<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Turcs%C3%A1n+Zolt%C3%A1n+G%C3%A1bor</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Turcs%C3%A1n+Zolt%C3%A1n+G%C3%A1bor"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Turcs%C3%A1n_Zolt%C3%A1n_G%C3%A1bor"/>
	<updated>2026-04-07T05:18:02Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204206</id>
		<title>Jelek és rendszerek 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek_1&amp;diff=204206"/>
		<updated>2023-06-08T08:51:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Turcsán Zoltán Gábor: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Jelek és rendszerek 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHVAA00&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=van&lt;br /&gt;
|tanszék=HVT&lt;br /&gt;
|kiszh=3 db&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=[https://lists.sch.bme.hu/wws/info/jelek1 jelek1{{kukac}}sch.bme.hu]&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVAA00/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://fourier.hvt.bme.hu/&lt;br /&gt;
|tanulmányi portál=//https://fourier.hvt.bme.hu/moodle/login/index.php&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
A két féléves Jelek és rendszerek 1-2. tantárgy feladata az alapvető jel- és rendszerelméleti fogalmak illetve számítási eljárások megadása, valamint a rendszert reprezentáló villamos és jelfolyam hálózatok analízisére alkalmazható módszerek megismertetése. A tárgy első részében az időtartományban alkalmazott rendszerleírásokat tárgyaljuk, és ezt követően foglalkozunk a frekvenciatartományi leírással. Példákban és alkalmazásokban a Kirchhoff-típusú (villamos) hálózatokkal reprezentált rendszereket és leíró egyenleteiket illetve ezek megoldását tárgyaljuk, és gyakoroltatjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Jelek és rendszerek a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 33%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Matematika A1a - Analízis]] című tárgyakból a kredit megszerzése. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Változás: 2016 tavaszától nem szükséges a [[A számítástudomány alapjai]] c. tárgy teljesítése a tárgy felvételéhez.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során három egyedi házi feladatot kell megoldani. Ezeket 0-5 ponttal értékelik. A határidőre be nem adott házi feladat nem pótolható, értékelése 0 pont. Az aláírásba a két legjobb házi átlagpontszáma számít bele. Leadásuk nem kötelező, de erősen ajánlott.&lt;br /&gt;
*# Kétkapuk analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok időtartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*# Dinamikus hálózatok frekvencia-tartománybeli analízise&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;KisZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab 5 pontos kis zárthelyit kell megírni. Ezek pótlására nincs lehetőség. Minden gyakorlatvezető egyedileg válogatja össze, hogy pontosan melyik témakörből és mikor íratja meg. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során egy nagyZH van, amin 25 pont szerezhető. Egyszer pótolható, de rontani is lehet!&lt;br /&gt;
A félévközi pontszám az alábbi módon tevődik össze:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;FP={KZH_1+KZH_2+HFA+NZH}&amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
**Ahol KZH&amp;lt;sub&amp;gt;x&amp;lt;/sub&amp;gt; a két legjobban sikerült kisZH-t, HFA a két legjobban sikerült házi feladat pontszámának az átlagát, NZH pedig a nagyZH pontszámát jelenti.&lt;br /&gt;
Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a félévközi pontszám legalább 20 pont legyen és a NagyZH legalább 10 pontos legyen.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli 60 pontos és két részből áll, mindkettő 30 pontos és 1 óra áll rendelkezésre. Az első részben két 15 pontos nagypéldát kell megoldani. A második részben 15 darab 2 pontos &amp;quot;kiskérdés&amp;quot; van. Ezeknél csak a végeredményt nézik, a mellékszámításokat nem. Minimális hiba esetén 1 pont kapható. Az írásbeli vizsgán 60 pontot lehet elérni, legalább 25 pontot el kell érni rajta, különben a vizsga elégtelen. A vizsga írásbeli részén megszerezhető osztályzat a félévközi pontszám (FP) és a vizsga írásbeli részén megszerzett pontszám (V) összege alapján, a következőképpen alakul ki. A vizsga eredménye 49 pontig elégtelen (1), 50 ponttól elégséges (2), 66 ponttól közepes (3), 76 ponttól jó (4), 86 ponttól jeles (5). A sikeres írásbelit kötelező jelleggel szóbeli követi, a vizsgajegy az írásbeli eredményétől alapesetben +/- 1 jeggyel térhet el, de kivételes esetben nagyobb is lehet. (Akár 5-ös írásbelivel is meg lehet bukni!)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
