<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szomy</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szomy"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Szomy"/>
	<updated>2026-05-03T21:27:40Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182077</id>
		<title>Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182077"/>
		<updated>2014-06-11T08:27:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szomy: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Opre igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamatok operációs rendszer szintő támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás mőködés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználók indítják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A UNIX-szerő operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő mőködést lehetővé tevő kiegészítés. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távű ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezéső memóriakezelést használnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban mőködnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Folyamatok nem hajthatnak végre I/O mőveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID 0 esetén a rendszer addig mőködőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szomy</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182076</id>
		<title>Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182076"/>
		<updated>2014-06-11T08:16:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szomy: /* A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Opre igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamatok operációs rendszer szintő támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás mőködés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználók indítják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A UNIX-szerő operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő mőködést lehetővé tevő kiegészítés. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távű ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezéső memóriakezelést használnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban mőködnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Folyamatok nem hajthatnak végre I/O mőveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID 0 esetén a rendszer addig mőködőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szomy</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182075</id>
		<title>Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182075"/>
		<updated>2014-06-11T08:14:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szomy: /* &amp;quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&amp;quot; */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Opre igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamatok operációs rendszer szintő támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás mőködés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználók indítják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A UNIX-szerő operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő mőködést lehetővé tevő kiegészítés. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távű ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezéső memóriakezelést használnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban mőködnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Folyamatok nem hajthatnak végre I/O mőveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID 0 esetén a rendszer addig mőködőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szomy</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182074</id>
		<title>Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182074"/>
		<updated>2014-06-11T08:08:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szomy: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Opre igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamatok operációs rendszer szintő támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás mőködés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználók indítják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A UNIX-szerő operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő mőködést lehetővé tevő kiegészítés. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távű ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezéső memóriakezelést használnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban mőködnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Folyamatok nem hajthatnak végre I/O mőveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID 0 esetén a rendszer addig mőködőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szomy</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182069</id>
		<title>Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182069"/>
