazható legjobb gyakorlatokat. Ezen kívül találkoznak a gyors prototípus-készítési eljárásokkal, gyakorlati megvalósításokkal. További kitűzött cél a korszerű webes technológiák alapjainak elsajátítása, illetve a web alapú multiplatform mobil fejlesztői rendszerek képességeinek és használatának megismerése.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * Laborok elvégzése, illetve a laborok előtt ellenőrzés beugró jelleggel (első labor előtt nincs beugró).<br /> * 1 darab nagy ZH-n minimum 40% elérése.<br /> * Laborok 70%-át sikeresen kell teljesíteni.<br /> * 6 darab kisZH van, ebből a legjobb 4 számít. A kisZH kb. 6-8 kérdésből áll.<br /> * Amelyik laboron nincs kisZH, azon beugró van (kivéve az első labort). Ez általában 2-4 kiskérdésből áll.<br /> * A gyakorlást a házi feladat biztosítja (android-os app), amelynek beadási határideje a 13. oktatási hét vége. <br /> <br /> '''A vizsgaidőszakban:''' írásbeli vizsga.<br /> <br /> A zárthelyi, a laborok, kisZH-k eredménye és a házi feladat 20-15-10-15%-ban, a vizsga 40%-ban számít az érdemjegybe.<br /> <br /> '''iMSC pontok:'''<br /> <br /> A laboron, ZH-n és házi feladaton egységesen 10-10-10 pont szerezhető.<br /> <br /> ===Tankvíz===<br /> Az előadásokon előfordulnak ellenőrző kérdések, ezekre a tanszék által fejlesztett [http://nmobil.aut.bme.hu/MCourse/ Tankvíz] alkalmazásban lehet válaszolni. 2016-ban ezt a következőképpen számították: azok kapnak plusz pontot akik a Tankvízből megszerezhető pontok legalább 40%-át elérték. Ezt követően pedig a pontszámok arányosan kerülnek szétosztásra 0 és 20 pont között. Egy végleges pont 1%-nak felel meg, mely a végső érdemjegy számításakor lesz figyelembe véve. Plusz pont minden esetben csak az elégséges szint felett számítódik be.<br /> <br /> ==Házi==<br /> <br /> A házi feladat célja, hogy az előadáson és laborokon bemutatott technológiák segítségével egy komplex alkalmazást készítsen a hallgató, önálló funkcionalitással.<br /> <br /> https://viauac00.github.io/laborok/hf<br /> <br /> '''Határidők:'''<br /> * '''Specifikáció:''' 6. hét végére (laborvezetővel egyeztetve)<br /> * '''Végleges megoldás:''' 13. hét végére<br /> <br /> === AVD linuxon ===<br /> <br /> Akinek különösebb hiba kijelzése nélkül nem indul el egy AVD-s eszköz se, az [https://wiki.archlinux.org/index.php/android#libGL_error:_failed_to_load_driver:_swrast_OR_AVD_doesn.27t_load_and_no_error_message_displayed törölje] az emulátorral csomagolt libstdc++-t.<br /> <br /> &lt;code&gt;rm -r ~/Android/Sdk/emulator/lib64/libstdc++/&lt;/code&gt; (ha ~/Android/Sdk alá telepítetted az sdk-t)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Laborok anyagai ===<br /> * https://viauac00.github.io/laborok/<br /> <br /> === 2017-es előadásdiák ===<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_1.pdf|Mobilszoftver-platformok]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_2.pdf|Android alapok, fordítás, Manifest]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_3.pdf|Activity, grafikus felhasználói felületek]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_4.pdf|Grafika, animáció, Widget, Fragmentek]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_5.pdf|Engedélyek, adattárolás, ContentProvider]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_6.pdf|Listák, Intent]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_7.pdf|BroadcastReceiver, kommunikáció a külvilággal]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_1.pdf|Webes alapok, HTTP, Cookie]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_2.pdf|HTML 5]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_3.pdf|CSS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_4.pdf|Bootstrap, LESS, flexbox]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_5.pdf|JavaScript 1.]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_6.pdf|jQuery, AJAX]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_7.pdf|Javascript 2.]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_8.pdf|HTTPS, flexbox]]<br /> <br /> === Példák az előadásokhoz ===<br /> * [https://github.com/VIAUAC00/EA Android-os példák]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_1.zip|HTML]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_2.pdf|CSS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_3.zip|Bootstrap, LESS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_4.zip|jQuery]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_5.pdf|Flexbox]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> * [https://docs.google.com/document/d/14oNhTKJCRE1j7rnV_k62XNFzppIjQNJ8V3vnn7660rA/edit 2017-es ZH emlékezetből]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> ==Tippek==<br /> Az előadások alatt szokott lenni [http://nmobil.aut.bme.hu/MCourse/ TanKvíz], amin egy webes felületen lehet kvízkérdésekre válaszolni az előadó vezényletével. Ez valamilyen módon bele fog számítani a jegybe.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Mobil-_%C3%A9s_webes_szoftverek&diff=202796 Mobil- és webes szoftverek 2022-10-19T17:28:38Z <p>Vesztergombi András: /* Házi */ házi weboldal</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mobil- és webes szoftverek<br /> | tárgykód = VIAUAC00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = 14 db<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/mobilesweb<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célja a hallgatók bevezetése a mobil- és webes szoftverek világába. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a mobil eszközökre történő szoftverfejlesztés alapjaival. Tapasztalatot szereznek a különféle mobil platformok világából, valamint a platformokra való szoftverfejlesztéshez szükséges eszközökről. Megismerik a mobil eszközökre való fejlesztés sajátosságait, ergonómiai kérdéseit és a fejlesztés során alkalmazható legjobb gyakorlatokat. Ezen kívül találkoznak a gyors prototípus-készítési eljárásokkal, gyakorlati megvalósításokkal. További kitűzött cél a korszerű webes technológiák alapjainak elsajátítása, illetve a web alapú multiplatform mobil fejlesztői rendszerek képességeinek és használatának megismerése.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * Laborok elvégzése, illetve a laborok előtt ellenőrzés beugró jelleggel (első labor előtt nincs beugró).<br /> * 1 darab nagy ZH-n minimum 40% elérése.<br /> * Laborok 70%-át sikeresen kell teljesíteni.<br /> * 6 darab kisZH van, ebből a legjobb 4 számít. A kisZH kb. 6-8 kérdésből áll.<br /> * Amelyik laboron nincs kisZH, azon beugró van (kivéve az első labort). Ez általában 2-4 kiskérdésből áll.<br /> * A gyakorlást a házi feladat biztosítja (android-os app), amelynek beadási határideje a 13. oktatási hét vége. <br /> <br /> '''A vizsgaidőszakban:''' írásbeli vizsga.<br /> <br /> A zárthelyi, a laborok, kisZH-k eredménye és a házi feladat 20-15-10-15%-ban, a vizsga 40%-ban számít az érdemjegybe.<br /> <br /> '''iMSC pontok:'''<br /> <br /> A laboron, ZH-n és házi feladaton egységesen 10-10-10 pont szerezhető.<br /> <br /> ===Tankvíz===<br /> Az előadásokon előfordulnak ellenőrző kérdések, ezekre a tanszék által fejlesztett [http://nmobil.aut.bme.hu/MCourse/ Tankvíz] alkalmazásban lehet válaszolni. 2016-ban ezt a következőképpen számították: azok kapnak plusz pontot akik a Tankvízből megszerezhető pontok legalább 40%-át elérték. Ezt követően pedig a pontszámok arányosan kerülnek szétosztásra 0 és 20 pont között. Egy végleges pont 1%-nak felel meg, mely a végső érdemjegy számításakor lesz figyelembe véve. Plusz pont minden esetben csak az elégséges szint felett számítódik be.<br /> <br /> ==Házi==<br /> <br /> A házi feladat célja, hogy az előadáson és laborokon bemutatott technológiák segítségével egy komplex alkalmazást készítsen a hallgató, önálló funkcionalitással.<br /> [https://viauac00.github.io/laborok/hf]<br /> <br /> '''Határidők:'''<br /> * '''Specifikáció:''' 6. hét végére (laborvezetővel egyeztetve)<br /> * '''Végleges megoldás:''' 13. hét végére<br /> <br /> === AVD linuxon ===<br /> <br /> Akinek különösebb hiba kijelzése nélkül nem indul el egy AVD-s eszköz se, az [https://wiki.archlinux.org/index.php/android#libGL_error:_failed_to_load_driver:_swrast_OR_AVD_doesn.27t_load_and_no_error_message_displayed törölje] az emulátorral csomagolt libstdc++-t.<br /> <br /> &lt;code&gt;rm -r ~/Android/Sdk/emulator/lib64/libstdc++/&lt;/code&gt; (ha ~/Android/Sdk alá telepítetted az sdk-t)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Laborok anyagai ===<br /> * https://viauac00.github.io/laborok/<br /> <br /> === 2017-es előadásdiák ===<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_1.pdf|Mobilszoftver-platformok]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_2.pdf|Android alapok, fordítás, Manifest]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_3.pdf|Activity, grafikus felhasználói felületek]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_4.pdf|Grafika, animáció, Widget, Fragmentek]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_5.pdf|Engedélyek, adattárolás, ContentProvider]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_6.pdf|Listák, Intent]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_7.pdf|BroadcastReceiver, kommunikáció a külvilággal]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_1.pdf|Webes alapok, HTTP, Cookie]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_2.pdf|HTML 5]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_3.pdf|CSS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_4.pdf|Bootstrap, LESS, flexbox]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_5.pdf|JavaScript 1.]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_6.pdf|jQuery, AJAX]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_7.pdf|Javascript 2.]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_8.pdf|HTTPS, flexbox]]<br /> <br /> === Példák az előadásokhoz ===<br /> * [https://github.com/VIAUAC00/EA Android-os példák]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_1.zip|HTML]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_2.pdf|CSS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_3.zip|Bootstrap, LESS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_4.zip|jQuery]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_5.pdf|Flexbox]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> * [https://docs.google.com/document/d/14oNhTKJCRE1j7rnV_k62XNFzppIjQNJ8V3vnn7660rA/edit 2017-es ZH emlékezetből]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> ==Tippek==<br /> Az előadások alatt szokott lenni [http://nmobil.aut.bme.hu/MCourse/ TanKvíz], amin egy webes felületen lehet kvízkérdésekre válaszolni az előadó vezényletével. Ez valamilyen módon bele fog számítani a jegybe.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_III.&diff=202781 A programozás alapjai III. 2022-10-13T13:53:19Z <p>Vesztergombi András: /* Házi */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = A programozás alapjai 3<br /> | tárgykód = VIIIAB00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = IIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = 14 db<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 nagyházi<br /> | vizsga = nincs <br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB00<br /> | tárgyhonlap = https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAB00<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[A programozás alapjai 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * '''Kis ZH:''' 6-ból a legjobb 4 kisZH minimum 40%-os teljesítése (egyenként max. 5 pont szerezhető).<br /> * '''Nagy házi feladat:''' Egy egyszerű GUI-s Java program elkészítése a kiírásnak megfelelően.<br /> * '''Laborok:''' 70%-án jelen kell lenni és a kiadott feladatok egy részét kötelezően meg kell csinálni. Ha a kötelezőeket nem csinálod meg mind, az hiányzásnak számít. A heti laborfeladatok az azt megelőző hétvégén felkerülnek a tárgyhonlapra.<br /> <br /> === Pótlási lehetőségek ===<br /> * A kis ZH-k nem pótolhatók, de mivel a jegybe 2 KZH eredménye nem számít bele, azt a két alkalmat használhatod jobb eredmény elérésére.<br /> * A laboralkalmak nem pótolhatók.<br /> * A nagy házit a pótlási hét végéig, különeljárási díj mellett lehet pótolni, de csak akkor, ha az utolsó hetekben tartott bemutatáson már valamennyire kész van a programod és csak kisebb javítások szükségesek.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * A jegy a legjobb négy KZH pontjának átlagából adódik. Ha ez az átlag nem egész szám lenne, a kerekítést a laborvezető a laborokon végzett munkád alapján végzi.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadások ===<br /> * '''2020''':<br /> ** [[Media:Prog3_1_eloadas_2020.pdf | 1. előadás - Alapok]]<br /> ** [[Media:Prog3_2_eloadas_2020.pdf | 2. előadás - Input/Output]]<br /> ** [[Media:Prog3_3_eloadas_2020.pdf | 3. előadás - Kollekciók]]<br /> ** [[Media:Prog3_4_eloadas_2020.pdf | 4. előadás - Utility osztályok]]<br /> ** [[Media:Prog3_5_eloadas_2020.pdf | 5. előadás - Szálkezelés]]<br /> ** [[Media:Prog3_6_eloadas_2020.pdf | 6. előadás - Swing környezet 1]]<br /> ** [[Media:Prog3_7_eloadas_2020.pdf | 7. előadás - Swing környezet 2]]<br /> ** [[Media:Prog3_8_eloadas_2020.pdf | 8. előadás - Tesztelés (JUnit)]]<br /> ** [[Media:Prog3_9_eloadas_2020.pdf | 9. előadás - XML feldolgozás]]<br /> ** [[Media:Prog3_10_eloadas_2020.pdf | 10. előadás - Lambda]]<br /> ** [[Media:Prog3_11_eloadas_2020.pdf | 11. előadás - Java Streamek]]<br /> <br /> == KZH ==<br /> * [[Media:prog3_igazhamis_2017.pdf|Igaz-hamis feladatgyűjtemény a KZH-khoz]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi anyagok'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> ''' 2016-os előadásdiák '''<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_1.pdf|Java language basics]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_2.pdf|Java input/output]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_3.pdf|Java serialization]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_4.pdf|Java collections]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_5.pdf|Java utilities]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_6.pdf|Multithreading in Java]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_7.pdf|Java and UML]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_8.pdf|Java GUI and SWING]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_9.pdf|Java GUI and SWING]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_10.pdf|Unit tests in Java: JUnit]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_11.pdf|XML handling in Java ]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_12.pdf|Logging]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_13.pdf|Reflection, interfaces and lambda]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_14.pdf|Java Enterprise Edition]]<br /> <br /> ''' 2017-es előadásdiák '''<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_1.pdf|Alapok]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_2.pdf|I/O]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_3.pdf|Kollekciók]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_4.pdf|Utility]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_5.pdf|Szálkezelés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_6.pdf|UML modellezés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_7.pdf|Swing 1]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_8.pdf|Swing 2]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_9.pdf|Tesztelés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_10.pdf|XML feldolgozás]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_11.pdf|Naplózás]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_12.pdf|Reflection és lambda]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_13.pdf|Enterprise java alapok]]<br /> <br /> Ezek a segédanyagok a régi tárgyhoz készültek, de többé-kevésbé használhatóak még most is.<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!<br /> * [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial<br /> * [[Szofttech_Java_igaz-hamis | '''Kikérdező''']] - igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből, 2000. december 19. és 2014. január 21. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva; az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is benne vannak, csak igaz/hamis válaszlehetőségekkel<br /> * [[Media:JavaIntro_v3.pdf | '''Java összefoglaló''']] - AUT tanszékről, Android alapú szoftverfejlesztés c. tárgy Java gyorstalpalója<br /> <br /> }}<br /> <br /> == Házi ==<br /> A félév során egy nagy házit kell készíteni, amit mindenki magának talál ki.<br /> <br /> '''Követelmények:'''<br /> * Swing vagy JavaFX alapú GUI<br /> ** Menü használata és<br /> *** vagy JTable, JTree, JComboBox (vagy hasonló bonyolultságű widget) valamelyikének alkalmazása<br /> *** vagy alacsonyszintű grafikai rutinok (Graphics osztály) használata<br /> * Gyűjtemény keretrendszer alkalmazása<br /> * Fájlba írás, fájlból olvasás valamilyen fajta standard I/O (szerializálás, XML feldolgozás, JSON) segítségével<br /> * Tesztelés-támogatás (JUnit)<br /> ** Legalább 3 osztály összesen 10 metódusának tesztelése.<br /> <br /> '''Házi ötletek:'''<br /> * [https://nagyhfotletek.wordpress.com/blog-feed/ ötletgyűjtemény (Dr. Salvi Péter)] <br /> * Aknakereső valami extrával, a toplista vagy a pálya lementhető<br /> * Snake multiplayer<br /> * Életjáték (Conway's Game Of Life)<br /> * Chatprogram<br /> * Naptár<br /> * Egyszerűbb fájlkezelő<br /> * Táblázatkezelő (miniExcel)<br /> Amire a feladat kitalálása során figyelni kell, hogy próbáljuk elkerülni a kevés (2-3) osztályból és pusztán egy-két nagy számolásból, algoritmusból álló feladatokat. Most a cél az, hogy komplexebb, objektum-orientáltabb megoldást kelljen készíteni. Pl. a sejtautomatás feladatnál lépjünk túl a klasszikus egyszerű automatán, és lehessen speciális szabályokat definiálni, lehessen akár a geometriát is konfigurálni (pl. nem csak négyzetrács, hanem hatszög vagy akár komplexebb felület, mint pl. egy klasszikus 5-6-szöges focilabda). Nem szerencsés, ha a feladatunk megvalósítása érdemben egy nagy 2 dimenziós egész tömbből és az ezen elvégzett algoritmusok 1-2 metódusban történő implementálásából áll csak (pl. minesweeper klasszikus változata most már kevés lesz). <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_III.&diff=202768 A programozás alapjai III. 2022-10-09T20:05:09Z <p>Vesztergombi András: /* Házi */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = A programozás alapjai 3<br /> | tárgykód = VIIIAB00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = IIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = 14 db<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 nagyházi<br /> | vizsga = nincs <br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB00<br /> | tárgyhonlap = https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAB00<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[A programozás alapjai 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * '''Kis ZH:''' 6-ból a legjobb 4 kisZH minimum 40%-os teljesítése (egyenként max. 5 pont szerezhető).<br /> * '''Nagy házi feladat:''' Egy egyszerű GUI-s Java program elkészítése a kiírásnak megfelelően.<br /> * '''Laborok:''' 70%-án jelen kell lenni és a kiadott feladatok egy részét kötelezően meg kell csinálni. Ha a kötelezőeket nem csinálod meg mind, az hiányzásnak számít. A heti laborfeladatok az azt megelőző hétvégén felkerülnek a tárgyhonlapra.<br /> <br /> === Pótlási lehetőségek ===<br /> * A kis ZH-k nem pótolhatók, de mivel a jegybe 2 KZH eredménye nem számít bele, azt a két alkalmat használhatod jobb eredmény elérésére.<br /> * A laboralkalmak nem pótolhatók.<br /> * A nagy házit a pótlási hét végéig, különeljárási díj mellett lehet pótolni, de csak akkor, ha az utolsó hetekben tartott bemutatáson már valamennyire kész van a programod és csak kisebb javítások szükségesek.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * A jegy a legjobb négy KZH pontjának átlagából adódik. Ha ez az átlag nem egész szám lenne, a kerekítést a laborvezető a laborokon végzett munkád alapján végzi.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadások ===<br /> * '''2020''':<br /> ** [[Media:Prog3_1_eloadas_2020.pdf | 1. előadás - Alapok]]<br /> ** [[Media:Prog3_2_eloadas_2020.pdf | 2. előadás - Input/Output]]<br /> ** [[Media:Prog3_3_eloadas_2020.pdf | 3. előadás - Kollekciók]]<br /> ** [[Media:Prog3_4_eloadas_2020.pdf | 4. előadás - Utility osztályok]]<br /> ** [[Media:Prog3_5_eloadas_2020.pdf | 5. előadás - Szálkezelés]]<br /> ** [[Media:Prog3_6_eloadas_2020.pdf | 6. előadás - Swing környezet 1]]<br /> ** [[Media:Prog3_7_eloadas_2020.pdf | 7. előadás - Swing környezet 2]]<br /> ** [[Media:Prog3_8_eloadas_2020.pdf | 8. előadás - Tesztelés (JUnit)]]<br /> ** [[Media:Prog3_9_eloadas_2020.pdf | 9. előadás - XML feldolgozás]]<br /> ** [[Media:Prog3_10_eloadas_2020.pdf | 10. előadás - Lambda]]<br /> ** [[Media:Prog3_11_eloadas_2020.pdf | 11. előadás - Java Streamek]]<br /> <br /> == KZH ==<br /> * [[Media:prog3_igazhamis_2017.pdf|Igaz-hamis feladatgyűjtemény a KZH-khoz]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi anyagok'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> ''' 2016-os előadásdiák '''<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_1.pdf|Java language basics]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_2.pdf|Java input/output]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_3.pdf|Java serialization]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_4.pdf|Java collections]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_5.pdf|Java utilities]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_6.pdf|Multithreading in Java]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_7.pdf|Java and UML]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_8.pdf|Java GUI and SWING]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_9.pdf|Java GUI and SWING]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_10.pdf|Unit tests in Java: JUnit]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_11.pdf|XML handling in Java ]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_12.pdf|Logging]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_13.pdf|Reflection, interfaces and lambda]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_14.pdf|Java Enterprise Edition]]<br /> <br /> ''' 2017-es előadásdiák '''<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_1.pdf|Alapok]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_2.pdf|I/O]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_3.pdf|Kollekciók]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_4.pdf|Utility]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_5.pdf|Szálkezelés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_6.pdf|UML modellezés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_7.pdf|Swing 1]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_8.pdf|Swing 2]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_9.pdf|Tesztelés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_10.pdf|XML feldolgozás]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_11.pdf|Naplózás]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_12.pdf|Reflection és lambda]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_13.pdf|Enterprise java alapok]]<br /> <br /> Ezek a segédanyagok a régi tárgyhoz készültek, de többé-kevésbé használhatóak még most is.<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!<br /> * [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial<br /> * [[Szofttech_Java_igaz-hamis | '''Kikérdező''']] - igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből, 2000. december 19. és 2014. január 21. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva; az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is benne vannak, csak igaz/hamis válaszlehetőségekkel<br /> * [[Media:JavaIntro_v3.pdf | '''Java összefoglaló''']] - AUT tanszékről, Android alapú szoftverfejlesztés c. tárgy Java gyorstalpalója<br /> <br /> }}<br /> <br /> == Házi ==<br /> A félév során egy nagy házit kell készíteni, amit mindenki magának talál ki.<br /> <br /> '''Követelmények:'''<br /> * Swing vagy JavaFX alapú GUI<br /> ** Menü használata és<br /> *** vagy JTable, JTree, JComboBox (vagy hasonló bonyolultságű widget) valamelyikének alkalmazása<br /> *** vagy alacsonyszintű grafikai rutinok (Graphics osztály) használata<br /> * Gyűjtemény keretrendszer alkalmazása<br /> * Fájlba írás, fájlból olvasás valamilyen fajta standard I/O (szerializálás, XML feldolgozás, JSON) segítségével<br /> * Tesztelés-támogatás (JUnit)<br /> ** Legalább 3 osztály összesen 10 metódusának tesztelése.<br /> <br /> '''Házi ötletek:'''<br /> * [https://nagyhfotletek.wordpress.com/blog-feed/ ötletgyűjtemény (Dr. Salvi Péter)] <br /> * Aknakereső, a toplista vagy a pálya lementhető<br /> * Snake multiplayer<br /> * Életjáték (Conway's Game Of Life)<br /> * Chatprogram<br /> * Naptár<br /> * Egyszerűbb fájlkezelő<br /> * Táblázatkezelő (miniExcel)<br /> Amire a feladat kitalálása során figyelni kell, hogy próbáljuk elkerülni a kevés (2-3) osztályból és pusztán egy-két nagy számolásból, algoritmusból álló feladatokat. Most a cél az, hogy komplexebb, objektum-orientáltabb megoldást kelljen készíteni. Pl. a sejtautomatás feladatnál lépjünk túl a klasszikus egyszerű automatán, és lehessen speciális szabályokat definiálni, lehessen akár a geometriát is konfigurálni (pl. nem csak négyzetrács, hanem hatszög vagy akár komplexebb felület, mint pl. egy klasszikus 5-6-szöges focilabda). Nem szerencsés, ha a feladatunk megvalósítása érdemben egy nagy 2 dimenziós egész tömbből és az ezen elvégzett algoritmusok 1-2 metódusban történő implementálásából áll csak (pl. minesweeper klasszikus változata most már kevés lesz). <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai_III.&diff=202767 A programozás alapjai III. 2022-10-09T20:03:17Z <p>Vesztergombi András: /* Házi */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = A programozás alapjai 3<br /> | tárgykód = VIIIAB00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = nincs<br /> | tanszék = IIT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = 14 db<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = nincs<br /> | hf = 1 nagyházi<br /> | vizsga = nincs <br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB00<br /> | tárgyhonlap = https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAB00<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[A programozás alapjai 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * '''Kis ZH:''' 6-ból a legjobb 4 kisZH minimum 40%-os teljesítése (egyenként max. 5 pont szerezhető).<br /> * '''Nagy házi feladat:''' Egy egyszerű GUI-s Java program elkészítése a kiírásnak megfelelően.<br /> * '''Laborok:''' 70%-án jelen kell lenni és a kiadott feladatok egy részét kötelezően meg kell csinálni. Ha a kötelezőeket nem csinálod meg mind, az hiányzásnak számít. A heti laborfeladatok az azt megelőző hétvégén felkerülnek a tárgyhonlapra.<br /> <br /> === Pótlási lehetőségek ===<br /> * A kis ZH-k nem pótolhatók, de mivel a jegybe 2 KZH eredménye nem számít bele, azt a két alkalmat használhatod jobb eredmény elérésére.<br /> * A laboralkalmak nem pótolhatók.<br /> * A nagy házit a pótlási hét végéig, különeljárási díj mellett lehet pótolni, de csak akkor, ha az utolsó hetekben tartott bemutatáson már valamennyire kész van a programod és csak kisebb javítások szükségesek.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * A jegy a legjobb négy KZH pontjának átlagából adódik. Ha ez az átlag nem egész szám lenne, a kerekítést a laborvezető a laborokon végzett munkád alapján végzi.<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Előadások ===<br /> * '''2020''':<br /> ** [[Media:Prog3_1_eloadas_2020.pdf | 1. előadás - Alapok]]<br /> ** [[Media:Prog3_2_eloadas_2020.pdf | 2. előadás - Input/Output]]<br /> ** [[Media:Prog3_3_eloadas_2020.pdf | 3. előadás - Kollekciók]]<br /> ** [[Media:Prog3_4_eloadas_2020.pdf | 4. előadás - Utility osztályok]]<br /> ** [[Media:Prog3_5_eloadas_2020.pdf | 5. előadás - Szálkezelés]]<br /> ** [[Media:Prog3_6_eloadas_2020.pdf | 6. előadás - Swing környezet 1]]<br /> ** [[Media:Prog3_7_eloadas_2020.pdf | 7. előadás - Swing környezet 2]]<br /> ** [[Media:Prog3_8_eloadas_2020.pdf | 8. előadás - Tesztelés (JUnit)]]<br /> ** [[Media:Prog3_9_eloadas_2020.pdf | 9. előadás - XML feldolgozás]]<br /> ** [[Media:Prog3_10_eloadas_2020.pdf | 10. előadás - Lambda]]<br /> ** [[Media:Prog3_11_eloadas_2020.pdf | 11. előadás - Java Streamek]]<br /> <br /> == KZH ==<br /> * [[Media:prog3_igazhamis_2017.pdf|Igaz-hamis feladatgyűjtemény a KZH-khoz]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi anyagok'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> ''' 2016-os előadásdiák '''<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_1.pdf|Java language basics]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_2.pdf|Java input/output]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_3.pdf|Java serialization]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_4.pdf|Java collections]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_5.pdf|Java utilities]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_6.pdf|Multithreading in Java]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_7.pdf|Java and UML]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_8.pdf|Java GUI and SWING]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_9.pdf|Java GUI and SWING]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_10.pdf|Unit tests in Java: JUnit]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_11.pdf|XML handling in Java ]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_12.pdf|Logging]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_13.pdf|Reflection, interfaces and lambda]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2016_14.pdf|Java Enterprise Edition]]<br /> <br /> ''' 2017-es előadásdiák '''<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_1.pdf|Alapok]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_2.pdf|I/O]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_3.pdf|Kollekciók]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_4.pdf|Utility]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_5.pdf|Szálkezelés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_6.pdf|UML modellezés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_7.pdf|Swing 1]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_8.pdf|Swing 2]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_9.pdf|Tesztelés]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_10.pdf|XML feldolgozás]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_11.pdf|Naplózás]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_12.pdf|Reflection és lambda]]<br /> * [[Media:prog3_dia_2017_13.pdf|Enterprise java alapok]]<br /> <br /> Ezek a segédanyagok a régi tárgyhoz készültek, de többé-kevésbé használhatóak még most is.<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wfXi3eqx_KPbbc2LHxP5_dqQ75gaZou6gEknFETEdck/edit '''Közösen szerkeszthető''' Google-doksi] - nem hibátlan, egészítsd és javítsd ki Te is!<br /> * [https://sites.google.com/site/czirjakzoltan91/programozas/java Czirják Zoltán Java-anyagai]<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/generics/bounded.html Bounded Type Parameters] - Oracle Java tutorial kötött dzsókerekröl<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/nutsandbolts/_keywords.html Java Language Keywords] - Oracle Java tutorial a kulcsszavakról (pl. delete nincs benne, tehát használható változónévként)<br /> * [http://docs.oracle.com/javase/tutorial/java/javaOO/accesscontrol.html Controlling Access to Members of a Class] - Oracle Java tutorial<br /> * [[Szofttech_Java_igaz-hamis | '''Kikérdező''']] - igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből, 2000. december 19. és 2014. január 21. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva; az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is benne vannak, csak igaz/hamis válaszlehetőségekkel<br /> * [[Media:JavaIntro_v3.pdf | '''Java összefoglaló''']] - AUT tanszékről, Android alapú szoftverfejlesztés c. tárgy Java gyorstalpalója<br /> <br /> }}<br /> <br /> == Házi ==<br /> A félév során egy nagy házit kell készíteni, amit mindenki magának talál ki.