VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Ember-robot interfész

2014-06-06T13:51:17Z

Vegman: /* Követelmény */

{{Tantárgy
| név = Ember-robot interfész
| tárgykód = BMEVITMAV19
| kredit = 2
| tanszék = TMIT
| jelenlét = megajánlott jegyhez kötelező
| minmunka = házi elkészítése
| vizsga = megajánlottal kiváltható
| hf = 1
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAV19/
| tárgyhonlap = http://speechlab.tmit.bme.hu/hri/
}}

== Követelmény ==

Az aláíráshoz egy házit kell elkészíteni, ami ha elég jó, akkor megajánlott jegyet is lehet rá szerezni. A megajánlott jegy feltétele továbbá az órák 70%-án való részvétel (névsorolvasás van).

Ha nem kap valaki megajánlott jegyet, akkor vizsgával szerezhet jegyet.

== Vizsga ==

A vizsga kisebb erőbefektetést igényel, mint a megajánlott jegyért szükséges bonyolultabb házi feladat elkészítése. Alapvető dolgokra kérdez rá egy szóbelin, amit különösebb tanulás nélkül is lehet tudni, ha az ember járt órára vagy utánanézett a NAO-robot tulajdonságainak (pl. hány szenzora van, mi a NAO-mark, hogy épül fel szoftveresen és hardveresen stb.), szóval abszolút baráti, bejárás nélkül is minimális utánajárással (dokumentáció átolvasása) szerezhető jó jegy.

== Segédlet ==

Az órán elhangzanak a főbb infók, illetve egy linket is ad, ahonnan a szükséges szoftvereket le lehet tölteni.

== Vélemények ==

=== Koza - 2013 ősz ===

Egy Nao típusú humanoid robotról szól a tárgy, ennek kezeléséről, használatáról, határairól beszélgettünk előadásokon. A félév végén egy előre megbeszélt rövid interakciót kellett írni a robotra. A hivatalos fejlesztőkörnyezet összekötögetős dobozokból áll, ha előre nem definiált működést szeretnél megvalósítani, akkor python nyelven lehet a legkönyebben kiegészítéseket írni hozzá. Nem szükséges a python részletes ismerete, nagyjából 1-2 óra alatt meg lehet tanulni belőle annyit, amire szükség lehet.

A megajánlott jegyhez egy "bonyolultabb" interakciót kell készíteni, ami több témakört is érint. Az utolsó hetek környékén mindenkivel átbeszéltük, hogy mit képzelt el, az elég-e a megajánlotthoz, illetve ha nem mit kéne még belerakni. Ezután a házi elkészítésekor be lehetett menni és tesztelni, nem csak reménykedni lehetett, hogy működni fog.

Az órák interaktívak, ha valamit ki szeretnél próbálni, akkor szívesen hagy rá időt.

[[Category:Valaszthato]]

Ember-robot interfész

2014-06-06T13:50:48Z

Vegman: /* Vizsga */

{{Tantárgy
| név = Ember-robot interfész
| tárgykód = BMEVITMAV19
| kredit = 2
| tanszék = TMIT
| jelenlét = megajánlott jegyhez kötelező
| minmunka = házi elkészítése
| vizsga = megajánlottal kiváltható
| hf = 1
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAV19/
| tárgyhonlap = http://speechlab.tmit.bme.hu/hri/
}}

== Követelmény ==

Az aláírához egy házit kell elkészíteni, ami ha elég jó, akkor megajánlott jegyet is lehet rá szerezni. A megajánlott jegy feltétele továbbá az órák 70%-án való részvétel (névsorolvasás van).

Ha nem kap valaki megajánlott jegyet, akkor vizsgával szerezhet jegyet.

== Vizsga ==

A vizsga kisebb erőbefektetést igényel, mint a megajánlott jegyért szükséges bonyolultabb házi feladat elkészítése. Alapvető dolgokra kérdez rá egy szóbelin, amit különösebb tanulás nélkül is lehet tudni, ha az ember járt órára vagy utánanézett a NAO-robot tulajdonságainak (pl. hány szenzora van, mi a NAO-mark, hogy épül fel szoftveresen és hardveresen stb.), szóval abszolút baráti, bejárás nélkül is minimális utánajárással (dokumentáció átolvasása) szerezhető jó jegy.

== Segédlet ==

Az órán elhangzanak a főbb infók, illetve egy linket is ad, ahonnan a szükséges szoftvereket le lehet tölteni.

== Vélemények ==

=== Koza - 2013 ősz ===

Egy Nao típusú humanoid robotról szól a tárgy, ennek kezeléséről, használatáról, határairól beszélgettünk előadásokon. A félév végén egy előre megbeszélt rövid interakciót kellett írni a robotra. A hivatalos fejlesztőkörnyezet összekötögetős dobozokból áll, ha előre nem definiált működést szeretnél megvalósítani, akkor python nyelven lehet a legkönyebben kiegészítéseket írni hozzá. Nem szükséges a python részletes ismerete, nagyjából 1-2 óra alatt meg lehet tanulni belőle annyit, amire szükség lehet.

A megajánlott jegyhez egy "bonyolultabb" interakciót kell készíteni, ami több témakört is érint. Az utolsó hetek környékén mindenkivel átbeszéltük, hogy mit képzelt el, az elég-e a megajánlotthoz, illetve ha nem mit kéne még belerakni. Ezután a házi elkészítésekor be lehetett menni és tesztelni, nem csak reménykedni lehetett, hogy működni fog.

Az órák interaktívak, ha valamit ki szeretnél próbálni, akkor szívesen hagy rá időt.

[[Category:Valaszthato]]

Ember-robot interfész

2014-06-06T13:48:39Z

Vegman:

{{Tantárgy
| név = Ember-robot interfész
| tárgykód = BMEVITMAV19
| kredit = 2
| tanszék = TMIT
| jelenlét = megajánlott jegyhez kötelező
| minmunka = házi elkészítése
| vizsga = megajánlottal kiváltható
| hf = 1
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAV19/
| tárgyhonlap = http://speechlab.tmit.bme.hu/hri/
}}

== Követelmény ==

Az aláírához egy házit kell elkészíteni, ami ha elég jó, akkor megajánlott jegyet is lehet rá szerezni. A megajánlott jegy feltétele továbbá az órák 70%-án való részvétel (névsorolvasás van).

Ha nem kap valaki megajánlott jegyet, akkor vizsgával szerezhet jegyet.

== Vizsga ==

A vizsga kisebb erőbefektetést igényel, mint a megajánlott jegyért szükséges bonyolultabb házi feladat elkészítése. Alapvető dolgokra kérdez rá egy szóbelin, amit tanulás nélkül lehet tudni, ha az ember járt órára vagy utánanézett a NAO-robot tulajdonságainak (pl. hány szenzora van, mi a NAO-mark, hogy épül fel szoftveresen és hardveresen stb.), szóval abszolút baráti, bejárás nélkül is minimális utánajárással (dokumentáció átolvasása) szerezhető jó jegy.

== Segédlet ==

Az órán elhangzanak a főbb infók, illetve egy linket is ad, ahonnan a szükséges szoftvereket le lehet tölteni.

== Vélemények ==

=== Koza - 2013 ősz ===

Egy Nao típusú humanoid robotról szól a tárgy, ennek kezeléséről, használatáról, határairól beszélgettünk előadásokon. A félév végén egy előre megbeszélt rövid interakciót kellett írni a robotra. A hivatalos fejlesztőkörnyezet összekötögetős dobozokból áll, ha előre nem definiált működést szeretnél megvalósítani, akkor python nyelven lehet a legkönyebben kiegészítéseket írni hozzá. Nem szükséges a python részletes ismerete, nagyjából 1-2 óra alatt meg lehet tanulni belőle annyit, amire szükség lehet.

