<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szarvas+D%C3%A1niel</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szarvas+D%C3%A1niel"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Szarvas_D%C3%A1niel"/>
	<updated>2026-04-07T08:31:31Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=ITeszkTeljes_Kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=203162</id>
		<title>ITeszkTeljes Kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=ITeszkTeljes_Kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=203162"/>
		<updated>2022-12-07T11:09:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szarvas Dániel: Kiegészítés új kérdésekkel&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Kikérdező&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy CMOS technológiával készült SoC órajele 1.5GHz, tápfeszültsége 3.8V. A rendszer így teljesen feltöltött akkumulátorról 13órát működik. Az órajelet felére, a tápfeszültséget kétharmadára csökkentjük. A módosított rendszer hány óráig fog üzemelni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# Egyik válasz sem helyes&lt;br /&gt;
# 29.25&lt;br /&gt;
# 39.00&lt;br /&gt;
# 58.50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz CMOS transzfer kapura? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
# A pMOS tranzisztor ellentétes vezérlést kap, mint az nMOS&lt;br /&gt;
# Bizonyos függvényeket, például multiplexer jellegű funkciókat könnyebb megvalósítani, és noha több tranzisztort fog tartalmazni, mint a statikus CMOS megvalósítás, cserébe jóval gyorsabb lesz.&lt;br /&gt;
# Bizonyos függvényeket, például multiplexer jellegű funkciókat könnyebb megvalósítani, és kevesebb tranzisztort fog tartalmazni, mint a statikus CMOS megvalósítás&lt;br /&gt;
# Sorosan kapcsolt nMOS és pMOS tranzisztorból áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz CMOS komplex kapukra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}&lt;br /&gt;
# Nem alapvető logikai függvényeket lehet tranzisztor szinten megvalósítani&lt;br /&gt;
# A többszintű realizációhoz képest a késleltetés kedvezőbb, azaz nagyobb lesz.&lt;br /&gt;
# A pull-up és a pull-down hálózat topológiája általában megegyezik.&lt;br /&gt;
# A pull-down network n csatornás tranzisztorokból áll, annyi darab, ahány bemenete van a függvénynek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz flash EEPROM memóriákra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# Az MLC flash memória jóval több programozás-törlési ciklust visel el, ezért az élettartama nagyobb.&lt;br /&gt;
# Tranzisztoronként n bit tárolásához 2^n jól megkülönböztethető küszöbfeszültség szint szükséges.&lt;br /&gt;
# A programozási/törlési ciklusok száma korlátozott.&lt;br /&gt;
# A tartalmat rendszeresen frissíteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz flash EEPROM memóriákra? == &lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}&lt;br /&gt;
# A tranzisztorok elhasználódásából eredő problémákat magasabb szinten kell kezelni.&lt;br /&gt;
# A NOR elrendezésben a véletlen elérés gyorsabb, emiatt program memóriának alkalmas.&lt;br /&gt;
# A NAND elrendezés inkább háttértárolásra alkalmasabb.&lt;br /&gt;
# A törlés blokkokban történik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz OTP ROM memóriákra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}&lt;br /&gt;
# Banki alkalmazásokban használt leginkább.&lt;br /&gt;
# Az információ tároló elem egy fuse vagy antifuse.&lt;br /&gt;
# Az antifuse kiégetéskor (egy nagyobb energiájú impulzus rákapcsolása után) vezet.&lt;br /&gt;
# A programozás végleges, a beírt tartalom megváltoztatása lehetetlen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a pszeudó nMOS kapukra? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# A pMOS tranzisztor nem vezéreljük, a gate-je 0V-ra van kötve.&lt;br /&gt;
# Egy hárombemenetű NOR kapu 3 nMOS és 3 pMOS tranzisztorral valósítható meg.&lt;br /&gt;
# Csak dinamikus fogyasztással kell számolni.&lt;br /&gt;
# A logikai 0 nem 0V, hanem a tápfeszültség.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz az órajelre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# Aszinkron digitális hálózatokban alapvető fontosságú.&lt;br /&gt;
# Kapcsolási valószínűsége 1.&lt;br /&gt;
# A nem használt áramköri részletek órajelének kikapcsolásával sok energia takarítható meg.