VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Mérnöki problémamegoldás

2013-04-16T19:26:09Z

Tavid: 2013. tavasz zh

{{Szabvál
|nev=Mérnöki problémamegoldás
|kredit=2
|tárgykód=VIVEAK48
|tanszék=VET
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|vizsga=nincs
|hf=1 db, 3-5 fős csapatmunka
|jelenlét=ajánlott
|minmunka=4-6 óra
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIVEAK48/
|targyhonlap=http://www.hik.bme.hu/mpm/
}}

=Követelmények=
* 2 kártyás tárgyhoz képest kicsit túl van lőve a workload.
* 1 ZH, 1 Házi
* A félévközi jegy a két számonkérés osztályzatának átlaga.
* Gyakorlatokra be érdemes menni, mert ott megcsinálod a házik jelentős részét. Érdemes többen felvenni haverokkal, úgy van aki szól, mikor van a ZH. (Köszi Máté :))
* Anyagok: http://www.hik.bme.hu/mpm/index.html
* userrpass-t az első órán elmondják, de van köze a hallgatáshoz. Mindkettőnek.

=A zárthelyiről=

Ponthatárok:

{| class="wikitable"
| 0 - 11 || 1
|-
| 12 - 16 || 2
|-
| 17 - 20 || 3
|-
| 21 - 25 || 4
|-
| 26 - 30 || 5
|}

===2011 tavaszi ZH sor===
* Ismertesse a problémamegoldási ciklust!
* Ismertesse mi az AHP mátrix célja, táblázat kimenete, előnye hátránya
* Hogyan alkalmazható az AHP alternatívák közti választásra
* Definiálja a következüket: inventív probléma, fizikai & technikai ellentmondás, utóbb kettőre mondjon példát!
* Ismertesse a SCAMPER (Osborn) módszert!
* Ismertesse a multidiszciplináris tervezés működési elvét, folyamatmodelljét!
* Alábbi mátrix adott:

{| border="1"
| ||A1||A2||A3
|-
|A1|| || ||
|-
|A2||1/3|| ||
|-
|A3||1/3||1||
|}
Töltse ki a hiányzó elemeket!
Konzisztens-e a kitöltés? Miért?

===2013 tavaszi ZH sor===
Minden feladat 5 pontot ér.
* Ismertesse a problémamegoldási ciklust
* Mi a szabadalmaztathatóság 3 feltétele?
* Kis méretű, nagy teljesítményű energiatároló akkumulátor. Fizikai vagy technikai ellentmondás? Melyik TRIZ módszerrel oldaná meg?
* Ismertesse a SCAMPER (Osborn) módszert!
* Írjon 5 ötlet keresési/generálási módszert!
* Adott az alábbi AHP mátrix:

{| border="1"
| ||A1||A2||A3
|-
|A1|| || ||
|-
|A2||1/3|| ||
|-
|A3||1/9||3||
|}
Töltse ki a hiányzó elemeket!
Konzisztens-e a kitöltés? Miért?

=Vélemények=
===2010 ősz===
Első félév lévén kevesen voltunk, nem volt kiforrott a tananyag és az elvárás. Katalógus nincs, az anyagok felkerülnek netre, de érdemes bejárni, hisz pár ember közül megjegyeznek és "elnézőbbek" zh-n, és a házi javítás közben, ha bejártál. A házi megoldásához érdemes bejárni, hogy képben legyél. Egy házit 2-3 fős csoport ír, a miénk 2-3 oldal volt, de az előadó pedzegette, hogy ez a későbbiekben nem lesz elég. Nem a legkönnyebb tárgy két kreditért, de legalább köszönőviszonyban van karunk tanításaival. -- PF - 2010.01.27.

===2011 tavasz===
2011 tavaszi félévben hallgattam. Kicsit többnek tűnt a munka, mint 2 kredit, érdekes, első blikkre common sense módszereket kellett csinálnunk... (Brainstorming: agyviharozás) Attól függően milyen projektet csinálsz, lesz számodra érdekes. Ha van valami, ami régóta foglalkoztat, legalább utánajársz egy kicsit. Én gázturbinás rollert akartam, amivel lehet előzgetni a pályán a ferrárikat, de Máté leszavazott a töltést nem igénylő wireless perifériákkal. ZH-zni a mérnöki problémamegoldás általam tanult módszerével mentem be: a diák feléig jutottam, azt is inkább csak snapshotolni próbáltam. It waz nat sikerült: kettesüjjéllekisfiam. Épphogy. De a házi húzott egy jegyet. -- [[DonGatto|Liba]] - 2011.05.13.

