<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Tirczka+Sebesty%C3%A9n</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Tirczka+Sebesty%C3%A9n"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Tirczka_Sebesty%C3%A9n"/>
	<updated>2026-05-20T07:54:45Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=A_nemek_pszichol%C3%B3gi%C3%A1ja&amp;diff=191239</id>
		<title>A nemek pszichológiája</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_nemek_pszichol%C3%B3gi%C3%A1ja&amp;diff=191239"/>
		<updated>2017-01-29T11:41:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tirczka Sebestyén: /* TS véleménye: */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = A nemek Pszichológiája&lt;br /&gt;
| tárgykód = TE47A004&lt;br /&gt;
| szak = &lt;br /&gt;
| kredit = 2&lt;br /&gt;
| félév = &lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = Kognitív tudományok tanszéke&lt;br /&gt;
| jelenlét = ajánlott&lt;br /&gt;
| minmunka = Nincs&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = &lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = &lt;br /&gt;
| vizsga = &lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = &lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.cogsci.bme.hu/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélemények==&lt;br /&gt;
===hp véleménye:===&lt;br /&gt;
A tárgyat azért vettem fel, mert a Pléh Csaba híresen jó tanár, azonban csalódnom kellett, mert már nem ő tartja valójában az órákat, hanem a Forgách Bálint, aki szintén jófej, de ő még csak phd-zik. Jobban örültem volna a Pléh-nek, mert néha az volt érezhető a Bálinton, hogy nem elég magabiztos abban, amit mond. Egyébként ez ugyanaz a társaság, akik a LNYE-et viszik, szóval aki azt elvégezte, annak ismerősök lehetnek.&lt;br /&gt;
Maga a tárgy érdekes, leszámítva egy két unalmasabb témát. Azt fejtegeti, hogy mik azok a különbségek a nők és a férfiak között, amik belülről fakadnak, mik azok amik tanultak, mik azok amiket a társadalom akasztott ránk.&lt;br /&gt;
Sok érdekességre rámutat, de talán túl sok az elemzésből vett anyag, amik semmitmondóak. Összességében 10/6ra értékelném a tárgyat. Két zh van, egy vmikor a 8adik hét körül, teszt. A másik pedig az év végén, teszt plusz kifejtős. Nem mondanám, hogy a legkönnyebb, de ha bejártál és figyeltél, akkor megtudod csinálni. Vannak dolgok amiket ki is lehet logikázni, de jellemzően nem. Szóval aki felveszi, az azért vegye fel, mert érdekli, ne a kreditért, mert arra vannak könnyebb tárgyak is!&lt;br /&gt;
-- [[HidasiPeter|hp]] - 2010.04.15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===a reklám===&lt;br /&gt;
Miben különböznek illetve hasonlítanak a férfiak és a nők?&lt;br /&gt;
Mennyire ellenkező a két nem? Az ősidők óta izgalmas kérdésben&lt;br /&gt;
szinte mindenkinek van véleménye &amp;amp;#8211; de kíváncsi vagy,&lt;br /&gt;
mit mond a tudomány? Ha unod a mendemondákat&lt;br /&gt;
vagy a végső igazságokat, gyere és tudj meg többet a kutatás mai állásáról!&lt;br /&gt;
Többek között kiderül, hogy másként gondolkodnak-e a férfiak és a nők?&lt;br /&gt;
Másként beszélgetnek-e, és ha igen, hogy találnak közös hangot? A férfiak&lt;br /&gt;
párválasztását a testalkat vagy arc határozza meg? És milyen férfiakat keresnek a nők?&lt;br /&gt;
Megtudhatod, hogy nem a Marsról és a Vénuszról jöttünk, és az evolúciónak milyen fontos&lt;br /&gt;
szerepe van! A kurzus célja eloszlatni a városi legendákat, az áltudományos&lt;br /&gt;
bulvár híreket, hogy egy érdekfeszítő témáról valóságos tényeket és&lt;br /&gt;
összefüggéseket mutassunk be. Ha át akarsz&lt;br /&gt;
látni a sztereotípiákon és kíváncsi vagy a&lt;br /&gt;
tudomány izgalmas eredményeire a&lt;br /&gt;
férfiakról, nőkről, párválasztásról,&lt;br /&gt;
szexualitásról vagy éppen a két nem gondolkodásáról és&lt;br /&gt;
érzelmeiről, tanulj a Nemek pszichológiájáról!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===TS véleménye:===&lt;br /&gt;
Kicsit aktualizálnám a tárgyat! Én 2016 őszén hallgattam, ekkor Prof. Dr. Kéri Szabolcs, orvos tartotta. Már az elején jól indult, ugyanis az első héten a neptun szerint kiírt helyen és időpontban megjelent a társaság. Egy zárt terem fogadott minket. Némi várakozás után el oldalogtunk, majd a következő héten kiderült, hogy igazából nem minden héten van óra. Azt nem tudom, hogy mindig így van-e, vagy csak abban az évben valamiért elmaradtak, mindenesetre a tanár úr az első órán elmondta, melyik héten nem lesz előadás. Ráadásul rendszerint a másfélből csak egy órát tartott meg.&lt;br /&gt;
Ugyanakkor a tanár szimpatikus, jól beszél, és kedves. Egy teszt jellegű zárthelyi van a tárgyból. Két pótlási lehetőség is van, sőt ha elmész egy javítóra, nem is tudsz rontani. Valamint a zh előtti órán tartott egy összefoglaló órát, amikor szinte elmondta mik lesznek a kérdések, és még fel is tette a honlapjára. Így a tárgy akár nulla bejárással is teljesíthető jól.&lt;br /&gt;
Ha arra számítasz, hogy majd csajozási/pasizási tippeket kapsz, ki kell ábrándítsalak, viszont hangzott el néhány érdekes, elgondolkodtató információ.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2016/2017/1&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tirczka Sebestyén</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=A_nemek_pszichol%C3%B3gi%C3%A1ja&amp;diff=191238</id>
