<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szil%C3%A1gyi+Bence+%C3%81goston</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szil%C3%A1gyi+Bence+%C3%81goston"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Szil%C3%A1gyi_Bence_%C3%81goston"/>
	<updated>2026-04-08T07:31:50Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3feldolgoz%C3%A1s&amp;diff=201440</id>
		<title>Információfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3feldolgoz%C3%A1s&amp;diff=201440"/>
		<updated>2022-01-06T14:01:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szilágyi Bence Ágoston: Tárgyinfók frissítése&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Információfeldolgozás&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIMA10&lt;br /&gt;
| szak = MSc Villamosmérnök&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2. félév (ősz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = nincs&lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = nincs&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = nincs&lt;br /&gt;
| vizsga = szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMA10/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/VIMIMA10/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_cirkularis-konv_2007.pdf‎ | Cirkuláris konvolúcióról összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_fogalmak_2007.pdf | Fogalmak]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_kepletgyujt_2010.pdf‎ | Hivatalos képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_1.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_3.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája III.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infofeld_konyv_schnell_peldatar.pdf | Méréstechnika példatár]]&lt;br /&gt;
* fuzzy-ről anyag:&lt;br /&gt;
** [http://www.mathworks.com/help/pdf_doc/fuzzy/fuzzy.pdf Matlab Fuzzy Logic Toolbox gépkönyv]&lt;br /&gt;
** [http://hu.wikipedia.org/wiki/Fuzzy_logika Wikipédia]&lt;br /&gt;
** [http://www.rit.bme.hu/letoltheto/szamszim/F_4/Fuz_log.html BME RIT]&lt;br /&gt;
** [http://users.iit.uni-miskolc.hu/~radai/MI/fuzzy.htm ME IIT]&lt;br /&gt;
* neurálisról:&lt;br /&gt;
** [http://project.mit.bme.hu/mi_almanach/books/neuralis/index Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach]&lt;br /&gt;
** [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neur%C3%A1lis_h%C3%A1l%C3%B3zat Wikipédia]&lt;br /&gt;
** [http://www.cs.ubbcluj.ro/~csatol/mestint/pdfs/neur_halo_alap.pdf Babes-Bolyai Tudományegyetem]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Kidolgozások===&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_kidolgozas_2012.pdf | Sziki és Zsolti kidolgozása 2012]]&lt;br /&gt;
** Az előadó által feltöltött tételek lehetőség szerinti legrészletesebb kidolgozása. A tételek kidolgozásánál törekedtünk az érthetőségre és a gyakorlati használhatóságra. Használjátok egészséggel!&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_kidolgozas_2011_Kotroczo.pdf‎‎ | Kotroczó Nándor tétel kidolgozása 2011-ből]]&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;(Még a régi 5 éves jelfeldolgozás tételek alapján, és nem volt időm rendesen átnézni, így vannak benne hibák (javítani már nem fogom). - a szerző)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Zárthelyi==&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_zh_2011_osszes.pdf‎ | Összes zh összegyűjtve 2011 őszig]]&lt;br /&gt;
* 2011 zárthelyik:&lt;br /&gt;
**[[Media:Infofeld_zh_2011.pdf | zh]], [[Media:Infofeld_zh_2011_pot.pdf | pótzh]], [[Media:Infofeld_zh_2011_potpot.pdf | pótpótzh]]&lt;br /&gt;
** [[Média:Infofeld_zh_2011osz.pdf‎‎ | két szép zh megoldás ]]&lt;br /&gt;
* 2012 zárthelyik:&lt;br /&gt;
**[[Media:Infofeld_zh_2012.pdf | zh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_pot.pdf | pótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_pot_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_potpot_mo.pdf | megoldása]]&lt;br /&gt;
* 2013 zárthelyi:&lt;br /&gt;
