Orvosi alapszigorlat

2015-08-21T14:14:02Z

Sztán Sebastian Tamás: /* Biokémia */

{{Tantárgy
| név = Orvosi alapszigorlat
| tárgykód =
| szak = eümérnök MSc
| kredit = 0
| félév =
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga = szóbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEUM372/
| tárgyhonlap = http://home.mit.bme.hu/~jobbagy/eum/index.html
}}

Szigorlati tételsor: [http://home.mit.bme.hu/~jobbagy/eum/szigorlat_2011_januar.doc Szigorlati tételsor, 2011]

==Anatómia==
1. Biológiai organizáció

- A funkcionális anatómia tárgya, szemlélete és alapfogalmai. Általános fejlődéstani áttekintés, főbb fejlődéstani rendellenességek.

2. A mozgás szervrendszer

- A csontrendszer, az ízületek és a vázizomzat funkcionális anatómiája. Egy választott ízület komplex bemutatása.

3. Mozgásszervi rehabilitáció

- Példák a diagnosztika, helyreállító műtétek és rehabilitáció anatómiai alapjaira.

4. A légzőrendszer felépítése és működése

- A légzőrendszer funkcionális anatómiája. Az ún. fizikális vizsgálatok alapelvei.

5. Táplálkozás és anyagcsere

- Az emésztőrenszer funkcionális anatómiája, a hashártya.

6. Folyadékegyensuly és pH szabályozás

- A kiválasztó szervrendszer funkcionális anatómiája.

7. A keringési rendszer felépítése és működése

- Az érrendszer funkcionális anatómiája.

8. Az immunrendszer

- A nyirokkeringés és a nyirokszervek rendszere. Az immunrendszer anatómiai háttere.

9. A szív felépítése és működése

- A szív funkcionális anatómiája és fejlődése. Magzati keringés.

10. A szív és az érrendszer működésénak zavarai

- A szív és a nagyerek fejlődési rendellenességei. A fizikális és eszközös vizsgálómódszerek anatómiai alapjai. Infarktus, billentyűhibák.

11. Az idegrendszer - választható:

a, A koponya, az agy és a gerincvelő makroszkópiája

b, Az agytörzs és agyidegek funkcionális áttekintése

12. Az érző működések

- A gerincvelői reflexek. A felszálló és leszálló pályarendszerek. A látó- és hallórendszer funkcionális anatómiája.

13. A mozgás szabályozása

- A piramispálya és az extrapiramidális rendszer. A kisagy és a vesztibuláris rendszer funkcionális anatómiája.

14. A vegetatív (autonóm) idegrendszer

- A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer funkcionális anatómiája.

15. A neuroendokrin szabályozás

- A hipotalamo-hipofizeális rendszer, a belső elválasztású mirigyek.

16. Reprodukció

- A szaporító szervrendszer funkcionális anatómiája és szövettana.
A gonádok, mint endokrin mirigyek.

==Élettan==

1. Az élettan tárgya és vizsgáló módszerei, kapcsolatai a műszaki tudományokkal. Az élettani szabályozások. Negatív- és pozitív visszacsatolás. A homeosztázis.

2. Membrán-élettan. A biológiai membránok összetétele, funkciója. Anyagtranszport a membránon keresztül. Diffúzió, ioncsatornák, facilitált diffúzió, kotranszport, antiporterek, ionpumpák, pinocitózis, szekréció. Információáramlás a sejtmembránon keresztül. Sejtfelszíni receptorok. Másodlagos hírvivő rendszerek.

3. A fehérjék termelésének élettani szabályozása. Transzmitterek, hormonok nukleáris hatásai. Citoszkeleton, sejtmozgás.

4. Sejt-elektromos jelenségek. Nyugalmi potenciál, helyi jelenségek, az akciós potenciál keletkezése és vezetése. Szinapszisok, szinaptikus transzmitterek.

5. Izom-élettan. Aktiváció, kontrakció és relaxáció szubcelluláris mechanizmusai a vázizomban, a szív és a simaizomsejtekben. A kontraktilis apparátus felépítése és működése. Izomrángás és tetanusz. Izometriás és izotóniás kontrakció, jelleggörbéik.