===2012 tavasz===
Jó tárgy, ZH-n a kiadott pdf-ekből a lényeget kérdezik. Érdemes ismerősökkel együtt felvenni, mert a házit csoportban kell írni. A házit a gyakorlati órákon érdemes megcsinálni, mert így ha elakadtok, tudnak segíteni. -- digo - 2012. tavaszi félév

[[Category:Gazdhuman]]

Pszichológia

2013-02-01T16:20:53Z

Tavid:

{{GlobalTemplate|Valaszthato|PszichoLogia}}

==Általános==

* Tanszéki weblap: http://erg.bme.hu/

==Vélemények==

A második ZH -t nagyjából fedő [[PszichoLogiaZH2Kerd|ellenőrző kérdések]] a tankönyvből kidolgozva.

Röviden a tárgyról:
Heti egy előadás, az előadó kedves, az órák hangulata kellemes, nagyrészt vetítésből és az ahhoz fűzött magyarázatból áll, néha egy-egy érdekességgel megtűzdelve, így akit még valamennyire érdekel a téma, az még élvezi is. Nem kell mély pszichológiai tanulmányokra számítani, a főbb témák a pszichológia történetét, főbb irányzatait és az emberi viselkedés, érzékelés alapjait érintik. A vetített slideok a tanszék honlapján megtalálhatók, így aki nem jár be, az is fel tud készülni a zh-ra, ami amúgy 4-es, 5-ös szintre sem igényel 2-3 óránál többet. Katalógus nálunk nem volt, két fél-egyórás zh-t kell minimum 2-esre megírni az év folyamán az előadási időpontban, a zh-k feleletválasztós és 1-2 mondatos kifejtős kérdéseket tartalmaznak.
Személy szerint nekem tetszett, kevés munkával szerezhető 2 kredit, úgy hogy még némi hasznos, érdekes dolgot is megtanul az ember.
-- [[BudaiPeterIstvan|buc]] - 2006.09.06.

Az előző véleményhez annyit szólnék hozzá, hogy igen, nem kell beleszakadni a tanulásba, de a tárgy a két kreditesek között nehéznek mondható. Ezt a 2006/2007 őszi félév zh jegyeinek tükrében mondom. Szóval arra lehet számítani hogy "potya" ötös itt nincs.
-- [[IvanTamas|tivan]] - 2006.12.19.

Annyit tennék hozzá, hogy a ZH után az oktató nálunk ahelyett, hogy elmondta volna, mit csináltunk rosszul, mit hogyan kellett volna, stb., nekiállt oltogatni minket, hogy "mi milyen hülyék vagyunk".
-- [[KisGergelyG|G]] - 2008.05.18.

Az előadások tényleg jók szerintem is, bár könnyű rajtuk elaludni. A ZH-k viszont nehezek, legalábbis nekem nem sikerült úgy megírnom, hogy csak aznap délelőtt tanultam rá :) A könyvet elég elolvasni, abból megvan a kettes -- egy délután alatt megvan.
-- [[TreszkaiLaszlo|Laci]] - 2008.07.09.

Nekem kifejezetten tetszett. Nem kell beleszakadni a tanulásba, de - ahogy ezt az előttem szólok is említették - nulla tudásra senki nem fog ötöst kapni. Van egy könyv, kb. 100 oldal (A/5), ha azt elolvasod, akkor 3-as, 4-es szerintem könnyen megszerezhető, ha bejártál, akkor akár 5-ös is. Az előadások Takács Ildikó tanárnőnél kifejezetten élvezhetőek voltak, szinte mindenhez mondott egy anekdotát, vagy egy kísérletet, szóval könnyen emészthetővé tette a tényeket.
A "kocka" alaptárgyak mellett én kikapcsolódásnak éreztem.
-- [[RatkyMarcell|Marcell]] - 2008.07.09.

Most már nem igaz,hogy kis utánaolvasás elég. Sztem kifejezetten nehéz a tantárgy,legalábbis én soha nem voltam jó az idegen kifejezések megjegyzésében. Az zh nehéz a tesztelős rész miatt, hogy 1,2,3 jó válasz van és ha bejelölsz egy rosszat akkor 0 pontot kapsz. Ha csak a könnyü jegyre hajtasz akkor ezt ne válaszd!!!!!!!!!!! Ha érdekel a téma, akkor nyugodtan válaszdd, mert az előadások jók és talán zhra is könnyebb a készülés, de csak akkor ha figyelsz. Az más kérdés hogy az egész napi előadások után már nem annyira köt le a pszihologia. :))

'''Semmiképpen sem ajánlom, botrány, tragédia stb.''' -- [[MolnarGabika|GAbika]] - 2011.12.04.

