VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Záróvizsga kvíz - Hálók

2016-05-22T22:04:13Z

Szommer András Ágoston:

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók|pontozás=-
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}
# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy bejegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}
# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}
# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást.
# A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,}}
# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}
# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}
# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6,}}
# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,}}
# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}
# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkapcsolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5,}}
# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6,}}
# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# gateway
# switch
# bridge
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}
# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}}
# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}
# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8,}}
# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5,}}
# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# Így nagy mértékben növelhető a hálózat informácioátviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitsebességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}
# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel.
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}
# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}
# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Az alábbi állítások közül mely(ek) igaz(ak) a DNS-szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}
# A TCP 53-as porton figyeli a bejövő zónaletöltési kéréseket.
# Az ICMP 53-as porton figyeli a bejövő névfeloldási kéréseket.
# Csak egy zónát szolgálhat ki.
# A másodlagos DNS-szerver írható és olvasható is.
# A DNS szervereket az MX rekord jelöli.

== Az A és B végpontok közötti kommunikáció során az A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 6740, a hasznos adatrész 130 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 6250. Hány bájtnyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 720? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2,}}
# 50
# 100
# 150
# 200

== Mit tartalmaz egy HTTP-válasz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}
# Állapotkódot.
# Az eredeti kérést.
# A böngésző nevét, hogy kliens oldalon annak lehessen eljuttatni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbi routingtáblát figyelembe véve melyik interfészen kerül továbbításra a következő cél-IP-címet tartalmazó IP-csomag? [[File:halok_kviz_20160522.PNG]]==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2,}}
# 0
# 1
# 2
# 3

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Address Resolution Protocol-ra (ARP)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# Ha ismerjük az adatkapcsolati címet, akkor segítségével ki lehet deríteni a hozzá tartozó IP-címet.
# A hálózati és a szállítási réteg közötti kapcsolatot teremti meg.
# Működése során használ broadcast címzést.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során az A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 213, 287, 311, 356. B válaszként küldött 4 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 311, 311, 311, 311. Erre válaszként az A terminal hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2,}}
# 32
# 45
# 100
# 155

----
[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Záróvizsga kvíz - Hálók

2016-05-22T22:02:30Z

Szommer András Ágoston:

Záróvizsga Kvíz - Számítógép Hálózatok

{{Kvízoldal
|cím=ZVHálók|pontozás=-
}}

== Mi a neve annak a sokportos eszköznek, amely jellemzően azonos szabványú hálózatokat vagy gépeket köt össze a második rétegben, s a kereteket igyekszik csak a szükséges irányba továbbítani! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Router (útválasztó).
# Repeater (ismétlő).
# Gateway (átjáró).
# Switch (kapcsoló).
# A fentiek közül egyik sem a helyes elnevezés.

== Milyen szerepet játszanak az autonóm rendszerek (AS) az Internet útvonal-irányításában? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}
# Megnehezítik az egységes (konzisztens) kép kialakítását a hálózatról, mert belsejükben szabadon dönthetnek az alkalmazott routing protokollról.
# Lehetővé teszik a routerek számára, hogy felhasználói végpontok nagyszámú csoportjait csak egy-egy bejegyzésként kezeljék az útvonaltábláikban.
# Megnehezítik a gerincrouterek dolgát, hogy helyesen állapítsák meg a végpontok felé vezető legalkalmasabb utat.
# Lehetővé teszik a routing feladatok hierarchikus megosztását a világméretű hálózatban.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Mit jelent tartalmában a Classless Inter-Domain Routing? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# Osztálynélküli tartományközi útválasztást.
# Az A, B és C osztályú címek merev NetID/HostID-re való osztásának a megszüntetését.
# AS-ek (autonóm rendszerek) közötti útválasztási módszert.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nem nyújt az UDP protokoll? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,}}
# Sorrendhelyes átvitel
# Portkezelés
# Torlódásvezérlés
# Hibavédő kódolás a teljes UDP PDU-ra.
# A fentiek közül az UDP mindegyik szolgáltatást nyújtja.

== Mely tevékenység(ek) jellemzi(k) a CSMA/CD-protokollt? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4,}}
# Az állomás figyeli a csatornát (,,vivőt”).
# Ha az állomás nem érzékel adást a csatornán, elkezdi küldeni a keretet.
# Ha kettő vagy több állomás ad ütközést okozva, mindegyik abbahagyja az adást.
# ütközés után valamekkora (véletlen) késleltetést követően az állomás újból megkísérli az adást.
# A többi válasz egyike sem helyes.

== Mely paraméterek szükségesek egy hálózaton elérhető távoli alkalmazás megcímzéséhez? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,}}
# Az alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Az alkalmazáshoz rendelt portszám.
# IP-verzió és IP-cím.
# Az alkalmazás memóriacíme.

