VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Hírközléselmélet

2019-07-25T18:37:51Z

Ulveczki Mihály Ádám:

{{Tantárgy
| név = Hírközléselmélet
| tárgykód = VIHVMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 3 (2) db
| hf =
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA07/
}}
==Követelmények==
A tárgyból 3 ZH van, a két legjobb ZH összpontszámából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie. Nem pótolható egy ZH sem.

==Segédanyagok==
===Órai jegyzet===
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_tavasz.pdf | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév]]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015.PDF | Hírközléselmélet jegyzet 2015]]

===Egyéb===
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_veszprem.pdf | Veszprémi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_szechenyi.pdf | Széchenyi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_informacioelmeletalapok.pdf‎ | Információelméleti alapok jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_csatornakapacitas.pdf | Csatornakapacitás jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_konvolucioskod.pdf | HIT-es konvolúciós kód jegyzet]]

A régi tárgy jegyzetei [[Hírközléselmélet (régi)|itt találhatóak meg]].

==ZH==
===1. ZH===

===2. ZH===
*[[Média:Hirkozleselmelet_2zh_szamolos_2019_tavasz.jpg | 2019 tavasz - számolós feladatok]]
*[[Média:Hirkozles_2016_2zh_acsoport.pdf | 2016 2. ZH]]
*[[Média:Hirkozleselm 2017 2.zh Igaz-hamis megoldas.pdf|2017 2. ZH - Igaz-hamis megoldás]]
*[[Média:hirkozles_zh2_2016-17.pdf|2016-os és 2017-es 2. zéhák összesítve]]

*[[Hírközléselmélet_-_2.ZH kvíz|2.ZH kvíz]]

===3. ZH===

A régi tárgy feladatai [[Hírközléselmélet (régi)|itt találhatóak meg]].

==Vélemények==
2019 tavasz: a ZH-k megegyeztek a tavalyiakkal (elvileg ez évek óta nem változik), így ebben az évben könnyen teljesíthető volt a tárgy.

A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)

ZH-k felépítése:
*kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 7,5 pont
*feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 15*0.5 pont

A tárgy alapvetően a Bsc-s [[Infokommunikáció]] tárgyat taglalja részletesebben, azonban az anyag az infokomm kódolásos részére koncentrálódik egészen az alapoktól felépítve. Az anyag nem vészesen sok, és az előadáson készített jegyzetből viszonylag jól tanulható. A tárgy teljesítése alapvetően nem nehéz, azonban a tesztkérdések miatt a jó jegyhez azonban már alapos tudásra van szükség. Ha nem ez a kötelező közös tárgyad, szerintem jó választás másodiknak. – Tibi, 2017

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Fájl:Hirkozleselmelet 2zh szamolos 2019 tavasz.jpg

2019-07-25T18:30:40Z

Ulveczki Mihály Ádám:

Mobil és vezeték nélküli hálózatok

2019-07-25T18:25:34Z

Ulveczki Mihály Ádám:

{{Tantárgy
| név = Mobil és vezeték nélküli hálózatok
| tárgykód = VIHIMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = HIT
| jelenlét = nincs
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA07/
| tárgyhonlap = http://www.mcl.hu/ims/
}}

==Tantárgy leírása==
A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a mobil távközlés leglényegesebb technológiáival, illetve annak lehetőségeivel multimédia átviteli feladatoknál. A mobil technológiákat csak funkcionális egységek, illetve hivatkozható funkciók szintjén tárgyalja, nem megy az egyes funkciók, részleteibe. Ilyen szinten ismerteti a mobil hálózatok megvalósításához szükséges gerinchálózati technológiák alapelemeit és alapfunkcióit is.
A multimédia átviteléről szóló rész célja, hogy bemutassa, hogyan támogatják ezt az egyes technológiák. Ezzel kapcsolatosan a következő felmerülő problémákat is hangsúlyosan tárgyaljuk: átviteli követelmények modellezése, számszerűsítése, a követelményeknek megfelelő megoldások tervezése az alkalmazható technológiákhoz illeszkedve.

==Követelmények és jelenlét==
*A tárgy 14 előadásból és 7 gyakorlatból áll, nincs jelenléti ív.
*''1 zárthelyi'' dolgozat alapján aláírást lehet szerezni.
*A vizsgaidőszakban ''írásbeli vizsgát'' kell tenni a tárgyból.

==Segédanyagok==
A tárgyhonlapról letölthetőek az előadások diái és egyéb segédanyagok.

===2019 tavasz===
*[[Media:Mobil_es_vez_nelk_hal_VIZSGA_kidolgozas_2019.pdf|Vizsga tételkidolgozás]]

===2015/2 anyagok===
*[[Media:Mobil_veznelkuli_2015_merged_diak_teljes.zip|Teljes diasor egybefűzve]]
*[[Media:Mobil_veznelkuli_2015_tetelkidolgozas_by_M.pdf|Vizsgára Tételkidolgozás 2015 by M]]
*[[Media:Mobil_veznelkuli_latex_2015_by_M.zip|Tételkidolgozás LaTeX forrása, bővítéshez by M]]
===KisZH anyagok (korábban volt kiszh)===
*[[Media:Mobilveznelk_3kiszh_2016tavasz.pdf|2016. 3. kisZH]], megoldásokkal
*[[Media:Mobil_es_vezeteknelkuli_halozatok_2017_kzh3.pdf| 2017 3. kisZH]], megoldásokkal

==Vizsgák==
*[[Media:Mobil_es_veznelk_halozatok_elovizsga_2015tavasz.pdf|2015 tavasz kisZH pótlás és elővizsga]]
*[[Media:mobil_vezeteknelkuli_elovizsga_2015_tavasz.pdf|2015 tavasz elővizsga]], emlékezetből
*[[Media:Mobil_es_veznelk_halozatok_vizsga_20150526.pdf|2015 tavasz vizsga]] 2015.05.26
*[[Media:Mobilveznelk_elovizsga_2016tavasz.pdf|2016 tavasz elővizsga]]
*[[Media:Mobil_és_vezetéknélküli_hálózatok_vizsga_2017._május_24..pdf|2017 május 24]]
*[[Media:Mobil_es_vez_nelk_hal_2019_tavasz_elovizsga.jpg|2019 május 23 (elővizsga, de ugyanez volt 1. és 2. vizsgán is)]]

==Vélemények==
*2019 tavasz: 1 ZH és irásbeli vizsga volt kiadott tételsorból. Ez alapján a tárgy könnyen teljesíthető.
*2015/2016 tavasz: Ugyanúgy 3 kisZH volt, de a 6. 9. és 13. héten. Nem volt házi feladat a félév során. Továbbá volt jelenléti ív az előadásokon, de csak ösztönző jelleggel, mivel minden jelenlét +0,5 pontot jelentett a vizsgán, ha már ketteshez szükséges pontszámot elérted.
===Évközi vélemények===
* A tárgyat sok előadó tartotta, ezáltal kicsit nehéz volt követni a dolgokat. Nem nagyon lehetett jegyzetelni, főleg mivel diavetítés van az órákon, esetleg az lehet megoldás hogy előre kinyomtatod a diákat és mellé jegyzetelsz. Nagyon sok fajta technológiáról szó esik, sok mindent meg lehet ismerni. A kisZH-k nem nehezek csak tényleg nagyon sok az anyag, úgyhogy nem #előtteátnézemmajd típusú. Az osztályzás korrekt volt nem is tudom bukott e egyáltalán valaki aláírást. (2015 by M)
===Vizsgaélmények===
* Korrektek vizsgán, az írásbeli után, ha szeretnél lehet javítani szóban és ott is nagyon korrektek. Ötöst nehezen adnak, ha gyengébb az írásbelid, de jó jegyet lehet szerezni minden további nélkül ha rendesen tudod az anyagokat.

{{Lábléc - Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció}}

Mobil és vezeték nélküli hálózatok

2019-07-25T18:24:02Z

Ulveczki Mihály Ádám:

{{Tantárgy
| név = Mobil és vezeték nélküli hálózatok
| tárgykód = VIHIMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = HIT
| jelenlét = nincs
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA07/
| tárgyhonlap = http://www.mcl.hu/ims/
}}

==Tantárgy leírása==
A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a mobil távközlés leglényegesebb technológiáival, illetve annak lehetőségeivel multimédia átviteli feladatoknál. A mobil technológiákat csak funkcionális egységek, illetve hivatkozható funkciók szintjén tárgyalja, nem megy az egyes funkciók, részleteibe. Ilyen szinten ismerteti a mobil hálózatok megvalósításához szükséges gerinchálózati technológiák alapelemeit és alapfunkcióit is.
A multimédia átviteléről szóló rész célja, hogy bemutassa, hogyan támogatják ezt az egyes technológiák. Ezzel kapcsolatosan a következő felmerülő problémákat is hangsúlyosan tárgyaljuk: átviteli követelmények modellezése, számszerűsítése, a követelményeknek megfelelő megoldások tervezése az alkalmazható technológiákhoz illeszkedve.

==Követelmények és jelenlét==
*A tárgy 14 előadásból és 7 gyakorlatból áll, nincs jelenléti ív.
*''1 zárthelyi'' dolgozat alapján aláírást lehet szerezni.
*A vizsgaidőszakban ''írásbeli vizsgát'' kell tenni a tárgyból.

==Segédanyagok==
A tárgyhonlapról letölthetőek az előadások diái és egyéb segédanyagok.