**[[Media:Infofeld_zh_2013.pdf | zh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2013_pot.pdf | pótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_pot_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
A vizsga szóbeli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vizsga témakörök (2020-ban, 2021-ben):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Valós idejű (RT) rendszerek tulajdonságai. SW architektúrák elemzése RT szempontból. Ütemezési algoritmusok.&lt;br /&gt;
# SW-ek futási idő analízise: ütemezhetőségi analízis, Worst Case Execution Time (WCET) becslése.&lt;br /&gt;
# Elosztott rendszerek valós idejű működése: óraszinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Valós idejű kommunikáció elosztott rendszerekben.&lt;br /&gt;
# Jelek típusai és jellemzőik. Sztochasztikus folyamatok leírása. Stacionaritás, ergodicitás.&lt;br /&gt;
# Megfigyelés hatásai: mintavételezés. Mintavételi tételek (időtartománybeli-, frekvenciatartománybeli-, közelítő mintavételi tétel, sztochasztikus folyamatok mintavételezése).&lt;br /&gt;
# Megfigyelés hatásai: kvantálás. Kvantálási tételek (1., 2.), Shepard-korrekció. Dither.&lt;br /&gt;
# Spektrumbecslés rezonátoros szűrőstruktúrával (Fourier-analizátor, FA). Az Adaptív Fourier Analizátor (AFA). Robusztusság növelése az FA és AFA esetében.&lt;br /&gt;
# Digitális szűrő tervezése (FIR, IIR).&lt;br /&gt;
# Inverzszűrés. Közvetlenül nem megfigyelhető jelek mérése.&lt;br /&gt;
# Szenzorfúzió (komplementer szűrő, Kalman szűrő).&lt;br /&gt;
# Döntési fák építése, az információnyereség fogalma.&lt;br /&gt;
# Zaj hatása a tanulásra, túltanulás, korai leállás, visszametszés.&lt;br /&gt;
# Az általánosítás problémája, a valószínűleg közelítőleg helyes (VKH) megoldások, szükséges mintaszám becslése.&lt;br /&gt;
# Neurális hálózatok, perceptron, többrétegű perceptron, tanítás hibavisszaterjesztéssel, mély hálók.&lt;br /&gt;
# Fuzzy rendszerek alapjai.&lt;br /&gt;
# Diszkriminatív és generatív klaszterezés, EM algoritmus Gauss eloszlások keveréke esetén. Analitikus tanulás: SVM&lt;br /&gt;
# Féligellenőrzött tanulás, transzduktív tanulás.&lt;br /&gt;
# Szekvenciális döntési problémák, értékiteráció, eljárásmód iteráció.&lt;br /&gt;
# Passzív és aktív megerősítéses tanulás.&lt;br /&gt;
# Pontos, de különböző együttműködő szakértők.&lt;br /&gt;
# Bagging, Boosting.&lt;br /&gt;
# Összetett rendszerek: kooperáció, hibrid rendszerek (MOE).&lt;br /&gt;
# A bizonytalanságkezelés Dempster-Shafer elmélete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga tapasztalatok==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2011&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mondta még anno, hogy a szűrőtervezést nézzük át otthon. Cirkuláris, modellillesztés, kvantálás nem volt 2011-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Kis tapasztalat:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szóbelin lényeg, hogy beszélj! Fél órát minimum szóbelizel, az már csak rajtad múlik, hogy mit. Ha mindent tip-topra kidolgozol a tételed során, könnyen belekérdez olyanba, amit nem tudhatsz. Így célszerű a tételt nagy vonalakban kidolgozni és ha belemegy részletesebben, még mindig tudsz válaszolni. Hallottam olyanról is, hogy direkt hibát raksz bele, és aztán szóban kijavítod, de ezt azért nem ajánlom... Ha valamit nem tudsz, gondold végig, gondolkodj! Talán Kollár tanár úr a legjobb példája annak, hogy jobban értékeli a &amp;quot;mérnöki&amp;quot; hozzáállást, gondolkodást, mint a száraz tudást. Fontos: ne a kettesért menj, mert nem fogsz kettest kapni... Legtöbbször négyest-ötöst ad, vagy egyest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- Sippi - 2012.01.19&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Kis tapasztalat - 2012:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vizsga: Ahogy én láttam és szükséges volt:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Először is a vizsga úgy néz ki, hogy a Tanár Úr egy pár mondatban elmondja mit dolgozz ki. Erre kapsz ~20 percet. Ezután erről beszélgettek. A lényeg, hogy a kidolgozott papíron minél több a témába vágó dolog szerepeljen, abból egyrészt látni fogja, hogy képben vagy, másrészt, hogy készültél. Persze ez még nem fog kettest érni.&lt;br /&gt;
A beszélgetős résznél pedig - Sippit idézve - beszélni kell! Ez azt jelenti, hogy ha nem is tudsz valamit akkor gondolkozz, fejtsd ki, hogy min törpölsz éppen! Ezt mindenképpen értékeli a Tanár Úr!&lt;br /&gt;
