VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Fájl:Villenerg laborjegyzo ntb.pdf.pdf

2014-03-25T20:17:20Z

Veresd: MsUpload

MsUpload

Fizika 1 (régi)

2013-05-28T14:10:06Z

Veresd: /* Keresztféléves vizsgák */

{{Tantargy
|nev=Fizika 1
|targykod=TE11AX01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=2
|kereszt=van
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

A '''Fizika 1''' tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.

A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A 0. fizika ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Fizika]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van. Ez 10 számpéldából (10 pont) és 15 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (15 pont) áll. Összesen 10 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli két nagy részből áll, melyeken külön-külön legalább 40%-ot el kell érni:
** 10 darab kétpontos számítási feladat
** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés, valamint 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a ''Hudson-Nelson''-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.

* '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* ''Füstöss László: Hőtan feladatok (J-112443)''
* ''Füstöss László: Feladatok elektrodinamikából (J-133771)''
* ''Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)''
* [http://aleph.omikk.bme.hu/F/67UDQMFPCTUN8SSJE49B9R9RM5J7HX7TDMR9XF7IYCU8R7G1DV-36175?func=find-b&request=Halpern%2C+Alvin+M&find_code=WRD&adjacent=N&x=0&y=0&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3= Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat]

=== Egyéb segédanyagok ===

* [[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''
* [[Media:Fizika1_Kepletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz.
* [[Media:Fizika1-jegyzet_előadások_alapján.pdf|Előadásjegyzet]] - A 2011/2012-es tavaszi félévben ''Dr. Barócsi Attila'' és ''Dr. Péczeli Imre'' előadók előadásai alapján készítette ''Bányai Tamás''. '''Nagyon jól használható!'''
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek.
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - ahol sok videó található kísérletekről.
* [http://dept.phy.bme.hu/education/vil_bsc_fiz1_gyakorlat.html Megoldásra javasolt példák] - User: ''vik'' Password: ''fizika''

== Zárthelyi dolgozatok ==

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 25 pontos, melyből legalább 10 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 10 darab 1 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. Mindegyikre adott 5 alternatív válaszlehetőség, és ezek közül kell kiválasztani az egyetlen helyes megoldást. Csak akkor jár a pont ha jót jelöltök be. Ha a megoldás elve jó és csak számolási hiba történt, akkor megtekintésen esetlegesen 0,5 pont kapható. A második rész 15 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: [[Fizika 1 elméleti kérdések]]

Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Fizika1_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/2009 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_2010tavasz_ZH.PDF|2009/2010 tavasz]] - számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül
*[[Media:Fizika1_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Fizika1_2012tavasz_ZH.PDF|2011/2012 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_zh_2013_tavasz.PDF|2012/2013 tavasz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Fizika1_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - megoldások nélkül

== Vizsgák ==

'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

=== Rendes vizsgák ===

*2007/2008:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.05.29.pdf‎|2008.05.29]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.06.05.pdf‎|2008.06.05]] - régi típusú vizsga, megoldások nélkül
*2009/2010:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.03.PDF|2010.06.03]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.10.PDF‎|2010.06.10]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17A.pdf‎|2010.06.17 - A csoport]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17B.pdf|2010.06.17 - B csoport]] - megoldásokkal
*2010/2011:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.05.25.pdf|2011.05.25]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.01.pdf|2011.06.01]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.15.pdf‎|2011.06.15]] - megoldásokkal
*2011/2012:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.23.PDF|2012.05.23]] - csak számolósok, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.30.PDF‎|2012.05.30]] - csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.06.PDF|2012.06.06]] - csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.13.PDF|2012.06.13]] - számolósok megoldásokkal, esszék nélkül

=== Keresztféléves vizsgák ===

*2007/2008 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.17.pdf‎|2008.01.17]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.31.pdf‎|2008.01.31]] - részben megoldásokkal
*2010/2011 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.0104.PDF|2011.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.11.PDF|2011.01.11]] - csak számolós, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_20110118.PDF‎|2011.01.18]] - csak számolós, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.24.PDF|2001.01.24]] - csak számolós, megoldások nélkül
*2011/2012 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldásokkal, esszék nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.04.pdf‎|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.18.pdf‎|2012.01.18]] - megoldások nélkül

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/5?v=Fizika+I. versenyt].