		<title>A nemek pszichológiája</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_nemek_pszichol%C3%B3gi%C3%A1ja&amp;diff=191238"/>
		<updated>2017-01-29T11:40:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tirczka Sebestyén: /* Vélemények */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = A nemek Pszichológiája&lt;br /&gt;
| tárgykód = TE47A004&lt;br /&gt;
| szak = &lt;br /&gt;
| kredit = 2&lt;br /&gt;
| félév = &lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = Kognitív tudományok tanszéke&lt;br /&gt;
| jelenlét = ajánlott&lt;br /&gt;
| minmunka = Nincs&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = &lt;br /&gt;
| nagyzh = 1&lt;br /&gt;
| hf = &lt;br /&gt;
| vizsga = &lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = &lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.cogsci.bme.hu/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélemények==&lt;br /&gt;
===hp véleménye:===&lt;br /&gt;
A tárgyat azért vettem fel, mert a Pléh Csaba híresen jó tanár, azonban csalódnom kellett, mert már nem ő tartja valójában az órákat, hanem a Forgách Bálint, aki szintén jófej, de ő még csak phd-zik. Jobban örültem volna a Pléh-nek, mert néha az volt érezhető a Bálinton, hogy nem elég magabiztos abban, amit mond. Egyébként ez ugyanaz a társaság, akik a LNYE-et viszik, szóval aki azt elvégezte, annak ismerősök lehetnek.&lt;br /&gt;
Maga a tárgy érdekes, leszámítva egy két unalmasabb témát. Azt fejtegeti, hogy mik azok a különbségek a nők és a férfiak között, amik belülről fakadnak, mik azok amik tanultak, mik azok amiket a társadalom akasztott ránk.&lt;br /&gt;
Sok érdekességre rámutat, de talán túl sok az elemzésből vett anyag, amik semmitmondóak. Összességében 10/6ra értékelném a tárgyat. Két zh van, egy vmikor a 8adik hét körül, teszt. A másik pedig az év végén, teszt plusz kifejtős. Nem mondanám, hogy a legkönnyebb, de ha bejártál és figyeltél, akkor megtudod csinálni. Vannak dolgok amiket ki is lehet logikázni, de jellemzően nem. Szóval aki felveszi, az azért vegye fel, mert érdekli, ne a kreditért, mert arra vannak könnyebb tárgyak is!&lt;br /&gt;
-- [[HidasiPeter|hp]] - 2010.04.15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===a reklám===&lt;br /&gt;
Miben különböznek illetve hasonlítanak a férfiak és a nők?&lt;br /&gt;
Mennyire ellenkező a két nem? Az ősidők óta izgalmas kérdésben&lt;br /&gt;
szinte mindenkinek van véleménye &amp;amp;#8211; de kíváncsi vagy,&lt;br /&gt;
mit mond a tudomány? Ha unod a mendemondákat&lt;br /&gt;
vagy a végső igazságokat, gyere és tudj meg többet a kutatás mai állásáról!&lt;br /&gt;
Többek között kiderül, hogy másként gondolkodnak-e a férfiak és a nők?&lt;br /&gt;
Másként beszélgetnek-e, és ha igen, hogy találnak közös hangot? A férfiak&lt;br /&gt;
párválasztását a testalkat vagy arc határozza meg? És milyen férfiakat keresnek a nők?&lt;br /&gt;
Megtudhatod, hogy nem a Marsról és a Vénuszról jöttünk, és az evolúciónak milyen fontos&lt;br /&gt;
szerepe van! A kurzus célja eloszlatni a városi legendákat, az áltudományos&lt;br /&gt;
bulvár híreket, hogy egy érdekfeszítő témáról valóságos tényeket és&lt;br /&gt;
összefüggéseket mutassunk be. Ha át akarsz&lt;br /&gt;
látni a sztereotípiákon és kíváncsi vagy a&lt;br /&gt;
tudomány izgalmas eredményeire a&lt;br /&gt;
férfiakról, nőkről, párválasztásról,&lt;br /&gt;
szexualitásról vagy éppen a két nem gondolkodásáról és&lt;br /&gt;
érzelmeiről, tanulj a Nemek pszichológiájáról!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===TS véleménye:===&lt;br /&gt;
Kicsit aktualizálnám a tárgyat! Én 2016 őszén hallgattam, ekkor Prof. Dr. Kéri Szabolcs, orvos tartotta. Már az elején jól indult, ugyanis az első héten a neptun szerint kiírt helyen és időpontban megjelent a társaság. Egy zárt terem fogadott minket. Némi várakozás után el oldalogtunk, majd a következő héten kiderült, hogy igazából nem minden héten van óra. Azt nem tudom, hogy mindig így van-e, vagy csak abban az évben valamiért elmaradtak, mindenesetre a tanár úr az első órán elmondta, melyik héten nem lesz előadás. Ráadásul rendszerint a másfélből csak egy órát tartott meg.&lt;br /&gt;
Ugyanakkor a tanár szimpatikus, jól beszél, és kedves. Egy teszt jellegű zárthelyi van a tárgyból. Két pótlási lehetőség is van a tárgyból, sőt ha elmész egy javítóra, nem is tudsz rontani. Valamint a zh előtti órán tartott egy összefoglaló órát, amikor szinte elmondta mik lesznek a kérdések, és még fel is tette a honlapjára. Így a tárgy akár nulla bejárással is teljesíthető jól.&lt;br /&gt;
Ha arra számítasz, hogy majd csajozási/pasizási tippeket kapsz, ki kell ábrándítsalak, viszont hangzott el néhány érdekes, elgondolkodtató információ.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2016/2017/1&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tirczka Sebestyén</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek_-_2014.05.29._vizsga&amp;diff=191080</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek_-_2014.05.29._vizsga&amp;diff=191080"/>