&lt;br /&gt;
# RC ventillátorokkal állítják elő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz általánosságban egy szenzor transzfer karakterisztikájára? == &lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}&lt;br /&gt;
# A kimeneti teljes tartomány a bemeneti teljes tartomány pár százszorosa&lt;br /&gt;
# Az érzékenység a transzfer karakterisztika adott pontban vett meredeksége (deriváltja)&lt;br /&gt;
# Lineáris&lt;br /&gt;
# A (kimeneti) offszet a gerjesztetlen bemenet esetén a kimeneti jel értéke.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a fő különbség a CCD illetve a CMOS (APS) képérzékelők között? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}&lt;br /&gt;
# A CCD érzékelők kvantumhatásfoka és kitöltési tényezője nagyobb, mint a CMOS érzékelőké.&lt;br /&gt;
# CCD esetén a megvilágítással arányos töltés keletkezik, amely MOS kapacitásokkal mozgatható.&lt;br /&gt;
# A CMOS kisebb fogyasztású&lt;br /&gt;
# A CCD kiolvasása gyors, az egyes pixelek elérése véletlen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz pn átmenet (dióda) hőmérsékletfüggésére? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
# Adott nyitó feszültség mellett a pn átmenet árama kb. 2mA-t növekszik 1°C hőmérséketnövekedés hatására.&lt;br /&gt;
# Meglehetősen nemlineáris, korrekció szükséges&lt;br /&gt;
# Adott nyitóirányú áram mellett a pn átmenet feszültsége kb. 2mV-ot csökken 1K hőmérsékletnövekedés hatására.&lt;br /&gt;
# Lehetővé teszi, hogy megmérhessük a chip belső hőmérsékletét közvetlenül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a fő különbség a CCD illetve a CMOS (APS) képérzékelők között? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}&lt;br /&gt;
# CCD esetén a teljes rendszert egy chipre tudják integrálni.&lt;br /&gt;
# CMOS esetben a kiolvasás gyorsabb.&lt;br /&gt;
# A CCD a félvezetőkben fény hatására történő generáció jelenségén alapul, míg a CMOS érzékelő tranzisztorokból áll.&lt;br /&gt;
# A CMOS (APS) érzékelő könnyebben gyártható, mivel ugyanazzal a technológiával készül mint az integrált áramkör.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a LED-re? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
# pn átmenet, amely nyitóirányú áram hatására fényt bocsát ki.&lt;br /&gt;
# Elektromos (áramköri) szempontból nincs különbség a félvezető dióda és a LED között.&lt;br /&gt;
# Karakterisztikája lineáris.&lt;br /&gt;
# pn átmenet, amely záróirányú feszültség hatására fényt bocsát ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan állítanak elő fehér fényű LED fényforrásokat? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
# Kék vagy ultraviola LED és fényporok alkalmazásával&lt;br /&gt;
# A tiltott sávszélesség megfelelő beállításával.&lt;br /&gt;
# vörös, zöld és kék LED-ek alkalmazásával&lt;br /&gt;
# Piros vagy infravörös LED és fényporok alkalmazásával&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz flash AD konverterre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
# 8 bites felbontáshoz 8 komparátor szükséges&lt;br /&gt;
# n bites átalakító esetén az átalakítás n+1 lépésben történik.&lt;br /&gt;
# A komparátorok kimenete ún. termometrikus kód.&lt;br /&gt;
# A referencia feszültséget egy feszültségosztó ellenállás lánccal egyenlő közökre osztjuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz DA konverterekre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}&lt;br /&gt;
# A párhuzamos átalakítás esetén egy sorosan kapcsolt ellenálláslánccal történik a feszültség előállítása.&lt;br /&gt;
# A direkt átalakítás hátránya, hogy sok és pontos alkatrészt igényel.&lt;br /&gt;
# Szorzó típusú DA konverter referencia feszültsége változtatható.&lt;br /&gt;
# A kapcsolt áramokon alapuló DA átalakítás nagy sebességű és könnyen megvalósítható integrált áramkörökben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Legalább mekkora mintavételezési frekvenciával kell mintavételeznünk egy jelet, amely spektruma 300 Hz -3.4 kHz között van? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 600.00 kHz&lt;br /&gt;
# 6.20 kHz&lt;br /&gt;
# 22.67 kHz&lt;br /&gt;
# 6.80 kHz&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy bipoláris, 14 bites A/D konverter referencia feszültsége 8.192V. Mekkora feszültség van a bemeneten, ha az AD konverter regiszterében -4280 érték van? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# -2.1400 V&lt;br /&gt;
# -31.3593 V&lt;br /&gt;
# -4.2800 V&lt;br /&gt;
# -0.00 V&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora a jel és a zaj effektív feszültségének aránya, ha a jel zaj viszony 20 dB? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 100.00&lt;br /&gt;
# 10.00&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Legalább hány biten kell mintavételeznünk egy jelet, hogy a kvantálás jel/zaj viszonya 60 dB-nél jobb legyen? A választ bitben adja meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 9.00&lt;br /&gt;
# A pontos A/D típustól függ.&lt;br /&gt;
# 10.00&lt;br /&gt;
# 9.67&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora az 16 bites A/D konverter LSB-je, ha az átalakító unipoláris és a referencia feszültsége 4.096? A választ μV  (mikrovolt) mértékegységben adja meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
# 125.0000&lt;br /&gt;
# 62.5000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy unipoláris, 10 bites A/D konverter referencia feszültsége 2.048V. Milyen bit tartozik a bemenetre kapcsolt 1.4 V feszültséghez? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 350&lt;br /&gt;
# 47&lt;br /&gt;
# 700&lt;br /&gt;
# 684&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora az 8 bites A/D konverter LSB-je, ha az átalakító bipoláris és a referencia feszültsége 4.096V? A választ mV mértékegységben adja meg! ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# 32.0000&lt;br /&gt;
# 16.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik bitvonalak logikai értéke lesz 1, ha a WL[2] szóvonalhoz tartozó elemi cellákat szeretnénk kiolvasni? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Nand.rom.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}&lt;br /&gt;
# B[0]&lt;br /&gt;
# B[1]&lt;br /&gt;
# B[2]&lt;br /&gt;
# B[3]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lesz a bitvonalak logikai értéke, ha a WL[2] szóvonalat aktiváltuk? A választ egy négyjegyű, kettes számrendszerbeli számként adja meg, BL[0]..BL[3] sorrendben, pl. 0101. ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Nor.rom.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
# 1011&lt;br /&gt;
# 1001&lt;br /&gt;
# 0000&lt;br /&gt;
# 1000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hány tranzisztor szükséges a D F/F megvalósításához statikus CMOS technológiában? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Dffacs.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# 20&lt;br /&gt;
# 22&lt;br /&gt;
# 24&lt;br /&gt;
# 26&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tárolóra jellemző hullámformát lát? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Wave2.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
# órajel negáltjára engedélyezett latch&lt;br /&gt;
# órajel lefutó élére szinkronizált latch&lt;br /&gt;
# órajel felfutó élére szinkronizált flip-flop&lt;br /&gt;
# órajelre engedélyezett latch&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen logikai függvényt valósít meg az alábbi kapu? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:ABorCD.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt;AB + CD&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt;(A + B)(C + D)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt;\over{AB+CD}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
# &amp;lt;math&amp;gt;\over{(A + B)(C + D)}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lesz a kimenet logikai értéke, ha EN=0, A=0? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:C2mos.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#Y = 0&lt;br /&gt;
#Y = 1&lt;br /&gt;
#Y = HZ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a digitális integrált áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
# Az integrált áramköri gyártás egyedi gyártás, emiatt drága.&lt;br /&gt;
# Jelenleg félvezető alapon, általában egy kisméretű szilícium lapkán készülnek.&lt;br /&gt;
# Digitális integrált áramkörök leginkább tranzisztorokat tartalmaznak&lt;br /&gt;
# Az integrált áramkörök nyomtatott huzalozású hordozón (PCB) készülnek el&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz CMOS áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}&lt;br /&gt;
#A logikai magas szint a tápfeszültség, a logikai 0 szint pedig a 0V.&lt;br /&gt;
#nagyon jól integrálható, mivel a kapuk egyszerűek&lt;br /&gt;