		<updated>2014-06-11T01:44:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szomy: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Opre igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kizárólag a tárgy honlapján található (http://www.mit.bme.hu/system/files/oktatas/targyak/7428/vizsga_pack.zip) 3 vizsgát tartalmazza.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamatok operációs rendszer szintő támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás mőködés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználók indítják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A UNIX-szerő operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő mőködést lehetővé tevő kiegészítés. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távű ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezéső memóriakezelést használnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban mőködnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Folyamatok nem hajthatnak végre I/O mőveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID 0 esetén a rendszer addig mőködőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szomy</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&amp;diff=182068</id>
		<title>Operációs rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&amp;diff=182068"/>
		<updated>2014-06-11T01:33:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szomy: /* Vizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Operációs rendszerek&lt;br /&gt;
|targykod=VIMIA219&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=4&lt;br /&gt;
|kereszt=vizsgakurzus&lt;br /&gt;
|tanszék=MIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga= írásbeli&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia219&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia219&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: opre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
[[Számítógép architektúrák]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A szorgalmi időszakban ===&lt;br /&gt;
*Az &#039;&#039;&#039;aláírás&#039;&#039;&#039; megszerzésének feltétele:&lt;br /&gt;
**A &#039;&#039;&#039;ZH&#039;&#039;&#039; sikeres (min 40%) megírása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Megajánlott jegy:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Pótlási lehetőségek:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
**A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Elővizsga:&#039;&#039;&#039; nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A vizsgaidőszakban===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; írásbeli. Két részből áll, amelyek 12 és 50 pontosak. az elégséges vizsgához az első (beugró) rész min. 7 pontos (~58%), a második rész min. 20 pontos (40%) teljesítése szükséges. A beugró teljesítése a vizsga folytatásának feltétele. (Mivel nem tudják ott azonnal kijavítani, így a vizsga folytatható, csak a beugró nem teljesülése esetén a vizsga második részét nem javítják ki.) A beugró pontszáma nem számít bele a félévvégi jegybe.&lt;br /&gt;
**Előfeltétele: az aláírás megléte.&lt;br /&gt;
**A beugró ponthatárai:&lt;br /&gt;
::{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;left&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Pont !! &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 5 || nincs meg, és messze a ponthatár (esélytelen sajnos)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|5,5 - 6,5 || nincs meg, de közel a ponthatár (lehet reklamálni, talán elszámolták)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|7 - 12 || rendben&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Félévvégi jegy===&lt;br /&gt;
*A jegyet adó pontszámot (P) az aktuális félévben aláírást szerzőknél a ZH és a vizsga második felének (V&amp;lt;sub&amp;gt;2&amp;lt;/sub&amp;gt;) pontszáma adja a következő módon:&lt;br /&gt;
*&amp;lt;math&amp;gt;P= 0,3*ZH+0,7*V_2&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*Aki korábban szerzett aláírást, annál P= V&amp;lt;sub&amp;gt;2&amp;lt;/sub&amp;gt;.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;A vizsga első felének (a beugrónak) a pontszáma a végső jegybe nem számít bele, csak a vizsga folytatásának feltétele!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; align=&amp;quot;center&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! P !! Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 19 || 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|20 - 25 || 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|26 - 31 || 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|32 - 39 || 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 50 || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
=== Könyv ===&lt;br /&gt;
* Kóczy A., Kondorosi K. (szerkesztők): Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben, Panem Kiadó, Budapest, 2000.&lt;br /&gt;
** a tárgy általános részét részben lefedi a könyv 17. és 211.. oldalak közti része&lt;br /&gt;
* Silberschatz, Peterson: Operating System Concepts vagy Operating Systems Concept with JAVA (7. vagy későbbi kiadás)&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A tárgy tematikája folyamatosan változik, így mára elég elavultak a segédanyagok. A magyar nyelvű könyvvel is ez a helyzet, régi kiadású, elavult, de még az általános részeket jól leírja. Érdemes az angol nyelvű könyveket beszerezni, mivel ezek évek óta frissülnek, így közelebb állnak az anyaghoz.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Opre nemhivatalos jegyzet ===&lt;br /&gt;
Legfrissebb változat: [[Media:OPRE_jegyzet.pdf|OpreJegyzet]]&lt;br /&gt;
* NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások&lt;br /&gt;