== Miért szükséges a TCP-összeköttetés létrehozásánál a ,,háromutas kézfogás” harmadik lépése? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}
# Mert így a ,,hívott” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a kezdeményezőhöz.
# Nincsen harmadik lépése a ,,háromutas kézfogásnak”.
# Valójában nem szükséges, csak az ,,egységes” eljárás miatt használják.
# Mert így a ,,hívó” fél megtudja, hogy a válasza megérkezett a ,,hívotthoz”.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az otthoni felhasználásra szánt ADSL router megnevezéssel forgalomba kerülő eszközök tipikusan 192.168.1.x-es IP-címeket szoktak kiosztani az otthoni hálózaton található számítógépeknek. Mely technika teszi lehetővé, hogy ezek mégis tudnak internetezni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Milyen információt juttatnak el a csomópontok és kiknek a link-state (összekötés-állapot) routing módszer esetén? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}
# A csomópontok elmondják a szomszédaiknak a velük kapcsolatos tapasztalataikat.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket mindenkinek.
# A csomópontok elmondják a hálózatról alkotott elképzeléseiket szomszédaiknak.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi mondatot: ,,Ha egy Ethernet hálózatban ütközés történt, egy ................................ jel kerül kisugárzásra, hogy minden állomás biztosan érzékelje az ütközést. Ezek után az állomás újra megkísérli az adást a backoff stratégia alkalmazásával.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# vége
# zavaró
# hiba
# újra

== Mely(ek) lehet(nek) az alábbiak közül az ISO OSI referenciamodellben az adatkapcsolati réteg feladata(i)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,5}}
# Bitsorozatok keretezése.
# Bitszinkronizáció végzése.
# Csatlakozók típusának, méretének rögzítése.
# Közeghozzáférés vezérlése.
# Adatkapcsolati címek kezelése.
# Egyedi linkek összefűzése végpontok közötti összeköttetéssé.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt az eszközt, ami jellegzetesen alkalmazási rétegbeli protokollkonverziót is végez! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=6,}}
# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit neveznek az útvonalválasztásnál autonóm rendszernek (AS)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}
# Egy önműködően, felügyelet nélkül dolgozó rendszert.
# Egy olyan hálózatrészt, amelyen belül egységes útvonalválasztási módszert alkalmaznak.
# Olyan hálózatot, amely maga dönti el a használt hálózati protokollt.
# Egy olyan hálózatot, amely nem kapcsolódik további hálózatokhoz.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a HTTP-re? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4,}}
# A webszerver a HTTP-kéréseket jellemzően a TCP 80-as porton figyeli.
# A névfeloldás funkciót is ellátja.
# A HTTPS a HTTP SSL-lel titkosított változata.
# Statikus és dinamikusan generált tartalom kiszolgálására is alkalmas.
# A fenti válaszok közül egyik sem helyes.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,Mivel IPv6-ban nincs ugrásonkénti tördelés, ezért nő a feldolgozási sebesség, viszont szükség van a(z) ......................... felderítésére.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}
# MTU vagy maximális csomagméret
# MUT vagy maximális csomagméret
# MIT vagy maximális fejrész
# MTI vagy maximális fejrész

== Mi a feltétele annak, hogy a rétegezett protokollarchitektúra valamely rétegében a megvalósítást megváltoztassuk? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=5,}}
# A szomszéd rétegek hozzájárulása szükséges.
# Csak a felette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak az alatta lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# Csak a mellette lévő réteg –, amelynek szolgáltatást nyújt, – hozzájárulására van szükség.
# A többi válasz közül egyik sem jó.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, amely a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Miért kell az IPv4 fejrész Header Checksum mezőjének a tartalmát minden továbbítási lépésben újraszámolni? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# Egyáltalán nem kell, sőt az hibát okozhat.
# Csupán biztonsági okból, hogy frissítsük a biteket.
# Mert a fejrészben esetleg megváltoztatunk valamit a továbbítás során.
# Mert menetközben a csomag adatrésze sérülhetett.

== Egészítse ki az alábbi állítást: ,,A TCP protokoll torlódásvezérlési mechanizmusában azt a technikát, amely a torlódásvezérlési ablakot minden időben megérkezett nyugta esetén a duplájára növeli, ............naknevezzük.” ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# feedback
# backoff
# slow start
# fast start

== Hány bit lenne rézvezetéken (ahol a jelterjedési sebesség 2 · 108 m/s) CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 1000 m-es maximális kábelhosszt engedünk meg, 20 Mbit/s adatsebességű hálózaton? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# 50
# 100
# 200
# 500

== Számolja ki a pillanatnyi adatsebességet Mbit/s-ban TCP átvitel során, ha 5 körbefordulási idő után tapasztalunk először csomagvesztést! Additive Increase Multiplicative Decrease (AIMD) torlódásvezérlési eljárást használunk, a kezdeti torlódási ablak (congestion window) 48 kByte volt, míg a körülfordulási idő 200 ms, a maximális szegmensméret (MSS) pedig 2.4 kByte! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# 0.6
# 1.2
# 2.4
# 4.8

== Hány bit lenne rézvezetéken CSMA/CD esetén a minimális keretméret, ha tervezéskor 2000 m-es maximális szegmenshosszt engedünk meg, 5 Mbit/s adatsebességű hálózaton? A teljes pontszámhoz a számítás menetét is írja le! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# 50
# 100
# 200
# 500

== Mi annak a protokollnak a neve, amelynek segítségével az IP-cím ismeretében meg lehet határozni az adatkapcsolati rétegbeli címet? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# DNS
# DHCP
# ARP
# NAT

