<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Vbalu987</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Vbalu987"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Vbalu987"/>
	<updated>2026-05-17T18:11:00Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elosztott_rendszerek&amp;diff=167373</id>
		<title>Elosztott rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elosztott_rendszerek&amp;diff=167373"/>
		<updated>2013-06-06T09:59:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vbalu987: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Elosztott Rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIAUM124&lt;br /&gt;
| szak = InfoMsc - AlkInfo&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = tavasz&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs, és nem is kell&lt;br /&gt;
| tanszék = AUT&lt;br /&gt;
| jelenlét = nincs&lt;br /&gt;
| minmunka = ZH+Vizsga&lt;br /&gt;
| labor = ősszel&lt;br /&gt;
| kiszh = 0&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 0&lt;br /&gt;
| vizsga = Van &lt;br /&gt;
| levlista = https://lists.sch.bme.hu/wws/info/alkinfo-msc&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM124/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM124&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tipikus ZH/Vizsga kérdések ===&lt;br /&gt;
* elosztott rendszerek előnyei a központosított rendszer előnyeivel&lt;br /&gt;
* GIOP protokoll (General Inter ORB Protocol) üzenet típusai, üzenet tartalma&lt;br /&gt;
* COM objektum típusok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH / Vizsga kidolgozások ===&lt;br /&gt;
* [[ElosztottRendszerekVizsga20050526]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2013.05.30 Vizsga==&lt;br /&gt;
# elosztott rendszerek vs centralizált különbségei&lt;br /&gt;
# COM interfészek felsorolása (5db), részletezd&lt;br /&gt;
# GIOP&lt;br /&gt;
# integrációs megoldásokból 4 db&lt;br /&gt;
# EJB tranzakciós attributumok, mire jók, sorold fel, részletezd&lt;br /&gt;
# .NET remoting fogalmai, működése általánosságban, hogyan lehet objektumokat létrehozni&lt;br /&gt;
# WCF: mi és mire jó a binding, objektumok szálkezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2006.04.24. minta zh==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Kifejteni miért fontos az elosztott rendszer (centralizált/elosztott rendszer összehasonlítása).&lt;br /&gt;
** centralizált rendszer előnyei&lt;br /&gt;
*** könnyen adminisztrálható&lt;br /&gt;
*** nagy megbízhatóság redundáns hardverrel biztosítható&lt;br /&gt;
*** szakértőket biztosít a szállító&lt;br /&gt;
** elosztott rendszer előnyei&lt;br /&gt;
*** rugalmas&lt;br /&gt;
*** horizontálisan is skálázható&lt;br /&gt;
*** nagy teljesítményű&lt;br /&gt;
*** dinamikus feladatelosztással megbízhatóvá tehető&lt;br /&gt;
*** jó ár/teljesítmény&lt;br /&gt;
*** a rendszer bizonságkritikus részei jól szeparálhatók&lt;br /&gt;
# Komponens alapú fejlesztés előnyei és hátrányai. &lt;br /&gt;
** komponensek külön fejleszthetők&lt;br /&gt;
** interfész és implementáció külön van választva&lt;br /&gt;
** interfész is bővíthető (örökléssel vagy aggregációval)&lt;br /&gt;
** elég csak a bináris kódot kiadni a megrendelőnek &lt;br /&gt;
** konténer biztosítja a middleware-t szabványos felületen keresztül&lt;br /&gt;
** deklaratív leíró file, adminsztrációs felület biztosított hozzá&lt;br /&gt;
** komponens technológiák egymás között nem átjárhatók&lt;br /&gt;
# Milyen típusú servereket ismer a COM-ban? &lt;br /&gt;
** in-process: komponens a kliens processzében fut. Gyors, de csak szinkron hívás van és egy hibás komponens magával ránthatja a klienst is. Pl. VB&lt;br /&gt;
** in-process handler: felüldefiniálható a standard marshalling. Pl. .NET Application Domains&lt;br /&gt;
** local server (out-process): a szerver (tipikusan .dll) külön processzben fut, ha elszáll, a kliens csak timeoutot kap. Stabil, de lassabb, mint az in-process&lt;br /&gt;
** remote server: a szerver távoli gépen is futhat, a hozzáférés transzparens. Ez jelenti a legnagyobb overheadet. Pl. DCOM&lt;br /&gt;
# Middleware szolgáltatások (10 db), ezek közül néhányat kifejteni.