A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

[[Category:Villanyalap]]

Fizika 1 (régi)

2013-05-28T14:09:18Z

Veresd: /* Vizsgák */

{{Tantargy
|nev=Fizika 1
|targykod=TE11AX01
|szak=villany
|kredit=5
|felev=2
|kereszt=van
|kiszh=6 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli és opcionális szóbeli
|hf=nincs
|levlista=vfizika1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX01/
|targyhonlap=http://fizipedia.bme.hu/index.php/Fizika_1_-_Villamosm%C3%A9rn%C3%B6ki_alapszak
}}

A '''Fizika 1''' tárgy lényegében a középiskolában már tanult mechanika és hőtan témakörök rendszerezésével, átismétlésével és elmélyítésével foglalkozik. A tananyag szorosan követi az ''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'' tankönyv fejezeteit, kezdve a Newtoni mechanikától a relativisztikus fizikán át, a hőtan főtételekig. A tárgy elméleti anyaga így a könyv alapján egyéni úton is elsajátítható (a tantárgy részletes követelményrendszerében is ezt írja a bőséges és részletes írásos segédanyagra hivatkozva). Az előadásokon így hivatalosan is csak a tankönyvbeli fogalmak, levezetések részletesebb tárgyalása történik, de nem feltétlenül a tankönyvben leírttal egyező módon. Néhol komolyabb matematikai ismeretekre támaszkodik az előadó.

A gyakorlatokon példafeladatatokat oldanak meg, a második alkalomtól kezdve mindig van egy kisZH az előző gyakorlat anyagából, melyek teljesítése része az aláírás feltételeinek. Gyakorlatvezetőtől függően az adott téma elméleti része is újra átbeszélésre kerülhet. A vizsga számítási példái általában ugyanolyan jellegűek, mint a gyakorlatokon is megoldott példák, így ajánlott azoknak a mélyebb megértése.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A 0. fizika ZH sikeres megírása, vagy a [[Bevezető Fizika]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A félév során 7 darab gyakorlat van, ezek közül legalább 5 alkalommal '''kötelező''' megjelenni, és ezt ellenőrzik is!
*'''KisZH:''' A második gyakorlattól kezdve minden gyakorlaton (összesen hatszor) kiszárthelyit kell írni, ami az előző gyakorlat feladataihoz, házi feladataihoz hasonló. Ezek közül ötöt legalább kettesre teljesíteni kell. A bukott kisZH-k kétszer pótolhatóak, azonban a pótpót-alkalmon az '''ÖSSZES''' témakörből újra írni kell! '''Fontos:''' Pótpótolni vagy csak kisZH-t, vagy csak NagyZH-t lehet!
*'''NagyZH:''' Egy nagyzárthelyi van. Ez 10 számpéldából (10 pont) és 15 elméleti mondatkiegészítős kérdésből (15 pont) áll. Összesen 10 pontot kell elérni. Két pótlási lehetőség van, azonban pótpót-nagyzárthelyit csak azok írhatnak, akiknek legalább a pótkisZH íráson meglett az 5 darab elégséges kiszárthelyi.
*'''Vizsga:''' A tárgyból írásbeli vizsgát kötelező tenni. Amennyiben az írásbeli eredménye legalább elégséges, úgy tehető javító célú szóbeli, de akár rontani is lehet vele. A szóbelihez ajánlatos az előadások látogatása, mert durván az ott elhangzottakba kérdeznek bele. Az írásbeli két nagy részből áll, melyeken külön-külön legalább 40%-ot el kell érni:
** 10 darab kétpontos számítási feladat
** 15 darab egypontos kiegészítős elméleti kérdés, valamint 5 darab hárompontos rövid, esszéjellegű kérdés

== Segédanyagok ==

=== Könyvek, jegyzetek ===

Néhány könyv, amit még érdemes lehet beszerezni. Némelyikben sokkal jobbak a feladatok, mint a ''Hudson-Nelson''-ban. Aki ezt végigcsinálja, annak biztos nem lesz gondja, néha vizsgára is ezekből válogatnak. Nem kell megvenni őket, az egyetemi könyvtárban is megvannak, a zárójelben a könyvtári szám, ami alapján a ki tudjátok kölcsönözni.