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő porton használt adatkapcsolati keret payloadjának mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újratördeli a megfelelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Ethernet backoff stratégiájára? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5,}}
# Tisztán exponenciális.
# Tisztán lineáris.
# Lehetővé teszi az adaptációt a felhasználók számához.
# A 3. ütközés után a 0, . . ., 7 intervallum lesz a sorsolási intervallum.
# A backoff értékét résidőkben számoljuk.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbiak közül mely paraméter(ek) szükséges(ek) egy alkalmazás megcímzésre az IP-hálózaton keresztül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,6,}}
# IP-verzió és IP-cím.
# Szállítási rétegbeli protokoll azonosítója.
# Alkalmazás futtatható állományának fájlneve.
# Az alkalmazás memóriacíme.
# A hálózati csatoló fizikai címe.
# Szállítási rétegbeli protokoll alkalmazáshoz rendelt portszáma.

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően többportos eszközt, amely akár több különféle hálózat között is átjárást biztosíthat újrakeretezéssel anélkül, hogy a hordozott hálózati rétegbeli csomagot értelmezné, feldolgozná! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# gateway
# switch
# bridge
# hub

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 4740, a hasznos adatrész 150 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám 4350. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 600? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}
# 60
# 100
# 120
# 200

== Mely(ek) az adatkapcsolati rétegben működő, hálózatrészeket összekapcsoló átjátszó(k)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,}}
# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Hányszorosára nő a bitsebesség, ha kétszintű ASK-ról BPSK-ra váltunk azonos szimbólumsebesség mellett? (A válasz egy szám, melyben szükség esetén tizedespont használható.) ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# 0.5
# 1
# 1.5
# 2

== Összehasonlítva az egyszerű Alohával, a réselt Alohára az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,}}
# A kihasználtság javul az egyszerű Alohához képest.
# A késleltetés nagymértékben javul az egyszerű Alohához képest.
# A fairness elvek sokkal jobban érvényesülnek, mint az egyszerű Alohánál.
# Mai napig használják egyes rendszerekben.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A 802.11 hálózatoknak azt a működési módját, amikor csak a kliensek vesznek részt a kommunikációban, peer-to-peermódon, ............ módnak nevezzük." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# shared
# ad hoc
# wired

== Miért nem lehet minden esetben egyetlen adatkapcsolati rétegbeli keretben továbbítani egy IP csomagot? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Mert biztonságosabb, ha részekben továbbítjuk.
# Mert gyorsabban ér célba, ha kisebb részekre tördelve továbbítjuk.
# Mert ez javítja a csatorna kihasználtságát.
# Mert az adatkapcsolati protokollok nem mindig engednek meg akkora adatmennyiséget a keretben, mint amekkora egy IP csomag lehet.
# Egyik felsorolt válasz sem jó.

== Egészítse ki az alábbi állítást: "A névfeloldás az interneten a hálózati csomópont neve és annak .....(1)....... -címe között teremt egyértelmű kapcsolatot. Ennek megvalósítását egy hierarchikus név- és címrendszer, a .....(2)....... végzi. A terhelés csökkenthető másodlagos kiszolgálók (szerver-replikációk) segítségével, vagy .....(3)....... alkalmazásával. Utóbbi esetében, ha a végpont vagy ügynöke felold egy nevet, akkor ennek az eredménye tárolásra kerül az ismételt kérések kiszolgálásának felgyorsítása végett." ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,8,}}
# (1) = DNS
# (1) = cache
# (1) = IP
# (2) = DNS
# (2) = cache
# (2) = IP
# (3) = DNS
# (3) = cache
# (3) = IP

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 178, 190, 222, 253. B válaszként küldött 3 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám 210, 210, 210. Erre válaszként az A terminal milyen szekvenciájú és hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén, amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# 111,31 byte
# 222,31 byte
# 333,31 byte

== Az alábbiak közül mely(ek) központilag vezérelt többszörös hozzáférési módszer(ek)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,5,}}
# Réselt Aloha
# CSMA/CD
# Polling (körbekérdezés)
# Egyszerű Aloha
# Probing (csoportos lekérdezés)

== Nevezze meg (magyarul vagy angolul) azt a jellemzően sokportos eszközt, ami a fizikai jeleket azok értelmezése nélkül továbbítja, és ezáltal több gép, illetve hálózat összekötését is lehetővé teszi! ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# híd (bridge)
# kapcsoló (switch)
# útválasztó (router)
# többkapus jelismétlő (hub)
# jelismétlő (repeater)
# átjáró (gateway)

== Mit csinál egy IPv4 router, ha akkora töredékekben érkezik hozzá egy csomag, amelyek kicsit nagyobbak, mint a kimenő interfészen használt adatkapcsolati keret payloadjának (hasznos adatrészének) mérete? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Megnöveli az adatkapcsolati réteg payloadjának méretét.
# Összerakja a töredékeket az eredeti csomaggá, és újra tördeli a megfelő méretre.
# Eldobja a csomagot, mert töredéket nem szabad tovább tördelni.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Miért előnyös switchet (kapcsolót) használni az Ethernet hálózatban hub helyett? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# Egyáltalán nem előnyös, hiszen csak sokkal drágább.
# Így nagy mértékben növelhető a hálózat informácioátviteli képessége, de ehhez persze növelni kell a bitsebességet is.
# A switch segítségével külön ütközési tartományokra bontható a hálózat.
# Egyik fenti válasz sem helyes.

