<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Tg44</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Tg44"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Tg44"/>
	<updated>2026-05-10T09:53:37Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=1._Java_ism%C3%A9tl%C3%A9s_(2012)&amp;diff=174383</id>
		<title>1. Java ismétlés (2012)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=1._Java_ism%C3%A9tl%C3%A9s_(2012)&amp;diff=174383"/>
		<updated>2014-01-06T08:03:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* 1.2. Memóriakezelés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
==Az oldal rengeteg hibát tartalmaz, tanulj inkább a diákból!==&lt;br /&gt;
Jelöld a hibákat. Ezzel a kijelentéssel érdemileg nem javítottál a wiki-n.&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2013. május 29., 17:28 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.1. osztályok, interfészek==&lt;br /&gt;
===Virtuális függvények===&lt;br /&gt;
* Minden függvény virtuális&lt;br /&gt;
* Leszármazottban függvény felüldefiniálás esetén mindig a dinamikus (leszármazott) típus szerinti függvény hívódik meg:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
class A {&lt;br /&gt;
	 public void foo() { System.out.println(&amp;quot;A&amp;quot;); }&lt;br /&gt;
	 public void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
class B extends A {&lt;br /&gt;
	 public void foo() { System.out.println(&amp;quot;B&amp;quot;); }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
...&lt;br /&gt;
A a1 = new A(); // statikus tipus A, din. tip. A&lt;br /&gt;
A a2 = new B(); // statikus tipus A, din. tip. B&lt;br /&gt;
a1.foo(); // &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
a2.foo(); // &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
a1.bar(); // &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
a2.bar(); // &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Object ősosztály===&lt;br /&gt;
* Szinte minden típusnak ő az őse, kivéve az alaptípusok (int, float, double, stb.)&lt;br /&gt;
* boolean equals(Object o) - tartalom alapú összehasonlítás&lt;br /&gt;
* == - cím szerinti összehasonlítás&lt;br /&gt;
* int hashCode() - hash kulcs generálása (pl. hash-táblák használata esetén szükséges)&lt;br /&gt;
* Object clone() - lemásolja az objektumot (deep/shallow copy)&lt;br /&gt;
* void finalize() - Garbage Collector által hívott &amp;quot;destruktor&amp;quot;, erőforrások felszabadítására&lt;br /&gt;
* wait(), notify(), notifyAll() - szálak bevárása, felébresztés&lt;br /&gt;
* Class getClass() - reflection elkérése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Boxing===&lt;br /&gt;
* ~: Alaptípusok (int, float, double, stb.) becsomagolása objektumba&lt;br /&gt;
* Integer osztályban -128 &amp;lt; x &amp;lt;=127 tartományban automatikusa, beépített módon, különben elő kell állítani&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
new Integer(3) == new Integer(3)&lt;br /&gt;
new Integer(300) != new Integer(300)&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Interfész===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.1. Belső osztályok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* elérik a tartalmazó osztálypéldány változóit&lt;br /&gt;
* tagosztály: (akár) elérhető kívülről&lt;br /&gt;
* lokális osztály: blokkon belül&lt;br /&gt;
* anonim osztály:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
addWindowListener(new WindowListener() {&lt;br /&gt;
	public void windowClosing(WindowEvent e) {&lt;br /&gt;
	System.ext(0);}&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.2. Memóriakezelés==&lt;br /&gt;
* Beépített Garbage Collector&lt;br /&gt;
* Törléskor finalize() meghívódik&lt;br /&gt;
* Egymásra hivatkozásokat, köröket felismeri&lt;br /&gt;
* Manuálisan is hívható:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;System.gc();&lt;br /&gt;
Runtime.gc();&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megj: A runtime.gc és a system.gc is hívható manuálisan de ettől NEM biztos hogy lefut a GC ez csak jelzés értékű, hogy szerinted itt lenne érdemes gc-t futtatni, ám azt hogy fut-e a vm mondja meg. Lehet GC stratégiákat választani van többféle is, ez csak érdekesség :) --[[Szerkesztő:Tg44|Törcsi]] ([[Szerkesztővita:Tg44|vita]]) 2014. január 6., 08:03 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.3. Szálkezelés==&lt;br /&gt;
===Thread (osztály)===&lt;br /&gt;
* állapotátmenetek&lt;br /&gt;
** run() - futtatandó kód &lt;br /&gt;
** start() - szál indítása&lt;br /&gt;
** yield() - lemondás a futásról&lt;br /&gt;
** sleep() - várakozás&lt;br /&gt;
** interrupt() - várakozás megszakítása&lt;br /&gt;
** join() - futás megszakítása&lt;br /&gt;
* tulajdonságok: &lt;br /&gt;
** getId() - azonosító&lt;br /&gt;
** get/setName() - név&lt;br /&gt;
** get/setPriority() - prioritás &lt;br /&gt;
** isAlive() - fut-e&lt;br /&gt;
** isDaemon() - daemon-ként fut-e&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Szálak állapotai===&lt;br /&gt;
[[Fájl:szalak_allapotai.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Runnable interfész===&lt;br /&gt;
* run()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Kölcsönös kizárás===&lt;br /&gt;
* objektumonként monitor + várakozási sor&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Hashtable&amp;lt;String, Integer&amp;gt; ht = ...;&lt;br /&gt;
public void increment(String s) {&lt;br /&gt;
	synchronized (ht) {&lt;br /&gt;
		int i = ht.get(s);&lt;br /&gt;
		i++;&lt;br /&gt;
		ht.put(s,i);&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt; &lt;br /&gt;
* synchronized: blokk vagy metódus előtt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===volatile===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* biztosítja, hogy az értékadás/lekérdezés atomi művelet legyen&lt;br /&gt;
* long és double pl 64 bitesek, több szálnál ezeknek volatile-oknak kell lenniük, különben hazárdos lehet az értéke (JVM 32 bittel dolgozik)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===szinkronizálás (Object osztály metódusai)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* wait([timeout]) várakozási sorba kerül&lt;br /&gt;
* notify() egyet felébreszt&lt;br /&gt;
* notifyAll() összeset felébreszti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.3. Genericitás==&lt;br /&gt;
* &amp;amp;lt;E&amp;amp;gt; - E típusú&lt;br /&gt;
* &amp;amp;lt;?&amp;amp;gt; - konvertálható bármivé, így &amp;amp;lt;Object&amp;gt;-vé is, viszont visszafele nem megy&lt;br /&gt;
* &amp;amp;lt;? extends E&amp;amp;gt; - ?, ami a E-ből származik&lt;br /&gt;
* &amp;amp;lt;? super E&amp;amp;gt; - ?, ami E ősosztálya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.4. Kollekciók==&lt;br /&gt;
===Collection&amp;amp;lt;E&amp;amp;gt; (általánosan)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* add(E e), addAll(Collection&amp;amp;lt;? extends E&amp;amp;gt; c)&lt;br /&gt;
* remove(E e), removeAll(Col&amp;amp;lt;? ext E&amp;amp;gt; c)&lt;br /&gt;
* contains(E e), containsAll(Col&amp;amp;lt;? ext E&amp;amp;gt; c)&lt;br /&gt;
* size(), isEmpty()&lt;br /&gt;
* clear(), retainAll(Col&amp;amp;lt;? ext E&amp;amp;gt; c)&lt;br /&gt;
* equals(E e)&lt;br /&gt;
* Object[] toArray(), &amp;amp;lt;T&amp;amp;gt; T[] toArray(T[] ta), Iterator&amp;amp;lt;E&amp;amp;gt; iterator()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:kollekciok.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Iterator===&lt;br /&gt;
* hasNext(), next(), remove()&lt;br /&gt;
* Set, SortedSet, List, ListIterator, Queue, Map&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
ciklusCollection&amp;lt;Integer&amp;gt; c = ...;&lt;br /&gt;
for (Integer i : c) {&lt;br /&gt;
	System.out.println(i);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
===Szemafor pszeudokód===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Init(Semaphore s, Integer v){&lt;br /&gt;
		s := v;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
P(Semaphore s) { // Acquire Resource&lt;br /&gt;
		wait until s &amp;gt; 0;&lt;br /&gt;
		then s := s-1;&lt;br /&gt;
		/* must be atomic once s &amp;gt; 0 is detected */&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
V(Semaphore s) { // Release Resource&lt;br /&gt;
		s := s+1; /* must be atomic */&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--+++ Szemafor JAVA&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
public class Semaphore{&lt;br /&gt;
	private int s;&lt;br /&gt;
	public Semaphore(int v) {&lt;br /&gt;
		s = v;--~~~~&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	synchronized public void P()&lt;br /&gt;
			 throws InterruptedException {&lt;br /&gt;
				 while (s &amp;lt;= 0) {wait();}&lt;br /&gt;
				 s--;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
	synchronized public void V() {&lt;br /&gt;
		s++;&lt;br /&gt;
		notify();&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[DeakEndre|Maestro]] - 2012.01.02.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MeszegetoBalazsIstvan|MeszegetoBalazsIstvan]] - 2008.05.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.05.26.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 14., 15:47 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=1._Java_ism%C3%A9tl%C3%A9s_(2012)&amp;diff=174382</id>
		<title>1. Java ismétlés (2012)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=1._Java_ism%C3%A9tl%C3%A9s_(2012)&amp;diff=174382"/>
		<updated>2014-01-06T08:02:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* 1.2. Memóriakezelés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
==Az oldal rengeteg hibát tartalmaz, tanulj inkább a diákból!==&lt;br /&gt;
Jelöld a hibákat. Ezzel a kijelentéssel érdemileg nem javítottál a wiki-n.&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2013. május 29., 17:28 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.1. osztályok, interfészek==&lt;br /&gt;
===Virtuális függvények===&lt;br /&gt;
* Minden függvény virtuális&lt;br /&gt;
* Leszármazottban függvény felüldefiniálás esetén mindig a dinamikus (leszármazott) típus szerinti függvény hívódik meg:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
class A {&lt;br /&gt;
	 public void foo() { System.out.println(&amp;quot;A&amp;quot;); }&lt;br /&gt;
	 public void bar() { foo(); }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
class B extends A {&lt;br /&gt;
	 public void foo() { System.out.println(&amp;quot;B&amp;quot;); }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
...&lt;br /&gt;
A a1 = new A(); // statikus tipus A, din. tip. A&lt;br /&gt;
A a2 = new B(); // statikus tipus A, din. tip. B&lt;br /&gt;
a1.foo(); // &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
a2.foo(); // &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
a1.bar(); // &amp;quot;A&amp;quot;&lt;br /&gt;
a2.bar(); // &amp;quot;B&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Object ősosztály===&lt;br /&gt;
* Szinte minden típusnak ő az őse, kivéve az alaptípusok (int, float, double, stb.)&lt;br /&gt;
* boolean equals(Object o) - tartalom alapú összehasonlítás&lt;br /&gt;
* == - cím szerinti összehasonlítás&lt;br /&gt;
* int hashCode() - hash kulcs generálása (pl. hash-táblák használata esetén szükséges)&lt;br /&gt;
* Object clone() - lemásolja az objektumot (deep/shallow copy)&lt;br /&gt;
* void finalize() - Garbage Collector által hívott &amp;quot;destruktor&amp;quot;, erőforrások felszabadítására&lt;br /&gt;
* wait(), notify(), notifyAll() - szálak bevárása, felébresztés&lt;br /&gt;
* Class getClass() - reflection elkérése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Boxing===&lt;br /&gt;
* ~: Alaptípusok (int, float, double, stb.) becsomagolása objektumba&lt;br /&gt;
* Integer osztályban -128 &amp;lt; x &amp;lt;=127 tartományban automatikusa, beépített módon, különben elő kell állítani&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
new Integer(3) == new Integer(3)&lt;br /&gt;
new Integer(300) != new Integer(300)&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Interfész===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.1. Belső osztályok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* elérik a tartalmazó osztálypéldány változóit&lt;br /&gt;
* tagosztály: (akár) elérhető kívülről&lt;br /&gt;
* lokális osztály: blokkon belül&lt;br /&gt;
* anonim osztály:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
addWindowListener(new WindowListener() {&lt;br /&gt;
	public void windowClosing(WindowEvent e) {&lt;br /&gt;
	System.ext(0);}&lt;br /&gt;
});&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.2. Memóriakezelés==&lt;br /&gt;
* Beépített Garbage Collector&lt;br /&gt;
* Törléskor finalize() meghívódik&lt;br /&gt;
* Egymásra hivatkozásokat, köröket felismeri&lt;br /&gt;
* Manuálisan is hívható:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;System.gc();&lt;br /&gt;
Runtime.gc();&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megj: A runtime.gc és a system.gc is hívható manuálisan de ettől NEM biztos hogy lefut a GC ez csak jelzés értékű, hogy szerinted itt lenne érdemes gc-t futtatni, ám azt hogy fut-e a vm mondja meg. Lehet GC stratégiákat választani van többféle is, ez csak érdekesség :) --[[Szerkesztő:Tg44|Tg44]] ([[Szerkesztővita:Tg44|vita]]) 2014. január 6., 08:02 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.3. Szálkezelés==&lt;br /&gt;
===Thread (osztály)===&lt;br /&gt;
* állapotátmenetek&lt;br /&gt;
** run() - futtatandó kód &lt;br /&gt;
** start() - szál indítása&lt;br /&gt;
** yield() - lemondás a futásról&lt;br /&gt;
** sleep() - várakozás&lt;br /&gt;
** interrupt() - várakozás megszakítása&lt;br /&gt;
** join() - futás megszakítása&lt;br /&gt;
* tulajdonságok: &lt;br /&gt;
** getId() - azonosító&lt;br /&gt;
** get/setName() - név&lt;br /&gt;
** get/setPriority() - prioritás &lt;br /&gt;
** isAlive() - fut-e&lt;br /&gt;
** isDaemon() - daemon-ként fut-e&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Szálak állapotai===&lt;br /&gt;
[[Fájl:szalak_allapotai.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Runnable interfész===&lt;br /&gt;
* run()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Kölcsönös kizárás===&lt;br /&gt;
* objektumonként monitor + várakozási sor&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Hashtable&amp;lt;String, Integer&amp;gt; ht = ...;&lt;br /&gt;
public void increment(String s) {&lt;br /&gt;
	synchronized (ht) {&lt;br /&gt;
		int i = ht.get(s);&lt;br /&gt;
		i++;&lt;br /&gt;
		ht.put(s,i);&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt; &lt;br /&gt;
* synchronized: blokk vagy metódus előtt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===volatile===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* biztosítja, hogy az értékadás/lekérdezés atomi művelet legyen&lt;br /&gt;
* long és double pl 64 bitesek, több szálnál ezeknek volatile-oknak kell lenniük, különben hazárdos lehet az értéke (JVM 32 bittel dolgozik)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===szinkronizálás (Object osztály metódusai)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* wait([timeout]) várakozási sorba kerül&lt;br /&gt;
* notify() egyet felébreszt&lt;br /&gt;
* notifyAll() összeset felébreszti&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.3. Genericitás==&lt;br /&gt;
* &amp;amp;lt;E&amp;amp;gt; - E típusú&lt;br /&gt;
* &amp;amp;lt;?&amp;amp;gt; - konvertálható bármivé, így &amp;amp;lt;Object&amp;gt;-vé is, viszont visszafele nem megy&lt;br /&gt;
* &amp;amp;lt;? extends E&amp;amp;gt; - ?, ami a E-ből származik&lt;br /&gt;
* &amp;amp;lt;? super E&amp;amp;gt; - ?, ami E ősosztálya&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1.4. Kollekciók==&lt;br /&gt;
===Collection&amp;amp;lt;E&amp;amp;gt; (általánosan)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* add(E e), addAll(Collection&amp;amp;lt;? extends E&amp;amp;gt; c)&lt;br /&gt;
* remove(E e), removeAll(Col&amp;amp;lt;? ext E&amp;amp;gt; c)&lt;br /&gt;
* contains(E e), containsAll(Col&amp;amp;lt;? ext E&amp;amp;gt; c)&lt;br /&gt;
* size(), isEmpty()&lt;br /&gt;
* clear(), retainAll(Col&amp;amp;lt;? ext E&amp;amp;gt; c)&lt;br /&gt;
* equals(E e)&lt;br /&gt;
* Object[] toArray(), &amp;amp;lt;T&amp;amp;gt; T[] toArray(T[] ta), Iterator&amp;amp;lt;E&amp;amp;gt; iterator()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:kollekciok.png]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Iterator===&lt;br /&gt;
* hasNext(), next(), remove()&lt;br /&gt;
* Set, SortedSet, List, ListIterator, Queue, Map&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
ciklusCollection&amp;lt;Integer&amp;gt; c = ...;&lt;br /&gt;
for (Integer i : c) {&lt;br /&gt;
	System.out.println(i);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
===Szemafor pszeudokód===&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Init(Semaphore s, Integer v){&lt;br /&gt;
		s := v;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
P(Semaphore s) { // Acquire Resource&lt;br /&gt;
		wait until s &amp;gt; 0;&lt;br /&gt;
		then s := s-1;&lt;br /&gt;
		/* must be atomic once s &amp;gt; 0 is detected */&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
V(Semaphore s) { // Release Resource&lt;br /&gt;
		s := s+1; /* must be atomic */&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--+++ Szemafor JAVA&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
public class Semaphore{&lt;br /&gt;
	private int s;&lt;br /&gt;
	public Semaphore(int v) {&lt;br /&gt;
		s = v;--~~~~&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	synchronized public void P()&lt;br /&gt;
			 throws InterruptedException {&lt;br /&gt;
				 while (s &amp;lt;= 0) {wait();}&lt;br /&gt;
				 s--;&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
	synchronized public void V() {&lt;br /&gt;
		s++;&lt;br /&gt;
		notify();&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[DeakEndre|Maestro]] - 2012.01.02.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MeszegetoBalazsIstvan|MeszegetoBalazsIstvan]] - 2008.05.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.05.26.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 14., 15:47 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika_-_LaborZH,_2008._11._24.,_megold%C3%A1ssal&amp;diff=173638</id>
		<title>Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 11. 24., megoldással</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika_-_LaborZH,_2008._11._24.,_megold%C3%A1ssal&amp;diff=173638"/>
		<updated>2013-12-16T08:33:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* c) Adja meg az eredeti rendszer állapotváltozóinak értékeit t=2 időpontban nulla bemenet és x1(0) = 1; x2(0) = 0; x3(0) = -1 kezdeti értékek esetén. */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szabályozástechnika_(info)#Labor_ZH}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Média:Szabtech LaborZH 20081124 megoldas.pdf|Feladatsor: Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 11. 24., megoldással]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/MlxrWam.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== a.) &amp;lt;code&amp;gt;K=1&amp;lt;/code&amp;gt; mellett adja meg a rendszer vágási körfrekvenciáját és fázistöbbletét. Stabilis-e a zárt rendszer? (4 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  C=(1+5*s)/s;&lt;br /&gt;
  P=10/((1+5*s)*(1+2*s)*(1+0.1*s));&lt;br /&gt;
  L=C*P;&lt;br /&gt;
  L=minreal(L);&lt;br /&gt;
  figure(1);&lt;br /&gt;
  margin(L);&lt;br /&gt;
  [gm,pm,wg,wc]=margin(L);&lt;br /&gt;
  % pm=0.596, wc=2.1821 rad/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Z4VxqCB.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== b) &amp;lt;code&amp;gt;K=0.025&amp;lt;/code&amp;gt;, egységugrás zavarójel és zérus alapjel esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását. (4 pont). Adja meg a beavatkozójel maximális értékét! (4 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Ck=0.025*C;&lt;br /&gt;
  L=Ck*P;&lt;br /&gt;
  H=minreal(1/(1+L));&lt;br /&gt;
  [y,t]=step(H);&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  plot(t,y,&#039;k&#039;,&#039;Linewidth&#039;,2);&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
  figure(2);&lt;br /&gt;
  U=minreal(-C/(1+L));&lt;br /&gt;
  [u,t]=step(U);&lt;br /&gt;
  plot(t,u,&#039;k&#039;,&#039;Linewidth&#039;,2);&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/LjxFPZ0.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/zpNqAsf.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math alt=&amp;quot;P(s) = (1/((1+2s)(1+s)))*e^(-1.5s)&amp;quot;&amp;gt;P(s) = \frac{1}{(1+2s)(1+s)}\cdot e^{-1.5s}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
A mintavételezési idő: &amp;lt;math&amp;gt;T = 0.5&amp;lt;/math&amp;gt;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== a) Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban. (4 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=1/((2*s+1)*(s+1));&lt;br /&gt;
  Ts=0.5;&lt;br /&gt;
  Td=1.5;&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts;&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts);&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts);&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
     0.048929 (z+0.7788)&lt;br /&gt;
  -------------------------&lt;br /&gt;
  z^3 (z-0.7788) (z-0.6065)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== b) A szabályozó impulzusátviteli függvénye: &amp;lt;math alt=&amp;quot;0.5*((z-z1)/(z-1))&amp;quot;&amp;gt;C(z) = 0.5\frac{(z-z1)}{(z-1)}&amp;lt;/math&amp;gt;. Adja meg &amp;lt;math&amp;gt;z_1&amp;lt;/math&amp;gt; értékét póluskiejtéses szabályozó esetén. Milyen szabályozást valósít meg &amp;lt;math&amp;gt;C(z)&amp;lt;/math&amp;gt;? Ábrázolja a diszkrét zárt rendszer ugrásválaszát, jelölje be a fontosabb értékeket. (4 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  z1=0.7788&lt;br /&gt;
  Cz=0.5*(z-z1)/(z-1);&lt;br /&gt;
  Lz=Cz*Gz;&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Lz,0.001);&lt;br /&gt;
  Tz=Lz/(1+Lz);&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz);&lt;br /&gt;
  [u,t]=step(Tz);&lt;br /&gt;
  figure(1),&lt;br /&gt;
  stairs(t,u,&#039;k&#039;,&#039;Linewidth&#039;,2);&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; A = \left[ \begin{array}{rrr}&lt;br /&gt;
-1 &amp;amp; 0 &amp;amp; 1 \\&lt;br /&gt;
0 &amp;amp; -2 &amp;amp; 0 \\&lt;br /&gt;
5 &amp;amp; 0 &amp;amp; -5 \end{array} \right]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; b = \left[ \begin{array}{r}&lt;br /&gt;
2 \\&lt;br /&gt;
2 \\&lt;br /&gt;
1 \end{array} \right]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; b = \left[ \begin{array}{rrrr}&lt;br /&gt;
2 &amp;amp; 0 &amp;amp; 0 \end{array} \right]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;d=0&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== a) Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (4 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;5,0,-5], b=[2;2;1], c=[2,0,0], d=0;&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
  %p =[0,-6,-2]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
integrátor miatt labilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
      -1     0     1&lt;br /&gt;
       0    -2     0&lt;br /&gt;
       5     0    -5&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  b =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
       2&lt;br /&gt;
       2&lt;br /&gt;
       1&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  c =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
       2     0     0&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  ans =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
       0&lt;br /&gt;
      -6&lt;br /&gt;
      -2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== b) Adja meg a rendszer diagonális reprezentációját. (3 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== c) Adja meg az eredeti rendszer állapotváltozóinak értékeit t=2 időpontban nulla bemenet és x1(0) = 1; x2(0) = 0; x3(0) = -1 kezdeti értékek esetén. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t=2, x0=[10;0;-5], x=expm(A*t)*x0   % &amp;lt;- itt mi a retekért veszed az x(0) ötszörösét? sztem ez el van rontva és x0=[1;0;-1]&lt;br /&gt;
  % x=7.5, 0, 7.4999&lt;br /&gt;
  %vagy&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d);&lt;br /&gt;
  [y,t1,x]=initial(H,x0,0:2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredménye:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
       2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  x0 =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
      10&lt;br /&gt;
       0&lt;br /&gt;
      -5&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  x =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
      7.5000&lt;br /&gt;
           0&lt;br /&gt;
      7.4999&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  y =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
     20.0000&lt;br /&gt;
     15.0124&lt;br /&gt;
     15.0000&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  t1 =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
       0&lt;br /&gt;
       1&lt;br /&gt;
       2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  x =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
     10.0000         0   -5.0000&lt;br /&gt;
      7.5062         0    7.4690&lt;br /&gt;
      7.5000         0    7.4999&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika_-_LaborZH,_2008._11._24.,_megold%C3%A1ssal&amp;diff=173637</id>
		<title>Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 11. 24., megoldással</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szab%C3%A1lyoz%C3%A1stechnika_-_LaborZH,_2008._11._24.,_megold%C3%A1ssal&amp;diff=173637"/>
		<updated>2013-12-16T08:32:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* c) Adja meg az eredeti rendszer állapotváltozóinak értékeit t=2 időpontban nulla bemenet és x1(0) = 1; x2(0) = 0; x3(0) = -1 kezdeti értékek esetén. */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szabályozástechnika_(info)#Labor_ZH}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Média:Szabtech LaborZH 20081124 megoldas.pdf|Feladatsor: Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 11. 24., megoldással]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/MlxrWam.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== a.) &amp;lt;code&amp;gt;K=1&amp;lt;/code&amp;gt; mellett adja meg a rendszer vágási körfrekvenciáját és fázistöbbletét. Stabilis-e a zárt rendszer? (4 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  C=(1+5*s)/s;&lt;br /&gt;
  P=10/((1+5*s)*(1+2*s)*(1+0.1*s));&lt;br /&gt;
  L=C*P;&lt;br /&gt;
  L=minreal(L);&lt;br /&gt;
  figure(1);&lt;br /&gt;
  margin(L);&lt;br /&gt;
  [gm,pm,wg,wc]=margin(L);&lt;br /&gt;
  % pm=0.596, wc=2.1821 rad/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Z4VxqCB.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== b) &amp;lt;code&amp;gt;K=0.025&amp;lt;/code&amp;gt;, egységugrás zavarójel és zérus alapjel esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását. (4 pont). Adja meg a beavatkozójel maximális értékét! (4 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Ck=0.025*C;&lt;br /&gt;
  L=Ck*P;&lt;br /&gt;
  H=minreal(1/(1+L));&lt;br /&gt;
  [y,t]=step(H);&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  plot(t,y,&#039;k&#039;,&#039;Linewidth&#039;,2);&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
  figure(2);&lt;br /&gt;
  U=minreal(-C/(1+L));&lt;br /&gt;
  [u,t]=step(U);&lt;br /&gt;
  plot(t,u,&#039;k&#039;,&#039;Linewidth&#039;,2);&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/LjxFPZ0.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/zpNqAsf.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math alt=&amp;quot;P(s) = (1/((1+2s)(1+s)))*e^(-1.5s)&amp;quot;&amp;gt;P(s) = \frac{1}{(1+2s)(1+s)}\cdot e^{-1.5s}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
A mintavételezési idő: &amp;lt;math&amp;gt;T = 0.5&amp;lt;/math&amp;gt;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== a) Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban. (4 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=1/((2*s+1)*(s+1));&lt;br /&gt;
  Ts=0.5;&lt;br /&gt;
  Td=1.5;&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts;&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts);&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts);&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
     0.048929 (z+0.7788)&lt;br /&gt;
  -------------------------&lt;br /&gt;
  z^3 (z-0.7788) (z-0.6065)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== b) A szabályozó impulzusátviteli függvénye: &amp;lt;math alt=&amp;quot;0.5*((z-z1)/(z-1))&amp;quot;&amp;gt;C(z) = 0.5\frac{(z-z1)}{(z-1)}&amp;lt;/math&amp;gt;. Adja meg &amp;lt;math&amp;gt;z_1&amp;lt;/math&amp;gt; értékét póluskiejtéses szabályozó esetén. Milyen szabályozást valósít meg &amp;lt;math&amp;gt;C(z)&amp;lt;/math&amp;gt;? Ábrázolja a diszkrét zárt rendszer ugrásválaszát, jelölje be a fontosabb értékeket. (4 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  z1=0.7788&lt;br /&gt;
  Cz=0.5*(z-z1)/(z-1);&lt;br /&gt;
  Lz=Cz*Gz;&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Lz,0.001);&lt;br /&gt;
  Tz=Lz/(1+Lz);&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz);&lt;br /&gt;
  [u,t]=step(Tz);&lt;br /&gt;
  figure(1),&lt;br /&gt;
  stairs(t,u,&#039;k&#039;,&#039;Linewidth&#039;,2);&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; A = \left[ \begin{array}{rrr}&lt;br /&gt;
-1 &amp;amp; 0 &amp;amp; 1 \\&lt;br /&gt;
0 &amp;amp; -2 &amp;amp; 0 \\&lt;br /&gt;
5 &amp;amp; 0 &amp;amp; -5 \end{array} \right]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; b = \left[ \begin{array}{r}&lt;br /&gt;
2 \\&lt;br /&gt;
2 \\&lt;br /&gt;
1 \end{array} \right]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; b = \left[ \begin{array}{rrrr}&lt;br /&gt;
2 &amp;amp; 0 &amp;amp; 0 \end{array} \right]&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;d=0&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== a) Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (4 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;5,0,-5], b=[2;2;1], c=[2,0,0], d=0;&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
  %p =[0,-6,-2]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
integrátor miatt labilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
      -1     0     1&lt;br /&gt;
       0    -2     0&lt;br /&gt;
       5     0    -5&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  b =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
       2&lt;br /&gt;
       2&lt;br /&gt;
       1&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  c =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
       2     0     0&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  ans =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
       0&lt;br /&gt;
      -6&lt;br /&gt;
      -2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== b) Adja meg a rendszer diagonális reprezentációját. (3 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== c) Adja meg az eredeti rendszer állapotváltozóinak értékeit t=2 időpontban nulla bemenet és x1(0) = 1; x2(0) = 0; x3(0) = -1 kezdeti értékek esetén. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t=2, x0=[10;0;-5], x=expm(A*t)*x0   % &amp;lt;- itt mi a retekért veszed az x(0) ötszörösét?&lt;br /&gt;
  % x=7.5, 0, 7.4999&lt;br /&gt;
  %vagy&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d);&lt;br /&gt;
  [y,t1,x]=initial(H,x0,0:2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredménye:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
       2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  x0 =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
      10&lt;br /&gt;
       0&lt;br /&gt;
      -5&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  x =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
      7.5000&lt;br /&gt;
           0&lt;br /&gt;
      7.4999&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  y =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
     20.0000&lt;br /&gt;
     15.0124&lt;br /&gt;
     15.0000&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  t1 =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
       0&lt;br /&gt;
       1&lt;br /&gt;
       2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  x =&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
     10.0000         0   -5.0000&lt;br /&gt;
      7.5062         0    7.4690&lt;br /&gt;
      7.5000         0    7.4999&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173626</id>
		<title>Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173626"/>
		<updated>2013-12-15T16:06:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer egy másodrendű lengő tagból és egy egytárolós tagból álljon. A lengő tag csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5 legyen. Határozza meg…&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szabályozástechnika_(info)#Labor_ZH}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Média:Szabtech_LaborZH_feladatai_témakörök_szerint_csoportosítva_by_Lévai_Szabolcs_well_formed.pdf|Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]] alapján - elkezdtem gépelni a feladatok szövegét, Matlab-kódokat, kérlek, folytassátok! Így még könnyebben áttekinthető, kereshető lenne, feladat szövege szerint is.&lt;br /&gt;
Egyelőre erősen piszkozat állapotú az oldal.&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;MÉG HA A MINTAMEGOLDÁSBÓL IS SZÁRMAZIK, KEZELJÉTEK FENNTARTÁSOKKAL A KÓDOKAT ÉS AZ ÁBRÁKAT, MERT LEHETNEK BENNÜK HIBÁK ESETLEGES ELGÉPELÉSEK MIATT! Ha ilyet találtok, kérlek, javítsátok!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. május 21., 19:22 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Állapotváltozós leírás (stabilitás, irányíthatóság, megfigyelhetőség, állapotvisszacsatolásos szabályozás) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat. Adja meg a rendszer pólusait. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %        -1     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        3.0000&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        2.0000   -1.4142&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pólusok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; p=[-1,-2]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./	Irányítható-e, megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
--&amp;gt; irányítható, megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja az eredeti rendszer állapottrajektóriáját u(t) = 0 és x(0)=[x_1(0);x_2(0)]=[2;6] felételek mellett. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2,6]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gtSRpmT.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== b./ Határozza meg a rendszer átviteli függvényét. Adja meg a rendszer és az átviteli függvény pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== c./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=zpk(H)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %         0     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %             0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        3.5355   -3.5355&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Continuous-time state-space model.&lt;br /&gt;
  %     &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %    10 (s+2)&lt;br /&gt;
  %    --------&lt;br /&gt;
  %    s (s+2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rendszer pólusai: 0, -2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az hogy stabil-e az passz, a 0 miatt a stabilitás határán van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 1, tehát nem irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható, itt n=2, 1&amp;lt;2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=2, 2=2 --&amp;gt; IGEN) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=3, 2&amp;lt;3 --&amp;gt; NEM)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer (x_1, x_2) állapottrajektóriáját x_1=2 és x_2 = -3, x_3 = -2 kezdeti érték esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2;-3;-2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ti6sqzW.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.4384&lt;br /&gt;
  %     -4.5616&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer x_1, x_2 állapottrajektóriáját x0=[1,-2,2] kezdeti feltétel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[1;-2;2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/nvpGt8f.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VI. 2. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a folyamat pólusait! Stabilis-e a folyamat?  (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p =&lt;br /&gt;
  %     -0.1000&lt;br /&gt;
  %     -0.4000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.7 és időállandója 1. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=1&lt;br /&gt;
  kszi=0.7&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0,2*T0*kszi,1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %       1.0000    1.4000    1.0000&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 + 0.7141i&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 - 0.7141i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.4350    0.4500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    kr =&lt;br /&gt;
  %      0.1250&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer állapottrajektóriáját x_1 = -2 és x_2 = 5 kezdeti érték esetén. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k,kr*b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[-2,5]&lt;br /&gt;
  [y,t,x] = initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1),x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/mtOcxdG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VII. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    A=[-2,0,4;0,-2,0;4,0,-2], b=[2;1;1], c=[5,5,1], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait! Stabilis-e a rendszer?  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p=&lt;br /&gt;
  %      -6&lt;br /&gt;
  %      -2&lt;br /&gt;
  %       2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; NEM stabil, mivel a 3. pólus pozitív!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer egy másodrendű lengő tagból és egy egytárolós tagból álljon. A lengő tag csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5 legyen. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
  pc(3)=-1/2   %aki tudja h ez miért -1/2 az írja le pls.&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/dc8g5wK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VIII. 3. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5. Határozza meg az alapjelkövetéshez (egységnyi erősítés) a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %      0.2500    0.6000    1.0000&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 + 1.6000i&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 - 1.6000i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.7647   -0.3294&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/fO7bReA.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;(pdf-ből 4. oldalig)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Erősítés, frekvencia, fázistolás (pdf 7. oldal! itt ugrottam egyet! a többi ezelőtt még beírandó) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=2/( (1+s)*(1+5*s) ). u(t) = sin(0.5t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=0.5&lt;br /&gt;
  [a,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*a                 %% miért is így? (hol volt a 2?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    w =&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    a =&lt;br /&gt;
  %        0.6644&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %      -94.7636&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %      1.3287&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+s)*(1+0.1*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 3*sin(2*t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(2*t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+0.1*s) )&lt;br /&gt;
  w=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi_delay=-w*Td*180/pi&lt;br /&gt;
  A=3*m&lt;br /&gt;
  fi=f+fi_delay&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.8771&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %      -74.7449&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi_delay =&lt;br /&gt;
  %     -229.1831&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %        2.6312&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -303.9280&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-0.5*s). u(t) = 2*sin(t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω, φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  w=1             % mo.!!&lt;br /&gt;
  Td=0.5&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*m&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.2236&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -116.5651&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =             % mo.!!&lt;br /&gt;
  %        0.4472&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =           % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     -145.2129&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 2*sin(t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza y{t) = A*sin(t + φ). Határozza meg A és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=1&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  Au=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi=f-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=m*Au&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.3508&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %     -105.2551&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =        % mo!&lt;br /&gt;
  %     -219.8467&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.7016&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+2*s) ) )*e^(-s). u(t) = 10*sin(2t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  w=2       % mo!!&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=10*m&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.1085&lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %       -139.3987&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =       % mo!!&lt;br /&gt;
  %      -253.9903&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!!&lt;br /&gt;
  %      1.0847&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Impulzusátviteli függvény (pdf 9. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 2/( s*(1+2*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( s*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %     0.1152 (z+0.9201)&lt;br /&gt;
  %    --------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-1) (z-0.7788)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.5*( (z-z_1)/z ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  z1=0.7788&lt;br /&gt;
Ideális PD-szabályozó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? A diszkrét zárt szabályozási körben adja meg a beavatkozójel értékét az első 5 mintavételi pontban egységugrás alapjel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.5*(z-z1)/z&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  margin(Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  ud=step(Uz, Ts*5)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Stabilis: fázistartalék &amp;gt; 0. (Lz amúgy nem stabil (lásd step(Lz), csak így visszacsatolva lesz.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    ud =        % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.0818&lt;br /&gt;
  %        0.0489&lt;br /&gt;
  %        0.0367&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekes, itt a mintamegoldás szerint ennek kell kijönnie:&lt;br /&gt;
  %  ud[1:5] = 2.0000, 0.4424, 0.4424, -0.0184, -0.5443&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; ???&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5CrilUr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 4/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=4/( (s+1)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %       0.13417 (z+0.8008)&lt;br /&gt;
  %    -------------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-0.8465) (z-0.6065)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.25*( (z-z_1)/(z-1) ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PI-szabályozó.&lt;br /&gt;
  z1=0.8465&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? Ábrázolja a zárt diszkrét rendszer ugrásválaszát. Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és végértékét. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.25*(z-z1)/(z-1)&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(Lz)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    gm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %      3.0568&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     52.6390&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; stabilis.       % mo.!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=Lz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/bsGKmsd.png&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  figure(3)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/h3m8ido.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  u(0) = 0.25&lt;br /&gt;
  %  u(végtelen) = 0.25&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Stabilitásvizsgálat, jelábrázolás (pdf 12. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
C(s)=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
P(s)=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer vágási körfrekvenciáját, fázistartalékát és erősítési tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójelre és zérus alapjel esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását,&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a kimenőjel és a beavatkozójel állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
  P=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/k0MFBzL.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Gm=15.6dB&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  [gm,pm,wg,wc]=margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm=6, pm=43.2099, wc=0.7793rad/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel pm&amp;gt;0, a szabályozás stabilis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % y_vég=0,&lt;br /&gt;
  % u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ky0WOL8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C(s)=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  %  P(s)=1/(1+10*s)(1+s)(1+0.5*s)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer fázistartalékát, erősítési tartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójel és zérus alapjel (r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t)) esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását. (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  P=1/((1+10*s)*(1+s)*(1+0.5*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1)&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ml3h14J.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm= 30 (29.5dB), pm=81.48, mt=0.89, stabilis (pm&amp;gt;0)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  y_vég=0,&lt;br /&gt;
  %  u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/p6IXH9U.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: (ezt most átugrottam, kitöltendő!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pmsZXdQ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Határozza meg K maximális értékét, amelynél a zárt rendszer még stabilis! (2 pont)&lt;br /&gt;
K = 3 mellett:&lt;br /&gt;
b./ adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt szabályozási rendszer? (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását. Jelölje be az ábrán a fontosabb értékeket (kezdeti érték, végérték, beállási idő)! (2 pont)&lt;br /&gt;
d./ r(t) = e^(-2t) és y_z(t)=0 esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y{t) kimenőjel időbeli lefolyását! {2 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  C=3*(1+5*s)/(5*s)&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ strukturálisan stabilis, kmax=inf ====&lt;br /&gt;
==== b./ ==== &lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  pm=62, mt=0.76, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ==== &lt;br /&gt;
  H=minreal(1/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(H)&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
==== d./ ==== &lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s+2)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/7TT8YyK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: (pdf-ből 1 feladat itt megint kimaradt, pótolni!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % C(s)=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  % P(s)=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== b./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását, és adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét! (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== c./ r(t) = 0 és 0&amp;lt;=t&amp;lt;=100 (sebességugrás) alapjel és zérus zavarás esetén ábrázolja minőségileg egy koordináta-rendszerben az alapjelet és a kimenőjelet! Mekkora a statikus hiba? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  P=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  % gm=3 (9.5dB), pm = 32.6, mt=0.43, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  U=minreal(-C/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(U)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % u_kezd = -1&lt;br /&gt;
  % u_vég = -0.1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s*s)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R,30)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
vagy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t=0:0.1:30;&lt;br /&gt;
  r=t;&lt;br /&gt;
  y=lsim(T,r,t);&lt;br /&gt;
  plot(t,r,t,y)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mego.:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % es=1/K=1/0.5=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Youla parametrizált szabályzó (pdf 17. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/(1+8*s). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót az alábbi feltételekkel: G_- = 1 (a szakasz dinamikája a szabályozóval kiejthető), az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz és a szűrők impulzusátviteli függvényeit. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=0.1175/(z-0.8825) G(z)=________&lt;br /&gt;
G_- = 1&lt;br /&gt;
G_+ = z*G(z)=0.1175/(z-0.8825*z^(-1))&lt;br /&gt;
R_r(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
R_n(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 5.3796*(z-0.8825) )/( z*(z-0.3679) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 5.3796*(z-0.8825) )/( (z-1)*(z+6321) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen a kimenőjel lefolyását. Mennyiben tér ez el az R_r szűrő kimenőjelétől? (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimenőjel egy mintavételi lépéssel késik az alapjelszűrő kimenőjeléhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 5.3796&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== f./ Egységugrás kimeneti zavarójelre mekkora a kimenőjel kezdeti és végértéke? (1 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimeneti zavarás hatására a kimenőjel kezdeti értéke 1, végértéke 0, dinamikáját R_n határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=1/(1+8*s)&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  Gm=1&lt;br /&gt;
  Gp=G*z&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rr =&#039;), Rr=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rn =&#039;), Rn=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( (Rn/Gp)*(1/(1-Rn*Gm*z^(-1))) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(Rr,T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/rwwt15n.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ssXo8O0.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/RBYyicd.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/MNzfVNZ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+5*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót egységnyi alapjel és zavarójel szűrő feltételezésével (R_r=1; R_n=1) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. Adja meg a szakasz felbontását. (G_+, G_- és d kifejezéét a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=( 0.032859*(z+0.8187) )/((z-0.8187)*(z-0.6703)*z)&lt;br /&gt;
G_- = (1+0.8187*z^(-1))/(1 + 0.8187) = (z+0.8187)/1.8187z = (0.54984*(z+0.8187))/z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G_+ = ( (0.032859 *1.8187)*z^2 ) / ( (z-0.8187)*(z-0.6703) ) = 0.05976/( (1-0.8187*z^(-1))*(z-0.6703*z^(-1)) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 16.7336*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( z^2 )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 16.7336*z*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( (z-1)*(z^2+z+0.4502) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 16.7336&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1 +5*s)*(1+10*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/z&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  d=2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gm=((z+0.8187)/( 1+0.8187))*z^(-1)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gp=minreal(G/Gm/(z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
  Rr=1;&lt;br /&gt;
  Rn=1;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/cBmBOVk.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/iAV7PTU.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/SufW0Iy.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5H3EdCr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r=1/z; R_n=1/z feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %%  Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %%    0.068556 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %%  -----------------------&lt;br /&gt;
  %%  z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz felbontását (G_+, G_- és d kifejezését a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6714)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  d=1&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/(Gm*z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- =&lt;br /&gt;
  %  0.5983 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %  -----------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ =&lt;br /&gt;
  %        0.11459 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a Youla parametrizált C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=1/z;&lt;br /&gt;
  Rn=1/z;&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %    8.7271 (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ----------------------------&lt;br /&gt;
  %                z^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=&lt;br /&gt;
  %    8.7271 z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ------------------------------&lt;br /&gt;
  %       (z-1) (z^2 + z + 0.4017)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
umax = 8.7271&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/CtZyXTG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gAZotA1.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)= 1/((1+2*s)*(1+4*s)). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r(z)=0.6/(z-0.4); R_n(z)=0.6/(z-0.4) zavarójel szűrők feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+4*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %   0.15482 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6065)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.62247 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %        0.24872 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rn=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Rr=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %           z (z-0.4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %        (z-1) (z+0.2265)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 2.4124&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/aYqf7A8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/HXN3ECv.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/((1+5*s)^2). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az (1/(1+3*s)) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az (1/(1+s)) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1+5*s)*(1+5*s))&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %  0.017523 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  -------------------&lt;br /&gt;
  %     (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.8752)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.53328 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %   0.032859 z&lt;br /&gt;
  %  ------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=c2d( 1/(1+3*s), Ts)&lt;br /&gt;
  Rn=c2d( 1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*C/(1+L) )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %      z (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %    (z-1) (z+0.295)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/X8pVnkB.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173625</id>
		<title>Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173625"/>
		<updated>2013-12-15T15:47:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szabályozástechnika_(info)#Labor_ZH}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Média:Szabtech_LaborZH_feladatai_témakörök_szerint_csoportosítva_by_Lévai_Szabolcs_well_formed.pdf|Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]] alapján - elkezdtem gépelni a feladatok szövegét, Matlab-kódokat, kérlek, folytassátok! Így még könnyebben áttekinthető, kereshető lenne, feladat szövege szerint is.&lt;br /&gt;