		<updated>2017-01-15T15:14:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tirczka Sebestyén: /* 7. feladat */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__NOTOC__&lt;br /&gt;
{{Vissza|Beágyazott és ambiens rendszerek}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 2014.05.29. vizsga A és B csoportjának feladatai.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PDF - [[Media:Bambi_vizsga_2014tavasz_A.pdf|2014 tavasz 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== &amp;lt;span style=color:red&amp;gt; A megoldások még nincsenek mind benne, kérlek szerkesszétek, bővítsétek! &amp;lt;/span&amp;gt;====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A csoport===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Írja le röviden a szuperskalár architektúra lényegét. Alkalmas-e valósidejű alkalmazások futtatására?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=Párhuzamosan futtatható műveletek feltérképezése futási időben.  Ugró utasítás predikció.&lt;br /&gt;
Nem, nem kiszámítható a futási idő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzolja le, hogyan valósítható meg FPGA-ban tetszőleges 5 változós logikai függvény LUT4 és multiplexerek segítségével.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
A rendkívül jól használható FPGA-s pdf-ből:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tehát van 2 4-4 bemenetű LUT, azaz 2 db 4 változós függvény, majd a kimenetek közül egy MUX választ, amit az 5. bemenet vezérel, tehát ez egy 5 változós függvény.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Feldolgozóegységekben (processzor, mikrokontroller, DSP) milyen alapvető lehetőségek vannak a sebesség növelésére? Soroljon fel legalább 3-at!  A javított hagyományos DSP-k ezek közül melyikben tudnak többet, mint a hagyományos DSP-k?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Sebesség növelés&lt;br /&gt;
* órajel növelés&lt;br /&gt;
* több feldolgozó egység&lt;br /&gt;
* pipeline&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Javított hagyományos DSP &lt;br /&gt;
* szélesebb regiszterek&lt;br /&gt;
* több műveletvégző egység&lt;br /&gt;
* SIMD (Single Instruction Multiple Data)&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzolja fel a Szigma-Delta AD átalakító blokkvázlatát. (Nem csak a modulátorét, hanem az egészet.) Jelölje be rajta minden egyes blokk be és kimenetén, hogy analóg vagy digitális-e a jel, ha digitális, akkor mekkora a mintavételi frekvencia és a bitszám. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Tantárgyi pdf 61. oldal:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_szigmadeltaadcblokk.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzoljon áram kimenetű string (lánc) DA átalakítót. N bites átalakítóhoz hány ellenállás és hány kapcsoló kell?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Tantárgyi pdf 75. oldal:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_stringdac.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2&amp;lt;sup&amp;gt;N-1&amp;lt;/sup&amp;gt; ellenállás és kapcsoló szükésges&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Egy mikrokontrollerben lévő ADC THD+N-jét szeretnénk mérni. Hogyan tenné? Adja meg a mérési elrendezést, mi a gerjesztés, mit mérsz, mit számítasz. Adja meg a THD+N képletét, és a betűk jelentését.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
72. oldal:&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_thdn.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzolja le a lineáris interpoláló szűrő átviteli függvényét a 0..fs,új tartományban. fs,régi és fs,új aránya K=3.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
[[Fájl:Bambi_vizsga_20170115_atvitelifv.jpg]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Egy lineárfázisú FIR aluláteresztő szűrőt milyen paraméterekkel specifikálna? Rajzolja le, jelölje a nevezetes pontokat és nevezze meg a paramétereket.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
CAN protokoll hogyan gondoskodik arról, hogyha egy csomópont hibát érzékel, akkor az az üzenet a többi csomópont számára is hibás legyen?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg= Bármelyik állomás, amelyik hibát észlel, a hiba&lt;br /&gt;
észlelését köteles a buszon tartózkodó többi egységgel azonnal tudatni. Ezt az adatátvitelnek az&lt;br /&gt;
ún. hibajelzéssel történő megszakításával érjük el, aminek két típusa létezik: az aktív hibajelzés&lt;br /&gt;
(active error flag) hat darab egymás utáni domináns értékű bitből áll, a passzív hibajelzés&lt;br /&gt;
(passive error flag) pedig hat darab recesszív értékű bitből. Az aktív (és passzív) hibajelzés&lt;br /&gt;
szándékosan megsérti a bitbeszúrás szabályát, amit a többi egység érzékelni fog és ennek&lt;br /&gt;
megfelelően ők is egy hibajelzést küldenek a buszra, illetve az üzenetnek a hibajelzésig&lt;br /&gt;
beérkezett tartalmát eldobják.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