A megajánlott jegyhez egy "bonyolultabb" interakciót kell készíteni, ami több témakört is érint. Az utolsó hetek környékén mindenkivel átbeszéltük, hogy mit képzelt el, az elég-e a megajánlotthoz, illetve ha nem mit kéne még belerakni. Ezután a házi elkészítésekor be lehetett menni és tesztelni, nem csak reménykedni lehetett, hogy működni fog.

Az órák interaktívak, ha valamit ki szeretnél próbálni, akkor szívesen hagy rá időt.

[[Category:Valaszthato]]

Szociológia

2014-05-31T09:11:07Z

Vegman:

{{Tantárgy
| név = Szociológia
| tárgykód = GT43A002
| kredit = 2
| tanszék = GTK-SZKT
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka = közepes munka
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT43A002/
| tárgyhonlap = http://syi.hu/oktatas.html
}}

A tantárgy célja, hogy betekintést adjon a modern társadalmak működési folyamataiba és segítséget nyújtson a mai magyar társadalom főbb problémáinak értelmezéséhez. A kurzus a jelenkor társadalmi változásai iránt érdeklődő hallgatók számára nyújt alapvető ismereteket, ugyanakkor a mérnöki szakmában is hasznosítható tudást kínál fel a műszaki és gazdasági tevékenység társadalmi feltételeiről és következményeiről.
*Előadó (2008 szeptember): Szakadát István
*Előadó (2008 február) : Csigó Péter
'''Figyelem!''' Egyes információk elavultak lehetnek.

==Segédanyagok==
===Előadás diák===
*[[Media:Szociologia fogyasztas 1 2.ppt|1-2. előadás dia]]
*[[Media:Szociologia fogyasztas 3.ppt|3. előadás dia]]
*[[Media:Szociologia fogyasztas 4.ppt|4. előadás dia]]
*[[Media:Szociologia fogyasztas 5 6.ppt|5-6. előadás dia]]
*[[Media:Szociologia fogyasztas 7 8 9.ppt|7-8-9. előadás dia]]

*[[Media:Szociologia 8 óra játékelméleti alapfogalmak.pdf|8. óra összefoglaló]]
*[[Media:Szociologia 9 óra alapjátékok.pdf|9. óra összefoglaló]]
*[[Media:Szociologia 10 óra cselekvési szintek.pdf|10. óra összefoglaló]] 1.rész
*[[Media:Szociologia 10 óra további játékok.pdf|10. óra összefoglaló]] 2.rész
*[[Media:Szociologia 11 óra direkt reciprocitás.pdf|11. óra összefoglaló]]
*[[Media:Szociologia 12 óra indirekt reciprocitás.pdf|12. óra összefoglaló]]
*[[Media:Szociologia 13 óra társadalmi mechanizmusok.pdf|13. óra összefoglaló]]

===Egyéb===
*[[Media:Szociologia ZH1anyag.pdf|1.ZH jegyzet]]
*[[Media:Szociologia ZH2anyag.pdf|2.ZH jegyzet]]
*[[Media:Szociologia cselekveselmelet.pdf|Cselekvéselmélet jegyzet]]

==Régi ZH-k==
===Első ZH===

*[[Media:Szociologia 2011 zh1.pdf|2011 1.ZH A csoport]] és a [[Media:Szociologia 2011 zh1 kidolgozas.pdf|kidolgozás]] hozzá (+ ennek a kidolgozásnak egy rövidített, kicsit átírt [[Media:szociologia_zh1_2011_kidolgozasrovidebbvalaszokkal.pdf | változata]] )

===Második ZH===

*[[Media:Szociologia zh2 osszegyujtott.pdf|összegyűtött kérdések]]
*[[Media:Szociologia 2010 zh2a.jpg|2010 2.ZH A csoport]]
*[[Media:Szociologia 2010 zh2b.jpg|2010 2.ZH B csoport]]
*[[Media:Szociologia 2011 zh2a.pdf|2011 2.ZH A csoport]]
*[[Media:Szociologia 2011 zh2b.pdf|2011 2.ZH B csoport]]

==Vélemények==
'''Figyelem!''' Az itt olvasható írások szerzőik szubjektív véleményét fejezik ki, tartalmuk nem egyezik meg a Hallgatói Tudásbázis véleményével.

*Az előadáson nem volt katalógus. Két évközi ZH-t kell teljesíteni. A tananyagot egy, az előadó által írt könyvből lehet elsajátítani. A könyv ~250 oldalas, azaz ZH-nként ~125 oldalt kell elolvasnod. Az előző félévvel ellentétben ez az előadó kifejtős ZH-kat íratott (ami nyilván nehezebb, mint a feleletválasztós). Az első ZH-n főleg definíciók voltak, és 4-5 kérdést tartalmazott. Neptun kód alapján voltunk 4 csoportra bontva. Ehhez a ZH-hoz nem volt elég, ha csak egyszer átfutottad a jegyzetet, de sokkal több sem kellett hozzá. A második ZH anyaga már sokkal emberibb, és itt már tényleg elég volt egyszer elolvasni az anyagot.
-- ismeretlen szerkesztő

*Az első órán tömött heringpartiba torkollott tolakodás az ST kicsi termébe, ahol vagy 150 ember egymáson nyomorog a padok között, levegőt alig kapva. Csigó elöl áll és megszeppenve nézi az egybegyűlt tömeget és nagy meghatódottsággal néz végig rajtunk csürhén, valószínűleg tudva, hogy az évben ezen kívül csak egy alkalom lesz, ahol ennyien fogunk ülni az óráján, márpedig az évzáró ZH. (igen, csak EGY ZH volt.) Az első óra csupán 40 percig tartott, ahol is elmondta azt, amibe annyira nem is volt biztos, egy ZH blabla, majd egy srác erősen körülírva rákérdezett arra, hogy mennyire lesz katalógus, és mivel a tömeg annyira nem figyelt, a tanár úr megismételte a kérdést: "Tehát a kolléga arra kíváncsi, hogy be kell-e járni az órára. A válasz NEM! Mindenkivel jobbat tesznek akkor, ha csak beszélgetni jönnének be. A tananyagot derítsék majd ki, és tisztelettel megkérem azokat, akik csak beszélgetni jönnének be, hogy NE tegyék." Észrevétel teljesen jogos, a halk morajlás erőteljesebbé válik. Következő órán 15-20-an voltunk. Akit érdekel a tárgy valamilyen szinten, egy kis kúltúrtágításnak tökéletes, én szerettem bejárni, érdekes volt. A könyvek amiket feladott, egész tűrhetőek, kicsit sok bennük a "felesleges" statisztikai adat, de hát mindenki tud scrollozni. ZH-n a 2 elolvasandó könyv (50-70 oldal darabonként (csak az egyiket olvastam)) egykét fogalmára meg statisztikai adatára kérdeznek rá :-) Ha elég a négyes (ahogy nekem) neveket nem kell tudnod, a többi meg ragad, ha egyszer elolvasod. iq-ból is el lehet menni, az olyan 2-3. Megbukni nem nagyon lehet. (ha nem felejted el mikor van a zh :) de rákövetkező héten (utolsó) van pótlási/javítási lehetőség) Összességében tarisznyás kétkredit. És még érdekes is (szerintem). Érdekes témákról beszélgettünk órákon. Csak ajánlani tudom.
-- [[DonGatto|Liba]] - 2008.05.30.

