VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Ha én ezt tudtam volna gólyaként...

2019-02-24T11:59:32Z

Vass Bence:

Szia!

Minden egyes problémádról már valaki csinált egy cikket, videót, podcastot, könyvet! Szóval nyugodtan keress rá, tudsz rajta változtatni!

Ízelítőnek pár link:
* [https://jamesclear.com/articles Az élet különböző területeit hogyan tudod feljavítani, módszerek elvek listája cikkekben.]
* [https://www.youtube.com/channel/UCtYzVCmNxrshH4_bPO_-Y-A/videos Önfejlesztő metódusok elvek videó gyűjteménye.]
* [https://gettingthingsdone.com/podcasts/ Hogyan tegyél rendet a fejedben és az életedben podcast.]
* [https://impacttheory.com/reading-list/ Olyan könyvek listája amely segít hogy minél eszesebb, gyorsabb és boldogabb légy.]

Magyar olvasmány:
* [http://tudatosvezetes.blogspot.com/p/kakasos-e-konyv.html 16 év tapasztalata80 A5-os oldalban]

Ha én ezt tudtam volna gólyaként...

2019-02-24T11:59:16Z

Vass Bence:

Szia!

Minden egyes problémádról már valaki csinált egy cikket, videót, podcastot, könyvet! Szóval nyugodtan keress rá, tudsz rajta változtatni!

Ízelítőnek pár link:
* [https://jamesclear.com/articles Az élet különböző területeit hogyan tudod feljavítani, módszerek elvek listája cikkekben.]
* [https://www.youtube.com/channel/UCtYzVCmNxrshH4_bPO_-Y-A/videos Önfejlesztő metódusok elvek vidó gyűjteménye.]
* [https://gettingthingsdone.com/podcasts/ Hogyan tegyél rendet a fejedben és az életedben podcast.]
* [https://impacttheory.com/reading-list/ Olyan könyvek listája amely segít hogy minél eszesebb, gyorsabb és boldogabb légy.]

Magyar olvasmány:
* [http://tudatosvezetes.blogspot.com/p/kakasos-e-konyv.html 16 év tapasztalata80 A5-os oldalban]

Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga

2018-01-08T19:55:57Z

Vass Bence:

{{Vissza|Gazdaságinformatikus_MSc}}

==Ismertető==
Gazdaságinformatikus MSc felvételi három részből áll:
*Valószínűségszámítás (1/3 súllyal) '''vagy''' Diszkrét matematika (1/3 súllyal)
*Vállalatgazdaságtan (1/3 súllyal) '''vagy''' Pénzügyi ismeretek (1/3 súllyal)
*Vállalatirányítási rendszerek (1/3 súllyal) '''vagy''' Programozási és hálózati ismeretek (1/3 súllyal)
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/486.html források].

[https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/360.html Kari oldal]

==Korábbi feladatsorok==
{| style="border-spacing: 1em; width:90%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
===Őszi féléves záróvizsgák===
*[[Media:Gazdinfo_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Gazdinfo_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]
*2014 január - [[Media:Gazdinfo_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Gazdinfo_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Gazdinfo_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Gazdinfo_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Tavaszi féléves záróvizsgák===
*[[Media:Gazdinfo_zv_2010jun.pdf | 2010 június]]
*[[Media:Gazdinfo_zv_2011jun.pdf | 2011 június]]
*[[Media:Gazdinfo_zv_2013jun.pdf | 2013 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2013jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Gazdinfo_zv_2014jun.pdf | 2014 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Gazdinfo_zv_2015jun.pdf | 2015 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2015jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Gazdinfo_zv_2016jun.pdf | 2016 június]] - [[Media:Gazdinfo_zv_2016jun_mo.pdf | Megoldások]]
|}

== Segédanyagok ==
===Valószínűségszámítás===
{{Rejtett
|mutatott='''Anyagrészek'''
|szöveg=

*Alapfogalmak, axiómák, a valószínűség tulajdonságai
*Feltételes valószínűség, események függetlensége, Markov-lánc fogalma
*Klasszikus valószínűség, geometriai valószínűség
*Valószínűségi változó, eloszlásfüggvény, diszkrét és folytonos eset
*Nevezetes diszkrét valószínűségi változók binomiális, Poisson, geometriai
*Nevezetes folytonos valószínűségi változók egyenletes, exponenciális, normális
*Várhatóérték, szórás, momentumok, Markov- és Csebisev-egyenlőtlenség
*Együttes- és vetületi eloszlásfüggvény, függetlenség, konvolúció
*Kovariancia, korrelációs együttható, kétdimenziós normális eloszlás, polinomiális eloszlás
*Feltételes eloszlás, feltételes várhatóérték, lineáris regresszió
*Nagy számok törvényei, centrális határeloszlás-tételek
}}
{{Rejtett
|mutatott='''Ajánlott irodalom'''
|szöveg=
*Solt György: Valószínűségszámítás. Bolyai-könyvek sorozat, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004.
*Denkinger Géza: Valószínűségszámítási gyakorlatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.
*Pap Gyula valószínűségszámítás egyetemi jegyzete, Debreceni Egyetem, [http://www.inf.unideb.hu/valseg/dolgozok/papgy/okt/esemeny.pdf letölthető].
*Rényi Alfréd: Valószínűségszámítás. Tankönyvkiadó, Budapest, több kiadásban.
*William Feller: Bevezetés a valószínűségszámításba és alkalmazásaiba. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1978.
*Fazekas István: Valószínűségszámítás (Számítógépes segédlet), egyetemi jegyzet, Debreceni Egyetem, 2000, [http://www.inf.unideb.hu/valseg/JEGYZET/valseg/ letölthető].
}}
[[Media:Záróvizsga_valószínűségszámítás_mintapéldák.pdf | Valószínűségszámítás mintapéldák]]

===Diszkrét matematika===
{{Rejtett
|mutatott='''Anyagrészek'''
|szöveg=

*'''Leszámlálási problémák'''
**Elemi leszámlálás (ismétlés nélküli és ismétléses permutációk, variációk és kombinációk), alkalmazás összetettebb leszámlálási feladatokra
**Binomiális együtthatók, binomiális tétel és egyszerű alkalmazásai
*'''Gráfelmélet'''
**Gráfelméleti alapfogalmak, Fák elemi tulajdonságai, Prüfer-kód, Kruskal-tétel
**Euler- és Hamilton-körök, Síkbarajzolhatóság
**Párosítások páros gráfban, Kőnig, Hall és Gallai tételei, Párosítások tetszőleges gráfban, Tutte-tétel
**Hálózati folyamok, Menger tételei, többszörös összefüggőség
**Gráfok színezése
}}
{{Rejtett
|mutatott='''Ajánlott irodalom'''
|szöveg=
*Katona Gyula Y., Recski András, Szabó Csaba: A számítástudomány alapjai. (Különösen az 1.1, 2.1, 2.2, 2.3, 2.5, 2.9, 2.11 fejezetek) Typotex Kiadó.
*Elekes György: Kombinatorika feladatok. (Elsősorban az 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6, 2.1, 2.2, 2.3, 2.7, 2.8, 2.9, 2.10 fejezetek) ELTE egyetemi jegyzet
*Friedl Katalin, Recski András, Simonyi Gábor: Gráfelméleti feladatok. (Elsősorban az 1.1-6, 2.1, 3, 4.1, 4.2, 5, 6, 7.1-3 fejezetek) Typotex Kiadó.
}}
[[Media:Záróvizsga_diszkrétmatematika_mintapéldák.pdf | Diszkrét matematika mintapéldák]]

===Vállalatgazdaságtan===
{{Rejtett
|mutatott='''Anyagrészek'''
|szöveg=

*'''A vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere''': érték, hasznosság, profit, alternatíva költség kockázat fogalma, értelmezése.
*'''A vállalkozásgazdaságtan elemzési alapjai''': pénzáramlások meghatározása, tőkeköltség, fő gazdasági mutatók, elemzések.
*'''Menedzsment alapok''': a vállalat alapvető erőforrásai és folyamatai; a vállalat, mint szervezet; funkciók és menedzseri szerepek; a csoportmunka jelentősége és eredményei; kommunikáció a szervezetben; vállalatirányítási rendszerek; a termék fogalma, életciklusa.
*'''Minőségmenedzsment''': a minőségmenedzsment fejlődésének fontosabb szakaszai; a minőségügyi rendszerek alapelveinek áttekintése az ISO 9001:2000 előírásai alapján; a Total Quality Management (TQM) alapelveinek összefoglalása; a folyamatos javítás elve és módszerei.
*'''Termelésgazdaságtan''': a termelőrendszer definíciója, fejlődése; a termelő- és szolgáltatórendszerek osztályozása; a készletek szerepe a termelésben, készletekkel kapcsolatos költségek; egyszerű készletgazdálkodási rendszerek.
*'''Költséggazdálkodási rendszerek''': költségszámítási rendszerek fejlődése, szintjei; költségek csoportosítási módjai. Tradicionális költségszámítási modellek; ár-költség-nyereség-fedezet struktúra (ÁKFN modell); standardköltség-számítás; tevékenységalapú költségszámítás (ABC). Kihasználatlan kapacitás költsége.
}}
{{Rejtett
|mutatott='''Ajánlott irodalom'''
|szöveg=
*Kövesi J. (szerk.): Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, Typotex Kiadó, Budapest, 2007.
https://vik.wiki/Menedzsment_%C3%A9s_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sgazdas%C3%A1gtan
}}
[[Media:Záróvizsga_vállalatgazdaságtan_mintapéldák.pdf | Vállalatgazdaságtan mintapéldák]]

===Pénzügyi ismeretek===
{{Rejtett
|mutatott='''Anyagrészek'''
|szöveg=

*A pénzügyi rendszer lényege, jellemzői, A pénzügyi közvetítés intézményei
*A pénzügyi piacok jellemzése, pénz és tőkepiac, elsődleges és másodlagos piac
*A pénzügyi eszköz és az értékpapír lényeges vonásai
*A pénzügyi eszközök értékelésének alapjai, a pénzáramok nagysága, időbeli ütemezése, a pénzáramok kockázatossága
*A hozam-kockázat viszony alapvonásai, A piaci hatékonyság értelmezése
*A pénzügyi döntések alapvető jellemzői, befektetési és finanszírozási döntések
*A befektetési és finanszírozási döntések alapvető jellemzői a részvénytársaságoknál
*A részvényesi érték maximalizálás elve a vállalatoknál
*Az megbízó-ügynök kérdés lényege
*A számviteli beszámoló felhasználása értékelési célra, A számviteli beszámoló alapvető részei
*A pénzügyi mutatók szerepe az értékelésben, piaci mutatók
*A befektetési döntések alapjai, A pénz időértéke, A pénz jövő és jelen értéke, Pénzáramok és időskála
*Kamatos kamat számítás, Több pénzáram jelen és jövőértéke, Nettó jelenértéke és belső megtérülési ráta
*Az évjáradék jelen és jövőértéke, Az örökjáradék, A diszkontráta meghatározása, Diszkontráta és az infláció összefüggése
*Éven belüli kamatperiódusok, Éves kinyilvánított és effektív kamatláb
*Az értékpapír fogalma, csoportosítása
*Az értékpapír értékelés alapmodellje, a diszkontált cash flow modell
*A részvények fogalma, jellemzői az értékelés módszerei
*Osztalék értékelési modell állandó és növekvő osztalék esetén
*A részvények elvárt hozamrátája, A részvények piaci árát és elvárt hozamát alakító tényezők
*Az elsőbbségi részvények értékelésének jellemzői
*A kötvény fogalma, típusai, A kötvény jellemző vonásainak ismerete: névérték, a kötvény névleges kamatlába, a kötvény lejárata, a kötvény piaci értéke, a kötvény lejáratig számított hozama
*Kapcsolat a kötvény elvárt hozama és a kötvény névleges kamatlába között
*A diszkont kincstárjegy, államkötvény jellemzői kockázat és hozam szempontjából
}}
{{Rejtett
|mutatott='''Ajánlott irodalom'''
|szöveg=
*Pálinkó Éva -- Szabó Márta: Vállalati Pénzügyek. Typtex Kiadó, 2006. 1-6. fejezet.
}}
[[Media:Záróvizsga_pénzügyismeretek_mintapéldák.pdf | Pénzügyi ismeretek mintapéldák]]