Annyira nem vészes a tárgy, aki érdeklődik, és felkészül a ZH-kra, szerezhet jó jegyet.(Én bejártam, de zh-kra nem igazán készültem, így lettem 3-as) Első ZH-n tesztkérdések és 5 kifejtős feladat volt, második zh-n a kifejtős feladatok helyett fogalmakat és neveket kellett párba állítani. Az előadás érdekes, ha a néni tartja... néhány előadáson egy csávó helyettesített, aki szerintem szörnyű volt. Annak ajánlom, akit tényleg érdekel a téma, akinek ingyenkredit kell, az itt nem kapja meg.
Ádám - 2012.01.13

===[[RatkyMarcell|Marcell]], 2008. 01. 06.===

Egyike azoknak a tárgyaknak, amelyeket nagyon nehéznek gondolnak, pedig nem az. A tanárnő érthetően magyarázza a kivetített diákat, és rengeteg, a témához kapcsolódó sztorit mond el. Ahogy ezeket hallgatod, már meg is jegyezted azt a pár szakszót, vagy kísérletet, amit vissza lehet kérdezni. :-)

A félév során két zárthelyit kell teljesíteni. Ezek, ha bejársz, könnyen megírhatóak négyesre, de ha a könyvet is elolvasod, akkor még jobban is. A könyv nem hosszú, 100 oldal körüli terjedelmű, és többé-kevésbé olvasmányos is. Az órai jelenlét nem kötelező.

A ZH-kon vannak feleletválasztós kérdések, amelyekre nem túl nehéz kitalálni a megoldást, de tudni is kell hozzá valamit. A másik rész kifejtős, 2-3 olyan kérdést kapsz, mint például egy fontos kísérlet magyarázata, vagy egy jelenség rövid leírása.

Mindent összevetve szerintem érdemes volt felvenni. Jó kikapcsolódás a "kocka" tárgyak után, és - bár valamennyi tanulást megkövetel - nem nehéz jó jegyet, kreditet szerezni, sőt, még talán hasznosítható tudást is ad. :-)

===[[SimoanBlarke|blarke]] - 2008.05.22.===

Hasznos és élvezetes tárgy volt, ami őrületbe tudja kergetni azokat az embereket, akik nem értik a bölcsészeket. (Például engem.) Magyarul számíthattok arra, hogy ha megvágnak egy zh-n és pótzh-n ugyanazokat a kérdéseket kapjátok, akkor elég ugyanazokat a válaszokat írnotok más szavakkal, mint amit a zh-n írtatok, hogy egy 4-es körüli jegyet kapjatok rá.
Aki nem tud jól rizsázni, az a kifejtős kérdésekre adott pontjainak a java részét elfelejtheti, ahogy az is, aki túl sokat rizsázik :)
Mindenesetre a kredit maga röhögve teljesíthető, a jó jegyért viszont az ember esetenként elég sokat szívhat.

%META:FORM{name="KozismeretiForm"}%
%META:FIELD{name="Trgy" title="Tárgy" value="Pszichológia"}%
%META:FIELD{name="Trgykd" title="Tárgykód" value="BMEGT52A002"}%
%META:FIELD{name="Tanszk" title="Tanszék" value="Ergonómia és Pszichológia Tanszék"}%
%META:FIELD{name="Elad" title="Előadó" value="Dr. Takács Ildikó"}%
%META:FIELD{name="Kreditszm" title="Kreditszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="raszm" title="Óraszám" value="2"}%
%META:FIELD{name="Tmakr" title="Témakör" value="pszichológia"}%
%META:FIELD{name="raijelenlt" title="Órai jelenlét" value="nem kötelező"}%
%META:FIELD{name="Jegy" title="Jegy" value="zh"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmin.munka" title="Elvárt min. munka" value="kis utánaolvasás - kis munka"}%
%META:FIELD{name="Minimumrajrjegy" title="Minimumra járó jegy" value="3"}%
%META:FIELD{name="Elvrtmax.munka" title="Elvárt max. munka" value="kis utánaolvasás - kis munka"}%
%META:FIELD{name="Munkrajrjegy" title="Munkára járó jegy" value="5"}%

[[Category:Gazdhuman]]

2013-01-06T12:29:31Z

Tavid:

2013-01-06T11:39:31Z

Tavid:

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

2013-01-06T11:39:18Z

Fájl:Vallgazd dia elsoanyag 2012tavasz 2.ppt

2013-01-06T11:32:15Z

Tavid:

Fájl:Vallgazd dia elsoanyag 2012tavasz 1.ppt

2013-01-06T11:31:35Z

Tavid:

Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

2013-01-06T11:28:44Z

Tavid:

{{FejlesztesAlatt}}
{{Tantargy
|nev=Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan
|targykod=GT20A001
|szak=info/villany
|kredit=4
|felev=2/4
|kereszt=van
|kiszh=nincs
|nagyzh=4 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=vallgaz{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT20A001/
|targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/cgi-bin/hallgato/tantargyak.cgi#VI
}}

=Ismertető=

A kötelező gazdasági és humán ismeretek tárgyblokk része.

