<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szentgy%C3%B6rgyi+%C3%81bel</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szentgy%C3%B6rgyi+%C3%81bel"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Szentgy%C3%B6rgyi_%C3%81bel"/>
	<updated>2026-04-22T17:21:48Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=203151</id>
		<title>KörnytanZH2 kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH2_kv%C3%ADz&amp;diff=203151"/>
		<updated>2022-12-05T12:12:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szentgyörgyi Ábel: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A kvíz a 2018-as és 2020-as feladatsor alapján lett létrehozva.&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH2&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szennyezőanyag-kibocsátás hatékony (optimális) szintje az a mennyiség, ahol... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés még éppen nem okoz visszafordíthatatlan ökológiai humánegészségügyi károkat.&lt;br /&gt;
# .. a kibocsátó még éppen nem sérti meg a környezetvédelmi előírásokat.&lt;br /&gt;
# .. a környezeti(externális) határköltség egyenlő a szennyezéselhárítás határköltségével vagy a termelés nettó határhasznával.&lt;br /&gt;
# .. a termelés ökológiai lábnyoma éppen egyenlő a biokapacitás nagyságával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Környezeti szabályozásra azért van szükség, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése és más környezeti katások immár súlyos következményekkel fenyegetnek. &lt;br /&gt;
# ..a piaci kudarcok miatt a piaci szereplők tevékenységei nyomán a környezethasználat hatékony szintje nem alakul ki automatikusan. &lt;br /&gt;
# ..a környezetszennyező vállalatok törekvése a minél nagyobb profit elérésére akadályozza az önkéntes környezetszennyezés-csökkentést. &lt;br /&gt;
# ..a modern jóléti államok polgárai egyre több közjót szolgáló beavatkozást várnak el a kormányzatoktól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Változatlan termelési technológiák mellett a szennyező gazdasági szereplőknek lehetőségük van a szennyezés csökkentésére... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termelésüket vagy pótlólagos környezeti technológiát vezetnek be, miközben csökken a profitjuk vagy növekednek a termelési költségeik. &lt;br /&gt;
# ..ha csökkentik a termékük előállított mennyiségét, s közben a profitjuk nem csökken.   &lt;br /&gt;
# ..ha pótlólagos szennyezés-visszafogó technológiát kezdenek alkalmazni, s közben a termelési költségeik változatlanok maradnak. &lt;br /&gt;
# ..ha az állam támogatással kompenzálja a szennyezés-elhárítás többletköltségeit. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a környezetszennyezést pótlólagos technológiai változással csökkentjük, akkor ennek gazdasági értékelésére alkalmas mennyiség ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a szennyezés határkára.&lt;br /&gt;
# ..a szennyezéselhárítás határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a technológiai fejlesztés határköltsége. &lt;br /&gt;
# ..a termelés nettó határhaszna. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy..  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a Pigou-i megoldás igényli az állami beavatkozást, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködését. &lt;br /&gt;
# .. a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.&lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás adók, díjak kivetését jelenti, a Coase-fél megoldás a környezethasználat korlátait jogszabályokban fekteti le. &lt;br /&gt;
# ..más-más állami beavatkozást igényelnek: a Pigou-i megoldás szennyezés hatékony szintjeinek kormányzati kiszámításán és érvényesítésén alapul, a Coase-féle megoldáshoz a kormányzatnak a szennyezéssel kapcsolatos jogokat kell tisztáznia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pigou tétele szerint... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..minden környezetszennyezőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a szennyező tényleges kibocsátása a társadalmi optimummal lesz egyenlő. &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat bármely környezetszennyezés esetén képes pontosan meghatározni a környezetszennyezés optimális szintjét. &lt;br /&gt;
# ..környezetszennyezés hatékony szintje az a kibocsátás, melyre igaz, hogy kibocsátás környezeti határkára egyenlő a kibocsátás visszafogásának határköltségével. &lt;br /&gt;
# ..a jól definiált szennyezési jogosultságok megoldják az externáliák problémáit&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Pigou-i adó bevezetése után szennyezéssel, illetve az adóval érintett termék piacán(ha egyidejűleg más változás nincs)... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a keresleti görbe lefele tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe lefelé tolódik el. &lt;br /&gt;
# ..a kínálati görbe felfelé tolódik el. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válaszza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A környezetterhelési díj fizetését... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, ténylegesen a környezetbe bocsátott szennyezőanyag mennyiségén alapul. &lt;br /&gt;
# ..piaci kénszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak, a többletkibocsátás értékesíthető. &lt;br /&gt;
# ..jogszabályi kényszer írja elő, az előállított termékek mennyisége alapján. &lt;br /&gt;
# ..piaci kényszer alapján fizetik az érdekeltek egymásnak. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás: a termékkel együtt felszámoított, és a termék visszaváltásakor a forgalamzónak, illetve a termék visszaváltójának maradéktalanul visszafeizetett díj.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ...kibocsátási (környezetterhelési) díj &lt;br /&gt;
# .. környezeti teljesítés&lt;br /&gt;
# .. betétdíj&lt;br /&gt;
# .. termékdíj&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
# ..alacsony a tranzakciós költség és a méltányossági veszteség &lt;br /&gt;
# ..csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás &lt;br /&gt;
# ..túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírás eszközeit tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás. &lt;br /&gt;
# ..emissziós határérték, immisziós határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, letéti díj. &lt;br /&gt;
# ..termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezethasználati adó, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírások hátrányai tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, normaérték alatt is ösztönöznek további kibocsátás csökkentésére, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas. &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges,a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek a kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl, alkalmazásuk adminisztrációs költsége magas.  &lt;br /&gt;
# ..A normaértékek betartása ellenőrizhető, alkalmazásuk az érintettre nézve azonos hatású, a társadalmi átlagértékeket jelentő normák nem ösztönöznek kibocsátás csökkentésre a norma teljesítésén túl.  &lt;br /&gt;
# ..A normaérték megállapítása költséges, betartásuk ellenőrizhető, alkalmazásuk alacsony adminisztrációs költséggel jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ronald Coase elméletének lényege, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség sokszor lehet nulla. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség egyes esetekben lehet nulla, s ezekben az esetekben a Pigou-féle szabályozás felesleges. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, és szinte soha nem is csökkenthetőek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költségek általában nem nulla értékűek, de megfelelő intézményrendszer kialakításával csökkenthetők.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;gyenge&amp;quot; (más néven: hatékonysági) Coase-tétel szerint a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény akkor lesz Pareto-hatékonyság, ha ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nem nulla, de az alkuban részvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek.  &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek, valamint vagyoni hatás nem jelentkezik. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nulla, továbbá az alkuban résztvevők jogai pontosan szabályozottak és ismertek. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség nem nagyobb a szennyezés-csökkentés (határ)költségével. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A normatív Coase-tétel szerint szerződések (alkuk) megkötésével kapcsolatos jogszabályok rendszerét úgy kell kialakítani, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség negatív értéket vegyen fel. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség nullára csökkenjen. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós költség olyan szintre csökkenjen, ami még éppen nem hiúsítja meg az alkut. &lt;br /&gt;
# ..a tranzakciós (határ)költség olyan szintre csökkenjen, ami még nem nagyobb a szennyezéscsökkentési (határ)költségnél. