<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Torin</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Torin"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Torin"/>
	<updated>2026-05-01T12:48:34Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=A_Duna&amp;diff=182166</id>
		<title>A Duna</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_Duna&amp;diff=182166"/>
		<updated>2014-06-14T17:34:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Torin: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = A Duna&lt;br /&gt;
| tárgykód = EOVVAV30&lt;br /&gt;
| szak = &lt;br /&gt;
| kredit = 2&lt;br /&gt;
| félév = &lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = EMK-VIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ajánlott&lt;br /&gt;
| minmunka = 4-6 óra&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = esettanulmány + szóbeli&lt;br /&gt;
| vizsga = nincs&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = &lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.vit.bme.hu/vit/htdocs/oktatas/tantargy.php?tantargy_azon=BMEEOVVAV30&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az Építőmérnöki Kar tárgya. Úgynevezett választható törzsanyag a Neptun szerint. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy Európa második legnagyobb folyójának jelentőségével, kialakulásával, szabályozásának történetével foglalkozik, bemutatva az emberi beavatkozások hatásait a folyó emberi és természeti környezetére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előadó: Dr. Mészáros Csaba&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;noautonum&amp;quot;&amp;gt;__TOC__&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Minden előadáson szigorú katalógus van, ennek ellenére NEM kötelező a bejárás, de ajánlott.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A tárgyból nincs egyetlen zárthelyi sem.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; Félév végén egy esettanulmányt kell leadni, egy a Dunával kapcsolatos BÁRMILYEN témában. Követelmények:&lt;br /&gt;
**5-10 oldal egy szabadon választott témában, aminek legalább egy kis köze van a Dunához.&lt;br /&gt;
**Cím, oldalszám, képek, képaláírások, irodalomjegyzék és áttekinthető, rendezett külalak.&lt;br /&gt;
**Beadás a félév végén, személyesen - A tanszéki honlapra a félév vége felé ki fog kerülni jópár leadási időpont!&lt;br /&gt;
**Az esettanulmány leadásakor az előadó BELEKÉRDEZHET a tanulmányba!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; Az elégtelentől különböző osztályzat megszerzésének előfeltétele egy elfogadható szintű tanulmány leadása. A jegyet az alábbi tényezők felfelé módosítják:&lt;br /&gt;
**Esettanulmány (ha megfelel a formai követelményeknek): &#039;&#039;&#039;3-asról indul&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**Jelen voltál az órák nagy (70%+) részén: &#039;&#039;&#039;+1 jegy&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
**Jelen voltál a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló MINDHÁROM (első három) kiemelt előadáson: &#039;&#039;&#039;+1 jegy&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A tanulmány leadásakor az előadó kérdéseket tesz fel a Dunával, a Bős-Nagymarosi vízlépcsővel és a tanulmány témájával kapcsolatban. Általában alapadatokra kérdez rá (a Duna N legbővizűbb, leghosszabb, legnagyobb vízgyűjtő területű mellékfolyója), de előszeretettel kér meg, hogy mutasd meg egy vaktérképen a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kötődő fontosabb településeket. Ha ezekre tudod a választ: &#039;&#039;&#039;+1 jegy&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A tanulmány leadása után e-mailben kérhetsz kérdéseket, kikeresed a válaszokat a lenti gyűjteményből és elküldöd neki e-mailben. FIGYELEM: NE szó szerint másoljatok!!! Ha elsőre voltak rossz válaszaid, akkor válaszban megküldi, hogy mik voltak rosszak és addig levelezgettek, amíg minden kérdésre helyes választ nem adsz: &#039;&#039;&#039;+1 jegy&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A póthéten-vizsgadőszak elején az előadó meghirdet 1-3 rövid (1 órás) pótelőadást. Ha részt veszel ezek közül az EGYIKEN: &#039;&#039;&#039;+1 