Heti 2 x 2 előadás.

A félév során négy témakört érintenek az előadások:
*Vállalkozásgazdaságtani alapok
*Vállalkozási és menedzsment alapok
*Minőségmenedzsment alapok
*Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok

Az egyes, egyenlő hosszúságú témakörök végén íratják a zárthelyiket.

=Követelmények=

A félév során 4 zárthelyit kell írni a tárgy 4 anyagából. Külön-külön nincs minimum követelmény a zárthelyikre, az összpont számít.
Munkaidő általában 20-25 perc.
Mindegyik zárthelyin 25 pontot lehet elérni.
Félév végén, az utolsó oktatási héten mindegyik zárthelyi pótolható, javítható.

Ponthatárok:
{| class="wikitable"
| 0 - 49,9 || 1
|-
| 50 - 55,9 || 2
|-
| 56 - 68,9 || 3
|-
| 69 - 80,9 || 4
|-
| 81 - 100 || 5
|}

=1. zárthelyi=
Vállalkozásgazdaságtani alapok

Felépítése:
*8-10 kiskérdés (15 pont)
*1-2 nagykérdés (10 pont)

Régebbi zárthelyik:
* [[MenVallGazdZH20090227|A 2009.02.27-ei ZH1 feladatai]]
* [[MenVallGazdZH20070327|A 2007.03.27-ei ZH1 feladatai]]

=2. zárthelyi=
Vállalkozási és menedzsment alapok

Felépítése:
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)
*2-3 kiskérdés (4-8 pont)
*1 nagykérdés (5 pont)

Régebbi zárthelyik:
* [[MenVallGazdZH20070511|A 2007.05.11-ei ZH2 feladatai]]

=3. zárthelyi=
Minőségmenedzsment alapok

Felépítése:
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)
*8-10 igaz-hamis (8-10 pont)
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)
*1 nagykérdés (5 pont)

=4. zárthelyi=
Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok

Felépítése:
*2-3 feleletválasztós (4-6 pont)
*5-6 igaz-hamis (5-6 pont)
*2-3 kiskérdés (4-6 pont)
*1-2 számításos kérdés (8-10 pont)

=Segédanyagok=

A tárgyhoz tartozik egy könyv:
*[[Média:Vallgazd_jegyzet.pdf|Kövesi János (szerk.): Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan]]

Illetve minden témakörhöz a kiadott diák, illetve kérdések és válaszok. (Az éppen aktuálisak mindig fellelhetőek a tárgyhonlapon.)
*Vállalkozásgazdaságtani alapok
**[[Média:filename.pdf|Előadás diák 1. része (2012. tavasz)]]
**[[Média:filename.pdf|Előadás diák 2. része (2012. tavasz)]]
**[[Média:filename.pdf|Előadás diák 3. része (2012. tavasz)]]
**[[Média:filename.pdf|Kiadott kérdések (2012. tavasz)]]
*Vállalkozási és menedzsment alapok
**[[Média:filename.pdf|Előadás diák (2012. tavasz)]]
**[[Média:filename.pdf|Kiadott kérdések (2012. tavasz)]]
**Kikérdező program
*Minőségmenedzsment alapok
**[[Média:filename.pdf|Előadás diák (2012. tavasz)]]
**[[Média:filename.pdf|Kiadott kérdések (2012. tavasz)]]
**Kikérdező program
*Termelésmenedzsment és –gazdaságtan alapok
**[[Média:filename.pdf|Előadás diák 1. része (2012. tavasz)]]
**[[Média:filename.pdf|Előadás diák 2. része (2012. tavasz)]]
**[[Média:filename.pdf|Kiadott kérdések (2012. tavasz)]]
**Kikérdező program
**Számolások, levezetéssel

=Tippek=

Könnyebb mint a Mikro- és makroökonómia. A kérdések 90%-a ki van adva, válasszal együtt. Érdemes felkészülni, mert jól teljesíthető!
A kikérdezők használata sokat segít!
Néhány pont hiánya esetén érdemes elmenni a megtekintésre. Főleg a félév végén.
Néhány előadáson 2-3 pluszpont szerezhető.

=Old stuff=

* [[Menedzsment|Menedzsment című VIK wiki oldal]]

==ZH==

* [[MenVallGazdZHTanacs|Tanácsok ZHra]]
* [[MenVallGazdZHKerdes|ZH kérdések]] - jó lenne kidolgozni, a wikin legalább mindenki belejavíthat!