===2019 tavasz===
*[[Media:Mobil_es_vez_nelk_hal_VIZSGA_kidolgozas_2019.pdf|Vizsga tételkidolgozás]]

===2015/2 anyagok===
*[[Media:Mobil_veznelkuli_2015_merged_diak_teljes.zip|Teljes diasor egybefűzve]]
*[[Media:Mobil_veznelkuli_2015_tetelkidolgozas_by_M.pdf|Vizsgára Tételkidolgozás 2015 by M]]
*[[Media:Mobil_veznelkuli_latex_2015_by_M.zip|Tételkidolgozás LaTeX forrása, bővítéshez by M]]
===KisZH anyagok (korábban volt kiszh)===
*[[Media:Mobilveznelk_3kiszh_2016tavasz.pdf|2016. 3. kisZH]], megoldásokkal
*[[Media:Mobil_es_vezeteknelkuli_halozatok_2017_kzh3.pdf| 2017 3. kisZH]], megoldásokkal

==Vizsgák==
*[[Media:Mobil_es_veznelk_halozatok_elovizsga_2015tavasz.pdf|2015 tavasz kisZH pótlás és elővizsga]]
*[[Media:mobil_vezeteknelkuli_elovizsga_2015_tavasz.pdf|2015 tavasz elővizsga]], emlékezetből
*[[Media:Mobil_es_veznelk_halozatok_vizsga_20150526.pdf|2015 tavasz vizsga]] 2015.05.26
*[[Media:Mobilveznelk_elovizsga_2016tavasz.pdf|2016 tavasz elővizsga]]
*[[Media:Mobil_és_vezetéknélküli_hálózatok_vizsga_2017._május_24..pdf|2017 május 24]]
*[[Media:Mobil_es_vez_nelk_hal_2019_tavasz_elovizsga.jpg|2019 május 23 (elővizsga, de ugyanez volt 1. és 2. vizsgán is)]]

==Vélemények==
*2015/2016 tavasz: Ugyanúgy 3 kisZH volt, de a 6. 9. és 13. héten. Nem volt házi feladat a félév során. Továbbá volt jelenléti ív az előadásokon, de csak ösztönző jelleggel, mivel minden jelenlét +0,5 pontot jelentett a vizsgán, ha már ketteshez szükséges pontszámot elérted.
===Évközi vélemények===
* A tárgyat sok előadó tartotta, ezáltal kicsit nehéz volt követni a dolgokat. Nem nagyon lehetett jegyzetelni, főleg mivel diavetítés van az órákon, esetleg az lehet megoldás hogy előre kinyomtatod a diákat és mellé jegyzetelsz. Nagyon sok fajta technológiáról szó esik, sok mindent meg lehet ismerni. A kisZH-k nem nehezek csak tényleg nagyon sok az anyag, úgyhogy nem #előtteátnézemmajd típusú. Az osztályzás korrekt volt nem is tudom bukott e egyáltalán valaki aláírást. (2015 by M)
===Vizsgaélmények===
* Korrektek vizsgán, az írásbeli után, ha szeretnél lehet javítani szóban és ott is nagyon korrektek. Ötöst nehezen adnak, ha gyengébb az írásbelid, de jó jegyet lehet szerezni minden további nélkül ha rendesen tudod az anyagokat.

{{Lábléc - Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció}}

Fájl:Mobil es vez nelk hal VIZSGA kidolgozas 2019.pdf

2019-07-25T18:22:47Z

Ulveczki Mihály Ádám:

Mobil és vezeték nélküli hálózatok

2019-07-25T18:20:39Z

Ulveczki Mihály Ádám:

{{Tantárgy
| név = Mobil és vezeték nélküli hálózatok
| tárgykód = VIHIMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = HIT
| jelenlét = nincs
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA07/
| tárgyhonlap = http://www.mcl.hu/ims/
}}

==Tantárgy leírása==
A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a mobil távközlés leglényegesebb technológiáival, illetve annak lehetőségeivel multimédia átviteli feladatoknál. A mobil technológiákat csak funkcionális egységek, illetve hivatkozható funkciók szintjén tárgyalja, nem megy az egyes funkciók, részleteibe. Ilyen szinten ismerteti a mobil hálózatok megvalósításához szükséges gerinchálózati technológiák alapelemeit és alapfunkcióit is.
A multimédia átviteléről szóló rész célja, hogy bemutassa, hogyan támogatják ezt az egyes technológiák. Ezzel kapcsolatosan a következő felmerülő problémákat is hangsúlyosan tárgyaljuk: átviteli követelmények modellezése, számszerűsítése, a követelményeknek megfelelő megoldások tervezése az alkalmazható technológiákhoz illeszkedve.

==Követelmények és jelenlét==
*A tárgy 14 előadásból és 7 gyakorlatból áll, nincs jelenléti ív.
*''1 zárthelyi'' dolgozat alapján aláírást lehet szerezni.
*A vizsgaidőszakban ''írásbeli vizsgát'' kell tenni a tárgyból.

==Segédanyagok==
A tárgyhonlapról letölthetőek az előadások diái és egyéb segédanyagok.
===2015/2 anyagok===
*[[Media:Mobil_veznelkuli_2015_merged_diak_teljes.zip|Teljes diasor egybefűzve]]
*[[Media:Mobil_veznelkuli_2015_tetelkidolgozas_by_M.pdf|Vizsgára Tételkidolgozás 2015 by M]]
*[[Media:Mobil_veznelkuli_latex_2015_by_M.zip|Tételkidolgozás LaTeX forrása, bővítéshez by M]]
===KisZH anyagok (korábban volt kiszh)===
*[[Media:Mobilveznelk_3kiszh_2016tavasz.pdf|2016. 3. kisZH]], megoldásokkal
*[[Media:Mobil_es_vezeteknelkuli_halozatok_2017_kzh3.pdf| 2017 3. kisZH]], megoldásokkal

==Vizsgák==
*[[Media:Mobil_es_veznelk_halozatok_elovizsga_2015tavasz.pdf|2015 tavasz kisZH pótlás és elővizsga]]
*[[Media:mobil_vezeteknelkuli_elovizsga_2015_tavasz.pdf|2015 tavasz elővizsga]], emlékezetből
*[[Media:Mobil_es_veznelk_halozatok_vizsga_20150526.pdf|2015 tavasz vizsga]] 2015.05.26
*[[Media:Mobilveznelk_elovizsga_2016tavasz.pdf|2016 tavasz elővizsga]]
*[[Media:Mobil_és_vezetéknélküli_hálózatok_vizsga_2017._május_24..pdf|2017 május 24]]
*[[Media:Mobil_es_vez_nelk_hal_2019_tavasz_elovizsga.jpg|2019 május 23 (elővizsga, de ugyanez volt 1. és 2. vizsgán is)]]

==Vélemények==
*2015/2016 tavasz: Ugyanúgy 3 kisZH volt, de a 6. 9. és 13. héten. Nem volt házi feladat a félév során. Továbbá volt jelenléti ív az előadásokon, de csak ösztönző jelleggel, mivel minden jelenlét +0,5 pontot jelentett a vizsgán, ha már ketteshez szükséges pontszámot elérted.
===Évközi vélemények===
* A tárgyat sok előadó tartotta, ezáltal kicsit nehéz volt követni a dolgokat. Nem nagyon lehetett jegyzetelni, főleg mivel diavetítés van az órákon, esetleg az lehet megoldás hogy előre kinyomtatod a diákat és mellé jegyzetelsz. Nagyon sok fajta technológiáról szó esik, sok mindent meg lehet ismerni. A kisZH-k nem nehezek csak tényleg nagyon sok az anyag, úgyhogy nem #előtteátnézemmajd típusú. Az osztályzás korrekt volt nem is tudom bukott e egyáltalán valaki aláírást. (2015 by M)
===Vizsgaélmények===
* Korrektek vizsgán, az írásbeli után, ha szeretnél lehet javítani szóban és ott is nagyon korrektek. Ötöst nehezen adnak, ha gyengébb az írásbelid, de jó jegyet lehet szerezni minden további nélkül ha rendesen tudod az anyagokat.

{{Lábléc - Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció}}

Fájl:Mobil es vez nelk hal 2019 tavasz elovizsga.jpg

2019-07-25T18:18:33Z

Ulveczki Mihály Ádám:

Mobil és vezeték nélküli hálózatok

2019-07-25T18:17:30Z

Ulveczki Mihály Ádám:

{{Tantárgy
| név = Mobil és vezeték nélküli hálózatok
| tárgykód = VIHIMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = HIT
| jelenlét = nincs
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMA07/
| tárgyhonlap = http://www.mcl.hu/ims/
}}

==Tantárgy leírása==
A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse a mobil távközlés leglényegesebb technológiáival, illetve annak lehetőségeivel multimédia átviteli feladatoknál. A mobil technológiákat csak funkcionális egységek, illetve hivatkozható funkciók szintjén tárgyalja, nem megy az egyes funkciók, részleteibe. Ilyen szinten ismerteti a mobil hálózatok megvalósításához szükséges gerinchálózati technológiák alapelemeit és alapfunkcióit is.
A multimédia átviteléről szóló rész célja, hogy bemutassa, hogyan támogatják ezt az egyes technológiák. Ezzel kapcsolatosan a következő felmerülő problémákat is hangsúlyosan tárgyaljuk: átviteli követelmények modellezése, számszerűsítése, a követelményeknek megfelelő megoldások tervezése az alkalmazható technológiákhoz illeszkedve.

==Követelmények és jelenlét==
*A tárgy 14 előadásból és 7 gyakorlatból áll, nincs jelenléti ív.
*''1 zárthelyi'' dolgozat alapján aláírást lehet szerezni.
*A vizsgaidőszakban ''írásbeli vizsgát'' kell tenni a tárgyból.