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fogalmazható kibocsátási engedélyek rendszere akkor lehet a Coase-tétel logikája szerinti szabályozás, ha: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a kibocsátási engedélyek szennyezők közötti allokációjáról a bíróság dönt, &lt;br /&gt;
# ..a szennyezési jogok piacán a kibocsátási engedélyek vásárlója a szennyezési jogokkal való kereskedelemben részt vevők közül bárki lehet.&lt;br /&gt;
# ..a kibocsátási engedély szerinti szennyezési szint túllépéséért a szennyező kártérítést fizet.  &lt;br /&gt;
# ..a kormányzat szennyezési jogokkal való kereskedés tranzakciós költségeit csökkentő megoldásokat vezet be. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felelősségi szabályok alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..bírósági eljárás(döntés) határozza meg. &lt;br /&gt;
# ..a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezés optimális szintjének meghatározása nagy számú esetben a felelősségi szabályok alkalmazása révén azért nehézkes, mert.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..az ügyben döntő környezetvédelmi hatóságok kapacitása korlátozott.&lt;br /&gt;
# ..a törvényalkotó intézmények jogszabályalkotási kapacitása korlátozott. &lt;br /&gt;
# ..az ügyben döntő bíróságok kapacitása korlátozott.&lt;br /&gt;
# ..az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalkuk létrejöttének kapacitása korlátozott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kártérítési jog környezeti alkalmazásának korlátja, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..a bíróságok elvileg sem tudják meghatározni a természetben okozott kár pénzben kifejezett nagyságát. &lt;br /&gt;
# ..a természeti környezet nem jogképes &lt;br /&gt;
# ..egy esetleges kártérítéssel eleve nem ösztönözhetőek a potenciális károkozók a kár megelőzésésre. &lt;br /&gt;
# ..ha a szennyezés és a kár létrejötte között hosszú idő telik el, lehet, hogy a szennyezőt már nem lehet felelősségre vonni.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbiak közül melyik fogalomra illik a következő meghatározás! A károkozással kapcsolatos biztosítás kétféle lehet: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát növelő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás &lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás &lt;br /&gt;
# ..A szennyező kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a károsult kockázatát csökkentő környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
# ..A károsult kockázatát csökkentő környezeti károk elleni biztosítás és a szennyező kockázatát növelő környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Coase-tételen alapuló szabályzóeszközök… ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a közvetlen előírások és a gazdasági ösztönzők&lt;br /&gt;
# a közvetlen előírások és a szennyezési jogosultságok allokálása&lt;br /&gt;
# a szennyezési jogosultságok allokálása és a felelősségi szabályok (kártérítés)&lt;br /&gt;
# a gazdasági ösztönzők és a morális késztetés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha az állam a Pigou tétel szerinti logikát követve meghatározta, mi a környezethasználat hatékony szintje (Q&#039;), akkor ennek ismeretében ... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# vagy kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be), vagy előírhatja magát a Q&#039; hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be).&lt;br /&gt;
# kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót (gazdasági ösztönzőket vezethet be).&lt;br /&gt;
# kivetheti a hatékony szint elérésére ösztönző T adót és ezzel egyidejűleg elő kell írnia magát a Q&#039; hatékony szintet kikényszerítő közvetlen előírást is.&lt;br /&gt;
# előírhatja megállapított a Q&#039; hatékony szintet (közvetlen előírásokat vezethet be).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vagyoni hatás akkor jelentkezik, ha ... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# egy megszerzett természeti jószág értéke a jövőbeli hozamainak számított értéke nagyságával megemelkedik.&lt;br /&gt;
# egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek közötti tárgyalások csak magas tranzakciós költség mellett lennének lebonyolíthatók.&lt;br /&gt;
# egy a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuban a felek környezeti jószággal kapcsolatos jogai nem pontosan tisztázottak és ismertek.&lt;br /&gt;
# egy jószággal kapcsolatosan az elfogadási hajlandóság mindig magasabb, mint a fizetési hajlandóság; vagyis: egy jogról való lemondás többet ér, mint ugyanannak a jognak a megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazása során a környezethasználatok adott, egyedi esetében a használat optimális szintjét… ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# környezetvédelmi hatósági döntés határozza meg&lt;br /&gt;
# a törvényalkotó jogszabályban határozza meg.&lt;br /&gt;
# bírósági eljárás (döntés) határozza meg&lt;br /&gt;
# az érintett felek (szennyezők és szennyezettek) közötti önkéntes magánalku határozza meg&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Statikus ösztönző hatás: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a jövőbeli hasznok is a jogosulté lesznek, ezért nem érdekelt a jószág gyors kiaknázásában, a természeti tőke rövid idő alatt történő felélésében.&lt;br /&gt;
# a jogosult meghatározhatja, hogy az adott természeti tőke funkciója megváltoztatható-e vagy sem.&lt;br /&gt;
# a beruházás haszna biztosan a jogosulté lesz, a természeti tőke hozamaihoz mások (akik nem ruháztak be) nem férhetnek hozzá.&lt;br /&gt;
# a jogosult meghatározhatja, hogy mások a természeti tőkével kapcsolatosan milyen jogokat gyakorolhatnak és miket nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# környezeti hatásvizsgálat, termékdíj, kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték&lt;br /&gt;
# kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, forgalmazható kibocsátási engedélyek, környezeti hatásvizsgálat&lt;br /&gt;
# termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték&lt;br /&gt;
# kibocsátási technológiai határérték, területi (immisziós) határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, környezeti hatásvizsgálat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy környezeti jószág (pl. erdő) tulajdonjogától az önkormányzat szívesen megszabadulna (mert nincsenek erőforrásai a hatékony menedzseléséhez), de biztosítani akarja, hogy a polgárai jólétének érdekében az új tulajdonos nem változtatja meg a jószág alapvető funkcióit (pl. az erdő erdő marad, nem vágják ki, nem építenek a helyére semmi mást). Ezt a célt hatékonyan biztosítja... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a kizárás joga&lt;br /&gt;
# a menedzsment jog&lt;br /&gt;
# az átruházás joga&lt;br /&gt;
# a fejlesztési jog (easement)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy környezethasználattal kapcsolatosan jelentősek, magasak az információs költségek, viszont a tranzakciós költségek alacsonyak. Ez esetben ... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# mind a jogallokálás, mind a felelősségi szabályok (kártérítés) alkalmazhatóak.&lt;br /&gt;
# csak a kártérítés alkalmazható, a jogallokálás nem.&lt;br /&gt;
# csak a jogallokálás alkalmazható, a felelősségi szabályok (kártérítés) nem.&lt;br /&gt;
# egyik Coase-típusú beavatkozás sem használható, a szabályozás csak Pigou-féle eszközökkel valósítható meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az összes szennyezés változatlansága mellett az egyes kibocsátók a szennyezéscsökkentési terheiket egymás között átcsoportosíthatják, ha a hatályban lévő szabályozás eszköze… ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a termékdíj&lt;br /&gt;
# a kibocsátási (környezetterhelési) díj&lt;br /&gt;
# a kibocsátási jogok kereskedelmi rendszere&lt;br /&gt;
# az emissziós határérték&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy természeti jószágot tulajdoni vagy kártérítési védelemben is részesíthetünk, akkor a különbség az lesz, hogy... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat.&lt;br /&gt;
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak bíróság előtt tudja a jogait megvédeni, míg tulajdoni védelem esetén más hatóság (rendőrség, jegyző, környezetvédelmi hatóság) védelmét is kérheti.&lt;br /&gt;