FlexRay milyen busztopológiát használ, hogy hibatűrő legyen? Rajzoljon le egy ilyen topológiát, és írja le, mi biztosítja a hibatűrő viselkedést.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===B csoport===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzolja fel egy DDS rendszer blokkvázlatát. Jelölje be a tipikus bitszámokat. Mekkora a kimeneti frekvencia, ha az órajel frekvenciája fc, a fázisregiszter M bites, a delta fázisregiszter tartalma pedig K? Mekkora a frekvencia felbontás?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_dds.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Mi az alapvető követelmény az FPGA-ban egy logikai cellával szemben?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Adjon meg az alábbi kód alapján két olyan tulajdonságot, amely DSP-kre jellemző.&lt;br /&gt;
MX0 = DM(I0, M1); MY0 = PM(I4, M5);&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzolja le a MagAmp erősítőt tartalmazó 3 bites Bit-per-stage ADC blokkvázlatát és a MagAmp fokozat kapcsolását.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
PDF 69. oldal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_bpsadc.png]]&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_magamp.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Hány ellenállás szükséges, ha 14 bites Kelvin-Varley típusú ADC-t szeretnénk 7+7 bites felosztással, vagy lánc típusút felosztás nélkül.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Dabóczi jegyzete alapján a Kelvin-Varley osztóval 2&amp;lt;sup&amp;gt;7&amp;lt;/sup&amp;gt;+2&amp;lt;sup&amp;gt;7&amp;lt;/sup&amp;gt;=2&amp;lt;sup&amp;gt;8&amp;lt;/sup&amp;gt;=&amp;lt;b&amp;gt;256&amp;lt;/b&amp;gt; ellenállás, lánc típussal pedig 2&amp;lt;sup&amp;gt;14&amp;lt;/sup&amp;gt;=&amp;lt;b&amp;gt;16384&amp;lt;/b&amp;gt; szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekesség, hogy a KV osztónál úgy érhetünk el minimális alkatrész számot, hogy egyenlően osztjuk el a biteket a két fokozat között, ahogy a feladatban is történt.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Mikrokontroller belső ADC-jét mérjük. Hogyan határozná meg a SINAD-ot? Mérési elrendezés, mi a gerjesztés, mit mérünk, mit számítunk. Adja meg a SINAD definícióját egy képlettel, és a betűk jelentését.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Egy ismert sűrűségfüggvényű jelet adunk az átalakító bemenetére. A kimeneti kódok hisztogramját előállítva és összevetve az eredeti jel sűrűségfüggvényével, az átalakító statikus karakterisztikája ill. számos egyéb paramétere meghatározható. (Labor 2 7. mérés segédlete)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel nekünk most a zaj és a torzulás lényeges, ezért a kimeneti adatsort Fourier-transzformáljuk (FFT/DFT). Célszerű szinuszjellel gerjeszteni, mert egyszerű a spektruma. Más periodikus jelekkel elméletben ugyanaz jön ki, de gyakorlatilag csak zavarnának a felharmonikus komponenseik. Ahhoz, hogy a hisztogramunk a tényleges helyzetet tükrözze, egész számú periódust kell mintavételezni, koherens mintavételezés szükséges, a következő összefüggés szerint:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;f_i=\frac{J}{M} f_s&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol M a minták száma, J a mintavett periódusoké, f&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt; a jel frekvenciája, f&amp;lt;sub&amp;gt;s&amp;lt;/sub&amp;gt; pedig a mintavételi frekvencia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Illetve a pontos méréshez fontos még, hogy az átalakító legyen kivezérelve (FS közelében), de ne legyen túlvezérelve (ne vágja le a szinuszt).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
FFT-vel meghatározzuk a spektrumot (ha a kontroller nem képes FFT-re, akkor a mintákatból Matlabban megoldható). Az alapharmonikus a jel frekvenciájánál adott &#039;&#039;&#039;A&#039;&#039;&#039; jelszintű, ez a legnagyobb tüske. A többi harmonikus a jel felharmonikusai (distortion, &#039;&#039;&#039;H&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039;) és a zaj (noise, &#039;&#039;&#039;N&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039;). A SINAD számítása innen:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;SINAD=\frac{A}{\sqrt{\sum\limits_{N}{H_i^2}+\sum\limits_{M}{N_i^2}}}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az említett Labor 2 jegyzetben van bonyolultabb képlet is, de szerintem ez elég így.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Definíció szerint a SINAD (SIgnal-to-Noise And Distortion ratio) megadja a jelteljesítmény, valamint a zaj és a harmonikusok együttes teljesítményének az arányát.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Mi a hatása a DAC kimenetén a ZOH-nak, hogyan módosul a jel spektruma. Adja meg a jel spektrumát ZOH nélkül és ZOH-hal. Jelölje be az f tengelyen a karakterisztikus pontokat, pl. fs. Adja meg a ZOH átviteli függvényét.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;Nulladrendű tartó hatása&lt;br /&gt;