<br /> <br /> '''Követelmények:'''<br /> * Swing vagy JavaFX alapú GUI<br /> ** Menü használata és<br /> *** vagy JTable, JTree, JComboBox (vagy hasonló bonyolultságű widget) valamelyikének alkalmazása<br /> *** vagy alacsonyszintű grafikai rutinok (Graphics osztály) használata<br /> * Gyűjtemény keretrendszer alkalmazása<br /> * Fájlba írás, fájlból olvasás valamilyen fajta standard I/O (szerializálás, XML feldolgozás, JSON) segítségével<br /> * Tesztelés-támogatás (JUnit)<br /> ** Legalább 3 osztály összesen 10 metódusának tesztelése.<br /> <br /> '''Házi ötletek:'''<br /> * [https://nagyhfotletek.wordpress.com/ ötletgyűjtemény (Dr. Salvi Péter)] <br /> * Aknakereső, a toplista vagy a pálya lementhető<br /> * Snake multiplayer<br /> * Életjáték (Conway's Game Of Life)<br /> * Chatprogram<br /> * Naptár<br /> * Egyszerűbb fájlkezelő<br /> * Táblázatkezelő (miniExcel)<br /> Amire a feladat kitalálása során figyelni kell, hogy próbáljuk elkerülni a kevés (2-3) osztályból és pusztán egy-két nagy számolásból, algoritmusból álló feladatokat. Most a cél az, hogy komplexebb, objektum-orientáltabb megoldást kelljen készíteni. Pl. a sejtautomatás feladatnál lépjünk túl a klasszikus egyszerű automatán, és lehessen speciális szabályokat definiálni, lehessen akár a geometriát is konfigurálni (pl. nem csak négyzetrács, hanem hatszög vagy akár komplexebb felület, mint pl. egy klasszikus 5-6-szöges focilabda). Nem szerencsés, ha a feladatunk megvalósítása érdemben egy nagy 2 dimenziós egész tömbből és az ezen elvégzett algoritmusok 1-2 metódusban történő implementálásából áll csak (pl. minesweeper klasszikus változata most már kevés lesz). <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Mobil-_%C3%A9s_webes_szoftverek&diff=202740 Mobil- és webes szoftverek 2022-10-01T11:37:31Z <p>Vesztergombi András: laborok honlap</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mobil- és webes szoftverek<br /> | tárgykód = VIAUAC00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = 14 db<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/mobilesweb<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célja a hallgatók bevezetése a mobil- és webes szoftverek világába. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a mobil eszközökre történő szoftverfejlesztés alapjaival. Tapasztalatot szereznek a különféle mobil platformok világából, valamint a platformokra való szoftverfejlesztéshez szükséges eszközökről. Megismerik a mobil eszközökre való fejlesztés sajátosságait, ergonómiai kérdéseit és a fejlesztés során alkalmazható legjobb gyakorlatokat. Ezen kívül találkoznak a gyors prototípus-készítési eljárásokkal, gyakorlati megvalósításokkal. További kitűzött cél a korszerű webes technológiák alapjainak elsajátítása, illetve a web alapú multiplatform mobil fejlesztői rendszerek képességeinek és használatának megismerése.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * Laborok elvégzése, illetve a laborok előtt ellenőrzés beugró jelleggel (első labor előtt nincs beugró).<br /> * 1 darab nagy ZH-n minimum 40% elérése.<br /> * Laborok 70%-át sikeresen kell teljesíteni.<br /> * 6 darab kisZH van, ebből a legjobb 4 számít. A kisZH kb. 6-8 kérdésből áll.<br /> * Amelyik laboron nincs kisZH, azon beugró van (kivéve az első labort). Ez általában 2-4 kiskérdésből áll.<br /> * A gyakorlást a házi feladat biztosítja (android-os app), amelynek beadási határideje a 13. oktatási hét vége. <br /> <br /> '''A vizsgaidőszakban:''' írásbeli vizsga.<br /> <br /> A zárthelyi, a laborok, kisZH-k eredménye és a házi feladat 20-15-10-15%-ban, a vizsga 40%-ban számít az érdemjegybe.<br /> <br /> '''iMSC pontok:'''<br /> <br /> A laboron, ZH-n és házi feladaton egységesen 10-10-10 pont szerezhető.<br /> <br /> ===Tankvíz===<br /> Az előadásokon előfordulnak ellenőrző kérdések, ezekre a tanszék által fejlesztett [http://nmobil.aut.bme.hu/MCourse/ Tankvíz] alkalmazásban lehet válaszolni. 2016-ban ezt a következőképpen számították: azok kapnak plusz pontot akik a Tankvízből megszerezhető pontok legalább 40%-át elérték. Ezt követően pedig a pontszámok arányosan kerülnek szétosztásra 0 és 20 pont között. Egy végleges pont 1%-nak felel meg, mely a végső érdemjegy számításakor lesz figyelembe véve. Plusz pont minden esetben csak az elégséges szint felett számítódik be.<br /> <br /> ==Házi==<br /> <br /> Egy mobilos feladat megoldása.<br /> <br /> '''Határidők:'''<br /> * '''Specifikáció:''' 6. hét végére (laborvezetővel egyeztetve)<br /> * '''Végleges megoldás:''' 13. hét végére<br /> <br /> === AVD linuxon ===<br /> <br /> Akinek különösebb hiba kijelzése nélkül nem indul el egy AVD-s eszköz se, az [https://wiki.archlinux.org/index.php/android#libGL_error:_failed_to_load_driver:_swrast_OR_AVD_doesn.27t_load_and_no_error_message_displayed törölje] az emulátorral csomagolt libstdc++-t.<br /> <br /> &lt;code&gt;rm -r ~/Android/Sdk/emulator/lib64/libstdc++/&lt;/code&gt; (ha ~/Android/Sdk alá telepítetted az sdk-t)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Laborok anyagai ===<br /> * https://viauac00.github.io/laborok/<br /> <br /> === 2017-es előadásdiák ===<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_1.pdf|Mobilszoftver-platformok]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_2.pdf|Android alapok, fordítás, Manifest]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_3.pdf|Activity, grafikus felhasználói felületek]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_4.pdf|Grafika, animáció, Widget, Fragmentek]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_5.pdf|Engedélyek, adattárolás, ContentProvider]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_6.pdf|Listák, Intent]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_7.pdf|BroadcastReceiver, kommunikáció a külvilággal]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_1.pdf|Webes alapok, HTTP, Cookie]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_2.pdf|HTML 5]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_3.pdf|CSS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_4.pdf|Bootstrap, LESS, flexbox]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_5.pdf|JavaScript 1.]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_6.pdf|jQuery, AJAX]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_7.pdf|Javascript 2.]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_8.pdf|HTTPS, flexbox]]<br /> <br /> === Példák az előadásokhoz ===<br /> * [https://github.com/VIAUAC00/EA Android-os példák]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_1.zip|HTML]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_2.pdf|CSS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_3.zip|Bootstrap, LESS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_4.zip|jQuery]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_5.pdf|Flexbox]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> * [https://docs.google.com/document/d/14oNhTKJCRE1j7rnV_k62XNFzppIjQNJ8V3vnn7660rA/edit 2017-es ZH emlékezetből]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> ==Tippek==<br /> Az előadások alatt szokott lenni [http://nmobil.aut.bme.hu/MCourse/ TanKvíz], amin egy webes felületen lehet kvízkérdésekre válaszolni az előadó vezényletével. Ez valamilyen módon bele fog számítani a jegybe.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Adatvez%C3%A9relt_rendszerek&diff=202739 Adatvezérelt rendszerek 2022-10-01T11:32:39Z <p>Vesztergombi András: tárgyhonlap update</p> <hr /> <div>{{Vissza|BSc Szoftverfejlesztés specializáció}}<br /> <br /> {{Tantárgy<br /> | név = Adatvezérelt rendszerek<br /> | tárgykód = VIAUAC01<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = opcionális szorgalmi (2020. ősz)<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = https://bmeviauac01.github.io/adatvezerelt/<br /> | tanszéki tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/adatvezerelt<br /> }}<br /> A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal az adatvezérelt rendszerek fejlesztése során leggyakrabban használt kiszolgáló oldali megoldásokat. A tárgy keretében a hallgatók jártasságot szereznek adatbázisokra épülő rendszerek megvalósításában, elsajátítják az adatrétegben és az üzleti logikai rétegben alkalmazott tipikus módszereket és eljárásokat. A tárgy ismerteti a különböző adatbázis-kezelő szerverek felépítését, működését és programozását. Továbbá bemutatja azon eljárásokat és megoldásokat, melyek segítségével az alkalmazott adatbázis platform elérhető és hatékonyan kezelhető az üzleti logikai komponensekben.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> * Heti egy előadás van<br /> <br /> === Aláíráshoz ===<br /> * 6 gyakorlatból 5 minimum elégségesre teljesítése (jelenlét + labor követése)<br /> * 1 nagyZH, legalább elégséges (45%) teljesítése.<br /> ** A ZH-n jó eredményt elérve pluszpontot kapsz a vizsgára: 80% fölött 3, 90% fölött 5 pontot.<br /> * Írásbeli vizsgán minimum elégséges osztályzat megszerzése.<br /> <br /> === Megajánlott jegy ===<br /> * Megajánlott jegy szerezhető (2020. ősz)<br /> ** megajánlott 5-ös: minden gyakorlat teljesítése ÉS (ZH pontszám + HF pontszám) &gt;= 44<br /> ** megajánlott 4-es: maximum 1 gyakorlat nemteljesítése ÉS (ZH pontszám + HF pontszám) &gt;= 40<br /> <br /> === Félév végi jegy ===<br /> * Félév végi jegy = Vizsga pont + félév közi pluszpontok<br /> * Ponthatárok (2020. ősz)<br /> {| class=&quot;wikitable&quot;<br /> |-<br /> ! Pont (vizsga pont + pluszpontok) !! Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 19 || 1<br /> |-<br /> | 20 - 27 || 2<br /> |-<br /> | 28 - 34 || 3<br /> |-<br /> | 35 - 41 || 4<br /> |-<br /> | 42 - 50 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Gyakorlatok ==<br /> * 6 gyakorlat tartozik a tárgyhoz<br /> * a gyakorlatok kéthetente vannak megtartva, és a második héten kezdődnek<br /> * tematika megtalálható a tárgy honlapján<br /> <br /> == Szorgalmi házi feladat (2020. ősz) ==<br /> * Lehetőség van szorgalmi házi feladatok beadására (legalábbis 2020. őszén)<br /> * Témák:<br /> # MSSQL<br /> # ADO.NET<br /> # EF<br /> # MongoDB<br /> # WebAPI<br /> <br /> == ZH ==<br /> * [[Media:adatvez_minta_zh-vizsga_2018.pdf|Minta feladatok]] (ZH és vizsgafeladatok egyben)<br /> * [[Media:adatvez_minta_zh-vizsga_2018_megoldas.pdf|Minta feladatok megoldásai]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> === 2017/2018 ősz tapasztalatok ===<br /> <br /> A vizsga 50 pontos, ebből 24 pont volt gyakorlati (JPA, EF, Trigger) és 26 pontnyi elméleti kérdés. Elmélet inkább az anyag zh utáni részére kérdezett. (kb. 6 pont volt zh előtti) JPA-nál és EF-nél teljes módosító kódot kellett írni, a trigger egy egyszerűbb Oracle megoldás volt.<br /> <br /> A tárgyból páran kiemelkedő zh eredményért és laborokon aktív részvételért megajánlott jegyben részesültek.</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Mobil-_%C3%A9s_webes_szoftverek&diff=202738 Mobil- és webes szoftverek 2022-10-01T11:31:00Z <p>Vesztergombi András: laborok GitHub oldal</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Mobil- és webes szoftverek<br /> | tárgykód = VIAUAC00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 5<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = AUT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = 14 db<br /> | kiszh = 6 db<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = 1 db<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista = <br /> | tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/mobilesweb<br /> | laborok holnap = https://viauac00.github.io/laborok/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célja a hallgatók bevezetése a mobil- és webes szoftverek világába. A tárgy keretében a hallgatók megismerkednek a mobil eszközökre történő szoftverfejlesztés alapjaival. Tapasztalatot szereznek a különféle mobil platformok világából, valamint a platformokra való szoftverfejlesztéshez szükséges eszközökről. Megismerik a mobil eszközökre való fejlesztés sajátosságait, ergonómiai kérdéseit és a fejlesztés során alkalmazható legjobb gyakorlatokat. Ezen kívül találkoznak a gyors prototípus-készítési eljárásokkal, gyakorlati megvalósításokkal. További kitűzött cél a korszerű webes technológiák alapjainak elsajátítása, illetve a web alapú multiplatform mobil fejlesztői rendszerek képességeinek és használatának megismerése.<br /> <br /> <br /> ==Követelmények==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * Laborok elvégzése, illetve a laborok előtt ellenőrzés beugró jelleggel (első labor előtt nincs beugró).<br /> * 1 darab nagy ZH-n minimum 40% elérése.<br /> * Laborok 70%-át sikeresen kell teljesíteni.<br /> * 6 darab kisZH van, ebből a legjobb 4 számít. A kisZH kb. 6-8 kérdésből áll.<br /> * Amelyik laboron nincs kisZH, azon beugró van (kivéve az első labort). Ez általában 2-4 kiskérdésből áll.<br /> * A gyakorlást a házi feladat biztosítja (android-os app), amelynek beadási határideje a 13. oktatási hét vége. <br /> <br /> '''A vizsgaidőszakban:''' írásbeli vizsga.<br /> <br /> A zárthelyi, a laborok, kisZH-k eredménye és a házi feladat 20-15-10-15%-ban, a vizsga 40%-ban számít az érdemjegybe.<br /> <br /> '''iMSC pontok:'''<br /> <br /> A laboron, ZH-n és házi feladaton egységesen 10-10-10 pont szerezhető.<br /> <br /> ===Tankvíz===<br /> Az előadásokon előfordulnak ellenőrző kérdések, ezekre a tanszék által fejlesztett [http://nmobil.aut.bme.hu/MCourse/ Tankvíz] alkalmazásban lehet válaszolni. 2016-ban ezt a következőképpen számították: azok kapnak plusz pontot akik a Tankvízből megszerezhető pontok legalább 40%-át elérték. Ezt követően pedig a pontszámok arányosan kerülnek szétosztásra 0 és 20 pont között. Egy végleges pont 1%-nak felel meg, mely a végső érdemjegy számításakor lesz figyelembe véve. Plusz pont minden esetben csak az elégséges szint felett számítódik be.<br /> <br /> ==Házi==<br /> <br /> Egy mobilos feladat megoldása.<br /> <br /> '''Határidők:'''<br /> * '''Specifikáció:''' 6. hét végére (laborvezetővel egyeztetve)<br /> * '''Végleges megoldás:''' 13. hét végére<br /> <br /> === AVD linuxon ===<br /> <br /> Akinek különösebb hiba kijelzése nélkül nem indul el egy AVD-s eszköz se, az [https://wiki.archlinux.org/index.php/android#libGL_error:_failed_to_load_driver:_swrast_OR_AVD_doesn.27t_load_and_no_error_message_displayed törölje] az emulátorral csomagolt libstdc++-t.<br /> <br /> &lt;code&gt;rm -r ~/Android/Sdk/emulator/lib64/libstdc++/&lt;/code&gt; (ha ~/Android/Sdk alá telepítetted az sdk-t)<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> === 2017-es előadásdiák ===<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_1.pdf|Mobilszoftver-platformok]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_2.pdf|Android alapok, fordítás, Manifest]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_3.pdf|Activity, grafikus felhasználói felületek]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_4.pdf|Grafika, animáció, Widget, Fragmentek]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_5.pdf|Engedélyek, adattárolás, ContentProvider]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_6.pdf|Listák, Intent]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_android_7.pdf|BroadcastReceiver, kommunikáció a külvilággal]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_1.pdf|Webes alapok, HTTP, Cookie]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_2.pdf|HTML 5]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_3.pdf|CSS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_4.pdf|Bootstrap, LESS, flexbox]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_5.pdf|JavaScript 1.]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_6.pdf|jQuery, AJAX]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_7.pdf|Javascript 2.]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_eloadasdia_web_8.pdf|HTTPS, flexbox]]<br /> <br /> === Példák az előadásokhoz ===<br /> * [https://github.com/VIAUAC00/EA Android-os példák]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_1.zip|HTML]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_2.pdf|CSS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_3.zip|Bootstrap, LESS]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_4.zip|jQuery]]<br /> * [[Media:mobil-web_2017_web-demo_5.pdf|Flexbox]]<br /> <br /> ==ZH==<br /> * [https://docs.google.com/document/d/14oNhTKJCRE1j7rnV_k62XNFzppIjQNJ8V3vnn7660rA/edit 2017-es ZH emlékezetből]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> <br /> ==Tippek==<br /> Az előadások alatt szokott lenni [http://nmobil.aut.bme.hu/MCourse/ TanKvíz], amin egy webes felületen lehet kvízkérdésekre válaszolni az előadó vezényletével. Ez valamilyen módon bele fog számítani a jegybe.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=201980 Operációs rendszerek ZH kikérdező 2022-04-24T13:46:19Z <p>Vesztergombi András: /* A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendsterben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változata az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja lehet négány tízezer programsor, de akár sok millió is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=201979 Operációs rendszerek ZH kikérdező 2022-04-24T13:45:08Z <p>Vesztergombi András: /* A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. */</p> <hr /> <div>'' Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) ''<br /> <br /> {{Vissza|Operációs rendszerek}}<br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)<br /> |pontozás=-}}<br /> <br /> == Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szálaknak saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX cron középtávú ütemező. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&gt;FK állapotátmenetet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF végrehajthat F-&gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Olyan rendsterben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeBSD Linux disztribúció (?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows 10 OS telefonon is működik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az SRTF preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idő összegével(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú(?). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> # Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.<br /> <br /> == Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A &quot;lapok tárba fagyasztása&quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A strucc-algoritmus a holtpont &quot;kezelésének&quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Unix operációs rendszer első változata az AT&amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy operációs rendszer forráskódja lehet négány tízezer programsor, de akár sok millió is. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. ==<br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan&diff=201620 Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2022-01-30T15:44:46Z <p>Vesztergombi András: Tanszék név, honlap (moodle)</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Menedzsment és&lt;br/&gt;vállalkozásgazdaságtan<br /> |tárgykód=GT20A001<br /> |szak=mind<br /> |kredit=4<br /> |felev=villany: 5&lt;br&gt;info/üzemmérnök: 4<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék=GTK MVT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=4 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/<br /> |targyhonlap=https://edu.gtk.bme.hu/<br /> }}<br /> <br /> A tárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szervezetek és a menedzsment feladatának és működésének alapelveivel. A tárgy keretében röviden bemutatásra kerülnek a gazdálkodás- és szervezéstudomány legfontosabb részterületei és aktuális problémái. Ezt követően a vállalkozásgazdaságtan alapjaival foglalkozik és az alábbi fő témaköröket tárgyalja:<br /> *üzleti vállalkozás célja<br /> *termelő és szolgáltató folyamatok<br /> *termelésirányítás <br /> *költséggazdálkodás <br /> *befektetés és finanszírozás<br /> <br /> <br /> = Követelmények =<br /> <br /> *'''Előtanulmányi rend:''' Nincs.<br /> *'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező és ezt nem is ellenőrzik. Azonban némelyik előadó ad fel házi feladatot, esetleg az óra végén előfordul egy közös Kahootozás, ahol a hallgatók közül a 3 legjobb plusz pontot kaphat óra végén.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során összesen 4 darab, egyenként 25 pontos, melyek mindegyike 1-1 fő tématerület lezárásaként kerül megírásra az előadások ideje alatt. Nincs minimum követelmény külön-külön az egyes ZH eredményekre, az elégséges egyetlen feltétele, hogy a szumma pontszám legalább 50 legyen. Mindegyik ZH 20 perces, és nagyjából azonos felépítésű.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''ZH'''-kat a szorgalmi időszak utolsó hetében tartott pótZH-kon lehet pótolni, ill. javítani. Javítás esetén a pótZH-(ko)n elért eredmény számít bele a végeredménybe. (Rontani is lehet!) <br /> **Javításnak - az eredeti 4 zh alapján - a legalább elégséges osztályzatot elért hallgatók újbóli zh írása számít.<br /> **A négy ZH közül maximum 2-őt tudsz javítani, mert párban vannak. Az első két ZH közül az egyiket javíthatod, és a második két ZH közül is csak az egyiket, így érdemes a pár másik tagját jól megírni. '''Pótpót nincs a tárgyból.'''<br /> *'''Félévközi jegy:''' A végső jegy a négy ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelően:<br /> *Ponthatárok: <br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 49 || 1<br /> |-<br /> |50 - 55 || 2<br /> |-<br /> |56 - 68 || 3<br /> |-<br /> |69 - 80 || 4<br /> |-<br /> |81 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> = Tananyag részekre bontva =<br /> &lt;p style=&quot;color:red;&quot;&gt; '''Figyelem! Az alábbi témakörök felosztása, a zárthelyik felépítése a ''2017 őszi félév'' alapján lettek leírva. Az egyes témakörökhöz található segédletek egy része mára elavulttá vált! Az aktuális diasorokat és a zárthelyire felkészítő kérdéseket mindig a tárgy honlapjáról érdemes nézni!''' &lt;/p&gt;<br /> <br /> == Menedzsment alapok ==<br /> === Zárthelyi ===<br /> ''Felépítése:''<br /> *Teszt illetve rövid kifejtős kérdések (20 pontért)<br /> **Igaz-hamis kérdések<br /> **Feleletválasztós tesztek<br /> **Rövid kifejtős kérdések<br /> *1 kifejtős kérdés az előadáson részletesebben tárgyalt témákból (5 pontért)<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi zárthelyik (melyek már elavultak)'''<br /> |szöveg=<br /> * [[MenVallGazdZH20070327|2006/07 tavasz]]<br /> * [[MenVallGazdZH20090227|2008/09 tavasz]]<br /> }}<br /> <br /> === Segédanyagok az anyagrészhez ===<br /> <br /> *[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH|Feleletválasztós kvíz]]<br /> *[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 2. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Média:Vallgazd_fogalmak_masodikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]<br /> *[[Média:menval_2zh_jegyzet.pdf|Sidel jegyzet]]<br /> <br /> *2012 tavasz:<br /> **[[Média:Vallgazd_dia_masodikanyag_2012tavasz.pdf|Előadásdiák]]<br /> *2013:<br /> **(A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben)<br /> **[[Media:MEV_ZH2_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!<br /> **[[Media:MEV_ZH2_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]<br /> **[[Media:MEV_ZH2_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]<br /> *2014 tavasz:<br /> **[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések (ZH1)]]<br /> **[[Média:MEV_ZH2_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések (ZH2)]]<br /> *2015/2016/2:<br /> **[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_4.pdf|Előadás diái]]<br /> **[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2_2.pdf|Kiadott felkészülést segítő &quot;kérdések&quot;]] (részletek a tankönyvből)<br /> *2016/2017/2:<br /> **[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_4.pdf|Előadás diái]] (megegyezik a 2015/2016/2-essel)<br /> **[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2_2.pdf|Kiadott felkészülést segítő &quot;kérdések&quot;]] (részletek a tankönyvből) (megegyezik a 2015/2016/2-essel)<br /> **[[Media:Menval_zh2help_2016tavasz_boti.pdf | Boti bácsi zh2 gyorstalpalója]]<br /> <br /> *2021 ősz:<br /> **[[Media:Menedzsment 1. ZH anyaga.pdf | V. Móni jegyzet]]<br /> **[[Media:MEV_Menedzsment_A menedzsment alapjai - Felkeszito kerdesek_2016 (1).pdf | Kiadott felkészítő kérdések]]<br /> <br /> == Stratégiai marketingmenedzsment ==<br /> === Zárthelyi ===<br /> ''Felépítése:''<br /> *Teszt illetve rövid kifejtős kérdések (20 pontért)<br /> **Igaz-hamis kérdések<br /> **Feleletválasztós tesztek<br /> **Rövid kifejtős kérdések<br /> *1 kifejtős kérdés az előadáson részletesebben tárgyalt témákból (5 pontért)<br /> <br /> === Segédanyagok az anyagrészhez ===<br /> <br /> *2012 tavasz: <br /> **Előadás diái: [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_1.ppt|1.]] [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_2.ppt|2.]] [[Média:Vallgazd_dia_elsoanyag_2012tavasz_3.ppt|3.]]<br /> *2014 tavasz:<br /> **[[Média:Vallgazd_kerdesek_elsoanyag_2014tavasz.pdf|Kiadott kérdések]]<br /> *2015/2016/2:<br /> **Előadás diái: [[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_1.pdf|1.]] [[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_2.pdf |2.]] [[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_3.pdf|3.]]<br /> **[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-2.pdf|Felkészülést segítő kérdések]]<br /> *2016/2017/2:<br /> **Előadás diái: [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_1.pptx|1.]] [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_2.pptx |2.]] [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_3.pptx|3.]] [[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_4_5.pptx|4-5.]]<br /> **[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2016-17-2.pdf|Felkészülést segítő kérdések]]<br /> *2020/2021/1<br /> **[[Media:Menval_zh1_2020osz.pdf|A kiadott kérdések kidolgozása az előadásdiák alapján]]<br /> <br /> == Minőségmenedzsment ==<br /> === Zárthelyi ===<br /> ''Felépítése:''<br /> *3 feleletválasztós (6 pont)<br /> *6 igaz-hamis (6 pont)<br /> *2 kis kérdés (6 pont)<br /> *1 nagy kérdés (esszé vagy számolás) (7 pont)<br /> <br /> ''Régebbi zárthelyik:''<br /> * [[MenVallGazdZH20070511|2006/07 tavasz]]<br /> <br /> === Segédanyagok az anyagrészhez ===<br /> <br /> *[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH|Feleletválasztós kvíz]]<br /> *[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 3. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Média:Vallgazd_fogalmak_harmadikanyag.docx|Fontosabb fogalmak kijegyzetelve]]<br /> <br /> *2013 tavasz:<br /> **(A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben)<br /> **[[Media:MEV_ZH3_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!<br /> **[[Media:MEV_ZH3_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]<br /> **[[Media:MEV_ZH3_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]<br /> **Előadásdiák: [[Média:MEV_minoseg_1_2013tav.pdf|1.]] [[Média:MEV_minoseg_2_2013tav.pdf|2.]] [[Média:MEV_minoseg_3_2013tav.pdf|3.]] [[Média:MEV_minoseg_4_2013tav.pdf|4.]]<br /> *2014 tavasz:<br /> **[[Média:MEV_ZH3_2014_tavasz.pdf|Kiadott kérdések]]<br /> *2015/2016/2:<br /> **[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_5.pdf|Előadás diái]]<br /> **[[Media:Vallgazd_tesztkerdesek_2015-16-3.pdf|Kiadott felkészülést segítő &quot;kérdések&quot;]] (részletek a tankönyvből)<br /> *2016/2017/2:<br /> **[[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_5.pdf|Előadás diái]]<br /> **[[:Média:Vallgazd_tesztkerdesek_2016-17-2_3.pdf|Kiadott felkészülést segítő &quot;kérdések&quot;]]<br /> **[[Media:Menval_zh3help_2016tavasz_boti.pdf | Boti bácsi zh3 gyorstalpalója]]<br /> <br /> == Termelésmenedzsment alapok ==<br /> === Zárthelyi ===<br /> ''Felépítése:''<br /> *3 feleletválasztós (6 pont)<br /> *5 kis számításos feladat (10 pont)<br /> *1 nagy számításos feladat (9 pont)<br /> <br /> === Segédanyagok az anyagrészhez ===<br /> <br /> *[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH|Feleletválasztós kvíz]]<br /> *[[Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan - Kvíz - 4. ZH igazhamis|Igaz-hamis kvíz]]<br /> *[[Média:Menedzs_4.pdf‎|Számolós feladatok]] - Részletes levezetésekkel<br /> <br /> *2012 tavasz:<br /> **Előadás diái: [[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_1.pdf|1.]] [[Média:Vallgazd_dia_negyedikanyag_2012tavasz_2.pdf|2.]]<br /> *2013:<br /> **(A kiadott kérdések rendszerezve, betűrendben)<br /> **[[Media:MEV_ZH4_2013_teszt.pdf | Tesztkérdések]] - Csak az igaz válaszokkal!<br /> **[[Media:MEV_ZH4_2013_igazhamis.pdf | Igaz-hamis kérdések]]<br /> **[[Media:MEV_ZH4_2013_rov_kif.pdf | Rövid, kifejtős kérdések]]<br /> *2014 tavasz:<br /> **[[Média:MEV_ZH4KERDESEK_2014.pdf|Kiadott kérdések]]<br /> *2015/2016/2:<br /> **[[Media:Vallgazd_dia_2015-16-2_6.pdf|Előadás diái]]<br /> **[[Media:Vallgazd_szampelda_2015-16-2.pdf|Számolásos feladatok megoldásokkal]]<br /> *2016/2017/2:<br /> **[[:Média:Vallgazd_dia_2016-17-2_6.pdf|Előadás diái]]<br /> **[[:Média:Vallgazd_szampelda_2016-17-2.pdf|Számolásos feladatok megoldásokkal]]<br /> <br /> = További segédanyagok =<br /> <br /> ===Jegyzetek===<br /> <br /> *2006:<br /> **[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]] - A tárgyhoz tartozó '''régi''' hivatalos könyv.<br /> *2013:<br /> **[[Média:Menval_of_zh234.pdf|Kérdések és válaszok gyors összefoglaló]] - Az 1. ZH kivételével a kiadott kérdések és válaszok gyors összefoglalója. Az aktuális kérdéssor mindig elérhető a tárgyhonlapon.<br /> *2015:<br /> **[http://www.typotex.hu/book/6926/kovesi_janos_menedzsment_es_vallalkozas-gazdasagtan Kövesi János: Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan] - A tárgyhoz tartozó '''új''' hivatalos könyv.<br /> <br /> === Oktatóvideók ===<br /> * [https://www.khanacademy.org/economics-finance-domain/core-finance KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> <br /> <br /> = Tippek =<br /> <br /> * A tárgyból hasznos tudásra egyáltalán ne számíts<br /> *Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia, mivel kérdések 90%-a ki van adva, válaszokkal együtt. Érdemes felkészülni, mert könnyen szerezhető jó jegy. A kikérdezők használata sokat segít!<br /> * Órákon lehet extra pontokat szerezni, maximum 5-ös minden témakörben, ezeket simán hozzáadják a zárthelyi pontszámához. A távoktatás által bekövetkezett digitális felvilágosulás óta a pluszpontszerzés rendszerint valami kérdőív kitöltése órán, ahol a teljesítményedtől függően kapsz pontokat.<br /> * A villanyon és infón egymáshoz képest mintatanterv szerint ellentétes félévekben van meghirdetve a tárgy és zárthelyit a tanóra időpontjában iratnak, úgyhogy igazából bármelyik félévben fel tudod venni a tárgyat amikor kényelmesnek érzed, nem muszáj ragaszkodni az előírt félévhez.<br /> * Ha csak néhány pont hiányzik a jobb jegyért, akkor érdemes bemenni megtekintésre, főleg év végén, mert ilyen esetben elég barátiak.<br /> * Az elégségest a közepestől csupán 6 pont választja el. Ha úgy jönne ki a lépés, érdemes alaposabban felkészülni az utolsó ZH-ra.<br /> * A számolós példáknál ajánlott a képleteket is leírni, még ha nem is sikerül őket helyesen használni, mert az ÜTI így is bőkezűen fogja osztogatni a pontokat. Jó szívvel osztályoznak, és figyelembe veszik, hogy mérnöknek tanulsz, nem közgazdásznak.<br /> <br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B3dol%C3%A1stechnika&diff=201537 Kódolástechnika 2022-01-17T14:18:00Z <p>Vesztergombi András: /* PZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kódolástechnika<br /> |tárgykód=VIHIAB00<br /> |régitárgykód=VIHIA209<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/<br /> |levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/160867534504610/<br /> }}<br /> <br /> <br /> A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az aláírás megszerzésének feltétele:<br /> ** A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).