*Igazából megvárhatnám a félév végét, hogy akkor egy átfogóbb tapasztalatot osszak meg, de úgy érzem már most is szereztem olyan tapasztalatokat, ami hasznos lehet a későbbi tárgyfelvételek során, a döntések meghozatalában (hogy milyen tárgyat vegyünk vagy ne vegyünk fel). Ettől függetlenül remélem meglesz a tárgy, de másnak csak alapos megfontolás után ajánlanám, vagy még akkor se. Majd kiderül mennyire nehéz, elsőre ránézésre átlagos szabválnak tűnik, de amit eddig hallottam előadáson, az szerintem olyan élmény volt, amit ha más villamosmérnök / informatikus is hallana, sokuknak spontán agyvérzése / szívrohama lenne. Csak erős idegzetűeknek! Megtanuljuk hogy milyen fura dolog hogy a pénznek értéket tulajdonítunk pedig csak papír. Megtanuljuk hogy nem illik nők mellét fogdosni a villamoson. Megtanuljuk hogy 50-60 évvel ezelőtt a fiatalok szerettek az E épületben d...ni (így ezekkel a szavakkal), és még hasonló olyan dolgokat, ami 1) vagy nem érdekel senkit 2) vagy már két-három éves korunk óta tudjuk. De nem ez az ijesztő. Az ijesztő az, hogy van aki ilyen témákból írja a PhD-dolgozatát. Egy igazi villanyos fizika/matek szerű óra után beülni egy ilyenre nagyon furcsa érzés. Olyan mint egy nagy pofon, hogy örüljünk hogy villanyosok vagyunk, és új erőt ad az értelmes dolgok tanulásához :-) Talán ezért esetleg megéri felvenni, másért nem hiszem. Két kreditet nem ér egy szívroham.
-- ismeretlen szerkesztő - 2013.02.15.

*Mióta 4 darab kifejtős kérdés van a zh-n azóta a kérdések nem sokat változtak. Lentebb a kidolgozásuk is megtalálható. Plusz infó: az előadó Zh közben általában nem tart nagy szigort.
-- ismeretlen szerkesztő

*A kredit maga könnyen teljesithető, ld. a kidolgozásokat -- a négy kérdésből általában három ezek közül kerül ki. Az első zh kicsit több készülést igényel, a másodikra elég átfutni párszor a kérdéseket. Jó jegyet szerezni (négyes-ötös) viszont nehéz, idén (2014 tavasz) legalábbis alig lettek hármasnál jobb osztályzatok, nincsenek ingyen pontok és bár úgy tűnik hogy egy csomó mindent ki lehet találni IQ-ból is, pontot általában az előadáson elhangzott/könyvben megtalálható dolgok érnek. Akit érdekel a téma, annak ajánlott, az előadások érdekesek és szórakoztatók (bár az előadó személye elismerem, hogy megosztó lehet, ld. felejebb), akinek van ideje elolvasni a könyvet, abban is jó dolgok vannak (bár néha triviális dolgokat magyaráz nagyon körülményesen); a könyv rendes átolvasásával valószinűleg jobb jegy is szerezhető.

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Pszichológia

2014-05-31T09:01:36Z

Vegman:

A tárgy célja, hogy a hallgatók egyfelől ismerjék meg a pszichológiai alapfogalmakat és folyamatokat, valamint az emberi viselkedés pszichológiai szemléletű megközelítésében szerezzenek saját tapasztalatot.
{{Tantárgy
| név = Pszichológia
| tárgykód = GT52A002
| kredit = 2
| tanszék = GTK-EPT
| jelenlét = nem kötelező
| minmunka = közepes munka
| labor =
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = nincs
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT52A002/
| tárgyhonlap = http://moodle.appi.bme.hu/course/view.php?id=202
}}
==Segédanyagok==
[http://books.google.hu/books?id=_-4XlDm7KagC&lpg=PA79&ots=q-x2FypRJA&dq=Juh%C3%A1sz%20M%C3%A1rta%20%E2%80%93%20Tak%C3%A1cs%20Ildik%C3%B3%20(szerk.)%3A%20Pszichol%C3%B3gia.%20Typotex%20Kiad%C3%B3%2C%202006.&pg=PP1#v=onepage&q&f=false Juhász Márta – Takács Ildikó: Pszichológia]

A második ZH -t nagyjából fedő [[Pszichológia - Munkahelyi_stressz_és_kiégés|ellenőrző kérdések]] a tankönyvből kidolgozva.

==Vélemények==
=== 2006 ===

Heti egy előadás, az előadó kedves, az órák hangulata kellemes, nagyrészt vetítésből és az ahhoz fűzött magyarázatból áll, néha egy-egy érdekességgel megtűzdelve, így akit még valamennyire érdekel a téma, az még élvezi is. Nem kell mély pszichológiai tanulmányokra számítani, a főbb témák a pszichológia történetét, főbb irányzatait és az emberi viselkedés, érzékelés alapjait érintik. A vetített slideok a tanszék honlapján megtalálhatók, így aki nem jár be, az is fel tud készülni a zh-ra, ami amúgy 4-es, 5-ös szintre sem igényel 2-3 óránál többet. Katalógus nálunk nem volt, két fél-egyórás zh-t kell minimum 2-esre megírni az év folyamán az előadási időpontban, a zh-k feleletválasztós és 1-2 mondatos kifejtős kérdéseket tartalmaznak. Személy szerint nekem tetszett, kevés munkával szerezhető 2 kredit, úgy hogy még némi hasznos, érdekes dolgot is megtanul az ember.
-- [[BudaiPeterIstvan|buc]] - 2006.09.06.

Az előző véleményhez annyit szólnék hozzá, hogy igen, nem kell beleszakadni a tanulásba, de a tárgy a két kreditesek között nehéznek mondható. Ezt a 2006/2007 őszi félév zh jegyeinek tükrében mondom. Szóval arra lehet számítani hogy "potya" ötös itt nincs.
-- [[IvanTamas|tivan]] - 2006.12.19.

=== 2008 ===

Annyit tennék hozzá, hogy a ZH után az oktató nálunk ahelyett, hogy elmondta volna, mit csináltunk rosszul, mit hogyan kellett volna, stb., nekiállt oltogatni minket, hogy "mi milyen hülyék vagyunk".
-- [[KisGergelyG|G]] - 2008.05.18.

Az előadások tényleg jók szerintem is, bár könnyű rajtuk elaludni. A ZH-k viszont nehezek, legalábbis nekem nem sikerült úgy megírnom, hogy csak aznap délelőtt tanultam rá :) A könyvet elég elolvasni, abból megvan a kettes -- egy délután alatt megvan.
-- [[TreszkaiLaszlo|Laci]] - 2008.07.09.

Nekem kifejezetten tetszett. Nem kell beleszakadni a tanulásba, de - ahogy ezt az előttem szólok is említették - nulla tudásra senki nem fog ötöst kapni. Van egy könyv, kb. 100 oldal (A/5), ha azt elolvasod, akkor 3-as, 4-es szerintem könnyen megszerezhető, ha bejártál, akkor akár 5-ös is. Az előadások Takács Ildikó tanárnőnél kifejezetten élvezhetőek voltak, szinte mindenhez mondott egy anekdotát, vagy egy kísérletet, szóval könnyen emészthetővé tette a tényeket.
A "kocka" alaptárgyak mellett én kikapcsolódásnak éreztem.
-- [[RatkyMarcell|Marcell]] - 2008.07.09.