&amp;lt;/big&amp;gt;A DA átalakító a kimenetén a diszkrét értéknek megfelelő feszültségszintet a következő mintavételi időpontig tartja. Ezt hívják nulladrendű tartónak. Ezáltal a kimenet lépcsős lesz. Ez a lépcsősség abból ered, hogy a kimenet csak adott időpillanatokban változik, tehát ez nem a kvantáló hatása. (Természetesen a kvantáló miatt is csak diszkrét feszültségszintek jelenhetnek meg, de a két hatás egymástól független.) A nulladrendű tartó hatása modellezhető úgy, hogy a diszkrét jelsorozat konvolválódik egy analóg négyszög ablakkal, melynek a szélessége a mintavételi idő. A diszkrét jel spektruma a négyszög ablak spektrumával (sinc) szorzódik. A sinc leszívási pontjai a mintavételi frekvencia egész számú többszöröseinél vannak. Megjelennek az ismétlődő spektrumok a sinc oldalhullámainak csillapításával. A sinc főhulláma az alap spektrumban is mérhető torzítást okoz. Ahol ez gond, ott általában a nulladrendű tartó átviteli függvényét kompenzálják, mielőtt a DA-ra kerülne a jel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_zoh.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Háromszorozó interpoláló szűrő működése. Milyen műveleteket milyen sorrendben végez. Rajzolja le a szűrő specifikációját. (fs,új; fs,régi)&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
SPI rajz: 1 master, 3 slave, 1 slaveselect. Jelölje a jelvezetékek elnevezéseit az adott egység szempontjából. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Az 1 slave select jel szerintem slave eszközönként értendő, tehát összesen 3 jelre van szükség. Ha 1 közös select jel lenne, akkor az összes slave egyszerre vezérelné a &#039;&#039;MISO&#039;&#039; vonalat, ami, mivel aktív meghajtású, eltérő jelszinteknél (eltérő kiírt bitnél) keresztbehajtást okozna. Ez pedig hajlamos lenne a slave eszközök SPI interfészének elégetésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adott egység szempontjából szokás MISO helyett SO-nak, mint &#039;&#039;Serial Output&#039;&#039;, és MOSI helyett hasonlóan SI-nek nevezni a vezetékeket &#039;&#039;&#039;a slave egységen&#039;&#039;&#039;, a masteren pedig értelemszerűen &#039;&#039;&#039;fordítva&#039;&#039;&#039;, a feladat így kéri.&lt;br /&gt;
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slave.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ellenben, ha tényleg csak egy slave select van, lehetséges, hogy &#039;&#039;&#039;daisy chain&#039;&#039;&#039;-ben vannak a slave-ek, tehát a MISO a masterről megy az egyik outputjára, az ő inputjára a következő outputja és így tovább. Így tényleg csak egy select kell és működőképes a rendszer, de a vadonban nem láttam még olyan eszközt, ahol ennek értelme is lenne.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slavev2.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
FlexRay hogyan biztosítja a byte szintű órajel szinkronizációt?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
FlexRay diasor #20&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_flexraybitsync.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tirczka Sebestyén</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bambi_vizsga_20170115_atvitelifv.jpg&amp;diff=191079</id>
		<title>Fájl:Bambi vizsga 20170115 atvitelifv.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bambi_vizsga_20170115_atvitelifv.jpg&amp;diff=191079"/>
		<updated>2017-01-15T15:08:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tirczka Sebestyén: Tirczka Sebestyén uploaded a new version of Fájl:Bambi vizsga 20170115 atvitelifv.jpg&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tirczka Sebestyén</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bambi_vizsga_20170115_atvitelifv.jpg&amp;diff=191078</id>
		<title>Fájl:Bambi vizsga 20170115 atvitelifv.jpg</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Bambi_vizsga_20170115_atvitelifv.jpg&amp;diff=191078"/>
		<updated>2017-01-15T14:59:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tirczka Sebestyén: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tirczka Sebestyén</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek_-_2014.05.29._vizsga&amp;diff=191073</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek_-_2014.05.29._vizsga&amp;diff=191073"/>
		<updated>2017-01-14T15:56:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tirczka Sebestyén: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__NOTOC__&lt;br /&gt;
{{Vissza|Beágyazott és ambiens rendszerek}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 2014.05.29. vizsga A és B csoportjának feladatai.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PDF - [[Media:Bambi_vizsga_2014tavasz_A.pdf|2014 tavasz 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== &amp;lt;span style=color:red&amp;gt; A megoldások még nincsenek mind benne, kérlek szerkesszétek, bővítsétek! &amp;lt;/span&amp;gt;====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A csoport===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Írja le röviden a szuperskalár architektúra lényegét. Alkalmas-e valósidejű alkalmazások futtatására?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=Párhuzamosan futtatható műveletek feltérképezése futási időben.  Ugró utasítás predikció.&lt;br /&gt;
Nem, nem kiszámítható a futási idő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzolja le, hogyan valósítható meg FPGA-ban tetszőleges 5 változós logikai függvény LUT4 és multiplexerek segítségével.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