===Jegyzetek, könyvek ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Fodor György: Villamosságtan példatár&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_Előadásjegyzet_DM.pdf|Előadásjegyzet]] - Még alpha verzió. &#039;&#039;&#039;Hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Pár héten belül elkészül a full extrás, szépen formázott és bővített végleges verzió!&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_jegyzet_videotorium_dinobacsi.pdf|Előadásjegyzet]] - a videotóriumos előadásokból készült hallgatói jegyzet&lt;br /&gt;
*[[:File:rezisztiv_eloadasvazlat.pdf|Hivatalos kiadott rezisztív jegyzet]] - A moodle-re feltöltött hivatalos jegyzet a rezisztív anyaghoz (2023)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_szóbelikérdések_2018.pdf|Elméleti összefoglaló (szóbeli vizsgára)]] - A félév végén Bilicz Sándor előadó által kiadott összefoglaló kérdéssor kidolgozása a szóbeli vizsgára. Vigyázat, nem ellenőrzött! (Molnár Martin, 2018)&lt;br /&gt;
*[http://www.mht.bme.hu/~bilicz/peldatar/villamos_matematika_bilicz.pdf Dr. Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül] - Többek között a Fourier-sor elmélete és hozzá kapcsolódó feladatok megoldással.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek tankönyv:&#039;&#039;&#039; Ez az informatikusok könyve. Nekünk a &amp;quot;Hálózatok és rendszerek&amp;quot; könyvre van szükségünk. Persze ez is relatíve jól használható, bár sok anyagrész van ebben, amire ebből a tárgyból még nincs szükségünk, szóval csak módjával forgassátok!&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf |0. Fejezet]] - Tartalomjegyzék&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | 1. Fejezet]] - Alapfogalmak&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | 2. Fejezet]] - Analízis időtartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | 3. Fejezet]] - Analízis frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | 4. Fejezet]] - Analízis komplex frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | 5. Fejezet]] - A MATLAB néhány alkalmazása&lt;br /&gt;
** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | 6. Fejezet]] - Tárgymutató&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dajer-Vamosz jegyzet&#039;&#039;&#039; - &#039;&#039;Szabó Zsolt&#039;&#039; 2013. őszi keresztféléves előadásai alapján.&amp;lt;br/&amp;gt;A jegyzeteket leellenőrzöm, mielőtt feltöltöm ide, de ennek ellenére &#039;&#039;&#039;hibák előfordulhatnak benne!&#039;&#039;&#039; Néhány előadásjegyzet még hiányzik, így a lista folyamatosan frissül.&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_elso_het2.pdf | 1. Hét]] - Bevezetés; jelek osztályozása, rendszerek osztályozása, hálózatok, Kirchoff-hálózatok jellemzői, feszültség-, áramosztás&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_masodik_het2.pdf | 2. Hét]] - Reguláris hálózatok, Kirchoff törvények, csomóponti potenciálok módszere, hurokáramok módszere, helyettesítő generátorok, teljesítményillesztés&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_harmadik_het.pdf | 3. Hét]] - Csatolt kétpólusok (Ideális transzformátor, girátor, vezérelt források, műveleti erősítő, ideális műveleti erősítő), példák ilyen elemeket tartalmazó hálózatokra, kétkapuk, kétkapukat leíró karakterisztikák&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_negyedik_het.pdf | 4. Hét]] - Kétkapukat leíró karakterisztikák, példák ilyen hálózatokra, reciprok kétkapuk, szimmetrikus kétkapuk, reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, nem reciprok kétkapuk helyettesítő kapcsolásai, (tranzisztoros hálózatok - kiegészítés), dinamikus hálózatok: kondenzátor tulajdonságai&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_otodik_het.pdf | 5. Hét]] - Tekercs tulajdonságai, állapotváltozós normálalak, elsőfokú dinamikus hálózatok analízise, szabad válasz, gerjesztett válasz, kezdeti feltételek&lt;br /&gt;
** [[Media:jelek_eloadasjegyzet_hatodik_het.pdf | 6. Hét]] - Elsőfokú dinamikus hálózatok, példa nemstabilis hálózatra, állapotváltozós normálalak szisztematikus előállítása, másodfokú dinamikus hálózatok, a másodfokú differenciálegyenlet megoldása, az állapotváltozós normálalak két elsőfokú differenciálegyenletéből álló egyenletrendszer megoldása&lt;br /&gt;
* [https://www.khanacademy.org/science/electrical-engineering KhanAcademy]  &#039;&#039;&#039;Interaktív oktató videók találhatóak ezen oldalon, sajnos még csak angolul.