===Vállalatirányítási rendszerek===
{{Rejtett
|mutatott='''Anyagrészek'''
|szöveg=

#'''Vállalati információs rendszerek fejlődése''': Vállalatirányítási rendszerek helye, feladata. Fejlődés az üzleti munkamegosztás nézetéből. Vállalatirányítási rendszerek a számítógéppel integrált gyártás megközelítésében. Vállalatirányítási rendszer bevezetésének legnagyobb akadályai.
#'''Standard integrált vállalatirányítási rendszerek alapjai''': Fogalma. Terhelés-megosztási architektúrák. Standard rendszerek működésének alapdokumentumai: bizonylatok, ezek állapotai és élettörténetük, metódusok, interaktív technikák. Metódusok összefogása mozgásnemekbe és tranzakciókba. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.
#'''Integrált rendszerek adatmodellje''': Vállalati törzsadatok, cégadatok. Telephelyek. Raktárak. Tipikus adatszerkezetek. Cikkek, tételek: Általános törzsadatok, készletezési és tervezési adatok, fajtái számviteli értelemben, főkönyvi adatok, raktári készletvezetés, készletértékelési módszerek és számviteli készletérték. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok. Termékcsalád, cikkcsoport. Anyagjegyzék. Tipikus adatszerkezetek. Gépek, berendezések, kapacitások. Dolgozók, bérkategóriák. Műveletterv, műveletek. Tipikus adatszerkezetek.
#'''Rendelés-feldolgozás''': Ajánlat. Vevői megrendelés, sajátkockázatú megrendelés. Rendelés elfogadás: teljesíthetőség és hitelképesség vizsgálat. Elfogadott rendelés. Primer szükséglet. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok.
#'''Szükségletszámítás, ütemezés''': Készletszintek, egyszerű feltöltő algoritmus. MRP I, MRP II bemeneti adatai, kimenetei adatai, algoritmusa. Elosztási erőforrás tervezés (DRP), törzsadatai, bemeneti adatai, kimenetei adatai, algoritmusa.
#'''Beszerzés''' :Szállítói hálózat felépítése. Fogalomtár. Áru beérkeztetése és Minőségi átvétele. Árubeérkeztetés. Áruátkönyvelés/szállítás a szabad készletek közé. Fogalomtár. Számlafogadás. Számlaellenőrzés. Számla könyvelése. Fogalomtár. Számla kifizetése. Kifizetés könyvelése és számla-leszámítolás. Fogalomtár. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.
#'''Gyártás''': Gyártásátfutás. Gyártási feladatok jóváhagyása. Gyártási rendelések kiadása. Anyagkönyvelés. A gyártási rendelések készre jelentése. A termelés anyagi, műszaki és ügyviteli feladatai. Dokumentációk, bizonylatok kezelése. A termelés anyagi feltételeinek biztosítása. Munkaelőkészítés, munkaadagolás. Műszaki, ügyviteli változtatások. Selejtkezelés.
#'''Kiszállítás és számlázás''': Szállítólevél elkészítése. Szállítás. Számla elkészítése. Fogalomtár. Fizetés beérkeztetés a könyvvitelhez. Számla könyvelése. Fizetés beérkezés könyvelése és számla-leszámítolás. Bizonylatok életciklusa. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.
#'''Előleg''': Előlegfizetés bizonylatai. Vevői végszámla elkészítése és könyvelése. Szállítói végszámla fogadása és könyvelése. Bizonylatok életciklusa. Fogalomtár. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.
#'''Befektetett eszközök''': A tárgyi eszközök kezelésének informatikai támogatása, beszerzés, nyilvántartásba vétel, üzembe helyezés, értékcsökkenés elszámolása, tartozékok, egyéb módosítások, kivezetés, törlés. Tipikus adatszerkezetek, bemenő és kimenő adatok, algoritmusok.
#'''Rendszerintegráció''': Az integrációs kényszer kialakulása. Fizikai összeépítés. Alkalmazásintegráció.
#'''Egy konkrét integrált nagyvállalati rendszer''': Főbb funkcionális modulok. Rendszer-architektúra, működés. A rendszer magas szintű adatmodellje. Testreszabás eszközei. Fejlesztési eszközök. Interfészek külső rendszerek és programok felé.
}}
{{Rejtett
|mutatott='''Ajánlott irodalom'''
|szöveg=
*Hetyei József szerk.: Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon. ComputerBooks, Budapest, 1999, 23-94. oldal
*Szeredi Péter, Lukácsy Gergely, Benkő Tamás: Szemantikus világháló elmélete és gyakorlata. Typotex, Budapest, 2005, 8.1. fejezet.
*José A. Hernández, Jim Keogh, Franklis F. Martinez: SAP R/3 kézikönyv. Panem, Budapest, 2007. 1. és 2. fejezet.
}}
[[Media:Záróvizsga_vállalatírányításirendszerek_mintapéldák.pdf | Vállalatirányítási rendszerek mintapéldák]]

===Programozási és hálózati ismeretek===
{{Rejtett
|mutatott='''Anyagrészek'''
|szöveg=

*'''Programozás:'''
**Objektum-orientált programozás alapfogalmai, elvei, objektum fogalma.
**Osztály, egységbezárás, védelem és információtakarás fogalma.
**Konstruktor, destruktor. Statikus tagok
**Az öröklés szerepe az objektumorientált programozásban.
**Öröklés, származtatott osztály, alaposztály.
**Virtuális függvények és absztrakt osztályok.
**Függvénynév és operátor túlterhelés (overload) jelentőssége. (Példát is kell tudni adni C++, Java vagy C# nyelven.)
**Generikus osztályok és adatszerkezetek jelentősége.
**Fontosabb adattípusok belső felépítése és működése (pl.: láncolt lista)
**'''A feladat gyakorlati része''' az OO alapokat kérdezi vissza a gyakorlatban, vagy valamilyen algoritmikus feladat elvégzéséhez szükséges kód megírását kéri számon. A nyelv szabadon választható (C++/Java/C# közül). A gyakorlati feladatok az alábbi témakörből kerülhetnek ki:
***A megadott UML diagram alapján készítse el az osztálystruktúrát C++, JAVA vagy C# nyelven.
***Bináris fa bejárása, adott szinten lévő elemek átlaga, adott részfa átlaga.
***Adott tömb elemeinek sorba rendezése, adott szempont szerint vagy két rendezett tömb összefésülése.
***Függvény készítése, mely megmondja, hogy a paraméterként megkapott egész szám bináris ábrázolásában hány darab 1-es / 0-a szerepel.
***Fibonacci sor első n, vagy n. elemének kiszámítása.
***Adott formátumban eltárolt gráf vizsgálata. (Van-e benne kör, n. szintű szomszéd kiíratása, összefüggő-e)
*'''Adatbáziskezelés:'''
**Relációs adatmodell elemei, Relációk
**Kényszerek (Entitás, Referenciális,) Műveletek (relációs algebra)
**Funkcionális függőségek és normál formák (1NF, 2NF, 3NF, BCNF), Normalizáció
**Adatmodellezés, E/K diagramok (attribútum, entitás, kapcsolat, kardinalitás)
**E/K leképzés relációs modellre, SQL nyelv
**Select (join, orderby, groupBy, having... )
**Insert, Update, Delete, Create table (adattípusok ismerete)
**Indexek, B* fa működése, B fa
**Hierarchikus indexek, Tranzakciók
**ACID tulajdonságok
**Anomáliák (piszkos olvasás, elveszett módosítás, nem megismételhető olvasás, fantom rekord)
**Tranzakciós naplózás (redo, undo, redo/undo)
**Izolációs szintek és anomáliák (SQL Standard szerint)
**'''A feladat gyakorlati része''' az alábbi témakörben várható:
***Egyszerű vagy komplex lekérdezés implementálása SQL-ben.
***Szűrők, kifejezések, operátorok.
***Aggregátok, csoportosítás, rendezés.
***Join és alkalmazásai, beágyazott lekérdezések, unionok.
***Gyakorlati SQL-es példa: Az alábbi táblaszerkezetű adatbázisból kérdezze az ... feltételt kielégítő rekordokat.
*'''Hálózati ismeretek:'''
**Vállalati hálózatok
**Közhasznú hálózatok
**Hálózati hardver
***Lokális hálózatok
***Nagyvárosi hálózatok
***Nagy kiterjedésű hálózatok
***Vezeték nélküli hálózatok
**Hálózati szoftver
***Protokollhierarchiák
***A rétegek tervezési kérdései
***Összeköttetés alapú és összeköttetés nélküli szolgálatok
**Hivatkozási modellek
***Az OSI hivatkozási modell
***A TCP/IP hivatkozási modell
**Az OSI és a TCP/IP hivatkozási modell összehasonlítása
**Biztonsági kérdések, protokollok (MD5, PGP, RSA)

}}
{{Rejtett
|mutatott='''Ajánlott irodalom'''
|szöveg=
*'''Programozás''':
**Benedek Zoltán, Levendovszky Tihamér: Szoftverfejlesztés C++ nyelven, SZAK kiadó, 2007
**Kondorosi Károly, Szirmay-Kalos László, László Zoltán: Objektum orientált szoftverfejlesztés, ComputerBooks, [http://www.tankonyvtar.hu/informatika/objektum-orientalt-080905-184 letölthető].
**Nyisztor Károly: Gyakorlati C++, Kossuth Kiadó, 2004
**B. Stroustrup: The C++ programming language Addison-Wesley, 3rd Edition, 2000
**(Bjarne Stroustrup: A C++ programozási nyelv, Kiskapu 2001)
**Tóth Bertalan: Programozzunk C++ nyelven, ComputerBooks, 2003
**Benkő Tiborné, Benkő László: Programozási feladatok és algoritmusok Turbo C és C++ nyelven, ComputerBooks, 1997
*'''Adatbáziskezelés:'''
**Jeffrey D. Ullmann, Jennifer Widom: Adatbázisrendszerek -- Alapvetés, Panem Kft, 2008.
**Garcia -- Hector Molina, Jeffrey D. Ullmann: Adatbázisrendszerek megvalósítása, Panem Kft., 2008.
**[http://www.kobakbt.hu/jegyzet/AdatbazisElmelet/index.html Adatbáziselmélet]
*'''Hálózati ismeretek:'''
**Andrew S. Tanenbaum: Számítógép-hálózatok. Panem Kft., 2003.
}}
[[Media:Záróvizsga_programozásiéshálózatiismeretek_mintapéldák.pdf | Programozási és hálózati ismeretek mintapéldák]]

==Kvízek==
*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Pénzügyek | Pénzügyek]]

*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Programozási_és_hálózati_ismeretek | Programozási és hálózati ismeretek]]

*[[Gazdinfo_felvételi_kvíz_Vállalatgazdaságtan | Vállalatgazdaságtan]]

==Más szakok felvételi vizsgái==
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]
*[[Villamosmérnök BSc záróvizsga | Villamosmérnök]]
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]

Ha én ezt tudtam volna gólyaként...