Nem kell a konvencionális választ adni, ha logikus józan ésszel átgondolt, és megtudod indokolni, akkor az pozitív -&amp;gt; Sippi: &amp;quot;értékeli a &amp;quot;mérnöki&amp;quot; hozzáállást&amp;quot;. Mindent elfogad, amit meg tudsz indokolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- Sziki - 2013.01.10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Tapasztalat - 2013&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vizsga menete:&lt;br /&gt;
# kitaláltok a várakozóban egy vizsgázási sorrendet, célszerű érkezés alapján felírni magatokat egy lapra&lt;br /&gt;
# bemész, Kollár mond egy tételt&lt;br /&gt;
# leülsz, kidolgozod, amíg a másik felel&lt;br /&gt;
# felelsz, jó esetben átmész (más témakörbe nem kérdezett bele)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szóbeli tételek: (tapasztalat alapján ezeket kérdezi vizsgán)&lt;br /&gt;
* jelek csoportosítása, tulajdonságai&lt;br /&gt;
* sztochasztikus jelek, mi közük a szinuszhoz&lt;br /&gt;
* Bayes-becslő&lt;br /&gt;
* Maximum Likelihood becslők - MAP becslő (tavaly nem volt előadáson, de vizsgán elbeszélgettünk róla)&lt;br /&gt;
* mintavételi tételek, mintavételezés (arra figyelj, hogy a tételeket az ő szavaival mondd el - asszem a végén &amp;quot;nem vesztünk információt&amp;quot; mondasz :))&lt;br /&gt;
* átlagolás (mozgó, exponenciális, indított)&lt;br /&gt;
* cirkuláris konvolúció&lt;br /&gt;
* DFT, négyszögablak DFT-je&lt;br /&gt;
* dither &lt;br /&gt;
* zaj csökkentése átlagolással&lt;br /&gt;
* fehér zajjal terhelt szinuszos jel paramétereinek kinyerése&lt;br /&gt;
* teljesítmény, energiasűrűség, ilyesmi&lt;br /&gt;
* teljesítmény-sűrűségfüggvény mérési módszerek&lt;br /&gt;
* energia-sűrűségfüggvény mérési módszerek&lt;br /&gt;
* neurális hálózatok&lt;br /&gt;
* fuzzy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- TL - 2013.05.28&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb==&lt;br /&gt;
* kapcsolódó választható tárgy: [[Digitális jelfeldolgozás a gyakorlatban]]&lt;br /&gt;
* Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott információs rendszerek főspecializáció}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szilágyi Bence Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3feldolgoz%C3%A1s&amp;diff=201439</id>
		<title>Információfeldolgozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3feldolgoz%C3%A1s&amp;diff=201439"/>
		<updated>2022-01-06T13:57:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szilágyi Bence Ágoston: Friss vizsga tételek hozzáadása&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Információfeldolgozás&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIMA10&lt;br /&gt;
| szak = MSc Villamosmérnök&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 2. félév (ősz)&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = ?&lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = nincs&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = opcionális&lt;br /&gt;
| vizsga = szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIMA10/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/VIMIMA10/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_cirkularis-konv_2007.pdf‎ | Cirkuláris konvolúcióról összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_fogalmak_2007.pdf | Fogalmak]]&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_kepletgyujt_2010.pdf‎ | Hivatalos képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_1.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája I.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infofeld_konyv_schnell_jelek_3.pdf | Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája III.]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Infofeld_konyv_schnell_peldatar.pdf | Méréstechnika példatár]]&lt;br /&gt;
* fuzzy-ről anyag:&lt;br /&gt;
** [http://www.mathworks.com/help/pdf_doc/fuzzy/fuzzy.pdf Matlab Fuzzy Logic Toolbox gépkönyv]&lt;br /&gt;
** [http://hu.wikipedia.org/wiki/Fuzzy_logika Wikipédia]&lt;br /&gt;
** [http://www.rit.bme.hu/letoltheto/szamszim/F_4/Fuz_log.html BME RIT]&lt;br /&gt;
** [http://users.iit.uni-miskolc.hu/~radai/MI/fuzzy.htm ME IIT]&lt;br /&gt;
* neurálisról:&lt;br /&gt;