# a jogosultság megsértője tulajdoni védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, kártérítési védelem esetén a kártérítésen túl büntetésre is számíthat.&lt;br /&gt;
# a jogosultság megsértője kártérítési védelem esetén csak a kárt köteles megtéríteni, tulajdoni védelem esetén a kártérítésen túl köteles az eredeti állapot helyreállítására és még büntetésre is számíthat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szubvenció, a környezetminőséget javító beruházások állami támogatása ... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. csak kivételes esetekben hatékony (&amp;quot;second-best&amp;quot;) megoldás, mert nehezen biztosítható, hogy csak alacsony határköltségű megoldások valósuljanak meg, sőt, a szennyezés-csökkentés támogatási ígéretei vonzhatják a szennyező vállalatok beruházásait is.&lt;br /&gt;
# .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert a kormányzat számára sokkal népszerűbb forrást osztani a szennyezőknek, mint megadóztatni a kibocsátásaikat.&lt;br /&gt;
# .. káros, mert kivétel nélkül a korrupció lehetőségét veti fel, ha az állam pénzt oszt a vállalatoknak.&lt;br /&gt;
# .. hasznos és az egyik leghatékonyabb környezetpolitikai beavatkozás, mert lehetővé tesz az Európai Uniós támogatási alapok forrásainak a tagállami költségvetésbe való becsatornázását, ezzel fokozza a gazdasági növekedést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;gyenge&amp;quot; Coase-tétel (vagy hatékonysági tétel) szerint ... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség &amp;quot;nulla&amp;quot; és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony és ugyanaz a szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.&lt;br /&gt;
# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség &amp;quot;nulla&amp;quot;, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.&lt;br /&gt;
# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek és a tranzakciós költség &amp;quot;nulla&amp;quot;, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig ugyanaz a hatékony szint lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.&lt;br /&gt;
# .. ha egy a környezethasználat szintjéről szóló alkuban a felek jogai pontosan szabályozottak és ismertek, a tranzakciós költség &amp;quot;nulla&amp;quot; és vagyoni hatás nem jelentkezik, akkor a felek szabad alkujában létrejövő végeredmény mindig Pareto-hatékony lesz a jogok kezdeti eloszlásától függetlenül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezethasználat hatékony szintjét célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy ... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a Coase-féle megoldás állami beavatkozásokon alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén.&lt;br /&gt;
# .. mindkét esetben az állam (önkormányzat) állapítja meg a környezethasználat hatékony szintjét,de aztán a Pigou-i megoldás gazdasági ösztönzőket és közvetlen előírásokat alkalmaz, a Coase-féle megoldás pedig felelősségi szabályokat és a tulajdonjog kijelölését alkalmazza.&lt;br /&gt;
# .. más az állam szerepe a beavatkozásban: a Pigou-i megoldás során az állam számítja ki és érvényesíti a környezethasználat optimumát, a Coase-féle megoldás során a környezettel kapcsolatos jogok valamilyen kezdeti kijelölése - megfelelő intézményi környezet kialakítása - az állam feladata.&lt;br /&gt;
# .. a Pigou-i megoldás során a környezethasználat hatékony szintjét a hatóság (kormányzat, önkormányzat) írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A normatív Coase-tétel értelme, hogy segítse a Coase-tétel szerinti, a környezethasználat hatékony szintjéről szóló alkuk létrejöttét azáltal, hogy ... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. megköveteli a jogalkotótól a környezethasználati jogok pontos és világos megfogalmazását.&lt;br /&gt;
# .. megköveteli a jogalkotótól, hogy a környezethasználati jogok kezdeti elosztása minél inkább közelítsen a hatékony szinthez.&lt;br /&gt;
# .. olyan intézményi környezetet alakítsunk ki, amelyben a tranzakciós költségek minimálisak lehetnek.&lt;br /&gt;
# .. olyan intézményi környezet alakítsunk ki, amelyben a vagyoni hatás nem jelentkezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy (a tranzakciós és az információs költség is magas), (2) a szennyezés által okozott externális kár értéke nem nagy (a MEC függvény &amp;quot;lapos&amp;quot;), és (3) a szennyezéssel kapcsolatos termékeket homogén módon, jelentéktelen technológiai és így szennyezési különbséggel állítják elő. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# kibocsátási (környezetterhelési) díj&lt;br /&gt;
# termékdíj&lt;br /&gt;
# közvetlen előírás (pl. emissziós határérték)&lt;br /&gt;
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a gazdasági ösztönzőeszközöket tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# környezeti adók, kibocsátási díj, termékdíj, betétdíj&lt;br /&gt;
# emissziós norma, immissziós norma, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj&lt;br /&gt;
# emissziós norma, immissziós norma, termelési folyamat szabályozása, termékszabályozás&lt;br /&gt;
# termékszabályozás, termelési folyamat szabályozása, letéti díj, betétdíj&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy termelési technológia környezeti hatásairól tudjuk, hogy a termelés normál körülmények között elhanyagolható környezeti hatással jár, azonban technológiai hiba esetén a havária következménye igen jelentős lehet. Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt biztosan NEM érdemes választani: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály&lt;br /&gt;
# letéti díj&lt;br /&gt;
# kibocsátási (környezetterhelési) díj&lt;br /&gt;
# kötelező környezeti felelősségbiztosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jogalkotó a környezetszennyezés hatékony szintjének kiszámítása után, az ezt az optimumot biztosító, a szennyezés vagy a termék/technológia tulajdonságait meghatározó fizikai, technológiai, műszaki szabályt ír elő, vagy a tevékenységet előzetes engedélyezéshez köti. Ez a környezetpolitikai beavatkozás: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a gazdasági ösztönzők&lt;br /&gt;
# a közvetlen előírások&lt;br /&gt;
# a jogallokálás&lt;br /&gt;
# a felelősségi szabályok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ki dönt a környezethasználat hatékony szintjéről? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a jogallokálásnál és a felelősségi szabályok esetén (Coase-i megoldások) az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén (Pigou-i elv alapján) a kormányzat (önkormányzat).&lt;br /&gt;
# a jogallokálásnál és felelősségi szabályok esetén az érintettek alkuja, a gazdasági ösztönzők esetén a gazdálkodó szervezetek, piaci szereplők megállapodásai, valamint a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat).&lt;br /&gt;
# a jogallokálásnál az érintettek alkuja, a felelősségi szabályok esetén a bíróság, a gazdasági ösztönzők és a közvetlen előírások esetén a kormányzat (önkormányzat).&lt;br /&gt;
# bármely esetben (jogallokálás, felelősségi szabályok, gazdasági ösztönzők, közvetlen előírások) az állam (kormányzat, önkormányzat).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy környezetszennyezéssel kapcsolatban tudjuk, hogy (1) az érintett felek száma rendkívül nagy, (2) a szennyezés hatása időben késleltetve jelentkezik, és (3) a szennyezés által okozott externális kár értéke rendkívül nagy (a MEC függvény &amp;quot;meredek&amp;quot;). Ezen feltételek között az alábbi környezetpolitikai beavatkozási eszközök közül a következőt érdemes választani: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# jogallokálás&lt;br /&gt;
# felelősségi (pl. kártérítési) szabály&lt;br /&gt;
# közvetlen előírás&lt;br /&gt;
# gazdasági ösztönző&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Pigou tétele szerint ... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. minden gazdasági szereplőre kivethető egy olyan T nagyságú adó, ami biztosítja az állam környezetvédelmi feladatainak finanszírozását.&lt;br /&gt;
# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, melynek hatására a környezethasználat tényleges nagysága a társadalmi hatékony szinttel (optimummal) lesz egyenlő.&lt;br /&gt;
# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat nagysága a legkisebb környezeti externális költséget fogja eredményezni.&lt;br /&gt;