== Az alábbiak közül mi igaz a web proxy szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4,}}
# általában központi gyorsítótárazást (cache funkció) is végez.
# Használatával akár jelentős sávszélesség is megtakarítható.
# A névfeloldás nem a web proxy szerver, hanem a web proxy kliens (böngésző) feladata.
# Jól használható, ha a kliensek nem rendelkeznek publikus (az interneten is érvényes) IP-címmel.
# A webszerverrel DNS-en keresztül kommunikál.

== Milyen szolgáltatás(oka)t nyújt az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4,}}
# Sorrendhelyes átvitelt.
# Portkezelést.
# Torlódásvezérlést.
# Hibavédő kódolást a teljes UDP PDU-ra.
# Egyik felsorolt szolgáltatást sem nyújtja.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám (sequence number) 5720, a hasznos adatrész 170 byte. B-nek A-hoz utoljára megérkező TCP PDU-jában az ACK-szám 5590. Hány byte-nyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 500? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# 100
# 200
# 500
# 1000

== A TCP/IP architektúrájú hálózatokban a csatlakozási pontok hálózati rétegbeli címeiként az IP címeket használjuk. Mi a szerepük az ilyen hálózatokban az adatkapcsolati rétegbeli címeknek (amelyeket sokszor MAC címeknek is nevezünk)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# Lényegében nincs szerepük, elegendő lenne az IP cím, de biztonsági okokból adatkapcsolati azonosítót is használnak.
# Nem elég az IP cím a csatlakozási pont azonosítására, mert a DHCP-vel kiosztott IP címek esetről esetre változhatnak.
# Az adatkapcsolati és a hálózati rétegben párhuzamosan alkalmazott független címzés a protokollrétegek függetlenségének elvét valósítja meg.
# A MAC címek szerepe a hálózat gerinc-részében bír igazán nagy jelentőséggel, mert csak így tudják a ger- inchálózati routerek csökkenteni az útvonaltábláik méretét.

== A távolságvektor-módszert megvalósító Bellman-Ford-algoritmus alkalmazása során egy adott időpontban a hálózat A csomópontja a következő állapotvektort tartja nyilván: B,1 - C,2 - D,3 - E,4 - F,1 Megérkezik B-től a következő állapotvektor: A,1 - C,3 - D,2 - E,4 - H,2 Mely bejegyzéssel/bejegyzésekkel bővíti illetve módosítja A az állapotvektorát? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# H, 2
# H, 3
# E, 4
# E, 2

== A TCP/IP protokoll-architektúra ,,interfész” rétegének mely ISO OSI architektúra réteg(ek) felelnek meg? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Hálózati réteg.
# Szállítási réteg.
# Adatbiztonsági réteg.
# Fizikai és adatkapcsolati rétegek együtt.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Mit jelent az IEEE 802.11 szabványú WLAN-nál az ESS (Extended Service Set)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=4,}}
# Egy ,,access point”-ot és az ahhoz kapcsolódó végpontokat.
# A WLAN QoS-szolgáltatását.
# A WLAN által nyújtott kiegészítő szolgáltatásokat.
# WLAN-okat és Ethernet-gerincet tartalmazó elrendezést.
# Egyik válasz sem jó.

== Az alábbi állítások közül melyik nem igaz a vivőérzékeléses többszörös hozzáféréses eljárások tulajdonságai közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}
# Vezetékes (kábeles) fizikai közegen igen bonyolult a vivő érzékelése.
# Az Aloha protokolloknál jóval nagyobb csatorna-kihasználtságot nyújtanak.
# Nagy érzékenység a terjedési késleltetésre: ameddig nem ér hozzánk a jel, nem észlelhetjük.
# Ütközésdetekcióval kombinálva koaxiális kábeles fizikai közeg esetén tovább növelhető a csatorna-kihasználtság.
# A fenti válaszok közül mindegyik igaz.

== Az alábbiak közül mely feladato(ka)t látja el az UDP? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,}}
# Sorrendhelyes átvitel.
# Portkezelés.
# Forgalomszabályozás.
# Torlódásvezérlés.
# A fentiek közül egyik válasz sem helyes.

== Az alábbi állítások közül mely(ek) igaz(ak) a DNS-szerverre? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}
# A TCP 53-as porton figyeli a bejövő zónaletöltési kéréseket.
# Az ICMP 53-as porton figyeli a bejövő névfeloldási kéréseket.
# Csak egy zónát szolgálhat ki.
# A másodlagos DNS-szerver írható és olvasható is.
# A DNS szervereket az MX rekord jelöli.