6. Hemodinamika és érműködés. A véráramlás törvényszerűségei, nyomás és áramlás a keringési rendszer különböző szakaszain. Az erek működésének szabályozása. Mikrocirkuláció. Szervkeringés. Arterioszklerózis.

7. Szívműködés. A szív üregei, nyomások, térfogatok, a szív pumpafunkciója, a szívciklus, a szív kontrakció szabályozása. A szív elektromos aktivitása. Nodális és kamrai potenciálok, EKG. Szívelégtelenség, ritmuszavarok, szívinfarktus. Szívkatéterezés, ultrahangos szívvizsgálat.

8. Keringésszabályozás. A perctérfogat és a vérnyomás szabályozása, alkalmazkodás izommunkához. Keringési reflexek. Magas vérnyomás és keringési sokk.

9. Táplálkozás. Alapanyagcsere, napi energia-igény, az ezt biztosító táplálékok. Izommunka energiaigénye. Fehérje-igény, fehérje-bevitel. Vitaminok és ásványi anyagok. Éhezés, táplálkozási hiánybetegségek és elhízás.

10. A tápcsatorna működése. Nyelés, gyomor- és bélmotilitás, defekáció. Emésztőnedvek. Felszívódás. Szénhidrátok, zsírok és fehérjék emésztése és felszívódása. A tápcsatorna működésének hormonális és idegi szabályozása.

11. A testnedvek összetételének szabályozása, veseműködés. A vese véráramlása, glomeruláris filtráció. Reabszorpció és szekréció a tubuláris rendszer különböző szakaszain. Az egyes ionok, anyagcseretermékek, tápanyagok filtrációja és reabszorpciója. Volumenreguláció. Ozmoreguláció. A vese szerepe a pH regulációban. A klíransz elv. Veseelégtelenség, hemodialízis.

12. A légzés élettana. Nyomások és térfogatok, a levegő áramlása a respirációs rendszerben. Spirometria. Egésztest pletizmográfia. A légzési gázok összetétele, a vér oxigén és széndioxid tartalma. Légzési gázcsere, szöveti gázcsere. A légzés szabályozása. Hipoxia, asztma, gépi lélegeztetés, a légzés problémája magashegységben, repülés és búvárkodás során.

13. Neuroendokrin reguláció. A hormon fogalma, kémiai csoportosításuk. Hormonok a vérben, hormon-receptorok. A hormonok celluláris hatásának típusai. A hipofízis hormonjai. Hatásuk, elválasztásuk szabályozása. Csökkent és fokozott hipofízis hormontermelés következményei.

14. Az anyagcsere hormonális szabályozása. Glikokortikoidok, adrenalin, glukagon, inzulin, pajzsmirigy hormonok anyagcsere hatásai. Az alapanyagcsere szabályozása a pajzsmirigy hormonok révén. A szénhidrát- a zsír- a fehérje és a kalcium anyagcsere hormonális szabályozása. Ezen hormonok csökkent vagy fokozott termelésének a hatásai. A diabetesz.

15. Nemi működések. A menstruációs ciklus eseményei a petefészekben és a méhnyálkahártyában. A hormonszintek változásai. Ovuláció, terhesség, laktáció. Ösztrogének és progeszteron hatásai. Koitusz, megtermékenyítés, fogamzásgátlás. A spermiumtermelés és hím nemi hormon termelés szabályozása. A tesztoszteron hatásai.

16. Látás élettana. A fény, a szem optikája, a látási receptorok, a retina működése. Színlátás, térlátás. Látópálya és az optikai jelek kérgi feldolgozása.

17. Hallás élettana. A hallható hangok, hangerő és hangmagasság. A középfül szerepe. A belső fül működése, szőrsejtek. Hallópálya, kérgi hallóközpont. Frekvencia-diszkrimináció.

18. Egyéb érzékszervek. Fájdalom, tapintás, helyzetérzékelés. A fájdalom csillapításának lehetőségei. A szomatoszenzórium pályái, kérgi központjai. A vesztibuláris rendszer. Szag- és ízérzékelés.