# .. minden környezethasználóra kivethető egy olyan T nagyságú adó, aminek hatására a környezethasználat a szennyező vállalat egyéni hatékony szintjére áll be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy a kibocsátási jogok kereskedelme miért előnyös! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# mindig a legkisebb költséggel megvalósítható szennyezés-csökkentésre kerülhet sor, a jogok felértékelése segíti a szennyezés visszafogás pénzügyi támogatását&lt;br /&gt;
# nincs szükség tranzakciókra, automatikusan elérhető az optimális szennyezés&lt;br /&gt;
# a vállalatok környezeti költsége így piaci alkun alapul, a leértékelés szűkössé teszi a jogokat ezért az áruk emelkedik, a szennyezés teljes nagyságával kapcsolatosan a társadalmi elvárások érvényesíthetők&lt;br /&gt;
# a kibocsátási főösszeg szétosztása után minden vállalatnak már rövidtávon is technológiai fejlesztést kell végrehajtania&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Van-e a kártérítésnek (egy bekövetkezett környezeti károsítás esetén az okozott kár utólagos megtéríttetésének) a jövő környezethasználataira vonatkozó ösztönző hatása? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nincs, mert a jogrendszernek előre meg kell mondania, hogy az egyes környezeti kár esetekben az objektív vagy a vétkességi felelősséget fogja-e alkalmazni.&lt;br /&gt;
# Igen, van, mert minden más hasonló környezeti kárt okozni képes környezethasználót az illetékes környezeti hatóságok fokozottabban fognak ellenőrizni, így a környezeti balesetet megelőzni képes technológiai fegyelem javulni fog.&lt;br /&gt;
# Igen, van, mert a potenciális (a hasonló szennyezést okozni képes) károkozó precedensnek tekintheti az ügyet - ha ő fog kárt okozni, vele szemben is hasonlóan fognak eljárni, ezért minden hatékony elővigyázatossági intézkedést megtehet.&lt;br /&gt;
# Nincs: az európai, kontinentális jogrendben nincs precedensjog, minden eset egyedileg ítélhető meg, a hasonló ügyekben hozott ítéletek között nincs logikai összefüggés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nem megújuló erőforrások optimális kitermelésének meghatározása .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a banki kamatlábon alapul&lt;br /&gt;
# .. az erőforrás után fizetendő igénybevételi járulékon alapul&lt;br /&gt;
# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jelenlegi és jövőbeni árain és a diszkonttényezőn alapul&lt;br /&gt;
# .. a Hotelling-szabály szerint az erőforrás jövőbeni árán, a banki kamatlábon és a diszkonttényezőn alapul&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Coase-tétel értelmében az érintett felek alkuja a tulajdonosi (vagy a szennyezéssel kapcsolatos más) jogok kezdeti szabályozásától függetlenül .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek&lt;br /&gt;
# .. mindig ugyanahhoz a Pareto hatékony szennyezési szinthez (környezethasználathoz) vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek&lt;br /&gt;
# .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy nincsenek (vagy elhanyagolhatóan kicsik a) tranzakciós költségek&lt;br /&gt;
# .. mindig az erőforrások hatékony felhasználási szintjéhez vezetnek, feltéve, hogy a tranzakciós költségek jelentősek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közvetlen előírások alkalmazásának hátránya, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. nincs bevételtermelő képessége az állam számára&lt;br /&gt;
# .. az előírások betartását bírsággal könnyen ki lehet váltani&lt;br /&gt;
# .. a vállalatok fajlagos környezetvédelmi költségeit nem tudja figyelembe venni, ezért nem versenysemleges, továbbá csak a határértékig ösztönöz csökkentésre&lt;br /&gt;
# .. a szennyezéssel kapcsolatos jogosítványok kiindulási szabályozása érdekében a magánmegállapodások betartásához szükséges intézményrendszert ki kell építeni&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a közvetlen előírásokat tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# emissziós határérték, immisziós határérték, szennyezés kiegyenlítés, letéti díj&lt;br /&gt;
# környezetvédelmi hozzájárulás, környezetterhelési díj, emissziós határérték, immisziós határérték&lt;br /&gt;
# termék tulajdonságaira vonatkozó előírás, környezeti adó, emissziós határérték, immisziós határérték&lt;br /&gt;
# emissziós határérték, immisziós határérték, termelési technológiára vonatkozó előírás, termék tulajdonságaira vonatkozó előírás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Gazdasági ösztönzők alkalmazása esetén az innováció (szennyezéscsökkentő technológia fejlesztése) hatására .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. nem mozdul el a szennyezés-elhárítási határköltség görbe, ezért nincs közvetlen hatás&lt;br /&gt;
# .. nem csak a vállalat számára lesz olcsóbb a szennyezés-csökkentés, de a teljes kibocsátás is csökkenni fog&lt;br /&gt;
# .. az innováció költségei miatt növekedni fog a szennyezési szint&lt;br /&gt;
# .. a vállalat számára olcsóbb lesz az előírások betartása, ugyanakkor nincs ok a szennyezés további csökkentésére&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Válassza ki, hogy melyik szabályozóeszköz nem tartozik a gazdasági ösztönzők közé! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# letéti díjak&lt;br /&gt;
# kibocsátási díj&lt;br /&gt;
# kártérítés&lt;br /&gt;
# környezeti adók&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Szennyezési jogot jellemzően az ad el, aki .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik &lt;br /&gt;
# .. az állami szabályozás miatt erre kényszerül&lt;br /&gt;
# .. tőkehiányban szenved és magas szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik&lt;br /&gt;
# .. alacsony szennyezés-csökkentési határköltséggel rendelkezik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termékdíjak használata azokban az esetekben javasolt a kibocsátási díj helyett, ha .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. ezzel a tranzakciós (szabályozási) költség csökkenthető és a méltányossági veszteség kicsi&lt;br /&gt;
# .. csak a termékek szűk körére vonatkozik a szabályozás&lt;br /&gt;
# .. túlzottan szennyező a termék előállításának folyamata&lt;br /&gt;
# .. kevésbé szennyező a termék előállításának folyamata&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetszennyezési problémák megoldását célzó Pigou-i és Coase-i elmélet között az a különbség, hogy  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a Pigou-i megoldás során a kormányzat (vagy önkormányzat) számítja ki a szennyezési optimumot, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén vagy kártérítési döntésén alapulhat&lt;br /&gt;
# a Pigou-i megoldás során a kormányzat (vagy önkormányzat) számítja ki a szennyezési optimumot, a Coase-féle megoldás pedig kizárólag a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapulhat&lt;br /&gt;
# a Coase-féle megoldás az állami beavatkozáson alapul, a Pigou-i pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén&lt;br /&gt;
# a Pigou-i megoldás során a szennyezési optimumot a hatóság írja elő, a Coase-féle megoldás pedig a gazdasági szereplők önkéntes együttműködésén alapul, ebben az esetben nincs szükség állami szerepvállalásra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! A szennyezési lánc modell... ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# az igények megjelenésétől a károk kialakulásáig követi végig a szennyezés  folyamatát.&lt;br /&gt;
# a különböző szennyezések egymásba fűződő lánchatását modellezi.&lt;br /&gt;
# a szennyezés  kialakulásának folyamatára koncentrál, nem veszi figyelembe a károk megjelenését.&lt;br /&gt;
# a szennyezés láncolatát mutatja az ökoszisztémán belül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki a az alábbi felsorolásból a kizárólag a természeti tőke értékelési módszerek típusait  tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# feltételes értékelés, utazási költség  módszer, hedonikus ár értékelés, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése.&lt;br /&gt;
# tőkejáradék meghatározása, megújulási képesség értékelése, Hotelling szabály szerinti értékelés.&lt;br /&gt;
# feltételes értékelés, utazási költség  módszer, teljes gazdasági érték meghatározása, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése.&lt;br /&gt;
# használati érték meghatározása, utazási költség módszer, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Válassza ki a helyes felsorolást az alábbiak közül! A tőketípusok általánosan használt formái a következők .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. gazdasági (fizikai) tőke, emberi erőforrások, társadalmi tőke, természeti erőforrások&lt;br /&gt;
# .. föld, társadalmi tőke, mesterséges tőke, emberi erőforrások&lt;br /&gt;
# .. föld, munka, természeti erőforrások, mesterséges tőke&lt;br /&gt;
# .. gazdasági (fizikai) tőke, társadalmi tőke, természeti erőforrások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szentgyörgyi Ábel</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH1_kv%C3%ADz&amp;diff=202794</id>
		<title>KörnytanZH1 kvíz</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%B6rnytanZH1_kv%C3%ADz&amp;diff=202794"/>
		<updated>2022-10-17T09:01:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szentgyörgyi Ábel: /* Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik ismert makrogazdasági teljesítménymutató vonja le a környezetszennyezés értékét a GNP-ből, de nem veszi figyelembe a hosszú távú környezeti károk jelenértékét! */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Környezetgazdaságtan}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A kvíz a wikin található 2012-es és 2018-as feladatsorok alapján lett létrehozva, ha felkerül újabb, rakjátok bele azt is&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Környezetgazdaságtan, ZH1&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ökológiai közgazdaságtan elmélete szerint.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a műszaki fejlődés elősegíti a környezeti problémák megoldását.&lt;br /&gt;