&lt;br /&gt;
** névfeloldás, security, tranzakciókezelés, object pooling, perzisztencia, load balancing, életciklus management, szálkezelés, event/notify, messaging&lt;br /&gt;
# GIOP protokoll.&lt;br /&gt;
** GIOP Fejléc: magic string, verzió, byte sorrend, üzenet típus (1-7), üzenet méret&lt;br /&gt;
## RequestMessage (K-&amp;gt;S) &amp;amp;mdash; kérés: GIOP header, Message header (objektum azonosító, metódus, szolgáltatások, aszinkron kérés azonosító), Body (metódus paraméterek) &lt;br /&gt;
## ReplyMessage (S-&amp;gt;K) &amp;amp;mdash; válasz a kérésre: GIOP header, Reply header (válasz azonosító (mire válasz?), státusz kód), Body (visszatérési érték, hibainfó)&lt;br /&gt;
## CancelRequest (K-&amp;gt;S) &amp;amp;mdash; aszinkron kérés megszakítása: GIOP header, kérés ID&lt;br /&gt;
## LocateRequest (K-&amp;gt;S) &amp;amp;mdash; objektum megpingelése: GIOP header, objektum ID&lt;br /&gt;
## LocateReply (S-&amp;gt;K) &amp;amp;mdash; ping válasz&lt;br /&gt;
## CloseConnection (S-&amp;gt;K) &amp;amp;mdash; kapcsolat befejezése&lt;br /&gt;
## MessageError (K&amp;amp;lt;-&amp;amp;gt;S) &amp;amp;mdash; hiba&lt;br /&gt;
# .NET framework fő részei (esetleg volt szó .NET remotingról, de erre pontosan nem emlékszem). &amp;lt;ul&amp;gt;&amp;lt;table border=&amp;quot;1&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;1&amp;quot; cellpadding=&amp;quot;2&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Subsystems: &amp;lt;table style=&amp;quot;width:100%; text-align:center;&amp;quot; border=&amp;quot;1&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Web services &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; WinForms &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; ADO.NET &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; XML &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; ... &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;/table&amp;gt; &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Base Class Library: ~5000 osztály &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; CLR: &amp;lt;table border=&amp;quot;1&amp;quot; cellpadding=&amp;quot;2&amp;quot; style=&amp;quot;width:90%; text-align:center;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Garbage collector&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Type checker &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Debugging &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Threading &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt;Code checker&amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; InterOp &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; COM &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Remoting &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; &#039;&#039;&#039;JIT compiler&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt;&amp;amp;nbsp;&amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;/table&amp;gt; &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; ClassLoader &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;/table&amp;gt;Bővebb infó angolul [http://www.c-sharpcorner.com/UploadFile/chandrakantpp/UnderstandingFrameworkatglance11292005013851AM/UnderstandingFrameworkatglance.aspx?ArticleID=78f8b8b0-c67e-4061-81af-e30779f915ab itt]&amp;lt;/ul&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Web service, milyen célra használható?&lt;br /&gt;
** integráció különböző platformok között&lt;br /&gt;
** külső cég által fejlesztett komponensek felhasználása&lt;br /&gt;
** üzleti folyamatok tervezése&lt;br /&gt;
** fejlesztési paradigma&lt;br /&gt;
# J2EE architektúra ábrával &amp;lt;br&amp;gt; [http://kepfeltoltes.hu/130322/j2ee_appserver_www.kepfeltoltes.hu_.png] &amp;lt;br&amp;gt; Forrás: http://uml2006.infojarda.hu/EJB_1.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==(2013.06.06) Elosztott Rendszerek vizsgakérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# GIOP ismertetése (15 pont)&lt;br /&gt;
# 10 db Middleware szolgáltatás, ebből 5-öt részletesen kifejteni (15 pont)&lt;br /&gt;
# COM és CORBA technológiák különbségei (10 db különbség) (20 pont)&lt;br /&gt;
# Objektum relációs leképezés fogalmai, hogyan oldható ez meg JPA-val. (15 pont)&lt;br /&gt;
# EJB-ben időzítés megoldása+szekvencia diagram (15 pont)&lt;br /&gt;
# Milyen problémát old meg az XML web szolgáltatások?, mi a megoldás kulcsa?. Mik a hozzá kapcsoló szabványok? Mik a WS-* szabványok?, sorolj fel hármat. (20 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatok: -- Ekler Péter - 2006.04.25. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Megoldások: -- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.04.25.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:InfoMsc]]&lt;br /&gt;
[[Category:AlkInfo]]&lt;br /&gt;