* '''''Alvin Hudson – Rex Nelson: Útban a modern fizikához'''''
* ''Füstöss László: Hőtan feladatok (J-112443)''
* ''Füstöss László: Feladatok elektrodinamikából (J-133771)''
* ''Papp Zsolt: Mechanika feladatok (J-111273)''
* [http://aleph.omikk.bme.hu/F/67UDQMFPCTUN8SSJE49B9R9RM5J7HX7TDMR9XF7IYCU8R7G1DV-36175?func=find-b&request=Halpern%2C+Alvin+M&find_code=WRD&adjacent=N&x=0&y=0&filter_code_1=WLN&filter_request_1=&filter_code_2=WYR&filter_request_2=&filter_code_3=WYR&filter_request_3= Halpern, Alvin M.: 3000 megoldott feladat]

=== Egyéb segédanyagok ===

* [[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]] - Az előadók által megoldásra javasolt elméleti kérdések gyűjteménye. '''''Bővítsétek!'''''
* [[Media:Fizika1_Kepletek.pdf‎|Képletgyűjtemény]] - Képletgyűjtemény, mely tartalmazza az összes szükséges képletet a tárgyhoz.
* [[Media:Fizika1-jegyzet_előadások_alapján.pdf|Előadásjegyzet]] - A 2011/2012-es tavaszi félévben ''Dr. Barócsi Attila'' és ''Dr. Péczeli Imre'' előadók előadásai alapján készítette ''Bányai Tamás''. '''Nagyon jól használható!'''
* [http://fizipedia.phy.bme.hu/index.php/Fizika_vide%C3%B3t%C3%A1r_%C3%A9s_e-learning_port%C3%A1l Fizipedia] - Jegyzetek, kísérletek.
* [http://goliat.eik.bme.hu/~hartlein/ Härtlein Károly oldala] - ahol sok videó található kísérletekről.
* [http://dept.phy.bme.hu/education/vil_bsc_fiz1_gyakorlat.html Megoldásra javasolt példák] - User: ''vik'' Password: ''fizika''

== Zárthelyi dolgozatok ==

A zárthelyi dolgozat két részből áll és összesen 25 pontos, melyből legalább 10 pontot kell elérni az elégségeshez. Az első rész 10 darab 1 pontos egyszerű számpéldát tartalmaz. Mindegyikre adott 5 alternatív válaszlehetőség, és ezek közül kell kiválasztani az egyetlen helyes megoldást. Csak akkor jár a pont ha jót jelöltök be. Ha a megoldás elve jó és csak számolási hiba történt, akkor megtekintésen esetlegesen 0,5 pont kapható. A második rész 15 darab 1 pontos mondatkiegészítős elméleti kérdésből áll. Ezekhez itt található egy gyűjtemény: [[Fizika 1 elméleti kérdések]]

Kérlek, ha sikeresen abszolváltad a tárgyat és birtokodban van egy-egy friss ZH vagy vizsga, akkor gondolj az utánad következőkre és töltsd fel ide a az előzőekkel megegyező formátumban!

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Fizika1_2009tavasz_ZH.PDF‎|2008/2009 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_2010tavasz_ZH.PDF|2009/2010 tavasz]] - számolások megoldásokkal, kiegészítős mondatok nélkül
*[[Media:Fizika1_2011tavasz_ZH.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Fizika1_2012tavasz_ZH.PDF|2011/2012 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Fizika1_zh_2013_tavasz.PDF|2012/2013 tavasz]] - megoldások nélkül

=== Pót ZH ===

*[[Media:Fizika1_2011tavasz_pótpótZH.PDF‎|2010/2011 tavasz]] - megoldások nélkül

== Vizsgák ==

'''Fontos:''' Keresztféléven kicsit más a számonkérések módja! Ott előszeretettel van a mondatkiegészítős feladatok helyett igaz-hamis feladat, melynél a rossz válasz pontlevonással jár.