== Az A és B végpontok közötti kommunikáció során az A végpont utolsóként elküldött TCP PDU-jában a sorszám
(sequence number) 6740, a hasznos adatrész 130 byte. B válaszként küldött TCP PDU-jában az ACK-szám
6250. Hány bájtnyi adatot küldhet még A a következő nyugta megérkezéséig, ha az ablakméret 720? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2,}}
# 50
# 100
# 150
# 200

== Mit tartalmaz egy HTTP-válasz az alábbiak közül? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,}}
# Állapotkódot.
# Az eredeti kérést.
# A böngésző nevét, hogy kliens oldalon annak lehessen eljuttatni.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az alábbi routingtáblát figyelembe véve melyik interfészen kerül továbbításra a következő cél-IP-címet tartalmazó IP-csomag? [[File:halok_kviz_20160522.PNG]]==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2,}}
# 0
# 1
# 2
# 3

== Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az Address Resolution Protocol-ra (ARP)? ==

{{Kvízkérdés|típus=több|válasz=3,}}
# Ha ismerjük az adatkapcsolati címet, akkor segítségével ki lehet deríteni a hozzá tartozó IP-címet.
# A hálózati és a szállítási réteg közötti kapcsolatot teremti meg.
# Működése során használ broadcast címzést.
# A többi válasz közül egyik sem helyes.

== Az A és B végpont közötti kommunikáció során az A végpont által küldött utolsó 4 szegmens TCP PDU-jában a
sorszám (sequence number) 213, 287, 311, 356. B válaszként küldött 4 szegmens TCP PDU-jában az ACK-szám
311, 311, 311, 311. Erre válaszként az A terminal hány bájtos szegmenst fog küldeni fast retransmit esetén,
amennyiben nem járt még le a time-out idő? ==

{{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2,}}
# 32
# 45
# 100
# 155

----
[[Kategória:Mérnök informatikus]]

Fájl:Halok kviz 20160522.PNG

2016-05-22T21:59:49Z

Szommer András Ágoston: File uploaded with MsUpload

File uploaded with MsUpload

Rendszermodellezés (régi)

2015-12-15T20:33:27Z

Szommer András Ágoston: /* ZH */

{{Tantárgy|nev=Rendszermodellezés|tárgykód=VIMIA405|régitárgykód=VIMIA401|kredit=5|felev=7|nagyzh=1|kereszt=változó|kiszh=0|vizsga=nincs|hf=2 db|szak=info|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA401/|targyhonlap=https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/|levlista=remoATsch.bme.hu }}

{{Régi tárgy|Rendszermodellezés}}

== Követelmények ==

A tárgy átalakult. Már félévközis.

* Egy darab HF (2 részből áll - 2 leadási határidővel) - bármelyiket nem adod be időben pótolhatod, cserébe nincs konzulens + egy darab ZH
* Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.
* A gyakorlatok a 3. héttől a 10. hétig tartanak, kötelező jelenléti ív nincs.
* Ajánlott rövidítések: '''ReMo'''
== Segédanyagok ==

*[[Média: ReMo röviden.pdf|Összefoglaló a diák alapján]]
*[https://docs.google.com/document/d/1_1W1hkHEn2ixJykilgPm99XxWJatmq7hu57ktJw2Wss/edit Gyak feladatok szerkeszthető doksi]
*[https://docs.google.com/document/d/1Mf_n4LuLEN5Efx7S_LDPrS26AiPdhkonmtlSAlKuL_8/edit ZH és gyak feladatok vegyesen]

== Gyakorlatok ==

1. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/1-gyakorlat-modellez%C3%A9s-alapok modellezés alapok]

2. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/2-gyakorlat-%C3%A1llapot-alap%C3%BA-modellez%C3%A9s állapot alapú modellezés]

3. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/3-gyakorlat-felt%C3%A1r%C3%B3-adatelemz%C3%A9s feltáró adatelemzés]

4. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/4-gyakorlat-teljes%C3%ADtm%C3%A9nyelemz%C3%A9s teljesítményelemzés]

5. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/5-gyakorlat-k%C3%ADs%C3%A9rlettervez%C3%A9s-%C3%A9s-adatfolyamh%C3%A1l%C3%B3k kísérlettervezés és adatfolyamhálók]

6. gyakorlat: [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellez%C3%A9s/2014-%C5%91sz/6-gyarkorlat-hibamodellez%C3%A9s hibamodellezés]

Van táltos gyakorlat is, Dr. Pataricza András tartja.

== Házi ==
Egy "e-Business" rendszer modellezése az IBM WebSphere programmal.
A házi feladatot a MIT tanszék VCL cloudban kell megoldani. Érdemes időben nekilátni, mert a beadás környékén a rendszer túlterhelődhet.
Pontos házi feladat feltételek [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazi-feltetelek itt megtalálhatóak]
Házi feladat tanácsok pedig [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazi-tanacsok itt találhatóak]

=== 1. Házi ===
Kezdeti modell (6. hét)
* Kiadott feladat/Önálló ötlet alapján egy üzleti folyamat specifikációja
* Folyamattal kapcsolatos minimális követelmények a weboldalon
* Erőforrások+elemzésszempontjai
* Elkészített folyamatmodell + erőforráshozzárendelés

=== 2. Házi ===
Végleges modell (13. hét)
* Analízisvégrehajtása
* Eredmények értékelése jegyzőkönyvben
* Szóbeli védés a 14. héten

=== Szorgalmi házi ===

Kétféle szorgalmi házi is létezik, [https://www.inf.mit.bme.hu/edu/courses/materials/rendszermodellezés/2012-ősz/szorgalmi-feladat-ki%C3%ADrás itt megtalálható a pontos leírása]

== ZH ==
Egy darab ZH van a kb. október végen. Elméleti kérdésekből, illetve két gyakorlati feladatból áll.