2017-11-17T07:47:46Z

Vass Bence: Erre az oldalra fogom összegyűjteni azokat az ön- és projektmenedzsment elveket, metódusokat és eszközöket, amiket hasznos lett volna ismerni gólyaként.

Erre az oldalra fogom összegyűjteni azokat az ön- és projektmenedzsment elveket, metódusokat és eszközöket, amiket hasznos lett volna ismerni gólyaként.

Ízelítőnek pár link:
* [https://jamesclear.com/best-books James Clear által olvasott és értékelt könyvek]
* [https://www.amazon.com/Getting-Things-Done-Stress-free-Productivity-ebook/dp/B00SHL3V8M/ref=sr_1_1?ie=UTF8&qid=1510904267&sr=8-1&keywords=getting+things+done+david+allen A leghasznosabb könyv, amit eddig olvastam]
* [https://www.goodreads.com/review/list/73868557-vasy Goodread lista a könyvekről, amiket olvastam, innen is érdemes szemezni, nem csak az önfejlesztők közül, ha vélemény kell nyugodtan írj]

A programozás alapjai 1

2017-05-09T12:28:07Z

Vass Bence: Hasznos források

{{Tantárgy
|nev=A programozás alapjai 1
|tárgykód=VIHIAA01
|régitárgykód=VIHIA106
|szak=villany
|kredit=7
|felev=1
|kereszt=nincs
|tanszék=HIT
|kiszh=6 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db
|levlista=vprog1{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA106/
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~zsoka/vihiaa01.php
}}

A tantárgy célkitűzése, hogy a hallgatók készség szinten alkalmazható ismereteket szerezzenek a számítógépes problémamegoldás módszereinek és alapvető eszközeinek használatában. További cél, hogy a megszerzett ismereteket és készségeket további tanulmányaik során hatékonyan legyenek képesek alkalmazni.
A célkitűzés teljesítését egy magas szintű programozási nyelv, a C megismerése teszi lehetővé. A gyakorlatok anyaga folyamatosan követi az előadások tematikáját, azok mélyebb megértését, az algoritmusok részletes megismerését támogatja. A laboratórium célja, hogy a hallgatók gyakorlati jártasságot szerezzenek az előadáson és gyakorlaton megismert módszerek kipróbálása által, és készség szinten elsajátítsák a fejlesztőkörnyezetek használatát.
Az anyag jobb elsajátítása érdekében a laboratóriumi foglalkozásokhoz kapcsolódóan egy nagyobb házi feladatot is meg kell oldani.

A tárgyban tanultakra épít a [[A programozás alapjai 2]] és az [[Informatika 2]].

== Követelmények ==

*'''Jelenlét:''' Mind a három óratípus (előadás, gyakorlat, labor) 70%-án való részvétel kötelező. A számítógépes laborokon a felkészültséget a laborvezetők beugróval vagy előfeladattal ellenőrizhetik, az elégtelen beugró hiányzásnak minősül az adott laborról.
*'''Nagy házi feladat:''' Ezt a házi feladatot nem osztályozzák le, de a laborvezetőnek el kell fogadnia, ahhoz, hogy jegyet lehessen kapni félév végén. A nagy házi feladat során különböző heteken checkpointok vannak, ahol is előírják, hogy be kell mutatni az adott checkpointig elkészítendő munkát a laborvezetőknek (fel kell tölteni egy portálba PDF-ben). A végén a házit is be kell majd mutatni, és meg kell védeni. A checkpointokról és kritériumokról alább lehet bővebb információt szerezni.
*'''KisZH:''' A gyakorlatokon összesen 6 előre bejelentett időpontú kiszárthelyit kell megírni. Három zh-pár, mindegyikből a jobbik számít. A tárgy teljesítésének követelménye, hogy páronként az egyik kiszárthelyi legalább 40%-os legyen! A kishz-ból blokkonként 10 pont szerezhető!
*'''NagyZH:''' A félév közben 2 nagyZH-t kell írni, külön-külön nincs minimumkövetelmény, de együtt legalább 50%-ot kell elérni. A kettő közül a pótlási héten a rosszabbik pótolható. Mind a két nagyzh-n maximum 40 pont szerezhető!
*'''Szorgalmi házi feladatok:''' A felkészülést egyéni szorgalmi feladatok is segítik, melyek megoldása nem kötelező. A határidőre és sikeresen megoldott szorgalmi feladatokkal extra pontok szerezhetők, amelyeket a félévközi jegy kialakításánál figyelembe vesznek.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy alakulása: NZ1+ NZH2+ KZH(1,2) +KZH(3,4) +KZH(5,6) +LABORBÓNUSZ ((a kishz párok közül a jobb pontszáma számít)) Ez alapján a következő határokkal számolják: 52 -től elégséges, 67-től közepes, 82-től jó és 97-től jeles.

== Segédanyagok ==

* '''Könyvek:'''
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_gyakorlo_feladatok1.pdf C gyakorló feladatok]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C-konyv.zip C könyv]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Kernighan_Ritchie_C_konyv_hun.zip Kernighan Ritchie - C könyv]
** [http://bme.ysolt.net/1_felev/Prog1/C_konyvek/Benkone_konyv_pdf.rar Benkőné - C könyv]
** [[Media:Prog1_Cbooks_Pr-C_CD.iso.docx|Lemezmelléklet]] - A "Programozzunk C nyelven!" könyv lemezmelléklete (CD kép)

*'''Gyakran használt dinamikus adatszerkezetek:'''
**[[Media:Prog1_lancolt_lista.pdf‎|Láncolt lista mintakód]]
**[[Media:Prog1_binaris_fa.pdf‎|Bináris fa mintakód]]
**[[Média:Vprog1_Lancolt-lista.pdf‎|Láncolt lista]] - A láncolt lista adatszerkezet leírása.

*'''Hasznos oldalak:'''
**[http://infoc.eet.bme.hu/ InfoC oldal]: Ez az oldal az infósok C tanító oldala. Néha kicsit másképp haladnak mint mi, de az előadásoknál lévő magyarázatok, ábrák, animációk hasznosak.
**[[A programozás alapjai I.]] - Az infósok prog 1 wikioldala.
**[[A programozás alapjai - Fejlesztői dokumentáció útmutató|Kis segítség fejlesztői dokumentáció írásához]]
**[https://www.khanacademy.org/computing/computer-programming KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''

* '''Összefoglaló az IO függvényekről:'''
**[[Média:prog1_IOfvek_osszefoglalo.xlsx|IO függvények összefoglalója]] - Hasznos kis dolog linkekkel.

== Házi feladat ==
A régi rendszerben még a központilag adták fel a feladatot. Mindenkinek más volt a megoldandó problémája, és gép ellenőrizte a programot. Azért hagytuk meg ezeket, mert gyakorolni még lehet rajtuk.

===2009/2010 ősz házi feladat===
A házi feladat leírása innen tölthető le:
* [[Media:Proghf0001.jpg|első oldal]]
* [[Media:Proghf0002.jpg|második oldal]]

Jelmagyarázat a 2. oldalhoz:

* #1: valamely alapanyag neve (az 1. oldali táblázatból)
* #2: legtöbb/legkevesebb, illetve legtöbb/legkevesebb féle
* #3: első/utolsó órában; első/utolsó 2/3/... órában; a teljes nyitvatartás alatt

A nehezebb házikban előfordult olyan kérdés is, ahol:

* nem egy adott alapanyag adagszámát, hanem a felhasznált alapanyagfélék számát kérdezték.
* nem az egész nyitva tartás során kerestük az alapanyagot, hanem az első/utolsó 2/3/.. órában, esetleg egy konkrét órában.
* #2-nél általában alapanyagot néztünk, de volt olyan házi, ahol pizzára volt kérdés, tehát pl. ".., ahol a legtöbb féle/legtöbb pizzát..").

Illetve ezek tetszőleges kombinációja - mindenki különböző kérdést kapott, de ez legtöbbször tkp. abban merült ki, hogy a kész programban néhány változót át kellett írni.

A háziban az igazán fontos rész tehát az adatszerkezet felépítése volt, erre legcélszerűbb a láncolt listák alkalmazása volt - általában elég volt csak előre láncolni, hiszen a rendelések időrendben jöttek.

===Mostani rendszer===

Most házi feladatot a hallgató találhatja ki. Az alapja az, hogy valami adatbázis szerű adatszerkezetet lehessen felépíteni, amiben lehet keresni. (Pl.: hipermarketek és azok árucikkeik). Az adatokat fájlok tárolják, amikből a program építi fel az adatszerkezetet.
A kritériumok következők:
*Legyen benne két különböző struktúrából álló dinamikus adatszerkezet (fésűs lista vagy ahhoz hasonló, dinamikus tömb nem jó, láncolt lista nem elég)
*Mindkét struktúrának legyen legalább 3-4 tagja.
*A két struktúra típus két külön fájlba legyen mentve, amiből az egyik szöveges, a másik bináris állomány.
*A kérdés ne legyen túl triviális, és muszáj legyen hozzá felépíteni a teljes adatszerkezetet. (Pl.: Ha csak a AUCHAN termékeiből keresnénk a legolcsóbbat az nem jó, mert akkor megoldáshoz elhagyhatnánk a többi hipermarketet és csak egy láncolt listát kapnánk)
Ha nem tud a hallgató saját magától kitalálni valamit, akkor a gyakorlatvezető fog adni egy sablon házit.