19. Motoros működések. Az izomerő szabályozása. Izomtónus. Gerincvelői reflexek. Agytörzsi izomtónus szabályozás. A kisagy működése. Bazális ganglionok. Akaratlagos mozgások kivitelezése. Parkinson kór, motoros károsodás sztrókban.

20. Vegetatív idegrendszeri szabályozás. A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer. Felépítés, pályák, transzmitterek, receptorok. Az egyes szervek vegetatív szabályozása. Vegetatív integráció: a hipotalamusz működése.

21. Magasabb idegműködések I. Neuron, neuronhálózatok. Affektusok, jutalmazási és büntetési pontok az agyban, limbikus kéreg. Memória fajtái. Feltétlen és feltételes reflexek. Transzmitter specifikus pályarendszerek.

22. Magasabb idegműködések II. Kiváltott potenciálok, a figyelem szabályozása, EEG, alvás. Epilepszia. A neokortex élettana. Primer kérgi érző- és mozgatóközpontok. Másodlagos kérgi jelfeldolgozás, asszociatív kéregterületek. Beszédszenzoros, beszédmotoros areák, afáziák, apraxia. A domináns és a szubdomináns félteke. A központi idegrendszer plaszticitása.

23. In vivo és in vitro élettani vizsgáló módszerek. EKG, spirometria, egésztest pletizmográfia, metabolikus vizsgálatok, NMR, CT, PET, SPECT, 3D ultrahang, képfeldolgozáson alapuló technikák, ultrahangos áramlásmérés, EEG, kiváltott potenciálok. Mozgásregisztráció. Az in vitro életkörülmények biztosítása. Izolált szervek, szövetek, sejtek, sejttenyészetek. Biokémiai és molekulárbiológiai technikák alkalmazása az élettani kutatásokban.

==Biokémia==

1. A DNS megkettőződése

2. Transzkripció

3. Transzláció

4. Enzimek, enzimkinetika

5. A szénhidrátok lebontása, felszívódása

6. Glikolízis és szabályozása

7. Glukoneogenezis és szabályozása, vércukorszint szabályozása

8. Glikogén anyagcsere és szabályozása

9. Piruvát dehidrogenáz komplex, szabályozása

10. Terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció

11. A pentóz-foszfát út és ciklus

12. Lipidek emésztése, felszívódása, transzportja

13. Lipidek lebontása, triglicerid- és foszfolipid szintézis

14. Zsírsavak β-oxidációja, páratlan szénatomszámú, ill.telítetlen zsírsavak oxidációja

15. Zsírsav szintézis, alternatív utak

16. Ketontestek szerepe, metabolizmusa, éhezés, diabétesz

17. A nem-esszenciális aminosavak felépülése

18. Aninosavak lebomlása: a nitrogén sorsa

19. A szénlánc sorsa: gluko- és ketoplasztikus aminosavak

20. A nukleotidok felépülése

21. A nukleotidok lebomlása, mentő utak

{{Lábléc - Egészségügyi mérnök mesterszak}}

Orvosi alapszigorlat

2015-08-21T14:13:05Z

Sztán Sebastian Tamás: /* Élettan */

{{Tantárgy
| név = Orvosi alapszigorlat
| tárgykód =
| szak = eümérnök MSc
| kredit = 0
| félév =
| kereszt =
| tanszék =
| jelenlét =
| minmunka =
| labor =
| kiszh =
| nagyzh =
| hf =
| vizsga = szóbeli
| levlista =
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEUM372/
| tárgyhonlap = http://home.mit.bme.hu/~jobbagy/eum/index.html
}}

Szigorlati tételsor: [http://home.mit.bme.hu/~jobbagy/eum/szigorlat_2011_januar.doc Szigorlati tételsor, 2011]

==Anatómia==
1. Biológiai organizáció

- A funkcionális anatómia tárgya, szemlélete és alapfogalmai. Általános fejlődéstani áttekintés, főbb fejlődéstani rendellenességek.

2. A mozgás szervrendszer

- A csontrendszer, az ízületek és a vázizomzat funkcionális anatómiája. Egy választott ízület komplex bemutatása.

3. Mozgásszervi rehabilitáció

- Példák a diagnosztika, helyreállító műtétek és rehabilitáció anatómiai alapjaira.

