<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szederzoli</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szederzoli"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Szederzoli"/>
	<updated>2026-04-07T09:04:17Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=181525</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=181525"/>
		<updated>2014-05-30T20:39:37Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság (Confidentiality): titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség (Integrity): legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás (Availability): gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
diában ez áll: &amp;quot;A WBEM nem egy szabvány, hanem szabvány-készlet&amp;quot; szóval szerintem de -- [[Szerkesztő:Kviktor|kviktor]] ([[Szerkesztővita:Kviktor|vita]])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő&lt;br /&gt;
*  Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.&lt;br /&gt;
* sum(uptime)/hibaszám&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Több adatot vonunk össze egyetlen értékbe (felbontás rontás, pl átlagolással)&lt;br /&gt;
*  Azért csináljuk mert nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy 1998 szeptember 30.-án 8:34:22-kor Pisti lefuttatott egy vírusirtást, viszont az érdekel minket, hogy évente átlagosan hányszor vírusirtottunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
PaaS - platform as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: saját/beszerzett alkalmazás telepítése bérelt futtatókörnyezetbe&lt;br /&gt;
**  Adott környezeti szolgáltatások&lt;br /&gt;
**  Adott használható API-k, nyelvek&lt;br /&gt;
**  Konfigurálható környezet&lt;br /&gt;
**  Korlátozhatja az alkalmazás-modellt&lt;br /&gt;
IaaS - infrastructure as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: alapvető számítási erőforrások foglalása &lt;br /&gt;
**  A felhasználó „tetszőleges” szoftvert futtat&lt;br /&gt;
**  Jellemzően logikai/virtuális erőforrások&lt;br /&gt;
**  Kontroll: OS, tárolás, alkalmazások, hálózati aspektusok egy része&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
„Clearing event” beérkezésekor az eredeti „Problem event”-et általában lezárjuk; egyszerűbb esetben töröljük (bár ez sérthet auditálhatósági követelményeket).&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
[https://en.wikipedia.org/wiki/Lockstep_%28computing%29 Wikipédia] alapján:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Hiba-toleráns rendszereknél ugyan azt az utasításhalmazt futtatjuk különböző gépeken. A redundancia megoldja a hibedetektálást valamint a javítását is. Amennyiben a gépek válasza különböző (hibás), akkor:&lt;br /&gt;
* Hibadetektáláshoz legalább két gépes rendszer szükséges&lt;br /&gt;
* Automatikus hibajavításhoz legalább három gépen kell futtatni az utasításokat, hogy szavazás alapján tudjunk választani az eredmények közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
példánya (lefelé), típusa (felfelé)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
A MOF az a [http://msdn.microsoft.com/en-us/library/aa823192%28v=vs.85%29.aspx nyelv, amivel leírhatjuk a CIM osztályokat].&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az IDL-re és a MOF-ra alapszik a CIM Meta Schema [http://www.wbemsolutions.com/tutorials/DMTF/cim-specification.html szintaxisa]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Szerintem inkább erre kérdeznek:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ticketek...&lt;br /&gt;
* száma egy adott intervallumra&lt;br /&gt;
* aránya a megnyitott és a lezárt állapotban&lt;br /&gt;
* megnyitása és hozzárendelése közötti átlagidő&lt;br /&gt;
* megoldásának átlagos ideje&lt;br /&gt;
* emberek közötti eloszlása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=181520</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=181520"/>
		<updated>2014-05-30T17:02:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság (Confidentiality): titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség (Integrity): legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás (Availability): gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
diában ez áll: &amp;quot;A WBEM nem egy szabvány, hanem szabvány-készlet&amp;quot; szóval szerintem de -- [[Szerkesztő:Kviktor|kviktor]] ([[Szerkesztővita:Kviktor|vita]])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő&lt;br /&gt;
*  Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.&lt;br /&gt;
* sum(uptime)/hibaszám&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Több adatot vonunk össze egyetlen értékbe (felbontás rontás, pl átlagolással)&lt;br /&gt;
*  Azért csináljuk mert nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy 1998 szeptember 30.-án 8:34:22-kor Pisti lefuttatott egy vírusirtást, viszont az érdekel minket, hogy évente átlagosan hányszor vírusirtottunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
PaaS - platform as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: saját/beszerzett alkalmazás telepítése bérelt futtatókörnyezetbe&lt;br /&gt;
**  Adott környezeti szolgáltatások&lt;br /&gt;
**  Adott használható API-k, nyelvek&lt;br /&gt;
**  Konfigurálható környezet&lt;br /&gt;
**  Korlátozhatja az alkalmazás-modellt&lt;br /&gt;
IaaS - infrastructure as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: alapvető számítási erőforrások foglalása &lt;br /&gt;
**  A felhasználó „tetszőleges” szoftvert futtat&lt;br /&gt;
**  Jellemzően logikai/virtuális erőforrások&lt;br /&gt;
**  Kontroll: OS, tárolás, alkalmazások, hálózati aspektusok egy része&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
„Clearing event” beérkezésekor az eredeti „Problem event”-et általában lezárjuk; egyszerűbb esetben töröljük (bár ez sérthet auditálhatósági követelményeket).&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
[https://en.wikipedia.org/wiki/Lockstep_%28computing%29 Wikipédia] alapján:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Hiba-toleráns rendszereknél ugyan azt az utasításhalmazt futtatjuk különböző gépeken. A redundancia megoldja a hibedetektálást valamint a javítását is. Amennyiben a gépek válasza különböző (hibás), akkor:&lt;br /&gt;
* Hibadetektáláshoz legalább két gépes rendszer szükséges&lt;br /&gt;
* Automatikus hibajavításhoz legalább három gépen kell futtatni az utasításokat, hogy szavazás alapján tudjunk választani az eredmények közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
példánya (lefelé), típusa (felfelé)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
A MOF az a [http://msdn.microsoft.com/en-us/library/aa823192%28v=vs.85%29.aspx nyelv, amivel leírhatjuk a CIM osztályokat].&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az IDL-re és a MOF-ra alapszik a CIM Meta Schema [http://www.wbemsolutions.com/tutorials/DMTF/cim-specification.html szintaxisa]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=181519</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=181519"/>
		<updated>2014-05-30T16:59:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság (Confidentiality): titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség (Integrity): legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás (Availability): gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
diában ez áll: &amp;quot;A WBEM nem egy szabvány, hanem szabvány-készlet&amp;quot; szóval szerintem de -- [[Szerkesztő:Kviktor|kviktor]] ([[Szerkesztővita:Kviktor|vita]])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő&lt;br /&gt;
*  Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.&lt;br /&gt;
* sum(uptime)/hibaszám&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Több adatot vonunk össze egyetlen értékbe (felbontás rontás, pl átlagolással)&lt;br /&gt;
*  Azért csináljuk mert nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy 1998 szeptember 30.-án 8:34:22-kor Pisti lefuttatott egy vírusirtást, viszont az érdekel minket, hogy évente átlagosan hányszor vírusirtottunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
PaaS - platform as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: saját/beszerzett alkalmazás telepítése bérelt futtatókörnyezetbe&lt;br /&gt;
**  Adott környezeti szolgáltatások&lt;br /&gt;
**  Adott használható API-k, nyelvek&lt;br /&gt;
**  Konfigurálható környezet&lt;br /&gt;
**  Korlátozhatja az alkalmazás-modellt&lt;br /&gt;
IaaS - infrastructure as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: alapvető számítási erőforrások foglalása &lt;br /&gt;
**  A felhasználó „tetszőleges” szoftvert futtat&lt;br /&gt;
**  Jellemzően logikai/virtuális erőforrások&lt;br /&gt;
**  Kontroll: OS, tárolás, alkalmazások, hálózati aspektusok egy része&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
„Clearing event” beérkezésekor az eredeti „Problem event”-et általában lezárjuk; egyszerűbb esetben töröljük (bár ez sérthet auditálhatósági követelményeket).&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
[https://en.wikipedia.org/wiki/Lockstep_%28computing%29 Wikipédia] alapján:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Hiba-toleráns rendszereknél ugyan azt az utasításhalmazt futtatjuk különböző gépeken. A redundancia megoldja a hibedetektálást valamint a javítását is. Amennyiben a gépek válasza különböző (hibás), akkor:&lt;br /&gt;
* Hibadetektáláshoz legalább két gépes rendszer szükséges&lt;br /&gt;
* Automatikus hibajavításhoz legalább három gépen kell futtatni az utasításokat, hogy szavazás alapján tudjunk választani az eredmények közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
példánya (lefelé), típusa (felfelé)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
A MOF az a [http://msdn.microsoft.com/en-us/library/aa823192%28v=vs.85%29.aspx nyelv, amivel leírhatjuk a CIM osztályokat].&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Felfogható a CIM Meta Schema konkrét [http://www.wbemsolutions.com/tutorials/DMTF/cim-specification.html szintaxisaként]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
NEM teljes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=181517</id>
		<title>IRF - Vizsgakidolgozások</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=IRF_-_Vizsgakidolgoz%C3%A1sok&amp;diff=181517"/>
		<updated>2014-05-30T16:40:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoszak|IRFMintaVizsga200892}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elméleti kérdések==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Adjon rövid válaszokat az alábbi kérdésekre!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az LDAP címtáraknál melyik fogalom felel meg az adatbázisok &amp;quot;elsődleges kulcs&amp;quot; fogalmának? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* DN (Distinguished Name)&lt;br /&gt;
* Minden objektumnak van egy kitűntetett attribútuma:RDN (relative distinguishing name). Megmutatja, hogy melyik attribútumot akarjuk egyedi névként használni (~adatbázis elsődleges kulcs)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az operációs rendszer szintű virtualizáció? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Itt az operációs rendszer felett alakítunk ki elkülönített virtuális környezeteket (jail, container), amely közül mindegyik úgy érzékeli, hogy csak ő fut a kernel felett. Ehhez a kernel által biztosított &amp;amp;#8211; normális esetben singleton &amp;amp;#8211; erőforrásokat kell többszörözni minden környezethez. A megoldás változó mélységű lehet, van olyan, ahol csak a kernel látszik, van, olyan, ahol valamilyen közös magasszintű felhasználói-módú erőforrásokat is elérhetővé tesz minden izolált környezetben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy néz ki egy egyszerű jegykezelés (ticket) életútjának állapotgépe? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Opened -&amp;gt; Assigned -&amp;gt; Resolved -&amp;gt; Closed (az Assigned és Resolved állapotokból az Opened-be is vissza lehet térni)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a korreláció fogalma esemény-feldolgozás kapcsán? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* azonos probléma által generált események együttes kezelése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a mentés (backup) és archiválás közötti különbség? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Az archiválás NEM hibatűrési mechanizmus, nem összekeverendő a backuppal! Az archiválás célja a már használaton kívüli, de megőrzendő adatok biztonságos tárolása.&lt;br /&gt;
* Mentés esetén egy új példányt készítünk az adatból, és azt olyan helyen tároljuk, aminek az eredeti példánnyal kevés közös hibája van. Archiválás esetén a nem vagy csak ritkán használt adatok elsődleges példányát mozgatjuk át más helyre, ahol hosszabb távon megőrizhető és nem a fő rendszerünk erőforrásait használja.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a biztonság (security) három alapfogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Bizalmasság (Confidentiality): titoktartás harmadik féllel szemben, először mindenkinek ez jut eszébe a számítógépes biztonságról&lt;br /&gt;
* Sértetlenség (Integrity): legalább olyan fontos, hogy az üzenetek feladója tényleg az legyen, aki a feladó mezőben szerepel, illetve az kapott üzenet tartalma pontosan az legyen, amit az (igazi) feladó küldeni akart. (Hitelesség, Authenticity). Néha külön kiemelik a letagadhatatlanságot (Non-deniability), vagy kifejezetten a letagadhatóságot. Továbbá a rendszer elemei is megmaradnak olyannak, amilyennek elvárjuk, rongálástól, illetéktelen módosítástól mentesnek. (Tamper resistance).&lt;br /&gt;
* Rendelkezésre állás (Availability): gyakran elfeledett része a biztonságnak, kárt lehet okozni azzal is, ha csak működésképtelenné válik egy rendszer (Denial of Service), különösen fontos &amp;amp;#8222;biztonságkritikus&amp;amp;#8221; rendszerekben, ahol emberélet függhet a rendelkezésre állástól.&lt;br /&gt;
===Mi a számítógép fürt (cluster) definíciója? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* különálló számítógépek együttese,  amelyek egymással együttműködve és azonos szolgáltatásokat, alkalmazásokat futtatva egyetlen  rendszerként,  virtuális  kiszolgálóként  jelennek  meg  az  ügyfelek  számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen szabványos protokollokon lehet elérni egy CIM kiszolgálót? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* http/https felett: WBEM, WinRM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
nem inkább WS-Management és CIM-XML ? -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
diában ez áll: &amp;quot;A WBEM nem egy szabvány, hanem szabvány-készlet&amp;quot; szóval szerintem de -- [[Szerkesztő:Kviktor|kviktor]] ([[Szerkesztővita:Kviktor|vita]])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a feladat-visszavétel (failback)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* A szolgáltatást elsődlegesen futtató gép aktívvá válik a fürtben, és visszaveszi a feladatát a tartaléktól&lt;br /&gt;
===Mi a különbség az ITIL-ben a probléma és az incidens között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Incidens a szolgáltatásban egy anomália, hiba, ami sérti a működést. A probléma az incidens kiváltó oka&lt;br /&gt;
===Mondjon legalább 3 olyan hibatípust, ami ellen a RAID nem véd! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Emberi hiba, OS, alkalmzás, tápellátás, minden ami nem lemezhiba.&lt;br /&gt;
===Mi a Definitive Software Library? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* engedélyezett szoftverek gyűjteményének logikai tárhelye&lt;br /&gt;
===Hogyan nevezzük összefoglaló néven a CMDB-ben tárolt elemeket? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Configuration item (CI)&lt;br /&gt;
===Milyen alapvető műveletek vannak egy LDAP címtárban? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* keresés&lt;br /&gt;
* olvasás&lt;br /&gt;
* batch jellegű hozzáadás / módosítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nem inkább Bind, Search, Update?  -- [[RegiusK|Regius Kornél]] - 2012.05.29.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Egy  általános  konfigurációs  adatbázisnak  milyen  kapcsolódásai  pontjai  lehetnek,  amit  szabványosítani lehet? (2 pont)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Provider (CMPI)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Adatbázis export/import (MOF)&lt;br /&gt;
* Adatbázis - Kliens (CIM-XML)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a rendelkezésre állás (availability)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás, vagyis annak a valószínűsége, hogy ha el akarjuk érni a szolgáltatást, akkor el tudjuk érni. &lt;br /&gt;
* Helyes szolgáltatás nyújtására készen állás&lt;br /&gt;
* Ez egy függvény, defjét lásd a diában (19es), olyat fejez ki, hogy az adott időpillanatban mennyi a valószínűsége, hogy a szerver működőképes. Ez az idő múlásával csökken, a végtelenben nézve adja a készenléti tényezőt, amire %-ban kifejezve gyakran rendelkezésreállásként hivatkoznak (ami nem túl helyes).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az RBAC? (2 pont)===&lt;br /&gt;