A végső beadás előtt lépésenként kell előre meghatározott időpontokra benyújtani a részletek. Ezek az úgynevezett checkpointok.
#Téma megválasztása, a megoldandó probléma kitalálása.
#Adatszerkezet leírása: itt le kell írni, hogy mit fognak tartalmazni a struktúrák, azoknak mik a típusai, a struktúrák hogy kapcsolódnak egymáshoz, és milyen szerkezetet alkotnak így. Ezt minden kis apróságával együtt. (Van/nincs strázsa, nullpointer zárt, stb.) Ill. érdemes még a fájlok pontos szerkezetét is ide írni.
#Főbb algoritmusok leírása: Le kell írni, hogy milyen algoritmussal (vagy függvénnyel) mit akarunk elérni, és azt hogy ezt milyen lépéseken keresztül érjük el, és mindezt viszonylagos részletességgel. Általában nem kérik az adatkiírás, és adatbekérés algoritmusát, de bármilyen más keresést, kiválasztást, számítást igen.
#A végső dokumentáció: A dokumentációnak olyannak kell lennie, hogy ha valaki más ugyanezzel a problémával kezdd el foglalkozni, és látja a dokumentációt, akkor egyéb kérdés nélkül ''reprodukálni'' tudná a házit (ami többé kevésbé megegyezne a hallgatóéval). Egyébként csak össze kell fűzni az előzőeket és kiegészíteni a tesztelés résszel. A tesztelés részben csak azt kell leírni, hogy milyen, és miért pont azokkal az adatokkal teszteltél.
Van egy másikfajta dokumentálási módszer a [http://www.stack.nl/~dimitri/doxygen/ Doxygen] nevű programmal, amihez a kódot és a kommenteket kell úgy alakítani, hogy azt a Doxygen értelmezni tudja. Ez a program csinál akkor belőle dokumentációt html, vagy pdf formátumban.

== Régi nagy ZH ==
A három feladatból kettő általában függvény definíció írása egy kitalált helyzetre, és a 3. egy teljes program írása.
Az anyagok amit kérdezni szoktak:
#Tömbök, pointerek (ide tartoznak a stringek is)
#Dinamikus adatszerkezetek (láncolt lista, bináris fa)
#Fájlkezelés (szöveges, bináris - írás, olvasás, na persze megnyitás, bezárás)
#Matematikai probléma (szám lebontása számjegyekre, megfordítás, oszthatóság, stb.)

===Régebbi ZH-k===
''(bővítendő)''
*[[Media:Prog1_ZH_2010x.pdf‎| 2010 tavaszi ZH]]
*[[Media:Prog1_ZH_2010.pdf‎| 2010 őszi ZH]]
*[[Media:Prog1_ZH_2011x.pdf‎| 2011 tavaszi ZH]]
*[[Media:Prog1 2011ppzh 1.jpg|2011 ppzh 1.oldal]] [[Media:Prog1 2011ppzh 2.jpg|2. oldal]] rossz minőségű
*[[Media:Prog1_ZH_2012osz_megoldas.pdf| 2012 őszi ZH hivatalos megoldásai]]
*[[Media:Prog1_PZH_2012osz_megoldas.pdf| 2012 őszi PótZH hivatalos megoldásai]]
*[[Media:Prog1_ZH_2013tavasz_megoldas.pdf| 2013 tavasz ZH hivatalos megoldások]]
*[[Média:Prog1_ZH_2013osz_megoldas.pdf‎| 2013 őszi ZH hivatalos megoldásai]]
*[[Média:Prog1_PZH_2013osz_megoldas.pdf‎| 2013 őszi PótZH hivatalos megoldásai]]

== Tippek ==
*Egy nap alatt nem lehet megtanulni programozni. A programozás tárgy pont nem egy seggelős tárgy. Új gondolkodásmódot tanít, amit csak úgy lehet eredményesen az elmébe vésni, ha időről időre gyakorolja az ember. Házi feladatból meg egy is elég, és ezért vannak kisZH-k, hogy ezt az állandó készülést próbálják forszírozni.

*Programozni minden mérnöknek tudni kell. A tantárgy anyagának elsajátítása elengedhetetlen a villamosmérnök hallgatóknak is. Jellemzően ez a tárgy szokta a legtöbb nehézséget okozni azoknak az első féléves diákoknak, akik még semmilyen előképzettséggel nem rendelkeznek. Fel kell készülniük, hogy az első pár hétben nagyon erős lesz a tempó az előadásokon, azért ajánlott már az első héttől kezdve legalább heti 3-4 órát foglalkozni az anyaggal. A programozás nem csak tantárgy, hanem egy gondolkozásmód is egyben, amit csak sok gyakorlással és idővel lehet elsajátítani.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak_2014}}

A számítástudomány alapjai

2017-05-09T12:25:01Z

Vass Bence:

{{Tantárgy
|nev=A számítástudomány alapjai
|tárgykód=VISZAA02
|régitárgykód=VISZA105
|szak=villany
|kredit=4
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=szóbeli
|hf=nincs
|levlista=szamtud{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA105/
|targyhonlap=http://www.cs.bme.hu/~kiskat/sza/index.html
}}

'''A számítástudomány alapjai''' fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. A tantárgy első féléves, alapvetően szemléletformáló jellegű. Az itt tárgyalt elvek, módszerek később több tárgy elméleti anyagrészeinél is hasznosak lesznek. Az anyag nem könnyű, a sikeres teljesítéshez, a zárthelyikhez főleg a számítások rutinjának megszerzése fontos, míg a vizsgán az elmélet alapos ismeretére helyezik a hangsúlyt.

==Követelmények==

*'''Jelenlét''': Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel.

*'''NagyZH''': A félév során két ZH van. Mindkét zárthelyi 6 darab egyenként 10 pontos feladatból áll, ebből a 6. IMSC feladat. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-n külön-külön el kell érni 18 pontot, és a két ZH átlagában 24 pontot. A feladatok között általában mindig van 1-2 "ingyenfeladat", melyek valamilyen alaptételre/algoritmusra van kihegyezve. Érdemes ezeket a típuspéldákat jól begyakorolni, mert könnyen lehet általuk extra 10 pontokhoz jutni!
Legfeljebb az egyik ZH-t lehet pótolni, de azt szükség esetén kétszer is (pótpót ZH). Az új eredmény mindig felülírja az alábbit, ugyanakkor a megszerzett aláírás a sikertelen javítás esetén sem vész el, ilyenkor az aláírás megszerzéséhez szükséges pontszám lesz a ZH eredménye.

*'''Vizsga''': A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van. 15 előre kiadott részletesen specifikált tétel van. A vizsgán ezek közül kell egyet kidolgozni, erre van 30 perc. A tárgyból az elégséges megszerzéséhez alapkövetelmény a tételben '''vastagon szedett''' fogalmak definíciójának alapos ismerete és értése. A vizsgán nemcsak a kapott tételből kérdeznek, hanem random más tételek alapfogalmaira és alaptételeire is rákérdeznek. '''FONTOS:''' Ha a vizsgán kiderül, hogy akárcsak egyetlen alapfogalmat/tételt nem tudsz rendesen, akkor függetlenül az eddigi teljesítménytől automatikusan megbuktatnak. '''A bizonyítások ismerete csak a jobb jegyért elvárt.''' Minél több és nehezebb bizonyítást tud és ért valaki, annál jobb jegyre számíthat. A vizsga pontszámába bekerülnek a két nagy ZH és a gyakorlaton szerzett pontok arányosan, és ezek is alakíthatják a jegyet, viszont ezek csak akkor kerülnek be az összpontszámba, ha az elégséges szintet elérted már.

==Segédanyagok==

===Tételkidolgozás, gyakorló feladatok===

* [http://easymath.hu/index.php/tananyag/bme/szamitastudomanyalapjai Oktató videók - Papp Márton] - A megújult számtud (VISZAA02) tételsorát követő, zh- és vizsgafelkészülést segítő oktató videók. Minden fogalom, tétel és algoritmus, amit a vizsgára tudni kell, részletes magyarázattal és példákkal. A zh-n szereplő anyagrészekhez gyakorló példák, megoldással és részletes magyarázattal. Kérdések a videókkal kapcsolatban: szamtudkorrep@gmail.com
* [https://www.khanacademy.org/computing/computer-science KhanAcademy] '''Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''

===ZH/Vizsga jegyzetek és segédanyagok===

Ezen segédanyagok a régi [[A számítástudomány alapjai (régi)|számtudhoz]] készültek, így több témakör kikerült az új tematikából, pl. az absztrakt algebra.

A tantárgyból szóbeli vizsga van. A tanszék minden évben kijelöl egy tételsort, amelyben a legfontosabb fogalmak (definíciók, tételek, bizonyítások) szerepelnek. Az aktuális tételsor mindig elérhető a tanszéki honlapon! '''FONTOS:''' A vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen a tételsorban szereplő összes fogalom, tétel és definíció pontos ismerete!
* '''''Katona-Recski-Szabó: A számítástudomány alapjai''''' - A tárgy hivatalos könyve, ami teljes mértékben lefedi a tananyagot.
* [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/NESZ.pdf Fleiner Tamás jegyzete] - Nem csak ehhez a tárgyhoz készült, így kicsit keresgélni kell benne az anyagrészeket, de mindent lefed, amire a vizsgán szükséged lehet.
* [http://cs.bme.hu/sza/anim.html Animációk gyűjteménye] - Számos algoritmus és fogalom bemutatása animációval. Érdemes áttanulmányozni!
*[[Media:szamtud_vizsga_tetelek_2009.pdf|Tételkidolgozás (2009)]] - Kondor Máté András munkája. '''VIGYÁZAT:''' Több dolog is van benne, ami hibás vagy nem elfogadott a tanszék részéről - Például: prím szám vs. felbonthatatlan szám
*[[Media:Szamtud tétel kidolgozás 2013 ősz Eke Máté.pdf|Tételkidolgozás (2013)]] - Eke Máté munkája, hibák előfordulhatnak benne. '''FIGYELEM:''' Ez csak egy célirányos vázlat, amit akkor célszerű használni, ha már elsajátították az anyagot. Számos rész a Fleiner-jegyzetből van véve csak egyszerűbben, rövidebben megfogalmazva. Ha csak pusztán ebből készültök, az nem biztos, hogy elég lesz a vizsgára.
*[[Media:Sza_tetelek_2015.pdf|Tételkidolgozás (2015)]] - Lőrincz Szabolcs munkája. Tartalmazhat hibákat. (A kidolgozás összefoglaló jellegű.)
*[[A számítástudomány alapjai - Segédanyagok a vizsgához|Szerkeszthető tételsor]] - Tételek, fogalmas, definíciók és algoritmusok a tételsor szerint csoportosítva. Hibák előfordulhatnak benne! '''Szerkesszétek, bővítsétek!'''