** [http://project.mit.bme.hu/mi_almanach/books/neuralis/index Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach]&lt;br /&gt;
** [http://hu.wikipedia.org/wiki/Neur%C3%A1lis_h%C3%A1l%C3%B3zat Wikipédia]&lt;br /&gt;
** [http://www.cs.ubbcluj.ro/~csatol/mestint/pdfs/neur_halo_alap.pdf Babes-Bolyai Tudományegyetem]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Kidolgozások===&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_kidolgozas_2012.pdf | Sziki és Zsolti kidolgozása 2012]]&lt;br /&gt;
** Az előadó által feltöltött tételek lehetőség szerinti legrészletesebb kidolgozása. A tételek kidolgozásánál törekedtünk az érthetőségre és a gyakorlati használhatóságra. Használjátok egészséggel!&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_kidolgozas_2011_Kotroczo.pdf‎‎ | Kotroczó Nándor tétel kidolgozása 2011-ből]]&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;(Még a régi 5 éves jelfeldolgozás tételek alapján, és nem volt időm rendesen átnézni, így vannak benne hibák (javítani már nem fogom). - a szerző)&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Zárthelyi==&lt;br /&gt;
* [[Média:Infofeld_zh_2011_osszes.pdf‎ | Összes zh összegyűjtve 2011 őszig]]&lt;br /&gt;
* 2011 zárthelyik:&lt;br /&gt;
**[[Media:Infofeld_zh_2011.pdf | zh]], [[Media:Infofeld_zh_2011_pot.pdf | pótzh]], [[Media:Infofeld_zh_2011_potpot.pdf | pótpótzh]]&lt;br /&gt;
** [[Média:Infofeld_zh_2011osz.pdf‎‎ | két szép zh megoldás ]]&lt;br /&gt;
* 2012 zárthelyik:&lt;br /&gt;
**[[Media:Infofeld_zh_2012.pdf | zh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_pot.pdf | pótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_pot_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2012_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2012_potpot_mo.pdf | megoldása]]&lt;br /&gt;
* 2013 zárthelyi:&lt;br /&gt;
**[[Media:Infofeld_zh_2013.pdf | zh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2013_pot.pdf | pótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_pot_mo.pdf | megoldása]], [[Media:Infofeld_zh_2013_potpot.pdf | pótpótzh]] és [[Media:Infofeld_zh_2013_potpot_mo.pdf | megoldása]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
A vizsga szóbeli.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vizsga témakörök (2020-ban, 2021-ben):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Valós idejű (RT) rendszerek tulajdonságai. SW architektúrák elemzése RT szempontból. Ütemezési algoritmusok.&lt;br /&gt;
# SW-ek futási idő analízise: ütemezhetőségi analízis, Worst Case Execution Time (WCET) becslése.&lt;br /&gt;
# Elosztott rendszerek valós idejű működése: óraszinkronizáció.&lt;br /&gt;
# Valós idejű kommunikáció elosztott rendszerekben.&lt;br /&gt;
# Jelek típusai és jellemzőik. Sztochasztikus folyamatok leírása. Stacionaritás, ergodicitás.&lt;br /&gt;
# Megfigyelés hatásai: mintavételezés. Mintavételi tételek (időtartománybeli-, frekvenciatartománybeli-, közelítő mintavételi tétel, sztochasztikus folyamatok mintavételezése).&lt;br /&gt;
# Megfigyelés hatásai: kvantálás. Kvantálási tételek (1., 2.), Shepard-korrekció. Dither.&lt;br /&gt;
# Spektrumbecslés rezonátoros szűrőstruktúrával (Fourier-analizátor, FA). Az Adaptív Fourier Analizátor (AFA). Robusztusság növelése az FA és AFA esetében.&lt;br /&gt;
# Digitális szűrő tervezése (FIR, IIR).&lt;br /&gt;
# Inverzszűrés. Közvetlenül nem megfigyelhető jelek mérése.&lt;br /&gt;
# Szenzorfúzió (komplementer szűrő, Kalman szűrő).&lt;br /&gt;
# Döntési fák építése, az információnyereség fogalma.&lt;br /&gt;
# Zaj hatása a tanulásra, túltanulás, korai leállás, visszametszés.&lt;br /&gt;
# Az általánosítás problémája, a valószínűleg közelítőleg helyes (VKH) megoldások, szükséges mintaszám becslése.&lt;br /&gt;
# Neurális hálózatok, perceptron, többrétegű perceptron, tanítás hibavisszaterjesztéssel, mély hálók.&lt;br /&gt;
# Fuzzy rendszerek alapjai.&lt;br /&gt;
# Diszkriminatív és generatív klaszterezés, EM algoritmus Gauss eloszlások keveréke esetén. Analitikus tanulás: SVM&lt;br /&gt;
# Féligellenőrzött tanulás, transzduktív tanulás.&lt;br /&gt;
# Szekvenciális döntési problémák, értékiteráció, eljárásmód iteráció.&lt;br /&gt;
# Passzív és aktív megerősítéses tanulás.&lt;br /&gt;
# Pontos, de különböző együttműködő szakértők.&lt;br /&gt;
# Bagging, Boosting.