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videotorium ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz 2018 tavaszi félévében készült egy 20 részes [https://bme.videotorium.hu/hu/search/any/jelek%20%C3%A9s%20rendszerek%201. videósorozat] &#039;&#039;Bilicz Sándor&#039;&#039; előadásában.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelekkiskerdesek1.pdf | Kiskérdések kidolgozva I.]] - A félév első felének anyagához tartozó kiskérdések kidolgozva.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek2 jegyzet Hare kepletek.pdf | Képletgyűjtemény]] - Hasznos segédlet, mely tartalmazza a Jelek 1 és Jelek 2 szinte összes képletét.&lt;br /&gt;
*[http://nanoelsim.hvt.bme.hu/edu/jr1.html Reichardt András] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[http://sites.google.com/site/bakroistvan Bakró Nagy István] gyakorlatvezető honlapja. Sok hasznos anyag, kidolgozott példa és kisZH található itt!&lt;br /&gt;
*[[Matematika A3 - Differenciálegyenlet-rendszerek|Differenciál-egyenletrendszerek]] - Egy kidolgozott példa diffegyenletrendszerek megoldására. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Vigyázat:&#039;&#039;&#039; A partikuláris megoldás keresése itt általánosan van megadva. JR háziban azonban a partikuláris megoldást konstans alakban keressük, aminek a deriváltja nulla. Tehát sokkal egyszerűbb az életünk.&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek összefoglaló.pdf | Összefoglaló]] - Segítség a vizsgához (fényképezett verzió) (2016)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_onellenorzo.xlsx | Alap képletek]] - Alap képletekhez gyakorló excel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Fourier sorfejtés megértéséhez===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/r6sGWTCMz2k Youtube Link]: Fourier sorfejtés műkodésének megértése egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://youtu.be/ds0cmAV-Yek Youtube Link]; Fourier sorfejtés röviden és egyszerűen&lt;br /&gt;
*[https://hackaday.com/2018/12/21/explaining-fourier-again/ Link]: Az előbbi linkhez kiegészítés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Számítógépes segédprogramok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Matlab ===&lt;br /&gt;
 &amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Figyelem! 2017 tavasztól letölthető a matlab legálisan bármely bme-s emailcímmel való regisztráció után [https://viki.eik.bme.hu/doku.php?id=mathworks:mathworks - részletek itt]&#039;&#039;&#039; &amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
*A Matlab-ot használja a tanszék félhivatalosan (vagyis nem követelmény használni) a matematikai számítások, ábrázolások elvégzésére. A program [http://www.mathworks.com/products/matlab/ hivatalos weboldala].&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos útmutató mely eredetileg a [[Szabályozástechnika|Szabályozástechnika]] című tárgyhoz készült - [[Media:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|Matlab útmutató]]&amp;lt;br /&amp;gt;Matlab alaputasítás összefoglaló, mely jól jöhet a házihoz (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABösszefogalaló.pdf‎| Matlab parancsok]]&amp;lt;br /&amp;gt;Hosszabb Matlab gyorstalpaló, ábrák készítésének leírása, alapműveletek (angol) - [[Media:Jelek1_MATLABgyorstalpaló.pdf‎| Matlab gyorstalpaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Mathematica ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagyon jó program, rengeteg alapszintű beépített függvénnyel (kapásból megold neked több ismeretlenes, szimbolikus egyenletrendszereket) és közvetlenül is tud számolni sok olyan dolgot, amire amúgy a Matlabot szoktuk használni, mint például egyenletrendezés, mátrixműveletek, differenciálegyenlet megoldás stb. Érdemes megtanulni a használatát. &#039;&#039;&#039;Fizetős program!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.wolfram.com/mathematica/ Hivatalos weboldal]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Wolfram Alpha ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Egy szűk részhalmazát tudja ingyen online azoknak a műveleteknek, amiket a Wolfram Mathemethica tud, de még így is nagyon jól használható! (Deriválás, integrálás, egyenletmegoldás, stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;Hivatalos honlap: [http://www.wolframalpha.com/ Wolfram Alpha]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== MAPLE ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Könnyen kezelhető, tudja körülbelül ugyanazt mint a Wolfram Mathematica. Házihoz nagyon jól használható (egyenletrendezés, parciális törtekre bontás, numerikus számítások stb.)