===Gyakorló feladatok===
*[[A számítástudomány alapjai - Régi ZH feladatok vegyesen|Régi ZH feladatok vegyesen]] - Nagy részüknél megoldás is van!
*[[Média:Szamtud_Láng_Csabáné_Számelmélet_példatár.PDF|Láng Csabáné: Számelmélet példatár]] - Itt csak a számelmélet témakörhöz vannak gyakorló példák.
*[[Média:Szamtud_Feladatok_a_tárgyhonlapról.PDF|Gyakorló feladatok a tárgyhonlapról]] - Megoldások nélkül. Néhány régi ZH feladatsor is van a végén.
*[[Média:Szamtud_vizsga_régi_feladatsorok.PDF|Régi vizsgafeladatsorok]] – Ugyan ma már a vizsga csak szóbeli, de a ZH-k előtti gyakorlásra teljesen alkalmasak ezek a feladatok is.
*Témakörök szerint csoportosított feladatok megoldásokkal együtt:
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet1_Alapfogalmak.PDF|Kisfüzet 1 - Alapfogalmak]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet2_Sikbarajzolhatosag.PDF|Kisfüzet 2 - Síkbarajzolhatóság]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet3_Szinezesek.PDF|Kisfüzet 3 - Színezések]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet4_Bonyolultsagelmelet.PDF|Kisfüzet 4 - Bonyolultságelmélet]]
*[[A számítástudomány alapjai - Ismert NP teljes problémák|Ismert NP teljes problémák]]

===Drótos Márton 2011 őszi gyakorlati anyagai===

#[[Media:Számtud_DM_gyak _1.pdf|Ismerkedés a tárggyal]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_1.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak _2.pdf|Hányféleképpen?]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_2.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_3.pdf|Rendezések, valamint gráfok alapfogalmai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_3.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_4.pdf|Fák, utak és körök]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_4.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_5.pdf|Legrövidebb utak]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_5.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_6.pdf|Maximális folyam, valamint minimális vágat]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_6.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_7.pdf|Összefüggőség, valamint páros gráfok]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_7.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_8.pdf|Görög betűk, valamint színezés alapjai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_8.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_9.pdf|Gráfok színezése, síkbrajzolhatósága, duálisa és PERT]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_9.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_10.pdf|P?NP]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_10.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_11.pdf|Számelmélet alapjai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_11.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_12.pdf|Lineáris kongruenciák, valamint absztrakt algebra]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_12.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_13.pdf|Gyűrűk, testek és csoportok]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_13.pdf|megoldások]]

==Első zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Rendes ZH===
*[[Média:Szamtud_zh1_1998tavasz_A_csoport.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_1999tavasz.PDF|1998/98 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2003tavasz_megoldokulcs.PDF|2002/03 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2009osz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2010osz.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ZH1_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Média:szamtud_zh151022mo.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pót ZH===
*[[Média:Szamtud_pzhk_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2003tavasz.PDF|2002/03 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pZH1_2013osz_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:szamtud_pzh1_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Média:szamtud_potzh1_151207mo..pdf|2015/16]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pótpót ZH===
*[[Média:Szamtud_ppzh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ppzh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Számtud 2012ősz ppZH 1.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ppzh1_2015osz.PDF|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
|}

==Második zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Rendes ZH===
*[[Média:Szamtud_zh2_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2008osz.PDF|2008/09 ősz]] – megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2009osz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ZH2_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Média:szamtud_zh2_151126mo.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pót ZH===
*[[Média:Szamtud_pzhk_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh2_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh2_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] -megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pZH2_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:szamtud_potzh2_151207mo..pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pótpót ZH===
*[[Média:Szamtud_ppzh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Számtud_2012ősz_ppZH_2.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

== Tippek ==

*Jó eséllyel ebből a tárgyból írjátok életetek első zárthelyiét. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy gimiben elég volt doga előtti este átfutni az anyagot, mert úgyis csont nélkül 5-öst írok... Sajnos az ilyen hozzáállás szokott általában egyenes út lenni a 0 pontos bukáshoz. A számtud önmagában is egy nehéz tárgy, szóval a ZH-ra tényleg kell jópár nap alapos felkészülés, hogy magabiztosan meg lehessen írni.
*A gyakorlatvezetők nagyon segítőkészek. Érdemes hétről-hétre tanulni és mindig rákérdezni azokra a részekre, amiket nem értesz.
*A vizsgán sajnos tényleg komolyan veszik, hogyha belefutsz egy olyan alapdefinícióba, fogalomba vagy algoritmus leírásába, amit nem tudsz 100%-osan egzaktul hibátlanul kimondani (nem szó szerint, hanem hibátlanul), akkor kapásból megbuktatnak. A magolás sem megoldás, ugyanis gyakran tesznek fel nagyon egyszerű példakérdéseket, hogy "nah akkor mutasd be ezt és ezt ezen a gráfon", így nagyon hamar kiderül, ha mégsem érted az adott fogalmat/tételt/algoritmust.
*A tételek bizonyítása nem szükséges feltétele az elégségesnek. Ha úgy érzed, hogy amúgy is nehezen döcög a tárgy, akkor inkább a fogalmakra/definíciókra/algoritmusokra fordítsd az idődet és ne a bizonyításokkal vesződj. Érdemes azonban megjegyezni, hogy már tételenként 1-2 alap bizonyítás simán dobhat 1-2 jegyet az elégséges vizsgán. A jeleshez, azonban az anyag ténylegesen beható ismerete szükséges és elvárt az összes, előadáson bemutatott bizonyítás ismerete.
*A vizsgáról ajánlott időben lejelentkezni, ha tudod hogy úgysem mész el. Nagyon kevés férőhely van és a TOP időpontok sajnos nagyon hamar betelnek. Ne vedd el mástól a lehetőséget, mert elég kellemetlen, amikor valaki 2 nappal a vizsga előtt áll neki készülni és 1 nappal előtte jön rá, hogy ezt bizony tényleg nem lehet megtanulni 2 nap alatt. Úgy kalkulálj, hogy erre a vizsgára minimum 4-5 napot készülni kell.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

A számítástudomány alapjai

2017-05-09T12:20:59Z

Vass Bence: Hasznos segédanyag

{{Tantárgy
|nev=A számítástudomány alapjai
|tárgykód=VISZAA02
|régitárgykód=VISZA105
|szak=villany
|kredit=4
|felev=1
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=SZIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=2 db
|vizsga=szóbeli
|hf=nincs
|levlista=szamtud{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZA105/
|targyhonlap=http://www.cs.bme.hu/~kiskat/sza/index.html
}}

'''A számítástudomány alapjai''' fő célja az algebra és diszkrét matematika szemléletmódjának kialakítása. A tantárgy első féléves, alapvetően szemléletformáló jellegű. Az itt tárgyalt elvek, módszerek később több tárgy elméleti anyagrészeinél is hasznosak lesznek. Az anyag nem könnyű, a sikeres teljesítéshez, a zárthelyikhez főleg a számítások rutinjának megszerzése fontos, míg a vizsgán az elmélet alapos ismeretére helyezik a hangsúlyt.

==Követelmények==

*'''Jelenlét''': Mind az előadások, mind a gyakorlatok legalább 70%-án kötelező a részvétel.

*'''NagyZH''': A félév során két ZH van. Mindkét zárthelyi 6 darab egyenként 10 pontos feladatból áll, ebből a 6. IMSC feladat. Az aláírás megszerzéséhez mindkét ZH-n külön-külön el kell érni 18 pontot, és a két ZH átlagában 24 pontot. A feladatok között általában mindig van 1-2 "ingyenfeladat", melyek valamilyen alaptételre/algoritmusra van kihegyezve. Érdemes ezeket a típuspéldákat jól begyakorolni, mert könnyen lehet általuk extra 10 pontokhoz jutni!
Legfeljebb az egyik ZH-t lehet pótolni, de azt szükség esetén kétszer is (pótpót ZH). Az új eredmény mindig felülírja az alábbit, ugyanakkor a megszerzett aláírás a sikertelen javítás esetén sem vész el, ilyenkor az aláírás megszerzéséhez szükséges pontszám lesz a ZH eredménye.

*'''Vizsga''': A tárgyból kötelező szóbeli vizsga van. 15 előre kiadott részletesen specifikált tétel van. A vizsgán ezek közül kell egyet kidolgozni, erre van 30 perc. A tárgyból az elégséges megszerzéséhez alapkövetelmény a tételben '''vastagon szedett''' fogalmak definíciójának alapos ismerete és értése. A vizsgán nemcsak a kapott tételből kérdeznek, hanem random más tételek alapfogalmaira és alaptételeire is rákérdeznek. '''FONTOS:''' Ha a vizsgán kiderül, hogy akárcsak egyetlen alapfogalmat/tételt nem tudsz rendesen, akkor függetlenül az eddigi teljesítménytől automatikusan megbuktatnak. '''A bizonyítások ismerete csak a jobb jegyért elvárt.''' Minél több és nehezebb bizonyítást tud és ért valaki, annál jobb jegyre számíthat. A vizsga pontszámába bekerülnek a két nagy ZH és a gyakorlaton szerzett pontok arányosan, és ezek is alakíthatják a jegyet, viszont ezek csak akkor kerülnek be az összpontszámba, ha az elégséges szintet elérted már.

==Segédanyagok==

===Tételkidolgozás, gyakorló feladatok===

* [http://easymath.hu/index.php/tananyag/bme/szamitastudomanyalapjai Oktató videók - Papp Márton] - A megújult számtud (VISZAA02) tételsorát követő, zh- és vizsgafelkészülést segítő oktató videók. Minden fogalom, tétel és algoritmus, amit a vizsgára tudni kell, részletes magyarázattal és példákkal. A zh-n szereplő anyagrészekhez gyakorló példák, megoldással és részletes magyarázattal. Kérdések a videókkal kapcsolatban: szamtudkorrep@gmail.com
* [https://www.khanacademy.org/ KhanAcademy] '''Interaktív oktató videókat találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.'''

===ZH/Vizsga jegyzetek és segédanyagok===

Ezen segédanyagok a régi [[A számítástudomány alapjai (régi)|számtudhoz]] készültek, így több témakör kikerült az új tematikából, pl. az absztrakt algebra.

A tantárgyból szóbeli vizsga van. A tanszék minden évben kijelöl egy tételsort, amelyben a legfontosabb fogalmak (definíciók, tételek, bizonyítások) szerepelnek. Az aktuális tételsor mindig elérhető a tanszéki honlapon! '''FONTOS:''' A vizsga sikeres teljesítéséhez elengedhetetlen a tételsorban szereplő összes fogalom, tétel és definíció pontos ismerete!
* '''''Katona-Recski-Szabó: A számítástudomány alapjai''''' - A tárgy hivatalos könyve, ami teljes mértékben lefedi a tananyagot.
* [http://www.cs.bme.hu/~fleiner/jegyzet/NESZ.pdf Fleiner Tamás jegyzete] - Nem csak ehhez a tárgyhoz készült, így kicsit keresgélni kell benne az anyagrészeket, de mindent lefed, amire a vizsgán szükséged lehet.
* [http://cs.bme.hu/sza/anim.html Animációk gyűjteménye] - Számos algoritmus és fogalom bemutatása animációval. Érdemes áttanulmányozni!
*[[Media:szamtud_vizsga_tetelek_2009.pdf|Tételkidolgozás (2009)]] - Kondor Máté András munkája. '''VIGYÁZAT:''' Több dolog is van benne, ami hibás vagy nem elfogadott a tanszék részéről - Például: prím szám vs. felbonthatatlan szám
*[[Media:Szamtud tétel kidolgozás 2013 ősz Eke Máté.pdf|Tételkidolgozás (2013)]] - Eke Máté munkája, hibák előfordulhatnak benne. '''FIGYELEM:''' Ez csak egy célirányos vázlat, amit akkor célszerű használni, ha már elsajátították az anyagot. Számos rész a Fleiner-jegyzetből van véve csak egyszerűbben, rövidebben megfogalmazva. Ha csak pusztán ebből készültök, az nem biztos, hogy elég lesz a vizsgára.
*[[Media:Sza_tetelek_2015.pdf|Tételkidolgozás (2015)]] - Lőrincz Szabolcs munkája. Tartalmazhat hibákat. (A kidolgozás összefoglaló jellegű.)
*[[A számítástudomány alapjai - Segédanyagok a vizsgához|Szerkeszthető tételsor]] - Tételek, fogalmas, definíciók és algoritmusok a tételsor szerint csoportosítva. Hibák előfordulhatnak benne! '''Szerkesszétek, bővítsétek!'''