Egyike azoknak a tárgyaknak, amelyeket nagyon nehéznek gondolnak, pedig nem az. A tanárnő érthetően magyarázza a kivetített diákat, és rengeteg, a témához kapcsolódó sztorit mond el. Ahogy ezeket hallgatod, már meg is jegyezted azt a pár szakszót, vagy kísérletet, amit vissza lehet kérdezni. :-) A félév során két zárthelyit kell teljesíteni. Ezek, ha bejársz, könnyen megírhatóak négyesre, de ha a könyvet is elolvasod, akkor még jobban is. A könyv nem hosszú, 100 oldal körüli terjedelmű, és többé-kevésbé olvasmányos is. Az órai jelenlét nem kötelező. A ZH-kon vannak feleletválasztós kérdések, amelyekre nem túl nehéz kitalálni a megoldást, de tudni is kell hozzá valamit. A másik rész kifejtős, 2-3 olyan kérdést kapsz, mint például egy fontos kísérlet magyarázata, vagy egy jelenség rövid leírása. Mindent összevetve szerintem érdemes volt felvenni. Jó kikapcsolódás a "kocka" tárgyak után, és - bár valamennyi tanulást megkövetel - nem nehéz jó jegyet, kreditet szerezni, sőt, még talán hasznosítható tudást is ad. :-)
--[[SimoanBlarke|blarke]] - 2008.05.22.--

=== 2011 ===

Most már nem igaz,hogy kis utánaolvasás elég. Sztem kifejezetten nehéz a tantárgy,legalábbis én soha nem voltam jó az idegen kifejezések megjegyzésében. Az zh nehéz a tesztelős rész miatt, hogy 1,2,3 jó válasz van és ha bejelölsz egy rosszat akkor 0 pontot kapsz. Ha csak a könnyü jegyre hajtasz akkor ezt ne válaszd!!!!!!!!!!! Ha érdekel a téma, akkor nyugodtan válaszdd, mert az előadások jók és talán zhra is könnyebb a készülés, de csak akkor ha figyelsz. Az más kérdés hogy az egész napi előadások után már nem annyira köt le a pszihologia. :))

'''Semmiképpen sem ajánlom, botrány, tragédia stb.''' -- [[MolnarGabika|GAbika]] - 2011.12.04.

=== 2012 ===

Annyira nem vészes a tárgy, aki érdeklődik, és felkészül a ZH-kra, szerezhet jó jegyet.(Én bejártam, de zh-kra nem igazán készültem, így lettem 3-as) Első ZH-n tesztkérdések és 5 kifejtős feladat volt, második zh-n a kifejtős feladatok helyett fogalmakat és neveket kellett párba állítani. Az előadás érdekes, ha a néni tartja... néhány előadáson egy csávó helyettesített, aki szerintem szörnyű volt. Annak ajánlom, akit tényleg érdekel a téma, akinek ingyenkredit kell, az itt nem kapja meg.
-- Ádám - 2012.01.13

Hasznos és élvezetes tárgy volt, ami őrületbe tudja kergetni azokat az embereket, akik nem értik a bölcsészeket. (Például engem.) Magyarul számíthattok arra, hogy ha megvágnak egy zh-n és pótzh-n ugyanazokat a kérdéseket kapjátok, akkor elég ugyanazokat a válaszokat írnotok más szavakkal, mint amit a zh-n írtatok, hogy egy 4-es körüli jegyet kapjatok rá.
Aki nem tud jól rizsázni, az a kifejtős kérdésekre adott pontjainak a java részét elfelejtheti, ahogy az is, aki túl sokat rizsázik :)
Mindenesetre a kredit maga röhögve teljesíthető, a jó jegyért viszont az ember esetenként elég sokat szívhat.

=== 2014 ===
Ebben a szemeszterben Takács Ildikó tartotta az órákat. Azért választottam ezt a tárgyat mert már elegem volt a sok reál anyagból. És ha már kötelezően választható, meg akartam ismerkedni ezzel az igen érdekes és hasznos témakörrel. Tényleg nagyon jó tárgy, pont ahogy sejtettem. Érdekesek voltak az előadások, szinte a saját életemre és környezetemre le tudtam fordítani a példákat, tehát aki nem a kreditért hanem a témáért jelentkezik, azt csak bátorítom.

Az érem másik oldala: mivel este 7-ig tartott (mint általában az összes kötvál) az első 3 alkalom után már nem jártam be mert egyrészt nem értem rá másrészt úgysem tudtam volna figyelni a napközbeni 8 órányi folyamatos jegyzetelés után.

A számonkérések: Mindkét zh-ra aznap készültem fel kb 2 óra alatt, mindkét esetben csak a diákat néztem át. (+józanparasztiész) Elsőre hármast kaptam, másodszorra négyest. Tehát nem hinném, hogy vért kell izzadni azért a két kreditért. (akik szeretik az ötösöket, azoknak viszont tényleg nem ingyen kredit)
Összességében akit érdekel a pszichológia, nem fog csalódni. Jó tanár, jó anyag, minden jó. -- böbe - 2014.05.18

{{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}

Elektromágneses terek alapjai - Szóbeli feladatok

2014-01-12T14:26:15Z

Vegman:

{{Vissza|Elektromágneses terek alapjai}}

Itt gyűjtjük a szóbeli vizsgán húzható számolási feladatokat. A bennük szereplő számadatok nem túl lényegesek, mivel a vizsgán is csak a számolás menetére és elméleti hátterére kíváncsiak.

'''Kérlek bővítsétek a szóbelin ténylegesen kapott feladatokkal, amennyiben időtök engedi, részletes megoldással is.'''

'''Már az is nagy segítség, ha legalább az általad húzott feladat PONTOS szövegét és SORSZÁMÁT beírod ide!'''
{{noautonum}}
=== 42. Feladat: Áramsűrűségből megadott felületen átfolyó áram számítása ===
Stacionárius áramlási térben az áramsűrűség <math> J = e_z* 5 {kA \over m^2} </math>. Mekkora a z-tengellyel 60°-os szöget bezáró <math> A=80 cm^2 </math> felületen átfolyó áram?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
A J áramsűrűség-vektor megadja a rá merőleges, egységnyi felületen átfolyó áram nagyságát. A J áramsűrűség-vektor z irányú, nekünk a felületre normális komponensével kell számolnunk.

<math>I = \int_A J dA</math>, esetünkben <math> I = J * A * \sin60^\circ=5000*80*10^{-4}*\sin60^\circ= 34.64A</math>
}}

=== 50. Feladat: Két áramjárta vezető közötti erőhatás ===
Két egymással párhuzamos végtelen hosszú vezető egymástól '''''4m''''' távolságban. Az egyiken '''''2A''''', a másikon '''''3A''''' folyik. Mekkora erő hat az egyik vezeték 1 m-es szakaszára?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Az egyikre ható erő egyenlő a másikra ható erővel (Newton erő-ellenerő törvénye). A megoldáshoz az Ampere-féle gerjesztési törvényre, és a Lorentz-erőre van szükség.

H-t egy kör vonalán integráljuk, aminek a középpontját merőlegesen döfi át az egyik vezeték. Mivel a mágneses térerősségvektor a körvonal minden pontjában érintő irányú, így a vonalintegrál szorzássá egyszerűsödik.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

<math>H_1 2 d \pi = I_1 \longrightarrow H_1 = \frac{I_1}{2 d \pi}</math>

Tudjuk még, hogy <math>B = \mu_0 H</math> vákuumban.

A Lorentz-erő képlete is szorzássá egyszerűsödik, mivel a vektorok derékszöget zárnak be egymással:

<math>F = q (v \times B ) = I (l \times B)</math>, ahol I a konstans áramerősség, l pedig a vezetéken folyó áram irányának vektora, hossza a megadott 1 m.