Egyelőre erősen piszkozat állapotú az oldal.&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;MÉG HA A MINTAMEGOLDÁSBÓL IS SZÁRMAZIK, KEZELJÉTEK FENNTARTÁSOKKAL A KÓDOKAT ÉS AZ ÁBRÁKAT, MERT LEHETNEK BENNÜK HIBÁK ESETLEGES ELGÉPELÉSEK MIATT! Ha ilyet találtok, kérlek, javítsátok!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. május 21., 19:22 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Állapotváltozós leírás (stabilitás, irányíthatóság, megfigyelhetőség, állapotvisszacsatolásos szabályozás) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat. Adja meg a rendszer pólusait. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %        -1     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        3.0000&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        2.0000   -1.4142&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pólusok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; p=[-1,-2]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./	Irányítható-e, megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
--&amp;gt; irányítható, megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja az eredeti rendszer állapottrajektóriáját u(t) = 0 és x(0)=[x_1(0);x_2(0)]=[2;6] felételek mellett. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2,6]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gtSRpmT.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== b./ Határozza meg a rendszer átviteli függvényét. Adja meg a rendszer és az átviteli függvény pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== c./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=zpk(H)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %         0     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %             0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        3.5355   -3.5355&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Continuous-time state-space model.&lt;br /&gt;
  %     &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %    10 (s+2)&lt;br /&gt;
  %    --------&lt;br /&gt;
  %    s (s+2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rendszer pólusai: 0, -2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az hogy stabil-e az passz, a 0 miatt a stabilitás határán van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 1, tehát nem irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható, itt n=2, 1&amp;lt;2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=2, 2=2 --&amp;gt; IGEN) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=3, 2&amp;lt;3 --&amp;gt; NEM)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer (x_1, x_2) állapottrajektóriáját x_1=2 és x_2 = -3, x_3 = -2 kezdeti érték esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2;-3;-2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ti6sqzW.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.4384&lt;br /&gt;
  %     -4.5616&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer x_1, x_2 állapottrajektóriáját x0=[1,-2,2] kezdeti feltétel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[1;-2;2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/nvpGt8f.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VI. 2. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a folyamat pólusait! Stabilis-e a folyamat?  (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p =&lt;br /&gt;
  %     -0.1000&lt;br /&gt;
  %     -0.4000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.7 és időállandója 1. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=1&lt;br /&gt;
  kszi=0.7&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0,2*T0*kszi,1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %       1.0000    1.4000    1.0000&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 + 0.7141i&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 - 0.7141i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.4350    0.4500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    kr =&lt;br /&gt;
  %      0.1250&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer állapottrajektóriáját x_1 = -2 és x_2 = 5 kezdeti érték esetén. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k,kr*b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[-2,5]&lt;br /&gt;
  [y,t,x] = initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1),x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/mtOcxdG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VII. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    A=[-2,0,4;0,-2,0;4,0,-2], b=[2;1;1], c=[5,5,1], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait! Stabilis-e a rendszer?  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p=&lt;br /&gt;
  %      -6&lt;br /&gt;
  %      -2&lt;br /&gt;
  %       2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; NEM stabil, mivel a 3. pólus pozitív!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer egy másodrendű lengő tagból és egy egytárolós tagból álljon. A lengő tag csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5 legyen. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
  pc(3)=-1/2&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/dc8g5wK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VIII. 3. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5. Határozza meg az alapjelkövetéshez (egységnyi erősítés) a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %      0.2500    0.6000    1.0000&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 + 1.6000i&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 - 1.6000i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.7647   -0.3294&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/fO7bReA.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;(pdf-ből 4. oldalig)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Erősítés, frekvencia, fázistolás (pdf 7. oldal! itt ugrottam egyet! a többi ezelőtt még beírandó) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=2/( (1+s)*(1+5*s) ). u(t) = sin(0.5t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=0.5&lt;br /&gt;
  [a,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*a                 %% miért is így? (hol volt a 2?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    w =&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    a =&lt;br /&gt;
  %        0.6644&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %      -94.7636&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %      1.3287&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+s)*(1+0.1*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 3*sin(2*t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(2*t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+0.1*s) )&lt;br /&gt;
  w=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi_delay=-w*Td*180/pi&lt;br /&gt;
  A=3*m&lt;br /&gt;
  fi=f+fi_delay&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.8771&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %      -74.7449&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi_delay =&lt;br /&gt;
  %     -229.1831&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %        2.6312&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -303.9280&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-0.5*s). u(t) = 2*sin(t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω, φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  w=1             % mo.!!&lt;br /&gt;
  Td=0.5&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*m&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.2236&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -116.5651&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =             % mo.!!&lt;br /&gt;
  %        0.4472&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =           % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     -145.2129&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 2*sin(t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza y{t) = A*sin(t + φ). Határozza meg A és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=1&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  Au=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi=f-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=m*Au&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.3508&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %     -105.2551&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =        % mo!&lt;br /&gt;
  %     -219.8467&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.7016&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+2*s) ) )*e^(-s). u(t) = 10*sin(2t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  w=2       % mo!!&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=10*m&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.1085&lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %       -139.3987&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =       % mo!!&lt;br /&gt;
  %      -253.9903&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!!&lt;br /&gt;
  %      1.0847&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Impulzusátviteli függvény (pdf 9. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 2/( s*(1+2*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( s*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %     0.1152 (z+0.9201)&lt;br /&gt;
  %    --------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-1) (z-0.7788)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.5*( (z-z_1)/z ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  z1=0.7788&lt;br /&gt;
Ideális PD-szabályozó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? A diszkrét zárt szabályozási körben adja meg a beavatkozójel értékét az első 5 mintavételi pontban egységugrás alapjel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.5*(z-z1)/z&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  margin(Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  ud=step(Uz, Ts*5)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Stabilis: fázistartalék &amp;gt; 0. (Lz amúgy nem stabil (lásd step(Lz), csak így visszacsatolva lesz.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    ud =        % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.0818&lt;br /&gt;
  %        0.0489&lt;br /&gt;
  %        0.0367&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekes, itt a mintamegoldás szerint ennek kell kijönnie:&lt;br /&gt;
  %  ud[1:5] = 2.0000, 0.4424, 0.4424, -0.0184, -0.5443&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; ???&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5CrilUr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 4/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=4/( (s+1)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %       0.13417 (z+0.8008)&lt;br /&gt;
  %    -------------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-0.8465) (z-0.6065)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.25*( (z-z_1)/(z-1) ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PI-szabályozó.&lt;br /&gt;
  z1=0.8465&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? Ábrázolja a zárt diszkrét rendszer ugrásválaszát. Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és végértékét. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.25*(z-z1)/(z-1)&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(Lz)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    gm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %      3.0568&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     52.6390&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; stabilis.       % mo.!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=Lz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/bsGKmsd.png&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  figure(3)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/h3m8ido.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  u(0) = 0.25&lt;br /&gt;
  %  u(végtelen) = 0.25&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Stabilitásvizsgálat, jelábrázolás (pdf 12. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
C(s)=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
P(s)=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer vágási körfrekvenciáját, fázistartalékát és erősítési tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójelre és zérus alapjel esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását,&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a kimenőjel és a beavatkozójel állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
  P=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/k0MFBzL.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Gm=15.6dB&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  [gm,pm,wg,wc]=margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm=6, pm=43.2099, wc=0.7793rad/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel pm&amp;gt;0, a szabályozás stabilis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % y_vég=0,&lt;br /&gt;
  % u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ky0WOL8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C(s)=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  %  P(s)=1/(1+10*s)(1+s)(1+0.5*s)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer fázistartalékát, erősítési tartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójel és zérus alapjel (r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t)) esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását. (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  P=1/((1+10*s)*(1+s)*(1+0.5*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1)&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ml3h14J.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm= 30 (29.5dB), pm=81.48, mt=0.89, stabilis (pm&amp;gt;0)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  y_vég=0,&lt;br /&gt;
  %  u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/p6IXH9U.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: (ezt most átugrottam, kitöltendő!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pmsZXdQ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Határozza meg K maximális értékét, amelynél a zárt rendszer még stabilis! (2 pont)&lt;br /&gt;
K = 3 mellett:&lt;br /&gt;
b./ adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt szabályozási rendszer? (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását. Jelölje be az ábrán a fontosabb értékeket (kezdeti érték, végérték, beállási idő)! (2 pont)&lt;br /&gt;
d./ r(t) = e^(-2t) és y_z(t)=0 esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y{t) kimenőjel időbeli lefolyását! {2 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  C=3*(1+5*s)/(5*s)&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ strukturálisan stabilis, kmax=inf ====&lt;br /&gt;
==== b./ ==== &lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  pm=62, mt=0.76, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ==== &lt;br /&gt;
  H=minreal(1/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(H)&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
==== d./ ==== &lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s+2)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/7TT8YyK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: (pdf-ből 1 feladat itt megint kimaradt, pótolni!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % C(s)=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  % P(s)=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== b./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását, és adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét! (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== c./ r(t) = 0 és 0&amp;lt;=t&amp;lt;=100 (sebességugrás) alapjel és zérus zavarás esetén ábrázolja minőségileg egy koordináta-rendszerben az alapjelet és a kimenőjelet! Mekkora a statikus hiba? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  P=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  % gm=3 (9.5dB), pm = 32.6, mt=0.43, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  U=minreal(-C/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(U)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % u_kezd = -1&lt;br /&gt;
  % u_vég = -0.1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s*s)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R,30)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
vagy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t=0:0.1:30;&lt;br /&gt;
  r=t;&lt;br /&gt;
  y=lsim(T,r,t);&lt;br /&gt;
  plot(t,r,t,y)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mego.:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % es=1/K=1/0.5=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Youla parametrizált szabályzó (pdf 17. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/(1+8*s). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót az alábbi feltételekkel: G_- = 1 (a szakasz dinamikája a szabályozóval kiejthető), az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz és a szűrők impulzusátviteli függvényeit. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=0.1175/(z-0.8825) G(z)=________&lt;br /&gt;
G_- = 1&lt;br /&gt;
G_+ = z*G(z)=0.1175/(z-0.8825*z^(-1))&lt;br /&gt;
R_r(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
R_n(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 5.3796*(z-0.8825) )/( z*(z-0.3679) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 5.3796*(z-0.8825) )/( (z-1)*(z+6321) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen a kimenőjel lefolyását. Mennyiben tér ez el az R_r szűrő kimenőjelétől? (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimenőjel egy mintavételi lépéssel késik az alapjelszűrő kimenőjeléhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 5.3796&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== f./ Egységugrás kimeneti zavarójelre mekkora a kimenőjel kezdeti és végértéke? (1 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimeneti zavarás hatására a kimenőjel kezdeti értéke 1, végértéke 0, dinamikáját R_n határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=1/(1+8*s)&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  Gm=1&lt;br /&gt;
  Gp=G*z&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rr =&#039;), Rr=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rn =&#039;), Rn=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( (Rn/Gp)*(1/(1-Rn*Gm*z^(-1))) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(Rr,T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/rwwt15n.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ssXo8O0.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/RBYyicd.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/MNzfVNZ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+5*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót egységnyi alapjel és zavarójel szűrő feltételezésével (R_r=1; R_n=1) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. Adja meg a szakasz felbontását. (G_+, G_- és d kifejezéét a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=( 0.032859*(z+0.8187) )/((z-0.8187)*(z-0.6703)*z)&lt;br /&gt;
G_- = (1+0.8187*z^(-1))/(1 + 0.8187) = (z+0.8187)/1.8187z = (0.54984*(z+0.8187))/z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G_+ = ( (0.032859 *1.8187)*z^2 ) / ( (z-0.8187)*(z-0.6703) ) = 0.05976/( (1-0.8187*z^(-1))*(z-0.6703*z^(-1)) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 16.7336*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( z^2 )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 16.7336*z*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( (z-1)*(z^2+z+0.4502) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 16.7336&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1 +5*s)*(1+10*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/z&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  d=2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gm=((z+0.8187)/( 1+0.8187))*z^(-1)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gp=minreal(G/Gm/(z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
  Rr=1;&lt;br /&gt;
  Rn=1;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/cBmBOVk.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/iAV7PTU.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/SufW0Iy.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5H3EdCr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r=1/z; R_n=1/z feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %%  Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %%    0.068556 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %%  -----------------------&lt;br /&gt;
  %%  z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz felbontását (G_+, G_- és d kifejezését a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6714)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  d=1&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/(Gm*z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- =&lt;br /&gt;
  %  0.5983 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %  -----------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ =&lt;br /&gt;
  %        0.11459 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a Youla parametrizált C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=1/z;&lt;br /&gt;
  Rn=1/z;&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %    8.7271 (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ----------------------------&lt;br /&gt;
  %                z^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=&lt;br /&gt;
  %    8.7271 z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ------------------------------&lt;br /&gt;
  %       (z-1) (z^2 + z + 0.4017)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
umax = 8.7271&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/CtZyXTG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gAZotA1.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)= 1/((1+2*s)*(1+4*s)). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r(z)=0.6/(z-0.4); R_n(z)=0.6/(z-0.4) zavarójel szűrők feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+4*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %   0.15482 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6065)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.62247 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %        0.24872 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rn=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Rr=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %           z (z-0.4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %        (z-1) (z+0.2265)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 2.4124&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/aYqf7A8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/HXN3ECv.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/((1+5*s)^2). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az (1/(1+3*s)) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az (1/(1+s)) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1+5*s)*(1+5*s))&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %  0.017523 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  -------------------&lt;br /&gt;
  %     (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.8752)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.53328 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %   0.032859 z&lt;br /&gt;
  %  ------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=c2d( 1/(1+3*s), Ts)&lt;br /&gt;
  Rn=c2d( 1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*C/(1+L) )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %      z (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %    (z-1) (z+0.295)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/X8pVnkB.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173624</id>
		<title>Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173624"/>
		<updated>2013-12-15T15:26:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* c./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szabályozástechnika_(info)#Labor_ZH}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Média:Szabtech_LaborZH_feladatai_témakörök_szerint_csoportosítva_by_Lévai_Szabolcs_well_formed.pdf|Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]] alapján - elkezdtem gépelni a feladatok szövegét, Matlab-kódokat, kérlek, folytassátok! Így még könnyebben áttekinthető, kereshető lenne, feladat szövege szerint is.&lt;br /&gt;
Egyelőre erősen piszkozat állapotú az oldal.&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;MÉG HA A MINTAMEGOLDÁSBÓL IS SZÁRMAZIK, KEZELJÉTEK FENNTARTÁSOKKAL A KÓDOKAT ÉS AZ ÁBRÁKAT, MERT LEHETNEK BENNÜK HIBÁK ESETLEGES ELGÉPELÉSEK MIATT! Ha ilyet találtok, kérlek, javítsátok!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. május 21., 19:22 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Állapotváltozós leírás (stabilitás, irányíthatóság, megfigyelhetőség, állapotvisszacsatolásos szabályozás) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat. Adja meg a rendszer pólusait. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %        -1     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        3.0000&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        2.0000   -1.4142&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pólusok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; p=[-1,-2]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./	Irányítható-e, megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
--&amp;gt; irányítható, megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja az eredeti rendszer állapottrajektóriáját u(t) = 0 és x(0)=[x_1(0);x_2(0)]=[2;6] felételek mellett. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2,6]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gtSRpmT.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== b./ Határozza meg a rendszer átviteli függvényét. Adja meg a rendszer és az átviteli függvény pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== c./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=zpk(H)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %         0     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %             0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        3.5355   -3.5355&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Continuous-time state-space model.&lt;br /&gt;
  %     &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %    10 (s+2)&lt;br /&gt;
  %    --------&lt;br /&gt;
  %    s (s+2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rendszer pólusai: 0, -2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az hogy stabil-e az passz, a 0 miatt a stabilitás határán van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 1, tehát nem irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható, itt n=2, 1&amp;lt;2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=2, 2=2 --&amp;gt; IGEN) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=3, 2&amp;lt;3 --&amp;gt; NEM)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer (x_1, x_2) állapottrajektóriáját x_1=2 és x_2 = -3, x_3 = -2 kezdeti érték esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2;-3;-2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ti6sqzW.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.4384&lt;br /&gt;
  %     -4.5616&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer x_1, x_2 állapottrajektóriáját x0=[1,-2,2] kezdeti feltétel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[1;-2;2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/nvpGt8f.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VI. 2. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a folyamat pólusait! Stabilis-e a folyamat?  (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p =&lt;br /&gt;
  %     -0.1000&lt;br /&gt;
  %     -0.4000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.7 és időállandója 1. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=1&lt;br /&gt;
  kszi=0.7&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0,2*T0*kszi,1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %       1.0000    1.4000    1.0000&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 + 0.7141i&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 - 0.7141i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.4350    0.4500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    kr =&lt;br /&gt;
  %      0.1250&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer állapottrajektóriáját x_1 = -2 és x_2 = 5 kezdeti érték esetén. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k,kr*b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[-2,5]&lt;br /&gt;
  [y,t,x] = initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1),x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/mtOcxdG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VII. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    A=[-2,0,4;0,-2,0;4,0,-2], b=[2;1;1], c=[5,5,1], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait! Stabilis-e a rendszer?  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p=&lt;br /&gt;
  %      -6&lt;br /&gt;
  %      -2&lt;br /&gt;
  %       2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; NEM stabil, mivel a 3. pólus pozitív!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer egy másodrendű lengő tagból és egy egytárolós tagból álljon. A lengő tag csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5 legyen. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
  pc(3)=-1/2&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/dc8g5wK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VIII. 3. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5. Határozza meg az alapjelkövetéshez (egységnyi erősítés) a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %      0.2500    0.6000    1.0000&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 + 1.6000i&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 - 1.6000i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.7647   -0.3294&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/fO7bReA.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;(pdf-ből 4. oldalig)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Erősítés, frekvencia, fázistolás (pdf 7. oldal! itt ugrottam egyet! a többi ezelőtt még beírandó) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=2/( (1+s)*(1+5*s) ). u(t) = sin(0.5t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=0.5&lt;br /&gt;
  [a,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*a                 %% miért is így? (hol volt a 2?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    w =&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    a =&lt;br /&gt;
  %        0.6644&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %      -94.7636&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %      1.3287&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+s)*(1+0.1*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 3*sin(2*t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(2*t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+0.1*s) )&lt;br /&gt;
  w=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi_delay=-w*Td*180/pi&lt;br /&gt;
  A=3*m&lt;br /&gt;
  fi=f+fi_delay&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.8771&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %      -74.7449&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi_delay =&lt;br /&gt;
  %     -229.1831&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %        2.6312&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -303.9280&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-0.5*s). u(t) = 2*sin(t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω, φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  w=1             % mo.!!&lt;br /&gt;
  Td=0.5&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*m&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.2236&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -116.5651&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =             % mo.!!&lt;br /&gt;
  %        0.4472&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =           % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     -145.2129&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 2*sin(t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza y{t) = A*sin(t + φ). Határozza meg A és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=1&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  Au=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi=f-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=m*Au&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.3508&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %     -105.2551&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =        % mo!&lt;br /&gt;
  %     -219.8467&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.7016&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+2*s) ) )*e^(-s). u(t) = 10*sin(2t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  w=2       % mo!!&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=10*m&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.1085&lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %       -139.3987&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =       % mo!!&lt;br /&gt;
  %      -253.9903&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!!&lt;br /&gt;
  %      1.0847&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Impulzusátviteli függvény (pdf 9. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 2/( s*(1+2*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  P=2/( s*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %     0.1152 (z+0.9201)&lt;br /&gt;
  %    --------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-1) (z-0.7788)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.5*( (z-z_1)/z ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  z1=0.7788&lt;br /&gt;
Ideális PD-szabályozó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? A diszkrét zárt szabályozási körben adja meg a beavatkozójel értékét az első 5 mintavételi pontban egységugrás alapjel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.5*(z-z1)/z&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  margin(Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  ud=step(Uz, Ts*5)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Stabilis: fázistartalék &amp;gt; 0. (Lz amúgy nem stabil (lásd step(Lz), csak így visszacsatolva lesz.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    ud =        % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.0818&lt;br /&gt;
  %        0.0489&lt;br /&gt;
  %        0.0367&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekes, itt a mintamegoldás szerint ennek kell kijönnie:&lt;br /&gt;
  %  ud[1:5] = 2.0000, 0.4424, 0.4424, -0.0184, -0.5443&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; ???&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5CrilUr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 4/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=4/( (s+1)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %       0.13417 (z+0.8008)&lt;br /&gt;
  %    -------------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-0.8465) (z-0.6065)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.25*( (z-z_1)/(z-1) ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PI-szabályozó.&lt;br /&gt;
  z1=0.8465&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? Ábrázolja a zárt diszkrét rendszer ugrásválaszát. Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és végértékét. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.25*(z-z1)/(z-1)&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(Lz)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    gm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %      3.0568&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     52.6390&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; stabilis.       % mo.!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=Lz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/bsGKmsd.png&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  figure(3)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/h3m8ido.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  u(0) = 0.25&lt;br /&gt;
  %  u(végtelen) = 0.25&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Stabilitásvizsgálat, jelábrázolás (pdf 12. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
C(s)=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
P(s)=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer vágási körfrekvenciáját, fázistartalékát és erősítési tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójelre és zérus alapjel esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását,&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a kimenőjel és a beavatkozójel állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
  P=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/k0MFBzL.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Gm=15.6dB&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  [gm,pm,wg,wc]=margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm=6, pm=43.2099, wc=0.7793rad/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel pm&amp;gt;0, a szabályozás stabilis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % y_vég=0,&lt;br /&gt;
  % u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ky0WOL8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C(s)=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  %  P(s)=1/(1+10*s)(1+s)(1+0.5*s)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer fázistartalékát, erősítési tartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójel és zérus alapjel (r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t)) esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását. (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  P=1/((1+10*s)*(1+s)*(1+0.5*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1)&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ml3h14J.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm= 30 (29.5dB), pm=81.48, mt=0.89, stabilis (pm&amp;gt;0)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  y_vég=0,&lt;br /&gt;
  %  u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/p6IXH9U.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: (ezt most átugrottam, kitöltendő!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pmsZXdQ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Határozza meg K maximális értékét, amelynél a zárt rendszer még stabilis! (2 pont)&lt;br /&gt;
K = 3 mellett:&lt;br /&gt;
b./ adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt szabályozási rendszer? (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását. Jelölje be az ábrán a fontosabb értékeket (kezdeti érték, végérték, beállási idő)! (2 pont)&lt;br /&gt;
d./ r(t) = e^(-2t) és y_z(t)=0 esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y{t) kimenőjel időbeli lefolyását! {2 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  C=3*(1+5*s)/(5*s)&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ strukturálisan stabilis, kmax=inf ====&lt;br /&gt;
==== b./ ==== &lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  pm=62, mt=0.76, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ==== &lt;br /&gt;
  H=minreal(1/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(H)&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
==== d./ ==== &lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s+2)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/7TT8YyK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: (pdf-ből 1 feladat itt megint kimaradt, pótolni!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % C(s)=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  % P(s)=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== b./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását, és adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét! (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== c./ r(t) = 0 és 0&amp;lt;=t&amp;lt;=100 (sebességugrás) alapjel és zérus zavarás esetén ábrázolja minőségileg egy koordináta-rendszerben az alapjelet és a kimenőjelet! Mekkora a statikus hiba? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  P=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  % gm=3 (9.5dB), pm = 32.6, mt=0.43, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  U=minreal(-C/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(U)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % u_kezd = -1&lt;br /&gt;
  % u_vég = -0.1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s*s)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R,30)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
vagy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t=0:0.1:30;&lt;br /&gt;
  r=t;&lt;br /&gt;
  y=lsim(T,r,t);&lt;br /&gt;
  plot(t,r,t,y)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mego.:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % es=1/K=1/0.5=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Youla parametrizált szabályzó (pdf 17. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/(1+8*s). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót az alábbi feltételekkel: G_- = 1 (a szakasz dinamikája a szabályozóval kiejthető), az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz és a szűrők impulzusátviteli függvényeit. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=0.1175/(z-0.8825) G(z)=________&lt;br /&gt;
G_- = 1&lt;br /&gt;
G_+ = z*G(z)=0.1175/(z-0.8825*z^(-1))&lt;br /&gt;
R_r(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
R_n(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 5.3796*(z-0.8825) )/( z*(z-0.3679) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 5.3796*(z-0.8825) )/( (z-1)*(z+6321) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen a kimenőjel lefolyását. Mennyiben tér ez el az R_r szűrő kimenőjelétől? (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimenőjel egy mintavételi lépéssel késik az alapjelszűrő kimenőjeléhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 5.3796&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== f./ Egységugrás kimeneti zavarójelre mekkora a kimenőjel kezdeti és végértéke? (1 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimeneti zavarás hatására a kimenőjel kezdeti értéke 1, végértéke 0, dinamikáját R_n határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=1/(1+8*s)&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  Gm=1&lt;br /&gt;
  Gp=G*z&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rr =&#039;), Rr=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rn =&#039;), Rn=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( (Rn/Gp)*(1/(1-Rn*Gm*z^(-1))) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(Rr,T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/rwwt15n.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ssXo8O0.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/RBYyicd.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/MNzfVNZ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+5*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót egységnyi alapjel és zavarójel szűrő feltételezésével (R_r=1; R_n=1) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. Adja meg a szakasz felbontását. (G_+, G_- és d kifejezéét a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=( 0.032859*(z+0.8187) )/((z-0.8187)*(z-0.6703)*z)&lt;br /&gt;
G_- = (1+0.8187*z^(-1))/(1 + 0.8187) = (z+0.8187)/1.8187z = (0.54984*(z+0.8187))/z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G_+ = ( (0.032859 *1.8187)*z^2 ) / ( (z-0.8187)*(z-0.6703) ) = 0.05976/( (1-0.8187*z^(-1))*(z-0.6703*z^(-1)) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 16.7336*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( z^2 )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 16.7336*z*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( (z-1)*(z^2+z+0.4502) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 16.7336&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1 +5*s)*(1+10*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/z&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  d=2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gm=((z+0.8187)/( 1+0.8187))*z^(-1)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gp=minreal(G/Gm/(z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
  Rr=1;&lt;br /&gt;
  Rn=1;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/cBmBOVk.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/iAV7PTU.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/SufW0Iy.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5H3EdCr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r=1/z; R_n=1/z feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %%  Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %%    0.068556 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %%  -----------------------&lt;br /&gt;
  %%  z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz felbontását (G_+, G_- és d kifejezését a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6714)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  d=1&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/(Gm*z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- =&lt;br /&gt;
  %  0.5983 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %  -----------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ =&lt;br /&gt;
  %        0.11459 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a Youla parametrizált C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=1/z;&lt;br /&gt;
  Rn=1/z;&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %    8.7271 (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ----------------------------&lt;br /&gt;
  %                z^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=&lt;br /&gt;
  %    8.7271 z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ------------------------------&lt;br /&gt;
  %       (z-1) (z^2 + z + 0.4017)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
umax = 8.7271&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/CtZyXTG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gAZotA1.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)= 1/((1+2*s)*(1+4*s)). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r(z)=0.6/(z-0.4); R_n(z)=0.6/(z-0.4) zavarójel szűrők feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+4*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %   0.15482 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6065)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.62247 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %        0.24872 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rn=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Rr=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %           z (z-0.4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %        (z-1) (z+0.2265)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 2.4124&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/aYqf7A8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/HXN3ECv.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/((1+5*s)^2). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az (1/(1+3*s)) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az (1/(1+s)) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1+5*s)*(1+5*s))&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %  0.017523 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  -------------------&lt;br /&gt;
  %     (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.8752)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.53328 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %   0.032859 z&lt;br /&gt;
  %  ------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=c2d( 1/(1+3*s), Ts)&lt;br /&gt;
  Rn=c2d( 1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*C/(1+L) )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %      z (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %    (z-1) (z+0.295)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/X8pVnkB.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173623</id>
		<title>Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173623"/>
		<updated>2013-12-15T15:10:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* c./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szabályozástechnika_(info)#Labor_ZH}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Média:Szabtech_LaborZH_feladatai_témakörök_szerint_csoportosítva_by_Lévai_Szabolcs_well_formed.pdf|Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]] alapján - elkezdtem gépelni a feladatok szövegét, Matlab-kódokat, kérlek, folytassátok! Így még könnyebben áttekinthető, kereshető lenne, feladat szövege szerint is.&lt;br /&gt;
Egyelőre erősen piszkozat állapotú az oldal.&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;MÉG HA A MINTAMEGOLDÁSBÓL IS SZÁRMAZIK, KEZELJÉTEK FENNTARTÁSOKKAL A KÓDOKAT ÉS AZ ÁBRÁKAT, MERT LEHETNEK BENNÜK HIBÁK ESETLEGES ELGÉPELÉSEK MIATT! Ha ilyet találtok, kérlek, javítsátok!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. május 21., 19:22 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Állapotváltozós leírás (stabilitás, irányíthatóság, megfigyelhetőség, állapotvisszacsatolásos szabályozás) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat. Adja meg a rendszer pólusait. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %        -1     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        3.0000&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        2.0000   -1.4142&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pólusok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; p=[-1,-2]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./	Irányítható-e, megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
--&amp;gt; irányítható, megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja az eredeti rendszer állapottrajektóriáját u(t) = 0 és x(0)=[x_1(0);x_2(0)]=[2;6] felételek mellett. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2,6]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gtSRpmT.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== b./ Határozza meg a rendszer átviteli függvényét. Adja meg a rendszer és az átviteli függvény pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== c./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=zpk(H)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %         0     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %             0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        3.5355   -3.5355&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Continuous-time state-space model.&lt;br /&gt;
  %     &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %    10 (s+2)&lt;br /&gt;
  %    --------&lt;br /&gt;
  %    s (s+2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rendszer pólusai: 0, -2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 1, tehát nem irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható, itt n=2, 1&amp;lt;2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=2, 2=2 --&amp;gt; IGEN) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=3, 2&amp;lt;3 --&amp;gt; NEM)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer (x_1, x_2) állapottrajektóriáját x_1=2 és x_2 = -3, x_3 = -2 kezdeti érték esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2;-3;-2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ti6sqzW.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.4384&lt;br /&gt;
  %     -4.5616&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer x_1, x_2 állapottrajektóriáját x0=[1,-2,2] kezdeti feltétel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[1;-2;2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/nvpGt8f.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VI. 2. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a folyamat pólusait! Stabilis-e a folyamat?  (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p =&lt;br /&gt;
  %     -0.1000&lt;br /&gt;
  %     -0.4000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.7 és időállandója 1. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=1&lt;br /&gt;
  kszi=0.7&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0,2*T0*kszi,1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %       1.0000    1.4000    1.0000&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 + 0.7141i&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 - 0.7141i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.4350    0.4500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    kr =&lt;br /&gt;
  %      0.1250&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer állapottrajektóriáját x_1 = -2 és x_2 = 5 kezdeti érték esetén. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k,kr*b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[-2,5]&lt;br /&gt;
  [y,t,x] = initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1),x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/mtOcxdG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VII. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    A=[-2,0,4;0,-2,0;4,0,-2], b=[2;1;1], c=[5,5,1], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait! Stabilis-e a rendszer?  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p=&lt;br /&gt;
  %      -6&lt;br /&gt;
  %      -2&lt;br /&gt;
  %       2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; NEM stabil, mivel a 3. pólus pozitív!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer egy másodrendű lengő tagból és egy egytárolós tagból álljon. A lengő tag csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5 legyen. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
  pc(3)=-1/2&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/dc8g5wK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VIII. 3. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5. Határozza meg az alapjelkövetéshez (egységnyi erősítés) a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %      0.2500    0.6000    1.0000&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 + 1.6000i&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 - 1.6000i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.7647   -0.3294&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/fO7bReA.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;(pdf-ből 4. oldalig)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Erősítés, frekvencia, fázistolás (pdf 7. oldal! itt ugrottam egyet! a többi ezelőtt még beírandó) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=2/( (1+s)*(1+5*s) ). u(t) = sin(0.5t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=0.5&lt;br /&gt;
  [a,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*a                 %% miért is így? (hol volt a 2?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    w =&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    a =&lt;br /&gt;
  %        0.6644&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %      -94.7636&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %      1.3287&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+s)*(1+0.1*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 3*sin(2*t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(2*t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+0.1*s) )&lt;br /&gt;
  w=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi_delay=-w*Td*180/pi&lt;br /&gt;
  A=3*m&lt;br /&gt;
  fi=f+fi_delay&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.8771&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %      -74.7449&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi_delay =&lt;br /&gt;
  %     -229.1831&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %        2.6312&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -303.9280&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-0.5*s). u(t) = 2*sin(t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω, φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  w=1             % mo.!!&lt;br /&gt;
  Td=0.5&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*m&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.2236&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -116.5651&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =             % mo.!!&lt;br /&gt;
  %        0.4472&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =           % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     -145.2129&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 2*sin(t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza y{t) = A*sin(t + φ). Határozza meg A és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=1&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  Au=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi=f-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=m*Au&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.3508&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %     -105.2551&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =        % mo!&lt;br /&gt;