* Role Based Access Control - a felhasználókat hierarchiába szervezzük, majd ezekhez a szerepekhez rendelünk jogokat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a négy fő területe az ITIL-nek? (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Service Design&lt;br /&gt;
* Service Operation&lt;br /&gt;
* Service Strategy&lt;br /&gt;
* Service Transition&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Sorolja fel legalább 3 komponensét az ITIL-nek!===&lt;br /&gt;
* Service Management&lt;br /&gt;
* Configuration Management&lt;br /&gt;
* Event Management&lt;br /&gt;
* Release Management&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ITIL Release Management esetén mi a baseline?===&lt;br /&gt;
* adott időpontban valaminek az állapota&lt;br /&gt;
* The recorded state of something at a specific point in time. A Baseline can be created for a Configuration, a Process, or any other set of data. For example, a baseline can be used in:&lt;br /&gt;
** Continuous Service Improvement, to establish a starting point for Planning improvements.&lt;br /&gt;
** Capacity Management, to document performance characteristics during normal operations.&lt;br /&gt;
** Configuration Management, to enable the IT Infrastructure to be restored to a known configuration if a Change fails. Also used to specify a standard Configuration for data capture, release or Audit purposes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adjon meg legalább 3 metrikát, amivel egy webszervert által nyújtott szolgáltatást lehet jellemezni! (3 pont)===&lt;br /&gt;
* Feldolgozási idő&lt;br /&gt;
* Válaszidő&lt;br /&gt;
* Throughput&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent a paravirtualizáció CPU virtualizáció esetén? (3 pont) ===&lt;br /&gt;
Paravirtualizáció: &amp;quot;Ha Mohamed nem megy a hegyhez, akkor a hegy megy Mohamedhez&amp;quot; tartja a mondás, és ez illik a paravirtualizációra is. Ha nem olyan a processzor-architektúránk, amely támogatná a virtualizációt, akkor módosítsuk az operációs rendszerünket, amely elkerüli a veszélyes utasításokat. Ez a paravirtualizáció lényege. Gyorsabb (sokkal gyorsabb), mint a kódfordítás, de az operációs rendszer módosítását igényli, ráadásul az így nyert operációs rendszer nem fut a valóságos processzoron. Ezen az úton járt kezdetben a Xen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Minek a rövidítése és mit jelent az MTBF? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Mean Time Between Failures / a meghibásodások között átlagosan eltelt idő&lt;br /&gt;
*  Azt mutatja meg, hogy várhatóan a szerkezet mennyi ideig képes üzemelni.&lt;br /&gt;
* sum(uptime)/hibaszám&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben (legalább 3 felsorolása)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Historikus adatgyűjtés esetén mit jelent az aggregáció fogalma? (2 pont)===&lt;br /&gt;
*  Több adatot vonunk össze egyetlen értékbe (felbontás rontás, pl átlagolással)&lt;br /&gt;
*  Azért csináljuk mert nem vagyunk kíváncsiak rá, hogy 1998 szeptember 30.-án 8:34:22-kor Pisti lefuttatott egy vírusirtást, viszont az érdekel minket, hogy évente átlagosan hányszor vírusirtottunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbség egy IaaS és egy PaaS típusú számítási felhő között? (2 pont)===&lt;br /&gt;
PaaS - platform as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: saját/beszerzett alkalmazás telepítése bérelt futtatókörnyezetbe&lt;br /&gt;
**  Adott környezeti szolgáltatások&lt;br /&gt;
**  Adott használható API-k, nyelvek&lt;br /&gt;
**  Konfigurálható környezet&lt;br /&gt;
**  Korlátozhatja az alkalmazás-modellt&lt;br /&gt;
IaaS - infrastructure as a service&lt;br /&gt;
*  Képesség: alapvető számítási erőforrások foglalása &lt;br /&gt;
**  A felhasználó „tetszőleges” szoftvert futtat&lt;br /&gt;
**  Jellemzően logikai/virtuális erőforrások&lt;br /&gt;
**  Kontroll: OS, tárolás, alkalmazások, hálózati aspektusok egy része&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Az esemény-feldolgozásban mit hívunk törlő eseménynek (clearing event)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
„Clearing event” beérkezésekor az eredeti „Problem event”-et általában lezárjuk; egyszerűbb esetben töröljük (bár ez sérthet auditálhatósági követelményeket).&lt;br /&gt;
===Mi az úgynevezett többszörözött futtatást (lockstep) használó technikák lényege (virtualizált környezetben)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
[https://en.wikipedia.org/wiki/Lockstep_%28computing%29 Wikipédia] alapján:&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
Hiba-toleráns rendszereknél ugyan azt az utasításhalmazt futtatjuk különböző gépeken. A redundancia megoldja a hibedetektálást valamint a javítását is. Amennyiben a gépek válasza különböző (hibás), akkor:&lt;br /&gt;
* Hibadetektáláshoz legalább két gépes rendszer szükséges&lt;br /&gt;
* Automatikus hibajavításhoz legalább három gépen kell futtatni az utasításokat, hogy szavazás alapján tudjunk választani az eredmények közül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Modellezés során a metaszintek között milyen kapcsolatok lehetségesek (mindkét irány)? (2 pont)===&lt;br /&gt;
példánya (lefelé), típusa (felfelé)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a munkafolyamat?===&lt;br /&gt;
Azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen részfeladatai vannak a rendszermonitorozásnak?===&lt;br /&gt;
* folyamatos adatgyűjtés&lt;br /&gt;
* pillanatnyi állapot tárolása&lt;br /&gt;
* megjelenítés&lt;br /&gt;
* riasztás&lt;br /&gt;
* historikus adattárolás&lt;br /&gt;
* beavatkozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen topológiát jelent az N+M feladatátvételi fürt?===&lt;br /&gt;
* több tartalék (?) // 23-IRF-2009-furtozes-es-replikacio.pptx 25-ös dia&lt;br /&gt;
* N darab elsődleges szolgáltatást futtató géphez M darab tartalék gép áll rendelkezésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metamodell?===&lt;br /&gt;
* Modellezési nyelv modellje. Egy metamodell mindig egy sablont ad meg, hogy milyen fogalmi elemekből épül fel az alatta lévő szinten lévő modell, azok között milyen kapcsolatok és kényszerek vannak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az autorizáció?===&lt;br /&gt;
* Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
* Mihez férhetek hozzá?&lt;br /&gt;
* Mit csinálhatok vele?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Linux alatt milyen tulajdonságokat tárolunk el egy felhasználóról?===&lt;br /&gt;
* UID&lt;br /&gt;
* name&lt;br /&gt;
* password&lt;br /&gt;
* shell&lt;br /&gt;
* home directory&lt;br /&gt;
* comment&lt;br /&gt;
* expiry date&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit értünk CMDB esetén föderáció alatt?===&lt;br /&gt;
* Federált adatbázis: olyan adatbáziskezelő rendszer (ha nagyon pontosak akarunk lenni: &amp;amp;#8222;metadatbázis-kezelő rendszer&amp;amp;#8221;), mely több autonóm adatbáziskezelő szolgáltatásait a saját felhasználói számára transzparens módon integrálja.&lt;br /&gt;
* Nem aggregáció&lt;br /&gt;
* Központi adatbázisok csak lapadatokat és külső kulcsokat tárolnak&lt;br /&gt;
* Részletes adatokat külső kulcson keresztül érjük el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az adat deduplikacio?===&lt;br /&gt;
* Többszörösen tárolt adatok esetén csak egy példány megtartása, többi helyen referencia elhelyezése. Lehet fájl és blokk szinten is vizsgálni a duplikációt.&lt;br /&gt;
* Az a folyamat, amely során megkeresik és azonosítják az egyedi adatrészleteket a kezelt adathalmazon belül, és a tárolás vagy adatmozgatás esetén megszüntetik a redundanciát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusai vannak a terheléselosztó fürtöknek?===&lt;br /&gt;
* Round robin DNS&lt;br /&gt;
* Teljesen elosztott&lt;br /&gt;
* Központi elemre épülő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a különbseg a hosted és a bare-metal virtualizáció között?===&lt;br /&gt;
* Hosted: Operációs rendszer szintjén van egy virtualizációs szoftver, felette pedig futnak a host OS alkalmazásai + virtuális gépek -&amp;gt; Desktop megoldások (VMware Workstation, Server, VirtualBox)&lt;br /&gt;
* bare-metal: Hardver fölött egyből a virtualizációs szoftver található. E fölött van egy menedzsment OS + app, amivel lehet kezelni a mellette futó virtuális gépeket. -&amp;gt; Szerver megoldások (VMware ESX Server, Xen Enterprise)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a release?===&lt;br /&gt;
* HW, SW, dokumentáció és folyamatok gyűjteménye, ami együtt egy RFC-t implementál&lt;br /&gt;
* A collection of hardware, software, documentation, Processes or other Components required to implement one or more approved Changes to IT Services. The contents of each Release are managed, tested, and deployed as a single entity. See Full Release, Delta Release, Package Release, Release Identification&lt;br /&gt;
===15. Mi a service desk?===&lt;br /&gt;
* egységes felület a felhasználók esetén, akik ide fordulnak ha nem megfelelő a szolgáltatási szint (szubjektív)&lt;br /&gt;
===Incidens loggolasakor milyen adatokat erdemes eltarolni?===&lt;br /&gt;
* ID, Időbélyeg&lt;br /&gt;
* Probléma leírás&lt;br /&gt;
* Érintettek száma, súlyosság, prioritás&lt;br /&gt;
* Kontakt (visszahívási szám)&lt;br /&gt;
* Vonatkozó CI adatok (!)&lt;br /&gt;
* Status (?)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú kapcsolatok lehetnek két UML osztály között?===&lt;br /&gt;
asszociáció, kompozíció, aggregáció, generalizáció(öröklés), dependency(függőség), realizáció(megvalósítás),&lt;br /&gt;
multiplicitás szerint csoportosíthatjuk, navigálhatóság szerint csoportosíthatjuk&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az eszkalálás (escalation)?===&lt;br /&gt;
Eszkalálás: ha a probléma megoldása helyileg nem lehetséges továbbítani kell felsőbb szintek fele&lt;br /&gt;
Pl. Service Desk továbbítja szakembernek (level 2-re)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az esemény-elnyomás (event supression)? Adjon egyszerű példát!===&lt;br /&gt;
Megkülönböztetünk elsődleges eseményeket (root cause event / primary event) és szimptóma eseményeket (symptom event / secondary event). A kiváltó ok korreláció fő célja általában egy &amp;amp;#8222;elnyomási&amp;amp;#8221; (supression) hierarchia felállítása: általában elég riasztanunk a kiváltó okkal és/vagy a szolgáltatási szintű hibahatással kapcsolatban. A törlőeseményekkel kapcsolatban azonban vigyáznunk kell: egy elsődleges esemény megszűnte nem jelenti egy (az eredeti kontextusban) szimptóma megszűntét is! (Pl. a folyamatot lehet hogy újra kell indítani.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Btw. szerencsésebb az elsődleges esemény terminus technicus használata a kiváltó ok helyett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Általában elnyomás (supression). Legtöbbször topológia-alapú (fizikai + telepítési + szolgáltatásfüggőségi)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az előnye és hátránya egy központi elemet használó hálózati terheléselosztó módszernek?===&lt;br /&gt;
*  Előnyök: Az elosztóban egyéb szolgáltatások is megvalósíthatóak (pl. cache, SSF offload)&lt;br /&gt;
*  Hátrányok: Az elosztó SPOF (Single Point Of Failure) lehet&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a MOF a DMTF CIM terminológiájában? Mi a MOF és a CIM Meta Schema kapcsolata?===&lt;br /&gt;
*  MOF: Managed Object Format&lt;br /&gt;
*  DMTF: Distributed Management Task Force&lt;br /&gt;
*  CIM: Commom Information Model&lt;br /&gt;
MOF felfogható a CIM Meta Schema konkrét szintaxisaként&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
NEM teljes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a csoportházirendek célja Windows alatt?===&lt;br /&gt;
A csoportházirend (Group Policy) a Microsoft  (Windows NT-alapú) operációs rendszereinek egy funkciója, amivel megoldható a felhasználók, a számítógépek és a felhasználói munkakörnyezetek viselkedésének és jogosultságainak szabályozása. A csoportházirend Active Directory környezetben lehetővé teszi az operációs rendszerek, alkalmazások és a felhasználók beállításainak központosított konfigurálását és menedzsmentjét. Leegyszerűsítve, a csoportházirenddel többek közt megszabható, hogy a felhasználó mit tehet és mit nem tehet meg a számítógépen. Bár a csoportházirendek alkalmazása nagyvállalati környezetben a legelterjedtebb, találkozhatunk vele iskolákban és kis- és középvállalkozásokban is. A csoportházirendeket gyakran arra használják, hogy potenciális biztonsági réseket zárjanak be vele, pl. tiltják a hozzáférést a Windows feladatkezelőjéhez, korlátozzák bizonyos mappákhoz a hozzáférést, tiltják a futtatható fájlok letöltését és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogy definiálja az ITIL a CMDB-t?===&lt;br /&gt;
*  CMDB = Configuration Management [[DataBase]]&lt;br /&gt;
*  ITIL = Information Technology Infrastructure Library&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Központosított &amp;amp;#8222;adatbázis&amp;amp;#8221; ami releváns információt tartalmaz konfigurációs elemekről (CI) és a azok fontosabb kapcsolatairól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konfigurációs elem:&lt;br /&gt;
* Eszköz&lt;br /&gt;
* Szoftver komponens&lt;br /&gt;
* Egyéb javak (dokumentumok, szabványok, leírások, &amp;amp;#8230;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kapcsolat&lt;br /&gt;
* Explicit / implicit&lt;br /&gt;
* Pl.: használat vagy tartalmazás típusú&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mit jelent az, hogy egy XML helyes (valid)?===&lt;br /&gt;
*  XML with correct syntax is &amp;quot;Well Formed&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
*  XML validated against a DTD is &amp;quot;Valid&amp;quot; XML.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Definiálja az SLA fogalmat!===&lt;br /&gt;
(Service level agreement) Szolgáltatási szint megállapodások. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hogyan működik a hardveres virtualizáció?===&lt;br /&gt;
Hardveres virtualizáció (Trap and Emulate, teljesen hardveres támogatással). A hardveres virtualizáció csak egy lehetséges technika a platform virtualizáció megvalósítására, kb. rész-egész viszonyban vannak.  &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen típusú infrastruktúra felderítési lehetőségeket ismer (erőforrás használat szerint)?===&lt;br /&gt;
Ágenshasználat, Megbízóleveles, Megbízólevél mentes felderítési lehetőségek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mik az ágens feladatai egy monitorozó rendszerben?===&lt;br /&gt;
Az ágens integrált része a szoftvernek&lt;br /&gt;
*  adatszolgáltatás valamilyen (hálózati) interfészen&lt;br /&gt;
*  értesítés különféle események bekövetkezéséről&lt;br /&gt;
*  egyszerű beavatkozások elvégzése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi az engedélyezés (authorization) feladata?===&lt;br /&gt;
Ha hiteles a küldő, akkor még mindig eldöntendő kérdés, hogy neki szabad-e elvégeznie a műveletet. Ez a feladat az engedélyezés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Pongyolán: Pl.: Józsi mit tehet a rendszerrel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a metacímtár?===&lt;br /&gt;
Identity managementre egy megoldás a metacímtár.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a megbízhatóság (reliability)?===&lt;br /&gt;
Megbízhatóság (Reliability): Annak feltételes valószínűsége, hogy a rendszer hibátlanul működik a [t0 , t] időintervallumban, feltéve, hogy a t0 &amp;amp;#8804; t időpontban hibátlanul működött. A megbízhatóságot leíró valószínűségi függvény jele R(t).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megbízhatóság: folytonosan hibamentes szolgáltatás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mire jó a függőségi fa feladatátvételi fürtökben?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/FailOver/02_feladatatveteli_furtok_segedlet.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Mit jelent a rekonsziliáció CMDB-k esetén?===&lt;br /&gt;
https://wiki.inf.mit.bme.hu/twiki/pub/InfInf/CcMDB/IMHF.pdf&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mi a WBEM? Milyen szabványokat definiál?===&lt;br /&gt;
Web-Based Enterprise Management nem egy szabvány, hanem szabványkészlet, CIM&amp;amp;#8208;XML vagy WS&amp;amp;#8208;Management, Lekérdezőnyelv: CIM Query Language, Szolgáltatás&amp;amp;#8208;felderítés: WBEM Discovery Using the&lt;br /&gt;
Service Location Protocol (SLP)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Milyen metrikákat tud felsorolni egy ticketkezelő rendszernél (legalább 3 felsorolása)?===&lt;br /&gt;
Trouble Ticket, Request for Change (RFC ) Ticket&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Mondjon példát egy egyszerűbb munkafolyamatra egy azonosságkezelő rendszer esetén!===&lt;br /&gt;
Munkafolyamat (Workflow): azoknak a lépéseknek a sorozata, amelyeket egy cél elérése érdekében meg kell valósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gyakorlati feladatok==&lt;br /&gt;
===1. Egy vállalat saját infrastruktúrával szolgálja ki a weboldalát. A cég hálózata egy linuxos routeren keresztül ===&lt;br /&gt;
kapcsolódik az Internet elérését biztosító bérelt vonalhoz, ez az eszköz NAT-ol a belső hálózat gépeinek. A &lt;br /&gt;