===ZH1===

* {{InLineFileLink|Infoalap|MenVallGazd|mev_zh1_104543.pdf|mev_zh1_104543.pdf}}: 2010 1ZH tanszék által kiadott kérdésgyűjtemény

===ZH2===

* {{InLineFileLink|Infoalap|MenVallGazd|zh2_alapkerd_09102_142853.pdf|zh2_alapkerd_09102_142853.pdf}}: 2010 2ZH tanszék által kiadott kérdésgyűjtemény

===ZH3===

* {{InLineFileLink|Infoalap|MenVallGazd|zh3_alapkerd_10112_093554.pdf|zh3_alapkerd_10112_093554.pdf}}: Menedzsment 3.zh alapkérdések 2011

==Segédanyagok==

===Diasorok===

* {{InLineFileLink|Infoalap|MenVallGazd|mev_2010_104440.ppt|mev_2010_104440.ppt}}: 2010-es félév 1.ZH-jának diái
* {{InLineFileLink|Infoalap|MenVallGazd|mev_09101_menalap_ea_diak_teljes_152912.pdf|mev_09101_menalap_ea_diak_teljes_152912.pdf}}: 2010-es félév 2ZH-jának diái

===Kikérdező===

* {{InLineFileLink|Infoalap|MenVallGazd|Menedzsment_kikerdezo.zip|Menedzsment_kikerdezo.zip}}: A 2., 3. és a 4. ZH igaz-hamis kérdéseit, és a teszteket kikérdező progi (web alapú). A kérdések egyben illetve 10es (igaz-hamis) és 5ös (tesztek) csoportokra lettek bontva.

===Jegyzet, könyv===

* {{InLineFileLink|Infoalap|MenVallGazd|MEV_jegyzet.pdf|MEV_jegyzet.pdf}}: MEV_jegyzet.pdf
* {{InLineFileLink|Infoalap|MenVallGazd|VallGazd-Kasza-Maczo_fele_jegyzet.pdf|VallGazd-Kasza-Maczo_fele_jegyzet.pdf}}: ZH4 számolós feladataihoz jöhet jól (AKFN)
* {{InLineFileLink|Infoalap|MenVallGazd|Menedzsment2007-2008_2.felev.zip|Menedzsment2007-2008_2.felev.zip}}: A 2007-2008-as 2. féléves, a tanszék által kiadott zh-kérdések
* {{InLineFileLink|Infoalap|MenVallGazd|InfoSite-info-menedzsment.zip|InfoSite-info-menedzsment.zip}}: [[InfoSite]]

[[Category:Infoalap]]

2013-01-05T15:48:43Z

Tavid:

Fájl:Innval zh 2012tavasz b 1.jpg

2013-01-05T15:48:03Z

Tavid:

Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék

2013-01-05T15:09:08Z

Tavid: Új hiba: II.56.

Az oldal Ketskeméty László és Pintér Márta [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal] című kötetének 2011-es kiadásában szereplő feltételezhető hibák gyűjtésére szolgál. Amennyiben újabb hibával találkozol - másokkal való konzultáció, és többszöri ellenőrzés után - ne légy rest beleírni a táblázatba.

'''A hibákat diákok gyűjtötték, tehát a megbízhatósága nem 100%-os.'''