  %     -219.8467&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.7016&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+2*s) ) )*e^(-s). u(t) = 10*sin(2t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  w=2       % mo!!&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=10*m&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.1085&lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %       -139.3987&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =       % mo!!&lt;br /&gt;
  %      -253.9903&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!!&lt;br /&gt;
  %      1.0847&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Impulzusátviteli függvény (pdf 9. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 2/( s*(1+2*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  P=2/( s*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %     0.1152 (z+0.9201)&lt;br /&gt;
  %    --------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-1) (z-0.7788)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.5*( (z-z_1)/z ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  z1=0.7788&lt;br /&gt;
Ideális PD-szabályozó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? A diszkrét zárt szabályozási körben adja meg a beavatkozójel értékét az első 5 mintavételi pontban egységugrás alapjel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.5*(z-z1)/z&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  margin(Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  ud=step(Uz, Ts*5)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Stabilis: fázistartalék &amp;gt; 0. (Lz amúgy nem stabil (lásd step(Lz), csak így visszacsatolva lesz.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    ud =        % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.0818&lt;br /&gt;
  %        0.0489&lt;br /&gt;
  %        0.0367&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekes, itt a mintamegoldás szerint ennek kell kijönnie:&lt;br /&gt;
  %  ud[1:5] = 2.0000, 0.4424, 0.4424, -0.0184, -0.5443&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; ???&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5CrilUr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 4/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=4/( (s+1)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %       0.13417 (z+0.8008)&lt;br /&gt;
  %    -------------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-0.8465) (z-0.6065)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.25*( (z-z_1)/(z-1) ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PI-szabályozó.&lt;br /&gt;
  z1=0.8465&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? Ábrázolja a zárt diszkrét rendszer ugrásválaszát. Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és végértékét. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.25*(z-z1)/(z-1)&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(Lz)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    gm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %      3.0568&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     52.6390&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; stabilis.       % mo.!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=Lz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/bsGKmsd.png&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  figure(3)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/h3m8ido.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  u(0) = 0.25&lt;br /&gt;
  %  u(végtelen) = 0.25&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Stabilitásvizsgálat, jelábrázolás (pdf 12. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
C(s)=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
P(s)=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer vágási körfrekvenciáját, fázistartalékát és erősítési tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójelre és zérus alapjel esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását,&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a kimenőjel és a beavatkozójel állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
  P=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/k0MFBzL.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Gm=15.6dB&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  [gm,pm,wg,wc]=margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm=6, pm=43.2099, wc=0.7793rad/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel pm&amp;gt;0, a szabályozás stabilis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % y_vég=0,&lt;br /&gt;
  % u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ky0WOL8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C(s)=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  %  P(s)=1/(1+10*s)(1+s)(1+0.5*s)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer fázistartalékát, erősítési tartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójel és zérus alapjel (r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t)) esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását. (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  P=1/((1+10*s)*(1+s)*(1+0.5*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1)&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ml3h14J.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm= 30 (29.5dB), pm=81.48, mt=0.89, stabilis (pm&amp;gt;0)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  y_vég=0,&lt;br /&gt;
  %  u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/p6IXH9U.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: (ezt most átugrottam, kitöltendő!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pmsZXdQ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Határozza meg K maximális értékét, amelynél a zárt rendszer még stabilis! (2 pont)&lt;br /&gt;
K = 3 mellett:&lt;br /&gt;
b./ adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt szabályozási rendszer? (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását. Jelölje be az ábrán a fontosabb értékeket (kezdeti érték, végérték, beállási idő)! (2 pont)&lt;br /&gt;
d./ r(t) = e^(-2t) és y_z(t)=0 esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y{t) kimenőjel időbeli lefolyását! {2 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  C=3*(1+5*s)/(5*s)&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ strukturálisan stabilis, kmax=inf ====&lt;br /&gt;
==== b./ ==== &lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  pm=62, mt=0.76, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ==== &lt;br /&gt;
  H=minreal(1/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(H)&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
==== d./ ==== &lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s+2)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/7TT8YyK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: (pdf-ből 1 feladat itt megint kimaradt, pótolni!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % C(s)=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  % P(s)=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== b./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását, és adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét! (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== c./ r(t) = 0 és 0&amp;lt;=t&amp;lt;=100 (sebességugrás) alapjel és zérus zavarás esetén ábrázolja minőségileg egy koordináta-rendszerben az alapjelet és a kimenőjelet! Mekkora a statikus hiba? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  P=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  % gm=3 (9.5dB), pm = 32.6, mt=0.43, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  U=minreal(-C/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(U)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % u_kezd = -1&lt;br /&gt;
  % u_vég = -0.1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s*s)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R,30)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
vagy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t=0:0.1:30;&lt;br /&gt;
  r=t;&lt;br /&gt;
  y=lsim(T,r,t);&lt;br /&gt;
  plot(t,r,t,y)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mego.:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % es=1/K=1/0.5=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Youla parametrizált szabályzó (pdf 17. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/(1+8*s). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót az alábbi feltételekkel: G_- = 1 (a szakasz dinamikája a szabályozóval kiejthető), az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz és a szűrők impulzusátviteli függvényeit. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=0.1175/(z-0.8825) G(z)=________&lt;br /&gt;
G_- = 1&lt;br /&gt;
G_+ = z*G(z)=0.1175/(z-0.8825*z^(-1))&lt;br /&gt;
R_r(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
R_n(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 5.3796*(z-0.8825) )/( z*(z-0.3679) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 5.3796*(z-0.8825) )/( (z-1)*(z+6321) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen a kimenőjel lefolyását. Mennyiben tér ez el az R_r szűrő kimenőjelétől? (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimenőjel egy mintavételi lépéssel késik az alapjelszűrő kimenőjeléhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 5.3796&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== f./ Egységugrás kimeneti zavarójelre mekkora a kimenőjel kezdeti és végértéke? (1 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimeneti zavarás hatására a kimenőjel kezdeti értéke 1, végértéke 0, dinamikáját R_n határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=1/(1+8*s)&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  Gm=1&lt;br /&gt;
  Gp=G*z&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rr =&#039;), Rr=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rn =&#039;), Rn=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( (Rn/Gp)*(1/(1-Rn*Gm*z^(-1))) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(Rr,T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/rwwt15n.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ssXo8O0.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/RBYyicd.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/MNzfVNZ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+5*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót egységnyi alapjel és zavarójel szűrő feltételezésével (R_r=1; R_n=1) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. Adja meg a szakasz felbontását. (G_+, G_- és d kifejezéét a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=( 0.032859*(z+0.8187) )/((z-0.8187)*(z-0.6703)*z)&lt;br /&gt;
G_- = (1+0.8187*z^(-1))/(1 + 0.8187) = (z+0.8187)/1.8187z = (0.54984*(z+0.8187))/z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G_+ = ( (0.032859 *1.8187)*z^2 ) / ( (z-0.8187)*(z-0.6703) ) = 0.05976/( (1-0.8187*z^(-1))*(z-0.6703*z^(-1)) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 16.7336*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( z^2 )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 16.7336*z*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( (z-1)*(z^2+z+0.4502) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 16.7336&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1 +5*s)*(1+10*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/z&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  d=2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gm=((z+0.8187)/( 1+0.8187))*z^(-1)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gp=minreal(G/Gm/(z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
  Rr=1;&lt;br /&gt;
  Rn=1;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/cBmBOVk.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/iAV7PTU.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/SufW0Iy.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5H3EdCr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r=1/z; R_n=1/z feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %%  Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %%    0.068556 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %%  -----------------------&lt;br /&gt;
  %%  z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz felbontását (G_+, G_- és d kifejezését a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6714)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  d=1&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/(Gm*z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- =&lt;br /&gt;
  %  0.5983 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %  -----------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ =&lt;br /&gt;
  %        0.11459 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a Youla parametrizált C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=1/z;&lt;br /&gt;
  Rn=1/z;&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %    8.7271 (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ----------------------------&lt;br /&gt;
  %                z^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=&lt;br /&gt;
  %    8.7271 z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ------------------------------&lt;br /&gt;
  %       (z-1) (z^2 + z + 0.4017)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
umax = 8.7271&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/CtZyXTG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gAZotA1.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)= 1/((1+2*s)*(1+4*s)). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r(z)=0.6/(z-0.4); R_n(z)=0.6/(z-0.4) zavarójel szűrők feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+4*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %   0.15482 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6065)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.62247 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %        0.24872 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rn=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Rr=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %           z (z-0.4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %        (z-1) (z+0.2265)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 2.4124&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/aYqf7A8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/HXN3ECv.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/((1+5*s)^2). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az (1/(1+3*s)) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az (1/(1+s)) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1+5*s)*(1+5*s))&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %  0.017523 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  -------------------&lt;br /&gt;
  %     (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.8752)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.53328 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %   0.032859 z&lt;br /&gt;
  %  ------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=c2d( 1/(1+3*s), Ts)&lt;br /&gt;
  Rn=c2d( 1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*C/(1+L) )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %      z (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %    (z-1) (z+0.295)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/X8pVnkB.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173622</id>
		<title>Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173622"/>
		<updated>2013-12-15T15:08:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* c./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szabályozástechnika_(info)#Labor_ZH}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Média:Szabtech_LaborZH_feladatai_témakörök_szerint_csoportosítva_by_Lévai_Szabolcs_well_formed.pdf|Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]] alapján - elkezdtem gépelni a feladatok szövegét, Matlab-kódokat, kérlek, folytassátok! Így még könnyebben áttekinthető, kereshető lenne, feladat szövege szerint is.&lt;br /&gt;
Egyelőre erősen piszkozat állapotú az oldal.&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;MÉG HA A MINTAMEGOLDÁSBÓL IS SZÁRMAZIK, KEZELJÉTEK FENNTARTÁSOKKAL A KÓDOKAT ÉS AZ ÁBRÁKAT, MERT LEHETNEK BENNÜK HIBÁK ESETLEGES ELGÉPELÉSEK MIATT! Ha ilyet találtok, kérlek, javítsátok!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. május 21., 19:22 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Állapotváltozós leírás (stabilitás, irányíthatóság, megfigyelhetőség, állapotvisszacsatolásos szabályozás) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat. Adja meg a rendszer pólusait. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %        -1     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        3.0000&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        2.0000   -1.4142&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pólusok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; p=[-1,-2]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./	Irányítható-e, megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
--&amp;gt; irányítható, megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja az eredeti rendszer állapottrajektóriáját u(t) = 0 és x(0)=[x_1(0);x_2(0)]=[2;6] felételek mellett. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2,6]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gtSRpmT.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== b./ Határozza meg a rendszer átviteli függvényét. Adja meg a rendszer és az átviteli függvény pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== c./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=zpk(H)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %         0     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %             0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        3.5355   -3.5355&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Continuous-time state-space model.&lt;br /&gt;
  %     &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %    10 (s+2)&lt;br /&gt;
  %    --------&lt;br /&gt;
  %    s (s+2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rendszer pólusai: 0, -2&lt;br /&gt;
Átviteli fv. pólusok: 0&lt;br /&gt;
Labilis az integrátor miatt&lt;br /&gt;
b(1)=0 miatt nem irányítható, de megfigyelhető --&amp;gt; ??????? b(1) nem 2.8284 ???&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=3, 2&amp;lt;3 --&amp;gt; NEM)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer (x_1, x_2) állapottrajektóriáját x_1=2 és x_2 = -3, x_3 = -2 kezdeti érték esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2;-3;-2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ti6sqzW.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.4384&lt;br /&gt;
  %     -4.5616&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer x_1, x_2 állapottrajektóriáját x0=[1,-2,2] kezdeti feltétel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[1;-2;2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/nvpGt8f.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VI. 2. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a folyamat pólusait! Stabilis-e a folyamat?  (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p =&lt;br /&gt;
  %     -0.1000&lt;br /&gt;
  %     -0.4000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.7 és időállandója 1. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=1&lt;br /&gt;
  kszi=0.7&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0,2*T0*kszi,1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %       1.0000    1.4000    1.0000&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 + 0.7141i&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 - 0.7141i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.4350    0.4500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    kr =&lt;br /&gt;
  %      0.1250&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer állapottrajektóriáját x_1 = -2 és x_2 = 5 kezdeti érték esetén. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k,kr*b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[-2,5]&lt;br /&gt;
  [y,t,x] = initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1),x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/mtOcxdG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VII. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    A=[-2,0,4;0,-2,0;4,0,-2], b=[2;1;1], c=[5,5,1], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait! Stabilis-e a rendszer?  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p=&lt;br /&gt;
  %      -6&lt;br /&gt;
  %      -2&lt;br /&gt;
  %       2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; NEM stabil, mivel a 3. pólus pozitív!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer egy másodrendű lengő tagból és egy egytárolós tagból álljon. A lengő tag csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5 legyen. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
  pc(3)=-1/2&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/dc8g5wK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VIII. 3. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5. Határozza meg az alapjelkövetéshez (egységnyi erősítés) a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %      0.2500    0.6000    1.0000&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 + 1.6000i&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 - 1.6000i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.7647   -0.3294&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/fO7bReA.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;(pdf-ből 4. oldalig)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Erősítés, frekvencia, fázistolás (pdf 7. oldal! itt ugrottam egyet! a többi ezelőtt még beírandó) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=2/( (1+s)*(1+5*s) ). u(t) = sin(0.5t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=0.5&lt;br /&gt;
  [a,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*a                 %% miért is így? (hol volt a 2?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    w =&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    a =&lt;br /&gt;
  %        0.6644&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %      -94.7636&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %      1.3287&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+s)*(1+0.1*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 3*sin(2*t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(2*t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+0.1*s) )&lt;br /&gt;
  w=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi_delay=-w*Td*180/pi&lt;br /&gt;
  A=3*m&lt;br /&gt;
  fi=f+fi_delay&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.8771&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %      -74.7449&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi_delay =&lt;br /&gt;
  %     -229.1831&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %        2.6312&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -303.9280&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-0.5*s). u(t) = 2*sin(t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω, φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  w=1             % mo.!!&lt;br /&gt;
  Td=0.5&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*m&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.2236&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -116.5651&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =             % mo.!!&lt;br /&gt;
  %        0.4472&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =           % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     -145.2129&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 2*sin(t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza y{t) = A*sin(t + φ). Határozza meg A és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=1&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  Au=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi=f-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=m*Au&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.3508&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %     -105.2551&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =        % mo!&lt;br /&gt;
  %     -219.8467&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.7016&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+2*s) ) )*e^(-s). u(t) = 10*sin(2t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  w=2       % mo!!&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=10*m&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.1085&lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %       -139.3987&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =       % mo!!&lt;br /&gt;
  %      -253.9903&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!!&lt;br /&gt;
  %      1.0847&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Impulzusátviteli függvény (pdf 9. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 2/( s*(1+2*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  P=2/( s*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %     0.1152 (z+0.9201)&lt;br /&gt;
  %    --------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-1) (z-0.7788)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.5*( (z-z_1)/z ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  z1=0.7788&lt;br /&gt;
Ideális PD-szabályozó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? A diszkrét zárt szabályozási körben adja meg a beavatkozójel értékét az első 5 mintavételi pontban egységugrás alapjel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.5*(z-z1)/z&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  margin(Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  ud=step(Uz, Ts*5)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Stabilis: fázistartalék &amp;gt; 0. (Lz amúgy nem stabil (lásd step(Lz), csak így visszacsatolva lesz.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    ud =        % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.0818&lt;br /&gt;
  %        0.0489&lt;br /&gt;
  %        0.0367&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekes, itt a mintamegoldás szerint ennek kell kijönnie:&lt;br /&gt;
  %  ud[1:5] = 2.0000, 0.4424, 0.4424, -0.0184, -0.5443&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; ???&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5CrilUr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 4/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=4/( (s+1)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %       0.13417 (z+0.8008)&lt;br /&gt;
  %    -------------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-0.8465) (z-0.6065)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.25*( (z-z_1)/(z-1) ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PI-szabályozó.&lt;br /&gt;
  z1=0.8465&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? Ábrázolja a zárt diszkrét rendszer ugrásválaszát. Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és végértékét. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.25*(z-z1)/(z-1)&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(Lz)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    gm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %      3.0568&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     52.6390&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; stabilis.       % mo.!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=Lz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/bsGKmsd.png&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  figure(3)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/h3m8ido.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  u(0) = 0.25&lt;br /&gt;
  %  u(végtelen) = 0.25&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Stabilitásvizsgálat, jelábrázolás (pdf 12. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
C(s)=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
P(s)=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer vágási körfrekvenciáját, fázistartalékát és erősítési tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójelre és zérus alapjel esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását,&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a kimenőjel és a beavatkozójel állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
  P=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/k0MFBzL.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Gm=15.6dB&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  [gm,pm,wg,wc]=margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm=6, pm=43.2099, wc=0.7793rad/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel pm&amp;gt;0, a szabályozás stabilis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % y_vég=0,&lt;br /&gt;
  % u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ky0WOL8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C(s)=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  %  P(s)=1/(1+10*s)(1+s)(1+0.5*s)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer fázistartalékát, erősítési tartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójel és zérus alapjel (r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t)) esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását. (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  P=1/((1+10*s)*(1+s)*(1+0.5*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1)&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ml3h14J.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm= 30 (29.5dB), pm=81.48, mt=0.89, stabilis (pm&amp;gt;0)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  y_vég=0,&lt;br /&gt;
  %  u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/p6IXH9U.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: (ezt most átugrottam, kitöltendő!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pmsZXdQ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Határozza meg K maximális értékét, amelynél a zárt rendszer még stabilis! (2 pont)&lt;br /&gt;
K = 3 mellett:&lt;br /&gt;
b./ adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt szabályozási rendszer? (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását. Jelölje be az ábrán a fontosabb értékeket (kezdeti érték, végérték, beállási idő)! (2 pont)&lt;br /&gt;
d./ r(t) = e^(-2t) és y_z(t)=0 esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y{t) kimenőjel időbeli lefolyását! {2 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  C=3*(1+5*s)/(5*s)&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ strukturálisan stabilis, kmax=inf ====&lt;br /&gt;
==== b./ ==== &lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  pm=62, mt=0.76, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ==== &lt;br /&gt;
  H=minreal(1/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(H)&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
==== d./ ==== &lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s+2)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/7TT8YyK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: (pdf-ből 1 feladat itt megint kimaradt, pótolni!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % C(s)=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  % P(s)=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== b./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását, és adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét! (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== c./ r(t) = 0 és 0&amp;lt;=t&amp;lt;=100 (sebességugrás) alapjel és zérus zavarás esetén ábrázolja minőségileg egy koordináta-rendszerben az alapjelet és a kimenőjelet! Mekkora a statikus hiba? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  P=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  % gm=3 (9.5dB), pm = 32.6, mt=0.43, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  U=minreal(-C/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(U)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % u_kezd = -1&lt;br /&gt;
  % u_vég = -0.1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s*s)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R,30)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
vagy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t=0:0.1:30;&lt;br /&gt;
  r=t;&lt;br /&gt;
  y=lsim(T,r,t);&lt;br /&gt;
  plot(t,r,t,y)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mego.:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % es=1/K=1/0.5=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Youla parametrizált szabályzó (pdf 17. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/(1+8*s). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót az alábbi feltételekkel: G_- = 1 (a szakasz dinamikája a szabályozóval kiejthető), az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz és a szűrők impulzusátviteli függvényeit. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=0.1175/(z-0.8825) G(z)=________&lt;br /&gt;
G_- = 1&lt;br /&gt;
G_+ = z*G(z)=0.1175/(z-0.8825*z^(-1))&lt;br /&gt;
R_r(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
R_n(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 5.3796*(z-0.8825) )/( z*(z-0.3679) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 5.3796*(z-0.8825) )/( (z-1)*(z+6321) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen a kimenőjel lefolyását. Mennyiben tér ez el az R_r szűrő kimenőjelétől? (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimenőjel egy mintavételi lépéssel késik az alapjelszűrő kimenőjeléhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 5.3796&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== f./ Egységugrás kimeneti zavarójelre mekkora a kimenőjel kezdeti és végértéke? (1 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimeneti zavarás hatására a kimenőjel kezdeti értéke 1, végértéke 0, dinamikáját R_n határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=1/(1+8*s)&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  Gm=1&lt;br /&gt;
  Gp=G*z&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rr =&#039;), Rr=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rn =&#039;), Rn=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( (Rn/Gp)*(1/(1-Rn*Gm*z^(-1))) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(Rr,T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/rwwt15n.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ssXo8O0.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/RBYyicd.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/MNzfVNZ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+5*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót egységnyi alapjel és zavarójel szűrő feltételezésével (R_r=1; R_n=1) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. Adja meg a szakasz felbontását. (G_+, G_- és d kifejezéét a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=( 0.032859*(z+0.8187) )/((z-0.8187)*(z-0.6703)*z)&lt;br /&gt;
G_- = (1+0.8187*z^(-1))/(1 + 0.8187) = (z+0.8187)/1.8187z = (0.54984*(z+0.8187))/z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G_+ = ( (0.032859 *1.8187)*z^2 ) / ( (z-0.8187)*(z-0.6703) ) = 0.05976/( (1-0.8187*z^(-1))*(z-0.6703*z^(-1)) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 16.7336*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( z^2 )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 16.7336*z*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( (z-1)*(z^2+z+0.4502) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 16.7336&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1 +5*s)*(1+10*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/z&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  d=2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gm=((z+0.8187)/( 1+0.8187))*z^(-1)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gp=minreal(G/Gm/(z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
  Rr=1;&lt;br /&gt;
  Rn=1;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/cBmBOVk.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/iAV7PTU.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/SufW0Iy.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5H3EdCr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r=1/z; R_n=1/z feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %%  Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %%    0.068556 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %%  -----------------------&lt;br /&gt;
  %%  z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz felbontását (G_+, G_- és d kifejezését a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6714)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  d=1&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/(Gm*z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- =&lt;br /&gt;
  %  0.5983 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %  -----------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ =&lt;br /&gt;
  %        0.11459 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a Youla parametrizált C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=1/z;&lt;br /&gt;
  Rn=1/z;&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %    8.7271 (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ----------------------------&lt;br /&gt;
  %                z^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=&lt;br /&gt;
  %    8.7271 z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ------------------------------&lt;br /&gt;
  %       (z-1) (z^2 + z + 0.4017)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
umax = 8.7271&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/CtZyXTG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gAZotA1.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)= 1/((1+2*s)*(1+4*s)). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r(z)=0.6/(z-0.4); R_n(z)=0.6/(z-0.4) zavarójel szűrők feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+4*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %   0.15482 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6065)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.62247 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %        0.24872 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rn=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Rr=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %           z (z-0.4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %        (z-1) (z+0.2265)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 2.4124&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/aYqf7A8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/HXN3ECv.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/((1+5*s)^2). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az (1/(1+3*s)) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az (1/(1+s)) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1+5*s)*(1+5*s))&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %  0.017523 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  -------------------&lt;br /&gt;
  %     (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.8752)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.53328 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %   0.032859 z&lt;br /&gt;
  %  ------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=c2d( 1/(1+3*s), Ts)&lt;br /&gt;
  Rn=c2d( 1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*C/(1+L) )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %      z (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %    (z-1) (z+0.295)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/X8pVnkB.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173621</id>
		<title>Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173621"/>
		<updated>2013-12-15T15:03:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* b./	Irányítható-e, megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szabályozástechnika_(info)#Labor_ZH}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Média:Szabtech_LaborZH_feladatai_témakörök_szerint_csoportosítva_by_Lévai_Szabolcs_well_formed.pdf|Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]] alapján - elkezdtem gépelni a feladatok szövegét, Matlab-kódokat, kérlek, folytassátok! Így még könnyebben áttekinthető, kereshető lenne, feladat szövege szerint is.&lt;br /&gt;
Egyelőre erősen piszkozat állapotú az oldal.&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;MÉG HA A MINTAMEGOLDÁSBÓL IS SZÁRMAZIK, KEZELJÉTEK FENNTARTÁSOKKAL A KÓDOKAT ÉS AZ ÁBRÁKAT, MERT LEHETNEK BENNÜK HIBÁK ESETLEGES ELGÉPELÉSEK MIATT! Ha ilyet találtok, kérlek, javítsátok!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. május 21., 19:22 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Állapotváltozós leírás (stabilitás, irányíthatóság, megfigyelhetőség, állapotvisszacsatolásos szabályozás) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat. Adja meg a rendszer pólusait. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %        -1     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        3.0000&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        2.0000   -1.4142&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pólusok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; p=[-1,-2]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./	Irányítható-e, megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
--&amp;gt; irányítható, megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja az eredeti rendszer állapottrajektóriáját u(t) = 0 és x(0)=[x_1(0);x_2(0)]=[2;6] felételek mellett. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2,6]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gtSRpmT.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== b./ Határozza meg a rendszer átviteli függvényét. Adja meg a rendszer és az átviteli függvény pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== c./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=zpk(H)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %         0     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %             0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        3.5355   -3.5355&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Continuous-time state-space model.&lt;br /&gt;
  %     &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %    10 (s+2)&lt;br /&gt;
  %    --------&lt;br /&gt;
  %    s (s+2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rendszer pólusai: 0, -2&lt;br /&gt;
Átviteli fv. pólusok: 0&lt;br /&gt;
Labilis az integrátor miatt&lt;br /&gt;
b(1)=0 miatt nem irányítható, de megfigyelhető --&amp;gt; ??????? b(1) nem 2.8284 ???&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=3, 2&amp;lt;3 --&amp;gt; NEM)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer (x_1, x_2) állapottrajektóriáját x_1=2 és x_2 = -3, x_3 = -2 kezdeti érték esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2;-3;-2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ti6sqzW.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.4384&lt;br /&gt;
  %     -4.5616&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer x_1, x_2 állapottrajektóriáját x0=[1,-2,2] kezdeti feltétel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[1;-2;2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/nvpGt8f.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VI. 2. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a folyamat pólusait! Stabilis-e a folyamat?  (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p =&lt;br /&gt;
  %     -0.1000&lt;br /&gt;
  %     -0.4000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.7 és időállandója 1. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=1&lt;br /&gt;
  kszi=0.7&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0,2*T0*kszi,1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %       1.0000    1.4000    1.0000&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 + 0.7141i&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 - 0.7141i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.4350    0.4500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    kr =&lt;br /&gt;
  %      0.1250&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer állapottrajektóriáját x_1 = -2 és x_2 = 5 kezdeti érték esetén. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k,kr*b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[-2,5]&lt;br /&gt;
  [y,t,x] = initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1),x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/mtOcxdG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VII. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    A=[-2,0,4;0,-2,0;4,0,-2], b=[2;1;1], c=[5,5,1], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait! Stabilis-e a rendszer?  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p=&lt;br /&gt;
  %      -6&lt;br /&gt;
  %      -2&lt;br /&gt;
  %       2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; NEM stabil, mivel a 3. pólus pozitív!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer egy másodrendű lengő tagból és egy egytárolós tagból álljon. A lengő tag csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5 legyen. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
  pc(3)=-1/2&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/dc8g5wK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VIII. 3. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5. Határozza meg az alapjelkövetéshez (egységnyi erősítés) a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %      0.2500    0.6000    1.0000&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 + 1.6000i&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 - 1.6000i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.7647   -0.3294&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/fO7bReA.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;(pdf-ből 4. oldalig)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Erősítés, frekvencia, fázistolás (pdf 7. oldal! itt ugrottam egyet! a többi ezelőtt még beírandó) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=2/( (1+s)*(1+5*s) ). u(t) = sin(0.5t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=0.5&lt;br /&gt;
  [a,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*a                 %% miért is így? (hol volt a 2?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    w =&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    a =&lt;br /&gt;
  %        0.6644&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %      -94.7636&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %      1.3287&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+s)*(1+0.1*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 3*sin(2*t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(2*t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+0.1*s) )&lt;br /&gt;
  w=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi_delay=-w*Td*180/pi&lt;br /&gt;
  A=3*m&lt;br /&gt;
  fi=f+fi_delay&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.8771&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %      -74.7449&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi_delay =&lt;br /&gt;
  %     -229.1831&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %        2.6312&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -303.9280&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-0.5*s). u(t) = 2*sin(t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω, φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  w=1             % mo.!!&lt;br /&gt;
  Td=0.5&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*m&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.2236&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -116.5651&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =             % mo.!!&lt;br /&gt;
  %        0.4472&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =           % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     -145.2129&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 2*sin(t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza y{t) = A*sin(t + φ). Határozza meg A és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=1&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  Au=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi=f-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=m*Au&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.3508&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %     -105.2551&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =        % mo!&lt;br /&gt;
  %     -219.8467&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.7016&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+2*s) ) )*e^(-s). u(t) = 10*sin(2t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  w=2       % mo!!&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=10*m&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.1085&lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %       -139.3987&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =       % mo!!&lt;br /&gt;
  %      -253.9903&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!!&lt;br /&gt;
  %      1.0847&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Impulzusátviteli függvény (pdf 9. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 2/( s*(1+2*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  P=2/( s*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %     0.1152 (z+0.9201)&lt;br /&gt;
  %    --------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-1) (z-0.7788)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.5*( (z-z_1)/z ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  z1=0.7788&lt;br /&gt;
Ideális PD-szabályozó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? A diszkrét zárt szabályozási körben adja meg a beavatkozójel értékét az első 5 mintavételi pontban egységugrás alapjel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.5*(z-z1)/z&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  margin(Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  ud=step(Uz, Ts*5)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Stabilis: fázistartalék &amp;gt; 0. (Lz amúgy nem stabil (lásd step(Lz), csak így visszacsatolva lesz.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    ud =        % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.0818&lt;br /&gt;
  %        0.0489&lt;br /&gt;
  %        0.0367&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekes, itt a mintamegoldás szerint ennek kell kijönnie:&lt;br /&gt;
  %  ud[1:5] = 2.0000, 0.4424, 0.4424, -0.0184, -0.5443&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; ???&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5CrilUr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 4/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=4/( (s+1)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %       0.13417 (z+0.8008)&lt;br /&gt;
  %    -------------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-0.8465) (z-0.6065)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.25*( (z-z_1)/(z-1) ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PI-szabályozó.&lt;br /&gt;
  z1=0.8465&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? Ábrázolja a zárt diszkrét rendszer ugrásválaszát. Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és végértékét. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.25*(z-z1)/(z-1)&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(Lz)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    gm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %      3.0568&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     52.6390&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; stabilis.       % mo.!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=Lz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/bsGKmsd.png&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  figure(3)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/h3m8ido.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  u(0) = 0.25&lt;br /&gt;
  %  u(végtelen) = 0.25&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Stabilitásvizsgálat, jelábrázolás (pdf 12. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
C(s)=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
P(s)=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer vágási körfrekvenciáját, fázistartalékát és erősítési tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójelre és zérus alapjel esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását,&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a kimenőjel és a beavatkozójel állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
  P=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/k0MFBzL.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Gm=15.6dB&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  [gm,pm,wg,wc]=margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm=6, pm=43.2099, wc=0.7793rad/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel pm&amp;gt;0, a szabályozás stabilis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % y_vég=0,&lt;br /&gt;
  % u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ky0WOL8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C(s)=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  %  P(s)=1/(1+10*s)(1+s)(1+0.5*s)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer fázistartalékát, erősítési tartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójel és zérus alapjel (r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t)) esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását. (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  P=1/((1+10*s)*(1+s)*(1+0.5*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1)&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ml3h14J.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm= 30 (29.5dB), pm=81.48, mt=0.89, stabilis (pm&amp;gt;0)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  y_vég=0,&lt;br /&gt;
  %  u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/p6IXH9U.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: (ezt most átugrottam, kitöltendő!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pmsZXdQ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Határozza meg K maximális értékét, amelynél a zárt rendszer még stabilis! (2 pont)&lt;br /&gt;
K = 3 mellett:&lt;br /&gt;
b./ adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt szabályozási rendszer? (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását. Jelölje be az ábrán a fontosabb értékeket (kezdeti érték, végérték, beállási idő)! (2 pont)&lt;br /&gt;
d./ r(t) = e^(-2t) és y_z(t)=0 esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y{t) kimenőjel időbeli lefolyását! {2 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  C=3*(1+5*s)/(5*s)&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ strukturálisan stabilis, kmax=inf ====&lt;br /&gt;
==== b./ ==== &lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  pm=62, mt=0.76, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ==== &lt;br /&gt;
  H=minreal(1/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(H)&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
==== d./ ==== &lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s+2)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/7TT8YyK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: (pdf-ből 1 feladat itt megint kimaradt, pótolni!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % C(s)=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  % P(s)=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== b./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását, és adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét! (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== c./ r(t) = 0 és 0&amp;lt;=t&amp;lt;=100 (sebességugrás) alapjel és zérus zavarás esetén ábrázolja minőségileg egy koordináta-rendszerben az alapjelet és a kimenőjelet! Mekkora a statikus hiba? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  P=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  % gm=3 (9.5dB), pm = 32.6, mt=0.43, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  U=minreal(-C/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(U)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % u_kezd = -1&lt;br /&gt;
  % u_vég = -0.1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s*s)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R,30)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
vagy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t=0:0.1:30;&lt;br /&gt;
  r=t;&lt;br /&gt;
  y=lsim(T,r,t);&lt;br /&gt;
  plot(t,r,t,y)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mego.:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % es=1/K=1/0.5=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Youla parametrizált szabályzó (pdf 17. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/(1+8*s). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót az alábbi feltételekkel: G_- = 1 (a szakasz dinamikája a szabályozóval kiejthető), az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz és a szűrők impulzusátviteli függvényeit. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=0.1175/(z-0.8825) G(z)=________&lt;br /&gt;
G_- = 1&lt;br /&gt;
G_+ = z*G(z)=0.1175/(z-0.8825*z^(-1))&lt;br /&gt;
R_r(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