weboldalt  virtuális  gépek  szolgálják  ki,  melyek  egy  darab  ESX  szerveren  futnak.  Jelenleg  két  darab &lt;br /&gt;
webszerver működik egy terheléselosztó fürtben, az adatokat pedig egy külön adatbázis szerver tárolja. A &lt;br /&gt;
weboldal működőséhez szükséges az adatbázis működése is.&lt;br /&gt;
# Gyűjtsön össze legalább 5 meghibásodást, amik meggátolhatják a weboldal működését, és ábrázolja ezeket egy hibafában! (10 pont)&lt;br /&gt;
# Egy  táblázatban  javasoljon  módszereket,  hogy  mivel  lehetne  védekezni  a  fenti  meghibásodások ellen! (10 pont) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2.  Adott a következő metamodell, mellyel IT infrastruktúrák egy részletét lehet leírni:===&lt;br /&gt;
&amp;lt;center&amp;gt;{{InLineImageLink|Infoszak|IRFMintaVizsga200892|umldiag.png}}&amp;lt;/center&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Módosítsa úgy a metamodellt, hogy bevezeti a fürt fogalmát! A fürt legalább egy számítógépből áll, és külön neve és IP címe van. (5 pont)&lt;br /&gt;
# Készítsen egy olyan példány modellt, melyben egy két lapból álló webhelyet egy két csomópontból álló fürtre telepítünk! Minden weblap legalább egy elemet tartalmazzon! (15 pont)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.06.02.&lt;br /&gt;
-- [[FarkasTamas21|Tommy21]] - 2009.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Informatikai_technol%C3%B3gi%C3%A1k_laborat%C3%B3rium_1_-_AUT_1._m%C3%A9r%C3%A9s:_Adatb%C3%A1zis_szerver_oldali_programoz%C3%A1sa&amp;diff=179996</id>
		<title>Informatikai technológiák laboratórium 1 - AUT 1. mérés: Adatbázis szerver oldali programozása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Informatikai_technol%C3%B3gi%C3%A1k_laborat%C3%B3rium_1_-_AUT_1._m%C3%A9r%C3%A9s:_Adatb%C3%A1zis_szerver_oldali_programoz%C3%A1sa&amp;diff=179996"/>
		<updated>2014-03-24T12:12:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* 9. Csoportosítsd a DML triggereket Oracle szerveren (esemény, objektum, időbeliség)! */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{vissza|Informatikai technológiák laboratórium 1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Add meg az Oracle anonim blokk szerkezetét, jelöld be az opcionális részeket!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PL/SQL anonymous blokk szerkezete ([opcionális részek]):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
[DECLARE]&lt;br /&gt;
BEGIN&lt;br /&gt;
  --statements&lt;br /&gt;
[EXCEPTION]&lt;br /&gt;
END;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Forrás: https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA369/hallgatoi_jegyzetek/05-Oracle%20Server%20programoz%C3%A1s.pdf, [http://i.imgur.com/RrF1RzC.png 32. dia]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Bővebben: http://psoug.org/reference/anonymous_blocks.html&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Hogyan lehet Oracle szerveren elkapni egy hibát?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
BEGIN&lt;br /&gt;
  utasítások_sorozata1;&lt;br /&gt;
EXCEPTION&lt;br /&gt;
WHEN kivétel_név1 THEN&lt;br /&gt;
  utasítások_sorozata2;&lt;br /&gt;
WHEN kivétel_név2 THEN&lt;br /&gt;
  utasítások_sorozata3;&lt;br /&gt;
...&lt;br /&gt;
WHEN OTHERS THEN&lt;br /&gt;
  utasítások_sorozata4;&lt;br /&gt;
END;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Forrás: https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA369/hallgatoi_jegyzetek/05-Oracle%20Server%20programozás.pdf, [http://i.imgur.com/QuiaamK.png 40. dia]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Bővebben: http://psoug.org/reference/exception_handling.html&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
http://www.techonthenet.com/oracle/exceptions/when_others.php&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példa:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
exception&lt;br /&gt;
  when no_data_found then&lt;br /&gt;
    /* hibakezelés a no_data_found típusú hibára */&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Hogyan kell alkalmazás hibát dobni Oracle szerveren?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://docs.oracle.com/cd/B19306_01/appdev.102/b14261/errors.htm#sthref2006&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
raise_application_error(-20001, &#039;hibauzenet&#039;);&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A függvény első paramétere a hibakód, negatív egész számnak kell lennie a -20000..-20999 tartományban. A második paraméter egy karaktersorozat, 2048 byte hosszúságig.&lt;br /&gt;
(Egyébként van egy opcionális harmadik paraméter is, ami TRUE vagy FALSE lehet, alapértelmezett értéke FALSE. Ha ez az érték TRUE, akkor a hiba a stackbe kerül, ha FALSE, akkor a hiba minden korábbi hibát felülír.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Hogyan kell alkalmazás hibát dobni SQL Serveren?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;lt;code&amp;gt;sys.messages&amp;lt;/code&amp;gt; táblában lévő előre definiált hibák küldése&lt;br /&gt;
* Egyedi hibák&lt;br /&gt;
*: &amp;lt;code&amp;gt;RAISERROR ( { msg_id | msg_str } , severity, state [, argument [, ... n ] ] )&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** Severity&lt;br /&gt;
*** 0…18: Felhasználói&lt;br /&gt;
*** 19…25: csak sysadmin generálhatja&lt;br /&gt;
*** 20…25: súlyos hiba, kapcsolatot is lezárja&lt;br /&gt;
** State&lt;br /&gt;
*** Több helyről küldhetjük ugyanazt a hibát&lt;br /&gt;
*** Helyek azonosítása&lt;br /&gt;
*** 1…127&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konkrétan:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
raiserror(&#039;hibauzenet&#039;, 16, 1)&lt;br /&gt;
raiserror(&#039;hibauzenet2, valami szam: %d&#039;, 16, 1, 1234)&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A függvény neve &#039;&#039;&#039;raiserror&#039;&#039;&#039; (egy &amp;amp;#8222;e&amp;amp;#8221;-vel), nem raiseerror! Hasonlít a C nyelv printf-jére, itt is adhatunk meg az üzenetbe behelyettesítendő paramétereket (a fenti példában ez a második sorban az 1234). A hibaüzenet utáni első paraméter a severity (súlyosság), értéke: 1-10 között csak hibaüzenet, de megy tovább a program; 11-19 között ha try blokkban keletkezik a hiba, akkor a catch-részbe ugrik a vezérlés, tehát ez már tényleg kivételt dob. A második paraméter a state (állapot), az itt megadott értéket adja vissza az error_state() függvény. Értékkészlete: 1-127. Minden raiserror-nál, ami ugyanolyan hibára vonatkozik, adjunk más értéket a state-nek, mert így könnyebb megtalálni, melyik raiserror dobta a hibát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Források:&lt;br /&gt;
* http://technet.microsoft.com/en-us/library/ms178592.aspx&lt;br /&gt;
* https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA369/hallgatoi_jegyzetek/06-MS%20SQL%20Server%20programoz%C3%A1s.pdf, [http://i.imgur.com/U0Pt7Xc.png 22. dia]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Hogyan kell tárolt eljárást létrehozni Oracle szerveren?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://www.techonthenet.com/oracle/procedures.php&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
create or replace procedure eljaras_neve&lt;br /&gt;
(param1_bementi in varchar2, param2_kimeneti out varchar2)&lt;br /&gt;
is&lt;br /&gt;
  /* változók */&lt;br /&gt;
  valtozo1 number;&lt;br /&gt;
  valtozo2 int;&lt;br /&gt;
begin&lt;br /&gt;
  tárolt eljárás kódja&lt;br /&gt;
end eljaras_neve;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Hogyan kell tárolt eljárást létrehozni SQL Serveren?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* MS SQL Server 2000: http://msdn.microsoft.com/en-us/library/aa258259(SQL.80).aspx&lt;br /&gt;
* MS SQL Server 2005: http://msdn.microsoft.com/en-us/library/ms187926%28SQL.90%29.aspx&lt;br /&gt;
* MS SQL Server 2012: http://msdn.microsoft.com/en-us/library/ms187926(v=sql.110).aspx&lt;br /&gt;
* https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA369/hallgatoi_jegyzetek/06-MS%20SQL%20Server%20programoz%C3%A1s.pdf, 34. dia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
CREATE PROCEDURE eljaras_neve&lt;br /&gt;
  @param1 nvarchar(50),&lt;br /&gt;
  @param2 float,&lt;br /&gt;
  @param3 int&lt;br /&gt;
AS&lt;br /&gt;
  sql_utasítások&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Definiáld a trigger fogalmát!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A triggerek olyan speciális procedúrák egy adatbázisban, amelyek különböző eseményekhez köthetőek. DML Események: INSERT, UPDATE, DELETE.&lt;br /&gt;
DDL trigger események pl. a CREATE, ALTER, DROP. Továbbá lehetnek rendszeresemények (Logon, Logoff stb.) is. Céljuk pl.:&lt;br /&gt;
* Eseménykezelő tárolt eljárás&lt;br /&gt;
* Származtatott értékek karbantartása&lt;br /&gt;
* Naplózás&lt;br /&gt;
* Statisztikák gyűjtése&lt;br /&gt;
* Szerverek közti referenciális integritás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Adj meg 3 tipikus feladatot, aminek elvégzésére triggert szoktak írni! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Módosítások feltételhez kötése&lt;br /&gt;
* Módosítások auditálása&lt;br /&gt;
* Hozzáférés korlátozása&lt;br /&gt;
* Redundáns mező értékének kiszámolása (konzisztencia megőrzése)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Csoportosítsd a DML triggereket Oracle szerveren (esemény, objektum, időbeliség)!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Objektum:&lt;br /&gt;
ON table_name&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Időbeliség:&lt;br /&gt;
BEFORE, AFTER&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Esemény:&lt;br /&gt;
INSERT, UPDATE, DELETE&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
DML események&lt;br /&gt;
* insert, update, delete&lt;br /&gt;
* Táblához kötődik&lt;br /&gt;
objektumok&lt;br /&gt;
* utasítás szintű&lt;br /&gt;
* sor szintű&lt;br /&gt;
ütemezés&lt;br /&gt;
# utasítás előtti (utasítás szintű)&lt;br /&gt;
## sor módosítás előtti (sor szintű)&lt;br /&gt;
## adatmódosítás&lt;br /&gt;
## sor módisítás utána&lt;br /&gt;
## (minden sorra ez a 3)&lt;br /&gt;
# utasítás utána&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Általános Oracle szintaktika:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
create or replace trigger trignev&lt;br /&gt;
{before|after} {insert or update or delete}&lt;br /&gt;
on tablanev&lt;br /&gt;
[for each row]&lt;br /&gt;
[when feltétel]&lt;br /&gt;
begin&lt;br /&gt;
  update tábla set nev = :new.nev&lt;br /&gt;
  where sorszam = 1;&lt;br /&gt;
end&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Csoportosítsd a DML triggereket SQL Serveren (esemény, objektum, időbeliség)!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Objektum:&lt;br /&gt;
ON { table | view }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Időbeliség:&lt;br /&gt;
FOR, AFTER, INSTEAD OF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Esemény:&lt;br /&gt;
INSERT, UPDATE, DELETE&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Általános MS SQL szintaktika:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
create trigger&lt;br /&gt;
on {tablanev|nezetnev}&lt;br /&gt;
{for|after|instead of} {insert,update,delete}&lt;br /&gt;
as&lt;br /&gt;
  if columns_updated() begin ... end&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22.&lt;br /&gt;
-- [[FlamichTamas]] - 2009.03.29.&lt;br /&gt;
-- [[CsomorLaszlo|tsw]] - 2009.03.29.&lt;br /&gt;
-- [[FaPe|FaPe]] - 2009.04.07.&lt;br /&gt;
-- [[RudolfKing|RudolfKing]] - 2011.03.21.&lt;br /&gt;
-- [[BujakiAttila|Buj]] - 2012.03.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Informatikai_technol%C3%B3gi%C3%A1k_laborat%C3%B3rium_1_-_AUT_1._m%C3%A9r%C3%A9s:_Adatb%C3%A1zis_szerver_oldali_programoz%C3%A1sa&amp;diff=179995</id>
		<title>Informatikai technológiák laboratórium 1 - AUT 1. mérés: Adatbázis szerver oldali programozása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Informatikai_technol%C3%B3gi%C3%A1k_laborat%C3%B3rium_1_-_AUT_1._m%C3%A9r%C3%A9s:_Adatb%C3%A1zis_szerver_oldali_programoz%C3%A1sa&amp;diff=179995"/>
		<updated>2014-03-24T12:10:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* 10. Csoportosítsd a DML triggereket SQL Serveren (esemény, objektum, időbeliség)! */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{vissza|Informatikai technológiák laboratórium 1}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==1. Add meg az Oracle anonim blokk szerkezetét, jelöld be az opcionális részeket!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PL/SQL anonymous blokk szerkezete ([opcionális részek]):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
[DECLARE]&lt;br /&gt;
BEGIN&lt;br /&gt;
  --statements&lt;br /&gt;
[EXCEPTION]&lt;br /&gt;
END;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Forrás: https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA369/hallgatoi_jegyzetek/05-Oracle%20Server%20programoz%C3%A1s.pdf, [http://i.imgur.com/RrF1RzC.png 32. dia]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Bővebben: http://psoug.org/reference/anonymous_blocks.html&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==2. Hogyan lehet Oracle szerveren elkapni egy hibát?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
BEGIN&lt;br /&gt;
  utasítások_sorozata1;&lt;br /&gt;
EXCEPTION&lt;br /&gt;
WHEN kivétel_név1 THEN&lt;br /&gt;
  utasítások_sorozata2;&lt;br /&gt;
WHEN kivétel_név2 THEN&lt;br /&gt;
  utasítások_sorozata3;&lt;br /&gt;
...&lt;br /&gt;
WHEN OTHERS THEN&lt;br /&gt;
  utasítások_sorozata4;&lt;br /&gt;
END;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Forrás: https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA369/hallgatoi_jegyzetek/05-Oracle%20Server%20programozás.pdf, [http://i.imgur.com/QuiaamK.png 40. dia]&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
Bővebben: http://psoug.org/reference/exception_handling.html&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
http://www.techonthenet.com/oracle/exceptions/when_others.php&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Példa:&amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
exception&lt;br /&gt;
  when no_data_found then&lt;br /&gt;
    /* hibakezelés a no_data_found típusú hibára */&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==3. Hogyan kell alkalmazás hibát dobni Oracle szerveren?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://docs.oracle.com/cd/B19306_01/appdev.102/b14261/errors.htm#sthref2006&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
raise_application_error(-20001, &#039;hibauzenet&#039;);&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A függvény első paramétere a hibakód, negatív egész számnak kell lennie a -20000..-20999 tartományban. A második paraméter egy karaktersorozat, 2048 byte hosszúságig.&lt;br /&gt;
(Egyébként van egy opcionális harmadik paraméter is, ami TRUE vagy FALSE lehet, alapértelmezett értéke FALSE. Ha ez az érték TRUE, akkor a hiba a stackbe kerül, ha FALSE, akkor a hiba minden korábbi hibát felülír.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==4. Hogyan kell alkalmazás hibát dobni SQL Serveren?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &amp;lt;code&amp;gt;sys.messages&amp;lt;/code&amp;gt; táblában lévő előre definiált hibák küldése&lt;br /&gt;
* Egyedi hibák&lt;br /&gt;
*: &amp;lt;code&amp;gt;RAISERROR ( { msg_id | msg_str } , severity, state [, argument [, ... n ] ] )&amp;lt;/code&amp;gt;&lt;br /&gt;
** Severity&lt;br /&gt;
*** 0…18: Felhasználói&lt;br /&gt;
*** 19…25: csak sysadmin generálhatja&lt;br /&gt;
*** 20…25: súlyos hiba, kapcsolatot is lezárja&lt;br /&gt;
** State&lt;br /&gt;
*** Több helyről küldhetjük ugyanazt a hibát&lt;br /&gt;
*** Helyek azonosítása&lt;br /&gt;
*** 1…127&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Konkrétan:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
raiserror(&#039;hibauzenet&#039;, 16, 1)&lt;br /&gt;
raiserror(&#039;hibauzenet2, valami szam: %d&#039;, 16, 1, 1234)&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A függvény neve &#039;&#039;&#039;raiserror&#039;&#039;&#039; (egy &amp;amp;#8222;e&amp;amp;#8221;-vel), nem raiseerror! Hasonlít a C nyelv printf-jére, itt is adhatunk meg az üzenetbe behelyettesítendő paramétereket (a fenti példában ez a második sorban az 1234). A hibaüzenet utáni első paraméter a severity (súlyosság), értéke: 1-10 között csak hibaüzenet, de megy tovább a program; 11-19 között ha try blokkban keletkezik a hiba, akkor a catch-részbe ugrik a vezérlés, tehát ez már tényleg kivételt dob. A második paraméter a state (állapot), az itt megadott értéket adja vissza az error_state() függvény. Értékkészlete: 1-127. Minden raiserror-nál, ami ugyanolyan hibára vonatkozik, adjunk más értéket a state-nek, mert így könnyebb megtalálni, melyik raiserror dobta a hibát.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Források:&lt;br /&gt;
* http://technet.microsoft.com/en-us/library/ms178592.aspx&lt;br /&gt;
* https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA369/hallgatoi_jegyzetek/06-MS%20SQL%20Server%20programoz%C3%A1s.pdf, [http://i.imgur.com/U0Pt7Xc.png 22. dia]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==5. Hogyan kell tárolt eljárást létrehozni Oracle szerveren?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