4. A légzőrendszer felépítése és működése

- A légzőrendszer funkcionális anatómiája. Az ún. fizikális vizsgálatok alapelvei.

5. Táplálkozás és anyagcsere

- Az emésztőrenszer funkcionális anatómiája, a hashártya.

6. Folyadékegyensuly és pH szabályozás

- A kiválasztó szervrendszer funkcionális anatómiája.

7. A keringési rendszer felépítése és működése

- Az érrendszer funkcionális anatómiája.

8. Az immunrendszer

- A nyirokkeringés és a nyirokszervek rendszere. Az immunrendszer anatómiai háttere.

9. A szív felépítése és működése

- A szív funkcionális anatómiája és fejlődése. Magzati keringés.

10. A szív és az érrendszer működésénak zavarai

- A szív és a nagyerek fejlődési rendellenességei. A fizikális és eszközös vizsgálómódszerek anatómiai alapjai. Infarktus, billentyűhibák.

11. Az idegrendszer - választható:

a, A koponya, az agy és a gerincvelő makroszkópiája

b, Az agytörzs és agyidegek funkcionális áttekintése

12. Az érző működések

- A gerincvelői reflexek. A felszálló és leszálló pályarendszerek. A látó- és hallórendszer funkcionális anatómiája.

13. A mozgás szabályozása

- A piramispálya és az extrapiramidális rendszer. A kisagy és a vesztibuláris rendszer funkcionális anatómiája.

14. A vegetatív (autonóm) idegrendszer

- A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer funkcionális anatómiája.

15. A neuroendokrin szabályozás

- A hipotalamo-hipofizeális rendszer, a belső elválasztású mirigyek.

16. Reprodukció

- A szaporító szervrendszer funkcionális anatómiája és szövettana.
A gonádok, mint endokrin mirigyek.

==Élettan==

1. Az élettan tárgya és vizsgáló módszerei, kapcsolatai a műszaki tudományokkal. Az élettani szabályozások. Negatív- és pozitív visszacsatolás. A homeosztázis.

2. Membrán-élettan. A biológiai membránok összetétele, funkciója. Anyagtranszport a membránon keresztül. Diffúzió, ioncsatornák, facilitált diffúzió, kotranszport, antiporterek, ionpumpák, pinocitózis, szekréció. Információáramlás a sejtmembránon keresztül. Sejtfelszíni receptorok. Másodlagos hírvivő rendszerek.

3. A fehérjék termelésének élettani szabályozása. Transzmitterek, hormonok nukleáris hatásai. Citoszkeleton, sejtmozgás.

4. Sejt-elektromos jelenségek. Nyugalmi potenciál, helyi jelenségek, az akciós potenciál keletkezése és vezetése. Szinapszisok, szinaptikus transzmitterek.

5. Izom-élettan. Aktiváció, kontrakció és relaxáció szubcelluláris mechanizmusai a vázizomban, a szív és a simaizomsejtekben. A kontraktilis apparátus felépítése és működése. Izomrángás és tetanusz. Izometriás és izotóniás kontrakció, jelleggörbéik.

6. Hemodinamika és érműködés. A véráramlás törvényszerűségei, nyomás és áramlás a keringési rendszer különböző szakaszain. Az erek működésének szabályozása. Mikrocirkuláció. Szervkeringés. Arterioszklerózis.

7. Szívműködés. A szív üregei, nyomások, térfogatok, a szív pumpafunkciója, a szívciklus, a szív kontrakció szabályozása. A szív elektromos aktivitása. Nodális és kamrai potenciálok, EKG. Szívelégtelenség, ritmuszavarok, szívinfarktus. Szívkatéterezés, ultrahangos szívvizsgálat.

8. Keringésszabályozás. A perctérfogat és a vérnyomás szabályozása, alkalmazkodás izommunkához. Keringési reflexek. Magas vérnyomás és keringési sokk.

9. Táplálkozás. Alapanyagcsere, napi energia-igény, az ezt biztosító táplálékok. Izommunka energiaigénye. Fehérje-igény, fehérje-bevitel. Vitaminok és ásványi anyagok. Éhezés, táplálkozási hiánybetegségek és elhízás.