R_n(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 5.3796*(z-0.8825) )/( z*(z-0.3679) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 5.3796*(z-0.8825) )/( (z-1)*(z+6321) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen a kimenőjel lefolyását. Mennyiben tér ez el az R_r szűrő kimenőjelétől? (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimenőjel egy mintavételi lépéssel késik az alapjelszűrő kimenőjeléhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 5.3796&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== f./ Egységugrás kimeneti zavarójelre mekkora a kimenőjel kezdeti és végértéke? (1 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimeneti zavarás hatására a kimenőjel kezdeti értéke 1, végértéke 0, dinamikáját R_n határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=1/(1+8*s)&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  Gm=1&lt;br /&gt;
  Gp=G*z&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rr =&#039;), Rr=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rn =&#039;), Rn=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( (Rn/Gp)*(1/(1-Rn*Gm*z^(-1))) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(Rr,T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/rwwt15n.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ssXo8O0.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/RBYyicd.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/MNzfVNZ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+5*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót egységnyi alapjel és zavarójel szűrő feltételezésével (R_r=1; R_n=1) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. Adja meg a szakasz felbontását. (G_+, G_- és d kifejezéét a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=( 0.032859*(z+0.8187) )/((z-0.8187)*(z-0.6703)*z)&lt;br /&gt;
G_- = (1+0.8187*z^(-1))/(1 + 0.8187) = (z+0.8187)/1.8187z = (0.54984*(z+0.8187))/z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G_+ = ( (0.032859 *1.8187)*z^2 ) / ( (z-0.8187)*(z-0.6703) ) = 0.05976/( (1-0.8187*z^(-1))*(z-0.6703*z^(-1)) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 16.7336*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( z^2 )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 16.7336*z*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( (z-1)*(z^2+z+0.4502) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 16.7336&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1 +5*s)*(1+10*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/z&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  d=2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gm=((z+0.8187)/( 1+0.8187))*z^(-1)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gp=minreal(G/Gm/(z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
  Rr=1;&lt;br /&gt;
  Rn=1;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/cBmBOVk.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/iAV7PTU.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/SufW0Iy.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5H3EdCr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r=1/z; R_n=1/z feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %%  Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %%    0.068556 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %%  -----------------------&lt;br /&gt;
  %%  z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz felbontását (G_+, G_- és d kifejezését a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6714)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  d=1&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/(Gm*z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- =&lt;br /&gt;
  %  0.5983 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %  -----------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ =&lt;br /&gt;
  %        0.11459 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a Youla parametrizált C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=1/z;&lt;br /&gt;
  Rn=1/z;&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %    8.7271 (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ----------------------------&lt;br /&gt;
  %                z^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=&lt;br /&gt;
  %    8.7271 z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ------------------------------&lt;br /&gt;
  %       (z-1) (z^2 + z + 0.4017)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
umax = 8.7271&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/CtZyXTG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gAZotA1.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)= 1/((1+2*s)*(1+4*s)). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r(z)=0.6/(z-0.4); R_n(z)=0.6/(z-0.4) zavarójel szűrők feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+4*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %   0.15482 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6065)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.62247 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %        0.24872 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rn=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Rr=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %           z (z-0.4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %        (z-1) (z+0.2265)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 2.4124&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/aYqf7A8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/HXN3ECv.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/((1+5*s)^2). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az (1/(1+3*s)) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az (1/(1+s)) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1+5*s)*(1+5*s))&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %  0.017523 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  -------------------&lt;br /&gt;
  %     (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.8752)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.53328 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %   0.032859 z&lt;br /&gt;
  %  ------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=c2d( 1/(1+3*s), Ts)&lt;br /&gt;
  Rn=c2d( 1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*C/(1+L) )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %      z (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %    (z-1) (z+0.295)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/X8pVnkB.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173620</id>
		<title>Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Labor_ZH_feladatai_t%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k_szerint_csoportos%C3%ADtva&amp;diff=173620"/>
		<updated>2013-12-15T15:01:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat. Adja meg a rendszer pólusait. (3 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szabályozástechnika_(info)#Labor_ZH}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Média:Szabtech_LaborZH_feladatai_témakörök_szerint_csoportosítva_by_Lévai_Szabolcs_well_formed.pdf|Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]] alapján - elkezdtem gépelni a feladatok szövegét, Matlab-kódokat, kérlek, folytassátok! Így még könnyebben áttekinthető, kereshető lenne, feladat szövege szerint is.&lt;br /&gt;
Egyelőre erősen piszkozat állapotú az oldal.&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;MÉG HA A MINTAMEGOLDÁSBÓL IS SZÁRMAZIK, KEZELJÉTEK FENNTARTÁSOKKAL A KÓDOKAT ÉS AZ ÁBRÁKAT, MERT LEHETNEK BENNÜK HIBÁK ESETLEGES ELGÉPELÉSEK MIATT! Ha ilyet találtok, kérlek, javítsátok!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. május 21., 19:22 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Állapotváltozós leírás (stabilitás, irányíthatóság, megfigyelhetőség, állapotvisszacsatolásos szabályozás) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat. Adja meg a rendszer pólusait. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;0,-2], b=[1;2], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %        -1     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        3.0000&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        2.0000   -1.4142&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pólusok:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; p=[-1,-2]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./	Irányítható-e, megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
--&amp;gt; irányítható, megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja az eredeti rendszer állapottrajektóriáját u(t) = 0 és x(0)=[x_1(0);x_2(0)]=[2;6] felételek mellett. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2,6]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gtSRpmT.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 3. Egy {A,b,c,d} paraméterekkel adott rendszer esetén ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Végezzen állapottranszformációt úgy, hogy az A mátrix diagonális legyen (kanonikus alak). Adja meg ebben az esetben az állapotmátrixokat.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== b./ Határozza meg a rendszer átviteli függvényét. Adja meg a rendszer és az átviteli függvény pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
==== c./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,1;1,-1], b=[2;2], c=[5,0], d=0&lt;br /&gt;
  [Ad,bd,cd,dd]=canon(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  H=zpk(H)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Eredmény:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    Ad =&lt;br /&gt;
  %         0     0&lt;br /&gt;
  %         0    -2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    bd =&lt;br /&gt;
  %        2.8284&lt;br /&gt;
  %             0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    cd =&lt;br /&gt;
  %        3.5355   -3.5355&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    dd =&lt;br /&gt;
  %         0&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Continuous-time state-space model.&lt;br /&gt;
  %     &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %    10 (s+2)&lt;br /&gt;
  %    --------&lt;br /&gt;
  %    s (s+2)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rendszer pólusai: 0, -2&lt;br /&gt;
Átviteli fv. pólusok: 0&lt;br /&gt;
Labilis az integrátor miatt&lt;br /&gt;
b(1)=0 miatt nem irányítható, de megfigyelhető --&amp;gt; ??????? b(1) nem 2.8284 ???&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor irányítható)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető (megj.: ha a rang megegyezik A mx dimenziójával akkor megfigyelhető, itt n=3, 2&amp;lt;3 --&amp;gt; NEM)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-3], b=[2;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.2679&lt;br /&gt;
  %     -3.7321&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis a rendszer&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer (x_1, x_2) állapottrajektóriáját x_1=2 és x_2 = -3, x_3 = -2 kezdeti érték esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[2;-3;-2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ti6sqzW.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait. Stabilis-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,0,1;0,-2,0;2,0,-4], b=[1;1;1], c=[4,0,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p = &lt;br /&gt;
  %     -0.4384&lt;br /&gt;
  %     -4.5616&lt;br /&gt;
  %     -2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Irányítható-e és megfigyelhető-e a rendszer? (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(ctrb(A,b))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 3, tehát irányítható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  rank(obsv(A,c))&lt;br /&gt;
--&amp;gt; 2, tehát NEM megfigyelhető&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja az eredeti rendszer x_1, x_2 állapottrajektóriáját x0=[1,-2,2] kezdeti feltétel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  H=ss(A,b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[1;-2;2]&lt;br /&gt;
  [y,t,x]=initial(H,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1), x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/nvpGt8f.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VI. 2. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a folyamat pólusait! Stabilis-e a folyamat?  (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-0.1,1;0,-0.4], b=[0;2], c=[4,0], d=0&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p =&lt;br /&gt;
  %     -0.1000&lt;br /&gt;
  %     -0.4000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; negatívak, tehát stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.7 és időállandója 1. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=1&lt;br /&gt;
  kszi=0.7&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0,2*T0*kszi,1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %       1.0000    1.4000    1.0000&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 + 0.7141i&lt;br /&gt;
  %      -0.7000 - 0.7141i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.4350    0.4500&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    kr =&lt;br /&gt;
  %      0.1250&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer állapottrajektóriáját x_1 = -2 és x_2 = 5 kezdeti érték esetén. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k,kr*b,c,d)&lt;br /&gt;
  x0=[-2,5]&lt;br /&gt;
  [y,t,x] = initial(T,x0)&lt;br /&gt;
  plot(x(:,1),x(:,2))&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/mtOcxdG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VII. 3. Egy folytonos szakasz állapotmátrixai: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    A=[-2,0,4;0,-2,0;4,0,-2], b=[2;1;1], c=[5,5,1], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer pólusait! Stabilis-e a rendszer?  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  eig(A)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    p=&lt;br /&gt;
  %      -6&lt;br /&gt;
  %      -2&lt;br /&gt;
  %       2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; NEM stabil, mivel a 3. pólus pozitív!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer egy másodrendű lengő tagból és egy egytárolós tagból álljon. A lengő tag csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5 legyen. Határozza meg az alapjelkövetéshez a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (4 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
  pc(3)=-1/2&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/dc8g5wK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== VIII. 3. Adott az alábbi folytonos folyamat: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Tervezzen állapot-visszacsatolásos szabályozást úgy. hogy a zárt rendszer olyan másodrendű lengő tag legyen, amelynek csillapítási tényezője 0.6 és időállandója 0.5. Határozza meg az alapjelkövetéshez (egységnyi erősítés) a statikus kompenzációs tényező értékét is.  (5 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  A=[-1,5;0,-0.2], b=[2;1], c=[2,0], d=0&lt;br /&gt;
  T0=0.5&lt;br /&gt;
  kszi=0.6&lt;br /&gt;
  den=[T0*T0, 2*T0*kszi, 1]&lt;br /&gt;
  pc=roots(den)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    den =&lt;br /&gt;
  %      0.2500    0.6000    1.0000&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pc =&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 + 1.6000i&lt;br /&gt;
  %      -1.2000 - 1.6000i&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  k=acker(A,b,pc)&lt;br /&gt;
  kr=1/dcgain(A-b*k,b,c,d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    k =&lt;br /&gt;
  %      0.7647   -0.3294&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Ábrázolja a visszacsatolt rendszer ugrásválaszát. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=ss(A-b*k, kr*b, c, d)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/fO7bReA.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;(pdf-ből 4. oldalig)&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/big&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Erősítés, frekvencia, fázistolás (pdf 7. oldal! itt ugrottam egyet! a többi ezelőtt még beírandó) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=2/( (1+s)*(1+5*s) ). u(t) = sin(0.5t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=0.5&lt;br /&gt;
  [a,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*a                 %% miért is így? (hol volt a 2?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    w =&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    a =&lt;br /&gt;
  %        0.6644&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %      -94.7636&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %      1.3287&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+s)*(1+0.1*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 3*sin(2*t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza u{t) = A sin(2*t + φ). Adja meg A és φ értékét. (5 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P=2/( (1+s)*(1+0.1*s) )&lt;br /&gt;
  w=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi_delay=-w*Td*180/pi&lt;br /&gt;
  A=3*m&lt;br /&gt;
  fi=f+fi_delay&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.8771&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %      -74.7449&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi_delay =&lt;br /&gt;
  %     -229.1831&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    A =&lt;br /&gt;
  %        2.6312&lt;br /&gt;
  %      &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -303.9280&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-0.5*s). u(t) = 2*sin(t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω, φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  w=1             % mo.!!&lt;br /&gt;
  Td=0.5&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  A=2*m&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.2236&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =&lt;br /&gt;
  %     -116.5651&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =             % mo.!!&lt;br /&gt;
  %        0.4472&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =           % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     -145.2129&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) ) )*e^(-2*s). u(t) = 2*sin(t) gerjesztés esetén a kimeneti jel állandósult állapotbeli válasza y{t) = A*sin(t + φ). Határozza meg A és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 2/( (1+0.5*s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  w=1&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  Au=2&lt;br /&gt;
  [m,f]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fi=f-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=m*Au&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.3508&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %     -105.2551&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fi =        % mo!&lt;br /&gt;
  %     -219.8467&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.7016&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 1. Egy folytonos szakasz átviteli függvénye P(s)=( 1/( (1+s)*(1+2*s) ) )*e^(-s). u(t) = 10*sin(2t) bemenőjel esetén állandósult állapotban a kimenőjel y{t) = A*sin(ω*t + φ). Határozza meg A, ω és φ paraméterek értékét! (6 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;);&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  w=2       % mo!!&lt;br /&gt;
  [m,fi]=bode(P,w)&lt;br /&gt;
  fid=fi-Td*w*180/pi&lt;br /&gt;
  A=10*m&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    m =&lt;br /&gt;
  %        0.1085&lt;br /&gt;
  %    f =&lt;br /&gt;
  %       -139.3987&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    fid =       % mo!!&lt;br /&gt;
  %      -253.9903&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    A =         % mo!!&lt;br /&gt;
  %      1.0847&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Impulzusátviteli függvény (pdf 9. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 2/( s*(1+2*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  P=2/( s*(1+2*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %     0.1152 (z+0.9201)&lt;br /&gt;
  %    --------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-1) (z-0.7788)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.5*( (z-z_1)/z ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  z1=0.7788&lt;br /&gt;
Ideális PD-szabályozó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? A diszkrét zárt szabályozási körben adja meg a beavatkozójel értékét az első 5 mintavételi pontban egységugrás alapjel esetén. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.5*(z-z1)/z&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  margin(Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  ud=step(Uz, Ts*5)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Stabilis: fázistartalék &amp;gt; 0. (Lz amúgy nem stabil (lásd step(Lz), csak így visszacsatolva lesz.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    ud =        % mo!&lt;br /&gt;
  %        0.5000&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.1106&lt;br /&gt;
  %        0.0818&lt;br /&gt;
  %        0.0489&lt;br /&gt;
  %        0.0367&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekes, itt a mintamegoldás szerint ennek kell kijönnie:&lt;br /&gt;
  %  ud[1:5] = 2.0000, 0.4424, 0.4424, -0.0184, -0.5443&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; ???&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5CrilUr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 2. Egy mintavételes szabályozási körben a szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 4/( (1+s)*(1+3*s) ) )*e^(-s). A mintavételezési idő: T_s=0.5. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./  Zérusrendű tartószerv esetén adja meg a szakasz G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban.  (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=4/( (s+1)*(1+3*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=0.5&lt;br /&gt;
  Td=1&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G1z=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  Gz=G1z/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %    d=2&lt;br /&gt;
  %    &lt;br /&gt;
  %    Zero/pole/gain:        %% mo!  &lt;br /&gt;
  %    G(z) =&lt;br /&gt;
  %       0.13417 (z+0.8008)&lt;br /&gt;
  %    -------------------------&lt;br /&gt;
  %    z^2 (z-0.8465) (z-0.6065)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./  A szabályozó impulzusátviteli függvénye C(z) = 0.25*( (z-z_1)/(z-1) ). Póluskiejtéses kompenzáció esetén adja meg z_1, értékét. Milyen típusú szabályozót valósítottunk meg? (2 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PI-szabályozó.&lt;br /&gt;
  z1=0.8465&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./  Stabilis-e a diszkrét zárt rendszer? Ábrázolja a zárt diszkrét rendszer ugrásválaszát. Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és végértékét. (3 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Cz=0.25*(z-z1)/(z-1)&lt;br /&gt;
  Lz=minreal(Cz*Gz, 0.001)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(Lz)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %    gm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %      3.0568&lt;br /&gt;
  %&lt;br /&gt;
  %    pm =      % mo.!!&lt;br /&gt;
  %     52.6390&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--&amp;gt; stabilis.       % mo.!!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=Lz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/bsGKmsd.png&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  Uz=Cz/(1+Lz)&lt;br /&gt;
  Uz=minreal(Uz, 0.001)&lt;br /&gt;
  figure(3)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/h3m8ido.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  u(0) = 0.25&lt;br /&gt;
  %  u(végtelen) = 0.25&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Stabilitásvizsgálat, jelábrázolás (pdf 12. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
C(s)=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
P(s)=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer vágási körfrekvenciáját, fázistartalékát és erősítési tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójelre és zérus alapjel esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását,&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a kimenőjel és a beavatkozójel állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+5*s)/s&lt;br /&gt;
  P=1/((1+5*s)*(1+s)*(1+0.2*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/k0MFBzL.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Gm=15.6dB&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  [gm,pm,wg,wc]=margin(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm=6, pm=43.2099, wc=0.7793rad/sec&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel pm&amp;gt;0, a szabályozás stabilis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % y_vég=0,&lt;br /&gt;
  % u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ky0WOL8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C(s)=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  %  P(s)=1/(1+10*s)(1+s)(1+0.5*s)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Adja meg a rendszer fázistartalékát, erősítési tartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer?&lt;br /&gt;
Egységugrás zavarójel és zérus alapjel (r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t)) esetén:&lt;br /&gt;
b./ Ábrázolja minőségileg helyesen az y kimenőjel időbeli lefolyását. (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ Adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+10*s)/(10*s)&lt;br /&gt;
  P=1/((1+10*s)*(1+s)*(1+0.5*s))&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1)&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/Ml3h14J.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  gm= 30 (29.5dB), pm=81.48, mt=0.89, stabilis (pm&amp;gt;0)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Tz=P/(1+L)&lt;br /&gt;
  Tz=minreal(Tz)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Tz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  y_vég=0,&lt;br /&gt;
  %  u_vég=-1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/p6IXH9U.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 1. Adott az alábbi szabályozási kör: (ezt most átugrottam, kitöltendő!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pmsZXdQ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a./ Határozza meg K maximális értékét, amelynél a zárt rendszer még stabilis! (2 pont)&lt;br /&gt;
K = 3 mellett:&lt;br /&gt;
b./ adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt szabályozási rendszer? (3 pont)&lt;br /&gt;
c./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását. Jelölje be az ábrán a fontosabb értékeket (kezdeti érték, végérték, beállási idő)! (2 pont)&lt;br /&gt;
d./ r(t) = e^(-2t) és y_z(t)=0 esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y{t) kimenőjel időbeli lefolyását! {2 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P= 1/( (1+s)*(1+5*s) )&lt;br /&gt;
  C=3*(1+5*s)/(5*s)&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ strukturálisan stabilis, kmax=inf ====&lt;br /&gt;
==== b./ ==== &lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  pm=62, mt=0.76, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ==== &lt;br /&gt;
  H=minreal(1/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(H)&lt;br /&gt;
  grid on&lt;br /&gt;
==== d./ ==== &lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s+2)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/7TT8YyK.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 2. Adott az alábbi szabályozási kör: (pdf-ből 1 feladat itt megint kimaradt, pótolni!) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/pnitBve.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % C(s)=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  % P(s)=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a rendszer erősítési tartalékát, fázistartalékát és modulus tartalékát. Stabilis-e a zárt rendszer? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== b./ r(t) = 0 és y_z(t) = 1(t) esetén ábrázolja minőségileg helyesen az y(t) kimenőjel időbeli lefolyását, és adja meg a beavatkozó jel kezdeti és állandósult értékét! (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== c./ r(t) = 0 és 0&amp;lt;=t&amp;lt;=100 (sebességugrás) alapjel és zérus zavarás esetén ábrázolja minőségileg egy koordináta-rendszerben az alapjelet és a kimenőjelet! Mekkora a statikus hiba? (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  C=(1+20*s)/(20*s)&lt;br /&gt;
  P=10/( (1+20*s)*(1+2*s)*(1+s) )&lt;br /&gt;
  L=C*P&lt;br /&gt;
  L=minreal(L)&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  margin(L)&lt;br /&gt;
  [gm,pm]=margin(L)&lt;br /&gt;
  m=bode(L+1);&lt;br /&gt;
  mt=min(m)&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  % gm=3 (9.5dB), pm = 32.6, mt=0.43, stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  U=minreal(-C/(1+L))&lt;br /&gt;
  step(U)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % u_kezd = -1&lt;br /&gt;
  % u_vég = -0.1&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  T=minreal(L/(1+L))&lt;br /&gt;
  R=1/(s*s)&lt;br /&gt;
  impulse(R,T*R,30)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
vagy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  t=0:0.1:30;&lt;br /&gt;
  r=t;&lt;br /&gt;
  y=lsim(T,r,t);&lt;br /&gt;
  plot(t,r,t,y)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mego.:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  % es=1/K=1/0.5=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Youla parametrizált szabályzó (pdf 17. oldal) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== I. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/(1+8*s). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót az alábbi feltételekkel: G_- = 1 (a szakasz dinamikája a szabályozóval kiejthető), az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az 1/(1+s) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz és a szűrők impulzusátviteli függvényeit. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=0.1175/(z-0.8825) G(z)=________&lt;br /&gt;
G_- = 1&lt;br /&gt;
G_+ = z*G(z)=0.1175/(z-0.8825*z^(-1))&lt;br /&gt;
R_r(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
R_n(z) = 0.63212/(z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 5.3796*(z-0.8825) )/( z*(z-0.3679) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 5.3796*(z-0.8825) )/( (z-1)*(z+6321) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen a kimenőjel lefolyását. Mennyiben tér ez el az R_r szűrő kimenőjelétől? (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimenőjel egy mintavételi lépéssel késik az alapjelszűrő kimenőjeléhez képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 5.3796&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== f./ Egységugrás kimeneti zavarójelre mekkora a kimenőjel kezdeti és végértéke? (1 pont) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kimeneti zavarás hatására a kimenőjel kezdeti értéke 1, végértéke 0, dinamikáját R_n határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P=1/(1+8*s)&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  Gm=1&lt;br /&gt;
  Gp=G*z&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rr =&#039;), Rr=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Rn =&#039;), Rn=c2d(1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( (Rn/Gp)*(1/(1-Rn*Gm*z^(-1))) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(Rr,T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/rwwt15n.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/ssXo8O0.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/RBYyicd.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/MNzfVNZ.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== II. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+5*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót egységnyi alapjel és zavarójel szűrő feltételezésével (R_r=1; R_n=1) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. Adja meg a szakasz felbontását. (G_+, G_- és d kifejezéét a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (3 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z)=( 0.032859*(z+0.8187) )/((z-0.8187)*(z-0.6703)*z)&lt;br /&gt;
G_- = (1+0.8187*z^(-1))/(1 + 0.8187) = (z+0.8187)/1.8187z = (0.54984*(z+0.8187))/z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
d=2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G_+ = ( (0.032859 *1.8187)*z^2 ) / ( (z-0.8187)*(z-0.6703) ) = 0.05976/( (1-0.8187*z^(-1))*(z-0.6703*z^(-1)) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a Q Youla paramétert. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =( 16.7336*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( z^2 )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Youla parametrizált C szabályozót. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=( 16.7336*z*(z-0.8187)*(z-0.6703) )/( (z-1)*(z^2+z+0.4502) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egységugrás alapjel esetén:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 16.7336&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1 +5*s)*(1+10*s) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/z&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  d=2&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gm=((z+0.8187)/( 1+0.8187))*z^(-1)&lt;br /&gt;
  display(&#039; Gm =&#039;), Gp=minreal(G/Gm/(z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
  Rr=1;&lt;br /&gt;
  Rn=1;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  display(&#039; Q =&#039;),  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  display(&#039; C =&#039;),  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  [u,t]=step((Rr/Rn)*Q)&lt;br /&gt;
  umax=max(u)&lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  stairs(t,u)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  %disturbance&lt;br /&gt;
  Sn=( 1-Rn*Gm*z^(-1) )&lt;br /&gt;
  figure(3), step(Sn), grid&lt;br /&gt;
  figure(4), step(-Q, 10), grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/cBmBOVk.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/iAV7PTU.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/SufW0Iy.png&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/5H3EdCr.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== III. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )*e^(-2*s). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r=1/z; R_n=1/z feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  clear&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+10*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  Td=2&lt;br /&gt;
  d=Td/Ts&lt;br /&gt;
  G1=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
  G=G1/(z^d)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %%  Zero/pole/gain:&lt;br /&gt;
  %%    0.068556 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %%  -----------------------&lt;br /&gt;
  %%  z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz felbontását (G_+, G_- és d kifejezését a G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontásban). (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6714)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  d=1&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/(Gm*z^(-d)), 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- =&lt;br /&gt;
  %  0.5983 (z+0.6714)&lt;br /&gt;
  %  -----------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ =&lt;br /&gt;
  %        0.11459 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a Youla parametrizált C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=1/z;&lt;br /&gt;
  Rn=1/z;&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %    8.7271 (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ----------------------------&lt;br /&gt;
  %                z^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=Q/(1-QG)=&lt;br /&gt;
  %    8.7271 z (z-0.8187) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %    ------------------------------&lt;br /&gt;
  %       (z-1) (z^2 + z + 0.4017)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
umax = 8.7271&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/CtZyXTG.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/gAZotA1.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== IV. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)= 1/((1+2*s)*(1+4*s)). A szakaszt T_s=2 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Tervezzen Youla parametrizált szabályozót R_r(z)=0.6/(z-0.4); R_n(z)=0.6/(z-0.4) zavarójel szűrők feltételezésével. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=( 1/((1+2*s)*(1+4*s)) )&lt;br /&gt;
  Ts=2&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %   0.15482 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.6065)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.62247 (z+0.6065)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %        0.24872 z&lt;br /&gt;
  %  ---------------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rn=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Rr=0.6/(z-0.4)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*Q )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %           z (z-0.4)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  2.4124 (z-0.6065) (z-0.3679)&lt;br /&gt;
  %  ----------------------------&lt;br /&gt;
  %        (z-1) (z+0.2265)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== e./ Mekkora a beavatkozójel maximális értéke? (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u_max = 2.4124&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  figure(2)&lt;br /&gt;
  step(Uz)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/aYqf7A8.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/HXN3ECv.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== V. 4. Egy irányítandó szakasz átviteli függvénye: P(s)=1/((1+5*s)^2). A szakaszt T_s=1 sec mintavételi idővel mintavételezzük, bemenetén zérusrendű tartószervet alkalmazunk. Az alapjel követési dinamikáját előíró R_r impulzusátviteli függvény az (1/(1+3*s)) átviteli függvény mintavételezésével, a zavarelhárítást előíró R_n impulzusátviteli függvény az (1/(1+s)) átviteli függvény mintavételezéséből adódik. ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== a./ Adja meg a szakasz impulzusátviteli függvényét. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  s=zpk(&#039;s&#039;)&lt;br /&gt;
  P1=1/((1+5*s)*(1+5*s))&lt;br /&gt;
  Ts=1&lt;br /&gt;
  G=c2d(P1,Ts)&lt;br /&gt;
  z=zpk(&#039;z&#039;,Ts)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %% G=G_+*G_-*z^(-d) =&lt;br /&gt;
  %  0.017523 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  -------------------&lt;br /&gt;
  %     (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== b./ Adja meg a szakasz G=( G_+*G_-*z^(-d) ) felbontását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Gm=(z+0.8752)/z&lt;br /&gt;
  Gm=Gm/dcgain(Gm)&lt;br /&gt;
  Gp=minreal(G/Gm, 0.001)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_- = &lt;br /&gt;
  %  0.53328 (z+0.8752)&lt;br /&gt;
  %  ------------------&lt;br /&gt;
  %          z&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  G_+ = &lt;br /&gt;
  %   0.032859 z&lt;br /&gt;
  %  ------------&lt;br /&gt;
  %  (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== c./ Adja meg a Q Youla paramétert és a C szabályozót. (2 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  Rr=c2d( 1/(1+3*s), Ts)&lt;br /&gt;
  Rn=c2d( 1/(1+s), Ts)&lt;br /&gt;
  Q=minreal(Rn/Gp)&lt;br /&gt;
  C=minreal( Q/(1-Q*G) )&lt;br /&gt;
  L=minreal(C*G)&lt;br /&gt;
  T=minreal( (Rr/Rn)*L/(1+L) )&lt;br /&gt;
  Uz=minreal( (Rr/Rn)*C/(1+L) )&lt;br /&gt;
  umax=max(step(Uz))&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  Q=R_n/G_+ =&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %      z (z-0.3679)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  %  C=Q/(1-Q*G)=&lt;br /&gt;
  %  19.2372 (z-0.8187)^2&lt;br /&gt;
  %  --------------------&lt;br /&gt;
  %    (z-1) (z+0.295)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== d./ Vázolja fel minőségileg helyesen egységugrás alapjelre a kimenőjel lefolyását. (1 pont) ==== &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  figure(1)&lt;br /&gt;
  step(T)&lt;br /&gt;
  grid&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://i.imgur.com/X8pVnkB.png&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;hr /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167321</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167321"/>
		<updated>2013-06-05T07:47:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő&lt;br /&gt;
*  Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.&lt;br /&gt;
* sum(uptime)/hibaszám&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Több adatot vonunk össze egyetlen értékbe (felbontás rontás, pl átlagolással)&lt;br /&gt;
*  Azért csináljuk mert nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy 1998 szeptember 30.-án 8:34:22-kor Pisti lefuttatott egy vírusirtást, viszont az érdekel minket, hogy évente átlagosan hányszor vírusirtottunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
PaaS - platform as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: saját/beszerzett alkalmazás telepítése bérelt futtatókörnyezetbe&lt;br /&gt;
**  Adott környezeti szolgáltatások&lt;br /&gt;
**  Adott használható API-k, nyelvek&lt;br /&gt;
**  Konfigurálható környezet&lt;br /&gt;
**  Korlátozhatja az alkalmazás-modellt&lt;br /&gt;
IaaS - infrastructure as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: alapvető számítási erőforrások foglalása &lt;br /&gt;
**  A felhasználó „tetszőleges” szoftvert futtat&lt;br /&gt;
**  Jellemzően logikai/virtuális erőforrások&lt;br /&gt;
**  Kontroll: OS, tárolás, alkalmazások, hálózati aspektusok egy része&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
NEM teljes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167320</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167320"/>
		<updated>2013-06-05T07:44:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő&lt;br /&gt;
*  Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.&lt;br /&gt;
* sum(uptime)/hibaszám&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Több adatot vonunk össze egyetlen értékbe (felbontás rontás, pl átlagolással)&lt;br /&gt;
*  Azért csináljuk mert nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy 1998 szeptember 30.-án 8:34:22-kor Pisti lefuttatott egy vírusirtást, viszont az érdekel minket, hogy évente átlagosan hányszor vírusirtottunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
PaaS - platform as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: saját/beszerzett alkalmazás telepítése bérelt futtatókörnyezetbe&lt;br /&gt;
  *  Adott környezeti szolgáltatások&lt;br /&gt;
  *  Adott használható API-k, nyelvek&lt;br /&gt;
  *  Konfigurálható környezet&lt;br /&gt;
  *  Korlátozhatja az alkalmazás-modellt&lt;br /&gt;
IaaS - infrastructure as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: alapvető számítási erőforrások foglalása &lt;br /&gt;
  *  A felhasználó „tetszőleges” szoftvert futtat&lt;br /&gt;
  *  Jellemzően logikai/virtuális erőforrások&lt;br /&gt;
  *  Kontroll: OS, tárolás, alkalmazások, hálózati aspektusok egy része&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
NEM teljes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167316</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167316"/>
		<updated>2013-06-05T07:35:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő&lt;br /&gt;
*  Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.&lt;br /&gt;
* sum(uptime)/hibaszám&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Több adatot vonunk össze egyetlen értékbe (felbontás rontás, pl átlagolással)&lt;br /&gt;
*  Azért csináljuk mert nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy 1998 szeptember 30.-án 8:34:22-kor Pisti lefuttatott egy vírusirtást, viszont az érdekel minket, hogy évente átlagosan hányszor vírusirtottunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
NEM teljes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167315</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167315"/>
		<updated>2013-06-05T07:32:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő&lt;br /&gt;
*  Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.&lt;br /&gt;
* sum(uptime)/hibaszám&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
NEM teljes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167314</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167314"/>
		<updated>2013-06-05T07:31:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő&lt;br /&gt;
*  Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.&lt;br /&gt;
* sum(uptime)/hibaszám&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
NEM teljes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167313</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167313"/>
		<updated>2013-06-05T07:14:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
NEM teljes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167312</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167312"/>
		<updated>2013-06-05T07:13:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Elméleti kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
NEM teljes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
	 * adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
	 * értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
	 * egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167311</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167311"/>
		<updated>2013-06-05T07:05:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Elméleti kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Intelligens_rendszerfel%C3%BCgyelet&amp;diff=167310</id>
		<title>Intelligens rendszerfelügyelet</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Intelligens_rendszerfel%C3%BCgyelet&amp;diff=167310"/>
		<updated>2013-06-05T06:52:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Vizsgák */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Intelligens rendszerfelügyelet&lt;br /&gt;
|targykod=VIMIA370&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=6&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék= MIT&lt;br /&gt;
|nagyzh= nincs&lt;br /&gt;
|kiszh= nincs&lt;br /&gt;
|vizsga= írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA370/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista= infotech-bscATsch.bme.hu }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: &amp;quot;IRF&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
=== Szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A gyakorlatok látogatása nem kötelező, ez nem feltétele az aláírásnak.&lt;br /&gt;
* 3 darab kis házi feladat teljesítése. A kis házi feladatokra 0-15 pont kapható. Az egyes kis házi feladatoknál minden részfeladatra kell beadni megoldást. Minden kis házi feladatból a pontok legalább 40%-át meg kell szerezni.&lt;br /&gt;
* A házi feladatokat a tantárgy honlapján megadott linken kell feltölteni, a házi feladat leadásának időpontjánál a szerver órájának időbélyege számít. A határidő lejártával a feltöltő űrlap záródik, további leadásra nincs lehetőség.&lt;br /&gt;
* A kis házi feladatokat a szorgalmi időszak végén, az utolsó héten szóban meg kell védeni. Ekkor a javítók átbeszélik a hallgatókkal a feladatokat (ilyenkor lehet megbeszélni az értékeléseket), belekérdeznek, és összesítik, hogy mit kell esetleg pótolni vagy miért kell különeljárási díjat fizetni.&lt;br /&gt;
* A házi feladatoknál nem tilos másokkal megbeszélni a feladatot, ám önállóan kell megoldani a feladatot. Házi feladat másolása fegyelmi vétség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pótlási lehetőség ====&lt;br /&gt;
* Ha valaki nem adta le a megadott határidőre valamelyik kis házi feladatát, vagy nem fogadtuk el a kis házi feladatát, akkor azt pótolnia kell. A TVSZ szerint minden házi feladat pótolható, akár több házi feladatot is lehet pótolni a félév végén, azonban pótlás leadása késedelmes leadásnak minősül, tehát különeljárási díj köteles (A különeljárási díj mértéke házi feladatonként 1800 Ft, lásd itt).&lt;br /&gt;
* Pótlás menete: pótlás esetén teljesen új házi feladatot kell megoldani, mely a pótlási hét elején kerül ki. A pótlásra nem kell külön e-mailben jelentkezni.&lt;br /&gt;
* A teljesített házi feladatok egyszer javíthatóak (javítani csak olyan házi feladatot lehet, amely el lett fogadva). A javítás hasonló a pótláshoz, egy hasonló témájú, de teljesen új házi feladat megoldását igényel. Aki javítani szeretne, az levélben jelezze Micskei Zoltánnak.&lt;br /&gt;
* Mind a pótláshoz, mind a javításhoz a feladatok a pótlási hét elején kerülnek ki a weboldalra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* A tantárgyból írásbeli vizsga van, melyre 55 pont kapható. A vizsga pontjaiból legalább 40%-ot el kell érni a tantárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
* A végleges jegy a vizsgára és a házi feladatokra kapott pontok összege alapján kerül megállapításra (40-54: elégséges, 55-69: közepes, 70-84: jó, 85-100: jeles).&lt;br /&gt;
* Az így megállapított jegyen, ha az legalább elégséges, akkor szóbelivel +1/-1 jegyet lehet módosítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* Az összes slide (előadás + gyakorlat) megtalálható a tárgyi oldalon szépen, struktúrálva [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/materials a tárgyi oldalon].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi ==&lt;br /&gt;
* A félév során három házi feladatot kell megoldani, Windows vagy Linux operációs rendszeren&lt;br /&gt;
* Kérdések: a feladatokkal kapcsolatos kérdéseket a [http://q2a.inf.mit.bme.hu/ Q&amp;amp;A] oldalra kell írni.&lt;br /&gt;
* Pontozás: Az egyes házi feladatokra 0-15 pontot lehet kapni, a kapott pont értelmezésében segít a következő lista:&lt;br /&gt;
** 14-15 pont: nagyon jó házi feladat;&lt;br /&gt;
** 12-13 pont: jó házi feladat, egy-két kisebb hiba volt benne, amire később érdemes lehet figyelni;&lt;br /&gt;
** 9-11 pont: súlyosabb hiba és/vagy sok kisebb hiba volt a házi feladatban, érdemes a későbbi feladatokra több figyelmet fordítani;&lt;br /&gt;
** 6-8: több súlyosabb hiba is lehetett benne, alapvetően nem jó minőségű megoldás;&lt;br /&gt;
** 0-5: a házi feladat nincs elfogadva, nagyon súlyos hibák (nem fut, a feladat valami fontos kikötését nem teljesíti stb.) vagy nagyon rossz minőségű megoldás (pl. olvashatatlan kód).&lt;br /&gt;
** Természetesen ezek csak irányelvek, minden feladat értékelése egy egyéni helyzet. Abban, hogy mi számít súlyos hibának, a következő ellenőrző lista segít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Általános információk ===&lt;br /&gt;
[https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#altalanos Általános információk a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. házi - Címtárak ===&lt;br /&gt;
* Linux: openLDAP, Python&lt;br /&gt;
* Windows: Active Directory, PowerShell&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf1 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. házi - Konfigurációkezelés ===&lt;br /&gt;
* Linux: sfcb, openwsman, Python&lt;br /&gt;
* Windows: WMI, WinRM, PowerShell&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf2 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 3. házi - Felügyeletre tervezés ===&lt;br /&gt;
* Linux / Windows / Mac: Java, JMX&lt;br /&gt;
* Windows: .NET, Visual Studio, StyleCop&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf3 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
* A vizsgára 90 perc áll rendelkezésre.&lt;br /&gt;
* A vizsgát egészkor kezdjük, ezért kérem mindenki érjen oda a terembe pár perccel hamarabb.&lt;br /&gt;
* A vizsga megkezdése után 30 percig nem lehet elmenni a vizsgáról.&lt;br /&gt;
* A vizsgán semmilyen segédeszközt nem lehet használni.&lt;br /&gt;
* A feladatokat alapvetően a kiadott feladatlapon kell megoldani, ezen kívül általában 1-2 üres lap szokott még kelleni.&lt;br /&gt;
* A vizsgán a személyazonosságot ellenőrizzük.&lt;br /&gt;
* A vizsgáról előző nap 12:00 óráig lehet a Neptunon lejelentkezni, utána már személyesen sem lehet lejelentkezni (9/2008 (XII.15.) sz. Rektori utasítás az oktatás szervezéséről, 7.1.49.). A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás különeljárási díj köteles.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Elméleti rész ===&lt;br /&gt;
==== 2013-as vizsga témák ====&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Modellezés&#039;&#039;&#039;: modell és metamodell fogalma, absztrakciós és metaszintek használata. Modellezési nyelv megadása. Az UML nyelv szerepe és alapelemei. IT infrastruktúra modellezése.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Címtárak&#039;&#039;&#039;: címtár fogalma, szerepe. Az LDAP felépítése (séma, objektumok), tipikus műveletek, gyakori tulajdonságok. Elemek megnevezésének módja. Az Active Directory szerepe és felépítése. Csoportházirendek.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Konfigurációkezelés&#039;&#039;&#039;: konfigurációkezelés feladatai, általános architektúra. CIM szabvány célja, felépítése, leírónyelve (MOF). WBEM ajánlás elemei, protokolljai (CIM-XML, WS-Management). Megvalósítások (WMI, WinRM).&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Rendszermonitorozás&#039;&#039;&#039;: monitorozás céljai és részfeladatai, adatgyűjtés megvalósításának lehetőségei, szondázás és diagnosztika. Historikus adatgyűjtés feladata és kihívásai.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Eseménykezelés&#039;&#039;&#039;: az esemény fogalma, jellemző IT események. Esemény-feldolgozás lépései. Windows Event Log és syslog.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Szolgáltatásbiztonság&#039;&#039;&#039;: szolgáltatásbiztonság és jellemzőinek definíciója. Befolyásoló tényezők és hatáslánc. Meghibásodások kategorizálása. Szolgáltatásbiztonság eszközei, analízis módszerek.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Fürtözés és replikáció&#039;&#039;&#039;: fürt fogalma és fajtái. Terheléselosztó és HA fürtök fajtái. Megoldandó problémák fürtözés során. Elsődleges-másodlagos sémájú replikáció.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Virtualizáció&#039;&#039;&#039;: virtualizáció fogalma és fajtái. Szerver oldali megoldások jellegzetességei. Központi menedzsment lehetőségei (erőforráscsoportok, hibatűrés, virtuális gépek mozgatása).&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Cloud computing&#039;&#039;&#039;: számítási felhők tulajdonságai. Érvek és ellenérvek. Számítási felhők ismérvei. Szolgáltatás-terminológia (XaaS). Szolgáltatásbiztonság kérdései cloud computing rendszereknél.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakorlati rész ===&lt;br /&gt;
A vizsgában két féle gyakorlati feladat lesz, az alábbi témákból:&lt;br /&gt;
* Modellezés&lt;br /&gt;
* Szolgáltatásbiztonság, diagnosztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgák ===&lt;br /&gt;
* [[IRFMintaVizsga200892|IRF vizsga elmélet kidolgozások 2008/2009 tavasz-tól 2013-ig]]&lt;br /&gt;
* [[IRFVizsga20090527|IRF vizsga 2009.05.27.]]&lt;br /&gt;
* [[IRFVizsga20090603|IRF vizsga 2009.06.03.]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFvizsga_megoldas_20100531.pdf‎|IRF vizsga 2010.05.31 + megoldás (hivatalos)]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2011.pdf|Minta vizsga 2011 megoldás nélkül ]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2012.pdf|Minta vizsga 2012 megoldás nélkül ]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2013.pdf|Minta vizsga 2013 megoldás nélkül (2012-estől alig különbözik) ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
* Az egyes házi feladat kiadás utáni gyakorlatokon az aktuális házi feladatról szól a gyakorlat, tehát nagyon érdemes rá elmenni. Nagyon sok időt spórol meg a házi feladat elkészítésében, illetve ott helyben lehet kérdezni az tanároktól ha valamit nem értünk/elakadtunk.&lt;br /&gt;
* A házikat érdemes időben elkezdeni. Ha vasárnap este van a leadási határidő, akkor már szombat reggel is késő elkezdeni. Érdemes már hét elején ismerkedni a technológiákkal.&lt;br /&gt;
* Nem szabad 1-nél több házit hagyni pótlási hétre, mert azt már sokat nem tudják befejezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* Sok hasznos ismeretet tanít meg a tárgy gyakorlati úton. Ez egy jó irány, a legeredményesebb amerikai egyetemek a teljes képzés során legalább ennyi otthoni feladattal dolgoznak. Tényleg úgy lehet (és úgy is érdemes) a legtöbbet tanulni, hogy egy hozzáértő ember személyre szabottan mond véleményt a munkáidról&lt;br /&gt;
* Egy tárgy ahol megtanítják a Python és PowerShell scripteket. Míg egyetemen erre nem biztos hogy sok szükségünk van, munka során lehet találkozunk velük és akkor viszont nagyon jól fog jönni, hogy IRF-ből már kellett ilyen script nyelveket házit írni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb anyagok/linkek ==&lt;br /&gt;