http://www.techonthenet.com/oracle/procedures.php&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
create or replace procedure eljaras_neve&lt;br /&gt;
(param1_bementi in varchar2, param2_kimeneti out varchar2)&lt;br /&gt;
is&lt;br /&gt;
  /* változók */&lt;br /&gt;
  valtozo1 number;&lt;br /&gt;
  valtozo2 int;&lt;br /&gt;
begin&lt;br /&gt;
  tárolt eljárás kódja&lt;br /&gt;
end eljaras_neve;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==6. Hogyan kell tárolt eljárást létrehozni SQL Serveren?==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* MS SQL Server 2000: http://msdn.microsoft.com/en-us/library/aa258259(SQL.80).aspx&lt;br /&gt;
* MS SQL Server 2005: http://msdn.microsoft.com/en-us/library/ms187926%28SQL.90%29.aspx&lt;br /&gt;
* MS SQL Server 2012: http://msdn.microsoft.com/en-us/library/ms187926(v=sql.110).aspx&lt;br /&gt;
* https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/VIAUA369/hallgatoi_jegyzetek/06-MS%20SQL%20Server%20programoz%C3%A1s.pdf, 34. dia&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
CREATE PROCEDURE eljaras_neve&lt;br /&gt;
  @param1 nvarchar(50),&lt;br /&gt;
  @param2 float,&lt;br /&gt;
  @param3 int&lt;br /&gt;
AS&lt;br /&gt;
  sql_utasítások&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==7. Definiáld a trigger fogalmát!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A triggerek olyan speciális procedúrák egy adatbázisban, amelyek különböző eseményekhez köthetőek. DML Események: INSERT, UPDATE, DELETE.&lt;br /&gt;
DDL trigger események pl. a CREATE, ALTER, DROP. Továbbá lehetnek rendszeresemények (Logon, Logoff stb.) is. Céljuk pl.:&lt;br /&gt;
* Eseménykezelő tárolt eljárás&lt;br /&gt;
* Származtatott értékek karbantartása&lt;br /&gt;
* Naplózás&lt;br /&gt;
* Statisztikák gyűjtése&lt;br /&gt;
* Szerverek közti referenciális integritás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==8. Adj meg 3 tipikus feladatot, aminek elvégzésére triggert szoktak írni! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Módosítások feltételhez kötése&lt;br /&gt;
* Módosítások auditálása&lt;br /&gt;
* Hozzáférés korlátozása&lt;br /&gt;
* Redundáns mező értékének kiszámolása (konzisztencia megőrzése)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==9. Csoportosítsd a DML triggereket Oracle szerveren (esemény, objektum, időbeliség)!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ON table_name&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
BEFORE, AFTER&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
INSERT, UPDATE, DELETE&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
DML események&lt;br /&gt;
* insert, update, delete&lt;br /&gt;
* Táblához kötődik&lt;br /&gt;
objektumok&lt;br /&gt;
* utasítás szintű&lt;br /&gt;
* sor szintű&lt;br /&gt;
ütemezés&lt;br /&gt;
# utasítás előtti (utasítás szintű)&lt;br /&gt;
## sor módosítás előtti (sor szintű)&lt;br /&gt;
## adatmódosítás&lt;br /&gt;
## sor módisítás utána&lt;br /&gt;
## (minden sorra ez a 3)&lt;br /&gt;
# utasítás utána&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Általános Oracle szintaktika:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
create or replace trigger trignev&lt;br /&gt;
{before|after} {insert or update or delete}&lt;br /&gt;
on tablanev&lt;br /&gt;
[for each row]&lt;br /&gt;
[when feltétel]&lt;br /&gt;
begin&lt;br /&gt;
  update tábla set nev = :new.nev&lt;br /&gt;
  where sorszam = 1;&lt;br /&gt;
end&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==10. Csoportosítsd a DML triggereket SQL Serveren (esemény, objektum, időbeliség)!==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Objektum:&lt;br /&gt;
ON { table | view }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Időbeliség:&lt;br /&gt;
FOR, AFTER, INSTEAD OF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Esemény:&lt;br /&gt;
INSERT, UPDATE, DELETE&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Általános MS SQL szintaktika:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
create trigger&lt;br /&gt;
on {tablanev|nezetnev}&lt;br /&gt;
{for|after|instead of} {insert,update,delete}&lt;br /&gt;
as&lt;br /&gt;
  if columns_updated() begin ... end&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22.&lt;br /&gt;
-- [[FlamichTamas]] - 2009.03.29.&lt;br /&gt;
-- [[CsomorLaszlo|tsw]] - 2009.03.29.&lt;br /&gt;
-- [[FaPe|FaPe]] - 2009.04.07.&lt;br /&gt;
-- [[RudolfKing|RudolfKing]] - 2011.03.21.&lt;br /&gt;
-- [[BujakiAttila|Buj]] - 2012.03.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s_-_Vizsga,_2008.05.27.&amp;diff=168495</id>
		<title>Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.05.27.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s_-_Vizsga,_2008.05.27.&amp;diff=168495"/>
		<updated>2013-06-17T23:46:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* Mi a discriminator tag, mi a szerepe? (2p) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;===OO Vizsga 2008-05-27===&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Van az ObjectOutput interfész és abban egy writeObject metódus, illetve van egy saját osztályunk (XClass), amiben szintén lehet writeObject metódus. Mi az ObjectOutput és az XClass közötti viszony? (2p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* XClass függ az ObjectOutput interface-től.&lt;br /&gt;
* Perzisztencia 20 és 26 dia: Az új diasorban ez az ábra megváltozott, és nincs nyíl köztük, de az ObjectOutput megvalósítása az ObjectOutputStream, amitől viszont függ a MyClass. -- [[MetykoCecilia|Ciana]] - 2010.06.11.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Szerintem inkább specializációról van szó. (ootervezes_metrics 11-es dia)&lt;br /&gt;
* Nem, ez a perzisztenciarol szolo diasor 27. oldalan van, es valoban a dependency a helyes valasz, a nyil vegzodesbol lathato. Pzs&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Van egy Car osztály, aminek perzisztens példányait az Objectstore adatbázis db példányában tárolunk mycars root alatt. Volt a Car-nak vmi privát int változója és az azt visszaadó metódus ( getXXX() ). Egészítse ki a következő 3 sort úgy hogy a result-ban azok a car példányok legyenek melyek int változója kisebb mint 20000.(6p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Query q = ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Collection cars = ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Set result = ...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Query q = new Query(Car.class, &amp;quot;getXXX()&amp;lt;20000&amp;quot;);&lt;br /&gt;
Collection cars = (Collection) db.getRoot(&amp;quot;mycars&amp;quot;);&lt;br /&gt;
Set result = q.select(cars);&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====Volt 3 darab ábra, amin Thread Session és Database példányok kapcsolatai voltak feltüntve különbözőképpen. Ezeket kellett jellemezni (3p) (Volt köztük egy olyan is ahol egy Thread két Sessionhöz kapcsolódott, ami ha jól tévedek helytelen!)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Jegyzetből:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:OotVizsga20080527_thrdsssn.jpg]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Mi a discriminator tag, mi a szerepe? (2p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Akkor használjuk ha hibernate-tel több osztály példányait tároljuk egy táblában. A discriminator tag a leíró xml-ben van, azt mondja meg mi legyen a neve annak az oszlopnak, ami az adott sor típusát jelzi. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* (Alapból az osztály FQN-je jelöli a típust (com.example.Valami), de a discriminator-value tag-gel ez felülírható.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;b&amp;gt;A discriminator tag a hibernate table-per-class-hierarchy esetében adja meg, hogy az adott táblázat sorában milyen osztály szerepel&amp;lt;/b&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Mivel térhet még vissza listán kívül a Hibernate Query? (2p)====&lt;br /&gt;
	&lt;br /&gt;
* objektum&lt;br /&gt;
* iterátor&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====Mikor procedurális a metódus kohézió? Miről lehet könnyen felismerni? (2p) -az első kérdés valószínűleg nem így volt fogalmazva ezt ne vegyétek készpénznek!-====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* instanceof (???) (ootervezes_metrics 13-as dia)&lt;br /&gt;
* Olyan tevékenységek végrehajtása, melyek a szoftvertermék használatához kapcsolódó eljárásokkal vannak összhangban&lt;br /&gt;
* egyáltalán nem újra felhasználható&lt;br /&gt;
* pl: read_part_number_and_update_repair_record_on_master_file&lt;br /&gt;
* Procedural cohesion is when parts of a module are grouped because they always follow a certain sequence of execution (e.g. a function which checks file permissions and then opens the file).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Én erről azt találtam, hogy akkor procedurális a metódus kohézió, ha adott műveletet végez el különböző adatokon(pl. printf)&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====Az Aktív objektum mintában mi a Future osztály szerepe? (2p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Tárolja az eljáráshívás eredményét&lt;br /&gt;
* Randevú lehetőséget biztosít a kliens számára&lt;br /&gt;
* (ootervezes_metrics 45-47-es dia)&lt;br /&gt;
* This object acts as a placeholder for the result of the not-yet-performed method invocation. [http://proactive.inria.fr/3.90/html/ActiveObjectCreation.html forrás]&lt;br /&gt;
* [http://www.paulbridger.com/active_object/ C++-os megvalósítás]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Van A B C osztály, melyek megvalósítják a HC interfészt, és van V1 V2 osztály, melyek Visitor-ai a HC interfésznek (vagy az A B C osztályoknak nemtom hogy volt fogalmazva de értitek remélem). Rajzolja fel a Hagyományos Visitor mintának megfelelő osztálydiagramot ezek alapján és tüntesse fel a jellegzetes metódusokat is! (6p)====&lt;br /&gt;
* ooterv_metrics 63-as dia&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====Mit ír ki? Ha nem tévedek tökéletesen megegyezik a Java gyak mitírkijével. Volt egy A osztály privát f1 és f5 metódussal mely meghívja f1-t illetve volt B osztály mely származott A-ból szintén rendelkezett privát f1-el. A main-ben A a1 = new A(); a1.f5(); A a2 = new B(); a2.f5(); (2p) -Ha jól mondom akkor mindkettő A f1-t fog eredményezni- ====&lt;br /&gt;
!!!&lt;br /&gt;
Nem lattam a feladatot, de ha jol ertem ez heterogen kollekcio pelda es kb igy nezhetett ki:&lt;br /&gt;
* A.java&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
class A {&lt;br /&gt;
	public void f1 () { System.out.println(&amp;quot;A::f1&amp;quot;); }&lt;br /&gt;
	public void f5 () { f1(); }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
* B.java&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
class B extends A {&lt;br /&gt;
	public void f1 () { System.out.println(&amp;quot;B::f1&amp;quot;); }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Test.java:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
class Test {&lt;br /&gt;
	public static void main (String[] params) {&lt;br /&gt;
		A a = new A(); a.f5();&lt;br /&gt;
		A b = new B(); b.f5();&lt;br /&gt;
	}&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
* Kimenet:&lt;br /&gt;
&amp;gt; javac *.java &amp;amp;&amp;amp; java Test&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
A::f1&lt;br /&gt;
B::f1&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
(ez a heterogen kollekcio lenyege szerintem)&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====Miért jelöli a Java nyelv a Thread stop resume és suspend metódusait deprecated-nek? (2p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A stop()-ot azért mert a leállított Thread foglalt monitorjai mind felszabadulnak, azonban lehet hogy valamely eddig monitorral védett objektum inkonzisztens állapotban marad, és így elérhető a többi thread számára. Ez kiszámíthatatlan hibákhoz vezethet, ezért ellenjavalt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A suspend() - (és a csak vele párban használható resume() ) pedig azért deprecated, mert holtponthoz vezethet. Suspend()-kor ugyanis nem szabadulnak fel a monitorok. Ha a resume()-ot hívó thread-nek a resume() előtt szüksége van valamely, az alvó által foglalt monitorra, akkor az a deadlock tipikus esete.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[http://java.sun.com/javase/6/docs/api/java/lang/Thread.html JavaDoc]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Mi a különbség a Java nyelv notify és notifyAll metódusai között? (2p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* notify(): felébreszt egyet az objektumon váró szálak közül, a felébresztett szál csak akkor folytathatja futását, ha a hívó szál kilépett a monitorból&lt;br /&gt;
* notifyAll(): felébreszti az objektumra váró összes szálat, kölcsönös kizárás érvényesül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
mindkét esetben a szálnak az objektum monitorában kell lenni&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====Mi a különbség a Naming és a Trading Service között? (2p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Naming Service - &amp;quot;telefonkönyv&amp;quot;, nevekhez tárolja a szolgáltatót, hierarchikus névtér elengedhetetlen (pl. DNS)&lt;br /&gt;
* Trading Service - &amp;quot;arany oldalak&amp;quot;, szolgáltatások jegyzéke, megadhat plusz paramétereket is&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====Távoli eljáráshívás esetén milyen problémákat jelenthetnek az összetett típusok? (4p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* deep copy szükséges minden esetben&lt;br /&gt;
* saját foglaló és felszabadító függvények&lt;br /&gt;
* inout paraméterek kezelése&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====A Java SecurityManager checkXXX metódusai milyen módon jelzik, ha a hozzáférést megtagadják? (1p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* elutasítás esetén SecurityExceptiont dobnak&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====Implementáljon Java nyelven bináris szemafórt! (6p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
public class Semaphore {&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  private int s;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  public Semaphore (int v) {&lt;br /&gt;
	 s=v;&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  synchronized public void P() throws InterruptedException {&lt;br /&gt;
	 while (s &amp;lt;= 0) {wait();}&lt;br /&gt;
	 s--;&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  synchronized public void V() { &lt;br /&gt;
	 s++;&lt;br /&gt;
	 notify();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====Ismertesse az elosztot garbage-collection-t! (4p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A távoli objektumokra a kliens oldali stub-oknak is van referenciájuk. Ha az objektum távoli referenciái megszűntek, az objektumot az RMI weak reference-ként tartja számon.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Értesítés a referenciák megszűntéről:&lt;br /&gt;
* java.rmi.server.Unreferenced interfész&lt;br /&gt;
* public void unreferenced() metódusa&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
// Client&lt;br /&gt;
Account a1 = bank.openAccount(&amp;quot;acc01&amp;quot;);&lt;br /&gt;
...&lt;br /&gt;
a1.close(); a1 = null;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
public void close() throws RemoteException {&lt;br /&gt;
  bank.closeAccount(number);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
public void closeAccount(String anumber) {&lt;br /&gt;
	 AccountImpl a = table.get(anumber);&lt;br /&gt;
	 try { unexportObject(a, false); } &lt;br /&gt;
	 catch (Exception e) {}&lt;br /&gt;
	 table.remove(anumber);&lt;br /&gt;
 }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
====Mondjon jellemzőket (jellemzőként 1-2 mondatban) a mobil ügynökre! (4p) -Erre volt egy nyúlfarknyi hely, nem igazán tudom mire gondolt Balázs erre a jellemzőkegykétmondatbankishelyen kérdéssel 4 pontért... és külön lapot nem lehetett beadni! ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A kliens által küldött objektum futtatható kódja nincs meg a szerveren&lt;br /&gt;
* Adat és kód együtt kerül a szerverhez&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(Mitől ügynök az ügynök?)&lt;br /&gt;
* aktív és autonóm&lt;br /&gt;
** saját szálon fut&lt;br /&gt;
** a döntéseit maga hozza&lt;br /&gt;
** a környezet figyelembevételével&lt;br /&gt;
* kapcsolatképes (reaktív)&lt;br /&gt;
** más ügynökökkel kommunikálhat&lt;br /&gt;
* tanulékony&lt;br /&gt;
** a tapasztalatait összegzi&lt;br /&gt;
* mobil&lt;br /&gt;
** képes az ügynökségek közötti közlekedésre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PappBalazsx|Balázs]] - 2008.06.01.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.05.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s_-_Vizsga,_2008.06.03.&amp;diff=168494</id>
		<title>Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.06.03.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s_-_Vizsga,_2008.06.03.&amp;diff=168494"/>