<br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 53|| 2<br /> |-<br /> |54 - 67|| 3<br /> |-<br /> |68 - 81|| 4<br /> |-<br /> |82 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] <br /> * [https://www.interkonyv.hu/konyvek/Kriptogr%C3%A1fia%20%C3%A9s%20alkalmaz%C3%A1sai Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)]<br /> * [[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]<br /> * [http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]<br /> * [[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf | Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]] <br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF | Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]<br /> * [[Media:Tomor_kodtech_2020.PDF | Tömör kódtech összefoglaló - 2020]]<br /> * [[Media:2021 - Kódtech éthetően - Benedek Boldizsár.pdf | Kódtech érthetően - 2021]]<br /> <br /> === Segédanyagok a régi tárgyoldalról ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt | Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt | Konvolúciós kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt | Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf | Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt | Példa: Lineáris kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt | Példa: RS kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt | Példa: Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt | Előadás alatti gyakorlat anyaga]] <br /> <br /> === Egyéb ===<br /> * [[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf | A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wR6VNLWQW7TPedtQmjZKF4KCMaogSa0rnZ_0JpL6H-k/edit?usp=sharing Összefoglaló jegyzet]<br /> * [[Kódolástechnika alapfogalmak]]<br /> <br /> == Kikérdező ==<br /> <br /> * [[Kódolástechnika Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2007<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)''<br /> <br /> * 2009<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ | ZH]], [[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2010<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20101203.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.''<br /> *** ''4/d-re a megoldás: 3-szor''<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az &lt;math&gt;s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}&lt;/math&gt;.''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_20131125_megoldas.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban &lt;math&gt;y^4=y^2+1&lt;/math&gt; helyett &lt;math&gt;y^4=y^2+y&lt;/math&gt; van. A 4. feladat e) részében &lt;math&gt;5x^2&lt;/math&gt; van begépelve &lt;math&gt;5x^3&lt;/math&gt; helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba. ''<br /> <br /> * 2014<br /> ** [[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf | ZH megoldással]], [[Media:kodtech_zh_20141124_5megoldas.jpg | 5-ös feladat bővebb megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3''<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20161118_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_zh_2017okt27mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 3. feladat ''b)'' részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal''<br /> <br /> * 2019<br /> ** [[Kódtech_ZH_2019]]<br /> <br /> == PZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf | PZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20111212_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_2013.png | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -&gt; n-k=6 és t=(n-k)/2 -&gt; t=3''<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG| PZH]]<br /> <br /> * 2021<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_2021osz.jpg| PZH]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól]<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 kidolgozás]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20]], [[:Media:Kodtech_vizsga_20160120.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13]], [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[:Media:Kodtech_vizsga_20161219_megoldas.pdf | 2016.12.19 megoldással]]<br /> <br /> * 2021<br /> ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_I-turnus.pdf | 2022.01.05. vizsga I. turnus]]<br /> ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_II-turnus-vizsga.pdf | 2022.01.05. vizsga II. turnus]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.<br /> <br /> Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)<br /> <br /> Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. <br /> <br /> Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.<br /> <br /> Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)<br /> <br /> Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> * [[:Media:idea-public-key-crypto--dyn--fullviewsize.jpg | Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra]]<br /> * Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János | Levendovszky aranyköpéseit]].<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Kodtech_pzh_2021osz.jpg&diff=201536 Fájl:Kodtech pzh 2021osz.jpg 2022-01-17T14:17:06Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div></div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B3dol%C3%A1stechnika&diff=201535 Kódolástechnika 2022-01-17T14:16:46Z <p>Vesztergombi András: /* PZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kódolástechnika<br /> |tárgykód=VIHIAB00<br /> |régitárgykód=VIHIA209<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/<br /> |levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/160867534504610/<br /> }}<br /> <br /> <br /> A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az aláírás megszerzésének feltétele:<br /> ** A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).<br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 53|| 2<br /> |-<br /> |54 - 67|| 3<br /> |-<br /> |68 - 81|| 4<br /> |-<br /> |82 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] <br /> * [https://www.interkonyv.hu/konyvek/Kriptogr%C3%A1fia%20%C3%A9s%20alkalmaz%C3%A1sai Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)]<br /> * [[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]<br /> * [http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]<br /> * [[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf | Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]] <br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF | Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]<br /> * [[Media:Tomor_kodtech_2020.PDF | Tömör kódtech összefoglaló - 2020]]<br /> * [[Media:2021 - Kódtech éthetően - Benedek Boldizsár.pdf | Kódtech érthetően - 2021]]<br /> <br /> === Segédanyagok a régi tárgyoldalról ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt | Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt | Konvolúciós kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt | Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf | Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt | Példa: Lineáris kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt | Példa: RS kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt | Példa: Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt | Előadás alatti gyakorlat anyaga]] <br /> <br /> === Egyéb ===<br /> * [[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf | A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wR6VNLWQW7TPedtQmjZKF4KCMaogSa0rnZ_0JpL6H-k/edit?usp=sharing Összefoglaló jegyzet]<br /> * [[Kódolástechnika alapfogalmak]]<br /> <br /> == Kikérdező ==<br /> <br /> * [[Kódolástechnika Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2007<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)''<br /> <br /> * 2009<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ | ZH]], [[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2010<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20101203.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.''<br /> *** ''4/d-re a megoldás: 3-szor''<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az &lt;math&gt;s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}&lt;/math&gt;.''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_20131125_megoldas.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban &lt;math&gt;y^4=y^2+1&lt;/math&gt; helyett &lt;math&gt;y^4=y^2+y&lt;/math&gt; van. A 4. feladat e) részében &lt;math&gt;5x^2&lt;/math&gt; van begépelve &lt;math&gt;5x^3&lt;/math&gt; helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba. ''<br /> <br /> * 2014<br /> ** [[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf | ZH megoldással]], [[Media:kodtech_zh_20141124_5megoldas.jpg | 5-ös feladat bővebb megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3''<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20161118_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_zh_2017okt27mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 3. feladat ''b)'' részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal''<br /> <br /> * 2019<br /> ** [[Kódtech_ZH_2019]]<br /> <br /> == PZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf | PZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20111212_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_2013.png | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -&gt; n-k=6 és t=(n-k)/2 -&gt; t=3''<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG| PZH]]<br /> <br /> * 2021<br /> ** [[Media:kodtech_pzh_2021osz.jpg| PZH]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól]<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 kidolgozás]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20]], [[:Media:Kodtech_vizsga_20160120.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13]], [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[:Media:Kodtech_vizsga_20161219_megoldas.pdf | 2016.12.19 megoldással]]<br /> <br /> * 2021<br /> ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_I-turnus.pdf | 2022.01.05. vizsga I. turnus]]<br /> ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_II-turnus-vizsga.pdf | 2022.01.05. vizsga II. turnus]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.<br /> <br /> Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)<br /> <br /> Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. <br /> <br /> Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.<br /> <br /> Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)<br /> <br /> Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> * [[:Media:idea-public-key-crypto--dyn--fullviewsize.jpg | Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra]]<br /> * Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János | Levendovszky aranyköpéseit]].<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B3dol%C3%A1stechnika&diff=201534 Kódolástechnika 2022-01-17T14:15:58Z <p>Vesztergombi András: /* PZH */ 2021-es őszi</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kódolástechnika<br /> |tárgykód=VIHIAB00<br /> |régitárgykód=VIHIA209<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/<br /> |levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/160867534504610/<br /> }}<br /> <br /> <br /> A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az aláírás megszerzésének feltétele:<br /> ** A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).<br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 53|| 2<br /> |-<br /> |54 - 67|| 3<br /> |-<br /> |68 - 81|| 4<br /> |-<br /> |82 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] <br /> * [https://www.interkonyv.hu/konyvek/Kriptogr%C3%A1fia%20%C3%A9s%20alkalmaz%C3%A1sai Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)]<br /> * [[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]<br /> * [http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]<br /> * [[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf | Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]] <br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF | Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]<br /> * [[Media:Tomor_kodtech_2020.PDF | Tömör kódtech összefoglaló - 2020]]<br /> * [[Media:2021 - Kódtech éthetően - Benedek Boldizsár.pdf | Kódtech érthetően - 2021]]<br /> <br /> === Segédanyagok a régi tárgyoldalról ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt | Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt | Konvolúciós kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt | Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf | Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt | Példa: Lineáris kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt | Példa: RS kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt | Példa: Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt | Előadás alatti gyakorlat anyaga]] <br /> <br /> === Egyéb ===<br /> * [[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf | A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wR6VNLWQW7TPedtQmjZKF4KCMaogSa0rnZ_0JpL6H-k/edit?usp=sharing Összefoglaló jegyzet]<br /> * [[Kódolástechnika alapfogalmak]]<br /> <br /> == Kikérdező ==<br /> <br /> * [[Kódolástechnika Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2007<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)''<br /> <br /> * 2009<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ | ZH]], [[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2010<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20101203.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.''<br /> *** ''4/d-re a megoldás: 3-szor''<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az &lt;math&gt;s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}&lt;/math&gt;.''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_20131125_megoldas.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban &lt;math&gt;y^4=y^2+1&lt;/math&gt; helyett &lt;math&gt;y^4=y^2+y&lt;/math&gt; van. A 4. feladat e) részében &lt;math&gt;5x^2&lt;/math&gt; van begépelve &lt;math&gt;5x^3&lt;/math&gt; helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba. ''<br /> <br /> * 2014<br /> ** [[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf | ZH megoldással]], [[Media:kodtech_zh_20141124_5megoldas.jpg | 5-ös feladat bővebb megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3''<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20161118_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_zh_2017okt27mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 3. feladat ''b)'' részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal''<br /> <br /> * 2019<br /> ** [[Kódtech_ZH_2019]]<br /> <br /> == PZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf | PZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20111212_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_2013.png | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -&gt; n-k=6 és t=(n-k)/2 -&gt; t=3''<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_pzh_2021osz.jpg| PZH]]<br /> <br /> * 2021<br /> ** [[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG| PZH]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól]<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 kidolgozás]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20]], [[:Media:Kodtech_vizsga_20160120.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13]], [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[:Media:Kodtech_vizsga_20161219_megoldas.pdf | 2016.12.19 megoldással]]<br /> <br /> * 2021<br /> ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_I-turnus.pdf | 2022.01.05. vizsga I. turnus]]<br /> ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_II-turnus-vizsga.pdf | 2022.01.05. vizsga II. turnus]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.<br /> <br /> Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)<br /> <br /> Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. <br /> <br /> Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.<br /> <br /> Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)<br /> <br /> Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> * [[:Media:idea-public-key-crypto--dyn--fullviewsize.jpg | Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra]]<br /> * Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János | Levendovszky aranyköpéseit]].<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B3dol%C3%A1stechnika&diff=201533 Kódolástechnika 2022-01-17T14:13:18Z <p>Vesztergombi András: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kódolástechnika<br /> |tárgykód=VIHIAB00<br /> |régitárgykód=VIHIA209<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/<br /> |levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/160867534504610/<br /> }}<br /> <br /> <br /> A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az aláírás megszerzésének feltétele:<br /> ** A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).<br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 53|| 2<br /> |-<br /> |54 - 67|| 3<br /> |-<br /> |68 - 81|| 4<br /> |-<br /> |82 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] <br /> * [https://www.interkonyv.hu/konyvek/Kriptogr%C3%A1fia%20%C3%A9s%20alkalmaz%C3%A1sai Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)]<br /> * [[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]<br /> * [http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]<br /> * [[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf | Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]] <br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF | Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]<br /> * [[Media:Tomor_kodtech_2020.PDF | Tömör kódtech összefoglaló - 2020]]<br /> * [[Media:2021 - Kódtech éthetően - Benedek Boldizsár.pdf | Kódtech érthetően - 2021]]<br /> <br /> === Segédanyagok a régi tárgyoldalról ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt | Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt | Konvolúciós kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt | Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf | Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt | Példa: Lineáris kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt | Példa: RS kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt | Példa: Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt | Előadás alatti gyakorlat anyaga]] <br /> <br /> === Egyéb ===<br /> * [[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf | A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wR6VNLWQW7TPedtQmjZKF4KCMaogSa0rnZ_0JpL6H-k/edit?usp=sharing Összefoglaló jegyzet]<br /> * [[Kódolástechnika alapfogalmak]]<br /> <br /> == Kikérdező ==<br /> <br /> * [[Kódolástechnika Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2007<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)''<br /> <br /> * 2009<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ | ZH]], [[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2010<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20101203.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.''<br /> *** ''4/d-re a megoldás: 3-szor''<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az &lt;math&gt;s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}&lt;/math&gt;.''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_20131125_megoldas.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban &lt;math&gt;y^4=y^2+1&lt;/math&gt; helyett &lt;math&gt;y^4=y^2+y&lt;/math&gt; van. A 4. feladat e) részében &lt;math&gt;5x^2&lt;/math&gt; van begépelve &lt;math&gt;5x^3&lt;/math&gt; helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba. ''<br /> <br /> * 2014<br /> ** [[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf | ZH megoldással]], [[Media:kodtech_zh_20141124_5megoldas.jpg | 5-ös feladat bővebb megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3''<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20161118_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_zh_2017okt27mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 3. feladat ''b)'' részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal''<br /> <br /> * 2019<br /> ** [[Kódtech_ZH_2019]]<br /> <br /> == PZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf | PZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20111212_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_2013.png | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -&gt; n-k=6 és t=(n-k)/2 -&gt; t=3''<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG| PZH]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól]<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 kidolgozás]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20]], [[:Media:Kodtech_vizsga_20160120.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13]], [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[:Media:Kodtech_vizsga_20161219_megoldas.pdf | 2016.12.19 megoldással]]<br /> <br /> * 2021<br /> ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_I-turnus.pdf | 2022.01.05. vizsga I. turnus]]<br /> ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_II-turnus-vizsga.pdf | 2022.01.05. vizsga II. turnus]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.<br /> <br /> Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)<br /> <br /> Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. <br /> <br /> Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.<br /> <br /> Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)<br /> <br /> Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> * [[:Media:idea-public-key-crypto--dyn--fullviewsize.jpg | Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra]]<br /> * Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János | Levendovszky aranyköpéseit]].<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Kodtech_vizsga_20220105_II-turnus-vizsga.pdf&diff=201532 Fájl:Kodtech vizsga 20220105 II-turnus-vizsga.pdf 2022-01-17T14:09:50Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div></div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Kodtech_vizsga_20220105_I-turnus.pdf&diff=201531 Fájl:Kodtech vizsga 20220105 I-turnus.pdf 2022-01-17T14:07:35Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div></div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B3dol%C3%A1stechnika&diff=201530 Kódolástechnika 2022-01-17T14:05:57Z <p>Vesztergombi András: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kódolástechnika<br /> |tárgykód=VIHIAB00<br /> |régitárgykód=VIHIA209<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/<br /> |levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/160867534504610/<br /> }}<br /> <br /> <br /> A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az aláírás megszerzésének feltétele:<br /> ** A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).<br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 53|| 2<br /> |-<br /> |54 - 67|| 3<br /> |-<br /> |68 - 81|| 4<br /> |-<br /> |82 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] <br /> * [https://www.interkonyv.hu/konyvek/Kriptogr%C3%A1fia%20%C3%A9s%20alkalmaz%C3%A1sai Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)]<br /> * [[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]<br /> * [http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]<br /> * [[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf | Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]] <br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF | Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]<br /> * [[Media:Tomor_kodtech_2020.PDF | Tömör kódtech összefoglaló - 2020]]<br /> * [[Media:2021 - Kódtech éthetően - Benedek Boldizsár.pdf | Kódtech érthetően - 2021]]<br /> <br /> === Segédanyagok a régi tárgyoldalról ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt | Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt | Konvolúciós kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt | Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf | Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt | Példa: Lineáris kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt | Példa: RS kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt | Példa: Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt | Előadás alatti gyakorlat anyaga]] <br /> <br /> === Egyéb ===<br /> * [[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf | A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wR6VNLWQW7TPedtQmjZKF4KCMaogSa0rnZ_0JpL6H-k/edit?usp=sharing Összefoglaló jegyzet]<br /> * [[Kódolástechnika alapfogalmak]]<br /> <br /> == Kikérdező ==<br /> <br /> * [[Kódolástechnika Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2007<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)''<br /> <br /> * 2009<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ | ZH]], [[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2010<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20101203.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.''<br /> *** ''4/d-re a megoldás: 3-szor''<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az &lt;math&gt;s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}&lt;/math&gt;.''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_20131125_megoldas.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban &lt;math&gt;y^4=y^2+1&lt;/math&gt; helyett &lt;math&gt;y^4=y^2+y&lt;/math&gt; van. A 4. feladat e) részében &lt;math&gt;5x^2&lt;/math&gt; van begépelve &lt;math&gt;5x^3&lt;/math&gt; helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba. ''<br /> <br /> * 2014<br /> ** [[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf | ZH megoldással]], [[Media:kodtech_zh_20141124_5megoldas.jpg | 5-ös feladat bővebb megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3''<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20161118_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_zh_2017okt27mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 3. feladat ''b)'' részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal''<br /> <br /> * 2019<br /> ** [[Kódtech_ZH_2019]]<br /> <br /> == PZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf | PZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20111212_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_2013.png | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -&gt; n-k=6 és t=(n-k)/2 -&gt; t=3''<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG| PZH]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól]<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 kidolgozás]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20]], [[:Media:Kodtech_vizsga_20160120.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13]], [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[:Media:Kodtech_vizsga_20161219_megoldas.pdf | 2016.12.19 megoldással]]<br /> <br /> * 2021<br /> ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_I-turnus.pdf | 2022.01.05. vizsga I. turnus]]<br /> ** [[:Media:kodtech_vizsga_20220105_II-turnus-vizsga | 2022.01.05. vizsga II. turnus]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.<br /> <br /> Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)<br /> <br /> Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. <br /> <br /> Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.<br /> <br /> Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)<br /> <br /> Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> * [[:Media:idea-public-key-crypto--dyn--fullviewsize.jpg | Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra]]<br /> * Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János | Levendovszky aranyköpéseit]].<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B3dol%C3%A1stechnika&diff=201529 Kódolástechnika 2022-01-17T14:04:36Z <p>Vesztergombi András: /* Vizsga */ Idei vizsgákból 2</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kódolástechnika<br /> |tárgykód=VIHIAB00<br /> |régitárgykód=VIHIA209<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=3<br /> |kereszt=nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA209<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~siposr/kodtech/<br /> |levlista=kodtech{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |facebook=https://www.facebook.com/groups/160867534504610/<br /> }}<br /> <br /> <br /> A tárgy célja az információk tárolása illetve továbbítása során felmerülő három alapvető kódolási feladat fontosabb algoritmusainak megismertetése. Ezen területek az információ kisebb méretben történő ábrázolásához (tömörítő kódolás), hibázó kommunikációs csatornán történő továbbításához illetve hibázó tárakon történő tárolásához (hibakontroll kódolás) valamint érzékeny információk intelligens támadók elleni védelméhez (biztonsági kódolás) kapcsolódnak.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[Bevezetés a számításelméletbe I.|Bevezetés a számításelméletbe 1]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az aláírás megszerzésének feltétele:<br /> ** A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> <br /> === Jegy ===<br /> * Az érdemjegy a zárthelyire és a vizsgára kapott jegy átlaga (felfelé kerekítve).<br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 53|| 2<br /> |-<br /> |54 - 67|| 3<br /> |-<br /> |68 - 81|| 4<br /> |-<br /> |82 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Jegyzetek ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hivatalos.pdf| Buttyán Levente - Györfi László - Győri Sándor - Vajda István: Kódolástechnika jegyzet (2006)]] <br /> * [https://www.interkonyv.hu/konyvek/Kriptogr%C3%A1fia%20%C3%A9s%20alkalmaz%C3%A1sai Buttyán Levente - Vajda István: A kriptográfia és alkalmazásai (a data security-s diasorok erre a könyvre hivatkoznak Tk.-ként)]<br /> * [[Media:Kodtech_oraijegyzet_2008.pdf‎ | 2008-as órai jegyzet feladatmegoldásokkal]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2010_kezzelirt.zip | 2010-es hiánytalan kézzel írt órai jegyzet ]] [[Media:Kodtech-2010.pdf | (pdf változat)]]<br /> * [http://www.mediafire.com/view/okf8vv8w5v74jrp/Kodolastechnika-2011.pdf 2011-es kézzel írt órai jegyzet]<br /> * [[Media:kodtech_oraijegyzet_2013.pdf | Balogh Péter 2013-as előadásjegyzete ]] <br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_14_15_2_don.PDF | Előadás és gyakorlat jegyzet 14/15 1.félév]]<br /> * [[Media:Tomor_kodtech_2020.PDF | Tömör kódtech összefoglaló - 2020]]<br /> * [[Media:2021 - Kódtech éthetően - Benedek Boldizsár.pdf | Kódtech érthetően - 2021]]<br /> <br /> === Segédanyagok a régi tárgyoldalról ===<br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_ciklikus.ppt | Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_old_konv.ppt | Konvolúciós kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_komplex_pelda.ppt | Egy komplex példa RS és BCH kódolásra]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_Transzferfv.pdf | Konvolúciós kódolásnál a kiterjesztett transzfer-függvény általános alakja]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_linearis.ppt | Példa: Lineáris kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_RS.ppt | Példa: RS kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_pl_ciklikus.ppt | Példa: Ciklikus kódok]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_1fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (1.fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_hirkelm_2.8fejezet.pdf | Moduláció, konstellációs diagram (2.8. fejezet)]] <br /> * [[Media:kodtech_jegyzet_orai.ppt | Előadás alatti gyakorlat anyaga]] <br /> <br /> === Egyéb ===<br /> * [[Media:Kodtech_levlista_QA.pdf‎ | Kérdések-válaszok pótZH-ra levlistáról]]<br /> * [[Media:Kodtech_jegyzet_2013-11-21_zh-felkeszito.pdf | A 2013.11.21-i ZH felkészítő konzultáción elhangzott feladatok megoldással.]]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/17AKLIeeDz1kVQ-jGS4MvxaDkMTsyS9-H25fH2kbgpUs/edit?usp=sharing Tesztkérdések összesítése]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1VEB0Jw5Qs_y-zsbtEr8pSzSt2c8ztJL3j25COLZ2ZKY/edit?usp=sharing Elméleti kérdések]<br /> * [https://docs.google.com/document/d/1wR6VNLWQW7TPedtQmjZKF4KCMaogSa0rnZ_0JpL6H-k/edit?usp=sharing Összefoglaló jegyzet]<br /> * [[Kódolástechnika alapfogalmak]]<br /> <br /> == Kikérdező ==<br /> <br /> * [[Kódolástechnika Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20061214_mo.pdf‎ | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2007<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20071130_mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20081204.jpg‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20081204_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba az 1. feladatban 6. kódszó: 10110, így a hibacsoport 6. tagja az e feladatban: (10010)''<br /> <br /> * 2009<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20091203.png‎ | ZH]], [[Media:Kodtech zh 20091203 mo.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2010<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20101203.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20101203.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: a 4/e-ben annyi a hiba, hogy a két elem az az e és m, de nincs kedvem újra bescannelni, továbbá a b)-nél azért ldN, mert egyenletes eloszlású (azaz entrópia max.), és ldN = 1, mert bináris.''