* 2009-es témakör kidolgozások, &#039;&#039;&#039;ELAVULT!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaModellezes|Modellezés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaITFolyamatkezeles|IT folyamatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaFelhasznaloKezeles|Felhasználó kezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCimtarak|Címtárak]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaEngedelyezes|Engedélyezés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaAzonossagKezeles|Azonosságkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaKonfiguracioKezeles|Konfigurációkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCMDB|Konfigurációkezelő adatbázisok (CMDB)]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaRendszerMonitorozas|Rendszermonitorozás]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaEsemenyKezeles|Eseménykezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasiSzintek|Szolgáltatási szintek]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaVirtualizacio|Virtualizáció]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaProblemaKezeles|Incidens-, probléma-, változáskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaTelepitesKezeles|Kiadás és telepítéskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasBiztonsag|Szolgáltatásbiztonság]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaFurtozes|Fürtözés és replikáció]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaMentes|Mentés és archiválás]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCloud|Cloud computing]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaJegyzetV2|Vizsgára összefoglaló jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167309</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167309"/>
		<updated>2013-06-05T06:50:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Mi a metamodell?? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===8.  Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===9.  Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===10. Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===11. Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===12. Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===13. Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===14. Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===15. Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===16. Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
===17. Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
===18. Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
===19. Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
===20. Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===1. Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
===2. Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
===3. Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
===4. Mit értünk rendelkezésreállás alatt?===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
===5. Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
===6. Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
===7. Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
===8. Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
===9. Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===10. Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
===11. Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
===12. Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
===13. ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
===14. Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===16. Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167308</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167308"/>
		<updated>2013-06-05T06:44:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* 7.  Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===8.  Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===9.  Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===10. Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===11. Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===12. Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===13. Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===14. Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===15. Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===16. Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
===17. Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
===18. Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
===19. Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
===20. Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===1. Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
===2. Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
===3. Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
===4. Mit értünk rendelkezésreállás alatt?===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
===5. Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
===6. Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
===7. Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
===8. Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
===9. Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===10. Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
===11. Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
===12. Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
===13. ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
===14. Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===16. Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167307</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167307"/>
		<updated>2013-06-05T06:43:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Elméleti kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===7.  Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
===8.  Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===9.  Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===10. Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===11. Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===12. Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===13. Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===14. Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===15. Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===16. Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
===17. Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
===18. Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
===19. Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
===20. Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===1. Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
===2. Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
===3. Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
===4. Mit értünk rendelkezésreállás alatt?===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
===5. Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
===6. Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
===7. Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
===8. Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
===9. Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===10. Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
===11. Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
===12. Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
===13. ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
===14. Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===16. Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167306</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167306"/>
		<updated>2013-06-05T06:40:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1.  Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
===3.  Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
===4.  Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
===5.  Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===6.  Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===7.  Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
===8.  Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===9.  Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===10. Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===11. Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===12. Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===13. Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===14. Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===15. Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===16. Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
===17. Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
===18. Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
===19. Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
===20. Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
===1. Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
===2. Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
===3. Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
===4. Mit értünk rendelkezésreállás alatt?===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
===5. Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
===6. Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
===7. Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
===8. Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
===9. Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===10. Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
===11. Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
===12. Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
===13. ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
===14. Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===16. Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167305</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=167305"/>
		<updated>2013-06-05T06:39:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Elméleti kérdések */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1.  Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
===3.  Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
===4.  Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
===5.  Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===6.  Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság: titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség: legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás: gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===7.  Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
===8.  Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===9.  Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===10. Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===11. Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===12. Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===13. Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===14. Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===15. Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===16. Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
===17. Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
===18. Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
===19. Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
===20. Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)==&lt;br /&gt;
==Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)==&lt;br /&gt;
==Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)==&lt;br /&gt;
==Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)==&lt;br /&gt;
==Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)==&lt;br /&gt;
==Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)==&lt;br /&gt;
==Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)==&lt;br /&gt;
==Mi a metamodell?? (2 pont)==&lt;br /&gt;
==Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Intelligens_rendszerfel%C3%BCgyelet&amp;diff=167304</id>
		<title>Intelligens rendszerfelügyelet</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Intelligens_rendszerfel%C3%BCgyelet&amp;diff=167304"/>
		<updated>2013-06-05T06:38:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Vizsgák */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Intelligens rendszerfelügyelet&lt;br /&gt;
|targykod=VIMIA370&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=6&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék= MIT&lt;br /&gt;
|nagyzh= nincs&lt;br /&gt;
|kiszh= nincs&lt;br /&gt;
|vizsga= írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA370/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista= infotech-bscATsch.bme.hu }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: &amp;quot;IRF&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
=== Szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A gyakorlatok látogatása nem kötelező, ez nem feltétele az aláírásnak.&lt;br /&gt;
* 3 darab kis házi feladat teljesítése. A kis házi feladatokra 0-15 pont kapható. Az egyes kis házi feladatoknál minden részfeladatra kell beadni megoldást. Minden kis házi feladatból a pontok legalább 40%-át meg kell szerezni.&lt;br /&gt;
* A házi feladatokat a tantárgy honlapján megadott linken kell feltölteni, a házi feladat leadásának időpontjánál a szerver órájának időbélyege számít. A határidő lejártával a feltöltő űrlap záródik, további leadásra nincs lehetőség.&lt;br /&gt;
* A kis házi feladatokat a szorgalmi időszak végén, az utolsó héten szóban meg kell védeni. Ekkor a javítók átbeszélik a hallgatókkal a feladatokat (ilyenkor lehet megbeszélni az értékeléseket), belekérdeznek, és összesítik, hogy mit kell esetleg pótolni vagy miért kell különeljárási díjat fizetni.&lt;br /&gt;
* A házi feladatoknál nem tilos másokkal megbeszélni a feladatot, ám önállóan kell megoldani a feladatot. Házi feladat másolása fegyelmi vétség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pótlási lehetőség ====&lt;br /&gt;
* Ha valaki nem adta le a megadott határidőre valamelyik kis házi feladatát, vagy nem fogadtuk el a kis házi feladatát, akkor azt pótolnia kell. A TVSZ szerint minden házi feladat pótolható, akár több házi feladatot is lehet pótolni a félév végén, azonban pótlás leadása késedelmes leadásnak minősül, tehát különeljárási díj köteles (A különeljárási díj mértéke házi feladatonként 1800 Ft, lásd itt).&lt;br /&gt;
* Pótlás menete: pótlás esetén teljesen új házi feladatot kell megoldani, mely a pótlási hét elején kerül ki. A pótlásra nem kell külön e-mailben jelentkezni.&lt;br /&gt;
* A teljesített házi feladatok egyszer javíthatóak (javítani csak olyan házi feladatot lehet, amely el lett fogadva). A javítás hasonló a pótláshoz, egy hasonló témájú, de teljesen új házi feladat megoldását igényel. Aki javítani szeretne, az levélben jelezze Micskei Zoltánnak.&lt;br /&gt;
* Mind a pótláshoz, mind a javításhoz a feladatok a pótlási hét elején kerülnek ki a weboldalra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* A tantárgyból írásbeli vizsga van, melyre 55 pont kapható. A vizsga pontjaiból legalább 40%-ot el kell érni a tantárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
* A végleges jegy a vizsgára és a házi feladatokra kapott pontok összege alapján kerül megállapításra (40-54: elégséges, 55-69: közepes, 70-84: jó, 85-100: jeles).&lt;br /&gt;
* Az így megállapított jegyen, ha az legalább elégséges, akkor szóbelivel +1/-1 jegyet lehet módosítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* Az összes slide (előadás + gyakorlat) megtalálható a tárgyi oldalon szépen, struktúrálva [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/materials a tárgyi oldalon].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi ==&lt;br /&gt;
* A félév során három házi feladatot kell megoldani, Windows vagy Linux operációs rendszeren&lt;br /&gt;
* Kérdések: a feladatokkal kapcsolatos kérdéseket a [http://q2a.inf.mit.bme.hu/ Q&amp;amp;A] oldalra kell írni.&lt;br /&gt;
* Pontozás: Az egyes házi feladatokra 0-15 pontot lehet kapni, a kapott pont értelmezésében segít a következő lista:&lt;br /&gt;
** 14-15 pont: nagyon jó házi feladat;&lt;br /&gt;
** 12-13 pont: jó házi feladat, egy-két kisebb hiba volt benne, amire később érdemes lehet figyelni;&lt;br /&gt;
** 9-11 pont: súlyosabb hiba és/vagy sok kisebb hiba volt a házi feladatban, érdemes a későbbi feladatokra több figyelmet fordítani;&lt;br /&gt;
** 6-8: több súlyosabb hiba is lehetett benne, alapvetően nem jó minőségű megoldás;&lt;br /&gt;
** 0-5: a házi feladat nincs elfogadva, nagyon súlyos hibák (nem fut, a feladat valami fontos kikötését nem teljesíti stb.) vagy nagyon rossz minőségű megoldás (pl. olvashatatlan kód).&lt;br /&gt;
** Természetesen ezek csak irányelvek, minden feladat értékelése egy egyéni helyzet. Abban, hogy mi számít súlyos hibának, a következő ellenőrző lista segít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Általános információk ===&lt;br /&gt;
[https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#altalanos Általános információk a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. házi - Címtárak ===&lt;br /&gt;
* Linux: openLDAP, Python&lt;br /&gt;
* Windows: Active Directory, PowerShell&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf1 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. házi - Konfigurációkezelés ===&lt;br /&gt;
* Linux: sfcb, openwsman, Python&lt;br /&gt;
* Windows: WMI, WinRM, PowerShell&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf2 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 3. házi - Felügyeletre tervezés ===&lt;br /&gt;
* Linux / Windows / Mac: Java, JMX&lt;br /&gt;
* Windows: .NET, Visual Studio, StyleCop&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf3 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
* A vizsgára 90 perc áll rendelkezésre.&lt;br /&gt;
* A vizsgát egészkor kezdjük, ezért kérem mindenki érjen oda a terembe pár perccel hamarabb.&lt;br /&gt;
* A vizsga megkezdése után 30 percig nem lehet elmenni a vizsgáról.&lt;br /&gt;
* A vizsgán semmilyen segédeszközt nem lehet használni.&lt;br /&gt;
* A feladatokat alapvetően a kiadott feladatlapon kell megoldani, ezen kívül általában 1-2 üres lap szokott még kelleni.&lt;br /&gt;
* A vizsgán a személyazonosságot ellenőrizzük.&lt;br /&gt;
* A vizsgáról előző nap 12:00 óráig lehet a Neptunon lejelentkezni, utána már személyesen sem lehet lejelentkezni (9/2008 (XII.15.) sz. Rektori utasítás az oktatás szervezéséről, 7.1.49.). A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás különeljárási díj köteles.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Elméleti rész ===&lt;br /&gt;
==== 2013-as vizsga témák ====&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Modellezés&#039;&#039;&#039;: modell és metamodell fogalma, absztrakciós és metaszintek használata. Modellezési nyelv megadása. Az UML nyelv szerepe és alapelemei. IT infrastruktúra modellezése.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Címtárak&#039;&#039;&#039;: címtár fogalma, szerepe. Az LDAP felépítése (séma, objektumok), tipikus műveletek, gyakori tulajdonságok. Elemek megnevezésének módja. Az Active Directory szerepe és felépítése. Csoportházirendek.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Konfigurációkezelés&#039;&#039;&#039;: konfigurációkezelés feladatai, általános architektúra. CIM szabvány célja, felépítése, leírónyelve (MOF). WBEM ajánlás elemei, protokolljai (CIM-XML, WS-Management). Megvalósítások (WMI, WinRM).&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Rendszermonitorozás&#039;&#039;&#039;: monitorozás céljai és részfeladatai, adatgyűjtés megvalósításának lehetőségei, szondázás és diagnosztika. Historikus adatgyűjtés feladata és kihívásai.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Eseménykezelés&#039;&#039;&#039;: az esemény fogalma, jellemző IT események. Esemény-feldolgozás lépései. Windows Event Log és syslog.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Szolgáltatásbiztonság&#039;&#039;&#039;: szolgáltatásbiztonság és jellemzőinek definíciója. Befolyásoló tényezők és hatáslánc. Meghibásodások kategorizálása. Szolgáltatásbiztonság eszközei, analízis módszerek.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Fürtözés és replikáció&#039;&#039;&#039;: fürt fogalma és fajtái. Terheléselosztó és HA fürtök fajtái. Megoldandó problémák fürtözés során. Elsődleges-másodlagos sémájú replikáció.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Virtualizáció&#039;&#039;&#039;: virtualizáció fogalma és fajtái. Szerver oldali megoldások jellegzetességei. Központi menedzsment lehetőségei (erőforráscsoportok, hibatűrés, virtuális gépek mozgatása).&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Cloud computing&#039;&#039;&#039;: számítási felhők tulajdonságai. Érvek és ellenérvek. Számítási felhők ismérvei. Szolgáltatás-terminológia (XaaS). Szolgáltatásbiztonság kérdései cloud computing rendszereknél.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakorlati rész ===&lt;br /&gt;
A vizsgában két féle gyakorlati feladat lesz, az alábbi témákból:&lt;br /&gt;
* Modellezés&lt;br /&gt;
* Szolgáltatásbiztonság, diagnosztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgák ===&lt;br /&gt;
* [[IRFMintaVizsga200892|IRF mintavizsga 2008/2009 tavasz]] &amp;lt;- és kidolgozás&lt;br /&gt;
* [[IRFVizsga20090527|IRF vizsga 2009.05.27.]]&lt;br /&gt;
* [[IRFVizsga20090603|IRF vizsga 2009.06.03.]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFvizsga_megoldas_20100531.pdf‎|IRF vizsga 2010.05.31 + megoldás (hivatalos)]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2011.pdf|Minta vizsga 2011 megoldás nélkül ]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2012.pdf|Minta vizsga 2012 megoldás nélkül ]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2013.pdf|Minta vizsga 2013 megoldás nélkül (2012-estől alig különbözik) ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
* Az egyes házi feladat kiadás utáni gyakorlatokon az aktuális házi feladatról szól a gyakorlat, tehát nagyon érdemes rá elmenni. Nagyon sok időt spórol meg a házi feladat elkészítésében, illetve ott helyben lehet kérdezni az tanároktól ha valamit nem értünk/elakadtunk.&lt;br /&gt;
* A házikat érdemes időben elkezdeni. Ha vasárnap este van a leadási határidő, akkor már szombat reggel is késő elkezdeni. Érdemes már hét elején ismerkedni a technológiákkal.&lt;br /&gt;
* Nem szabad 1-nél több házit hagyni pótlási hétre, mert azt már sokat nem tudják befejezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* Sok hasznos ismeretet tanít meg a tárgy gyakorlati úton. Ez egy jó irány, a legeredményesebb amerikai egyetemek a teljes képzés során legalább ennyi otthoni feladattal dolgoznak. Tényleg úgy lehet (és úgy is érdemes) a legtöbbet tanulni, hogy egy hozzáértő ember személyre szabottan mond véleményt a munkáidról&lt;br /&gt;
* Egy tárgy ahol megtanítják a Python és PowerShell scripteket. Míg egyetemen erre nem biztos hogy sok szükségünk van, munka során lehet találkozunk velük és akkor viszont nagyon jól fog jönni, hogy IRF-ből már kellett ilyen script nyelveket házit írni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb anyagok/linkek ==&lt;br /&gt;
* 2009-es témakör kidolgozások, &#039;&#039;&#039;ELAVULT!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaModellezes|Modellezés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaITFolyamatkezeles|IT folyamatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaFelhasznaloKezeles|Felhasználó kezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCimtarak|Címtárak]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaEngedelyezes|Engedélyezés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaAzonossagKezeles|Azonosságkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaKonfiguracioKezeles|Konfigurációkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCMDB|Konfigurációkezelő adatbázisok (CMDB)]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaRendszerMonitorozas|Rendszermonitorozás]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaEsemenyKezeles|Eseménykezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasiSzintek|Szolgáltatási szintek]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaVirtualizacio|Virtualizáció]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaProblemaKezeles|Incidens-, probléma-, változáskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaTelepitesKezeles|Kiadás és telepítéskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasBiztonsag|Szolgáltatásbiztonság]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaFurtozes|Fürtözés és replikáció]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaMentes|Mentés és archiválás]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCloud|Cloud computing]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaJegyzetV2|Vizsgára összefoglaló jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Intelligens_rendszerfel%C3%BCgyelet&amp;diff=167303</id>
		<title>Intelligens rendszerfelügyelet</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Intelligens_rendszerfel%C3%BCgyelet&amp;diff=167303"/>
		<updated>2013-06-05T06:37:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* 2013-as vizsga témák */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Intelligens rendszerfelügyelet&lt;br /&gt;
|targykod=VIMIA370&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=6&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék= MIT&lt;br /&gt;
|nagyzh= nincs&lt;br /&gt;
|kiszh= nincs&lt;br /&gt;
|vizsga= írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA370/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista= infotech-bscATsch.bme.hu }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: &amp;quot;IRF&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
=== Szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A gyakorlatok látogatása nem kötelező, ez nem feltétele az aláírásnak.&lt;br /&gt;
* 3 darab kis házi feladat teljesítése. A kis házi feladatokra 0-15 pont kapható. Az egyes kis házi feladatoknál minden részfeladatra kell beadni megoldást. Minden kis házi feladatból a pontok legalább 40%-át meg kell szerezni.&lt;br /&gt;
* A házi feladatokat a tantárgy honlapján megadott linken kell feltölteni, a házi feladat leadásának időpontjánál a szerver órájának időbélyege számít. A határidő lejártával a feltöltő űrlap záródik, további leadásra nincs lehetőség.&lt;br /&gt;
* A kis házi feladatokat a szorgalmi időszak végén, az utolsó héten szóban meg kell védeni. Ekkor a javítók átbeszélik a hallgatókkal a feladatokat (ilyenkor lehet megbeszélni az értékeléseket), belekérdeznek, és összesítik, hogy mit kell esetleg pótolni vagy miért kell különeljárási díjat fizetni.&lt;br /&gt;
* A házi feladatoknál nem tilos másokkal megbeszélni a feladatot, ám önállóan kell megoldani a feladatot. Házi feladat másolása fegyelmi vétség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pótlási lehetőség ====&lt;br /&gt;
* Ha valaki nem adta le a megadott határidőre valamelyik kis házi feladatát, vagy nem fogadtuk el a kis házi feladatát, akkor azt pótolnia kell. A TVSZ szerint minden házi feladat pótolható, akár több házi feladatot is lehet pótolni a félév végén, azonban pótlás leadása késedelmes leadásnak minősül, tehát különeljárási díj köteles (A különeljárási díj mértéke házi feladatonként 1800 Ft, lásd itt).&lt;br /&gt;
* Pótlás menete: pótlás esetén teljesen új házi feladatot kell megoldani, mely a pótlási hét elején kerül ki. A pótlásra nem kell külön e-mailben jelentkezni.&lt;br /&gt;
* A teljesített házi feladatok egyszer javíthatóak (javítani csak olyan házi feladatot lehet, amely el lett fogadva). A javítás hasonló a pótláshoz, egy hasonló témájú, de teljesen új házi feladat megoldását igényel. Aki javítani szeretne, az levélben jelezze Micskei Zoltánnak.&lt;br /&gt;
* Mind a pótláshoz, mind a javításhoz a feladatok a pótlási hét elején kerülnek ki a weboldalra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* A tantárgyból írásbeli vizsga van, melyre 55 pont kapható. A vizsga pontjaiból legalább 40%-ot el kell érni a tantárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
* A végleges jegy a vizsgára és a házi feladatokra kapott pontok összege alapján kerül megállapításra (40-54: elégséges, 55-69: közepes, 70-84: jó, 85-100: jeles).&lt;br /&gt;
* Az így megállapított jegyen, ha az legalább elégséges, akkor szóbelivel +1/-1 jegyet lehet módosítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* Az összes slide (előadás + gyakorlat) megtalálható a tárgyi oldalon szépen, struktúrálva [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/materials a tárgyi oldalon].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi ==&lt;br /&gt;
* A félév során három házi feladatot kell megoldani, Windows vagy Linux operációs rendszeren&lt;br /&gt;
* Kérdések: a feladatokkal kapcsolatos kérdéseket a [http://q2a.inf.mit.bme.hu/ Q&amp;amp;A] oldalra kell írni.&lt;br /&gt;
* Pontozás: Az egyes házi feladatokra 0-15 pontot lehet kapni, a kapott pont értelmezésében segít a következő lista:&lt;br /&gt;
** 14-15 pont: nagyon jó házi feladat;&lt;br /&gt;
** 12-13 pont: jó házi feladat, egy-két kisebb hiba volt benne, amire később érdemes lehet figyelni;&lt;br /&gt;
** 9-11 pont: súlyosabb hiba és/vagy sok kisebb hiba volt a házi feladatban, érdemes a későbbi feladatokra több figyelmet fordítani;&lt;br /&gt;
** 6-8: több súlyosabb hiba is lehetett benne, alapvetően nem jó minőségű megoldás;&lt;br /&gt;
** 0-5: a házi feladat nincs elfogadva, nagyon súlyos hibák (nem fut, a feladat valami fontos kikötését nem teljesíti stb.) vagy nagyon rossz minőségű megoldás (pl. olvashatatlan kód).&lt;br /&gt;
** Természetesen ezek csak irányelvek, minden feladat értékelése egy egyéni helyzet. Abban, hogy mi számít súlyos hibának, a következő ellenőrző lista segít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Általános információk ===&lt;br /&gt;
[https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#altalanos Általános információk a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. házi - Címtárak ===&lt;br /&gt;
* Linux: openLDAP, Python&lt;br /&gt;
* Windows: Active Directory, PowerShell&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf1 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. házi - Konfigurációkezelés ===&lt;br /&gt;
* Linux: sfcb, openwsman, Python&lt;br /&gt;
* Windows: WMI, WinRM, PowerShell&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf2 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 3. házi - Felügyeletre tervezés ===&lt;br /&gt;
* Linux / Windows / Mac: Java, JMX&lt;br /&gt;
* Windows: .NET, Visual Studio, StyleCop&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf3 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
* A vizsgára 90 perc áll rendelkezésre.&lt;br /&gt;
* A vizsgát egészkor kezdjük, ezért kérem mindenki érjen oda a terembe pár perccel hamarabb.&lt;br /&gt;
* A vizsga megkezdése után 30 percig nem lehet elmenni a vizsgáról.&lt;br /&gt;
* A vizsgán semmilyen segédeszközt nem lehet használni.&lt;br /&gt;
* A feladatokat alapvetően a kiadott feladatlapon kell megoldani, ezen kívül általában 1-2 üres lap szokott még kelleni.&lt;br /&gt;
* A vizsgán a személyazonosságot ellenőrizzük.&lt;br /&gt;
* A vizsgáról előző nap 12:00 óráig lehet a Neptunon lejelentkezni, utána már személyesen sem lehet lejelentkezni (9/2008 (XII.15.) sz. Rektori utasítás az oktatás szervezéséről, 7.1.49.). A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás különeljárási díj köteles.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Elméleti rész ===&lt;br /&gt;
==== 2013-as vizsga témák ====&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Modellezés&#039;&#039;&#039;: modell és metamodell fogalma, absztrakciós és metaszintek használata. Modellezési nyelv megadása. Az UML nyelv szerepe és alapelemei. IT infrastruktúra modellezése.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Címtárak&#039;&#039;&#039;: címtár fogalma, szerepe. Az LDAP felépítése (séma, objektumok), tipikus műveletek, gyakori tulajdonságok. Elemek megnevezésének módja. Az Active Directory szerepe és felépítése. Csoportházirendek.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Konfigurációkezelés&#039;&#039;&#039;: konfigurációkezelés feladatai, általános architektúra. CIM szabvány célja, felépítése, leírónyelve (MOF). WBEM ajánlás elemei, protokolljai (CIM-XML, WS-Management). Megvalósítások (WMI, WinRM).&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Rendszermonitorozás&#039;&#039;&#039;: monitorozás céljai és részfeladatai, adatgyűjtés megvalósításának lehetőségei, szondázás és diagnosztika. Historikus adatgyűjtés feladata és kihívásai.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Eseménykezelés&#039;&#039;&#039;: az esemény fogalma, jellemző IT események. Esemény-feldolgozás lépései. Windows Event Log és syslog.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Szolgáltatásbiztonság&#039;&#039;&#039;: szolgáltatásbiztonság és jellemzőinek definíciója. Befolyásoló tényezők és hatáslánc. Meghibásodások kategorizálása. Szolgáltatásbiztonság eszközei, analízis módszerek.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Fürtözés és replikáció&#039;&#039;&#039;: fürt fogalma és fajtái. Terheléselosztó és HA fürtök fajtái. Megoldandó problémák fürtözés során. Elsődleges-másodlagos sémájú replikáció.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Virtualizáció&#039;&#039;&#039;: virtualizáció fogalma és fajtái. Szerver oldali megoldások jellegzetességei. Központi menedzsment lehetőségei (erőforráscsoportok, hibatűrés, virtuális gépek mozgatása).&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Cloud computing&#039;&#039;&#039;: számítási felhők tulajdonságai. Érvek és ellenérvek. Számítási felhők ismérvei. Szolgáltatás-terminológia (XaaS). Szolgáltatásbiztonság kérdései cloud computing rendszereknél.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakorlati rész ===&lt;br /&gt;
A vizsgában két féle gyakorlati feladat lesz, az alábbi témákból:&lt;br /&gt;
* Modellezés&lt;br /&gt;
* Szolgáltatásbiztonság, diagnosztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgák ===&lt;br /&gt;
* [[IRFMintaVizsga200892|IRF mintavizsga 2008/2009 tavasz]]&lt;br /&gt;
* [[IRFVizsga20090527|IRF vizsga 2009.05.27.]]&lt;br /&gt;
* [[IRFVizsga20090603|IRF vizsga 2009.06.03.]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFvizsga_megoldas_20100531.pdf‎|IRF vizsga 2010.05.31 + megoldás (hivatalos)]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2011.pdf|Minta vizsga 2011 megoldás nélkül ]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2012.pdf|Minta vizsga 2012 megoldás nélkül ]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2013.pdf|Minta vizsga 2013 megoldás nélkül (2012-estől alig különbözik) ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
* Az egyes házi feladat kiadás utáni gyakorlatokon az aktuális házi feladatról szól a gyakorlat, tehát nagyon érdemes rá elmenni. Nagyon sok időt spórol meg a házi feladat elkészítésében, illetve ott helyben lehet kérdezni az tanároktól ha valamit nem értünk/elakadtunk.&lt;br /&gt;
* A házikat érdemes időben elkezdeni. Ha vasárnap este van a leadási határidő, akkor már szombat reggel is késő elkezdeni. Érdemes már hét elején ismerkedni a technológiákkal.&lt;br /&gt;
* Nem szabad 1-nél több házit hagyni pótlási hétre, mert azt már sokat nem tudják befejezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* Sok hasznos ismeretet tanít meg a tárgy gyakorlati úton. Ez egy jó irány, a legeredményesebb amerikai egyetemek a teljes képzés során legalább ennyi otthoni feladattal dolgoznak. Tényleg úgy lehet (és úgy is érdemes) a legtöbbet tanulni, hogy egy hozzáértő ember személyre szabottan mond véleményt a munkáidról&lt;br /&gt;
* Egy tárgy ahol megtanítják a Python és PowerShell scripteket. Míg egyetemen erre nem biztos hogy sok szükségünk van, munka során lehet találkozunk velük és akkor viszont nagyon jól fog jönni, hogy IRF-ből már kellett ilyen script nyelveket házit írni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb anyagok/linkek ==&lt;br /&gt;
* 2009-es témakör kidolgozások, &#039;&#039;&#039;ELAVULT!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaModellezes|Modellezés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaITFolyamatkezeles|IT folyamatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaFelhasznaloKezeles|Felhasználó kezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCimtarak|Címtárak]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaEngedelyezes|Engedélyezés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaAzonossagKezeles|Azonosságkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaKonfiguracioKezeles|Konfigurációkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCMDB|Konfigurációkezelő adatbázisok (CMDB)]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaRendszerMonitorozas|Rendszermonitorozás]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaEsemenyKezeles|Eseménykezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasiSzintek|Szolgáltatási szintek]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaVirtualizacio|Virtualizáció]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaProblemaKezeles|Incidens-, probléma-, változáskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaTelepitesKezeles|Kiadás és telepítéskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasBiztonsag|Szolgáltatásbiztonság]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaFurtozes|Fürtözés és replikáció]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaMentes|Mentés és archiválás]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCloud|Cloud computing]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaJegyzetV2|Vizsgára összefoglaló jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Intelligens_rendszerfel%C3%BCgyelet&amp;diff=167302</id>
		<title>Intelligens rendszerfelügyelet</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Intelligens_rendszerfel%C3%BCgyelet&amp;diff=167302"/>
		<updated>2013-06-05T06:17:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* 2013-as vizsga témák */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Intelligens rendszerfelügyelet&lt;br /&gt;
|targykod=VIMIA370&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=6&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék= MIT&lt;br /&gt;
|nagyzh= nincs&lt;br /&gt;
|kiszh= nincs&lt;br /&gt;
|vizsga= írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA370/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~stuser/|levlista= infotech-bscATsch.bme.hu }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: &amp;quot;IRF&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
=== Szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
* A gyakorlatok látogatása nem kötelező, ez nem feltétele az aláírásnak.&lt;br /&gt;
* 3 darab kis házi feladat teljesítése. A kis házi feladatokra 0-15 pont kapható. Az egyes kis házi feladatoknál minden részfeladatra kell beadni megoldást. Minden kis házi feladatból a pontok legalább 40%-át meg kell szerezni.&lt;br /&gt;
* A házi feladatokat a tantárgy honlapján megadott linken kell feltölteni, a házi feladat leadásának időpontjánál a szerver órájának időbélyege számít. A határidő lejártával a feltöltő űrlap záródik, további leadásra nincs lehetőség.&lt;br /&gt;
* A kis házi feladatokat a szorgalmi időszak végén, az utolsó héten szóban meg kell védeni. Ekkor a javítók átbeszélik a hallgatókkal a feladatokat (ilyenkor lehet megbeszélni az értékeléseket), belekérdeznek, és összesítik, hogy mit kell esetleg pótolni vagy miért kell különeljárási díjat fizetni.&lt;br /&gt;
* A házi feladatoknál nem tilos másokkal megbeszélni a feladatot, ám önállóan kell megoldani a feladatot. Házi feladat másolása fegyelmi vétség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Pótlási lehetőség ====&lt;br /&gt;
* Ha valaki nem adta le a megadott határidőre valamelyik kis házi feladatát, vagy nem fogadtuk el a kis házi feladatát, akkor azt pótolnia kell. A TVSZ szerint minden házi feladat pótolható, akár több házi feladatot is lehet pótolni a félév végén, azonban pótlás leadása késedelmes leadásnak minősül, tehát különeljárási díj köteles (A különeljárási díj mértéke házi feladatonként 1800 Ft, lásd itt).&lt;br /&gt;
* Pótlás menete: pótlás esetén teljesen új házi feladatot kell megoldani, mely a pótlási hét elején kerül ki. A pótlásra nem kell külön e-mailben jelentkezni.&lt;br /&gt;
* A teljesített házi feladatok egyszer javíthatóak (javítani csak olyan házi feladatot lehet, amely el lett fogadva). A javítás hasonló a pótláshoz, egy hasonló témájú, de teljesen új házi feladat megoldását igényel. Aki javítani szeretne, az levélben jelezze Micskei Zoltánnak.&lt;br /&gt;
* Mind a pótláshoz, mind a javításhoz a feladatok a pótlási hét elején kerülnek ki a weboldalra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgaidőszakban ===&lt;br /&gt;
* A tantárgyból írásbeli vizsga van, melyre 55 pont kapható. A vizsga pontjaiból legalább 40%-ot el kell érni a tantárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Félévvégi jegy ===&lt;br /&gt;
* A végleges jegy a vizsgára és a házi feladatokra kapott pontok összege alapján kerül megállapításra (40-54: elégséges, 55-69: közepes, 70-84: jó, 85-100: jeles).&lt;br /&gt;
* Az így megállapított jegyen, ha az legalább elégséges, akkor szóbelivel +1/-1 jegyet lehet módosítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
* Az összes slide (előadás + gyakorlat) megtalálható a tárgyi oldalon szépen, struktúrálva [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/materials a tárgyi oldalon].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi ==&lt;br /&gt;
* A félév során három házi feladatot kell megoldani, Windows vagy Linux operációs rendszeren&lt;br /&gt;
* Kérdések: a feladatokkal kapcsolatos kérdéseket a [http://q2a.inf.mit.bme.hu/ Q&amp;amp;A] oldalra kell írni.&lt;br /&gt;
* Pontozás: Az egyes házi feladatokra 0-15 pontot lehet kapni, a kapott pont értelmezésében segít a következő lista:&lt;br /&gt;
** 14-15 pont: nagyon jó házi feladat;&lt;br /&gt;
** 12-13 pont: jó házi feladat, egy-két kisebb hiba volt benne, amire később érdemes lehet figyelni;&lt;br /&gt;
** 9-11 pont: súlyosabb hiba és/vagy sok kisebb hiba volt a házi feladatban, érdemes a későbbi feladatokra több figyelmet fordítani;&lt;br /&gt;
** 6-8: több súlyosabb hiba is lehetett benne, alapvetően nem jó minőségű megoldás;&lt;br /&gt;
** 0-5: a házi feladat nincs elfogadva, nagyon súlyos hibák (nem fut, a feladat valami fontos kikötését nem teljesíti stb.) vagy nagyon rossz minőségű megoldás (pl. olvashatatlan kód).&lt;br /&gt;
** Természetesen ezek csak irányelvek, minden feladat értékelése egy egyéni helyzet. Abban, hogy mi számít súlyos hibának, a következő ellenőrző lista segít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Általános információk ===&lt;br /&gt;
[https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#altalanos Általános információk a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 1. házi - Címtárak ===&lt;br /&gt;
* Linux: openLDAP, Python&lt;br /&gt;
* Windows: Active Directory, PowerShell&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf1 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2. házi - Konfigurációkezelés ===&lt;br /&gt;
* Linux: sfcb, openwsman, Python&lt;br /&gt;
* Windows: WMI, WinRM, PowerShell&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf2 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 3. házi - Felügyeletre tervezés ===&lt;br /&gt;
* Linux / Windows / Mac: Java, JMX&lt;br /&gt;
* Windows: .NET, Visual Studio, StyleCop&lt;br /&gt;
* kiindulás, pontos leírások [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/irf/hazifeladat#hf3 a tárgyhonlapon]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
* A vizsgára 90 perc áll rendelkezésre.&lt;br /&gt;
* A vizsgát egészkor kezdjük, ezért kérem mindenki érjen oda a terembe pár perccel hamarabb.&lt;br /&gt;
* A vizsga megkezdése után 30 percig nem lehet elmenni a vizsgáról.&lt;br /&gt;
* A vizsgán semmilyen segédeszközt nem lehet használni.&lt;br /&gt;
* A feladatokat alapvetően a kiadott feladatlapon kell megoldani, ezen kívül általában 1-2 üres lap szokott még kelleni.&lt;br /&gt;
* A vizsgán a személyazonosságot ellenőrizzük.&lt;br /&gt;
* A vizsgáról előző nap 12:00 óráig lehet a Neptunon lejelentkezni, utána már személyesen sem lehet lejelentkezni (9/2008 (XII.15.) sz. Rektori utasítás az oktatás szervezéséről, 7.1.49.). A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás különeljárási díj köteles.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Elméleti rész ===&lt;br /&gt;
==== 2013-as vizsga témák ====&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Modellezés&#039;&#039;&#039;: modell és metamodell fogalma, absztrakciós és metaszintek használata. Modellezési nyelv megadása. Az UML nyelv szerepe és alapelemei. IT infrastruktúra modellezése.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Címtárak&#039;&#039;&#039;: címtár fogalma, szerepe. Az LDAP felépítése (séma, objektumok), tipikus műveletek, gyakori tulajdonságok. Elemek megnevezésének módja. Az Active Directory szerepe és felépítése. Csoportházirendek.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Konfigurációkezelés&#039;&#039;&#039;: konfigurációkezelés feladatai, általános architektúra. CIM szabvány célja, felépítése, leírónyelve (MOF). WBEM ajánlás elemei, protokolljai (CIM-XML, WS-Management). Megvalósítások (WMI, WinRM).&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Rendszermonitorozás&#039;&#039;&#039;: monitorozás céljai és részfeladatai, adatgyűjtés megvalósításának lehetőségei, szondázás és diagnosztika. Historikus adatgyűjtés feladata és kihívásai.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Eseménykezelés&#039;&#039;&#039;: az esemény fogalma, jellemző IT események. Esemény-feldolgozás lépései. Windows Event Log és syslog.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Szolgáltatásbiztonság&#039;&#039;&#039;: szolgáltatásbiztonság és jellemzőinek definíciója. Befolyásoló tényezők és hatáslánc. Meghibásodások kategorizálása. Szolgáltatásbiztonság eszközei, analízis módszerek.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Fürtözés és replikáció&#039;&#039;&#039;: fürt fogalma és fajtái. Terheléselosztó és HA fürtök fajtái. Megoldandó problémák fürtözés során. Elsődleges-másodlagos sémájú replikáció.&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Virtualizáció&#039;&#039;&#039;: virtualizáció fogalma és fajtái. Szerver oldali megoldások jellegzetességei. Központi menedzsment lehetőségei (erőforráscsoportok, hibatűrés, virtuális gépek mozgatása).&lt;br /&gt;
# &#039;&#039;&#039;Cloud computing&#039;&#039;&#039;: számítási felhők tulajdonságai. Érvek és ellenérvek. Számítási felhők ismérvei. Szolgáltatás-terminológia (XaaS). Szolgáltatásbiztonság kérdései cloud computing rendszereknél.&lt;br /&gt;
[[IRF korábbi kérdések/válaszok]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakorlati rész ===&lt;br /&gt;
A vizsgában két féle gyakorlati feladat lesz, az alábbi témákból:&lt;br /&gt;
* Modellezés&lt;br /&gt;
* Szolgáltatásbiztonság, diagnosztika&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsgák ===&lt;br /&gt;
* [[IRFMintaVizsga200892|IRF mintavizsga 2008/2009 tavasz]]&lt;br /&gt;
* [[IRFVizsga20090527|IRF vizsga 2009.05.27.]]&lt;br /&gt;
* [[IRFVizsga20090603|IRF vizsga 2009.06.03.]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFvizsga_megoldas_20100531.pdf‎|IRF vizsga 2010.05.31 + megoldás (hivatalos)]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2011.pdf|Minta vizsga 2011 megoldás nélkül ]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2012.pdf|Minta vizsga 2012 megoldás nélkül ]]&lt;br /&gt;
* [[Média:IRFmintavizsga2013.pdf|Minta vizsga 2013 megoldás nélkül (2012-estől alig különbözik) ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
* Az egyes házi feladat kiadás utáni gyakorlatokon az aktuális házi feladatról szól a gyakorlat, tehát nagyon érdemes rá elmenni. Nagyon sok időt spórol meg a házi feladat elkészítésében, illetve ott helyben lehet kérdezni az tanároktól ha valamit nem értünk/elakadtunk.&lt;br /&gt;
* A házikat érdemes időben elkezdeni. Ha vasárnap este van a leadási határidő, akkor már szombat reggel is késő elkezdeni. Érdemes már hét elején ismerkedni a technológiákkal.&lt;br /&gt;
* Nem szabad 1-nél több házit hagyni pótlási hétre, mert azt már sokat nem tudják befejezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
* Sok hasznos ismeretet tanít meg a tárgy gyakorlati úton. Ez egy jó irány, a legeredményesebb amerikai egyetemek a teljes képzés során legalább ennyi otthoni feladattal dolgoznak. Tényleg úgy lehet (és úgy is érdemes) a legtöbbet tanulni, hogy egy hozzáértő ember személyre szabottan mond véleményt a munkáidról&lt;br /&gt;
* Egy tárgy ahol megtanítják a Python és PowerShell scripteket. Míg egyetemen erre nem biztos hogy sok szükségünk van, munka során lehet találkozunk velük és akkor viszont nagyon jól fog jönni, hogy IRF-ből már kellett ilyen script nyelveket házit írni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb anyagok/linkek ==&lt;br /&gt;
* 2009-es témakör kidolgozások, &#039;&#039;&#039;ELAVULT!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaModellezes|Modellezés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaITFolyamatkezeles|IT folyamatkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaFelhasznaloKezeles|Felhasználó kezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCimtarak|Címtárak]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaEngedelyezes|Engedélyezés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaAzonossagKezeles|Azonosságkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaKonfiguracioKezeles|Konfigurációkezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCMDB|Konfigurációkezelő adatbázisok (CMDB)]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaRendszerMonitorozas|Rendszermonitorozás]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaEsemenyKezeles|Eseménykezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasiSzintek|Szolgáltatási szintek]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaVirtualizacio|Virtualizáció]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaProblemaKezeles|Incidens-, probléma-, változáskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaTelepitesKezeles|Kiadás és telepítéskezelés]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaSzolgaltatasBiztonsag|Szolgáltatásbiztonság]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaFurtozes|Fürtözés és replikáció]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaMentes|Mentés és archiválás]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaCloud|Cloud computing]]&lt;br /&gt;
** [[IRFVizsgaJegyzetV2|Vizsgára összefoglaló jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=SzabtechZh2Feladatok2007Osz&amp;diff=165629</id>
		<title>SzabtechZh2Feladatok2007Osz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=SzabtechZh2Feladatok2007Osz&amp;diff=165629"/>
		<updated>2013-05-16T10:07:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* 1. feladat */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzabtechZh2Feladatok2007Osz}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KissAnett|Olthyer]] - 2007.12.08.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megoldásokért én vállalom a felelősséget -- [[WittekAdam|WitY]] - 2007.12.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beformáztam a képleteket rendesen, hogy agyelborulás nélkül lehessen olvasni. Átnéztem becsülettel, de valahol azért biztosan elszúrtam. Szóval ha valami látványosan hülyeség, gondold végig és javítsd.  -- [[GyongyosiPeter|gyp]] - 2007.12.13.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Zárt folytonos szabályozási körben a szakasz átviteli fv-nye &amp;lt;math&amp;gt;P(s)=\frac{1}{(s+1)s}&amp;lt;/math&amp;gt;. Tervezzen PD szabályozót 45 fokos fázistöbbletre. A póluseltolási arány 5. Adja meg a szabályozó átviteli függvényét.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A deriváló tag átv. fv-e: &amp;lt;math&amp;gt;\frac{1+sT}{1+s\frac{T}{n}}&amp;lt;/math&amp;gt; , ahol T a szabályozni kívánt folyamat 2. legnagyobb időállandója, n a póluseltolási arány.&lt;br /&gt;
Tehát a PD szabályozó átv. fv-e első nekifutásra: &amp;lt;math&amp;gt;\frac{K(1+s)}{1+\frac{s}{5}}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
K-t pedig a 45 fokos fázistöbbletre való tervezésből tudod kiszámítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;L = CP = \frac{K}{s(1+s/5)}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; arc(L) = -90-arc(1+\frac{s}{5}) = -90-arc(1+\frac{w}{5}*j) = -90-arctg(w/5)&amp;lt;/math&amp;gt;		 -akinek ez annyira nem triviális annak sokat tud segíteni egy rajz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
fázistöbblet = &amp;lt;math&amp;gt;arc(L)+180 \Rightarrow -135=-90-arctg(w/5) \Rightarrow 45=arctg(w/5) \Rightarrow w = 5&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fázistöbblet definíciójához hozzátartozik az is, hogy mindezt a vágási körfrekvencián kell számolni. a vágási körfrekvencián L abszolútértéke egy kell legyen. Ez fog adni egy értéket K-ra:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;|L(s)| = |L(jw)| = \frac{K}{w\sqrt{1+\frac{w}{5}^2}}&amp;lt;/math&amp;gt; na azt szeretnénk, hogy ez egy legyen az w=5 körfrekvencián: &amp;lt;math&amp;gt; K = 5*\sqrt{2} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szabályozó átv. fv-e: &amp;lt;math&amp;gt;5*\sqrt{2}\frac{1+s}{1+s/5}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egyébként van a jegyzetben erre a maradékrendszerek-nél vmi szép kis képlet, de én mindig többre tartottam a gondolkodást, mint a képletmagolást. Akit érdekel 8.35 243.oldal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Legyen a folytonos idejű folyamat átviteli függvénye &amp;lt;math&amp;gt;P(s)=\frac{1}{1+8s}e^{-2s}&amp;lt;/math&amp;gt;. Adja meg a Youla parametrizálást megvalósító szabályozási kört az &amp;lt;math&amp;gt;R_r(s)=\frac{1}{1+2s}&amp;lt;/math&amp;gt; és &amp;lt;math&amp;gt;R_n(s)=\frac{1}{1+s}&amp;lt;/math&amp;gt; referencia modellek esetén. Végezze el minden szükséges elem kiszámítását és rajzolja fel a kapott hatásvázlatot.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;P = P^+ \cdot P_-^{-1}&amp;lt;/math&amp;gt; jó hát ezek a jelöléseim itt wikin érthetetlenek. Az a lényeg hogy a folyamatot szét kell szedni két részre: a &amp;lt;math&amp;gt;P_+&amp;lt;/math&amp;gt; aminek inverze realizálható a &amp;lt;math&amp;gt;P_-^{-1}&amp;lt;/math&amp;gt; pedig aminek az inverze nem realizálható azaz az (e ad)-os tag. A nagyon okosok a &amp;lt;math&amp;gt;P_-^{-1}&amp;lt;/math&amp;gt; tovább bontják két részre, de erre minket már nem képeztek ki a mi esetünkben a &amp;lt;math&amp;gt;P_- = 1&amp;lt;/math&amp;gt;. Így ezt nekünk nem is kell optimalizálni, ezért élhetünk a &amp;lt;math&amp;gt;G_n = G_r = 1&amp;lt;/math&amp;gt; választással.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; P_+ = \frac{1}{1+8s}, P_+^{-1} = 1 + 8s,  P_- = 1 \cdot P_-^{-1}= e^{-2s} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; C_{opt} = \frac{R_n G_n P_+^{-1}}{1 - R _n G_n \cdot P_-^{-1}} = \frac{\frac{1}{1+s}(1+8s)}{1 - \frac{1}{1+s} e^{-2s}} = \frac{1+8s}{1 - e^{-2s} } &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(korábban az alsó tagban 1 + R * G * P^-1  volt de a tankönyv szerint ez a helyes. TK 210  -- [[UzsokiMate]] - 2009.12.11. )&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a soros kompenzátor: &amp;lt;math&amp;gt; Q_r = R_r G_ r P_+^{-1} = \frac{1}{1+2s} (1+8s)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a számolásokkal kész vagyunk a hatásvázlatot pedig nem kívántam most ide ügyeskedni, nézzétek meg a jegyzetben&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egy lineáris FI rendszer: A,b,c,d mátrixokkal adott. Adja meg a nyílt rendszer karakterisztikus egyenletét. Állapotvisszacsatoló szabályozót alkalmazunk k visszacsatolóvektorral. Adja meg a zárt rendszer karakterisztikus egyenletét.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárt rendszer karakterisztikus egyenlete:&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\textrm{det}(s\cdot I-A+b\cdot(k^T))=0&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(k^T)=k visszacsatoló mátrix transzponáltja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Z transzformáció def. Hova képezi le a transzformáció az imaginárius tengelyt? Hova képezi le a pc=-0.1 folytonos pólust Ts=0.2 mintavételi idő mellett?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; X(z) = \mathcal{Z}\{x[n]\} = \sum\limits_{n=0}^{\infty} x[n] z^{-n} = x[0] + z^{-1} x[1] + z^{-2} x[2] + \ldots &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az imaginárius tengelyt az egységsugarú körbe képezi le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A pólust az &amp;lt;math&amp;gt;e^{-Ts/T}&amp;lt;/math&amp;gt; -be képezi le. a pc=-0.1 -hez tartozó időállandó a T=10 (aki nem hiszi az járjon utána az s-pc -t átalakítva 1+sT alakra). Tehát &amp;lt;math&amp;gt; pz = e^{-\frac{0.2}{10}} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A mintavételezett zárt szabályozási körben a felnyitott kör impulzusátviteli függvénye &amp;lt;math&amp;gt; L(z) = \frac{K}{z-1} &amp;lt;/math&amp;gt;. HAtározza meg K azon értékeit, amelyekre a zárt rendszer stabil lesz.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a zárt rendszer : &amp;lt;math&amp;gt; T = \frac{L}{1+L} &amp;lt;/math&amp;gt; ennek kell megvizsgálni a pólusait. Ha azok az egységsugarú körön belülre esnek (diszkrét folyamatról lévén szó) akkor a rsz. stabilis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; 1+L = 0 &amp;lt;/math&amp;gt; karakterisztikus egyenletet kell megoldanunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; z - 1 + K = 0 \Rightarrow z = 1-K \Rightarrow |1-K| &amp;lt; 1 \Rightarrow 0 &amp;lt; K &amp;lt; 2 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Milyen típusú szabályozót valósít meg a &amp;lt;math&amp;gt; C(z) = 2 \frac{z-0.9}{z-1} &amp;lt;/math&amp;gt; impulzusátviteli függvény? Adja meg a szabályozó differenciálegyenletét (algoritmus). Határozza meg egységugrás bemenőjelre a szabályozó kimenetének kezdeti és végértékét.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PI szabályozóról van szó: az arányos tag a 2, az integráló hatást, pedig a nevezőben lévő z-1 biztosítja (a legnagyobb időállandóval rendelkező kiejteni kívánt pólus a 0.9)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; C(z)= \frac{U(z)}{E(z)} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; \frac{U(z)}{E(z)} = 2 \frac{z-0.9}{z-1} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; U (z-1) = 2 (z-0.9) E &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