==Hibák==

{| class="wikitable" style="background-color:#ffffff;"
!| Feladat || Hiba
|-
| I.23 || b) részben felesleges kettes szorzó, helyesen <math>\frac{ab}{{\binom{a+b}k}}</math>, mert a jó esetek számához egyet kell kiválasztani a fehér, és egyet a fekete golyók közül, ami <math>ab</math> lehetőség
|-
| I.27 || A megoldásból kihagyták a <math>P(AB)</math>-t, ami <math>\displaystyle{}P(AB)=\frac{\binom{25}{5}}{\binom{90}{5}}</math>, mert 25 nem nagyobb mint 50 páros szám van. Ezen kívül a <math>P(A+B)</math> résznél is ugyanez ami ki van vonva, tehát 24 helyett 25-nek kéne ott szerepelnie.
|-
| I.42 || Ez a megoldás szerintem egyszerűen rossz. A szép és jó megoldás szerintem a kötelezően elvárt szint felett van, de az érdeklődők kedvéért leírom: Mindjárt a legelején átszínezem a golyókat. A <math>b</math> fekete golyó színe lesz <math>b_1, b_2, \ldots, b_b</math>, az <math>r</math> fehér golyóé <math>r_1, r_2, \ldots, r_r</math>. Így <math>b+r</math> különböző színű golyónk van mindjárt az elején. Ezután a húzásoknál ugyanazt a szabályt követjük mint eredetileg, tehát amilyen szinűt kihúztunk, abból <math>c</math> darabot visszateszünk. (Így nem lesz továbbra is az összes golyó különböző színű, pl. ha elsőre <math>b_2</math> színűt húztam, akkor az első húzás után <math>b_2</math> színűből <math>c</math> darab lesz, a többi színből <math>1</math>-<math>1</math>.) Mivel az összes színből ugyanannyi (<math>1</math> db) volt eredetileg, és ugyanazt a szabályt követik, ezért szimmetria miatt mindegyik színt (mind a <math>b+r</math>-t) egyforma eséllyel húzom ki <math>n+1</math>-edik húzásra is. Ezek közűl a színek közűl <math>b</math> volt eredetileg fekete, ezért az eredeti színt nézve a fekete húzásának az esélye <math>\frac{b}{b+r}</math>.
|-
| I.46 || A megoldásban a nevezőben mindháromszor <math>\binom{15}{3}</math> kéne legyen <math>\binom{13}{5}</math> helyett. Így az eredmény is <math>0.002</math> helyett <math>0.0472</math>.
|-
| I.72 || Minimális pontatlanság, a megoldás elején <math>P(AB)\leq P(A)=0.8</math>. (Tehát a második jel egyenlőség nem kisebbegyenlő.)
|-
| I.83 || A számok jók, csak a képletben elírás: <math>aP\left(A_1 \mid \overline{B}\right)=\frac{P\left(\overline{B} \mid A_1\right)P(A_1)}{1-P(B)},</math> tehát a nevezőben <math>1-P(A)</math> helyett <math>1-P(B)</math>-nek kéne lennie, és a következő 2 sorban is.
|-
| II.27 || A megoldás utolsó bekezdése felesleges (és rossz).
|-
| II.30 || A számolás el van rontva, helyesen <math>\frac5\sigma \approx 0.842</math>, emiatt később <math>\sigma = 5.938</math> és <math>P(\ldots) = 0.9352 - 0.5 = 0.4352</math>.
|-
| II.32-34 || A II. 32 megoldása nem szerepel a könyvben, a II.33-as megoldása van II.32 név alatt, és a II.34 megoldása kétszer, egyszer II.33, egyszer II.34 név alatt.
|-
| II.33 || (A megoldás II.32 néven van.) Szerintem egyszerűbb megoldás hogy <math>X = G(\frac12) + 1</math> (mert a második dobástól kezdve minden dobásnál függetlenül <math>\frac12</math> eséllyel dobok az előzővel egyformát), és ebből következik, hogy <math>\mathbb{E}X = 2+1 = 3</math>, és <math>\sigma^2X=2</math>.
|-
| II.45 || <math>P(X \geq 3)</math>-at kérdeznek, de <math>P(X > 3)</math>-at válaszolják meg. Sok különbség nincs, csak az utolsó tagot nem kell kivonni, vagyis <math>P(X\geq 3)=\frac{12}{27}</math>, tehát így a második a nagyobb.
|-
| II.55 || Ezzel a megoldással nincsen baj, azon túl hogy van egyszerűbb megoldás, ami még az eredményt is kihozza: <math>P(X=0)</math> azt jelenti, hogy egy hetest sem húztam az első ász előtt, másképpen megfogalmazva, hogy előbb húztam ászt, mint hetest. Ennek az eseménynek az ellentéte az, hogy előbb húztam hetest, mint ászt. Ez a két esemény teljes eseményrendszert alkot, és láthatóan teljesen szimmetrikusak, tehát mindkettő esélye <math>\frac12</math>, vagyis <math>P(X=0)=\frac12</math>
|-
| II.56 || Kis hiba a megoldás Esetünkben kezdetű sorában: <math>n=3, m=2</math>. Utána már jó adatokkal számol.
|-
| II.65 || A végén a várható érték <math>\mathbb{E}X = c \cdot e^2</math>
|-
| II.71 || A megoldás végig 0,9-es valséggel számol 0,95 helyett
|-
| III.2 || A feladat valószínűleg arra gondolt, hogy "mennyi a valószínűsége, hogy 0 órán belül sorra kerülünk?", legalábbis a megoldás ezt oldja meg.
|-
| III.15 || A peremeloszlások binomiálisak, így lehet innen tudni a szórást és a várható értéket, nincs szükség a <math>\mathbb{E}X^2</math>-re és a <math>\mathbb{E}Y^2</math>.
|-
| III.20 || Számolási hiba a végeredményben. A helyes megoldás <math>\frac{13}{128}</math>, tehát a fele az eredetinek. (Megközelítőleg 0,102.)
|-
| III.25 || A megoldásban a sor végefelé kis 'x' helyett nagy 'X' kéne, vagyis <math>\ldots = 1-(1-F_X(t))^2 = \ldots</math>.
|-
| III.36 || A megoldás első sorában: <math>f_Y(v) = \ldots = \frac{4}{3}(\frac{1}{3} - \frac{v}{2} + 2v^2)</math>.
|-
| III.37 || A végeredmény pontosabban 0.3907 (nem 0.3897, ha már négy tizedesig meg van adva :) ).
|-
| III.50 || Helyesen <math>R(X, Y) = -\frac12</math>.
|-
| III.59 || Helyesen <math>\mathbb{E}(Y \mid X=l) = (n-l)\frac25 + l</math>, vagyis <math>\mathbb{E}(Y\mid X) = \frac25n + \frac35X</math>.
|-
| III.82 || Megoldásban harmadik egyenlőtlenség helyesen <math>c \leq a + b</math>.
|-
| III.86 || Helyesen <math>\sigma^2X=\sigma^2Y=\dots=\frac {10}{36}</math>. Végeredmény jó.
|-
| III.100 || A megoldás végén az utolsó tört felesleges.
|-
| III.133 || b) Valóban nem kétdimenziós normális eloszlású, de nem mert a sűrűségfüggvény nem <math>\varphi(x)\varphi(y)</math>, hisz ez kétdimenziós normálisnál sem igaz, ott a korrelációs tag.
|}

Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék

2013-01-05T15:04:48Z

Tavid: Új hiba: III.66

Az oldal Ketskeméty László és Pintér Márta [http://www.ketskemety.hu/vpm.php Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal] című kötetének 2011-es kiadásában szereplő feltételezhető hibák gyűjtésére szolgál. Amennyiben újabb hibával találkozol - másokkal való konzultáció, és többszöri ellenőrzés után - ne légy rest beleírni a táblázatba.

'''A hibákat diákok gyűjtötték, tehát a megbízhatósága nem 100%-os.'''

==Hibák==

{| class="wikitable" style="background-color:#ffffff;"
!| Feladat || Hiba
|-
| I.23 || b) részben felesleges kettes szorzó, helyesen <math>\frac{ab}{{\binom{a+b}k}}</math>, mert a jó esetek számához egyet kell kiválasztani a fehér, és egyet a fekete golyók közül, ami <math>ab</math> lehetőség
|-
| I.27 || A megoldásból kihagyták a <math>P(AB)</math>-t, ami <math>\displaystyle{}P(AB)=\frac{\binom{25}{5}}{\binom{90}{5}}</math>, mert 25 nem nagyobb mint 50 páros szám van. Ezen kívül a <math>P(A+B)</math> résznél is ugyanez ami ki van vonva, tehát 24 helyett 25-nek kéne ott szerepelnie.
|-
| I.42 || Ez a megoldás szerintem egyszerűen rossz. A szép és jó megoldás szerintem a kötelezően elvárt szint felett van, de az érdeklődők kedvéért leírom: Mindjárt a legelején átszínezem a golyókat. A <math>b</math> fekete golyó színe lesz <math>b_1, b_2, \ldots, b_b</math>, az <math>r</math> fehér golyóé <math>r_1, r_2, \ldots, r_r</math>. Így <math>b+r</math> különböző színű golyónk van mindjárt az elején. Ezután a húzásoknál ugyanazt a szabályt követjük mint eredetileg, tehát amilyen szinűt kihúztunk, abból <math>c</math> darabot visszateszünk. (Így nem lesz továbbra is az összes golyó különböző színű, pl. ha elsőre <math>b_2</math> színűt húztam, akkor az első húzás után <math>b_2</math> színűből <math>c</math> darab lesz, a többi színből <math>1</math>-<math>1</math>.) Mivel az összes színből ugyanannyi (<math>1</math> db) volt eredetileg, és ugyanazt a szabályt követik, ezért szimmetria miatt mindegyik színt (mind a <math>b+r</math>-t) egyforma eséllyel húzom ki <math>n+1</math>-edik húzásra is. Ezek közűl a színek közűl <math>b</math> volt eredetileg fekete, ezért az eredeti színt nézve a fekete húzásának az esélye <math>\frac{b}{b+r}</math>.
|-
| I.46 || A megoldásban a nevezőben mindháromszor <math>\binom{15}{3}</math> kéne legyen <math>\binom{13}{5}</math> helyett. Így az eredmény is <math>0.002</math> helyett <math>0.0472</math>.
|-
| I.72 || Minimális pontatlanság, a megoldás elején <math>P(AB)\leq P(A)=0.8</math>. (Tehát a második jel egyenlőség nem kisebbegyenlő.)
|-
| I.83 || A számok jók, csak a képletben elírás: <math>aP\left(A_1 \mid \overline{B}\right)=\frac{P\left(\overline{B} \mid A_1\right)P(A_1)}{1-P(B)},</math> tehát a nevezőben <math>1-P(A)</math> helyett <math>1-P(B)</math>-nek kéne lennie, és a következő 2 sorban is.
|-
| II.27 || A megoldás utolsó bekezdése felesleges (és rossz).
|-