A rendkívül jól használható FPGA-s pdf-ből:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_LUT5.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tehát van 2 4-4 bemenetű LUT, azaz 2 db 4 változós függvény, majd a kimenetek közül egy MUX választ, amit az 5. bemenet vezérel, tehát ez egy 5 változós függvény.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Feldolgozóegységekben (processzor, mikrokontroller, DSP) milyen alapvető lehetőségek vannak a sebesség növelésére? Soroljon fel legalább 3-at!  A javított hagyományos DSP-k ezek közül melyikben tudnak többet, mint a hagyományos DSP-k?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Sebesség növelés&lt;br /&gt;
* órajel növelés&lt;br /&gt;
* több feldolgozó egység&lt;br /&gt;
* pipeline&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Javított hagyományos DSP &lt;br /&gt;
* szélesebb regiszterek&lt;br /&gt;
* több műveletvégző egység&lt;br /&gt;
* SIMD (Single Instruction Multiple Data)&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzolja fel a Szigma-Delta AD átalakító blokkvázlatát. (Nem csak a modulátorét, hanem az egészet.) Jelölje be rajta minden egyes blokk be és kimenetén, hogy analóg vagy digitális-e a jel, ha digitális, akkor mekkora a mintavételi frekvencia és a bitszám. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Tantárgyi pdf 61. oldal:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_szigmadeltaadcblokk.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzoljon áram kimenetű string (lánc) DA átalakítót. N bites átalakítóhoz hány ellenállás és hány kapcsoló kell?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Tantárgyi pdf 75. oldal:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_stringdac.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2&amp;lt;sup&amp;gt;N-1&amp;lt;/sup&amp;gt; ellenállás és kapcsoló szükésges&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Egy mikrokontrollerben lévő ADC THD+N-jét szeretnénk mérni. Hogyan tenné? Adja meg a mérési elrendezést, mi a gerjesztés, mit mérsz, mit számítasz. Adja meg a THD+N képletét, és a betűk jelentését.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
72. oldal:&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_thdn.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzolja le a lineáris interpoláló szűrő átviteli függvényét a 0..fs,új tartományban. fs,régi és fs,új aránya K=3.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Egy lineárfázisú FIR aluláteresztő szűrőt milyen paraméterekkel specifikálna? Rajzolja le, jelölje a nevezetes pontokat és nevezze meg a paramétereket.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
CAN protokoll hogyan gondoskodik arról, hogyha egy csomópont hibát érzékel, akkor az az üzenet a többi csomópont számára is hibás legyen?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg= Bármelyik állomás, amelyik hibát észlel, a hiba&lt;br /&gt;
észlelését köteles a buszon tartózkodó többi egységgel azonnal tudatni. Ezt az adatátvitelnek az&lt;br /&gt;
ún. hibajelzéssel történő megszakításával érjük el, aminek két típusa létezik: az aktív hibajelzés&lt;br /&gt;
(active error flag) hat darab egymás utáni domináns értékű bitből áll, a passzív hibajelzés&lt;br /&gt;
(passive error flag) pedig hat darab recesszív értékű bitből. Az aktív (és passzív) hibajelzés&lt;br /&gt;
szándékosan megsérti a bitbeszúrás szabályát, amit a többi egység érzékelni fog és ennek&lt;br /&gt;
megfelelően ők is egy hibajelzést küldenek a buszra, illetve az üzenetnek a hibajelzésig&lt;br /&gt;
beérkezett tartalmát eldobják.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
FlexRay milyen busztopológiát használ, hogy hibatűrő legyen? Rajzoljon le egy ilyen topológiát, és írja le, mi biztosítja a hibatűrő viselkedést.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===B csoport===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzolja fel egy DDS rendszer blokkvázlatát. Jelölje be a tipikus bitszámokat. Mekkora a kimeneti frekvencia, ha az órajel frekvenciája fc, a fázisregiszter M bites, a delta fázisregiszter tartalma pedig K? Mekkora a frekvencia felbontás?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_dds.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Mi az alapvető követelmény az FPGA-ban egy logikai cellával szemben?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Adjon meg az alábbi kód alapján két olyan tulajdonságot, amely DSP-kre jellemző.&lt;br /&gt;
MX0 = DM(I0, M1); MY0 = PM(I4, M5);&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Rajzolja le a MagAmp erősítőt tartalmazó 3 bites Bit-per-stage ADC blokkvázlatát és a MagAmp fokozat kapcsolását.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