arra kell törekedni hogy z negatív hatványai szerepeljenek, ami késleltetésnek feleltethető meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; U = U z^{-1} + 2E - 1.8E z^{-1} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; u[k]=u[k-1] + 2e[k] - 1.8e[k-1] &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
...ezzel a differenciálegyenlet előállt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A végértéktételekből és tudva hogy az egységugrás z-transzformáltja z/(z-1)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
kezdeti érték: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; c[0]=\lim_{z \rightarrow \infty} \frac{z}{z-1} \frac{2(z-0.9)}{z-1} = 2 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(itt érdemes a L&#039;Hopital szabályt használni -- [[ValyiPeter|Pecc]] - 2007.12.17.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
végérték: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; c[\infty] = \lim_{z \rightarrow 1} \frac{z}{z-1} \frac{z-1}{z} \frac{2(z-0.9)}{z-1} = \infty &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
egy másik megoldás lehet ez is ( a konzultáción PD szabályozóra ezt használták ): &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
e[] a bemenet, mivel egységugrásról beszélünk 0 felett az értéke 1, előtte az értéke 0.&lt;br /&gt;
Tehát: &lt;br /&gt;
u[0] = u[-1] + 2*e[0] - 1.8e[-1]  &lt;br /&gt;
azaz&lt;br /&gt;
u[0] = 0 + 2*1 - 1.8*0 = 0.2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
u[1] = u[0] + 2*e[1] - 1.8 * e[0]&lt;br /&gt;
azaz&lt;br /&gt;
u[1] = 0.2 + 2 - 1.8 = 0.4&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Itt látszik, hogy lépésenként 0.2-vel nő, így szépen elszáll a végtelenbe.&lt;br /&gt;
-- [[UzsokiMate]] - 2009.12.11.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Stabilizálja a &amp;lt;math&amp;gt; G(z) = \frac{2z}{(z-0.8)(z-2.0)} &amp;lt;/math&amp;gt; DI labilis folyamatot állapotvisszacsatolással oly módon, hogy a visszacsatolt rendszer pólusai a &amp;lt;math&amp;gt; z_1 = 0.5, z_2 = 0.5 &amp;lt;/math&amp;gt; legyenek. Számítsa ki a stabilizáló visszacsatoló k vektort.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
G(z) nevezője: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; z^2 - 2.8z + 1.6&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
amiből &amp;lt;math&amp;gt; a_1 =-2.8, a_2 = 1.6 &amp;lt;/math&amp;gt; Fontos, hogy z legnagyobb hatványú tagjának együtthatója egy legyen!!! Ekkor olvashatók csak le egymás után ai-k. Most szerencséje volt annak is, aki erről megfeledkezett :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
az előírt pólusokból számított nevező: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; (z-0.5)(z-0.5) = z^2 - z + 0.25 &amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(A fenti szöveg ismét érvényes :) ) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; r_1 = -1,  r_2 = 0.25 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; k = [r1-a1, r2-a2] = [1.8, -1.35] &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(Ha az új pólus nincs megadva, akkor diszkrét esetben a régi reciprokát veszed, folytonos esetben pedig szorzod -1 -el ) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=B csoport=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egy zárt folytonos szabályozási körben a folyamat átviteli függvénye &amp;lt;math&amp;gt; P(s)= 1/(1+10s)(1+s) &amp;lt;/math&amp;gt;. Tervezzen PI szabályozót 45°-os fázistöbbletre! Adja meg a szabályozó átviteli függvényét! (5 pont)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A PI szabályozó átv. fv-e: K*(1+sT)/s(T) , ahol T a szabályozni kívánt folyamat legnagyobb időállandója és a nevezőben vagy ott van vagy nincs ez ízlés dolga. Tehát a mi esetünkben C=K*(1+10s)/s. A továbbiakban a gondolatmenet ugyanaz mint az A csoport első feladatánál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerintem a PI szabályozó a szakasz legkisebb törési frekvenciájához tartozó pólust ejti ki tehát C=K*(1+s)/s -- [[SteinbachAntalBalint|banti]] - 2008.04.25.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
^^^ Ez így konkrétan igaz is, de a legkisebb frekvenciához a legnagyobb időállandó tartozik, márpedig most időállandós alakban vannak, szóval C=K*(1+10s)/s -- [[MajorPeter|aldaris]] - 2008.12.11.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
L=CP=K/(s(1+s))&lt;br /&gt;
arc{L(s)}=arc{L(jw)}=-90-arc{1+s}=-90-arc{1+w*j}=-90-arctg(w)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 45 fokos fázistöbbletből --&amp;gt; -135=-90-arctg(w) --&amp;gt; 45=arctg(w) --&amp;gt; w=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
L(s) = L(jw) = K / w*gyök(1+w^2), ahhoz hogy ez egy legyen w=1-nél, K=gyök2 választással kell éljünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C=gyök2*(1+10s)/s&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adja meg az állapotvisszacsatolásos szabályozás blokk-diagramját megfigyelővel kiegészítve! (4 pont)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem varázsolnám ide, jegyzet: 270.o. 9.4. ábra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Stabilizálja a &amp;lt;math&amp;gt;P(s)=-3(s+1)/(s+2)(s-3)&amp;lt;/math&amp;gt; folyamatos idejű labilis folyamatot állapotvisszacsatolással! Számítson ki egy stabilzáló visszacsatoló k vektort! (4 pont)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A folyamat nevezője: s^2 -s -6. Megint fontos, hogy a legnagyobb hatványú tag együtthatója egy, ekkor a1=-1 a2=-6&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A folyamat labilitását a +3-as pólus okozza -a nevező s-3 tényezőjéből- mert ugye nem negatív. Ezt kell stabilizálnunk, amire (FI rsz esetén) elfogadott módszer a labilis pólus -1-el való szorzása. Tehát a kívánt új pólusok: p1=-2 p2=-3. Ezekből az általunk stabilizált folyamat nevezője: (s+2)(s+3)= s^2 +5s +6. Ezekből leolvashatjuk (mert a legnagyobb hatványú tag együtthatója egy) r1=5 r2=6.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek ismeretében a visszacsatoló vektor:&lt;br /&gt;
k=[r1-a1, r2-a2]=[6, 12]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Adja meg egy &amp;lt;math&amp;gt;y(t)&amp;lt;/math&amp;gt; jel z-transzformáltjának kifejezését! Adja meg a mintavételezett egységugrás jel z-transzformáltját! (4 pont)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; Y(z)={\sum\limits_{n=0}^\infty y[n] z^{-n}}={\sum\limits_{n=0}^\infty y(nT_{s}) z^{-n}} = {\sum\limits_{n=0}^\infty \varepsilon(nT_{s}) z^{-n}} = {\sum\limits_{n=0}^\infty  z^{-n}} = {1 + z^{-1} + z^{-2} + ...} = {\frac{z}{1 - z}}  &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egy mintavételes zárt szabályozási körben a felnyitott kör impulzusátviteli függvénye &amp;lt;math&amp;gt; L(z)=\frac{z+0.8}{(z-0.5)(z-1)} &amp;lt;/math&amp;gt; . Stabilis-e a zárt rendszer? (4 pont)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
a zárt rsz. átv. fv-e: &amp;lt;math&amp;gt; T(z)=\frac{L(z)}{1+L(z)} &amp;lt;/math&amp;gt; Na ennek kell a pólusait megvizsgálni stabilitás szempontjából. Ehhez ugye a karakterisztikus egyenletet kell megoldani:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; 1+L(z)=0 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; z^2 - 1.5z + 0.5 + z+0.8 = z^2 - 0.5z + 1.3 = 0 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A másodfokú megoldóképlet ez esetben nem lesz annyira triviális, úgyhogy leírom:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; z_{1,2} = \frac{0.5 \pm\sqrt{0.25-5.2}} {2} = \frac{0.5 \pm \sqrt{4.95}*j}{2} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; z_1 = 0.25+1.1125j &amp;lt;/math&amp;gt;, z2 ennek konjugáltja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek tehát a zárt rendszer pólusai. DI rsz akkor stabilis, ha a pólusai rendre az egységsugarú körön belülre esnek, különben labilis. Vizsgáljuk meg z1 abszolútértékét:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;|z1|=\sqrt{0.25^2 + 1.1125^2} = 1.14 &amp;gt; 1 &amp;lt;/math&amp;gt; (z2 abszolútértéke ugyanennyi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárt rendszer labilis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Milyen típusú diszkrét szabályozót valósít meg a &amp;lt;math&amp;gt; C(z)= \frac{2(z-0.8)}{z-0.5}&amp;lt;/math&amp;gt;? Adja meg a szabályozó differenciálegyenletét (algoritmusát)! Határozza meg egységugrás bemenőjelre a szabályozó kimenetének kezdeti és végértékét! (5 pont)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erről folynak a viták, hogy ez PD avagy PI szabályozó. A jegyzet 13.21-es képletét nézve ez PD. Ám van aki azt mondja, hogy ez bizony PI hiszen a válasz számításához felhasználja a múltbeli érték(ek)et. Hogy ezt honnan veszi az illető? Nézzük meg a differenciálegyenletét :)&lt;br /&gt;
(Tankönyv: 8.7-es képlet (közelítő PD szabályozó) és az alatta lévő egy mondat alapján PI.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Diszkrét szabályozóknál: Tk. 340-341. 13.19 alapján ez PI sztem. a PD nevezője a 13.28.-ban csak &#039;z&#039;	 sztem:)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a szabályozó a képlet szerint is PI szabályozó nemde? PI: &amp;lt;math&amp;gt; C= K*\frac{(z-z1)}{z-1}&amp;lt;/math&amp;gt; -- [[SteinbachAntalBalint|banti]] - 2008.04.25.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; C(z)=\frac{U(z)}{E(z)}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; \frac{U(z)}{E(z)} = \frac{2(z-0.8)}{z-0.5}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; zU - 0.5U = 2z E - 1.6E &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; U = 0.5U z^{-1} + 2E - 1.6E z^{-1} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; u[k] = 0.5u[k-1] + 2e[k] - 1.6e[k-1]&amp;lt;/math&amp;gt; és akkor látható, hogy a kollégának igaza van ott az u[k-1] es múltbeli tag.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megint a végértéktételek&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; c[0] = \lim_{z \rightarrow \infty} {\frac{z}{z-1}	\frac{2(z-0.8)}{z-0.5} } = 2 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(Itt is a L&#039;Hospital szabály alkalmazandó -- [[ValyiPeter|Pecc]] - 2007.12.17.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; c[\infty] = \lim_{z \rightarrow 1} \frac{z}{z-1} (1-z^{-1})  \frac{2(z-0.8)}{z-0.5} = \frac{2 \cdot 0.2}{0.5} = 0.8  &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez viszont ellentmond a PI-s kollégának, mert nem száll el a végtelenbe egy integrátorhoz illő módon. -megj.: bennfentes információkból tudom, hogy nem vontak le neki tehát szerintem itt ha volt vmi indoklásod elfogadták-&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Legyen a diszkrét ideű folyamat átviteli függvénye &amp;lt;math&amp;gt; G(z) = \frac{0.7 z^{-5}}{1-0.8z^{-1}} &amp;lt;/math&amp;gt;. Adja meg a Youla-parametrizálást realizáló kört az &amp;lt;math&amp;gt; R_r = \frac{0.5 z^{-1}}{1-0.5z^{-1}} &amp;lt;/math&amp;gt; és &amp;lt;math&amp;gt; R_n = \frac{0.8z^{-1}}{1-0.2z^{-1}} &amp;lt;/math&amp;gt; referenciamodellek esetén! Végezze el minden szükséges elem kiszámítását és rajzolja fel a kapott hatásvázlatot! (4 pont)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A folyamat két részre bontása:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; G+ = \frac{0.7z^{-1}}{1-0.8z^{-1}} &amp;lt;/math&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; G-=1 &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
a nem realizálható komponens pedig &amp;lt;math&amp;gt; z^{-4} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; {G+}^{-1} = \frac{1-0.8z^{-1}}{0.7z^{-1}} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel G- = 1 így nincs mit optimálisan kompenzálni, azaz a Gr = Gn = 1 választással élhetünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; C_{opt} = \frac{R_n G_n {G+}^{-1}}{1 + R_n G_n (G-) z^{-4}} = \frac{	 \frac{0.8z^{-1}} {1 - 0.2z^{-1}} + 0.8z^{-5}}{\frac{1-0.8z^{-1}}{0.7z^{-1}}} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Soros kompenzáció: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; R_r {G+}^{-1} = \frac{0.5z^{-1}}{1-0.5z^{-1}} \frac{1-0.8z^{-1}}{0.7z^{-1}} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A számolásokkal kész vagyunk az ábrát mellőzöm. jegyzet 322.o. 12.1. ábra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147438</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147438"/>
		<updated>2012-11-22T14:42:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Verseny */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgGraf}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantargy|nev=Számítógépes grafika és lépfeldolgozás|kredit=4|felev=5|kiszh=nincs|vizsga=van|nagyzh=0 db|hf=5 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas|levlista=grafikaATsch.bme.hu|Feladatbeadó rendszer=http://cg.iit.bme.hu/grafhazi }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Követelmények =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 3 elfogadott hf aláíráshoz&lt;br /&gt;
* 4-5 elfogadott hf megajánlotthoz&lt;br /&gt;
* házik védése&lt;br /&gt;
* vizsga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Segédanyagok =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:jegyzet1| megjelenítendő jegyzetnév]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s Feltöltés]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Értelmes néven töltsétek fel, így: tantárgyrövidítése_fájltípus_dátum_csoport&lt;br /&gt;
*tantárgy rövidítése: [https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=TargynevAjanlas itt] nézzétek meg, de ált. amilyen néven levlistája is van a tárgynak&lt;br /&gt;
*fájltípus: ZH, vizsga, jegyzet, beugró..&lt;br /&gt;
*dátum: értelemszerűen..pl:20100405&lt;br /&gt;
*csoport: zh-hoz, vizsgához..stb..ahol van, ez is evidens&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlott olvasmányok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://iam035.inf.unideb.hu/mobidiak/listdocument.mobi?id=101 Juhász Imre: [[OpenGL]] &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999 &amp;lt;br&amp;gt; Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. -&amp;gt;  letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen]&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Videó ==&lt;br /&gt;
http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= ZH =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenleg a tárgyból már nincs zh.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=  Házi =&lt;br /&gt;
A tárgy kb arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5össel, vagy 1essel szeretik értékelni a munkát, 2est csak az kap akit már sok év alat sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafIDEs]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX] &amp;lt;&amp;lt; Illetve ez&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafLinux|Linux]] &amp;lt;&amp;lt; Esetleg ez&lt;br /&gt;
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE *LINUX*+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://paulsolt.com/GLUT/ Windows+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ CodeBlocks+GLUT Win]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Első házi&lt;br /&gt;
: Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &amp;quot;játék&amp;quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Második házi&lt;br /&gt;
: Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Harmadik házi&lt;br /&gt;
: Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Negyedik házi&lt;br /&gt;
: Az első 3D-s openGL feladat.&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ötödik házi&lt;br /&gt;
: A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. (Jól érzed, ha nincs meg a negyedik akkor esélytelen kb.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Vizsga =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ÉV&lt;br /&gt;
** A csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
** B csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tippek =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Verseny =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses házira hirdetnek meg szépségversenyt, amivel jópontot lehet szerezni, illetve van hogy elfogadják +1 házinak, extrém esetben akár nagyházinak is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=Könyvrendelés (2007, 2009)=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A levlistán felmerült kezdeményezés alapján: &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;A grafika könyvet meg lehet venni a kiadótól 20% kervezménnyel,&lt;br /&gt;
amitől máris barátságosabb az ára. Viszont azt írják 10 példány&lt;br /&gt;
felett csoportos kedvezményt is adnak. Ha vagyunk legalább 10en akiknek&lt;br /&gt;
kell grafika könyv, akkor lehetne alkudni még a kiadóval.&amp;quot; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A könyvrendelés és kiosztás befejezödőtt tanulság:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;#8212; ComputerBooks, 2003 - 5500 Ft, és sikerült az árat 3800 Ft-ra letornászni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezt megismételtük 2009-ben. Részletesebb feltételek: a könyv hallgatói kedvezményes ára: 4397-Ft (20%), csoportos rendelés minimum 10 db esetén 30 % kedvezmény után 3848 Ft/db. Bolti ára 5496 Ft. Telefonon lehet velük időpontot egyeztetni: 375-1564, 3753-591, 225-0110. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ide kell menni: [http://is.gd/3nkVs 1126 Budapest Tartsay Vilmos u. 12.] Ha a Móricz-ról 61-essel a Csörsz utcánál leszálltok, akkor a déli irányába kell sétálni, és az első utca balra, viszonylag sokáig kell menni, és egy családi házban van az iroda. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://sirkan.iit.bme.hu/~szirmay/3djatek.htm| A nem kedvezményes könyv]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Kedvcsináló =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottó:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(tárgy rövid leírása, mire jó, fun factek)&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak -e.|forrás=Petőfi Sándor}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[SzgGrafKedvCsinalo|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fontos, hasznos linkek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
* Hivatalos Tárgyoldal: http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas&lt;br /&gt;
* Feladatbeadó rendszer: http://cg.iit.bme.hu/grafhazi&lt;br /&gt;
* Tárgy oldal: https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/&lt;br /&gt;
* Előadás videók: [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR Előadások letölthető felvételei] (kb. 1 GB/előadás) &amp;lt;&amp;amp;#8212; érdemes megnézni őket.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házi feladat kiírások]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadáson elhangzott dolgok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megértést segítő anyagok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* http://www.videotutorialsrock.com/&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlott olvasmányok==&lt;br /&gt;
(átemelve lsd fentebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fejlesztői környezet belövése==&lt;br /&gt;
(áttéve)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==GLUT DOWNLOAD==&lt;br /&gt;
(felesleges kigyomlálva)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(felesleges, ami lényeg volt azt leírtam)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[SzgGrafVizsga|Vizsgakérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] &lt;br /&gt;
* [[SzgGrafOsszefogOpenGL|&amp;amp;#79;penGL összefoglaló]] -- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.01.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147436</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147436"/>
		<updated>2012-11-22T14:40:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Könyvrendelés 2007, 2009 */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgGraf}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantargy|nev=Számítógépes grafika és lépfeldolgozás|kredit=4|felev=5|kiszh=nincs|vizsga=van|nagyzh=0 db|hf=5 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas|levlista=grafikaATsch.bme.hu|Feladatbeadó rendszer=http://cg.iit.bme.hu/grafhazi }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Követelmények =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 3 elfogadott hf aláíráshoz&lt;br /&gt;
* 4-5 elfogadott hf megajánlotthoz&lt;br /&gt;
* házik védése&lt;br /&gt;
* vizsga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Segédanyagok =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:jegyzet1| megjelenítendő jegyzetnév]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s Feltöltés]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Értelmes néven töltsétek fel, így: tantárgyrövidítése_fájltípus_dátum_csoport&lt;br /&gt;
*tantárgy rövidítése: [https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=TargynevAjanlas itt] nézzétek meg, de ált. amilyen néven levlistája is van a tárgynak&lt;br /&gt;
*fájltípus: ZH, vizsga, jegyzet, beugró..&lt;br /&gt;
*dátum: értelemszerűen..pl:20100405&lt;br /&gt;
*csoport: zh-hoz, vizsgához..stb..ahol van, ez is evidens&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlott olvasmányok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://iam035.inf.unideb.hu/mobidiak/listdocument.mobi?id=101 Juhász Imre: [[OpenGL]] &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999 &amp;lt;br&amp;gt; Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. -&amp;gt;  letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen]&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Videó ==&lt;br /&gt;
http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= ZH =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenleg a tárgyból már nincs zh.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=  Házi =&lt;br /&gt;
A tárgy kb arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5össel, vagy 1essel szeretik értékelni a munkát, 2est csak az kap akit már sok év alat sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafIDEs]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX] &amp;lt;&amp;lt; Illetve ez&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafLinux|Linux]] &amp;lt;&amp;lt; Esetleg ez&lt;br /&gt;
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE *LINUX*+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://paulsolt.com/GLUT/ Windows+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ CodeBlocks+GLUT Win]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Első házi&lt;br /&gt;
: Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &amp;quot;játék&amp;quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Második házi&lt;br /&gt;
: Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Harmadik házi&lt;br /&gt;
: Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Negyedik házi&lt;br /&gt;
: Az első 3D-s openGL feladat.&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ötödik házi&lt;br /&gt;
: A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. (Jól érzed, ha nincs meg a negyedik akkor esélytelen kb.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Vizsga =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ÉV&lt;br /&gt;
** A csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
** B csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tippek =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Verseny =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses házira hirdetnek meg szépségversenyt, amivel jópontot lehet szerezni, illetve van hogy elfogadják +1 házinak, extrém esetben akár nagyházinak is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Kedvcsináló =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottó:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(tárgy rövid leírása, mire jó, fun factek)&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak -e.|forrás=Petőfi Sándor}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[SzgGrafKedvCsinalo|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fontos, hasznos linkek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
* Hivatalos Tárgyoldal: http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas&lt;br /&gt;
* Feladatbeadó rendszer: http://cg.iit.bme.hu/grafhazi&lt;br /&gt;
* Tárgy oldal: https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/&lt;br /&gt;
* Előadás videók: [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR Előadások letölthető felvételei] (kb. 1 GB/előadás) &amp;lt;&amp;amp;#8212; érdemes megnézni őket.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házi feladat kiírások]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadáson elhangzott dolgok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megértést segítő anyagok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* http://www.videotutorialsrock.com/&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlott olvasmányok==&lt;br /&gt;
(átemelve lsd fentebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fejlesztői környezet belövése==&lt;br /&gt;
(áttéve)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==GLUT DOWNLOAD==&lt;br /&gt;
(felesleges kigyomlálva)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(felesleges, ami lényeg volt azt leírtam)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[SzgGrafVizsga|Vizsgakérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] &lt;br /&gt;
* [[SzgGrafOsszefogOpenGL|&amp;amp;#79;penGL összefoglaló]] -- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.01.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mintak%C3%A9rd%C3%A9sek_a_Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s_t%C3%A1rgy_vizsg%C3%A1j%C3%A1ra_val%C3%B3_felk%C3%A9sz%C3%BCl%C3%A9shez_(1.r%C3%A9sz)&amp;diff=147435</id>
		<title>Mintakérdések a Számítógépes grafika és képfeldolgozás tárgy vizsgájára való felkészüléshez (1.rész)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mintak%C3%A9rd%C3%A9sek_a_Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s_t%C3%A1rgy_vizsg%C3%A1j%C3%A1ra_val%C3%B3_felk%C3%A9sz%C3%BCl%C3%A9shez_(1.r%C3%A9sz)&amp;diff=147435"/>
		<updated>2012-11-22T14:35:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* 4. */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgGrafKerdesKidolg}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Tovább: SzgGrafKerdesKidolg2, SzgGrafKerdesKidolg3, SzgGrafKerdesKidolg4, SzgGrafKerdesKidolg5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;b&amp;gt;&lt;br /&gt;
A lent található feladatokat és megoldásokat áttöltöttem az egységesített [[SzgGrafFeladatok]] oldalra, ami az előadó honlapján található grafkerdes.doc fájl alapján készült, annak számozásaival van összhangban. Ennek a wiki oldalnak a szerkesztése helyett kérlek szerkeszd az új [[SzgGrafFeladatok]] oldalt!&lt;br /&gt;
-- [[SubaGergely|Subi]] - 2007.10.29.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. ==&lt;br /&gt;
 &amp;lt;b&amp;gt; Mik azok az összetett görbék és miért van rájuk szükség.&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. ==&lt;br /&gt;
 &amp;lt;b&amp;gt; Hogyan definiálható a B-spline és milyen tulajdonságai vannak.&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
Sünis Könyv 58.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A B-spline olyan görbeleírás, amely a lokális vezérelhetőség és a símaság (deriválhatóság) között ad kompromisszumot.&lt;br /&gt;
Approximációs görbe, tehát a vezérlőpontokon jellemzően nem halad át. (Az első és az utolsó vezérlőponton sem)&lt;br /&gt;
Általános esetben a szomszédos csomópontok távolságára nincs megkötés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A görbe bázisfüggvényeit úgy származtatjuk, hogy kiindulunk olyan bázisfüggvényekből, amelyek a hozzájuk tartozó csomópontintervallumon Bi=1 értéket vesznek fel,&lt;br /&gt;
egyébként pedig nullát.&lt;br /&gt;
Ezután a B-spline fokszámának megfelelő számszor lineáris simítást végzünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha egy B-spline fokszáma n. akkor egy vezérlőpont a görbe n+1 szegmensére van hatással, tehát a fokszám növelésével a lokális vezérelhetőség csökken.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. ==&lt;br /&gt;
 &amp;lt;b&amp;gt; Mi a NURBS.&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
Non-Uniform Rational B-Spline, a B-Spline egy kezelhetőbb változata. A vezérlőpontokhoz még egy w súlyt is rendelünk, ennek növelésével a görbe az adott pontban egyre jobban csúcsosodik. Előnye, hogy a kúpszeletek tökéletesen leírhatók legalább harmadfokú NURBS-ökkel, hátránya hogy (hacsak homogén koordinátákban nem számolunk), osztásokra is szükség van a görbe kirajzolásához.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A görbe egy pontjának meghatározása:&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;&lt;br /&gt;
  r(t) = {{\sum w_iB_i^{NUBS} r_i}\over{\sum w_jB_j^{NUBS}}} = B_i^{NURBS} r_i&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bázisfüggvények kiszámítása a NUBS bázisfüggvényeiből tehát:&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;&lt;br /&gt;
  B_i^{NURBS} = {{w_i B_i^{NUBS}}\over{\sum w_jB_j^{NUBS}}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. ==&lt;br /&gt;
 &#039;&#039;&#039;Adja meg a kvadratikus felületek általános definícióját. Milyen konkrét tagjai vannak ennek a családnak.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
Kvadratikus felületnek nevezzük azokat a felületeket, melyek legfeljebb másodfokú implicit egyenlettel leírhatók. Általános, homogén koordinátás alakban megadva:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;&lt;br /&gt;
  [x, y, z, 1] Q \left[ \begin{array}{r} x \\ y \\ z \\ 1 \end{array} \right] = 0&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ahol Q egy 4x4-es mátrix. Kvadratikus felülettel leírható például a kúp, ellipszoid, hengerpalást, paraboloid.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. ==&lt;br /&gt;
 &amp;lt;b&amp;gt; Rajzolja fel a szárnyas él adatstruktúrát, és írjon programot, amely egy lapnak kiírja az összes csúcsát.&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Sünis könyv 140.o.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br&amp;gt;Adatszerkezet:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
class Edge {&lt;br /&gt;
  Vertex * vertex_start, vertex_end; //Az él kezdő- és végpontja&lt;br /&gt;
  Face * face_left, face_right;		//Az él jobb- és baloldali lapja&lt;br /&gt;
  Edge * loop_left, loop_right;		//A végpontból kiinduló két él&lt;br /&gt;
  Edge * next;							  //Az éllista következő eleme&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct Vertex {&lt;br /&gt;
  Vector point;&lt;br /&gt;
  Edge * edge;  //A csúcsot tartalmazó él&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
struct Face {&lt;br /&gt;
  Edge * edge;&lt;br /&gt;
  Face * next;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Program (vázlatosan):&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
void printVertex(Vertex * v) {&lt;br /&gt;
  cout &amp;lt;&amp;lt; v.x &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;,&amp;quot; &amp;lt;&amp;lt; v.y &amp;lt;&amp;lt; &amp;quot;,&amp;quot; v.z;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
void printVertices(Face * face) {&lt;br /&gt;
  Edge * edge = face.edge;&lt;br /&gt;
  Edge * current = NULL;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
  bool goRight = (edge.face_right == face) ? true : false;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  print(edge.vertex_end);&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  while( edge != current ) {&lt;br /&gt;
	 if( goRight ) {&lt;br /&gt;
		current = edge.loop_right;&lt;br /&gt;
	 } else {&lt;br /&gt;
		current = edge.loop_left;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 print(current.vertex_end);&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6.  ==&lt;br /&gt;
 &amp;lt;b&amp;gt;Mik az Euler operátorok és miért van rájuk szükség.&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
Sünis könyv 75.o.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Euler egyenlet:&lt;br /&gt;
lapok + csúcsok = élek + 2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az Euler operátorokat poligonhálóra alkalmazva az Euler tulajdonság nem sérül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Típusai: &lt;br /&gt;
A, Él kettévágás&lt;br /&gt;
Egy él egy pontján felveszünk egy új csúcsot, ami ezáltal két élre bomlik.&lt;br /&gt;
A csúcsok száma eggyel, az élek száma szintén eggyel növekszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
B, Poligon kettévágás&lt;br /&gt;
Egy lap két csúcsát egy új éllel kötünk össze, ezáltal a lap két lapra esik szét.&lt;br /&gt;
Az éleg és a lapok száma egyaránt eggyel növekszik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
C, Élzsugorítás&lt;br /&gt;
Egy élet egy pontba zsugorítunk. Az él eltűnik, a két végpontját egyesítjük.&lt;br /&gt;
Az élek száma eggyel csökkel, a csúcsok száma eggyel csökken.&lt;br /&gt;
Ha az élhez kapcsolódó egyik vagy minkét poligon egy háromszög, akkor az eltűnik, a a másik két éle pedig egyesül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
D, Poligon kihúzás&lt;br /&gt;
Kiválasztunk egy lapot, és az elmozdítjuk az eredeti helyről, ehhez a kiválasztott lap éleit és csúcsait meg kell duplázni. Ha *e* éle van a kiválaszott lapnak, akkor *e* új él jön létre, és *e* új pont. Ezután az új pontokat össze kell kötni a nekik megfelelő régi pontokkal. (még *e* új él és *e* új lap.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7.  ==&lt;br /&gt;
 &amp;lt;b&amp;gt;Írjon C++ nyelven egy CSG fát megvalósító osztályt.&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. ==&lt;br /&gt;
  &amp;lt;b&amp;gt;Írjon erősen emelkedő szakaszt rajzoló programot, a Bresenham algoritmus alapján.&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9.  ==&lt;br /&gt;
 &amp;lt;b&amp;gt;Írjon erősen emelkedő szakaszt rajzoló programot, a DDA algoritmus alapján.&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2008-as házi feladat keretben implementált DDA szakaszrajzoló algoritmus:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{InLineFileLink|Infoalap|SzgGrafKerdesKidolg|DDA.cpp|DDA.cpp}}&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Erősen emelkedő szakaszokra kicsit furán viselkedik :)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[SikAndras|Bandita]] - 2009.01.02.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A hiba a rajzoló for ciklusban van, a ciklusváltozó minden esetben iMX-ig megy, pedig erősen emelkedőnél iMY-ig kellene. Az iMX-et iLength-re cserélve tökéletesen működik. Aki tudja, a forrásban is javíthatja.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[SzB|LG]] - 2009.01.20.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. ==&lt;br /&gt;
  &amp;lt;b&amp;gt;Írjon programot, amely egy szakaszt egy konvex sokszögre vág.&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[GergelyK|Geri]] - 2006.12.29.&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.08.02.&lt;br /&gt;
-- [[SzelessZoltanTamas|Sales]] - 2006.07.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147431</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147431"/>
		<updated>2012-11-22T14:32:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgGraf}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantargy|nev=Számítógépes grafika és lépfeldolgozás|kredit=4|felev=5|kiszh=nincs|vizsga=van|nagyzh=0 db|hf=5 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas|levlista=grafikaATsch.bme.hu|Feladatbeadó rendszer=http://cg.iit.bme.hu/grafhazi }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Követelmények =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 3 elfogadott hf aláíráshoz&lt;br /&gt;
* 4-5 elfogadott hf megajánlotthoz&lt;br /&gt;
* házik védése&lt;br /&gt;
* vizsga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Segédanyagok =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:jegyzet1| megjelenítendő jegyzetnév]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s Feltöltés]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Értelmes néven töltsétek fel, így: tantárgyrövidítése_fájltípus_dátum_csoport&lt;br /&gt;
*tantárgy rövidítése: [https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=TargynevAjanlas itt] nézzétek meg, de ált. amilyen néven levlistája is van a tárgynak&lt;br /&gt;
*fájltípus: ZH, vizsga, jegyzet, beugró..&lt;br /&gt;
*dátum: értelemszerűen..pl:20100405&lt;br /&gt;
*csoport: zh-hoz, vizsgához..stb..ahol van, ez is evidens&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlott olvasmányok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://iam035.inf.unideb.hu/mobidiak/listdocument.mobi?id=101 Juhász Imre: [[OpenGL]] &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999 &amp;lt;br&amp;gt; Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. -&amp;gt;  letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen]&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Videó ==&lt;br /&gt;
http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= ZH =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenleg a tárgyból már nincs zh.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=  Házi =&lt;br /&gt;
A tárgy kb arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5össel, vagy 1essel szeretik értékelni a munkát, 2est csak az kap akit már sok év alat sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafIDEs]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX] &amp;lt;&amp;lt; Illetve ez&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafLinux|Linux]] &amp;lt;&amp;lt; Esetleg ez&lt;br /&gt;
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE *LINUX*+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://paulsolt.com/GLUT/ Windows+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ CodeBlocks+GLUT Win]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Első házi&lt;br /&gt;
: Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &amp;quot;játék&amp;quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Második házi&lt;br /&gt;
: Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Harmadik házi&lt;br /&gt;
: Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Negyedik házi&lt;br /&gt;
: Az első 3D-s openGL feladat.&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ötödik házi&lt;br /&gt;
: A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. (Jól érzed, ha nincs meg a negyedik akkor esélytelen kb.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Vizsga =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ÉV&lt;br /&gt;
** A csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
** B csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tippek =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Verseny =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses házira hirdetnek meg szépségversenyt, amivel jópontot lehet szerezni, illetve van hogy elfogadják +1 házinak, extrém esetben akár nagyházinak is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Kedvcsináló =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottó:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(tárgy rövid leírása, mire jó, fun factek)&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak -e.|forrás=Petőfi Sándor}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[SzgGrafKedvCsinalo|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fontos, hasznos linkek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
* Hivatalos Tárgyoldal: http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas&lt;br /&gt;
* Feladatbeadó rendszer: http://cg.iit.bme.hu/grafhazi&lt;br /&gt;
* Tárgy oldal: https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/&lt;br /&gt;
* Előadás videók: [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR Előadások letölthető felvételei] (kb. 1 GB/előadás) &amp;lt;&amp;amp;#8212; érdemes megnézni őket.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házi feladat kiírások]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadáson elhangzott dolgok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megértést segítő anyagok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* http://www.videotutorialsrock.com/&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlott olvasmányok==&lt;br /&gt;
(átemelve lsd fentebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fejlesztői környezet belövése==&lt;br /&gt;
(áttéve)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==GLUT DOWNLOAD==&lt;br /&gt;
(felesleges kigyomlálva)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(felesleges, ami lényeg volt azt leírtam)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[SzgGrafVizsga|Vizsgakérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] &lt;br /&gt;
* [[SzgGrafOsszefogOpenGL|&amp;amp;#79;penGL összefoglaló]] -- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.01.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Könyvrendelés 2007, 2009==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A levlistán felmerült kezdeményezés alapján: &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;A grafika könyvet meg lehet venni a kiadótól 20% kervezménnyel,&lt;br /&gt;
amitől máris barátságosabb az ára. Viszont azt írják 10 példány&lt;br /&gt;
felett csoportos kedvezményt is adnak. Ha vagyunk legalább 10en akiknek&lt;br /&gt;
kell grafika könyv, akkor lehetne alkudni még a kiadóval.&amp;quot; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A könyvrendelés és kiosztás befejezödőtt tanulság:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;#8212; ComputerBooks, 2003 - 5500 Ft, és sikerült az árat 3800 Ft-ra letornászni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezt megismételtük 2009-ben. Részletesebb feltételek: a könyv hallgatói kedvezményes ára: 4397-Ft (20%), csoportos rendelés minimum 10 db esetén 30 % kedvezmény után 3848 Ft/db. Bolti ára 5496 Ft. Telefonon lehet velük időpontot egyeztetni: 375-1564, 3753-591, 225-0110. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ide kell menni: [http://is.gd/3nkVs 1126 Budapest Tartsay Vilmos u. 12.] Ha a Móricz-ról 61-essel a Csörsz utcánál leszálltok, akkor a déli irányába kell sétálni, és az első utca balra, viszonylag sokáig kell menni, és egy családi házban van az iroda. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147429</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147429"/>
		<updated>2012-11-22T14:31:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Ajánlott olvasmányok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgGraf}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantargy|nev=Számítógépes grafika és lépfeldolgozás|kredit=4|felev=5|kiszh=nincs|vizsga=van|nagyzh=0 db|hf=5 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas|levlista=grafikaATsch.bme.hu|Feladatbeadó rendszer=http://cg.iit.bme.hu/grafhazi }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Követelmények =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 3 elfogadott hf aláíráshoz&lt;br /&gt;
* 4-5 elfogadott hf megajánlotthoz&lt;br /&gt;
* házik védése&lt;br /&gt;
* vizsga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Segédanyagok =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:jegyzet1| megjelenítendő jegyzetnév]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s Feltöltés]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Értelmes néven töltsétek fel, így: tantárgyrövidítése_fájltípus_dátum_csoport&lt;br /&gt;
*tantárgy rövidítése: [https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=TargynevAjanlas itt] nézzétek meg, de ált. amilyen néven levlistája is van a tárgynak&lt;br /&gt;
*fájltípus: ZH, vizsga, jegyzet, beugró..&lt;br /&gt;
*dátum: értelemszerűen..pl:20100405&lt;br /&gt;
*csoport: zh-hoz, vizsgához..stb..ahol van, ez is evidens&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Videó ==&lt;br /&gt;
http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= ZH =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenleg a tárgyból már nincs zh.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=  Házi =&lt;br /&gt;
A tárgy kb arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5össel, vagy 1essel szeretik értékelni a munkát, 2est csak az kap akit már sok év alat sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafIDEs]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX] &amp;lt;&amp;lt; Illetve ez&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafLinux|Linux]] &amp;lt;&amp;lt; Esetleg ez&lt;br /&gt;
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE *LINUX*+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://paulsolt.com/GLUT/ Windows+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ CodeBlocks+GLUT Win]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Első házi&lt;br /&gt;
: Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &amp;quot;játék&amp;quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Második házi&lt;br /&gt;
: Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Harmadik házi&lt;br /&gt;
: Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Negyedik házi&lt;br /&gt;
: Az első 3D-s openGL feladat.&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ötödik házi&lt;br /&gt;
: A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. (Jól érzed, ha nincs meg a negyedik akkor esélytelen kb.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Vizsga =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ÉV&lt;br /&gt;
** A csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
** B csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tippek =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Verseny =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses házira hirdetnek meg szépségversenyt, amivel jópontot lehet szerezni, illetve van hogy elfogadják +1 házinak, extrém esetben akár nagyházinak is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Kedvcsináló =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottó:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(tárgy rövid leírása, mire jó, fun factek)&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak -e.|forrás=Petőfi Sándor}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[SzgGrafKedvCsinalo|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fontos, hasznos linkek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
* Hivatalos Tárgyoldal: http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas&lt;br /&gt;
* Feladatbeadó rendszer: http://cg.iit.bme.hu/grafhazi&lt;br /&gt;
* Tárgy oldal: https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/&lt;br /&gt;
* Előadás videók: [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR Előadások letölthető felvételei] (kb. 1 GB/előadás) &amp;lt;&amp;amp;#8212; érdemes megnézni őket.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házi feladat kiírások]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadáson elhangzott dolgok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megértést segítő anyagok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* http://www.videotutorialsrock.com/&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlott olvasmányok==&lt;br /&gt;
(átemelve lsd fentebb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fejlesztői környezet belövése==&lt;br /&gt;
(áttéve)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==GLUT DOWNLOAD==&lt;br /&gt;
(felesleges kigyomlálva)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(felesleges, ami lényeg volt azt leírtam)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[SzgGrafVizsga|Vizsgakérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] &lt;br /&gt;
* [[SzgGrafOsszefogOpenGL|&amp;amp;#79;penGL összefoglaló]] -- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.01.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Könyvrendelés 2007, 2009==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A levlistán felmerült kezdeményezés alapján: &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;A grafika könyvet meg lehet venni a kiadótól 20% kervezménnyel,&lt;br /&gt;
amitől máris barátságosabb az ára. Viszont azt írják 10 példány&lt;br /&gt;
felett csoportos kedvezményt is adnak. Ha vagyunk legalább 10en akiknek&lt;br /&gt;
kell grafika könyv, akkor lehetne alkudni még a kiadóval.&amp;quot; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A könyvrendelés és kiosztás befejezödőtt tanulság:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;#8212; ComputerBooks, 2003 - 5500 Ft, és sikerült az árat 3800 Ft-ra letornászni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezt megismételtük 2009-ben. Részletesebb feltételek: a könyv hallgatói kedvezményes ára: 4397-Ft (20%), csoportos rendelés minimum 10 db esetén 30 % kedvezmény után 3848 Ft/db. Bolti ára 5496 Ft. Telefonon lehet velük időpontot egyeztetni: 375-1564, 3753-591, 225-0110. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ide kell menni: [http://is.gd/3nkVs 1126 Budapest Tartsay Vilmos u. 12.] Ha a Móricz-ról 61-essel a Csörsz utcánál leszálltok, akkor a déli irányába kell sétálni, és az első utca balra, viszonylag sokáig kell menni, és egy családi házban van az iroda. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147424</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147424"/>
		<updated>2012-11-22T14:28:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Fontos, hasznos linkek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgGraf}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantargy|nev=Számítógépes grafika és lépfeldolgozás|kredit=4|felev=5|kiszh=nincs|vizsga=van|nagyzh=0 db|hf=5 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas|levlista=grafikaATsch.bme.hu|Feladatbeadó rendszer=http://cg.iit.bme.hu/grafhazi }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Követelmények =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 3 elfogadott hf aláíráshoz&lt;br /&gt;
* 4-5 elfogadott hf megajánlotthoz&lt;br /&gt;
* házik védése&lt;br /&gt;
* vizsga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Segédanyagok =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:jegyzet1| megjelenítendő jegyzetnév]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s Feltöltés]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Értelmes néven töltsétek fel, így: tantárgyrövidítése_fájltípus_dátum_csoport&lt;br /&gt;
*tantárgy rövidítése: [https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=TargynevAjanlas itt] nézzétek meg, de ált. amilyen néven levlistája is van a tárgynak&lt;br /&gt;
*fájltípus: ZH, vizsga, jegyzet, beugró..&lt;br /&gt;
*dátum: értelemszerűen..pl:20100405&lt;br /&gt;
*csoport: zh-hoz, vizsgához..stb..ahol van, ez is evidens&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Videó ==&lt;br /&gt;
http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= ZH =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenleg a tárgyból már nincs zh.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=  Házi =&lt;br /&gt;
A tárgy kb arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5össel, vagy 1essel szeretik értékelni a munkát, 2est csak az kap akit már sok év alat sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafIDEs]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX] &amp;lt;&amp;lt; Illetve ez&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafLinux|Linux]] &amp;lt;&amp;lt; Esetleg ez&lt;br /&gt;
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE *LINUX*+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://paulsolt.com/GLUT/ Windows+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ CodeBlocks+GLUT Win]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Első házi&lt;br /&gt;
: Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &amp;quot;játék&amp;quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Második házi&lt;br /&gt;
: Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Harmadik házi&lt;br /&gt;
: Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Negyedik házi&lt;br /&gt;
: Az első 3D-s openGL feladat.&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ötödik házi&lt;br /&gt;
: A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. (Jól érzed, ha nincs meg a negyedik akkor esélytelen kb.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Vizsga =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ÉV&lt;br /&gt;
** A csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
** B csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tippek =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Verseny =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses házira hirdetnek meg szépségversenyt, amivel jópontot lehet szerezni, illetve van hogy elfogadják +1 házinak, extrém esetben akár nagyházinak is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Kedvcsináló =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottó:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(tárgy rövid leírása, mire jó, fun factek)&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak -e.|forrás=Petőfi Sándor}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[SzgGrafKedvCsinalo|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fontos, hasznos linkek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
* Hivatalos Tárgyoldal: http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas&lt;br /&gt;
* Feladatbeadó rendszer: http://cg.iit.bme.hu/grafhazi&lt;br /&gt;
* Tárgy oldal: https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/&lt;br /&gt;
* Előadás videók: [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR Előadások letölthető felvételei] (kb. 1 GB/előadás) &amp;lt;&amp;amp;#8212; érdemes megnézni őket.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[Számítógépes_grafika_és_képfeldolgozás_házi_feladat_kiírások|Házi feladat kiírások]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadáson elhangzott dolgok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megértést segítő anyagok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* http://www.videotutorialsrock.com/&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlott olvasmányok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://iam035.inf.unideb.hu/mobidiak/listdocument.mobi?id=101 Juhász Imre: [[OpenGL]] &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999 &amp;lt;br&amp;gt; Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. -&amp;gt;  letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen]&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fejlesztői környezet belövése==&lt;br /&gt;
(áttéve)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==GLUT DOWNLOAD==&lt;br /&gt;
(felesleges kigyomlálva)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(felesleges, ami lényeg volt azt leírtam)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[SzgGrafVizsga|Vizsgakérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] &lt;br /&gt;
* [[SzgGrafOsszefogOpenGL|&amp;amp;#79;penGL összefoglaló]] -- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.01.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Könyvrendelés 2007, 2009==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A levlistán felmerült kezdeményezés alapján: &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;A grafika könyvet meg lehet venni a kiadótól 20% kervezménnyel,&lt;br /&gt;
amitől máris barátságosabb az ára. Viszont azt írják 10 példány&lt;br /&gt;
felett csoportos kedvezményt is adnak. Ha vagyunk legalább 10en akiknek&lt;br /&gt;
kell grafika könyv, akkor lehetne alkudni még a kiadóval.&amp;quot; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A könyvrendelés és kiosztás befejezödőtt tanulság:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;#8212; ComputerBooks, 2003 - 5500 Ft, és sikerült az árat 3800 Ft-ra letornászni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezt megismételtük 2009-ben. Részletesebb feltételek: a könyv hallgatói kedvezményes ára: 4397-Ft (20%), csoportos rendelés minimum 10 db esetén 30 % kedvezmény után 3848 Ft/db. Bolti ára 5496 Ft. Telefonon lehet velük időpontot egyeztetni: 375-1564, 3753-591, 225-0110. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ide kell menni: [http://is.gd/3nkVs 1126 Budapest Tartsay Vilmos u. 12.] Ha a Móricz-ról 61-essel a Csörsz utcánál leszálltok, akkor a déli irányába kell sétálni, és az első utca balra, viszonylag sokáig kell menni, és egy családi házban van az iroda. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s_h%C3%A1zi_feladat_ki%C3%ADr%C3%A1sok&amp;diff=147420</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás házi feladat kiírások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s_h%C3%A1zi_feladat_ki%C3%ADr%C3%A1sok&amp;diff=147420"/>