A kiegészítős mondatokhoz a '''[[Fizika 1 - Elméleti kérdések]]''' címen található egy gyűjtemény. Kéretik frissíteni, akár emlékezetből is, de csak akkor írjátok az '''ellenőrzötten helyes megoldások''' közé, ha az tényleg 100%-osan jó is! Amennyiben nem vagytok teljesen biztosak a válaszban akkor a '''nem ellenőrzötten helyes megoldások''' közé írjátok csak be!

Továbbá a "Hudson-Nelson" tankönyv fejezeteinek végén található elméleti kérdésekhez az '''[[Fizika 1 - Ellenőrző kérdések és válaszok| Ellenőrző kérdések és válaszok]]''' címen található egy oldal, ahol a többségét már megválaszolták. Szintén kéretik frissíteni, de csak ellenőrzötten helyes megoldásokkal!

=== Rendes vizsgák ===

*2007/2008:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.05.29.pdf‎|2008.05.29]] - régi típusú vizsga, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.06.05.pdf‎|2008.06.05]] - régi típusú vizsga, megoldások nélkül
*2009/2010:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.03.PDF|2010.06.03]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.10.PDF‎|2010.06.10]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17A.pdf‎|2010.06.17 - A csoport]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2010.06.17B.pdf|2010.06.17 - B csoport]] - megoldásokkal
*2010/2011:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.05.25.pdf|2011.05.25]] - megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.01.pdf|2011.06.01]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.06.15.pdf‎|2011.06.15]] - megoldásokkal
*2011/2012:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.23.PDF|2012.05.23]] - csak számolósok, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.05.30.PDF‎|2012.05.30]] - csak mondatkiegészítősök, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.06.PDF|2012.06.06]] - csak mondatkiegészítősök, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2012.06.13.PDF|2012.06.13]] - számolósok megoldásokkal, esszék nélkül

=== Keresztféléves vizsgák ===

*2007/2008 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.17.pdf‎|2008.01.17]] - részben megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2008.01.31.pdf‎|2008.01.31]] - részben megoldásokkal
*2010/2011 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.0104.PDF|2011.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.11.PDF|2011.01.11]] - csak számolós, megoldások nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_20110118.PDF‎|2011.01.18]] - csak számolós, megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.24.PDF|2001.01.24]] - csak számolós, megoldások nélkül
*2011/2012 - kereszt:
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.12.21.PDF‎|2011.12.21]] - megoldásokkal, esszék nélkül
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.04.pdf‎|2012.01.04]] - megoldásokkal
**[[Media:Fizika1_vizsga_2011.01.18.pdf‎|2012.01.18]] - megoldások nélkül

A fentebb megtalálható feladatsorok közül néhánynak a számolós megoldása:
[https://www.cubby.com/pl/BME_Fizika1_feladatsorok+sz%C3%A1mol%C3%B3s+megold%C3%A1sai/_d874cabd914a43859ab331b3ab387294| itt található]

== Verseny ==

A tárgyból rendeznek tanulmányi [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/5?v=Fizika+I. versenyt].

A Fizika 1 versenyen a VIK bármely hallgatója részt vehet, bár főként azoknak javasolt, akik adott a félévben hallgatják a Fizika 1 tárgyat. A feladatok nagy része középiskolai versenyfeladat szintű, azonban az egyetemi ismeretanyag hasznosnak bizonyulhat. Nem csak a teljes megoldásokat fogadják el. A jó ötleteket is pontozzák! Az első díj megszerzéséhez nem kell minden feladatot megoldani. Néhány probléma alapos végiggondolása és a feladat "tökéletes" megoldása több pontot érhet, mint sok "félmegoldás". A versenyzőknek 4 óra áll rendelkezésre a feladatok megoldására.

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-05-22T15:45:26Z

Veresd: /* Segédanyagok */

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

A programozás alapjai 1 tárgy célkitűzése, hogy a hallgatók megfelelő jártasságot szerezzenek a számítógépes problémamegoldás módszereinek és alapvető eszközeinek használatában. A célkitűzés teljesítését egy magas szintű programozási nyelv, a C megismerése teszi lehetővé. A gyakorlatok anyaga folyamatosan követi az előadások tematikáját, azok megértését, az algoritmusok részletes megismerését támogatja. A tantárgy a C nyelv lehetőségeinek bemutatásán kívül foglalkozik még a hordozható programok készítésével, és a hatékony algoritmusok írásának alapelveivel.