==Segédanyagok==
A tárgyhonlapról letölthetőek az előadások diái és egyéb segédanyagok.
===2015/2 anyagok===
*[[Media:Mobil_veznelkuli_2015_merged_diak_teljes.zip|Teljes diasor egybefűzve]]
*[[Media:Mobil_veznelkuli_2015_tetelkidolgozas_by_M.pdf|Vizsgára Tételkidolgozás 2015 by M]]
*[[Media:Mobil_veznelkuli_latex_2015_by_M.zip|Tételkidolgozás LaTeX forrása, bővítéshez by M]]
===KisZH anyagok (korábban volt kiszh)===
*[[Media:Mobilveznelk_3kiszh_2016tavasz.pdf|2016. 3. kisZH]], megoldásokkal
*[[Media:Mobil_es_vezeteknelkuli_halozatok_2017_kzh3.pdf| 2017 3. kisZH]], megoldásokkal

==Vizsgák==
*[[Media:Mobil_es_veznelk_halozatok_elovizsga_2015tavasz.pdf|2015 tavasz kisZH pótlás és elővizsga]]
*[[Media:mobil_vezeteknelkuli_elovizsga_2015_tavasz.pdf|2015 tavasz elővizsga]], emlékezetből
*[[Media:Mobil_es_veznelk_halozatok_vizsga_20150526.pdf|2015 tavasz vizsga]] 2015.05.26
*[[Media:Mobilveznelk_elovizsga_2016tavasz.pdf|2016 tavasz elővizsga]]
*[[Media:Mobil_és_vezetéknélküli_hálózatok_vizsga_2017._május_24..pdf|2017 május 24]]
*[[Media:Mobil_es_vez_nelk_hal_2019_tavasz_elovizsga.jpg|asdf]]

==Vélemények==
*2015/2016 tavasz: Ugyanúgy 3 kisZH volt, de a 6. 9. és 13. héten. Nem volt házi feladat a félév során. Továbbá volt jelenléti ív az előadásokon, de csak ösztönző jelleggel, mivel minden jelenlét +0,5 pontot jelentett a vizsgán, ha már ketteshez szükséges pontszámot elérted.
===Évközi vélemények===
* A tárgyat sok előadó tartotta, ezáltal kicsit nehéz volt követni a dolgokat. Nem nagyon lehetett jegyzetelni, főleg mivel diavetítés van az órákon, esetleg az lehet megoldás hogy előre kinyomtatod a diákat és mellé jegyzetelsz. Nagyon sok fajta technológiáról szó esik, sok mindent meg lehet ismerni. A kisZH-k nem nehezek csak tényleg nagyon sok az anyag, úgyhogy nem #előtteátnézemmajd típusú. Az osztályzás korrekt volt nem is tudom bukott e egyáltalán valaki aláírást. (2015 by M)
===Vizsgaélmények===
* Korrektek vizsgán, az írásbeli után, ha szeretnél lehet javítani szóban és ott is nagyon korrektek. Ötöst nehezen adnak, ha gyengébb az írásbelid, de jó jegyet lehet szerezni minden további nélkül ha rendesen tudod az anyagokat.

{{Lábléc - Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció}}

Hírközléselmélet - 2.ZH kvíz

2019-04-18T13:55:54Z

Ulveczki Mihály Ádám: Új oldal, tartalma: „{{Kvízoldal|cím=Hírközléselmélet 2.ZH tippelős kérdések|pontozás=+}} == Bináris lineáris hibajavító blokk kódokra igaz hogy: == {{Kvízkérdés|típus=t…”

{{Kvízoldal|cím=Hírközléselmélet 2.ZH tippelős kérdések|pontozás=+}}

== Bináris lineáris hibajavító blokk kódokra igaz hogy: ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}
# legalább 1 hiba mindig jelezhető, de a jelezhető hibák száma több is lehet
# a jelezhető hibák száma tjel<dmin
# a javítható hibák száma legalább 1, azaz tjav>=1
# javítható törléses hibák száma ttör = dmin-1

== Azonos eseménytér felett értelmezett két diszkrét valószínűségi változó, X és Y esetén a relatív entrópia (Kullback-Leibler távolság) ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}
# csak akkor határozható meg ha X és Y eloszlása megegyezik
# D(P(X)) || P(Y)) a P(X) és P(Y) eloszlások “hasonlóságának mértéke
# D(P(X,Y) || P(Y,X)) = 0 bármely P(X) és P(Y) eloszlás esetén
# D(P(X,Y) || P(X)P(Y)) = 0, ha X és Y függetlenek

== Az Rc=K/N kódarányú (N,K,q) lineáris hibajavító blokk kód G generátor mátrixa c=u*G kódgenerálás esetén ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}
# K sorból és N oszlopból áll
# K oszlopból és N sorból áll
# szisztematikus kód esetén tartalmazza az (N-K)x(N-K) méretű I egységmátrixot
# szisztematikus kód esetén minden esetben tartalmazza a K x K méretű I egységmátrixot

== Lin. hibajavító blokk kódokra igaz, hogy érvényes kódszavak ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# a kódtér egy lineáris alterét képezik
# kódteret teljes mértékben kitöltik
# a kódtér aritmetikai műveletekre zárt részét képezik
# aritmetikai összege megegyezik a kódtér dimenziójával

== Bináris lineáris hibajavító blokk kódokra igaz hogy bármely két kód ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# Hamming távolsága minimális, azaz 0 hogy 0 hiba maradjon azaz mindent ki tudjuk javítani
# Hamming távolság maximális
# Lineáris kombinációjával (N=3, K=2) esetben az összes többi kód előállítható
# kivéve a 0 vektor kódot, (N=3, K=2) esetben a kódok bázisát alkotja

== Egy lineáris hibajavító blokk-kód szisztematikus például, ha a kódszó ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}
# eleje azonos az üzenetszóval
# vége azonos az üzenet szóval
# a paritásszimbólumokat az üzenet szimbólumaival váltakozva tartalmazza
# csak az üzenetszó szimbólumait tartalmazza

== Az Rc=K/N kódarányú (N,K,q) lineáris hibajavító blokk kód H paritásellenőrző mátrixa C=u*G kódgenerálás esetén ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# K sorból és N oszlopból vagy K oszlopból és N sorból áll (N-K)*N vagy N*(N-K)
# az s szindróma vektor csak hibamentes esetben egyezik meg a 0 vektorral
# az s szindróma vektor a javítható nem törléses hibák számával megegyezik
# szisztematikus kód esetén tartalmazza az (N-K)x(N-K) méretű I egységmátrixot

== Lineáris hibajavító kódolás esetén dmin ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}
# bármely két kódszó közötti Hamming távolsággal egyenlő.
# bármely két kódszó közötti Hamming távolság maximumával egyenlő.
# bármely két kódszó közötti Hamming távolság minimumával egyenlő.
# jelezhető hibák számánál feltétlenül nagyobb.

== Lineáris hibajavító kódok konstrukciós törvényei közül a ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# Singleton korlát adott q, dmin és kódszó hossz mellett a kódszavak (ezzel persze az üzenetszavak) számának felső határát szabja meg.
# Singleton korlátot kielégítő összes kód maximális távolságú (MDS) kód.
# Hamming korlát adott hibajavító képesség mellett a kódparaméterek (N,K,q) értékeire ad korlátozó összefüggést.
# perfekt kód esetén az N dimenziós, q-áris kódtér minden pontja érvényes kódszó.

== Lineáris hibajavító kódolás esetén ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# minden hibát észlelhetünk, hiszen hiba esetén az adott érvényes kódvektortól eltérő vektort veszünk.
# minden olyan hibát észlelünk, ahol az adott és a vett vektorok Hamming távolsága megegyezik a dmin kódtávolsággal.
# bináris esetben a törléses hibák (akár több is) feltétlenül kijavíthatóak, hiszen csak invertálni kell a hibás biteket.
# szükségszerűen a kódtér minden elemére igaz, hogy az vagy egy érvényes kódszó, vagy egy ilyen döntési kódalterének eleme, ha a kód perfekt

== GF(q) prím méretű véges test felett értelmezett lineáris blokk kódok vektoriális ábrázolásakor a vektorok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# összegzését vektorkoordinátánként modulo q operációval végezzük
# összegzését vektorkoordináták konvulúciójával végezzük
# konstanssal szorzást vektorkoordinátánként modulo q operációval végezzük
# szorzatát a vektorkoordinátákat konvolválva és modulo q operációt alkalmazva képezzük

== GF(q) prím hatvány méretű véges test felett értelmezett lineáris blokk kódok polinomos ábrázolásakor (a(x)=a0+ay*x+a2*x^2+...) a polinomok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# összegzését az azonos fokú tagok együtthatóinak modulo q összegzésével végezzük
# összegzését a (a(x)+b(x)) mod p(x) művelettel végezzük, ahol p(x) egy q-ad fokú polinom
# szorzását az azonos fokú tagok együtthatóinak modulo q szorzatával végezzük
# szorzását a (a(x)+b(x)) mod p(x) művelettel végezzük, ahol p(x) egy q-ad fokú polinom

== A lineáris Hamming kód ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}
# bináris esetben egy hibát képes javítani
# nem bináris esetben egy hibát képes javítani
# esetén mindig teljesül, hogy a kódtér minden eleme valamely érvényes kódszó döntési kódalterének is eleme egyben
# bináris esetben perfekt kód is lehet de nem feltétlenül az

== Az (N,K,q) ciklikus hibajavító kódok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# minden esetben bináris lineáris kódok, hiszem a linearitás miatt q=2
# minden esetben nem bináris lineáris kódok, hiszem a linearitás miatt q>2
# generálása a GF(q) felett értelmezett x^N-1 polinommal, mint generátor polinommal történik
# generálása a GF(q) felett értelmezett x^N-1 polinom bármelyik N-K-ad fokú osztó polinomjával, mint generátor polinommal történhet

== A lineáris ciklikus hibajavító kódok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# kódszavai egymás ciklikus eltoltjai
# kódszavai közötti Hamming távolságok bináris esetben minimálisak, hiszem azok egymás ciklikus eltoltjai
# családjában léteznek szisztematikusak is
# a ciklikus eltolás miatt sohasem lehetnek szisztematikusak

== Az (N,K,q) ciklikus hibajavító kódok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}
# képezhetőek a GF(q) véges test felett értelmezett N-K fokú generátor polinomokkal
# esetén, ha egy kódszó g(x) generátor polinommal generált, akkor annak ciklikus eltoltja is a g(x) polinommal generált
# családjába tartoznak a CRC kódok is
# esetén az üzenetszavak ciklikus eltoltjai alkotják a kódszavakat

----

Hírközléselmélet

2019-04-18T13:55:15Z

Ulveczki Mihály Ádám: /* 2. ZH */

{{Tantárgy
| név = Hírközléselmélet
| tárgykód = VIHVMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 3 (2) db
| hf =
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA07/
}}
==Követelmények==
A tárgyból 3 ZH van, a két legjobb ZH összpontszámából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie. Nem pótolható egy ZH sem.