		<updated>2012-11-22T14:24:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* Negyedik feladat */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;background:oldlace;padding:10px;border:1px solid lightgrey;&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az oldal fejlesztésre szorul, amennyiben hallgatod/tad a tárgyat kérlek töltsd fel a feladatok.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2011/12 őszi félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen 2D giliszta üldözéses játékot OpenGL-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Két játékosunk és gilisztánk van, az egyik giliszta zöld, a másik piros. A giliszták teste szinusz hullám, amelyet vonallal, háromszög vagy négyszög szalaggal lehet felrajzolni. A giliszták feje sokszög. Az egyik játékos célja, hogy a piros giliszta érje utol a zöldet, a másiké, hogy megakadályozza ezt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A giliszták három szinten mozoghatnak, a szintek között a két játékos egy-egy lifttel viheti át őket (Bal lift fel/le = q/a, a jobb lifté pedig o/l). A giliszták gilisztamozgással haladnak előre (nyújtáskor a farkuk vége, összehúzódáskor a fejük mozdulatlan, közben a hosszuk megközelítőleg állandó), és a falnál hátra arcot csinálnak. A giliszta akár egyetlen pontján is képes kapaszkodni, ha viszont egyetlen ponton sem támaszkodhat, leesik és az alsóbb szinten folytatja a mozgását a korábbi irányban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A játék befejeződik, ha valamely gilisztát a lifttel agyonnyomjuk, vagy a piros utoléri a zöldet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/graf-hazi1.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|graf-hazi1.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2011. 09. 26. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen üde zöld füves versenypályát kb. 4 cm-es 2.5 dimenziós atlétacsigák (Gastropoda Athleta Dimensio II.V) számára! Az atlétacsiga az éticsigával ellentétben bedől a kanyarban, lassításkor előre, fékezéskor hátra hajol, általában a rá ható erő irányába és azzal arányosan dönti a testét. Az atlétacsiga 2.5 dimenziós volta annyit jelent, hogy ugyan 2 dimenziós görbék által kitöltött területekből áll, de a görbék kontrolpontjainak van z koordinátája is, amely alapján a pont elmozdul az x,y síkon az erővel és a z koordinátával arányosan. A test határa zárt Catmull-Rom spline (amiből a vektorizáció konkáv sokszöget hoz létre, melyet fülvágó algoritmussal kell háromszögekre bontani), a szemek határai zárt Bézier görbék, a ház több Catmull-Clark subdivision görbével határolt sokszög. Az atlétacsiga referenciapontja (pivot pont) a referenciahelyzetében az origó, hossztengelye az y tengely (a referenciapont kerül mindig a pálya fölé, és e körül fordul el az atlétacsiga a haladási irányba). A csigát - a saját érdekében &amp;amp;#8211; a kontrolpontokon végrehajtott saját skálázással és elforgatással, majd a csúcspontokon glTranslatef függvényekkel kell pályára helyezni. A pálya ugyancsak zárt Catmull-Rom spline, hossza kb. 1 méter, a vezérlőpontokat POINT primitívekkel lehet felrajzolni. A virtuális világban az egységet cm-re kell választani. Az atlétacsiga a pályagörbe paraméterét egyenletesen változtatva mozog a pályán, 5 másodperc alatt ér körbe. Az egér bal gombjának lenyomása a pálya kurzorhoz legközelebbi kontrolpontját a kurzor aktuális helyére mozdítja. A kamera induláskor az egész pályát befogja, a z betű lenyomásával viszont rázoomol a csigára és követi a pályáján. A kamerát a gluOrtho2D függvénnyel kell implementálni. A Catmull-Rom és Catmull-Clark kötelező műsorszám. A fülvágás, Bézier görbe, interaktív pályamódosítás és zoom részfeladatokból mind megpróbálandó, de ezekből kettő lehet hibás is, attól még elfogadjuk a feladatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kiadási határidő: 2011. 09. 27.&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2011. 10. 14. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/2011-osz-hazi2.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|2011-osz-hazi2.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajándékozzon arany- vagy rézgyűrűt (az anyag megválasztható) virtuálisan, valamint opcionálisan gyémántot is!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyűrű egy sima felületű, azaz ideális tükörként viselkedő henger. A gyűrű egy diffúz, mintás, téglalap alakú asztalon fekszik. A mintázat azt jelenti, hogy a diffúz visszaverődési tényezőt egy alkalmasan választott függvénnyel kell előállítani, amely függ az asztalon lévő pontos helytől (procedurális textúra). A virtuális világot világoskék ambiens fény és egy fehér pont- vagy irányfényforrás (tetszés szerint választhatunk a pont és irányfényforrás között) világítja meg. Az opcionális gyémántot egy ellipszoid alakú kőből csiszolták, azaz poliéder, ami az ellipszoid tesszellált változata. A gyémánt felületek simák, ideális tükörként és törő felületként viselkednek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyűrű és az opcionális gyémánt kausztikus foltokat ejt a diffúz mintás asztalon. A kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a kausztikus foltok, árnyékok és a tárgyak szépen láthatók legyenek a keletkező képen. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A törésmutató (n) és kioltási tényező (k) az r, g, b hullámhosszain:	  r	g	b&lt;br /&gt;
Gyémánt (n/k)	2.4/0	2.4/0	2.4/0&lt;br /&gt;
Arany (n/k)	0.17/3.1	0.35/2.7	1.5/1.9&lt;br /&gt;
Réz (n/k)	0.2/3.6	1.1/2.6	1.2/2.3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az opcionális gyémánt nélkül is elfogadjuk a feladatot, ha a többi rész jó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2011. 11. 13. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Építsen fel egy virtuális világot csirkével és úthengerrel, és jelenítse meg [[OpenGL]] környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virtuális világ elemek: &lt;br /&gt;
1. Csirke: paraméteres felületekből (pl. henger, kúp, ellipszoid stb.) álló lábak, test, nyak, fej, szemek, csőr, illetve tetszőlegesen megoldható taraj és farok. A fej a nyakon forgatható, a lábak a csípőben, térben és a lábfejben előre/hátra forgathatók, a térd csirkelábként viselkedik, azaz előre hajlik. A csirke az út szélén várja sorsának beteljesülését.&lt;br /&gt;
2. Úthenger: Diffúz/spekuláris fémes csillogású, poliéderekből (pl. téglatest, extrúdált poligon) összerakott karosszériából és textúrázott hengerekből áll. Bónusz: az úthenger kéményén átlátszó, szétfoszló füstcsomókat ereget. Az úthenger az úton áll, felkészülvén a hengerelésre.&lt;br /&gt;
3. Füves, lapos, zöld, diffúz terep, amelyen egy textúrázott aszfalt út vezet át.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virtuális világot egy irányfényforrás (a Nap) világítja meg, a csirke és az úthenger a terepre és az útra koromfekete árnyékot vetnek. Ambiens fény van, de az sem világosítja fel az árnyékokat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virtuális kamerával külső szemlélőként követjük az eseményeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A textúrák kizárólag procedurálisan generálhatók, óriási, konstansokkal inicializált tömbök használata tilos. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 virtuális kamerával külső szemlélőként követjük az eseményeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2011. 11. 28. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 4. feladatból készítsen játékot két játékos számára, az egyik a csirkéket irányítja, a másik az úthengert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Három csirke van, amelyek az út szélén várakoznak, és Játékos I. a &#039;c&#039; billentyű lenyomására indíthatja őket egyesével. Az elindított csirke átsétál az úttesten, és ha túlélte boldogan ácsorog a túloldalon. A sétálás közben a támaszkodó láb nem csúszkál (inverz kinematika), a test az ízületekben nem szakad szét (karakteranimáció). Ha az úthenger eltapossa (ütközésdetektálás), a csirke kilapítottan az aszfalton marad örök mementóként (ütközésválasz).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Játékos II. az úthengert irányítja. Az &#039;f&#039; billentyűvel az úthengert az orra irányába konstans gyorsulásra bírhatja, a &#039;b&#039; hatására hátrafelé hasonló nagyságú gyorsulást állíthat be, az &#039;n&#039; hatására a gyorsulás zérus (fizikai animáció: a sebesség és a pillanatnyi hely a dinamika alaptörvényéből számítandó).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A játékban három kamera van, az egyik a csirkék kiindulási helye körül köröz, a második a soron következő, fejét jobbra-balra forgató csirke szemszögéből mutatja be a színteret, a harmadik pedig az úthenger pilótafülkéjéből (a sebességvektor irányában). A három kamera képét három nézetben (viewport) kell megjeleníteni az alkalmazói ablakban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fényforrás napként viselkedik, 10 másodperces periódusidővel vöröses árnyalattal felkel, fehéren delel, majd vörösesen nyugovóra tér (fényanimáció).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &amp;quot;inverz kinematika&amp;quot;, &amp;quot;fizikai animáció&amp;quot;, &amp;quot;ütközés válasz&amp;quot;, &amp;quot;több kamerás/nézetes képszintézis&amp;quot; és &amp;quot;fényanimáció&amp;quot; részfeladatokból 2 szükség esetén elhagyható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2011. 12. 11. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2010/11 tavaszi félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A mintaképek csak illusztrációk, legtöbbször nem futó OpenGL programból, hanem egyéb módon lettek elkészítve!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egér labirintusban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szürke kisegér (háromszög alakú test, vonal farok) három billentyűvel irányítható (e=előre, j=jobbra, b=balra, mindig az egér orrához képest). Előrelépésnél a lépéshossz állandó, amit az egér egyenes vonalú egyenletes mozgással 1 sec alatt tesz meg. A fordulás 90 fokos és pillanatszerű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amennyiben az előrelépésnél a falon átmenne az egér, a teljes ablak piros színnel felvillan 2 másodpercig, és az egér nem mozdul el a kiindulási állapottól. A labirintus falai tetszés szerint téglalapok vagy vonalak. A labirintus végében egy sokszög alakú sárga sajt van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A képen egy másodperc és perc mutatóval ellátott, járó óra is látható, amely akkor áll meg, ha az egér eléri a sajtot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/201011tavasz-hazi1.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|201011tavasz-hazi1.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen Valentin napi dobogó szívecskét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virtuális világunk 20cm x 20cm-es négyzetben képzelendő el, amelyben a saját monogramja és egy dobogó szív látható. A háttér szín kék, a monogram fehér, a szív kitöltési színe (nyilván) piros. A vezetéknév Lagrange interpolációs görbe, a keresztnév Bézier görbe, a szív határa Kochanek-Bartels spline. A szívben a tenzió (tension) értéket úgy kell vezérelni, hogy a szív alja és a felső völgyének alja is hegyes legyen (Találós kérdés: miért így ábrázolja az emberiség a szívet?).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szív az alsó csücskét helyben tartva dobog, másodpercenként egyet ver eredeti lineáris méreteit 50 %-kal megnövelve, a két szélső állapota között folyamatosan mozogva. A görbéken és a szív határán egy-egy kitöltött sárga körlap szalad végig, mégpedig úgy, hogy 2 másodperc alatt tegye meg a teljes görbét. A körlap a pálya végén elindul visszafelé. A kameraablak 18cm x 15cm méretű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megjegyzés: A feladatkiadáskor az előadáson elhangzottak is a specifikáció elidegeníthetetlen részét képezik. Uff.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/201011tavasz-hazi2.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|201011tavasz-hazi2.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üveg ellipszoid és rézből készült tesszellált, paraméteres felület arany falú csonkakúpban, sugárkövetéssel megjelenítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A csonkakúp alja diffúz, a teteje hiányzik. A tetőn keresztül az ég látszik, amelynek intenzitása minden hullámhosszon azonos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A réz objektumot egy tetszőleges parametrikus felületből kell származtatni tesszellációval, azaz a felület háromszöghálóval történő közelítésével. A háromszögek száma max. 100 lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A csonkakúp belsejében van a virtuális kamera és egy narancs színű pontfényforrás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kamerát úgy kell beállítani, hogy az üveg és a réz tárgyak teljes szépségükben pompázzanak. A diffúz felületen a lokális illuminációs modell értelmében csak a pontfényforrás hatása érvényesülhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Törésmutató/kioldási tényező a g,b,r hullámhosszokon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
b						 b			g			r&lt;br /&gt;
Üveg (n/k)			 1.5/0	  1.5/0	  1.5/0&lt;br /&gt;
Arany (n/k)			1.5/1.9	0.35/2.7  0.17/3.1&lt;br /&gt;
Réz (n/k)			  1.2/2.3	1.1/2.6	0.2/3.6&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A törésmutató egynél kisebb értéket is felvesz, azaz ezek szerint az anyag belsejében a fény 300000 km/sec-nél is gyorsabban halad (nincs itt ellentmondás?).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az algoritmust a CPU-ra kell implementálni, a kiszámított képet glDrawPixels(width, height, format, type, data) hívással kell a rasztertárba másolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program nem tartalmazhat felesleges utasításokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/201011tavasz-hazi3.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|201011tavasz-hazi3.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen 3D színteret és jelenítse meg OpenGL-lel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A színtérben egy textúrázott, megvilágított ember látható (fej, nyak, test, comb, alsó lábszár, felkar, alkar, amelyeket saját programmal tesszellált kvadratikus felületekből lehet összerakni), valamint egy fényes, fémes kard poligonmodellel leírva, textúrázott föld és tetszőlegesen kialakítható textúrázott és megvilágítható tereptárgyak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ember a bal és jobb kezében egy-egy pontfényforrást tart, a teret még a nap, mint irányfényforrás és az ég, mint ambiens forrás világítja meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kard orientációja kvaternióval adandó meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Miként korábban, továbbra is érvényes, hogy csak az idáig tanult és a fejlécben szereplő függvények alkalmazhatók, tehát a glu Quadric családja (pl. gluSphere) NEM. Kéretik a textúrákat procedurálisan generálni, kilométeres inicializált tömbök mellőzendők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2010/11 Őszi félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A mintaképek csak illusztrációk, legtöbbször nem futó OpenGL programból, hanem egyéb módon lettek elkészítve!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Írjon 2D útkereszteződés szimulátort.&lt;br /&gt;
A zebra fekete fehér, a járókelők színes téglalapok, az autók ugyancsak. A járókelőknek zöld/piros lámpájuk van, az autóknak piros/sárga/zöld, amelyek a szokásos működésűek és ugyancsak téglalap alakúak. Az autók lámpája 5 másodpercig zöld, 4 másodpercig sárga és 5 másodpercig piros, a gyalogosoké szinkronban működik. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az autók automatikusan közlekednek és mindig tiszteletben tartják a lámpa utasításait, azaz piros lámpa esetén mindig megállnak éppen ott ahol vannak (nem kell előrecsorogni a lámpáig). A járókelőt viszont tetszőleges időpontban elindíthatjuk úgy, hogy az egér bal gombját lenyomjuk, amikor a kurzor éppen felette van. Ha az autó elüti a járókelőnket, akkor az eltűnik. Egy SPACE lenyomása után kapunk új járókelőt, aki a képernyő jobb szélén ütközve, függőleges irányban pedig a képernyő közepén jelenik meg. A SPACE hatására nem csak egy új járókelő születik a zebra szélén, hanem a képszintézis nézete (viewport) megváltozik, mind méretében, mind pedig a windows ablakon belüli helyében. A járókelő 5 másodperc alatt ér át az úton. Mialatt a gyalogosnak piros a jelzés, az autók folyamatosan jönnek és 3 másodperc alatt mennek át a kameránk látóterén. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program futásának kezdetén a viewport legyen a teljes 600x600 pixel nagyságú ablak! &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A feladat megoldásához csak azok az OpenGL függvények használhatók, amelyek az első két héten előkerültek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beadási határidő*: 2010. 09. 30. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/hazi1.jpg&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|hazi1.jpg}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Placcs családban három lány van, Placcs Bereniké, Placcs Cezarina és Placcs Nikodémia. Benediké 2D-s sziluettjét egyetlen Bézier görbével, Cezariáét egy Catmull-Rom spline-nal, Nikodémiáét pedig egy NURBS-szel írhatjuk le (vajon melyikük schlank?).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/placcs1.jpg&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|placcs1.jpg}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A lányok normális testalkatúak, tehát egy-egy fejük, két-két lábuk, illetve kezük van. A lányokat hasonló referenciahelyzetben, célszerűen, de nem kötelezően, ugyanazokkal a vezérlőpontokkal definiáljuk. A Placcs család a 2D-s világban egy 10 m hosszú és 10 méter magas lakást birtokol, a kb. 3 méter magas lányok a világban kényelmesen elférnek egymás mellett. A lányok balettoznak, így ha nevük kezdőbetűjét lenyomjuk, akkor egy 1 méter magas grand jeté-t mutatnak be (= nagy, repülésszerű ugrás, horizontálisan szétvetett lábakkal) és a levegőben maradnak mindaddig, amíg rájuk nem klikkelünk. Ekkor visszatérnek a földre (a lányok lába a föld közelébe kerül, de nem kell tökéletesen pontosan a földön állniuk). A lányokat szivárvány színátmenettel kitöltött területekkel jelenítjük meg, ahol monokromatikus fényeknek megfelelő színek követik egymást, minden lánynál más irányban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/placcs2.jpg&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|placcs2.jpg}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 2D kamera (ablak), amelyen keresztül belesünk Placcsék lakásába, kezdetben a teljes szobát mutatja. A középső lány olyan magasra fog ugrani, hogy a kamerakép közepére kerüljön. SPACE lenyomására a kameránk mindig a következő lányt veszi célba (a lány, ha felugrott a kép közepén lesz), és a kamerán &amp;quot;látószöge&amp;quot; (a befogott tartomány) minden SPACE után kisebb lesz, azaz folyamatosan zoom-olunk. A referenciahelyzetből a világ aktuális helyére vivő modellezési transzformációt az OpenGL MODELVIEW, a kameratranszformációt pedig a PROJECTION transzformációjával kell megvalósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megoldásban csak a &amp;quot;2D grafikus rendszerek&amp;quot; végéig tanult OpenGL függvények alkalmazhatók (pl. textúrák nem). A GL_POLYGON nem robusztus és ezért nem megengedett, a glu tesszellátorok tiltottak, mert nem tanuljuk őket. A beadott programban a memória nem szivároghat, azaz a dinamikus allokációt a lehetőség szerint mellőzzék (lélekben is C++-ban programozzanak), ha mégis erre kényszerülnek, akkor pedig szabadítsák fel a feleslegessé vált memóriaterületeket. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színillesztő függvényeket elég durván közelíteni. Egy túlságosan finom mintavételezésű változat az alábbi honlapon elérhető: http://cvision.ucsd.edu/cmfs.htm&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beadási határidő*: 2010. 10. 30. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen mozgó pont fényforrással megvilágított csendéletet kétirányú sugárkövetéssel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugárkövetést a CPU-n kell megvalósítani, a kiszámított és tone-mappelt 600x600 felbontású képet glDrawPixels hívással kell a rasztertárba írni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A színtér egy henger alakú szoba, amelynek fala optikailag sima arany, padlója barna diffúz felület. A szobában három optikailag sima felületű tárgy van, egy poliéder, egy parametrikus felületből tesszellált háromszögháló és egy implicit felület, amelyek közül az egyik üveg, a másik réz, a harmadik pedig ezüst. A tárgyak primitívszáma (háromszögek és kvadratikus felületek száma) max. 100 lehet. A szobát egy izotróp (irányfüggetlen) fehér fényforrás világítja meg, amely 10 másodperc alatt faltól falig vándorol. A fotonlövés fázisában, a beadott változatban ne indítsunk túl sok fotont (pl. max tízezer), azaz a képszintézis ideje az 1 percet ne lépje túl. A diffúz anyagú padlóhoz rendelt fotontérkép felbontása 100x100.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Poliéder példák: http://local.wasp.uwa.edu.au/~pbourke/geometry/platonic/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Paraméteres felület példák: http://www.vtk.org/VTK/img/ParametricSurfaces.pdf &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Anyagmodellek: az n törésmutató/ k kioltási tényező 440 nm-en (kék), 520 nm-en (zöld) és 650 nm-en (piros). &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üveg (n/k): 1.5/0, 1.5/0 1.5/0 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Arany (n/k): 1.5/1.9 0.35/2.7 0.17/3.1 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezüst (n/k): 0.16/2.3 0.13/3.1 0.14/4.1 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Réz (n/k): 1.2/2.3 1.1/2.6 0.2/3.6 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/3hazi.jpg&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|3hazi.jpg}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beadási határidő*: 2010. 11. 10. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kiadás dátuma*: 2010. 10. 19.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Írjon OpenGL programot, amely a Star Wars univerzum Rishi bolygóján egy rövid jelenetet mutat be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A talaj sík, diffúz textúzott. A talajon két db. kétlábú, spekuláris fémes jellegű All Terrain Empire Walker (ATEW) áll, amelyek a csípő és a térdízületeiket mozgathatják, ezen kívül a felső részük elfordulhat, a felső részükhöz rögzített ágyúcső emelkedési szöge állítható. A Rishi-nek három Napja van, amelyek irányfényforrások, az ATEW-ek lövedékei gömbök, amelyek pontfényforrásokként is működnek. Az ég ambiens fényforrás. Az ATEW-eken kívül még néhány szabadon megválasztható textúrázott tereptárgy is található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virtuális kamera a jelenet körül kering, vigyázó tekintetét a két ATEW középpontjára veti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/4hazi.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|4hazi.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beadási határidő*: 2010. 11. 28. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 4. feladatban szereplő ATEW-eket sétáljanak és harcoljanak. Az ATEW-ek folyamatosan előre lépdelnek, kétmásodpercenként egyet lépve. A támaszkodó láb mindig nyújtva van (térdízület merev), az emelt lábon viszont a térd hajlít. A támaszkodó láb nem csúszkál a földön (inverz kinematika). Az ATEW-ek megpróbálják egymást lelőni. A lövedék ferde hajítással lassan repül, a (sebességgel arányos) közegellenállás jelentős és pontról-pontra véletlenszerűen változik a levegőben, hogy nehezebben találják el egymást. Az eltalált (elég a befoglaló térfogat eltalálását ellenőrizni) ATEW hanyatt esik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A textúrákat procedurálisan kell generálni, a textúrázott felületeken is hat az illumináció. Az avatárunk a jelenet körül forog, tekintetét az ATEW-ek közé veti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szimuláció során használt időlépést kisebbre lehet venni, mint az Idle időlépését, azaz, ha az Idle-ban kapott időváltozás túl nagy, azt több szimulációs lépéssel is fel lehet dolgozni (a szimulációs időlépés lehet pl. 0.1 sec).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beadási határidő*: 2010. 12. 13. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Válogatás a 2010. évi kisházi feladatokból:===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. kisházi:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=T-QS6_q_Yq4&amp;quot;&amp;gt;Angeli Róbert&amp;lt;/a&amp;gt;, &amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=V-_-h_DB81s&amp;quot;&amp;gt;Koczka Tamás&amp;lt;/a&amp;gt; ( -_- ), &amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=GFr7-oOJDgU&amp;quot;&amp;gt;Leitner Szabolcs&amp;lt;/a&amp;gt;, &amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=zWMrs35_uIA&amp;quot;&amp;gt;Kovács Balázs&amp;lt;/a&amp;gt;, &amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=1EaaoUyM8Rs&amp;quot;&amp;gt;Zsemlye Nóra&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
5. kisházi:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=4v6r350Pm-A&amp;quot;&amp;gt;Gulyás Máté&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=6jsgUaNkjfQ&amp;quot;&amp;gt;Kovács Andor&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=oPCbLsuqEqM&amp;quot;&amp;gt;Kántor Tibor&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
Rajcsányi Vilmos, &lt;br /&gt;
Balogh Norbert, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=Drb-fX95E5c&amp;quot;&amp;gt;Keresztes ádám&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
Tükör Gábor,&lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=cWTPQ1GlVjg&amp;quot;&amp;gt;Mészáros Kornél&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=MqbMQdo9d7U&amp;quot;&amp;gt;Illés János&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.adrive.com/public/d70dfbc857bc4a23b47632278df2dfbfc580f49db853af996b1c43dc10dd4364.html&amp;quot;&amp;gt;Szebeni Szilveszter&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=0P3OdpMtfAg&amp;quot;&amp;gt;Baski Attila&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=AXxzVUlD1hE&amp;quot;&amp;gt;Koczka Tamás&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=ijcT-rgEn1s&amp;quot;&amp;gt;Bozóki Szilárd&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=3quj9Z4z4n4&amp;quot;&amp;gt;Medvey ádám&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.vimeo.com/17802076&amp;quot;&amp;gt;Dul Dávid&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=gD5O7QkFe0s&amp;quot;&amp;gt;Leitner Szabolcs&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=MLSJJqJSTJU&amp;quot;&amp;gt;Szabó Péter&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=0Pw6dAwJnYA&amp;quot;&amp;gt;Pusztai Bálint&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=leyppEsXlBA&amp;quot;&amp;gt;Dorjgotov Anudar&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=GOy0YkfVX2g&amp;quot;&amp;gt;Lám István&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=J2KkOvtcDyM&amp;quot;&amp;gt;Angeli Róbert&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=RuJ5HyDs7ac&amp;quot;&amp;gt;Viniczay Dávid&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=QRYmO24v930&amp;quot;&amp;gt;Schmidt Antonio&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=Jl98Sex8iJ8&amp;quot;&amp;gt;Szabó Péter&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=sqGr83c-Wmc&amp;quot;&amp;gt;Diószegi Tamás&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=xbKfyTICFJY&amp;quot;&amp;gt;Fekete András&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=5gr0PaPmy_E&amp;quot;&amp;gt;Hámos Gergely&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=g1OwRJmpTBU&amp;quot;&amp;gt;Nagy Zoltán Adrián&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=a5tlCSaGlwA&amp;quot;&amp;gt;Csontos Gábor&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=8qa4O2-kjww&amp;quot;&amp;gt;Szabó András&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=SBvebXbMS6U &amp;quot;&amp;gt;Kiss Attila&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=OSmZG8xZ7tQ&amp;quot;&amp;gt;Szabó Bálint István&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.vimeo.com/17777999&amp;quot;&amp;gt;Kovács Dávid Balázs&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=pR4s0l36Lj8&amp;quot;&amp;gt;Lázár Endre&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=K3OXiWmB1NA&amp;quot;&amp;gt;Vőneki Balázs&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=kdvCfgvV0Q4&amp;quot;&amp;gt;Magyar Ferenc&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://dl.dropbox.com/u/2693452/5_graf_hazi_ia10cq.avi&amp;quot;&amp;gt;Bori András&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=O364bIJrLyI&amp;quot;&amp;gt;Lenthár Gábor&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=IyVSnA82c-o&amp;quot;&amp;gt;Kávássy Dániel&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=DZWrkixC3ck&amp;quot;&amp;gt;Mikó Norbert&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2009/10 Őszi félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Írjon egyenletes B-spline rajzoló programot OpenGL felhasználásával. A vezérlőpontokat egy globális tömbben tárolja, a vezérlőpontok&lt;br /&gt;
száma min 10, max 100 lehet. A program indulásakor a vezérlőpontok látszanak a képernyőn, a görbe, valamint a görbe deriváltját&lt;br /&gt;
(sebesség) és második deriváltját (gyorsulás) jelképező vektorok a t=0 paraméterértéknél. A vektorokat nyilakkal kell ábrázolni.&lt;br /&gt;
Az egyes elemek színe eltérő. Minden SPACE billentyű lenyomásra, a t paraméter 0.3-mal nő, amelynél a görbe pontja, a sebesség és&lt;br /&gt;
gyorsulás vektorok felrajzolandók. Ha elértük a görbe végét, akkor a folyamat kezdődik előlről. Az nézeti téglalap a teljes ablakot&lt;br /&gt;
lefedi és felbontása 600x600. Fontos figyelmeztetések: 1. A feladat szövegében derivált, azaz differenciálhányados szerepel, nem pedig&lt;br /&gt;
annak differenciahányadossal történő közelítése. A deriváltat analitikusan kell kiszámolni. 2. Más által írt program kiherélt változata,&lt;br /&gt;
ami nem tartalmaz jelentős saját hozzájárulást = PLÁGIUM. 3. glut függvényeket használni tilos. 4. glu függvényeket csak akkor lehet&lt;br /&gt;
használni, ha a feladat szövege ezt kifejezetten engedélyezi. Az első feladat esetében pl. a gluOrtho2D nem használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2009. 10. 20. 23:60&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.youtube.com/watch?v=Ksb1Ik-YJBk Egy feladatmegoldás (Nagy Máté)]&lt;br /&gt;
* [http://www.youtube.com/watch?v=KBm5jyyofuU Egy másik feladatmegoldás (Mikeol)]&lt;br /&gt;
* [http://www.youtube.com/watch?v=oyh08uuGBCw Egy harmadik feladatmegoldás (obrien)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kecskeméti új Mercedes gyár Önt kérte fel, hogy az új XXX kategóriás csúcsmodelljében a fényszórót tervezze meg. A fényforrás pontszerű, izotróp &lt;br /&gt;
(azaz kibocsátott fotonok iránya egyenletes eloszlású), fénye fehér. A forrást körülvevő fényvető búra paraboloid, amely aranyból van, mert az XXX &lt;br /&gt;
kategóriánál így dukál. A lámpából a fény egy ellipszoid alakú lencsén keresztül lép ki (lásd a csatolt ábrát).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az arany és az üveg törésmutatója, valamint kioltási tényezője a kék, zöld és vörös fény hullámhosszain a következő:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Arany törésmutató: 1.5 0.35 0.17&lt;br /&gt;
Arany kioltási tényező: 1.9 2.7 3.1&lt;br /&gt;
Üveg törésmutató: 1.5 1.5 1.5&lt;br /&gt;
Üveg kioltási tényező: 0 0 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szimulátorprogramot kell készítenie, amely a lámpa előtt lévő függőleges falon egy alkalmas négyzet belsejében megjelenő képet kiszámítja és a &lt;br /&gt;
képernyőn megjeleníti. A képernyőn a falnak a lámpa által bevilágított négyzete tűnik fel, 600x600-as felbontásban, ahol egy pixel vörös/zöld/kék &lt;br /&gt;
intenzitása a pixelnek megfelelő felületdarabra eső teljesítménnyel arányos a megfelelő hullámhosszon. Az arányossági tényezőt úgy kell beállítani, &lt;br /&gt;
hogy a pixelek színintenzitásai a 0-1 tartományba essenek. Az első képet tízezer, egyenletes eloszlású véletlen kezdeti iránnyal létrehozott foton &lt;br /&gt;
követésével állítsa elő. Minden space billentyű hatására a fotonok számát növelje az előző érték tízszeresére. A nem specifikált méreteket úgy &lt;br /&gt;
vegye fel, hogy szép kép szülessen. A visszaverődés valószínűségét a Fresnel egyenlet alapján számítsa, a törési irányt pedig a Snellius-Descartes &lt;br /&gt;
törvény szerint. A foton utakat csak maximum 5 szóródásig kell követni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A számításokat a CPU-n végezze el, az OpenGL-t csak az elkészült kép megjelenítésére használja. Az OpenGL egy képet a glDrawPixels függvény &lt;br /&gt;
hatására tesz ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Segítség az egyenletes eloszlású irányok létrehozása: Három egymás utáni, egyenletes eloszlású véletlen számot skálázzunk át a [-1,1] &lt;br /&gt;
intervallumra. A számokat egy pont koordinátáinak tekintve a (-1,-1,-1), (1,1,1) sarokpontú kockában egyenletes eloszlással generálunk pontokat. Ha &lt;br /&gt;
a pont az origó középpontú egységsugarú gömbön kívül van, a mintát elvetjük. A megmaradó pontok a gömb belsejében egyenletes eloszlásúak lesznek, &lt;br /&gt;
azaz ha őket a gömb felületére vetítjük (normalizálás), akkor az egységsugarú gömb felületét &amp;amp;#8211; azaz az irányok halmazát &amp;amp;#8211; mintavételezzük &lt;br /&gt;
egyenletesen. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2009. 11. 03. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://keer0y.luminarium.hu/graf2.jpg Egy megoldás viszonylag sok fotonnal (keeroy)]&lt;br /&gt;
* [http://keer0y.luminarium.hu/graf2-more.jpg Még többel :) (keeroy)]&lt;br /&gt;
* [http://mozes.info/pub/etc/vegleges_10M.png Tizmillio foton (obrien)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előzetes kiírás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hozzon létre egy virtuális világot és jelenítse meg OpenGL-lel (Cg nem használható). A virtuális világ egy 1 négyzetkilométer földterület,&lt;br /&gt;
ahol [[NxM]] piramis (N,M&amp;gt;4) és egy tank található. A föld zöld, diffúz, a piramisok sárgás-fehérek és spekulárisan csillogóak, a tankon&lt;br /&gt;
terepszínű textúra látható és ugyancsak csillogó. A nap keletről süt, 20 fokot zár be a talajjal. A nap erős intenzitású fehér&lt;br /&gt;
irányfényforrásnak tekinthető. Az égbolt (ambiens) fény sugársűrűsége konstans, türkiszkék (szép idő van).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tank teste poligonokból áll, lövegtornya hengerszerű, az ágyú ugyancsak henger, amelynek a belseje üres, különben nem tudna lőni.&lt;br /&gt;
A lövegtorony forgatható, az ágyú emelhető. A lánctalpak részletes kidolgozása mellőzhető (de nem tiltott). A tank lőtt, és most éppen a&lt;br /&gt;
lövedék a cső végének közelében van. A lövedék hengerszimmetrikus, csúcsa hegyes, szürke, csillogó. A jobb láthatóság miatt a lövedék sugara&lt;br /&gt;
 lehet nagyobb mint az ágyucső sugara.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A piramisok és a tank földre vetített árnyékát nem kötelező megjeleníteni (de lehet). Állítsa be a virtuális kamerát úgy, hogy a tank, a repülő&lt;br /&gt;
lövedék és a piramisok egy része látható legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2009. 11. 15. 23:5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A harmadik feladat ellenséges tankját pályaanimációval mozgassa a [0,5] sec időintervallumon egy Bézier görbe mentén. A lövegtorony mindig az &lt;br /&gt;
avatár felé fordul, a löveg emelkedik úgy, hogy a ferde hajítás éppen az avatárnál fejeződjön be. A t=1 sec pillanatban a tank lő, a golyó ferde &lt;br /&gt;
hajítással elrepül. Az avatár szintén egy tank, de csak a környezetet látja (FPS). Az avatártank két botkormánnyal vezérelhető, amelyek a bal és &lt;br /&gt;
jobb lánctalpakhoz vannak kötve. A botkormányokat q, illetve p billentyűkkel lehet előre dönteni (a botkormányok alaphelyzetbe állításához &lt;br /&gt;
bármilyen megoldást kitalálhat, azt úgy sem fogjuk tesztelni). Az avatártank a piramisokon nem hatolhat át. Az időlekérdezéshez a &lt;br /&gt;
glutGet(GLUT_ELAPSED_TIME) függvény használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2009. 12. 10. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://keer0y.luminarium.hu/grafh.jpg Egy feladatmegoldás(-ból vett állókép) (keeroy)] dead&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Nagy házi feladatok tabló===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[http://keer0y.luminarium.hu/graf/bute_cg_course_en.jpg Féléves nagy házi feladat tabló (info2007)]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.09.23.&lt;br /&gt;
-- [[CsL]] - 2010.09.23.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s_h%C3%A1zi_feladat_ki%C3%ADr%C3%A1sok&amp;diff=147417</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás házi feladat kiírások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s_h%C3%A1zi_feladat_ki%C3%ADr%C3%A1sok&amp;diff=147417"/>
		<updated>2012-11-22T14:21:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;background:oldlace;padding:10px;border:1px solid lightgrey;&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az oldal fejlesztésre szorul, amennyiben hallgatod/tad a tárgyat kérlek töltsd fel a feladatok.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2011/12 őszi félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen 2D giliszta üldözéses játékot OpenGL-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Két játékosunk és gilisztánk van, az egyik giliszta zöld, a másik piros. A giliszták teste szinusz hullám, amelyet vonallal, háromszög vagy négyszög szalaggal lehet felrajzolni. A giliszták feje sokszög. Az egyik játékos célja, hogy a piros giliszta érje utol a zöldet, a másiké, hogy megakadályozza ezt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A giliszták három szinten mozoghatnak, a szintek között a két játékos egy-egy lifttel viheti át őket (Bal lift fel/le = q/a, a jobb lifté pedig o/l). A giliszták gilisztamozgással haladnak előre (nyújtáskor a farkuk vége, összehúzódáskor a fejük mozdulatlan, közben a hosszuk megközelítőleg állandó), és a falnál hátra arcot csinálnak. A giliszta akár egyetlen pontján is képes kapaszkodni, ha viszont egyetlen ponton sem támaszkodhat, leesik és az alsóbb szinten folytatja a mozgását a korábbi irányban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A játék befejeződik, ha valamely gilisztát a lifttel agyonnyomjuk, vagy a piros utoléri a zöldet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/graf-hazi1.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|graf-hazi1.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2011. 09. 26. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen üde zöld füves versenypályát kb. 4 cm-es 2.5 dimenziós atlétacsigák (Gastropoda Athleta Dimensio II.V) számára! Az atlétacsiga az éticsigával ellentétben bedől a kanyarban, lassításkor előre, fékezéskor hátra hajol, általában a rá ható erő irányába és azzal arányosan dönti a testét. Az atlétacsiga 2.5 dimenziós volta annyit jelent, hogy ugyan 2 dimenziós görbék által kitöltött területekből áll, de a görbék kontrolpontjainak van z koordinátája is, amely alapján a pont elmozdul az x,y síkon az erővel és a z koordinátával arányosan. A test határa zárt Catmull-Rom spline (amiből a vektorizáció konkáv sokszöget hoz létre, melyet fülvágó algoritmussal kell háromszögekre bontani), a szemek határai zárt Bézier görbék, a ház több Catmull-Clark subdivision görbével határolt sokszög. Az atlétacsiga referenciapontja (pivot pont) a referenciahelyzetében az origó, hossztengelye az y tengely (a referenciapont kerül mindig a pálya fölé, és e körül fordul el az atlétacsiga a haladási irányba). A csigát - a saját érdekében &amp;amp;#8211; a kontrolpontokon végrehajtott saját skálázással és elforgatással, majd a csúcspontokon glTranslatef függvényekkel kell pályára helyezni. A pálya ugyancsak zárt Catmull-Rom spline, hossza kb. 1 méter, a vezérlőpontokat POINT primitívekkel lehet felrajzolni. A virtuális világban az egységet cm-re kell választani. Az atlétacsiga a pályagörbe paraméterét egyenletesen változtatva mozog a pályán, 5 másodperc alatt ér körbe. Az egér bal gombjának lenyomása a pálya kurzorhoz legközelebbi kontrolpontját a kurzor aktuális helyére mozdítja. A kamera induláskor az egész pályát befogja, a z betű lenyomásával viszont rázoomol a csigára és követi a pályáján. A kamerát a gluOrtho2D függvénnyel kell implementálni. A Catmull-Rom és Catmull-Clark kötelező műsorszám. A fülvágás, Bézier görbe, interaktív pályamódosítás és zoom részfeladatokból mind megpróbálandó, de ezekből kettő lehet hibás is, attól még elfogadjuk a feladatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kiadási határidő: 2011. 09. 27.&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2011. 10. 14. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/2011-osz-hazi2.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|2011-osz-hazi2.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ajándékozzon arany- vagy rézgyűrűt (az anyag megválasztható) virtuálisan, valamint opcionálisan gyémántot is!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyűrű egy sima felületű, azaz ideális tükörként viselkedő henger. A gyűrű egy diffúz, mintás, téglalap alakú asztalon fekszik. A mintázat azt jelenti, hogy a diffúz visszaverődési tényezőt egy alkalmasan választott függvénnyel kell előállítani, amely függ az asztalon lévő pontos helytől (procedurális textúra). A virtuális világot világoskék ambiens fény és egy fehér pont- vagy irányfényforrás (tetszés szerint választhatunk a pont és irányfényforrás között) világítja meg. Az opcionális gyémántot egy ellipszoid alakú kőből csiszolták, azaz poliéder, ami az ellipszoid tesszellált változata. A gyémánt felületek simák, ideális tükörként és törő felületként viselkednek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A gyűrű és az opcionális gyémánt kausztikus foltokat ejt a diffúz mintás asztalon. A kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a kausztikus foltok, árnyékok és a tárgyak szépen láthatók legyenek a keletkező képen. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 A törésmutató (n) és kioltási tényező (k) az r, g, b hullámhosszain:	  r	g	b&lt;br /&gt;
Gyémánt (n/k)	2.4/0	2.4/0	2.4/0&lt;br /&gt;
Arany (n/k)	0.17/3.1	0.35/2.7	1.5/1.9&lt;br /&gt;
Réz (n/k)	0.2/3.6	1.1/2.6	1.2/2.3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az opcionális gyémánt nélkül is elfogadjuk a feladatot, ha a többi rész jó.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2011. 11. 13. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Építsen fel egy virtuális világot csirkével és úthengerrel, és jelenítse meg [[OpenGL]] környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virtuális világ elemek: &lt;br /&gt;
1. Csirke: paraméteres felületekből (pl. henger, kúp, ellipszoid stb.) álló lábak, test, nyak, fej, szemek, csőr, illetve tetszőlegesen megoldható taraj és farok. A fej a nyakon forgatható, a lábak a csípőben, térben és a lábfejben előre/hátra forgathatók, a térd csirkelábként viselkedik, azaz előre hajlik. A csirke az út szélén várja sorsának beteljesülését.&lt;br /&gt;
2. Úthenger: Diffúz/spekuláris fémes csillogású, poliéderekből (pl. téglatest, extrúdált poligon) összerakott karosszériából és textúrázott hengerekből áll. Bónusz: az úthenger kéményén átlátszó, szétfoszló füstcsomókat ereget. Az úthenger az úton áll, felkészülvén a hengerelésre.&lt;br /&gt;
3. Füves, lapos, zöld, diffúz terep, amelyen egy textúrázott aszfalt út vezet át.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virtuális világot egy irányfényforrás (a Nap) világítja meg, a csirke és az úthenger a terepre és az útra koromfekete árnyékot vetnek. Ambiens fény van, de az sem világosítja fel az árnyékokat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virtuális kamerával külső szemlélőként követjük az eseményeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A textúrák kizárólag procedurálisan generálhatók, óriási, konstansokkal inicializált tömbök használata tilos. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 virtuális kamerával külső szemlélőként követjük az eseményeket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2011. 11. 28. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 4. feladatból készítsen játékot két játékos számára, az egyik a csirkéket irányítja, a másik az úthengert.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Három csirke van, amelyek az út szélén várakoznak, és Játékos I. a &#039;c&#039; billentyű lenyomására indíthatja őket egyesével. Az elindított csirke átsétál az úttesten, és ha túlélte boldogan ácsorog a túloldalon. A sétálás közben a támaszkodó láb nem csúszkál (inverz kinematika), a test az ízületekben nem szakad szét (karakteranimáció). Ha az úthenger eltapossa (ütközésdetektálás), a csirke kilapítottan az aszfalton marad örök mementóként (ütközésválasz).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Játékos II. az úthengert irányítja. Az &#039;f&#039; billentyűvel az úthengert az orra irányába konstans gyorsulásra bírhatja, a &#039;b&#039; hatására hátrafelé hasonló nagyságú gyorsulást állíthat be, az &#039;n&#039; hatására a gyorsulás zérus (fizikai animáció: a sebesség és a pillanatnyi hely a dinamika alaptörvényéből számítandó).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A játékban három kamera van, az egyik a csirkék kiindulási helye körül köröz, a második a soron következő, fejét jobbra-balra forgató csirke szemszögéből mutatja be a színteret, a harmadik pedig az úthenger pilótafülkéjéből (a sebességvektor irányában). A három kamera képét három nézetben (viewport) kell megjeleníteni az alkalmazói ablakban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A fényforrás napként viselkedik, 10 másodperces periódusidővel vöröses árnyalattal felkel, fehéren delel, majd vörösesen nyugovóra tér (fényanimáció).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az &amp;quot;inverz kinematika&amp;quot;, &amp;quot;fizikai animáció&amp;quot;, &amp;quot;ütközés válasz&amp;quot;, &amp;quot;több kamerás/nézetes képszintézis&amp;quot; és &amp;quot;fényanimáció&amp;quot; részfeladatokból 2 szükség esetén elhagyható. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2011. 12. 11. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2010/11 tavaszi félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A mintaképek csak illusztrációk, legtöbbször nem futó OpenGL programból, hanem egyéb módon lettek elkészítve!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egér labirintusban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szürke kisegér (háromszög alakú test, vonal farok) három billentyűvel irányítható (e=előre, j=jobbra, b=balra, mindig az egér orrához képest). Előrelépésnél a lépéshossz állandó, amit az egér egyenes vonalú egyenletes mozgással 1 sec alatt tesz meg. A fordulás 90 fokos és pillanatszerű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amennyiben az előrelépésnél a falon átmenne az egér, a teljes ablak piros színnel felvillan 2 másodpercig, és az egér nem mozdul el a kiindulási állapottól. A labirintus falai tetszés szerint téglalapok vagy vonalak. A labirintus végében egy sokszög alakú sárga sajt van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A képen egy másodperc és perc mutatóval ellátott, járó óra is látható, amely akkor áll meg, ha az egér eléri a sajtot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/201011tavasz-hazi1.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|201011tavasz-hazi1.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen Valentin napi dobogó szívecskét!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virtuális világunk 20cm x 20cm-es négyzetben képzelendő el, amelyben a saját monogramja és egy dobogó szív látható. A háttér szín kék, a monogram fehér, a szív kitöltési színe (nyilván) piros. A vezetéknév Lagrange interpolációs görbe, a keresztnév Bézier görbe, a szív határa Kochanek-Bartels spline. A szívben a tenzió (tension) értéket úgy kell vezérelni, hogy a szív alja és a felső völgyének alja is hegyes legyen (Találós kérdés: miért így ábrázolja az emberiség a szívet?).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szív az alsó csücskét helyben tartva dobog, másodpercenként egyet ver eredeti lineáris méreteit 50 %-kal megnövelve, a két szélső állapota között folyamatosan mozogva. A görbéken és a szív határán egy-egy kitöltött sárga körlap szalad végig, mégpedig úgy, hogy 2 másodperc alatt tegye meg a teljes görbét. A körlap a pálya végén elindul visszafelé. A kameraablak 18cm x 15cm méretű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megjegyzés: A feladatkiadáskor az előadáson elhangzottak is a specifikáció elidegeníthetetlen részét képezik. Uff.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/201011tavasz-hazi2.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|201011tavasz-hazi2.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üveg ellipszoid és rézből készült tesszellált, paraméteres felület arany falú csonkakúpban, sugárkövetéssel megjelenítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A csonkakúp alja diffúz, a teteje hiányzik. A tetőn keresztül az ég látszik, amelynek intenzitása minden hullámhosszon azonos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A réz objektumot egy tetszőleges parametrikus felületből kell származtatni tesszellációval, azaz a felület háromszöghálóval történő közelítésével. A háromszögek száma max. 100 lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A csonkakúp belsejében van a virtuális kamera és egy narancs színű pontfényforrás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kamerát úgy kell beállítani, hogy az üveg és a réz tárgyak teljes szépségükben pompázzanak. A diffúz felületen a lokális illuminációs modell értelmében csak a pontfényforrás hatása érvényesülhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Törésmutató/kioldási tényező a g,b,r hullámhosszokon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
b						 b			g			r&lt;br /&gt;
Üveg (n/k)			 1.5/0	  1.5/0	  1.5/0&lt;br /&gt;
Arany (n/k)			1.5/1.9	0.35/2.7  0.17/3.1&lt;br /&gt;
Réz (n/k)			  1.2/2.3	1.1/2.6	0.2/3.6&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A törésmutató egynél kisebb értéket is felvesz, azaz ezek szerint az anyag belsejében a fény 300000 km/sec-nél is gyorsabban halad (nincs itt ellentmondás?).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az algoritmust a CPU-ra kell implementálni, a kiszámított képet glDrawPixels(width, height, format, type, data) hívással kell a rasztertárba másolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program nem tartalmazhat felesleges utasításokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/201011tavasz-hazi3.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|201011tavasz-hazi3.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen 3D színteret és jelenítse meg OpenGL-lel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A színtérben egy textúrázott, megvilágított ember látható (fej, nyak, test, comb, alsó lábszár, felkar, alkar, amelyeket saját programmal tesszellált kvadratikus felületekből lehet összerakni), valamint egy fényes, fémes kard poligonmodellel leírva, textúrázott föld és tetszőlegesen kialakítható textúrázott és megvilágítható tereptárgyak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ember a bal és jobb kezében egy-egy pontfényforrást tart, a teret még a nap, mint irányfényforrás és az ég, mint ambiens forrás világítja meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kard orientációja kvaternióval adandó meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Miként korábban, továbbra is érvényes, hogy csak az idáig tanult és a fejlécben szereplő függvények alkalmazhatók, tehát a glu Quadric családja (pl. gluSphere) NEM. Kéretik a textúrákat procedurálisan generálni, kilométeres inicializált tömbök mellőzendők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2010/11 Őszi félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A mintaképek csak illusztrációk, legtöbbször nem futó OpenGL programból, hanem egyéb módon lettek elkészítve!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Írjon 2D útkereszteződés szimulátort.&lt;br /&gt;
A zebra fekete fehér, a járókelők színes téglalapok, az autók ugyancsak. A járókelőknek zöld/piros lámpájuk van, az autóknak piros/sárga/zöld, amelyek a szokásos működésűek és ugyancsak téglalap alakúak. Az autók lámpája 5 másodpercig zöld, 4 másodpercig sárga és 5 másodpercig piros, a gyalogosoké szinkronban működik. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az autók automatikusan közlekednek és mindig tiszteletben tartják a lámpa utasításait, azaz piros lámpa esetén mindig megállnak éppen ott ahol vannak (nem kell előrecsorogni a lámpáig). A járókelőt viszont tetszőleges időpontban elindíthatjuk úgy, hogy az egér bal gombját lenyomjuk, amikor a kurzor éppen felette van. Ha az autó elüti a járókelőnket, akkor az eltűnik. Egy SPACE lenyomása után kapunk új járókelőt, aki a képernyő jobb szélén ütközve, függőleges irányban pedig a képernyő közepén jelenik meg. A SPACE hatására nem csak egy új járókelő születik a zebra szélén, hanem a képszintézis nézete (viewport) megváltozik, mind méretében, mind pedig a windows ablakon belüli helyében. A járókelő 5 másodperc alatt ér át az úton. Mialatt a gyalogosnak piros a jelzés, az autók folyamatosan jönnek és 3 másodperc alatt mennek át a kameránk látóterén. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A program futásának kezdetén a viewport legyen a teljes 600x600 pixel nagyságú ablak! &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A feladat megoldásához csak azok az OpenGL függvények használhatók, amelyek az első két héten előkerültek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beadási határidő*: 2010. 09. 30. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/hazi1.jpg&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|hazi1.jpg}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Placcs családban három lány van, Placcs Bereniké, Placcs Cezarina és Placcs Nikodémia. Benediké 2D-s sziluettjét egyetlen Bézier görbével, Cezariáét egy Catmull-Rom spline-nal, Nikodémiáét pedig egy NURBS-szel írhatjuk le (vajon melyikük schlank?).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/placcs1.jpg&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|placcs1.jpg}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A lányok normális testalkatúak, tehát egy-egy fejük, két-két lábuk, illetve kezük van. A lányokat hasonló referenciahelyzetben, célszerűen, de nem kötelezően, ugyanazokkal a vezérlőpontokkal definiáljuk. A Placcs család a 2D-s világban egy 10 m hosszú és 10 méter magas lakást birtokol, a kb. 3 méter magas lányok a világban kényelmesen elférnek egymás mellett. A lányok balettoznak, így ha nevük kezdőbetűjét lenyomjuk, akkor egy 1 méter magas grand jeté-t mutatnak be (= nagy, repülésszerű ugrás, horizontálisan szétvetett lábakkal) és a levegőben maradnak mindaddig, amíg rájuk nem klikkelünk. Ekkor visszatérnek a földre (a lányok lába a föld közelébe kerül, de nem kell tökéletesen pontosan a földön állniuk). A lányokat szivárvány színátmenettel kitöltött területekkel jelenítjük meg, ahol monokromatikus fényeknek megfelelő színek követik egymást, minden lánynál más irányban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/placcs2.jpg&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|placcs2.jpg}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 2D kamera (ablak), amelyen keresztül belesünk Placcsék lakásába, kezdetben a teljes szobát mutatja. A középső lány olyan magasra fog ugrani, hogy a kamerakép közepére kerüljön. SPACE lenyomására a kameránk mindig a következő lányt veszi célba (a lány, ha felugrott a kép közepén lesz), és a kamerán &amp;quot;látószöge&amp;quot; (a befogott tartomány) minden SPACE után kisebb lesz, azaz folyamatosan zoom-olunk. A referenciahelyzetből a világ aktuális helyére vivő modellezési transzformációt az OpenGL MODELVIEW, a kameratranszformációt pedig a PROJECTION transzformációjával kell megvalósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A megoldásban csak a &amp;quot;2D grafikus rendszerek&amp;quot; végéig tanult OpenGL függvények alkalmazhatók (pl. textúrák nem). A GL_POLYGON nem robusztus és ezért nem megengedett, a glu tesszellátorok tiltottak, mert nem tanuljuk őket. A beadott programban a memória nem szivároghat, azaz a dinamikus allokációt a lehetőség szerint mellőzzék (lélekben is C++-ban programozzanak), ha mégis erre kényszerülnek, akkor pedig szabadítsák fel a feleslegessé vált memóriaterületeket. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Színillesztő függvényeket elég durván közelíteni. Egy túlságosan finom mintavételezésű változat az alábbi honlapon elérhető: http://cvision.ucsd.edu/cmfs.htm&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beadási határidő*: 2010. 10. 30. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen mozgó pont fényforrással megvilágított csendéletet kétirányú sugárkövetéssel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A sugárkövetést a CPU-n kell megvalósítani, a kiszámított és tone-mappelt 600x600 felbontású képet glDrawPixels hívással kell a rasztertárba írni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A színtér egy henger alakú szoba, amelynek fala optikailag sima arany, padlója barna diffúz felület. A szobában három optikailag sima felületű tárgy van, egy poliéder, egy parametrikus felületből tesszellált háromszögháló és egy implicit felület, amelyek közül az egyik üveg, a másik réz, a harmadik pedig ezüst. A tárgyak primitívszáma (háromszögek és kvadratikus felületek száma) max. 100 lehet. A szobát egy izotróp (irányfüggetlen) fehér fényforrás világítja meg, amely 10 másodperc alatt faltól falig vándorol. A fotonlövés fázisában, a beadott változatban ne indítsunk túl sok fotont (pl. max tízezer), azaz a képszintézis ideje az 1 percet ne lépje túl. A diffúz anyagú padlóhoz rendelt fotontérkép felbontása 100x100.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Poliéder példák: http://local.wasp.uwa.edu.au/~pbourke/geometry/platonic/ &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Paraméteres felület példák: http://www.vtk.org/VTK/img/ParametricSurfaces.pdf &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Anyagmodellek: az n törésmutató/ k kioltási tényező 440 nm-en (kék), 520 nm-en (zöld) és 650 nm-en (piros). &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üveg (n/k): 1.5/0, 1.5/0 1.5/0 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Arany (n/k): 1.5/1.9 0.35/2.7 0.17/3.1 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezüst (n/k): 0.16/2.3 0.13/3.1 0.14/4.1 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Réz (n/k): 1.2/2.3 1.1/2.6 0.2/3.6 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/3hazi.jpg&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|3hazi.jpg}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beadási határidő*: 2010. 11. 10. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Kiadás dátuma*: 2010. 10. 19.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Írjon OpenGL programot, amely a Star Wars univerzum Rishi bolygóján egy rövid jelenetet mutat be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A talaj sík, diffúz textúzott. A talajon két db. kétlábú, spekuláris fémes jellegű All Terrain Empire Walker (ATEW) áll, amelyek a csípő és a térdízületeiket mozgathatják, ezen kívül a felső részük elfordulhat, a felső részükhöz rögzített ágyúcső emelkedési szöge állítható. A Rishi-nek három Napja van, amelyek irányfényforrások, az ATEW-ek lövedékei gömbök, amelyek pontfényforrásokként is működnek. Az ég ambiens fényforrás. Az ATEW-eken kívül még néhány szabadon megválasztható textúrázott tereptárgy is található.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A virtuális kamera a jelenet körül kering, vigyázó tekintetét a két ATEW középpontjára veti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;a href=&amp;quot;%ATTACHURLPATH%/4hazi.png&amp;quot;&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoalap|SzgGrafHazikiirasok|4hazi.png}}&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beadási határidő*: 2010. 11. 28. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 4. feladatban szereplő ATEW-eket sétáljanak és harcoljanak. Az ATEW-ek folyamatosan előre lépdelnek, kétmásodpercenként egyet lépve. A támaszkodó láb mindig nyújtva van (térdízület merev), az emelt lábon viszont a térd hajlít. A támaszkodó láb nem csúszkál a földön (inverz kinematika). Az ATEW-ek megpróbálják egymást lelőni. A lövedék ferde hajítással lassan repül, a (sebességgel arányos) közegellenállás jelentős és pontról-pontra véletlenszerűen változik a levegőben, hogy nehezebben találják el egymást. Az eltalált (elég a befoglaló térfogat eltalálását ellenőrizni) ATEW hanyatt esik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A textúrákat procedurálisan kell generálni, a textúrázott felületeken is hat az illumináció. Az avatárunk a jelenet körül forog, tekintetét az ATEW-ek közé veti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szimuláció során használt időlépést kisebbre lehet venni, mint az Idle időlépését, azaz, ha az Idle-ban kapott időváltozás túl nagy, azt több szimulációs lépéssel is fel lehet dolgozni (a szimulációs időlépés lehet pl. 0.1 sec).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beadási határidő*: 2010. 12. 13. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Válogatás a 2010. évi kisházi feladatokból:===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