[[Category:InfoMsc Tavasz]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Vbalu987</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elosztott_rendszerek&amp;diff=167372</id>
		<title>Elosztott rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elosztott_rendszerek&amp;diff=167372"/>
		<updated>2013-06-06T09:58:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vbalu987: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Elosztott Rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIAUM124&lt;br /&gt;
| szak = InfoMsc - AlkInfo&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = tavasz&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs, és nem is kell&lt;br /&gt;
| tanszék = AUT&lt;br /&gt;
| jelenlét = nincs&lt;br /&gt;
| minmunka = ZH+Vizsga&lt;br /&gt;
| labor = ősszel&lt;br /&gt;
| kiszh = 0&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = 0&lt;br /&gt;
| vizsga = Van &lt;br /&gt;
| levlista = https://lists.sch.bme.hu/wws/info/alkinfo-msc&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUM124/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUM124&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tipikus ZH/Vizsga kérdések ===&lt;br /&gt;
* elosztott rendszerek előnyei a központosított rendszer előnyeivel&lt;br /&gt;
* GIOP protokoll (General Inter ORB Protocol) üzenet típusai, üzenet tartalma&lt;br /&gt;
* COM objektum típusok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH / Vizsga kidolgozások ===&lt;br /&gt;
* [[ElosztottRendszerekVizsga20050526]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2013.05.30 Vizsga==&lt;br /&gt;
# elosztott rendszerek vs centralizált különbségei&lt;br /&gt;
# COM interfészek felsorolása (5db), részletezd&lt;br /&gt;
# GIOP&lt;br /&gt;
# integrációs megoldásokból 4 db&lt;br /&gt;
# EJB tranzakciós attributumok, mire jók, sorold fel, részletezd&lt;br /&gt;
# .NET remoting fogalmai, működése általánosságban, hogyan lehet objektumokat létrehozni&lt;br /&gt;
# WCF: mi és mire jó a binding, objektumok szálkezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2006.04.24. minta zh==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Kifejteni miért fontos az elosztott rendszer (centralizált/elosztott rendszer összehasonlítása).&lt;br /&gt;
** centralizált rendszer előnyei&lt;br /&gt;
*** könnyen adminisztrálható&lt;br /&gt;
*** nagy megbízhatóság redundáns hardverrel biztosítható&lt;br /&gt;
*** szakértőket biztosít a szállító&lt;br /&gt;
** elosztott rendszer előnyei&lt;br /&gt;
*** rugalmas&lt;br /&gt;
*** horizontálisan is skálázható&lt;br /&gt;
*** nagy teljesítményű&lt;br /&gt;
*** dinamikus feladatelosztással megbízhatóvá tehető&lt;br /&gt;
*** jó ár/teljesítmény&lt;br /&gt;
*** a rendszer bizonságkritikus részei jól szeparálhatók&lt;br /&gt;
# Komponens alapú fejlesztés előnyei és hátrányai. &lt;br /&gt;
** komponensek külön fejleszthetők&lt;br /&gt;
** interfész és implementáció külön van választva&lt;br /&gt;
** interfész is bővíthető (örökléssel vagy aggregációval)&lt;br /&gt;
** elég csak a bináris kódot kiadni a megrendelőnek &lt;br /&gt;
** konténer biztosítja a middleware-t szabványos felületen keresztül&lt;br /&gt;
** deklaratív leíró file, adminsztrációs felület biztosított hozzá&lt;br /&gt;
** komponens technológiák egymás között nem átjárhatók&lt;br /&gt;
# Milyen típusú servereket ismer a COM-ban? &lt;br /&gt;
** in-process: komponens a kliens processzében fut. Gyors, de csak szinkron hívás van és egy hibás komponens magával ránthatja a klienst is. Pl. VB&lt;br /&gt;
** in-process handler: felüldefiniálható a standard marshalling. Pl. .NET Application Domains&lt;br /&gt;
** local server (out-process): a szerver (tipikusan .dll) külön processzben fut, ha elszáll, a kliens csak timeoutot kap. Stabil, de lassabb, mint az in-process&lt;br /&gt;
** remote server: a szerver távoli gépen is futhat, a hozzáférés transzparens. Ez jelenti a legnagyobb overheadet. Pl. DCOM&lt;br /&gt;
# Middleware szolgáltatások (10 db), ezek közül néhányat kifejteni.