jegy&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélemények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2012/13===&lt;br /&gt;
*Én 2013 tavaszán hallgattam a tárgyat. Akit érdekel a téma, annak mindenképpen érdemes bejárni az órákra, mert az előadó nagy szaktekintély a témában és elég érdekes dolgokra világít rá. Ingyenkreditnek is tökéletes. Az előadó tisztában van vele, hogy miért veszik fel a tárgyát ennyien. Maximálisan azon van, hogy mindenkinek ötöst tudjon adni, de cserébe elvárja, hogy legalább a Duna és a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer pár LEGALAPABB adatával tisztában legyél - Ez amúgy szerintem egyáltalán nem nagy elvárás. Nulla bejárással, egy pár óra alatt összerakott tanulmánnyal, a pótelődáson való részvétellel és az e-mailben kapok kérdések megválaszolásával simán meglett az ötös. - [[szerkesztő:david14|ED]], 2013 tavasz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==E-mailben kapott kérdések válaszai==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: brown&amp;quot;&amp;gt;Fontos: Ne szó szerint másoljátok le a válaszokat, mert az előadó mindegyiket végigolvassa (hibás válaszokra javítást kér), és nem lenne jó ha feltűnne neki, hogy mindenki innét másol!&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. Kérdés===&lt;br /&gt;
Milyen hosszúak a Duna XYZ mellékfolyói, hol torkollnak a Dunába, s mekkora a vízgyűjtő-területük és a közepes vízhozamuk?&amp;lt;br /&amp;gt;[[Media:Duna Mellékfolyók táblázata.jpg|Összefoglaló táblázat a mellékfolyók adatairól]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Prut:&#039;&#039;&#039; 953 km hosszú, Románián és Moldován folyik át, majd a Dunába ömlik. A folyó a román Galați és az ukrán Reni városok közelében ömlik a Dunába. Vízgyűjtő területe 27 500 km^2. Vízhozam 110 m^3/s&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Enns:&#039;&#039;&#039; Enns városánál ömlik Dunába, 254 km-es hosszal. Átlagos vízhozam 201 m^3/s. Vízgyűjtő területe 6,000 km^2. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Inn:&#039;&#039;&#039; 517 km hosszú és Passunál ömlik  Dunába. Vízhozam 730 m^3/s, Vízgyűjtő területe 25.700 km^2.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vág:&#039;&#039;&#039; 398 km hosszú, 18.296 km^2 vízgyűjtő területű, 161 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Komárom városánál ömlik a Dunába.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Rába:&#039;&#039;&#039; 311 km hosszú, 10.113 km^2 vízgyűjtő területű, 88 m^3/s átlagos vízhozamú. A folyó Győrnél ömlik a Dunába.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Naab:&#039;&#039;&#039; 165 km hosszú, Regensburgnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 5225 km^2, a vízhozam pedig 115 m^3/s.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Isar:&#039;&#039;&#039; 295 km hosszú, Deggendorfnál ömlik a Dunába, vízgyűjtő területe 9000 km^2, a közepes vízhozam pedig 175 m^3/s.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2. Kérdés===&lt;br /&gt;
Hol rendeztek téli olimpiát a Duna vízgyűjtőjén (hatot rendeztek)?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Innsbruck:&#039;&#039;&#039; 1964-es IX. téli olimpia és 1976-os XII. téli olimpia.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Szarajevó:&#039;&#039;&#039; 1984-es XIV. téli olimpia.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;St. Moritz:&#039;&#039;&#039; 1928-as II. téli olimpia és 1948-as V. téli olimpia.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Garmisch-Partenkirchen:&#039;&#039;&#039; 	1936-os IV. téli olimpia és a végül ELMARADT 1940-es V. téli olimpia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===3. Kérdés===&lt;br /&gt;