3. kisházi:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=T-QS6_q_Yq4&amp;quot;&amp;gt;Angeli Róbert&amp;lt;/a&amp;gt;, &amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=V-_-h_DB81s&amp;quot;&amp;gt;Koczka Tamás&amp;lt;/a&amp;gt; ( -_- ), &amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=GFr7-oOJDgU&amp;quot;&amp;gt;Leitner Szabolcs&amp;lt;/a&amp;gt;, &amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=zWMrs35_uIA&amp;quot;&amp;gt;Kovács Balázs&amp;lt;/a&amp;gt;, &amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=1EaaoUyM8Rs&amp;quot;&amp;gt;Zsemlye Nóra&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
5. kisházi:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=4v6r350Pm-A&amp;quot;&amp;gt;Gulyás Máté&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=6jsgUaNkjfQ&amp;quot;&amp;gt;Kovács Andor&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=oPCbLsuqEqM&amp;quot;&amp;gt;Kántor Tibor&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
Rajcsányi Vilmos, &lt;br /&gt;
Balogh Norbert, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=Drb-fX95E5c&amp;quot;&amp;gt;Keresztes ádám&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
Tükör Gábor,&lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=cWTPQ1GlVjg&amp;quot;&amp;gt;Mészáros Kornél&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=MqbMQdo9d7U&amp;quot;&amp;gt;Illés János&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.adrive.com/public/d70dfbc857bc4a23b47632278df2dfbfc580f49db853af996b1c43dc10dd4364.html&amp;quot;&amp;gt;Szebeni Szilveszter&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=0P3OdpMtfAg&amp;quot;&amp;gt;Baski Attila&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=AXxzVUlD1hE&amp;quot;&amp;gt;Koczka Tamás&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=ijcT-rgEn1s&amp;quot;&amp;gt;Bozóki Szilárd&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=3quj9Z4z4n4&amp;quot;&amp;gt;Medvey ádám&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.vimeo.com/17802076&amp;quot;&amp;gt;Dul Dávid&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=gD5O7QkFe0s&amp;quot;&amp;gt;Leitner Szabolcs&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=MLSJJqJSTJU&amp;quot;&amp;gt;Szabó Péter&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=0Pw6dAwJnYA&amp;quot;&amp;gt;Pusztai Bálint&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=leyppEsXlBA&amp;quot;&amp;gt;Dorjgotov Anudar&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=GOy0YkfVX2g&amp;quot;&amp;gt;Lám István&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=J2KkOvtcDyM&amp;quot;&amp;gt;Angeli Róbert&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=RuJ5HyDs7ac&amp;quot;&amp;gt;Viniczay Dávid&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=QRYmO24v930&amp;quot;&amp;gt;Schmidt Antonio&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=Jl98Sex8iJ8&amp;quot;&amp;gt;Szabó Péter&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=sqGr83c-Wmc&amp;quot;&amp;gt;Diószegi Tamás&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=xbKfyTICFJY&amp;quot;&amp;gt;Fekete András&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=5gr0PaPmy_E&amp;quot;&amp;gt;Hámos Gergely&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=g1OwRJmpTBU&amp;quot;&amp;gt;Nagy Zoltán Adrián&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=a5tlCSaGlwA&amp;quot;&amp;gt;Csontos Gábor&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=8qa4O2-kjww&amp;quot;&amp;gt;Szabó András&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=SBvebXbMS6U &amp;quot;&amp;gt;Kiss Attila&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=OSmZG8xZ7tQ&amp;quot;&amp;gt;Szabó Bálint István&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.vimeo.com/17777999&amp;quot;&amp;gt;Kovács Dávid Balázs&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=pR4s0l36Lj8&amp;quot;&amp;gt;Lázár Endre&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=K3OXiWmB1NA&amp;quot;&amp;gt;Vőneki Balázs&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=kdvCfgvV0Q4&amp;quot;&amp;gt;Magyar Ferenc&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://dl.dropbox.com/u/2693452/5_graf_hazi_ia10cq.avi&amp;quot;&amp;gt;Bori András&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=O364bIJrLyI&amp;quot;&amp;gt;Lenthár Gábor&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=IyVSnA82c-o&amp;quot;&amp;gt;Kávássy Dániel&amp;lt;/a&amp;gt;, &lt;br /&gt;
&amp;lt;a href=&amp;quot;http://www.youtube.com/watch?v=DZWrkixC3ck&amp;quot;&amp;gt;Mikó Norbert&amp;lt;/a&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2009/10 Őszi félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Írjon egyenletes B-spline rajzoló programot OpenGL felhasználásával. A vezérlőpontokat egy globális tömbben tárolja, a vezérlőpontok&lt;br /&gt;
száma min 10, max 100 lehet. A program indulásakor a vezérlőpontok látszanak a képernyőn, a görbe, valamint a görbe deriváltját&lt;br /&gt;
(sebesség) és második deriváltját (gyorsulás) jelképező vektorok a t=0 paraméterértéknél. A vektorokat nyilakkal kell ábrázolni.&lt;br /&gt;
Az egyes elemek színe eltérő. Minden SPACE billentyű lenyomásra, a t paraméter 0.3-mal nő, amelynél a görbe pontja, a sebesség és&lt;br /&gt;
gyorsulás vektorok felrajzolandók. Ha elértük a görbe végét, akkor a folyamat kezdődik előlről. Az nézeti téglalap a teljes ablakot&lt;br /&gt;
lefedi és felbontása 600x600. Fontos figyelmeztetések: 1. A feladat szövegében derivált, azaz differenciálhányados szerepel, nem pedig&lt;br /&gt;
annak differenciahányadossal történő közelítése. A deriváltat analitikusan kell kiszámolni. 2. Más által írt program kiherélt változata,&lt;br /&gt;
ami nem tartalmaz jelentős saját hozzájárulást = PLÁGIUM. 3. glut függvényeket használni tilos. 4. glu függvényeket csak akkor lehet&lt;br /&gt;
használni, ha a feladat szövege ezt kifejezetten engedélyezi. Az első feladat esetében pl. a gluOrtho2D nem használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2009. 10. 20. 23:60&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://www.youtube.com/watch?v=Ksb1Ik-YJBk Egy feladatmegoldás (Nagy Máté)]&lt;br /&gt;
* [http://www.youtube.com/watch?v=KBm5jyyofuU Egy másik feladatmegoldás (Mikeol)]&lt;br /&gt;
* [http://www.youtube.com/watch?v=oyh08uuGBCw Egy harmadik feladatmegoldás (obrien)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kecskeméti új Mercedes gyár Önt kérte fel, hogy az új XXX kategóriás csúcsmodelljében a fényszórót tervezze meg. A fényforrás pontszerű, izotróp &lt;br /&gt;
(azaz kibocsátott fotonok iránya egyenletes eloszlású), fénye fehér. A forrást körülvevő fényvető búra paraboloid, amely aranyból van, mert az XXX &lt;br /&gt;
kategóriánál így dukál. A lámpából a fény egy ellipszoid alakú lencsén keresztül lép ki (lásd a csatolt ábrát).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az arany és az üveg törésmutatója, valamint kioltási tényezője a kék, zöld és vörös fény hullámhosszain a következő:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Arany törésmutató: 1.5 0.35 0.17&lt;br /&gt;
Arany kioltási tényező: 1.9 2.7 3.1&lt;br /&gt;
Üveg törésmutató: 1.5 1.5 1.5&lt;br /&gt;
Üveg kioltási tényező: 0 0 0&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy szimulátorprogramot kell készítenie, amely a lámpa előtt lévő függőleges falon egy alkalmas négyzet belsejében megjelenő képet kiszámítja és a &lt;br /&gt;
képernyőn megjeleníti. A képernyőn a falnak a lámpa által bevilágított négyzete tűnik fel, 600x600-as felbontásban, ahol egy pixel vörös/zöld/kék &lt;br /&gt;
intenzitása a pixelnek megfelelő felületdarabra eső teljesítménnyel arányos a megfelelő hullámhosszon. Az arányossági tényezőt úgy kell beállítani, &lt;br /&gt;
hogy a pixelek színintenzitásai a 0-1 tartományba essenek. Az első képet tízezer, egyenletes eloszlású véletlen kezdeti iránnyal létrehozott foton &lt;br /&gt;
követésével állítsa elő. Minden space billentyű hatására a fotonok számát növelje az előző érték tízszeresére. A nem specifikált méreteket úgy &lt;br /&gt;
vegye fel, hogy szép kép szülessen. A visszaverődés valószínűségét a Fresnel egyenlet alapján számítsa, a törési irányt pedig a Snellius-Descartes &lt;br /&gt;
törvény szerint. A foton utakat csak maximum 5 szóródásig kell követni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A számításokat a CPU-n végezze el, az OpenGL-t csak az elkészült kép megjelenítésére használja. Az OpenGL egy képet a glDrawPixels függvény &lt;br /&gt;
hatására tesz ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Segítség az egyenletes eloszlású irányok létrehozása: Három egymás utáni, egyenletes eloszlású véletlen számot skálázzunk át a [-1,1] &lt;br /&gt;
intervallumra. A számokat egy pont koordinátáinak tekintve a (-1,-1,-1), (1,1,1) sarokpontú kockában egyenletes eloszlással generálunk pontokat. Ha &lt;br /&gt;
a pont az origó középpontú egységsugarú gömbön kívül van, a mintát elvetjük. A megmaradó pontok a gömb belsejében egyenletes eloszlásúak lesznek, &lt;br /&gt;
azaz ha őket a gömb felületére vetítjük (normalizálás), akkor az egységsugarú gömb felületét &amp;amp;#8211; azaz az irányok halmazát &amp;amp;#8211; mintavételezzük &lt;br /&gt;
egyenletesen. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2009. 11. 03. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://keer0y.luminarium.hu/graf2.jpg Egy megoldás viszonylag sok fotonnal (keeroy)]&lt;br /&gt;
* [http://keer0y.luminarium.hu/graf2-more.jpg Még többel :) (keeroy)]&lt;br /&gt;
* [http://mozes.info/pub/etc/vegleges_10M.png Tizmillio foton (obrien)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előzetes kiírás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hozzon létre egy virtuális világot és jelenítse meg OpenGL-lel (Cg nem használható). A virtuális világ egy 1 négyzetkilométer földterület,&lt;br /&gt;
ahol [[NxM]] piramis (N,M&amp;gt;4) és egy tank található. A föld zöld, diffúz, a piramisok sárgás-fehérek és spekulárisan csillogóak, a tankon&lt;br /&gt;
terepszínű textúra látható és ugyancsak csillogó. A nap keletről süt, 20 fokot zár be a talajjal. A nap erős intenzitású fehér&lt;br /&gt;
irányfényforrásnak tekinthető. Az égbolt (ambiens) fény sugársűrűsége konstans, türkiszkék (szép idő van).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tank teste poligonokból áll, lövegtornya hengerszerű, az ágyú ugyancsak henger, amelynek a belseje üres, különben nem tudna lőni.&lt;br /&gt;
A lövegtorony forgatható, az ágyú emelhető. A lánctalpak részletes kidolgozása mellőzhető (de nem tiltott). A tank lőtt, és most éppen a&lt;br /&gt;
lövedék a cső végének közelében van. A lövedék hengerszimmetrikus, csúcsa hegyes, szürke, csillogó. A jobb láthatóság miatt a lövedék sugara&lt;br /&gt;
 lehet nagyobb mint az ágyucső sugara.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A piramisok és a tank földre vetített árnyékát nem kötelező megjeleníteni (de lehet). Állítsa be a virtuális kamerát úgy, hogy a tank, a repülő&lt;br /&gt;
lövedék és a piramisok egy része látható legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2009. 11. 15. 23:5&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik feladat===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A harmadik feladat ellenséges tankját pályaanimációval mozgassa a [0,5] sec időintervallumon egy Bézier görbe mentén. A lövegtorony mindig az &lt;br /&gt;
avatár felé fordul, a löveg emelkedik úgy, hogy a ferde hajítás éppen az avatárnál fejeződjön be. A t=1 sec pillanatban a tank lő, a golyó ferde &lt;br /&gt;
hajítással elrepül. Az avatár szintén egy tank, de csak a környezetet látja (FPS). Az avatártank két botkormánnyal vezérelhető, amelyek a bal és &lt;br /&gt;
jobb lánctalpakhoz vannak kötve. A botkormányokat q, illetve p billentyűkkel lehet előre dönteni (a botkormányok alaphelyzetbe állításához &lt;br /&gt;
bármilyen megoldást kitalálhat, azt úgy sem fogjuk tesztelni). Az avatártank a piramisokon nem hatolhat át. Az időlekérdezéshez a &lt;br /&gt;
glutGet(GLUT_ELAPSED_TIME) függvény használható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beadási határidő: 2009. 12. 10. 23:59&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://keer0y.luminarium.hu/grafh.jpg Egy feladatmegoldás(-ból vett állókép) (keeroy)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Nagy házi feladatok tabló===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[http://keer0y.luminarium.hu/graf/bute_cg_course_en.jpg Féléves nagy házi feladat tabló (info2007)]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.09.23.&lt;br /&gt;
-- [[CsL]] - 2010.09.23.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147405</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147405"/>
		<updated>2012-11-22T14:06:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgGraf}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantargy|nev=Számítógépes grafika és lépfeldolgozás|kredit=4|felev=5|kiszh=nincs|vizsga=van|nagyzh=0 db|hf=5 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas|levlista=grafikaATsch.bme.hu|Feladatbeadó rendszer=http://cg.iit.bme.hu/grafhazi }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Követelmények =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 3 elfogadott hf aláíráshoz&lt;br /&gt;
* 4-5 elfogadott hf megajánlotthoz&lt;br /&gt;
* házik védése&lt;br /&gt;
* vizsga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Segédanyagok =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:jegyzet1| megjelenítendő jegyzetnév]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s Feltöltés]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Értelmes néven töltsétek fel, így: tantárgyrövidítése_fájltípus_dátum_csoport&lt;br /&gt;
*tantárgy rövidítése: [https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=TargynevAjanlas itt] nézzétek meg, de ált. amilyen néven levlistája is van a tárgynak&lt;br /&gt;
*fájltípus: ZH, vizsga, jegyzet, beugró..&lt;br /&gt;
*dátum: értelemszerűen..pl:20100405&lt;br /&gt;
*csoport: zh-hoz, vizsgához..stb..ahol van, ez is evidens&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Videó ==&lt;br /&gt;
http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= ZH =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenleg a tárgyból már nincs zh.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=  Házi =&lt;br /&gt;
A tárgy kb arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5össel, vagy 1essel szeretik értékelni a munkát, 2est csak az kap akit már sok év alat sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafIDEs]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX] &amp;lt;&amp;lt; Illetve ez&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafLinux|Linux]] &amp;lt;&amp;lt; Esetleg ez&lt;br /&gt;
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE *LINUX*+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://paulsolt.com/GLUT/ Windows+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ CodeBlocks+GLUT Win]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Első házi&lt;br /&gt;
: Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &amp;quot;játék&amp;quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Második házi&lt;br /&gt;
: Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Harmadik házi&lt;br /&gt;
: Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Negyedik házi&lt;br /&gt;
: Az első 3D-s openGL feladat.&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ötödik házi&lt;br /&gt;
: A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. (Jól érzed, ha nincs meg a negyedik akkor esélytelen kb.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Vizsga =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ÉV&lt;br /&gt;
** A csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
** B csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tippek =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Verseny =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses házira hirdetnek meg szépségversenyt, amivel jópontot lehet szerezni, illetve van hogy elfogadják +1 házinak, extrém esetben akár nagyházinak is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Kedvcsináló =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottó:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(tárgy rövid leírása, mire jó, fun factek)&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak -e.|forrás=Petőfi Sándor}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[SzgGrafKedvCsinalo|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fontos, hasznos linkek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
* Hivatalos Tárgyoldal: http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas&lt;br /&gt;
* Feladatbeadó rendszer: http://cg.iit.bme.hu/grafhazi&lt;br /&gt;
* Tárgy oldal: https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/&lt;br /&gt;
* Előadás videók: [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR Előadások letölthető felvételei] (kb. 1 GB/előadás) &amp;lt;&amp;amp;#8212; érdemes megnézni őket.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[SzgGrafHazikiirasok|Házi feladat kiírások]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadáson elhangzott dolgok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megértést segítő anyagok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* http://www.videotutorialsrock.com/&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlott olvasmányok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://iam035.inf.unideb.hu/mobidiak/listdocument.mobi?id=101 Juhász Imre: [[OpenGL]] &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999 &amp;lt;br&amp;gt; Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. -&amp;gt;  letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen]&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fejlesztői környezet belövése==&lt;br /&gt;
(áttéve)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==GLUT DOWNLOAD==&lt;br /&gt;
(felesleges kigyomlálva)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(felesleges, ami lényeg volt azt leírtam)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[SzgGrafVizsga|Vizsgakérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] &lt;br /&gt;
* [[SzgGrafOsszefogOpenGL|&amp;amp;#79;penGL összefoglaló]] -- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.01.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Könyvrendelés 2007, 2009==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A levlistán felmerült kezdeményezés alapján: &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;A grafika könyvet meg lehet venni a kiadótól 20% kervezménnyel,&lt;br /&gt;
amitől máris barátságosabb az ára. Viszont azt írják 10 példány&lt;br /&gt;
felett csoportos kedvezményt is adnak. Ha vagyunk legalább 10en akiknek&lt;br /&gt;
kell grafika könyv, akkor lehetne alkudni még a kiadóval.&amp;quot; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A könyvrendelés és kiosztás befejezödőtt tanulság:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;#8212; ComputerBooks, 2003 - 5500 Ft, és sikerült az árat 3800 Ft-ra letornászni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezt megismételtük 2009-ben. Részletesebb feltételek: a könyv hallgatói kedvezményes ára: 4397-Ft (20%), csoportos rendelés minimum 10 db esetén 30 % kedvezmény után 3848 Ft/db. Bolti ára 5496 Ft. Telefonon lehet velük időpontot egyeztetni: 375-1564, 3753-591, 225-0110. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ide kell menni: [http://is.gd/3nkVs 1126 Budapest Tartsay Vilmos u. 12.] Ha a Móricz-ról 61-essel a Csörsz utcánál leszálltok, akkor a déli irányába kell sétálni, és az első utca balra, viszonylag sokáig kell menni, és egy családi házban van az iroda. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf&amp;diff=147227</id>
		<title>Fájl:Grafika jegyzet OpenGL.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Grafika_jegyzet_OpenGL.pdf&amp;diff=147227"/>
		<updated>2012-11-11T11:34:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf&amp;diff=147224</id>
		<title>Fájl:Grafika jegyzet 2011 kvaternio.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Grafika_jegyzet_2011_kvaternio.pdf&amp;diff=147224"/>
		<updated>2012-11-11T11:33:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf&amp;diff=147220</id>
		<title>Fájl:Grafika diasor szirmayfull.pdf</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Grafika_diasor_szirmayfull.pdf&amp;diff=147220"/>
		<updated>2012-11-11T11:32:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147218</id>
		<title>Számítógépes grafika és képfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_grafika_%C3%A9s_k%C3%A9pfeldolgoz%C3%A1s&amp;diff=147218"/>
		<updated>2012-11-11T11:07:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: első nagyobb update&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|SzgGraf}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantargy|nev=Számítógépes grafika és lépfeldolgozás|kredit=4|felev=5|kiszh=nincs|vizsga=van|nagyzh=0 db|hf=5 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/|targyhonlap=http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas|levlista=grafikaATsch.bme.hu|Feladatbeadó rendszer=http://cg.iit.bme.hu/grafhazi }}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Követelmények =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 3 elfogadott hf aláíráshoz&lt;br /&gt;
* 4-5 elfogadott hf megajánlotthoz&lt;br /&gt;
* házik védése&lt;br /&gt;
* vizsga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Segédanyagok =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:jegyzet1| megjelenítendő jegyzetnév]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Felt%C3%B6lt%C3%A9s Feltöltés]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Értelmes néven töltsétek fel, így: tantárgyrövidítése_fájltípus_dátum_csoport&lt;br /&gt;
*tantárgy rövidítése: [https://wiki.test.sch.bme.hu/index.php?title=TargynevAjanlas itt] nézzétek meg, de ált. amilyen néven levlistája is van a tárgynak&lt;br /&gt;
*fájltípus: ZH, vizsga, jegyzet, beugró..&lt;br /&gt;
*dátum: értelemszerűen..pl:20100405&lt;br /&gt;
*csoport: zh-hoz, vizsgához..stb..ahol van, ez is evidens&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Videó ==&lt;br /&gt;
http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= ZH =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenleg a tárgyból már nincs zh.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=  Házi =&lt;br /&gt;
A tárgy kb arról szól, hogy ezeket meg tudod-e írni. Az első órán el szokott hangzani, hogy vagy 5össel, vagy 1essel szeretik értékelni a munkát, 2est csak az kap akit már sok év alat sem sikerült megtanítani a tárgyra, de a tudása kezd körvonalazódni. Szóval ez a rész amire nagyon szükséged lesz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mielőtt elkezdenéd be kell lőni a fejlesztőkörnyezetet:&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafIDEs]] &amp;lt;&amp;lt; Ez az ajánlott olvasmány&lt;br /&gt;
* [http://mockid.net/?p=5 xCode OSX] &amp;lt;&amp;lt; Illetve ez&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafLinux|Linux]] &amp;lt;&amp;lt; Esetleg ez&lt;br /&gt;
* [http://www.astahost.com/info.php/installing-glut-dev-c_t14192.html Dev C++ (opensource) + GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.ferdychristant.com/blog/articles/DOMM-72MPPE *LINUX*+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://paulsolt.com/GLUT/ Windows+Eclipse+GLUT]&lt;br /&gt;
* [http://www.sci.brooklyn.cuny.edu/~goetz/codeblocks/glut/ CodeBlocks+GLUT Win]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Első házi&lt;br /&gt;
Ez általában valamilyen 2D rajzolásos &amp;quot;játék&amp;quot;. Amit a házi megtanít, az az, hogy hogy kell a különböző koordinátarendszereket egymásnak megfeleltetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Második házi&lt;br /&gt;
Ez valamilyen görberajzolási feladat szokott lenni, érdemes a jegyzeteket, könyveket elővenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Harmadik házi&lt;br /&gt;
Sugárkövetés. Ez megy a legkevésbé az embereknek, pedig ezzel lehet a legszebb képeket előállítani. Erősen igényel térgeometriai ismereteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Negyedik házi&lt;br /&gt;
Az első 3D-s openGL feladat.&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ötödik házi&lt;br /&gt;
A negyedik házi továbbfejlesztése, általában animációval, mozgással, fizikával. (Jól érzed, ha nincs meg a negyedik akkor esélytelen kb.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Vizsga =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* ÉV&lt;br /&gt;
** A csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
** B csoport - megoldással/megoldás nélkül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Tippek =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes mind az 5 házit elfogadottra megcsinálni. Védésen örülnek neki amikor megkérdezik, hogy &amp;quot;na melyikből kérdezhetek?&amp;quot;, és mondod, hogy bármelyikből.&lt;br /&gt;
Védésre mindenképpen szedd össze az 5 házidat, és előtte legalább 1 órát tölts el a kódok felelevenítésével, mert bár akkor amikor írtad valószínű értetted, ez nem biztos hogy reflexből tudsz válaszolni 1-1 kérdésre, nem árt rákészülni picit, végülis ez egy szóbeli &amp;quot;vizsga&amp;quot;.&lt;br /&gt;
A házikat érdemes a kiadás napjától emészteni, és a leadás napján az a jó, ha már csak nagyon kicsi hibák vannak benne, mert a beadórendszer nagyon le tud lassulni. A határidő előtt 6 órával akárhogy áll töltsd fel, mert rossz azon elbukni 1-1 házit hogy bent maradt egy printf, csak már nem láttad az eredményt mert lejárt a határidő.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Verseny =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában a sugárkövetéses házira hirdetnek meg szépségversenyt, amivel jópontot lehet szerezni, illetve van hogy elfogadják +1 házinak, extrém esetben akár nagyházinak is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Kedvcsináló =&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mottó:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; A terroristák manapság főleg OpenGL függvényeket lopnak. Abban van az igazi biznisz.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Az Avatar című animációs film már állítólag majdnem megajánlott 4-est ért, de sajnos nem volt mellé kész a négy házi feladat.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; Bal kezünk a billentyűzeten, jobb kezünkben az egér, a lábunk között meg szorongatjuk a joystickot.&lt;br /&gt;
&amp;lt;br /&amp;gt; &#039;&#039;&amp;quot;Ha azt kérdeznénk önöktől vizsgán, amit előadáson elmondunk, akkor önök nem a Műszaki Egyetemre járnának, hanem a Színművészeti Főiskolára.&amp;quot;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(tárgy rövid leírása, mire jó, fun factek)&lt;br /&gt;
{{Idézet|idézet=Az a baj az interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak -e.|forrás=Petőfi Sándor}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: grafika &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
[[SzgGrafKedvCsinalo|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fontos, hasznos linkek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
* Hivatalos Tárgyoldal: http://cg.iit.bme.hu/portal/oktatott-targyak/szamitogepes-grafika-es-kepfeldolgozas&lt;br /&gt;
* Feladatbeadó rendszer: http://cg.iit.bme.hu/grafhazi&lt;br /&gt;
* Tárgy oldal: https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA316/&lt;br /&gt;
* Előadás videók: [http://video.bme.hu/index.php?act=vid&amp;amp;tkod=BMEVGR Előadások letölthető felvételei] (kb. 1 GB/előadás) &amp;lt;&amp;amp;#8212; érdemes megnézni őket.&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[SzgGrafHazikiirasok|Házi feladat kiírások]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadáson elhangzott dolgok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafEA2010_Tavasz|2009/2010 tavaszi félév]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megértést segítő anyagok==&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafHaziTutorial|Grafika házi tutorial]] (egyelőre még fejlesztés alatt)&lt;br /&gt;
* [http://www.videotutorialsrock.com/ VideoTutorialsRock]. Hasznos kódok és tutorialok az abszolút kezdőknek. Sok képpel és magyarázattal.&lt;br /&gt;
* [http://nehe.gamedev.net/ [[OpenGL]] tutorial]. Alapmű, viszont a winapi-s cuccokat érdemes belőle kihagyni. A példák végén általában van GLUT-os megvalósítás is.&lt;br /&gt;
* [http://www.lighthouse3d.com/opengl/ Lighthouse 3D [[OpenGL]] tutorialok]&lt;br /&gt;
* http://www.videotutorialsrock.com/&lt;br /&gt;
* Opengl megvilágítás tutorial (nagyon hasznos): http://www.falloutsoftware.com/tutorials/gl/gl8.htm&lt;br /&gt;
* Opengl textúrázás tutorial: http://www.gamedev.net/reference/articles/article947.asp&lt;br /&gt;
* Sugárkövetés alapok: http://www.linuxvilag.hu/content/files/cikk/69/cikk_69_16_21.pdf&lt;br /&gt;
* [http://www.inf.u-szeged.hu/oktatas/jegyzetek/KubaAttila/opengl_html/szak.html 2D-s rajzolás abszolút kezdőknek] (első házihoz jól jöhet)&lt;br /&gt;
* [http://www.cc.gatech.edu/classes/AY2003/cs4451a_fall/ClippingApplets%20Folder/Sutherland-Hodgeman/index.html Sutherland-Hodgeman interaktív vágás] - Java-s alkalmazás az algoritmus szemléltetésére&lt;br /&gt;
* [[GrafShader|Shaderek]]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|kvaternio-javitott.pdf|kvaterniós feladat}}: A mi van az m[0][0] helyen feladat megoldása&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~poppe/szgraf/2007/&lt;br /&gt;
* http://www.eet.bme.hu/~szekely/&lt;br /&gt;
* [http://www.geometrictools.com/LibMathematics/CurvesSurfacesVolumes/CurvesSurfacesVolumes.html Görbék minden mennyiségben]&lt;br /&gt;
* [http://www.rhino3d.com/nurbs.htm NURBS magyarázat]&lt;br /&gt;
* {{InLineFileLink|Infoalap|SzgGraf|RayTracing.pdf|RayTracing.pdf}}: Sugárkövetés tutorial (By Wolfee)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlott olvasmányok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [http://iam035.inf.unideb.hu/mobidiak/listdocument.mobi?id=101 Juhász Imre: [[OpenGL]] &amp;amp;mdash; mobiDIÁK könyvtár, 2005.12.30.]&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 2003 (Ez a &amp;quot;sünis könyv&amp;quot;, lásd könyvrendelés lentebb)&lt;br /&gt;
* Dr. Szirmay-Kalos László: Számítógépes grafika &amp;amp;mdash; ComputerBooks, 1999 &amp;lt;br&amp;gt; Az előző könyv 1999-es kiadása. A fraktálokról szóló fejezet csak ebben van benne. Egyébként az új kiadást érdemes elolvasni, mert sokkal részletesebben és érthetőbben magyarázza el a dolgokat. -&amp;gt;  letölthető [http://www.iit.bme.hu/~szirmay/grafika/graf.pdf innen]&lt;br /&gt;
* Székely Vladimír: Képfeldolgozás (55067) &amp;amp;mdash; Műegyetemi Kiadó, 2007&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fejlesztői környezet belövése==&lt;br /&gt;
(áttéve)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==GLUT DOWNLOAD==&lt;br /&gt;
(felesleges kigyomlálva)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(felesleges, ami lényeg volt azt leírtam)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafVizsgaTanacsok|Tanácsok vizsgára]] (Németh Balázs)&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[SzgGrafVizsga|Vizsgakérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[SzgGrafKerdesKidolg|Kérdések kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [http://www.renyi.hu/~endre/csoportok/9.szakasz.xhtml Projektív sík transzformációi] &lt;br /&gt;
* [[SzgGrafOsszefogOpenGL|&amp;amp;#79;penGL összefoglaló]] -- [[KovacsTamas|kovi]] - 2006.01.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Könyvrendelés 2007, 2009==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A levlistán felmerült kezdeményezés alapján: &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;A grafika könyvet meg lehet venni a kiadótól 20% kervezménnyel,&lt;br /&gt;
amitől máris barátságosabb az ára. Viszont azt írják 10 példány&lt;br /&gt;
felett csoportos kedvezményt is adnak. Ha vagyunk legalább 10en akiknek&lt;br /&gt;
kell grafika könyv, akkor lehetne alkudni még a kiadóval.&amp;quot; &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A könyvrendelés és kiosztás befejezödőtt tanulság:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés &amp;amp;#8212; ComputerBooks, 2003 - 5500 Ft, és sikerült az árat 3800 Ft-ra letornászni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezt megismételtük 2009-ben. Részletesebb feltételek: a könyv hallgatói kedvezményes ára: 4397-Ft (20%), csoportos rendelés minimum 10 db esetén 30 % kedvezmény után 3848 Ft/db. Bolti ára 5496 Ft. Telefonon lehet velük időpontot egyeztetni: 375-1564, 3753-591, 225-0110. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ide kell menni: [http://is.gd/3nkVs 1126 Budapest Tartsay Vilmos u. 12.] Ha a Móricz-ról 61-essel a Csörsz utcánál leszálltok, akkor a déli irányába kell sétálni, és az első utca balra, viszonylag sokáig kell menni, és egy családi házban van az iroda. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Tant%C3%A1rgynevek_r%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sei_levlist%C3%A1s_levelek_t%C3%A1rgy%C3%A1hoz&amp;diff=147217</id>
		<title>Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Tant%C3%A1rgynevek_r%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sei_levlist%C3%A1s_levelek_t%C3%A1rgy%C3%A1hoz&amp;diff=147217"/>
		<updated>2012-11-11T09:38:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* 2. félév */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|TargynevAjanlas}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minden tantárgyhoz tartozik egy ajánlott rövidítés, amit mindenki szívesen lát az évfolyamlistákra küldött levelek tárgymezőjében kockazárójelek között. Például: =[anal1]=. Ha így küldöd el a levlistákra a tárggyal kapcsolatos leveleidet, akkor megkönnyíted a többiek dolgát, hiszen lehetővé teszed számukra leveled gépi felismerését, tárgyanként külön-külön mappákba sorolását. Így egyrészt nem rabolod azoknak az idejét, akiknek semmi köze a tantárgyhoz, másrészt a tantárgyban érdekelt emberek könnyebben megtalálják a leveled.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2009-től tantárgylistás rendszer lépett életben, így szépen minden tantárgyhoz előbb-utóbb külön lista jön majd létre. Ezeknek a listáknak az azonosítóit [...] közé raktam és gyakorlatilag az *i* (infó) / *v* (villany) betűk elhagyását leszámítva a tárgy jelenleg használt ajánlott rövidítését jelentik. Ezt az azonosítót felhasználva (pl. idigit1) tudod képezni a lista címét @sch.bme.hu utána írásával (pl. idigit1[kukac]sch.bme.hu)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Analízis 1. -- &#039;&#039;&#039;anal1&#039;&#039;&#039; [anal1]&lt;br /&gt;
* Anyagtudomány -- &#039;&#039;&#039;anyagtud&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* A programozás alapjai 1. -- &#039;&#039;&#039;prog1&#039;&#039;&#039; [iprog1 / vprog1]&lt;br /&gt;
* A számítástudomány alapjai -- &#039;&#039;&#039;számtud&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Bevezetés a számításelméletbe 1. -- &#039;&#039;&#039;bsz1&#039;&#039;&#039; [bsz1]&lt;br /&gt;
* Bevezető Fizika -- &#039;&#039;&#039;bevfiz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Bevezető Matematika -- &#039;&#039;&#039;bevmat&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Digitális technika 1. -- &#039;&#039;&#039;digit1&#039;&#039;&#039; [idigit1 / vdigit1]&lt;br /&gt;
* Matematika A1 - Analízis -- &#039;&#039;&#039;a1&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Mikro- és makroökonómia -- &#039;&#039;&#039;mikmak&#039;&#039;&#039; [mikmak]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Analízis 2. -- &#039;&#039;&#039;anal2&#039;&#039;&#039; [anal2]&lt;br /&gt;
* Bevezetés a számításelméletbe 2. -- &#039;&#039;&#039;bsz2&#039;&#039;&#039; [bsz2]&lt;br /&gt;
* Digitális technika 2. -- &#039;&#039;&#039;digit2&#039;&#039;&#039; [idigit2 / vdigit2]&lt;br /&gt;
* A programozás alapjai 2. -- &#039;&#039;&#039;prog2&#039;&#039;&#039; [iprog2 / vprog2]&lt;br /&gt;
* Számítógép laboratórium 2. -- &#039;&#039;&#039;szglab2&#039;&#039;&#039; [szoftlab2]&lt;br /&gt;
* Fizika 1. -- &#039;&#039;&#039;fizika1&#039;&#039;&#039; [ifizika2 / vfizika2]&lt;br /&gt;
* Menendzsment és vállalkozásgazdaságtan -- menvalgazd [vallgaz]&lt;br /&gt;
* Jelek és Rendszerek 1. -- &#039;&#039;&#039;jelek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Matematika A2a - Vektorfüggvények -- &#039;&#039;&#039;a2&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Mikro- és makroökonómia -- &#039;&#039;&#039;mikmak&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Formális nyelvek -- &#039;&#039;&#039;fony&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Jelek és rendszerek -- &#039;&#039;&#039;jelek&#039;&#039;&#039; [info: jelek, vill: jelek1, jelek2]&lt;br /&gt;
* Matematikai logika -- &#039;&#039;&#039;malo&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Szoftvertechnológia -- &#039;&#039;&#039;szofttech&#039;&#039;&#039; [szofttech]&lt;br /&gt;
* Számítógép labor III. -- &#039;&#039;&#039;szglab3&#039;&#039;&#039; [szoftlab3]&lt;br /&gt;
* Számítógép architektúrák -- &#039;&#039;&#039;szar&#039;&#039;&#039; [szarch]&lt;br /&gt;
* Valószínűségszámítás -- &#039;&#039;&#039;valszam&#039;&#039;&#039; [valszam]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Algoritmuselmélet -- &#039;&#039;&#039;algel&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;algelm&#039;&#039;&#039; [algel]&lt;br /&gt;
* Deklaratív programozás -- &#039;&#039;&#039;deklapo&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;dp&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Elektronika -- &#039;&#039;&#039;elektro&#039;&#039;&#039; [elektro]&lt;br /&gt;
* Mérés labor 1. -- &#039;&#039;&#039;meres1&#039;&#039;&#039; [meres1]&lt;br /&gt;
* Operációs rendszerek -- &#039;&#039;&#039;opre&#039;&#039;&#039; [opre]&lt;br /&gt;
* Számítógép labor 4. -- &#039;&#039;&#039;szglab4&#039;&#039;&#039; [szoftlab4]&lt;br /&gt;
* Tömegkiszolgálás -- &#039;&#039;&#039;toki&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázisok -- &#039;&#039;&#039;adatb&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Szabályozástechnika -- &#039;&#039;&#039;szabtech&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógép-hálózatok -- &#039;&#039;&#039;halok&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;szgh&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Mérés labor 2. -- &#039;&#039;&#039;meres2&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Információelmélet -- &#039;&#039;&#039;infelm&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Mesterséges intelligencia -- &#039;&#039;&#039;mi&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Beágyazott rendszerek -- &#039;&#039;&#039;beagy&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Beszédinformációs rendszerek -- &#039;&#039;&#039;beszed&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Formális módszerek -- &#039;&#039;&#039;form&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Információs rendszerek fejlesztése -- &#039;&#039;&#039;irf&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Kódelmélet -- &#039;&#039;&#039;kodelm&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógép labor 5. -- &#039;&#039;&#039;szglab5&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Távközlő hálózatok -- &#039;&#039;&#039;th&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógépes grafika és képfeldolgozás -- &#039;&#039;&#039;grafika&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbiztonság -- &#039;&#039;&#039;adatbiz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógépes grafika -- &#039;&#039;&#039;szggraf&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kérdéses elemek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fizika C1; fizc1&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Fizika C2; fizc2&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A nevek minden esetben ékezet nélküliek. &lt;br /&gt;
* Ha változtatsz valamit az oldalon, akkor az adott tárgy wikilapján is változtass!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[AdamO|adamo]] - 2006.05.24., -- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.24., -- [[SzatmariZoltan|Zee]] - 2006.06.02.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Tant%C3%A1rgynevek_r%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sei_levlist%C3%A1s_levelek_t%C3%A1rgy%C3%A1hoz&amp;diff=147216</id>
		<title>Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Tant%C3%A1rgynevek_r%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sei_levlist%C3%A1s_levelek_t%C3%A1rgy%C3%A1hoz&amp;diff=147216"/>
		<updated>2012-11-11T09:33:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* 1. félév */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|TargynevAjanlas}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minden tantárgyhoz tartozik egy ajánlott rövidítés, amit mindenki szívesen lát az évfolyamlistákra küldött levelek tárgymezőjében kockazárójelek között. Például: =[anal1]=. Ha így küldöd el a levlistákra a tárggyal kapcsolatos leveleidet, akkor megkönnyíted a többiek dolgát, hiszen lehetővé teszed számukra leveled gépi felismerését, tárgyanként külön-külön mappákba sorolását. Így egyrészt nem rabolod azoknak az idejét, akiknek semmi köze a tantárgyhoz, másrészt a tantárgyban érdekelt emberek könnyebben megtalálják a leveled.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2009-től tantárgylistás rendszer lépett életben, így szépen minden tantárgyhoz előbb-utóbb külön lista jön majd létre. Ezeknek a listáknak az azonosítóit [...] közé raktam és gyakorlatilag az *i* (infó) / *v* (villany) betűk elhagyását leszámítva a tárgy jelenleg használt ajánlott rövidítését jelentik. Ezt az azonosítót felhasználva (pl. idigit1) tudod képezni a lista címét @sch.bme.hu utána írásával (pl. idigit1[kukac]sch.bme.hu)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Analízis 1. -- &#039;&#039;&#039;anal1&#039;&#039;&#039; [anal1]&lt;br /&gt;
* Anyagtudomány -- &#039;&#039;&#039;anyagtud&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* A programozás alapjai 1. -- &#039;&#039;&#039;prog1&#039;&#039;&#039; [iprog1 / vprog1]&lt;br /&gt;
* A számítástudomány alapjai -- &#039;&#039;&#039;számtud&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Bevezetés a számításelméletbe 1. -- &#039;&#039;&#039;bsz1&#039;&#039;&#039; [bsz1]&lt;br /&gt;
* Bevezető Fizika -- &#039;&#039;&#039;bevfiz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Bevezető Matematika -- &#039;&#039;&#039;bevmat&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Digitális technika 1. -- &#039;&#039;&#039;digit1&#039;&#039;&#039; [idigit1 / vdigit1]&lt;br /&gt;
* Matematika A1 - Analízis -- &#039;&#039;&#039;a1&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Mikro- és makroökonómia -- &#039;&#039;&#039;mikmak&#039;&#039;&#039; [mikmak]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Analízis II. -- &#039;&#039;&#039;anal2&#039;&#039;&#039; [anal2]&lt;br /&gt;
* Bevezetés a számításelméletbe II. -- &#039;&#039;&#039;bsz2&#039;&#039;&#039; [bsz2]&lt;br /&gt;
* Digit II. -- &#039;&#039;&#039;digit2&#039;&#039;&#039; [idigit2 / vdigit2]&lt;br /&gt;
* A programozás alapjai II. -- &#039;&#039;&#039;prog2&#039;&#039;&#039; [iprog2 / vprog2]&lt;br /&gt;
* Számítógép laboratórium 2. -- &#039;&#039;&#039;szglab2&#039;&#039;&#039; [szoftlab2]&lt;br /&gt;
* Fizika II. -- &#039;&#039;&#039;fizc2&#039;&#039;&#039; [ifizika2 / vfizika2]&lt;br /&gt;
* Menendzsment és vállalkozásgazdaságtan -- menvalgazd [vallgaz]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Formális nyelvek -- &#039;&#039;&#039;fony&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Jelek és rendszerek -- &#039;&#039;&#039;jelek&#039;&#039;&#039; [info: jelek, vill: jelek1, jelek2]&lt;br /&gt;
* Matematikai logika -- &#039;&#039;&#039;malo&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Szoftvertechnológia -- &#039;&#039;&#039;szofttech&#039;&#039;&#039; [szofttech]&lt;br /&gt;
* Számítógép labor III. -- &#039;&#039;&#039;szglab3&#039;&#039;&#039; [szoftlab3]&lt;br /&gt;
* Számítógép architektúrák -- &#039;&#039;&#039;szar&#039;&#039;&#039; [szarch]&lt;br /&gt;
* Valószínűségszámítás -- &#039;&#039;&#039;valszam&#039;&#039;&#039; [valszam]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Algoritmuselmélet -- &#039;&#039;&#039;algel&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;algelm&#039;&#039;&#039; [algel]&lt;br /&gt;
* Deklaratív programozás -- &#039;&#039;&#039;deklapo&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;dp&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Elektronika -- &#039;&#039;&#039;elektro&#039;&#039;&#039; [elektro]&lt;br /&gt;
* Mérés labor 1. -- &#039;&#039;&#039;meres1&#039;&#039;&#039; [meres1]&lt;br /&gt;
* Operációs rendszerek -- &#039;&#039;&#039;opre&#039;&#039;&#039; [opre]&lt;br /&gt;
* Számítógép labor 4. -- &#039;&#039;&#039;szglab4&#039;&#039;&#039; [szoftlab4]&lt;br /&gt;
* Tömegkiszolgálás -- &#039;&#039;&#039;toki&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázisok -- &#039;&#039;&#039;adatb&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Szabályozástechnika -- &#039;&#039;&#039;szabtech&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógép-hálózatok -- &#039;&#039;&#039;halok&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;szgh&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Mérés labor 2. -- &#039;&#039;&#039;meres2&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Információelmélet -- &#039;&#039;&#039;infelm&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Mesterséges intelligencia -- &#039;&#039;&#039;mi&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Beágyazott rendszerek -- &#039;&#039;&#039;beagy&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Beszédinformációs rendszerek -- &#039;&#039;&#039;beszed&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Formális módszerek -- &#039;&#039;&#039;form&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Információs rendszerek fejlesztése -- &#039;&#039;&#039;irf&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Kódelmélet -- &#039;&#039;&#039;kodelm&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógép labor 5. -- &#039;&#039;&#039;szglab5&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Távközlő hálózatok -- &#039;&#039;&#039;th&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógépes grafika és képfeldolgozás -- &#039;&#039;&#039;grafika&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbiztonság -- &#039;&#039;&#039;adatbiz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógépes grafika -- &#039;&#039;&#039;szggraf&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kérdéses elemek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fizika C1; fizc1&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Fizika C2; fizc2&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A nevek minden esetben ékezet nélküliek. &lt;br /&gt;
* Ha változtatsz valamit az oldalon, akkor az adott tárgy wikilapján is változtass!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[AdamO|adamo]] - 2006.05.24., -- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.24., -- [[SzatmariZoltan|Zee]] - 2006.06.02.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Tant%C3%A1rgynevek_r%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sei_levlist%C3%A1s_levelek_t%C3%A1rgy%C3%A1hoz&amp;diff=147215</id>
		<title>Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Tant%C3%A1rgynevek_r%C3%B6vid%C3%ADt%C3%A9sei_levlist%C3%A1s_levelek_t%C3%A1rgy%C3%A1hoz&amp;diff=147215"/>
		<updated>2012-11-11T09:26:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Tg44: /* 6. félév */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|TargynevAjanlas}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minden tantárgyhoz tartozik egy ajánlott rövidítés, amit mindenki szívesen lát az évfolyamlistákra küldött levelek tárgymezőjében kockazárójelek között. Például: =[anal1]=. Ha így küldöd el a levlistákra a tárggyal kapcsolatos leveleidet, akkor megkönnyíted a többiek dolgát, hiszen lehetővé teszed számukra leveled gépi felismerését, tárgyanként külön-külön mappákba sorolását. Így egyrészt nem rabolod azoknak az idejét, akiknek semmi köze a tantárgyhoz, másrészt a tantárgyban érdekelt emberek könnyebben megtalálják a leveled.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FONTOS&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2009-től tantárgylistás rendszer lépett életben, így szépen minden tantárgyhoz előbb-utóbb külön lista jön majd létre. Ezeknek a listáknak az azonosítóit [...] közé raktam és gyakorlatilag az *i* (infó) / *v* (villany) betűk elhagyását leszámítva a tárgy jelenleg használt ajánlott rövidítését jelentik. Ezt az azonosítót felhasználva (pl. idigit1) tudod képezni a lista címét @sch.bme.hu utána írásával (pl. idigit1[kukac]sch.bme.hu)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Analízis I. -- &#039;&#039;&#039;anal1&#039;&#039;&#039; [anal1]&lt;br /&gt;
* Bevezetés a számításelméletbe I. -- &#039;&#039;&#039;bsz1&#039;&#039;&#039; [bsz1]&lt;br /&gt;
* Digitális technika I. -- &#039;&#039;&#039;digit1&#039;&#039;&#039; [idigit1 / vdigit1]&lt;br /&gt;
* A programozás alapjai I. -- &#039;&#039;&#039;prog1&#039;&#039;&#039; [iprog1 / vprog1]&lt;br /&gt;
* Számítógép laboratórium 1. -- &#039;&#039;&#039;szglab1&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Szoftver Labor I. -- &#039;&#039;&#039;szoftlab1&#039;&#039;&#039; [szoftlab1]&lt;br /&gt;
* Fizika I. -- &#039;&#039;&#039;fizc1&#039;&#039;&#039; [ifizika1 / vfizika1]&lt;br /&gt;
* Mikro- és Makroökonómia -- &#039;&#039;&#039;mikmak&#039;&#039;&#039; [mikmak]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Analízis II. -- &#039;&#039;&#039;anal2&#039;&#039;&#039; [anal2]&lt;br /&gt;
* Bevezetés a számításelméletbe II. -- &#039;&#039;&#039;bsz2&#039;&#039;&#039; [bsz2]&lt;br /&gt;
* Digit II. -- &#039;&#039;&#039;digit2&#039;&#039;&#039; [idigit2 / vdigit2]&lt;br /&gt;
* A programozás alapjai II. -- &#039;&#039;&#039;prog2&#039;&#039;&#039; [iprog2 / vprog2]&lt;br /&gt;
* Számítógép laboratórium 2. -- &#039;&#039;&#039;szglab2&#039;&#039;&#039; [szoftlab2]&lt;br /&gt;
* Fizika II. -- &#039;&#039;&#039;fizc2&#039;&#039;&#039; [ifizika2 / vfizika2]&lt;br /&gt;
* Menendzsment és vállalkozásgazdaságtan -- menvalgazd [vallgaz]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Formális nyelvek -- &#039;&#039;&#039;fony&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Jelek és rendszerek -- &#039;&#039;&#039;jelek&#039;&#039;&#039; [info: jelek, vill: jelek1, jelek2]&lt;br /&gt;
* Matematikai logika -- &#039;&#039;&#039;malo&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Szoftvertechnológia -- &#039;&#039;&#039;szofttech&#039;&#039;&#039; [szofttech]&lt;br /&gt;
* Számítógép labor III. -- &#039;&#039;&#039;szglab3&#039;&#039;&#039; [szoftlab3]&lt;br /&gt;
* Számítógép architektúrák -- &#039;&#039;&#039;szar&#039;&#039;&#039; [szarch]&lt;br /&gt;
* Valószínűségszámítás -- &#039;&#039;&#039;valszam&#039;&#039;&#039; [valszam]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Algoritmuselmélet -- &#039;&#039;&#039;algel&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;algelm&#039;&#039;&#039; [algel]&lt;br /&gt;
* Deklaratív programozás -- &#039;&#039;&#039;deklapo&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;dp&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Elektronika -- &#039;&#039;&#039;elektro&#039;&#039;&#039; [elektro]&lt;br /&gt;
* Mérés labor 1. -- &#039;&#039;&#039;meres1&#039;&#039;&#039; [meres1]&lt;br /&gt;
* Operációs rendszerek -- &#039;&#039;&#039;opre&#039;&#039;&#039; [opre]&lt;br /&gt;
* Számítógép labor 4. -- &#039;&#039;&#039;szglab4&#039;&#039;&#039; [szoftlab4]&lt;br /&gt;
* Tömegkiszolgálás -- &#039;&#039;&#039;toki&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázisok -- &#039;&#039;&#039;adatb&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Szabályozástechnika -- &#039;&#039;&#039;szabtech&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógép-hálózatok -- &#039;&#039;&#039;halok&#039;&#039;&#039;, &#039;&#039;&#039;szgh&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Mérés labor 2. -- &#039;&#039;&#039;meres2&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Információelmélet -- &#039;&#039;&#039;infelm&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Mesterséges intelligencia -- &#039;&#039;&#039;mi&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Beágyazott rendszerek -- &#039;&#039;&#039;beagy&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Beszédinformációs rendszerek -- &#039;&#039;&#039;beszed&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Formális módszerek -- &#039;&#039;&#039;form&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Információs rendszerek fejlesztése -- &#039;&#039;&#039;irf&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Kódelmélet -- &#039;&#039;&#039;kodelm&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógép labor 5. -- &#039;&#039;&#039;szglab5&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Távközlő hálózatok -- &#039;&#039;&#039;th&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógépes grafika és képfeldolgozás -- &#039;&#039;&#039;grafika&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. félév==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbiztonság -- &#039;&#039;&#039;adatbiz&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Számítógépes grafika -- &#039;&#039;&#039;szggraf&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kérdéses elemek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Fizika C1; fizc1&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Fizika C2; fizc2&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Megjegyzések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A nevek minden esetben ékezet nélküliek. &lt;br /&gt;
* Ha változtatsz valamit az oldalon, akkor az adott tárgy wikilapján is változtass!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[AdamO|adamo]] - 2006.05.24., -- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2006.05.24., -- [[SzatmariZoltan|Zee]] - 2006.06.02.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Tg44</name></author>
	</entry>
</feed>