&lt;br /&gt;
# Összetett rendszerek: kooperáció, hibrid rendszerek (MOE).&lt;br /&gt;
# A bizonytalanságkezelés Dempster-Shafer elmélete&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga tapasztalatok==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;2011&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mondta még anno, hogy a szűrőtervezést nézzük át otthon. Cirkuláris, modellillesztés, kvantálás nem volt 2011-ben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Kis tapasztalat:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szóbelin lényeg, hogy beszélj! Fél órát minimum szóbelizel, az már csak rajtad múlik, hogy mit. Ha mindent tip-topra kidolgozol a tételed során, könnyen belekérdez olyanba, amit nem tudhatsz. Így célszerű a tételt nagy vonalakban kidolgozni és ha belemegy részletesebben, még mindig tudsz válaszolni. Hallottam olyanról is, hogy direkt hibát raksz bele, és aztán szóban kijavítod, de ezt azért nem ajánlom... Ha valamit nem tudsz, gondold végig, gondolkodj! Talán Kollár tanár úr a legjobb példája annak, hogy jobban értékeli a &amp;quot;mérnöki&amp;quot; hozzáállást, gondolkodást, mint a száraz tudást. Fontos: ne a kettesért menj, mert nem fogsz kettest kapni... Legtöbbször négyest-ötöst ad, vagy egyest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- Sippi - 2012.01.19&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Kis tapasztalat - 2012:&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vizsga: Ahogy én láttam és szükséges volt:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Először is a vizsga úgy néz ki, hogy a Tanár Úr egy pár mondatban elmondja mit dolgozz ki. Erre kapsz ~20 percet. Ezután erről beszélgettek. A lényeg, hogy a kidolgozott papíron minél több a témába vágó dolog szerepeljen, abból egyrészt látni fogja, hogy képben vagy, másrészt, hogy készültél. Persze ez még nem fog kettest érni.&lt;br /&gt;
A beszélgetős résznél pedig - Sippit idézve - beszélni kell! Ez azt jelenti, hogy ha nem is tudsz valamit akkor gondolkozz, fejtsd ki, hogy min törpölsz éppen! Ezt mindenképpen értékeli a Tanár Úr!&lt;br /&gt;
Nem kell a konvencionális választ adni, ha logikus józan ésszel átgondolt, és megtudod indokolni, akkor az pozitív -&amp;gt; Sippi: &amp;quot;értékeli a &amp;quot;mérnöki&amp;quot; hozzáállást&amp;quot;. Mindent elfogad, amit meg tudsz indokolni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- Sziki - 2013.01.10&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Tapasztalat - 2013&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vizsga menete:&lt;br /&gt;
# kitaláltok a várakozóban egy vizsgázási sorrendet, célszerű érkezés alapján felírni magatokat egy lapra&lt;br /&gt;
# bemész, Kollár mond egy tételt&lt;br /&gt;
# leülsz, kidolgozod, amíg a másik felel&lt;br /&gt;
# felelsz, jó esetben átmész (más témakörbe nem kérdezett bele)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szóbeli tételek: (tapasztalat alapján ezeket kérdezi vizsgán)&lt;br /&gt;
* jelek csoportosítása, tulajdonságai&lt;br /&gt;
* sztochasztikus jelek, mi közük a szinuszhoz&lt;br /&gt;
* Bayes-becslő&lt;br /&gt;
* Maximum Likelihood becslők - MAP becslő (tavaly nem volt előadáson, de vizsgán elbeszélgettünk róla)&lt;br /&gt;
* mintavételi tételek, mintavételezés (arra figyelj, hogy a tételeket az ő szavaival mondd el - asszem a végén &amp;quot;nem vesztünk információt&amp;quot; mondasz :))&lt;br /&gt;
* átlagolás (mozgó, exponenciális, indított)&lt;br /&gt;
* cirkuláris konvolúció&lt;br /&gt;
* DFT, négyszögablak DFT-je&lt;br /&gt;
* dither &lt;br /&gt;
* zaj csökkentése átlagolással&lt;br /&gt;
* fehér zajjal terhelt szinuszos jel paramétereinek kinyerése&lt;br /&gt;
* teljesítmény, energiasűrűség, ilyesmi&lt;br /&gt;
* teljesítmény-sűrűségfüggvény mérési módszerek&lt;br /&gt;
* energia-sűrűségfüggvény mérési módszerek&lt;br /&gt;
* neurális hálózatok&lt;br /&gt;
* fuzzy&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- TL - 2013.05.28&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Egyéb==&lt;br /&gt;
* kapcsolódó választható tárgy: [[Digitális jelfeldolgozás a gyakorlatban]]&lt;br /&gt;