&amp;lt;br /&amp;gt;[http://www.maplesoft.com/products/Maple/ Hivatalos weboldal]&amp;lt;br /&amp;gt;Egy jól használható Maple gyorstalpaló, mely bemutatja az alap funkciókat: [[Media: Jelek1_MAPLE.pdf‎| MAPLE gyorstalpaló]] - Házihoz nagyon hasznos!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során három darab 5 pontos kis zárthelyi van. Az aláírás megszerzésének egyik feltétele, hogy a két legjobban sikerült kisZH átlaga legalább 2,00 legyen. A számonkérések anyaga gyakvezérenként és félévenként is erősen változó. Az itt feltöltött kisZH-k csak útmutató jellegűek! Körülbelül hasonló jellegűek a kisZH-k, de ennél sokkal nehezebbek/könnyebbek is előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_1.jpg|Első kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1 KisZH 1 2013.jpg| Első kisZH]] - 2013 tavasz - Erdei Bence féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1kiszh_2013_osz.JPG| Első kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Barbarics Tamás féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019tavasz_elso_kisZH.jpg| 2019 tavasz]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh1_2022.pdf| 2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2.jpg|Második kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_A.jpg|2019 tavasz A csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_2_B.jpg|2019 tavasz B csoport]] - Horváth Bálintnál&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_kiszh2_2022.pdf|2022 tavasz]] - Csernyava Olivér&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik kisZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_KisZH_3.jpg|Harmadik kisZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2013_osz_3.kisZH.jpg|Harmadik kisZH]] - 2013 ősz, keresztfélév - Palotás Boldizsár féle&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.kzh_2016tavasz.jpg| 2016 tavasz]] - RA féle kisZH&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
* 2015 tavasz - [[Media:JR1_NZH_2015Apr16.pdf | A és B csoport megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2015 ősz - [[Media:JR1_NZH_2015nov04.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2016 tavasz - [[Media:jr1_nzha_2016_tavasz.pdf | A]] és [[Media:jr1_nzhb_2016_tavasz.pdf | B]] csoport [[Media:JR1_NZH_2016tavasz_megoldas.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2017 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B.pdf | A és B]] csoport [[Media:Jelek1_2017tavasz_ZH_A_B_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 tavasz - [[Media:JR1_zh_20180412_feladat.pdf | A és B]] csoport [[Media:JR1_zh_20180412_jav.pdf | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2018 ősz - [[Media:jele1.2018kereszt.zh.jpg | Megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2019 tavasz - [[Media:JR1_NZH_19tavasz_AB_mo.pdf | A és B csoport, megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
* 2022 tavasz - [[Media:JR1_zh_20220408_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20220408_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
* 2023 tavasz - [[Media:JR1_zh_20230421_A_jav.pdf | A csoport megoldás]], [[Media:JR1_zh_20230421_B_jav.pdf | B csoport megoldás]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
*2015/16 tavasz - [[Media:JR1_potzh_2016tavasz.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_potzhmegold_2016tavasz.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2016/17 tavasz - [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA.pdf|pótzh]] és [[Media:Jelek1_2017tavasz_pZHA_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2017/18 tavasz - [[Media:JR1_pzh_20180426_feladat.pdf|pótzh]] és [[Media:JR1_pzh_20180426_jav.pdf|megoldás]]&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz- [[Media:jelek1.2018kereszt.potzh.jpg|pótzh]]&lt;br /&gt;