		<updated>2013-06-17T23:39:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* RMI során átadható paraméterek osztályozása és a paraméterátadás módja (felsorolás + 1-1 rövid mondattal jellemzés, 3p) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;===OO Vizsga 2008-06-03===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Hibernate: Mi(k)nek a metódusa createQuery()? (2p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;session&#039;&#039;&#039; -&amp;gt; ez a jó&lt;br /&gt;
* perzisztens kollekció&lt;br /&gt;
* tábla&lt;br /&gt;
* tranzakció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Adott az alábbi kód. Mit csinál, mi a következménye, hogy tehető korrekté? (6p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Object object = db.getRoot(&amp;quot;username&amp;quot;);&lt;br /&gt;
ObjectStore.destroy(object);&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A getRoot és a destroy közé kell:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
db.setRoot(&amp;quot;username&amp;quot;, null);&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezzel a root mögötti objektumot tudjuk törölni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====WMC (Weighted Method Class) metrika definíciója. (2p)====&lt;br /&gt;
* Egy osztályhoz tartozó metódusok CC-je (metódus bonyolultsága) összesen&lt;br /&gt;
* Egy osztály elkézítésének bonyolultsága ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Egy funkción belül mikor nevezzük a kohéziót procedurálisnak? Miről ismerhető fel könnyen? (2p)====&lt;br /&gt;
* instanceof (???)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Aktív objektum mintában az ütemező (Scheduler) a Request_Method példány meghívásakor átad egy paramétert. Mi az és mi a feladata?====&lt;br /&gt;
Valószínűleg ez a Servanthoz lesz a referencia, ami majd futtatni fogja a metódus kódját. Másképp honnan tudja a method_request, hogy melyik servanthoz hívjon be? Ez tűnik logikusnak. [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/inftech2009/2009-05/msg00083.html forrás]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Adott egy bináris fa, a fa csúcsaiban vagy Guard vagy Node objektumok, ezeknek közös az ősük, amely vizitálható. Adott a vizitor interfész, illetve két megvalósítása:====&lt;br /&gt;
* Visit_Print: ez kiírja a Node-ban tárolt értéket&lt;br /&gt;
* Sequ3: a faelemet meglátogatja a konstruktorában megadott 3 vizitort (mint a diasorban a Sequence, csak ebben 3 van)&lt;br /&gt;
* Visit_InOrder: a Sequ3-ból származik, a fa inorder bejárását végzi el, közben minden Node element végrehajtja a konstruktorában megadott vizitort. Ez nincs készen, ez a c) feladat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Visitor interfészbe a metódusok beírása az UML diagramon (1p)&lt;br /&gt;
# Az inorder bejáráshoz szükséges egyéb vizitorok megadása az UML-diagramon és konstruktoraikkal, metódusaikkal (4p)&lt;br /&gt;
# Visit_InOrder konstruktorának megírása a fenti többi vizitor használatával (4p)&lt;br /&gt;
# A vizitorok létrehozása és meghívása, hogy a fa elemei listázásra kerüljenek (2p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====RMI során átadható paraméterek osztályozása és a paraméterátadás módja (felsorolás + 1-1 rövid mondattal jellemzés, 3p)====&lt;br /&gt;
[[OotElosztottRendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Pass-by-Reference&lt;br /&gt;
** a metódus a paraméterre mutató referenciát kap&lt;br /&gt;
** a metódus a referencián keresztül éri el a paramétert, amit a hívó tart&lt;br /&gt;
** azok adhatóak át így, akik implementálják a Remote interfészt&lt;br /&gt;
* Pass-by-Value (Copy)&lt;br /&gt;
** a paraméter lemásolódik&lt;br /&gt;
** a metódus a másolatot kapja meg, és azon dolgozik&lt;br /&gt;
** mindenki más így adódik át&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Volt egy XSD séma, ahol az elemen belül volt egy simpletype definiálva, át kellett írni olyanra, hogy kívül legyen (2p)====&lt;br /&gt;
Egy példa a feladathoz:&lt;br /&gt;
; Beágyazott&lt;br /&gt;
 &amp;lt;xs:element name=&amp;quot;car&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
   &amp;lt;xs:simpleType&amp;gt;&lt;br /&gt;
     &amp;lt;xs:restriction base=&amp;quot;xs:string&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
       &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Zhiguli&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
       &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Moskvitch&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
       &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Zaporozhets&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
     &amp;lt;/xs:restriction&amp;gt;&lt;br /&gt;
   &amp;lt;/xs:simpleType&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &amp;lt;/xs:element&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Külön típusdefiníció&lt;br /&gt;
 &amp;lt;xs:element name=&amp;quot;car&amp;quot; type=&amp;quot;carType&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 &amp;lt;xs:simpleType name=&amp;quot;carType&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
   &amp;lt;xs:restriction base=&amp;quot;xs:string&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
     &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Zhiguli&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
     &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Moskvitch&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
     &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Zaporozhets&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
   &amp;lt;/xs:restriction&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &amp;lt;/xs:simpleType&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====XSD sorrendiséget és gyakoriságot befolyásoló tag-ek (felsorolás + 1-1 rövid mondattal jellemzés, 5p)====&lt;br /&gt;
Sorrendiséghez:&lt;br /&gt;
* all - tetszőleges sorrendben&lt;br /&gt;
* choice - a listából csak az egyik&lt;br /&gt;
* sequence - pontosan ugyanabban a sorrendben&lt;br /&gt;
Gyakoriság:&lt;br /&gt;
* minOccurs maxOccurs attribútumok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Milyen hibákat kaphatunk egy XML dokumentum SAX-al való feldolgozása során? (3p)====&lt;br /&gt;
* fatal error - a dokumentum nem jól formált (szintaktikai hiba, nincs lezárva tag)&lt;br /&gt;
* error - a dokumentum nem valid (szemantikai hiba, pl nem felel meg a sémának)&lt;br /&gt;
* warning - figyelmeztetés (pl. ha kétszer definiálunk egy típust)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Mik a SAX (simple api for XML) jellemzői? (3p)====&lt;br /&gt;
* eseményvezérelt&lt;br /&gt;
* soros elérésű&lt;br /&gt;
** alacsony memória-igény&lt;br /&gt;
** nagy sebesség&lt;br /&gt;
** nem lehet előre- és visszaugrani&lt;br /&gt;
* állapotfüggetlen feldolgozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Mik az AWT konténerek felelősségei? (3p)====&lt;br /&gt;
* komponensek megtalálása&lt;br /&gt;
* fókusz továbbadása&lt;br /&gt;
* komponensek elhelyezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Milyen tervezési mintákat valósítanak meg (Swing)? (4p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Konténerek és komponensek összekapcsolása&lt;br /&gt;
* Eseménykezelés&lt;br /&gt;
* LayoutManager használata&lt;br /&gt;
* JScrollPane használata&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerintem inkább ez kell ide:&lt;br /&gt;
* Konténerek + komponensek - Composite pattern&lt;br /&gt;
* Eseménykezelés - Observer pattern&lt;br /&gt;
* LayoutManager - Strategy pattern&lt;br /&gt;
* JScrollPane-nél Decorator pattern&lt;br /&gt;
* JTree-nél Null Object pattern&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Miért nem ajánlott beágyazott/mobil környezetben a Listener-alapú eseménykezelés? (2p)====&lt;br /&gt;
* túlságosan is erőforrásigényes&lt;br /&gt;
* nem engedheti meg egy beágyazott környezet a beragadott objektumokat&lt;br /&gt;
* sokszor dinamikusan jönnek létre és szűnnek meg az objektumok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.05.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[BudaiPeterIstvan|buc]] - 2008.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KovacsAdam|Csádám]] - 2010.05.31.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s_-_Vizsga,_2008.06.03.&amp;diff=168493</id>
		<title>Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.06.03.</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s_-_Vizsga,_2008.06.03.&amp;diff=168493"/>
		<updated>2013-06-17T23:37:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* Volt egy XSD séma, ahol az elemen belül volt egy simpletype definiálva, át kellett írni olyanra, hogy kívül legyen (2p) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;===OO Vizsga 2008-06-03===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Hibernate: Mi(k)nek a metódusa createQuery()? (2p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;session&#039;&#039;&#039; -&amp;gt; ez a jó&lt;br /&gt;
* perzisztens kollekció&lt;br /&gt;
* tábla&lt;br /&gt;
* tranzakció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Adott az alábbi kód. Mit csinál, mi a következménye, hogy tehető korrekté? (6p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Object object = db.getRoot(&amp;quot;username&amp;quot;);&lt;br /&gt;
ObjectStore.destroy(object);&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A getRoot és a destroy közé kell:&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
db.setRoot(&amp;quot;username&amp;quot;, null);&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezzel a root mögötti objektumot tudjuk törölni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====WMC (Weighted Method Class) metrika definíciója. (2p)====&lt;br /&gt;
* Egy osztályhoz tartozó metódusok CC-je (metódus bonyolultsága) összesen&lt;br /&gt;
* Egy osztály elkézítésének bonyolultsága ?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Egy funkción belül mikor nevezzük a kohéziót procedurálisnak? Miről ismerhető fel könnyen? (2p)====&lt;br /&gt;
* instanceof (???)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Aktív objektum mintában az ütemező (Scheduler) a Request_Method példány meghívásakor átad egy paramétert. Mi az és mi a feladata?====&lt;br /&gt;
Valószínűleg ez a Servanthoz lesz a referencia, ami majd futtatni fogja a metódus kódját. Másképp honnan tudja a method_request, hogy melyik servanthoz hívjon be? Ez tűnik logikusnak. [https://lists.sch.bme.hu/wws/arc/inftech2009/2009-05/msg00083.html forrás]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Adott egy bináris fa, a fa csúcsaiban vagy Guard vagy Node objektumok, ezeknek közös az ősük, amely vizitálható. Adott a vizitor interfész, illetve két megvalósítása:====&lt;br /&gt;
* Visit_Print: ez kiírja a Node-ban tárolt értéket&lt;br /&gt;
* Sequ3: a faelemet meglátogatja a konstruktorában megadott 3 vizitort (mint a diasorban a Sequence, csak ebben 3 van)&lt;br /&gt;
* Visit_InOrder: a Sequ3-ból származik, a fa inorder bejárását végzi el, közben minden Node element végrehajtja a konstruktorában megadott vizitort. Ez nincs készen, ez a c) feladat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
# Visitor interfészbe a metódusok beírása az UML diagramon (1p)&lt;br /&gt;
# Az inorder bejáráshoz szükséges egyéb vizitorok megadása az UML-diagramon és konstruktoraikkal, metódusaikkal (4p)&lt;br /&gt;
# Visit_InOrder konstruktorának megírása a fenti többi vizitor használatával (4p)&lt;br /&gt;
# A vizitorok létrehozása és meghívása, hogy a fa elemei listázásra kerüljenek (2p)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====RMI során átadható paraméterek osztályozása és a paraméterátadás módja (felsorolás + 1-1 rövid mondattal jellemzés, 3p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
	[[OotElosztottRendszerek]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Volt egy XSD séma, ahol az elemen belül volt egy simpletype definiálva, át kellett írni olyanra, hogy kívül legyen (2p)====&lt;br /&gt;
Egy példa a feladathoz:&lt;br /&gt;
; Beágyazott&lt;br /&gt;
 &amp;lt;xs:element name=&amp;quot;car&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
   &amp;lt;xs:simpleType&amp;gt;&lt;br /&gt;
     &amp;lt;xs:restriction base=&amp;quot;xs:string&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
       &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Zhiguli&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
       &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Moskvitch&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
       &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Zaporozhets&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
     &amp;lt;/xs:restriction&amp;gt;&lt;br /&gt;
   &amp;lt;/xs:simpleType&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &amp;lt;/xs:element&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Külön típusdefiníció&lt;br /&gt;
 &amp;lt;xs:element name=&amp;quot;car&amp;quot; type=&amp;quot;carType&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
 &amp;lt;xs:simpleType name=&amp;quot;carType&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
   &amp;lt;xs:restriction base=&amp;quot;xs:string&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
     &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Zhiguli&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
     &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Moskvitch&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
     &amp;lt;xs:enumeration value=&amp;quot;Zaporozhets&amp;quot;/&amp;gt;&lt;br /&gt;
   &amp;lt;/xs:restriction&amp;gt;&lt;br /&gt;
 &amp;lt;/xs:simpleType&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====XSD sorrendiséget és gyakoriságot befolyásoló tag-ek (felsorolás + 1-1 rövid mondattal jellemzés, 5p)====&lt;br /&gt;
Sorrendiséghez:&lt;br /&gt;
* all - tetszőleges sorrendben&lt;br /&gt;
* choice - a listából csak az egyik&lt;br /&gt;
* sequence - pontosan ugyanabban a sorrendben&lt;br /&gt;
Gyakoriság:&lt;br /&gt;
* minOccurs maxOccurs attribútumok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Milyen hibákat kaphatunk egy XML dokumentum SAX-al való feldolgozása során? (3p)====&lt;br /&gt;
* fatal error - a dokumentum nem jól formált (szintaktikai hiba, nincs lezárva tag)&lt;br /&gt;
* error - a dokumentum nem valid (szemantikai hiba, pl nem felel meg a sémának)&lt;br /&gt;
* warning - figyelmeztetés (pl. ha kétszer definiálunk egy típust)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Mik a SAX (simple api for XML) jellemzői? (3p)====&lt;br /&gt;
* eseményvezérelt&lt;br /&gt;
* soros elérésű&lt;br /&gt;
** alacsony memória-igény&lt;br /&gt;
** nagy sebesség&lt;br /&gt;
** nem lehet előre- és visszaugrani&lt;br /&gt;
* állapotfüggetlen feldolgozás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Mik az AWT konténerek felelősségei? (3p)====&lt;br /&gt;
* komponensek megtalálása&lt;br /&gt;
* fókusz továbbadása&lt;br /&gt;
* komponensek elhelyezése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Milyen tervezési mintákat valósítanak meg (Swing)? (4p)====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Konténerek és komponensek összekapcsolása&lt;br /&gt;
* Eseménykezelés&lt;br /&gt;
* LayoutManager használata&lt;br /&gt;
* JScrollPane használata&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Szerintem inkább ez kell ide:&lt;br /&gt;
* Konténerek + komponensek - Composite pattern&lt;br /&gt;
* Eseménykezelés - Observer pattern&lt;br /&gt;
* LayoutManager - Strategy pattern&lt;br /&gt;
* JScrollPane-nél Decorator pattern&lt;br /&gt;
* JTree-nél Null Object pattern&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Miért nem ajánlott beágyazott/mobil környezetben a Listener-alapú eseménykezelés? (2p)====&lt;br /&gt;
* túlságosan is erőforrásigényes&lt;br /&gt;
* nem engedheti meg egy beágyazott környezet a beragadott objektumokat&lt;br /&gt;
* sokszor dinamikusan jönnek létre és szűnnek meg az objektumok&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[MajorPeter|aldaris]] - 2009.05.27.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[BudaiPeterIstvan|buc]] - 2008.06.03.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[KovacsAdam|Csádám]] - 2010.05.31.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoszak]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=166702</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=166702"/>
		<updated>2013-05-29T19:21:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Információs rendszerek üzemeltetése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA314&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| labor = 2 alkalom&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = iru@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;amp;subpage=VITMA314&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Leírás==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tárgy honlapja: http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;amp;subpage=VITMA314&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden&lt;br /&gt;
