<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szikszayl</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szikszayl"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Szikszayl"/>
	<updated>2026-04-15T21:24:31Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_mobil_eszk%C3%B6z%C3%B6kre&amp;diff=182646</id>
		<title>Szoftverfejlesztés mobil eszközökre</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_mobil_eszk%C3%B6z%C3%B6kre&amp;diff=182646"/>
		<updated>2014-08-24T18:18:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A tárgy - a neve alapján talán rájöttetek - a mobiltelefonokra történő szoftverfejlesztést mutatja be. Picit közelebbről Symbian alkalmazásfejlesztésről van szó, mobil Java pl. nincs (ahogy ugye a korszerű opre is csak Windows :) ). Nagyjából azoknak ajánlanám, akik szeretnek programozni, és szeretnének olyan fasza programokat irkálni Nokia telefon(juk)ra, amilyeneket tonnaszám lehet letölteni a netről. :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A követelmények - ahogy Gergely fogalmazott - olyan Hassanos jellegűek: nagyvonalakban házi és vizsga. Picit pontosítva alapesetben meg kell írnod egy házit elfogadható szintre az aláírásért. A feladat specifikációját le kell adni a félév első harmada környékéig. Ha már penge vagy mobil Javában, akkor elfogadnak ilyen nyelven írt házit is, viszont oktatni nem fogják. A ZH-t nem véletlenül pipáltam be az űrlapon. A tárgyból ugyanis megajánlott jegyet lehet szerezni, ennek feltétele egy ZH (ha nem hajtasz megajánlott jegyre, nem kell megírni) legalább 60%-os megírása, és a házinak tudnia kell pár extra dolgot, erről bővebben a tárgy lapján lehet olvasni. Amúgy nem baj, ha nincs megfelelő Nokia telefonod, a házi teszteléséhez az AUT-ról lehet kölcsönözni telókat. Ha elakadsz a házival - ami azért nem olyan nehezen elképzelhető, a Symbian platform elsőre nagyon szokatlan - a tárgy levlistáján (mobil kukac escéhá pont béeme pont hu) lehet segítséget kérni. Nem ritka, hogy az előadók válaszolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az oktatás formája heti egy-egy előadás és labor, egyikre se kötelező bejárni. Az előadáson elhangzó dolgokat a Nokia laborban (IB143) lehet a gyakorlatban megtapasztalni. A laborokon az &amp;quot;intuitív kopipészt&amp;quot; módszert követitek, vagyis programkódokat másolgattok egy fájlból egy már bizonyos fokig kész alkalmazás forrásába, megfelelő mennyiségű magyarázat mellett. A labor végén lehetőség van kipróbálni a készterméket az AUT csillivilli Nokia mobiljain, és ráeszmélni, hogy bár időnként úgy tűnik, a Nokia SDK-t csak a takony tartja össze, mégiscsak működik. ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jegyzet van, méghozzá nem is rossz: Charaf, Csúcs, Forstner, Marossy, &#039;&#039;Symbian alapú szoftverfejlesztés&#039;&#039;. Ezt az AUT HQ-n (pont szemben a CS tanszékkel) lehet megvásárolni, a boltihoz képest meglehetősen baráti áron. Annyit mindenképp szükségesnek látok leszögezni, hogy csak jegyzetből majdhogynem lehetetlen megtanulni a Symbiant. Szerintem előadásra is érdemes bejárni, de laborra egyenesen létszükséglet. Egy javaslat: hajtsatok rá a megajánlott jegyre, mert olyan sokkal nem nehezebb az így leadandó házi, mintha csak simán aláírásért készítenéd. Ha hardcore programozó vagy, nevezz a háziddal a Nokia Mobil Alkalmazás-fejlesztői Versenyre! Az első díj általában valami fasza Nokia mobil vagy komolyabb pénznyeremény. Az efélévi pályamunkák szerintem nagyon ütősek lettek - riszpekt a készítőknek! ;) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
És még egy apróság: a tárgyra nagyon alacsony szokott lenni a jelentkezési limit. Ha tudod, hogy nem vennéd komolyan a dolgot, inkább ne vedd fel, hadd maradjon hely a motiváltabbaknak! &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[FoldesAdam|Földe]] - 2007.06.15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Rekl%C3%A1mszociol%C3%B3gia&amp;diff=182645</id>
		<title>Reklámszociológia</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Rekl%C3%A1mszociol%C3%B3gia&amp;diff=182645"/>
		<updated>2014-08-24T18:16:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;*A követelmények*: 5x van katalógus random időpontokban, ebből 3-mat kell aláírnod. Ha nem te írod alá, buktad a tárgyat. Van egy nettó 10 oldalas esszé (képek, fedőlap, minden nélkül) a végén, amit szorgalmi időszak végéig le kell adni, majd vizsgaidőszakban megvédeni. Ez egy lájtos elbeszélgetés arról, hogy mit írtál, mi a további véleményed az ügyről. Nem tudom ez valóban befolyásolja-e a kapott jegyet. Nálam nem kérdezett bele (leszámítva hogy valóban én írtam-e :) ). Az esszéhez komoly irodalomjegyzéket vár: mindent sorolj fel, a legkisebb index.hu cikkig, amiből valami gondolatot használsz a dolgozatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==[[HaszpraOliver|Haszprus]] - 2005.12.19.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Virányi Péter kurzusába jártam, az órák szórakoztatók és érdekesek voltak, rengeteget sztorizik, simán ajánlható a jelenlét már csak emiatt is. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A követelmények: 5x van katalógus random időpontokban, ebből hármat kell aláírnod. Ha nem te írod alá, buktad a tárgyat. Van egy 10 oldalas esszé a végén, amit szorgalmi időszak végéig le kell adni, majd vizsgaidőszakban megvédeni. Én 2 embert láttam vizsgát védeni, nem volt túl komoly az ügy, lájtos elbeszélgetés arról, hogy mit írtál, mi a további véleményed az ügyről. Nem tudom ez valóban befolyásolja-e a kapott jegyet. Nálam nem kérdezett bele (leszámítva hogy valóban én írtam-e :) ).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha internetes reklámról írsz esszét, akkor óvatosan, mert a technikai részletekre &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; kíváncsi, de a trendekre stb-re igen. Szóval pixelekről hallani sem akar :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==[[KassaiLaszlo|Cilu]] - 2006.01.10==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Előadásai nem száraz, oktató jellegűek, hanem a jelen és a (közel)múlt különböző médiában megjelent reklámainak a teljesen emberközeli &amp;quot;elemzését&amp;quot;, trükkjeit, hátterében álló munkát meséli el sztori formájában. Az előadó célja saját megfogalmazása szerint pár éve a következő volt: &amp;quot;Azt szeretném, ha a reklámszakembereket embernek tekintenék, pont olyan embernek, mint önök.&amp;quot; Aki esetleg webfejlesztéssel vagy televíziózással akar a későbbiekben akár technikai szinten is foglalkozni, annak szakmailag is igen hasznos lehet ez a tárgy. Tanulni hagyományos értelemben nem kell, mert az előadás abszolút azonnal ehető, az ember a saját tapasztalataival azonnal a helyére tudja tenni a dolgokat. A megírandó esszénél arra kell csak vigyázni, hogy ne másold valakiről, és nem másold akár egy más oktatási intézmény megfelelő reklámszaki hallgatójának segítségével, mert 1 mp alatt kiszúrja, nagyon jó a memóriája. Ha a saját véleményedet mondod el, az a reklámszakma szempontjából lehet pontatlan, egy mérnökjelölttől nem irodalmi elemzést vár... az egyedi írásokat nagyon szereti. (Pl. ha egy kis faluban laksz, és az ottani reklámlehetőségekről írsz, az pl. tuti befutó...) Aki csak egy picit is érdeklődik a téma iránt, nem fogja megbánni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==[mailto:nessie@sch.bme.hu nessie]==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdekes az előadás, mesél a tanár, időnként kérdez, be lehet menni, de nem muszáj, viszont: összesen öt alkalommal van katalógus, ebből háromszor kell ott lenni. Nem mindig nézi meg vizsgán, ha emlékszik az arcodra, akkor nem figyel oda.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Be kell adni egy kb. tízoldalas tanulmányt valamilyen termék, termékcsoport, médium reklámjával kapcsolatban (Nők és a reklám, Intelligens mosóporok, Flashes hirdetések, stb.). Lehet internetes téma is, ezzel csak az a baj, hogy túl sokan választják, viszont a pasi nem ért igazán hozzá. Nem érdemes mással megíratni, mert tudja, hogy mérnökök vagyunk (leszünk), ezért egyáltalán nem vár el tudományos megállapításokat, csak józan paraszti eszet. Ha más - közgázos ismerős - írja meg, úgyis észreveszi; elég sok könyvet írt ő is a témában, szar dolog, ha a saját tanulmányát látja viszont. Elvileg van vizsga, ha valamivel nem ért egyet vagy látja, hogy nem te írtad, belekérdez, de kb. öt perc az egész..&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nekem négy óra munkával sikerült megírnom egy nyolcoldalas tanulmányt Flashről, ötös lett és még a jelenléti papírokat se nézte meg. Két kreditet simán megér.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Dániel, Villany Site==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadás elég érdekes, a reklámiparba, reklámkampánytervezésbe nyújt betekintést. Sok kulisszatitkot mond el az előadó. Szóval jók az előadások. A követelmény egy 10 oldalas esszé megírása. Itt elég komolyan veszi az oldalszámot, és ügyelj az irodalomjegyzék meglétére. Ezt az esszét kell &amp;quot;megvédeni&amp;quot; egy vizsgalakalom alkalmával a félév végén. Nem nagy energiabefektetéssel elvégezhető a tantárgy, de tudnod kell beszélni az esszédről. Az órákon a katalógust nem veszi komolyan, ha sokan vannak írat egyet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=P%C3%B3lya-Szeg%C5%91_matematikai_feladatmegold%C3%B3_szemin%C3%A1rium&amp;diff=182644</id>
		<title>Pólya-Szegő matematikai feladatmegoldó szeminárium</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=P%C3%B3lya-Szeg%C5%91_matematikai_feladatmegold%C3%B3_szemin%C3%A1rium&amp;diff=182644"/>
		<updated>2014-08-24T18:15:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A Neptun szerint a tárgy előadója Pröhle Péter, de ő csak szemlélőként ven jelen, a piszkos munkát 2002-ben végzett fazekasos hallgatók ([http://www.math.bme.hu/~bnc/ Béky Bence], [http://www.math.bme.hu/~pollux/polya/ Horváth Illés] és [http://www.math.bme.hu/~ambrus/ Zsbán Ambrus]) végzik. Idén beszállt a javításba [http://www.math.bme.hu/~komyju/ Komjáthy Júlia] is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minden órára kapunk 5-6 matek feladatot, amin egy hétig lehet gondolkozni. A lefedett témakörök elsősorban az analízis, a kombinatorika és a valószínűségszámítás, de az egyszerűbb példák között előfordul néha gráfelmélet vagy geometria is. A feladatok 90%-a informatikusok számára is emészthető. Az órán önként lehet jelentkezni, hogy ki akarja táblánál elmondani a megoldást. Az év elején még aktívak az emberek, de a zh időszakban legtöbbször a feladókra hárul a munka.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Óra végén közösen megszavazzuk, hogy melyik feladatot írjuk le a következő órára, angol nyelven. A beadott dolgozatokat 0, 0.5 vagy 1 pontra értékelik. Kisebb hiányosságok miatt vagy nyelvi hibáért nem vonnak le pontot. A jegyhez félév végéig 8 pontot kell összegyűjteni, 5-ösnél rosszabbat nem adnak. Az órákra nem kötelező bejárni, de nagyon ajánlott, mert az ott elhangzottak alapján lényegesen könnyebb rekonstruálni a megoldást, mint önállóan rájönni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összességében viszonylag sokat kell dolgozni a házi feladatokkal, de akit érdekel a matek, és szeretné szinten tartani a tudását, annak megéri.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.02.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Pröhle Péter reklámja==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Pólya--Szegő szeminárium egy bevált lehetőség arra, hogy a gondolkodtató és&lt;br /&gt;
nem-számonkérő feladatok megoldásával a problémamegoldó készségünket szinten&lt;br /&gt;
tartsuk az egyetemi tanulmányok kreativitást sorvasztó mellékhatása ellenében.&lt;br /&gt;
Jó TDK-hoz és szakdolgozathoz az egyetemi tananyag ismerete mellett a rugalmas&lt;br /&gt;
feladatmegoldó készségre is szükseg van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Többnyire a Pólya&amp;amp;mdash;Szegő feladatgyűjtemény és az évente megrendezett egyetemek&lt;br /&gt;
közti nemzetközi matematika verseny feladatait használjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elsősorban jó matematikus, fizikus és informatikus hallgatók járnak, több éven&lt;br /&gt;
keresztül minden félévben, &amp;amp;mdash; a tehetséggondozás folyamatossága érdekében.  A&lt;br /&gt;
szeminárium egyúttal találkozó az öt évfolyam legjobbjai számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bevált idő: hétfő 16^15 &amp;amp;mdash; 17^45 (+-15&#039; eltolás közkivánat szerint),&lt;br /&gt;
a bevált hely: H épület, IV. emelet, 45/a terem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Neptun kód: BME TE 90 9 103  Pólya&amp;amp;mdash;Szegő/4 (2 óra előadás, 3 kredit)&lt;br /&gt;
(szabadon választható, az egyéb felvehető tárgyak listáján).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üdvözlettel:&lt;br /&gt;
		  Pröhle Péter.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;MÓDSZERÜNK&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelentősen eltér az egyéb feladatmegoldó szemináriumoktól a szemináriumunk&lt;br /&gt;
célja, tartalma és módszere.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Csak az első-, esetleg a másodéves anyagra épülnek a feladatok, de mégsem&lt;br /&gt;
tananyag-számonkérőek, és a megoldásuk éppen ezért kreativitást igényel.&lt;br /&gt;
A kiadott feladatokat ki-ki maga oldja meg otthon.  A soronkövetkező&lt;br /&gt;
szemináriumon megbeszéljük a megoldási lehetőségeket és ötleteket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;KÖVETELMÉNYEK&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenlegi egyetlen követelmény az, hogy az órán ténylegesen részletesen&lt;br /&gt;
megbeszélt feladatok közül az egyiket az óra végén kiválasztjuk, és azt a&lt;br /&gt;
következő órára leírjuk, és hogy a kor követelményeivel haladjunk, rögtön&lt;br /&gt;
angolul.  Persze angolból is segítséget nyújtunk egymásnak.&lt;br /&gt;
Így nyugodtan jöhetnek azok is, akiknek a feladatok megoldása nehéz lenne, de a&lt;br /&gt;
megoldásokat élvezettel meghallgatnák, átgondolnák és angolul leírnák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A látszólagos lazaság oka: JEGYÉRT KÖTELEZŐEN MEGOLDANDÓ FELADATOK NEM LEHETNEK&lt;br /&gt;
AKÁRMILYEN JÓK ÉS GONDOLKODÁSRA SERKENTŐEK, ÉPPEN A SZÁMONKÉRÉS&lt;br /&gt;
DETERMINISZTIKUS TELJESÍTHETŐSÉGÉNEK SZOKÁSOS GARANTÁLÁSA MIATT.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tehát a menedzser-bürokratikus számonkérés mellőzése a megoldás, ha igazi&lt;br /&gt;
tartalmi minőséget akarunk a manapság divatos minőségbiztosítás helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Monolit_integr%C3%A1lt_%C3%A1ramk%C3%B6r%C3%B6k_k%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9se&amp;diff=182643</id>
		<title>Monolit integrált áramkörök készítése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Monolit_integr%C3%A1lt_%C3%A1ramk%C3%B6r%C3%B6k_k%C3%A9sz%C3%ADt%C3%A9se&amp;diff=182643"/>
		<updated>2014-08-24T18:13:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Tantárgyi adatlap: https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEE9355/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Leírás==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha sajátkezűleg akartok (egyszerű) integrált áramkört készíteni, vegyétek fel ezt a tárgyat! A tárgy 6 db., összevont, 4-5 órás laborgyakorlatból áll és 4-5 fős kiscsoportos foglalkozás keretében zajlik. Több csoport esetén a tanárnő mellett besegítenek a tanszéki doktoranduszok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az időigényes technológiai folyamatokra (termikus oxidnövesztés, diffúzió, nagyvákuumra leszívás) várva mesélik el az elméleti hátteret, mutogatnak meg mindent az EET saját, kicsi félvezetőtechnológiai laborjában. Az egész teljesen gyakorlatorientált. Lehet egykristályos Si szeletet fogdosni, salétromsavban leforralni, 1100 C fokos kályhába nyúlkálni, szilícium-dioxidot maratni, bór diffúziót csinálni... :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az eredmény csoportonként 2-3 Si szelet, tele p-MOS tranzisztorokkal, amik többnyire működnek is ;), és chipenként kiadnak 2 db. 4-bemenetű NOR-kaput meg egy 4-szegmenses tranzisztort (mindig ugyanez készül). Ezt még utána lehet darabolni, tokozni, bemérni. Ha nagyon beleszerettél, vihetsz haza egy tokozott IC-t emlékbe! :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Közben mindig van egy kis keksz, tea, lazítás, hogy ne legyen túl megerőltető a hosszú gyakorlat! ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy eddig mindig az őszi félévben indult és az előzetes tárgyjelentkezés legelején betelt az 20-25 fős létszám. (A 2008/2009/1. félévben esélyes először, hogy nem indul el, mert nincs elég jelentkező...)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Elég jelentkező és érdeklődés esetén előfordult, hogy 1 vagy 2 csoportra való ember a nyári szünet első heteiben, egy-egy hét alatt lenyomta a tárgyat (gyors vizsga, indexbe beírás az őszi vizsgaidőszak végén), de ez most a [[BSc]] nyári termelési gyakorlata miatt kétséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Útmutató==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Innen letölhető PDF-ben: http://www.eet.bme.hu/new/index.php?option=com_docman&amp;amp;task=doc_download&amp;amp;gid=25&amp;amp;Itemid=94&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Benne van a &amp;quot;recept&amp;quot;, és egy kis alapozás is, ami aztán jól jön a vizsgán.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelményekről==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan, csoportonként egy mérési jegyzőkönyv az aláírás feltétele. A vizsga időpontja rugalmas, és ha a gyakorlatokon nem aludtál, 4-es vagy 5-ös garantált.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[JuhaszBlueLaszlo|Blue]] - 2008.06.17.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1ziskezel%C5%91_rendszerek&amp;diff=182642</id>
		<title>Adatbáziskezelő rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adatb%C3%A1ziskezel%C5%91_rendszerek&amp;diff=182642"/>
		<updated>2014-08-24T18:12:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Általános==&lt;br /&gt;
* Weblap: http://www.aut.bme.hu/portal/akr&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==BB 2008.05.30==&lt;br /&gt;
A tárgy elvégzésével nem fogsz  adatbázis adminisztrátori képességeket szerezni, inkább olyan alapvető ismeretekkel fogsz rendelkezni, amivel egy szoftverfejlesztő a munkája során találkozni fog(AUT-os tárgy).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A laborokon Oracle 10g és MS-SQL Server 2005 -el dolgoztunk, valamint az előadásokon is ezeket érintettük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy teljesen az alapoktól indul, a témák kb. a következők voltak(laborok hasonlóan):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Relációs algebra, Normálformák, ER-Diagrammok, DB-Tervezés, DB-Architektúrák, SQL, Indexek, Tranzakció kezelés,Security,Tárolt eljárások,triggerek, elosztott adatbázisok(Partícionált nézetek,Replikáció),&lt;br /&gt;
Adat tárházak, Lekérdezés optimalizálás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kicsit zavaró volt, hogy a laborokon felváltva használtunk Oracle-t és SQL servert, jobban örültem volna ha pl. csak Oracle-el foglalkozunk de azzal részletesebben.&lt;br /&gt;
A félév végén egy srác az AAM-TECH -től tartott Oracle SQL optimalizálásról labort. (ez nagyon hasznos volt).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Összegezve, a tárgyat érdemes felvenned ha szeretnél mindent az alapoktól kezdve megtanulni, valamint&lt;br /&gt;
szerintem jó kiindulási pont, ha a későbbiekben ilyen [[DBs]] dolgokkal akarnál foglalkozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ja, és az aut-on lévő LABOR megoldásokat érdemes előző félévben letölteni ha nemcsak zh/vizsgára akarsz tanulni hanem félév közben is, mert csak zh/vizsga előtt szokták kirakni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronmikroszk%C3%B3pos_anyagvizsg%C3%A1lat&amp;diff=182641</id>
		<title>Elektronmikroszkópos anyagvizsgálat</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronmikroszk%C3%B3pos_anyagvizsg%C3%A1lat&amp;diff=182641"/>
		<updated>2014-08-24T18:11:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Tulajdonképpen a nevében minden benne van. Előadások. Ugyanaz, mint anyagtudományból, csak erre a témára kihegyezve. Félévközi jegy van, ami abból áll, hogy valamit elektronmikroszkóppal vizsgálsz (töretfelület, vagy valami) és abból írsz 8-10 oldalas doksit a készített képekkel. De lehet vizsgázni is, ha nincs kedved mérni. Én a félévközi jegyre voksolok, még érdekes is lehet, ha jó a témád.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[SzogyenyiGabor|Szőgy]] - 2006.05.07.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadó elég jó, nem kell a matek-része keményen a dolgoknak, ő sem szereti valószínűleg:), de ennek ellenére teljesen korrekt szakmailag. Az anyagtudományhoz képest kevésbé magolós. Idén heti egy órát tartott+ 3gyakot a félév során. A heti 1 órát is 10 perc késéssel kezdte, és 15 perccel előbb fejezte be.:).&lt;br /&gt;
Akit egy kicsit is érdekli a téma annak erősen ajánlom.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KissImi|Imi (wazz)]] - 2006.12.18.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes bejárni, mert jófej az előadó és általában az anyag is érdekes. Jegy félévközi mérésre van vagy szóbeli vizsgára. Utóbbi nem gáz. Kérdez pár dolgot, hogy összefüggéseiben érted-e az anyagot. Képletekkel nem nagyon kell bajlódni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HorvatMate|Gyikusz]] - 2007.02.06.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerintem kicsit tudományosabb tárgy, de próbál mutatni nagyon új dolgokat. 2007 őszén már nem adott ki szorgalmi feladatot megajánlott jegyért, mérés is csak 3 db volt inkább bemutató jelleggel. Vizsga szóbeli maradt, nagyon gyorsan lemegy, ha rendesen átnézed az anyagot, akkor sima 5, nem kell agyonizzadni a jó jegyért. Az órákat tényleg sokszor hamarabb abbahagyta és nem is kezdte pontosan, ráadásul nem ellenőrizte a jelenlétet. Gépészek is hallgatták, tehát nem szigorúan villamosmérnöki tárgy.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KrebszPeter|Ray]] - 2008.02.11.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronikus_%C3%A1ramk%C3%B6r%C3%B6k_szimul%C3%A1ci%C3%B3ja&amp;diff=182640</id>
		<title>Elektronikus áramkörök szimulációja</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronikus_%C3%A1ramk%C3%B6r%C3%B6k_szimul%C3%A1ci%C3%B3ja&amp;diff=182640"/>
		<updated>2014-08-24T18:10:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Még egy tárgy ami nem arról szól elsősorban, ami a nevében van, de ennek ellenére nagyon érdemes felvenni.&lt;br /&gt;
Az első órán Eged tanár úr diákat vetít, összefoglalja a követelményeket és elmeséli az áramkörszimulátorok&lt;br /&gt;
főbb típusait, illetve ezek történetét. A következő másfél hónap azzal telik, hogy te otthon megismerkedsz az&lt;br /&gt;
általad válaszott szimulátorral és megírod a házidat. Ez elsősorban egy saját kutatáshoz, önlabhoz kapcsolódó&lt;br /&gt;
hálózat, de ha nagyon nem találsz semmit, akkor a honlapjukról is lehet ötleteket szerezni. (Meg már gépbe bevitt&lt;br /&gt;
áramköröket.) Ideális esetben Szombathy Csaba első órájára már egy legalább félkész nagyházival érkezel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév második felébun ugyanis a V2 legtetején (704 talán?) zajlik az oktatás, ami &#039;&#039;&#039;nagyon&#039;&#039;&#039; sokat segíthet az&lt;br /&gt;
elektronika mélyebb megértésében. Az óra ugyanis a következőképpen zajlik: Csaba (aki egy hihetetlenül laza és&lt;br /&gt;
közvetlen srác) kivetít egy áramkört a táblára. Végigmegy rajta kézzel, kiszámolja az áramokat, reális tippeket&lt;br /&gt;
ad az értékekre és mindezt bőséges magyarázattal teszi. Miután ezzel végzett, lefuttatja rajta a szimulációs progit.&lt;br /&gt;
Ahol más értékek jöttek ki, ott elmondja, hogy az eltérésnek mik lehetnek az okai, mi az amit mi elhanyagoltunk, de&lt;br /&gt;
a szimulátor már nem, ezeket milyen másodlagos hatások okozzák, stb. Ha ezen is túljutott a társaság (ez átlagosan&lt;br /&gt;
másfél óra már...), akkor előkapja az általa összeforraszott kis áramkört, és oszcilloszkóppal vagy hálózati&lt;br /&gt;
analizátorral végiméri ugyanazokat az értékeket és jelformákat, amikkel eddig foglalkozott. A további eltéréseket&lt;br /&gt;
megmagyarázza, persze már ha tudja, itt azért elég sok befolyásoló tényező van már. (De ha valamit nem tud, akkor&lt;br /&gt;
következő óra elején garantáltan visszatér rá.) Jellemző módon a kézi számolás közelebb szokot lenni a valós&lt;br /&gt;
értékekhez, mint a szimuláció. Ami fontos az az, hogy a magyarázatokat a csoport tudásához igazítja, tehát ha pl.&lt;br /&gt;
a földelt emmitteres alapkapcsolást kérdezitek meg tőle, azt is szívesen elmondja, de ha a hálózati analizátor&lt;br /&gt;
belső működésére vagytok kíváncsiak, akkor is kimerítő választ ad.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A félév egy (elő)vizsgával zárul (eddig a házit le kell adni!), amin egy kapcsolást kell elemezni, illetve a&lt;br /&gt;
legelső órán leadott diákból fordulhatnak elő kérdések. Nem osztályoznak túl szigorúan, de azért kell tudni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[LuxAndras|Luxa]] - 2007.01.18.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=D%C3%B6nt%C3%A9st%C3%A1mogat%C3%B3_rendszerek_%C3%A9s_technik%C3%A1k&amp;diff=182639</id>
		<title>Döntéstámogató rendszerek és technikák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=D%C3%B6nt%C3%A9st%C3%A1mogat%C3%B3_rendszerek_%C3%A9s_technik%C3%A1k&amp;diff=182639"/>
		<updated>2014-08-24T18:08:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Gery, @info2003, 2007. május 28.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Sziasztok!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Dr. Szucs Gabor kert meg, hogy felhivjam a figyelmetek a kovetkezo targyra: BMEVITMAV54 - Dontestamogato rendszerek és technikak (5 kredit) a targy neve. Az orak Hetfon es Csutortokon lesznek: 12:15-14:00-ig. A targy egyebkent nem a GTK, hanem a TMIT tanszek ala tartozik, a regebbi hasonlo targgyal ellentetben... A tematikaja a felev elejen hasonlo a Dontsi Informatika (GTK) targyhoz, majd utana pont azok fele a rendszerek fele veszi a fokuszt, ami a nagyfeladatoknal szorgalmi lehetoseg volt. Akit erdekel a targy jelentkezzen a neptunban a kozel jovoben, mert ha nem lesz elegendo a jelentkezett letszam, akkor nem indul a targy es lezarjak a neptunt... &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bye, Gery&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2007.05.28.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ajánlás==&lt;br /&gt;
A tárgy tök érdekes problémákat mutat be: egyszerűbb logikáktól a játékelméleti döntéseken keresztül egészen a komplexebb matematikai hátérrel bíró döntési módszerekről lesz szó. Ha nem csak a hardcore programozás érdekel, akkor ajánlom a tárgyat. Nem nehéz, rendes a tanár. Ha többé-kevésbé ott vagy órán, mindent meg lehet érteni. Ha mégsem értesz valamit, lehet kérdezni :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MartonGabor|Gabesz]] - 2007.06.10.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=A_k%C3%A9miai_gondolkod%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9nete&amp;diff=182638</id>
		<title>A kémiai gondolkodás története</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_k%C3%A9miai_gondolkod%C3%A1s_t%C3%B6rt%C3%A9nete&amp;diff=182638"/>
		<updated>2014-08-24T18:07:16Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;van egy oldal (http://www.chemonet.hu/menu/index1.htm itt a kémiatörténet rész) ahol fentvan pár írás és ezek alapján kell esszét írni. hangsúlyozottan nem kopipésztelni (az előadó elolvassa, az előttem jegyet beírató figurától meg is kérdezte, hogy &amp;quot;azt hitte nem olvasom el&amp;quot;?). egy délutánnyi munkával ötösre abszolválható.&lt;br /&gt;
órára nem kell járni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[HarangozoPeter|TitCar]] - 2007.06.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Fot%C3%B3_%C3%A9s_k%C3%A9pszerkeszt%C3%A9si_technik%C3%A1k&amp;diff=182637</id>
		<title>Fotó és képszerkesztési technikák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Fot%C3%B3_%C3%A9s_k%C3%A9pszerkeszt%C3%A9si_technik%C3%A1k&amp;diff=182637"/>
		<updated>2014-08-24T18:06:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==[[ButiTamas|Kisbuddha]] - 2007.01.23.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha érdekel a fotózás azon kívül hogy nyomogatod a gombot a fényképezőn akkor szerintem érdemes felvenni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nyersanyagoktól kezdve az objektívek tervezésén át az optikai leképezési törvényekig minden szerepel az órákon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tanár jó fej a követelmény pedig ha jól emlékszem két házi esszé volt (2005/2006/2) amit abból a témából írsz amiből szeretnél (persze kapcsolódjon valahogy a fotózáshoz). Az órákra nem volt kötelező bejárni de szerintem megéri. Feltéve ha azért veszed fel a tárgyat mert érdekel...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==[[GruberKristof|GK]] - 2007.01.31.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igazából én másra számítottam, de amit kaptam, az sem volt rossz. Fotózásról egy szó sem esett - itt csak a technikai részletekről szól az óra. Optika, lencsék tulajdonságai, hibái, korrigálásuk, filmek, melyik jó, melyik nem jó, melyik mire jó. Szerintem ha valaki valamennyire fotózással akar foglalkozni, akkor érdemes megcsinálnia egyszer a tárgyat, akkor is, ha kicsit sem érdekli, hogy működik a fényképezőgép a kezében. Az előadó nagyon lelkiismeretes, próbál jól elmagyarázni mindent, és minden lehetőséget megad arra, hogy meg tudd tanulni az anyagot (jegyzeteket fénymásol, bármikor felkeresheted, stb). Volt egy alkalommal egy csillagvizsgálóban is óra, lehetett vinni fényképezőt... :) Egy esszét kell írni egy általad kiválasztott témából, szerintem mindenkinek megadja rá az ötöst, akin látja, hogy egy kicsit is dolgozott vele.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==[[EszenyiViktor|Dög]] - 2007.06.10.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nekem nagyon tetszett a tárgy, egy kivételével minden órán ott voltam, pedig kedd reggel volt:) Az előadó nagyon jófej, jól magyaráz, segítőkész, szerintem szívesen ad ötöst, ha rászánod azt az (összesen) egy napot a két házira. &lt;br /&gt;
Sok elméleti dolgot mond el, de nagyon szemléletesen, tehát ha mondjuk az van hogy fókusztávolságok számítása, akkor hozzáteszi, hogy ez kell pl. a makró objektívekhez, meg ilyesmi.&lt;br /&gt;
A félév során volt egy &amp;quot;gyakorlat&amp;quot; a csillagvizsgálóban, a vége felé pedig bevitt minket laborokba, ahol gépeket, meg műszereket nézegettünk. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az első házi egy esszé volt tetszőleges témában, a második pedig az egyik gyakorlaton egymásról készített képek raw-jpg konvertálása. Kb ennyi volt a képszerkesztés része a tárgynak, tehát aki Photoshoppolni, képmanipulálni meg effektezni akar az csalódni fog, a hangsúly a fényképezés alapjain van, de ha nem csak ész nélkül akarsz kattogtatni, (és akarsz egy kis kedd reggeli kikapcsolódást:) akkor érdemes felvenni a tárgyat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Rövid tematika idénről:&lt;br /&gt;
* Történelem&lt;br /&gt;
* Optikák &lt;br /&gt;
* Keresők típusai&lt;br /&gt;
* Nyersanyagok&lt;br /&gt;