<br /> *** ''4/d-re a megoldás: 3-szor''<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20111128.jpg | ZH ]], [[Media:Kodtech_zh_20111128_mo.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladat ''e)'' részének megoldásában az &lt;math&gt;s^t = \begin{pmatrix} 1 \\ 1 \\ 0 \end{pmatrix}&lt;/math&gt;.''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_zh_20131125.pdf‎ | ZH]], [[Media:Kodtech_20131125_megoldas.pdf‎ | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban &lt;math&gt;y^4=y^2+1&lt;/math&gt; helyett &lt;math&gt;y^4=y^2+y&lt;/math&gt; van. A 4. feladat e) részében &lt;math&gt;5x^2&lt;/math&gt; van begépelve &lt;math&gt;5x^3&lt;/math&gt; helyett. Ezen kívül két helyen van pontozási hiba. ''<br /> <br /> * 2014<br /> ** [[Media:Kódtech_zh1_ 20141124.pdf | ZH megoldással]], [[Media:kodtech_zh_20141124_5megoldas.jpg | 5-ös feladat bővebb megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 1. feladatban a hibacsoport 3. tagja: 101101 továbbá dmin=3''<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[Media:Kódtech_zh_20161116.jpg | ZH]], [[Media:Kodtech_zh_20161118_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_zh_2017okt27mo.pdf | ZH megoldással]]<br /> *** ''Hiba: az 3. feladat ''b)'' részének megoldásában: nem megy a0-ba vonal''<br /> <br /> * 2019<br /> ** [[Kódtech_ZH_2019]]<br /> <br /> == PZH ==<br /> <br /> * 2006<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20061218_mo.pdf | PZH megoldással]]<br /> <br /> * 2008<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20081216.pdf‎ | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20081216_mo.pdf‎ | Megoldás]]<br /> <br /> * 2011<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_20111212.jpg | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_20111212_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: az 1.feladatban annyi, hogy a BCH nem Hamminget jelent, szóval nem Hamming de a megoldás alapvetően jó. A kód paraméterei is és az is, hogy nem MDS''<br /> <br /> * 2013<br /> ** [[Media:Kodtech_pzh_2013.png | PZH]], [[Media:Kodtech_pzh_2013_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> *** ''Hiba: 5/c megoldása: deg(g(x))=n-k -&gt; n-k=6 és t=(n-k)/2 -&gt; t=3''<br /> <br /> * 2017<br /> ** [[Media:kodtech_pzh_2017_.PNG| PZH]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> * 2015<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1pY6Yflcsr60TSri5Z-P8xDINeSr2i8R9YcwQfeLSXok/edit# Közösen szerkeszthető doksi a 2016.01.05-ei vizsga konzi feladatairól]<br /> ** [https://docs.google.com/document/d/1XRKAmMFNlcI__SNQU_al9VwnMMwEhZmiZzjvJcr3eqY/edit 2016.01.06 kidolgozás]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160120.jpg | 2016.01.20]], [[:Media:Kodtech_vizsga_20160120.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_feladatsor.jpeg | 2016.01.13]], [[:Media:Kodolastechnika_vizsga_20160113_megoldas.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> * 2016<br /> ** [[:Media:Kodtech_vizsga_20161219_megoldas.pdf | 2016.12.19 megoldással]]<br /> <br /> * 2021<br /> ** [[:Media:kódtech_vizsga_20220105_I-turnus.pdf | 2022.01.05. vizsga I. turnus]]<br /> ** [[:Media:kódtech_vizsga_20220105_II-turnus-vizsga | 2022.01.05. vizsga II. turnus]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> Érdemes felkészültnek lenni az előadáson, mert néha tesz fel az előadó plusz pontért, jobb jegyért kérdéseket.<br /> <br /> Érdemes bemenni a ZH előtti konzultációs órára, ahol szinte az összes ZH-n előforduló konkrét feladat előkerül, de érdemes gyorsan jegyzetelni és nagyon figyelni, mert van amit csak épp csak egy-két szóval van megemlítve, mégis pontosan olyan feladat lesz a ZH-ban. (megjegyzés: 2013-ban nem sok köze volt a konzinak a ZHhoz, érdemesebb az előző ZHkból készülni, ellenben a pótzh sokkal könnyebb volt és köze is volt a konzihoz)<br /> <br /> Az anyag néhol a BSZ-re és a Digitben megtanult forráskódolásokra épít. Ha valakit érdekel a kriptográfia, a különböző tömörítések, akkor az anyag egyes részeit kimondottan érdekesnek fogja találni. <br /> <br /> Az alap Zh elég könnyű, a korábbi évek feladatai jó alapnak számítanak általában, a pótZHk viszont soha nem látott feladatokat és exponenciálisan nehezedő kérdéseket tartalmaznak.<br /> <br /> Azt hittem, hogy a félév egyik legnehezebb tárgya lesz, ezzel szemben viszonylag egyszerű volt szerintem. Ha az ember minden órára beül és ott sikeresen követi az anyagot, akkor szerintem ZH-n nagy meglepetés nem érheti. Az előadáson néha nehezebben emészthető témák is elő kerülnek (vagy éppen olyan, ami a valszám későbbi fejezeteire épül), de az elmélet csak minimálisan kéri számon, a gyakorlati feladatok pedig szerintem egyszerűek. Érdemes persze gyakorolni rá, főleg a kis kérdésekre (hisz azon nagyon könnyen lehet 20 pontot instant bukni.)<br /> <br /> Amiről nem esett szó előadáson, az ZH-ban nem létezik. Még akkor sem, ha egyébként de.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> * [[:Media:idea-public-key-crypto--dyn--fullviewsize.jpg | Nyilvános kulcsó titkosítás magyarázata IKEA módra]]<br /> * Mindenképpen megéri bejárni az előadásokra, mert élőben lehet hallani [[Fun - Levendovszky János | Levendovszky aranyköpéseit]].<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Rendszerelm%C3%A9let&diff=201072 Rendszerelmélet 2021-09-09T13:53:02Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Rendszerelmélet<br /> | tárgykód = VIHVAB00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = van<br /> | tanszék = HVT<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = 3 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAB00<br /> | tárgyhonlap = https://hvt.bme.hu/oktatas/bsc/rendszerelmelet-bmevihvab00<br /> | facebook = https://www.facebook.com/groups/226001051213157/<br /> }}<br /> <br /> A tantárgy célja, hogy a hallgatót megismertesse a jel- és rendszerelmélet legfontosabb fogalmaival, összefüggéseivel és matematikai eszköztárával. A tananyag gerincét a folytonos és diszkrét idejű, lineáris, invariáns rendszerek analízise alkotja, amelynek módszereit az idő-, a frekvencia- és a komplex frekvencia-tartományban tárgyaljuk. A tárgy a régi tantervben szereplő [[Jelek és rendszerek]] utódja, emellett a [[Szabályozástechnika (info) | Szabályozástechnika]] is ide került beolvasztásra, de csak a számonkérések után kerül elő.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> * [[Analízis II. | Analízis 2]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === Számonkérések ===<br /> <br /> * '''ZH''': a félév során két darab nagy zárthelyi van. Mindkét zárthelyi 50 pontos és 90 percig tart, nincs minimum ponthatár a zárthelyiken.<br /> * '''Házi feladat''': 3 darab házi feladat van. Mindegyik 10 pontot ér. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> <br /> * A két zárthelyi és a két legjobb házi feladat pontszámának összegéből alakul ki. Az egyes számonkérések esetében nincsen minimális ponthatár, a végső jegy számításánál csak az összpontszám számít.<br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 58|| 1<br /> |-<br /> |59 - 71|| 2<br /> |-<br /> |72 - 84|| 3<br /> |-<br /> |85 - 97|| 4<br /> |-<br /> |98 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> * A tantárgy portálján megtalálhatók az előadások kézzel írt jegyzetei, diasorai, gyakorlatok feladati és megoldásai, néhány korábbi év ZH feladatsorai megoldásokkal.<br /> * Segédanyagok a tárgyhonlapról (2017)<br /> ** [[Media:relm_fourier_keplettar1_2017.pdf| Segédlet 1. (Fourier-sor képlettár 1)]]<br /> ** [[Media:relm_fourier_keplettar2_2017.pdf| Segédlet 2. (Fourier-sor képlettár 2)]]<br /> ** [[Media:JR-gyak-2010.pdf| Segédlet 3. (Jelek és rendszerek példatár 2010)]]<br /> ** [[Media:JR-gyak-2011.pdf| Segédlet 4. (Jelek és rendszerek példatár 2011)]]<br /> ** [[Media:relm_keplettar_2017.pdf | Segédlet 5. (Rendszerelmélet képlettár és útmutató 2017)]]<br /> * Popovics Csaba 2017-es előadásjegyzetei (néhány hét kivételével)<br /> ** [[Media:reelm_jegyzet_eloadas_2017_Popovics-Csaba.pdf|Előadások]]<br /> ** [[Media:reelm_jegyzet_gyakorlat_2017_Popovics-Csaba.pdf|Gyakorlatok]]<br /> * Jelek és rendszerek tankönyv: Ez még e tárgy elődjének a könyve, igen hasznos tud lenni, ha az ember nem ért néhány dolgot, de már sok olyan részt is tartalmaz, amely már nem része a tárgynak, azokat elég csak átugrani.<br /> ** [[Media:Relm_konyv_0tartalom.pdf | 0. fejezet]] - Tartalomjegyzék<br /> ** [[Media:Relm_konyv_1.pdf | 1. fejezet]] - Alapfogalmak<br /> ** [[Media:Relm_konyv_2.pdf | 2. fejezet]] - Analízis időtartományban<br /> ** [[Media:Relm_konyv_3.pdf | 3. fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Relm_konyv_4.pdf | 4. fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban<br /> ** [[Media:Relm_konyv_5.pdf | 5. fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása<br /> ** [[Media:Relm_konyv_0targymutato.pdf | 6. fejezet]] - Tárgymutató<br /> * Egyéb<br /> ** [https://cdn.csumge.cc/publish/relm-magic.pdf Kiss Benedek féle 'The black magic behind Rendszerelmélet'] (elsősorban képletgyűjtemény, megoldott példákkal)<br /> ** [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''<br /> ** [https://youtu.be/spUNpyF58BY A Fourier-transzformáció létjogosultságának magyarázata] (angol nyelven, néhány magyar felirattal)<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> * A félév során 3 házi feladatot lehet elkészíteni, melyek közül a két legjobb számít bele az érdemjegybe. Erősen ajánlott, hogy az első 2 házit csináljátok meg, később nagyon fogtok örülni annak a +15-20 pontnak!<br /> * Jófejségből a félév végére annyit variálnak, hogy 3. házi pontszámának a felét is hozzáadják még a végeredményhez, de persze semmi garancia nincs arra, hogy ezt minden félévben megteszik.<br /> <br /> *Popovics Csaba HF kidolgozásai (néhány feladattal):<br /> ** Első házi:<br /> *** [[Media:reelm_hf1_f1-4_megoldas.pdf|1-4 feladat]]<br /> *** [[Media:reelm_hf1_f5-12_megoldas.pdf|5-12 feladat]]<br /> *** [[Media:reelm_hf1_f1-12_megoldas-javitasok.pdf|Az előző két doksiban lévő hibák javítása]]<br /> ** [[Media:reelm_hf2_megoldas.pdf|Második házi]] - 5. feladat végén jelzett hiba oka: mátrix invertálásnál kimaradt a mátrix adjungálás a számlálóból<br /> ** [[Media:reelm_hf3_megoldas.pdf|Harmadik házi]]<br /> <br /> {{Rejtett|mutatott='''Régi típusú házi feladatok megoldásai'''|szöveg=<br /> *Pár korábbi házi:<br /> **Első:<br /> ***[[Media:Jelek_elsohazi_megoldas.pdf | Első házi megoldás]] csak egy mintamegoldás - van benne egy elvi hiba! - 1.2.3 feladat diszkrét időben teljesen rossz. /JR Gyakvez/<br /> ***[[Media:jelek_hf1_megoldas.pdf | Első házi megoldás]] Egy 10 pontos első házi ( de 1.2.c.DI-nél van valami hiba).<br /> ***[[Media:jelek_hf1.pdf | Első házi megoldás]] Szintén egy 10 pontos mintamegoldás.<br /> ***[[Media:jelek_hf1_140523.pdf | Első házi megoldás]] - 10 pontos<br /> **Második:<br /> ***[[Media:jelek_hf2_2.pdf | Második házi megoldás]] Csak az a,b,c feladatok megoldásai vannak benne (7.6 pontos házi). Az &quot;a&quot; részben 3. oldalon el van rontva a determináns. A kedves feltöltő kolléga nem tud parciálisan integrálni. Az 5. oldal tetején a megmaradó integrált kivonni kell, nem hozzáadni. Így a végén (cx - 1) lesz a számlálóban az egyik tag. Ezt a hibát az író bravúrosan korrigálja egy, a semmiből mágikusan előbukkanó -1-es szorzóval az oldal alján. 2B rész DI feladatában hibásan van kiemelve a szumma elől a 4, &quot;4*e^(-j*p*pi/3*x)&quot;-et kellene helyette írni.<br /> ***[[Media:jelek_hf2_140523.pdf | Második házi megoldás]] - 10 pontos<br /> ***[[Media:Jelek_HF2_20140525.pdf | Második házi megoldás]] - 10 pontos - Az 5. oldal alján H(e^(j*pi/3)) végeredményében az e kitevője nem j4.0786, hanem -j2.20456.<br /> **Harmadik:<br /> ***[[Media:Jelek_HF3_20140525.pdf | Harmadik házi megoldás]] - 9 pontos. A második feladatot nem kellett megcsinálni (2013/14/II.)<br /> ***[[Media:jelek_hf3_20140515.zip | Harmadik házi megoldás]] - 10 pontos. A második feladatot nem kellett megcsinálni (2013/14/II.)<br /> }}<br /> <br /> == 1. ZH ==<br /> *[[Media:reelm_osszefoglalo_zh1_2017.pdf | Elméleti összefoglaló az 1. ZH-hoz]] (Nem teljes/pontos!)<br /> *2015 Ősz<br /> **[[Media:jelek-a.jpg | ZH (A csoport)]] - [[Media:Rendszerelmelet-zh1-2015-11-06-b.jpg | ZH (B csoport)]] - megoldás nélkül<br /> *2017 Tavasz<br /> **[[Media:rendszerelmelet_zh1_20170406_megold.pdf | ZH megoldással ]]<br /> *2018 Ősz<br /> **[[Media:relm_2018_osz_zh1_javitokulcs.pdf | ZH megolással ]]<br /> <br /> {{Rejtett|mutatott='''Valszeg elgépelt megoldások javítása: 2018.''|szöveg=<br /> * 1. feladat:<br /> ** e részben y[k] = [-400/9*(0.8)^k - 400/9*(0.2)^k + 765/9*(0.5)^k]*UnitStep[k] <br /> }}<br /> <br /> == 2. ZH ==<br /> *[[Media:reelm_osszefoglalo_zh2_2017.pdf | Elméleti összefoglaló az 2. ZH-hoz]] (Nem teljes/pontos!)<br /> *2015<br /> **[[Media:Rendszerelmelet_zh2_20151207_a.pdf | ZH (A csoport)]] - [[Media:Rendszerelmelet_zh2_20151207_b.pdf | ZH (B csoport)]] - megoldás nélkül<br /> <br /> == Tippek ==<br /> * A hivatalos konzira érdemes elmenni, ZH-n nagyon hasonlóak szoktak lenni a nagyfeladatok.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9p_architekt%C3%BAr%C3%A1k&diff=200866 Számítógép architektúrák 2021-05-19T08:58:12Z <p>Vesztergombi András: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Számítógép architektúrák<br /> |tárgykód=VIHIAA02<br /> |régitárgykód=VIHIAA00<br /> |kredit=4 (régi: 5)<br /> |felev=2<br /> |kereszt= nincs<br /> |tanszék=HIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIAA02<br /> |targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/<br /> |levlista=szarch@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> <br /> A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék legfőbb munkaeszközüknek, a számítógépeknek a felépítését, működését, tulajdonságait. A hardver jellegzetességeinek ismerete hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók képesek legyenek hatékony, a számítógép erőforrásait a lehető legjobban kihasználó szoftver fejlesztésére.<br /> <br /> '''Figyelem! A tantárgy tematikája 2012/2013. őszi félévtől kezdődően nagy változáson esett át. Az ettől régebbi jegyzetek/számonkérések nagyban eltérő anyagrészekre vonatkoznak!'''<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * [[Digitális technika]] tárgyból sikeres vizsga megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> * Az '''aláírás''' feltételei:<br /> ** A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> ** '''A ZH''' sikeres ( min. 40%) teljesítése. Kiegészítős, összekötögetős, számolós illetve teszt jellegű feladatok vannak, utóbbinál rossz tipp esetén mínusz pont jár.<br /> * '''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> * '''Pótlási lehetőségek:'''<br /> ** A ZH félév közben pótolható (pótZH), illetve ha kell, pótlási héten is (pótpótZH).<br /> * '''Elővizsga:''' A 2017-es tantervmódosítástól kezdve nincs a tárgyból elővizsga.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> * '''Vizsga:''' írásbeli. Stílusa megegyezik a ZH-kéval.<br /> ** Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> * 2020 tavaszi félév<br /> ** Csak a vizsga alapján, a félévközi ZH pontszáma nem számít bele a jegybe<br /> * 2019 tavaszi félévben érvényes értékelés:<br /> ** Összpontszám = vizsgapontszám + a ZH pontszám 18 pont feletti része.<br /> <br /> * Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 23|| 1<br /> |-<br /> |24 - 32|| 2<br /> |-<br /> |33 - 41|| 3<br /> |-<br /> |42 - 50|| 4<br /> |-<br /> |51 - || 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> * [http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/book/szga.pdf A tárgy hivatalos jegyzete] (Csak az egyetemi hálózatról érhető el, folyamatosan frissül, kinyomtatása nem ajánlott)<br /> * [http://www.hit.bme.hu/~ghorvath/szgarch/index.php?page=3 Előadás és gyakorlat diák]<br /> * [https://videotorium.hu/hu/channels/4634/szamitogep-architekturak Az előadások (és gyakorlatok) videói]<br /> <br /> * Hivatalos jegyzet 2014 (tárgyhonlapról elérhető, oktatói megkeresésre eltávolítva, ne rakjátok vissza - 2015.03.06)<br /> * [[Media:Szar_eloadasdiak_2012.pdf| 2012-es előadás diák]]<br /> * [[Media:Szar_gyakdiak_2012.pdf| 2012-es gyakorlat diák - csomó feladat]]<br /> * [[Média:szarch-Peldak-2014.ppt| Memóriakezelés, Cache, Pipeline feladatok 2014 - Filp András gyakvez honlapjáról]]<br /> ----<br /> * [[SzArGyakorlas|Különböző feladattípusok megoldása]]<br /> * [[Media:Szar jegyzet (A Formal Definition of Data Flow Graph Models).pdf| Angol jegyzet a DataFlow-ról]]<br /> * [[Media:Szar diasor 2009 neuralis halozatok.PPT| 2009-es diasor - Neurális hálózatok]]<br /> * [[Media:Szar diasor 2009 21 tobbmagos procik.PPT | 2009-es diasor - Többmagos processzorok]]<br /> <br /> == 1. ZH ==<br /> <br /> * [[SzArZH12009| SzAr ZH1 kérdések (2009/2010. őszi félév)]] - megoldás nélkül<br /> * [[SzArZH12009| SzAr ZH1 kérdések (2010/2011. tavaszi félév)]] - megoldás nélkül<br /> * 2012-es őszi első zh megoldása megtalálható a [[Media:Szar_gyakdiak_2012.pdf | Gyakorlat diák]] között a 188. oldaltól kezdve<br /> * [[Media:Szar_mintazh_20131008.pdf ‎| 2012-es minta ZH]] - megoldás nélkül<br /> * [[Media:SzAr_zh1_20141013.pdf | 2014-es mintaZH]] - megoldás nélkül<br /> * 2015-ös minta ZH: [[Media:Szgarch_zh1_2015-16-2_feladatok.pdf | Feladatok]] - [[Media:Szgarch_zh1_2015-16-2_megoldasok.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> == 2. ZH ==<br /> * 2015-ös minta ZH: [[Media:Szgarch_zh2_2015-16-2_feladatok.pdf | Feladatok]] - [[Media:Szgarch_zh2_2015-16-2_megoldasok.pdf | Megoldások]]<br /> * [[Média:Szar kidolgozottkerdesek 2011.docx| Kidolgozott kérdések Ficsór Ádámtól]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> === Új típusú vizsgák ===<br /> <br /> * 2012 őszi félévtől új típusú vizsgák jelentek meg. Tartalmaz igaz-hamis, összekötős és rövid kifejtős kérdéseket az elméleti részből és számolós példákat a gyakorlati részből.<br /> <br /> * [[Media:szgarch_vizsga_20150608_2B.pdf | 2015-ben kiadott mintavizsga]] - '''Nem ellenőrzött/nem hivatalos''' [[Media:Szgarch_vizsga_20150608_2B_megoldasok.pdf|megoldások]]<br /> <br /> === Régi típusú vizsgák ===<br /> <br /> * [[SzArVizsga|Vizsgakérdések (2006/2007)]] - megoldás nélkül<br /> * [[SzArVizsga2007|Vizsgakérdések (2007/2008)]] - megoldás nélkül<br /> * [[SzArVizsga2008|Vizsgakérdések (2008/2009)]] - megoldás nélkül<br /> * [[SzArVizsga2009|Vizsgakérdések (2009-tavasz)]] - megoldás nélkül<br /> * [[SzArVizsga2009osz|Vizsgakérdések (2009-ősz)]] - megoldás nélkül<br /> * [[SzArVizsga2010tavasz|Vizsgakérdések (2010-tavasz)]] - megoldás nélkül<br /> * [[SzArVizsga2010osz|Vizsgakérdések (2010-ősz)]] - megoldás nélkül<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=200865 Fizika II. 2021-05-19T08:53:03Z <p>Vesztergombi András: /* Tematika */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap=[https://physics.bme.hu/BMETE11AX24_kov egyik] [https://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak másik]<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> *[[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadásokon''' legalább 6 alkalommal részvétel. A 7. jelenléttől minden jelenlét egy plusz pontot ér a vizsgán.<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla a 2019/2020-as tanévtől kezdve nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''kisZH'''-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen pótlási héten igen.<br /> **A '''nagyZH''' egyszer félév közben pótolható, melynek anyaga megegyezik a nagyZH-éval, és egyszer pótlási héten (különeljárási díj fejében). A pótpótZH anyaga már az egész féléves anyag.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' a vizsgajegy alapesetben az írásbeli vizsga alapján szerezhető meg. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos. A legalább elégséges szintet elért hallgató kérheti a vizsga folytatását szóbeli formában. Ekkor a vizsgázó két tétel alapján számol be tudásáról. Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli rész alapján állapítja meg 50-50 százalékos súlyozást. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH és a kisZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, ha vizsgát teszel, ott tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod a jegyed.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> ===Előadás===<br /> * '''2020/21. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0AsCs-8F7spKV5GiVOgL4s5 Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> ** [https://youtu.be/jENz204LIog utolsó előadásként ezek a kísérletek voltak, szuper ismétlése a félévben tanultaknak]<br /> <br /> * '''2019. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_1.pdf | 1. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_2.pdf | 2. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_3.pdf | 3. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_4.pdf | 4. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_5.pdf | 5. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_6.pdf | 6. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_7.pdf | 7. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_jegyzet_Gaal_Gergely.pdf | Összes előadás egyben]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> *'''2020/21. tavasz'''<br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0BwdBjpSIKxTJ__D4Cmb-y1 Néhány gyakorlat Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> *'''2019. tavasz'''<br /> ** [[Media:1gyakorlat-19.pdf | 1. gyakorlat]], [[Media:1gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2gyakorlat-19.pdf | 2. gyakorlat]], [[Media:2gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:3gyakorlat-19.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:3gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:4gyakorlat-19.pdf | 4. gyakorlat]], [[Media:4gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:5gyakorlat-19.pdf | 5. gyakorlat]], [[Media:5gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:6gyakorlat-19.pdf | 6. gyakorlat]], [[Media:6gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:7gyakorlat-19.pdf | 7. gyakorlat]], [[Media:7gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi gyakorlatok feladatai '''<br /> |szöveg=<br /> *A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> **[[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> }}<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> * [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul.<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul. Fizika 2<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=nK7g3BFKK68&amp;list=PLKbalQR9uZ0ARGRKMYXW7YEgDwlW9wjXV Előadás videók - Elektromágnesesség] '''Vigh Máté 2017-es, ELTE fizika tanszékes előadásai az Elektromágnesességről'''<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=6TvCYBWD0js&amp;list=PLKbalQR9uZ0AwnCmZGf7wuxzoQ-p0Dpzm Gyakorlat videók - Optika] Ugyanebben a témában optika fizika gyakorlatok<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi évek segédanyagai '''<br /> |szöveg=<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> }}<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i ZH Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ZH-ig]] (Új típusú.)<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis (Teljes) ]] (Régebbi típusú kérdéseket is tartalmaz.)<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *2006<br /> **[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> **[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> **[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> *2007 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> *2008 Tavasz (kereszt)<br /> **[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> *2008 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> *2009 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> **[[Fizika2PPZH20090520 | ppZH feladatsor]]<br /> *2011 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | Megoldások]]<br /> *2011 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor]]<br /> *2012 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> *2013 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> *2018 Tavasz<br /> **[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_20180524.pdf | ppZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_20180524.pdf | ZH a megajánlott jegyért]] + [[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]] (Javítás - 1. feladat: B)<br /> *2019 Tavasz<br /> **[[Media:Fizika2i_nagyZH_19.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_19.pdf | pZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotZH_19.pdf | ppZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potpotZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17.]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23.]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27.]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22.]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31.]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> **2018 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20180531_megoldokulcs.pdf |2018.05.31.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180531 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180607 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.07.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180607 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180614 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.14.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180614 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180621 megoldokulcs.pdf | 2018.06.21.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180621 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **2019 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga1_19.pdf | 2019.05.30.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga2_19.pdf | 2019.06.06.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga3_19.pdf | 2019.06.13.]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi típusú tárgyról írt vélemények<br /> |szöveg=<br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott, megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> <br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=200864 Fizika II. 2021-05-19T08:52:34Z <p>Vesztergombi András: /* Tematika */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap=[https://physics.bme.hu/BMETE11AX24_kov egyik] [https://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak másik]<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> *[[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadásokon''' legalább 6 alkalommal részvétel. A 7. jelenléttől minden jelenlét egy plusz pontot ér a vizsgán.<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla a 2019/2020-as tanévtől kezdve nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''kisZH'''-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen pótlási héten igen.<br /> **A '''nagyZH''' egyszer félév közben pótolható, melynek anyaga megegyezik a nagyZH-éval, és egyszer pótlási héten (különeljárási díj fejében). A pótpótZH anyaga már az egész féléves anyag.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' a vizsgajegy alapesetben az írásbeli vizsga alapján szerezhető meg. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos. A legalább elégséges szintet elért hallgató kérheti a vizsga folytatását szóbeli formában. Ekkor a vizsgázó két tétel alapján számol be tudásáról. Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli rész alapján állapítja meg 50-50 százalékos súlyozást. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH és a kisZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, ha vizsgát teszel, ott tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod a jegyed.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> ===Előadás===<br /> * '''2020/21. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0AsCs-8F7spKV5GiVOgL4s5 Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> ** [https://youtu.be/jENz204LIog utolsó előadásként ez volt, szuper ismétlése a félévben tanultaknak]<br /> <br /> * '''2019. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_1.pdf | 1. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_2.pdf | 2. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_3.pdf | 3. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_4.pdf | 4. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_5.pdf | 5. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_6.pdf | 6. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_7.pdf | 7. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_jegyzet_Gaal_Gergely.pdf | Összes előadás egyben]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> *'''2020/21. tavasz'''<br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0BwdBjpSIKxTJ__D4Cmb-y1 Néhány gyakorlat Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> *'''2019. tavasz'''<br /> ** [[Media:1gyakorlat-19.pdf | 1. gyakorlat]], [[Media:1gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2gyakorlat-19.pdf | 2. gyakorlat]], [[Media:2gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:3gyakorlat-19.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:3gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:4gyakorlat-19.pdf | 4. gyakorlat]], [[Media:4gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:5gyakorlat-19.pdf | 5. gyakorlat]], [[Media:5gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:6gyakorlat-19.pdf | 6. gyakorlat]], [[Media:6gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:7gyakorlat-19.pdf | 7. gyakorlat]], [[Media:7gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi gyakorlatok feladatai '''<br /> |szöveg=<br /> *A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> **[[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> }}<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> * [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul.<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul. Fizika 2<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=nK7g3BFKK68&amp;list=PLKbalQR9uZ0ARGRKMYXW7YEgDwlW9wjXV Előadás videók - Elektromágnesesség] '''Vigh Máté 2017-es, ELTE fizika tanszékes előadásai az Elektromágnesességről'''<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=6TvCYBWD0js&amp;list=PLKbalQR9uZ0AwnCmZGf7wuxzoQ-p0Dpzm Gyakorlat videók - Optika] Ugyanebben a témában optika fizika gyakorlatok<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi évek segédanyagai '''<br /> |szöveg=<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> }}<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i ZH Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ZH-ig]] (Új típusú.)<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis (Teljes) ]] (Régebbi típusú kérdéseket is tartalmaz.)<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *2006<br /> **[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> **[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> **[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> *2007 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> *2008 Tavasz (kereszt)<br /> **[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> *2008 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> *2009 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> **[[Fizika2PPZH20090520 | ppZH feladatsor]]<br /> *2011 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | Megoldások]]<br /> *2011 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor]]<br /> *2012 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> *2013 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> *2018 Tavasz<br /> **[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_20180524.pdf | ppZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_20180524.pdf | ZH a megajánlott jegyért]] + [[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]] (Javítás - 1. feladat: B)<br /> *2019 Tavasz<br /> **[[Media:Fizika2i_nagyZH_19.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_19.pdf | pZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotZH_19.pdf | ppZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potpotZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17.]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23.]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27.]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22.]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31.]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> **2018 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20180531_megoldokulcs.pdf |2018.05.31.