* 2011-es anyagot tartalmazza&lt;br /&gt;
* utolsó szerkesztés dátuma: 2011 nyár&lt;br /&gt;
* Továbbfejlesztési lehetőségek:&lt;br /&gt;
** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb &amp;quot;kiadásban&amp;quot; feltölteni!&lt;br /&gt;
** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Diák ===&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
; 1. [[Media:opre_1_intro.pdf|Bevezető előadás]]&lt;br /&gt;
; 2. [[Media:opre_2_unix_bevezetes.pdf|UNIX bevezető előadás]]&lt;br /&gt;
; 3. [[Media:opre_3_windows_intro.pdf|Windows bevezető előadás]]&lt;br /&gt;
; 4. [[Media:opre_4_windows_troubleshooting.pdf|Windows hibakeresés]]&lt;br /&gt;
; 5. [[Media:opre_5_windows_utemezes.pdf|Windows ütemezés]]&lt;br /&gt;
; 6. [[Media:opre_6_kommunikacio_ellenorzese.pdf|Feladatok közötti kommunikáció ellenőrzése]]&lt;br /&gt;
; 7. [[Media:opre_7_scheduling.pdf|Ütemezés]]&lt;br /&gt;
; 8. [[Media:opre_8_scheduling2.pdf|Összetett prioritásos és többprocesszoros ütemezés]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
; 9. [[Media:opre_9_taskimplementation.pdf|Feladatok implementációja, folyamatok és szálak]]&lt;br /&gt;
; 10. [[Media:opre_10_mutex.pdf|Kölcsönös kizárás, szinkronizáció, kommunikáció]]&lt;br /&gt;
; 11. [[Media:opre_11_ipc.pdf|Üzenet alapú kommunikáció]]&lt;br /&gt;
; 12. [[Media:opre_12_deadlock.pdf|Holtpont és kezelése]]&lt;br /&gt;
; 13. [[Media:opre_13_folyamatkezeles.pdf|UNIX folyamatkezelés]]&lt;br /&gt;
; 14. [[Media:opre_14_utemezes.pdf|UNIX ütemezés]]&lt;br /&gt;
; 15. [[Media:opre_15_kommunikacio.pdf|UNIX kommunikáció]]&lt;br /&gt;
; 16. [[Media:opre_16_memory.pdf|Memóriakezelés]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
; 17. [[Media:opre_17_ucos.pdf|uC/OS]]&lt;br /&gt;
; 18. [[Media:opre_18_windows_memoria.pdf|Windows memóriakezelés]]&lt;br /&gt;
; 19. [[Media:opre_19_virtualizacio.pdf|Virtualizáció]]&lt;br /&gt;
; 20. [[Media:opre_20_dtrace.pdf|UNIX Dtrace]]&lt;br /&gt;
; 21. [[Media:opre_21_files.pdf|A permanens tár kezelése]]&lt;br /&gt;
; 22. [[Media:opre_22_unix_fajlrendszerek.pdf|UNIX fájlrendszerek]]&lt;br /&gt;
; 23. [[Media:opre_23_hitelesites_engedelyezes.pdf|Hitelesítés és engedélyezés]]&lt;br /&gt;
; 24. [[Media:opre_24_windows_biztonsag.pdf|Windows biztonság]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Egyéb segédanyagok ===&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_mindmap_altalanos.png|Opre általános MindMap]], nem hivatalos [[Media:opre_mindmap_kidolgozas.pdf|kidolgozása]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_mindmap_windows.png|Opre Windows MindMap]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_feladatok_segedanyag.pdf|Számolási példák és algoritmusok]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_raidosszefoglalas_20140610.pdf|RAID összefoglaló a diasor alapján]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Videó ===&lt;br /&gt;
2011. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait. [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/900,Operacios_rendszerek A videók innen letőlthetöek]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ZH ==&lt;br /&gt;
2011-ben a ZH szerkezete megváltozott kicsit:&lt;br /&gt;
* 10 kiskérdés &#039;&#039;(vizsga beugró jellegű)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 20 pontos teszt &#039;&#039;(korábbi ZH és vizsga teszt)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 2 nagy feladat, feladatonként 10 pontért &#039;&#039;(összesen 20 pont)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH 50 pontos, 20 ponttól van meg. A szerzett pontokat az aláírást szerzőknél 30%-ban veszik figyelembe a végső vizsgajegy megállapításában (hogy megérje jól felkészülni a ZH-ra is).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Számolós példára lehetőségek ====&lt;br /&gt;
* Alap ütemezési algoritmusok: &#039;&#039;(FIFO, RR, SJF, SRTF ütemezéssel kapcsolatos mértékek számolása, lásd: Harmadik hét diasora )&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Klasszikus UNIX ütemezés: &#039;&#039;(lásd: könyv)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Holtpont bankár algoritmus: &#039;&#039;(lásd: Ötödik hét diasora)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Memória foglalás: &#039;&#039;(lásd: Hatodik hét diasora)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Lapcsere algoritmusok: &#039;&#039;(lásd: Hatodik hét diasora) 2011-ben nem kell&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Zárthelyi feladatsorok ====&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_2010_mintazh.pdf|2010-es MintaZH]], [[Media:opre_2010_mintazh_megoldas.pdf|megoldása]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_2011_mintazh.pdf|2011-es MintaZH]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_20100426_ZH_megoldas.pdf|2010.04.26. ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_20100507_ZH_megoldas.pdf|2010.05.07. ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_20100520_ZH_megoldas.pdf|2010.05.20. ZH megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
A tárgyból írásbeli vizsga van, ami két részből áll. Beugró és nagyfeladat. A beugrót csak a nagyfeladat megírása után javítják ki. Aki a beugró alapján reménytelennek tartja a helyzetét, a beugró után elmehet.  Eredmények a tárgyhonlapra kerülnek fel, ott olvashattok a megtekintések időpontjáról is. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Beugró ===&lt;br /&gt;