* Schnell László Méréstechnika és Jelfeldolgozás kari tanulmányi verseny hivatalos [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/1?v=Schnell+L%C3%A1szl%C3%B3+M%C3%A9r%C3%A9stechnika+%C3%A9s+Jelfeldolgoz%C3%A1s honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott információs rendszerek főspecializáció}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szilágyi Bence Ágoston</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&amp;diff=198142</id>
		<title>Elektronika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&amp;diff=198142"/>
		<updated>2019-12-09T16:06:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szilágyi Bence Ágoston: Végső jegy számításának korrigálása az idei alapján&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIAUAC05&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=AUT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db (+1 opcionális)&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=1 db&lt;br /&gt;
|levlista=elektro2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAc05/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/viauac05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy alapot teremt az összetettebb elektronikus rendszerek rendszerbeli funkciójának, működésének és áramköri felépítésének megismeréséhez, és foglalkozik az ilyen áramkörök, valamint összetettebb egységek számítási módjával és tervezésük alapvető kérdéseivel. Az összetettebb egységek tárgyalását az teszi lehetővé, hogy a tantárgy erősen épít a [[Jelek és rendszerek 1]] és [[Jelek és rendszerek 2|2]], az [[Elektronika 1]], valamint a [[Méréstechnika]] tantárgyak anyagára, ezáltal közelebb kerülve a szaktárgyakban oktatott alkalmazásokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a villamos hálózatok, elektronikus eszközök és alapáramkörök, lineáris szabályozáselmélet alapjai témakörök ismereteire épít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Elektronika 1]], és [[Méréstechnika]] tárgyakból a kredit megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ajánlott&#039;&#039;&#039;: [[Jelek és rendszerek 2]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni. Ezt az alább leírt módon ellenőrzik is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; Kb a 10. héten adják ki és a 14. héten kell bemutatni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 2 darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 5 darab egyenként 4-5 pontos feladatból áll, köztük általában 1 elméleti jellegű kérdéssel. Összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből legalább 10 pontot kell elérni az elégségeshez. A két zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy-egy alkalmat, a pótlási héten összesen egy alkalmat biztosítunk. Az összes igénybe vett pótlás száma nem haladhatja meg a hármat. A szorgalmi időszakban legalább az egyik zárthelyit (pótlással vagy anélkül) sikeresen kell teljesíteni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a két zh, a házi feladat valamint az év közben szerzett plusz pontok számításából jön ki. &#039;&#039;(ZH1 + ZH2 + HF)/3 + opcionális 3.zh pontjai + IMSc pontok + egyéb pluszpontok&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 9|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10 - 12|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|13 - 15|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|16 - 19|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|20 - || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgyból készült jegyzet, Varjasi István- Elektronika 2 (jegyzetszám: &#039;&#039;&#039;VI 201-050&#039;&#039;&#039;) mely megvásárolható az I épület könyvtárában, de az egyes anyagrészek felkerülnek a honlapra pdf formában! Kifejezetten a tárgyhoz készült, érdemes lapozgatni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ZH felkészülés===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH feladatok a gyakorlatok anyagaiból, és az itt található felkészülési feladatokból szoktak kikerülni. Az anyagrészek sorrendje félévről félévre változhat!&lt;br /&gt;