Innen a megoldás:

<math>F_{12} = I_2 l B_1 = I_2 l \mu_0 H_1 = \frac{\mu_0 l I_1 I_2}{2 d \pi} = \frac{4 \pi 10^{-7} \cdot 1 \cdot 2 \cdot 3}{2 \cdot 4 \cdot \pi} = 3 \cdot 10^{-7} N</math>

Fordított indexeléssel ugyanez jönne ki a másikra is. Jobbkéz-szabályból következik, hogy ha azonos irányba folyik az áram, akkor vonzzák egymást, ha ellentétes irányba, akkor taszítják. Szóbelin még érdemes megemlíteni, hogy ez a jelenség adja az Ampere mértékegység definícióját, 1 m hosszú szakasz, 1 m távolság, 1-1 A áramerősség esetén az erő:

<math>F = 2 \cdot 10^{-7} N</math>
}}

=== 52. Feladat: Két toroid tekercs kölcsönös indukciója===
Egy toroidra két tekercs van csévélve, az egyik menetszáma <math>N_1</math>, a másiké <math>N_2</math>. A toroid közepes sugara <math>r</math>,
keresztmetszetének felülete <math>A</math>, relatív permeabilitása <math>\mu_r</math>. Határozza meg a két tekercs kölcsönös induktivitását!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A kölcsönös induktivitás definíció szerint:

<math>L_{12}=\frac{\Psi_{21}}{I}=\frac{N_2\Phi_{21}}{I}=\frac{N_2\int_{A_1} \vec{B_2}\mathrm{d}\vec{A_1}}{I}=\frac{N_2B_2N_1A}{I}=
\frac{N_2\mu_0\mu_rH_2N_1A}{I}=\frac{N_2\mu_0\mu_rIN_1A}{I2r\pi}=\frac{\mu_0\mu_rN_1N_2A}{2r\pi}</math>

}}

=== 58. Feladat: Toroid tekercs fluxusa és energiája===
Hányszorosára változik egy '''''L''''' önindukciós együtthatóval rendelkező '''''I1 = 2A''' árammal átjárt toroid belsejében a mágneses fluxus, ha az áramerősséget nagyon lassan '''''I2 = 5A''''' -re növeljük? Hányszorosára változik a tekercs mágneses mezejében tárolt energia?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Mivel az áram nagyon lassan változik, így a kezdő és végállapotot vehetjük két egymástól független stacioner állapotú esetnek.

Egy bármilyen tekercs fluxusa az <math>\Psi=L*I</math> képletből számolható. Ez alapján a toroid fluxusváltozása: <math>\frac{\Psi_2}{\Psi_1}=\frac{L*I_2}{L*I_1}=\frac{I_2}{I_1}=2.5</math>

Egy bármilyen tekercs energiája számolható a <math>W=\frac{1}{2}*L*I^2</math> képlet alapján. Tehát a toroid energiaváltozása: <math>\frac{W_2}{W_1}=\frac{\frac{1}{2}*L*I_2^2}{\frac{1}{2}*L*I_1^2}=\frac{I_2^2}{I_1^2}=2.5^2=6.25</math>
}}

=== 65. Feladat: Koaxiális jellegű vezeték tengelyében a mágneses térerősség ===
Egy '''''r = 0.09m''''' sugarú vékony falú rézcső belsejében, a tengelytől '''''d = 0.03m''''' távolságra, azzal párhuzamosan egy vékony rézvezeték helyezkedik el. Mindkét vezető elég hosszú és '''''I = 5A''''' nagyságú egyenáram folyik bennük, de ellenkező irányban. Mekkora az eredő mágneses térerősség nagysága a tengelyben?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A feladatot bontsuk két részre. Első körben az Ampere-féle gerjesztési törvény segítségével megállapítható, hogy a rézcső belsejében a mágneses térerősség nagysága, csakis a belső rézvezeték elhelyezkedésétől és az abban folyó áram nagyságától függ.

<math>\oint H dl = \int J dA = I</math>

Ez onnét látszik, hogyha olyan zárt L görbe mentén integrálunk, ami a rézcsőn belül vezet, akkor a görbe által kifeszített síkon csakis a vékony rézvezeték árama megy át.

Második körben meghatározható a vékony rézvezeték által a tengely mentén keltett mágneses térerősség nagysága. Szimmetria okokból a vékony rézvezeték mágneses tere hengerszimmetrikus, az erővonalak koncentrikus körök, ezért a mágneses térerősségvektor mindig érintő irányú, így a vonalintegrál egy egyszerű szorzássá egyszerűsödik:

<math>H 2 d \pi = I \longrightarrow H = \frac{I}{2 d \pi}=\frac{5}{2 *0.03 \pi} \approx 26.53 {A \over m}</math>
}}

=== 78. Feladat: Ideális távvezeték állóhullámarányának számítása ===
Egy ideális távvezeték mentén a feszültség komplex amplitúdója az <math>U(z) = (3+4j)*e^{-j \beta z} + (2-j)*e^{j \beta z}</math> függvény szerint változik. Adja meg az állóhullámarányt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A megadott függvényből kiolvasható a hullám beeső (pozitív irányba halad --> - j*béta*z ) és a reflektált (negatív irányba halad --> + j*béta*z ) komponenseinek komplex amplitúdói:

<math>U^+ = 3+4j</math>

<math>U^- = 2-j</math>

''Megjegyzés:'' A feladat megadható úgy is, hogy U(x) függvényt adják meg. Ekkor a beeső komponenshez (U2+) tartozik a pozitív, a reflektálthoz (U2-) pedig a negatív hatványkitevő!

Kapcsolat a két fajta paraméterezés között:

<math>U_2^+ = U^+ e^{- \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^+ e^{- j \beta l} </math>

<math>U_2^- = U^- e^{ \gamma l} \xrightarrow{ idealis TV} U^- e^{ j \beta l} </math>

Ezekből felírható a távvezeték reflexiós tényezőjének abszolút értéke definíció szerinti "x" paraméterezéssel, majd ebből "z" szerinti paraméterezéssel:

<math>|r|=\left| {U_{reflektalt} \over U_{beeso}} \right|= \left| {U_2^- \over U_2^+ } \right|=\left| {U^- \over U^+ } e^{j2 \beta l} \right| = \left| {U^- \over U^+ } \right| =\left| {2-j \over 3+4j } \right| = {1 \over \sqrt{5}} = 0.447</math>

Ebből pedig már számolható a távvezeték állóhullámaránya:

<math>\sigma = {1+|r] \over 1-|r| } = {1+0.447 \over 1-0.447 } \approx 2.62</math>

}}

=== 81. Feladat: Távvezeték megadott feszültségű pontjának meghatározása ===
Adott egy végtelen hosszú távvezeték, melynek paraméterei az alábbiak: <math>R' = 20 {m \Omega \over m}</math> és <math>G' = 5 { \mu S \over m}</math>. Egy <math>U_0</math> egyenfeszültségű feszültség forrást kapcsolunk rá. Határozza meg azt a z távolságot, ahol a feszültség <math>U_0/2</math> lesz!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Első körben meg kell határoznunk, hogy mennyi a távvezeték csillapítása (alfa), feltéve hogy omega=0, mivel egyenfeszültséggel gerjesztjük a távvezetéket:

<math>\alpha=Re\left\{ \gamma \right\}=Re\left\{ \sqrt{(R'+j\omega L')(G'+j\omega C')} \right\}=Re\left\{ \sqrt{R'*G'} \right\}=\sqrt{R'*G'}=\sqrt{0.02*5*10^{-6}}=3.16*10^{-4}{1\over m}</math>