*2018/19 tavasz- [[Media:JR1_potzh_2019tavasz.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2021/22 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20220429_jav.kit.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2022/23 tavasz- [[Media:JR1_pzh_20230515_jav.pdf|pótzh]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Régi zárthelyik ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; Ugyan a tárgyból már csak 1 nagyZH van, de a nagyZH-ra és a vizsgára készülés során hasznosak lehetnek a 2015 tavasz előtti feladatsorok is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Első Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_1ZHA.PDF‎|2006/07 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1ZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal &lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009_tavasz_1ZH_A.pdf|2008/09 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_1ZH_B.pdf|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_Ősz_1ZH_A.pdf‎|2010/11 kereszt]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1ZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_ősz_ZH1_AB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH_tavasz_Acsoport.pdf‎|2011/12 tavasz]] - A csoport&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2013_tavasz_1._ZH_A-B.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Média:Jelek1_2014_tavasz_1_ZH_A-B.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2010_tavasz_PótZH_B.pdf‎|2009/10 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011_tavasz_1PÓTZH_AB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012_ZH1PÓT_Acsop.pdf‎|2011/12 kereszt]] - A csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2013tavasz.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Photo 2013.11.15. 17 56 38.jpg|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_1pótZH_2014tavasz.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második Zárthelyi ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Rendes ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2007tavasz_2ZHAB.pdf|2006/07 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHAB.pdf|2007/08 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009tavasz_2ZHAB.pdf|2008/09 tavasz]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2009ősz_2ZHAB.pdf|2010/11 kereszt]] - A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHAB.pdf|2010/11 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011ősz_2ZHAB.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012tavasz_2ZHA.PDF|2011/12 tavasz]] - A csoport, részben megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013tavasz_2ZH_AB.pdf‎|2012/13 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2013ősz_2ZH.pdf|2013/14 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_2ZH_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width:50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pót ZH ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2008tavasz_2ZHpót.PDF|2007/08 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2011tavasz_2ZHpótB.PDF‎|2010/11 tavasz]] - B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2012ősz_2ZH.pdf|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_PZH2_20131220_megoldassal.pdf‎|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_2014tavasz_PZH2_AB.pdf|2013/14 tavasz]] - A és B csoport, megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév során három egyedileg generált házi feladatot adnak ki. A leadási határidő dinamikusan változhat a gyakorlatvezetőtől függően!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Régi házi feladatok:&lt;br /&gt;
*[[Media:Jelek1_hazi_1-2.resz_2013_tavasz_szn.pdf‎|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Szabó Norbert)&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_1-2.hazi_2013tavasz_4,5pont.pdf|2012/13 tavasz]] - I. és II. rész (Seyler Lajos)&lt;br /&gt;
*2013/14 ősz - [[Media:JR1_hazi_1.resz_2013_osz.pdf|I. rész]] és [[Media:JR1_2013_ősz_HF_Kálmán_Bence_wpjzm0.pdf|II. rész]] (Kálmán Bence)&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_HF_2013_segedlet.zip|HF segédlet (2013)]] - I. és II. rész 3 különböző feladaton bemutatva. &#039;&#039;&#039;VIGYÁZAT:&#039;&#039;&#039; Nem teljeskörű megoldások!!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2015_05_26.zip|2015.05.26]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_14152_v2.pdf|2015.06.02.]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_1.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 1. vizsga]]- &#039;&#039;&#039;A és B csoport&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_2.vizsga_2016 tavasz.pdf | 2016 tavasz- 2. vizsga]]- &#039;&#039;(csak egy csoport volt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2017tavasz_1vizsga_jav.pdf | 2017 tavasz- 1. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek1_vizsga_2017tavasz_masodik.pdf | 2017 tavasz- 2. vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_1.vizsga_2018_tavasz.pdf|2018 tavasz- 1. vizsga]] - B: nagy példák megoldásokkal + B: kis példák; A: első nagy példa megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2.vizsga_2018_tavasz.pdf| 2018 tavasz-2.vizsga]]-megoldással(csak egy csoport volt)&lt;br /&gt;