&amp;lt;br/&amp;gt;Az akutális segédanyagok és példák, megtalálhatóak a tanszéki honlapon! A 2013/2014 őszi féléves gyakorló példák:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_AMFMpeldak_2012ősz.pdf|AM-FM]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_zajos_feladatok.pdf|Elektronikus áramkörök zaja]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_melegedés_szűrők_távvezetékek.pdf|Elektronikus eszközök melegedése, szűrők és távvezetékek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_Félvezetők_és_Áramirányítók.pdf|Félvezetők és áramirányító kapcsolások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_inverterek_szűrők_távvezetékek.pdf|Inverter kapcsolások, szűrők és távvezetékek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_nemlinearispeldak_2012ősz.pdf|Nemlineáris áramkörök]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 PLL példák.pdf|PLL (Phase-Locked Loop)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro 2 Referencia áramkörök.pdf|Referencia áramkörök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Első zárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&amp;lt;br/&amp;gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2010ősz_ABmegoldással.pdf|2010/11 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2011osz_ABmegoldásokkal.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH1_2012tavasz_AB_megoldással.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_2013osz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH1_2014osz_ABmegoldassal.pdf|2014/15 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:1NZH_2015.10.13 pontozás.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2016osz_ABmegoldassal.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2_1NZH_Megoldassal.pdf|2017/18 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh.pdf|2019/20 ősz]] - pótzh-val és megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótpótZH1_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_pzh1_2013.pdf|2013/14 ősz]] - rossz minőségű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Második zárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&amp;lt;br/&amp;gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2010ősz_A.pdf|2010/11 ősz]] -  A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2011osz_AB.pdf|2011/12 ősz]] -  A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2_ZH2_AB_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2015_AB_ megoldások.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2016_AB_ megoldások.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótpótZH2_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH_2008tavasz_AB.pdf|2008/09 kereszt]] &lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH2_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_elektro2_2017_18_masodik_pot_megoldasokkal_v2.zip|2017/18 ősz megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A tárgyból mindenkinek személyre szóló házi feladatot kell megírnia és bemutatnia!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*a házi feladatot kb a 10. héten osztják ki&lt;br /&gt;
*a feladat a félév közben elhangzott témákból kerül ki , mindenkinek egy témából kell megoldani egy feladatot &lt;br /&gt;
*a házi feladat megoldására összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből:&lt;br /&gt;
**12 pont a feladat megoldására&lt;br /&gt;
**6 pont a beadott munka külalakjára &lt;br /&gt;
**6 pont a bemutatásra jár&lt;br /&gt;
*a feladatot be kell mutatni (meg kell védeni) az utolsó oktatási héten a gyakorlat idejében, általában annál az oktatónál, aki a feladatot kiadta (a portálon van beosztás)&lt;br /&gt;
*az mehet megvédeni a feladatát, aki időben feltöltötte a honlapra és elfogadták neki a feladatot&lt;br /&gt;
*akinek nem fogadták el a feladatát, a 14. héten beadhatja ismét (pótleadás), és a pótlási héten kell megvédenie&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Régebbi számonkérések&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Régebben vizsgás volt a tárgy beugróval, illetve néhány gyakorlaton volt kzh, ezek azonban gyakorlásra továbbra is használhatóak!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Beugrók&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