| II.30 || A számolás el van rontva, helyesen <math>\frac5\sigma \approx 0.842</math>, emiatt később <math>\sigma = 5.938</math> és <math>P(\ldots) = 0.9352 - 0.5 = 0.4352</math>.
|-
| II.32-34 || A II. 32 megoldása nem szerepel a könyvben, a II.33-as megoldása van II.32 név alatt, és a II.34 megoldása kétszer, egyszer II.33, egyszer II.34 név alatt.
|-
| II.33 || (A megoldás II.32 néven van.) Szerintem egyszerűbb megoldás hogy <math>X = G(\frac12) + 1</math> (mert a második dobástól kezdve minden dobásnál függetlenül <math>\frac12</math> eséllyel dobok az előzővel egyformát), és ebből következik, hogy <math>\mathbb{E}X = 2+1 = 3</math>, és <math>\sigma^2X=2</math>.
|-
| II.45 || <math>P(X \geq 3)</math>-at kérdeznek, de <math>P(X > 3)</math>-at válaszolják meg. Sok különbség nincs, csak az utolsó tagot nem kell kivonni, vagyis <math>P(X\geq 3)=\frac{12}{27}</math>, tehát így a második a nagyobb.
|-
| II.55 || Ezzel a megoldással nincsen baj, azon túl hogy van egyszerűbb megoldás, ami még az eredményt is kihozza: <math>P(X=0)</math> azt jelenti, hogy egy hetest sem húztam az első ász előtt, másképpen megfogalmazva, hogy előbb húztam ászt, mint hetest. Ennek az eseménynek az ellentéte az, hogy előbb húztam hetest, mint ászt. Ez a két esemény teljes eseményrendszert alkot, és láthatóan teljesen szimmetrikusak, tehát mindkettő esélye <math>\frac12</math>, vagyis <math>P(X=0)=\frac12</math>
|-
| II.65 || A végén a várható érték <math>\mathbb{E}X = c \cdot e^2</math>
|-
| II.71 || A megoldás végig 0,9-es valséggel számol 0,95 helyett
|-
| III.2 || A feladat valószínűleg arra gondolt, hogy "mennyi a valószínűsége, hogy 0 órán belül sorra kerülünk?", legalábbis a megoldás ezt oldja meg.
|-
| III.15 || A peremeloszlások binomiálisak, így lehet innen tudni a szórást és a várható értéket, nincs szükség a <math>\mathbb{E}X^2</math>-re és a <math>\mathbb{E}Y^2</math>.
|-
| III.20 || Számolási hiba a végeredményben. A helyes megoldás <math>\frac{13}{128}</math>, tehát a fele az eredetinek. (Megközelítőleg 0,102.)
|-
| III.25 || A megoldásban a sor végefelé kis 'x' helyett nagy 'X' kéne, vagyis <math>\ldots = 1-(1-F_X(t))^2 = \ldots</math>.
|-
| III.36 || A megoldás első sorában: <math>f_Y(v) = \ldots = \frac{4}{3}(\frac{1}{3} - \frac{v}{2} + 2v^2)</math>.
|-
| III.37 || A végeredmény pontosabban 0.3907 (nem 0.3897, ha már négy tizedesig meg van adva :) ).
|-
| III.50 || Helyesen <math>R(X, Y) = -\frac12</math>.
|-
| III.59 || Helyesen <math>\mathbb{E}(Y \mid X=l) = (n-l)\frac25 + l</math>, vagyis <math>\mathbb{E}(Y\mid X) = \frac25n + \frac35X</math>.
|-
| III.82 || Megoldásban harmadik egyenlőtlenség helyesen <math>c \leq a + b</math>.
|-
| III.86 || Helyesen <math>\sigma^2X=\sigma^2Y=\dots=\frac {10}{36}</math>. Végeredmény jó.
|-
| III.100 || A megoldás végén az utolsó tört felesleges.
|-
| III.133 || b) Valóban nem kétdimenziós normális eloszlású, de nem mert a sűrűségfüggvény nem <math>\varphi(x)\varphi(y)</math>, hisz ez kétdimenziós normálisnál sem igaz, ott a korrelációs tag.
|}