==Segédanyagok==
===Órai jegyzet===
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_tavasz.pdf | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév]]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015.PDF | Hírközléselmélet jegyzet 2015]]

===Egyéb===
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_veszprem.pdf | Veszprémi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_szechenyi.pdf | Széchenyi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_informacioelmeletalapok.pdf‎ | Információelméleti alapok jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_csatornakapacitas.pdf | Csatornakapacitás jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_konvolucioskod.pdf | HIT-es konvolúciós kód jegyzet]]

A régi tárgy jegyzetei [[Hírközléselmélet (régi)|itt találhatóak meg]].

==ZH==
===1. ZH===

===2. ZH===
*[[Média:Hirkozles_2016_2zh_acsoport.pdf | 2016 2. ZH]]
*[[Média:Hirkozleselm 2017 2.zh Igaz-hamis megoldas.pdf|2017 2. ZH - Igaz-hamis megoldás]]
*[[Média:hirkozles_zh2_2016-17.pdf|2016-os és 2017-es 2. zéhák összesítve]]

*[[Hírközléselmélet_-_2.ZH kvíz|2.ZH kvíz]]

===3. ZH===

A régi tárgy feladatai [[Hírközléselmélet (régi)|itt találhatóak meg]].

==Vélemények==
A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)

ZH-k felépítése:
*kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 7,5 pont
*feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 15*0.5 pont

A tárgy alapvetően a Bsc-s [[Infokommunikáció]] tárgyat taglalja részletesebben, azonban az anyag az infokomm kódolásos részére koncentrálódik egészen az alapoktól felépítve. Az anyag nem vészesen sok, és az előadáson készített jegyzetből viszonylag jól tanulható. A tárgy teljesítése alapvetően nem nehéz, azonban a tesztkérdések miatt a jó jegyhez azonban már alapos tudásra van szükség. Ha nem ez a kötelező közös tárgyad, szerintem jó választás másodiknak. – Tibi, 2017

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

2.ZH kvíz

2019-04-18T13:30:15Z

Ulveczki Mihály Ádám:

2.ZH kvíz

2019-04-18T13:29:46Z

Ulveczki Mihály Ádám:

Hírközléselmélet 2.ZH tippelős kvíz

{{Kvízoldal|cím=Hírközléselmélet 2.ZH tippelős kérdések|pontozás=+}}

== Bináris lineáris hibajavító blokk kódokra igaz hogy: ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}
# legalább 1 hiba mindig jelezhető, de a jelezhető hibák száma több is lehet
# a jelezhető hibák száma tjel<dmin
# a javítható hibák száma legalább 1, azaz tjav>=1
# javítható törléses hibák száma ttör = dmin-1

== Azonos eseménytér felett értelmezett két diszkrét valószínűségi változó, X és Y esetén a relatív entrópia (Kullback-Leibler távolság) ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}
# csak akkor határozható meg ha X és Y eloszlása megegyezik
# D(P(X)) || P(Y)) a P(X) és P(Y) eloszlások “hasonlóságának mértéke
# D(P(X,Y) || P(Y,X)) = 0 bármely P(X) és P(Y) eloszlás esetén
# D(P(X,Y) || P(X)P(Y)) = 0, ha X és Y függetlenek

== Az Rc=K/N kódarányú (N,K,q) lineáris hibajavító blokk kód G generátor mátrixa c=u*G kódgenerálás esetén ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}
# K sorból és N oszlopból áll
# K oszlopból és N sorból áll
# szisztematikus kód esetén tartalmazza az (N-K)x(N-K) méretű I egységmátrixot
# szisztematikus kód esetén minden esetben tartalmazza a K x K méretű I egységmátrixot

== Lin. hibajavító blokk kódokra igaz, hogy érvényes kódszavak ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# a kódtér egy lineáris alterét képezik
# kódteret teljes mértékben kitöltik
# a kódtér aritmetikai műveletekre zárt részét képezik
# aritmetikai összege megegyezik a kódtér dimenziójával

== Bináris lineáris hibajavító blokk kódokra igaz hogy bármely két kód ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# Hamming távolsága minimális, azaz 0 hogy 0 hiba maradjon azaz mindent ki tudjuk javítani
# Hamming távolság maximális
# Lineáris kombinációjával (N=3, K=2) esetben az összes többi kód előállítható
# kivéve a 0 vektor kódot, (N=3, K=2) esetben a kódok bázisát alkotja

== Egy lineáris hibajavító blokk-kód szisztematikus például, ha a kódszó ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}
# eleje azonos az üzenetszóval
# vége azonos az üzenet szóval
# a paritásszimbólumokat az üzenet szimbólumaival váltakozva tartalmazza
# csak az üzenetszó szimbólumait tartalmazza

== Az Rc=K/N kódarányú (N,K,q) lineáris hibajavító blokk kód H paritásellenőrző mátrixa C=u*G kódgenerálás esetén ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# K sorból és N oszlopból vagy K oszlopból és N sorból áll (N-K)*N vagy N*(N-K)
# az s szindróma vektor csak hibamentes esetben egyezik meg a 0 vektorral
# az s szindróma vektor a javítható nem törléses hibák számával megegyezik
# szisztematikus kód esetén tartalmazza az (N-K)x(N-K) méretű I egységmátrixot

== Lineáris hibajavító kódolás esetén dmin ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}
# bármely két kódszó közötti Hamming távolsággal egyenlő.
# bármely két kódszó közötti Hamming távolság maximumával egyenlő.
# bármely két kódszó közötti Hamming távolság minimumával egyenlő.
# jelezhető hibák számánál feltétlenül nagyobb.

== Lineáris hibajavító kódok konstrukciós törvényei közül a ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# Singleton korlát adott q, dmin és kódszó hossz mellett a kódszavak (ezzel persze az üzenetszavak) számának felső határát szabja meg.
# Singleton korlátot kielégítő összes kód maximális távolságú (MDS) kód.
# Hamming korlát adott hibajavító képesség mellett a kódparaméterek (N,K,q) értékeire ad korlátozó összefüggést.
# perfekt kód esetén az N dimenziós, q-áris kódtér minden pontja érvényes kódszó.

== Lineáris hibajavító kódolás esetén ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# minden hibát észlelhetünk, hiszen hiba esetén az adott érvényes kódvektortól eltérő vektort veszünk.
# minden olyan hibát észlelünk, ahol az adott és a vett vektorok Hamming távolsága megegyezik a dmin kódtávolsággal.
# bináris esetben a törléses hibák (akár több is) feltétlenül kijavíthatóak, hiszen csak invertálni kell a hibás biteket.
# szükségszerűen a kódtér minden elemére igaz, hogy az vagy egy érvényes kódszó, vagy egy ilyen döntési kódalterének eleme, ha a kód perfekt

== GF(q) prím méretű véges test felett értelmezett lineáris blokk kódok vektoriális ábrázolásakor a vektorok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# összegzését vektorkoordinátánként modulo q operációval végezzük
# összegzését vektorkoordináták konvulúciójával végezzük
# konstanssal szorzást vektorkoordinátánként modulo q operációval végezzük
# szorzatát a vektorkoordinátákat konvolválva és modulo q operációt alkalmazva képezzük

== GF(q) prím hatvány méretű véges test felett értelmezett lineáris blokk kódok polinomos ábrázolásakor (a(x)=a0+ay*x+a2*x^2+...) a polinomok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# összegzését az azonos fokú tagok együtthatóinak modulo q összegzésével végezzük
# összegzését a (a(x)+b(x)) mod p(x) művelettel végezzük, ahol p(x) egy q-ad fokú polinom
# szorzását az azonos fokú tagok együtthatóinak modulo q szorzatával végezzük
# szorzását a (a(x)+b(x)) mod p(x) művelettel végezzük, ahol p(x) egy q-ad fokú polinom

== A lineáris Hamming kód ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}
# bináris esetben egy hibát képes javítani
# nem bináris esetben egy hibát képes javítani
# esetén mindig teljesül, hogy a kódtér minden eleme valamely érvényes kódszó döntési kódalterének is eleme egyben
# bináris esetben perfekt kód is lehet de nem feltétlenül az

== Az (N,K,q) ciklikus hibajavító kódok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# minden esetben bináris lineáris kódok, hiszem a linearitás miatt q=2
# minden esetben nem bináris lineáris kódok, hiszem a linearitás miatt q>2
# generálása a GF(q) felett értelmezett x^N-1 polinommal, mint generátor polinommal történik
# generálása a GF(q) felett értelmezett x^N-1 polinom bármelyik N-K-ad fokú osztó polinomjával, mint generátor polinommal történhet

== A lineáris ciklikus hibajavító kódok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# kódszavai egymás ciklikus eltoltjai
# kódszavai közötti Hamming távolságok bináris esetben minimálisak, hiszem azok egymás ciklikus eltoltjai
# családjában léteznek szisztematikusak is
# a ciklikus eltolás miatt sohasem lehetnek szisztematikusak

== Az (N,K,q) ciklikus hibajavító kódok ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}
# képezhetőek a GF(q) véges test felett értelmezett N-K fokú generátor polinomokkal
# esetén, ha egy kódszó g(x) generátor polinommal generált, akkor annak ciklikus eltoltja is a g(x) polinommal generált
# családjába tartoznak a CRC kódok is
# esetén az üzenetszavak ciklikus eltoltjai alkotják a kódszavakat

----

2.ZH kvíz

2019-04-18T13:26:39Z

Ulveczki Mihály Ádám:

{{Kvízoldal|cím=Hírközléselmélet 2.ZH tippelős kérdések|pontozás=+}}

== Bináris lineáris hibajavító blokk kódokra igaz hogy: ==
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}
# legalább 1 hiba mindig jelezhető, de a jelezhető hibák száma több is lehet
# a jelezhető hibák száma tjel<dmin
# a javítható hibák száma legalább 1, azaz tjav>=1
# javítható törléses hibák száma ttör = dmin-1

Azonos eseménytér felett értelmezett két diszkrét valószínűségi változó, X és Y esetén a relatív entrópia (Kullback-Leibler távolság)
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}
# csak akkor határozható meg ha X és Y eloszlása megegyezik
# D(P(X)) || P(Y)) a P(X) és P(Y) eloszlások “hasonlóságának mértéke
# D(P(X,Y) || P(Y,X)) = 0 bármely P(X) és P(Y) eloszlás esetén
# D(P(X,Y) || P(X)P(Y)) = 0, ha X és Y függetlenek

Az Rc=K/N kódarányú (N,K,q) lineáris hibajavító blokk kód G generátor mátrixa c=u*G kódgenerálás esetén
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}
# K sorból és N oszlopból áll
# K oszlopból és N sorból áll
# szisztematikus kód esetén tartalmazza az (N-K)x(N-K) méretű I egységmátrixot
# szisztematikus kód esetén minden esetben tartalmazza a K x K méretű I egységmátrixot

Lin. hibajavító blokk kódokra igaz, hogy érvényes kódszavak
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# a kódtér egy lineáris alterét képezik
# kódteret teljes mértékben kitöltik
# a kódtér aritmetikai műveletekre zárt részét képezik
# aritmetikai összege megegyezik a kódtér dimenziójával

Bináris lineáris hibajavító blokk kódokra igaz hogy bármely két kód
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# Hamming távolsága minimális, azaz 0 hogy 0 hiba maradjon azaz mindent ki tudjuk javítani
# Hamming távolság maximális
# Lineáris kombinációjával (N=3, K=2) esetben az összes többi kód előállítható
# kivéve a 0 vektor kódot, (N=3, K=2) esetben a kódok bázisát alkotja

Egy lineáris hibajavító blokk-kód szisztematikus például, ha a kódszó
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}
# eleje azonos az üzenetszóval
# vége azonos az üzenet szóval
# a paritásszimbólumokat az üzenet szimbólumaival váltakozva tartalmazza
# csak az üzenetszó szimbólumait tartalmazza

Az Rc=K/N kódarányú (N,K,q) lineáris hibajavító blokk kód H paritásellenőrző mátrixa C=u*G kódgenerálás esetén
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# K sorból és N oszlopból vagy K oszlopból és N sorból áll (N-K)*N vagy N*(N-K)
# az s szindróma vektor csak hibamentes esetben egyezik meg a 0 vektorral
# az s szindróma vektor a javítható nem törléses hibák számával megegyezik
# szisztematikus kód esetén tartalmazza az (N-K)x(N-K) méretű I egységmátrixot

Lineáris hibajavító kódolás esetén dmin
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}
# bármely két kódszó közötti Hamming távolsággal egyenlő.
# bármely két kódszó közötti Hamming távolság maximumával egyenlő.
# bármely két kódszó közötti Hamming távolság minimumával egyenlő.
# jelezhető hibák számánál feltétlenül nagyobb.

Lineáris hibajavító kódok konstrukciós törvényei közül a
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# Singleton korlát adott q, dmin és kódszó hossz mellett a kódszavak (ezzel persze az üzenetszavak) számának felső határát szabja meg.
# Singleton korlátot kielégítő összes kód maximális távolságú (MDS) kód.
# Hamming korlát adott hibajavító képesség mellett a kódparaméterek (N,K,q) értékeire ad korlátozó összefüggést.
# perfekt kód esetén az N dimenziós, q-áris kódtér minden pontja érvényes kódszó.

Lineáris hibajavító kódolás esetén
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# minden hibát észlelhetünk, hiszen hiba esetén az adott érvényes kódvektortól eltérő vektort veszünk.
# minden olyan hibát észlelünk, ahol az adott és a vett vektorok Hamming távolsága megegyezik a dmin kódtávolsággal.
# bináris esetben a törléses hibák (akár több is) feltétlenül kijavíthatóak, hiszen csak invertálni kell a hibás biteket.
# szükségszerűen a kódtér minden elemére igaz, hogy az vagy egy érvényes kódszó, vagy egy ilyen döntési kódalterének eleme, ha a kód perfekt

GF(q) prím méretű véges test felett értelmezett lineáris blokk kódok vektoriális ábrázolásakor a vektorok
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# összegzését vektorkoordinátánként modulo q operációval végezzük
# összegzését vektorkoordináták konvulúciójával végezzük
# konstanssal szorzást vektorkoordinátánként modulo q operációval végezzük
# szorzatát a vektorkoordinátákat konvolválva és modulo q operációt alkalmazva képezzük

GF(q) prím hatvány méretű véges test felett értelmezett lineáris blokk kódok polinomos ábrázolásakor (a(x)=a0+ay*x+a2*x^2+...) a polinomok
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# összegzését az azonos fokú tagok együtthatóinak modulo q összegzésével végezzük
# összegzését a (a(x)+b(x)) mod p(x) művelettel végezzük, ahol p(x) egy q-ad fokú polinom
# szorzását az azonos fokú tagok együtthatóinak modulo q szorzatával végezzük
# szorzását a (a(x)+b(x)) mod p(x) művelettel végezzük, ahol p(x) egy q-ad fokú polinom

A lineáris Hamming kód
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}
# bináris esetben egy hibát képes javítani
# nem bináris esetben egy hibát képes javítani
# esetén mindig teljesül, hogy a kódtér minden eleme valamely érvényes kódszó döntési kódalterének is eleme egyben
# bináris esetben perfekt kód is lehet de nem feltétlenül az

Az (N,K,q) ciklikus hibajavító kódok
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# minden esetben bináris lineáris kódok, hiszem a linearitás miatt q=2
# minden esetben nem bináris lineáris kódok, hiszem a linearitás miatt q>2
# generálása a GF(q) felett értelmezett x^N-1 polinommal, mint generátor polinommal történik
# generálása a GF(q) felett értelmezett x^N-1 polinom bármelyik N-K-ad fokú osztó polinomjával, mint generátor polinommal történhet

A lineáris ciklikus hibajavító kódok
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}
# kódszavai egymás ciklikus eltoltjai
# kódszavai közötti Hamming távolságok bináris esetben minimálisak, hiszem azok egymás ciklikus eltoltjai
# családjában léteznek szisztematikusak is
# a ciklikus eltolás miatt sohasem lehetnek szisztematikusak

Az (N,K,q) ciklikus hibajavító kódok
{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}
# képezhetőek a GF(q) véges test felett értelmezett N-K fokú generátor polinomokkal
# esetén, ha egy kódszó g(x) generátor polinommal generált, akkor annak ciklikus eltoltja is a g(x) polinommal generált
# családjába tartoznak a CRC kódok is
# esetén az üzenetszavak ciklikus eltoltjai alkotják a kódszavakat

----

2.ZH kvíz

2019-04-18T13:16:43Z

Hírközléselmélet

2019-04-18T13:07:55Z

Ulveczki Mihály Ádám: /* 2. ZH */

{{Tantárgy
| név = Hírközléselmélet
| tárgykód = VIHVMA07
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = HVT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 3 (2) db
| hf =
| vizsga = nincs
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVMA07/
}}
==Követelmények==
A tárgyból 3 ZH van, a két legjobb ZH összpontszámából alakul ki a jegy. Nem kell mindegyiknek meglennie. Nem pótolható egy ZH sem.

==Segédanyagok==
===Órai jegyzet===
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015_tavasz.pdf | Hírközléselmélet jegyzet by M. 2015 tavaszi félév]]
*[[Média:HirKelm_jegyzet_2015.PDF | Hírközléselmélet jegyzet 2015]]

===Egyéb===
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_veszprem.pdf | Veszprémi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_szechenyi.pdf | Széchenyi Egyetem - Információelmélet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_informacioelmeletalapok.pdf‎ | Információelméleti alapok jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_csatornakapacitas.pdf | Csatornakapacitás jegyzet]]
*[[Média:Hirkelm_jegyzet_konvolucioskod.pdf | HIT-es konvolúciós kód jegyzet]]

A régi tárgy jegyzetei [[Hírközléselmélet (régi)|itt találhatóak meg]].

==ZH==
===1. ZH===

===2. ZH===
*[[Média:Hirkozles_2016_2zh_acsoport.pdf | 2016 2. ZH]]
*[[Média:Hirkozleselm 2017 2.zh Igaz-hamis megoldas.pdf|2017 2. ZH - Igaz-hamis megoldás]]
*[[Média:hirkozles_zh2_2016-17.pdf|2016-os és 2017-es 2. zéhák összesítve]]

*[[2.ZH kvíz|2.ZH kvíz]]

===3. ZH===

A régi tárgy feladatai [[Hírközléselmélet (régi)|itt találhatóak meg]].

==Vélemények==
A tárgy a régebbi számonkéréssel ellentétben - ahol elég nehéz volt a ZH - nagyon korrekt lett. Jegyzet ugyan nincsen de az előadások nagyon korrektek, és csak az ott elhangzott anyagot kérdezik vissza levezetések nélkül. (ráadásul az első 3 ZH-ra a fent lévő pdf-ből is fel lehet készülni)

ZH-k felépítése:
*kiskérdések (6-8 definíciót kell leírni képlet vagy max 2 mondat formájában) 7,5 pont
*feleletválasztós kédések (több is jó, minden jó válasz kell a ponthoz) 15*0.5 pont

A tárgy alapvetően a Bsc-s [[Infokommunikáció]] tárgyat taglalja részletesebben, azonban az anyag az infokomm kódolásos részére koncentrálódik egészen az alapoktól felépítve. Az anyag nem vészesen sok, és az előadáson készített jegyzetből viszonylag jól tanulható. A tárgy teljesítése alapvetően nem nehéz, azonban a tesztkérdések miatt a jó jegyhez azonban már alapos tudásra van szükség. Ha nem ez a kötelező közös tárgyad, szerintem jó választás másodiknak. – Tibi, 2017

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Multimédia rendszerek és szolgáltatások laboratórium II.