* A 12 elméleti kérdésböl 7-et kell megválaszolni (60%), 15 perc van rá.&lt;br /&gt;
* Elméleti kérdéseket tartalmaz, tehát a beugró teljesítéséhez tudni kell az anyagot részletesen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Beugró kidolgozások ====&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsgaBeugrokMegoldassal|Vizsgabeugrók és azok megoldásai ÖSSZEGYŰJTVE, ABC-rendbe szedve, egy helyen]] (javítsátok, egészítsétek ki! :) ) -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsgaKisKerdesek|Kidolgozott beugró kérdések]] - nem hibátlan, aki hibát talál benne javítsa&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Beugró feladatsorok ====&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110606.pdf|2011.06.06. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110523.pdf|2011.05.23. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110117.pdf|2011.01.17. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20110111.pdf|2011.01.10. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20101220.pdf|2010.12.20. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100615.pdf|2010.06.15. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100608.pdf|2010.06.08. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_20100601.pdf|2010.06.01. beugró]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_beugro_pelda.pdf|2010-es minta beugró]], [[Media:opre_vizsga_beugro_pelda_megoldas.pdf|megoldása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Igaz-hamis ====&lt;br /&gt;
[[Opre_vizsga_igaz_hamis|Igaz-hamis kikérdező]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nagyfeladatlap ===&lt;br /&gt;
* A beugrót követi a nagyfeladatlap kitöltése. A nagyfeladatlap 30 tesztkérdést (8 kérdéscsoport), és 2 nagyfeladaot tartalmaz. A vizsgában nagyobb arányban szerepelnek benne Windows, UNIX/Linux, virtualizáció, biztonság, stb. kérdések a ZH-hoz képest.&lt;br /&gt;
==== Nagyfeladatlap feladatsorok és kidolgozások ====&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20100615_megoldas.pdf|2010.06.15. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20100608_megoldas.pdf|2010.06.08. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20100601_megoldas.pdf|2010.06.01. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20100125.jpg|2010.01.25. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga20100118PrioritasInverzio|2010.01.18. vizsga nagyfeladatai nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20100106.jpg|2010.01.06. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga20090615|2009.06.15. vizsga nagyfeladatai]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga20090608|2009.06.08. vizsga nagyfeladatai]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20090122.jpg|2009.01.22. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20090112.pdf|2009.01.12. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20081222.jpg|2008.12.22. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[Media:opre_vizsga_20081215.jpg|2008.12.15. vizsga nagyfeladata]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga2008junius19|2008.06.19. vizsga nagyfeladatai]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga2008junius11megoldas|2008.06.11. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga2008majus20megoldas|2008.05.01. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]] &#039;&#039;&#039;(hiányzik: beugró 3 nagykérdések 2)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* [[OpReVizsga2007junius12megoldas|2007.06.12. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]] &#039;&#039;&#039;(hiányzik: nagykérdések 1, 2, 3)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
[[OpReKedvcsinalo|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb anyagok/linkek==&lt;br /&gt;
===Észrevételek===&lt;br /&gt;
Több probléma is  akad a tárgy wiki adatlapjával ill. a felkészüléssel kapcsolatban:&lt;br /&gt;
* Hiányos, hibás kidolgozások. Arról van szó, hogy hibás/téves információkat tanulunk meg belőlük.&lt;br /&gt;
* Magolás, beugrókérdések betanulása. Amikor nem az anyagrész megértése, hanem a &amp;quot;beseggelése&amp;quot; történik. Vizsgán gyakran szokott olyan történni, hogy felteszik a kérdés ellenkezőjét, vagy kicsit változtatnak rajta. Az a tapasztalat, hogy az emberek ilyenkor is a standard (wikis bemagolt) választ adják vissza, ami természetesen nem jó.	 &lt;br /&gt;
* A wikin található tartalomért, az esetlegesen hiányzó anyagrészekért és az előforduló hibákért nem vállalunk felelősséget. Konzultáltunk az oktatókkal: szerintük minden előadáson elhangzott anyag szerepel, a jelenlegi állapot már alkalmas lehet egy sikeres zh/vizsga felkészüléshez. Ha hibát / hiányosságot találtál az oldalon található anyagokban, vagy esetleg téves információt közöltünk, kérlek írj a tárgy levelezési listájára, vagy a vitalapra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szomy</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182067</id>
		<title>Operációs rendszerek - Igaz-hamis vizsgakérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Igaz-hamis_vizsgak%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=182067"/>