* Szenzitometria&lt;br /&gt;
* Műszaki fényképezőgépek&lt;br /&gt;
* Nyomdatechnikai eljárások&lt;br /&gt;
Ez így elég nyersnek tűnhet, de az órák nagyon jó hangulatúak, a tanár sokat mesél minden témáról, hoz be prospektusokat, nyugodtan lehet teljesen oda nem kapcsolódó dolgokról is kérdezni... Ja és lényegében minden fotózással kapcsolatos dolgot le tud vezetni egy néger asszonyon:)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Gazdas%C3%A1gmodellez%C3%A9s_%C3%A9s_szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=182636</id>
		<title>Gazdaságmodellezés és szimuláció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Gazdas%C3%A1gmodellez%C3%A9s_%C3%A9s_szimul%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=182636"/>
		<updated>2014-08-24T18:05:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==[[KoviAndras|Andris]] - 2005.12.14.==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első tapasztalat===&lt;br /&gt;
Tanulás nélkül nem megy az ötös. Az elővizsgán nem lett ötös!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Témakörök===&lt;br /&gt;
* Matematikai alapok&lt;br /&gt;
** Véletlenszám-generálás&lt;br /&gt;
** Emlékezettel bíró rendszerek&lt;br /&gt;
* Szimuláció az állapot-idő térben&lt;br /&gt;
** Next event&lt;br /&gt;
** Time mapping&lt;br /&gt;
** Delfti algoritmus&lt;br /&gt;
** Rendszerállapotok vizsgálata&lt;br /&gt;
** Diszkrét események kettős természete&lt;br /&gt;
** Modellek dinamikus működését kezelő eljárások&lt;br /&gt;
*** Eseményleírási mód&lt;br /&gt;
*** Aktivitásleírási mód&lt;br /&gt;
*** Folyamatleírási mód&lt;br /&gt;
** Time Warp eljárás&lt;br /&gt;
* Petri Hálók&lt;br /&gt;
** Petri Hálók alapvető tulajdonságai&lt;br /&gt;
** Petri Háló analizálhatósága&lt;br /&gt;
** Magasszintű Petri Hálók&lt;br /&gt;
* Szimuláció eszközei és alkalmazásai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Villany site - Bence==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az izgalmasnak tűnő cím rendkívül unalmas előadásokat takar. Gazdaságmodellezésről gyakorlatilag nem esik szó, annál inkább a szimuláció elméleti hátteréről. Az órák a kevés hallgató ellenére előadás jellegűek, interaktivitásnak nyoma sincs. Az utolsó órán elővizsga van, amire egy 70 oldalas jegyzetet kell megtanulni... a jegyek általában egyenletes eloszlást követnek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=%C3%89lvezeti_szerek&amp;diff=182635</id>
		<title>Élvezeti szerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=%C3%89lvezeti_szerek&amp;diff=182635"/>
		<updated>2014-08-24T17:50:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Vélemények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===[[SzogyenyiGabor|Szőgy]] - 2008.05.16.===&lt;br /&gt;
vedd fel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===[[SimoanBlarke|blarke]] - 2008.05.22.===&lt;br /&gt;
Ennél kicsit bővebben: élvezeti szerekről szól, jogi szabályozásokról, készítési metódusokról, kémiai összetételekről, arról, hogy mit csinálnak az ember szervezetével, hogyan, hol hatnak, stb. Két zh volt órák második felében, a fegyelem pedig az óra részében jobb volt, mint a zh részében... Holott szegény előadó már előadás közben se hallotta a saját hangját :) Mondjuk nekem a kémiai rész időnként megfeküdte a gyomromat, de érdekes a tárgy, az előadók pedig segítőkészek voltak, utánanéztek a felmerült kérdéseknek stb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Korszer%C5%B1_programoz%C3%A1si_eszk%C3%B6z%C3%B6k&amp;diff=182634</id>
		<title>Korszerű programozási eszközök</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Korszer%C5%B1_programoz%C3%A1si_eszk%C3%B6z%C3%B6k&amp;diff=182634"/>
		<updated>2014-08-24T17:47:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A tárgy célja megismertetni a hallgatókat a Windows alatti programozással MFC-ben (Microsoft Foundation Classes) A tárgyat dr. Charaf Hassan tartja, egy előadás és egy labor van minden héten. A labort a tanszéki géptermekben doktoranduszok tartják. Az előadások során végigveszik a Windows alatti programozás legfontosabb fejezeteit (Document-View architektúra, Dialog boxok, OLE, Adatbázis elérés,....) Az előadások szerintem nagyon jók, jól lehet szórakozni a MS poénokon is, de a szakmai anyag is korrekt. Laborokon az aktuális heti anyagot próbálhattuk ki a gyakorlatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyból ZH nincs, csak nagyházi, ehhez szorgalmi időszakban le kell adni egy UML tervet :((. Ezt azért nem veszik annyira komolyan, mint szglab4-ből (a mi konzulensük akkor látott előszőr UML doksit, amikor mi leadtuk neki :)) Vizsgázni elvileg kell, de ha a házi legalább 4-es (jan. 15-ig kell leadni, lehet javítani rajta etc.) akkor megajánják a jegyet. Mindent összevetve az oktatók korrektek, jó hangulatú, értelmes tárgy, és ha az ember nem lusta egy kis időt a házira szánni, akkor ajándék öt kredit (és ajándék ötös.) Nem utolsó sorban megismerhetjük a (sajnos...) legelterjedtebb Windózos fejlesztőrendszert (Visual Studio)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mindenkinek szívből ajánlom.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Babó&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[A leírás a régi InfoSite-ról származik]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.03.05.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IP_alap%C3%BA_t%C3%A1vk%C3%B6zl%C3%A9s_szoftver_technol%C3%B3gi%C3%A1i&amp;diff=182633</id>
		<title>IP alapú távközlés szoftver technológiái</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IP_alap%C3%BA_t%C3%A1vk%C3%B6zl%C3%A9s_szoftver_technol%C3%B3gi%C3%A1i&amp;diff=182633"/>
		<updated>2014-08-24T17:46:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==dr. Ziegler Gábor levele==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A VITT9374 &amp;quot;IP alapú távközlés szoftver technológiái&amp;quot; c. választható &lt;br /&gt;
tárgyat szeretném a figyelmetekbe ajánlani, mely 3 olyan számítógépes &lt;br /&gt;
&amp;quot;nyelvterülettel&amp;quot; foglalkozik, melyet a korszerű, elosztott &lt;br /&gt;
architektúrát használó rendszerek fejlesztésénél, vizsgálatánál jól &lt;br /&gt;
lehet hasznosítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz kapcsolhatóan önalló labor feladatok is kiírásra kerültek:&lt;br /&gt;
* http://inflab.tmit.bme.hu/onallolabor/current/HU.TTT-0024.html&lt;br /&gt;
* http://inflab.tmit.bme.hu/onallolabor/current/HU.TTT-0027.html&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ilyen rendszerekre példák a távközlési szoftverek, &lt;br /&gt;
az egyéb webes, .NET-es, stb. alapú rendszerek. (Jómagam jelenleg &lt;br /&gt;
főállásban dolgozom egy, a távközlési iparban aktív multinacionális cég &lt;br /&gt;
magyarországi R&amp;amp;D részlegénél, ahol a tárgyban tárgyalt technológiákat a &lt;br /&gt;
napi munkámban használom). A három nyelvterület a következő:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* _XML alapú nyelvek és protokollok_: XML (Extensible Markup Language) [http://www.w3.org/XML/ &amp;amp;#91;1&amp;amp;#93;] [http://www.xml.com/ &amp;amp;#91;2&amp;amp;#93;] és XSD (XML Schema Definition Lanaguage) nyelvek, valamint a webszolgáltatások ([http://webservices.xml.com/ Webservices]) közzétételét (WSDL - Webservices Definition Language) és elérését lehetővé SOAP (Simple Object Access Protocol) protokol&lt;br /&gt;
* _TTCN-3_: Az elosztott, kommunikáló (ún. reaktív) rendszerek (mint amilyenek többek között a webszolgáltatások, vagy pl. VoIP, stb. alkalmazások) vizsgálatát lehetővé tevő [http://www.ttcn-3.org/TTCN3about.htm TTCN-3] (Testing and Test Control Notation version 3) nyelv, amely távközlési gyökerekre támaszkodó, általános célú script nyelv. A TTCN-3 lényegében egy olyan általánosan is használható procedurális programozási nyelv, amelyben különleges nyelvi megoldások teszik lehetővé elosztott rendszerek vizsgálatát. (Például akár végtelen féle alternatív eseményt tudunk osztályozni egyetlen, &amp;quot;zárt alakú&amp;quot; utasításban). A nyelvet az ETSI gondozza.&lt;br /&gt;
* _ASN.1_: adat típusok és adat értékek leírására szolgáló nyelv, amelyet más programozási nyelvekben közvetlenül be lehet &amp;quot;importálni&amp;quot; és felhasználni. Szinte mindannyian használtok [http://asn1.elibel.tm.fr/ ASN.1] nyelven leírt adatokat, legfeljebb nem tudtok róla: 3G mobilhálózati protokollok, VoIP alkalmazások, SNMP hálózat menedzsment, SSL certificate-ek, stb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy célja egyrészt a 3 nyelv megtanítása gyakorlati példával&lt;br /&gt;
fűszerezve (a Google kereső szolgáltatását fogjuk vizsgálni mint&lt;br /&gt;
webszolgáltatást TTCN-3-ból), másrészt a kölcsönös kapcsolódási pontok&lt;br /&gt;
megmutatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy korábban már futott, lásd http://leda.tmit.bme.hu/~ziegler/XmlTtcnv3Asn1/ &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
A tárgy adatlapja: http://www.vdk.bme.hu/targykov/valaszthato/vitt9374.htm&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz kötödő önállólabor és/vagy diplomamunka lehetőség is van/lesz, adott esetben ipari munkahelyen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szeretettel várom az érdeklődőket, vagy a kérdéseket!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
dr. Ziegler Gábor,&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
BME-TMIT / Ericsson Mo. Kft.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Gabor.Ziegler@ericsson.com&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.09.11.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=MATLAB_programoz%C3%A1s&amp;diff=182632</id>
		<title>MATLAB programozás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=MATLAB_programoz%C3%A1s&amp;diff=182632"/>
		<updated>2014-08-24T17:44:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Követelmények: http://goliat.eik.bme.hu/~vargag/education/targyak/MATLABP.htm&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az orak a fizika tanszek egyik laborjaban zajlanak, altalaban tobb ember jelenik meg mint ahany gep van (ez nem feltetlenul rossz, lehet felvaltva gepelni). Bejarni kotelezo, van katalogus.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ora elejen az eloado kioszt 4-5 oldalnyi fenymasolt &#039;matlab-kodot&#039;, ezt kell begepelni, probalgatni, helpet nezegetni izles szerint (kozben lehet kerdezni). Egy-egy &#039;blokk&#039; utan elmondja az eloado hogy mi mire volt jo, ezt erdemes melleirogatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH nem nehez, be lehet vinni a fenymasolt lapokat. A felkeszules kb annyi hogy ezeket egyszer atolvasod. Ha a ZH-t nem tudod befejezni, de mondjuk 2-esre megcsinalod, akkor otthon folytathatod es nagyhazival egyutt kell leadnod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ZH 2005. tavaszan===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megadta a Newton-fele 3/8-as kozelites kepletet (hatarozott integral kozelites), ehhez kellett fuggvenyt irni (nem kellett hozza matrix...). Ezutan egy GUI-t kellett kesziteni, amin a user megadhatja a fv-t, a ket hatart es a pontossagot. A progi gombnyomasra kirajzolja a grafikont es kiirja az integral erteket. A fuggveny megirasa 40 pont, a GUI 60 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Nagyhazi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Lehet valasztani a kiirt feladatok kozul vagy lehet hozni sajat temat (pl ha onlabon matlabozol, akkor az ottani hazit elsutheted itt is). A programot dokumentalni kell (feladat kituzese, megoldas elmelete, fejlesztoi/felhasznaloi doksi. 2-3 oldal eleg). A szukseges ido fugg a feladattol, erdemes kitalalni valami jot vagy lecsapni egy konnyebbre a kiirtak kozul. A 2005/8-ast pl egy delutan+este alatt meg lehet csinalni 5-osre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Altalanos MATLAB feleves feladatok (2005. tavasz):===&lt;br /&gt;
# Keszitsen egyvaltozos fuggvenyt interpolalo programot (Lagrange interpolacio, Newton-fele interpolacio, Hermite-fele interpolacio)&lt;br /&gt;
# Keszitsen az egy-, ket-, es haromvaltozos fuggvenyek spline interpolaciojahoz grafikus felhasznaloi feluletet&lt;br /&gt;
# Keszitsen olyan programot, amely eloallitja a numerikus derivalas operatorait szimbolikusan&lt;br /&gt;
# Keszitsen olyan programot, amely eloallitja a numerikus integralas operatorait (formulait) szimbolikusan&lt;br /&gt;
# Keszitsen olyan programot, amely eloallitja egy egyvaltozos fuggveny Csebisev sorfejteset&lt;br /&gt;
# Keszitsen olyan programot, amely eloallitja egy egyvaltozos fuggveny Legendre sorfejteset&lt;br /&gt;
# Keszitsen olyan programot, amely eloallitja egy egyvaltozos fuggveny trigonometrikus sorfejteset gyors Fourier transzformacioval&lt;br /&gt;
# Az f(x)=0 egyenletet oldja meg intervalum-felezeses es hurmodszerrel&lt;br /&gt;
# Az f(x)=0 egyenletet oldja meg sorozatos kozelitessel (szukcessziv approximacio) es Newton-modszerrel (erinto-modszer)&lt;br /&gt;
# Az f(x)=0 egyenletet oldja meg gradiens modszerrel&lt;br /&gt;
# Kvadratikus matrix minimalpolinomjat hatarozza meg Krilov-fele sorozattal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas|blaq]] - 2005.09.04.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy csak a tavaszi félévben indul. 2010-ben is a fentihez hasonló volt, a ZH-n 50-50 pontot lehetett kapni a megoldó mag és a GUI elkészítéséért. A tárgyhonlapon van minta ZH és az egyik prezentációban is találni példafeladatot:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* http://goliat.eik.bme.hu/~vargag/education/Minta_MATLAB_zh.pdf&lt;br /&gt;
* http://goliat.eik.bme.hu/~vargag/education/targyak/targyak/MATLAB_oktatas.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[SzarnyasGabor|Szárnyó]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Kult%C3%BAra_%C3%A9s_kult%C3%BAr%C3%A1k&amp;diff=182631</id>
		<title>Kultúra és kultúrák</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Kult%C3%BAra_%C3%A9s_kult%C3%BAr%C3%A1k&amp;diff=182631"/>
		<updated>2014-08-24T17:41:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Zemplén kurzus (leírás a Villany Site-ról )==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az osztályzat megszerzése háromféle módon történhet: elore egyeztetett órai szereplés alapján (részvétel nyilvános vitában, ill. kiseloadás révén), zárthelyi dolgozat írásával, illetve önálló esszé-dolgozat készítésével valamely egyeztetett, az órák témaköreihez kapcsolódó témában.&lt;br /&gt;
# Órai munka alapján jegyet kaphat az, aki a félév elején aláírásával vállalja, hogy a félév megadott óráján kiseloadást tart a közösen egyeztetett anyagból, ill. hogy megfeleloen felkészülve részt vesz a témához kapcsolódó moderált vitában.&lt;br /&gt;
# A zárthelyi dolgozat (várhatóan május 3. vagy 10.) megírása az órai anyag, valamint kijelölt olvasmányok feldolgozása alapján történik. A kérdések fele ismeretekre, másik fele alkalmazásra vonatkozik. Aki elégtelen zárthelyit ír, kijelölt anyag alapján szóbeli felelettel javíthat. Pót ZH: május 17. 14.00&lt;br /&gt;
# Az esszé-dolgozat készítésének elozetes feltételei:&lt;br /&gt;
** a tervezett munka témájának és a legfontosabbnak tartott 4-5 forrás megadása (7. hét)&lt;br /&gt;
** A tervezett dolgozat legalább egy oldalnyi vázlatának és a kiegészített forrásjegyzék leadása (10. hét). Aki ezeket a feltételeket nem teljesíti, automatikusan zárthelyi dolgozatot ír. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[SomodiTibor|SoTi]] - 2007.01.23.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Várnai András kurzusa==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez a kurzus elég kis létszámú volt, kb. 8 fő került ide, ebből kb hárman jártunk be rendszeresen. Az előadás nem mindig könnyen érthető, mert szereti az elvontan megfogalmazott filozófiai idézeteket, de nem vészes, ha kérdezel válaszol szépen, gyakran 20 percen keresztül. Szó volt mindenféle érdekes dolgokról, endogámia, exogámia, kibucok, meg egy kis Marx (nem a tananyag része, de nem hiszem, hogy meg tudja állni, hogy ne beszéljen róla; illetve periférikusan kapcsolódik a kibucok témájához). Illetve integráció, asszimiláció, akkulturakizáció. &lt;br /&gt;
Kiváló kérdések, amikkel el lehet szabotálni az órát: Taiwan és Kína, Észak- és Dél-Korea, amerikai magyarság és a magyarországi magyarság külön kultúrák-e?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezen a kurzuson csak az esszés opció volt, a vizsga abból állt, hogy azt meg kell védeni. Nem kellett forrásjegyzéket, ill. az ésszé témáját előre meghatározni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Van egy ajánlott irodalom jegyzék, abból két könyvet olvastam el:&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Urs Bitterli: Vadak és civilizáltak (kb 500 oldal)&lt;br /&gt;
A nagy földrajzi felfedezések idejéből indul, és arról szól, hogy milyen kultúrális (és gazdasági eredetű) konfliktusok alakultak ki a felfedezők és a felfedezettek között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* William-Graham-Sumner: Folkways: a study of the sociological importance of usages,manners, customs, mores, and morals (magyarul olvastam, de a magyar cím nem jut eszembe) &lt;br /&gt;
A címe kissé unalmasan hangzik, de nagyon érdekes, van benne minden, ami kell: vérfertőzés, csecsemőgyilkosság (bizony, nem volt mindig fogamzásgátlás), szakrális prostitúció; tisztára, mint egy bulvárlap :) .  Na jó, ez nem igaz, de az &amp;quot;erkölcsöket&amp;quot; meglehetősen praktikus szempontból vizsgálja. És a népszokások alatt sem a néptáncra, népdalokra, unalmas ünnepekre kell gondolni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a könyvek nagyon érdekesek, olvasmányosak, bár némi idő elolvasni őket. De nem kell őket borítótól borítóig olvasni, bárhol ki lehet nyitni, és amit találsz az tuti érdekes. Ez fokozottan igaz a Sumner könyvre; ennek már a szerkezet is olyan, hogy kis lazán összefüggő, egymástól függetlenül érthető részekre van osztva; a Bitterli könyvnél van egy magasabb rendező elv, de itt sem épülnek olyan mértékben egymásra a dolgok, hogy az érthetőséget vagy élvezhetőséget elrontanák. Mondjuk az esszéet nem ezek alapján írtam, de ettől függetlenül érdemes elolvasni őket, mert érdekesek, jó stílusban íródtak, és tágítják az ember látókörét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[ZsirosLeventeGabor|zslevi]] - 2007.10.08.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=MenVallGazdZH20090227&amp;diff=182630</id>
		<title>MenVallGazdZH20090227</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=MenVallGazdZH20090227&amp;diff=182630"/>
		<updated>2014-08-24T17:34:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;-- [[RazsoNorbert]] - 2009.02.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==D csoport==&lt;br /&gt;
* A kereskedés miért tekinthető termelőtevékenységnek?&lt;br /&gt;
* A részvényesi érdek követéséből fakadóan miként tekintünk a vállalat gazdasági működésére?&lt;br /&gt;
* Mikor nulla költségű valami használata?&lt;br /&gt;
* Miként tekintünk a vállalati gazdasági elemzésekre az osztalékközömbösség elfogadásával?&lt;br /&gt;
* Mekkora egy sok-elemű portfólió szórása 1 és 0 közötti korrelációs együtthatók esetén?&lt;br /&gt;
* Ábrázolja a CAPM-t (tengelyek jelölésével, egyenes elnevezéssel)!&lt;br /&gt;
* Hogyan történik az üzleti tevékenység béták (projekt béták) becslése a gyakorlatban?&lt;br /&gt;
* Írja fel az NPV-jét az alábbi projektnek (&amp;amp;#8222;képlettel&amp;amp;#8221;, a végeredmény kiszámítása nélkül):&lt;br /&gt;
F0=&amp;amp;#8230; mFt beruházásával F1=&amp;amp;#8230; mFt, F2=&amp;amp;#8230; mFt és F3=&amp;amp;#8230; mFt jöv&amp;amp;#305;beli pénzáramlásokra&lt;br /&gt;
számíthatunk! (ralt=&amp;amp;#8230;%)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Másik csoport==&lt;br /&gt;
* Miért fizetünk a kockázatmentes kölcsönökért kamatot? 2p&lt;br /&gt;
* Mik a szabad, illetve nettó pénzáramlások, milyen kapcsolódásuk van a profithoz? 2p&lt;br /&gt;
* Mikor nulla költségű valami használata? 2p&lt;br /&gt;
* Ábrázolja a tőkepiaci egyenest (tengelyek, illetve a nevezetes pontok jelölésével! 2p&lt;br /&gt;
* Mi a releváns kockázat, miben különbözik a teljes kockázattól? 2&lt;br /&gt;
* Mekkora a tőkeköltsége annak a projektnek, amely üzleti tevékenységének bétája 8% ? (A kockázatmentes hozam 6%, míg az átlagos piaci kockázati prémium 3%.) 2p&lt;br /&gt;
* Mutassa be a várható hozam - szórás modell elvi hátterét egyetlen közömbösségi görbéje &amp;amp;#8222;előállításának&amp;amp;#8221; bemutatásával! (10 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=MenVallGazdZH20070511&amp;diff=182629</id>
		<title>MenVallGazdZH20070511</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=MenVallGazdZH20070511&amp;diff=182629"/>
		<updated>2014-08-24T17:29:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;-- [[PallosTamas|Velias]] - 2007.05.13.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==D csoport==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. rész (kisfeladatok)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Igaz-hamis:&lt;br /&gt;
* folyamatabra alkalmas a ... megjelenitesere&lt;br /&gt;
Tobbszoros valasztas:&lt;br /&gt;
* ISO 9001:2000-re jellemzo allitasok&lt;br /&gt;
Kifejtos:&lt;br /&gt;
* ISO 9001:2000 fo feladatai (eroforrasok biztositasa, stb...)	&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==C csoport==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2. rész (nagyfeladatok)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Milyen ok-okozati diagramokat ismer? Ismertesse oket roviden!&lt;br /&gt;
* Szamitasi feladat: Optimalis keszletmennyiseg kiszamolasa. (Adottak: mennyiseg, egysegar, keszletfeltoltes gyorsasaga (egyseg/honap), periodusido)&lt;br /&gt;
* Az ISO 9001:2000 fobb fejezetei kozott milyen kapcsolat van (megkerdeztem, es a fejezetek kozti hierarchiara gondoltak: vezetes felelossege -&amp;gt; eroforrasok biztositasa -&amp;gt; ...)&lt;br /&gt;
* AKFN grafikont felrajzolni, megjelenitendo adatok: fedezeti pont, Vkrit, Ko, Kf, Kp, A&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=MenVallGazdZH20070327&amp;diff=182628</id>
		<title>MenVallGazdZH20070327</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=MenVallGazdZH20070327&amp;diff=182628"/>
		<updated>2014-08-24T17:29:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;-- [[PallosTamas|Velias]] - 2007.03.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Megj.: a megoldások a tanszék által kiadott ZH segédletből lettek kimásolva.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==B csoport==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
kifejtősek:&lt;br /&gt;
	*Mi jellemzi az altruista viselkedést, és miként magyarázható ez is az önérdekkövetéssel ?&lt;br /&gt;
* A hatékonyság miért szubjektív fogalom ?&lt;br /&gt;
* Miért fizetünk a kockázatmentes kölcsönökért kamatot ?&lt;br /&gt;
* Mi a képviseleti, illetve megbízó ügynök probléma ?&lt;br /&gt;
* Miért nehéz meghatározni a portfólió szórását ?&lt;br /&gt;
* Adja meg a tőkepiaci árfolyamok modelljének rövidítését és írja fel a képletét !	&lt;br /&gt;
* Mi a belső megtérülési ráta definíciója (képlettel), jelentése, miként jelent döntési kritériumot ?&lt;br /&gt;
* Mutassa be a szervezés fogalmát !&lt;br /&gt;
* Mit jelent a technikai készség ?&lt;br /&gt;
* Melyek a Weber-féle ideális bürokratikus szervezet jellemzői ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
feladat: &lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;Adott összegre kamatozás évenkénti adott %-kal. Mennyi lesz a pénz X év után ?&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
	összegX=összeg0*(1+ráta)^X ahol a ráta tizedes számmal értendő nem százalékban:) (pl 56% = 0.56)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
tesztkérdések:&lt;br /&gt;
* szervezet legfontosabb jellemzői&lt;br /&gt;
* menedzsment funkciói&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* még 1-2 tesztkérdés volt, azok valami személyekkel voltak kapcsolatosak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==C csoport==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. rész===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Mi a kapcsolat az alternatív költség és a határköltség között?&lt;br /&gt;
* Mik az elsüllyedt költségek?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2. rész===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Jellemezd a Mintzberg-féle interperszonális szerepet!&lt;br /&gt;
* Jellemezd a funkcionális szervezeti formát!&lt;br /&gt;
* Mutasd be a vállalati döntések folyamatát a CAPM modellen és az NPV segítségével!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==D csoport==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===1. rész===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Miként ragadhatjuk meg az emberek cselekedeteinek általános mozgatóját?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Az emberek hasznosságmaximalizálók, értékmaximalizálók. Általános szabályként fogalmazhatjuk&lt;br /&gt;
meg, hogy az emberek cselekedeteit (várható) hasznosságuk maximalizálása vezérli, arra&lt;br /&gt;
törekednek, hogy minél több számukra értékes jószág élvezetét nyerhessék el.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A kereskedés miért tekinthető termelőtevékenységnek?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Bár a kereskedés során semmi kézzelfogható újat nem állítanak elő, pusztán a világ javait rendezi&lt;br /&gt;
értékesebb formába, ez igen hasonló ahhoz, mint amikor ipari vagy mezőgazdasági termelés&lt;br /&gt;
csoportosít a dolgokat (például alapanyagokat, munkaerőt, energiahordozót) értékesebb formákra.&lt;br /&gt;
A kereskedés annyiból más, hogy nincs mögötte technológia, de termelőtevékenységnek tekinthető,&lt;br /&gt;
hiszen az embereket jobb helyzetekbe hozza, gazdagítja őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;A részvényesi érdek követéséből fakadóan miként tekintünk a vállalat gazdasági működésére?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Mivel a vállalati gazdasági elemzések célja kifejezetten a részvényesi célhoz tapad, így&lt;br /&gt;
elszakadunk a &amp;amp;#8222;vállalat egészével&amp;amp;#8221; kapcsolatos célok figyelembevételétől: a vállalat működését&lt;br /&gt;
adózás, hitelfelvétel-kamatfizetés-törlesztés és természetesen a bérek, beszállítói kifizetések után&lt;br /&gt;
tekintjük, azaz úgy, hogy a működés milyen hatással van a részvényesi jövedelmekre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Miként tekintünk a vállalati gazdasági elemzésekre az osztalékközömbösség elfogadásával?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Ha a részvényesi érték szempontjából mindegy, hogy milyen ütemezésű osztalékfizetést tekintünk,&lt;br /&gt;
akkor célszerű úgy szemlélni az egyes üzleti projekteket, mintha azokat mindig a részvényesektől&lt;br /&gt;
újonnan bevont tőkéből valósítanák meg, majd a későbbi évek szabad pénzáramlásait&lt;br /&gt;
(&amp;amp;#8222;többleteit&amp;amp;#8221;) azonnal ki is fizetnék nekik osztalékként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Ábrázolja a három kockázatos elemből összeállítható portfoliók halmazát!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;L. grafikon a segédletben&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mekkora egy sok-elelmű portfólió szórása 1 és 0 közötti korrelációs együtthatók esetén?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Amikor a tagok közötti korrelációk 0 és 1 közöttiek, akkor az elemszán növekedésével a tagok&lt;br /&gt;
valamekkora szórást &amp;amp;#8222;kioltanak&amp;amp;#8221;, azaz valamennyire csökkentik a portfólió szórását, de mivel&lt;br /&gt;
valamilyen mértékű együttmozgási tendencia van (hiszen a korrelációk pozitívok), a portfólió&lt;br /&gt;
szórása nem csökken a nulláig.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Hogyan történik az üzleti tevékenység béták (projekt béták) becslése a gyakorlatban?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Az üzleti tevékenység béták megadásához előre elkészített, iparágak szerinti bontású bétatáblázatot&lt;br /&gt;
használunk. Az iparági béták meghatározásához a részvényeket 100-300 iparág szerint&lt;br /&gt;
csoportosítják, majd az iparági hozamadatokból átlagos iparági bétákat számolnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Írja fel az NPV-jét az alábbi projektnek (&amp;amp;#8222;képlettel&amp;amp;#8221;, a végeredmény kiszámítása nélkül): F0=70mFt beruházásával F1=30mFt, F2=40mFt és F3=40mFt jövőbeli pénzáramlásokra számíthatunk! (ralt=11%)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Képlet a segédletben&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mit jelent az, hogy egy szervezet t0bbdimenziós?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A szervezetben a munkamegosztás kialakítása egyszerre több szempont figyelembevételével történt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Melyek a Mintzberg-féle döntési szerepek?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Vállalkozó, zavarelhárító (problémakezelő), erőforráselosztó, tárgyaló&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mi lehet a felfelé irányuló kommunikáció tartalma? (többszörös választás)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
IGEN: Javaslatok, beszámolók, problémák közlése, sérelmek és viták&lt;br /&gt;
NEM: Eljárások, szabályok, tanácsadás, visszajelzés a termelésről&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;George Elton Mayo tevékenysége (többszörös választás)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
IGEN: informális csoportok, társas kapcsolatok&lt;br /&gt;
NEM: funkcionális osztályok kialakítása, menedzseri funkciók vizsgálata, vállalati konfliktusok vizsgálata, vállalat vezetésének vizsgálata&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Mi a fogyasztói igény? (többszörös választás)&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
IGEN: Azon emberi/vállalati igények, melyeket nem saját munkával vagy közösségi intézmények útján igyekszünk kielégíteni&lt;br /&gt;
NEM: (Minden más, az előbbi definíciótól különböző dolog)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2. rész===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Ha az éves szabad pénzáramlások nem ugyanakkorák, mint az éves osztalékok, hogyan lehetnek mégis azonos értékűek?&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
Az osztalékközömbösségből következik, hogy bár a szabad (nettó, várható) pénzáramlások&lt;br /&gt;
sorozata nem azonos az adózás utáni osztalékok sorozatával, közgazdasági értéküket tekintve&lt;br /&gt;
azonosak. Ha a szabad pénzáramlásokat minden évben akkurátusan kifizetnék osztalékként, akkor&lt;br /&gt;
a szabad pénzáramlások adózás utáni osztalékokként landolnának a részvényesek zsebében. Ekkor&lt;br /&gt;
az értékazonosság nyilvánvaló. Lehet, hogy nem így történik, tartogatják a szabaddá vált&lt;br /&gt;
összegeket, esetleg újabb források bevonásával pótolnak &amp;amp;#8222;túlzott&amp;amp;#8221; osztalékfizetéseket, azonban az&lt;br /&gt;
osztalékközömbösség miatt az osztalékfizetés ütemezése közömbös, így a szabad összegek&lt;br /&gt;
keletkezéséhez képest lassított vagy gyorsított ütemű osztalékfizetés értéke meg kell egyezzen az&lt;br /&gt;
azonnali osztalékfizetési melletti ütemezés értékével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Ábrázolja és magyarázza a Markowitz-féle modellt!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
A Markowitz-féle modellben a tőkepiac kínálta befektetéseket és az ezekből összeállítható&lt;br /&gt;
portfóliók halmazát &amp;amp;#8222;tojáshéjalakú&amp;amp;#8221; ábra szemlélteti. A &amp;amp;#8222;tojáshéj&amp;amp;#8221; peremén vannak a hatékony&lt;br /&gt;