2019-04-07T09:52:01Z

Ulveczki Mihály Ádám: /* Beugró kérdések (2019 tavasz) */

{{Tantárgy
| név = Multimédia rendszerek és szolgáltatások laboratórium II.
| tárgykód = VIHIMA10;VIHIMB02
| szak = MSc Villamosmérnök
| kredit = 4
| félév = 3. félév (tavasz)
| kereszt = nincs
| labor = labor tantárgy
| hf = nincs
| tanszék = HIT
| jelenlét = labor tantárgy
| nagyzh = nincs
| vizsga = nincs
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMB02/
| tárgyhonlap =
}}

A tantárgy először a 2015/2016/2-es félévben indult, és a korábbi [[Médiakommunikációs technológiák laboratórium II.]] új tantervben való megfelelése.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' Nincs.
*'''Jelenlét:''' Minden mérésen kötelező részt venni.
*'''Labormérések:''' Egyes mérések elején beugrót kell írni. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető.
*'''Pótlási lehetőségek:''' Az előírt 9 mérésből a félév során maximum 2 mérés pótlására biztosítanak lehetőséget.
*'''Félévközi jegy:''' Az egyes mérésekre kapott jegy (beugró és jegyzőkönyv) átlaga.

== Beugró kérdések (2019 tavasz) ==

* '''1. mérés: Multimédia streaming alkalmazás fejlesztése'''

* '''2. mérés: Sztereoszkóp 3D videó vizsgálata'''
** nem volt beugró
* '''3. mérés: Kooperatív járműkommunikációs rendszerek multimédia átvitelének vizsgálata'''
** nem volt beugró
* '''4. mérés: Tartalomkezelő rendszerek képek kezelésére (Joomla)'''
** nem volt beugró
* '''5. mérés: WebCMS megjelenítő alrendszer HTML5-tel '''
** nem volt beugró
* '''6. mérés: Multimédia visszakereső rendszer - zeneszám felismerés'''
** Mi a precizitás?
** mi a robosztusság? Miért fontos?
** MFCC lényegkiemelés lényege
* '''7. mérés: Hálózati hibák hatása a QoS-re IP hálózatokban'''
** nem volt beugró
* '''8. mérés: OFDM-jelek tulajdonságai és méréstechnikája'''
** nem volt beugró
* '''9. mérés: Stúdiótechnika mérés'''

== Tapasztalatok ==

=== 2019 tavasz ===

*Egyáltalán nem vészes tárgy, nagyrészt beugró sincs.

Stúdiótechnika laboratórium

2019-04-03T13:46:54Z

Ulveczki Mihály Ádám: /* Beugró kérdések (2019 tavasz) */

{{Tantárgy
|nev=Stúdiótechnika laboratórium
|tárgykód=VIHIMB03
|szak = MSc Villamosmérnök
|kredit = 2
|félév = 3. félév (tavasz)
|kereszt = nincs
|labor = labor tantárgy
|hf = nincs
|tanszék = HIT
|jelenlét = labor tantárgy
|nagyzh = nincs
|vizsga = nincs
|tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMB03/
|tárgyhonlap =
}}

A tantárgy célja a mellékszakirány (Hang- és stúdiótechnika) tárgyaiban tanított elméleti ismeretek kiegészítése, alátámasztása és mélyebb elsajátítása gyakorlati ismeretek átadása útján. Ennek keretében a hallgatók néhány akusztikai alapméréssel és stúdiótechnikai fogással ismerkednek meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' Nincs.
*'''Jelenlét:''' Minden mérésen kötelező részt venni.
*'''Labormérések:''' A mérések elején beugrót kell írni. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető.
*'''Pótlási lehetőségek:''' Az előírt 7 mérésből a félév során maximum 1 mérés pótlására biztosítanak lehetőséget.
*'''Félévközi jegy:''' Az egyes mérésekre kapott jegy (beugró) átlaga.

== Beugró kérdések (2019 tavasz) ==

* '''1. mérés: Bevezetés a stúdiótechnikába'''
** Eligazítás, nincs beugró.
* '''2. mérés: Hangjelek digitális feldolgozása az akusztikai gyakorlatban'''
** Definiálja az LAFmin, LAF10, LAEq szinteket!
** 48 kHz mintavételi frekvenciával rögzítünk egy 2 másodperc hosszú jelet. Melyik a legalsó és legfelső szabványos tercsáv, amelybe még jelszintet számíthatunk?
** Spektrális komponensek számításának elmélete
** Frekvenciamérés lépései
* '''3. mérés: Elektroakusztikai átalakítók vizsgálata'''
** Mi a ''Bl'' paraméter?
** Dinamikus hangszóró bemeneti impedanciájának ábrázolása.
* '''4. mérés: Móduselemzés'''
** Írd fel a táblán látható rendszer tömegmátrixát! (3 külön tömeg volt felrajzolva: m1, m2, m3)
** Mi a reciprocitási elv? Miért jó nekünk?
* '''5. mérés: Utózengési idő mérése'''

* '''6. mérés: Üzemlátogatás'''
** Nincs beugró.
* '''7. mérés: Sorround hangrendszerek'''
** Mi a célja a Dolby DRC dinamikakompressziójának?
** Rajzoljuk fel az ITU-775 szabvány szerinti referencialehallgatási elrendezést!
** Mit nevezünk Direct/Ambient és Direct-Sound-All-Around keverési stílusnak?
** Rajzoljuk fel a dupla M/S mikrofonelrendezést, illetve írjuk fel a sztereo M/S felvételtechnikához tartozó L/R - M/S keverési mátrixot!

Minőségbiztosítás a mikroelektronikában

2019-03-28T12:43:35Z

Ulveczki Mihály Ádám:

{{Tantárgy
| név = Minőségbiztosítás a mikroelektronikában
| tárgykód = VIETMA05
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = ETT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM109/
| tárgyhonlap = http://www.ett.bme.hu/subshort.php?sub_id=1222351629199.7_1f44a99578f4ed4ad860a5415c7b3ef7
}}
==A tantárgy célkitűzése ==
A tantárgy célkitűzése megismertetni a hallgatókat a minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmával, eszmerendszerével és szükséges eljárásaival. Bemutatja az elektronikai anyagok villamos jellemzőinek, mikromechanikai tulajdonságainak vizsgálatára alkalmas villamos és nem villamos módszereket. Foglalkozik az elektronikai alkatrészipar és az elektronikai szerelőipar jellegzetes minőségbiztosítási feladataival, módszereivel. A minőségbiztosítás általános fogalmainak és módszereinek megismerése után a tárgy kitér a mikroelektronika speciális minősítési módszereinek tárgyalására. Tárgyalja a legfontosabb eszközvizsgálati módszereket, és azok eszközeit. Bemutatja a mikroelektronikai tesztelhetőre való tervezés fontosságát ill. annak elemeit. A hallgatók megismerkednek a megbízhatóság előrejelzésének matematikai módszereivel és a hibamechanizmusok felderítésére alkalmas legfontosabb vizsgálatokkal.
==Követelmények==
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező. Mizsei professzor ellenben tart néha katalógust.
*'''NagyZH:''' A félév során 2 nagyZH-t kell teljesíteni legalább 40%-ra, ebből az egyik pótolható, másiknak elsőre sikerülnie kell. A maximum pont 20 mind a két zárthelyin, az elérendő minimum 9 pont.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:
**0-17 elégtelen (1)
**18-23 elégséges (2)
**24-28 közepes (3)
**29-33 jó (4)
**34-40 jeles (5)

==Vélemények==
*A többi közös tárgyhoz képest könnyű, a kötelező mellé ezt érdemes választani.
*2014 tavaszán ez már biztosan nem volt aktuális, az első (elvileg könnyebbik) Zh-n ~70% bukott. Ha alapból nem érdekel a téma inkább ne vedd fel, mert nem úgy kérdezik már vissza az anyagot, ahogy arra számítana az ember.
* Az első ZH-n alapvetően a kiadott anyagokból kérdeznek, de azokból bármit. A második ZH-n pedig a rengeteg angol és magyar diából, de a 2015-ös kidolgozás elég jól lefedi a gyakran feltett kérdéseket. Közepes nehézségű tárgy.(2016)
===2019 tavasz===
*Az 1. ZH egy az egyben az itt fenn lévő ZH feladatokból került ki, az A és a B csoport is.