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Feladatkidolgozások&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Nagykérdések|Nagykérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
=== ZH-ban előforduló feladatok ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2013-as ZH-ban:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 20 kiskérdés - 20 pont&lt;br /&gt;
* egy XOR-os kérdés (lemezhelyreállítás...) - 2 pont&lt;br /&gt;
* öt IP-címekkel kapcsolatos kérdés (hálózat mérete, netmask, broadcast cím, stb...) - 5 pont&lt;br /&gt;
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2013-as pótZH-ban:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 20 kiskérdés - 20 pont&lt;br /&gt;
* Adatmentéses feladat, vasárnap teljes mentés (15TB), hét közben inkrementális és a változás mértéke kb. 10%/nap. - 5 pont&lt;br /&gt;
: - Mennyi adatot mentettük összesen a 4. hét végére?&lt;br /&gt;
: - Mekkora lesz a szükséges mentési időablak az egyes napokon, ha egy mentőeszköz effektív írási teljesítménye 300 GB/h?&lt;br /&gt;
: - Hány mentőeszköz szükséges, hogy a mentési ablak 8 óránál ne legyen több?&lt;br /&gt;
* DNS cache fogalma - 2 pont&lt;br /&gt;
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
15 pont, azaz 50% kellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Aki emlékszik a kiskérdésekre, az ideírhatná őket, lehetőleg helyes válasszal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régebben:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* teszt (A,B,C,D) feladatok&lt;br /&gt;
* számolós feladatok&lt;br /&gt;
* egy mondatos válaszos kérdések&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH-k ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20110329|IRÜ ZH 2011.03.29.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20100427|IRÜ ZH 2010.04.27.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20100413|IRÜ ZH 2010.04.13.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20090414|IRÜ ZH 2009.04.14.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20100531|IRÜ vizsga 2010.05.31.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20100607|IRÜ vizsga 2010.06.07.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20110519|IRÜ vizsga 2011.05.19.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20110526|IRÜ vizsga 2011.05.26.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20120112|IRÜ vizsga 2012.01.12.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20120524|IRÜ vizsga 2012.05.24.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20120607|IRÜ vizsga 2012.06.07.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Info2005 listáról összeszedett infók:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 05. 14.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;konnyu volt, 20 pontnyi zh jellegu&lt;br /&gt;
+ snmp&lt;br /&gt;
+ halozati nyomtatas&lt;br /&gt;
+ namespacek&lt;br /&gt;
+ kifejtos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
de ezutan nehezebb lesz, mert rajottek, h tul konnyu volt eddig minden. legalabbis van ra esely&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ja a kifejtosok summa 30 pont.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 05. 22.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;1-10 kérdés:&lt;br /&gt;
  teszt, a,b,c,d válaszok, egy jó van. Alapdolgokra megy rá, van ami kilogikázható.&lt;br /&gt;
  jó válasz: 1pont (10 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
11-20 kérdés: mondatkiegészítés. pl. sorolja fel.., vagy egy definíció fele, stb.&lt;br /&gt;
  jó válasz: 1pont (10 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
21-23 kérdés: egy-két mondatos kifejtős.&lt;br /&gt;
 jó válasz: 2-4-2 pont (10 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
24-25 kérdés: kifejtős, 1 oldal/ kérdés pl. Hálózati nyomtatás vagy  SNMP protokoll&lt;br /&gt;
 jó válasz: 10 pont (20 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez ugye 50 pont. 25-től kettes, 42,5 től 5-ös. Egy-két pontért ÉRDEMES reklamálni...:)&lt;br /&gt;
Összesen 60 perc van rá, tempózni kell. Az anyag a slideok egyértelműen. Szerintem mindenhonnan egy kicsi, tehát érdemes végignézni.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 05. 27.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az elővizsgát nem tudom, de a máj. 27 vizsga kifejtős kérdései:&lt;br /&gt;
Karbantartás egy kritikus szerveren&lt;br /&gt;
- lépések&lt;br /&gt;
- magyarázat&lt;br /&gt;
// ide sokat kell írni, nekem levontak ponot mert az iteratív jelleget csak két helyen vettem bele&lt;br /&gt;
ITIL service desk&lt;br /&gt;
// ez világos?, ábra is kell&lt;br /&gt;
SNMP&lt;br /&gt;
// itt a funkcionális elemeket meg az üzeneteket kellett leírni, persze a protokollt magát is bemutatni&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 06. 03.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
A mai vizsga nagykérdései:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. TMN FCAPS szintek, szolgáltások&lt;br /&gt;
2. Logikai hozzáférés kezelés v vmi hasonló (alapelvek, AAA, hozzáférés-kezelés)&lt;br /&gt;
3. Blokk-alapú adattároló eszközök összehasonlítása&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Rendelkezésre állások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| Nagyságrend ||	A ||	Max. kiesési idő 1 év alatt &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 1 9-es ||	90 % || 36,5 nap (1 hónap)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 9-es ||	99 % || 3,5 nap&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 9-es ||	99,9 % ||9 óra&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 9-es ||	99,99 % || 1 óra &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 9-es ||	99,999 % || 5 perc&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 9-es ||	99,9999 % || 32 mp&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 9-es ||	99,99999% || 3 mp&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fun==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. &amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]]: Fenntartásokkal kezelendő, hibákért felelősséget nem vállalok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Kisk%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=166688</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése - Kiskérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Kisk%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=166688"/>
		<updated>2013-05-29T18:30:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Feladatok ==&lt;br /&gt;
# Mi a két legnagyobb hátránya az IP csoportoknak?&lt;br /&gt;
#: címtér kimerülése, a címben levő két hierarchia szint elégtelensége (-&amp;gt; túl nagy routing táblák)&lt;br /&gt;
# A classless IP hogyan van megcsinálva ehhez képest?&lt;br /&gt;
#: Az alhálózati maszkok jelölik ki a felhasználható IP tartományt&lt;br /&gt;
# Melyik rétegben használjuk az IP címeket?&lt;br /&gt;
#: Hálózati (3.) rétegben&lt;br /&gt;
# Mit használunk az Hálózati réteg alatt címzésnek?&lt;br /&gt;
#: MAC cím, Ethernet címet ( alapból nem fogadták el, csak megtekintésen )&lt;br /&gt;
# Mi az a két protokoll, ami a MAC és az IP között végzi az átváltást?&lt;br /&gt;
#: ARP, RARP&lt;br /&gt;
# Az inkrementális vagy a differenciális mentés esetén lassabb a visszaállítás?&lt;br /&gt;
#: Inkrementálisnál &lt;br /&gt;
# Mi az a 4 dolog amit kell beállítani fix IP címnél?&lt;br /&gt;
#: IP cím, gateway, DNS szerver, alhálózati maszk&lt;br /&gt;
# Mi a protokoll amit használsz ha nem fix az IP cím?&lt;br /&gt;
#: DHCP&lt;br /&gt;
# Traceroute és ping milyen protokollt használ?&lt;br /&gt;
#: ICMP &lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése a DAS?&lt;br /&gt;
#: Direct-attached Storage &lt;br /&gt;
# Mikor használjuk a flashcopyt backupra? Miért?&lt;br /&gt;
#: Soha, mert nem adatmentésre szolgál csak visszaállításra. (Nem készül igazi másolat.) &lt;br /&gt;
# Mi a hitelesítés célja?&lt;br /&gt;
#: Ellenőrizni, hogy tényleg az a felhasználó használja-e a rendszert, akiről ezt gondoljuk? (Pl. jelszó beíratása...) &lt;br /&gt;
# Mi az authorizáció célja?&lt;br /&gt;
#: Ellenőrizni, hogy a felhasználónak, aki épp a rendszeren dolgozik, van-e joga ahhoz, amit végre szeretne hajtani. &lt;br /&gt;
# Milyen alkalmazásbeli protokollal képzünk domain névből IP címet?&lt;br /&gt;
#: DNS.&lt;br /&gt;
# Mi a műszaki különbség röviden a SAN és a NAS között?&lt;br /&gt;
#: A SAN blokk-szintű hozzáférést biztosít, a NAS file szintűt&lt;br /&gt;
# Mikor szerzi meg a hálózati kártya a MAC címét?&lt;br /&gt;
#: Gyártáskor&lt;br /&gt;
# Mi a legfőbb biztonsági hátránya az automatikus patch letöltésnek?&lt;br /&gt;
#: nem lehet tesztelni használat előtt&lt;br /&gt;
# Hibaok-analíz rendszerünkbe az utóbbi 5 percről az alábbi hibajel-vektor érkezett be: 1011010110. Ilyen típusú hibakódunk nincs, de a) 1011011111, b) 1111110110, c) 1010010110, d) 0000010110 van. Mi lesz a javasolt alarm és miért?&lt;br /&gt;
#: c), mert legkisebb Hamming-távolság&lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése az (A:ICMP, B:RARP)?&lt;br /&gt;
#: Internet Control Message Protocol, Reverse Address Resolution Protocol&lt;br /&gt;
# Mi a honeypot működési elve?&lt;br /&gt;
#: védtelen eszköznek mutatja magát, megtámadják a vírusok és rosszindulatú SW-ek, mi pedig megismerhetjük a viselkedését, patternjét, így védekezhetünk a valódi eszközökben&lt;br /&gt;
# Mit jelent a kollokáció az adatmentés során?&lt;br /&gt;
#: Az egy klienshez vagy klienscsoporthoz tartozó adatokat egy szalagra vagy szalagcsoportra másolja.&lt;br /&gt;
# Írjon példát a nyomtatók számára nyersen (raw) értelmezhető adatformátumra.&lt;br /&gt;
#: PostScript, PCL&lt;br /&gt;
# Mit nevezünk rendszerkép (image) alapján történő telepítésnek?&lt;br /&gt;
#: egy minta alapján telepítjük a többi gépet&lt;br /&gt;
# Soroljon fel három olyan adatot, amely logikai hálózati térképet tartalmaz.&lt;br /&gt;
#: hálózatszámok, nevek, sebességek, használt protokollok, adminisztratív domének&lt;br /&gt;
# Mire szolgál a RARP?&lt;br /&gt;
#: MAC címhez IP-t társít&lt;br /&gt;
# Jellemezze 1 mondattal a Raid3/Raid5 technikát.&lt;br /&gt;
#: RAID 3: +1 paritás diszk, XOR művelet, kis sávok egész stripe művelet, nagy fájlokhoz &lt;br /&gt;
#: RAID 5: változó sávméret, diszkek közvetlenül elérhetőek, paritás egyenletesen szétosztva&lt;br /&gt;
# Melyik RAID technika véd a logikai hibák ellen?&lt;br /&gt;
#: Egyik sem&lt;br /&gt;
# Adjon jellemző példát, (a) nagy jitteres (b) kis jitteres csomagbeérkezési időközű hálózati forgalmat generáló alkalmazástípusra.&lt;br /&gt;
#: (a) torrent (FTP), (b) MMO game kliens (stream) (fixme)&lt;br /&gt;
# Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5&lt;br /&gt;
#: 248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)&lt;br /&gt;
# A 152.130.246.0 /28 formában megadott alhálózatban melyik az a cím, amely azokat a gépeket azonosítja, amelyek nem ismerik a saját IP címüket.&lt;br /&gt;
#: 152.130.246.0 (multicast cím)&lt;br /&gt;
# Nevezzen meg 3 olyan adatot, amit egy szerver fix IP-címes beállításakor elsődlegesen az operátor ad meg.&lt;br /&gt;
#: IP, netmask, gateway&lt;br /&gt;
# NAT használata esetén mikor van szükség a portok módosítására is?&lt;br /&gt;
#: Ha több belső IP-t használunk, mint a public IP címeink&lt;br /&gt;
# Hány perc kiesést engedélyez, egy négy/öt-kilences rendelkezésre állású rendszer egy évben?&lt;br /&gt;
#: négy: 365*24*0,0001 = 0,876 óra = 52,56 perc &lt;br /&gt;
#: öt: 365*24*0,00001 = 0,0876 óra = 5,256 perc&lt;br /&gt;
# Melyik TMN szint, melyik funkciója a felelős a memóriafoglaltság statisztikájának jelzéséért?&lt;br /&gt;
#: Element Management, Performance Management&lt;br /&gt;
# Mi azonosít, egy 5-tuple tranzakciós kódot.&lt;br /&gt;
#: Forrás IP, cél IP, forrás port, cél port, protokoll&lt;br /&gt;
# Mire kapunk választ Linuxban az echo $PATH parancs kiadása után?&lt;br /&gt;
#: Az útvonal nélkül végrehajtható parancsok elérési útvonalait&lt;br /&gt;
# Mi változik a chown boss generalfiles parancs hatására Linuxban?&lt;br /&gt;
#: A &#039;boss&#039; nevű felhasználó lesz a tulajdonosa a &#039;generalfiles&#039; fájlnak.&lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése a DHCP?&lt;br /&gt;
#: Dynamic Host Configuration Protocol&lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése a SATA?&lt;br /&gt;
#: Serial Advanced Technology Attachment&lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése a PCL?&lt;br /&gt;
#: Printer Command Language&lt;br /&gt;
# Soroljon fel két blokk elérési tárolási rendszert&lt;br /&gt;
#: SAN, DAS&lt;br /&gt;
# Progresszív mentési stratégia lényege.&lt;br /&gt;
#: Teljes mentés csak egyszer, utána csak inkrementális mentés, de mellette az adott napi fájlstruktúrát is mentjük.&lt;br /&gt;
# Mi jellemzi az n+2 RAID technológiát?&lt;br /&gt;
#: RAID6, kettős paritás (oszlop és sor paritás), kettős hiba ellen véd&lt;br /&gt;
# TNM melyik két szintjéhez tartozik az ügyfél számlázása?&lt;br /&gt;
#: Service Management, Accounting Management&lt;br /&gt;
# Mi a különbség a linux more és less parancsok között?&lt;br /&gt;
#: &#039;less is more&#039;: A less a more alkalmazás egy fejlesztett változata. Lehetőséget ad a lapok közötti mozgásban, míg a more csak egy irányban tudott mozogni&lt;br /&gt;
# Mit nevezünk &amp;quot;üzenettovábbításnak&amp;quot;?&lt;br /&gt;
#: Szerverek közötti üzenetküldést&lt;br /&gt;
# Mi a jó jelszó ismérve?&lt;br /&gt;
#: Vannak kis/nagybetűk számok benne, és olyan hosszúak, hogy éppen hogy megjegyezhetőek legyenek.&lt;br /&gt;
# MIME fejléc felépítése&lt;br /&gt;
#: mime-version, content-type, content-transfer-encoding&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Kisk%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=166662</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése - Kiskérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Kisk%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=166662"/>
		<updated>2013-05-29T15:30:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* Feladatok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Feladatok ==&lt;br /&gt;
# Mi a két legnagyobb hátránya az IP csoportoknak?&lt;br /&gt;
#: címtér kimerülése, a címben levő két hierarchia szint elégtelensége (-&amp;gt; túl nagy routing táblák)&lt;br /&gt;
# A classless IP hogyan van megcsinálva ehhez képest?&lt;br /&gt;
#: Az alhálózati maszkok jelölik ki a felhasználható IP tartományt&lt;br /&gt;
# Melyik rétegben használjuk az IP címeket?&lt;br /&gt;
#: Hálózati (3.) rétegben&lt;br /&gt;
# Mit használunk az Hálózati réteg alatt címzésnek?&lt;br /&gt;
#: MAC cím, Ethernet címet ( alapból nem fogadták el, csak megtekintésen )&lt;br /&gt;
# Mi az a két protokoll, ami a MAC és az IP között végzi az átváltást?&lt;br /&gt;
#: ARP, RARP&lt;br /&gt;
# Az inkrementális vagy a differenciális mentés esetén lassabb a visszaállítás?&lt;br /&gt;
#: Inkrementálisnál &lt;br /&gt;
# Mi az a 4 dolog amit kell beállítani fix IP címnél?&lt;br /&gt;
#: IP cím, gateway, DNS szerver, alhálózati maszk&lt;br /&gt;
# Mi a protokoll amit használsz ha nem fix az IP cím?&lt;br /&gt;
#: DHCP&lt;br /&gt;
# Traceroute és ping milyen protokollt használ?&lt;br /&gt;
#: ICMP &lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése a DAS?&lt;br /&gt;
#: Direct-attached Storage &lt;br /&gt;
# Mikor használjuk a flashcopyt backupra? Miért?&lt;br /&gt;
#: Soha, mert nem adatmentésre szolgál csak visszaállításra. (Nem készül igazi másolat.) &lt;br /&gt;
# Mi a hitelesítés célja?&lt;br /&gt;
#: Ellenőrizni, hogy tényleg az a felhasználó használja-e a rendszert, akiről ezt gondoljuk? (Pl. jelszó beíratása...) &lt;br /&gt;
# Mi az authorizáció célja?&lt;br /&gt;
#: Ellenőrizni, hogy a felhasználónak, aki épp a rendszeren dolgozik, van-e joga ahhoz, amit végre szeretne hajtani. &lt;br /&gt;
# Milyen alkalmazásbeli protokollal képzünk domain névből IP címet?&lt;br /&gt;
#: DNS.&lt;br /&gt;
# Mi a műszaki különbség röviden a SAN és a NAS között?&lt;br /&gt;
#: A SAN blokk-szintű hozzáférést biztosít, a NAS file szintűt&lt;br /&gt;
# Mikor szerzi meg a hálózati kártya a MAC címét?&lt;br /&gt;
#: Gyártáskor&lt;br /&gt;
# Mi a legfőbb biztonsági hátránya az automatikus patch letöltésnek?&lt;br /&gt;
#: nem lehet tesztelni használat előtt&lt;br /&gt;
# Hibaok-analíz rendszerünkbe az utóbbi 5 percről az alábbi hibajel-vektor érkezett be: 1011010110. Ilyen típusú hibakódunk nincs, de a) 1011011111, b) 1111110110, c) 1010010110, d) 0000010110 van. Mi lesz a javasolt alarm és miért?&lt;br /&gt;
#: c), mert legkisebb Hamming-távolság&lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése az (A:ICMP, B:RARP)?&lt;br /&gt;
#: Internet Control Message Protocol, Reverse Address Resolution Protocol&lt;br /&gt;
# Mi a honeypot működési elve?&lt;br /&gt;
#: védtelen eszköznek mutatja magát, megtámadják a vírusok és rosszindulatú SW-ek, mi pedig megismerhetjük a viselkedését, patternjét, így védekezhetünk a valódi eszközökben&lt;br /&gt;
# Mit jelent a kollokáció az adatmentés során?&lt;br /&gt;
#: Az egy klienshez vagy klienscsoporthoz tartozó adatokat egy szalagra vagy szalagcsoportra másolja.&lt;br /&gt;