=== Elméleti kérdések ===
Pár mondatban megválaszolható kérdések, ha jól emlékszem 5-6 darab volt belőle. Ezekhez hasonlóak:
* Little törvény mit mond ki és mikor érvényes
* nyílt/zárt világ modell fogalma
* taxonómia/ontológia fogalma
* lineáris/exponenciális regresszió fogalma, példák
* benchmark, fajtái

[[Rendszermodellezés_(régi)/Igaz_Hamis_kikérdező|Igaz-Hamis kikérdező]] (előző ZH-k alapján)

=== Feladatok ===
Gyakorlaton megoldott példák szoktak szerepelni:
* Ontológia készítése. (1. gyakorlathoz hasonlóak)
* Diagramok felismerése, azok értelmezése. (2. gyakorlathoz hasonlóak)
* Teljesítménymodellezési számolós feladatok (3. gyakorlathoz hasonlóak)
* Kísérlettervezési számolós feladatok (4. gyakorlathoz hasonlóak)

== Vizsga ==
Őszi félévben decemberben két vizsga van és januárban is kettő. A decemberi első vizsga élővizsga, bárki mehet rá. (Elsősorban a záróvizsgások érdekében van így)
A vizsga elméleti kérdésekből, illetve három gyakorlati feladatból áll.

=== Elméleti kérdések ===
Pár mondatban megválaszolható kérdések, ha jól emlékszem 6-7 darab volt belőle. A ZH-n szereplő kérdések is elöfordulhatnak, illetve a ZH utáni anyagból is természetesen.

=== Feladatok ===
Gyakorlaton megoldott példák szoktak szerepelni:
* Ontológia készítése. (1. gyakorlathoz hasonlóak)
* Diagramok felismerése, azok értelmezése. (2. gyakorlathoz hasonlóak)
* Teljesítménymodellezési számolós feladatok (4. gyakorlathoz hasonlóak)
* Kísérlettervezési számolós feladatok (5. gyakorlathoz hasonlóak)
* Adatfolyamhálók rajzolása (5. gyakorlathoz hasonlóak)
* Szolgáltatásbiztonság számolós feladatok (6. gyakorlathoz hasonlóak)

== Hasznos linkek ==
* Meghibásodási adatok egyenesen a tanszéktől: https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/RelModel/meghibasodasi_adatok.pdf

== Tippek ==

Előadásokra érdemes bemenni, de anélkül is megtanulható, csak nem érted meg annyira az anyagot csak a diákból. Gyakorlatokra nagyon érdemes bemenni, mert az ott megoldott példákhoz hasonló feladatok lesznek ZH-n és vizsgán. Házi kiadó órára mindenképp érdemes bemenni, ott mutatják be az IBM WebSphere szoftver használatát, illetve ott kapjuk meg a szoftver image-et.

== Kedvcsináló ==

Szerintem a legjobb/korrektebb/könnyebb tárgy a három elágazó közül. Ha informatikai technológiák szakirányon vagy, akkor pedig van is átfedés szakirányos tárggyal, így pláne nem nehéz. A zh-ra érdemes felkészülni mert 4-es zh-val szorgalmi feladatot lehet írni, a szorgalmi feladat pedig egyáltalán nem vészes, ellenben megajánlott ötöst ér.

--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2013. január 3., 19:15 (CET)

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Rendszermodellezés (régi)/Igaz Hamis kikérdező

2015-12-15T20:30:30Z

Szommer András Ágoston:

{{Kvízoldal
|cím=ReMo kikérdező
}}

== Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}
# soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt
# a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos
# kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre
# a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.

== A követelménygráf élei ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}
# irányítottak
# mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.
# mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.
# mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.

== M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}
# mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege
# tartalmazhat hurokélet.
# csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.
# tartalmazhat nem elérhető állapotot.

== Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}
# minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?
# minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?
# minden állapotból elérhető a kezdőállapot?
# minden állapot elérhető a kezdőállapotból?

== Ha egy folyamatmodell NEM tartalmaz join elemet, akkor az a modell biztosan ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=-}}
# nem jólstruktúrált.
# tartalmaz merge elemet.
# hierarchikus.
# terminál.

== Az r(t) megbízhatósági függvény ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}
# a komponens pillanatnyi működőképességét jellemzi, esetleges korábbi meghibásodásoktól és javításoktól fgtlnl.
# értéke sosem nagyobb, mint a rendelkezésre állási függvény értéke.
# értéke sosem nagyobb 1-nél.
# értéke 1/MTTF a kádgörbe.

== A hibafa ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}
# csomópontjai hibaállapotok, élei meghibásodások.
# alkalmas egyszeres hibapontok (SPOF) azonosításra.
# alkalmas a komplex rendszeres szolgáltatásbiztonságának elemzésére a komponensek tulajdonságai alapján.
# az elemi meghibásodások függetlenségének feltételezésével használható kvantitatív elemzésére is.