Most meg kell határoznunk, hogy a távvezeték mely "z" távolságú pontjára csillapodik a feszültség amplitúdója az eredeti érték felére:

<math>U_0*e^{-\alpha*z}={U_0 \over 2}</math>

<math>e^{-\alpha*z}=0.5</math>

<math>-\alpha*z=\ln 0.5 \longrightarrow z=-{\ln 0.5 \over \alpha}=-{\ln 0.5 \over 3.16*10^{-4}}=2.192 km</math>
}}

=== 86. Feladat: Ideális távvezeték, számítás lánckarakterisztikával ===
Adott egy ideális távvezeték, melynek hullámimpedanciája <math>500\Omega</math>, hossza pedig <math>\frac{\lambda}{8}</math>. A távvezeték végén adott az áram és a feszültség komplex amplitúdója: <math>2A</math> illetve <math>500V</math>. Határozzuk meg a feszültség komplex amplitúdóját a távvezeték elején.
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Tudjuk, hogy <math>\beta = \frac{2 \pi}{\lambda} </math> így <math>(\beta l)=\frac{2 \pi}{\lambda}\frac{\lambda}{ 8} = \frac{\pi}{4}</math>

Miután ez megvan, felírjuk az ideális távvezeték lánckarakterisztikájának első egyenletét, majd behelyettesítünk:

<math>U_1 = cos (\beta l)*U_2 + j * sin(\beta l) * Z_0 * I_2 = cos \left( {\pi \over 4} \right)*500 + j * sin \left( {\pi \over 4} \right) * 500 * 2 = (354 + j707)V</math>
}}

=== 94. Feladat: Zárt vezetőkeretben indukált áram ===

Egy <math>R=5 \Omega</math> ellenállású zárt vezetőkeret fluxusa <math>\Phi(t)=30*sin(\omega t) mVs</math>, ahol <math>\omega=1 {krad \over s}</math>. Mekkora a keretben folyó áram effektív értéke?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-\omega*0.03*cos(\omega t)</math>

Behelyettesítve a körfrekvencia értékét: <math>u_i=-30*cos(\omega t) V</math>

Innen a feszültség effektív értéke: <math>U_{eff}={30 \over \sqrt 2} V</math>

Az áram effektív értéke pedig: <math> I_{eff}={U_{eff} \over R}={6 \over \sqrt 2} A</math>
}}

=== 98. Feladat: Zárt vezetőhurokban indukált feszültség ===
Az '''''xy síkon''''' helyezkedik el egy '''''3m''''' sugarú, kör alakú, zárt '''''l''''' görbe. A mágneses indukció a térben homogén, '''''z irányú''''' komponense '''''40ms''''' idő alatt '''''0.8T''''' értékről lineárisan zérusra csökken. Mekkora feszültség indukálódik eközben az '''''l''''' görbe mentén?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=Az indukálási törvény alapján: <math>u_i=-{d\Phi(t) \over dt}=-A*{ dB(t) \over dt}=-r^2\pi*{ \bigtriangleup B\over \bigtriangleup t}=-r^2\pi*{B_2-B_1\over\bigtriangleup t}=- 3^2\pi*{0-0.8\over0.04}=565.5 V </math>
}}

=== 107. Feladat: Hengeres vezetőben disszipált hőteljesítmény ===
Egy <math>A=1.5 mm^2</math> keresztmetszetű, '''''3m''''' hosszú hengeres vezetőben '''''10A''''' amplitúdójú '''''50 Hz'''''-es szinuszos áram folyik. A behatolási mélység <math> \delta = 9.7 mm</math>, a fajlagos vezetőképesség pedig <math> \sigma = 3.7*10^7 {S \over m}</math>. Mennyi a vezetőben disszipált hőteljesítmény?
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A vezető sugara: <math>r=\sqrt{{1.5\over\pi}}=0.691mm<<\delta</math>

Mivel a vezető sugara jóval kisebb mint a behatolási mélység, így a vezető vehető egy sima "l" hosszúságú, "A" keresztmetszetű és "szigma" fajlagos vezetőképességű vezetékdarabnak.

<math>R={1 \over \sigma}*{l \over A}={1 \over 3.7*10^{7}}*{3 \over 1.5*10^{-6}}=54m\Omega</math>

A vezetékben disszipálódó hőteljesítmény (vigyázat, csúcsérték van megadva és nem effektív):

<math>P={1\over2}*R*I^2={1\over2}*0.054*10^2=2.7W</math>

}}

=== 109. Feladat: Hengeres vezető belsejében az elektromos térerősség ===
Egy '''''2mm''''' sugarú, hosszú hengeres vezető '''''35 MS/m''''' fajlagos vezetőképességű anyagból van, a behatolási mélység '''''80µm'''''. A térerősség időfüggvénye a vezető felszínén <math>\vec{E}(t)=10*cos(\omega t)*\vec{n}_0</math>. Itt n egy egységvektor, ami a vezető hosszanti tengelyével párhuzamos.
Adja meg az áramsűrűség időfüggvényét a felülettől 2 behatolási mélységnyi távolságra!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
Mivel: <math>\delta << r </math>

Így a mélység (z) függvényében a térerősség komplex amplitúdójának változása:
<math>E(z)=E_0*e^{-\gamma z}=E_0*e^{- \left( 1/ \delta + j/ \delta \right) z}=E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta}</math>

A differenciális Ohm-törvény: <math>\vec{J}=\sigma * \vec{E }</math>

Ezeket egybefésülve és áttérve időtartományba: <math>\vec{J}(z,t)=Re \left\{ \sigma * E_0*e^{-z/ \delta}*e^{-jz/ \delta} *e^{j \omega t} \right\} * \vec{n}_0 = \sigma *E_0 * e^{-z/ \delta} * cos \left( \omega t - {z \over \delta} \right) * \vec{n}_0 </math>

Behelyettesítés után <math>z= 2 \delta</math> mélységben: <math>\vec{J}(t)= 35*10^6 * 10 * e^{-2 \delta / \delta} * cos \left( \omega t - {2 \delta \over \delta} \right) * \vec{n}_0 = 47.37 * cos \left( \omega t - 2 \right) * \vec{n}_0 {MA \over m^2}</math>

}}

===111. Feladat: Behatolási mélység===
Vezetőben terjedő síkhullám elektromos térerőssége minden 3 mm után a felére csökken. Határozza meg a behatolási mélységet, a csillapítási tényezőt és a fázistényezőt!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=
<math> \gamma = \alpha + j\beta </math> terjedési együttható

<math> \alpha </math> - csillapítási tényező

<math> \beta </math> - fázistényező

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} </math> behatolási mélység

Vezető anyagokban <math> \alpha = \beta </math> , mivel:

<math> \gamma = \sqrt{j\omega\mu (\sigma + j\omega\varepsilon)} </math>, azonban vezető anyagokban <math> \varepsilon << \sigma </math>, így a terjedési együttható: <math> \gamma \approx \sqrt{j\omega\mu\sigma} = \sqrt{j}\sqrt{\omega\mu\sigma} </math>

<math> \sqrt{j} = \sqrt{e^{j \pi/2}} = e^{j \pi/4} = \frac{1}{\sqrt{2}} + j\frac{1}{\sqrt{2}} </math>

<math> \gamma = \sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} + j\sqrt{\frac{\omega\mu\sigma}{2}} </math>

Ebből <math> \delta </math> számításának módja:

<math> \delta = \frac{1}{\alpha} = \frac{1}{\beta} = \sqrt{\frac{2}{\omega\mu\sigma}} </math> (de most nem ezt kell használni)