10. A tápcsatorna működése. Nyelés, gyomor- és bélmotilitás, defekáció. Emésztőnedvek. Felszívódás. Szénhidrátok, zsírok és fehérjék emésztése és felszívódása. A tápcsatorna működésének hormonális és idegi szabályozása.

11. A testnedvek összetételének szabályozása, veseműködés. A vese véráramlása, glomeruláris filtráció. Reabszorpció és szekréció a tubuláris rendszer különböző szakaszain. Az egyes ionok, anyagcseretermékek, tápanyagok filtrációja és reabszorpciója. Volumenreguláció. Ozmoreguláció. A vese szerepe a pH regulációban. A klíransz elv. Veseelégtelenség, hemodialízis.

12. A légzés élettana. Nyomások és térfogatok, a levegő áramlása a respirációs rendszerben. Spirometria. Egésztest pletizmográfia. A légzési gázok összetétele, a vér oxigén és széndioxid tartalma. Légzési gázcsere, szöveti gázcsere. A légzés szabályozása. Hipoxia, asztma, gépi lélegeztetés, a légzés problémája magashegységben, repülés és búvárkodás során.

13. Neuroendokrin reguláció. A hormon fogalma, kémiai csoportosításuk. Hormonok a vérben, hormon-receptorok. A hormonok celluláris hatásának típusai. A hipofízis hormonjai. Hatásuk, elválasztásuk szabályozása. Csökkent és fokozott hipofízis hormontermelés következményei.

14. Az anyagcsere hormonális szabályozása. Glikokortikoidok, adrenalin, glukagon, inzulin, pajzsmirigy hormonok anyagcsere hatásai. Az alapanyagcsere szabályozása a pajzsmirigy hormonok révén. A szénhidrát- a zsír- a fehérje és a kalcium anyagcsere hormonális szabályozása. Ezen hormonok csökkent vagy fokozott termelésének a hatásai. A diabetesz.

15. Nemi működések. A menstruációs ciklus eseményei a petefészekben és a méhnyálkahártyában. A hormonszintek változásai. Ovuláció, terhesség, laktáció. Ösztrogének és progeszteron hatásai. Koitusz, megtermékenyítés, fogamzásgátlás. A spermiumtermelés és hím nemi hormon termelés szabályozása. A tesztoszteron hatásai.

16. Látás élettana. A fény, a szem optikája, a látási receptorok, a retina működése. Színlátás, térlátás. Látópálya és az optikai jelek kérgi feldolgozása.

17. Hallás élettana. A hallható hangok, hangerő és hangmagasság. A középfül szerepe. A belső fül működése, szőrsejtek. Hallópálya, kérgi hallóközpont. Frekvencia-diszkrimináció.

18. Egyéb érzékszervek. Fájdalom, tapintás, helyzetérzékelés. A fájdalom csillapításának lehetőségei. A szomatoszenzórium pályái, kérgi központjai. A vesztibuláris rendszer. Szag- és ízérzékelés.

19. Motoros működések. Az izomerő szabályozása. Izomtónus. Gerincvelői reflexek. Agytörzsi izomtónus szabályozás. A kisagy működése. Bazális ganglionok. Akaratlagos mozgások kivitelezése. Parkinson kór, motoros károsodás sztrókban.

20. Vegetatív idegrendszeri szabályozás. A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer. Felépítés, pályák, transzmitterek, receptorok. Az egyes szervek vegetatív szabályozása. Vegetatív integráció: a hipotalamusz működése.

21. Magasabb idegműködések I. Neuron, neuronhálózatok. Affektusok, jutalmazási és büntetési pontok az agyban, limbikus kéreg. Memória fajtái. Feltétlen és feltételes reflexek. Transzmitter specifikus pályarendszerek.

22. Magasabb idegműködések II. Kiváltott potenciálok, a figyelem szabályozása, EEG, alvás. Epilepszia. A neokortex élettana. Primer kérgi érző- és mozgatóközpontok. Másodlagos kérgi jelfeldolgozás, asszociatív kéregterületek. Beszédszenzoros, beszédmotoros areák, afáziák, apraxia. A domináns és a szubdomináns félteke. A központi idegrendszer plaszticitása.