===Gyakorló feladatok===
*[[A számítástudomány alapjai - Régi ZH feladatok vegyesen|Régi ZH feladatok vegyesen]] - Nagy részüknél megoldás is van!
*[[Média:Szamtud_Láng_Csabáné_Számelmélet_példatár.PDF|Láng Csabáné: Számelmélet példatár]] - Itt csak a számelmélet témakörhöz vannak gyakorló példák.
*[[Média:Szamtud_Feladatok_a_tárgyhonlapról.PDF|Gyakorló feladatok a tárgyhonlapról]] - Megoldások nélkül. Néhány régi ZH feladatsor is van a végén.
*[[Média:Szamtud_vizsga_régi_feladatsorok.PDF|Régi vizsgafeladatsorok]] – Ugyan ma már a vizsga csak szóbeli, de a ZH-k előtti gyakorlásra teljesen alkalmasak ezek a feladatok is.
*Témakörök szerint csoportosított feladatok megoldásokkal együtt:
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet1_Alapfogalmak.PDF|Kisfüzet 1 - Alapfogalmak]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet2_Sikbarajzolhatosag.PDF|Kisfüzet 2 - Síkbarajzolhatóság]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet3_Szinezesek.PDF|Kisfüzet 3 - Színezések]]
**[[Média:Szamtud_Kisfuzet4_Bonyolultsagelmelet.PDF|Kisfüzet 4 - Bonyolultságelmélet]]
*[[A számítástudomány alapjai - Ismert NP teljes problémák|Ismert NP teljes problémák]]

===Drótos Márton 2011 őszi gyakorlati anyagai===

#[[Media:Számtud_DM_gyak _1.pdf|Ismerkedés a tárggyal]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_1.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak _2.pdf|Hányféleképpen?]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_2.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_3.pdf|Rendezések, valamint gráfok alapfogalmai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_3.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_4.pdf|Fák, utak és körök]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_4.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_5.pdf|Legrövidebb utak]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_5.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_6.pdf|Maximális folyam, valamint minimális vágat]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_6.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_7.pdf|Összefüggőség, valamint páros gráfok]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_7.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_8.pdf|Görög betűk, valamint színezés alapjai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_8.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_9.pdf|Gráfok színezése, síkbrajzolhatósága, duálisa és PERT]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_9.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_10.pdf|P?NP]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_10.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_11.pdf|Számelmélet alapjai]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_11.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_12.pdf|Lineáris kongruenciák, valamint absztrakt algebra]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_12.pdf|megoldások]]
#[[Media:Számtud_DM_gyak_13.pdf|Gyűrűk, testek és csoportok]] és a hozzá tartozó [[Media:Számtud_DM_gyak_megold_13.pdf|megoldások]]

==Első zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Rendes ZH===
*[[Média:Szamtud_zh1_1998tavasz_A_csoport.PDF|1997/98 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_1999tavasz.PDF|1998/98 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2003tavasz_megoldokulcs.PDF|2002/03 tavasz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2009osz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh1_2010osz.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ZH1_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh1_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Média:szamtud_zh151022mo.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pót ZH===
*[[Média:Szamtud_pzhk_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2003tavasz.PDF|2002/03 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh1_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pZH1_2013osz_megoldas.pdf|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:szamtud_pzh1_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Média:szamtud_potzh1_151207mo..pdf|2015/16]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pótpót ZH===
*[[Média:Szamtud_ppzh1_2010osz_megoldokulcs.PDF|2010/11 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ppzh1_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Számtud 2012ősz ppZH 1.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ppzh1_2015osz.PDF|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
|}

==Második zárthelyi==

{| style="border-spacing: 1em;"

| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Rendes ZH===
*[[Média:Szamtud_zh2_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2005tavasz.PDF|2004/05 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2008osz.PDF|2008/09 ősz]] – megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2009osz.PDF|2009/10 ősz]]
*[[Média:Szamtud_zh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_ZH2_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_zh2_2014osz.jpg|2014/15 ősz]]
*[[Média:szamtud_zh2_151126mo.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pót ZH===
*[[Média:Szamtud_pzhk_1999tavasz.PDF|1998/99 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2006tavasz.PDF|2005/06 tavasz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2006osz_megoldokulcs.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh2_2007osz.PDF|2007/08 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2008osz.PDF|2008/09 ősz]]
*[[Média:Szamtud_pzh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pzh2_2012osz_megoldokulcs.PDF|2012/13 ősz]] -megoldásokkal
*[[Média:Szamtud_pZH2_2013osz_megoldas.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
*[[Média:szamtud_potzh2_151207mo..pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal
| style="vertical-align: top; width: 33%" |

===Pótpót ZH===
*[[Média:Szamtud_ppzh2_2011osz.PDF|2011/12 ősz]] - megoldásokkal
*[[Media:Számtud_2012ősz_ppZH_2.pdf|2012/13 ősz]] - megoldásokkal

|}

== Tippek ==

*Jó eséllyel ebből a tárgyból írjátok életetek első zárthelyiét. Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy gimiben elég volt doga előtti este átfutni az anyagot, mert úgyis csont nélkül 5-öst írok... Sajnos az ilyen hozzáállás szokott általában egyenes út lenni a 0 pontos bukáshoz. A számtud önmagában is egy nehéz tárgy, szóval a ZH-ra tényleg kell jópár nap alapos felkészülés, hogy magabiztosan meg lehessen írni.
*A gyakorlatvezetők nagyon segítőkészek. Érdemes hétről-hétre tanulni és mindig rákérdezni azokra a részekre, amiket nem értesz.
*A vizsgán sajnos tényleg komolyan veszik, hogyha belefutsz egy olyan alapdefinícióba, fogalomba vagy algoritmus leírásába, amit nem tudsz 100%-osan egzaktul hibátlanul kimondani (nem szó szerint, hanem hibátlanul), akkor kapásból megbuktatnak. A magolás sem megoldás, ugyanis gyakran tesznek fel nagyon egyszerű példakérdéseket, hogy "nah akkor mutasd be ezt és ezt ezen a gráfon", így nagyon hamar kiderül, ha mégsem érted az adott fogalmat/tételt/algoritmust.
*A tételek bizonyítása nem szükséges feltétele az elégségesnek. Ha úgy érzed, hogy amúgy is nehezen döcög a tárgy, akkor inkább a fogalmakra/definíciókra/algoritmusokra fordítsd az idődet és ne a bizonyításokkal vesződj. Érdemes azonban megjegyezni, hogy már tételenként 1-2 alap bizonyítás simán dobhat 1-2 jegyet az elégséges vizsgán. A jeleshez, azonban az anyag ténylegesen beható ismerete szükséges és elvárt az összes, előadáson bemutatott bizonyítás ismerete.
*A vizsgáról ajánlott időben lejelentkezni, ha tudod hogy úgysem mész el. Nagyon kevés férőhely van és a TOP időpontok sajnos nagyon hamar betelnek. Ne vedd el mástól a lehetőséget, mert elég kellemetlen, amikor valaki 2 nappal a vizsga előtt áll neki készülni és 1 nappal előtte jön rá, hogy ezt bizony tényleg nem lehet megtanulni 2 nap alatt. Úgy kalkulálj, hogy erre a vizsgára minimum 4-5 napot készülni kell.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}

Informatika 1 (régi)

2015-11-17T14:58:10Z

Vass Bence: /* ZH/vizsga segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Informatika 1
|tárgykód=VIIIA202
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA202
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/informatika-1
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.

A [[Digitális technika 2 (régi)|Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 2 (régi)|Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A tárgyból igazából nincs "rendes" gyakorlat. Az előadók a félév során pár alkalommal össznépileg a táblánál megoldanak néhány hasznos feladatot, melyek a számonkérésekben is gyakran előfordulnak. Az órák látogatása és a figyelés mindenképpen hasznos, de csak akkor ha az ember folyamatosan tanulgatja az anyagot, különben hamar elveszítheti a fonalat.
*'''NagyZH:''' A félév közepén 1 darab nagy zárthelyi teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A ZH mind a számítógép architechtúrák, mind az operációs rendszerek témakörből tartalmaz kérdéseket (bár előbbiből nagyobb részben). Mindkét témakörből vannak az elméletre rákérdező igaz-hamis kérdések, melyekre jó válasz esetén +0,5 rossz válasz esetén -0,5 pont kapható. Szóval nem éri meg tippelgetni, viszont alább található rengeteg segédanyag, melyekből megtanulható ez a rész. Továbbá a ZH tartalmaz még 2-3 egyszerű számítási feladatot, melyekhez szintén számos segédanyag található lentebb. Az összesen 20 pontos zárthelyin legalább 7,5 pontot kell elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A tárgy egy írásbeli vizsgával zárul. Ez 24 pontos és legalább 37,5%-ot kell teljesíteni az elégségeshez. A vizsga egyenlő arányban tartalmaz feladatokat mindkét témakörből. Itt azonban már nincsenek igaz-hamis kérdések, hanem az elméletre kifejtős/fogalommagyarázós formában kérdeznek rá.

==Segédanyagok==

===Könyvek===

* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]

===Jegyzetek===

* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.

===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===

* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!

===ZH/vizsga segédanyagok===
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!'''''
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!'''''
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth/verifikacio/peterson.swf Peterson algoritmus modellező program]
* [[Media:Info_1_full.pdf|SzArch Vizsgafeladatok-megoldásokkal]] Tanszék által kiadott vizsgafeladatok, a megoldásokban hibák előfordulhatnak.Vizsga architektúrás részéből elég sok pontot össze lehet szedni ezek ismeretében.
* [[Media:Info1_zh_2014.pdf|SzArch ellenőrző kérdések megoldásokkal]] SzArch témakor ellenőrző kérdései kidolgozva pdf formátumban.