== Egyensúlyi helyzetben lévő rendszer teljesítménymodellje esetén ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}
# az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsájtóképességet
# időegységenként átlagosan annyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik
# az átbocsátási ráta és az átbocsájtóképesség mindig megegyezik
# a Little-törvény fennáll

== Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 12 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 10 átmenetet tartalmaz, akkor az asszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}
# 100 állapotátmenet lesz.
# 60 állapotátmenet lesz.
# 98 állapotátmenet lesz.
# 140 állapotátmenet lesz.

== Adatfolyamhálóval leírt rendszerünk modelljében ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}
# az egyes csomópontok belső pontjai egymástől közvetlenül (kommunikáció nélkül) nem függenek.
# mindenképp lesz legalább egy decision csomópont, különben a modell nem terminál.
# a csomópontok felbonthatóak további alfolyamhálókra, amennyiben a bemeneti és kimeneti csatornák változatlanok
# a kommunikáció alapesetben végtelen kapacitású FIFO csatornákon zajlik.

== Állapotgépen tetszőleges állapot-, token- vagy őrfeltétel-finomítást végezve ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}
# mindig nő az állapotok száma.
# mindig csökken az állapotok száma.
# a finomabb modell minden elérhető állapotához pontosan egy elérhető állapot tartozik az absztrakt modellben.
# az absztrakt modell minden elérhető állapotához tartozik legalább egy elérhető állapot a finomított modellben.

== A holtpont egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=-}}
# nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel.
# előfordulhat úgy, hogy a rendszer folyamatai egymásra várakoznak.
# és a végtelen ciklus között fontos különbség, hogy a végtelen ciklusban történhet állapotváltozás, míg a holtpontban nem.
# determinisztikus folyamatban nem fordulhat elő.

== Egy erőforrás kihasználtsága ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=-}}
# nemnegatív.
# mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál.
# kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél.
# egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.

== Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 15 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 8 átmenetet tartalmaz, akkor az aszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}
# 23 átmenetet tartalmaz.
# 100 átmenetet tartalmaz.
# 107 átmenetet tartalmaz.
# 120 átmenetet tartalmaz.

== Egy folyamat biztosan jólstrukturált, ha ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}
# determinisztikus.
# elemi tevékenységek egyszerű szekvenciája.
# nem tartalmaz ciklust.
# nem tartalmaz fork-join párt.

== A Little-törvény alkalmazásakor ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}}
# azt feltételezzük, hogy a beérkezési ráta nem nagyobb, mint az átbocsátóképesség;
# meghatározhatjuk az átlagosan a rendszerben egyidejűleg tartózkodó kérések számát, a valóságban azonban ez időnként ennél nagyobb értéket is felvehet;
# ha a rendszerben töltött idő azonos átbocsátás mellett nő, akkor nagyobb N (átlagos átlapolódási fok) értékre számítunk;
# ha az átbocsátás csökken, attól a rendszerben kiszolgálás alatt lévő kérések száma nőhet, a válaszidő esetleges változásától függően.

== A tesztfedettség ==

{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}
# annak mértéke, hogy a teszteléskor a modell vagy szoftver mekkora részét futtatjuk.
# csak egyetlen tesztesetre számítható.
# lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség mindig 100%-os állapotfedést is eredményez.
# lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség azt is jelenti, hogy minden lehetséges bemenetsorozatot leteszteltünk.

Rendszermodellezés (régi)/Igaz Hamis kikérdező

2015-12-15T20:29:42Z

Szommer András Ágoston:

{{Kvízoldal
|cím=ReMo kikérdező
}}

== Ha egy rendszer működését kísérletekkel közelítjük ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}
# soha nem kapunk 99%-nál pontosabb eredményt
# a kísérletek pontossága a kísérletek számának gyökével (-mert fordítottan-) arányos
# kellő számú kísérlet elvégzése esetén támaszkodhatunk a centrális határeloszlás tétel alapján felírt összefüggésekre
# a tapasztalati szórás abszolútértéke mindig kisebb, mint a tapasztalati átlagé.

== A követelménygráf élei ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}
# irányítottak
# mentén voltaképp a követelmények finomítását hajtjuk végre.
# mindig nemfunkcionális követelményeket kötnek össze funkcionálissal.
# mindig egymásnak ellentmondó követelmény eket kötnek össze.

== M1 és M2, őrfeltételeket is tartalmazó állapotgépek asszinkron szorzata ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}
# mindig több állapotból áll, mint M1 és M2 állapotainak összege
# tartalmazhat hurokélet.
# csak akkor áll chat elő, ha M1 és M2 bemenethalmaza megegyezik.
# tartalmazhat nem elérhető állapotot.

== Ha egy állapotgépről tudjuk, hogy determinisztikus, és teljes(en specifikált). Következik ebből, hogy ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=-}}
# minden állapotból minden bemenethez legalább egy állapotátmenet tartozik?
# minden állapotból minden bemenethez legfeljebb egy állapotátmenet tartozik?
# minden állapotból elérhető a kezdőállapot?
# minden állapot elérhető a kezdőállapotból?