# .. holisztikus szemléletre van szükség.&lt;br /&gt;
# .. analitikus megközelítésre van szükség a gazdaság környezet-közötti hatások vizsgálatához.&lt;br /&gt;
# .. a környezetszennyezéseknek csak az ökológiai hatásaival szükséges foglalkozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezeti Kuznets-görbe.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a környezetterhelés változását ábrázolja az időben.&lt;br /&gt;
# .. a környezetszennyezést csökkentő technológiai fejlődést ábrázolja az idő függvényében.&lt;br /&gt;
# .. a káros hatásokat mutatja a környezetszennyező anyagok kibocsátott mennyiségének függvényében.&lt;br /&gt;
# .. a környezetterhelés változását mutatja az egy főre eső nemzeti jövedelem függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fenntarthatóság közgazdaságtani értelme, hogy.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a gazdasági növekedést hosszútávon is biztosítani tudjuk.&lt;br /&gt;
# .. a termelési lehetőségeink határa hosszútávon sem zsugorodhat.&lt;br /&gt;
# .. a természeti erőforrásokat hosszútávon is megőrizzük.&lt;br /&gt;
# .. a környezetszennyezést ne engedjük egy kritikus érték felé emelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Enyhe&amp;quot; fenntarthatóság alatt azt értjük, hogy.. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. lehetséges a megújuló természeti erőforrásoknak a biológiai megújulás ütemével arányos felhasználása.&lt;br /&gt;
# .. a fenntarthatósági kritérium alkalmazását indokolt esetben felfüggeszthetjük.&lt;br /&gt;
# .. megengedjük a természeti tőke más tőkeformákkal való helyettesítését, ha a termelési lehetőségeink eközben hosszútávon se zsugorodnak.&lt;br /&gt;
# .. megengedjük a szennyező anyagoknak az emberi egészséget még éppen nem veszélyeztető kibocsátását.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik megállapítás nem vonatkoztatható a környezetgazdaságtanra az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A gazdaság és a környezet kapcsolatát, kölcsönhatásait vizsgáló társadalomtudomány.&lt;br /&gt;
# A környezetgazdaságtan elméleti összefüggéseit (pl. külső gazdasági hatás fogalma), módszertanát (pl. határelemzések) alkalmazza.&lt;br /&gt;
# Megpróbálja felderíteni, hogy a gazdaság játékszabályai hol nem tökéletesek a természeti erőforrások kezelésében.&lt;br /&gt;
# A környezeti problémák kezelése során a piaci megoldások helyettesítésére keres választ a javaslataival.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A természet folyamataitól függetlenül lesznek a gazdasági folyamatok.&lt;br /&gt;
# A természeti folyamatok körjellegéhez hasonlóan a gazdaság folyamatai is zártak.&lt;br /&gt;
# A gazdasági és természeti folyamatok egységesen zártak.&lt;br /&gt;
# A természeti folyamatok zárt láncával szemben a gazdasági folyamatok nyílt láncúak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termelési lehetőségek görbéje a .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a tőkejavak hozadéka és a népesség nagysága közötti viszonyt érzékelteti.&lt;br /&gt;
# .. a technológiai szint és hulladéktömeg nagysága közötti viszonyt érzékelteti.&lt;br /&gt;
# .. az épített és a természetes környezet nagysága közötti viszonyt érzékelteti.&lt;br /&gt;
# .. a környezetvédelemre szánt javak és a gazdasági javak nagysága közötti viszonyt érzékelteti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a környezeti válság lényege? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A hulladékok által előidézett ártalmak összessége.&lt;br /&gt;
# Az élővilág pusztulása.&lt;br /&gt;
# A forrás és a nyelő problémák együttes fennállása.&lt;br /&gt;
# Az emberi élet minőségének romlása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A NEW mutatót úgy számoljuk, hogy a GDP értékéhez .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. hozzáadjuk a házimunka értékét és levonjuk belőle a ki nem fizetett szennyezési költségeket.&lt;br /&gt;
# .. hozzáadjuk a házimunka értékét és levonjuk belőle a ki nem fizetett szennyezési költségeket és korrigáljuk a kapott eredményt a jövedelemeloszlási egyenlőtlenségekkel.&lt;br /&gt;
# .. levonjuk a házimunka értékét, valamint a ki nem fizetett szennyezési költségeket.&lt;br /&gt;
# .. hozzáadjuk a házimunka értékét, valamint a ki nem fizetett szennyezési költségek nagyságát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A külső gazdasági hatások .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. mindig negatívak, mert a környezetszennyezés csak káros lehet.&lt;br /&gt;
# .. mindig negatívak, mert az externáliák minden esetben rontják a termelési tényezők allokálásának hatékonyságát.&lt;br /&gt;
# .. lehetnek negatívak és pozitívak a környezeti szabályozástól függően.&lt;br /&gt;
# .. lehetnek negatívak és pozitívak attól függően, hogy a nem szándékos hatásban részesülő fél számára ez a jólétet javító, vagy csökkentő következménnyel jár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezetgazdaságtan .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a műszaki tudományok közé tartozik és a környezetszennyezéseket kezelő technológiai megoldásokkal, azok beruházási és üzemeltetési költségeivel, menedzselésével foglalkozik.&lt;br /&gt;
# .. a társadalomtudományok közé tartozik, a közgazdaságtan azon részterülete, ami a társadalom-környezet kölcsönhatásokat (és annak problémáit, konfliktusait) írja le, vizsgálja a közgazdaságtan módszereivel.&lt;br /&gt;
# .. a menedzsment tudományok közé tartozik, a vállalatok hatékony környezetszennyezés-csökkentő tevékenységeit támogatja.&lt;br /&gt;
# .. a társadalomtudományok közé tartozik, a közgazdaságtan azon részterülete, ami a nyersanyagok kitermelésének optimalizálásával foglalkozik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A társadalom (a gazdaság) .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. nem veszi igénybe olyan mértékben a természeti környezet szolgáltatásait, hogy azt figyelembe kellene venni a gazdasági döntésekben.&lt;br /&gt;
# .. olyan módon használja a természeti környezetét, hogy oda különféle szennyező melléktermékeket és hulladékokat bocsát ki, ezt minimalizálni kell.&lt;br /&gt;
# .. a természeti környezetből veszi az inputjait (alapanyagokat, energiahordozókat), ezt a gazdasági döntésekben figyelembe kell venni.&lt;br /&gt;
# .. és a természeti környezet kapcsolata kettős: input oldalon erőforrásokat használunk fel, output oldalon szennyezéseket és hulladékokat bocsátunk lel, a gazdaság döntésekben mindkét kapcsolatot figyelembe kell venni, s keresni kell ennek optimumait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közgazdaságtani gondolkodás a természeti környezet által a társadalomnak nyújtott javakat, szolgáltatásokat (pl. hogy a méhek beporozzák a gyümölcsfákat) .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. tőkejavakként értékeli.&lt;br /&gt;
# .. mint tőkejószág hozamát, mint ökoszisztéma-szolgáltatást értékeli (ami olykor lehet piaci jószág, de legtöbbször nem piaci jószágként használjuk).&lt;br /&gt;
# .. piaci termékként, annak árával értékeli.&lt;br /&gt;
# .. egyáltalán nem tudja értékelni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szénalapú villamosenergia-termelés során felhasznált ökoszisztéma-szolgáltatások: (válassza ki a legteljesebb helyes felsorolást!) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# nincsenek.&lt;br /&gt;
# a légkör magába fogadja a szén-dioxidot.&lt;br /&gt;
# a kibányászott szén; a légkör magába fogadja a szén-dioxidot.&lt;br /&gt;
# a kibányászott szén; a korábban biológiailag aktív földterület, amire az erőművet építettük; a légkör magába fogadja a szén-dioxidot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szennyezési lánc modell .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. az igények megjelenésétől a károk kialakulásáig követi végig logikailag a szennyezés folyamatát.&lt;br /&gt;
# .. a különböző szennyezések egymásba fűződő lánchatását modellezi.&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés kialakulásának folyamatára koncentrál, nem veszi figyelembe a károk megjelenését.&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés ökoszisztémán belüli terjedésének fizikai-kémiai-biológiai modelljét.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „Növekedés határai” kutatási jelentés (1972) szerint .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. az emberiség hamarosan eléri a gazdasági növekedésének határait a növekedéshez kapcsolódó nagymértékű szennyezések, a népességnövekedés és a természeti erőforrások gyorsuló felélése miatt. &lt;br /&gt;
# .. a gazdasági növekedés minden határon túl lehetséges.&lt;br /&gt;
# .. a gazdasági növekedés hosszútávon nem lehetséges, mert a gazdálkodásnak szigorú termodinamikai korlátai vannak.&lt;br /&gt;
# .. a gazdasági növekedés hosszútávon nem lehetséges, mert a természeti erőforrásaink végesek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezeti Kuznets-görbe .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a káros hatásokat mutatja a környezetszennyező anyagok kibocsátott mennyiségének függvényében.&lt;br /&gt;
# .. a környezetterhelés változását mutatja az egy főre eső nemzeti jövedelem függvényében.