		<updated>2014-06-11T01:26:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szomy: Új oldal, tartalma: „{{Kvízoldal |cím=Opre igaz-hamis }}  == Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==  {{kvízkérdés|típus=egy…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Opre igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy folyamat kontextusában futó szálak csak közös memórián keresztül kommunikálhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamat kontextusában futó szálaknak saját verem (stack) áll rendelkezésére, de ezt a vermet bármelyik másik a folyamat kontextusában futó szál is írhatja/olvashatja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern Linux operációs rendszerek szál alapú ütemezőt használnak ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A folyamatok operációs rendszer szintő támogatásához szükséges, hogy a processzor támogassa a védelmi szinteket, és legyen MMU-ja. Ezek hiányában csak szálak valósíthatóak meg (pl. uC/OS-II).&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A versenyhelyzet (race condition) esetén a helyes/hibás mőködés függ a szekvenciális részfeladatok lefutási sorrendjétől, éppen ezért az ilyen hibák okainak megtalálása és javítása nehéz.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A prioritás inverzió egy speciális versenyhelyzet, ami prioritásos ütemezőt használó valós idejő rendszerekben okozhat elsősorban problémát.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Kiéheztetésről akkor beszélünk, amikor egy feladat nem tud futó állapotba kerülni, mivel más feladatok a teljes CPU időt elhasználják.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Monitor alkalmazásával elkerülhetjük a versenyhelyzeteket. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az NT API nyilvános, a függvényei hivatalosan dokumentáltak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Windowsban a kernel és az Executive réteg komponensei egy binárisban találhatóak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;32 bites Windows használata esetén a felhasználói folyamatok maximum 2GB virtuális címteret használhatnak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;64 bites Windows-ok esetén a támogatott fizikai memóriát a hardver és az operációs rendszer együtt korlátozza, de az jóval kisebb, mint 2^64 byte.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A Windows operációs rendszerekben a felhasználókat felhasználói névvel azonosítja az operációs rendszer.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A quantum az az időszelet, amíg egy szál futhat, utána újra fut az ütemező. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználók indítják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy saját folyamatot a felhasználó jelzés (signal) segítségével leállíthat ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A felhasználói folyamatok kernel módban is tudnak futni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fork() rendszerhívás betölt egy új programkódot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris csak SPARC architektúrán érhető el. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HP UNIX PA-RISC és Itanium architektúrákon fut. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A ZFS snapshot készítése nagy fájlrendszer esetén hosszú ideig tart. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris Zóna alapvetően biztonsági feladatokat ellátó alrendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultságkezelő rendszerekben a hitelesítés előfeltétele az engedélyezésnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A hozzáférés vezérlési lista (access control list) többnyire egy sorrendezett lista formájában kerül megvalósításra.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A UNIX-szerő operációs rendszer egy felhasználója átadhatja egy fájl tulajdonjogát egy másik felhasználónak.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapotban a megszakításokat kiszolgáló taszkok kerülhetnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;A szunnyadó (dormant) állapotban lévő taszkokat vagy nem indították el, vagy törölték őket.&amp;quot; ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISR állapoton kívül bármelyik állapotban lévő taszk törölhető. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux nem valós idejő operációs rendszerek, de mindkettőhöz létezik valós idejő mőködést lehetővé tevő kiegészítés. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows és a Linux használható beágyazott rendszerekben. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Biztonság kritikus környezetben, pl. járműipar vagy egészségügy, alkalmazott operációs rendszereknek, speciális, alkalmazási kör specifikus minősítéssel kell rendelkezniük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  valós idejű operációs rendszerek bizonyos operációs rendszer szolgáltatások valós idejű működését garantálják hardware függő időkorlátokkal. Az alkalmazás valós idejű működésének biztosítása az alkalmazás fejlesztőinek a feladata. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Még virtuális memóriakezelés esetén sem lehet a rendelkezésre álló fizikai memóriánál nagyobb méretű programokat futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az előretekintő lapozás mindig jobb teljesítményt nyújt, mint az igény szerinti lapozás. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lapok fizikai memóriába történő fagyasztására például a lapra vonatkozó I/O műveletek miatt, vagy az LFU algoritmus által frissen behozott lapok esetén van szükség. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés azért is veszélyes, mert azt a hosszú távű ütemező I/O intenzív terhelésnek értelmezheti, és további feladatokat engedhet a rendszerbe a helyzetet tovább rontva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows operációs rendszerek kombinált szegmens és lapszervezéső memóriakezelést használnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windows esetén egy épp befejeződött folyamat memórialapjai egyből odaadhatóak egy másik folyamatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban laphiba esetén a kért memórialapot mindig a lemezről kell beolvasni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows a memóriafoglalást két lépésben végzi, hogy takarékoskodjon a memóriával. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beépített Rendszergazda felhasználó SID-je függ a számítógép SID-jétől. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowson egy folyamat jogosultságainak ellenőrzése során mindig a folyamatot elindító felhasználó jogait vizsgálja a rendszer. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a registry kulcsok és a fájlok hozzáférés védelme ugyanazon az elven van megvalósítva. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban a Mandatory Integrity Control a védendő objektumok címkézésén alapszik. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel módba lépett felhasználói folyamatok kernel kontextusba váltanak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felhasználói módban és kernel kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokat a felhasználó kivonhatja a rövid távú ütemezés alól. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatok minden adminisztratív adata a kernel címterében van. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== UNIX jelzések csak szülő-gyerek viszonylatban mőködnek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V IPC üzenetsorokban adattípusokat is használhatunk. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A System V osztott memória a leggyorsabb kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Sun RPC XDR leírása egy interfész specifikáció. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer leképzés egyetlen feladata, hogy megteremtse a kapcsolatot a fizikai blokkok és a fájlok (logikai egység) között. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az indexelt allokáció esetén a töredezettség mentesítés nem szükséges, hiszen nincs külső tördelődés, csak belső. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tranzakció orientált (log-structured, log-based transaction oriented, journaling fájlrendszerek) fájlrendszerek a fájlrendszer konzisztenciáját biztosítják, az adatvesztés elkerülésére nem alkalmasak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszerek vagy folyamatok, vagy folyamatok és azokon belül szálak létrehozását támogatják. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Folyamatok nem hajthatnak végre I/O mőveleteket direkt módon, csak rendszerhívásokon keresztül. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyes modern CPU-k MMU-ja lehetővé teszi, hogy memórialapokat megosszunk folyamatok között, többnyire csak olvasásra, de akár írásra is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti gyakori átütemezés a feladat körülfordulási idejét csökkenti. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A végrehajtó egységek közötti terhelésmegosztó algoritmusok közül a processzor affinitás a legszélesebb körben alkalmazott. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PUSH típusú terhelésmegosztásnál egy rendszerfolyamat végzi a terhelés megosztását és kiegyenlítését a végrehajtó egységeken. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A gang scheduling esetén a szorosan összetartozó részfeladatokat együtt, a végrehajtó egységek között megosztva, összefüggéseiket figyelembe véve ütemezzük. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID 0 esetén a rendszer addig mőködőképes, amíg a tömbben 1 diszk működőképes. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 alkalmazása esetén N diszk tárolja az adatot, és 2 diszk a paritást. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén 1 diszk meghibásodása esetén nem kell sietnünk annak a pótlásával, hiszen további 1 redundáns diszk garantálja az adatbiztonságot. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RAID6 esetén a tömbre vonatkozó írási és olvasási sebesség az egy diszk által nyújtott N szeresére nő egy N+2 diszkből álló tömbnél. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a környezeti alrendszerek felhasználói módban futnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows képes a POSIX API rendszerhívásait használó programot futtatni. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows az x86 architektúra által biztosított mind a négy védelmi szintet (ring) használja. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsban az ablakozásért felelős fő komponens felhasználói módban fut, mert így könnyebben tud kommunikálni az alkalmazásokkal. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a szál az ütemezés alapegysége. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windowsba az azonos prioritású szálak közül a körforgó (Round-robin) algoritmus segítségével választja ki a futtatandót. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a 16-31 közötti prioritású szálak kemény valós idejű viselkedésűek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Windowsban a kernel szálakhoz tartozó ütemezési időszelet hosszabb, mint a felhasználói szálaké. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fájlrendszer nem csak fájlok elérése szolgál, hanem perifériákat is elérünk a segítségével. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A csatlakoztatási ponton az egyik fájlrendszer elfedi a másik fájlrendszer adott elemét. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az inode címtábla direkt blokkcímeket tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A VFS fájlrendszer szervezést (adattárolási adminisztrációt) nem valósít meg. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern rendszerek teljesítmény okokból kernel módban nem preemptívek. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris DTrace nem csak a rendszer megfigyelésére, de beavatkozásra is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Solaris SMF (Service Management Facility) a rendszerszolgáltatások indításán és leállításán kívül azok monitorozására is alkalmas. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai UNIX kernelek sok belső adatstruktúrája elérhető fájlrendszer interfészen keresztül (ls, cat, stb. parancsok használatával) is. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogosultság egy reláció a szereplők és a védett objektumok (és esetleg a lehetséges operációk) között. Megadja, hogy melyik szereplő milyen műveletet végezhet el az adott objektumon. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kötelező (mandatory) jogosultságokat a felhasználók továbbadhatnak. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fő nehézség a jogosultságkezelő rendszerekben a teljes hozzáférési mátrixszal az, hogy az egy kezelhetetlenül nagy adathalmaz. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II preemptív, valós-idejő beágyazott operációs rendszer, amely tisztán C programozási nyelven került megírásra. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II ütemezője a beágyazott operációs rendszerekre jellemző módon, a konfiguráció folyamat során választható az alkalmazás igényeinek megfelelően. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A uC/OS-II operációs rendszer és az alkalmazás egyetlen bináris képfájlba (image) kerül befordításra, majd letöltésre. ==&lt;br /&gt;
 {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}} &lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szomy</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=181534</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Java igaz-hamis</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Java_igaz-hamis&amp;diff=181534"/>
		<updated>2014-05-31T15:44:05Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szomy: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szofttech Java igaz-hamis&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis kérdések tesztje Java témakörből.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
2000. december 19. és 2014. május 27. közötti összes vizsga átnézve, minden igaz-hamis beválogatva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az A-B-C-D-E jellegű Java kérdések tagmondatai is itt vannak, igaz/hamis válaszokkal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
TODO: jó lenne a metódusneveket dőlttel szedni, hogy picit átláthatóbb legyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.awt.event csomagban a WindowAdapter osztály megvalósítja a WindowListener interfészt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a java.lang.String osztálynak vannak a string értékét (tartalmát) megváltoztató metódusai ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a Set minden metódusa megtalálható a List-ben is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait hívása során a szál kilép az objektum monitorából ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a WindowAdapter osztály használatával lehetővé válik a többszörös öröklés ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== abstract osztálynak lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztályból nem lehet példányt létrehozni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== absztrakt osztálynak nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== az alábbi kódrészlet futtatása végén a b változó értéke true ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;String s1 = new String(&amp;quot;Hello&amp;quot;); &lt;br /&gt;
String s2 = s1; &lt;br /&gt;
s2 += &amp;quot; world&amp;quot;; &lt;br /&gt;