#a statikus teljesítményfelvétel alacsony&lt;br /&gt;
#tápfeszültség érzéketlen&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz CMOS áramkörök késleltetésére? ==&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
#A hőmérséklet csökkentésével a késleltetés általában csökken&lt;br /&gt;
#Tápfeszültség növelésével a késleltetés csökken&lt;br /&gt;
#A kapu kimenetét terhelő ellenállások határozzák meg&lt;br /&gt;
#Modern technológiákban leginkább a következő kapu bemenetének kapacitása által okozott késleltetés a legjelentősebb&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszerben a mikroprocesszor magfeszültsége 3GHz-en 1,1V, ebben az esetben a processzor fogyasztása 5 W. A rendszert 3 processzorossá szereljük át és 1GHz frekvencián működtetjük, 700 mV tápfeszültségről. Feltételezzük, hogy a processzorok fogyasztásának nagy részét a töltéspumpálás okozza. Mekkora lesz a módosított rendszer fogyasztása? (W) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
#2,02&lt;br /&gt;
#3,18&lt;br /&gt;
#6,07&lt;br /&gt;
#Egyik válasz sem helyes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A félvezetőkre jellemző, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}&lt;br /&gt;
#növekvő hőmérséklet esetén ellenállásuk megnövekszik&lt;br /&gt;
#n típusú félvezetőben az elektronok,  p típusúban a lyukak a többségi töltéshordozók&lt;br /&gt;
#adalékolásuk során kis mennyiségben jutattnak be idegen atomokat, amelyek beépülnek a kristályrácsba&lt;br /&gt;
#A vezetési sávban tartozkódó elektronok és a vegyértéksávban lévő elektron hiányok (lyukak) szolgálják az áramvezetést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a méretcsökkentésre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#Az 1cm2-re eső fogyasztás nem változik meg.&lt;br /&gt;
#A késleltetés megnövekszik&lt;br /&gt;
#Az órajelfrekvencia növelhető&lt;br /&gt;
#A logikai kapuk fogyasztása csökken&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A teljesítmény - késleltetés szorzat (PDP) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#Minél nagyobb ez az érték, annál jobb a technológia&lt;br /&gt;
#Mértékegysége a Watt.&lt;br /&gt;
#Megmutatja, hogy a mikroprocesszor egy utasításának az elvégzése mennyi időbe kerül.&lt;br /&gt;
#Mértékegysége a Joule.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a méretcsökkentésre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#Ha minden fizikai méretet a felére csökkentünk, kb. kétszer annyi alkatrész fér el ugyanazon a területen.&lt;br /&gt;
#Az inverter fogyasztása csökken, de a bonyolultabb kapuké nem változik&lt;br /&gt;
#Az 1mm2-re jutó fogyasztás megnövekszik&lt;br /&gt;
#A késleltetés csökken&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A félvezetőkre jellemző, hogy  ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}&lt;br /&gt;
#a tiltott sávjuk viszonylag keskeny&lt;br /&gt;
#csak egyirányba vezetik az áramot.&lt;br /&gt;
#csak a periódusos rendszer IV főcsoportjának elemei félvezetők. (C, Si, Ge, Sn, Pb)&lt;br /&gt;
#növekvő hőmérsékletre ellenállásuk csökken&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző a MOS tranzisztorra? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Nmospmos.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}&lt;br /&gt;
#A képen a baloldali tranzisztor az nMOS tranzisztor&lt;br /&gt;
#Nevét a kezdeti anyagszerkezet angol nevéről kapta: fém, a félvezető oxidja, félvezető&lt;br /&gt;
#A gate feszültségével lehet szabályozni a source és drain elektróda közötti áramot.&lt;br /&gt;
#Digitális logikában a pMOS logikai magas szint esetén vezet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a CMOS inverterre? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Cmos-inverter.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#A felső tranzisztor nMOS&lt;br /&gt;
#Ha a bemenet logikai 1, akkor a pMOS vezet, az nMOS tranzisztor nem vezet.&lt;br /&gt;
#Ha a bemenet logikai 0, akkor a pMOS tranzisztor a kimenetet a tápfeszültségre kapcsolja.&lt;br /&gt;
#Állandósult állapotban előfordulhat, hogy mindkét tranzisztor egyszerre vezet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tételezzünk fel egy mikroprocesszort, ahol a fogyasztás nagy részét a dinamikus fogyasztás okozza, majd csökkentsük az órajel frekvenciáját a felére.  A processzor tápfeszültségén viszont nem változtatunk. Ugyanazon program lefuttatásakor hogyan változik az akkumulátorból felvett energia? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#A kérdés nem eldönthető, mivel nem ismerjük sem a tápfeszültség, sem a frekvencia pontos értékét&lt;br /&gt;