==Nagyzárthelyi==

* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - '''Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!'''
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_ZH_2014ősz.pdf‎|2014/15 ősz]] - ZH opre igaz-hamis, pótZH feladatok

==Vizsgák==

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2003/04:
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal
* 2005/06:
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]
* 2006/07:
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]
* 2007/08:
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]
* 2009/10:
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2010/11:
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből
* 2012/13:
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből
* 2013/14:
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal

|}

== Tippek ==

* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már az első ZH-ra illetve vizsgára alaposan felkészülj és ott átmenj, különben sokkal nehezebb dolgod lesz.
* A ZH elég jól begyakorolható. Az igaz-hamis kérdések jó részét adják a pontszámnak és szerencsére csak az ellenőrző kérdések közül kerülnek ki, vagy azoktól minimálisan különbözőek. A számítógép architektúrák rész egyéb feladatai között vannak rövidebb elméleti jellegű kérdések, melyek kilogikázhatóak, ha alaposan felkészültél az igaz-hamisra. A maradék pedig egyszerű típuspéldák közül kerül ki, azonban nagyon sok fajta típus van. Érdemes alaposan utánunk nézni. Az operációs rendszerek részből csak az anyag nagyon eleje szerepel a ZH-ban, mégis a pontszám közel harmadát adja. Ajánlott jól felkészülni ebből a kevéske anyagrészből, mert ezzel már majdnem megvan az elégséges.
* A vizsgára hatványozottan igaz, hogy az első a legkönnyebb és utána erőteljesen nehezedik. Ide már mindenképpen utána kell nézni minden számítógép architektúrás feladatnak, mert jópár előkerül és nagyon sok fajta, de szerencsére egyszerű típuspélda van. A kulcs az elmélet alapos és pontos ismerete, mert azzal egyrészt megválaszolhatók a cseles elméleti kérdések, valamint a feladatok megoldása is kilogikázható vele. az operációs rendszerek részből mindig van a főbb algoritmuscsoportokból egy-egy példa, így érdemes jól begyakorolni mindet, mert nagyon változó hogy épp melyiket adják.
* ZH/vizsga konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Fájl:Info1 zh 2014.pdf

2015-11-17T14:56:44Z

Vass Bence: info1 kidolgozás

info1 kidolgozás

Fájl:Info1 SzArch ell ker kidolg.pdf

2015-11-17T14:54:28Z

Vass Bence:

Informatika 1 (régi)

2015-11-17T14:51:27Z

Vass Bence: /* ZH/vizsga segédanyagok */

{{Tantárgy
|nev=Informatika 1
|tárgykód=VIIIA202
|kredit=5
|felev=3
|kereszt=van
|tanszék=IIT
|kiszh=nincs
|vizsga=írásbeli
|nagyzh=1 db
|hf=nincs
|szak=villany
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA202
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/informatika-1
|levlista=info1{{kukac}}sch.bme.hu
}}

A tantárgy célja átfogó ismeretek nyújtása és szakmai alapozás a szakirányok számára a számítógépek felépítése, működése, számítógép-architektúrák, operációs rendszerek funkciói, belső szerkezete, működési elvei területén.
A tárgy által nyújtott ismeretek birtokában a hallgatók képessé válnak konkrét számítógép-rendszerek és operációs rendszerek dokumentációinak gyors megértésére, üzemeltetési, konfigurálási, karbantartási feladatok gyors megtanulására.

A [[Digitális technika 2 (régi)|Digitális technika 2]] előkövetelménye ezen tárgynak, az ott megtanultak tulajdonképpen megfeleltethetők az itt tanult módszerek, eljárások egy konkrét realizációjaként ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085] mikroprocesszor és perifériái). Az Informatika 1-ben tanultak rendszerezik ezen ismereteket, és betekintést adnak a későbbi termékek működésébe is
(pl: [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_80386 Intel 80386] mikroprocesszor).

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' A [[Digitális technika 2 (régi)|Digitális technika 2]] című tárgy teljesítése.
*'''Jelenlét:''' A tárgyból igazából nincs "rendes" gyakorlat. Az előadók a félév során pár alkalommal össznépileg a táblánál megoldanak néhány hasznos feladatot, melyek a számonkérésekben is gyakran előfordulnak. Az órák látogatása és a figyelés mindenképpen hasznos, de csak akkor ha az ember folyamatosan tanulgatja az anyagot, különben hamar elveszítheti a fonalat.
*'''NagyZH:''' A félév közepén 1 darab nagy zárthelyi teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A ZH mind a számítógép architechtúrák, mind az operációs rendszerek témakörből tartalmaz kérdéseket (bár előbbiből nagyobb részben). Mindkét témakörből vannak az elméletre rákérdező igaz-hamis kérdések, melyekre jó válasz esetén +0,5 rossz válasz esetén -0,5 pont kapható. Szóval nem éri meg tippelgetni, viszont alább található rengeteg segédanyag, melyekből megtanulható ez a rész. Továbbá a ZH tartalmaz még 2-3 egyszerű számítási feladatot, melyekhez szintén számos segédanyag található lentebb. Az összesen 20 pontos zárthelyin legalább 7,5 pontot kell elérni. A félév során két pótlási lehetőség van.
*'''Vizsga:''' A tárgy egy írásbeli vizsgával zárul. Ez 24 pontos és legalább 37,5%-ot kell teljesíteni az elégségeshez. A vizsga egyenlő arányban tartalmaz feladatokat mindkét témakörből. Itt azonban már nincsenek igaz-hamis kérdések, hanem az elméletre kifejtős/fogalommagyarázós formában kérdeznek rá.

==Segédanyagok==

===Könyvek===

* [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/operacios-rendszerek/adatok.html Kondorosi Károly - Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben] - Az operációs rendszerek részhez ajánlott irodalom. Elég terjedelmes, de a kiadott fejezetek jól lefedik a tananyagot.
* [http://www.scribd.com/doc/51369426/oprbook Knapp Gábor - Dr. Adamis Gusztáv: Operációs rendszerek]

===Jegyzetek===

* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] - '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 jegyzet tom65.PDF|Számítógép architektúrák jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:‎Info1 jegyzet holtpontig.pdf|Operációs rendszerek jegyzet]] - Gépelt és elég részletes, de csak a holtpont-kezelésig!
* [[Media:Info1 opre jegyzet btamas.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.
* [[Media:Info1 opre jegyzet kosztya.PDF|Operációs rendszerek jegyzet]] - Kézzel írt, scannelt.

===[http://www.kobakbt.hu/index.php?p=j4 Operációs rendszerek algoritmusok] .ppt formátumban===

* [[Media:Info1 bankar.ppt|Bankár algoritmus]]
* [[Media:‎Info1 lapcsere.ppt|Lapcsere stratégiák]]
* [[Media:Info1 szemafor.ppt|Kölcsönös kizárás]]
* [[Media:‎Info1 utemezes.ppt|Feladatütemezések]]
* [[Media:Info1 parhuzam.ppt|Párhuzamos programozás]] - 2012 ősztől nem tananyag!

===ZH/vizsga segédanyagok===
* [[Media:Info1_ultimateHandbook_1.pdf|Ultimate Handbook 1.]] - A tárgyból előforduló típusfeladatok megoldásmenete összefoglaló. K.K.
* [[Informatika 1 - Ellenőrző kérdések kidolgozása|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Az alant lévő .doc-ból kellene ide átültetni a kidolgozást. '''''Kérlek segítsetek! Szerkesszétek és bővítsétek!'''''
* [[Media:Info1 archellkrd.doc|Ellenőrző kérdések kidolgozása]] - Sajnos nem teljes, és hibák is vannak benne. Kérlek javítsátok, bővítsétek. '''''Az új anyagokat már közvetlenül a fentebb linkelt aloldalra töltsétek fel!'''''
* [[Media:Info1 vizsgafeladatok.pdf |Teljes elméleti összefoglaló]] a vizsgához. '''Nagyon hasznos!'''
* [[Media:Info1 Feladatok.doc|Néhány hasznos vizsgafeladat]] - Érdemes ezeket jól begyakorolni, mert a vizsgán mindig van néhány ezekhez nagyon hasonló típusfeladat.
* [[Media:‎Info 1 teszt feladatok .pdf|ZH tesztkérdések]] tematikusan szétválogatva és a hozzájuk tartozó [[Media:Info1 teszt feladatok megoldas.pdf|megoldások]].
* [[Media:Info1_konzi_20121003.pdf‎|Konzultáció (2012)]] - Kiadott ellenőrző kérdések első harmada végigoldva. ZH igaz-hamis feladataihoz nélkülözhetetlen!
* [[Media:Info1 arch eloadas kiegeszites.pdf|PIPE-LINE összefoglaló]]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~zlnemeth/verifikacio/peterson.swf Peterson algoritmus modellező program]
* [[Media:Info_1_full.pdf|SzArch Vizsgafeladatok-megoldásokkal]] Tanszék által kiadott vizsgafeladatok, a megoldásokban hibák előfordulhatnak.Vizsga architektúrás részéből elég sok pontot össze lehet szedni ezek ismeretében.
* [[Media:Info1_SzArch_kidolg_ell_ker.pdf|SzArch ellenőrző kérdések megoldásokkal]] SzArch témakor ellenőrző kérdései kidolgozva pdf formátumban.

==Nagyzárthelyi==

* [[Media:Info1 1997-1999 vizsga.pdf|2002 előtti zárthelyik]] - '''Ezekben vannak olyan kérdések is, amik már kikerültek a tanagyagból!'''
* [[Media:Info1_2004ősz_pZH.pdf|2004/05 ősz]] - pótZH
* [[Media:Info1_2006ősz_ZH.PDF|2006/07 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_2007ősz_ZH.pdf|2007/08 ősz]]
* [[Media:Info1_2007ősz_ppZH.pdf|2007/08 ősz]] - pótpótZH
* [[Media:Info1_2011ősz_ppZH.PDF|2010/11 kereszt]] - pótpótZH, megoldásokkal
* [[Media:Info1_2012tavasz_PZH.PDF|2011/12 kereszt]] - rossz minőségű pótZH, részben megoldásokkal
* [[Media:Info1_2013tavasz_PZH.PDF|2012/13 kereszt]] - rossz minőségű pótZH
* [[Media:Info1_zh_2013_osz.pdf‎|2013/14 ősz]] - megoldásokkal
* [[Media:Info1_ZH_2014ősz.pdf‎|2014/15 ősz]] - ZH opre igaz-hamis, pótZH feladatok