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180531 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180607 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.07.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180607 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180614 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.14.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180614 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180621 megoldokulcs.pdf | 2018.06.21.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180621 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **2019 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga1_19.pdf | 2019.05.30.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga2_19.pdf | 2019.06.06.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga3_19.pdf | 2019.06.13.]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi típusú tárgyról írt vélemények<br /> |szöveg=<br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott, megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> <br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=200863 Fizika II. 2021-05-17T08:09:50Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap=[https://physics.bme.hu/BMETE11AX24_kov egyik] [https://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak másik]<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> *[[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadásokon''' legalább 6 alkalommal részvétel. A 7. jelenléttől minden jelenlét egy plusz pontot ér a vizsgán.<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla a 2019/2020-as tanévtől kezdve nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''kisZH'''-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen pótlási héten igen.<br /> **A '''nagyZH''' egyszer félév közben pótolható, melynek anyaga megegyezik a nagyZH-éval, és egyszer pótlási héten (különeljárási díj fejében). A pótpótZH anyaga már az egész féléves anyag.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' a vizsgajegy alapesetben az írásbeli vizsga alapján szerezhető meg. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos. A legalább elégséges szintet elért hallgató kérheti a vizsga folytatását szóbeli formában. Ekkor a vizsgázó két tétel alapján számol be tudásáról. Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli rész alapján állapítja meg 50-50 százalékos súlyozást. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH és a kisZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, ha vizsgát teszel, ott tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod a jegyed.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> ===Előadás===<br /> * '''2020/21. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0AsCs-8F7spKV5GiVOgL4s5 Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> * '''2019. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_1.pdf | 1. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_2.pdf | 2. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_3.pdf | 3. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_4.pdf | 4. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_5.pdf | 5. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_6.pdf | 6. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_7.pdf | 7. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_jegyzet_Gaal_Gergely.pdf | Összes előadás egyben]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> *'''2020/21. tavasz'''<br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0BwdBjpSIKxTJ__D4Cmb-y1 Néhány gyakorlat Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> *'''2019. tavasz'''<br /> ** [[Media:1gyakorlat-19.pdf | 1. gyakorlat]], [[Media:1gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2gyakorlat-19.pdf | 2. gyakorlat]], [[Media:2gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:3gyakorlat-19.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:3gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:4gyakorlat-19.pdf | 4. gyakorlat]], [[Media:4gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:5gyakorlat-19.pdf | 5. gyakorlat]], [[Media:5gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:6gyakorlat-19.pdf | 6. gyakorlat]], [[Media:6gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:7gyakorlat-19.pdf | 7. gyakorlat]], [[Media:7gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi gyakorlatok feladatai '''<br /> |szöveg=<br /> *A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> **[[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> }}<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> * [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul.<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul. Fizika 2<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=nK7g3BFKK68&amp;list=PLKbalQR9uZ0ARGRKMYXW7YEgDwlW9wjXV Előadás videók - Elektromágnesesség] '''Vigh Máté 2017-es, ELTE fizika tanszékes előadásai az Elektromágnesességről'''<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=6TvCYBWD0js&amp;list=PLKbalQR9uZ0AwnCmZGf7wuxzoQ-p0Dpzm Gyakorlat videók - Optika] Ugyanebben a témában optika fizika gyakorlatok<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi évek segédanyagai '''<br /> |szöveg=<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> }}<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i ZH Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ZH-ig]] (Új típusú.)<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis (Teljes) ]] (Régebbi típusú kérdéseket is tartalmaz.)<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *2006<br /> **[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> **[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> **[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> *2007 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> *2008 Tavasz (kereszt)<br /> **[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> *2008 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> *2009 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> **[[Fizika2PPZH20090520 | ppZH feladatsor]]<br /> *2011 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | Megoldások]]<br /> *2011 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor]]<br /> *2012 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> *2013 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> *2018 Tavasz<br /> **[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_20180524.pdf | ppZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_20180524.pdf | ZH a megajánlott jegyért]] + [[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]] (Javítás - 1. feladat: B)<br /> *2019 Tavasz<br /> **[[Media:Fizika2i_nagyZH_19.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_19.pdf | pZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotZH_19.pdf | ppZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potpotZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17.]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23.]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27.]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22.]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31.]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> **2018 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20180531_megoldokulcs.pdf |2018.05.31.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180531 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180607 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.07.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180607 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180614 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.14.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180614 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180621 megoldokulcs.pdf | 2018.06.21.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180621 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **2019 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga1_19.pdf | 2019.05.30.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga2_19.pdf | 2019.06.06.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga3_19.pdf | 2019.06.13.]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi típusú tárgyról írt vélemények<br /> |szöveg=<br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott, megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> <br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=200862 Fizika II. 2021-05-17T08:08:50Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap=https://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> |targyhonlap=[https://physics.bme.hu/BMETE11AX24_kov] [|targyhonlap=https://physics.bme.hu/BMETE11AX24_kov]<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> *[[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadásokon''' legalább 6 alkalommal részvétel. A 7. jelenléttől minden jelenlét egy plusz pontot ér a vizsgán.<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla a 2019/2020-as tanévtől kezdve nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''kisZH'''-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen pótlási héten igen.<br /> **A '''nagyZH''' egyszer félév közben pótolható, melynek anyaga megegyezik a nagyZH-éval, és egyszer pótlási héten (különeljárási díj fejében). A pótpótZH anyaga már az egész féléves anyag.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' a vizsgajegy alapesetben az írásbeli vizsga alapján szerezhető meg. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos. A legalább elégséges szintet elért hallgató kérheti a vizsga folytatását szóbeli formában. Ekkor a vizsgázó két tétel alapján számol be tudásáról. Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli rész alapján állapítja meg 50-50 százalékos súlyozást. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH és a kisZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, ha vizsgát teszel, ott tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod a jegyed.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> ===Előadás===<br /> * '''2020/21. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0AsCs-8F7spKV5GiVOgL4s5 Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> * '''2019. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_1.pdf | 1. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_2.pdf | 2. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_3.pdf | 3. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_4.pdf | 4. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_5.pdf | 5. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_6.pdf | 6. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_7.pdf | 7. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_jegyzet_Gaal_Gergely.pdf | Összes előadás egyben]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> *'''2020/21. tavasz'''<br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0BwdBjpSIKxTJ__D4Cmb-y1 Néhány gyakorlat Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> *'''2019. tavasz'''<br /> ** [[Media:1gyakorlat-19.pdf | 1. gyakorlat]], [[Media:1gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2gyakorlat-19.pdf | 2. gyakorlat]], [[Media:2gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:3gyakorlat-19.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:3gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:4gyakorlat-19.pdf | 4. gyakorlat]], [[Media:4gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:5gyakorlat-19.pdf | 5. gyakorlat]], [[Media:5gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:6gyakorlat-19.pdf | 6. gyakorlat]], [[Media:6gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:7gyakorlat-19.pdf | 7. gyakorlat]], [[Media:7gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi gyakorlatok feladatai '''<br /> |szöveg=<br /> *A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> **[[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> }}<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> * [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul.<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul. Fizika 2<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=nK7g3BFKK68&amp;list=PLKbalQR9uZ0ARGRKMYXW7YEgDwlW9wjXV Előadás videók - Elektromágnesesség] '''Vigh Máté 2017-es, ELTE fizika tanszékes előadásai az Elektromágnesességről'''<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=6TvCYBWD0js&amp;list=PLKbalQR9uZ0AwnCmZGf7wuxzoQ-p0Dpzm Gyakorlat videók - Optika] Ugyanebben a témában optika fizika gyakorlatok<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi évek segédanyagai '''<br /> |szöveg=<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> }}<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i ZH Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ZH-ig]] (Új típusú.)<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis (Teljes) ]] (Régebbi típusú kérdéseket is tartalmaz.)<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *2006<br /> **[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> **[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> **[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> *2007 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> *2008 Tavasz (kereszt)<br /> **[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> *2008 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> *2009 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> **[[Fizika2PPZH20090520 | ppZH feladatsor]]<br /> *2011 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | Megoldások]]<br /> *2011 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor]]<br /> *2012 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> *2013 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> *2018 Tavasz<br /> **[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_20180524.pdf | ppZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_20180524.pdf | ZH a megajánlott jegyért]] + [[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]] (Javítás - 1. feladat: B)<br /> *2019 Tavasz<br /> **[[Media:Fizika2i_nagyZH_19.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_19.pdf | pZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotZH_19.pdf | ppZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potpotZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17.]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23.]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27.]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22.]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31.]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> **2018 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20180531_megoldokulcs.pdf |2018.05.31.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180531 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180607 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.07.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180607 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180614 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.14.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180614 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180621 megoldokulcs.pdf | 2018.06.21.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180621 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **2019 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga1_19.pdf | 2019.05.30.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga2_19.pdf | 2019.06.06.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga3_19.pdf | 2019.06.13.]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi típusú tárgyról írt vélemények<br /> |szöveg=<br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott, megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> <br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=200861 Fizika II. 2021-05-17T08:06:41Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap=https://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> |targyhonlap=https://physics.bme.hu/BMETE11AX24_kov<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> *[[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadásokon''' legalább 6 alkalommal részvétel. A 7. jelenléttől minden jelenlét egy plusz pontot ér a vizsgán.<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla a 2019/2020-as tanévtől kezdve nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''kisZH'''-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen pótlási héten igen.<br /> **A '''nagyZH''' egyszer félév közben pótolható, melynek anyaga megegyezik a nagyZH-éval, és egyszer pótlási héten (különeljárási díj fejében). A pótpótZH anyaga már az egész féléves anyag.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' a vizsgajegy alapesetben az írásbeli vizsga alapján szerezhető meg. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos. A legalább elégséges szintet elért hallgató kérheti a vizsga folytatását szóbeli formában. Ekkor a vizsgázó két tétel alapján számol be tudásáról. Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli rész alapján állapítja meg 50-50 százalékos súlyozást. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH és a kisZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, ha vizsgát teszel, ott tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod a jegyed.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> ===Előadás===<br /> * '''2020/21. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0AsCs-8F7spKV5GiVOgL4s5 Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> * '''2019. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_1.pdf | 1. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_2.pdf | 2. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_3.pdf | 3. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_4.pdf | 4. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_5.pdf | 5. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_6.pdf | 6. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_7.pdf | 7. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_jegyzet_Gaal_Gergely.pdf | Összes előadás egyben]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> *'''2020/21. tavasz'''<br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0BwdBjpSIKxTJ__D4Cmb-y1 Néhány gyakorlat Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> *'''2019. tavasz'''<br /> ** [[Media:1gyakorlat-19.pdf | 1. gyakorlat]], [[Media:1gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2gyakorlat-19.pdf | 2. gyakorlat]], [[Media:2gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:3gyakorlat-19.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:3gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:4gyakorlat-19.pdf | 4. gyakorlat]], [[Media:4gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:5gyakorlat-19.pdf | 5. gyakorlat]], [[Media:5gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:6gyakorlat-19.pdf | 6. gyakorlat]], [[Media:6gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:7gyakorlat-19.pdf | 7. gyakorlat]], [[Media:7gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi gyakorlatok feladatai '''<br /> |szöveg=<br /> *A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> **[[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> }}<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> * [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul.<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul. Fizika 2<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=nK7g3BFKK68&amp;list=PLKbalQR9uZ0ARGRKMYXW7YEgDwlW9wjXV Előadás videók - Elektromágnesesség] '''Vigh Máté 2017-es, ELTE fizika tanszékes előadásai az Elektromágnesességről'''<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=6TvCYBWD0js&amp;list=PLKbalQR9uZ0AwnCmZGf7wuxzoQ-p0Dpzm Gyakorlat videók - Optika] Ugyanebben a témában optika fizika gyakorlatok<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi évek segédanyagai '''<br /> |szöveg=<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> }}<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i ZH Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ZH-ig]] (Új típusú.)<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis (Teljes) ]] (Régebbi típusú kérdéseket is tartalmaz.)<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *2006<br /> **[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> **[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> **[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> *2007 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> *2008 Tavasz (kereszt)<br /> **[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> *2008 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> *2009 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> **[[Fizika2PPZH20090520 | ppZH feladatsor]]<br /> *2011 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | Megoldások]]<br /> *2011 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor]]<br /> *2012 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> *2013 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> *2018 Tavasz<br /> **[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_20180524.pdf | ppZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_20180524.pdf | ZH a megajánlott jegyért]] + [[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]] (Javítás - 1. feladat: B)<br /> *2019 Tavasz<br /> **[[Media:Fizika2i_nagyZH_19.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_19.pdf | pZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotZH_19.pdf | ppZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potpotZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17.]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23.]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27.]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22.]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31.]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> **2018 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20180531_megoldokulcs.pdf |2018.05.31.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180531 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180607 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.07.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180607 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180614 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.14.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180614 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180621 megoldokulcs.pdf | 2018.06.21.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180621 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **2019 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga1_19.pdf | 2019.05.30.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga2_19.pdf | 2019.06.06.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga3_19.pdf | 2019.06.13.]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi típusú tárgyról írt vélemények<br /> |szöveg=<br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott, megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> <br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=200860 Fizika II. 2021-05-17T08:05:59Z <p>Vesztergombi András: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap=https://physics.bme.hu/BMETE11AX24_kov<br /> |targyhonlap=https://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> *[[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadásokon''' legalább 6 alkalommal részvétel. A 7. jelenléttől minden jelenlét egy plusz pontot ér a vizsgán.<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla a 2019/2020-as tanévtől kezdve nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''kisZH'''-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen pótlási héten igen.<br /> **A '''nagyZH''' egyszer félév közben pótolható, melynek anyaga megegyezik a nagyZH-éval, és egyszer pótlási héten (különeljárási díj fejében). A pótpótZH anyaga már az egész féléves anyag.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' a vizsgajegy alapesetben az írásbeli vizsga alapján szerezhető meg. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos. A legalább elégséges szintet elért hallgató kérheti a vizsga folytatását szóbeli formában. Ekkor a vizsgázó két tétel alapján számol be tudásáról. Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli rész alapján állapítja meg 50-50 százalékos súlyozást. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH és a kisZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, ha vizsgát teszel, ott tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod a jegyed.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> ===Előadás===<br /> * '''2020/21. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0AsCs-8F7spKV5GiVOgL4s5 Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> * '''2019. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_1.pdf | 1. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_2.pdf | 2. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_3.pdf | 3. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_4.pdf | 4. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_5.pdf | 5. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_6.pdf | 6. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_7.pdf | 7. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_jegyzet_Gaal_Gergely.pdf | Összes előadás egyben]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> *'''2020/21. tavasz'''<br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0BwdBjpSIKxTJ__D4Cmb-y1 Néhány gyakorlat Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> *'''2019. tavasz'''<br /> ** [[Media:1gyakorlat-19.pdf | 1. gyakorlat]], [[Media:1gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2gyakorlat-19.pdf | 2. gyakorlat]], [[Media:2gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:3gyakorlat-19.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:3gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:4gyakorlat-19.pdf | 4. gyakorlat]], [[Media:4gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:5gyakorlat-19.pdf | 5. gyakorlat]], [[Media:5gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:6gyakorlat-19.pdf | 6. gyakorlat]], [[Media:6gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:7gyakorlat-19.pdf | 7. gyakorlat]], [[Media:7gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi gyakorlatok feladatai '''<br /> |szöveg=<br /> *A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> **[[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> }}<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> * [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul.<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul. Fizika 2<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=nK7g3BFKK68&amp;list=PLKbalQR9uZ0ARGRKMYXW7YEgDwlW9wjXV Előadás videók - Elektromágnesesség] '''Vigh Máté 2017-es, ELTE fizika tanszékes előadásai az Elektromágnesességről'''<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=6TvCYBWD0js&amp;list=PLKbalQR9uZ0AwnCmZGf7wuxzoQ-p0Dpzm Gyakorlat videók - Optika] Ugyanebben a témában optika fizika gyakorlatok<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi évek segédanyagai '''<br /> |szöveg=<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> }}<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i ZH Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ZH-ig]] (Új típusú.)<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis (Teljes) ]] (Régebbi típusú kérdéseket is tartalmaz.)<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *2006<br /> **[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> **[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> **[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> *2007 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> *2008 Tavasz (kereszt)<br /> **[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> *2008 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> *2009 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> **[[Fizika2PPZH20090520 | ppZH feladatsor]]<br /> *2011 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | Megoldások]]<br /> *2011 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor]]<br /> *2012 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> *2013 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> *2018 Tavasz<br /> **[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_20180524.pdf | ppZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_20180524.pdf | ZH a megajánlott jegyért]] + [[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]] (Javítás - 1. feladat: B)<br /> *2019 Tavasz<br /> **[[Media:Fizika2i_nagyZH_19.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_19.pdf | pZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotZH_19.pdf | ppZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potpotZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17.]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23.]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27.]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22.]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31.]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> **2018 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20180531_megoldokulcs.pdf |2018.05.31.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180531 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180607 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.07.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180607 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180614 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.14.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180614 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180621 megoldokulcs.pdf | 2018.06.21.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180621 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **2019 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga1_19.pdf | 2019.05.30.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga2_19.pdf | 2019.06.06.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga3_19.pdf | 2019.06.13.]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi típusú tárgyról írt vélemények<br /> |szöveg=<br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott, megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> <br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=200859 Fizika II. 2021-05-17T08:04:57Z <p>Vesztergombi András: /* Gyakorlat */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap1=https://physics.bme.hu/BMETE11AX24_kov<br /> |targyhonlap2=https://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> *[[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadásokon''' legalább 6 alkalommal részvétel. A 7. jelenléttől minden jelenlét egy plusz pontot ér a vizsgán.<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla a 2019/2020-as tanévtől kezdve nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''kisZH'''-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen pótlási héten igen.<br /> **A '''nagyZH''' egyszer félév közben pótolható, melynek anyaga megegyezik a nagyZH-éval, és egyszer pótlási héten (különeljárási díj fejében). A pótpótZH anyaga már az egész féléves anyag.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' a vizsgajegy alapesetben az írásbeli vizsga alapján szerezhető meg. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos. A legalább elégséges szintet elért hallgató kérheti a vizsga folytatását szóbeli formában. Ekkor a vizsgázó két tétel alapján számol be tudásáról. Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli rész alapján állapítja meg 50-50 százalékos súlyozást. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH és a kisZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, ha vizsgát teszel, ott tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod a jegyed.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> ===Előadás===<br /> * '''2020/21. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0AsCs-8F7spKV5GiVOgL4s5 Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> * '''2019. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_1.pdf | 1. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_2.pdf | 2. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_3.pdf | 3. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_4.pdf | 4. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_5.pdf | 5. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_6.pdf | 6. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_7.pdf | 7. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_jegyzet_Gaal_Gergely.pdf | Összes előadás egyben]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> *'''2020/21. tavasz'''<br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0BwdBjpSIKxTJ__D4Cmb-y1 Néhány gyakorlat Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> *'''2019. tavasz'''<br /> ** [[Media:1gyakorlat-19.pdf | 1. gyakorlat]], [[Media:1gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2gyakorlat-19.pdf | 2. gyakorlat]], [[Media:2gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:3gyakorlat-19.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:3gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:4gyakorlat-19.pdf | 4. gyakorlat]], [[Media:4gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:5gyakorlat-19.pdf | 5. gyakorlat]], [[Media:5gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:6gyakorlat-19.pdf | 6. gyakorlat]], [[Media:6gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:7gyakorlat-19.pdf | 7. gyakorlat]], [[Media:7gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi gyakorlatok feladatai '''<br /> |szöveg=<br /> *A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> **[[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> }}<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> * [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul.<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul. Fizika 2<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=nK7g3BFKK68&amp;list=PLKbalQR9uZ0ARGRKMYXW7YEgDwlW9wjXV Előadás videók - Elektromágnesesség] '''Vigh Máté 2017-es, ELTE fizika tanszékes előadásai az Elektromágnesességről'''<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=6TvCYBWD0js&amp;list=PLKbalQR9uZ0AwnCmZGf7wuxzoQ-p0Dpzm Gyakorlat videók - Optika] Ugyanebben a témában optika fizika gyakorlatok<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi évek segédanyagai '''<br /> |szöveg=<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> }}<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i ZH Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ZH-ig]] (Új típusú.)<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis (Teljes) ]] (Régebbi típusú kérdéseket is tartalmaz.)<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *2006<br /> **[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> **[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> **[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> *2007 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> *2008 Tavasz (kereszt)<br /> **[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> *2008 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> *2009 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> **[[Fizika2PPZH20090520 | ppZH feladatsor]]<br /> *2011 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | Megoldások]]<br /> *2011 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor]]<br /> *2012 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> *2013 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> *2018 Tavasz<br /> **[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_20180524.pdf | ppZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_20180524.pdf | ZH a megajánlott jegyért]] + [[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]] (Javítás - 1. feladat: B)<br /> *2019 Tavasz<br /> **[[Media:Fizika2i_nagyZH_19.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_19.pdf | pZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotZH_19.pdf | ppZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potpotZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17.]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23.]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27.]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22.]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31.]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> **2018 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20180531_megoldokulcs.pdf |2018.05.31.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180531 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180607 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.07.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180607 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180614 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.14.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180614 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180621 megoldokulcs.pdf | 2018.06.21.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180621 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **2019 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga1_19.pdf | 2019.05.30.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga2_19.pdf | 2019.06.06.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga3_19.pdf | 2019.06.13.]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi típusú tárgyról írt vélemények<br /> |szöveg=<br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott, megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> <br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=200858 Fizika II. 2021-05-17T08:04:33Z <p>Vesztergombi András: /* Előadás */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap1=https://physics.bme.hu/BMETE11AX24_kov<br /> |targyhonlap2=https://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> *[[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadásokon''' legalább 6 alkalommal részvétel. A 7. jelenléttől minden jelenlét egy plusz pontot ér a vizsgán.<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla a 2019/2020-as tanévtől kezdve nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''kisZH'''-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen pótlási héten igen.<br /> **A '''nagyZH''' egyszer félév közben pótolható, melynek anyaga megegyezik a nagyZH-éval, és egyszer pótlási héten (különeljárási díj fejében). A pótpótZH anyaga már az egész féléves anyag.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' a vizsgajegy alapesetben az írásbeli vizsga alapján szerezhető meg. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos. A legalább elégséges szintet elért hallgató kérheti a vizsga folytatását szóbeli formában. Ekkor a vizsgázó két tétel alapján számol be tudásáról. Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli rész alapján állapítja meg 50-50 százalékos súlyozást. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH és a kisZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, ha vizsgát teszel, ott tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod a jegyed.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> ===Előadás===<br /> * '''2020/21. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0AsCs-8F7spKV5GiVOgL4s5 Vigh Máté YouTube csatornáján]<br /> <br /> * '''2019. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_1.pdf | 1. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_2.pdf | 2. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_3.pdf | 3. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_4.pdf | 4. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_5.pdf | 5. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_6.pdf | 6. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_7.pdf | 7. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_jegyzet_Gaal_Gergely.pdf | Összes előadás egyben]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> *'''2020/21. tavasz'''<br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0BwdBjpSIKxTJ__D4Cmb-y1] Néhány gyakorlat Vigh Máté YouTube csatornáján<br /> <br /> *'''2019. tavasz'''<br /> ** [[Media:1gyakorlat-19.pdf | 1. gyakorlat]], [[Media:1gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2gyakorlat-19.pdf | 2. gyakorlat]], [[Media:2gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:3gyakorlat-19.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:3gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:4gyakorlat-19.pdf | 4. gyakorlat]], [[Media:4gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:5gyakorlat-19.pdf | 5. gyakorlat]], [[Media:5gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:6gyakorlat-19.pdf | 6. gyakorlat]], [[Media:6gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:7gyakorlat-19.pdf | 7. gyakorlat]], [[Media:7gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi gyakorlatok feladatai '''<br /> |szöveg=<br /> *A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> **[[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> }}<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> * [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul.<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul. Fizika 2<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=nK7g3BFKK68&amp;list=PLKbalQR9uZ0ARGRKMYXW7YEgDwlW9wjXV Előadás videók - Elektromágnesesség] '''Vigh Máté 2017-es, ELTE fizika tanszékes előadásai az Elektromágnesességről'''<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=6TvCYBWD0js&amp;list=PLKbalQR9uZ0AwnCmZGf7wuxzoQ-p0Dpzm Gyakorlat videók - Optika] Ugyanebben a témában optika fizika gyakorlatok<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi évek segédanyagai '''<br /> |szöveg=<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> }}<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i ZH Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ZH-ig]] (Új típusú.)<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis (Teljes) ]] (Régebbi típusú kérdéseket is tartalmaz.)<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *2006<br /> **[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> **[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> **[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> *2007 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> *2008 Tavasz (kereszt)<br /> **[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> *2008 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> *2009 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> **[[Fizika2PPZH20090520 | ppZH feladatsor]]<br /> *2011 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | Megoldások]]<br /> *2011 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor]]<br /> *2012 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> *2013 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> *2018 Tavasz<br /> **[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_20180524.pdf | ppZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_20180524.pdf | ZH a megajánlott jegyért]] + [[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]] (Javítás - 1. feladat: B)<br /> *2019 Tavasz<br /> **[[Media:Fizika2i_nagyZH_19.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_19.pdf | pZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotZH_19.pdf | ppZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potpotZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17.]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23.]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27.]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22.]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31.]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> **2018 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20180531_megoldokulcs.pdf |2018.05.31.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180531 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180607 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.07.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180607 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180614 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.14.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180614 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180621 megoldokulcs.pdf | 2018.06.21.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180621 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **2019 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga1_19.pdf | 2019.05.30.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga2_19.pdf | 2019.06.06.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga3_19.pdf | 2019.06.13.]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi típusú tárgyról írt vélemények<br /> |szöveg=<br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott, megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> <br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Fizika_II.&diff=200857 Fizika II. 2021-05-17T08:04:08Z <p>Vesztergombi András: Aktualizálás</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Fizika 2i<br /> |tárgykód=TE11AX24<br /> |régitárgykód=TE11AX04<br /> |kredit=4<br /> |felev=2 (régi: 3)<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Fizika Tanszék<br /> |kiszh=6 db<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf= nincs<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX24/<br /> |targyhonlap1=https://physics.bme.hu/BMETE11AX24_kov<br /> |targyhonlap2=https://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_2i_-_M%C3%A9rn%C3%B6k_informatikus_alapszak<br /> |levlista=ifizika2@sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> <br /> *[[Analízis_I.|Analízis 1]] tárgyból kredit megszerzése, [[Fizika I.| Fizika 1i]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **Az '''előadásokon''' legalább 6 alkalommal részvétel. A 7. jelenléttől minden jelenlét egy plusz pontot ér a vizsgán.<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> **A '''kisZH-k''' sikeres megírása. Ehhez a 6 db kisZH-ból a legjobb 3 kell, hogy min. 40% (2 pont az 5-ből) legyen.<br /> **A '''nagyZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Számológép használható, függvénytábla a 2019/2020-as tanévtől kezdve nem.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' egyenesen van, követelményei változóak. Legalább 70 pontos nagyZH esetén a pótpótZH idejében lehet írni egy ZH-t a nagyZH utáni anyagrészből a megajánlott jegyért, aminek szintén legalább 70 pontosnak kell lennie. A megajánlott jegy a két ZH pontszámainak átlagából adódik (tehát csak 4-es vagy 5-ös lehet). Kereszten nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''kisZH'''-k egyenként kereszten nem pótolhatóak, egyenesen pótlási héten igen.<br /> **A '''nagyZH''' egyszer félév közben pótolható, melynek anyaga megegyezik a nagyZH-éval, és egyszer pótlási héten (különeljárási díj fejében). A pótpótZH anyaga már az egész féléves anyag.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' a vizsgajegy alapesetben az írásbeli vizsga alapján szerezhető meg. A zárthelyik és az írásbeli vizsga felépítése és ezek értékelési módja minden előadónál azonos. A legalább elégséges szintet elért hallgató kérheti a vizsga folytatását szóbeli formában. Ekkor a vizsgázó két tétel alapján számol be tudásáról. Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztató az érdemjegyet az írásbeli és szóbeli rész alapján állapítja meg 50-50 százalékos súlyozást. Számológép használható, függvénytábla egyenesen igen, kereszten nem. Elégtelen írásbeli vizsga szóbelivel nem javítható. Ha szóbelizel, a megajánlott jegyen javítani, de rontani is lehet. <br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A ZH és a kisZH-k eredménye nem számít bele a a félévvégi jegybe, ha vizsgát teszel, ott tisztán a vizsgaeredményre (V) kapod a jegyed.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !V (%) !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> ==Tematika==<br /> <br /> ===Előadás===<br /> * '''2020/21. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0AsCs-8F7spKV5GiVOgL4s5] Vigh Máté YouTube csatornáján<br /> <br /> * '''2019. tavasz''' - Vigh Máté féle előadások <br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_1.pdf | 1. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_2.pdf | 2. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_3.pdf | 3. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_4.pdf | 4. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_5.pdf | 5. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_6.pdf | 6. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_eloadas_7.pdf | 7. előadás ]]<br /> ** [[Media:Fiz2i_jegyzet_Gaal_Gergely.pdf | Összes előadás egyben]]<br /> <br /> ===Gyakorlat===<br /> *'''2020/21. tavasz'''<br /> ** [https://youtube.com/playlist?list=PLKbalQR9uZ0BwdBjpSIKxTJ__D4Cmb-y1] Néhány gyakorlat Vigh Máté YouTube csatornáján<br /> <br /> *'''2019. tavasz'''<br /> ** [[Media:1gyakorlat-19.pdf | 1. gyakorlat]], [[Media:1gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:2gyakorlat-19.pdf | 2. gyakorlat]], [[Media:2gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:3gyakorlat-19.pdf | 3. gyakorlat]], [[Media:3gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:4gyakorlat-19.pdf | 4. gyakorlat]], [[Media:4gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:5gyakorlat-19.pdf | 5. gyakorlat]], [[Media:5gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:6gyakorlat-19.pdf | 6. gyakorlat]], [[Media:6gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> ** [[Media:7gyakorlat-19.pdf | 7. gyakorlat]], [[Media:7gyakorlat-19_sol.pdf | Megoldás]]<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi gyakorlatok feladatai '''<br /> |szöveg=<br /> *A gyakorlatokon a [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához| Hudson-Nelson]] könyvben lévő kidolgozott &quot;Példák&quot; és kiválasztott &quot;Feladatok&quot; szerepelnek:<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok32|32. fejezet]]: 1, 3, 4, 5, 7, 8, 11,.14, 15, 17, 18, 19, 23, 25, 28, 33, 35, 41, 45<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok33|33. fejezet]]: 1, 3, 4, 7, 9 <br /> **[[FizikaKonyvFeladatok35|35. fejezet]]: 2, 4, 5, 8, 9, 11 .13, 15, 17, 18, 19, 21, 22, 25, 28, 30, 32<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok36|36. fejezet]]: 1, 3, 4, 5<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok37|37. fejezet]]: 2, 3, 6, 8, 9, 11, 13, 19, 22, 24, 26, 32, 38, 48, 56<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok38|38. fejezet]]: 3, 4, 8, 12, 15, 19, 20, 24, 27, 32, 41<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok39|39. fejezet]]: 1, 2, 4, 7, 10, 14, 18, 21, 25, 27, 28, 31, 40<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok40|40. fejezet]]: 2, 3, 7, 11, 13, 15, 24<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok42|42. fejezet]]: 1, 2, 4, 6, 7, 8, 10, 12, 15, 17, 19, 20, 22, 25, 33, 44<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok43|43. fejezet]]: 4, 6, 8, 10, 11, 14, 20, 23, 24, 25, 27, 29, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok44|44. fejezet]]: 3, 5, 7, 8, 12, 14, 15, 18, 21, 22, 24, 26, 31, 36, 39<br /> **[[FizikaKonyvFeladatok45|45. fejezet]]: 1, 2, 5, 7, 9, 12, 13, 14, 19, 20, 23, 25, 28, 32, 36, 40, 45<br /> }}<br /> <br /> *[https://docs.google.com/document/d/1mSvD_N6a7032MTsRZ0dS6B1Hh1HdFPIg78z8tbUF7cE/edit ZH előtti gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo/edit ZH utáni gyak anyag kidolgozva] (A Google ajándéka - köszönjük root kiskacsának)<br /> <br /> <br /> ==Segédanyagok ==<br /> * [[Alex Hudson - Rex Nelson: Útban a modern fizikához]]<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul.<br /> * [https://www.khanacademy.org/science/physics/ap-physics-2 KhanAcademy] Interaktív oktató videók, de csak angolul. Fizika 2<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=nK7g3BFKK68&amp;list=PLKbalQR9uZ0ARGRKMYXW7YEgDwlW9wjXV Előadás videók - Elektromágnesesség] '''Vigh Máté 2017-es, ELTE fizika tanszékes előadásai az Elektromágnesességről'''<br /> * [https://www.youtube.com/watch?v=6TvCYBWD0js&amp;list=PLKbalQR9uZ0AwnCmZGf7wuxzoQ-p0Dpzm Gyakorlat videók - Optika] Ugyanebben a témában optika fizika gyakorlatok<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi évek segédanyagai '''<br /> |szöveg=<br /> *[[Fizika 2 - Vizsgaképlettár|Vizsgán használható képletek]] (könnyen másolható, pl. feladatokhoz)<br /> *[https://docs.google.com/document/d/1n9_An3cvKcZhgdNPSpo7TvtC04V75VQdnE3oYhEDWZo Google doksi] 4-7. gyak anyagával és kidolgozott vizsgákkal<br /> *[[Media:Fizika2i_KiskerdesekPacherALL.pdf | Kidolgozott (Pacher-féle) kiskérdések]]<br /> *[[Media:Fizika2i_kifkerdesek_kidolgozva.pdf | Régebbi keresztes kifejtős kérdések kidolgozva]], nagyrészt órai jegyzetből (by Bálint Ferenc, Surman Dénes, Tóth Anett) <br /> *[[Media:Fizika2i_jegyzet_csakgyak.pdf | 2007-es keresztféléves gyakorlatjegyzet]]<br /> *2007 őszi, Dr. Pacher Pál 2. ZH utáni előadásainak diái:<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_valtakozo_aramu_aramkorok.pdf |Váltakozó áramú áramkörök]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_hullamtermeszet.pdf |Részecskék hullámtermészete]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_altalanos_relativitaselmelet.pdf |Általános relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_spec_rel.pdf |A speciális relativitáselmélet]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 1.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_szilfizbev2.pdf |Bevezetés a szilárdtest-fizikába 2.]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_atomfizika.pdf |Atomfizika]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantum_statisztika.pdf |Azonos részecskékből álló rendszerek, kvantumstatisztikák]]<br /> **[[Media:Fizika2i_pacherea2007_kvantumos.pdf |A sugárzás kvantumos természete]]<br /> *[[Media:Fizika2i_eloadasjegyzet2008_v0.7.pdf | 2008-as előadásjegyzet]] (v.0.7.) Dr. Varga Gábor előadásai alapján. (Készítette Kőrösi Tamás, Kántor Tibor, Kiss Dávid - DicsőHetek Jegyzettár)<br /> *[[Fizika 2i 2009-es gyakorlatanyag | 2009-es gyakorlatjegyzet]] (Vannak benne hibák!)<br /> * [[Fizika C2i keresztfélév Varga féle kurzus]]<br /> * [[Média:Fizika2i_kidolozott_feladatok_zhra_2013-11-11.pdf | 2013-ban közösen kidolgozott feladatok]]<br /> * [[Media:fizika2i_gyak.pdf | 2013-as gyakorlatjegyzet]] (utoljára frissítve: 2013.11.01.)<br /> * [[Media:Fizika2i_gyakjegyzet_20131228.pdf | 2013-as Gyakorlatjegyzet]]<br /> }}<br /> <br /> ==Kikérdező==<br /> *[[Fizika 2i ZH Igaz-Hamis kikérdező | Igaz-hamis ZH-ig]] (Új típusú.)<br /> *[[Fizika 2i Igaz-hamis kikérdező | Igaz-hamis (Teljes) ]] (Régebbi típusú kérdéseket is tartalmaz.)<br /> <br /> ==KisZH-k==<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2011_ősz | 2011-12 ősz]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_PotKisZH_A_2012osz.pdf | 2012 ősz PótKisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_PotKisZH_B_2012osz.pdf | B csoport]]<br /> *[[Fizika_2i_KisZH-k_2013_tavasz | 2012-13 tavasz (kereszt)]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_1kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 1. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika 2i 1kisZH 2013osz.jpg | B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 2. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-10-16.jpg | 2013-10-16 2. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_2013osz.jpeg | 2013 ősz 3. kisZH A csoport]], [[Media:Fizika_2i_3kisZH_B_2013osz.jpeg | B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-11-13.jpg | 2013-11-13 4. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Ifizika2_kiszh_2013-12-09.jpg | 2013-12-09 5. kisZH A és B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_2kisZH_B_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 2. kisZH B csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_3kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 3. kisZH A csoport]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_4kisZH_A_201516tavasz.jpg | 2015/2016 tavasz 4. kisZH A csoport]]<br /> <br /> ==NagyZH ==<br /> *2006<br /> **[[Fizika2HianyosMondatok|Elméleti rész - hiányos mondatok]]<br /> **[[Fizika2Kifejtendo|Elméleti rész - kifejtendő kérdések]]<br /> **[[Fizika2Feladatok|Gyakorlati rész - feladatok]]<br /> *2007 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_ZH2_2007osz.jpg | 2. ZH feladatsor]]<br /> *2008 Tavasz (kereszt)<br /> **[[VargaZH2008 | 1. ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[VargaZH20080429 | 2. ZH feladatsor megoldással]]<br /> *2008 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i_2008osz_zh2_mego.pdf | 2. ZH számolós feladatai megoldással]]<br /> *2009 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh1.pdf | 1. ZH feladatsor]] (Csak a számpéldák!)<br /> **[[Media:Fizika2i_2009tavasz_zh2.pdf | 2. ZH feladatsor]]<br /> **[[Fizika2PPZH20090520 | ppZH feladatsor]]<br /> *2011 Tavasz (kereszt)<br /> **[[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i-2011tavasz-zh1mego.pdf | Megoldások]]<br /> *2011 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2011osz-zh1.pdf | ZH feladatsor]]<br /> *2012 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2012tavasz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] és [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-pzh.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [https://drive.google.com/folderview?id=0ByKBtx_tNkf-Mmc4VnhnSnN4d1U&amp;usp=drive_web Számításos feladatok kidolgozva]<br /> *2013 Ősz<br /> **[[Media:Fizika2i-2013osz-zh1.pdf | ZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Ifizika2_zh_2013-11-04_szamolos_kidolgozas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> *2018 Tavasz<br /> **[[Media:fizika2i_zh1_18tavasz_megoldassal.pdf | ZH feladatsor megoldással]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_20180426_megoldassal.pdf | pZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potZH_20180426_kifejtett_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_20180524.pdf | ppZH feladatsor megoldással]] + [[Media:Fizika2i_potpotmegoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_20180524.pdf | ZH a megajánlott jegyért]] + [[Media:Fizika2i_megajanlott_megoldas_reszletesen 20180524.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]] (Javítás - 1. feladat: B)<br /> *2019 Tavasz<br /> **[[Media:Fizika2i_nagyZH_19.pdf | ZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_nagyZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potZH_19.pdf | pZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]] + [[Media:Fizika2i_potZH_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **[[Media:Fizika2i_potpotZH_19.pdf | ppZH feladatsor]] + [[Media:Fizika2i_potpotZH_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *[[Media:Fizika2i_igazhamis_20131228.pdf | Igaz-Hamis feladatgyűjtemény (2013)]]<br /> ** Hiba: 14-es Hamis, lásd: [[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf| korábbi feladatsor]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_igazhamis.pdf | Igaz-hamis feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika2i_vizsgak_megoldassal.pdf | 2013/2014 illetve 2014/2015 egyenes vizsgafeladatok megoldással]]<br /> *[[Fizika2KiegeszitosGyujtemeny|Kiegészítős feladatgyűjtemény]]<br /> *[[Media:Fizika_2i_keresztvizsga.pdf|Keresztféléves feladatgyűjtemény]] és a legtöbb feladat [[Media:Fizika_2i_keresztvizsga_mo.pdf|megoldása]]<br /> *Anomália: lentebbi feladatsoroknál mindenhol az alábbi kérdés igazként szerepel. Ezzel szemben nekem Kornis az igazat nem fogadta el, de végül megtekintésen sikerült rábeszélni. Kérdés: Planck szerint a lineáris harmonikus oszcillátor által felvehető energiának van egy adott véges alsó korlátja, melyet energiakvantumnak nevezünk. <br /> *Előző évek vizsgái:<br /> **2007-08 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080613|2008.06.13.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080606|2008.06.06.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20080528|2008.05.28.]]<br /> **2007-08 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20080117.pdf | 2008.01.17.]]<br /> **2008-09 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090605|2009.06.05.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090529|2009.05.29.]]<br /> **2008-09 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20090121|2009.01.21.]]<br /> **2009-10 Ősz<br /> ***[[Fizika 2, 2010. január 21-e vizsga|2010.01.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20100114.pdf | 2010.01.14.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20101223.pdf | 2010.12.23.]]<br /> **2010-11 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110603|2011.06.03.]]<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110527|2011.05.27.]]<br /> **2010-11 Ősz<br /> ***[[Fizika2Vizsga20110113|2011.01.13.]]<br /> **2011-12 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120112.pdf | 2013.01.12.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20120105.pdf | 2012.01.05.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20111222.pdf | 2011.12.22.]]<br /> **2012-13 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531.pdf | 2013.05.31.]]<br /> ****[[Media:Fizika2i_vizsga_20130531_megjegyzes.pdf‎ | megjegyzés]]<br /> **2013-14 Tavasz (kereszt)<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_2014.05.30_feladatszamok.pdf | 2014.05.30.]]<br /> **2013-14 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20131221.pdf | 2013.12.21.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140102.pdf | 2014.01.02.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140109.pdf | 2014.01.09.]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20140116.pdf | 2014.01.16.]]<br /> ***2015.01.08.<br /> ****2014.01.09.: 1,2,6 feladatok<br /> ****2014.01.02.: 2,4,5,9,10 feladatok<br /> ****2013.12.21.: 6,10 feladatok<br /> **2014-15 Ősz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20141222_MO.pdf | 2014.12.22.]]<br /> **2018 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga_20180531_megoldokulcs.pdf |2018.05.31.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180531 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180607 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.07.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180607 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180614 reszletes megoldas.pdf | 2018.06.14.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180614 megoldokulcs.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i vizsga 20180621 megoldokulcs.pdf | 2018.06.21.]] + [[Media:Fizika2i vizsga 20180621 reszletes megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> **2019 Tavasz<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga1_19.pdf | 2019.05.30.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga1_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga2_19.pdf | 2019.06.06.]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_kulcs.pdf | Megoldókulcs]] + [[Media:Fizika2i_vizsga2_19_megoldas.pdf | Számításos feladatok kidolgozva]]<br /> ***[[Media:Fizika2i_vizsga3_19.pdf | 2019.06.13.]]<br /> <br /> ==Angol kurzus (Bokor Nándor)==<br /> *[[Fizika II. - Angol elméleti kérdések|elméleti kérdések]] - fizika1 + fizika2<br /> ===Vizsga===<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002e|Vizsga 2002/05/24]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2002|Vizsga 2002.06.14]] - elmélet<br /> *[[Angfiz2Vizsga2007|2. Vizsga 2007]] <br /> <br /> ==Kedvcsináló==<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi típusú tárgyról írt vélemények<br /> |szöveg=<br /> ===Koza===<br /> Érdemes az előadást Kornisnál felvenni, zh-knál, vizsgáknál elég jószívű. Év elején soha nem mondják, de az előadásokon való jelenlét ér valami bónuszt, így megéri legalább 5-6 előadásra bemenni még év elején. (Negatívum nem érhet az óra nem látogatásából). ZH és vizsga előtt érdemes ránézni a fizipédiára, sose tudhatja az ember mi lesz ismerős másnap számonkérésen.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]]<br /> <br /> ===Lord Viktor===<br /> A játékszabályok ugyanazok, mint Fizika1-en, akár egyenesről, akár keresztről van szó. Az anyag viszont elsőre sokkal érthetetlenebb. Elektromosság, mágnesesség, kvantumfizika, optika és atomfizika, a görög és az arab ábécé összes betűjével. Akit érdekel a fizika, az nyilván könnyen megérti, akit nem, az talán sosem fogja. Én csak kereszten csináltam a tárgyat, Varga elég lazán vette, jószívű volt, ha csak pár pont hiányzott, megadta, kiment a teremből, nem tartott ülésrendet és nem is nagyon nézte, ki mit csinál ZH/vizsga alatt... Szóval nem kell sok ész hozzá, kis túlzással nem is kell érteni az anyagot ahhoz, hogy átmenj. A kisZH-kon az előző gyakorlat egyik feladatát kérik számon, a ZH-n és a vizsgán pedig kétféle feladattípus van: igaz-hamis és számolós, mindkettőre van fenn gyűjtemény és kikérdező a wikin. Egyenesen már kiszámíthatatlanabb a tárgy, csak úgy, mint Fizika1-en, de ott használhatsz függvénytáblát, van megajánlott jegy, elővizsga és kisZH pótlás, ezek kereszten nincsenek.