A tárgyban tanultakra épít a [[A programozás alapjai 2]] és az [[Informatika 2]].

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==

* '''Könyvek:'''
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

*'''Gyakran használt dinamikus adatszerkezetek:'''
**[[Media:Prog1_lancolt_lista.pdf‎|Láncolt lista mintakód]]
**[[Media:Prog1_binaris_fa.pdf‎|Bináris fa mintakód]]
**[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] - A láncolt lista adatszerkezet leírása.

*'''Hasznos oldalak:'''
**[http://infoc.eet.bme.hu/ InfoC oldal]: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
**[[A programozás alapjai I.]] - Az infósok prog 1 wikioldala.
**[[Fejlesztői dokumentáció útmutató|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

* '''Összefoglaló az IO függvényekről:'''
**[[Média:prog1_IOfvek_osszefoglalo.xlsx|IO függyények összefoglalója]] - Hasznos kis dolog linkekkel.

== Házi feladat ==

A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.

===2009/2010 ősz házi feladat===

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* [[Media:Proghf0001.jpg|első oldal]]
* [[Media:Proghf0002.jpg|második oldal]]

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték.
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában.
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

===Mostani rendszer===

Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakorlatvezető fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a [http://www.stack.nl/~dimitri/doxygen/ Doxygen] nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a Doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban.

== Nagy ZH ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a stringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)

===Régebbi ZH-k===
''(bővítendő)''
*[[Media:Prog1 2011ppzh 1.jpg|2011 ppzh 1.oldal]] [[Media:Prog1 2011ppzh 2.jpg|2. oldal]] rossz minőségű

== Tippek ==

*Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni. A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

*Programozni minden mérnöknek tudni kell. A tantárgy anyagának elsajátítása elengedhetetlen a villamosmérnök hallgatóknak is. Jellemzően ez a tárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni azoknak az első féléves diákoknak, akik még semmilyen előképzettséggel nem rendelkeznek. Fel kell készülniük, hogy az első pár hétben nagyon erős lesz a tempó az előadásokon, azért ajánlott már az első héttől kezdve legalább heti 3-4 órát foglalkozni az anyaggal. A programozás nem csak tantárgy, hanem egy gondolkozásmód is egyben, amit csak sok gyakorlással és idővel lehet elsajátítani.

[[Category:Villanyalap]]

A programozás alapjai 1 (régi)

2013-05-22T15:42:27Z

Veresd: /* Segédanyagok */

{{Tantargy
|nev=A programozás alapjai 1
|targykod=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=5
|felev=1
|kereszt=van
|kiszh=11 db
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihia106.php
}}

A programozás alapjai 1 tárgy célkitűzése, hogy a hallgatók megfelelő jártasságot szerezzenek a számítógépes problémamegoldás módszereinek és alapvető eszközeinek használatában. A célkitűzés teljesítését egy magas szintű programozási nyelv, a C megismerése teszi lehetővé. A gyakorlatok anyaga folyamatosan követi az előadások tematikáját, azok megértését, az algoritmusok részletes megismerését támogatja. A tantárgy a C nyelv lehetőségeinek bemutatásán kívül foglalkozik még a hordozható programok készítésével, és a hatékony algoritmusok írásának alapelveivel.

A tárgyban tanultakra épít a [[A programozás alapjai 2]] és az [[Informatika 2]].

__TOC__

'''A tantárgy kisebb változtatásokon esett át, miután Zsóka Zoltán lett a tárgy fő előadója. Az alább leírtak már az új rendszert tükrözik.'''

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án való részvétel kötelező. Általában 4 hiányzás még megengedett, az 5 már nagyon indokolandó. Az előadás látogatása az RFID-s rendszer szerint megy.

*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a gyakveznek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a gyakvezéreknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.