# Írjon példát a nyomtatók számára nyersen (raw) értelmezhető adatformátumra.&lt;br /&gt;
#: PostScript, PCL&lt;br /&gt;
# Mit nevezünk rendszerkép (image) alapján történő telepítésnek?&lt;br /&gt;
#: egy minta alapján telepítjük a többi gépet&lt;br /&gt;
# Soroljon fel három olyan adatot, amely logikai hálózati térképet tartalmaz.&lt;br /&gt;
#: hálózatszámok, nevek, sebességek, használt protokollok, adminisztratív domének&lt;br /&gt;
# Mire szolgál a RARP?&lt;br /&gt;
#: MAC címhez IP-t társít&lt;br /&gt;
# Jellemezze 1 mondattal a Raid3/Raid5 technikát.&lt;br /&gt;
#: RAID 3: +1 paritás diszk, XOR művelet, kis sávok egész stripe művelet, nagy fájlokhoz &lt;br /&gt;
#: RAID 5: változó sávméret, diszkek közvetlenül elérhetőek, paritás egyenletesen szétosztva&lt;br /&gt;
# Melyik RAID technika véd a logikai hibák ellen?&lt;br /&gt;
#: Egyik sem&lt;br /&gt;
# Adjon jellemző példát, (a) nagy jitteres (b) kis jitteres csomagbeérkezési időközű hálózati forgalmat generáló alkalmazástípusra.&lt;br /&gt;
#: (a) torrent (FTP), (b) MMO game kliens (stream) (fixme)&lt;br /&gt;
# Mi a netmask a következő alhálózatban 192.168.1.0/5&lt;br /&gt;
#: 248.0.0.0 (első 5 bit 1-es, többi 0)&lt;br /&gt;
# A 152.130.246.0 /28 formában megadott alhálózatban melyik az a cím, amely azokat a gépeket azonosítja, amelyek nem ismerik a saját IP címüket.&lt;br /&gt;
#: 152.130.246.0 (multicast cím)&lt;br /&gt;
# Nevezzen meg 3 olyan adatot, amit egy szerver fix IP-címes beállításakor elsődlegesen az operátor ad meg.&lt;br /&gt;
#: IP, netmask, gateway&lt;br /&gt;
# NAT használata esetén mikor van szükség a portok módosítására is?&lt;br /&gt;
#: Ha több belső IP-t használunk, mint a public IP címeink&lt;br /&gt;
# Hány perc kiesést engedélyez, egy négy/öt-kilences rendelkezésre állású rendszer egy évben?&lt;br /&gt;
#: négy: 365*24*0,0001 = 0,876 óra = 52,56 perc &lt;br /&gt;
#: öt: 365*24*0,00001 = 0,0876 óra = 5,256 perc&lt;br /&gt;
# Melyik TMN szint, melyik funkciója a felelős a memóriafoglaltság statisztikájának jelzéséért?&lt;br /&gt;
#: Element Management, Performance Management&lt;br /&gt;
# Mi azonosít, egy 5-tuple tranzakciós kódot.&lt;br /&gt;
#: Forrás IP, cél IP, forrás port, cél port, protokoll&lt;br /&gt;
# Mire kapunk választ Linuxban az echo $PATH parancs kiadása után?&lt;br /&gt;
#: Az útvonal nélkül végrehajtható parancsok elérési útvonalait&lt;br /&gt;
# Mi változik a chown boss generalfiles parancs hatására Linuxban?&lt;br /&gt;
#: A &#039;boss&#039; nevű felhasználó lesz a tulajdonosa a &#039;generalfiles&#039; fájlnak.&lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése a DHCP?&lt;br /&gt;
#: Dynamic Host Configuration Protocol&lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése a SATA?&lt;br /&gt;
#: Serial Advanced Technology Attachment&lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése a PCL?&lt;br /&gt;
#: Printer Command Language&lt;br /&gt;
# Soroljon fel két blokk elérési tárolási rendszert&lt;br /&gt;
#: SAN, DAS&lt;br /&gt;
# Progresszív mentési stratégia lényege.&lt;br /&gt;
#: Teljes mentés csak egyszer, utána csak inkrementális mentés, de mellette az adott napi fájlstruktúrát is mentjük.&lt;br /&gt;
# Mi jellemzi az n+2 RAID technológiát?&lt;br /&gt;
#: RAID6, kettős paritás (oszlop és sor paritás), kettős hiba ellen véd&lt;br /&gt;
# TNM melyik két szintjéhez tartozik az ügyfél számlázása?&lt;br /&gt;
#: Service Management, Accounting Management&lt;br /&gt;
# Mi a különbség a linux more és less parancsok között?&lt;br /&gt;
#: &#039;less is more&#039;: A less a more alkalmazás egy fejlesztett változata. Lehetőséget ad a lapok közötti mozgásban, míg a more csak egy irányban tudott mozogni&lt;br /&gt;
#:&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Kisk%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=166661</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése - Kiskérdések</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Kisk%C3%A9rd%C3%A9sek&amp;diff=166661"/>
		<updated>2013-05-29T14:37:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: Új oldal, tartalma: „== Feladatok == # Mi a két legnagyobb hátránya az IP csoportoknak? #: címtér kimerülése, a címben levő két hierarchia szint elégtelensége (-&amp;gt; túl nagy rout…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Feladatok ==&lt;br /&gt;
# Mi a két legnagyobb hátránya az IP csoportoknak?&lt;br /&gt;
#: címtér kimerülése, a címben levő két hierarchia szint elégtelensége (-&amp;gt; túl nagy routing táblák)&lt;br /&gt;
# A classless IP hogyan van megcsinálva ehhez képest?&lt;br /&gt;
#: Az alhálózati maszkok jelölik ki a felhasználható IP tartományt&lt;br /&gt;
# Melyik rétegben használjuk az IP címeket?&lt;br /&gt;
#: Hálózati (3.) rétegben&lt;br /&gt;
# Mit használunk az Hálózati réteg alatt címzésnek?&lt;br /&gt;
#: MAC cím, Ethernet címet ( alapból nem fogadták el, csak megtekintésen )&lt;br /&gt;
# Mi az a két protokoll, ami a MAC és az IP között végzi az átváltást?&lt;br /&gt;
#: ARP, RARP&lt;br /&gt;
# Az inkrementális vagy a differenciális mentés esetén lassabb a visszaállítás?&lt;br /&gt;
#: Inkrementálisnál &lt;br /&gt;
# Mi az a 4 dolog amit kell beállítani fix IP címnél?&lt;br /&gt;
#: IP cím, gateway, DNS szerver, alhálózati maszk&lt;br /&gt;
# Mi a protokoll amit használsz ha nem fix az IP cím?&lt;br /&gt;
#: DHCP&lt;br /&gt;
# Traceroute és ping milyen protokollt használ?&lt;br /&gt;
#: ICMP &lt;br /&gt;
# Minek a rövidítése a DAS?&lt;br /&gt;
#: Direct-attached Storage &lt;br /&gt;
# Mikor használjuk a flashcopyt backupra? Miért?&lt;br /&gt;
#: Soha, mert nem adatmentésre szolgál csak visszaállításra. (Nem készül igazi másolat.) &lt;br /&gt;
# Mi a hitelesítés célja?&lt;br /&gt;
#: Ellenőrizni, hogy tényleg az a felhasználó használja-e a rendszert, akiről ezt gondoljuk? (Pl. jelszó beíratása...) &lt;br /&gt;
# Mi az authorizáció célja?&lt;br /&gt;
#: Ellenőrizni, hogy a felhasználónak, aki épp a rendszeren dolgozik, van-e joga ahhoz, amit végre szeretne hajtani. &lt;br /&gt;
# Milyen alkalmazásbeli protokollal képzünk domain névből IP címet?&lt;br /&gt;
#: DNS.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=166660</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=166660"/>
		<updated>2013-05-29T14:26:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Információs rendszerek üzemeltetése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA314&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| labor = 2 alkalom&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = iru@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;amp;subpage=VITMA314&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Leírás==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tárgy honlapja: http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;amp;subpage=VITMA314&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden&lt;br /&gt;
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Feladatkidolgozások&lt;br /&gt;
-- Under Construction --&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[IRÜ Kiskérdések|Kiskérdések kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
=== ZH-ban előforduló feladatok ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2013-as ZH-ban:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 20 kiskérdés - 20 pont&lt;br /&gt;
* egy XOR-os kérdés (lemezhelyreállítás...) - 2 pont&lt;br /&gt;
* öt IP-címekkel kapcsolatos kérdés (hálózat mérete, netmask, broadcast cím, stb...) - 5 pont&lt;br /&gt;
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2013-as pótZH-ban:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 20 kiskérdés - 20 pont&lt;br /&gt;
* Adatmentéses feladat, vasárnap teljes mentés (15TB), hét közben inkrementális és a változás mértéke kb. 10%/nap. - 5 pont&lt;br /&gt;
: - Mennyi adatot mentettük összesen a 4. hét végére?&lt;br /&gt;
: - Mekkora lesz a szükséges mentési időablak az egyes napokon, ha egy mentőeszköz effektív írási teljesítménye 300 GB/h?&lt;br /&gt;
: - Hány mentőeszköz szükséges, hogy a mentési ablak 8 óránál ne legyen több?&lt;br /&gt;
* DNS cache fogalma - 2 pont&lt;br /&gt;
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
15 pont, azaz 50% kellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Aki emlékszik a kiskérdésekre, az ideírhatná őket, lehetőleg helyes válasszal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régebben:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* teszt (A,B,C,D) feladatok&lt;br /&gt;
* számolós feladatok&lt;br /&gt;
* egy mondatos válaszos kérdések&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH-k ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20110329|IRÜ ZH 2011.03.29.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20100427|IRÜ ZH 2010.04.27.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20100413|IRÜ ZH 2010.04.13.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20090414|IRÜ ZH 2009.04.14.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20100531|IRÜ vizsga 2010.05.31.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20100607|IRÜ vizsga 2010.06.07.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20110519|IRÜ vizsga 2011.05.19.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20110526|IRÜ vizsga 2011.05.26.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20120112|IRÜ vizsga 2012.01.12.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20120524|IRÜ vizsga 2012.05.24.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20120607|IRÜ vizsga 2012.06.07.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Info2005 listáról összeszedett infók:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 05. 14.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;konnyu volt, 20 pontnyi zh jellegu&lt;br /&gt;
+ snmp&lt;br /&gt;
+ halozati nyomtatas&lt;br /&gt;
+ namespacek&lt;br /&gt;
+ kifejtos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
de ezutan nehezebb lesz, mert rajottek, h tul konnyu volt eddig minden. legalabbis van ra esely&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ja a kifejtosok summa 30 pont.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 05. 22.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;1-10 kérdés:&lt;br /&gt;
  teszt, a,b,c,d válaszok, egy jó van. Alapdolgokra megy rá, van ami kilogikázható.&lt;br /&gt;
  jó válasz: 1pont (10 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
11-20 kérdés: mondatkiegészítés. pl. sorolja fel.., vagy egy definíció fele, stb.&lt;br /&gt;
  jó válasz: 1pont (10 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
21-23 kérdés: egy-két mondatos kifejtős.&lt;br /&gt;
 jó válasz: 2-4-2 pont (10 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
24-25 kérdés: kifejtős, 1 oldal/ kérdés pl. Hálózati nyomtatás vagy  SNMP protokoll&lt;br /&gt;
 jó válasz: 10 pont (20 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez ugye 50 pont. 25-től kettes, 42,5 től 5-ös. Egy-két pontért ÉRDEMES reklamálni...:)&lt;br /&gt;
Összesen 60 perc van rá, tempózni kell. Az anyag a slideok egyértelműen. Szerintem mindenhonnan egy kicsi, tehát érdemes végignézni.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 05. 27.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az elővizsgát nem tudom, de a máj. 27 vizsga kifejtős kérdései:&lt;br /&gt;
Karbantartás egy kritikus szerveren&lt;br /&gt;
- lépések&lt;br /&gt;
- magyarázat&lt;br /&gt;
// ide sokat kell írni, nekem levontak ponot mert az iteratív jelleget csak két helyen vettem bele&lt;br /&gt;
ITIL service desk&lt;br /&gt;
// ez világos?, ábra is kell&lt;br /&gt;
SNMP&lt;br /&gt;
// itt a funkcionális elemeket meg az üzeneteket kellett leírni, persze a protokollt magát is bemutatni&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 06. 03.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
A mai vizsga nagykérdései:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. TMN FCAPS szintek, szolgáltások&lt;br /&gt;
2. Logikai hozzáférés kezelés v vmi hasonló (alapelvek, AAA, hozzáférés-kezelés)&lt;br /&gt;
3. Blokk-alapú adattároló eszközök összehasonlítása&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Rendelkezésre állások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| Nagyságrend ||	A ||	Max. kiesési idő 1 év alatt &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 1 9-es ||	90 % || 36,5 nap (1 hónap)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 9-es ||	99 % || 3,5 nap&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 9-es ||	99,9 % ||9 óra&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 9-es ||	99,99 % || 1 óra &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 9-es ||	99,999 % || 5 perc&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 9-es ||	99,9999 % || 32 mp&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 9-es ||	99,99999% || 3 mp&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fun==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. &amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]]: Fenntartásokkal kezelendő, hibákért felelősséget nem vállalok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Sz%C3%A1mol%C3%B3s_feladatok_kidolgoz%C3%A1sa&amp;diff=166653</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése - Számolós feladatok kidolgozása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Sz%C3%A1mol%C3%B3s_feladatok_kidolgoz%C3%A1sa&amp;diff=166653"/>
		<updated>2013-05-29T12:07:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* Biztonsági mentés */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Rendelkezésre állás ==&lt;br /&gt;
; Feladat&lt;br /&gt;
Spórolós Kft.-nél, ahol 0 a redundancia, te vagy a rendszergazda.&lt;br /&gt;
# Három kilences rendelkezésre állásnál hány másodperc lehet a kiesés? (Egy év 31536000 másodpercből áll)&lt;br /&gt;
# Mennyi a negyedéves ablak, ha nincs tervezett leállás?&lt;br /&gt;
# A legkomplexebb szerver frissítési ideje 20p, a visszakozz ideje 15p, a tesztelés meg 25p. Mennyi időt szánsz a karbantartásra?&lt;br /&gt;
# Ha látod, hogy nem fog sikerülni a tesztelés, mikor kezded el a visszakozást?&lt;br /&gt;
# Mivel látod, hogy nem fogsz beleférni az időkeretbe, milyen használható ötlettel állsz elő a vezetésnél?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Megoldás&lt;br /&gt;
# 31536000 * ( 1 - 0.999 ) = 31536 mp&lt;br /&gt;
# 31536 / 4 = 7884 mp&lt;br /&gt;
# ( frissítés + tesztelés + visszakozz + tesztelés ) * ( biztonsági szorzó [2-3] )&lt;br /&gt;
#: ( 20 + 25 + 15 + 25 ) * [2-3] = 170-255 perc&lt;br /&gt;
# Legalább 25 + 15 = 40 perccel a határidő lejárta előtt&lt;br /&gt;
# Redundáns szerverek használata&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Biztonsági mentés ==&lt;br /&gt;
; Feladat&lt;br /&gt;
Inkrementális mentéses feladat (10p): 3TB adat, napi 20% változás, vasárnap full mentés.&lt;br /&gt;
# mennyi adatot mentünk le 4 hét alatt?&lt;br /&gt;
# 200GB/órás sebességű eszközökkel az egyes napokon meddig tart a mentés?&lt;br /&gt;
# hány eszközt használjunk a mentéshez, ha azt akarjuk, hogy mindig beleférjen 8 órába?&lt;br /&gt;
# hány média kell az összes mentéshez, ha minden mentés külön médiára megy és a kapacitásuk 500GB?&lt;br /&gt;
# max hány média kell egy adott időpontra való visszaállításhoz?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Megoldás&lt;br /&gt;
# Inkrementális mentést alkalmazunk, ezért hétfőtől szombatig minden nap: 3000*0.2=600 GB adat. Mivel 6 ilyen nap van: 6*600=3600. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
#: Hozzávesszük a vasárnapi teljes mentést: 3000 GB Tehát a héten összesen 3600+3000 = 6600GB.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
#: Mivel 4 hét volt a kérdés, ezért: 4*6600 = 26400 GB.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Hétfőtől szombatig minden nap: 3 óra. Vasárnap: 15 óra.&lt;br /&gt;
# 2 eszközt, a vasárnap miatt.&lt;br /&gt;
# Ez a kérdés nem volt egyértelmű, ezért a vizsga közben mondták, hogy konkrétan az a) feladat beli mentésre gondolnak.&lt;br /&gt;
#: Hétfőtől szombatig minden nap 2 média szükséges -&amp;gt; 12 média&lt;br /&gt;
#: Vasárnap 6 média kell. Tehát egy héten 18 média kell.&lt;br /&gt;
#: Mivel 4 hét van, ezért 4*18=72 média szükséges összesen.&lt;br /&gt;
# Legrosszabb eset, amikor a legtöbb média kell: szombat. Ekkor vissza kell állítani az elöző vasárnapi mentést, valamint a hétköznapi mentéseket is. Ez 6+6*2= 18 médiát takar.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Jitter ==&lt;br /&gt;
; Feladat&lt;br /&gt;
24 frames/s-es video szolgáltatás. 24 Mbit/s-es vonalon. SLS 0.25 sec-es max késleltetést garantál. A hálózat 0.05 sec-es késleltetést ad max.&lt;br /&gt;
# Mekkora buffer szükséges?&lt;br /&gt;
# Mekkora jitter-buffer kell, ha 1000 felhasználónk van, akinek átlag 20%-a használja egyidejűleg a szolgáltatást?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Megoldás&lt;br /&gt;
# ( SLS - hálózati)* átviteli sebesség = ( 0.25s - 0.05s ) * 24Mb/s = 4.8Mb&lt;br /&gt;
# 4.8Mb * 1000 = 4800Mb&lt;br /&gt;
A második megoldásnál javítás szerint azért 1000, mert annyi emberre vállaltuk a szolgáltatást nem 200-ra.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Sz%C3%A1mol%C3%B3s_feladatok_kidolgoz%C3%A1sa&amp;diff=166652</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése - Számolós feladatok kidolgozása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Sz%C3%A1mol%C3%B3s_feladatok_kidolgoz%C3%A1sa&amp;diff=166652"/>