&lt;br /&gt;<br /> -- [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. június 2., 17:07 (UTC)<br /> <br /> <br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=IMSc&diff=200830 IMSc 2021-05-13T08:19:01Z <p>Vesztergombi András: /* Hivatkozások */</p> <hr /> <div>A hazai gazdaság és tudományos kutatás élvonalbeli szegmensei által igényelt, elméletileg is jól felkészült, magas szellemi hányadú, csúcstechnológiákat alkalmazó, innovatív kutatási-fejlesztési tevékenységre képes fiatal mérnökhallgatók tehetséggondozási célú képzési programja.<br /> <br /> ==Miről szól==<br /> *Tehetséges diákok felkarolása<br /> *Mélyebb tudás megszerzése<br /> *Szakmai tapasztalatszerzés<br /> *Ösztönzés az MSc elvégzésére<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Bekerüléshez===<br /> *'''Gólyák''' esetén:<br /> **Matematika, fizika, informatika II. OKTV, Informatikai alapismeretek, esetleg elektronikai alapismeretek SZÉTV '''tanulmányi versenyek 1-10 helyezettjei (ők automatikusan bekerülnek,''' ha akarnak) ''VAGY''<br /> **'''Emelt szintű érettségi''' matematikából vagy fizikából ''VAGY''<br /> **A fenti tárgyak egyikéből '''OKTV tanulmányi verseny 11-30. helyezett'''<br /> :Felvételi döntés a létszámkorlát figyelembevételével meghatározott minimumpontszám alapján történik. A pontszámba a felvételi pontszám számít bele, és az egyes versenyeredményekért, második emelt szintű érettségikért pluszpontok kaphatók.&lt;br&gt;<br /> *Lehetőség van egy/két szemeszter után is becsatlakozni, '''mintatantervi haladás, és utolsó szemeszterben legalább 4.0 súlyozott tanulmányi átlag''' esetén, ha nincs fegyelmi vétsége.<br /> <br /> ===Bennmaradáshoz===<br /> *mintatantervi haladás (1-4. félév), teljesítményarányos haladási sebesség (5-7-11. félév)<br /> *&gt;='''4.0''' súlyozott tanulmányi átlag minden félévben<br /> *&gt;='''30''' IMSC pont<br /> Semmilyen negatív következménnyel nem jár, ha nem sikerül tartani - ekkor a hallgató átsorolódik normál képzésre, és a fenti feltételek teljesítése után a félév végén akár vissza is kerülhet.<br /> <br /> ==Előnyök és hátrányok==<br /> '''Előnyök:'''<br /> *Gyorsabb haladási ütem (BSc + MSc képzéshez képest '''fél évvel korábban végzel''')<br /> *Minden hallgató kap maga mellé egy '''mentort''', aki segít minden felmerülő kérdésben (specializációs időszakban)<br /> *'''Érdekesebb''' és egyben '''nehezebb''' feladatok gyakokon, így a ZH feladatai könnyebbnek tűnnek majd<br /> *Kisebb gyakorlat- és laborcsoportok kizárólag IMSc-seknek, így minden félévben lesz egy értelmesen összerakott órarended, és tárgyfelvételnél nem kell aggódni a helyeken<br /> *A résztvevők program első szemeszterének kivételével - IMSc ösztöndíjban részesülnek, melynek összege függ az IMSc pontok számától és a teljesített félévtől.<br /> *Szakonként és évfolyamonként a legjobban teljesítő max. 5-5 hallgató Dékánni IMSc '''ösztöndíjat''' kap<br /> *Erősebb tudást ad<br /> '''Hátrányok:'''<br /> *Engedély nélkül '''nem szabad dolgozni''' egyetem mellett (ezért van az ösztöndíj)<br /> *Az előre megadott gyakorlat- és laborcsoportok miatt az '''órarended fix''', kevés a variációs lehetőség<br /> *'''Többet kell tanulnod,''' így kevesebb szabadidőd marad<br /> <br /> ==IMSc pontok==<br /> IMSc pontokat IMSc és normál képzésen is, szorgalmi feladatok megoldásával lehet szerezni. Ilyesfajta pluszfeladatok előfordulhatnak ZH-kban, vizsgákon és házifeladatokban, tantárgytól függően. Persze a meg nem oldásuk nem jár semmilyen negatív következménnyel, nélkülük is lehet 100%-os ötöst csinálni.&lt;br&gt;<br /> Minden tantárgyból a kreditértéke ötszörösének megfelelő IMSc pont adható, és főleg az IMSc-ösztöndíjak megítélésénél játszik szerepet az, hogy kinek mennyi pontja van.<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> *A program elindulásával egyidőben léptem be az IMSc-be, és nekem megérte. Tényleg sokkal több tudást ad, és motiválóbb - ráadásul legtöbbször mi kapjuk a legjobb tanárokat. Szerintem az emberek sokkal jobban félnek ettől a képzéstől, mint kellene. Ha nem tudod hozni a négyes átlagot, akkor visszakerülsz normál képzésre, és kész, ahol nem lesz hiányosságod, mert amit ők tanulnak, azt mi is. Amiben nekünk pluszmunkánk van, az némi extra IMSc-tananyag, de ezeket csak IMSc-pontokért kérik számon, tehát egyfajta szorgalmi feladat ez is. - [[Szerkesztő:Schulcz Ferenc|Schulcz Ferenc]] ([[Szerkesztővita:Schulcz Ferenc|vita]]) 2017. június 17., 18:54 (UTC)<br /> <br /> *Kicsit olyan mint orosz rulettezni patronos pisztollyal, vagy bejön és úgy érzed: &quot;Igen, ezt is megcsináltam&quot;, vagy egy kicsit cseng a füled, meg fura érzés van az orrodban majd egy enyhén kellemetlen élménnyel távozol, de komoly károk nélkül. Alapképzésen kezdtem, aztán lett elég átlagom arra hogy csatlakozzak, szóval gondoltam miért ne. Nekem tetszik hogy kisebb csoportokban vagyunk, és az extra feladatok is jó kihívást jelentenek. Azoknak akik úgy érzik, hogy szívesen kipróbálnák magukat valamennyivel hajtósabb gyakorlatokon csak ajánlani tudom. Főleg mivel lement az első kör és kevésbé valószínű az olyan irányú meglepetés, hogy ja ebből is külön előadás lesz. (Ja igen, és én még eddig úgy vagyok vele, hogy igen, ezt is megcsináltam.)<br /> <br /> *Az első évfolyammal csatlakoztam, akiknek bennmaradási feltétel a 30 IMSc pont. Nem mondom, hogy teljesen simán, de össze lehet hozni. Nekem a tankör húzóereje nagy segítség, hogy látom, hogy a többiek is tanulnak. Emellett nincs kb. semmi vesztenivaló, úgyhogy megéri kipróbálni. Az IMSc ösztöndíj pedig (a tanulmányi mellett) jó lehetőség.<br /> <br /> ==Hivatkozások==<br /> *[http://imsc.vik.bme.hu Hivatalos IMSc honlap]<br /> *[http://start.vik.bme.hu/integralt-bsc-msc BME VIK Start]</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=IMSc&diff=200829 IMSc 2021-05-13T08:17:40Z <p>Vesztergombi András: Az újabb szabályozások szerinti frissítés</p> <hr /> <div>A hazai gazdaság és tudományos kutatás élvonalbeli szegmensei által igényelt, elméletileg is jól felkészült, magas szellemi hányadú, csúcstechnológiákat alkalmazó, innovatív kutatási-fejlesztési tevékenységre képes fiatal mérnökhallgatók tehetséggondozási célú képzési programja.<br /> <br /> ==Miről szól==<br /> *Tehetséges diákok felkarolása<br /> *Mélyebb tudás megszerzése<br /> *Szakmai tapasztalatszerzés<br /> *Ösztönzés az MSc elvégzésére<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Bekerüléshez===<br /> *'''Gólyák''' esetén:<br /> **Matematika, fizika, informatika II. OKTV, Informatikai alapismeretek, esetleg elektronikai alapismeretek SZÉTV '''tanulmányi versenyek 1-10 helyezettjei (ők automatikusan bekerülnek,''' ha akarnak) ''VAGY''<br /> **'''Emelt szintű érettségi''' matematikából vagy fizikából ''VAGY''<br /> **A fenti tárgyak egyikéből '''OKTV tanulmányi verseny 11-30. helyezett'''<br /> :Felvételi döntés a létszámkorlát figyelembevételével meghatározott minimumpontszám alapján történik. A pontszámba a felvételi pontszám számít bele, és az egyes versenyeredményekért, második emelt szintű érettségikért pluszpontok kaphatók.&lt;br&gt;<br /> *Lehetőség van egy/két szemeszter után is becsatlakozni, '''mintatantervi haladás, és utolsó szemeszterben legalább 4.0 súlyozott tanulmányi átlag''' esetén, ha nincs fegyelmi vétsége.<br /> <br /> ===Bennmaradáshoz===<br /> *mintatantervi haladás (1-4. félév), teljesítményarányos haladási sebesség (5-7-11. félév)<br /> *&gt;='''4.0''' súlyozott tanulmányi átlag minden félévben<br /> *&gt;='''30''' IMSC pont<br /> Semmilyen negatív következménnyel nem jár, ha nem sikerül tartani - ekkor a hallgató átsorolódik normál képzésre, és a fenti feltételek teljesítése után a félév végén akár vissza is kerülhet.<br /> <br /> ==Előnyök és hátrányok==<br /> '''Előnyök:'''<br /> *Gyorsabb haladási ütem (BSc + MSc képzéshez képest '''fél évvel korábban végzel''')<br /> *Minden hallgató kap maga mellé egy '''mentort''', aki segít minden felmerülő kérdésben (specializációs időszakban)<br /> *'''Érdekesebb''' és egyben '''nehezebb''' feladatok gyakokon, így a ZH feladatai könnyebbnek tűnnek majd<br /> *Kisebb gyakorlat- és laborcsoportok kizárólag IMSc-seknek, így minden félévben lesz egy értelmesen összerakott órarended, és tárgyfelvételnél nem kell aggódni a helyeken<br /> *A résztvevők program első szemeszterének kivételével - IMSc ösztöndíjban részesülnek, melynek összege függ az IMSc pontok számától és a teljesített félévtől.<br /> *Szakonként és évfolyamonként a legjobban teljesítő max. 5-5 hallgató Dékánni IMSc '''ösztöndíjat''' kap<br /> *Erősebb tudást ad<br /> '''Hátrányok:'''<br /> *Engedély nélkül '''nem szabad dolgozni''' egyetem mellett (ezért van az ösztöndíj)<br /> *Az előre megadott gyakorlat- és laborcsoportok miatt az '''órarended fix''', kevés a variációs lehetőség<br /> *'''Többet kell tanulnod,''' így kevesebb szabadidőd marad<br /> <br /> ==IMSc pontok==<br /> IMSc pontokat IMSc és normál képzésen is, szorgalmi feladatok megoldásával lehet szerezni. Ilyesfajta pluszfeladatok előfordulhatnak ZH-kban, vizsgákon és házifeladatokban, tantárgytól függően. Persze a meg nem oldásuk nem jár semmilyen negatív következménnyel, nélkülük is lehet 100%-os ötöst csinálni.&lt;br&gt;<br /> Minden tantárgyból a kreditértéke ötszörösének megfelelő IMSc pont adható, és főleg az IMSc-ösztöndíjak megítélésénél játszik szerepet az, hogy kinek mennyi pontja van.<br /> <br /> ==Vélemények==<br /> *A program elindulásával egyidőben léptem be az IMSc-be, és nekem megérte. Tényleg sokkal több tudást ad, és motiválóbb - ráadásul legtöbbször mi kapjuk a legjobb tanárokat. Szerintem az emberek sokkal jobban félnek ettől a képzéstől, mint kellene. Ha nem tudod hozni a négyes átlagot, akkor visszakerülsz normál képzésre, és kész, ahol nem lesz hiányosságod, mert amit ők tanulnak, azt mi is. Amiben nekünk pluszmunkánk van, az némi extra IMSc-tananyag, de ezeket csak IMSc-pontokért kérik számon, tehát egyfajta szorgalmi feladat ez is. - [[Szerkesztő:Schulcz Ferenc|Schulcz Ferenc]] ([[Szerkesztővita:Schulcz Ferenc|vita]]) 2017. június 17., 18:54 (UTC)<br /> <br /> *Kicsit olyan mint orosz rulettezni patronos pisztollyal, vagy bejön és úgy érzed: &quot;Igen, ezt is megcsináltam&quot;, vagy egy kicsit cseng a füled, meg fura érzés van az orrodban majd egy enyhén kellemetlen élménnyel távozol, de komoly károk nélkül. Alapképzésen kezdtem, aztán lett elég átlagom arra hogy csatlakozzak, szóval gondoltam miért ne. Nekem tetszik hogy kisebb csoportokban vagyunk, és az extra feladatok is jó kihívást jelentenek. Azoknak akik úgy érzik, hogy szívesen kipróbálnák magukat valamennyivel hajtósabb gyakorlatokon csak ajánlani tudom. Főleg mivel lement az első kör és kevésbé valószínű az olyan irányú meglepetés, hogy ja ebből is külön előadás lesz. (Ja igen, és én még eddig úgy vagyok vele, hogy igen, ezt is megcsináltam.)<br /> <br /> *Az első évfolyammal csatlakoztam, akiknek bennmaradási feltétel a 30 IMSc pont. Nem mondom, hogy teljesen simán, de össze lehet hozni. Nekem a tankör húzóereje nagy segítség, hogy látom, hogy a többiek is tanulnak. Emellett nincs kb. semmi vesztenivaló, úgyhogy megéri kipróbálni. Az IMSc ösztöndíj pedig (a tanulmányi mellett) jó lehetőség.<br /> <br /> ==Hivatkozások==<br /> *[http://imsc.vik.bme.hu Hivatalos IMSc honlap]<br /> *[http://start.vik.bme.hu/integralt-bsc-msc/]</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&diff=200823 Analízis II. 2021-05-13T07:23:58Z <p>Vesztergombi András: A tételsor linkje már nem élő linkre mutatott</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 2 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX22<br /> |régitárgykód=TE90AX05<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db (régi: 3 db)<br /> |hf= nincs<br /> |vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/<br /> |targyhonlap=https://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/<br /> |levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy témája '''differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri a félévben, tehát sokat számít az ösztöndíjátlagban is.<br /> <br /> '''A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.''' Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.<br /> A 2017/2018/2 félévtől már csak 2 ZH van a tárgyból, a régi 3. ZH-k anyagának egy része így már csak a szigorlaton lesz számonkérve.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **'''Két ZH''' sikeres, min. 40% megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A két ZH-ból bármelyik pótolható / javítható félév közben, és valamelyik pótolható (már nem javítható) egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében).<br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> *''[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/inf_an2_kov_2018t.pdf Bővebben...]'' (2018 tavaszi állapotot tükrözi, évről évre változhat.)<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> *'''Az új tantárgy félévközi jeggyel zárul, nincsen vizsga.'''<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye fele-fele arányban, az új képzésen lévőknek pedig a 3 ZH eredményének &quot;súlyozott&quot; átlaga számít (lásd hivatalos követelmények fentebb).<br /> *&lt;i&gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]<br /> *Az aktuális tételsor mindig elérhető a tárgyhonlapon.<br /> <br /> == Gyakorlat ==<br /> <br /> ==Gyakorlatok==<br /> <br /> * 2019. tavasz<br /> ** [[Media:anal2info2019_0_ws.pdf | 0. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_1_ws.pdf | 1. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_2_ws.pdf | 2. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_3_ws.pdf | 3. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_4_ws.pdf | 4. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_5_ws.pdf | 5. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_6_ws.pdf | 6. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_7_ws.pdf | 7. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_8_ws.pdf | 8. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_9_ws.pdf | 9. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_10_ws.pdf | 10. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_11_ws.pdf | 11. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_12_ws.pdf | 12. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_13_ws.pdf | 13. gyakorlat]]<br /> <br /> * ''(A gyakorlatokhoz a megoldásokat [[Media:anal2_gyak.pdf | A2 Példatár ]] jegyzetben találhatjátok. A feladatok nem azonosak, de hasonlóak, így könnyen kikövetkeztethető a megoldás.)''<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Hivatalos egyetemi jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]<br /> <br /> ===Egyéb jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2015_petenyi_franciska_fourier_transzformacio_tulajdonsagai.pdf | Petényi Franciska: Fourier-transzformáció tulajdonságai]]<br /> ==== Thomas-féle Kalkulus ====<br /> Nincs lefedve a magasabbrendű diffegyenletek, komplex változós analízis<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] '''9. fejezet (elsőrendű diffegyenletek)'''<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] '''11. fejezet vége (hatványsor, Fourier-sor), a 10, 12-14. fejezetek (többváltozós deriválás), a 15. fejezet (többváltozós integrálás)'''<br /> <br /> ===Összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]<br /> *[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]<br /> *[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === 1. zárthelyi ===<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os ZH letisztázott verziója, benne a ZH-n szereplő javításokkal!)<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | ppZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:Media:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:Media:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh1a_20151013.pdf | ZH (A) ]] + [[Media:anal2_zh1ameg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1b_20151013.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1apot_20151020.pdf | pZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1bpot_20151020.pdf | pZH (B)]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151020.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20160317.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1meg_20160317.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pot_20160407.pdf | pZH]] + [[Media:anal2_zh1potmeg_20160407.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2016/2017<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_ZH1_2016osz.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:Anal2_ZH1jav_2016osz.pdf | pZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_2017tavasz.zip | ZH, pZH és ppZH megoldással]]<br /> <br /> *2018<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2 zh1 20180322 A.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal2 zh1 20180322 B.pdf | ZH (B)]] +[[Media:Anal2 zh1 20180322 megold.pdf | ZH A és B megoldása]]<br /> ***[[Media:Anal2 pzh1 20180419 A.pdf | pZH (A)]],[[Media:Anal2 pzh1 20180419 B.pdf| pZH (B)]] + [[Media:Anal2 pzh1 20180419 megold.pdf | pZH A és B megoldása]]<br /> ***[[Media:Anal2 ppzh1 20180525.pdf | ppZH]] + [[Media:Anal2 ppzh1 20180525 megold.pdf| megoldása]]<br /> <br /> *2019<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_info_zh1_20190312_alfa.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_info_zh1_20190312_alfa_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_info_zh1_20190312_beta.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_info_zh1_20190312_beta_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_zh1pa.pdf | pZH (A)]] + [[Media:anal2info2019_zh1pa_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_zh1pb.pdf | pZH (B)]] + [[Media:anal2info2019_zh1pb_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2001/2012<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]<br /> <br /> *1996/1997<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 2. zárthelyi ===<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pZH (A)]], [[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | pZH A és B megoldása]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | ppZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_A.pdf | pZH (A)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_B.pdf | pZH (B)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2a_20151110.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2ameg_20151110.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2b_20151110.pdf | ZH (B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pot_20151120.pdf | pZH]] + [[Media:anal2_zh2potmeg_20151120.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20160418.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2meg_20160418.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pot_20160425.pdf | pZH]] + [[Media:anal2_zh2potmeg_20160425.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2016/2017<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_ZH2_2016osz.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:Anal2_PZH2_2016osz.pdf | pZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_2017tavasz.zip | ZH, pZH és ppZH megoldással]]<br /> <br /> *2018<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2 zh2 20180503 A.pdf| ZH (A) ]], [[Media:Anal2 zh2 20180503 B.pdf | ZH (B) ]] + ([[Media:Anal2 zh2 20180503 megold.pdf| ZH A és B megoldása]])<br /> ***[[Media:Anal2 pzh2 20180510 A.pdf | pZH (A) ]],[[Media:Anal2 pzh2 20180510 B.pdf | pZH (B)]] + ([[Media:Anal2 pzh2 20180510 megold.pdf | pZH A és B megoldása ]])<br /> ***[[Media:Anal2 ppzh2 20180525.pdf| ppZH]] + ([[Media:Anal2 ppzh2 20180525 megold.pdf| megoldás]])<br /> <br /> *2019<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2info2019_zh2mintafelad.pdf | MintaZH ]] + [[Media:anal2info2019_zh2mintafelad_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_zh2a.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2info2019_zh2a_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_zh2b.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal2info2019_zh2b_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_pzh2a.pdf | pZH (A)]] + [[Media:anal2info2019_pzh2a_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_pzh2b.pdf | pZH (B)]] + [[Media:anal2info2019_pzh2b_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]<br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''3. zárthelyi (régebbi képzés)'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh3a_20151208.pdf | ZH3A]] + [[Media:anal2_zh3ameg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3b_20151208.pdf | ZH3B]] + [[Media:anal2_zh3bmeg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3apot_20151211.pdf | ZH3pot]] + [[Media:anal2_zh3apotmeg_20151211.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh3_20160510.pdf | ZH2]] + [[Media:anal2_zh3meg_20160510.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3pot_20160524.pdf | ZH2pot]] + [[Media:anal2_zh3potmeg_20160524.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2016/2017<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_ZH3_2016osz.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:Anal2_potZH3_2016osz.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh3_2017tavasz.zip | ZH, PZH és PPZH megoldással]]<br /> }}<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> *2014/15 évfolyamtól kezdve nincs vizsga, szigorlatra való tanuláshoz tökéletes<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]] - 4/b vége helyesen sin(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;) + 6x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;cos(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;)<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] <br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]<br /> <br /> *1999/2000<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]<br /> }}<br /> <br /> ==Idegennyelvű kurzusok==<br /> <br /> &lt;!--=== Angol ''(Course in English)'' ===--&gt;<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> [[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Előkövetelmény<br /> **[[Analízis I.]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Rendszerelmélet]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.<br /> **A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> **[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> {{Idézet|idézet=&quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_II.&diff=200822 Analízis II. 2021-05-13T07:18:54Z <p>Vesztergombi András: Új honlap</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Analízis 2 informatikusoknak<br /> |tárgykód=TE90AX22<br /> |régitárgykód=TE90AX05<br /> |szak=info<br /> |kredit=6 (régi: 7)<br /> |felev=2<br /> |kereszt=van<br /> |tanszék= TTK Analízis Tanszék<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db (régi: 3 db)<br /> |hf= nincs<br /> |vizsga=írásbeli (régi) / nincs (új)<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX22/<br /> |targyhonlap=https://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/<br /> |levlista=anal2{{kukac}}sch.bme.hu }}<br /> <br /> A tárgy témája '''differenciálegyenletek, lineáris rekurzió, sorok, többváltozós függvények, Fourier-analízis'''. Az egyik legfontosabb tárgy a második félévben. A legtöbb kreditet éri a félévben, tehát sokat számít az ösztöndíjátlagban is.<br /> <br /> '''A tárgy tematikája a 2014/2015/2 félévtől részben megváltozott, a számonkérések (vizsgakurzust kivéve) a régi és új tanrend szerint hallgatók számára is ez alapján történnek.''' Különbség csupán a követelményrendszerben van, a régi kurzust felvevőknek a tárgy vizsgával, az új kurzust felvevőknek pedig félévközi jeggyel zárul, aminek megszerzése után [[Analízis_szigorlat_informatikusoknak|szigorlatot]] kell tenni.<br /> A 2017/2018/2 félévtől már csak 2 ZH van a tárgyból, a régi 3. ZH-k anyagának egy része így már csak a szigorlaton lesz számonkérve.<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis I.|Analízis 1.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel. <br /> **'''Két ZH''' sikeres, min. 40% megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A két ZH-ból bármelyik pótolható / javítható félév közben, és valamelyik pótolható (már nem javítható) egyszer a pótlási héten (különeljárási díj fejében).<br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> *''[http://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_2/inf_an2_kov_2018t.pdf Bővebben...]'' (2018 tavaszi állapotot tükrözi, évről évre változhat.)<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga''': írásbeli. A sikeres vizsgához min. 40% kell. A stílusa a ZH-kéhoz hasonló, viszont nagyobb súllyal szerepel benne a 2. ZH után vett anyag. A feladatsorban ezek a *-al jelölt feladatok, melyekből külön 40%-ot is el kell érni a sikeres vizsgához.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> *'''Az új tantárgy félévközi jeggyel zárul, nincsen vizsga.'''<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet az összpontszám (A) alapján kapod, melybe régi képzésen lévőknek az 1. és 2. ZH (ZH&lt;sub&gt;x&lt;/sub&gt;) és a vizsga (V) eredménye fele-fele arányban, az új képzésen lévőknek pedig a 3 ZH eredményének &quot;súlyozott&quot; átlaga számít (lásd hivatalos követelmények fentebb).<br /> *&lt;i&gt;Régi képzésen lévőknek a tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!&lt;/i&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> |-<br /> ! A !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 64 || 3<br /> |-<br /> |65 - 79 || 4<br /> |-<br /> |80 - 100 || 5<br /> |}<br /> <br /> *Tételsor: [http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/egyeb/an208t.pdf tárgyhonlap] [[Media:anal2_jegyzet_2008_telelsor.pdf |(VIK Wiki mirror)]]<br /> *Az aktuális tételsor mindig elérhető a tárgyhonlapon.<br /> <br /> == Gyakorlat ==<br /> <br /> ==Gyakorlatok==<br /> <br /> * 2019. tavasz<br /> ** [[Media:anal2info2019_0_ws.pdf | 0. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_1_ws.pdf | 1. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_2_ws.pdf | 2. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_3_ws.pdf | 3. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_4_ws.pdf | 4. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_5_ws.pdf | 5. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_6_ws.pdf | 6. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_7_ws.pdf | 7. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_8_ws.pdf | 8. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_9_ws.pdf | 9. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_10_ws.pdf | 10. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_11_ws.pdf | 11. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_12_ws.pdf | 12. gyakorlat]]<br /> ** [[Media:anal2info2019_13_ws.pdf | 13. gyakorlat]]<br /> <br /> * ''(A gyakorlatokhoz a megoldásokat [[Media:anal2_gyak.pdf | A2 Példatár ]] jegyzetben találhatjátok. A feladatok nem azonosak, de hasonlóak, így könnyen kikövetkeztethető a megoldás.)''<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> ===Hivatalos egyetemi jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_konya_linearis_rekurzio.pdf |Kónya Ilona: Lineáris Rekurzió]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2006_fibonacci_rekurziv_egyenlotlensegek.pdf |Gyakorló feladatok (Fibonacci sorozat és rekurzív egyenlőtlenségek)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_tobbvaltozos_fuggvenyek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többváltozós függvények''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_tobbes_integralok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Többes integrálok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_differencialegyenletek.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Differenciálegyenletek''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_fritz_konya_fuggvenysorozatok_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorozatok, függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_fritz_konya_fuggvenysorok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Függvénysorok''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2005_frizt_konya_komplex_fuggvenytan.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan''']]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2002_fritz_konya_komplex_fuggvenytan_feladatok.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Komplex függvénytan feladatok''']] + [[Media:anal2_jegyzet_2005_komplex_feladatok_megoldasa.pdf |néhány feladat megoldása]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2000_fritz_konya_feladatgyujtemeny.pdf |'''Fritz Józsefné, Kónya Ilona: Feladatgyűjtemény''']] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2007_tasnadi_diffegy_fizikai_problemak.pdf |Tasnádi Tamás: Néhány fizikai probléma (differenciálegyenletek alkalmazása a gyakorlatban)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2009_tavasz_gyakorlatok.pdf |Gyakorlatokon bemutatott feladatok (2009)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_konya_gyakorlatok.pdf |Kónya Ilona: Gyakorlatok (2010)]]<br /> <br /> ===Egyéb jegyzetek===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_elmelet.pdf |Elekes Csaba előadásjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_elekes_csaba_gyakorlat.pdf |Elekes Csaba gyakorlatjegyzete]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_II.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei II]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_kristof_a_matematika_analízis_elemei_III.pdf |Kristóf János: A matematikai analízis elemei III]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II.]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_kalkulus_II_peldatar.pdf |Lajkó Károly: Kalkulus II. Példatár]] <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_lajko_differencialegyenletek.pdf |Lajkó Károly: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal1_2009_mezei-faragó-simon_bev_anal.pdf | Mezei István, Faragó István, Simon Péter: Bevezetés az analízisbe]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2015_petenyi_franciska_fourier_transzformacio_tulajdonsagai.pdf | Petényi Franciska: Fourier-transzformáció tulajdonságai]]<br /> ==== Thomas-féle Kalkulus ====<br /> Nincs lefedve a magasabbrendű diffegyenletek, komplex változós analízis<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_2/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 2] '''9. fejezet (elsőrendű diffegyenletek)'''<br /> * [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011-0001-526_thomas_kalkulus_3/adatok.html Thomas-féle Kalkulus 3] '''11. fejezet vége (hatványsor, Fourier-sor), a 10, 12-14. fejezetek (többváltozós deriválás), a 15. fejezet (többváltozós integrálás)'''<br /> <br /> ===Összefoglalók===<br /> <br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2001_taylorpolinom.doc |Taylor-polinom összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_galik_differencialegyenletek.pdf |Galik Zsófia: Differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:Anal2_jegyzet_diffegyenlet_masodrendu.pdf | Másodrendű differenciálegyenletek]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_iranymenti derivalt.jpg |Iránymenti derivált összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2011_tobbvaltozos_fuggvenyek_abrazolasa.pdf |Többváltozós függvények ábrázolása]]<br /> *[[Media:Matek3 Komplexösszefoglaló.pdf |Visontay Péter: Komplex függvénytan összefoglaló]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2003_komplex_fuggvenytan.pdf |Komplex függvénytan gyakorlatjegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2010_fuggvenytranszformaciok.pdf |Függvénytranszformációk]]<br /> *[[Media:anal1_derivalttablazat.png | '''Deriválttáblázat''']]<br /> *[[anal2-magic |Analizis 2 magic jegyzet]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_kidolgozott_tetelek.pdf |Kidolgozott tételek (2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2008_osszefoglalo.pdf |Összefoglaló(2008)]]<br /> *[[Media:anal2_jegyzet_2012_varyanna_osszefoglalo.pdf |Váry Anna: Összefoglaló (2012)]]<br /> <br /> ==Számonkérések==<br /> <br /> === 1. zárthelyi ===<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20131021_megoldas.pdf | ZH megoldással]] (hivatalos megoldókulcs nem került ki, a mellékelt megoldás egy 90%-os ZH letisztázott verziója, benne a ZH-n szereplő javításokkal!)