&lt;br /&gt;
# .. a környezetszennyezést csökkentő technológiai fejlődést ábrázolja az Idő függvényében.&lt;br /&gt;
# .. a környezetterhelés változását ábrázolja az időben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ökológiai közgazdaságtan Georgescu-Roegen által megfogalmazott elmélete szerint a gazdasági növekedés nem helyes gazdaságpolitikai cél, mert .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. az egyre növekvő népesség mellett csak a gazdag társadalmak részesednek belőle.&lt;br /&gt;
# .. a biodiverzítás állandó degradációjával jár együtt.&lt;br /&gt;
# .. a gazdasági tevékenységek fogyasztják a szűkösen rendelkezésünkre álló alacsony entrópiájú erőforrásokat.&lt;br /&gt;
# .. egyre nagyobb mértékű környezetszennyezést okoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fenntarthatóság közgazdaságtani értelme, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a gazdasági növekedést hosszútávon is biztosítani tudjuk.&lt;br /&gt;
# .. a természeti erőforrásokat hosszútávon is megőrizzük.&lt;br /&gt;
# .. a termelési lehetőségeink határa hosszútávon sem zsugorodhat.&lt;br /&gt;
# .. a környezetszennyezést ne engedjük egy kritikus érték fölé emelkedni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szigorú fenntarthatóság jelentése, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. egyes környezetszennyező anyagok kibocsátását teljesen megtiltjuk.&lt;br /&gt;
# .. a megújuló természeti erőforrások kitermelése csak a biológiai megújulási ütemnél kisebb lehet.&lt;br /&gt;
# .. a természeti tőke értékét hosszútávon is legalább állandó szinten tartjuk, annak csökkentése tiltott.&lt;br /&gt;
# .. lemondunk a gazdasági növekedésről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az &amp;quot;enyhe&amp;quot; fenntarthatóság jelentése, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. egyes környezetszennyező anyagok kibocsátását teljesen megtiltjuk.&lt;br /&gt;
# .. a termelési lehetőségek változatlan fenntartásán belül megengedjük a természeti tőke más tőkeformával való helyettesítését.&lt;br /&gt;
# .. a megújuló természeti erőforrások kitermelése csak a biológiai megújulási ütemnél kisebb lehet.&lt;br /&gt;
# .. lemondunk a gazdasági növekedésről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A termelési lehetőségek görbéin alatt a nem lehetséges termelési kombinációk találhatók, a görbe fölött pedig a környezeti szempontból optimális megoldások.&lt;br /&gt;
# A környezeti válság miatt a termelési lehetőségek határa a jövőben sem bővíthető.&lt;br /&gt;
# A nem elégséges szintű környezetvédelem - parciális értelemben - bővíti a termelési lehetőségeket.&lt;br /&gt;
# A természeti erőforrások fenntartásában, a környezetvédelemben létezik egy olyan küszöbérték, hogy annál kevesebb költés esetén a termelési lehetőségek határa zsugorodhat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;fenntartható fejlődés&amp;quot; politikai koncepciója abban különbözik a fenntarthatóság közgazdasági elméletétől, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. kritikusabb a gazdasági növekedéssel szemben.&lt;br /&gt;
# .. szigorúbban értékeli a természeti erőforrások állapotát.&lt;br /&gt;
# .. tekintettel van a megelőzés, az elővigyázatosság modern környezetpolitikai elveire is. &lt;br /&gt;
# .. a termelési tényezők hosszútávú alakulásán túl értékeli a társadalmi egyenlőség alakulását és a jólétet befolyásoló más tényezők állapotát is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit tekintünk a nemzetgazdasági teljesítményt mérő bruttó hazai termék (GDP) mutató alapvető hibájának környezeti szempontból? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A GDP a gazdaság teljesítményét teljes körűen számba veszi.&lt;br /&gt;
# A GDP különbséget tesz a jólétet növelő és csökkentő pénzmozgások között.&lt;br /&gt;
# A GDP a gazdaságnak csak azt a részét veszi számba, amelyhez pénzmozgás kapcsolódik, míg a környezeti hatások sokszor piacon kívüli, külső hatások.&lt;br /&gt;
# A GDP a teljesítménymérés egyedüli mérőszáma.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik ismert makrogazdasági teljesítménymutató veszi figyelembe a hosszú távú környezeti károk jelenértékét!  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Fenntartható gazdasági jólét - ISEW&lt;br /&gt;
# Bruttó hazai termék - GDP&lt;br /&gt;
# Nettó gazdasági jólét - NEW&lt;br /&gt;
# Humán fejlődés - HDI&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi felsorolásban mely tényezők jellemzik a HDI mutatót!  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GDP, iskolázottsági szint, összes környezetszennyezés költségének levonása.&lt;br /&gt;
# GDP, iskolázottsági szint, születéskor várható élettartam.&lt;br /&gt;
# GDP, önkéntes munka, a háztartási munka; levegőszennyezés levonva.&lt;br /&gt;
# GINI, iskolázottsági szint, születéskor várható élettartam.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek az ökológiai lábnyom számítás fázisai? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A természeti erőforrások meghatározása és a környezetszennyezések értékelése.&lt;br /&gt;
# Az ökológiai túlfutás és az ökológiai deficit meghatározása.&lt;br /&gt;
# A természeti erőforrások iránti kereslet és a szennyezések megállapítása, ezek mindegyikének átváltása területegységre, majd ezen területegységek (hektár) aggregálása, végül a rendelkezésre álló biológiailag aktív területtel (biokapacitással) való összehasonlítása.&lt;br /&gt;
# Az ökológiai kínálat és az élelmiszertermelés összevetése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen módon jeleníti meg a környezeti teljesítmény index (EPI/ESI) az értékelni kívánt országok természeti erőforrás felhasználását és szennyezéseit! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 0-100-ig terjedő pontozást használ.&lt;br /&gt;
# Területértékben adja meg.&lt;br /&gt;
# A GDP-hez viszonyított arányszámot ad meg.&lt;br /&gt;
# Területértékben normalizál, majd a biokapacitáshoz viszonyított arányszámot ad meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy műtrágyát gyártó vegyipari üzem melléktermékeivel szennyezi a közeli folyót, s ez a jelenség káros külső gazdasági hatásként írható le, akkor .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés miatt a kereslet-kínálati egyensúlyban a termelés a társadalmi jóléti optimumhoz képest nagyobb lesz (&amp;quot;túltermelés&amp;quot;).&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés nincs befolyással arra, hogy a műtrágya piacán az optimális piaci egyensúly alakuljon ki.&lt;br /&gt;
# .. a szennyezés miatt a kereslet-kínálati egyensúlyban a termelés a társadalmi jóléti optimumhoz képest kisebb lesz (&amp;quot;alultermelés&amp;quot;).&lt;br /&gt;
# .. nem jön létre a társadalmi szempontból optimális egyensúly, de nem tudható, hogy annál nagyobb vagy kisebb lesz-e a termelés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a környezetszennyezés gazdasági értelemben külső gazdasági hatásként írható le, akkor ez pontosan azt jelenti, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a környezetszennyezés egyben egy szuboptimális termelési tényező allokációhoz vezető hatás, azaz közgazdasági értelemben sem hatékony jelenség.&lt;br /&gt;
# .. a gazdaság hatékonysága javul, mert nem kell számolni a környezetvédelmi költségekkel.&lt;br /&gt;
# .. konfliktus áll fenn a környezeti és a gazdasági érdekek között.&lt;br /&gt;
# .. a fejlődés nem lesz fenntartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az „enyhe” fenntarthatóság jelentése, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. egyes környezetszennyező anyagok kibocsátását teljesen megtiltjuk.&lt;br /&gt;
# .. a termelési lehetőségek változatlan fenntartásán belül megengedjük a természeti tőke más tőkeformával való helyettesítését.&lt;br /&gt;
# .. lemondunk a gazdasági növekedésről.&lt;br /&gt;
# .. a megújuló természeti erőforrások kitermelése csak a biológiai megújulási ütemnél kisebb lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen módon jeleníti meg a környezeti teljesítmény index az értékelni kívánt országok természeti erőforrás felhasználását és szennyezéseit! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A GDP-hez viszonyított arányszámot ad meg.&lt;br /&gt;
# Területértékben adja meg.&lt;br /&gt;
# Területértékben normalizál, majd a biokapacitáshoz viszonyított arányszámot ad meg.&lt;br /&gt;
# 0-100-ig terjedő pontozást használ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fenntarthatóság közgazdaságtani értelme, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a környezetszennyezést ne engedjük egy kritikus érték fölé emelkedni.&lt;br /&gt;
# .. a termelési lehetőségeink határa hosszútávon sem zsugorodhat.&lt;br /&gt;
# .. a gazdasági növekedést hosszútávon is biztosítani tudjuk.