&lt;br /&gt;
** névfeloldás, security, tranzakciókezelés, object pooling, perzisztencia, load balancing, életciklus management, szálkezelés, event/notify, messaging&lt;br /&gt;
# GIOP protokoll.&lt;br /&gt;
** GIOP Fejléc: magic string, verzió, byte sorrend, üzenet típus (1-7), üzenet méret&lt;br /&gt;
## RequestMessage (K-&amp;gt;S) &amp;amp;mdash; kérés: GIOP header, Message header (objektum azonosító, metódus, szolgáltatások, aszinkron kérés azonosító), Body (metódus paraméterek) &lt;br /&gt;
## ReplyMessage (S-&amp;gt;K) &amp;amp;mdash; válasz a kérésre: GIOP header, Reply header (válasz azonosító (mire válasz?), státusz kód), Body (visszatérési érték, hibainfó)&lt;br /&gt;
## CancelRequest (K-&amp;gt;S) &amp;amp;mdash; aszinkron kérés megszakítása: GIOP header, kérés ID&lt;br /&gt;
## LocateRequest (K-&amp;gt;S) &amp;amp;mdash; objektum megpingelése: GIOP header, objektum ID&lt;br /&gt;
## LocateReply (S-&amp;gt;K) &amp;amp;mdash; ping válasz&lt;br /&gt;
## CloseConnection (S-&amp;gt;K) &amp;amp;mdash; kapcsolat befejezése&lt;br /&gt;
## MessageError (K&amp;amp;lt;-&amp;amp;gt;S) &amp;amp;mdash; hiba&lt;br /&gt;
# .NET framework fő részei (esetleg volt szó .NET remotingról, de erre pontosan nem emlékszem). &amp;lt;ul&amp;gt;&amp;lt;table border=&amp;quot;1&amp;quot; cellspacing=&amp;quot;1&amp;quot; cellpadding=&amp;quot;2&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Subsystems: &amp;lt;table style=&amp;quot;width:100%; text-align:center;&amp;quot; border=&amp;quot;1&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Web services &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; WinForms &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; ADO.NET &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; XML &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; ... &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;/table&amp;gt; &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Base Class Library: ~5000 osztály &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; CLR: &amp;lt;table border=&amp;quot;1&amp;quot; cellpadding=&amp;quot;2&amp;quot; style=&amp;quot;width:90%; text-align:center;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Garbage collector&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Type checker &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Debugging &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Threading &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt;Code checker&amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; InterOp &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; COM &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; Remoting &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; &#039;&#039;&#039;JIT compiler&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt;&amp;amp;nbsp;&amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;/table&amp;gt; &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;tr&amp;gt;&amp;lt;td&amp;gt; ClassLoader &amp;lt;/td&amp;gt;&amp;lt;/tr&amp;gt;&amp;lt;/table&amp;gt;Bővebb infó angolul [http://www.c-sharpcorner.com/UploadFile/chandrakantpp/UnderstandingFrameworkatglance11292005013851AM/UnderstandingFrameworkatglance.aspx?ArticleID=78f8b8b0-c67e-4061-81af-e30779f915ab itt]&amp;lt;/ul&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Web service, milyen célra használható?&lt;br /&gt;
** integráció különböző platformok között&lt;br /&gt;
** külső cég által fejlesztett komponensek felhasználása&lt;br /&gt;
** üzleti folyamatok tervezése&lt;br /&gt;
** fejlesztési paradigma&lt;br /&gt;
# J2EE architektúra ábrával &amp;lt;br&amp;gt; [http://kepfeltoltes.hu/130322/j2ee_appserver_www.kepfeltoltes.hu_.png] &amp;lt;br&amp;gt; Forrás: http://uml2006.infojarda.hu/EJB_1.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==(2013.06.06) Elosztott Rendszerek vizsgakérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1) GIOP ismertetése (15 pont)&lt;br /&gt;
2) 10 db Middleware szolgáltatás, ebből 5-öt részletesen kifejteni (15 pont)&lt;br /&gt;