==Segédanyagok==
*[[Média:Minbiztmikroe_ea_1zh.pdf |Illés Balázs anyagai]]
* [http://www.eet.bme.hu/~mizsei/Minell/ Mizsei anyagai]
* [http://www.eet.bme.hu/~poppe/minel/ Poppe anyagai]
* [[Média:Mbmikro_kidolgozas_2010.pdf‎ | Kidolgozott tételek 2010. tavaszáról.]] Tartalomért nem vállalok felelősséget.
* [[Média:Minbiztmikroe_kidolgozas_2zh.pdf| 2015-ös kidolgozás a 2.Zh-ra]]
==Zárthelyik==
{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |
=== 1. ZH===
*[[Média:Minbiztmikroe_2016_mintazh.pdf |MintaZH]]
*[[Média:Minbiztmikroe_2012_1zh.pdf| 2012]]
*[[Média:Minbiztmikroe_2015_1zh.pdf | 2015]]
*[[Média:Minbiztmikroe_2016_1zh.pdf| 2016]]
| style="vertical-align: top; width: 75%;" |
=== 2. ZH===
*[[Média:Minbiztmikroe_2012_2zh.pdf| 2012]]
*[[Média:Mbmikro_zh2_20130513.pdf | 2013]]
*[[Média:Minbiztmikroe_2015_2zh.pdf | 2015]]
*[[Média:Minbiztmikroe_2016_2zh.pdf| 2016]]
|}

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Minőségbiztosítás a mikroelektronikában

2019-03-28T12:42:45Z

Ulveczki Mihály Ádám: /* Vélemények */

{{Tantárgy
| név = Minőségbiztosítás a mikroelektronikában
| tárgykód = VIETMA05
| szak = villany MSc
| kredit = 4
| félév = 1
| kereszt =
| tanszék = ETT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh = 2 db
| hf =
| vizsga =
| levlista =
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIETM109/
| tárgyhonlap = http://www.ett.bme.hu/subshort.php?sub_id=1222351629199.7_1f44a99578f4ed4ad860a5415c7b3ef7
}}
==A tantárgy célkitűzése ==
A tantárgy célkitűzése megismertetni a hallgatókat a minőségbiztosítás, minőségirányítás fogalmával, eszmerendszerével és szükséges eljárásaival. Bemutatja az elektronikai anyagok villamos jellemzőinek, mikromechanikai tulajdonságainak vizsgálatára alkalmas villamos és nem villamos módszereket. Foglalkozik az elektronikai alkatrészipar és az elektronikai szerelőipar jellegzetes minőségbiztosítási feladataival, módszereivel. A minőségbiztosítás általános fogalmainak és módszereinek megismerése után a tárgy kitér a mikroelektronika speciális minősítési módszereinek tárgyalására. Tárgyalja a legfontosabb eszközvizsgálati módszereket, és azok eszközeit. Bemutatja a mikroelektronikai tesztelhetőre való tervezés fontosságát ill. annak elemeit. A hallgatók megismerkednek a megbízhatóság előrejelzésének matematikai módszereivel és a hibamechanizmusok felderítésére alkalmas legfontosabb vizsgálatokkal.
==Követelmények==
*'''Jelenlét:''' Az előadásokon való részvétel nem kötelező. Mizsei professzor ellenben tart néha katalógust.
*'''NagyZH:''' A félév során 2 nagyZH-t kell teljesíteni legalább 40%-ra, ebből az egyik pótolható, másiknak elsőre sikerülnie kell. A maximum pont 20 mind a két zárthelyin, az elérendő minimum 9 pont.
*'''Félévközi jegy:''' A félévközi jegy a két ZH összpontszámából alakul ki, az alábbi táblázatnak megfelelő ponthatárok alapján:
**0-17 elégtelen (1)
**18-23 elégséges (2)
**24-28 közepes (3)
**29-33 jó (4)
**34-40 jeles (5)

==Vélemények==
*A többi közös tárgyhoz képest könnyű, a kötelező mellé ezt érdemes választani.
*2014 tavaszán ez már biztosan nem volt aktuális, az első (elvileg könnyebbik) Zh-n ~70% bukott. Ha alapból nem érdekel a téma inkább ne vedd fel, mert nem úgy kérdezik már vissza az anyagot, ahogy arra számítana az ember.
* Az első ZH-n alapvetően a kiadott anyagokból kérdeznek, de azokból bármit. A második ZH-n pedig a rengeteg angol és magyar diából, de a 2015-ös kidolgozás elég jól lefedi a gyakran feltett kérdéseket. Közepes nehézségű tárgy.(2016)
=2019 tavasz=
*Az 1. ZH egy az egyben az itt fenn lévő ZH feladatokból került ki, az A és a B csoport is.

==Segédanyagok==
*[[Média:Minbiztmikroe_ea_1zh.pdf |Illés Balázs anyagai]]
* [http://www.eet.bme.hu/~mizsei/Minell/ Mizsei anyagai]
* [http://www.eet.bme.hu/~poppe/minel/ Poppe anyagai]
* [[Média:Mbmikro_kidolgozas_2010.pdf‎ | Kidolgozott tételek 2010. tavaszáról.]] Tartalomért nem vállalok felelősséget.
* [[Média:Minbiztmikroe_kidolgozas_2zh.pdf| 2015-ös kidolgozás a 2.Zh-ra]]
==Zárthelyik==
{| style="border-spacing: 1em; width: 100%;"

| style="vertical-align: top; width: 25%;" |
=== 1. ZH===
*[[Média:Minbiztmikroe_2016_mintazh.pdf |MintaZH]]
*[[Média:Minbiztmikroe_2012_1zh.pdf| 2012]]
*[[Média:Minbiztmikroe_2015_1zh.pdf | 2015]]
*[[Média:Minbiztmikroe_2016_1zh.pdf| 2016]]
| style="vertical-align: top; width: 75%;" |
=== 2. ZH===
*[[Média:Minbiztmikroe_2012_2zh.pdf| 2012]]
*[[Média:Mbmikro_zh2_20130513.pdf | 2013]]
*[[Média:Minbiztmikroe_2015_2zh.pdf | 2015]]
*[[Média:Minbiztmikroe_2016_2zh.pdf| 2016]]
|}

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_mesterszak}}

Multimédia rendszerek és szolgáltatások laboratórium II.

2019-03-28T12:34:02Z

Ulveczki Mihály Ádám:

{{Tantárgy
| név = Multimédia rendszerek és szolgáltatások laboratórium II.
| tárgykód = VIHIMA10;VIHIMB02
| szak = MSc Villamosmérnök
| kredit = 4
| félév = 3. félév (tavasz)
| kereszt = nincs
| labor = labor tantárgy
| hf = nincs
| tanszék = HIT
| jelenlét = labor tantárgy
| nagyzh = nincs
| vizsga = nincs
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMB02/
| tárgyhonlap =
}}

A tantárgy először a 2015/2016/2-es félévben indult, és a korábbi [[Médiakommunikációs technológiák laboratórium II.]] új tantervben való megfelelése.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' Nincs.
*'''Jelenlét:''' Minden mérésen kötelező részt venni.
*'''Labormérések:''' Egyes mérések elején beugrót kell írni. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető.
*'''Pótlási lehetőségek:''' Az előírt 9 mérésből a félév során maximum 2 mérés pótlására biztosítanak lehetőséget.
*'''Félévközi jegy:''' Az egyes mérésekre kapott jegy (beugró és jegyzőkönyv) átlaga.

== Beugró kérdések (2019 tavasz) ==

* '''1. mérés: Multimédia streaming alkalmazás fejlesztése'''

* '''2. mérés: Sztereoszkóp 3D videó vizsgálata'''
** nem volt beugró
* '''3. mérés: Kooperatív járműkommunikációs rendszerek multimédia átvitelének vizsgálata'''
** nem volt beugró
* '''4. mérés: Tartalomkezelő rendszerek képek kezelésére (Joomla)'''
** nem volt beugró
* '''5. mérés: WebCMS megjelenítő alrendszer HTML5-tel '''
** nem volt beugró
* '''6. mérés: Multimédia visszakereső rendszer - zeneszám felismerés'''
** Mi a precizitás?
** mi a robosztusság? Miért fontos?
** MFCC lényegkiemelés lényege
* '''7. mérés: Hálózati hibák hatása a QoS-re IP hálózatokban'''
** nem volt beugró
* '''8. mérés: OFDM-jelek tulajdonságai és méréstechnikája'''

* '''9. mérés: Stúdiótechnika mérés'''

== Tapasztalatok ==

=== 2019 tavasz ===

*Egyáltalán nem vészes tárgy, nagyrészt beugró sincs.

Stúdiótechnika laboratórium

2019-03-28T12:29:03Z

Ulveczki Mihály Ádám:

Stúdiótechnika laboratórium

2019-03-28T11:59:23Z

Ulveczki Mihály Ádám: Új oldal, tartalma: „{{Tantárgy |nev=Stúdiótechnika laboratórium |tárgykód=VIHIMB03 |szak = MSc Villamosmérnök |kredit = 2 |félév = 3. félév (tavasz) |kereszt = nincs |labor = l…”

{{Tantárgy
|nev=Stúdiótechnika laboratórium
|tárgykód=VIHIMB03
|szak = MSc Villamosmérnök
|kredit = 2
|félév = 3. félév (tavasz)
|kereszt = nincs
|labor = labor tantárgy
|hf = nincs
|tanszék = HIT
|jelenlét = labor tantárgy
|nagyzh = nincs
|vizsga = nincs
|tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIMB03/
|tárgyhonlap =
}}

A tantárgy célja a mellékszakirány (Hang- és stúdiótechnika) tárgyaiban tanított elméleti ismeretek kiegészítése, alátámasztása és mélyebb elsajátítása gyakorlati ismeretek átadása útján. Ennek keretében a hallgatók néhány akusztikai alapméréssel és stúdiótechnikai fogással ismerkednek meg.

__TOC__

== Követelmények ==

*'''Előkövetelmény:''' Nincs.
*'''Jelenlét:''' Minden mérésen kötelező részt venni.
*'''Labormérések:''' A mérések elején beugrót kell írni. Elégtelen felkészülés esetén mérés nem végezhető.
*'''Pótlási lehetőségek:''' Az előírt 7 mérésből a félév során maximum 1 mérés pótlására biztosítanak lehetőséget.
*'''Félévközi jegy:''' Az egyes mérésekre kapott jegy (beugró) átlaga.

== Beugró kérdések (2019 tavasz) ==

* '''1. mérés: Bevezetés a stúdiótechnikába'''
** Eligazítás, nincs beugró.
* '''2. mérés: Hangjelek digitális feldolgozása az akusztikai gyakorlatban'''
**Definiálja az LAFmin, LAF10, LAEq szinteket!
**48 kHz mintavételi frekvenciával rögzítünk egy 2 másodperc hosszú jelet. Melyik a legalsó és legfelső szabványos tercsáv, amelybe még jelszintet számíthatunk?
** Spektrális komponensek számításának elmélete
** Frekvenciamérés lépései
* '''3. mérés: Elektroakusztikai átalakítók vizsgálata'''
**Mi a ''Bl'' paraméter?
**Dinamikus hangszóró bemeneti impedanciájának ábrázolása.
* '''4. mérés: Móduselemzés'''

* '''5. mérés: Utózengési idő mérése'''

* '''6. mérés: Üzemlátogatás'''

* '''7. mérés: Sorround hangrendszerek'''

Multimédia rendszerek és szolgáltatások laboratórium II.