&lt;br /&gt;
# .. a természeti erőforrásokat hosszútávon is megőrizzük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;fenntartható fejlődés” politikai koncepciója abban különbözik a fenntarthatóság közgazdasági elméletétől, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a termelési tényezők hosszútávú alakulásán túl értékeli a társadalmi egyenlőség alakulását és a jólétet befolyásoló más tényezők állapotát is.&lt;br /&gt;
# .. kritikusabb a gazdasági növekedéssel szemben.&lt;br /&gt;
# .. tekintettel van a megelőzés, az elővigyázatosság modern környezetpolitikai elveire is.&lt;br /&gt;
# .. szigorúbban értékeli a természeti erőforrások állapotát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit tekintünk a nemzetgazdasági teljesítményt mérő mutatók hibáinak környezeti szempontból? Válassza ki a helyes meghatározást! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A GDP a gazdaságnak csak azt a részét veszi számba, amelyhez pénzmozgás kapcsolódik.&lt;br /&gt;
# A GDP a teljesítménymérés egyedüli mérőszáma.&lt;br /&gt;
# A GDP a gazdaság teljesítményét teljes körűen számba veszi.&lt;br /&gt;
# A GDP különbséget tesz a jólétet növelő és csökkentő pénzmozgások között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi felsorolásban mely tényezők jellemzik a HDI mutatót! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GNI (korábban GDP) egy főre (vásárlóerő paritáson), iskolázottsági szint, születéskor várható élettartam.&lt;br /&gt;
# GNI (korábban GDP), önkéntes munka, a háztartási munka; levegőszennyezés levonva.&lt;br /&gt;
# Gini, iskolázottsági szint, születéskor várható élettartam.&lt;br /&gt;
# GNI (korábban GDP), iskolázottsági szint, összes környezetszennyezés költségének levonása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik ismert makrogazdasági teljesítménymutató veszi figyelembe a hosszú távú környezeti károk jelenértékét! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# GDP&lt;br /&gt;
# HDI&lt;br /&gt;
# NEW&lt;br /&gt;
# ISEW&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik megállapítás nem vonatkoztatható a környezetgazdaságtanra az alábbiak közül! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A közgazdaságtan elméleti összefüggéseit (pl. külső gazdasági hatás fogalma), módszertanát (pl. határelemzések) alkalmazza.&lt;br /&gt;
# Megpróbálja felderíteni, hogy a gazdaság „játékszabályai” hol nem tökéletesek a természeti erőforrások kezelésében.&lt;br /&gt;
# A gazdaság és a környezet kapcsolatát, kölcsönhatásait vizsgáló társadalomtudomány.&lt;br /&gt;
# A környezeti problémák kezelése során a piaci megoldások elutasításával keres választ a javaslataival.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A külső gazdasági hatások .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. lehetnek negatívak és pozitívak a környezeti szabályozástól függően.&lt;br /&gt;
# .. lehetnek negatívak és pozitívak attól függően, hogy a nem szándékos hatásban részesülő fél számára ez a jólétet javító vagy csökkentő következménnyel jár.&lt;br /&gt;
# .. mindig negatívak, mert a környezetszennyezés csak káros lehet.&lt;br /&gt;
# .. mindig negatívak, mert az externáliák minden esetben rontják a termelési tényezők allokálásának hatékonyságát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A környezeti Kuznets-görbe (eredeti formában) .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a káros hatásokat mutatja a környezetszennyező anyagok kibocsátott mennyiségének függvényében.&lt;br /&gt;
# .. a környezetszennyezést csökkentő technológiai fejlődést ábrázolja az idő függvényében.&lt;br /&gt;
# .. a környezetterhelés változását mutatja az egy főre eső nemzeti jövedelem függvényében.&lt;br /&gt;
# .. a környezetterhelés változását ábrázolja az időben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A negatív externália érintettjeinek úgy nő a jóléte, hogy veszteségeikért kárpótolják őket; miközben az okozóknak „jövedelem-többletet” jelent, hogy kezelik az externáliák okait.&lt;br /&gt;
# A negatív externália érintettjeinek úgy csökken a jóléte, hogy veszteségeikért nem kárpótolják őket; miközben az okozóknak „jövedelem-többletet” jelent, hogy nem kezelik az externáliák okait.&lt;br /&gt;
# A negatív externália érintettjeinek úgy csökken a jóléte, hogy veszteségeikért nem kárpótolják őket; miközben az okozóknak nem jelent „jövedelem-többletet”, hogy nem kezelik az externáliák okait.&lt;br /&gt;
# A negatív externália érintettjeinek úgy nő a jóléte, hogy veszteségeikért kárpótolják őket; miközben az okozóknak „jövedelem-többletet” jelent, hogy nem kezelik az externáliák okait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „Növekedés határai” kutatási jelentés (1972) szerint .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a gazdasági növekedés minden határon túl lehetséges.&lt;br /&gt;
# .. az emberiség hamarosan eléri a gazdasági növekedésének határait a növekedéshez kapcsolódó nagymértékű szennyezések, a népességnövekedés és a természeti erőforrások gyorsuló felhasználása miatt.&lt;br /&gt;
# .. a gazdasági növekedés hosszútávon nem lehetséges, mert a természeti erőforrásaink végesek.&lt;br /&gt;
# .. a gazdasági növekedés hosszútávon nem lehetséges, mert a gazdálkodásnak szigorú termodinamikai korlátai vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ökológiai közgazdaságtan Georgescu-Roegen által megfogalmazott elmélete szerint a gazdasági növekedés nem helyes gazdaságpolitikai cél, mert .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. egyre nagyobb mértékű környezetszennyezést okoz.&lt;br /&gt;
# .. a biodiverzitás állandó degradációjával jár együtt.&lt;br /&gt;
# .. az egyre növekvő népesség mellett csak a gazdag társadalmak részesednek belőle.&lt;br /&gt;
# .. a gazdasági tevékenységek fogyasztják a szűkösen rendelkezésünkre álló alacsony entrópiájú erőforrásokat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ökológiai lábnyom és a GDP összefüggése a következő: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az ökológiai lábnyom csak nagyon gyengén korrelál a GDP-vel.&lt;br /&gt;
# A GDP növekedésével az ökológiai lábnyom csökken, hiszen több forrás jut környezetvédelemre.&lt;br /&gt;
# A GDP növekedésével szoros összefüggést mutat az ökológiai lábnyom növekedése is.&lt;br /&gt;
# Az ökológiai lábnyom és a GDP között nincs összefüggés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek az ökológiai lábnyomszámítás fázisai? Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A természeti erőforrások meghatározása és a környezetszennyezések értékelése.&lt;br /&gt;
# Az ökológiai kínálat és az élelmiszertermelés összevetése.&lt;br /&gt;
# Az ökológiai túlfutás és az ökológiai deficit meghatározása.&lt;br /&gt;
# A természeti erőforrások iránti kereslet és a szennyezések kiszámítása, átváltása és a biokapacitással való összehasonlítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az optimális környezetszennyezés .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. az a szennyezőanyag kibocsátási mennyiség, amely még éppen nem okoz egészségkárosodást vagy természeti degradációt.&lt;br /&gt;
# .. a nulla szennyezőanyag kibocsátás.&lt;br /&gt;
# .. az a kibocsátott mennyiség, ahol a termelés nettó határhaszna vagy a szennyezéselhárítás határköltsége éppen egyenlő a szennyezés okozta határköltséggel.&lt;br /&gt;
# .. az a szennyezőanyag kibocsátási mennyiség, amely mellett a fejlődés még fenntartható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „szigorú” fenntarthatóság jelentése, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. lemondunk a gazdasági növekedésről.&lt;br /&gt;
# .. a természeti tőke értékét hosszútávon is legalább állandó szinten tartjuk, annak csökkentése tiltott.&lt;br /&gt;
# .. egyes környezetszennyező anyagok kibocsátását teljesen megtiltjuk.&lt;br /&gt;
# .. a megújuló természeti erőforrások kitermelése csak a biológiai megújulási ütemnél kisebb lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A természeti folyamatok zárt láncával szemben a gazdaság folyamatai nyílt láncúak.&lt;br /&gt;
# A gazdasági és a természeti folyamatok egységesen zártak.&lt;br /&gt;
# A természeti folyamatok körjellegéhez hasonlóan a gazdaság folyamatai is zártak.&lt;br /&gt;
# A természet folyamataitól függetlenül léteznek a gazdasági folyamatok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közjószág természeti erőforrások túlhasználatának oka, hogy .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a használók túlzottan profitéhesek.&lt;br /&gt;
# .. a használók között nincs egyeztetés a használat mértékéről.&lt;br /&gt;
# .. a szabad hozzáférésű javak használatának alternatív költségét (haszonáldozat) senki sem fizetteti meg.&lt;br /&gt;
# .. nehezen megállapítható, meddig terhelhető egy természeti erőforrás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A termelési lehetőségek görbéje .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a technológiai szint és a hulladéktömeg nagysága közötti viszonyt érzékelteti.&lt;br /&gt;
# .. a tőkejavak hozadéka és a népesség nagysága közötti viszonyt érzékelteti.