== Ha egy folyamatmodell NEM tartalmaz join elemet, akkor az a modell biztosan ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=|pontozás=-}}
# nem jólstruktúrált.
# tartalmaz merge elemet.
# hierarchikus.
# terminál.

== Az r(t) megbízhatósági függvény ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}
# a komponens pillanatnyi működőképességét jellemzi, esetleges korábbi meghibásodásoktól és javításoktól fgtlnl.
# értéke sosem nagyobb, mint a rendelkezésre állási függvény értéke.
# értéke sosem nagyobb 1-nél.
# értéke 1/MTTF a kádgörbe.

== A hibafa ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=-}}
# csomópontjai hibaállapotok, élei meghibásodások.
# alkalmas egyszeres hibapontok (SPOF) azonosításra.
# alkalmas a komplex rendszeres szolgáltatásbiztonságának elemzésére a komponensek tulajdonságai alapján.
# az elemi meghibásodások függetlenségének feltételezésével használható kvantitatív elemzésére is.

== Egyensúlyi helyzetben lévő rendszer teljesítménymodellje esetén ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=-}}
# az érkezési ráta meghaladhatja az átbocsájtóképességet
# időegységenként átlagosan annyi folyamatpéldány indul, mint ahány befejeződik
# az átbocsátási ráta és az átbocsájtóképesség mindig megegyezik
# a Little-törvény fennáll

== Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 12 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 10 átmenetet tartalmaz, akkor az asszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=-}}
# 100 állapotátmenet lesz.
# 60 állapotátmenet lesz.
# 98 állapotátmenet lesz.
# 140 állapotátmenet lesz.

== Adatfolyamhálóval leírt rendszerünk modelljében ==
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=-}}
# az egyes csomópontok belső pontjai egymástől közvetlenül (kommunikáció nélkül) nem függenek.
# mindenképp lesz legalább egy decision csomópont, különben a modell nem terminál.
# a csomópontok felbonthatóak további alfolyamhálókra, amennyiben a bemeneti és kimeneti csatornák változatlanok
# a kommunikáció alapesetben végtelen kapacitású FIFO csatornákon zajlik.

== Állapotgépen tetszőleges állapot-, token- vagy őrfeltétel-finomítást végezve ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}
# mindig nő az állapotok száma.
# mindig csökken az állapotok száma.
# a finomabb modell minden elérhető állapotához pontosan egy elérhető állapot tartozik az absztrakt modellben.
# az absztrakt modell minden elérhető állapotához tartozik legalább egy elérhető állapot a finomított modellben.

== A holtpont egy olyan állapot, amelyből a rendszer a modellezett inputok és események hatására ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1,2,3|pontozás=-}}
# nem képes kilépni, legfeljebb külső (a modellen túlmutató) segítséggel.
# előfordulhat úgy, hogy a rendszer folyamatai egymásra várakoznak.
# és a végtelen ciklus között fontos különbség, hogy a végtelen ciklusban történhet állapotváltozás, míg a holtpontban nem.
# determinisztikus folyamatban nem fordulhat elő.

== Egy erőforrás kihasználtsága ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}
# nemnegatív.
# mindig nagyobb vagy egyenlő a vizitációs számnál.
# kisebb vagy egyenlő az átbocsátóképességnél.
# egyensúlyi helyzetben megegyezik az érkezési rátával.

== Ha az egyik állapotrégió 5 állapotot és 15 átmenetet, a másik régió 4 állapotot és 8 átmenetet tartalmaz, akkor az aszinkron szorzatukként számolt állapotgép további finomítás híján ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# 23 átmenetet tartalmaz.
# 100 átmenetet tartalmaz.
# 107 átmenetet tartalmaz.
# 120 átmenetet tartalmaz.

== Egy folyamat biztosan jólstrukturált, ha ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# determinisztikus.
# elemi tevékenységek egyszerű szekvenciája.
# nem tartalmaz ciklust.
# nem tartalmaz fork-join párt.

== A Little-törvény alkalmazásakor ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1,2,3,4|pontozás=-}}
# azt feltételezzük, hogy a beérkezési ráta nem nagyobb, mint az átbocsátóképesség;
# meghatározhatjuk az átlagosan a rendszerben egyidejűleg tartózkodó kérések számát, a valóságban azonban ez időnként ennél nagyobb értéket is felvehet;
# ha a rendszerben töltött idő azonos átbocsátás mellett nő, akkor nagyobb N (átlagos átlapolódási fok) értékre számítunk;
# ha az átbocsátás csökken, attól a rendszerben kiszolgálás alatt lévő kérések száma nőhet, a válaszidő esetleges változásától függően.

== A tesztfedettség ==

{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1,2|pontozás=-}}
# annak mértéke, hogy a teszteléskor a modell vagy szoftver mekkora részét futtatjuk.
# csak egyetlen tesztesetre számítható.
# lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség mindig 100%-os állapotfedést is eredményez.
# lehetséges értelmezései közül a 100%-os átmenet fedettség azt is jelenti, hogy minden lehetséges bemenetsorozatot leteszteltünk.

Rendszermodellezés (régi)/Igaz Hamis kikérdező

2015-12-15T20:14:17Z

Szommer András Ágoston: Új oldal, tartalma: „{{Kvízoldal |cím=ReMo kikérdező }}”