portfóliók. Befektetői hasznosságmaximalizálást, kockázatkerülést és racionalitást feltételezve&lt;br /&gt;
nyilvánvaló, hogy az egyes befektetők itt helyezkednek el portfólióikkal (ld. B1, B2 pontok)&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Grafikon a segédletben!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Funkcionális szerveződésű vállalatok bemutatása&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Ábra + leírás a vállalkozásgazdaságtan diasorban&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BeagyRendVizsga20060607&amp;diff=182627</id>
		<title>BeagyRendVizsga20060607</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BeagyRendVizsga20060607&amp;diff=182627"/>
		<updated>2014-08-24T17:25:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==1. feladat==&lt;br /&gt;
# &amp;lt;b&amp;gt;Mire ad választ az egzakt, a szükséges és az elégséges ütemezhetőségi teszt&amp;lt;/b&amp;gt; (3 pont)? &lt;br /&gt;
## Egzakt: Mutat egy ütemezést is.&lt;br /&gt;
## Ha a szükséges teszt nem teljesül, akkor nem lehet ütemezni.&lt;br /&gt;
## Ha az elégséges teszt teljesül, akkor biztosan lehet ütemezni.&lt;br /&gt;
# &amp;lt;b&amp;gt;Adjon meg szükséges ütemezhetőségi tesztet periodikus taszkok esetére&amp;lt;/b&amp;gt; (1 pont)? &lt;br /&gt;
** &amp;lt;=Kihasználtásgi tényező  processzorok száma&lt;br /&gt;
# &amp;lt;b&amp;gt;Ha a &amp;quot;rate monotonic&amp;quot; ütemezési algoritmust használjuk, hogyan fogalmazható meg elégséges ütemezhetőségi teszt&amp;lt;/b&amp;gt; (2 pont)?&lt;br /&gt;
** Kihasználtsági tényező &amp;lt;math&amp;gt; &amp;lt;= n(2^{1/n}-1)&amp;lt;/math&amp;gt; nem bizti, de jobbat nem találtunk &lt;br /&gt;
# &amp;lt;b&amp;gt;Ugyanezzel az algoritmussal mikor érhető el 100%-os processzor kihasználtsági tényező?&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
** Ha a periódusok a legkisebb periódus egész számú többszörösei.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. feladat==&lt;br /&gt;
* 2.1 &amp;lt;b&amp;gt;Ismertesse pszeudo-kód segítségével az &amp;quot;Intervallumok metszése&amp;quot; algoritmust (3 pont) Ne feledkezzen meg az egyes konstansok és változók tartalmának, ill. fogalmának definiálásáról!&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Legalább minden &amp;lt;math&amp;gt;\tau&amp;lt;/math&amp;gt; időközönként&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
do&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;\forall j\not= i&amp;lt;/math&amp;gt; REQUEST&amp;lt;math&amp;gt;[C_j(t), E_j(t)]&amp;lt;/math&amp;gt;;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;\forall j\not= i&amp;lt;/math&amp;gt; RECIEVE&amp;lt;math&amp;gt;[C_j(t), E_j(t)]&amp;lt;/math&amp;gt;;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;\forall j\not= i \mathcal{L}_j(t) \rightarrow [C_j(t) - E_j(t)]&amp;lt;/math&amp;gt;;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;\forall j\not= i \mathcal{R}_j(t) \rightarrow[C_j(t) + E_j(t)] + (1+\delta_i)\mu_j^i&amp;lt;/math&amp;gt;;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;\mathcal{L} = \max\limits_{\forall j}\mathcal{L}_j(t)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;\mathcal{R} = \min\limits_{\forall j}\mathcal{R}_j(t)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;\alpha = \mathcal{L}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
* &amp;lt;math&amp;gt;\beta = \mathcal{R}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* if (&amp;lt;math&amp;gt;\alpha &amp;lt; \beta&amp;lt;/math&amp;gt;)&lt;br /&gt;
** then&lt;br /&gt;
*** &amp;lt;math&amp;gt;\varepsilon_i = \frac{1}{2} [\beta - \alpha]&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*** &amp;lt;math&amp;gt;C_i(t) = \frac{1}{2} [\alpha + \beta]&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
*** &amp;lt;math&amp;gt;\varrho_i = \frac{1}{2} [\beta - \alpha]&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
** else&lt;br /&gt;
*** ignore them all&lt;br /&gt;
endo&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2.2 &amp;lt;b&amp;gt;Mekkora a kommunikációs igénye ezeknek az algoritmusoknak (1 pont)?&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
** 2*(n-1)*n (mert mindenki (n csomópont) küld n-1 üzenetet, majd arra jön n-1 válasz), tehát O(n&amp;lt;sup&amp;gt;2&amp;lt;/sup&amp;gt;)&lt;br /&gt;
==3. feladat==&lt;br /&gt;
&amp;lt;b&amp;gt;Egy lineáris, diszkrét idejű, dinamikus rendszer (A=diag[1&amp;amp;#8218;-1] C=[0.1&amp;amp;#8218; O.1]) megfigyelésére alkalmas eljárást tervezünk. (A: állapotátmenet mátrix, C: megfigyelési mátrix). Hogyan kell megválasztani az eljárás szabad paramétereit, ha véges beállási időt szeretnénk (3 pont)?&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. feladat==&lt;br /&gt;
Milyen szabályokat alkalmazunk, ha aperiodikus és sporadikus, hard real-time és szoft real-time taszkokat egyaránt ütemeznünk kell (2 pont)?&lt;br /&gt;
* Minden task legyen ütemezhető az átlagos érkezési és végrehajtási idők figyelembevételével.&lt;br /&gt;
* Minden HRT taszk legyen ütemezhető a worstcase érkezési és worstcase végrehajtási idővel.&lt;br /&gt;
Megoldások:&lt;br /&gt;
* Szerverrel: HRT taszkok futnak az ő időszeletükben, a többi a maradékban.&lt;br /&gt;
* Kettős prioritással: A HRT addig van alacsony prioritáson, amíg nem közeledik a határideje, majd magas prioritásra vált és lefut.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. feladat==&lt;br /&gt;
Mi a lényeges különbség mintavételezés (sampiing) és lekérdezés (polling) között (1 pont)? Milyen veszélyekkel jár a megszakítás (1 pont)?&lt;br /&gt;
* Mintavételezésnél egy külső hardver eszköz írja az érzékelő adatát az ő memóriájába, amely értéket a belső memóriába másolunk. (Ez a memória a számítógép befolyásolási tartományán kívül helyezkedik el). &lt;br /&gt;
* Polling-nál a közvetlenül a fő memóriába írjuk az érzekelő értékét. Így hiba esetén a az érték elveszhet.&lt;br /&gt;
* Megszakítás: felépítése olyan mint a lekérdezésé: a számítógép befolyásolási tartományán kívüli eszköz befolyásolja a számítógépet; veszélyes, kevésbé robusztus, mint akár a lekérdezés; tranziens hibák (pl. nagyáramú fogyasztó be-kikapcsolása következtében) váratlan processzor terhelést okozhatnak, ami veszélyeztetheti a határidő betartását.&lt;br /&gt;
==6. feladat==&lt;br /&gt;
Ismertesse röviden a [[TinyOS]] modulok felépítését! Mit definiál és mit implementál a modul? (2 pont)&lt;br /&gt;
* Definiálja a használt és szolgáltatott interfészeket és implementálja a szolgáltatott kommandokat és a felhasznált eseményeket. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. feladat==&lt;br /&gt;
* Ismertesse a Taszk kezelés szabályait +TinyOS operációs rendszerben (1 pont)! &lt;br /&gt;
* Ismertesse az ütemező működését (1 pont)! &lt;br /&gt;
* Történik - e kontextus váltás az ütemezőben (1 pont)?&lt;br /&gt;
** HW esemény megszakíthat Task-ot, másik Task nem.&lt;br /&gt;
* Mi a fő oka a primitív taszk megvalósításnak (1 pont)?&lt;br /&gt;
** Nem kell kontextus váltás és szinkronizációs primitív.&lt;br /&gt;
* Mikor kell mindenképpen taszkokat használnunk és mik az un. splitáphase műveletek? (1 pont)&lt;br /&gt;
** Közös erőforrásokat használó kódnál, mert így megoldható a kizárás. (???)&lt;br /&gt;
** Split-phase: 1. fázisa kérés (command), a 2. fázisa egy válasz, eredmény (event) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. feladat==&lt;br /&gt;
* Ismertesse a Ptolemy rendszer folytonos idejű rendszerek modellezésére használt jelfolyam gráf alapú számítási modelljét (grafikus forma is) (1 pont). &lt;br /&gt;
* Hogyan modellezi a valóságot, hogyan történik a szimuláció végrehajtása (1 pont)?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. feladat==&lt;br /&gt;
* Ismertesse a gradiens alapú routing (GBR) működését (2 pont)! &lt;br /&gt;
** 3 fázis: Kérés, gradiens számítás, adatszolgáltatás	&lt;br /&gt;
* Milyen alkalmazásokban használható eredményesen? (1 pont)&lt;br /&gt;
** Sok-egy kommunikáció (pl adatgyűjtés) &lt;br /&gt;
* Hogyan lehet az algoritmust módosítani, hogy figyelembe vegye a csomópontok energiatartalékát? (1 pont)&lt;br /&gt;
** A kevés energiájú node megnöveli a saját gradiensét, így a kommunikáció elkerüli. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. feladat==&lt;br /&gt;
* Ismertesse a tranziens hardver hibák utáni helyreállítás tanult technikáit! &lt;br /&gt;
* Adja meg egy rövid indoklással, hogy melyik esetén szükséges leginkább a pontos hibadetektálás (2 pont)?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==11. feladat==&lt;br /&gt;
Hasonlítsa össze a funkcionális és strukturális modul tesztelési módszert a következő szempontok szerint:&lt;br /&gt;
* Mi a célja a tesztelésnek (1 pont)?&lt;br /&gt;
* Milyen információt használunk fel a tesztek tervezése során (1 pont)?&lt;br /&gt;
* Hogyan mérhető (mérhető-e) a tesztelés alapossága (1 pont)?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==12. feladat==&lt;br /&gt;
Egy forróvíztároló hőmérsékletét kétféle érzékelővel mérik. Az egyes érzékelők p1 illetve p2 valószínűséggel hajlamosak a meghibásodásra, ekkor az irreális +200C hőmérsékletet mutatják. Ezt vezérlőegység egy hihetőségvizsgálat lefuttatásával ellenőrzi. A p1 hibavalószínűségű érzékelő az elsődleges, a másikhoz csak ennek hibája esetén fordul a vezérlő A hihetőségvizsgálat hibás érzékelő esetén mindig jelzi a hibát, de egy belső programozói hiba miatt pe valószínűséggel hibátlan érzékelő esetén is hibát jelez.&lt;br /&gt;
* Rajzolja fel a hőmérsékletméréshez tartozó eseményfát! A kiindulás az elsődleges érzékelő beolvasása, a bekövetkező események pedig az egyes érzékelők illetve a hihetőségvizsgálat hibája a fenti működésnek megfelelően (2 pont).&lt;br /&gt;
* Jelölje be azokat a forgatókönyveket, ahol nem sikeres a hőmérsékletmérés, és becsülje meg ezek valószínűségét a fenti paraméterek felhasználásával (3 pont)!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[WiKing]] - 2006.06.08.&lt;br /&gt;
-- [[MatthewLakat]] - 2006.06.08.&lt;br /&gt;
-- [[MatyasZsoltLevente|habib]] - 2008.06.04.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_Rendszerek_vizsga_2006._05._26.&amp;diff=182626</id>
		<title>Beágyazott Információs Rendszerek vizsga 2006. 05. 26.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_Inform%C3%A1ci%C3%B3s_Rendszerek_vizsga_2006._05._26.&amp;diff=182626"/>
		<updated>2014-08-24T17:24:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Az előző vizsgák feladatai alapján meg lehetett írni 4-5-re, sok feladat szó szerint ugyanaz volt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Két újdonság volt számomra:&lt;br /&gt;
* a TEMPO algoritmus a körítő dumával és pszeudo kóddal (!) kb 6 pontért&lt;br /&gt;
* Token gyűrű: 1ms egy üzenettovábbítás ideje, pozitív nyugta vagy újraküldés van, 2 újrapróbálkozással. A token körülforgása 10 ms. Mekkora timeout-ot kell beállítani (kb 1p), mikor veszik észre a hibát (kb 1p) és mekkora így az akció késleltetési idő (kb 2p).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ja igen, volt a [http://portal.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimm3244/jegyzet/2006/BIR_MOC_Ptolemy.pdf szimulátoros pdf]-ből a szinkron adatfolyam gráfos rajz (25. oldal). A rajz volt megadva, és a dia szövegét kellett kb leírni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2006.05.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s&amp;diff=182625</id>
		<title>Objektumorientált szoftvertervezés</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s&amp;diff=182625"/>
		<updated>2014-08-24T17:19:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Objektumorientált szoftvertervezés&lt;br /&gt;
|targykod=VIIIA371&lt;br /&gt;
|kredit=4&lt;br /&gt;
|felev=6&lt;br /&gt;
|nagyzh=0&lt;br /&gt;
|kereszt=vizsgakurzus&lt;br /&gt;
|kiszh=5&lt;br /&gt;
|vizsga=van&lt;br /&gt;
|hf=&lt;br /&gt;
|szak=info&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA371/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/~ooterv/|levlista=infotech-bscATsch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSc_Informatikai_technológiák_szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához|Ajánlott rövidítés]]: &#039;&#039;&#039;OO&#039;&#039;&#039; vagy &#039;&#039;&#039;OOterv&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
* Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Előtanulmányi rend ===&lt;br /&gt;
* Szoftvertechnológia&lt;br /&gt;
* Szoftver laboratórium 3&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Aláíráshoz ===&lt;br /&gt;
* 5 darab kisZH közül legalább háromnak elégségesnek kell lennie&lt;br /&gt;
** kisZH-k az előadók által előre meghirdetett időpontban előadások elején írandóak&lt;br /&gt;
** kisZH-t pótolni nem lehet&lt;br /&gt;
* ZH, házi feladat nincs&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
* Vizsgaidőszakban írásbeli vizsga&lt;br /&gt;
* 3 vizsga / vizsgaidőszak&lt;br /&gt;
* nincs beugró&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
=== 2011 előtti összefoglalók ===&lt;br /&gt;
[[OotOsszefoglalo2011elott|2011 előtti összefoglalókat itt találod]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2012-es anyag összefoglalója ===&lt;br /&gt;
* 1. [[OotJavaIsmetles2012|Java ismétlés]] - ERŐTELJESEN HIBÁS&lt;br /&gt;
* 2. [[OotAblakkezeles2012|Ablakkezelés, Swing összefoglaló]] - ERŐTELJESEN HIBÁS&lt;br /&gt;
* 3. [[OotPerzisztencia2012|Perzisztencia összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* 4. [[OotOOMetrikak2012|OO metrikák összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* 5. [[OotElosztottRendszerek2012|Elosztott rendszerek összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* 6. [[OotXMLkezeles2012|XML kezelés összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* 7. [[OotWeb-szolgáltatások2012|Web-szolgáltatások összefoglaló]]&lt;br /&gt;
* 8. [[OotWebREST2012|REST összefoglaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Kidolgozások===&lt;br /&gt;
[[Media:OOTerv_REST_RMI_CORBA_2013.pdf | Rest RMI CORBA összefoglaló]] - diákat is tanulmányozzátok át mellé.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tervezési minták ===&lt;br /&gt;
[[Tervezési_minták|Tervezési minták összefoglaló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Diák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:OO_AllInOne_2010.pdf | 2010-es diák]] - 1 dia/oldal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:OO_AllInOne_2012.pdf| 2012-es diák]] - 1 dia/oldal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:ooterv_2014_full.pdf | 2014-es diák]] - 2-3 dia/oldal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Media:ooterv_2014_full_cropped.pdf | 2014-es diák (^) darabolva]] 1 dia/oldal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kis ZH-k ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2008.|2008-as KisZH-k]]&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2009.|2009-es KisZH-k]]&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2010.|2010-es KisZH-k]]&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2011.|2011-es KisZH-k]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2008 ===&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.05.27.|2008.05.27.]] - nem hivatalos megoldással&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.06.03.|2008.06.03.]] - nem hivatalos megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2009 ===&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2009.05.28.|2009.05.28.]] - nem hivatalos megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2010 ===&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2010.05.26.|2010.05.26.]] - nem hivatalos megoldással&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2010.06.01.|2010.06.01.]] - nem hivatalos megoldással&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2012 ===&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2012.05.22.|2012.05.22.]]&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2012.06.05.|2012.06.05.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2013 ===&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2013.05.28.|2013.05.28.]]&lt;br /&gt;
* [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2013.06.11.|2013.06.11.]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2014 ===&lt;br /&gt;
* Összefoglaló, szerkeszthető Google Docs-anyag: https://docs.google.com/document/d/1lWt4KaD4O6MPDtt77cvcj03ClLHE8Z4MR1SLqj6mY5U/edit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kisZH-k általában hasonlítanak a már fent lévő előző évek kisZH-ihoz, érdemes azokat átnézni kisZH-k előtt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsga nagyrészt elméleti feladatokból áll és néhány gyakorlatiból. Vizsgán az anyag bármely részébe belekérdezhetnek elég részletesen, ezért érdemes rá jól felkészülni, tipikusan nem a könnyű vizsgák közé tartozik. Lehet hasonlítani a Szoftvertechnológia vizsga nehézségéhez, csak ez annyival könnyebb, hogy nincs beugró. :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kedvcsináló ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Objektumorientált tervezés és megvalósítás elveit és módszereit tanítja meg a tárgy, azokra gyakorlati példákat hoz Java környezetben.&lt;br /&gt;
Aki szoftvertechnológiából nem sajátította el a Java nyelvet megfelelően, annak itt a lehetőség (és számonkérés), hogy alaposabban megtanulja és gyakorolja. Perzisztencia, elosztottság, webszolgáltatások... sok sok olyan témakör melyeket a gyakorlatban is használnak.&lt;br /&gt;
Nem egyszerű tárgy véleményem szerint, de ha az anyagot alaposan elsajátítod, az később Java programozás kapcsán kamatoztatni fogja magát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
--[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 15:35 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Informatikai_technológiák_szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok&amp;diff=182624</id>
		<title>Szenzorhálózatok</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok&amp;diff=182624"/>
		<updated>2014-08-24T17:11:29Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&lt;br /&gt;
Ez az oldal a Szenzorhálózatok tárggyal és a [[Szenzorhálózatok - A TinyOS és a nesC|TinyOS]] operációs rendszerrel kapcsolatos segédanyagok gyűjtőhelye.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadás==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [http://portal.mit.bme.hu/?l=oktatas/targyak/vimm9084/index.html tárgy honlapján] valamint [http://hsnlab.tmit.bme.hu/~vidacs/w3_hu/education/sensor_networks/sensor2006_hu.htm Vidács Attila oldalán] találhatóak az előadások vetített anyagai.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előadás minden hétfőn és csütörtökön 12.15-14, IE217.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyhoz házi feladatok tartoznak, melyek valamilyen alkalmazás megvalósítását jelentik mitmót-on, [[Szenzorhálózatok - A TinyOS és a nesC|TinyOS]] operációs rendszer és [[Szenzorhálózatok - A TinyOS és a nesC|nesC]] programnyelv segítségével.&lt;br /&gt;
A házikat 2-3 fős csoportokban lehet készíteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A választható témák:&lt;br /&gt;
* A szomszédok felderítésére használható program készítése mitmótokra [[Szenzorhálózatok - HF: Szomszédok felderítése|részletek]]&lt;br /&gt;
* Órák szinkronizációja, alvás-ébrenlét [[Szenzorhálózatok - HF: Óraszinkronizáció, alvás-ébrenlét|részletek]]&lt;br /&gt;
* Mitmót - Berkeley (micaZ) mote gateway [[Szenzorhálózatok - HF: MicaZ-mitmót átjáró|részletek]]&lt;br /&gt;
* SMS küldés/fogadás mitmóttal, egy mobiltelefon segítségével [[Szenzorhálózatok - HF: SMS küldés/fogadás|részletek]]&lt;br /&gt;
* A rádiós kommunikáció MAC rétegének vizsgálata [[Szenzorhálózatok - HF: MAC réteg vizsgálata|részletek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==TinyOS használata mitmóton==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[Szenzorhálózatok - A TinyOS és a nesC|TinyOS]] operációs rendszert én ([[LaszloSiroki|Laci]]) portoltam a mitmótra, ezért a házi feladattal kapcsolatban fel fogok tenni ide segédanyagokat és információkat. Ahhoz, hogy a tényleg szükséges információt kapjátok meg, létrehoztam egy [[Szenzorhálózatok - Fórum|fórumszerű oldalt]], ahová várom a kérdéseket, és igyekszem megválaszolni őket. Ha valaki tudja a megoldást valaki más kérdésére, akkor persze nyugodtan válaszolhat, mert akkor úgy gyorsabb lesz. Én majd úgyis átnézem a válaszokat is, és pontosítom vagy korrigálom, ha szükséges.&lt;br /&gt;
Amíg a wikioldal fejlesztés alatt áll, az elmúlt évben feltett információk, segédanyagok és programok megtalálhatóak a [http://www.cs.bme.hu/~sl/mitmot www.cs.bme.hu/~sl/mitmot] oldalon.&lt;br /&gt;
További információk találhatóak a [[Szenzorhálózatok - A TinyOS és a nesC|TinyOS]] oldalon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[LaszloSiroki|Laci]] - 2007.03.25.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok_-_A_TinyOS_%C3%A9s_a_nesC&amp;diff=182623</id>
		<title>Szenzorhálózatok - A TinyOS és a nesC</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok_-_A_TinyOS_%C3%A9s_a_nesC&amp;diff=182623"/>
		<updated>2014-08-24T17:11:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;A TinyOS egy beágyazott operációs rendszer, amit kifejezetten szenzorhálózati alkalmazások fejlesztésére találtak ki. nesC nyelven írták, és ezen a nyelven lehet hozzá programokat is írni. Ezeknek a részletesebb tulajdonságait fejtem ki alább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=A nesC programozási nyelv=&lt;br /&gt;
A nesC a C nyelv egy komponens-orientált kiterjesztése. Fő jellemzője még a komponens-orientáltságon kívül az eseményvezérelt működés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==nesC 1.1==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Komponensek, modulok, konfigurációk, parancsok, események, interfészek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nesC programok &#039;&#039;&#039;komponensekből&#039;&#039;&#039; épülnek fel, amik az objektum-orientált nyelvek osztályaihoz hasonlítanak, mert egyegységbe zárják az adatokat és a rajtuk végezhető műveleteket, de mivel hardverközeli környezetben vagyunk, nem csak adatokról van szó, hanem perifériákról is. Jellemő eltérés az objektum-orientált nyelvekkel szemben, hogy minden &#039;&#039;&#039;komponens&#039;&#039;&#039; csak egy példányban létezhet, tehát olyan, mint egy singleton, vagy mintha statikus lenne minden metódusa és mezője. (Paraméterezett interfészek segítségével megoldhatóak bizonyos helyzetek, amikor több példányra lenne szükség, de erről majd később, és ennek ellenére ez egy hátrány, amit az újabb verzióban már megoldottak.)&lt;br /&gt;
Mivel a nesC nyelv eseményvezérelt szemléletű, ezért a &#039;&#039;&#039;komponenseknek&#039;&#039;&#039; nem csak &#039;&#039;&#039;parancsai&#039;&#039;&#039; (*command*) vannak, amik a szokásos metódusoknak felelnek meg, hanem deklarálni kell a &#039;&#039;&#039;komponens&#039;&#039;&#039; által kiváltott &#039;&#039;&#039;eseményeket&#039;&#039;&#039; is, valamint azt, hogy milyen &#039;&#039;&#039;eseményekre&#039;&#039;&#039; reagál a &#039;&#039;&#039;komponens&#039;&#039;&#039;. Szokatlan módon a &#039;&#039;&#039;parancsoknál&#039;&#039;&#039; sem csak azt kell megadni, hogy milyeneket valósítmeg a &#039;&#039;&#039;komponens&#039;&#039;&#039;, hanem azokat is, amelyeket meg akar hívni.&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Komponensekből&#039;&#039;&#039; két fajta van: &#039;&#039;&#039;modul&#039;&#039;&#039; és &#039;&#039;&#039;konfiguráció&#039;&#039;&#039;. A modulok hasonlítanak a szokásos programozási nyelvekre: meg van bennük valósítva minden &#039;&#039;&#039;parancs&#039;&#039;&#039;, amit mások felé nyújtanak, valamint az eseménykezelők azokra az eseményekre, amiket használnak. A függvénytörzsek gyakorlatilag C nyelvűek, eltekintve néhány kulcsszótól, mint például a &#039;&#039;&#039;call&#039;&#039;&#039; a parancsok meghívására és a &#039;&#039;&#039;signal&#039;&#039;&#039; az események kiváltására, a függvények előtt pedig jelezni kell, hogy az &#039;&#039;&#039;parancs&#039;&#039;&#039; (*command*), vagy eseménykezelő (*event*). A fentieknek megfelelően a megvalósításban csak a használatra deklarált parancsokat lehet meghívni és a mások felé nyújtott eseményeket lehet kiváltani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Folyt. köv. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A nesC programok .nc kiterjesztésű fájlokból állnak, ezeknek több fajtájuk van:&lt;br /&gt;
* Komponensek&lt;br /&gt;
** Konfigurációk&lt;br /&gt;
** Modulok&lt;br /&gt;
* Interfészek:&lt;br /&gt;
Definiálják a komponensek közötti kapcsolatok típusát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[LaszloSiroki|Laci]] - 2007.03.25.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok_-_HF:_Szomsz%C3%A9dok_felder%C3%ADt%C3%A9se&amp;diff=182622</id>
		<title>Szenzorhálózatok - HF: Szomszédok felderítése</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok_-_HF:_Szomsz%C3%A9dok_felder%C3%ADt%C3%A9se&amp;diff=182622"/>
		<updated>2014-08-24T17:09:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Feladat: (1) szomszédok felderítése==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Részletes kiírás===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen olyan minta alkalmazást, ahol a szenzorhálózati csomópontok (mótok) képesek önállóan felderíteni a kommunikációs sugarukon belül elérhető szomszédaikat. A feladat minden mót számára egy táblázat létrehozása és folyamatos karbantartása a szomszédairól, figyelembe véve, hogy a szomszédos csomópontok eltűnhetnek ill. új csomópontok is megjelenhetnek a hálózatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon megoldást arra is, hogy a csomópontok eljuttassák a szomszédossági információkat egy PC-hez kötött nyelő állomásnak, többugrásos (multi-hop) hálózatot feltételezve (azaz amikor nem minden állomás képes közvetlenül a nyelővel kommunikálni). A PC képernyőjén jelenjen meg a hálózat logikai gráfja, azaz a gráf csomópontjai a mótok, az élek pedig egymással közvetlenül kommunikálni képes mótokat kötnek össze.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Segítség===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A feladat megoldásához a GenericComm komponensre lesz szükség, amivel üzeneteket lehet küldeni és fogadni.&lt;br /&gt;
Létre kell hozni valamilyen saját üzenetformátumot, amibe bele lehet tenni a küldő címét. Minden mote periodikusan elküld egy ilyen csomagot a saját címével mindenkinek, azaz a broadcast címre (TOS_BCAST_ADDR). Ha valaki vesz egy ilyen csomagot, akkor bejegyzi a táblázatába, hogy az a mote a közelben van. Azokat a mote-okat, amiktől érkezett valamikor üzenet, de azóta már sok idő eltelt, törölni kell a táblázatból. (Lehet úgy is, hogy időnként törli az egészet, és egy bizonyos ideig vár újabb csomagokat, és akiktől érkezett, azokat tekinti szomszédainak. Arra azért ügyelni kell, hogy a felhasználó ne lásson olyat, hogy nincsenek szomszédok, vagy kevés szomszéd van, miközben biztos szomszédai vannak, csak épp törölte a listát, azaz amíg össze nem gyűlt teljesen az új szomszédlista, addig a régit meg kell őrizni.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A feladatból első körben el lehet hagyni a multihop kommunikációt, és a mitmóton megjeleníteni azt, hogy milyen szomszédai vannak. Erre lehet használni a LED-eket, pl. úgy, hogy ha max. 4 mote van, akkor 1-1 LED tartozhat a mote-okhoz, de jobb megoldás, ha sorban végigmegy a szomszédainak listáján, és binárisan megjeleníti a címüket, mindegyiket 0,5-1 másodpercig. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szükséges komponensek:&lt;br /&gt;
* Kell egy komponens, ami az üzeneteket küldözgeti&lt;br /&gt;
** A GenericComm-hoz kapcsolódik, SendMsg interfésszel&lt;br /&gt;
** Ez egy Timer-t használhat arra, hogy periodikusan küldje az üzeneteket&lt;br /&gt;
* Kell egy komponens, ami fogadja az üzeneteket&lt;br /&gt;
** A GenericComm-hoz kapcsolódik, ReceiveMsg interfésszel&lt;br /&gt;
** A fogadott csomagokból kideríti, hogy ki küldte, és ezt továbbadja a következő komponensnek&lt;br /&gt;
* Kell egy komponens, ami a táblázatot nyilvántartja&lt;br /&gt;
** Az interfészén keresztül lehessen jelezni, hogy valakitől érkezett csomag&lt;br /&gt;
* Kell egy komponens, ami az eredményt megjeleníti.&lt;br /&gt;
** Ez kiolvassa a szomszédsági táblázatot&lt;br /&gt;
** és periodikusan megjeleníti a címeiket a LED-eken&lt;br /&gt;
** Egy Timer-t és a Leds4C komponens Leds4 interfészét használja a periodikus megjelenítésre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[LaszloSiroki|Laci]] - 2007.04.19.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok_-_HF:_%C3%93raszinkroniz%C3%A1ci%C3%B3,_alv%C3%A1s-%C3%A9brenl%C3%A9t&amp;diff=182621</id>
		<title>Szenzorhálózatok - HF: Óraszinkronizáció, alvás-ébrenlét</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok_-_HF:_%C3%93raszinkroniz%C3%A1ci%C3%B3,_alv%C3%A1s-%C3%A9brenl%C3%A9t&amp;diff=182621"/>
		<updated>2014-08-24T17:07:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Feladat: (2) szinkronizálás, alvás-ébrenlét==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Részletes kiírás===&lt;br /&gt;
Készítsen olyan alkalmazást, amelyben a hálózatban szereplő eszközök periodikusan alszanak és kis kitöltési tényezővel ébren vannak. Az ébrenléti szakaszokat a mótok egymáshoz szinkronizálják és ezen időtartamok alatt egymással kommunikálnak. Az eszköz által biztosított szinkronizációs primitívek segítségével alkosson olyan biztonságos alvás-ébrenlét mechanizmust, hogy a kommunikáció idején a szinkronizációs hibák ellenére biztosan minden állomás ébren legyen, de mégis minden mót a lehető legtöbbet aludjon az  energiatakarékosság jegyében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Minden mót a kommunikációs időszelet (általa ismert) kezdetekor és végén autonóm módon küldjön egy üzenetet, amely egy bázisállomáson keresztül egy PC képernyőjén időbélyeggel együtt jelenjen meg. A LED-ekről leolvasható legyen a mót állapota (alvás/ébrenlét/kommunikáció).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Segítség===&lt;br /&gt;
A feladat megoldásához a GenericComm komponensre lesz szükség, amivel üzeneteket lehet küldeni és fogadni.&lt;br /&gt;
Létre kell hozni valamilyen saját üzenetformátumot, amibe bele lehet tenni az órák szinkronizációjához szükséges adatokat. Választani kell valamilyen órszinkronizációs algoritmust, amit meg fogtok valósítani.&lt;br /&gt;
Ajánlom még figyelmetekbe a LogicalTime nevű komponenst, ami egy logikai óra megvalósítása, lehet lekérdezni és beállítani is az aktuális időt, és lehet relatív módon is változtatni az értékét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A [[TinyOS]] ütemezője automatikusan eleltatja a processzort, ha nincsen futó task. A rádió ki- és bekapcsolása azonban a felhasználói program feladata. Alvás alatt tehát azt értjük, hogy olyankot ki is kell kapcsolni a rádiót. Ezt az IA4420RadioC.StdControl interfészen keresztül tehetjük meg (persze még a kikapcsolás előtt kell elküldeni az üzenetet a központnak, hogy el fog aludni a mote).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[LaszloSiroki|Laci]] - 2007.04.19.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok_-_HF:_MicaZ-mitm%C3%B3t_%C3%A1tj%C3%A1r%C3%B3&amp;diff=182620</id>
		<title>Szenzorhálózatok - HF: MicaZ-mitmót átjáró</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok_-_HF:_MicaZ-mitm%C3%B3t_%C3%A1tj%C3%A1r%C3%B3&amp;diff=182620"/>