<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20131008.pdf | pZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20140313_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20140313_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20140327.pdf | pZH ]] + [[Media:Anal2_zh1p_20140327_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20140520.pdf | ppZH ]] + [[Media:Anal2_zh1pp_20140520_megoldas(1).pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141020.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1_20141020_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20141107.pdf | pZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1a_20150312.pdf | ZH (A)]] + [[:Media:Anal2_zh1a_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_zh1b_20150312.pdf | ZH (B)]] + [[:Media:Anal2_zh1b_20150312_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1a_20150323.pdf | pZH (A)]] + [[:Media:Anal2_pzh1a_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[:Media:Anal2_pzh1b_20150323.pdf | pZH (B)]] + [[:Media:Anal2_pzh1b_20150323_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh1a_20151013.pdf | ZH (A) ]] + [[Media:anal2_zh1ameg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1b_20151013.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151013.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1apot_20151020.pdf | pZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1bpot_20151020.pdf | pZH (B)]] + [[Media:anal2_zh1bmeg_20151020.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20160317.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh1meg_20160317.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pot_20160407.pdf | pZH]] + [[Media:anal2_zh1potmeg_20160407.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2016/2017<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_ZH1_2016osz.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:Anal2_ZH1jav_2016osz.pdf | pZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_2017tavasz.zip | ZH, pZH és ppZH megoldással]]<br /> <br /> *2018<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2 zh1 20180322 A.pdf | ZH (A)]], [[Media:Anal2 zh1 20180322 B.pdf | ZH (B)]] +[[Media:Anal2 zh1 20180322 megold.pdf | ZH A és B megoldása]]<br /> ***[[Media:Anal2 pzh1 20180419 A.pdf | pZH (A)]],[[Media:Anal2 pzh1 20180419 B.pdf| pZH (B)]] + [[Media:Anal2 pzh1 20180419 megold.pdf | pZH A és B megoldása]]<br /> ***[[Media:Anal2 ppzh1 20180525.pdf | ppZH]] + [[Media:Anal2 ppzh1 20180525 megold.pdf| megoldása]]<br /> <br /> *2019<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_info_zh1_20190312_alfa.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_info_zh1_20190312_alfa_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_info_zh1_20190312_beta.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_info_zh1_20190312_beta_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_zh1pa.pdf | pZH (A)]] + [[Media:anal2info2019_zh1pa_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_zh1pb.pdf | pZH (B)]] + [[Media:anal2info2019_zh1pb_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20121015.pdf | ZH]] + [[Media:Anal2_zh1_20121015_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20121027.pdf | pótZH]] + [[Media:Anal2_zh1p_20121027_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1_20130314_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh1_20130314_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh1p_20130328_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh1.pdf | pótpótZH (A)]] + [[Media:anal2_ppzh1_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20111105_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20120308_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20120322_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20101013_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20101029_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20110310_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20110324_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20091005_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20091014_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh1pp_20091217_megoldas.pdf |megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh1_20100311_A_megoldas.pdf |megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20100311_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20100401_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20090316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20090327_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20080319_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20070322_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20070504_B_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20060316_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_A.gif | ZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20050317_B_megoldassal.pdf |ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20040311_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_20040505.jpg | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20030313_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2001/2012<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20020314_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_20010307_A.pdf | ZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1_19980319.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19980515.pdf | pótZH]]<br /> <br /> *1996/1997<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh1p_19970521.pdf | pótZH]]<br /> }}<br /> <br /> === 2. zárthelyi ===<br /> <br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20131020_reszmegold.pdf | ZH részleges megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2_20131209.pdf | pZH]] + [[Media:anal2_pzh2_20131209_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20140417_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20140417_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2p_20140508_A.pdf | pZH (A)]], [[Media:Anal2_zh2p_20140508_B.pdf | pZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh2p_20140508_A_megoldas.pdf | pZH A és B megoldása]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2pp_20140520.pdf | ppZH]] + [[Media:Anal2_zh2pp_20140520_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20141119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20141119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20141203.pdf | pZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_20150416_B.pdf | ZH (B)]] + [[Media:Anal2_zh2_20150416_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_A.pdf | pZH (A)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:Anal2_pzh2_20150427_B.pdf | pZH (B)]] + [[Media:Anal2_pzh2_20150427_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2a_20151110.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2ameg_20151110.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2b_20151110.pdf | ZH (B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pot_20151120.pdf | pZH]] + [[Media:anal2_zh2potmeg_20151120.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20160418.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2meg_20160418.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pot_20160425.pdf | pZH]] + [[Media:anal2_zh2potmeg_20160425.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2016/2017<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_ZH2_2016osz.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:Anal2_PZH2_2016osz.pdf | pZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh2_2017tavasz.zip | ZH, pZH és ppZH megoldással]]<br /> <br /> *2018<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2 zh2 20180503 A.pdf| ZH (A) ]], [[Media:Anal2 zh2 20180503 B.pdf | ZH (B) ]] + ([[Media:Anal2 zh2 20180503 megold.pdf| ZH A és B megoldása]])<br /> ***[[Media:Anal2 pzh2 20180510 A.pdf | pZH (A) ]],[[Media:Anal2 pzh2 20180510 B.pdf | pZH (B)]] + ([[Media:Anal2 pzh2 20180510 megold.pdf | pZH A és B megoldása ]])<br /> ***[[Media:Anal2 ppzh2 20180525.pdf| ppZH]] + ([[Media:Anal2 ppzh2 20180525 megold.pdf| megoldás]])<br /> <br /> *2019<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2info2019_zh2mintafelad.pdf | MintaZH ]] + [[Media:anal2info2019_zh2mintafelad_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_zh2a.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2info2019_zh2a_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_zh2b.pdf | ZH (B)]] + [[Media:anal2info2019_zh2b_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_pzh2a.pdf | pZH (A)]] + [[Media:anal2info2019_pzh2a_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2info2019_pzh2b.pdf | pZH (B)]] + [[Media:anal2info2019_pzh2b_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20121119.pdf | ZH]] + [[Media:anal2_zh2_20121119_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20121130.pdf | pótZH]] + [[Media:anal2_zh2p_20121130_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20121210.pdf | pótpótZH]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20130425.pdf | ZH(A)]] + [[Media:anal2_zh2_20120425_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_pzh2.pdf | pótZH(A)]] + [[Media:anal2_pzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_ppzh2.pdf | pótpótZH(A)]] + [[Media:anal2_ppzh2_megold.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20111117_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20111201_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20120412_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20120503_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20101110_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20101122_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20101213_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20110414_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20110505_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20091109_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20091123_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20091217.pdf | pótpótZH]] + [[Media:anal2_zh2pp_20091217_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_A.pdf | ZH (A)]] + [[Media:anal2_zh2_20100415_A_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20100415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20100429_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20081121_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20081205_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20080416_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20061219.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_AB.pdf | ZH (A-B)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20070419_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20070504_megoldassal.pdf | pótZH megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20060420_C_megoldassal.pdf | ZH (C) megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20050421_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20040415_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_20040505_A.jpg | pótZH (A)]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2p_200405_B_megoldassal.pdf | pótZH (B) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20040603.jpg | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20030417_B_megoldassal.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20030605_megoldassal.pdf | pótpótZH megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_A_megoldassal.pdf | ZH (A) megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20020418_B_megoldassal.pdf | ZH (B) megoldással]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_20010419_B.pdf | ZH]]<br /> ***[[Media:anal2_zh2pp_20010509_A.jpg | pótpótZH]]<br /> <br /> *1997/1998<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh2_19980423.pdf | ZH]]<br /> }}<br /> <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''3. zárthelyi (régebbi képzés)'''<br /> |szöveg=<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév: Tasnádi Tamás tartotta, ugyanaz mint az egyenes (nem mint az előző évek keresztjei)<br /> ***[[Media:anal2_zh3a_20151208.pdf | ZH3A]] + [[Media:anal2_zh3ameg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3b_20151208.pdf | ZH3B]] + [[Media:anal2_zh3bmeg_20151208.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3apot_20151211.pdf | ZH3pot]] + [[Media:anal2_zh3apotmeg_20151211.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_zh3_20160510.pdf | ZH2]] + [[Media:anal2_zh3meg_20160510.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_zh3pot_20160524.pdf | ZH2pot]] + [[Media:anal2_zh3potmeg_20160524.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2016/2017<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_ZH3_2016osz.pdf | ZH megoldással]]<br /> ***[[Media:Anal2_potZH3_2016osz.pdf | pótZH megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:Anal2_zh3_2017tavasz.zip | ZH, PZH és PPZH megoldással]]<br /> }}<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> *2014/15 évfolyamtól kezdve nincs vizsga, szigorlatra való tanuláshoz tökéletes<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Korábbiak<br /> |szöveg=<br /> *2014/2015<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20141222.pdf | december 22.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150109.pdf | január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150116.pdf | január 16.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20150123.pdf | január 23.]]<br /> *2013/2014<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20131221.pdf | december 21.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140106.pdf | január 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140113.pdf | január 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140120.pdf | január 20.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140529.pdf | Május 29.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140529_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140605.pdf | Június 5.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140605_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140612.pdf | Június 12.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140612_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20140619.pdf | Június 19.]] + [[Media:anal2_vizsga_20140619_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2012/2013<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20121227.pdf | December 27.]] + [[Media:anal2_vizsga_20121227_megoldas_1B.pdf | 1B feladat megoldása]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130107.pdf | Január 7.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20130114.pdf | Január 14.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120529_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120606A_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással (A)]] - 4/b vége helyesen sin(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;) + 6x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;cos(3x&lt;sup&gt;2&lt;/sup&gt;)<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120613A.pdf | Június 13. (A)]] + [[Media:anal2_vizsga_20120613_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120620A_megoldassal.pdf | Június 20. megoldással (A)]]<br /> <br /> *2011/2012<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20111219_megoldassal.pdf | December 19. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120102_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120109_megoldassal.pdf | Január 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120116_megoldassal.pdf | Január 16. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120524_megoldassal.pdf | Május 24. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120531_megoldassal.pdf | Május 31. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120607_megoldassal.pdf | Június 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20120614_megoldassal.pdf | Június 14. megoldással]]<br /> <br /> *2010/2011<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110103_megoldassal.pdf | Január 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110117_megoldassal.pdf | Január 17. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110602_megoldassal.pdf | Június 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20110616_megoldassal.pdf | Június 16. megoldással]]<br /> <br /> *2009/2010<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100104.pdf | Január 4.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100104_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100111.pdf | Január 11.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100111_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100118.pdf | Január 18.]] + [[Media:anal2_vizsga_20100118_megoldas.pdf | megoldás]] <br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100527_megoldassal.pdf | Május 27. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100603_megoldassal.pdf | Június 3. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100610_B_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20100617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2008/2009<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090107_megoldassal.pdf | Január 7. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090114_megoldassal.pdf | Január 2. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090128_megoldassal.doc | December 28. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090528_B_megoldassal.pdf | Május 28. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090604_megoldassal.pdf | Június 4. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090611_megoldassal.pdf | Június 11. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20090618_megoldassal.pdf | Június 18. megoldással]]<br /> <br /> *2007/2008<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080109.jpg | Január 9.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080123.jpg | Január 23.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080529_A_megoldassal.pdf | Május 29. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080612_megoldassal_silany.pdf | Június 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20080619.jpeg | Június 19.]]<br /> <br /> *2006/2007<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070103.jpg | Január 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070110_megoldassal.pdf | Január 10. megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_A.pdf | Május 31. A]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070531_B.gif | Május 31. B]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070607_B.jpg | Június 7.]] + [[Media:anal2_vizsga_20070607_B_megoldas.pdf | megoldás]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_A_megoldassal.pdf | Június 14. A megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20070614_B_megoldassal.pdf | Június 14. B megoldással]]<br /> <br /> *2005/2006<br /> **őszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060102.jpg | Január 2.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060119.pdf | Január 19.]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_AB_megoldassal.pdf | Június 1. AB megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060601_C_megoldassal.pdf | Június 1. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_B_megoldassal.pdf | Június 8. B megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060608_C_megoldassal.pdf | Június 8. C megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20060615_megoldassal.pdf | Június 15 megoldással]]<br /> <br /> *2004/2005<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050526_megoldassal.pdf | Május 26. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050609_megoldassal.pdf | Június 9. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20050623_megoldassal.pdf | Június 23. megoldással]]<br /> <br /> *2003/2004<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040520_megoldassal.pdf | Május 20. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040603.jpg | Június 3.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040610_megoldassal.pdf | Június 10. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20040617_megoldassal.pdf | Június 17. megoldással]]<br /> <br /> *2002/2003<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030522_megoldassal.pdf | Május 22. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030605_megoldassal.pdf | Június 5. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030612_megoldassal.pdf | Júnis 12. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20030619_megoldassal.pdf | Júnis 19. megoldással]]<br /> <br /> *2001/2002<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020606_megoldassal.pdf | Június 6. megoldással]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20020620.pdf | Június 20.]] + [[Media:anal2_vizsga_20020620_megoldassal.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2000/2001<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_I.pdf | Május 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010518_A_II.pdf | Május 18. A II.]] <br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_I.pdf | Június 7. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_A_II.pdf | Június 7. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010607_B_II.pdf | Június 7. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_A_II.pdf | Június 14. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010614_B_II.pdf | Június 14. B II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_I.pdf | Június 18. A I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_A_II.pdf | Június 18. A II.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_I.pdf | Június 18. B I.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20010618_B_II.pdf | Június 18. B II.]]<br /> <br /> *1999/2000<br /> **tavaszi félév<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000524_B.pdf | Május 24.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000606_B.pdf | Június 6.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000613_B.pdf | Június 13.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000619_A.pdf | Június 19.]]<br /> ***[[Media:anal2_vizsga_20000620_B.pdf | Június 20.]]<br /> }}<br /> <br /> ==Idegennyelvű kurzusok==<br /> <br /> &lt;!--=== Angol ''(Course in English)'' ===--&gt;<br /> <br /> === Angol ''(Course in English)'' ===<br /> <br /> [[Media:anal2_jegyzet_2002_angol_laurent.pdf | Laurent series]]<br /> <br /> === Német ===<br /> <br /> ''A német nyelvű képzéshez kapcsolódó anyagokat keresd a [http://nemet.sch.bme.hu/ Német Seite]-on.''<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> *A hivatalos jegyzetből érdemes az elméletet elsajátítani, a legtöbb helyen részletes és érthető.<br /> *A felkészüléshez elengedhetetlen, hogy gyakorlottan oldjunk meg feladatokat. Feladatokat megoldással a gyakorlati jegyzetben találunk, de érdemes a régebbi ZH-kat, vizsgákat is átnézni. (Figyeljünk, hogy a dolgozatok tematikája évről-évre változik.)<br /> *Amennyiben az aktuális szabályzat engedi, ne feledjétek elvinni a számonkérésekre a [[Media:Anal1_derivalttablazat.png |deriválttáblázatot]].<br /> <br /> == Verseny ==<br /> <br /> *[http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/6?v=Matematika BME Matematika Verseny]<br /> <br /> == Kapcsolódó tárgyak ==<br /> *Előkövetelmény<br /> **[[Analízis I.]]<br /> *Közvetlenül ráépül<br /> **[[Rendszerelmélet]]<br /> *Érdeklődőknek<br /> **[[A többváltozós analízis mérnöki alkalmazásai]] tárgyat párhuzamosan ajánlott felvenni.<br /> **A [[Haladó Analízis]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> **[[A differenciálegyenletek és a vektoranalízis mérnöki alkalmazásai 1]] tárgyat az [[Analízis II.]] elvégzése után érdemes felvenni.<br /> *Hasonló tematikájú villanyos tárgyak<br /> **[[Matematika A2a - Vektorfüggvények]]<br /> **[[Matematika A3 villamosmérnököknek]]<br /> <br /> == Ajánlott oldalak ==<br /> *'''Előadók oldalai:'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~tasnadi/ Tasnádi Tamás]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~reffyj/ Réffy Júlia]'''<br /> **'''[http://www.math.bme.hu/~pataki/ Pataki Gergely]'''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~mweiner/anal2/ Weiner Mihály keresztfélév]''<br /> **''[http://www.math.bme.hu/~konya/anal2/ Kónya Ilona archív]''<br /> *Jegyzetek, segédanyagok:<br /> **[http://www.mateking.hu/ Matematika érthetően - egy egészen új statisztika és a matek tanulás]<br /> **[http://wps.aw.com/aw_thomas_calculus_11/29/7661/1961403.cw/content/index.html Calculus Resources for Students ''(Thomas' Calculus)'']<br /> **[http://www.cs.elte.hu/~krja/ Kristóf János jegyzetei]<br /> **[http://www.math.unideb.hu/~lajko/ Lajkó Károly jegyzetei]<br /> **[http://www.trillia.com/products.html Mathematical Analysis by Elias Zakon]<br /> *Segédprogramok:<br /> **'''[http://www.wolframalpha.com/ WolframAplha - függvények ábrázolása, deriválása, integrálása, határérték-számolás, stb.]'''<br /> **[http://www.wolfram.com/ Wolfram Research - a Mathematica alkalmazás fejlesztője]<br /> *Konzultációs oldalak:<br /> **'''[http://konzi.vik.hk/ Villanykari Konzi Site]'''<br /> **[http://www.math.bme.hu/~mmm/ Matematika Konzultációs Központ]<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> {{Idézet|idézet=&quot;Ki találta ki ezt a feladatot? Biztos válófélben van, otthagyták a gyerekei, utálják a szomszédai, a felesége, meg mindenki. De lehet, hogy a javító, mert ezt úgysem tudja senki megoldani, és már ki is van javítva a feladat.&quot;|forrás=Kónya Ilona}}<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}</div> Vesztergombi András https://vik.wiki/index.php?title=Anal%C3%ADzis_szigorlat_informatikusoknak&diff=200821 Analízis szigorlat informatikusoknak 2021-05-13T07:17:06Z <p>Vesztergombi András: Van újabb honlap (bár ez sem tartalmazza az idei infókat még).</p> <hr /> <div> {{Tantárgy<br /> | név = Analízis szigorlat informatikusoknak<br /> | tárgykód = TE90AX20<br /> | szak = info<br /> | kredit = 0<br /> | félév = 2<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = TTK Analízis Tanszék<br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = <br /> | kiszh = <br /> | nagyzh = <br /> | hf = <br /> | vizsga = szigorlat<br /> | levlista = <br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX20/<br /> | tárgyhonlap = https://math.bme.hu/~tasnadi/merninf_anal_szig/<br /> }}<br /> <br /> Az '''Analízis szigorlat informatikusoknak''' egy vizsgával záruló 0 kredites kritériumtárgy, melynek anyaga az [[Analízis_I. | Analízis 1i]] és az [[Analízis_II. | Analízis 2i]] tárgyak uniója.&lt;br /&gt;<br /> '''&lt;big&gt;A záróvizsga 20 %-át a szigorlat adja.&lt;/big&gt;'''<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> * [[Analízis_I. | Analízis 1i]] és [[Analízis_II. | Analízis 2i]] tárgyak kreditjének megszerzése.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> * A szigorlati vizsga teljesítése legalább 40%-ra. A vizsgán az Analízis 1i és 2i tárgyak anyagából összeállított 90 perces írásbeli dolgozatot kell megírni. Ebben az elméleti ismereteket és a gyakorlati anyagot is számon kérik. Hivatalosan van szóbeli része is a szigorlatnak, ez abban nyilvánul meg, hogy a jobb jegyért felelni lehet.<br /> <br /> == Számonkérések ==<br /> <br /> *2015<br /> **tavaszi félév<br /> ***Május 27: [[Media:analszigo20150527.pdf | 1. szigorlat]] + [[Media:analszigo20150527_mo.pdf | megoldás]]<br /> ***Június 4:[[Media:analszigo20150604.pdf | 2. szigorlat]] + [[Media:analszigo20150604_mo.pdf | megoldás]]<br /> ***Június 11:[[Media:analszigorlat20150611.pdf | 3. szigorlat]] + [[Media:analszigorlat20150611_mo.pdf | megoldás]]<br /> ***Június 18:[[Media:analszigorlat20150618.pdf | 4. szigorlat]] + [[Media:analszigorlat20150618_mo.pdf | megoldás]]<br /> <br /> *2015/2016<br /> **őszi félév<br /> ***Január 11: [[Media:analszigo_2016_01_11.pdf | 1. szigorlat]] + [[Media:analszigo_2016_01_11_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***Január 18: [[Media:analszigo_2016_01_18.pdf | 2. szigorlat]] + [[Media:analszigo_2016_01_18_megold.pdf | megoldás]]<br /> ***Január 25: [[Media:analszigo_2016_01_25.pdf | 3. szigorlat]] + [[Media:analszigo_2016_01_25_megold.pdf | megoldás]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***Június 2: [[Media:Analszigo_2016-06-02_A.pdf | A]] + [[Media:Analszigo_2016-06-02_A_mo_nemhivatalos.pdf | A nem hivatalos megoldása]],[[Media:Analszigo_2016-06-02_B.pdf | B]]<br /> ***Június 9: [[Media:Analszigo_2016-06-09_A.pdf | A]], [[Media:Analszigo_2016-06-09_B.pdf | B]] + [[Media:Analszigo_2016-06-09_B_mo_nemhivatalos.pdf | B nem hivatalos megoldása]]<br /> ***Június 16: [[Media:Analszigo_2016-06-16_A.pdf | A]]<br /> <br /> *2016/2017<br /> **őszi félév<br /> ***Október 12: [[Media:analszigo_20161012.pdf | 1. szigorlat megoldással]]<br /> ***November 11: [[Media:analszigo_20161111.pdf | 2. szigorlat megoldással]]<br /> ***November 18: [[Media:analszigo_20161118.pdf | 3. szigorlat megoldással]]<br /> ***December 2: [[Media:analszigo_20161202.pdf | 4. szigorlat megoldással]]<br /> ***December 14: [[Media:analszigo_20161214.pdf | 5. szigorlat megoldással]]<br /> ***December 19: [[Media:analszigo_20161219.pdf | 6. szigorlat megoldással]]<br /> ***Január 9: [[Media:analszigo_20170109.pdf | 7. szigorlat megoldással]]<br /> **tavaszi félév<br /> ***Március 10: [[Media:analszigo_20170310.pdf| A]] + [[Media:analszigo_20170310 megold.pdf| megoldás]]<br /> ***Május 24: [[Media:analszigo_20170524a.pdf| A]], [[Media:analszigo_20170524b.pdf| B]] + [[Media:analszigo_20170524 megold.pdf| A és B megoldása]]<br /> ***Május 31: [[Media:analszigo_20170531a.pdf| A]], [[Media:analszigo_20170531b.pdf| B]] + [[Media:analszigo_20170531 megold.pdf| A és B megoldása]]<br /> ***Június 7: [[Media:analszigo_20170607a.pdf| A]], [[Media:analszigo_20170607b.pdf| B]] + [[Media:analszigo_20170607 megold.pdf| A és B megoldása]]<br /> ***Június 14: [[Media:analszigo_20170614a.pdf| A]], [[Media:analszigo_20170614b.pdf| B]] + [[Media:analszigo_20170614 megold.pdf| A és B megoldása]]<br /> <br /> *2017/2018<br /> **tavaszi félév<br /> ***Május 30:[[Media:Anal szigo info 20180530 alfa.pdf| A]], [[Media:Anal szigo info 20180530 beta.pdf| B]], ([[Media:Anal szigo info 20180530 alfa beta megold.pdf| A és B megoldása]])<br /> ***Június 6: [[Media:Anal szigo info 20180606 alfa.pdf| A]], [[Media:Anal szigo info 20180606 beta.pdf| B]], ([[Media:Anal szigo info 20180606 megold.pdf| A és B megoldása]])<br /> ***Június 13: [[Media:Anal szigo info 20180613 a.pdf| A]], [[Media:Anal szigo info 20180613 b.pdf| B]], ([[Media:Anal szigo info 20180613 a b megold.pdf| A és B megoldása]])<br /> ***Június 20: [[Media:Anal szigo info 20180620 a.pdf| A]], [[Media:Anal szigo info 20180620 b.pdf| B]], ([[Media:Anal szigo info 20180620 a b megold.pdf| A és B megoldása]])<br /> <br /> *2019<br /> **tavaszi félév<br /> ***Mintaszigorlat: [[Media:anal_szig_minta.pdf | Mintaszigorlat ]] + [[Media:anal_szig_minta_megold.pdf | megoldása ]]<br /> ***Május 29: [[Media:analsziginfo2019_1a.pdf | A ]] + [[Media:analsziginfo2019_1a_megold.pdf | A megoldása]], [[Media:analsziginfo2019_1b.pdf | B ]] + [[Media:analsziginfo2019_1b_megold.pdf | B megoldása]]<br /> ***Június 5: [[Media:analsziginfo2019_2a.pdf | A ]] + [[Media:analsziginfo_2019_2a_megold.pdf | A megoldása]], [[Media:analsziginfo2019_2b.pdf | B ]] + [[Media:analsziginfo_2019_2b_megold.pdf | B megoldása]]<br /> ***Június 12: [[Media:analsziginfo2019_3a.pdf.pdf | A ]] + [[Media:analsziginfo2019_3a_megold.pdf.pdf | A megoldása]], [[Media:analsziginfo2019_3b.pdf.pdf | B ]] + [[Media:analsziginfo2019_3b_megold.pdf.pdf | B megoldása]]<br /> ***Június 19: [[Media:analsziginfo2019_4a.pdf | A ]] + [[Media:analsziginfo2019_4amegold.pdf | A megoldása]]<br /> *2020<br /> **tavaszi félév<br /> ***Június 8: [[Media:Analszigo_szigo2_20200608_light.png | Online szigorlat megoldással, light ]] + [[Media:Analszigo_szigo2_20200608_dark.png | Online szigorlat megoldással, dark ]]<br /> ***Június 15 [[Media:a_1_2-converted.pdf | Online szigorlat megoldással ]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott='''Régebbi szigorlatok'''<br /> |szöveg=<br /> *Ezek a szigorlatok még a hagyományos képzésen, műszaki informatika szakon kerültek megírásra, tartalmuk nem feltétlen tükrözi a mostani szigorlatokét!<br /> <br /> * [[Media:Analizis_szigorlat_20040206.pdf | 2004. 02. 06.]]<br /> <br /> * [[Media:Analizis_szigorlat_20050201.pdf | 2005. 02. 01.]]<br /> }}</div> Vesztergombi András