*'''KisZH:''' Az első és az utolsó gyakorlatot leszámítva minden gyakorlat elején pár pontos (1-3) tesztet kell írni. A sikeres kisZH-hoz legalább 1 pontot el kell érni. A 14 gyakorlatokból általában egy elmarad, így a 11-ből legalább 7-et kell sikeresen megírni.

*'''NagyZH:''' Három feladatból áll és kétféleképpen pontozzák. Minden feladat 20 pontot ér, és a jegybeni végeredmény a három pont összege osztva 10-el. Így ugye 20 pont kell a ketteshez. Viszont megnézik minden feladatról, hogy futtatás képes-e. Nem baj ha kicsit hibás, csak nagyjából érjen valamit. Ha ez megvan, akkor a feladatra kapsz egy 'OK' jelet. Csak akkor lehet elégséges a NagyZH, ha van legalább egy ilyen 'OK'-od. Tehát ahhoz, hogy legalább kettes legyen, legalább egy feladatnak valamilyen szinten kereknek kell lennie.

*'''Félévközi jegy:''' A KisZH-kból alkotnak egy jegyet úgy, hogy a 7 legjobban sikerült zh pontszámának az összegét lineárisan átskálázzák 2-6-ig terjedő tartományba (KisZH jegy), és ezt a megfelelő súlyozással összeátlagolják a NagyZH jegyével. Az explicit képletek:
**KisZHjegy: <math>KisZHjegy=\frac{(\sum a 7 Legjobb KisZH pontszama) - 7}{18 - 7}*(6 - 2) + 2</math>
**NagyZHjegy: megegyezik a pontszámmal (ha sikeres)
**Végső jegy: <math>Felevvegijegy=KisZHjegy*0.4+NagyZHjegy*0.6</math> (ha 5-nél nagyobb, akkor is csak 5)

== Segédanyagok ==

* '''Könyvek:'''
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]

*'''Gyakran használt dinamikus adatszerkezetek:'''
**[[Media:Prog1_lancolt_lista.pdf‎|Láncolt lista mintakód]]
**[[Media:Prog1_binaris_fa.pdf‎|Bináris fa mintakód]]
**[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] - A láncolt lista adatszerkezet leírása.

*'''Hasznos oldalak:'''
**[http://infoc.eet.bme.hu/ InfoC oldal]: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
**[[A programozás alapjai I.]] - Az infósok prog 1 wikioldala.
**[[Fejlesztői dokumentáció útmutató|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]

* '''Összefoglaló az IO függvényekről:'''
**[[Média:prog1_IOfvek_osszefoglalo.xlsx]]

== Házi feladat ==

A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.

===2009/2010 ősz házi feladat===

A házi feladat leírása innen tölthető le:
* [[Media:Proghf0001.jpg|első oldal]]
* [[Media:Proghf0002.jpg|második oldal]]

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték.
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában.
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

===Mostani rendszer===

Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakorlatvezető fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a [http://www.stack.nl/~dimitri/doxygen/ Doxygen] nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a Doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban.

== Nagy ZH ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a stringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)

===Régebbi ZH-k===
''(bővítendő)''
*[[Media:Prog1 2011ppzh 1.jpg|2011 ppzh 1.oldal]] [[Media:Prog1 2011ppzh 2.jpg|2. oldal]] rossz minőségű

== Tippek ==

*Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni. A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

*Programozni minden mérnöknek tudni kell. A tantárgy anyagának elsajátítása elengedhetetlen a villamosmérnök hallgatóknak is. Jellemzően ez a tárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni azoknak az első féléves diákoknak, akik még semmilyen előképzettséggel nem rendelkeznek. Fel kell készülniük, hogy az első pár hétben nagyon erős lesz a tempó az előadásokon, azért ajánlott már az első héttől kezdve legalább heti 3-4 órát foglalkozni az anyaggal. A programozás nem csak tantárgy, hanem egy gondolkozásmód is egyben, amit csak sok gyakorlással és idővel lehet elsajátítani.

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Prog1 IOfvek osszefoglalo.xlsx

2013-05-22T15:42:01Z

Veresd: Nevek, paraméterek, visszatérési értékek, linkek

Nevek, paraméterek, visszatérési értékek, linkek