2019-03-28T11:41:01Z

Ulveczki Mihály Ádám:

Villamosmérnök BSc záróvizsga

2018-06-01T19:42:43Z

Ulveczki Mihály Ádám: /* Ismertető */

==Ismertető==
Villamosmérnök BSc szakon a záróvizsga, ami egyben az MSc felvételi is három részből áll:
*Jelek és rendszerek 2 (Villamos energetika) (1/3 súllyal)
*Szakmai ismeretek (2/3 súllyal)
**Digitális technika 1-2
**Elektronika 1-2
**Méréstechnika
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html források].

A záróvizsga előtti időszak jellemzően információhiányos és sietős, következő dolgokért szoktunk aggódni:
*Ne felejts el a záróvizsgára jelentkezni a neptunban és a tanszékeden is!
*A záróvizsga írásbeli részének nem, de a szóbeli védésnek feltétele az abszolutórium megszerzése. Ez lehet, hogy csak a szóbeli előtti napon történik meg, elvileg automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írni egy levelet a KTH-s ügyintéződnek, ha zárható vagy.
*Érdemes naponta nézegetni a http://www.vik.bme.hu/ híreit, az írásbeli beosztása is ide kerül ki.
*A szóbeli pontos beosztása nem ritkán csak pár nappal a védés előtt derül ki, a tanszékeden érdemes érdeklődni.
*A záróvizsgára magaddal kell vinni a felvételi azonosítószámodat, valamint ne indulj el számológép, toll és üres lapok nélkül!
*Amint neptunba bekerült a diplomát szerzett státusz és a megszerzés időpontja, rohanj a KTH-ba oklevél igazolást kérni, irasd rá a tanulmányi átlagodat is és minél hamarabb töltsd fel a felvi-re.

==Szóbelik a különböző szakirányokon==
*[[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott rendszerek]]
**2014 ősz: A záróvizsgán Dr. Tevesz Gábornál vizsgáztam MAR-ból. Csak a kiadott jegyzetből kérdez, de abból viszont minden anyagrész előkerülhet. Maximálisan segítőkész, igyekszik olyan témát feldobni, ami legalább egy kicsit is kapcsolódik a szakdolgozat témájához. Nem kell megijedni, ha egy-két apróbb részlet nem ugrik be elsőre, ha elakadsz segít továbblendülni. A végén korrektül és jóindulatúan osztályzott.
**2015 ősz: MAR: előszeretettel kérdezik a CAN-t, bitről bitre, mindent.
*[[BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikáció]]
**2011 őszi félév: A záróvizsgán Vida Rollandnál vizsgáztam, a választott tárgyam a HTA volt. Csak a saját anyagrészéből kérdezett, a kapcsolástechnikából semmit. A vizsga korrekt volt, a többiek elmondása alapján is kijelenthetem, hogy nagyon barátságosan osztályoztak.
**2014 tavaszi félév: A szakdolgozat védése után Dr. Csopaki Gyulánál vizsgáztam, HTA-ból. A GSM hálózatok jelzésrendszerét kérdezte, mást nem. Korrekt volt, a témáról beszélgettünk, ahol megakadtam segített - barátságosan osztályoztak, értékeltek.
**2014 őszi félév: Én Adamis Gusztávnál vizsgáztam, szintén HTA-ból. Szintén maximálisan jófej volt, kapcsolóközpontokra, S- és T-kapcsolókra, BORSCHT-funkciókra kérdezett rá. Csak néhány percig tartott az egész.
**2014 őszi félév: Dr. Csopaki Gyula, HTA. S és T kapcsolókat kérdezte, ezek sebességeit (T kapcsoló ->kb. 1 időszelet, S kapcsoló -> áramköri késleltetés) és a távközlésben a beszéd céljára átvitt frekvenciatartományt. Barátságos osztályzás volt.
*[[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Elektronika]]
*[[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos Energetika]]

==Korábbi feladatsorok==

[http://vik.hk/msc-probafelveteli-zarovizsga-feladatsorok A feladatsorok megtalálhatók itt is.]
{| style="border-spacing: 1em; width:90%;"
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |
===Őszi féléves záróvizsgák===

*[[Media:Vill_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:Vill_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Media:Vill_zv_2010jan_mo_nemhiv.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:Vill_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Vill_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Vill_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:Vill_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Vill_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Vill_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Vill_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]

| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Tavaszi féléves záróvizsgák===

*[[Media:Vill_zv_2008szept.pdf | 2008 június]] - [[Media:Vill_zv_2008szept_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:Vill_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:Vill_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:Vill_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:Vill_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:Vill_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2014jun.pdf | 2014 május]] - [[Media:Vill_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:Vill_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]
*[[Media:Vill_zv_2016maj.pdf | 2016 május]] - [[Media:Vill_zv_2016maj_mo.pdf | Megoldások]]
| style="vertical-align: top; width: 33%;" |

=== Más szakok felvételi vizsgái ===
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]
*[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]

|}

=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===

* 2011 május:
** Matematika 5. feladat, második kérdés: Nem létezik.
** Méréstechnika 3. Feladat: B - 43 dB a helyes válasz.
* 2012 január:
** Elektronika 1. feladat: UBE0 = 600 mV-al kell számolni.
* 2013 május:
** Méréstechnika 1. feladat: B - 0,18% a helyes válasz.
** Méréstechnika 2. feladat: A megadott adatokkal 200 mV jön ki. 20 mV akkor lenne, ha h1=0,5% lenne.

== Részletes kidolgozások ==

*2012 január:
**[[Media:Vill_ZV_2012_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]
*2012 május:
**[[Media:Vill_ZV_2012_Május_Elektro.PDF|Elektronika]]
*2013 január:
**[[Media:Vill_ZV_2013_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]
*2014 január:
**[[Media:Vill_ZV_2014_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_január_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_január_mértech.PDF|Méréstechnika]]
*2014 május:
**[[Media:Vill_ZV_2014_június_matek.PDF|Matematika]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_június_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]]
**[[Media:Vill_ZV_2014_június_mértech.PDF|Méréstechnika]]

==Segédanyagok==
===Matematika===
*'''Thomas-féle kalkulus 3. kötet''' - Oldalszámok: 65-190, 200-201, 257-321, 338-341, 347-359, 370-375, 410-411
*[[Media:Záróvizsga_Matek_mintapéldák.pdf|Matematika mintapéldák]]
* Egyéb segítség:
**[[Media:Záróvizsga_Matematika_egyenes_és_sík.pdf‎|Egyenes és sík]]
**[[Media:Vill_ZV_Matek_Összefoglaló.PDF|Összefoglaló]] - Hibák lehetnek benne!

===Jelek és rendszerek===
*'''Fodor György: Hálózatok és rendszerek''' - Oldalszámok: 159-233, 233-366, 381-565, a *-gal jelölt részek kivételével
*[[Media:Záróvizsga_Jelek_mintapéldák.pdf‎|Jelek és rendszerek mintapéldák]]
* Egyéb segítség:
**[[Media:Jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]]
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_DI_példák.pdf|Diszkrét idejű mintapéldák]]
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_FI_példák.pdf|Folytonos idejű mintapéldák]]

===Elektrotechnika===
*Egyfázisú rendszer, teljesítmények, szimmetrikus háromfázisú rendszer, a villamos hálózat felépítése, szimmetrikus összetevők módszere, hálózatág feszültségesés viszonyai, [https://vet.bme.hu/?q=oktatas/msc-felveteli forrás]
**Villamos gépek mágneses mezői, váltakozóáramú tekercselések - Villamos energetika I. jegyzet (12-55. oldal)
**A háromfázisú vektorok módszere - Dr. Retter Gyula: Az egységes gépelmélet, 1.1.-1-5. fejezet (15-40. oldal)
**Egyfázisú transzformátorok alapjai - Dr. Retter Gyula: Az egységes gépelmélet, 9.1. fejezet (287-298. oldal)
*[[Media:Záróvizsga_Elektrotechnika_mintapéldák.pdf‎|Elektrotechnika mintapéldák]]

===Digitális technika===
*'''Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése''' - Oldalszámok: 139-215 oldal
*[[Media:Záróvizsga_Digit_mintapéldák.pdf‎|Digitális technika mintapéldák]]

===Méréstechnika===
*'''Zoltán István: Méréstechnika'''
*[[Media:Záróvizsga_Méréstechnika_mintapéldák.pdf|Méréstechnika mintapéldák]]
*[[Media:Méréstech_MSC_felvételi_segédlet.pdf‎|Sujbert László által írt segédlet]]

===Elektronika===
*''Dr. Pap László'' előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]
*[[Media:Záróvizsga_Elektronika_mintapéldák.pdf‎|Elektronika]]

==Tippek==

*[[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]]
*A záróvizsgára való készülés alapvetően ismétlés, ennek ellenére sok időt vesz igénybe. Minimum 1.5-2 hét, de ettől sokkal több is lehet attól függően ki mennyire mélyen sajátította el annak idején az adott tárgyak anyagát. A tapasztalatok szerint a példák többsége legalább típus szinten ismétlődik az évek során, de mindig vannak új példatípusok is! A tárgy blokkok többségéhez elérhetőek mintapéldák, érdemes ezzel kezdeni a készülést.
*A vizsga megoldására a viszonylag nagy számú feladat ellenére csak 120 perc áll rendelkezésre. Ez jó időbeosztást, és tempós munkát kíván.

{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}