		<updated>2013-05-29T11:47:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Rendelkezésre állás ==&lt;br /&gt;
; Feladat&lt;br /&gt;
Spórolós Kft.-nél, ahol 0 a redundancia, te vagy a rendszergazda.&lt;br /&gt;
# Három kilences rendelkezésre állásnál hány másodperc lehet a kiesés? (Egy év 31536000 másodpercből áll)&lt;br /&gt;
# Mennyi a negyedéves ablak, ha nincs tervezett leállás?&lt;br /&gt;
# A legkomplexebb szerver frissítési ideje 20p, a visszakozz ideje 15p, a tesztelés meg 25p. Mennyi időt szánsz a karbantartásra?&lt;br /&gt;
# Ha látod, hogy nem fog sikerülni a tesztelés, mikor kezded el a visszakozást?&lt;br /&gt;
# Mivel látod, hogy nem fogsz beleférni az időkeretbe, milyen használható ötlettel állsz elő a vezetésnél?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Megoldás&lt;br /&gt;
# 31536000 * ( 1 - 0.999 ) = 31536 mp&lt;br /&gt;
# 31536 / 4 = 7884 mp&lt;br /&gt;
# ( frissítés + tesztelés + visszakozz + tesztelés ) * ( biztonsági szorzó [2-3] )&lt;br /&gt;
#: ( 20 + 25 + 15 + 25 ) * [2-3] = 170-255 perc&lt;br /&gt;
# Legalább 25 + 15 = 40 perccel a határidő lejárta előtt&lt;br /&gt;
# Redundáns szerverek használata&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Biztonsági mentés ==&lt;br /&gt;
; Feladat&lt;br /&gt;
Inkrementális mentéses feladat (10p): 3TB adat, napi 20% változás, vasárnap full mentés.&lt;br /&gt;
# mennyi adatot mentünk le 4 hét alatt?&lt;br /&gt;
# 200GB/órás sebességű eszközökkel az egyes napokon meddig tart a mentés?&lt;br /&gt;
# hány eszközt használjunk a mentéshez, ha azt akarjuk, hogy mindig beleférjen 8 órába?&lt;br /&gt;
# hány média kell az összes mentéshez, ha minden mentés külön médiára megy és a kapacitásuk 500GB?&lt;br /&gt;
# max hány média kell egy adott időpontra való visszaállításhoz?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Megoldás&lt;br /&gt;
# Inkrementális mentést alkalmazunk, ezért hétfőtől szombatig minden nap: 3000*0.2=600 GB adat. Mivel 6 ilyen nap van: 6*600=3600. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
#: Hozzávesszük a vasárnapi teljes mentést: 3000 GB Tehát a héten összesen 3600+3000 = 6600GB.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
#: Mivel 4 hét volt a kérdés, ezért: 4*6600 = 26400 GB.&amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
# Hétfőtől szombatig minden nap: 3 óra. Vasárnap: 15 óra.&lt;br /&gt;
# 2 eszközt, a vasárnap miatt.&lt;br /&gt;
# Ez a kérdés nem volt egyértelmű, ezért a vizsga közben mondták, hogy konkrétan az a) feladat beli mentésre gondolnak.&lt;br /&gt;
#: Hétfőtől szombatig minden nap 2 média szükséges -&amp;gt; 12 média&lt;br /&gt;
#: Vasárnap 6 média kell. Tehát egy héten 18 média kell.&lt;br /&gt;
#: Mivel 4 hét van, ezért 4*18=72 média szükséges összesen.&lt;br /&gt;
# Legrosszabb eset, amikor a legtöbb média kell: szombat. Ekkor vissza kell állítani az elöző vasárnapi mentést, valamint a hétköznapi mentéseket is. Ez 6+6*2= 18 médiát takar.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Sz%C3%A1mol%C3%B3s_feladatok_kidolgoz%C3%A1sa&amp;diff=166651</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése - Számolós feladatok kidolgozása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Sz%C3%A1mol%C3%B3s_feladatok_kidolgoz%C3%A1sa&amp;diff=166651"/>
		<updated>2013-05-29T11:44:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: /* IRÜ számolós példák kidolgozása */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Rendelkezésre állás ==&lt;br /&gt;
; Feladat&lt;br /&gt;
Spórolós Kft.-nél, ahol 0 a redundancia, te vagy a rendszergazda.&lt;br /&gt;
# Három kilences rendelkezésre állásnál hány másodperc lehet a kiesés? (Egy év 31536000 másodpercből áll)&lt;br /&gt;
# Mennyi a negyedéves ablak, ha nincs tervezett leállás?&lt;br /&gt;
# A legkomplexebb szerver frissítési ideje 20p, a visszakozz ideje 15p, a tesztelés meg 25p. Mennyi időt szánsz a karbantartásra?&lt;br /&gt;
# Ha látod, hogy nem fog sikerülni a tesztelés, mikor kezded el a visszakozást?&lt;br /&gt;
# Mivel látod, hogy nem fogsz beleférni az időkeretbe, milyen használható ötlettel állsz elő a vezetésnél?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Megoldás&lt;br /&gt;
# 31536000 * ( 1 - 0.999 ) = 31536 mp&lt;br /&gt;
# 31536 / 4 = 7884 mp&lt;br /&gt;
# ( frissítés + tesztelés + visszakozz + tesztelés ) * ( biztonsági szorzó [2-3] )&lt;br /&gt;
#: ( 20 + 25 + 15 + 25 ) * [2-3] = 170-255 perc&lt;br /&gt;
# Legalább 25 + 15 = 40 perccel a határidő lejárta előtt&lt;br /&gt;
# Redundáns szerverek használata&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Sz%C3%A1mol%C3%B3s_feladatok_kidolgoz%C3%A1sa&amp;diff=166650</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése - Számolós feladatok kidolgozása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Sz%C3%A1mol%C3%B3s_feladatok_kidolgoz%C3%A1sa&amp;diff=166650"/>
		<updated>2013-05-29T11:44:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= IRÜ számolós példák kidolgozása =&lt;br /&gt;
== Rendelkezésre állás ==&lt;br /&gt;
; Feladat&lt;br /&gt;
Spórolós Kft.-nél, ahol 0 a redundancia, te vagy a rendszergazda.&lt;br /&gt;
# Három kilences rendelkezésre állásnál hány másodperc lehet a kiesés? (Egy év 31536000 másodpercből áll)&lt;br /&gt;
# Mennyi a negyedéves ablak, ha nincs tervezett leállás?&lt;br /&gt;
# A legkomplexebb szerver frissítési ideje 20p, a visszakozz ideje 15p, a tesztelés meg 25p. Mennyi időt szánsz a karbantartásra?&lt;br /&gt;
# Ha látod, hogy nem fog sikerülni a tesztelés, mikor kezded el a visszakozást?&lt;br /&gt;
# Mivel látod, hogy nem fogsz beleférni az időkeretbe, milyen használható ötlettel állsz elő a vezetésnél?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Megoldás&lt;br /&gt;
# 31536000 * ( 1 - 0.999 ) = 31536 mp&lt;br /&gt;
# 31536 / 4 = 7884 mp&lt;br /&gt;
# ( frissítés + tesztelés + visszakozz + tesztelés ) * ( biztonsági szorzó [2-3] )&lt;br /&gt;
#: ( 20 + 25 + 15 + 25 ) * [2-3] = 170-255 perc&lt;br /&gt;
# Legalább 25 + 15 = 40 perccel a határidő lejárta előtt&lt;br /&gt;
# Redundáns szerverek használata&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Sz%C3%A1mol%C3%B3s_feladatok_kidolgoz%C3%A1sa&amp;diff=166649</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése - Számolós feladatok kidolgozása</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_-_Sz%C3%A1mol%C3%B3s_feladatok_kidolgoz%C3%A1sa&amp;diff=166649"/>
		<updated>2013-05-29T11:43:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: Új oldal, tartalma: „== Rendelkezésre állás == ; Feladat Spórolós Kft.-nél, ahol 0 a redundancia, te vagy a rendszergazda. # Három kilences rendelkezésre állásnál hány másodper…”&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Rendelkezésre állás ==&lt;br /&gt;
; Feladat&lt;br /&gt;
Spórolós Kft.-nél, ahol 0 a redundancia, te vagy a rendszergazda.&lt;br /&gt;
# Három kilences rendelkezésre állásnál hány másodperc lehet a kiesés? (Egy év 31536000 másodpercből áll)&lt;br /&gt;
# Mennyi a negyedéves ablak, ha nincs tervezett leállás?&lt;br /&gt;
# A legkomplexebb szerver frissítési ideje 20p, a visszakozz ideje 15p, a tesztelés meg 25p. Mennyi időt szánsz a karbantartásra?&lt;br /&gt;
# Ha látod, hogy nem fog sikerülni a tesztelés, mikor kezded el a visszakozást?&lt;br /&gt;
# Mivel látod, hogy nem fogsz beleférni az időkeretbe, milyen használható ötlettel állsz elő a vezetésnél?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Megoldás&lt;br /&gt;
# 31536000 * ( 1 - 0.999 ) = 31536 mp&lt;br /&gt;
# 31536 / 4 = 7884 mp&lt;br /&gt;
# ( frissítés + tesztelés + visszakozz + tesztelés ) * ( biztonsági szorzó [2-3] )&lt;br /&gt;
#: ( 20 + 25 + 15 + 25 ) * [2-3] = 170-255 perc&lt;br /&gt;
# Legalább 25 + 15 = 40 perccel a határidő lejárta előtt&lt;br /&gt;
# Redundáns szerverek használata&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=166648</id>
		<title>Információs rendszerek üzemeltetése (régi)</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Inform%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_%C3%BCzemeltet%C3%A9se_(r%C3%A9gi)&amp;diff=166648"/>
		<updated>2013-05-29T11:27:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szederzoli: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{GlobalTemplate|Infoalap|IRU}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Információs rendszerek üzemeltetése&lt;br /&gt;
| tárgykód = VITMA314&lt;br /&gt;
| szak = info&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = TMIT&lt;br /&gt;
| labor = 2 alkalom&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = iru@sch.bme.hu&lt;br /&gt;
| tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA314/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;amp;subpage=VITMA314&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Leírás==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tárgy honlapja: http://medialab.bme.hu/index.php?page=7&amp;amp;subpage=VITMA314&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgyból két labor lesz vegyesen, hétfőn és pénteken. Jelentkezni a honlapon lehet majd a login rendszer beizzítása után.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_1.doc‎|iru_diasor_1.doc]]: Ez az első diasor alapján készült.&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_diasor_2.doc‎|iru_diasor_2.doc]]: 1000 köszönet Zsoldos Viktornak az alapokért!&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_zhutan.PDF‎ |iru_zhutan.PDF‎]]: a ZH utáni anyag, tehát a 3., 4., 5. diasorok röviden&lt;br /&gt;
* 2012-es órai jegyzetek prezi-ben, 12. hétig (kissé csökkenő lelkesedéssel): [[http://prezi.com/f_cxqvgeu8-m/iru-jegyzet/ 1]] [[http://prezi.com/ea6vzzzsokhb/iru-jegyzet-2/ 2]] [[http://prezi.com/zvm4lj2fdbsr/iru-jegyzet-3/ 3]] [[http://prezi.com/kov3wraozbbv/7-heti-iru-jegyzet/ 4]] [[http://prezi.com/cacaruxvtarc/iru-jegyzet-8-het/ 5]] [[http://prezi.com/hfyksioxuhpw/iru-jegyzet-9-het/ 6]] [[http://prezi.com/i6nvepq3c1wo/iru-jegyzet-10-het/ 7]] [[http://prezi.com/qrqot5a4i6cg/iru-jegyzet-11-het/ 8]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
; Feladatkidolgozások&lt;br /&gt;
-- Under Construction --&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruszamolos|Számolós feladatok kidolgozása]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==ZH==&lt;br /&gt;
=== ZH-ban előforduló feladatok ===&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2013-as ZH-ban:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 20 kiskérdés - 20 pont&lt;br /&gt;
* egy XOR-os kérdés (lemezhelyreállítás...) - 2 pont&lt;br /&gt;
* öt IP-címekkel kapcsolatos kérdés (hálózat mérete, netmask, broadcast cím, stb...) - 5 pont&lt;br /&gt;
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;2013-as pótZH-ban:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* 20 kiskérdés - 20 pont&lt;br /&gt;
* Adatmentéses feladat, vasárnap teljes mentés (15TB), hét közben inkrementális és a változás mértéke kb. 10%/nap. - 5 pont&lt;br /&gt;
: - Mennyi adatot mentettük összesen a 4. hét végére?&lt;br /&gt;
: - Mekkora lesz a szükséges mentési időablak az egyes napokon, ha egy mentőeszköz effektív írási teljesítménye 300 GB/h?&lt;br /&gt;
: - Hány mentőeszköz szükséges, hogy a mentési ablak 8 óránál ne legyen több?&lt;br /&gt;
* DNS cache fogalma - 2 pont&lt;br /&gt;
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
15 pont, azaz 50% kellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Aki emlékszik a kiskérdésekre, az ideírhatná őket, lehetőleg helyes válasszal.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régebben:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* teszt (A,B,C,D) feladatok&lt;br /&gt;
* számolós feladatok&lt;br /&gt;
* egy mondatos válaszos kérdések&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== ZH-k ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20110329|IRÜ ZH 2011.03.29.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20100427|IRÜ ZH 2010.04.27.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20100413|IRÜ ZH 2010.04.13.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruzh20090414|IRÜ ZH 2009.04.14.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20100531|IRÜ vizsga 2010.05.31.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20100607|IRÜ vizsga 2010.06.07.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20110519|IRÜ vizsga 2011.05.19.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20110526|IRÜ vizsga 2011.05.26.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20120112|IRÜ vizsga 2012.01.12.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20120524|IRÜ vizsga 2012.05.24.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;[[iruvizsga20120607|IRÜ vizsga 2012.06.07.]]&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Info2005 listáról összeszedett infók:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 05. 14.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;konnyu volt, 20 pontnyi zh jellegu&lt;br /&gt;
+ snmp&lt;br /&gt;
+ halozati nyomtatas&lt;br /&gt;
+ namespacek&lt;br /&gt;
+ kifejtos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
de ezutan nehezebb lesz, mert rajottek, h tul konnyu volt eddig minden. legalabbis van ra esely&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ja a kifejtosok summa 30 pont.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 05. 22.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;quot;1-10 kérdés:&lt;br /&gt;
  teszt, a,b,c,d válaszok, egy jó van. Alapdolgokra megy rá, van ami kilogikázható.&lt;br /&gt;
  jó válasz: 1pont (10 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
11-20 kérdés: mondatkiegészítés. pl. sorolja fel.., vagy egy definíció fele, stb.&lt;br /&gt;
  jó válasz: 1pont (10 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
21-23 kérdés: egy-két mondatos kifejtős.&lt;br /&gt;
 jó válasz: 2-4-2 pont (10 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
24-25 kérdés: kifejtős, 1 oldal/ kérdés pl. Hálózati nyomtatás vagy  SNMP protokoll&lt;br /&gt;
 jó válasz: 10 pont (20 összesen)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez ugye 50 pont. 25-től kettes, 42,5 től 5-ös. Egy-két pontért ÉRDEMES reklamálni...:)&lt;br /&gt;
Összesen 60 perc van rá, tempózni kell. Az anyag a slideok egyértelműen. Szerintem mindenhonnan egy kicsi, tehát érdemes végignézni.&amp;quot;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 05. 27.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az elővizsgát nem tudom, de a máj. 27 vizsga kifejtős kérdései:&lt;br /&gt;
Karbantartás egy kritikus szerveren&lt;br /&gt;
- lépések&lt;br /&gt;
- magyarázat&lt;br /&gt;
// ide sokat kell írni, nekem levontak ponot mert az iteratív jelleget csak két helyen vettem bele&lt;br /&gt;
ITIL service desk&lt;br /&gt;
// ez világos?, ábra is kell&lt;br /&gt;
SNMP&lt;br /&gt;
// itt a funkcionális elemeket meg az üzeneteket kellett leírni, persze a protokollt magát is bemutatni&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2008. 06. 03.===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
A mai vizsga nagykérdései:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
1. TMN FCAPS szintek, szolgáltások&lt;br /&gt;
2. Logikai hozzáférés kezelés v vmi hasonló (alapelvek, AAA, hozzáférés-kezelés)&lt;br /&gt;
3. Blokk-alapú adattároló eszközök összehasonlítása&lt;br /&gt;
&amp;lt;/pre&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Rendelkezésre állások===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
| Nagyságrend ||	A ||	Max. kiesési idő 1 év alatt &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 1 9-es ||	90 % || 36,5 nap (1 hónap)&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 2 9-es ||	99 % || 3,5 nap&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 3 9-es ||	99,9 % ||9 óra&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 4 9-es ||	99,99 % || 1 óra &lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 5 9-es ||	99,999 % || 5 perc&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 6 9-es ||	99,9999 % || 32 mp&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| 7 9-es ||	99,99999% || 3 mp&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Fun==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Érdemes az alábbi képen megtekinteni a tantárgy anyagát képező névtérpolitikák gyakorlati alkalmazását a tanszéki tárgyi honlapon:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Fájl:Iru_fun_nevterek.PNG]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-- [[PallosTamas|Velias]] - 2009.02.22. &amp;lt;BR&amp;gt;&lt;br /&gt;
-- [[ZsolnaiKaroly|keeroy]] - 2010.04.16.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Média:Iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎|iru_roviditesek_2012tavasz.xlsx‎]]: Fenntartásokkal kezelendő, hibákért felelősséget nem vállalok.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Infoalap]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szederzoli</name></author>
	</entry>
</feed>