A térerősség amplitúdójának nagysága a vezetőben: <math> E(z) = E_0 e^{-\alpha z} = E_0 e^{-z/\delta} </math>

<math> E_0 e^{- (0.003\ \text{m})/\delta} = \frac{1}{2} E_0 </math>

<math> \delta = -\frac{0.003\ \text{m}}{\ln{\frac{1}{2}}} \approx 4.328\ \text{mm} </math>

<math> \alpha = \beta = \frac{1}{\delta} \approx 231\ \frac{1}{\text{m}}</math>
}}

=== 143. Feladat: Hertz-dipólus által adott irányban kisugárzott teljesítmény ===
Egy Hertz-dipólus az origó síkjában <math>\vartheta =0</math> szögben áll. Írja fel az összes kisugárzott teljesítményt <math>\vartheta \in \left\{ 0,{\pi \over 2} \right\}</math> tartományban a Poynting-vektor és a Hertz-dipólus irányhatásának segítségével!
{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg=A Hertz-dipólus által kisugárzott teljes teljesítmény:

<math>P={1 \over 2} * I^2 *R_s = {1 \over 2} * I^2* 80 \pi^2 \left( {l \over \lambda} \right)^2</math>

A megadott tartomány az xy sík feletti félteret írja le. Mivel a Hertz-dipólus iránykarakterisztikája az xy síkra szimmetrikus, így a felső féltérbe a teljes teljesítmény fele sugárzódik ki.

}}

=== 149. Feladat: Koaxiális kábelben áramló teljesítmény ===

Koaxiális kábelben egyenáram folyik, a dielektrikumban kialakuló elektromos és mágneses térerősség hengerkoordináta-rendszerben leírva a következő:<br\><math>E(r)=\frac{U_0}{r}*\vec{e_r}</math> (ahol <math>\vec{e_r}</math> a radiális irányú egységvektor),
<br\><math>H(r)=\frac{I_0}{r}*\vec{e_\varphi}</math> (ahol <math>\vec{e_\varphi}</math> a fi irányú egységvektor).<br\>
Milyen irányú és mekkora az áramló hatásos teljesítmény? A belső ér sugara r<sub>1</sub>, a külső vezető belső sugara r<sub>2</sub>, a vezetők ideálisak, a kábel tengelye a z irányú.

{{Rejtett
|mutatott='''Megoldás'''
|szöveg= A Poynting-vektor kifejezése: <math>S=E \times H \Rightarrow S(r)=E(r)*H(r)*\vec{e_z}</math> (ahol <math>\vec{e_z}</math> a z irányú egységvektor). <br\>Innen a teljesítmény: <math>P=\int_{r_1}^{r_2} \int_0^{2\pi} \frac{U_0 I_0}{r^2} \mathrm{d}\varphi \mathrm{d}r=2\pi U_0 I_0(\frac{1}{r_1}-\frac{1}{r_2})=2\pi U_0 I_0 \frac{r_2-r_1}{r_1 r_2}</math>
}}

[[Kategória:Villanyalap]]

Elektronika 1

2013-05-29T15:33:05Z

Vegman: /* Vizsgák */

{{Tantargy
|nev=Elektronika 1
|targykod=VIHIA205
|szak=villany
|kredit=6
|felev=4
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=írásbeli
|hf=nincs
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm
}}

A két féléves tantárgy feladata az elektronikai áramkörökre vonatkozó alapismeretek megadása. Közelebbről a tantárgy első félévében ez: az elektronikai alkatrészek és aktív eszközök működésének, elektromos jellemzőinek fenomenológiai ismertetése, az analóg és digitális alapáramkörök felépítésének, működésének megismertetése, összetettebb elektronikai egységek ( mint pl. műveleti erősítők, A/D és D/A konverterek, stb.) felépítésének, működésének, tulajdonságaik számításának a bemutatása. A tantárgy jártasságot ad az elektronikai alkatrészek paramétereinek kezelésében, az ezen alkatrészekből felépített alapáramkörök, valamint összetettebb egységek elektromos tulajdonságai számításának módjában (erősítés, frekvenciamenet, impedanciák, sebesség, stb.) és tervezésük alapvető kérdéseiben.

A két féléves tantárgy megfelelő bázist nyújt az adott területen ahhoz, hogy a későbbi, specializálódó képzés tantárgyai az elektronikai alapfogalmak és módszerek biztos ismeretére támaszkodhassanak. A tantárgyhoz az egész évfolyamnak közösen tartott gyakorlatok tartoznak.
Az Elektronika I. tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.
*'''NagyZH:''' 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!

== Segédanyagok ==

*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!
*''Dr. Gaál József'' [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika.htm honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!
*''Dr. Mihály Zsigmond'' [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].
*Feladatokhoz segítség - [[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf| elektronika összefoglaló]] - valszeg tele van hibákkal, első jegyzetem.
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]

== Nagyzárthelyi ==

A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.

A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és "ingyen" 20 pont.
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása.
*Kisjelű analízis.

=== Rendes ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/2008 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/2008 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal

=== Pót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/2009 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/2010 kereszt]] - megoldások nélkül
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal

=== Pótpót ZH ===

*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/2007 tavasz]] - megoldások nélkül
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/2011 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/2012 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/2013 kereszt]] - megoldásokkal
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/2013 tavasz]] - megoldásokkal

== Vizsgák ==

A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda.

A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció (az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd).

Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák '''hivatalos''' megoldókulcsokkal:

*2007/2008:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]
*2008/2009:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]] - A csoport
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_B.pdf‎|2009.06.03]] - B csoport
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_15_A.pdf|2009.06.15]] - A csoport
**[[Media:ELektro1_vizsga_2009_06_15_B.pdf|2009.06.15]] - B csoport
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_18_A.pdf|2009.06.18]] - A csoport
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_18.pdf‎|2009.06.18]] - B csoport
*2009/2010 - kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]
*2009/2010:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]
*2010/2011:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]
*2011/2012:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]
*2012/2013 kereszt:
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]
*2012/2013
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Elektro1 vizsga 2013-05-29.pdf

2013-05-29T15:31:48Z

Vegman: 2012/13/2 első elektronika vizsga

2012/13/2 első elektronika vizsga

Informatika 1 (régi)

2013-05-29T06:55:51Z

Vegman: /* Vizsgák */

{{Tantargy
|nev=Informatika 1
|targykod=VIIIA202
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA202
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/informatika-1
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.

A [[Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A tárgyból igazából nincs "rendes" gyakorlat. Az előadók a félév során pár alkalommal össznépileg a táblánál megoldanak néhány hasznos feladatot, melyek a számonkérésekben is gyakran előfordulnak. Az órák látogatása és a figyelés mindenképpen hasznos, de csak akkor ha az ember folyamatosan tanulgatja az anyagot, különben hamar elveszítheti a fonalat.
*'''NagyZH:''' A félév közepén 1 darab nagy zárthelyi teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A ZH mind a számítógép architechtúrák, mind az operációs rendszerek témakörből tartalmaz kérdéseket (bár előbbiből nagyobb részben). Mindkét témakörből vannak az elméletre rákérdező igaz-hamis kérdések, melyekre jó válasz esetén +0,5 rossz válasz esetén -0,5 pont kapható. Szóval nem éri meg tippelgetni, viszont alább található rengeteg segédanyag, melyekből megtanulható ez a rész. Továbbá a ZH tartalmaz még 2-3 egyszerű számítási feladatot, melyekhez szintén számos segédanyag található lentebb. Az összesen 20 pontos zárthelyin legalább 7,5 pontot kell elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A tárgy egy írásbeli vizsgával zárul. Ez 24 pontos és legalább 37,5%-ot kell teljesíteni az elégségeshez. A vizsga egyenlő arányban tartalmaz feladatokat mindkét témakörből. Itt azonban már nincsenek igaz-hamis kérdések, hanem az elméletre kifejtős/fogalommagyarázós formában kérdeznek rá.