PDF 69. oldal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_bpsadc.png]]&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_magamp.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Hány ellenállás szükséges, ha 14 bites Kelvin-Varley típusú ADC-t szeretnénk 7+7 bites felosztással, vagy lánc típusút felosztás nélkül.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Dabóczi jegyzete alapján a Kelvin-Varley osztóval 2&amp;lt;sup&amp;gt;7&amp;lt;/sup&amp;gt;+2&amp;lt;sup&amp;gt;7&amp;lt;/sup&amp;gt;=2&amp;lt;sup&amp;gt;8&amp;lt;/sup&amp;gt;=&amp;lt;b&amp;gt;256&amp;lt;/b&amp;gt; ellenállás, lánc típussal pedig 2&amp;lt;sup&amp;gt;14&amp;lt;/sup&amp;gt;=&amp;lt;b&amp;gt;16384&amp;lt;/b&amp;gt; szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekesség, hogy a KV osztónál úgy érhetünk el minimális alkatrész számot, hogy egyenlően osztjuk el a biteket a két fokozat között, ahogy a feladatban is történt.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Mikrokontroller belső ADC-jét mérjük. Hogyan határozná meg a SINAD-ot? Mérési elrendezés, mi a gerjesztés, mit mérünk, mit számítunk. Adja meg a SINAD definícióját egy képlettel, és a betűk jelentését.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Egy ismert sűrűségfüggvényű jelet adunk az átalakító bemenetére. A kimeneti kódok hisztogramját előállítva és összevetve az eredeti jel sűrűségfüggvényével, az átalakító statikus karakterisztikája ill. számos egyéb paramétere meghatározható. (Labor 2 7. mérés segédlete)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel nekünk most a zaj és a torzulás lényeges, ezért a kimeneti adatsort Fourier-transzformáljuk (FFT/DFT). Célszerű szinuszjellel gerjeszteni, mert egyszerű a spektruma. Más periodikus jelekkel elméletben ugyanaz jön ki, de gyakorlatilag csak zavarnának a felharmonikus komponenseik. Ahhoz, hogy a hisztogramunk a tényleges helyzetet tükrözze, egész számú periódust kell mintavételezni, koherens mintavételezés szükséges, a következő összefüggés szerint:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;f_i=\frac{J}{M} f_s&amp;lt;/math&amp;gt;, ahol M a minták száma, J a mintavett periódusoké, f&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt; a jel frekvenciája, f&amp;lt;sub&amp;gt;s&amp;lt;/sub&amp;gt; pedig a mintavételi frekvencia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Illetve a pontos méréshez fontos még, hogy az átalakító legyen kivezérelve (FS közelében), de ne legyen túlvezérelve (ne vágja le a szinuszt).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
FFT-vel meghatározzuk a spektrumot (ha a kontroller nem képes FFT-re, akkor a mintákatból Matlabban megoldható). Az alapharmonikus a jel frekvenciájánál adott &#039;&#039;&#039;A&#039;&#039;&#039; jelszintű, ez a legnagyobb tüske. A többi harmonikus a jel felharmonikusai (distortion, &#039;&#039;&#039;H&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039;) és a zaj (noise, &#039;&#039;&#039;N&amp;lt;sub&amp;gt;i&amp;lt;/sub&amp;gt;&#039;&#039;&#039;). A SINAD számítása innen:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;SINAD=\frac{A}{\sqrt{\sum\limits_{N}{H_i^2}+\sum\limits_{M}{N_i^2}}}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az említett Labor 2 jegyzetben van bonyolultabb képlet is, de szerintem ez elég így.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Definíció szerint a SINAD (SIgnal-to-Noise And Distortion ratio) megadja a jelteljesítmény, valamint a zaj és a harmonikusok együttes teljesítményének az arányát.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Mi a hatása a DAC kimenetén a ZOH-nak, hogyan módosul a jel spektruma. Adja meg a jel spektrumát ZOH nélkül és ZOH-hal. Jelölje be az f tengelyen a karakterisztikus pontokat, pl. fs. Adja meg a ZOH átviteli függvényét.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;Nulladrendű tartó hatása&lt;br /&gt;
&amp;lt;/big&amp;gt;A DA átalakító a kimenetén a diszkrét értéknek megfelelő feszültségszintet a következő mintavételi időpontig tartja. Ezt hívják nulladrendű tartónak. Ezáltal a kimenet lépcsős lesz. Ez a lépcsősség abból ered, hogy a kimenet csak adott időpillanatokban változik, tehát ez nem a kvantáló hatása. (Természetesen a kvantáló miatt is csak diszkrét feszültségszintek jelenhetnek meg, de a két hatás egymástól független.) A nulladrendű tartó hatása modellezhető úgy, hogy a diszkrét jelsorozat konvolválódik egy analóg négyszög ablakkal, melynek a szélessége a mintavételi idő. A diszkrét jel spektruma a négyszög ablak spektrumával (sinc) szorzódik. A sinc leszívási pontjai a mintavételi frekvencia egész számú többszöröseinél vannak. Megjelennek az ismétlődő spektrumok a sinc oldalhullámainak csillapításával. A sinc főhulláma az alap spektrumban is mérhető torzítást okoz. Ahol ez gond, ott általában a nulladrendű tartó átviteli függvényét kompenzálják, mielőtt a DA-ra kerülne a jel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_zoh.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Háromszorozó interpoláló szűrő működése. Milyen műveleteket milyen sorrendben végez. Rajzolja le a szűrő specifikációját. (fs,új; fs,régi)&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
SPI rajz: 1 master, 3 slave, 1 slaveselect. Jelölje a jelvezetékek elnevezéseit az adott egység szempontjából. &lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