		<updated>2014-08-24T17:07:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Feladat: (4) micaZ-mitmót átjáró==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Részletes kiírás===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon megoldást arra, hogy egy micaZ (Crossbow) mótokból álló, és egy mitmótokból felépülő, eltérő rádiós kommunikációt használó szenzorhálózat képes legyen összekapcsolódni. Az elképzelt megoldás egy olyan átjáró (gateway) a két hálózat között, amely képes minkét hálózatrésszel kommunikálni. Az átjáró létrehozható egy micaZ és egy mitmót eszköz összekapcsolásával, közbeiktatott PC nélkül. Az átjáró csomópont működését tekintve közvetítőként, transzparens módon az egyik hálózatrészből kapott csomagokat a másik interfészén továbbítja a másik hálózatrészbe. Segítségével a kétféle hálózati csomómontok egy egységes hálózatot alkothatnak az átjárón keresztül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen olyan minta alkalmazást, amelynek segítségével az átjáró működése bemutatható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Segítség===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Hardver====&lt;br /&gt;
A mica és a mitmót buszon is található UART kivezetés, ezeket kell egymással összekötni, természetesen felcserélve az RX/TX vonalakat, és össze kell kötni a két mote földjét (GND).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mitmót rádiós kártyáján ki van vezetve a mikrokontroller UART1-es portja, ezt használja a [[GenericComm]] komponens, ha a soros port címére (TOS_UART_ADDR) küld valaki csomagot. Lehet használni ezt, de lehet az UART0-t is, aminek a kivezetései a programozó csatlakozón vannak, és egyébként nincsen használatban a [[TinyOS]] által.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Berkeley mote-on csak egy UART-kivezetés van, az UART0, ez van kivezetve a mica buszra. Ilyen csatlakozó beszerzése nem egyszerű, de lehet próbálkozni egy soros programozó kártyával, vagy egy USB-s kártyán megkeresni a megfelelő kivezetéseket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Szoftver====&lt;br /&gt;
A kétfajta mote kommunikációjában a csomagformátum eltérő: A mitmót a szabványos csomagstruktúrát használja, ami a &amp;lt;pre&amp;gt;/opt/tinyos-1.x/tos/types/AM.h&amp;lt;/pre&amp;gt; file-ban található, a micaz mote-nál viszont ezt felüldefiniálták a &amp;lt;pre&amp;gt;/opt/tinyos-1.x/tos/platform/micaz/AM.h&amp;lt;/pre&amp;gt;-ban. A [[TinyOS]] 2.0-ban már megoldották, hogy a soros protokoll azonos legyen, itt viszont még nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A feladat tehát áttanulmányozni, hogy hogyan működik a soros kommunikáció, és valamelyik platformnál megoldani, hogy a soros porton más csomagformátumot használjon, mint a rádiónál.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[LaszloSiroki|Laci]] - 2007.04.19.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=A_WEB_programoz%C3%A1sa_-_Kidolgozott_JSP_feladatok_-_DirLister&amp;diff=182619</id>
		<title>A WEB programozása - Kidolgozott JSP feladatok - DirLister</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_WEB_programoz%C3%A1sa_-_Kidolgozott_JSP_feladatok_-_DirLister&amp;diff=182619"/>
		<updated>2014-08-24T17:04:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|A WEB programozása - Kidolgozott JSP feladatok}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==A DirLister feladat megoldása==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alábbi kódot egy fejlesztőkörnyezettel generáltam (nem kicsit gyorsabb így összekattintgatni, mint vizsgán mindent begépelni...), szóval ne csodálkozz, ha esetleg lesz benne néhány &amp;quot;felesleges&amp;quot; tag vagy metódus. :) A kód egyáltalán nem tartalmaz semmiféle hibakezelést: ha nem létező utat adsz meg, annak bizony NullPointerException lesz a vége. Mindazonáltal a vizsgán nem volt követelmény a hibakezelés, szóval nemigen volt kedvem ezzel foglalkozni. ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A JavaBean (Dirlister.java):&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
package webprog;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
import java.io.File;&lt;br /&gt;
import java.util.Vector;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
public class Dirlister {&lt;br /&gt;
	 &lt;br /&gt;
	 /** Creates a new instance of Dirlister */&lt;br /&gt;
	 public Dirlister() {&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
	 &lt;br /&gt;
	 private String thepath; // a listázni kívánt elérési út&lt;br /&gt;
	 private Vector files; // itt keletkezik majd az állományok listája&lt;br /&gt;
	 private Vector dirs; // itt keletkezik majd a könyvtárak listája&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public String getThepath() {&lt;br /&gt;
		  return thepath;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public void setThepath(String thepath) {&lt;br /&gt;
		  this.thepath = thepath;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public Vector getFiles() {&lt;br /&gt;
		  files = new Vector(); // a JSP oldalon faszán végig lehet iterálni egy Vector struktúrán&lt;br /&gt;
		  File f = new File(thepath);&lt;br /&gt;
		  File[] contents = f.listFiles(); // ez a metódus - nevével ellentétben - könyvtárakat is listáz&lt;br /&gt;
		  for (int i = 0; i &amp;lt; contents.length; i++) {&lt;br /&gt;
				if (contents[i].isFile()) { // ha állományt találtunk, akkor annak nevét hozzáadjuk a Vectorhoz&lt;br /&gt;
					 files.add(contents[i].getName());&lt;br /&gt;
				}&lt;br /&gt;
		  }&lt;br /&gt;
		  return files;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public void setFiles(Vector files) {&lt;br /&gt;
		  return;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public Vector getDirs() { // nagyjából minden ugyanaz, mint a getFiles()...&lt;br /&gt;
		  dirs = new Vector();&lt;br /&gt;
		  File f = new File(thepath);&lt;br /&gt;
		  File[] contents = f.listFiles();&lt;br /&gt;
		  for (int i = 0; i &amp;lt; contents.length; i++) {&lt;br /&gt;
				if (!contents[i].isFile()) {&lt;br /&gt;
					 dirs.add(contents[i].getName());&lt;br /&gt;
				}&lt;br /&gt;
		  }&lt;br /&gt;
		  return dirs;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public void setDirs(Vector dirs) {&lt;br /&gt;
		  return;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
	 &lt;br /&gt;
	 &lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ezt felhasználó JSP oldal (dirlister.jsp):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;%@page contentType=&amp;quot;text/html&amp;quot;%&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;%@page pageEncoding=&amp;quot;UTF-8&amp;quot;%&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;%@taglib uri=&amp;quot;http://java.sun.com/jsp/jstl/core&amp;quot; prefix=&amp;quot;c&amp;quot;%&amp;gt; &lt;br /&gt;
&amp;lt;!DOCTYPE HTML PUBLIC &amp;quot;-//W3C//DTD HTML 4.01 Transitional//EN&amp;quot;&lt;br /&gt;
	&amp;quot;http://www.w3.org/TR/html4/loose.dtd&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;html&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;head&amp;gt;&lt;br /&gt;
		  &amp;lt;meta http-equiv=&amp;quot;Content-Type&amp;quot; content=&amp;quot;text/html; charset=UTF-8&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
		  &amp;lt;title&amp;gt;Dirlister&amp;lt;/title&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;/head&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;body&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;h1&amp;gt;Dirlister&amp;lt;/h1&amp;gt;&lt;br /&gt;
		  &amp;lt;form action=&amp;quot;dirlister.jsp&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
				&amp;lt;input type=&amp;quot;text&amp;quot; name=&amp;quot;thepath&amp;quot; value=&amp;quot;&amp;quot; /&amp;gt;&lt;br /&gt;
				&amp;lt;input type=&amp;quot;submit&amp;quot; value=&amp;quot;Mehet!&amp;quot; /&amp;gt;&lt;br /&gt;
		  &amp;lt;/form&amp;gt;&lt;br /&gt;
		  &amp;lt;c:if test=&amp;quot;${!empty param.thepath}&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
				&amp;lt;jsp:useBean id=&amp;quot;lister&amp;quot; scope=&amp;quot;page&amp;quot; class=&amp;quot;webprog.Dirlister&amp;quot; /&amp;gt;&lt;br /&gt;
				&amp;lt;jsp:setProperty name=&amp;quot;lister&amp;quot; property=&amp;quot;thepath&amp;quot; value=&amp;quot;${param.thepath}&amp;quot; /&amp;gt;&lt;br /&gt;
				&amp;lt;c:forEach items=&amp;quot;${lister.dirs}&amp;quot; var=&amp;quot;actelement&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
					 &amp;lt;b&amp;gt;${actelement}&amp;lt;/b&amp;gt;&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
				&amp;lt;/c:forEach&amp;gt;&lt;br /&gt;
				&amp;lt;c:forEach items=&amp;quot;${lister.files}&amp;quot; var=&amp;quot;actelement&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
					 ${actelement}&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
				&amp;lt;/c:forEach&amp;gt;&lt;br /&gt;
		  &amp;lt;/c:if&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 &amp;lt;/body&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/html&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[FoldesAdam|Földe]] - 2007.01.23.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=A_WEB_programoz%C3%A1sa_-_Kidolgozott_JSP_feladatok&amp;diff=182618</id>
		<title>A WEB programozása - Kidolgozott JSP feladatok</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=A_WEB_programoz%C3%A1sa_-_Kidolgozott_JSP_feladatok&amp;diff=182618"/>
		<updated>2014-08-24T17:03:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Valaszthato|WebProgFeladatokJSP}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tomcat telepítés Windows alá==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[http://tomcat.apache.org/download-55.cgi]]-ről letölteni a Core Windows Executable-t.&lt;br /&gt;
** Telepítéskor az Examples-t beXelni.&lt;br /&gt;
** HTTP/1.1 Connector Portot át lehet állítani 80-ra; ha foglalt, Apache-ot/IIS-t/Skype-ot kilőni. A szolgáltatások listája a =services.msc= parancs segítségével kérhető le.&lt;br /&gt;
** JRE könyvtárat /bin nélkül kell megadni.&lt;br /&gt;
* =webapps/jsp-examples/WEB-INF/lib= tartalmát átmásolni a =webapps/ROOT/WEB-INF/lib= könyvtárba, hogy legyen JSTL&lt;br /&gt;
* szervert újraindítani (parancssorból: =net stop tomcat5= majd =net start tomcat5=)&lt;br /&gt;
* localhost címen be kell jönnie az üdvözlő oldalnak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.05.31.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Előadáson bemutatott taglibek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Standard tagek: [http://jakarta.apache.org/site/downloads/downloads_taglibs-standard.cgi jstl.jar és standard.jar]&lt;br /&gt;
* XML parse-olás: [http://www.apache.org/dyn/closer.cgi/xml/xalan-j xalan.jar és xercesImpl.jar]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Feladatok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Olvassa be a &amp;lt;pre&amp;gt;data/&amp;lt;/pre&amp;gt;{{InLineFileLink|Valaszthato|WebProgFeladatokJSP|adatok.txt|adatok.txt}} file-t, és jelenítse meg a tartalmát táblázatos formában. A =:= karakter jelöli az új cellát, a =\n= az új sort.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás: {{InLineFileLink|Valaszthato|WebProgFeladatokJSP|adatok_tablazatba.jsp|adatok_tablazatba.jsp}}&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.12.28.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konstruálj olyan JSP oldalt, mely képes a szerver könyvtárainak kilistázására, egy JavaBean felhasználásával! A felhasználó egy űrlapon adhatja meg a kívánt elérési utat. A listában minden könyvtár legyen előrébb minden állománynál, és a könyvtárnevek vastag betűvel jelenjenek meg!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megoldás: [[A WEB programozása - Kidolgozott JSP feladatok - DirLister]]&lt;br /&gt;
-- [[FoldesAdam|Földe]] - 2007.01.23.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy formba beírható, hogy milyen tábla es milyen nevű oszlopok, és egy gomb hatására létrehozza ezt a táblát az előre adott Access adatbázisban. Ha már van ilyen tábla, kiírja, hogy van ilyen tábla. Az oszlopnevek egy mezőben adhatók meg, =:= karakterek választják el őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kapcsolódó wiki oldalak==&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: Servlet és JSP|Szoftverfejlesztés J2EE platformra &amp;amp;mdash; JSP labor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Labor:_JCA&amp;diff=182617</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: JCA</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Labor:_JCA&amp;diff=182617"/>
		<updated>2014-08-24T16:58:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szoftverfejlesztés J2EE platformon}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kapcsolodas a BankApp-hoz==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ld. [[J2EE - Java Connector Architecture|Integralt informacios rendszerek, JCA labor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.11.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Labor:_Web_Service&amp;diff=182616</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: Web Service</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Labor:_Web_Service&amp;diff=182616"/>
		<updated>2014-08-24T16:57:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szoftverfejlesztés J2EE platformon}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Web Service laborok más tárgyakból==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[IIRLaborWS|Integrált információs rendszerek]] &amp;amp;mdash; Visual Studio 2005 + Web Service Enhancement 3&lt;br /&gt;
* [[ElosztottLaborWebService|Elosztott rendszerek]] &amp;amp;mdash; Visual Studio 2003&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Devizaváltó Web Service implementálása==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* New Project / Enterprise Application&lt;br /&gt;
** Name: WSLabor EJB es Web Application Module is kell&lt;br /&gt;
* New Project / Web Application&lt;br /&gt;
** Name: WSLaborService&lt;br /&gt;
** Add to Enterprise Application: WSLabor&lt;br /&gt;
* WSLaborService / Source Packages / New Java Class...&lt;br /&gt;
** Name: RateDescriptor&lt;br /&gt;
** Package: ws.labor&lt;br /&gt;
* WSLaborService / Source Packages / New Java Class...&lt;br /&gt;
** Name: Converter&lt;br /&gt;
** Package: ws.labor&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;RateDescriptor bean&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;package ws.labor;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
public class RateDescriptor {&lt;br /&gt;
	 private String from;&lt;br /&gt;
	 private String to;&lt;br /&gt;
				&lt;br /&gt;
	 public RateDescriptor() {&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
	 &lt;br /&gt;
	 public RateDescriptor(String from, String to) {&lt;br /&gt;
		  this.setFrom(from);&lt;br /&gt;
		  this.setTo(to);&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 // getterek es setterek generalasa:&lt;br /&gt;
	 // context menuben Refactor / Encapsulate Fields...&lt;br /&gt;
	 public String getFrom() {&lt;br /&gt;
		  return from;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public void setFrom(String from) {&lt;br /&gt;
		  this.from = from;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public String getTo() {&lt;br /&gt;
		  return to;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public void setTo(String to) {&lt;br /&gt;
		  this.to = to;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 // Ctrl+I: felsorolja az override-olhato metodusokat&lt;br /&gt;
	 public boolean equals(Object obj) {&lt;br /&gt;
		  if (!(obj instanceof RateDescriptor)) return false;&lt;br /&gt;
		  if (this==obj) return true;&lt;br /&gt;
		  RateDescriptor d = (RateDescriptor) obj;&lt;br /&gt;
		  return from.equals(d.from) &amp;amp;&amp;amp; to.equals(d.to);&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public String toString() {&lt;br /&gt;
		  return from + &amp;quot; -&amp;gt; &amp;quot; + to;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 public int hashCode() {&lt;br /&gt;
		  return from.hashCode() ^ to.hashCode();&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
}&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Converter service&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;package ws.labor;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
import java.util.HashMap;&lt;br /&gt;
import java.util.Map;&lt;br /&gt;
import javax.jws.WebMethod;&lt;br /&gt;
import javax.jws.WebService;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@WebService()&lt;br /&gt;
public class Converter {&lt;br /&gt;
	 &lt;br /&gt;
	 Map&amp;lt;RateDescriptor, Double&amp;gt; rates = new HashMap&amp;lt;RateDescriptor, Double&amp;gt;();&lt;br /&gt;
	 &lt;br /&gt;
	 public Converter() {&lt;br /&gt;
		  rates.put(new RateDescriptor(&amp;quot;HUF&amp;quot;, &amp;quot;EUR&amp;quot;), 260.0);&lt;br /&gt;
		  rates.put(new RateDescriptor(&amp;quot;HUF&amp;quot;, &amp;quot;USD&amp;quot;), 210.0);&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
	 &lt;br /&gt;
	 @WebMethod&lt;br /&gt;
	 public Double getRate1(RateDescriptor d) {&lt;br /&gt;
		  return rates.get(d);&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
				&lt;br /&gt;
	 // Web Service nem tamogatja az overload-olt metodus neveket&lt;br /&gt;
	 @WebMethod&lt;br /&gt;
	 public Double getRate2(String from, String to) {&lt;br /&gt;
		  return rates.get(new RateDescriptor(from, to));&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Deploy, majd a szerver logból másoljuk ki az url-t es írjuk utána, hogy =?wsdl=. =&amp;amp;lt;xsd:schema&amp;amp;gt;/&amp;amp;lt;import&amp;amp;gt;@schemaLocation= alatt vannak a metódus deklarációk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Devizaváltó Web Service meghívása==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* WSLabor-war / Source Packages / New Servlet&lt;br /&gt;
** name: Converter&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;protected void processRequest(HttpServletRequest request, HttpServletResponse response)&lt;br /&gt;
throws ServletException, IOException {&lt;br /&gt;
	 response.setContentType(&amp;quot;text/html;charset=UTF-8&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 PrintWriter out = response.getWriter();&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;html&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;head&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;title&amp;gt;Servlet Converter&amp;amp;lt;/title&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;/head&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;body&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;h1&amp;gt;Servlet Converter at &amp;quot; + request.getContextPath () + &amp;quot;&amp;amp;lt;/h1&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;form method=&#039;post&#039;&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;From: &amp;amp;lt;input type=&#039;text&#039; name=&#039;from&#039;&amp;gt;&amp;amp;lt;br&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;To: &amp;amp;lt;input type=&#039;text&#039; name=&#039;to&#039;&amp;gt;&amp;amp;lt;br&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;input type=&#039;submit&#039; value=&#039;Get Rate!&#039;&amp;gt;&amp;amp;lt;br&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;/form&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 String from = request.getParameter(&amp;quot;from&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 String to = request.getParameter(&amp;quot;to&amp;quot;);&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 if (from!=null &amp;amp;&amp;amp; to!=null) {&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;/body&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.println(&amp;quot;&amp;amp;lt;/html&amp;gt;&amp;quot;);&lt;br /&gt;
	 out.close();&lt;br /&gt;
}&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* WSLabor-war / New / Web Service Client&lt;br /&gt;
** Project: Browse-zal valasszuk ki a Convertert&lt;br /&gt;
** Package: ws.labor.client&lt;br /&gt;
* WSLabor-war / Web Service References / ConverterService / ConverterService / ConverterPort / getRate2-t huzzuk at az =if (from!=null &amp;amp;&amp;amp; to!=null) { }= blokk belsejebe.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Deploy&lt;br /&gt;
* Ha nem megy, mert nem talalja a web service-t, Runtime / Servers / Sun AppServer / Applications / Web Applications / WSLaborService / Undeploy, majd deploy ujra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Járatkereső Web Service implementálása EJB modulban==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* WSLabor-ejb-ben New Java Class&lt;br /&gt;
** Name: AirLineBean&lt;br /&gt;
** Package: ws.labor.ejb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;public class AirLineBean {&lt;br /&gt;
	 private int id;&lt;br /&gt;
	 private String source, destination;&lt;br /&gt;
	 private double price;&lt;br /&gt;
	 private String currency;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 // + default es parameterezett konstruktorok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 // + getterek es setterek&lt;br /&gt;
}&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hozzunk letre egy Stateless Session beant ugyanabba a package-be TravelSession neven.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;TravelSessionBean&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;package ws.labor.ejb;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
import java.util.ArrayList;&lt;br /&gt;
import java.util.List;&lt;br /&gt;
import javax.ejb.Stateless;&lt;br /&gt;
import javax.jws.WebMethod;&lt;br /&gt;
import javax.jws.WebService;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@Stateless&lt;br /&gt;
@WebService()&lt;br /&gt;
public class TravelSessionBean implements ws.labor.ejb.TravelSessionLocal {&lt;br /&gt;
	 &lt;br /&gt;
	 List&amp;lt;AirLineBean&amp;gt; airlines = new ArrayList&amp;lt;AirLineBean&amp;gt;();&lt;br /&gt;
	 &lt;br /&gt;
	 public TravelSessionBean() {&lt;br /&gt;
		  airlines.add(new AirLineBean(1, &amp;quot;Budapest&amp;quot;, &amp;quot;New York&amp;quot;, 200000.0, &amp;quot;HUF&amp;quot;));&lt;br /&gt;
		  airlines.add(new AirLineBean(2, &amp;quot;Budapest&amp;quot;, &amp;quot;New York&amp;quot;, 180000.0, &amp;quot;HUF&amp;quot;));&lt;br /&gt;
		  airlines.add(new AirLineBean(3, &amp;quot;Budapest&amp;quot;, &amp;quot;Parizs&amp;quot;, 30000.0, &amp;quot;HUF&amp;quot;));&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 @WebMethod()&lt;br /&gt;
	 public AirLineBean[] searchAirLine(String source, String destination) {&lt;br /&gt;
		  List&amp;lt;AirLineBean&amp;gt; result = new ArrayList&amp;lt;AirLineBean&amp;gt;();&lt;br /&gt;
		  for (AirLineBean alb : airlines) {&lt;br /&gt;
				if ((source==null || alb.getSource().equals(source)) &amp;amp;&amp;amp;&lt;br /&gt;
						 (destination==null || alb.getDestination().equals(destination))) {&lt;br /&gt;
					 result.add(alb);&lt;br /&gt;
				}&lt;br /&gt;
		  }&lt;br /&gt;
		  return result.toArray(new AirLineBean[result.size()]);&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
}&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tesztelés==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Runtime / Servers / Sun AppServer / View Admin Console&lt;br /&gt;
* Web Services / TravelSessionBean / Test&lt;br /&gt;
* Probaljuk ki ugy is, hogy a kiindulasi es a cel allomast is megadjuk es ugy is, hogy csak az egyiket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Önálló feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Keszitsunk egy webes klienst a TravelSessionBean-hez&lt;br /&gt;
* A kliens kerje le a talalatokat, es hivja meg a Converter service-t, ha nem stimmel a penznem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.11.08.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Labor:_Java_Server_Faces&amp;diff=182615</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: Java Server Faces</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Labor:_Java_Server_Faces&amp;diff=182615"/>
		<updated>2014-08-24T16:57:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szoftverfejlesztés J2EE platformon}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Inicializalas==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Sun Java Studio Creator 2 Update 1-et hasznalunk&lt;br /&gt;
* El kell inditani a Deployment es a Bundled Database servert&lt;br /&gt;
* New Project, name: TravelWeb, package: travel&lt;br /&gt;
* Jobb also sarokban lehet valasztani a projekt es a file nezetek kozott. A file nezet ugyanaz, mint NetBeansben, JSP projekt eseten&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==DropDownList es tablazat osszekotese==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Huzzunk ra egy DropDown controlt a palettarol a design nezetre. A Java Studio Creator general egy DropDown1DefaultOptions osztalyt. Vessuk ossze a java kodot a foliakon szereplo eletciklus modellel.&lt;br /&gt;
* Huzzunk egy table-t a DropDownList ala. Nezzuk meg a generalt JSP kodot.&lt;br /&gt;
* Huzzuk ra a Servers / Data Sources / Travel / Tables / PERSON tablat a DropDownList-re. Ilyenkor a JSF es a java kod egyszerre valtozik, erdemes egyszerre Save All-lal mindent menteni.&lt;br /&gt;
* dropDown1-en jobb gomb, Auto-Submit on Change menupontot ikszeljuk be. A JavaScript kodba bekerul egy OnChange esemenykezelo.&lt;br /&gt;
* Huzzuk ra a TRIP tablat a tablazatra. &lt;br /&gt;
* Outline / SessionBean1 / tripRowSet / Edit SQL Statement&lt;br /&gt;
** Huzzuk fel a TRIPTYPE tablat es allitsuk be, hogy milyen oszlopokat akarunk latni.&lt;br /&gt;
** PersonID-n Edit Query Criteria, OK&lt;br /&gt;
** table1-en Table Layout, selected: DEPDATE, DEPCITY, DESTCITY, NAME&lt;br /&gt;
** Options fulon Enable Pagination, 3 rekord/oldal&lt;br /&gt;
* Duplakattintas a DropDownList-en&lt;br /&gt;
* Illesszuk be a Samples / Travel: dropdown minta kodot a dropDown1_processValueChange esemenykezelobe es Ctrl+Shift+F-fel formazzuk meg&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;		 try {&lt;br /&gt;
			  getSessionBean1().setPersonId((Integer)dropDown1.getSelected());&lt;br /&gt;
			  personDataProvider.setCursorRow(personDataProvider.findFirst(&amp;quot;PERSON.PERSONID&amp;quot;, dropDown1.getSelected()));&lt;br /&gt;
			  getSessionBean1().getTripRowSet().setObject(1, dropDown1.getSelected());&lt;br /&gt;
			  tripDataProvider.refresh();&lt;br /&gt;
		 } catch (Exception e) {&lt;br /&gt;
			  error(&amp;quot;Cannot switch to person &amp;quot; + personDataProvider.getValue(&amp;quot;PERSON.PERSONID&amp;quot;));&lt;br /&gt;
			  log(&amp;quot;Cannot switch to person &amp;quot; + personDataProvider.getValue(&amp;quot;PERSON.PERSONID&amp;quot;), e);&lt;br /&gt;
		 }&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
* A Travel: prerender kodot pedig huzzuk bele a prerender metodusba&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;		 if (getSessionBean1().getPersonId() == null ) {&lt;br /&gt;
			  try {&lt;br /&gt;
					personDataProvider.cursorFirst();&lt;br /&gt;
					getSessionBean1().getTripRowSet().setObject(1, personDataProvider.getValue(&amp;quot;PERSON.PERSONID&amp;quot;));&lt;br /&gt;
					getSessionBean1().setPersonId((Integer)personDataProvider.getValue(&amp;quot;PERSON.PERSONID&amp;quot;));&lt;br /&gt;
					tripDataProvider.refresh();&lt;br /&gt;
			  } catch (Exception e) {&lt;br /&gt;
					error(&amp;quot;Cannot switch to person &amp;quot; + personDataProvider.getValue(&amp;quot;PERSON.PERSONID&amp;quot;));&lt;br /&gt;
					log(&amp;quot;Cannot switch to person &amp;quot; + personDataProvider.getValue(&amp;quot;PERSON.PERSONID&amp;quot;), e);&lt;br /&gt;
			  }&lt;br /&gt;
		 } else {&lt;br /&gt;
			  dropDown1.setSelected(getSessionBean1().getPersonId());&lt;br /&gt;
		 }&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
* SessionBean1 / Add / Property, name: personId, type: Integer&lt;br /&gt;
* Projects fulon tudunk masik temat valasztani&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Futtatas: TravelWeb projekten Run, ha nem indul el a bongeszo, nezzuk ki a logbol az url-t. localhostot cserelni kell zoneX-re&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tobb oldalas web alkalmazas==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Project / Page Navigation-on dupla kattintas&lt;br /&gt;
* Hozzunk letre egy Page2-t es egy Page3-at&lt;br /&gt;
* Page1-re rakjunk fel ket gombot: Button2 es Button3&lt;br /&gt;
* Page Navigation nezetben kattintsunk a Page1-re, es huzzuk ossze a gombokat Page2-vel illetve Page3-mal&lt;br /&gt;
** Nezzuk meg a web.xml-ben, hogy milyen navigacios szabalyok jottek letre&lt;br /&gt;
** Page2-nek es Page3-nak adjunk cimet (Palette / Basic / Static Text)&lt;br /&gt;
** A navigacios nezetet ugy tudjuk atlathatobba tenni, ha a context menuben bekattintjuk, hogy Draggable, es a Shiftet nyomva tartva atrendezzuk a grafot&lt;br /&gt;
* A Button2 a Page1-nek kuldi a kerest, ezert az url-ben is Page1 jelenik meg. Kezzel irt esemenykezelovel tudjuk javitani:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;	 public String button2_action() {&lt;br /&gt;
		  try {&lt;br /&gt;
				ExternalContext e = FacesContext.getCurrentInstance().getExternalContext();&lt;br /&gt;
				e.redirect(e.encodeActionURL(e.getRequestContextPath()+&amp;quot;/faces/Page2.jsp&amp;quot;));&lt;br /&gt;
		  } catch (IOException e) {&lt;br /&gt;
				throw new RuntimeException(e);&lt;br /&gt;
		  }&lt;br /&gt;
		  return null;&lt;br /&gt;
	 }&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szamologep==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Page2.java&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Design===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Felhuzzuk:&lt;br /&gt;
* Text Field, id=a, converter=new longConverter, validator=new longRangeValidator&lt;br /&gt;
** Outline / longRangeValidator1-ben allitsuk be a minimumot es a maximumot&lt;br /&gt;
* Drop Down List, id=muvelet&lt;br /&gt;
* Text Field, id=b, converter=longConverter1, validator=longRangeValidator1&lt;br /&gt;
* Button, text=&amp;quot;=&amp;quot;&lt;br /&gt;
* Static Text, id=eredmeny&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Muvelet lista bekotese===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 private Collection ops = new ArrayList();&lt;br /&gt;
	 public Collection getOps() {&lt;br /&gt;
		  return ops;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
	 public void setOps(Collection ops) {&lt;br /&gt;
		  this.ops = ops;&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alt+Shift+F: Fix Imports&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
init()-ben feltoltjuk a Drop Down List-et (de a muveletek megadhatok lennenek statikusan is)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 ops.add(new Option(&amp;quot;+&amp;quot;));&lt;br /&gt;
	 ops.add(new Option(&amp;quot;-&amp;quot;));&lt;br /&gt;
	 ops.add(new Option(&amp;quot;*&amp;quot;));&lt;br /&gt;
	 ops.add(new Option(&amp;quot;/&amp;quot;));&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Listan Jobb click / Bind to Data... / Page2 / ops&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== gomb bekotese===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Dupla kattintas rajta&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;	 public String button1_action() {&lt;br /&gt;
		  // TODO: Process the button click action. Return value is a navigation&lt;br /&gt;
		  // case name where null will return to the same page.&lt;br /&gt;
		  String op = muvelet.getValue().toString();&lt;br /&gt;
		  long a = ((Long)this.a.getValue()).longValue();&lt;br /&gt;
		  long b = ((Long)this.b.getValue()).longValue();&lt;br /&gt;