Milyen magas a legmagasabb hegy a Duna vízgyűjtőjén Svájcban, Szlovéniában, a Dunántúlon és Németországban, mi a nevük és mely vízfolyások szállítják a vizet a hegytől a Duna felé?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Németország:&#039;&#039;&#039; Zugspitze, 2963 méter - Isar (és Lech)&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Szlovénia:&#039;&#039;&#039; Triglav csúcs, 2864 méter - Száva&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Svájc:&#039;&#039;&#039; Piz Bernina, 4052 méter - Inn&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Dunántúl:&#039;&#039;&#039; Írott-kő, 882 méter - Rába&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ausztria:&#039;&#039;&#039; Grossglockner, 3798 méter - Inn és Dráva&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Szlovákia:&#039;&#039;&#039; Kriván, 2494 méter - Vág&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===4. Kérdés===&lt;br /&gt;
Hol építettek Ausztriában vízlépcsőt, amelyet népszavazással erősítettek meg/Sorolja fel az osztrák/német vízlépcsőket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*1991 májusában, a bécsiek népszavazással döntöttek a bécsi &#039;&#039;&#039;Freudenau&#039;&#039;&#039;-i vízlépcső megépítéséről.&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;osztrák&#039;&#039;&#039; szakaszon elhelyezkedő vízlépcsők:&lt;br /&gt;
# Aschach&lt;br /&gt;
# Ottensheim-Wilhering&lt;br /&gt;
# Abwinden-Asten&lt;br /&gt;
# Wallsee-Mittelskirchen&lt;br /&gt;
# Ybbs-Persenbeug&lt;br /&gt;
# Melk&lt;br /&gt;
# Altenwörth&lt;br /&gt;
# Greifenstein&lt;br /&gt;
# Freudenau&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===5. Kérdés===&lt;br /&gt;
Mi a „C” variáns? Miért azt valósították meg a szlovákok?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A „C” variáns lényege az volt, hogy Dunakiliti helyett Dunacsúny-nál, tehát csehszlovák területen épülne gát, mely segítene az Öreg-Duna vizét a bősi erőmű üzemcsatornájába terelni. Ez kevésbé volt nyereséges megoldás, mint az eredeti változat, viszont Magyarországtól függetlenül megépíthető volt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===6. Kérdés===&lt;br /&gt;
Melyik a legmagasabb hegy a Duna közvetlen vízgyűjtőjén, Magyarországon (a Tisza magyarországi vízgyűjtője (pl. Kékes) nem számít!)?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A Duna közvetlen vízgyűjtőjén Csóványos (938 m) a legmagasabb hegycsúcs, mindemellett ez a Börzsöny legmagasabb pontja is egyben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===7. Kérdés===&lt;br /&gt;
Soroljon fel legalább 10 olyan vízfolyást, amely a Dunába torkollik Magyarországon (pl. Rákos-patak)!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: brown&amp;quot;&amp;gt;Inkább nézzetek Google Maps-en Dunába torkolló folyókat, ne az összeset írjátok ki ebből, mert feltűnő lesz, hogy mindenkinek ugyanazok válaszai!&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
# Lajta&lt;br /&gt;
# Rábca&lt;br /&gt;
# Rába&lt;br /&gt;
# Sió&lt;br /&gt;
# Ipoly&lt;br /&gt;
# Tekeresi-vízfolyás&lt;br /&gt;
# Bikol-patak&lt;br /&gt;
# Bajóti-patak&lt;br /&gt;
# Únyi-patak&lt;br /&gt;
# Kenyérmezői-patak&lt;br /&gt;
# Szentléleki-patak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===8. Kérdés===&lt;br /&gt;
Milyen létesítmények épültek volna eredetileg a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerben. Mi épült meg és mi nem? &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Bősi (Gabcikovo-i) vízlépcső – Üzemel&lt;br /&gt;
*Dunakiliti duzzasztómű – Nem üzemel (csak az árvízi levezetést és a szigetközi vízpótlást segíti, mert egy  ostoba 1991-es parlamenti határozat tiltja az üzembe helyezését)&lt;br /&gt;
*Üzemvízcsatorna (Dunacsúny és Szap között) - Üzemel (ezen bonyolódik le a dunai hajóforgalom, s ez vezeti a vizet a Bősi vízerőműhöz)&lt;br /&gt;
*Dunacsúnyi vízlépcső – Üzemel (nem szerepelt az eredeti tervekben, de azért építették fel a szlovákok, mert a magyar fél nem helyezte üzembe a Dunakiliti duzzasztót)&lt;br /&gt;
*Nagymarosi vízlépcső - Nem üzemel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===9. Kérdés===&lt;br /&gt;
A Nagymarosnál tervezett vízlépcsőn kívül, még hova terveztek vízlépcsőket a Duna magyarországi szakaszán? Milyen teljesítményű lett volna a nagymarosi vízerőmű?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Adony – kapacitás: 150 MW&lt;br /&gt;
*Fajsz – kapacitás: 145 MW&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Nagymaros - kapacitás: 158 MW&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Torin</name></author>
	</entry>
</feed>