==Vizsgák==

{| style="border-spacing: 1em; width: 60%;"
| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2003/04:
** [[Media:Info1 20031219 vizsga.pdf|2003.12.19]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20040108 vizsga.pdf|2004.01.08]] - emlékezetből, megoldásokkal
** [[Media:Info1 20040115 vizsga.pdf|2004.01.15]] - emlékezetből, megoldásokkal
* 2005/06:
** [[Media:Info1_vizsga_2006-01-31.pdf|2006.01.31]]
* 2006/07:
** [[Media:Info1 20070103 vizsga feladatsor.pdf|2007.01.03]]
* 2007/08:
** [[Media:Info1 20080103 vizsga.PDF|2008.01.03]]
** [[Media:Info1 20080110 vizsga.PDF|2008.01.10]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 20080125 vizsga.PDF|2008.01.25]]
* 2009/10:
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-05.pdf|2010.01.05]] - emlékezetből
** [[Media:Info1_vizsga_2010-01-12.pdf|2010.01.12]] - emlékezetből

| style="vertical-align: top; width: 50%;" |

* 2010/11:
** [[Media:Info1 vizsga 20110106.pdf|2011.01.06]] - emlékezetből
** [[Media:Info1 vizsgafeladatok 2011 05 23.pdf|2011.05.23]] - emlékezetből
* 2012/13:
**[[Media:info1_vizsga_2013-05-27.pdf|2013.05.27]] - emlékezetből
**[[Media:Info1_vizsga_2013-06-17.pdf‎|2013.06.17]] - emlékezetből
* 2013/14:
**[[Media:info1_vizsga_2013-12-23.pdf|2013.12.23]] - emlékezetből, megoldásokkal

|}

== Tippek ==

* A tárgy elég nehéz tud lenni, ha az ember nem figyel oda. Fontos, hogy a számonkérések erőteljesen nehezednek, tehát kiemelten fontos, hogy már az első ZH-ra illetve vizsgára alaposan felkészülj és ott átmenj, különben sokkal nehezebb dolgod lesz.
* A ZH elég jól begyakorolható. Az igaz-hamis kérdések jó részét adják a pontszámnak és szerencsére csak az ellenőrző kérdések közül kerülnek ki, vagy azoktól minimálisan különbözőek. A számítógép architektúrák rész egyéb feladatai között vannak rövidebb elméleti jellegű kérdések, melyek kilogikázhatóak, ha alaposan felkészültél az igaz-hamisra. A maradék pedig egyszerű típuspéldák közül kerül ki, azonban nagyon sok fajta típus van. Érdemes alaposan utánunk nézni. Az operációs rendszerek részből csak az anyag nagyon eleje szerepel a ZH-ban, mégis a pontszám közel harmadát adja. Ajánlott jól felkészülni ebből a kevéske anyagrészből, mert ezzel már majdnem megvan az elégséges.
* A vizsgára hatványozottan igaz, hogy az első a legkönnyebb és utána erőteljesen nehezedik. Ide már mindenképpen utána kell nézni minden számítógép architektúrás feladatnak, mert jópár előkerül és nagyon sok fajta, de szerencsére egyszerű típuspélda van. A kulcs az elmélet alapos és pontos ismerete, mert azzal egyrészt megválaszolhatók a cseles elméleti kérdések, valamint a feladatok megoldása is kilogikázható vele. az operációs rendszerek részből mindig van a főbb algoritmuscsoportokból egy-egy példa, így érdemes jól begyakorolni mindet, mert nagyon változó hogy épp melyiket adják.
* ZH/vizsga konzultációra szinte kötelező elmenni és megkérdezni minden algoritmusra/feladattípusra, amit nem értesz egy-egy példát, illetve azon fogalmakat tisztázni, amikkel nem vagy maximálisan tisztában. Az előadók készséggel segítenek és nagyon sokat lehet tanulni abban az 1-2 órában.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}

Laboratórium 1 - 4. Mérés: Frekvenciatartománybeli jelanalízis

2015-10-12T18:02:43Z

Vass Bence: /* Házihoz segítség */

{{Vissza|Laboratórium 1}}

__TOC__

== A mérésről ==

A beugró nem volt gáz fel kellett írni <math> \mathfrak{F}\{f(t-T)\}</math> , <math>\mathfrak{F}\{f(t)*g(t)\}</math> , <math> \mathfrak{F}\{\frac{\mathrm{d}f(t)}{\mathrm{d}t}\} </math> ''Fourier-transzformáltakat'', illetve plusz feladatként egy négyszögimpulzus deriváltját kellett lerajzolni. A mérésvezetők abszolút segítőkészek voltak, a mérés végén mérőcsoportonként személyesen átnézték a jegyzőkönyvet, ahol hiba volt ott kérdezgettek.

=== A méréshez segítség ===
'''1. Oszcilloszkóp FFT módja'''
* [Math] >> [FFT] gombokkal
* Periódikus jel felharmónikusainak mérésénél a számított érték (többek között) azért fog eltérni a mért értéktől, mert fehér zaj van jelen, illetve a generátor sem tökéletes jelalakot ad ki.
* Periódikus jel felharmónikusainak számítása komplex [http://en.wikipedia.org/wiki/Fourier_series Fourier-sor] együtthatókból (csak mert ez pl nincs benne a Fodor: Hálózatok és Rendszerek c. jegyzet 211 oldala környékén, és sztem hasznos) , azaz <math> \bar U_k = \frac{1} {{T }}\int\limits_{ 0 }^T {u(t)e^{ - jk \omega t} dt} </math> -ból, ahol

<math> \bar U_k = \bar U_{ - k}^ * = \frac{{U_{Ak} + jU_{Bk} }}
{2} \Leftrightarrow \left\{ \begin{matrix} U_{Ak} = \bar U_k + \bar U_{ - k} \hfill \\ U_{Bk} = j(\bar U_k - \bar U_{ - k} ) \hfill \end{matrix} \right\} \Leftrightarrow u(t) = \frac{{\bar U_0 }} {2} + \sum\limits_{k > 0} {\left( {U_{Ak} \cos (nt) + U_{Bk} \sin (n\omega t)} \right)} </math> .<br>

A felharmonikusok sora <math> U_k = \left| {\bar U_{k} } \right| = \frac{\sqrt{U_{Ak}^2 + U_{Bk}^2 }}{2} </math> .

Adott jelek felharmonikusai:

{| class="wikitable" border="1"
|-
! U amplitudójú !! <math> U_Ak </math> !! <math> U_Bk </math>
|-
|[http://mathworld.wolfram.com/FourierSeriesSquareWave.html négyszög]|| <math> 0 </math> || <math> 2\cdot U\frac{1 - (-1)^{k} }{k \pi} </math> , ahol k páratlan
|-
|[http://mathworld.wolfram.com/FourierSeriesTriangleWave.html háromszög]|| <math> 0 </math> || <math> U\frac{8\cdot (-1)^{\frac{k-1}{2}} }{k^2 \cdot 2\pi^2} </math> , ahol k páratlan
|-
|[http://mathworld.wolfram.com/FourierSeriesSawtoothWave.html fűrész]||<math> 0 </math>||<math> -\frac{1}{k\pi} </math>
|}

'''2. Periódikus jel spektruma'''

* Függvénygenerátoron: [Square] >> [DutyCycle] (Az impulzus kitöltési tényezőjét mutatja)
* Fourier-transzofmált
<math> \left| {U(j\omega )} \right| = \left| {\int\limits_{ - \infty }^\infty {u(t)e^{ - j\omega t} dt} } \right| = \left| {\int\limits_0^\tau {e^{ - j\omega t} dt} } \right| = \left| {\frac{{e^{j\omega \tau } - e^{ - j\omega \tau } }}{{j\omega }}} \right| = 2\tau \frac{{\sin \omega \tau}}{{\omega \tau }} = 2 \tau sinc \omega \tau </math>
* A kitöltési tényező, azaz <math> \frac{\tau}T</math> növelésével közelíthetünk a periódikus négyszögjel vonalas spekrumához.

'''3. Szűrő vizsgálata oszcilloszkóppal'''

* Alul-/felüláteresztő szűrő határfrekvenciája (ahol <math>-3dB</math>, azaz <math>\frac{1}{\sqrt{2}}</math>-szeres az erősítése): <math> f_c = \frac{1}{2 \pi RC}</math>
* [Mode/Coulping] >> [DC]/[AC] esetén DC/AC-csatolt az oszcilloszkóp, így a bemenete modellezhető egy elsőfokú alul-/felüláteresztő szűrővel.

'''4. Átviteli karakerisztika digitális multiméter'''

* érdemes <math>0,1 f_c < f < 10 f_c </math> frekvenciákon mérni (logaritmikus [1,2,5] léptékben)
* a DMM [AC V] gombja után dB kijelzésre a [Shift] >> [Null/dB] gomb, majd aluláteresztő szűrő esetén kis frekvencián nullázni a [Null/dB] gombbal (ezzel beállítottuk a dB skála referenciaszintjét)

'''5. széles sávú gerjesztés'''

* A multisinus egy olyan szinuszos függvény, aminek a frekvenciája lineárisan nő (adott értéktől adott értékig), tehát ez egy szélessávú jel. [A <math> sinc (\Omega t) </math> függvény is szélessávú [Arb] >> [Sinc], ennek Fourier-transzformáltja egy <math> \frac{\pi}{\Omega}\epsilon(\omega + \Omega) - epsilon(\omega \Omega) </math> "frekvencia-ablak", amit egy szűrő "összenyom"]. A függvénygenerátor [Sine] jelalakjának frekvenciasöprésének tartományát [Sweep] módban állíthatjuk be. (másik vélemény: nekünk nem fogadták el a sweepet, hanem ''Arg'' módban kellett használni a a függvénygenerátort) _
* Ismét a referenciaszint (az oszcilloszkóp bal oldalán lévő legmagasabb érték) <math> \sqrt 2 </math> -edéhez tartozó frekvenciát kell keresni aluláteresztő szűrő esetén (felül.á.sz. esetén a jobboldalon van a referenciaszint).
* A legnagyobb hibát a leolvasás okozhatja, emellett az átvitel hibája sem tökéletes, ahogy a függvénygenerátor sem az.

'''6. szinuszjel "torzítása" oszcilloszkópon'''

* Ha az oszcilloszkóp nincsen túlvezérelve, azaz a függőleges érzékenység akkora, hogy a jel a képernyőből nem lóg ki, akkor a szinuszjel alapharmónikus frekvenciájánál jól látható a kiemelkedés, ettől eltérő frekvencián pedig a hozzá képest elhanyagolható zaj. Ha a szinuszjelet torzítjuk (pusztán a V/div csökkentésével, azaz nem a jelet torzítjuk, hanem a kijelzést), a jel egyre kezd hasonlítani a négyszögjelhez. Így a spektrumja is kénytelen lesz a négyszögjel spektrumához közelíteni, hiszen az oszcilloszkóp az általa kijelzett jelből számítja FFT segítségével a spektrumot. A spektrum az 1/f -es vonalas spektrumhoz tart.

== Házihoz segítség ==
* FONTOS!!! Bármilyen szimmetrikus jelet DC komponens nélkül kell ábrázolni és számolni vele, emiatt az itt található kidolgozás sem jó ebből a szempontból.
* [[Media:Labor1_mérés4_házi1.pdf‎|Kidolgozott házi feladat]]
* [http://www.hobbielektronika.hu/cikkek/fourier_transzformacio.html?pg=5&Submit=%3E%3E DFT-s házihoz]

== Beugró kérdések kidolgozása ==

*[[Media:labor1_mérés4_ellekérdések.pdf|Ellenőrző kérdések kidolgozása]]

[[Kategória:Villamosmérnök]]