		  if (&amp;quot;+&amp;quot;.equals(op)) eredmeny.setText(&amp;quot;&amp;quot;+(a+b));&lt;br /&gt;
		  else if (&amp;quot;-&amp;quot;.equals(op)) eredmeny.setText(&amp;quot;&amp;quot;+(a-b));&lt;br /&gt;
		  else if (&amp;quot;*&amp;quot;.equals(op)) eredmeny.setText(&amp;quot;&amp;quot;+(a*b));&lt;br /&gt;
		  else if (&amp;quot;/&amp;quot;.equals(op)) eredmeny.setText(&amp;quot;&amp;quot;+(a/b));&lt;br /&gt;
		  else eredmeny.setText(&amp;quot;?&amp;quot;);&lt;br /&gt;
		  return null;&lt;br /&gt;
	 }&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
preRender() metodusban allitsuk az eredmenyt ures stringre, hogy hiba eseten ne jegyezze meg az elozo eredmenyt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hibauzenetek===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Huzzunk fel ket Message controlt, es Ctrl+Shift-et nyomva huzzuk ra a Text Fieldeket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tobbnyelvusites==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Reszletes tutorial: http://developers.sun.com/prodtech/javatools/jscreator/reference/techart/2/il8n.html\&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* SessionBean1-ben kell egy locales nevu property&lt;br /&gt;
* Page3-ra tegyunk fel egy Drop Down Listet (id=lang) es kossuk a locales-hez&lt;br /&gt;
* uj elem valasztasa eseten&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;	 String l = lang.getSelected().toString();&lt;br /&gt;
	 FacesContext.getCurrentInstance().getViewRoot().setLocale(new Locale(l));&lt;br /&gt;
	 getSessionBean1().setCurrentLocale(l);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Kell egy Load Bundle control (Advanced csoport), var=m&lt;br /&gt;
* A Source Packages / travel / Bundle Properties / Add Locale ablakban hozzunk letre kulonbozo nyelveket&lt;br /&gt;
* A hu_HU es az en_US eroforras file-ban toltsuk ki a hello kulcshoz tartozo szoveget, irhatunk html kodot is&lt;br /&gt;
* Huzzunk fel egy Static Text controlt es a text propertyjet allitsuk #{m.hello}-ra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Onallo feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Felhasznalo beleptetese&lt;br /&gt;
* Form, ami a TRIP tablaba felvesz uj adatokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.10.25.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Labor:_EJB_3.0&amp;diff=182614</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: EJB 3.0</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Labor:_EJB_3.0&amp;diff=182614"/>
		<updated>2014-08-24T16:56:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szoftverfejlesztés J2EE platformon}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Banki alkalmazás==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Inicializálás===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Nyissuk meg a BankApp, BankApp-ejb es BankApp-war projekteket&lt;br /&gt;
* Jobb click a projecteken, Resolve Reference Problems&lt;br /&gt;
** valasszuk ki a megfelelo konyvtarat&lt;br /&gt;
* Runtime ful / Databases / derby / Connect vagy &amp;lt;br&amp;gt; Tools / Java DB Database / Start Java DB Server&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Táblák létrehozása===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Runtime ful / Databases / derby / Tables / Create Table...&lt;br /&gt;
** Client (clientid INT PRIMARY KEY NOT NULL, name VARCHAR(50), address VARCHAR(200))&lt;br /&gt;
** Account (accountid INT PRIMARY KEY NOT NULL, createdate DATE, balance DOUBLE)&lt;br /&gt;
* varazsloban nem lehet foreign key-t beallitani =&amp;amp;gt; &lt;br /&gt;
** jdbc:derby / Execute Command...&lt;br /&gt;
** ALTER TABLE APP.&amp;quot;Account&amp;quot; ADD CONSTRAINT FK_CLIENT FOREIGN KEY (&amp;quot;clientid&amp;quot;) REFERENCES APP.&amp;quot;Client&amp;quot;(&amp;quot;clientid&amp;quot;) &amp;lt;br&amp;gt; (minden tabla- es mezonev case sensitive; ha nem nagybetusek, idezojelbe kell tenni)&lt;br /&gt;
*** Ehhez kell egy =clientid= attribútumot is létrehozni előbb.&lt;br /&gt;
** Account / Refresh&lt;br /&gt;
** Foreign Key alatt meg kell jelennie az FK_CLIENT idegen kulcsnak&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Entity beanek létrehozása===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* EJB projekten New / File/Folder... / Persistence / Persistence unit&lt;br /&gt;
** Default beallitasokkal (name=BankApp-ejbPU, persistence provider=TopLink, data source=jdbc/sample) mukodik&lt;br /&gt;
* EJB projekten New / Entity classes from database...&lt;br /&gt;
** Data source: jdbc/sample&lt;br /&gt;
** Adjuk hozza az Account tablat, a Client tabla az idegen kulcs miatt automatikusan hozzaadodik&lt;br /&gt;
** Package: bank.ejb&lt;br /&gt;
** Generate Named Query Annotations for Persistent Fields maradjon beixelve&lt;br /&gt;
* BankApp-ejb / Source Packages / bank.ejb alatt megjelennek a generalt beanek&lt;br /&gt;
* Az accountid es clientid private valtozok ele irjunk @GeneratedValue annotaciot&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Session beanek létrehozása===&lt;br /&gt;
(Ebből kell ellesni az entity bean hívást az önálló feladathoz)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* EJB projekten New / File/Folder... / Persistence / Session beans for Entity Classes&lt;br /&gt;
** Add all&amp;amp;gt;&amp;amp;gt;&lt;br /&gt;
** Local interface&lt;br /&gt;
* Letrejon a bank.ejb package-en belul 4 java file: AccountFacade.java, AccountFacadeLocal.java, ClientFacade.java, ClientFacadeLocal.java.&lt;br /&gt;
* AccountFacade.java&lt;br /&gt;
** A =@PersistenceContext= annotacio hatasara, a =private EntityManager em;= valtozot automatikusan inicializalja az alkalmazas szerver.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Önállóan megoldott feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* BankOperator stateless session beant letrehozni&lt;br /&gt;
** =void createClient(Client c);=&lt;br /&gt;
** =void createAccount(int clientid, Account a);=&lt;br /&gt;
** =void transfer(int from, int to, double amount) throws BankException;=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Részleges megoldás===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* futtatas laborbol: BankApp deploy utan http://zoneX:8080/BankApp-war/index.jsp&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* =tar cf BankApp.tar BankApp=&lt;br /&gt;
* ctrl+d-vel lepjunk ki a zonabol&lt;br /&gt;
* =scp labor@zoneX:BankApp.tar .=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Példa egyéb EJB3 feature-ökre==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Késleltetett átutalás===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;@Stateless&lt;br /&gt;
... implements TimedObject;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@Resource&lt;br /&gt;
private TimerService ts;&lt;br /&gt;
ts.CreateTimer(mikor, TransferInfo);&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
public void ejbTimeout(Timer t) {&lt;br /&gt;
	t.get...&lt;br /&gt;
	transfer...&lt;br /&gt;
}&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Interceptors===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;@Interceptors({Logger.class, c2.class})&lt;br /&gt;
@Stateless&lt;br /&gt;
public class SessionBean extends SessionBeanLocal {&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
public class Logger {&lt;br /&gt;
	 @AroundInvoke&lt;br /&gt;
	 public Object ...(InvocationContext ic) throws Exception {&lt;br /&gt;
		  //ic.getMethod().getName()&lt;br /&gt;
		  //ic.getMethod().getParameters()&lt;br /&gt;
		  return ic.proceed();&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
}&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===EJB-QL 3.0 újítások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ld. [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: JMS|JMS labor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.10.11.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/noautolink&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Labor:_EJB_2.1&amp;diff=182613</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: EJB 2.1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Labor:_EJB_2.1&amp;diff=182613"/>
		<updated>2014-08-24T16:55:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szoftverfejlesztés J2EE platformon}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Berényi Zsolt, zberenyi@aut.bme.hu&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Projekt létrehozása==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Netbeans 5.5 beta 2-t inditunk&lt;br /&gt;
** Runtime fulon el kell inditani a Sun Java System Application Server-t&lt;br /&gt;
* Projects fulon jobb click, New Enterprise Project&lt;br /&gt;
** Name: Calculator, &lt;br /&gt;
** J2EE 1.4, sima client is kell&lt;br /&gt;
** ejb projekten belul New Session Bean&lt;br /&gt;
** name: Calculator, package: calculatorapp.ejb, remote interface is kell&lt;br /&gt;
** build az Enterprise projekten&lt;br /&gt;
* Files fulon megjelennek a generalt forrasok&lt;br /&gt;
** Calculator / Calculator-ejb / src / java / calculatorapp / ejb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Session bean==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* CalculatorBean.java-t megnyitjuk, forraskodon right click, EJB methods / Add business method&lt;br /&gt;
** int add(int op1, int op2)-t osszekattintani, local es remote interface is kell&lt;br /&gt;
** CalculatorLocal interfesz nem valtozott, csak a CalculatorLocalBusiness&lt;br /&gt;
** irjuk meg az add metodust&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghívás vastag kliensből==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Files Calculator / Calculator-app-client / src / java Calculator / Main.java&lt;br /&gt;
* forrason jobb gomb, Enterprise Resources / Call Enterprise Bean&lt;br /&gt;
** kivalasztjuk a Calculator session beant es atallitjuk remote interfeszre, mert vastag kliensbol csak igy erheto el&lt;br /&gt;
** generalodik egy lookupCalculatorBean() metodus&lt;br /&gt;
* hivas:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;public static void main(String[] args) {&lt;br /&gt;
	 Main main = new Main();&lt;br /&gt;
	 CalculatorRemote calc = main.lookupCalculatorBean();&lt;br /&gt;
	 int result;&lt;br /&gt;
	 try {&lt;br /&gt;
		  result = calc.add(12, 34);&lt;br /&gt;
		  System.out.println(result);&lt;br /&gt;
	 } catch (RemoteException ex) {&lt;br /&gt;
		  ex.printStackTrace();&lt;br /&gt;
	 }&lt;br /&gt;
}&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Futtatás==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Enterprise projecten build majd deploy&lt;br /&gt;
* properties-ben run fulon beallitjuk, hogy a vastag kliens induljon&lt;br /&gt;
* Run Project&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Meghívás servletből==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Calculator-war / New / Servlet&lt;br /&gt;
** Name: CalcServlet&lt;br /&gt;
* Enterprise Resources / Call Enterprise Bean&lt;br /&gt;
		 * CalculatorSB, local interfesz eleg&lt;br /&gt;
* processRequest-ben kommentet szuntessuk meg, es szurjuk be a kovetkezo kodot:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;int result = lookupCalculatorBean().add(45,879);&lt;br /&gt;
out.println(&amp;quot;Eredmeny: &amp;quot; + result);&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Servlet futtatása==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
* Startup projektet allistuk vissza a webes projektre&lt;br /&gt;
* Calculator / Build, Deploy majd Run&lt;br /&gt;
* A bongeszoben irjuk az url utan, hogy CalcServlet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Önálló feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Stateful session bean-ben tarolodik egy vasarloi kosar&lt;br /&gt;
* Elemei: &lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;class Item implements Serializable {&lt;br /&gt;
	 Integer id;&lt;br /&gt;
	 String name;&lt;br /&gt;
	 double price;&lt;br /&gt;
}&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Session metodusok:&lt;br /&gt;
** void addItem(Item newItem);  // 1000-nel dragabbat ne adjon hozza&lt;br /&gt;
** Collection getItems();&lt;br /&gt;
* Servletbol meg lehet nezni a kosar tartalmat es lehet bele pakolni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.09.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon&amp;diff=182612</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon&amp;diff=182612"/>
		<updated>2014-08-24T16:53:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Szoftverfejlesztés &amp;lt;br /&amp;gt;J2EE platformon&lt;br /&gt;
| tárgykód = BMEVIAUJV09&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| tanszék = AAIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = &lt;br /&gt;
| nagyzh = &lt;br /&gt;
| hf = &lt;br /&gt;
| vizsga = &lt;br /&gt;
| levlista = j2ee{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAV09/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.aut.bme.hu/portal/BMEVIAUAV09&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adatok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Kedvcsináló|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
* Előadó: [http://www.aut.bme.hu/portal/gabor Imre Gábor]&lt;br /&gt;
* Levelezőlista (tanszéki hirdetmények, segítség a hf-hoz): &lt;br /&gt;
* Csak őszi félévben szokott indulni.&lt;br /&gt;
* [http://www.szak.hu/konyvek_htm/szoftverfejlesztes_jee_platformon.html Könyv]: Imre Gábor (szerk.): Szoftverfejlesztés Java EE platformon, B5, kartonált, ISBN 978-963-9131-97-2, ISSN 1785-363X, 460 oldal, 6 500 Ft áfával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Labor==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 3. hétig kedden és pénteken, utána csak a keddi alkalommal van előadás. A laborok a H-P 8:30-11:30, H-P 14:15-17:15 időpontok közül kerülnek ki, heti 4 alkalommal, a hallgatók által megjelölt prioritások alapján. A fejlesztéshez a V2.504 termet használjuk, ahol 1 Sun szerver és 20 terminál található. A munka a tapasztalatok szerint 12 kliensig akadozásmentes, 16 kliensig elfogadható sebességgel megy. Az óra végén az alkalmazás szerver újratelepítésre kerül, az órai munka elveszik. A labor nem kötelező, de a házi feladat megírásában sokat segít.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A labor beosztás a [http://www.aut.bme.hu/Portal/Targy.aspx?courseId=9c99be90-6340-4afa-90ee-1dab2baf9ec0 tárgy honlapjáról] elérhető.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: EJB 2.1|2006.09.29. EJB 2.1]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: EJB 3.0|2006.10.11. EJB 3.0, Entity Bean]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: Servlet és JSP|2006.10.18. Servlet, JSP, EL, Filter, Custom Tag]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: Java Server Faces|2006.10.25. JavaServer Faces]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: Web Service|2006.11.08. Web Services]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: JMS|2006.11.22. JMS]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Labor: JCA|2006.11.29. JCA]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A házi feladat 40%-ban számít bele az írásbeli vizsga pontszámába, ezen belül a részarányok:&lt;br /&gt;
* Webes felület: 12%&lt;br /&gt;
* Session bean: 10%&lt;br /&gt;
* Entity bean / persistence: 10%&lt;br /&gt;
* Web services: 8%&lt;br /&gt;
Pontlevonás:&lt;br /&gt;
* specifikációban előírt funkcionális követelmény hiányzik: 1 pont (minden olyan rétegben, ahol meg kellett volna valósítani)&lt;br /&gt;
* valamilyen funkció hibásan működik: darabonként 2 pont (csak abban a rétegben, ahol a hiba keletkezik)&lt;br /&gt;
* Nem elegáns megoldások alkalmazása (pl. JSP-ben sok java kód, entity beanek közvetlen elérése a &lt;br /&gt;
3 kérdés, amivel kideríthető, önálló-e a munka (mutassa meg, hol történik a kódban ez és ez)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy konkrét házi feladat, amire megajánlott 5-öst kaptam: [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Kidolgozott házi feladat|Car sharing portál]] -- [[PallosPeter|Peti]] - 2007.12.15.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szóbeli elővizsgán azok vehetnek részt, akik dec.15-ig beküldik a házi feladatot. 3 kérdést kapnak az előadás anyagából, konkrét API-ra nem rákérdezve. A kérdések mindegyike 20 pontot ér. A rendes vizsga annyiban különbözik, hogy 5-6 kérdést kell írásban kifejteni, de a konkrét API-t itt sem kell tudni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ponthatárok: 51-61-75-85&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2008.05.27.|2008.05.27 vizsgafeladatsor]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2009.05.28.|2009.05.28 vizsgafeladatsor]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2009.06.23.|2009.06.23 vizsgafeladatsor]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2010.01.12.|2010.01.12 vizsgafeladatsor]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2011.01.13.|2011.01.13 vizsgafeladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tutorial-ok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - SQL szerver|SQL Server telepítése Sun Java System Application Server és NetBeans 5.5 alá]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Entity bean|Elsődleges kulcs generálása entity bean-ekben]]&lt;br /&gt;
* [http://www.hibernate.org/hib_docs/entitymanager/reference/en/html/queryhql.html EJB-QL tutorial], [http://www.solarmetric.com/resources/ejbql-quickref.pdf EJB-QL Quick Reference]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Security|Java EE Security - ha úgy szeretnél autentikációt és autorizációt, hogy egy sort sem kell kódolni]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Displaytag|Displaytag és managed bean-ek]]&lt;br /&gt;
* [[Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Naplózás|Naplózás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.11.25.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Napl%C3%B3z%C3%A1s&amp;diff=182611</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Naplózás</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Napl%C3%B3z%C3%A1s&amp;diff=182611"/>
		<updated>2014-08-24T16:52:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Érdemes átnézni a könyv vonatkozó fejezeteit. Sima java.util.Logger használata a következő:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
import java.util.logging.Logger;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
class Akarmi {&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	 private static Logger logger = Logger.getLogger(Akarmi.class.getName());&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy osztály minden példányához ugyanazt a loggert fogjuk kapni, úgyhogy lehet static is a mező.&lt;br /&gt;
Ezután a logger megfelő metódusaival lehet naplózni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Glassfish-ben a következőt kell még beállítani: Application server / Logging / Log levels / Add property:&lt;br /&gt;
* name: az osztály neve, vagy valamelyik szülője, mert ez öröklődik. Ha mindent naplózni akarsz, és a projektjeid a my.ejb és my.web package-eket használják, akkor my legyen az értéke.&lt;br /&gt;
* value: FINEST, FINER, FINE, CONFIG, INFO, WARNING, SEVERE.&lt;br /&gt;
Save.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Olvasnivaló: https://glassfish.dev.java.net/javaee5/docs/AG/abluj.html#ablup&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha emberibb logokat akarsz: http://humglassfishlog.sourceforge.net/&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2007.12.02.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=VIKWiki:%C3%96tletl%C3%A1da&amp;diff=182610</id>
		<title>VIKWiki:Ötletláda</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=VIKWiki:%C3%96tletl%C3%A1da&amp;diff=182610"/>
		<updated>2014-08-24T16:47:11Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Ha van valami ötleted, akkor írd le erre az oldalra! Az oldal végén leírom, milyen formában szerkesztheted az oldalt. Ha valamelyik ötlethez hozzászólnál, akkor csak hajrá!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Folyamatban lévő  ötletek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ötletek, amelyeknek már valahogy halad a megvalósítása:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szabválok kategorizálása, rendbetétele ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szabválok kategória oldalt kellene rendberakni. Kitalálni egy ésszerű kategorizálást (max 3-4 csoportra bontani), pl: &amp;quot;Szakmai&amp;quot;, &amp;quot;Ingyenkredit&amp;quot;, &amp;quot;Érdekesség&amp;quot; stb... Aztán rendszerezni a szabvál oldalakat ezek alá. Továbbá ki kéne válogatni azokat a tárgyakat, amik már nem léteznek és azokat vagy valamilyen módon archiválni, vagy mivel úgysincsenek migrálva, így akár direktbe törölni is lehetne az oldalukat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Kinek az ötlete? &lt;br /&gt;
:[[Szerkesztő:David14|ED]] ([[Szerkesztővita:David14|vita]]) 2013. február 7., 14:31 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ki csinálja, hogy áll vele&lt;br /&gt;
:[[Szerkesztő:david14|ED]] - Töröltem majdnem 90 fölösleges oldalt a kategóriából + A megmaradtaknak értelmes lapnevet adtam.&amp;lt;br&amp;gt;Létrehoztam egy oldalt, ahol ötletelgetni lehet a rendszerezésről - [[VikWiki:SzabválBéta|SzabválBéta]]. Valami ilyesmibe kéne rendszerezni a tárgyakat. ([[Szerkesztő:Hryghr|s.á.]]-val közös ötlet)&lt;br /&gt;
:[[Szerkesztő:Hryghr|s.á.]] - A szerkesztői oldalán elkezdett egy válogatást. Ezt kellene segíteni + a fentebb linkelt rendszerezést tökéletesíteni, majd feltölteni a tárgyakkal.&lt;br /&gt;
:[[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]]: újrakezdtem a feladatot, mivel félbemaradt. [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. szeptember 21., 11:46 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
:[[Szerkesztő:david14|ED]] -  A linkeket ahol tudtam, ott átírtam direkt linkekre, de sajnos így is bent maradt néhány dupla átirányítás. Ezeket + az átnevezésekkor keletkezett fölösleges átirányító oldalakt meg kéne szüntetni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ötletszintű ötletek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ötletek, amelyek még csak ötletek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Piszkozat ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szerkesztő tudjon piszkozatot elmenteni, mondjuk felhasználónként lehessen eltárolni a legutoljára szerkesztett oldalt. Én (Rohamcsiga), voltam olyan hülye, hogy 1,5 óra szerkesztés (grafika tutorial írás) után véletlenül nyomtam egy &amp;lt;code&amp;gt; Ctrl + R&amp;lt;/code&amp;gt;-t, tehát úgy 150 sor ment a kukába. Nem tartom kizártnak, hogy ez mással is előfordult már.&lt;br /&gt;
:Ehhez elég durván bele kéne nyúlni a wikimotorba. Viszont a saját szerkesztői oldaladnak korlátlan mennyiségű allapot csinálhatsz, ott pedig senkit sem zavar, ha köztes állapotokat mentesz el :) Pl: [[Szerkesztő:Rohamcsiga/Grafika tutorial]] [[szerkesztő:Hryghr|s.á.]]&amp;lt;sup&amp;gt;[[Szerkesztővita:Hryghr|vita]]&amp;lt;/sup&amp;gt; 2014. január 24., 21:45 (UTC)&lt;br /&gt;
::Ami olyan azt írhatod pl: notepad++ használatával is első körben. Aztán ha már megvan nagyjából akkor bemásolod ide a wikire és megnézed hogy néz ki. Én például azt szoktam csinálni aminél ez nem játszik, hogy néha-néha nyomok egy &amp;quot;előnézet megtekintése&amp;quot; gombot és ha véletlen elcseszek valamit akkor a böngésző vissza gombjával vissza tudsz lépni az előnézeti lapra, ahol még ott lesz a kódod, amit addig a pontig írtál. [[Szerkesztő:David14|ED]] ([[Szerkesztővita:David14|vita]]) 2014. január 24., 22:33 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kategóriák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
legyen részletesebb kategóriázás, pl: első félév tárgyai (nem csak infoalap/villanyalap)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pl.: az MSc-nek eddig nem volt rendesen oldala&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nyelvválasztás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
egyelőre nem kell vele foglalkozni, majd ha nagyjából megleszünk el lehet kezdeni gondolkodni rajta, hogy legyenek fennt az anyagok a németeseknek/franciásoknak stb. is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
:Ők nemzetközileg vannak, páran. Az, hogy a németképzésesek cuccai felkerülnek, ahotz sztem nem kell nyelvválasztás&lt;br /&gt;
:Szerintem teljesen felesleges, a nyelvválasztás nem erre való. Ha a többi képzés anyagai is ide kerülnek fel, nyilvánvalóan a magyartól függetlenek lesznek, hiszen nem arról van szó, hogy más nyelven van, hanem más a tárgy neve, tematika, mintatantervbeni hely, számonkérés módja. Meg egyébként is inkább magyarul lenne az átvezető szöveg (gondolom). [[Szerkesztő:Szedjani|Szedjani]] ([[Szerkesztővita:Szedjani|vita]]) 2012. december 23., 22:31 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tutorialok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Sok esetben az emberek nem értenek dolgokhoz, például hogyan érd el a csak egyetemi netről elérhető cucockat otthonról, hogyan szerezz msdnaa-n keresztül win-t, stb, stb. Ezekhez csinálhatnánk jól tutorialt és ahol szükség van rá (pl.: hivatalos jegyzet csak egyetemen belül érhető el) belinkelnénk a tárgyi oldalra is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzés&lt;br /&gt;
:Pl a fájfeltöltésről, mert azt máig nem tudom hogy kell :) &lt;br /&gt;
:Ill egy tárgylapon ilyet már rejtettem el: [[Ember-gép interfész]] --[[Szerkesztő:Symunona|Symunona]] ([[Szerkesztővita:Symunona|vita]]) 2014. február 1., 22:48 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Prognál közös infó-villany oldal ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy külön oldal a C és a C++ nyelvet elkezdőknek, amin egy helyen lenne leírva minden, ami az alapszintű programozási feladatokhoz kell a iprog1/vprog1 illetve iprog2/vprog2-ből. Alapszinten: hogyan is működik egy program, hogyan hajtódnak végre az utasítások egymás után, a forráskódból hogyan lesz futtatható program, változók használata, függvények írása, I/O, adatszerkezetek, algoritmusok, stb. stb. a tantárgyak tematikáját követve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
:Lehet, hogy elég az infoc-oldalra linkelni? Mert az egy nagyon jó oldal ám.&lt;br /&gt;
:Esetleg az adott tárgy oldalára be lehetne linkelni a másik szak hasonló oldalát, így egyszerűen megoldódna, hogy mindkét oldalról próbáljanak infót szerezni az emberek, ha elakadtak. [[Szerkesztő:Lordviktor|Lord Viktor]] ([[Szerkesztővita:Lordviktor|vita]]) 2013. március 12., 10:02 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Szakirányokat renderakni ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jelenleg sok szakirány oldal szinte sehogy sem néz ki, alig van rajta pár tárgy és azoknak sincs oldaluk. Pl: [[BSc Vállalati információs rendszerek szakirány|Infó-VIR]], [[BSc_Infokommunikációs_hálózatok_szakirány|Infó-Infokomm]], stb..&lt;br /&gt;
Ahogy az &amp;quot;alap&amp;quot; tárgyaknál itt is minden tárgynak kellene saját oldal, szépen megszerkesztve, illetve minden szakirányhoz kellene egy féloldalas leírás, hogy miröl szól, kiknek szól és hogy itt mit tanulhatsz, vagy akár egy egységes felület ahol össze vannak hasonlítva a szakirányok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Kinek az ötlete? &lt;br /&gt;
:[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 21:25 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ki csinálja, hogy áll vele&lt;br /&gt;
:[[Szerkesztő:David14|ED]] ([[Szerkesztővita:David14|vita]]) Villanyos szakirányok főoldalait rendberaktam. Néhol van egy-egy szakasz, amit nem tudtam kitölteni, mert egy szakirányos tapasztalati kellenének hozzá. Ezeket pótolni kell. Továbbá a szakirányokhoz tartozó tárgyak oldalait még meg kell csinálni. Szintén jó lenne, ha egy szakirányos foglalkozna velük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
:A már megszerkesztett szakirányos oldalak jól néznek ki. A többinél is ezt a sémát kellene követni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Oktatói szerkesztések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Több fiatal oktató szívesen kijavítaná, ha rosszakat írunk, de nem tudnak szerkeszteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Kinek az ötlete?  &lt;br /&gt;
: [[Szerkesztő:Kory|Kory]] ([[Szerkesztővita:Kory|vita]]) 2013. február 12., 20:21 (CET)     (Gyűlés 2013-01-10)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
:Legyen nekik külön regisztráció engedélyezve, és adunk nekik szerkesztői jogot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tantárgyi aloldalak ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vannak olyan, tantárgyakhoz kapcsolódó aloldalak (pl: [[Fizika 2 - Elméleti kérdések]], [[Anyagtudomány - Vizsgakérdések]]), amelyek ugyan nem férnek be a tárgy oldalára, viszont tartalmukban nagyon szorosan kötődnek ahhoz. Szerintem jobb lenne, ha ezek&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;a főtárgy allapjaként lennének létrehozva&#039;&#039;&#039; (mint pl. [[Fizika 2/Elméleti kérdések]], [[Anyagtudomány/Vizsga]]),&lt;br /&gt;
* vagy &#039;&#039;&#039;tantárgyankénti kategóriába lennének berakva&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* esetleg &#039;&#039;&#039;mindkettő&#039;&#039;&#039;?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mert így jobban rendszerezetté, könnyebben átláthatóvá válhatna az egész wiki, a főkategóriák (pl. Villanyalap) pedig nem lennének túlzsúfolva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Kinek az ötlete? &lt;br /&gt;
:[[szerkesztő:Hryghr|s.á.]]&amp;lt;sup&amp;gt;[[Szerkesztővita:Hryghr|vita]]&amp;lt;/sup&amp;gt; 2013. január 12., 17:57 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Sok aloldal nem köthető egyértelműen tárgyakhoz. Például egy deriválttáblázat mehet az Anal1, Anal2, Matek A1,A2,A3-hoz is; C programozáshoz is van tutorial, ami szintén simán mehet mindkét szakhoz. Így szerintem az allapok nem jók.&lt;br /&gt;
A kategóriák használata már valamelyest jobb, hiszen egy-egy lap több tárgyhoz is tartozhat. A nagy kategóriák (pl. Villanyalap) viszont szerintem teljesen feleslegesek, úgyis tudjuk, hogy mi hova tartozik, de a kisebb tárgyoldalakhoz kötődő oldalak esetén hasznos lenne.&lt;br /&gt;
[[Szerkesztő:Szedjani|Szedjani]] ([[Szerkesztővita:Szedjani|vita]]) 2013. január 12., 21:56 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:Odaraktam egy basic bemutatkozást :) Igazad van abban, hogy ez nem jó módszer az általad mutatott példákban, de egyes aloldalak viszont annyira hozzátartoznak egy tárgyhoz (pl. egy vizsga megoldókulcsa, szóbeli tételek), hogy azoknak nem feltétlenül kéne szerintem a fő névtérben létezniük. Vélemény? [[szerkesztő:Hryghr|s.á.]]&amp;lt;sup&amp;gt;[[Szerkesztővita:Hryghr|vita]]&amp;lt;/sup&amp;gt; 2013. január 12., 22:06 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem rossz ötlet, hogy allapokra kerüljenek az ilyen oldalak, de egyelőre a fő névtérben nincsenek engedélyezve az aloldalak, és még csak szumma három ember van, aki ezen módosítani tud, így egy picit bürokratikus lenne a folyamat. De az ötlet tényleg jó, úgyhogy amint tudunk vele komolyabban foglalkozni, megvitatjuk, és ha minden stimmel, akkor meg is valósítjuk. – [[Szerkesztő:Palotasb|Boldi]] ([[Szerkesztővita:Palotasb|vita]]) 2013. január 13., 00:01 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hogy egy tárgyhoz tartozó lapok egy kategóriába kerüljenek, arra pedig volt is már részemről kísérlet, lásd [[Digitális technika 2]] vagy [[Elektrotechnika]], de arról inkább az volt a vélemény, hogy ne hozzunk létre minden tantárgynak külön kategóriát. – [[Szerkesztő:Palotasb|Boldi]] ([[Szerkesztővita:Palotasb|vita]]) 2013. január 13., 00:05 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Plugin-ok átemelése Wikipédiáról===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Kinek az ötlete? &lt;br /&gt;