*[[Media:jr1_3.vizsga_2018.06.12_nagyfeladatok.pdf| 2018 tavasz-3. vizsga]] - nagyfeladatok és [[:Media:JR1_vizsga_mo_3_2018.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:jelek_2019_vizsga_1.pdf| 2019 tavasz 1.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:Jr1_2019_2.vizsga.pdf| 2019 tavasz 2.vizsga]] - feladatok és [[Media:JR1_2019_2.vizsga_mo.pdf|megoldókulcs]]&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2019_3.vizsga.pdf| 2019 tavasz 3.vizsga]] - megoldással&lt;br /&gt;
*[[Media:JR1_2020_tavasz_3.vizsga.pdf| 2020 tavasz 3. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*A tárgy elég nehéz. Eleinte könnyűnek tűnik, aztán bedurvul, persze egész jól teljesíthető ha bevágod/megérted a Fodor könyvet, illetve ha figyelsz előadásokon, jársz bejársz gyakorlatra és otthon se hanyagolod (értsd.: majdnem a mindennapjaid részévé válik).&lt;br /&gt;
*A jelek tipikusan az a tárgy, amit nem szabad félvállról venni. Ha megnézed az előtanulmányi rendet, akkor hamar kiderül, hogy a jelek 1 vagy 2 bukása garantált egyéves csúszást eredményez, mert a 4. félév végéig egy specializáció-előkészítőt se tudsz így elvégezni. Sajnos azt sem szabad elfelejteni, hogy a tárgy átlagosan 40-50%-os bukási rátát produkál.&lt;br /&gt;
*Járj gyakorlatra, figyelj, kérdezz és tanuld az anyagot rendszeresen hétről hétre. A jelek tipikusan az a tárgy, amit ha valaki egyszer jól elmagyaráz, akkor onnantól &amp;quot;pofonegyszerű&amp;quot;, viszont ha magadtól akarsz rájönni a &amp;quot;trükkökre&amp;quot;, akkor vért fogsz izzadni.&lt;br /&gt;
*A kulcs, hogy már az elejétől kezdve folyamatosan tanulj, ugyanis az első 1-3 hétben elhangzó anyagrészek (Kirchhoff-törvények, alapfogalmak és gimnáziumi fizika ismeretek) folyamatosan előkerülnek a félév során, és elvárt a készségszintű használatuk. Ha már az elején elveszíted a fonalat, akkor onnantól nem sok remény van. Ez sajnos nem az a tárgy, ahol ZH előtt 2 nappal leülök és megtanulom...&lt;br /&gt;
*Ha valamit nagyon nem értesz, akkor sürgősen keress valakit, aki elmagyarázza. Minél tovább halogatod a megértését, annál több anyag épül rá és a végén teljesen elveszel.&lt;br /&gt;
*A házik megoldása ugyan nem kötelező, de érdemes velük foglalkozni, ugyanis az a 4-5 pont életet menthet. A házi megírása nem 2 óra és az sem megy, hogy a házi írása közben próbálod megtanulni az anyagot is. Ha folyamatosan figyeltél és tanultál, akkor a házival nem lehet gond. A  gyakorlatvezetőknél érdemes burkoltan rákérdezni egy-egy problémás részre.&lt;br /&gt;
*A tárgy nagyon megtévesztő, mert ránézésre egyáltalán nem tűnik nehéznek, ha valaki figyel gyakorlaton. A számonkérések viszont elég nehezek, és folyamatos gyakorlás és rutin nélkül elég nehéz megszerezni a minimális 20 pontot, ami első hallásra ugyan nem tűnik soknak. A pontrendszer abból a szempontból hálás, hogy akár csak és kizárólag a nagyZH-val is megszerezhető az aláírás, így ha az ember összeszedi magát, a nehéz helyzetekben is van remény.&lt;br /&gt;
*Nem kell megijedni, ha a nagyZH nem sikerül olyan jól, és nincs meg csak a ZH-ból az aláírás. Inkább még plusz erőt adhat a további tanulásra, hogy meg kell szerezni az aláírást. Ez pedig a vizsgára készülésnél jól jöhet. Ugyanis a vizsgában főleg a ZH utáni anyagrészből kérdeznek, ami egy jócskán nehezebb anyagrész. Vizsgára készülésnél erősen ajánlott a korábbi vizsgasorok közül többet is megcsinálni, mert egyrészt pár kiskérdés ismétlődik, másrészt a vizsgára kevés az idő, ezért rutint kell előtte szerezni.&lt;br /&gt;
*Véleményem szerint a félév legfontosabb tárgya, így is kell kezelni, ajánlom a sok gyakorlást, mert különben nagyon szívás lesz a számonkérés.&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Turcsán Zoltán Gábor</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_pzh_20230515_jav.pdf&amp;diff=204205</id>
		<title>Fájl:JR1 pzh 20230515 jav.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:JR1_pzh_20230515_jav.pdf&amp;diff=204205"/>
		<updated>2023-06-08T08:44:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Turcsán Zoltán Gábor: File uploaded with MsUpload&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;File uploaded with MsUpload&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Turcsán Zoltán Gábor</name></author>
	</entry>
</feed>