== Részletes tematika ==

A tárgy két jól elkülöníthető részből áll, a számítógép architektúrákból és az operációs rendszerekből.
# A '''számítógép architektúrák''' rész a következőkkel foglalkozik (nem teljes lista):
#* CPU-k jellemzése, módszerek a teljesítménynövelésre
#* Memóriaszervezés, tárkezelések
#* Multiprogramozott és multiprocesszoros rendszerek
#* I/O kezelés, perifériák
#* Sín kialakítások, vezérlések, modularizáció
# Az '''operációs rendszerek''' problémakörei (nem teljes lista):
#* Történeti áttekintés
#* Multiprogramozás, folyamatok
#* Holtpont kialakulása és kezelése
#* CPU ütemezés
#* Társzervezés, virtuális tárkezelés
#* Fájlkezelés, I/O rendszer

==Könyvek, Jegyzetek==

===Könyvek===

* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]

===Jegyzetek===

* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!

==Segédanyagok==

===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===

* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!

===ZH/vizsga segédanyagok===

* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!'''''
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!'''''
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!'''

===Konzultációk===

* [[Media:‎Info1_2008_konzi.PDF|2008-as konzultáció]]
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|2012-es konzultáció]] - Kiadott elellenőrző kérdések első harmada végigoldva.
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]

==Nagyzárthelyi==

* [[Media:Info1 moczar ZH pakk.pdf |ZH pack]] - ''Dr. Móczár Géza'' előadó által pár éve kiadott ZH sorok
* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2000 előtti zárthelyik]] - '''Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!'''
* [[Media:Info1 20061124 ZH.jpg|2006/2007 ősz]] - [[Media:Info1 20061124 ZH MO.jpg|megoldások]]
* [[Media:Info1 PPZH 20110517 megoldas.jpg|2010/2011 tavasz]] - pótpótZH
* [[Media:Info1 2012.04.25 PZH.jpg|2011/2012 tavasz]] - rossz minőségű pótZH
* [[Media:Info1_ppzh_2012_tavasz.jpg|2011/2012 tavasz]] - rossz minőségű pótpótZH
* [[Media:Info1_pzh_2013_tavasz.jpg|2012/2013 tavasz]] - rossz minőségű pótZH

==Vizsgák==
* 2003/2004:
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal
* 2006/2007:
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]
* 2007/2008:
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]
* 2009/2010:
** [[Media:Info1 2010janvizsgak.pdf|Néhány 2010 januári feladatsor]] - emlékezetből
* 2010/2011:
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből
* 2012/2013
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013. 05. 27.]] - emlékezetből

[[Category:Villanyalap]]

Informatika 1 (régi)

2013-05-29T06:55:20Z

Vegman: /* Vizsgák */

Informatika 1 (régi)

2013-05-29T06:55:00Z

Vegman: /* Vizsgák */

{{Tantargy
|nev=Informatika 1
|targykod=VIIIA202
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA202
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/informatika-1
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.

A [[Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' A tárgyból igazából nincs "rendes" gyakorlat. Az előadók a félév során pár alkalommal össznépileg a táblánál megoldanak néhány hasznos feladatot, melyek a számonkérésekben is gyakran előfordulnak. Az órák látogatása és a figyelés mindenképpen hasznos, de csak akkor ha az ember folyamatosan tanulgatja az anyagot, különben hamar elveszítheti a fonalat.
*'''NagyZH:''' A félév közepén 1 darab nagy zárthelyi teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A ZH mind a számítógép architechtúrák, mind az operációs rendszerek témakörből tartalmaz kérdéseket (bár előbbiből nagyobb részben). Mindkét témakörből vannak az elméletre rákérdező igaz-hamis kérdések, melyekre jó válasz esetén +0,5 rossz válasz esetén -0,5 pont kapható. Szóval nem éri meg tippelgetni, viszont alább található rengeteg segédanyag, melyekből megtanulható ez a rész. Továbbá a ZH tartalmaz még 2-3 egyszerű számítási feladatot, melyekhez szintén számos segédanyag található lentebb. Az összesen 20 pontos zárthelyin legalább 7,5 pontot kell elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A tárgy egy írásbeli vizsgával zárul. Ez 24 pontos és legalább 37,5%-ot kell teljesíteni az elégségeshez. A vizsga egyenlő arányban tartalmaz feladatokat mindkét témakörből. Itt azonban már nincsenek igaz-hamis kérdések, hanem az elméletre kifejtős/fogalommagyarázós formában kérdeznek rá.

== Részletes tematika ==

A tárgy két jól elkülöníthető részből áll, a számítógép architektúrákból és az operációs rendszerekből.
# A '''számítógép architektúrák''' rész a következőkkel foglalkozik (nem teljes lista):
#* CPU-k jellemzése, módszerek a teljesítménynövelésre
#* Memóriaszervezés, tárkezelések
#* Multiprogramozott és multiprocesszoros rendszerek
#* I/O kezelés, perifériák
#* Sín kialakítások, vezérlések, modularizáció
# Az '''operációs rendszerek''' problémakörei (nem teljes lista):
#* Történeti áttekintés
#* Multiprogramozás, folyamatok
#* Holtpont kialakulása és kezelése
#* CPU ütemezés
#* Társzervezés, virtuális tárkezelés
#* Fájlkezelés, I/O rendszer

==Könyvek, Jegyzetek==

===Könyvek===

* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]

===Jegyzetek===

* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!

==Segédanyagok==

===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===

* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!

===ZH/vizsga segédanyagok===

* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!'''''
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!'''''
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!'''

===Konzultációk===

* [[Media:‎Info1_2008_konzi.PDF|2008-as konzultáció]]
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|2012-es konzultáció]] - Kiadott elellenőrző kérdések első harmada végigoldva.
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]

==Nagyzárthelyi==

* [[Media:Info1 moczar ZH pakk.pdf |ZH pack]] - ''Dr. Móczár Géza'' előadó által pár éve kiadott ZH sorok
* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2000 előtti zárthelyik]] - '''Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!'''
* [[Media:Info1 20061124 ZH.jpg|2006/2007 ősz]] - [[Media:Info1 20061124 ZH MO.jpg|megoldások]]
* [[Media:Info1 PPZH 20110517 megoldas.jpg|2010/2011 tavasz]] - pótpótZH
* [[Media:Info1 2012.04.25 PZH.jpg|2011/2012 tavasz]] - rossz minőségű pótZH
* [[Media:Info1_ppzh_2012_tavasz.jpg|2011/2012 tavasz]] - rossz minőségű pótpótZH
* [[Media:Info1_pzh_2013_tavasz.jpg|2012/2013 tavasz]] - rossz minőségű pótZH

==Vizsgák==
* 2003/2004:
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal
* 2006/2007:
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]
* 2007/2008:
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]
* 2009/2010:
** [[Media:Info1 2010janvizsgak.pdf|Néhány 2010 januári feladatsor]] - emlékezetből
* 2010/2011:
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből
* 2012/2013
**[[Média:info1_vizsga_2013-05-27.pdf]] - emlékezetből

[[Category:Villanyalap]]

Fájl:Info1 vizsga 2013-05-27.pdf

2013-05-29T06:53:46Z

Vegman: 2013. 05. 27. informatika 1. egy vizsga feladatai emlékezetből

2013. 05. 27. informatika 1. egy vizsga feladatai emlékezetből