[[Szerkesztő:Kory|Kory]] ([[Szerkesztővita:Kory|vita]]) 2013. február 12., 20:21 (CET)&lt;br /&gt;
;Ki csinálja, és hogy áll vele?&lt;br /&gt;
Elkezdődött annak felmérése, hogy melyik plugin-ra lenne igény/szükség, és azokat hogy lehetne beintegrálni az oldalba. [[Szerkesztő:Kory|Kory]] ([[Szerkesztővita:Kory|vita]]) 2013. február 12., 20:21 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Megvalósított ötletek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha egy ötlet a fentiek közül megvalósult, akkor abból a listából töröljük (legyen hely az újaknak), de ide átkerülhet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Kezdőlap ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kezdőlapon infóalap/villanyalap tárgyak listája legyen megjelenítve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ki csinálja, és hogy áll vele?&lt;br /&gt;
:Koza&lt;br /&gt;
:Véleményeket várok, hogy jó lett-e, mi kell még rá, stb - Koza&lt;br /&gt;
:Lassan késznek tekinthetjük. Ha valaki ki akarja még egészíteni akkor hajrá - [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]] ([[Szerkesztővita:Kiskoza|vita]]) 2012. november 30., 11:22 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
:szerintem király :) majd az elejére fogok írni üdvözlőszövegszerűséget, de majd csak ha public lesz - Árni&lt;br /&gt;
:A tartalomjegyzéket kivettem, mert letolta a tartalmat annyira, hogy semmi nem látszott már görgetés nélkül kb., de jobb lenne úgy megoldani, hogy a tartalomjegyzék is megmaradjon, és a szöveg is látszódjon. - Boldi&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rövidítések, aliasok megoldása ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ne kelljen beírni azt, hogy A programozás alapjai I., hanem legyen elég annyi a címsorba, hogy prog1.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ki csinálja, és hogy áll vele?&lt;br /&gt;
:Koza&lt;br /&gt;
:&amp;lt;del&amp;gt;Folyamatban&amp;lt;/del&amp;gt;&lt;br /&gt;
:Kész, amennyire meg tudtam csinálni [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]] ([[Szerkesztővita:Kiskoza|vita]]) 2012. december 11., 22:34 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
:Van néhány tárgy, aminél nem tudom mire keresnek rá az emberek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tesztprogram ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az igazhamis illetve feleletválasztós zh-kra tudjunk ezen keresztül gyakorolni: lesz rá egy beilleszthető sablon&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Ki csinálja, és hogy áll vele?&lt;br /&gt;
: [[Szerkesztő:Palotasb|Boldi]] ([[Szerkesztővita:Palotasb|vita]])&lt;br /&gt;
: Elkezdett dolgozni rajta.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
További információ a projekt állapotáról a [[Szerkesztő:Palotasb/Kvíz]] oldalon. Véleményezni a [[Szerkesztővita:Palotasb/Kvíz]] oldalon lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Átirányítások megszüntetése ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyak felsorolásakor sokszor fölöslegesen rossz helyre van linkelve, majd egy átirányítás vezet a jó oldalra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ki csinálja, és hogy áll vele?&lt;br /&gt;
:mindenki&lt;br /&gt;
:Kezdőlapon már jók a linkek - [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]] ([[Szerkesztővita:Kiskoza|vita]]) 2012. november 30., 12:12 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
:Ha találtok régi elnevezésű linket, akkor javítsátok ki&lt;br /&gt;
:Megszüntettem a [[Speciális:Kettős_átirányítások |kettős átirányításokat]]. [[Szerkesztő:Szedjani|Szedjani]] ([[Szerkesztővita:Szedjani|vita]]) 2013. január 14., 22:45 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Körök ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
rendbe kéne rakni, mindegyikről egy fél oldal, kik ők, stb plusz nekik is ehetne infoboxuk (mikor niytnak, hol, stb)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Ki csinálja, és hogy áll vele?&lt;br /&gt;
:B-terv szerint a kezdőlapon lesznek, talán ez ösztönző&lt;br /&gt;
:Elkezdtem átgondolni, mi kell az infoboxukba [[Szerkesztő:Kiskoza|Koza]] ([[Szerkesztővita:Kiskoza|vita]]) 2012. december 23., 22:16 (CET)&lt;br /&gt;
:Arra várunk, hogy a körök írjanak magukról&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
:szóljunk RVT-nek, hogy lenne ilyen, és minden körrel irassanak (vagy lehet KB-nak szóljunk, és a KB alá tartozó dolgok is idekerülnének - kocsma, kondi stb...)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Keresés drop-down ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
kereséskor drop-down listában megjelenhetnének a lehetséges találatok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
;Megjegyzések&lt;br /&gt;
:akár (pluginnel ha kell) az aliasokat is megoldhatnánk, tehát ha mikmak-ot kezdesz el írni, akkor is első találatként a Mikro és makroökonómia ugorna fel (természetesen alatta a mikmak is)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Elvetett ötletek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha van valami ötlet, amelyet elvetünk, akkor az kerüljön át ide az elvetés indoklásával együtt!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Új ötlet beszúrása ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Másold be a következő kódot (olvasás-módban másold ki, ne szerkesztés-módban!) a vágólapra, majd a legutolsó ötlet után (szerkesztés módban) másold be a vágólapról, végül töltsd ki az ötletednek megfelelően! A pontosvesszőket és a kettőspontokat hagyd ott, attól lesz szépen megformázva a szöveg!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
 === Ötlet címe ===&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 Ötlet leírása&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 ;Kinek az ötlete? &lt;br /&gt;
 :(Ide aláírásként írj be négy darab hullámvonalat (&amp;lt;nowiki&amp;gt;~~~~&amp;lt;/nowiki&amp;gt;)&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 ;Ki csinálja, hogy áll vele&lt;br /&gt;
 :még senki/XY csinálja&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 ;Megjegyzések&lt;br /&gt;
 :Ide írd a megjegyzéseket, kérdéseket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha megjegyzést írsz, akkor írj le egymás után négy darab tilde-karakter (&amp;lt;nowiki&amp;gt;~~~~&amp;lt;/nowiki&amp;gt;), és aláírás+dátum lesz belőle! Így fog kinézni, ha már mentetted az oldalt: [[Szerkesztő:Palotasb|Boldi]] ([[Szerkesztővita:Palotasb|vita]]) 2012. november 29., 22:42 (CET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha már folyamatban van az ötlet, akkor kerüljön át a [[#Folyamatban lévő ötletek]]hez és legyen kiegészítve azzal, hogy ki csinálja!&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&amp;diff=182609</id>
		<title>Beágyazott információs rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&amp;diff=182609"/>
		<updated>2014-08-24T16:40:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Beágyazott információs rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = vimia359&lt;br /&gt;
| szak = infó / szakirány&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = &lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = &lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 5 db&lt;br /&gt;
| vizsga = van&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia359&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia359&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{TODO}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
; Szorgalmi időszakban&lt;br /&gt;
: Sikeres zh&lt;br /&gt;
: Házi feladatokból 25 pont&lt;br /&gt;
; Vizsgaidőszakban&lt;br /&gt;
: Vizsga&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zh ==&lt;br /&gt;
* [[Beágyazott információs rendszerek - ZH A csoport 2009.03.25|2009-03-25 A csoport]]&lt;br /&gt;
* [[Beágyazott információs rendszerek - ZH B csoport 2009.03.25|2009-03-25 B csoport]]&lt;br /&gt;
* [[:Media:BIR_zh_2012-04-17_B.jpg|2012-04-17 B csoport]]&lt;br /&gt;
* [[Beágyazott információs rendszerek - ZH A csoport 2014.04.30|2014-04-30 A csoport megoldással]] (pótZh ugyanez volt)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi ==&lt;br /&gt;
=== Első házi ===&lt;br /&gt;
[[:Media:BIR_1_hf_2014.pdf|2014-es feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Beágyazott_információs_rendszerek_-_Ütemezési_algoritmusok|Segítség a házihoz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Második házi ===&lt;br /&gt;
[[:Media:BIR_2_hf_2014.pdf|2014-es feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Harmadik házi ===&lt;br /&gt;
[[:Media:BIR_3_hf_2014.pdf|2014-es feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Negyedik házi ===&lt;br /&gt;
[[:Media:BIR_4_hf_2014.pdf|2014-es feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Beágyazott_információs_rendszerek_-_Szenzorhálózatos_alkalmazások|Segítség a házihoz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ötödik házi ===&lt;br /&gt;
[[:Media:BIR_5_hf_2014.pdf|2014-es feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Beágyazott információs rendszerek - Vizsga 2008.06.11|2008-06-11 megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Beágyazott információs rendszerek - Vizsga 2008.06.18|2008-06-18 megoldással]]&lt;br /&gt;
* [[Beágyazott információs rendszerek - vizsga 2010.05.19|2010-05-19 megoldással]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[:Media:BIR_jegyzet_Dalvári Ádám_2010.pdf|2010-es jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vélemények / tippek ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Autonóm_intelligens_rendszerek_szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
= Régi oldal =&lt;br /&gt;
* Az ötéves képzés hasonló tárgyának wikilapja: [[Beágyazott információs rendszerek (5 éves képzés)]]&lt;br /&gt;
* [[Beágyazott információs rendszerek - Kedvcsináló|Kedvcsináló]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jegyzet ===&lt;br /&gt;
* [[Beágyazott információs rendszerek - Órai jegyzet 2009|2009-es órai jegyzet (3. hétig)]]&lt;br /&gt;
* [[Beágyazott információs rendszerek - Órai jegyzet 2009 összes|2009-es órai kézzel írott jegyzet]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Melyik jegyzetek kellenek?&lt;br /&gt;
* bir1_2005.pdf&lt;br /&gt;
* bir2_2005.pdf - nyomokban&lt;br /&gt;
* bir3_2005.pdf&lt;br /&gt;
* TTA_3130.pdf - nyomokban, végén SPIDER, FlexRay nem&lt;br /&gt;
* SensorNet-1.pdf - ez szerintem nem volt&lt;br /&gt;
* SensorNet-2.pdf&lt;br /&gt;
* SensorNet-3.pdf&lt;br /&gt;
* BIR_MOC_Ptolemy.pdf&lt;br /&gt;
* majzik_vazlat2006.pdf&lt;br /&gt;
ahova azt írtam, hogy nyomokban, ott annyira össze-vissza volt meg nem volt anyag, hogy nem tudnám fejezetcímek szerint  szétválasztani. ahova nem írtam semmit azt mindenképp tudni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsga===&lt;br /&gt;
* 2008.06.25-ei vizsga a régi wikin zipben (todo: pdf-ben vagy szövegesen ide...)&lt;br /&gt;
* Kérdések kidolgozva: (Csak az 5 évesek belinkelve, viszont 2012-ben is ezek voltak az ellenőrző kérdések, amik itt ki vannak dolgozva)&lt;br /&gt;
**  [[Beágyazott információs rendszerek ellenőrző kérdések 2006|Péceli Gábor része]]&lt;br /&gt;
**  [[BeagyRendEllenorzSzenzorhalo|Szenzorhálózatok]]&lt;br /&gt;
**  [[BeagyRendEllenorzTinyOS|TinyOS]]&lt;br /&gt;
**  [[BeagyRendEllenorzSzenzorKomm|Kommunikáció szenzorhálózatokban]]&lt;br /&gt;
**  [[Ellenőrző kérdések Simon Gyula előadásaihoz|Beágyazott rendszerek modellezése, Ptolemy]]&lt;br /&gt;
**  [[Ellenőrző kérdések - Ellenőrzéstechnika|Beágyazott rendszerek ellenőrzéstechnikája]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Kedvcsin%C3%A1l%C3%B3&amp;diff=182608</id>
		<title>Beágyazott információs rendszerek - Kedvcsináló</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Kedvcsin%C3%A1l%C3%B3&amp;diff=182608"/>
		<updated>2014-08-24T16:37:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: Szikszayl átnevezte a(z) Beágyazott rendszerek - Kedvcsináló lapot Beágyazott információs rendszerek - Kedvcsináló lapra átirányítás nélkül&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{vissza|Beágyazott információs rendszerek}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Péceli Gábor==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kedves Mindnyájan!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szíves tájékoztatás céljából mellékelten megküldöm Önöknek a Beágyazott&lt;br /&gt;
Információs Rendszerek (vimm3244) tárgy adatlapját. Ez a műszaki&lt;br /&gt;
informatika mintatanterv 6. szemeszterének egyik tárgya, amelyet Önök&lt;br /&gt;
- egy elágazás mentén - szabadon választhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az elmúlt tanévtől kezdve a tárgy keretében a korábbiakhoz képest&lt;br /&gt;
lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a tárgyat választók készségeinek&lt;br /&gt;
és problémamegoldó képességének fejlesztése. Ennek érdekében tíz héten&lt;br /&gt;
keresztül, heti rendszerességgel házi feladatokat adunk ki, amelyeket a&lt;br /&gt;
kiadást követő egy héten belül be kell adni. Ezek a feladatok azt a célt&lt;br /&gt;
szolgálják, hogy az előadáson elhangzottak és az előtanulmányok során&lt;br /&gt;
megszerzett ismeretek életszagú, izgalmas problémák megoldása során&lt;br /&gt;
Mindannyiuk számára mélyebb értelmet kapjanak. A feladatokat folyamatosan&lt;br /&gt;
javítjuk, és folyamatos visszajelzést is adunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Úgy gondolom, hogy a tématerület nemzetközileg is tapasztalható trendjei,&lt;br /&gt;
és a felhasználói igények egyértelműen alátámasztják a tárggyal&lt;br /&gt;
kapcsolatos törekvéseinket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A első év tapasztalatai azt mutatták, hogy miközben a tárgyat&lt;br /&gt;
választók egy része számára szokatlan volt a heti rendszerességű házi&lt;br /&gt;
feladat követelménye, és (átmenetileg) szenvedtek tőle, számosan&lt;br /&gt;
kiemelkedően jó teljesítményt nyújtottak, szakmai szempontból jelentős&lt;br /&gt;
mértékben fejlődtek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a tárgy témája megtetszett Önöknek, de visszariadnak a tárgy&lt;br /&gt;
választásától a követelmények miatt, akkor két dolgot ajánlok&lt;br /&gt;
megfontolásra:&lt;br /&gt;
# a tárgy az alkalmazott informatika legdinamikusabban fejlődő területét mutatja be,&lt;br /&gt;
# mély ismereteket csak aktív közreműködéssel, alkotó munka révén szerezhetünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amennyiben kérdésük merülne fel a tárgyat illetően készséggel állok&lt;br /&gt;
rendelkezésükre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok&lt;br /&gt;
Mindannyiuknak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üdvözlettel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Péceli Gábor&lt;br /&gt;
tárgyfelelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gáb==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Itt két részre oszlik az évfolyam: aki elég gyors és föl tudja venni a beszédet, és aki végigszopja a félévet a beágyházikkal. A beágyról szerencsére nincs tapasztalatom, van minden hétre egy házi belőle, ami önmagában is hatalmas szopás, és a végén van egy genya vizsga. Mazochistáknak kifejezetten ajánlott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kill Gates==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Én beágyat csináltam, nem rossz tárgy (opre jellegű) - volt egy-két érdekes dologról szó - és nem is olyan veszélyes. Javaslom járjatok be rá, mert órán meg lehet érteni az anyagot + ha a házi az órai anyaggal kapcsolatos (ami nekünk asszem csak az első házira volt igaz), akkor azért kevesebb erőfeszítést igényel a megoldása. Viszont elég sok időt igényel a 10 darab házi elkészítése majd&#039; minden hétvégén, de azok többnyire még érdekesek is (pl. GPS működési elve gyakorlati példával, puskagolyó pályájának mérése szenzorokkal, internetes kutatómunka stb.), úgyhogy ha vki nem lesz rosszul attól, mert tanul is valamit, annak csak ajánlani tudom. A zh belőle szerintem az addigi összes egyetemi zh közül a legkönnyebb volt - bár mintha beszédről is ugyanezt hallottam volna, hogy nem volt túl nehéz - de ez szubjektív. Ha valaki hadilábon áll az analízissel és a jóbarát jelek és rendszerekkel, annak a beszédinfo ajánlott. Nem biztos, hogy túl szerencsés választás, bár cáfoljatok meg. Beágy, mint mondottam opre jellegű, úgyhogy azért nem árt opréval kicsit képben lenni, de annyira nem kell megijedni, 1-2 real-time cpu ütemezés + logikai órákkal 1 kis játék, ami így most eszembe jut. Vizsgára tanuláskor nem mondom, unalmas volt. Csakúgy, mint az opre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélemények az info200x levlistákról==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Nekem alapvetően jók vannak. Bár tényleg munkás megszerezni az aláírást, ezek után a vizsga már egyáltalán nem nehéz!&amp;lt;br&amp;gt; Egyébként meg szerintem érdekes dologkról van szó, amikről másutt nem biztos, hogy hallanál... aztán persze a házikból is lehet bőven tanulni. Ha csak &amp;quot;megúszni&amp;quot; szeretnéd a tárgyat, akkor nem javaslom...&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;En meg foleg akkor javaslom. :) Szerintem - ahogy a tobbiekkel, aki beszden volt osszeszedtuk - a beagy evkozben razos, a kishazikkal haladni kell, es minden segitsegre szukseg van - pl most volt rendszeresen a penteki feladatmegoldo szeansz... :) -, szal 1 szoval hiperszivas. DE. Beagybol majd mindenki atment, ami beszedre nem teljesen igaz. Beszeden tehat a valogatott szivasokat a nagyZH/vizsga paros tartogatja.&amp;lt;br&amp;gt; Amugy az anyag vege tenyleg szar, addig jo, amig Peceli tartja, mert o normalisan ir a tablara a segederok viszont enyhe IRF feelingu slide-showt tartanak - azert nem teljesen IRF, de az anyag vege hatarozottan hasonlo.&amp;lt;br&amp;gt; En ha kellene mindenkepp megint ezt vennem fel, semmi kedvem nem lenne a vizsgan/ZH-n parazni, de ez egyeni, ha ultrazseni vagy, akkor inkább a beszed!&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Volgyesi Peter anyaga sztem eleg cool volt, ez a resz meg mondjuk az inet-es szakiranyra jo :-), ad hoc halozatok, routing, halozatfederites, ilyesmi.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Tudom, inet szakiranyon vok, es pont ad-hoc routing az onlab temam, de akkor is szar volt az a resz... :)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Alapvetően húzós a sok kisházi, majd a zh, amiben a kisházik csak&lt;br /&gt;
keveset segítenek. Cserébe megoldhatsz tíz életszagú és általában&lt;br /&gt;
érdekes problémát. A vizsga nem életveszélyes, mert rengeteg feladat&lt;br /&gt;
van, és valamihez csak ért az ember :)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az előadások kb. fele szerintem érdekes volt.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;A kishazik szerintem is erdekesek voltak, a sniperes mindent vitt :-),&lt;br /&gt;
viszont az anyag vege nekem nem volt szimpi, bar azoknak jol jon akik a &lt;br /&gt;
Pataricza-Majzik fele szakiranyra mennek. Nem mondom hogy a tanultak &lt;br /&gt;
alapjan urhajora fogsz [[OSt]] irni, de ha nem legyunktulezenis tipusu vagy &lt;br /&gt;
akkor sztem erdemes felvenni.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;tavaly nekik marhanagyok voltak az elvárásaik a hallgatók pontosságát&lt;br /&gt;
illetően, de ők már közelről sem tartották amit ígértek...&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
azonfelül voltak akik eljátszották, hogy 5-en ugyanazt a megoldást&lt;br /&gt;
adták be, és 4-10 pontig random kaptak rá :)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Nos, nekem speciel korrektül pontoztak, hét feladatot adtam be.&lt;br /&gt;
Amivel sok időt töltöttem, arra 8-10 pontot kaptam, amivel&lt;br /&gt;
kevesebbet, arra pedig kevesebbet. Mindezt nem tartottam furcsának,&lt;br /&gt;
vagy inkorrektnek, mivel soha senki sem ígérte ennek az ellenkezőjét :)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Aki pedig nem érti, hogy miért annyi pontot kapott, amennyit, az&lt;br /&gt;
mehet, megnézheti a javítást, és tárgyalhat a témáról. Továbbá&lt;br /&gt;
konzultálni is lehet a feladatról a kiíróval az előadások szünetében,&lt;br /&gt;
vagy előadáson kívül. Ilyenkor korrektül segítenek.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Nekem is jó tapasztalataim voltak a tárgyról.&lt;br /&gt;
 A házikkal volt munka, helyenként sok - egyszer nagyon túl is lőttek a&lt;br /&gt;
célon, de utána visszavettek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Én 9-et adtam be, az utolsónál én sem tudom mire adtak 8 pontot, hogy&lt;br /&gt;
meglegyen a 80 pont és a +1 jegy.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Nekem a téma is többé-kevésbé tetszett, helyenként pedig tudtak tényleg&lt;br /&gt;
valamennyire életszagú házikat adni - ez azért ritkaságszámba megy.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 2004 tavaszán bevezetett hetente beadandó kisfeladatokkal a tárgy igen színvonalas lett. Tíz darab van egy félévben, darabja max. tíz pontot ér. Az aláíráshoz hatvan pont kell, plusz a zh. Ergo, aki fejlődni szeretne, annak ez a kurzus roppant hasznos lehet, mivel jó sok munkát kell belefektetni. Aki viszont hat hétig a tárgy felé sem néz, az már nem fogja tudni bepótolni a kisfeladatokat, és veszít egy életet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Arwen==&lt;br /&gt;
Beágyon voltam de a házik csinálgatását a 3-4. héten meguntam ezért nem csináltam meg a tárgyat. Akit érdekel, annak aláírom hogy érdekes, nekem tömény szopás volt és úgy döntöttem, van jobb dolgom. Majd megcsinálom a beszédet, bár állítólag az nehezebb, abból csak zh és vizsga van. Amúgy a beágy zh és vizsga nagyon egyszerű volt, sablon feladatokkal, szóval kb a házikkal van szopás és ennyi. Azokkal viszont sok, kb minden hétvégére jut. A pontozásuk kb random de ha pár pont hiányzik a végén, megadják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==qqbenq==&lt;br /&gt;
Szerintem a !BeÁgy az egyik legjobb tárgy a félévben. A kiadott házik közül egy-kettő valóban nehéz, de a legtöbb inkább gondolkodtató és sok különböző felhasználási területet megmutat. 50 pontot bárki összeszed, aki a heti 4 órát rászánja az első 6 házira, de a 80 sem nehezen összeszedhető, ez plusz egy jegyet jelent vizsgán. Mivel a ZH és a Vizsga is feladatcentrikus, és a házikkal szerezhetsz gyakorlatot, a hármast könnyű elérni, +1 az már négyes. És egyébként a négyest sem nehéz. A beszéd ZH+Vizsga azért keményebb ám. Szerintem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[NeoXon|NeoXon]] - 2005.12.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2005.12.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Kedvcsin%C3%A1l%C3%B3&amp;diff=182607</id>
		<title>Beágyazott információs rendszerek - Kedvcsináló</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Kedvcsin%C3%A1l%C3%B3&amp;diff=182607"/>
		<updated>2014-08-24T16:36:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: Szikszayl átnevezte a(z) Beágyazott rendszerek HOWTO lapot Beágyazott rendszerek - Kedvcsináló lapra átirányítás nélkül&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{vissza|Beágyazott információs rendszerek}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Péceli Gábor==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kedves Mindnyájan!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szíves tájékoztatás céljából mellékelten megküldöm Önöknek a Beágyazott&lt;br /&gt;
Információs Rendszerek (vimm3244) tárgy adatlapját. Ez a műszaki&lt;br /&gt;
informatika mintatanterv 6. szemeszterének egyik tárgya, amelyet Önök&lt;br /&gt;
- egy elágazás mentén - szabadon választhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az elmúlt tanévtől kezdve a tárgy keretében a korábbiakhoz képest&lt;br /&gt;
lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a tárgyat választók készségeinek&lt;br /&gt;
és problémamegoldó képességének fejlesztése. Ennek érdekében tíz héten&lt;br /&gt;
keresztül, heti rendszerességgel házi feladatokat adunk ki, amelyeket a&lt;br /&gt;
kiadást követő egy héten belül be kell adni. Ezek a feladatok azt a célt&lt;br /&gt;
szolgálják, hogy az előadáson elhangzottak és az előtanulmányok során&lt;br /&gt;
megszerzett ismeretek életszagú, izgalmas problémák megoldása során&lt;br /&gt;
Mindannyiuk számára mélyebb értelmet kapjanak. A feladatokat folyamatosan&lt;br /&gt;
javítjuk, és folyamatos visszajelzést is adunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Úgy gondolom, hogy a tématerület nemzetközileg is tapasztalható trendjei,&lt;br /&gt;
és a felhasználói igények egyértelműen alátámasztják a tárggyal&lt;br /&gt;
kapcsolatos törekvéseinket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A első év tapasztalatai azt mutatták, hogy miközben a tárgyat&lt;br /&gt;
választók egy része számára szokatlan volt a heti rendszerességű házi&lt;br /&gt;
feladat követelménye, és (átmenetileg) szenvedtek tőle, számosan&lt;br /&gt;
kiemelkedően jó teljesítményt nyújtottak, szakmai szempontból jelentős&lt;br /&gt;
mértékben fejlődtek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a tárgy témája megtetszett Önöknek, de visszariadnak a tárgy&lt;br /&gt;
választásától a követelmények miatt, akkor két dolgot ajánlok&lt;br /&gt;
megfontolásra:&lt;br /&gt;
# a tárgy az alkalmazott informatika legdinamikusabban fejlődő területét mutatja be,&lt;br /&gt;
# mély ismereteket csak aktív közreműködéssel, alkotó munka révén szerezhetünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amennyiben kérdésük merülne fel a tárgyat illetően készséggel állok&lt;br /&gt;
rendelkezésükre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok&lt;br /&gt;
Mindannyiuknak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üdvözlettel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Péceli Gábor&lt;br /&gt;
tárgyfelelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gáb==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Itt két részre oszlik az évfolyam: aki elég gyors és föl tudja venni a beszédet, és aki végigszopja a félévet a beágyházikkal. A beágyról szerencsére nincs tapasztalatom, van minden hétre egy házi belőle, ami önmagában is hatalmas szopás, és a végén van egy genya vizsga. Mazochistáknak kifejezetten ajánlott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kill Gates==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Én beágyat csináltam, nem rossz tárgy (opre jellegű) - volt egy-két érdekes dologról szó - és nem is olyan veszélyes. Javaslom járjatok be rá, mert órán meg lehet érteni az anyagot + ha a házi az órai anyaggal kapcsolatos (ami nekünk asszem csak az első házira volt igaz), akkor azért kevesebb erőfeszítést igényel a megoldása. Viszont elég sok időt igényel a 10 darab házi elkészítése majd&#039; minden hétvégén, de azok többnyire még érdekesek is (pl. GPS működési elve gyakorlati példával, puskagolyó pályájának mérése szenzorokkal, internetes kutatómunka stb.), úgyhogy ha vki nem lesz rosszul attól, mert tanul is valamit, annak csak ajánlani tudom. A zh belőle szerintem az addigi összes egyetemi zh közül a legkönnyebb volt - bár mintha beszédről is ugyanezt hallottam volna, hogy nem volt túl nehéz - de ez szubjektív. Ha valaki hadilábon áll az analízissel és a jóbarát jelek és rendszerekkel, annak a beszédinfo ajánlott. Nem biztos, hogy túl szerencsés választás, bár cáfoljatok meg. Beágy, mint mondottam opre jellegű, úgyhogy azért nem árt opréval kicsit képben lenni, de annyira nem kell megijedni, 1-2 real-time cpu ütemezés + logikai órákkal 1 kis játék, ami így most eszembe jut. Vizsgára tanuláskor nem mondom, unalmas volt. Csakúgy, mint az opre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélemények az info200x levlistákról==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Nekem alapvetően jók vannak. Bár tényleg munkás megszerezni az aláírást, ezek után a vizsga már egyáltalán nem nehéz!&amp;lt;br&amp;gt; Egyébként meg szerintem érdekes dologkról van szó, amikről másutt nem biztos, hogy hallanál... aztán persze a házikból is lehet bőven tanulni. Ha csak &amp;quot;megúszni&amp;quot; szeretnéd a tárgyat, akkor nem javaslom...&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;En meg foleg akkor javaslom. :) Szerintem - ahogy a tobbiekkel, aki beszden volt osszeszedtuk - a beagy evkozben razos, a kishazikkal haladni kell, es minden segitsegre szukseg van - pl most volt rendszeresen a penteki feladatmegoldo szeansz... :) -, szal 1 szoval hiperszivas. DE. Beagybol majd mindenki atment, ami beszedre nem teljesen igaz. Beszeden tehat a valogatott szivasokat a nagyZH/vizsga paros tartogatja.&amp;lt;br&amp;gt; Amugy az anyag vege tenyleg szar, addig jo, amig Peceli tartja, mert o normalisan ir a tablara a segederok viszont enyhe IRF feelingu slide-showt tartanak - azert nem teljesen IRF, de az anyag vege hatarozottan hasonlo.&amp;lt;br&amp;gt; En ha kellene mindenkepp megint ezt vennem fel, semmi kedvem nem lenne a vizsgan/ZH-n parazni, de ez egyeni, ha ultrazseni vagy, akkor inkább a beszed!&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Volgyesi Peter anyaga sztem eleg cool volt, ez a resz meg mondjuk az inet-es szakiranyra jo :-), ad hoc halozatok, routing, halozatfederites, ilyesmi.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Tudom, inet szakiranyon vok, es pont ad-hoc routing az onlab temam, de akkor is szar volt az a resz... :)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Alapvetően húzós a sok kisházi, majd a zh, amiben a kisházik csak&lt;br /&gt;
keveset segítenek. Cserébe megoldhatsz tíz életszagú és általában&lt;br /&gt;
érdekes problémát. A vizsga nem életveszélyes, mert rengeteg feladat&lt;br /&gt;
van, és valamihez csak ért az ember :)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az előadások kb. fele szerintem érdekes volt.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;A kishazik szerintem is erdekesek voltak, a sniperes mindent vitt :-),&lt;br /&gt;
viszont az anyag vege nekem nem volt szimpi, bar azoknak jol jon akik a &lt;br /&gt;
Pataricza-Majzik fele szakiranyra mennek. Nem mondom hogy a tanultak &lt;br /&gt;
alapjan urhajora fogsz [[OSt]] irni, de ha nem legyunktulezenis tipusu vagy &lt;br /&gt;
akkor sztem erdemes felvenni.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;tavaly nekik marhanagyok voltak az elvárásaik a hallgatók pontosságát&lt;br /&gt;
illetően, de ők már közelről sem tartották amit ígértek...&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
azonfelül voltak akik eljátszották, hogy 5-en ugyanazt a megoldást&lt;br /&gt;
adták be, és 4-10 pontig random kaptak rá :)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Nos, nekem speciel korrektül pontoztak, hét feladatot adtam be.&lt;br /&gt;
Amivel sok időt töltöttem, arra 8-10 pontot kaptam, amivel&lt;br /&gt;
kevesebbet, arra pedig kevesebbet. Mindezt nem tartottam furcsának,&lt;br /&gt;
vagy inkorrektnek, mivel soha senki sem ígérte ennek az ellenkezőjét :)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Aki pedig nem érti, hogy miért annyi pontot kapott, amennyit, az&lt;br /&gt;
mehet, megnézheti a javítást, és tárgyalhat a témáról. Továbbá&lt;br /&gt;
konzultálni is lehet a feladatról a kiíróval az előadások szünetében,&lt;br /&gt;
vagy előadáson kívül. Ilyenkor korrektül segítenek.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Nekem is jó tapasztalataim voltak a tárgyról.&lt;br /&gt;
 A házikkal volt munka, helyenként sok - egyszer nagyon túl is lőttek a&lt;br /&gt;
