https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Turcs%C3%A1n+%C3%81d%C3%A1mVIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]2026-04-07T05:27:05ZFelhasználó közreműködéseiMediaWiki 1.43.6https://vik.wiki/index.php?title=Laborat%C3%B3rium_1_-_7._M%C3%A9r%C3%A9s:_N%C3%A9gyp%C3%B3lusok_vizsg%C3%A1lata&diff=183016Laboratórium 1 - 7. Mérés: Négypólusok vizsgálata2014-10-26T14:13:04Z<p>Turcsán Ádám: /* Házihoz segítség */</p>
<hr />
<div>{{Vissza|Laboratórium 1}}<br />
<br />
__TOC__<br />
<br />
== A mérésről ==<br />
<br />
A beugró nagyrészt az ellenőrző kérdések közül kerül ki:<br />
* 1:1 transzformátor mire jó?<br />
* <math>\mu_0</math> értéke<br />
* Egy konkrét számításnál az erővonalhossz és a felület számítása (d és D adottak mint az 1.1 feladatban)<br />
* Transzformátor helyettesítőképe (elektrotechnika jegyzetben ott van)<br />
* Érdemes megtanulni a főbb mértékegységeket (pl: <math>B, H, \mu_0</math> ...)<br />
<br />
A mérések első 3 feladatát csináltuk meg, azok közül sem minden részletet (pl. 1.4, 1.5 kimaradt). A karakterisztika átszámításánál érdemes már otthon kiszámolni a skalártényezőt ami a két mennyiség között teremt kapcsolatot. Tehát valami <math>H=const \cdot I</math>, illetve <math>\mu_0 = const_2 \cdot Z</math>.<br />
<br />
A két ajánlott irodalom alapos átolvasása nagyjából semmit sem segített :)<br />
<br />
== Házihoz segítség ==<br />
<br />
[[Media:Labor1_mérés7_házi1.PDF|Kidolgozott házi feladat]]<br />
<br />
'''1.1''' feladat: l paraméter kiszámításának eredménye jó, de a felírt számítás nem. Valójában <math>l= 2 \pi \left( \frac{d}{2} + \frac{\frac{D-d}{2}}{2} \right) = 2 \pi \frac{D+d}{4}</math><br />
<br />
'''1.7''' feladat: a kidolgozásban lévő válasz nem jó, a helyes megoldás: nem bírja a műszer lemérni a keresett értéket ekkora feszültségen és áramon.<br />
<br />
'''1.9''' feladat: Itt csak a Szekeres András-féle változat jó. "Infó a levlistáról: A tanár ma ezt mondta: A réz permeabilitása (műje) igazából Mű0. Mint a levegőjé, vagy bármely más nem mágnesezhető anyagé. Tehát a réz relatív permeabilitása 1, és permeabilitása mű0. Így kijön,hogy a behatolási mélység ~10mm(javítva), ami azt jelenti, hogy érdemes vastag rézvezetéket rakni a falba. Ha kicsi lenne a behatolási mélység (néhány mikron), akkor egy vékonyfalú cső is ugyanúgy megfelelne... és Dopeti kidolgozása: behatm = sqrt(2/(mu * szigma * omega) mu = mu0 omega = 2pi*f a rez fajlagos ellenállása 1.72x10-8 Ohm/m rez rel. permeabilitás = 1 behatm = sqrt(2/mu0) * sqrt(fajlagos ellenállás/(relatív permeabilitás * omega) = = sqrt(2/(mu0 * 2pi)) * sqrt(fajlell/(relperm * frek)) = = 503.29 * sqrt(fajlell / frek) = tovább gyúrva: =0.066 * sqrt(1/f) [méter] -> 66.006 * sqrt(1/f) [mm] tehát pl: 1Hz-en 6.6 cm a behatolási mélység, 50 Hz-en 9.33 mm 1 kHz-en 2mm 1 MHz-en 66 um "<br />
<br />
== Beugró kérdések kidolgozása ==<br />
<br />
Nekünk volt beugró a következő kérdésekkel:<br />
*B és H hogyan függ egymástól<br />
*Hiszterézis görbe és a nevezetes pontjai<br />
*Milyen veszteségek alakulnak ki egy tekercsben<br />
*Szorosan és lazán csatolt tekercs (ez sztem félreérthetően van a kidolgozásban uh küldtem fel róla)<br />
*Z(f) jelleggörbe ideális és valós tekercsre ami azért sz*patós mert a 6.os laboron ezt mérted<br />
<br />
Szorosan és Lazán csatolt tekercsek:<br />
<br />
[[Fájl:Labor1 kép31.png]]<br />
<br />
'''Szorosan csatolt tekercs:''' A szorosan csatolt tekercseket főleg a teljesítmény átvitelnél használják. Itt a főmező induktivitás nagyságrendekkel nagyobb mint a lazán csatolt tekercsnél (tehát ha pl mérésen csak 10% jön ki akkor vmit elszúrtatok) Kisebb a szórt impedancia is ami a kisebb szórt tér miatt van.<br />
<br />
'''Lazán csatolt tekercs:''' Lazán csatolt tekercseket nagy feszültségen használják, mivel itt távolabb vannak a vezetékek, nehezebben üt át a vezeték.<br />
<br />
'''Hiszterézis görbe:'''<br />
<br />
[[Fájl:Labor1 kép32.png|400px]]<br />
<br />
'''Br''' – Remanens indukció : ha megszünteted a mágneses teret ennyire marad mágneses a vas (ennyi lesz az indukció gerjesztés nélkül)<br />
<br />
'''Hc''' -(az ábrán Hx) a Coercitiv erő : az a mágneses tér ami szükséges az anyag „Lemágnesezéséhez”<br />
<br />
'''Bt''' - Telítési indukció: itt a vas telítésbe kerül a további mágneses tér növelésével. Gyakorlatilag nem nő az indukció tovább. (Tulajdonképpen nő, csak míg az első szakaszon a meredekség ~1000, a telítési szakaszon csak ~1).<br />
<br />
'''Szűzgörbe:''' Az ábrán szaggatottal jelölt görbe az első felmágnesezéskor alakul ki. Első szakasza lineáris tartomány a második a permeabilitási tartomány a harmadik pedig a telítési tartomány<br />
<br />
A hiszterézis görbe által körülzárt terület a hiszterézis veszteség.<br />
<br />
'''Tekercs veszteségei:'''<br />
*Vasveszteség:<br />
**Hiszterézis veszteség<br />
**Örvényáramú veszteség<br />
*Rézveszteség<br />
<br />
'''Impedanciamérés''':<br />
*3 vezetékes, illetve 5 vezetékes impedancia mérés, működés,és kapcsolási rajz.<br />
<br />
[[Kategória:Villamosmérnök]]</div>Turcsán Ádám