&lt;br /&gt;
# .. az épített és a természetes környezet nagysága közötti viszonyt érzékelteti.&lt;br /&gt;
# .. a környezetvédelemre szánt javak és a gazdasági javak nagysága közötti viszonyt érzékelteti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen viszonyban van, és miért, a két leggyakrabban használt környezeti makromutató: az ökológiai lábnyom index és a környezeti teljesítmény index? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Pozitív korrelációban vannak, mert azonos környezeti állapotokat mérnek és nincs jelentős módszertani eltérés a kettő között.&lt;br /&gt;
# Negatív korrelációban vannak, mert más környezeti állapotokat aggregálnak (az egyik ökoszisztéma központú, a másik szennyezés központú).&lt;br /&gt;
# Negatív korrelációban vannak, mert más módszertan szerint normalizálnak és aggregálnak.&lt;br /&gt;
# A korreláció az időben ingadozik: mindkét mutatót évről-évre kiszámolják, s hol inkább pozitív, hol inkább negatív a kettő közötti korreláció.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A természeti erőforrások (pl. kőolaj) iránti igényt nem csak a technológiai változtatások (pl. elektromos autózásra való váltás), hanem a fogyasztási igények megváltoztatása (pl. tudatosan kevesebbet közlekedünk, vagy járvány miatt karanténba szorulunk) is módosítják. Ezért a Föld véges természeti erőforrásai nem abszolút korlátai a gazdasági kibocsátásnak. Ezt mondja ki .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. a Ricardo-i relatív szűkösség elmélete.&lt;br /&gt;
# .. a Malthus-i abszolút szűkösség elmélete.&lt;br /&gt;
# .. a Georgescu-Roegen-i termodinamikai (entrópia-) szűkösség elmélete.&lt;br /&gt;
# .. a Meadows-féle növekedés határai elmélet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az optimális környezetszennyezés elérhető úgy is, hogy az aktivitásunkat csökkentjük (pl. kevesebbet autózunk) és úgy is, hogy megváltoztatjuk az aktivitásunkhoz kapcsolódó technológiát (pl. elektromos autókra váltunk). A környezetgazdasági elemzés során az ilyen szennyezés-csökkentések értékelésére megfelelő függvényeket használunk. Melyik függvényt melyik cselekvésünkre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#Az aktivitás-csökkentést a nettó határhaszon (MNPB) függvénnyel, a technológia-váltást az elhárítás határköltsége (MAC) függvénnyel mérjük.&lt;br /&gt;
#Az aktivitás-csökkentést a nettó határhaszon (MNPB) függvénnyel, a technológia-váltást az szennyezés-elhárítási innováció határköltsége (MIC) függvénnyel mérjük.&lt;br /&gt;
#Az aktivitás-csökkentést az elhárítás határköltsége (MAC) függvénnyel, a technológia-váltást a nettó határhaszon (MNPB) függvénnyel mérjük.&lt;br /&gt;
#Az aktivitás-csökkentést a szennyezés externális határköltsége (MEC) függvénnyel, a technológia-váltást az elhárítás határköltsége (MAC) függvénnyel mérjük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A lakásunk egy fürdőzésre is alkalmas tó közelében található, de jelenleg olyan elfoglaltak vagyunk, hogy soha nem jut időnk meglátogatni a tavat és élvezni szolgáltatásait. Reméljük, hogy majd ha nyugdíjasok leszünk, minden meleg napon fürdeni fogunk a tóban. A tó ilyen értéke a természeti tőke teljes gazdasági értékelési modellje szerint a .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. választási lehetőség (opciós) érték.&lt;br /&gt;
# .. közvetett használati érték.&lt;br /&gt;
# .. létezési érték.&lt;br /&gt;
# .. közvetlen használati érték.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szennyezési lánc modell .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. az értékesítési láncokban a termelés és fogyasztás egyes pontjain azonosítja, hol és milyen mennyiségben keletkeznek a különböző szennyezések.&lt;br /&gt;
# .. a külső gazdasági hatások elhárítási, mérséklési módjainak megtalálására alkalmas logikai eszköz.&lt;br /&gt;
# .. a globális kereskedelmi kapcsolatokban vizsgálja, hogy miként oszlik meg a szennyezés a termelés és a fogyasztás egyes földrajzi pontjain.&lt;br /&gt;
# .. biológiai, kémiai és fizikai összefüggéseket alkalmazva írja le (vagy tervezés esetén: jósolja meg), hogy a szennyező anyagok milyen módon terjednek a környezeti elemekben és milyen koncentráció alakul ki egyes földrajzi helyeken.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== &amp;quot;Véges Földön lehetetlen a folytonos gazdasági növekedés.&amp;quot; Igaz vagy hamis ez az állítás ebben a formájában? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz.&lt;br /&gt;
# Hamis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  Válassza ki a helyes felsorolást az alábbiak közül! A tőketípusok általánosan használt formái a következők .. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# .. gazdasági (fizikai) tőke, emberi erőforrások, társadalmi tőke, természeti erőforrások&lt;br /&gt;
# .. föld, társadalmi tőke, mesterséges tőke, emberi erőforrások&lt;br /&gt;
# .. föld, munka, természeti erőforrások, mesterséges tőke&lt;br /&gt;
# .. gazdasági (fizikai) tőke, társadalmi tőke, természeti erőforrások&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki az alábbi felsorolásból a kizárólag a természeti tőke értékelési módszerek típusait tartalmazó pontot! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# feltételes értékelés, utazási költség módszer, hedonikus ár értékelés, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése&lt;br /&gt;
# feltételes értékelés, utazási költség módszer, teljes gazdasági érték meghatározása, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése&lt;br /&gt;
# tőkejáradék meghatározása, megújulási képesség értékelése, Hotelling szabály szerinti értékelés&lt;br /&gt;
# használati érték meghatározása, utazási költség módszer, ökoszisztéma-szolgáltatások értékelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a fő megállapítása Meadows és szerzőtársainak a Római Klub felkérésére készített, &amp;quot;A növekedés határai&amp;quot; tanulmányának? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A nemzetgazdaságok egymáshoz való jóléti konvergenciája kimeríti a nemzetközikereskedelem lehetőségét, így a gazdasági növekedés lehetősége megszűnik.&lt;br /&gt;
# A gazdasági növekedés fokozatos lefékeződik, mert az emberiség kimerítinyersanyagkészleteit.&lt;br /&gt;
# A gazdaság növekedése fokozatosan nullához tart, mert a társadalmaknak egyre többerőforrást kell átcsoportosítaniuk a természeti környezet felélésből származó hatásokkompenzálására.&lt;br /&gt;
# Az emberiség elérte növekedésének határait, a környezet túlhasználata miatt jelentősgazdasági részrendszerek összeomlása várható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik alábbi fogalom definíciója a következő: a főbb funkciók fennmaradnak külső sokkok ellenére is ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# reziliens rendszer&lt;br /&gt;
# szennyezés-elnyelő képesség&lt;br /&gt;
# biodiverzitás&lt;br /&gt;
# asszimilációs kapacitás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A természeti tőke gazdasági értékének meghatározása számos gazdasági döntéshozatalt segíthet. Az alábbiakban felsoroltunk néhányat. Melyik esetben nincs relevanciája a természeti tőke nagyságának. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# környezetpolitikai beavatkozások (szabályozások) tervezése&lt;br /&gt;
# a nemzeti bankok alapkamat-mérték meghatározó tevékenysége&lt;br /&gt;
# nemzeti számlák pontosabb meghatározása&lt;br /&gt;
# beruházások költség-haszon elemzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi ökoszisztéma-szolgáltatások közül melyik tartozik a támogató szolgáltatások csoportjába? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a rovarok beporzó tevékenysége&lt;br /&gt;
# a föld mélyéből kitermelt szénhidrogének&lt;br /&gt;
# az élelmiszereink alapanyagát adó növények&lt;br /&gt;
# az algák oxigén produkciója&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan nevezzük a természeti tőke hozamát? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ökoszisztéma&lt;br /&gt;
# ökoszisztéma-szolgáltatás&lt;br /&gt;
# biodiverzitás&lt;br /&gt;
# ökológiai hozam&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik ismert makrogazdasági teljesítménymutató vonja le a környezetszennyezés értékét a GNP-ből, de nem veszi figyelembe a hosszú távú környezeti károk jelenértékét! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# NEW&lt;br /&gt;
# ISEW&lt;br /&gt;
# GNI&lt;br /&gt;
# GDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Válassza ki, hogy az alábbiak közül melyik ismert makrogazdasági teljesítménymutató vonja le a környezetszennyezés értékét a bruttó hazai termék értékből, de nem veszi figyelembe a természeti tőke változásából fakadó értékváltozásokat! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# ISEW&lt;br /&gt;
# NEW&lt;br /&gt;
# GNI&lt;br /&gt;
# GDP&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Gazdasági_és_humánismereti_tárgyak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szentgyörgyi Ábel</name></author>
	</entry>
</feed>