3) COM és CORBA technológiák különbségei (10 db különbség) (20 pont)&lt;br /&gt;
4) Objektum relációs leképezés fogalmai, hogyan oldható ez meg JPA-val. (15 pont)&lt;br /&gt;
5) EJB-ben időzítés megoldása+szekvencia diagram (15 pont)&lt;br /&gt;
6) Milyen problémát old meg az XML web szolgáltatások?, mi a megoldás kulcsa?. Mik a hozzá kapcsoló szabványok? Mik a WS-* szabványok?, sorolj fel hármat. (20 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Feladatok: -- Ekler Péter - 2006.04.25. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Megoldások: -- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.04.25.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:InfoMsc]]&lt;br /&gt;
[[Category:AlkInfo]]&lt;br /&gt;
[[Category:InfoMsc Tavasz]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Vbalu987</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Rendszeroptimaliz%C3%A1l%C3%A1s,_17._t%C3%A9tel&amp;diff=164884</id>
		<title>Rendszeroptimalizálás, 17. tétel</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Rendszeroptimaliz%C3%A1l%C3%A1s,_17._t%C3%A9tel&amp;diff=164884"/>
		<updated>2013-04-24T15:16:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vbalu987: /* Közelítő algoritmus a részösszeg optimalizálási problémára */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|RopiTetel17}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==!! Polinomiális approximációs séma a =RÉSZÖSSZEG= problémára.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===[http://info.sch.bme.hu/document.php?cmd=download_proc&amp;amp;tmp_page=&amp;amp;doc_id=17258 Szkennelt leírás és bizonyítás az infositeon]===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Polinomiális approximációs séma===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Def.*: egy probléma polinomiális approximációs sémával közelíthető, ha &amp;amp;forall;&amp;amp;epsilon;&amp;gt;0-ra van rá (1+&amp;amp;epsilon;)-approximáció. &lt;br /&gt;
Ez nem mindig elég, mert ha a közelítő algoritmus lépésszáma 2&amp;lt;sup&amp;gt;1/&amp;amp;epsilon;&amp;lt;/sup&amp;gt;n&amp;lt;sup&amp;gt;4&amp;lt;/sup&amp;gt;, még mindig exponenciálisan hosszú ideig fut. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Def.*: egy probléma teljesen polinomiális approximációs sémával közelíthető, ha &amp;amp;forall;&amp;amp;epsilon;&amp;gt;0-ra van rá (1+&amp;amp;epsilon;)-approximáció, ami 1/&amp;amp;epsilon;-ban is polinomiális. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Pl.*: a metrikus utazó ügynök problémára nincs P approximációs séma, de az euklideszi utazó ügynök problémára van teljesen P approximációs séma.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Részösszeg probléma===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adott _A_ = {&amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;, &amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;2&amp;lt;/sub&amp;gt;, ..., &amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;sub&amp;gt;n&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;} és _t_. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Kérdés: létezik-e &amp;lt;i&amp;gt;B&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;amp;sube;&amp;lt;i&amp;gt;A&amp;lt;/i&amp;gt; úgy, hogy &amp;amp;Sigma;&amp;lt;i&amp;gt;b&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt; = _t_? &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Speciális eset: partíció probléma, amikor _t_ = &amp;amp;Sigma;&amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;/2, még ez is NP-teljes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Részösszeg optimalizálási probléma===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adott _A_ = {&amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;, &amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;2&amp;lt;/sub&amp;gt;, ..., &amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;sub&amp;gt;n&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;} és _t_. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Keressük &amp;lt;i&amp;gt;B&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;amp;sube;&amp;lt;i&amp;gt;A&amp;lt;/i&amp;gt;-t úgy, hogy &amp;amp;Sigma;&amp;lt;i&amp;gt;b&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt; maximális és &amp;amp;Sigma;&amp;lt;i&amp;gt;b&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt; &amp;amp;le; _t_ legyen. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A feladat NP nehéz, mert a részösszeg probléma visszavezethető rá. Bizonyítás: ha találunk olyan a _B_ halmazt, amire &amp;amp;Sigma;&amp;lt;i&amp;gt;b&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt; = _t_, akkor igen a válasz a részösszeg problémára, különben nem. &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A feladat nem NP-beli, mert nem eldöntési probléma, tehát nem is NP-teljes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Közelítő algoritmus a részösszeg optimalizálási problémára===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Tétel*: a probléma teljesen polinomiális sémával közelíthető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bizonyítás egy konkrét algoritmus lesz:&lt;br /&gt;
&amp;lt;ol&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;li&amp;gt;Pontos megoldást adó algoritmus:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tegyük fel, hogy &amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt; &amp;amp;le; &amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;2&amp;lt;/sub&amp;gt; &amp;amp;le; ... &amp;amp;le; &amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;sub&amp;gt;n&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;.&lt;br /&gt;
Definiálunk két halmazsorozatot:&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; = {0}&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;&#039; = {&amp;lt;i&amp;gt;l&amp;lt;/i&amp;gt;+&amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt; | &amp;lt;i&amp;gt;l&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;big&amp;gt;&amp;amp;isin;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;}&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;&amp;lt;i&amp;gt;i&amp;lt;/i&amp;gt;+1&amp;lt;/sub&amp;gt; = &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt; &amp;amp;cup; &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;&#039;&lt;br /&gt;
Röviden: &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;&amp;lt;i&amp;gt;i&amp;lt;/i&amp;gt;+1&amp;lt;/sub&amp;gt; = &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt; &amp;amp;cup; (&amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;+&amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;&amp;lt;i&amp;gt;i&amp;lt;/i&amp;gt;+1&amp;lt;/sub&amp;gt;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Például:&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;=3, &amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;2&amp;lt;/sub&amp;gt;=5, &amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;3&amp;lt;/sub&amp;gt;=7&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt; = {0}&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;0&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039; = {3}, &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt; = {0,3}&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039; = {5,8}, &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;2&amp;lt;/sub&amp;gt; = {0,3,5,8}&lt;br /&gt;
* &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;2&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039; = {7,10,12,15}, &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;3&amp;lt;/sub&amp;gt; = {0,3,5,7,8,10,12,15}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az optimális részletösszeg max{&amp;lt;i&amp;gt;l&amp;lt;/i&amp;gt;|&amp;lt;i&amp;gt;l&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;big&amp;gt;&amp;amp;isin;&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;sub&amp;gt;n&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt; &amp;lt;big&amp;gt;&amp;amp;and;&amp;lt;/big&amp;gt; &amp;lt;i&amp;gt;l&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;amp;le;&amp;lt;i&amp;gt;t&amp;lt;/i&amp;gt;} lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;li&amp;gt;Polinomiális közelítő algoritmus:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egyrészt vegyük észre, hogy az &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;&#039; halmazokból nincs szükségünk a &amp;lt;i&amp;gt;t&amp;lt;/i&amp;gt;-nél nagyobb elemekre. Képezzük a halmazokat a következő módon: &amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;&#039; = (&amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;+&amp;lt;i&amp;gt;a&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;/i&amp;gt;) &amp;amp;cap; [0..