célon, de utána visszavettek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Én 9-et adtam be, az utolsónál én sem tudom mire adtak 8 pontot, hogy&lt;br /&gt;
meglegyen a 80 pont és a +1 jegy.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Nekem a téma is többé-kevésbé tetszett, helyenként pedig tudtak tényleg&lt;br /&gt;
valamennyire életszagú házikat adni - ez azért ritkaságszámba megy.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 2004 tavaszán bevezetett hetente beadandó kisfeladatokkal a tárgy igen színvonalas lett. Tíz darab van egy félévben, darabja max. tíz pontot ér. Az aláíráshoz hatvan pont kell, plusz a zh. Ergo, aki fejlődni szeretne, annak ez a kurzus roppant hasznos lehet, mivel jó sok munkát kell belefektetni. Aki viszont hat hétig a tárgy felé sem néz, az már nem fogja tudni bepótolni a kisfeladatokat, és veszít egy életet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Arwen==&lt;br /&gt;
Beágyon voltam de a házik csinálgatását a 3-4. héten meguntam ezért nem csináltam meg a tárgyat. Akit érdekel, annak aláírom hogy érdekes, nekem tömény szopás volt és úgy döntöttem, van jobb dolgom. Majd megcsinálom a beszédet, bár állítólag az nehezebb, abból csak zh és vizsga van. Amúgy a beágy zh és vizsga nagyon egyszerű volt, sablon feladatokkal, szóval kb a házikkal van szopás és ennyi. Azokkal viszont sok, kb minden hétvégére jut. A pontozásuk kb random de ha pár pont hiányzik a végén, megadják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==qqbenq==&lt;br /&gt;
Szerintem a !BeÁgy az egyik legjobb tárgy a félévben. A kiadott házik közül egy-kettő valóban nehéz, de a legtöbb inkább gondolkodtató és sok különböző felhasználási területet megmutat. 50 pontot bárki összeszed, aki a heti 4 órát rászánja az első 6 házira, de a 80 sem nehezen összeszedhető, ez plusz egy jegyet jelent vizsgán. Mivel a ZH és a Vizsga is feladatcentrikus, és a házikkal szerezhetsz gyakorlatot, a hármast könnyű elérni, +1 az már négyes. És egyébként a négyest sem nehéz. A beszéd ZH+Vizsga azért keményebb ám. Szerintem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[NeoXon|NeoXon]] - 2005.12.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2005.12.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Kedvcsin%C3%A1l%C3%B3&amp;diff=182606</id>
		<title>Beágyazott információs rendszerek - Kedvcsináló</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_-_Kedvcsin%C3%A1l%C3%B3&amp;diff=182606"/>
		<updated>2014-08-24T16:36:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{vissza|Beágyazott információs rendszerek}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Péceli Gábor==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kedves Mindnyájan!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szíves tájékoztatás céljából mellékelten megküldöm Önöknek a Beágyazott&lt;br /&gt;
Információs Rendszerek (vimm3244) tárgy adatlapját. Ez a műszaki&lt;br /&gt;
informatika mintatanterv 6. szemeszterének egyik tárgya, amelyet Önök&lt;br /&gt;
- egy elágazás mentén - szabadon választhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az elmúlt tanévtől kezdve a tárgy keretében a korábbiakhoz képest&lt;br /&gt;
lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a tárgyat választók készségeinek&lt;br /&gt;
és problémamegoldó képességének fejlesztése. Ennek érdekében tíz héten&lt;br /&gt;
keresztül, heti rendszerességgel házi feladatokat adunk ki, amelyeket a&lt;br /&gt;
kiadást követő egy héten belül be kell adni. Ezek a feladatok azt a célt&lt;br /&gt;
szolgálják, hogy az előadáson elhangzottak és az előtanulmányok során&lt;br /&gt;
megszerzett ismeretek életszagú, izgalmas problémák megoldása során&lt;br /&gt;
Mindannyiuk számára mélyebb értelmet kapjanak. A feladatokat folyamatosan&lt;br /&gt;
javítjuk, és folyamatos visszajelzést is adunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Úgy gondolom, hogy a tématerület nemzetközileg is tapasztalható trendjei,&lt;br /&gt;
és a felhasználói igények egyértelműen alátámasztják a tárggyal&lt;br /&gt;
kapcsolatos törekvéseinket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A első év tapasztalatai azt mutatták, hogy miközben a tárgyat&lt;br /&gt;
választók egy része számára szokatlan volt a heti rendszerességű házi&lt;br /&gt;
feladat követelménye, és (átmenetileg) szenvedtek tőle, számosan&lt;br /&gt;
kiemelkedően jó teljesítményt nyújtottak, szakmai szempontból jelentős&lt;br /&gt;
mértékben fejlődtek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha a tárgy témája megtetszett Önöknek, de visszariadnak a tárgy&lt;br /&gt;
választásától a követelmények miatt, akkor két dolgot ajánlok&lt;br /&gt;
megfontolásra:&lt;br /&gt;
# a tárgy az alkalmazott informatika legdinamikusabban fejlődő területét mutatja be,&lt;br /&gt;
# mély ismereteket csak aktív közreműködéssel, alkotó munka révén szerezhetünk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amennyiben kérdésük merülne fel a tárgyat illetően készséggel állok&lt;br /&gt;
rendelkezésükre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok&lt;br /&gt;
Mindannyiuknak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Üdvözlettel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Péceli Gábor&lt;br /&gt;
tárgyfelelős&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gáb==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Itt két részre oszlik az évfolyam: aki elég gyors és föl tudja venni a beszédet, és aki végigszopja a félévet a beágyházikkal. A beágyról szerencsére nincs tapasztalatom, van minden hétre egy házi belőle, ami önmagában is hatalmas szopás, és a végén van egy genya vizsga. Mazochistáknak kifejezetten ajánlott.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Kill Gates==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Én beágyat csináltam, nem rossz tárgy (opre jellegű) - volt egy-két érdekes dologról szó - és nem is olyan veszélyes. Javaslom járjatok be rá, mert órán meg lehet érteni az anyagot + ha a házi az órai anyaggal kapcsolatos (ami nekünk asszem csak az első házira volt igaz), akkor azért kevesebb erőfeszítést igényel a megoldása. Viszont elég sok időt igényel a 10 darab házi elkészítése majd&#039; minden hétvégén, de azok többnyire még érdekesek is (pl. GPS működési elve gyakorlati példával, puskagolyó pályájának mérése szenzorokkal, internetes kutatómunka stb.), úgyhogy ha vki nem lesz rosszul attól, mert tanul is valamit, annak csak ajánlani tudom. A zh belőle szerintem az addigi összes egyetemi zh közül a legkönnyebb volt - bár mintha beszédről is ugyanezt hallottam volna, hogy nem volt túl nehéz - de ez szubjektív. Ha valaki hadilábon áll az analízissel és a jóbarát jelek és rendszerekkel, annak a beszédinfo ajánlott. Nem biztos, hogy túl szerencsés választás, bár cáfoljatok meg. Beágy, mint mondottam opre jellegű, úgyhogy azért nem árt opréval kicsit képben lenni, de annyira nem kell megijedni, 1-2 real-time cpu ütemezés + logikai órákkal 1 kis játék, ami így most eszembe jut. Vizsgára tanuláskor nem mondom, unalmas volt. Csakúgy, mint az opre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vélemények az info200x levlistákról==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Nekem alapvetően jók vannak. Bár tényleg munkás megszerezni az aláírást, ezek után a vizsga már egyáltalán nem nehéz!&amp;lt;br&amp;gt; Egyébként meg szerintem érdekes dologkról van szó, amikről másutt nem biztos, hogy hallanál... aztán persze a házikból is lehet bőven tanulni. Ha csak &amp;quot;megúszni&amp;quot; szeretnéd a tárgyat, akkor nem javaslom...&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;En meg foleg akkor javaslom. :) Szerintem - ahogy a tobbiekkel, aki beszden volt osszeszedtuk - a beagy evkozben razos, a kishazikkal haladni kell, es minden segitsegre szukseg van - pl most volt rendszeresen a penteki feladatmegoldo szeansz... :) -, szal 1 szoval hiperszivas. DE. Beagybol majd mindenki atment, ami beszedre nem teljesen igaz. Beszeden tehat a valogatott szivasokat a nagyZH/vizsga paros tartogatja.&amp;lt;br&amp;gt; Amugy az anyag vege tenyleg szar, addig jo, amig Peceli tartja, mert o normalisan ir a tablara a segederok viszont enyhe IRF feelingu slide-showt tartanak - azert nem teljesen IRF, de az anyag vege hatarozottan hasonlo.&amp;lt;br&amp;gt; En ha kellene mindenkepp megint ezt vennem fel, semmi kedvem nem lenne a vizsgan/ZH-n parazni, de ez egyeni, ha ultrazseni vagy, akkor inkább a beszed!&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Volgyesi Peter anyaga sztem eleg cool volt, ez a resz meg mondjuk az inet-es szakiranyra jo :-), ad hoc halozatok, routing, halozatfederites, ilyesmi.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Tudom, inet szakiranyon vok, es pont ad-hoc routing az onlab temam, de akkor is szar volt az a resz... :)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Alapvetően húzós a sok kisházi, majd a zh, amiben a kisházik csak&lt;br /&gt;
keveset segítenek. Cserébe megoldhatsz tíz életszagú és általában&lt;br /&gt;
érdekes problémát. A vizsga nem életveszélyes, mert rengeteg feladat&lt;br /&gt;
van, és valamihez csak ért az ember :)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az előadások kb. fele szerintem érdekes volt.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;A kishazik szerintem is erdekesek voltak, a sniperes mindent vitt :-),&lt;br /&gt;
viszont az anyag vege nekem nem volt szimpi, bar azoknak jol jon akik a &lt;br /&gt;
Pataricza-Majzik fele szakiranyra mennek. Nem mondom hogy a tanultak &lt;br /&gt;
alapjan urhajora fogsz [[OSt]] irni, de ha nem legyunktulezenis tipusu vagy &lt;br /&gt;
akkor sztem erdemes felvenni.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;tavaly nekik marhanagyok voltak az elvárásaik a hallgatók pontosságát&lt;br /&gt;
illetően, de ők már közelről sem tartották amit ígértek...&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
azonfelül voltak akik eljátszották, hogy 5-en ugyanazt a megoldást&lt;br /&gt;
adták be, és 4-10 pontig random kaptak rá :)&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Nos, nekem speciel korrektül pontoztak, hét feladatot adtam be.&lt;br /&gt;
Amivel sok időt töltöttem, arra 8-10 pontot kaptam, amivel&lt;br /&gt;
kevesebbet, arra pedig kevesebbet. Mindezt nem tartottam furcsának,&lt;br /&gt;
vagy inkorrektnek, mivel soha senki sem ígérte ennek az ellenkezőjét :)&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Aki pedig nem érti, hogy miért annyi pontot kapott, amennyit, az&lt;br /&gt;
mehet, megnézheti a javítást, és tárgyalhat a témáról. Továbbá&lt;br /&gt;
konzultálni is lehet a feladatról a kiíróval az előadások szünetében,&lt;br /&gt;
vagy előadáson kívül. Ilyenkor korrektül segítenek.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;quot;Nekem is jó tapasztalataim voltak a tárgyról.&lt;br /&gt;
 A házikkal volt munka, helyenként sok - egyszer nagyon túl is lőttek a&lt;br /&gt;
célon, de utána visszavettek.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Én 9-et adtam be, az utolsónál én sem tudom mire adtak 8 pontot, hogy&lt;br /&gt;
meglegyen a 80 pont és a +1 jegy.&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
 Nekem a téma is többé-kevésbé tetszett, helyenként pedig tudtak tényleg&lt;br /&gt;
valamennyire életszagú házikat adni - ez azért ritkaságszámba megy.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A 2004 tavaszán bevezetett hetente beadandó kisfeladatokkal a tárgy igen színvonalas lett. Tíz darab van egy félévben, darabja max. tíz pontot ér. Az aláíráshoz hatvan pont kell, plusz a zh. Ergo, aki fejlődni szeretne, annak ez a kurzus roppant hasznos lehet, mivel jó sok munkát kell belefektetni. Aki viszont hat hétig a tárgy felé sem néz, az már nem fogja tudni bepótolni a kisfeladatokat, és veszít egy életet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Arwen==&lt;br /&gt;
Beágyon voltam de a házik csinálgatását a 3-4. héten meguntam ezért nem csináltam meg a tárgyat. Akit érdekel, annak aláírom hogy érdekes, nekem tömény szopás volt és úgy döntöttem, van jobb dolgom. Majd megcsinálom a beszédet, bár állítólag az nehezebb, abból csak zh és vizsga van. Amúgy a beágy zh és vizsga nagyon egyszerű volt, sablon feladatokkal, szóval kb a házikkal van szopás és ennyi. Azokkal viszont sok, kb minden hétvégére jut. A pontozásuk kb random de ha pár pont hiányzik a végén, megadják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==qqbenq==&lt;br /&gt;
Szerintem a !BeÁgy az egyik legjobb tárgy a félévben. A kiadott házik közül egy-kettő valóban nehéz, de a legtöbb inkább gondolkodtató és sok különböző felhasználási területet megmutat. 50 pontot bárki összeszed, aki a heti 4 órát rászánja az első 6 házira, de a 80 sem nehezen összeszedhető, ez plusz egy jegyet jelent vizsgán. Mivel a ZH és a Vizsga is feladatcentrikus, és a házikkal szerezhetsz gyakorlatot, a hármast könnyű elérni, +1 az már négyes. És egyébként a négyest sem nehéz. A beszéd ZH+Vizsga azért keményebb ám. Szerintem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[NeoXon|NeoXon]] - 2005.12.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2005.12.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Adatbiztons%C3%A1g_-_Partner-hiteles%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=182605</id>
		<title>Adatbiztonság - Partner-hitelesítés</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Adatbiztons%C3%A1g_-_Partner-hiteles%C3%ADt%C3%A9s&amp;diff=182605"/>
		<updated>2014-08-24T16:21:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Salting==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A könyv 224. oldalán szereplő saltinggal kapcsolatban merült fel, hogy miért növelné az r bites salt hozzáadása a hash műveletek számát 2^r szeresére. Ha csak két jelszó van a megszerzett jelszófájlban, akkor elég azok salt-jaival számolni. A következőre jutottunk:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ha r = 8, és például 400 megszerzett jelszóhash-ünk van, akkor célszerűbb a 2^8 = 256 salttal számolni, mint 400-al, hiszen lesznek benne egyformák.&lt;br /&gt;
* Másik lehetőség, hogy ha az értékeket offline állítod elő, és a jelszófájl birtokában már csak hasonlítgatni akarsz (hash-t számolni nem), akkor egy szóhoz 2^r féle hash-t kell előállítanod.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(köszönet Babának és Zavar Istvánnak)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2007.01.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Annyit írnék még, hogy a wikipedian véletlenül a kripotgráfia témában elég jó cikkek vannak. Például a salthoz.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Mérnök informatikus MSc]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok_-_HF:_MAC_r%C3%A9teg_vizsg%C3%A1lata&amp;diff=182598</id>
		<title>Szenzorhálózatok - HF: MAC réteg vizsgálata</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szenzorh%C3%A1l%C3%B3zatok_-_HF:_MAC_r%C3%A9teg_vizsg%C3%A1lata&amp;diff=182598"/>
		<updated>2014-08-21T20:28:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Feladat: (5) MAC réteg vizsgálata==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Részletes kiírás===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A mitmót eszközökön futó tinyOS operációs rendszer CSMA alapú MAC réteggel rendelkezik. A CSMA paraméterei (kezdeti várakozási idő, foglaltság esetén várakozási idő) változtathatók. A feladat célja a rádiós csatorna viselkedésének vizsgálata a paraméterek függvényében, illetve a jól használható paraméterek tartományának meghatározása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Készítsen olyan alkalmazást, amivel az ütközések vizsgálhatók: Egy PC-hez csatlakoztatott jeladó jelének vétele után több vevő azonnal küldjön válasz üzenetet. A válaszüzeneteket a jeladó fogadja és a PC-n futó segédprogram segítségével a sikeresen fogadott és elveszett üzenetekről a paraméterek függvényében statisztikát készít. A rendszer biztosítson lehetőséget a paraméterek kényelmes és ellenőrzött állítására (pl. a jeladó elküldi a használandó paramétereket amit a vevőknek nyugtázni kell: a mérés csak ez után indulhat).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az alkalmazás segítségével mutassa be a CSMA nélküli (várhatóan igen magas hibaszázalékkal működő) üzemmódot, valamint a paraméterek változtatásával beálló javulást. Javasoljon valamilyen szempontból optimális beállítást.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Segítség===&lt;br /&gt;
A feladat megoldásához az opt/tinyos-1.x/contrib/bme/tos/lib/IA4420Radio/ könyvtárban található file-okat kell tanulmányozni, főképp az IA4420RadioM.nc-nek van nagy jelentőssége.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rádió működését a mode változó befolyásolja, ezzel lehet a véletlen késleltetést és a csatornafigyelést engedélyezni vagy letiltani:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
// Configuration bits	&lt;br /&gt;
enum {&lt;br /&gt;
	RX_ENABLED_BIT = 1,  // reception enabled&lt;br /&gt;
	TX_ENABLED_BIT = 2,  // transmission enabled&lt;br /&gt;
	TX_WAIT_ENABLED_BIT = 4, // random wait before transmission&lt;br /&gt;
	TX_LISTEN_ENABLED_BIT = 8  // listen to channel before transmission&lt;br /&gt;
};&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	uint8_t mode = RX_ENABLED_BIT | TX_ENABLED_BIT | TX_WAIT_ENABLED_BIT | TX_LISTEN_ENABLED_BIT;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A kérleltetés mértékét a void do_wait_for_tx() függvényben lehet meghatározni, a &amp;lt;pre&amp;gt;call TimerJiffyAsync.setOneShot( time )&amp;lt;/pre&amp;gt; paramétere a várakozási idő 1/32 ms-ban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A CSMA/CA-nál a cél, hogy elkerüljük a csomagütközést. Ezt úgy valósítottam meg, hogy az adási igény érkezésekor az adás előtt véletlen ideig vár, majd a rádió belehallgat a csatornába, és ha adást érzékel, akkor újra kezdi a véletlen idejű várakozást. Ha két mote egyszerre akar adni, és véletlenül ugyanazt a várakozási időt sorsolták, akkor mindkettő üresnek érzi a csatornát, és egyszerre adnak, ilyenkor az ütközés elkerülhetetlen. Viszont ha különböző várakozási időt sorsoltak, akkor az egyik hamarabb kezdi az adást, ekkor a másiknak van esélye arra, hogy ezt detektálja. Ha túl kicsi lenne a különbség a két idő között, akkor a második lehet, hogy még nem érzékeli az első adását, különböző késleltetések miatt. A feladat lényege tehát annak a minimális késleltetési különbségnek a meghatározása, aminek a használata esetén biztonságosan elkerülhető az ütközés. (Ezt a minimális időt kell egy véletlen egész számmal szorozni, és akkor megkapjuk a késleltetést. Minél nagyobb tartományból választjuk a véletlen számot, annál kisebb lesz a valószínűsége, hogy a két vagy több mote ugyanazt az értéket sorsolja. A tartomány növelésével persze a várható adási késleltetés és a késleltetés szórása is nő.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A rádió hardveréről és a csatornafoglaltásg érzékeléséről annyit érdemes tudni, hogy most az IA4420 digitális RSSI (vételi térerősség) bitjét használom, ami sajnos az adatlap szerint 0,5 ms késésben van az analóg jelhez képest, és az is valamilyen késésben lehet ahhoz képest, hogy valaki más adni kezdett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[LaszloSiroki|Laci]] - 2007.04.19.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Entity_bean&amp;diff=182597</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Entity bean</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Entity_bean&amp;diff=182597"/>
		<updated>2014-08-21T20:24:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Adatbázis-független módszer==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az ejb projekten a New / Entity Classes from Database... menüpont legenerálja a kész adatbázisból az entity beaneket. A keletkező .java file-okban az elsődleges kulcsot reprezentáló változó (pl. &amp;lt;pre&amp;gt;private Integer id;&amp;lt;/pre&amp;gt;) elé írjuk be a =@GeneratedValue= annotációt. Ennek hatására létrejön egy =SEQUENCE= nevű tábla, amiben a következő kulcsot generálódik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A módszer hátrányai:&lt;br /&gt;
* Lassú, mert minden beszúrás előtt meghív egy select-et és egy update-et is.&lt;br /&gt;
* Ha az adatbázis eredetileg már tartalmazott rekordokat, akkor is 1-gyel kezdi az indexek számozását, így ütközés léphet fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Adatbázis-függő módszer==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megadjuk az annotációban, hogy milyen stratégiával generálja a kulcs következő értékét. Az =GenerationType=AUTO= alapbeállítás a leírásával ellentétben nem detektálja az adatbáziskezelőt, és nem használja ki az egyedi megoldásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Microsoft SQL Server esetén a következőképpen kell eljárni:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Használjuk az IDENTITY stratégiát: =@GeneratedValue(strategy=GenerationType.IDENTITY)=&lt;br /&gt;
* A táblákat létrehozó scriptet is módosítsuk, hogy automatikusan generálja a kulcsot: &amp;lt;br&amp;gt; =id int NOT NULL PRIMARY KEY IDENTITY=&lt;br /&gt;
* Ha rekordokat szúrunk be a scriptből, nem szabad megadni az id értékét.&lt;br /&gt;
** Ha mégis kézzel akarjuk megadni, előtte ki kell adni egy =SET IDENTITY_INSERT táblanév ON= parancsot.&lt;br /&gt;
** A legutoljára beszúrt rekord kulcsát a =@@IDENTITY= változó tartalmazza.&lt;br /&gt;
** Ha nem globálisan, hanem egy konkrét táblára kell az utolsó kulcs, az =IDENT_CURRENT(táblanév)= függvénnyel kérdezhető le.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Oracle-ben IDENTITY helyett táblától független SEQUENCE objektumokat kell használni (nem teszteltem):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Stratégia megadása: =@GeneratedValue(strategy=GenerationType.SEQUENCE)=&lt;br /&gt;
* Szekvencia létrehozása: =CREATE SEQUENCE seq=&lt;br /&gt;
* Beszúrás: =INSERT INTO táblanév (id, ...) VALUES (seq.nextval, ...)=&lt;br /&gt;
* Utolsó kulcs lekérdezése: =seq.curval=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha van tapasztalatod MySQL-lel vagy PostgreSQL-lel kapcsolatban, légyszi írd le ide!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosPeter|Peti]] - 2006.11.25.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Displaytag&amp;diff=182596</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Displaytag</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Displaytag&amp;diff=182596"/>
		<updated>2014-08-21T20:24:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Ha displaytag-ből szeretnéd elérni a JSF-es managed bean-ed, akkor a következőre lesz szükséged:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;c:set var=&amp;quot;hello&amp;quot; value=&amp;quot;${ManagedBean.testList}&amp;quot; /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;display:table name=&amp;quot;requestScope.ManagedBean.testList&amp;quot; export=&amp;quot;false&amp;quot;&lt;br /&gt;
		  requestURI=&amp;quot;Test1.jsp&amp;quot; /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;c:set&#039;&#039; tag-re azért van szükséged, hogy létrehozza a managed beant, mert ezt a displaytag nem teszi meg - &amp;quot;nothing to display&amp;quot; hibaüzenetet ír az oldalra a táblázat helyett. Megfontolandó, hogy ha ilyesmire van szükséged, akkor ne a displaytag-et használd, hanem valami más, JSF-es komponenst helyette (Tomahawk talán).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2007.11.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Security&amp;diff=182595</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Security</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Security&amp;diff=182595"/>
		<updated>2014-08-21T20:23:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;Gondolom, elég sokan vagyunk, akik úgy képzelünk el egy webes bejelentkezést, hogy a felhasználónak ki kell töltenie valamilyen űrlapot a nevével és a jelszavával, a háttérben erre a program kiszedi a megfelelő sort az adatbázisból, és ennek alapján eldönti, hogy jó-e a jelszó, avagy rossz, admin-e a felhasználó vagy sem, stb. Ez a folyamat az autentikáció. Ezután a felhasználó meg akar nézni valamilyen lapot a biztonságos területről. A rendszernek döntenie kell, hogy beengedje-e, avagy sem. Ez az autorizáció. Aki csinált már valamilyen webes bejelentkező felülettel rendelkező cuccot PHP-ban, az megszokta, hogy mindezt saját magának kell leprogramoznia. Erre természetesen Java EE-ben is van lehetőség (a PHP-hoz képest kisebb csinosításokkal, úgymint filterek beiktatása, entity beanek használata sima query-k helyett, stb.), szükség azonban nincs rá. Tudvalevő, hogy a Java EE biztonsági szolgáltatása a programozó kezébe ad egy JAAS-alapú (Java Authentication &amp;amp; Authorization Service) módszert az autentikáció és az autorizáció (a továbbiakban AA) kezelésére. Hogy miért jó ez?&lt;br /&gt;
* Valakik már megírták helyetted a kódot. Valószínű, hogy az évek során sikerült egy csomó rést kiküszöbölni (lásd pl. SQL-injektálhatóság), úgyhogy feltehetően jobban jársz egy ilyennel.&lt;br /&gt;
* Ha deklaratívan kezeled az AA-t, akkor a jogosultságok nincsenek bedrótozva a programba: egy-két telepítésleíró-bejegyzés beiktatásával vagy elvételével bővíthető vagy kurtítható egy-egy szerepkör felhasználói tábora. További hatalmas előny, hogy az AA adatokat tartalmazó erőforrás jellegétől (Egy fájl? Egy adatbázis? Egy...?) is független maradhatsz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Java EE biztonsági szolgáltatásában ún. realmek (ejtsd &amp;quot;relm&amp;quot;, nem pedig &amp;quot;rílm&amp;quot;) használatosak egy alkalmazás felhasználói táborának azonosítására. Autentikálják a felhasználót, aki egy biztonsági kontextust kap, benne a felhasználói azonosítójával és a csoportazonosítójával (esetleg több ilyenis lehet bizonyos realmeknél). Az autorizáció ezután a konténer feladata, a telepítésleírók alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A továbbiak kizárólag Netbeans 5.5-re, és a hozzácsomagolt AS-re&lt;br /&gt;
vonatkoznak. (Ezt használom, ezt ismerem...) Az életszerűség kedvéért hagyom&lt;br /&gt;
a fenébe a konfigfájlalapú (file realm) azonosítást, helyette az&lt;br /&gt;
adatbázis-alapú azonosítást (JDBCRealm) fogom bemutatni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mik egy biztonságos program fejlesztésének lépései, ha Java EE Securityben&lt;br /&gt;
gondolkozunk?&lt;br /&gt;
* Adatbázistáblák létrehozása a felhasználónév, a jelszó és a csoportazonosító tárolására&lt;br /&gt;
* Adatok beírása az adatbázisba ;)&lt;br /&gt;
* Alkalmazásszerver elindítása, Admin console megnyitása, bejelentkezés (alapértelmezés: admin/adminadmin)&lt;br /&gt;
* Ámulás-bámulás: a Configuration -&amp;gt; Security (a baloldali menüben a kis nyílra kattints!) -&amp;gt; Realms alatt csak olyasmik látszanak, mint a file realm (bármilyen komolyabb célra használhatatlan) és a certificate realm (ennek a valós életben lehet értelme, egy házi feladatban már kevésbé). Hozzá kell adni a listához a JDBCRealmet. A New... gombot megnyomva egy űrlapot kapunk. Az adatok: &lt;br /&gt;
** Realm: [[JDBCRealm]]&lt;br /&gt;
** Class name: com.sun.enterprise.security.auth.realm.jdbc.JDBCRealm&lt;br /&gt;
** Hozzá kell továbbá adni egy vagon propertyt az Add Property gombbal. Ezek a következők: &lt;br /&gt;
*** datasource-jndi (az adatbázis kapcsolat JNDI neve)&lt;br /&gt;
*** user-table (a felhasználói neveket és jelszavakat tároló tábla)&lt;br /&gt;
*** user-name-column (a felhasználói név oszlopa)&lt;br /&gt;
*** password-column (a jelszó oszlopa)&lt;br /&gt;
*** group-table (a csoport táblája, mely akár azonos is lehet a user-table-ben megadottal)&lt;br /&gt;
*** group-name-column (a csoportnév oszlopa)&lt;br /&gt;
*** jaas-context (kötelezően jdbcRealm, pontosan ilyen betűnagyságokkal)&lt;br /&gt;
*** digest-algorithm (a jelszóhoz tartozó digest előállításának algoritmusa - ha ilyet nem akarsz, ez a property none legyen).&lt;br /&gt;
** Ok.&lt;br /&gt;
* A group-table tábla group-name-column mezejéből kivett csoportnevet össze kell rendelni a konténer által azonosítható biztonsági szerepkörökkel (role). Ennek módja a telepítésleíró (sun-application.xml) megbuherálása. Először is meg kell adni neki a fasza kis GUI-n, hogy a [[JDBCRealmet]] használja, majd Edit as XML. Be kell szúrni a kívánt	mennyiségű összerendelést a következőképp: &lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;security-role-mapping&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;role-name&amp;gt;client&amp;lt;/role-name&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;group-name&amp;gt;client&amp;lt;/group-name&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/security-role-mapping&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt; &lt;br /&gt;
Asszem nemigen szükséges magyarázat, hogy hova mit írj (a csoport és a&lt;br /&gt;
szerepkör neve lehet azonos, de ez korántsem kötelező, valamint egy szerepkörhöz több csoport is lehet rendelve).&lt;br /&gt;
* Pl. web réteges AA beállításához security constrainteket kell beállítani a telepítésleíróban (EJB rétegben is lehet használni deklaratív jellegű AA-t, de ott annotációk szükségesek. Ennek sajnos nem néztem utána, majd valaki más... :) ). Nyisd ki a web.xml-t, és menj a Security fülre! Az autentikáció típusa legyen Form, a realm neve JDBCRealm, a Form Login Page és a Form Error Page értelemszerűen kitöltendő egy-egy magunk készítette lap címével. Most a Security Roles rész jön. Ide kell beszúrni az alkalmazásban használni kívánt biztonsági szerekörök nevét. (Nem árt, ha a csoport-szerepkör összerendelésnél mindkét fél létezik...) Végül a Security Constraints részben definiálni kell a jogosultsági korlátokat a megfelelő URL mintákra. Fontos, hogy az Enable Authentication Constraint be legyen ikszelve, és hozzá legyen adva az Edit gombbal az engedélyezni kívánt szerepkör. Az sem árt továbbá, ha a Form Login Page nem a védett területen belül van. A bejelentkeztetést végző űrlap szerkezete kötött:&lt;br /&gt;
** a form tag action paramétere mindenképp j_security_check&lt;br /&gt;
** a felhasználónév egy text típusú, j_username nevű szövegmező&lt;br /&gt;
** a jelszó egy password típusú, j_password nevű szövegmező&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
No, nagyjából ennyi: ha ezt mind végigcsináltad, kaptál egy működő AA-t a&lt;br /&gt;
web rétegben, egyetlen sor Java kód beírása nélkül. Ugye, hogy nem rossz? :)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Amit még érdemes tudni:&lt;br /&gt;
* A form HTML-tagnek &#039;&#039;ne&#039;&#039; legyen ilyen attribútuma: enctype=&amp;quot;multipart/form-data&amp;quot;.&lt;br /&gt;
* A login form csak akkor fog feljönni, ha authentikációhoz kötött oldalt szeretnél elérni. Direkt meghívni nem szerencsés (nem fog működni). Ha jól adod meg a felhasználónevet és a jelszót, akkor az elküld gomb után megkapod a kért oldalt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Források:&lt;br /&gt;
* Imre Gábor diái :)&lt;br /&gt;
* http://blogs.sun.com/swchan/entry/jdbcrealm_in_glassfish&lt;br /&gt;
* http://www.developinjava.com/readarticle.php?article_id=5&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
==Programmatic Login==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha minden oldalra szeretnél kirakni egy egyedi login form-ot, akkor a _ProgrammaticLogin_-ra lesz szükséged. &lt;br /&gt;