Fontos, hogy a feladatok szövegét alaposan el kell olvasni, mivel gyakran csak 1-1 szót változtatnak meg egy régi feladatban, viszont így már teljesen más lesz a megoldás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgabeugrók (2012-2016)===&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró1_2012ősz.pdf|2012.12.19 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró2_2012ősz.pdf|B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró3_2012ősz.pdf|2013.01.07 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró4_2012ősz.pdf|B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró5_2012ősz.pdf|2013.01.14]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_vizsga_beugro_2013-05-29.pdf|2013.05.29]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 beugró-20130603.pdf|2013.06.03]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró6_2012ősz.pdf|2013.06.10]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró7_2012ősz.pdf|2013.06.17]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_20140108.pdf|2014.01.08]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_01_15.pdf|2014.01.15]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_osz.jpg|2014 ősz elővizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_2015ősz_elővizsga.pdf|2015 ősz elővizsga]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2 2016.01.08 beugró.pdf|2016.01.08]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:E2_20150115_beugro.pdf|2016.01.15]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Évközi röpzárthelyik===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH1.pdf|1. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH2.pdf|2. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH3.pdf|3. RöpZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/2016 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh1.pdf|1. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh2.pdf|2. RöpZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika 2 beugrók.pdf|Kidolgozott beugrók]] - Egy Kedves Kollégánk által kidolgozott rengeteg beugró. Nagy segítség a készülésben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgák (2008-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_elővizsga_2008ősz.pdf|2008.12.16]] - elővizsga&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga1_2008ősz.pdf|2008.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga_2009ősz.pdf|2009.01.09]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga_20110121.pdf|2011.01.21]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga5_2011tavasz.pdf|2011.05.25]] - firkákkal&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga1_2011tavasz.pdf|2011.06.01]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga4_2011tavasz.pdf|2011.06.08]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga2_2011tavasz.pdf|2011.06.15]] - firkákkal&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2012-12-19.pdf|2012.12.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-01-02.pdf|2013.01.02]]&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.07]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.09]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.16]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-05-28.pdf|2013.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2-vizsga-2013.06.03.pdf|2013.06.03]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elekro2_vizsga_20140108.PDF|2014.01.08]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2vizsga_20141223.pdf|2014.12.23]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2016_01_08.pdf|2016.01.08]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A legjobb +pont szerzési lehetőség a gyakorlatokon való feladatmegoldás. Pár nappal a gyakorlatok előtt felteszik az adott gyakorlathoz tartozó segédanyagokat, benne a megoldandó feladatokkal és a hozzájuk tartozó megoldásokkal. Ezeket érdemes áttanulmányozni és a gyakon jelentkezni a táblánál feladatot megoldani, amiért a feladat nehézségétől és gyakvezértől függően 0.5-2 extra pont szerezhető. Érdemes az első pár gyakorlaton jelentkezni, mert a félév elején általában alig van önkéntes, míg az utolsó pár gyakorlaton szinte véres harc folyik minden megoldandó feladatért! &lt;br /&gt;
*Érdemes elmenni a ZH előtti konzultációra, mert mindig elhangzik 1-2 példa, ami egy az egyben benne lesz az adott számonkérésben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szilágyi Bence Ágoston</name></author>
	</entry>
</feed>