&amp;lt;i&amp;gt;t&amp;lt;/i&amp;gt;].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Def.: &amp;amp;delta;-val ritkítás&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt; növekvő sorrendbe rendezett halmaz.&lt;br /&gt;
foreach (l&#039;&#039;&#039;&amp;amp;isin;L&#039;&#039;&#039;) {&lt;br /&gt;
	&#039;&#039;m&#039;&#039; az &#039;&#039;l&#039;&#039;-et megelőző, halmazban hagyott elem, vagy ha nincs ilyen, 0.&lt;br /&gt;
	if (&#039;&#039;l&#039;&#039;lt;m(1+&#039;&#039;&amp;amp;delta;&#039;&#039;)) &#039;&#039;l&#039;&#039;-et kidobjuk.&lt;br /&gt;
}&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ritkítás után bármely két szomszédos elem hányadosa legalább 1+&amp;lt;i&amp;gt;&amp;amp;delta;&amp;lt;/i&amp;gt;. A ritkított halmaz mérete felülről becsülhető: |&amp;lt;i&amp;gt;L&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;sub&amp;gt;ritkított&amp;lt;/sub&amp;gt; &amp;amp;le; log&amp;lt;sub&amp;gt;1+&amp;lt;i&amp;gt;&amp;amp;delta;&amp;lt;/i&amp;gt;&amp;lt;/sub&amp;gt;&amp;lt;i&amp;gt;t&amp;lt;/i&amp;gt;+2.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;li&amp;gt; *Tétel*: ha az algoritmus során a halmazok &amp;lt;i&amp;gt;t&amp;lt;/i&amp;gt;-nél nagyobb elemeit minden lépésben levágjuk és az eredményt &amp;lt;i&amp;gt;&amp;amp;delta;&amp;lt;/i&amp;gt;=&amp;lt;i&amp;gt;&amp;amp;epsilon;&amp;lt;/i&amp;gt;/2&amp;lt;i&amp;gt;n&amp;lt;/i&amp;gt;-vel ritkítjuk, (1+&amp;lt;i&amp;gt;&amp;amp;epsilon;&amp;lt;/i&amp;gt;)-approximációt kapunk a problémára, és a lépésszám &amp;lt;i&amp;gt;n&amp;lt;/i&amp;gt;-ben, log &amp;lt;i&amp;gt;t&amp;lt;/i&amp;gt;-ben és 1/&amp;lt;i&amp;gt;&amp;amp;epsilon;&amp;lt;/i&amp;gt;-ban is polinomiális lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Biz.*: az algoritmus (1+&amp;lt;i&amp;gt;&amp;amp;epsilon;&amp;lt;/i&amp;gt;)-approximációs. %P%&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Biz.*: az algoritmus lépésszáma mindhárom mennyiség szerint polinomiális.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; \forall i \: |L_i| \le \log_{1+\frac{\epsilon}{2n}}t+2 = \frac{\ln t}{\ln (1+\frac{\epsilon}{2n})}+2 = O(\log t) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Másrészt az x&amp;amp;ge;-1-re érvényes x/(1+x) &amp;amp;le; ln(1+x) összefüggést kihasználva x=&amp;amp;epsilon;/2n helyettesítéssel:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;&lt;br /&gt;
\forall i \: |L_i| \le&lt;br /&gt;
\frac{\ln t}{\ln (1+\frac{\epsilon}{2n})}+2 \le&lt;br /&gt;
\frac{(1+\epsilon/2n) \ln t}{\epsilon/2n}+2 =&lt;br /&gt;
\frac{(2n+\epsilon) \ln t}{\epsilon}+2&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az algoritmus során n db lista összefésülést kell végezni, aminek a komplexitása O(&amp;amp;sum;|L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;||) = O(n||L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;||). A fenti becslések alapján látszik, hogy O(n||L&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;) n-ben négyzetes, log(t)-ben lineáris, tehát mindkettőben polinomiális. Az 1/&amp;amp;epsilon; szerinti becslést órán lenyeltük. %P%&lt;br /&gt;
&amp;lt;/ol&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.12.18.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Vbalu987</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Vbalu987&amp;diff=164417</id>
		<title>Szerkesztő:Vbalu987</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Vbalu987&amp;diff=164417"/>
		<updated>2013-04-13T15:13:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vbalu987: Új oldal, tartalma: „Helló!”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Helló!&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Vbalu987</name></author>
	</entry>
</feed>