A [[ProgrammaticLogin]] osztály használatához szükség lesz a Glassfish lib könyvtárában lévő lévő appserver-rt.jar fájlra. NetBeansben: a pojectben a Libraries mappára jobb klikk, Add JAR/Folder...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezzel megoldható az is, hogy egy JSF-es űrlaphoz tartozó backing bean kezelje a bejelentkezést, illetve a kijelentkezést is. Hátránya, hogy appszerverfüggő. Íme egy Glassfish-es megoldás vázlata:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
import com.sun.appserv.security.ProgrammaticLogin;&lt;br /&gt;
...&lt;br /&gt;
ProgrammaticLogin programmaticLogin;&lt;br /&gt;
programmaticLogin = new ProgrammaticLogin();&lt;br /&gt;
....&lt;br /&gt;
programmaticLogin.login(username, password, &amp;quot;JDBCRealm&amp;quot;, getRequest(), getResponse(), true);&lt;br /&gt;
...&lt;br /&gt;
programmaticLogin.logout(getRequest(), getResponse());&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A HttpServletRequest és HttpServletResponse objektumokat így tudod megszerezni backing beanből:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
		  FacesContext ctx = FacesContext.getCurrentInstance();&lt;br /&gt;
		  ExternalContext ectx = ctx.getExternalContext();&lt;br /&gt;
		  this.req = (HttpServletRequest) ectx.getRequest();&lt;br /&gt;
		  this.resp = (HttpServletResponse) ectx.getResponse();	 &lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezekre azért van szükség, mert sikeres authentikáció után ide kerül be a session azonosító. Persze ha csak meghívsz egy metódust a jogosultságokkal, és rögtön ki is lépsz (ugyanabban a backing bean metódusban), akkor elég lehet a HttpServlet* paraméterek nélkül &#039;&#039;login()&#039;&#039; és &#039;&#039;logout()&#039;&#039; metódus is (bár ezt nem próbáltam).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy példa login form:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
		 &amp;lt;f:view&amp;gt;&lt;br /&gt;
				&amp;lt;h:form&amp;gt;&lt;br /&gt;
		  &amp;lt;table border=&amp;quot;1&amp;quot; cellpadding=&amp;quot;1&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
					 &amp;lt;tr&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;th colspan=&amp;quot;2&amp;quot;&amp;gt;Login form&amp;lt;/th&amp;gt;&lt;br /&gt;
					 &amp;lt;/tr&amp;gt;&lt;br /&gt;
					 &amp;lt;tr&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;th&amp;gt;&amp;lt;h:outputLabel for=&amp;quot;UsernameField&amp;quot; value=&amp;quot;Username:&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;/th&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;td&amp;gt;&lt;br /&gt;
								&amp;lt;h:inputText id=&amp;quot;UsernameField&amp;quot; &lt;br /&gt;
									 value=&amp;quot;#{LoginManagedBean.username}&amp;quot; required=&amp;quot;true&amp;quot; &lt;br /&gt;
									 /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;/td&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;td&amp;gt;&amp;lt;h:message for=&amp;quot;UsernameField&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;/td&amp;gt;&lt;br /&gt;
					 &amp;lt;/tr&amp;gt;&lt;br /&gt;
					 &amp;lt;tr&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;th&amp;gt;&amp;lt;h:outputLabel for=&amp;quot;PasswordField&amp;quot; value=&amp;quot;Password:&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;/th&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;td&amp;gt;&lt;br /&gt;
								&amp;lt;h:inputText id=&amp;quot;PasswordField&amp;quot; &lt;br /&gt;
									 value=&amp;quot;#{LoginManagedBean.password}&amp;quot; &lt;br /&gt;
									 required=&amp;quot;true&amp;quot; /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;/td&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;td&amp;gt;&amp;lt;h:message for=&amp;quot;PasswordField&amp;quot; /&amp;gt;&amp;lt;/td&amp;gt;&lt;br /&gt;
					 &amp;lt;/tr&amp;gt;&lt;br /&gt;
					 &amp;lt;tr&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;td&amp;gt;&lt;br /&gt;
								&amp;lt;h:commandButton type=&amp;quot;submit&amp;quot; value=&amp;quot;Login&amp;quot;&lt;br /&gt;
												 action=&amp;quot;#{LoginManagedBean.login}&amp;quot; /&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;/td&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;td colspan=&amp;quot;2&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
								&amp;lt;h:messages globalOnly=&amp;quot;true&amp;quot; /&amp;gt;&lt;br /&gt;
						  &amp;lt;/td&amp;gt;&lt;br /&gt;
					 &amp;lt;/tr&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
		  &amp;lt;/table&amp;gt;&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
				&amp;lt;/h:form&amp;gt;&lt;br /&gt;
		  &amp;lt;/f:view&amp;gt;					 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==EJB-security==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ha JAAS-el authentikálod magad, akkor azt a webréteg továbbterjeszti az EJB-réter felé is. Session bean-ben így tudod lekérdezni a bejelentkezett felhasználó nevét:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
	 @Resource&lt;br /&gt;
	 SessionContext sessionContext;&lt;br /&gt;
	 ...&lt;br /&gt;
	 String username = sessionContext.getCallerPrincipal().getName();&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[FoldesAdam|Földe]] - 2006.12.26.&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2007.11.12.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Vizsga,_2008.05.27.&amp;diff=182594</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2008.05.27.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Vizsga,_2008.05.27.&amp;diff=182594"/>
		<updated>2014-08-21T20:21:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==1. Sorolj fel néhány middleware szolgáltatást! (darabonként 1 pont, max. 5 pont) Explicit és implicit middleware fogalma, előnyök, hátrányok. (12 pont)==&lt;br /&gt;
A middleware szolgáltatások olyan szolgáltatások, melyeket általában a középső réteg valósít meg, ilyenek pl:&lt;br /&gt;
* Távoli eljáráshívás&lt;br /&gt;
* Szálkezelés&lt;br /&gt;
* Terheléskiegyenlítés&lt;br /&gt;
* Átlátszó hibakezelés&lt;br /&gt;
* Perzisztencia&lt;br /&gt;
* Tranzakciókezelés&lt;br /&gt;
* Objektumok életciklusa&lt;br /&gt;
* Aszinkron üzenetkezelés&lt;br /&gt;
* Biztonság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Explicit middleware:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Amikor az elosztott objektum felelős az egyes middleware szolgáltatásokért&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hátrányai:&lt;br /&gt;
* felduzzad a forráskód&lt;br /&gt;
* nem rugalmas a middleware (ha eladjuk a komponenst, ki kell adni a forráskódot, ha a vevő pl. más tranzakciókezelést akar)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Implicit middleware:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Amikor az elosztott objektum előtt van egy kérésmegszakító, és ez felelős az egyes middleware szolgáltatásokért&lt;br /&gt;
* Külön leíró fájl tartalmazza, milyen middleware szolgáltatásokat veszünk igénybe&lt;br /&gt;
* A kérésmegszakító a leíró fájl alapján generálódik&lt;br /&gt;
Előnyei:&lt;br /&gt;
* A forráskód valóban csak üzleti logikát tartalmaz&lt;br /&gt;
* A leíró fájlt módosíthatja a vevő, a forráskódot nem kell kiadnunk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Mire jó és hogyan működik a Java EE szerep alapú biztonsági modellje? Hogyan szabályozható Java EE webalkalmazásokban az adatforgalom biztonsága? (12 pont)==&lt;br /&gt;
* A telepítésleírókban absztrakt szerepeket definiálunk&lt;br /&gt;
* Telepítéskor kell megadni, hogy mely csoportok/felhasználók tartoznak az adott szerepbe&lt;br /&gt;
* Úgy írható meg az alkalmazás, jogosultságkezeléssel együtt, hogy azt sem tudjuk milyen lesz az autentikációs mechanizmus&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adatbiztonságot a &amp;amp;lt;transport-guarantee&amp;amp;gt; tag-ek között adjuk meg milyen legyen:&lt;br /&gt;
* NONE: semmi&lt;br /&gt;
* INTEGRAL: nem módosítható az adatforgalom&lt;br /&gt;
* CONFIDENTIAL: nem is hallgatható le az adatforgalom&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Mire szolgálnak és hogyan működnek a szervlet szűrők és a tag libraryk? (2*6 pont)==&lt;br /&gt;
A szervlet szűrők célja megfigyelni, módosítani, közbeavatkozni a kérés, illetve a válasz alapján.&lt;br /&gt;
* A szűrőket láncba szervezhetjük&lt;br /&gt;
* Használati esetek:&lt;br /&gt;
** Hozzáférés biztosítása, blokkolása&lt;br /&gt;
** Cache, tömörítés, loggolás, titkosítás&lt;br /&gt;
** Tartalom transzformációja (pl. XSLT)&lt;br /&gt;
** Company name replacement filter&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szűrő tevékenysége:&lt;br /&gt;
* Headerek vizsgálata&lt;br /&gt;
* Request objektum átalakítása&lt;br /&gt;
* Response objektum átalakítása&lt;br /&gt;
* Következő szűrő meghívása&lt;br /&gt;
* Szűrő lánc megszakítása (blokkolás), hívás átirányítás&lt;br /&gt;
* Kivétel dobása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szűrők végrehajtási sorrendje a web.xml-ben lévő &amp;amp;lt;filter&amp;amp;gt; tag-ek sorrendjét követi. Az elsőt a konténer hívja, az utolsó a szervletet (service())hívja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Tag library-k:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* JSP oldalak között megosztható, újrafelhasználható komponens, amely saját akció elemeket (tageket) definiál (custom tag)&lt;br /&gt;
* az egyes tag-eket leíró fájlokból és azok feldolgozását végző Java fájlokból áll, általában .jar fájlok formájában&lt;br /&gt;
* Egyedi URI tartozik hozzájuk, erre kell hivatkozni JSP oldalról&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szolgáltatások:&lt;br /&gt;
* Attribútumok segítségével testreszabható&lt;br /&gt;
* Visszatérési értékeket is adhat a hívó félnek&lt;br /&gt;
* JSP oldal környezete, változói elérhetőek&lt;br /&gt;
* Kommunikáció és egymásba ágyazhatóság a többi tag library-vel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Mi az objektum-relációs leképezés? Mik a tipikus megfeleltetések a relációs és OO fogalmak között? Ismertesse az EJB 3 entitások életciklusát! (12 pont)==&lt;br /&gt;
Objektum-relációs leképezésnél egy relációs adatbázis szerkezetét képezzük le objektumokba, méghozzá a következő megfeleltetésekkel:&lt;br /&gt;
* relációs tábla &amp;lt;-&amp;gt; entity bean osztály&lt;br /&gt;
* relációs tábla oszlopai &amp;lt;-&amp;gt; entity bean attribútumai, melyek getterekkel, setterekkel érhetők el&lt;br /&gt;
* relációs tábla sorai &amp;lt;-&amp;gt; entity bean példányai&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolatok leképezése:&lt;br /&gt;
* 1-1 és 1-N kapcsolatokat lehet leképezni&lt;br /&gt;
* N-N kapcsolatnál már kapcsolótáblára van szükség&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az entitások állapotai:&lt;br /&gt;
* new: new-val létrehozva kerül ide, csak a memóriában létezik, a módosítások nem mennek adatbázisba&lt;br /&gt;
* managed: létezik az adatbázisban, és hozzátartozik egy perzisztencia kontextushoz. Ez azzal jár, hogy a módosítások tranzakció commit végén, vagy explicit flush() hívással bekerülnek az adatbázisba&lt;br /&gt;
* detached:adatbázisban megvan, de nem tartozik perzisztens kontextushoz -&amp;gt; ebben az állapotban olyan mint egy DTO -&amp;gt; nem kell külön DTO osztály&lt;br /&gt;
* removed: még perzisztencia kontextushoz tartozik, de már ki van jelölve, hogy törölve lesz az adatbázisból&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az EJB3 entitások életciklusa:&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Valaszthato|J2EEVizsga2008|entitylifecycle.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Mik az üzenetorientált köztesrendszerek (MOM) jellemzői? Ismertesd a JMS által nyújtott kommunikációs modelleket! Mik a message-driven bean jellemzői? (12 pont)==&lt;br /&gt;
MOM jellemzői:&lt;br /&gt;
* aszinkron, lazán csatolt, rendelkezésreállástól független, de tranzakcióbiztos feldolgozás&lt;br /&gt;
* közvetített üzenetek biztos, egyszeri de csakis egyszeri továbbítása&lt;br /&gt;
* egyes alkalmazások eseményvezérelt üzemeltetése&lt;br /&gt;
* áttekinthető rendszer&lt;br /&gt;
* egységes, platformfüggetlen, egyszerű programozási API felület&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kommunikációs modellek:&lt;br /&gt;
* Point-to-point&lt;br /&gt;
* Publish-subscribe&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Message-driven bean jellemzői&lt;br /&gt;
* aszinkron üzenetfeldolgozást végez&lt;br /&gt;
* nincs local / remote interfésze, csak egyetlen fájl már EJB 2.x esetén is&lt;br /&gt;
* szinkron módon, közvetlenül nem meghívható&lt;br /&gt;
* állapotmentes&lt;br /&gt;
* fogadhat üzeneteket: Queue-ból, Topic-ból&lt;br /&gt;
* implementálja a javax.jms.MessageListener interfészt&lt;br /&gt;
* ennek onMessage metódusában kapja meg az üzeneteket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KarakoMiklos|palacsint]] - 2008.06.18.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.22.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Vizsga,_2009.05.28.&amp;diff=182593</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2009.05.28.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Vizsga,_2009.05.28.&amp;diff=182593"/>
		<updated>2014-08-21T20:19:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==1. Sorolj fel néhány middleware szolgáltatást! (darabonként 1 pont, max. 5 pont) Magyarázd meg az explicit és implicit middleware fogalmát, ismertesd előnyeit, hátrányait. (Összesen 12 pont)==&lt;br /&gt;
A middleware szolgáltatások olyan szolgáltatások, melyeket általában a középső réteg valósít meg, ilyenek pl:&lt;br /&gt;
* Távoli eljáráshívás&lt;br /&gt;
* Szálkezelés&lt;br /&gt;
* Terheléskiegyenlítés&lt;br /&gt;
* Átlátszó hibakezelés&lt;br /&gt;
* Perzisztencia&lt;br /&gt;
* Tranzakciókezelés&lt;br /&gt;
* Objektumok életciklusa&lt;br /&gt;
* Aszinkron üzenetkezelés&lt;br /&gt;
* Biztonság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Explicit middleware:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Amikor az elosztott objektum felelős az egyes middleware szolgáltatásokért&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hátrányai:&lt;br /&gt;
* felduzzad a forráskód&lt;br /&gt;
* nem rugalmas a middleware (ha eladjuk a komponenst, ki kell adni a forráskódot, ha a vevő pl. más tranzakciókezelést akar)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Implicit middleware:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Amikor az elosztott objektum előtt van egy kérésmegszakító, és ez felelős az egyes middleware szolgáltatásokért&lt;br /&gt;
* Külön leíró fájl tartalmazza, milyen middleware szolgáltatásokat veszünk igénybe&lt;br /&gt;
* A kérésmegszakító a leíró fájl alapján generálódik&lt;br /&gt;
Előnyei:&lt;br /&gt;
* A forráskód valóban csak üzleti logikát tartalmaz&lt;br /&gt;
* A leíró fájlt módosíthatja a vevő, a forráskódot nem kell kiadnunk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Mire jó és hogyan működik a Java EE szerep alapú biztonsági modellje? Hogyan szabályozható Java EE webalkalmazásokban az adatforgalom biztonsága?==&lt;br /&gt;
* A telepítésleírókban absztrakt szerepeket definiálunk&lt;br /&gt;
* Telepítéskor kell megadni, hogy mely csoportok/felhasználók tartoznak az adott szerepbe&lt;br /&gt;
* Úgy írható meg az alkalmazás, jogosultságkezeléssel együtt, hogy azt sem tudjuk milyen lesz az autentikációs mechanizmus&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adatbiztonságot a &amp;amp;lt;transport-guarantee&amp;amp;gt; tag-ek között adjuk meg milyen legyen:&lt;br /&gt;
* NONE: semmi&lt;br /&gt;
* INTEGRAL: nem módosítható az adatforgalom&lt;br /&gt;
* CONFIDENTIAL: nem is hallgatható le az adatforgalom&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Mi a JSF, mik az előnyei? Ismertesd részletesen egy JSF oldal életciklusának lépéseit! (12 pont)==&lt;br /&gt;
Java Server Faces egy szerver oldali, komponens alapú felhasználói felület-keretrendszer, webes és általános környezetre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előnyei:&lt;br /&gt;
* MVC, UI-koncepció webes környezetben, a korábbi tapasztalatokra építve&lt;br /&gt;
* komponens alapú, támogatást biztosít a kliens megjelenítéstől független viselkedésre&lt;br /&gt;
* Finomabban hangolható, mint a JSP, a felületi elemek állapottal rendelkeznek a szerver oldalon&lt;br /&gt;
* Konkrét megjelenítési technológiától független, de úgy tervezték meg, hogy JSP környezetben és annak hiányában is tudjon működni&lt;br /&gt;
* A felületi komponensek állapota, eseménymodellje, rendering környezet jól specifikált&lt;br /&gt;
* Java EE 5 része, minden webkonténer tartalmaz implementációt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az életciklus lépései:&lt;br /&gt;
# A komponensfa (Nézet, View) felépítése&lt;br /&gt;
** Objektum-hierarchia (újra)felépítése&lt;br /&gt;
** Eseménykezelő validátorok bedrótozása&lt;br /&gt;
** View elmentése a FacesContext-en belül&lt;br /&gt;
** nem-postback esetben ugrás a 6. fázishoz&lt;br /&gt;
# A request értékek beállítása&lt;br /&gt;
** Minden komponens (kivéve rendered=&amp;quot;false&amp;quot;) a beépített decode metóduson keresztül nyeri ki a request-ből az új értékét&lt;br /&gt;
** Ez az érték megfelelő típusra konvertálódik, és a komponensben lokálisan tárolódik&lt;br /&gt;
** A konverziós hibák a FacesContext-ben tárolódnak&lt;br /&gt;
** Az immediate=&amp;quot;true&amp;quot; komponensekre a validáció és az alkalmazásesemények meghívása is itt történik&lt;br /&gt;
# Validáció&lt;br /&gt;
** A JSF implementáció minden regisztrált bemeneti validátort meghív a komponensfán&lt;br /&gt;
** A hibaüzenetek a FacesContext-be kerülnek&lt;br /&gt;
** Hiba esetén rögtön a 6. pontra ugrik a feldolgozás&lt;br /&gt;
** ValueChange események meghívása&lt;br /&gt;
# Modell frissítése&lt;br /&gt;
** A JSF implementáció végigmegy a komponensfán, és a komponensek lokális értékeit beírja a value attribútummal a komponensekhez kötött alkalmazásspecifikus objektumokba&lt;br /&gt;
** Típuskonverzió illetve konverziós hiba is történhet itt&lt;br /&gt;
# Alkalmazás-események meghívása&lt;br /&gt;
** A JSF implementáció minden alkalmazásszintű eseményt kezel, pl form elküldése vagy új oldal megnyitása&lt;br /&gt;
# Válasz renderelése&lt;br /&gt;
** Az implementáció a komponensek beépített encode metódusán keresztül felépíti a komponensfa megfelelő leírását&lt;br /&gt;
** Ha itt hiba történik, akkor még elő tudja szedni a korábbi renderelt állapotot, és azt egészíti ki a jelenlegi hibakóddal&lt;br /&gt;
** Itt minden esetben a megfelelő RenderKit kerül meghívásra&lt;br /&gt;
** Az állapotot elmenti, és a következő kérések feldolgozásakor el tudja érni az 1.-es fázisban&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Milyen módokon lehet EJB3 entitások öröklését megvalósitani, mik ezek előnyei/hátrányai? (12 pont)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egy tábla egy osztályhierarchiához:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* egy táblában minden gyermekosztály&lt;br /&gt;
* diszkriminátor oszlop írja le a típust&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előnyök:&lt;br /&gt;
* hatékony (nem kell join)&lt;br /&gt;
* polimorfizmust támogatja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hátrányok:&lt;br /&gt;
* mély hierarchia esetén sok oszlop&lt;br /&gt;
* a gyermekosztályok attribútumainak megfelelő oszlopoknak nullázhatóknak kell lenniük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Külön tábla gyermekosztályonként:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* az ősosztályban definiált oszlopok egy táblában&lt;br /&gt;
* a gyermekosztályban definiált oszlopok külön táblákban, + idegen kulcs az ősre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előnyök:&lt;br /&gt;
* nincsenek fölösleges oszlopok&lt;br /&gt;
* definiálható nem nullázható oszlop&lt;br /&gt;
* polimorfizmust támogatja&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hátrány:&lt;br /&gt;
* mély hierarchia esetén a sok join rontja a teljesítményt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egy tábla egy konkrét osztályhoz:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* külön tábla minden altípushoz&lt;br /&gt;
* minden tábla tartalmazza az ősosztály attribútumait is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Előny:&lt;br /&gt;
* hatékony&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hátrány:&lt;br /&gt;
* polimorfizmus támogatása nehézkes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Mik a Java Connector Architecture megoldandó feladatai? Milyen irányokba kell egy Resource Adapternek interfészt nyújtania? Sorold fel a lehetséges System Contractokat! (3+3+6 pont)==&lt;br /&gt;
* Léteznek speciális rendszerek, melyek csak natív hívásokkal (JNI) vagy socketeken keresztül érhetők el -&amp;gt; ezeket az együttműködési formákat biztonságossá, robusztussá kell tenni&lt;br /&gt;
* Együttműködés az alkalmazásszerver szolgáltatásaival (connection pooling, tranzakciók, biztonság)&lt;br /&gt;
* alkalmazásszerverek közötti hordozhatóság&lt;br /&gt;
** M*N integrációs probléma megoldása&lt;br /&gt;
** nagyobb esély, hogy készmegoldást találunk egy elterjedt EIS-hez (Enterprise Information System) történő kapcsolódáshoz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Resource Adapter:&lt;br /&gt;
* kliens felé&lt;br /&gt;
* alkalmazásszerver szolgáltatásai felé&lt;br /&gt;
* az EIS felé&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A lehetséges System Contract-ok:&lt;br /&gt;
* Life Cycle Management&lt;br /&gt;
* Connection Management&lt;br /&gt;
* Security Management&lt;br /&gt;
* Transaction Management&lt;br /&gt;
* Work Management&lt;br /&gt;
* Transaction Inflow&lt;br /&gt;
* Message Inflow&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[BanJozsef|JoE]] - 2009.05.31.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.22.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Vizsga,_2009.06.23.&amp;diff=182592</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2009.06.23.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Vizsga,_2009.06.23.&amp;diff=182592"/>
		<updated>2014-08-21T20:19:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==1. Sorolj fel néhány middleware szolgáltatást! (darabonként 1 pont, max. 5 pont) Magyarázd meg az explicit és implicit middleware fogalmát, ismertesd előnyeit, hátrányait. (Összesen 12 pont)==&lt;br /&gt;
A middleware szolgáltatások olyan szolgáltatások, melyeket általában a középső réteg valósít meg, ilyenek pl:&lt;br /&gt;
* Távoli eljáráshívás&lt;br /&gt;
* Szálkezelés&lt;br /&gt;
* Terheléskiegyenlítés&lt;br /&gt;
* Átlátszó hibakezelés&lt;br /&gt;
* Perzisztencia&lt;br /&gt;
* Tranzakciókezelés&lt;br /&gt;
* Objektumok életciklusa&lt;br /&gt;
* Aszinkron üzenetkezelés&lt;br /&gt;
* Biztonság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Explicit middleware:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Amikor az elosztott objektum felelős az egyes middleware szolgáltatásokért&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hátrányai:&lt;br /&gt;
* felduzzad a forráskód&lt;br /&gt;
* nem rugalmas a middleware (ha eladjuk a komponenst, ki kell adni a forráskódot, ha a vevő pl. más tranzakciókezelést akar)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Implicit middleware:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Amikor az elosztott objektum előtt van egy kérésmegszakító, és ez felelős az egyes middleware szolgáltatásokért&lt;br /&gt;
* Külön leíró fájl tartalmazza, milyen middleware szolgáltatásokat veszünk igénybe&lt;br /&gt;
* A kérésmegszakító a leíró fájl alapján generálódik&lt;br /&gt;
Előnyei:&lt;br /&gt;
* A forráskód valóban csak üzleti logikát tartalmaz&lt;br /&gt;
* A leíró fájlt módosíthatja a vevő, a forráskódot nem kell kiadnunk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Hogyan lehet EJB rétegben Timer-t megvalósítani? Rajzoljon szekvenciadiagramot a szemléltetéséhezt! Mikor van szükség EJB rétegre az alkalmazásokban?==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Timer megvalósítás&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Nem használható a Standard Java-ban jellemző megoldás, mert az EJB-kben nem ajánlott új szál létrehozása (EJB konténer nem fog tudni róla)&lt;br /&gt;
* EJB 2.1 óta Timer Service, konténer indítja a timer szálat&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Szekvenciadiagram&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* :EJB Client&lt;br /&gt;
** meghívja az EJB egy metódusát, ami létrehoz egy timer-t&lt;br /&gt;
* :EnterpriseBean&lt;br /&gt;
** calls getTimerService() in :EJBContext&lt;br /&gt;
*** :EJBContext gets an instance of [[TimerService]] from :TimerService&lt;br /&gt;
** :EJBContext returns [[TimerService]]&lt;br /&gt;
** calls the appropriate createTimer() method in :TimerService&lt;br /&gt;
*** Timer starts ticking&lt;br /&gt;
** callback to ejbTimeout() from :TimerService&lt;br /&gt;
* :EJBContext&lt;br /&gt;
* :TimerService&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. A szervletek milyen életciklusaihoz lehet Listener-eket csatlakoztatni? Mi a scope szerepe? Milyen scope-ok vannak? Írjon a session szerepéről!==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Servlets &amp;amp; listeners&#039;&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://java.sun.com/j2ee/tutorial/1_3-fcs/doc/Servlets4.html&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
You can monitor and react to events in a servlet&#039;s life cycle by defining listener objects whose methods get invoked when life cycle events occur. To use these listener objects, you must define the listener class and specify the listener class.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Servlet Life-Cycle Events &lt;br /&gt;
* Web context: Initialization and destruction &lt;br /&gt;
* Web context: Attribute added, removed, or replaced&lt;br /&gt;
* Session: Creation, invalidation, and timeout&lt;br /&gt;
* Session: Attribute added, removed, or replaced&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Scope&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Scope Object&lt;br /&gt;
* Információ megosztása komponensek között&lt;br /&gt;
* getAttribute()/setAttribute(), hashtábla jelleggel, név-objektum párosok&lt;br /&gt;
* Figyelem! Nem egyezik meg az oldalnak küldött paraméterekkel: getParameter()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szintek:&lt;br /&gt;
* Page &amp;amp;#8211; javax.servlet.jsp.PageContext&lt;br /&gt;
* Request &amp;amp;#8211; javax.servlet.ServletRequest&lt;br /&gt;
* Session &amp;amp;#8211; javax.servlet.http.HttpSession&lt;br /&gt;
* Web-context &amp;amp;#8211; javax.servlet.ServletContext&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;(HTTP) Session scope&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kérések sorozata közötti állapot megőrzése (pl. belépett felhasználóazonosítója)&lt;br /&gt;
* Ugyanakkor a HTTP állapotmentes&lt;br /&gt;
* Megoldások:&lt;br /&gt;
** HTTP cookie&lt;br /&gt;
** URL rewrite (response.encodeURL())&lt;br /&gt;
** Hidden FORM fields&lt;br /&gt;
* Session timeout&lt;br /&gt;
		 * Általában 30 perc&lt;br /&gt;
* Lejárat: időlimit vagy session.invalidate()&lt;br /&gt;
* A session fontos erőforrás, csak azt rakjuk bele, ami feltétlen szükséges&lt;br /&gt;
* eseményekhez eseményfigyelőket lehet rendelni&lt;br /&gt;
* Amire ügyelni kell&lt;br /&gt;
** A Session objektum megosztott, több szálon is kezelhetik&lt;br /&gt;
** Elosztott környezet esetén csak szerializálható objektumokat tegyünk bele, különben elveszik&lt;br /&gt;
** Átgondolandó: Session HA-cluster&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Milyen izolációs szintek vannak? Ezek melyik problémákat oldják meg? Java EE környezetben hogyan lehet beállítani az izolációs szinteket?==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Izolációs szintek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Az adatbázis izolációs szint befolyásolja, hogy ezen problémák közül melyik léphet fel&lt;br /&gt;
* minél több problémát küszöböl ki egy szint, annál több sor/tábla szintűzárat alkalmaz, így annál rosszabb a teljesítménye&lt;br /&gt;
* READ UNCOMITTED: más által írt, de nem komittált adatot is tudok olvasni&lt;br /&gt;
* READ COMITTED: csak komittált adatot tudok olvasni, ez a default pl. Oracle, MS SQL Server esetén&lt;br /&gt;
* REPEATABLE READ: ha kiolvasok egy sort, majd a tranzakción belül újraolvasom, az adat nem változik&lt;br /&gt;
* SERIALIZABLE: a konkurens tranzakciók sorosítva futnak&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Izolációs szintek beállítása&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Ha én nyitom a JDBC kapcsolatot: java.sql.Connection.setTransactionIsolation(int)&lt;br /&gt;
* JPA használataesetén generált a JDBC kód, így nem a fejlesztőnyitja a kapcsolatot&lt;br /&gt;
** az EJB specifikációnem követeli meg, hogy definiálni lehessen az izolációs szintet, alkalmazásszerver-függő, hogy lehetőséget ad-e ennek bekonfigurálására&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
==5. Messagedrivenbean-eknél telepítésleíróval/annotációval miket lehet konfigurálni? Messagedrivenbean-nél milyen lehetőségek vannak válaszküldésre? Több példát is írjon!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Telepítésleíróban vagy annotációban állítható:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Tranzakcionalitás&lt;br /&gt;
** Beanmanaged&lt;br /&gt;
** Container managed&lt;br /&gt;
* [[MessageSelector]]&lt;br /&gt;
* Acknowledge mode (bean managed tranzakcióesetén)&lt;br /&gt;
* Destinationtype&lt;br /&gt;
** Queue&lt;br /&gt;
** Topic (durable / non durable)&lt;br /&gt;
		&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Válaszadás lehetősége&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Több kliens szólít meg egy alkalmazást&lt;br /&gt;
* Minden kérés azonos queue-bamegy&lt;br /&gt;
* Minden alkalmazás csak a saját kéréseinek válaszát szeretnémegkapni&lt;br /&gt;
* Megoldás:&lt;br /&gt;
** Egy válasz-queue, minden kliens messageselector-ralolvassa (bizontság?)&lt;br /&gt;
** Minden kliens saját queue-bavárja a választ&lt;br /&gt;
			 * Adminisztrált (permanens queue-k)&lt;br /&gt;
			 * Temporális(dinamikus queue-k)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.23.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KatusKristof|Katus]] - 2010.06.08.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Vizsga,_2010.01.12.&amp;diff=182591</id>
		<title>Szoftverfejlesztés J2EE platformon - Vizsga, 2010.01.12.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftverfejleszt%C3%A9s_J2EE_platformon_-_Vizsga,_2010.01.12.&amp;diff=182591"/>
		<updated>2014-08-21T20:17:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szikszayl: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;# Sorolj fel néhány Middleware szolgáltatást! (darabonként 1 pont, max. 5 pont) Magyarázd meg az explicit middleware fogalmát, ismertesd előnyeit, hátrányait! (_össz. 12 pont_)&lt;br /&gt;
# Mire jó és hogyan működik a Java EE szerep alapú biztonsági modellje? Hogyan szabályozható Java EE webalkalmazásokban az adatforgalom biztonsága?&lt;br /&gt;
# Mi a JSF, mik az előnyei? Ismertesd részletesen egy JSP oldal életciklusának lépéseit (_12 pont_)&lt;br /&gt;
# Java EE környezetben hol jelölhetjük ki a tranzakciók határait? Mire valók a tranzakciós attribútumok, mik a lehetséges értékei és ezek jelentései? (_6 + 6*1 pont_)&lt;br /&gt;
# EJB környezetben hogyan oldhatjuk meg feladatok időzített indítását? Illusztráld a folyamatot szekvenciadiagrammal! Mikor érdemes EJB.ket használni az üzleti logika megvalósításához? (_4 + 4 + 4*1 pont_)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[ZsA|Kucu]] - 2010.01.23.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Valaszthato]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szikszayl</name></author>
	</entry>
</feed>