Az 1 slave select jel szerintem slave eszközönként értendő, tehát összesen 3 jelre van szükség. Ha 1 közös select jel lenne, akkor az összes slave egyszerre vezérelné a &#039;&#039;MISO&#039;&#039; vonalat, ami, mivel aktív meghajtású, eltérő jelszinteknél (eltérő kiírt bitnél) keresztbehajtást okozna. Ez pedig hajlamos lenne a slave eszközök SPI interfészének elégetésére.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az adott egység szempontjából szokás MISO helyett SO-nak, mint &#039;&#039;Serial Output&#039;&#039;, és MOSI helyett hasonlóan SI-nek nevezni a vezetékeket &#039;&#039;&#039;a slave egységen&#039;&#039;&#039;, a masteren pedig értelemszerűen &#039;&#039;&#039;fordítva&#039;&#039;&#039;, a feladat így kéri.&lt;br /&gt;
[[Fájl:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slave.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ellenben, ha tényleg csak egy slave select van, lehetséges, hogy &#039;&#039;&#039;daisy chain&#039;&#039;&#039;-ben vannak a slave-ek, tehát a MISO a masterről megy az egyik outputjára, az ő inputjára a következő outputja és így tovább. Így tényleg csak egy select kell és működőképes a rendszer, de a vadonban nem láttam még olyan eszközt, ahol ennek értelme is lenne.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:Bambi_Vizsga_20140529_SPI_3slavev2.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
FlexRay hogyan biztosítja a byte szintű órajel szinkronizációt?&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Megoldás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
FlexRay diasor #20&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[File:bambi_vizsga_20140529_flexraybitsync.png]]&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tirczka Sebestyén</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=191059</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=191059"/>
		<updated>2017-01-11T14:06:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tirczka Sebestyén: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIA347&lt;br /&gt;
| szak = villany szak&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista =&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA347/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy egy konkrét alkalmazás architektúrájának és működésének részletes elemzésén keresztül ismerteti a beágyazott rendszerek főbb tulajdonságait, technológiai és alkalmazási jellemzőit, és egyidejűleg példát mutat az emberi (pl. otthoni vagy munkahelyi) környezet részévé váló, elsősorban az életvitel és az életminőség szolgálatában álló beágyazott alkalmazásra, egy úgynevezett ambiens rendszerre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégséges szintűre (50%) teljesíteni. Két pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során egy előre választott társsal, közösen kell 1 házi feladatot legalább elfogadható szintűre megcsinálni. A kiadott feladat egy egyszerű, beágyazott C szoftver elkészítése a tanszék által biztosított, ATmega128 mikrokontroller alapú MITMót hardverre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 50%-ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia347/jegyzet tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
* Néhány előadás jegyzete:&lt;br /&gt;
**1. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]&lt;br /&gt;
**2. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]&lt;br /&gt;
**3. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése, (virtualizálás)]]&lt;br /&gt;
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]].&lt;br /&gt;
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]]&lt;br /&gt;
**Utóbbi PDF-hez megjegyzés:&lt;br /&gt;
***Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.&lt;br /&gt;
***A 7. feladatban, az f egyenesen a 3/2*fs hibásan van odaírva. Ott 3/4*fs-nek kellene lennie, ahogy mellette is taglalja.&lt;br /&gt;
***A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_zh_2015tavasz.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ZHA.pdf|2016 tavaszi ZH A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga|2014 tavaszi 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga|2014 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga_20150602.pdf|2015 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi2016vizsga.pdf|2016 tavaszi 1. vizsga B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf|2017 őszi 3. vizsga A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tirczka Sebestyén</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf&amp;diff=191058</id>
		<title>Fájl:BAMBI vizsga3 20170109 A.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf&amp;diff=191058"/>
		<updated>2017-01-11T14:01:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tirczka Sebestyén: Tirczka Sebestyén uploaded a new version of Fájl:BAMBI vizsga3 20170109 A.pdf&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tirczka Sebestyén</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf&amp;diff=191057</id>
		<title>Fájl:BAMBI vizsga3 20170109 A.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf&amp;diff=191057"/>
		<updated>2017-01-11T13:57:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tirczka Sebestyén: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tirczka Sebestyén</name></author>
	</entry>
</feed>