boolean b = (s1 == s2);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== csak primitív típusokon értelmezett a &amp;quot;természetes rendezés&amp;quot; (natural ordering) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy interface típusnak csak egyetlen közvetlen őse lehet ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy objektum wait metódusát csak az objektum monitorában tartózkodó szál hívhatja meg ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy osztály statikus metódusát csak statikus metódusból lehet meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre notify() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál csak akkor hajthat végre wait() metódushívást, ha a hívott objektum monitorában tartózkodik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szál egyszerre csak egy objektum monitorában tartózkodhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó dinamikus típusának nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet a változó dinamikus típusának leszármazottja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusa nem lehet absztakt osztály ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy változó statikus típusának nem lehet final metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy X osztály foo() synchronized metódusa nem lehet final ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus módosíthatja az objektum állapotát ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet abstract ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódus nem lehet statikus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== final osztálynak nem lehet abstract metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== for (S x : z) fejlécű for ciklusban a z referencia csak tömbre vagy a JDK-val szállított gyári kollekciók példányaira referálhat ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály paramétere nem lehet primitív típus ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a t tömböt paraméterként átadjuk egy metódusnak, amelyik a tömb egy elemének új értéket ad, akkor az eredeti tömbben is módosul az érték ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál notify() hívás hatására hagyja el a WAIT állapotot, akkor RUNNABLE állapotba kerül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha egy szál véget ért, nem lehet újraindítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JScrollPane-be csak olyan SWING komponenst szabad tenni, aminek nincs saját görgetősávja ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== konstruktornak nem lehet láthatósága ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden generikus osztály használható Object paraméterezéssel ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden List interfészt megvalósító objektum értékül adható Set típusú változónak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden objektumnak van wait() metódusa ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== nincs olyan várakozó szál, amelyik egyből RUNNABLE állapotú lesz a notifyAll() hatására ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== példánymetódust kivétel nélkül csak példánymetódusból hívhatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== privát metódust csak privát metódusból lehet hívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumok nem szerializálódnak ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private hozzáférési osztályú attribútumokat csak az adott osztály metódusai érhetik el közvetlenül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== private tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus attribútumot csak statikus metódusból lehet elérni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem dobhat kivételt ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódus nem lehet private  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus metódusban használható a this változó ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== statikus tag nem szerializálódik ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== String objektum tartalma bármikor megváltoztatható ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== synchronized kulcsszó használatával elkerüljük a deadlock kialakulását ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálak nem képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálakon a join() metódust csak az indításuk sorrendjében szabad meghívni ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szálat a run() metódus meghívásával indíthatunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== lehet olyan objektumot létrehozni, amely nem dobható kivételként ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== ha a standard inputról ciklusban olvasunk be sorokat, akkor a BufferedReader(new InputStreamReader(System.in)) objektum létrehozását a cikluson kívül kell elhelyezni, nem pedig a cikluson belül ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a standard Java.lang csomagban vannak olyan osztályok, amelyek példányai nem szerializálhatók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== egy szálat csak a szál start() függvényével szabad elindítani, és csak a stop() függvényével szabad leállítani ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== a String osztályhoz úgy adhatunk saját függvényeket, hogy egy leszármazottat készítünk belőle ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2||pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# igaz&lt;br /&gt;
# hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szomy</name></author>
	</entry>
</feed>