23. In vivo és in vitro élettani vizsgáló módszerek. EKG, spirometria, egésztest pletizmográfia, metabolikus vizsgálatok, NMR, CT, PET, SPECT, 3D ultrahang, képfeldolgozáson alapuló technikák, ultrahangos áramlásmérés, EEG, kiváltott potenciálok. Mozgásregisztráció. Az in vitro életkörülmények biztosítása. Izolált szervek, szövetek, sejtek, sejttenyészetek. Biokémiai és molekulárbiológiai technikák alkalmazása az élettani kutatásokban.

==Biokémia==

{{Lábléc - Egészségügyi mérnök mesterszak}}

Orvosi alapszigorlat

2015-08-21T14:12:15Z

Sztán Sebastian Tamás: /* Anatómia */

2015-02-04T10:44:07Z

Sztán Sebastian Tamás: /* Ismertető */

==Ismertető==
Az orvosbiológiai (2002 óta egészségügyi) mérnökök képzését a Budapesti Műszaki Egyetem, a Semmelweis Egyetem és az Állatorvostudományi Egyetem 1994-ben indította el.
* [https://www.vik.bme.hu/files/00004019.pdf Az MSc képzés hivatalos programja (2013)]
* [https://www.vik.bme.hu/document/322/original/MSc_eu_V40.pdf Az MSc képzés hivatalos programja (2014)]
* [[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Felvételi vizsga]]
* [http://prezi.com/dg21fvaixwqq/?utm_campaign=share&utm_medium=copy Friss egészségügyi mérnökök tájékoztató prezentációja]

==Képzések==
{| class="wikitable"
!| Kezdés az őszi félévben || '''MSc ősz''' || X || '''MSc tavasz''' || Kezdés a tavaszi félévben
|-
| 1. félév || [[#2. szemeszter - 1. év őszi félév|2. szemeszter]] || X || [[#1. szemeszter - 1. év tavaszi félév|1. szemeszter]] || 1. félév
|-
| 2. félév || [[#1. szemeszter - 1. év tavaszi félév|1. szemeszter]] || X || [[#2. szemeszter - 1. év őszi félév|2. szemeszter]] || 2. félév
|-
| 3. félév || [[#4. szemeszter - 2. év őszi félév|4. szemeszter]] || X || [[#3. szemeszter - 2. év tavaszi félév|3. szemeszter]] || 3. félév
|-
| 4. félév || [[#3. szemeszter - 2. év tavaszi félév|3. szemeszter]] || X || [[#4. szemeszter - 2. év őszi félév|4. szemeszter]] || 4. félév
|}

===1. szemeszter - 1. év tavaszi félév===
* [[Biofizika]]
* [[Funkcionális anatómia]]
* [[Matematika M1]]
* [[Molekuláris biológia]]
* [[Műszaki és biológiai rendszerek elmélete]]

===2. szemeszter - 1. év őszi félév===
* [[Fizika M1]]
* [[Folyamatszabályozás (Egészségügyi mérnök)|Folyamatszabályozás]]
* [[Klinikai műszeres diagnosztika és terápia]]
* [[Orvosbiológiai méréstechnika]]
* [[Rendszerélettani alapismeretek]]

===3. szemeszter - 2. év tavaszi félév===
* [[Az orvostudományi kutatások etikai kérdései]]
* [[Biomechanika]]
* [[Minőségmenedzsment]]
* [[Orvosbiológiai számítógépes gyakorlat]]

===4. szemeszter - 2. év őszi félév===

===Szigorlat===
* [[Műszaki alapszigorlat]]
* [[Orvosi alapszigorlat]]

==Differenciált szakmai ismeretek==
* [[Beszéd- és hallásdiagnosztika]]
* [[Bioinformatika az egészségügyben]]
* [[Biokompatibilis anyagok]]
* [[Biotechnológia]]
* [[Érzékelők az orvosbiológiában]]
* [[Gyógyszerészi biotechnológia]]
* [[Orvosi képfeldolgozás]]
* [[Orvosi optikai műszerek]]

==Egyéb==
* [[Biokémia]]

<noinclude>[[Kategória:Egészségügyi mérnök MSc]]</noinclude>