#Negyedakkora lesz, hiszen a CMOS áramkörök energiafelhasználása az órajelfrekvencia négyzetével arányos.&lt;br /&gt;
#Fele annyi lesz, hiszen a CMOS áramkörök fogyasztása egyenesen arányos a frekvenciával.&lt;br /&gt;
#Nem változik meg, hiszen a felvett teljesítmény ugyan fele lesz, de a program lefutása kétszer annyi ideig tart.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz CMOS áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}&lt;br /&gt;
#a dinamikus teljesítményfelvétel (kapcsoláskor) alacsony, közel 0&lt;br /&gt;
#Rail-to-rail működésű&lt;br /&gt;
#A logikai 1 a tápfeszültség, a logikai 0  pedig a 0V&lt;br /&gt;
#n és p csatornás tranzisztorokból állnak a kapuk, innen ered a név.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi jellemző a MOS tranzisztorra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}&lt;br /&gt;
#A MOS tranzisztor egy nem teljesen ideális, de azért jól működő kapcsoló&lt;br /&gt;
#A képen a jobboldal tranzisztor az nMOS tranzisztor&lt;br /&gt;
#A pMOS tranzisztor logikai 0 esetén vezet.&lt;br /&gt;
#Az nMOS és a pMOS tranzisztorok felépítése hasonló, csak a rétegek adalékolása ellentétes.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz CMOS transzfer kapura? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#A pMOS tranzisztor ugyanolyan vezérlést kap, mint az nMOS&lt;br /&gt;
#Bizonyos függvényeket, például multiplexer jellegű funkciókat könnyebb megvalósítani, de több tranzisztort fognak tartalmazni.&lt;br /&gt;
#Párhuzamosan kapcsolt nMOS és pMOS tranzisztorból áll.&lt;br /&gt;
#Átengedéshez a pMOS 0-t, az nMOS logikai 1 vezérlést kap.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz CMOS transzfer kapura? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}&lt;br /&gt;
#Bizonyos függvényeket, például multiplexer jellegű funkciókat könnyebb megvalósítani, és noha több tranzisztort fog tartalmazni, mint a statikus CMOS megvalósítás, cserébe jóval gyorsabb lesz.&lt;br /&gt;
#A pMOS tranzisztor ellentétes vezérlést kap, mint az nMOS&lt;br /&gt;
#Sorosan kapcsolt nMOS és pMOS tranzisztorból áll.&lt;br /&gt;
#Bizonyos függvényeket, például multiplexer jellegű funkciókat könnyebb megvalósítani, és kevesebb tranzisztort fog tartalmazni, mint a statikus CMOS megvalósítás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz statikus CMOS komplex kapukra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}&lt;br /&gt;
#A pull-up network a pull-down network tükörképe.&lt;br /&gt;
#Egy n bemenetű komplex kapu 2n tranzisztort tartalmaz.&lt;br /&gt;
#A többszintű realizációhoz képest a késleltetés kedvezőbb, azaz kisebb lesz.&lt;br /&gt;
#A többszintű realizációhoz képest kevesebb tranzisztorral megvalósítható a logikai függvény&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen tárolóra jellemző hullámformát lát? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Wave.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#órajel negáltjára engedélyezett latch&lt;br /&gt;
#Az ábra alapján nem dönthető el&lt;br /&gt;
#órajel lefutó élére szinkronizált latch&lt;br /&gt;
#órajel felfutó élére szinkronizált flip-flop&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen vezetési típusú tranzisztorokat tartalmaz a statikus CMOS logikai kapukban a pull-up network? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#nMOS&lt;br /&gt;
#pMOS&lt;br /&gt;
#dMOS&lt;br /&gt;
#cMOS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a CMOS dominó logikára? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
#gyorsabb, mint a statikus CMOS&lt;br /&gt;
#általában kevesebb tranzisztor szükséges, mint statikus CMOS esetben&lt;br /&gt;
#A pull-down network mindenféleképpen eltávolítja a kimeneten lévő szórt kapacitás töltését&lt;br /&gt;
#nincs szükség előtöltési fázisra&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen vezetési típusú tranzisztorokat tartalmaz a statikus CMOS logikai kapukban a pull-down network? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#cMOS&lt;br /&gt;
#nMOS&lt;br /&gt;
#dMOS&lt;br /&gt;
#pMOS&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a kétbemenetű statikus CMOS NOR kapura? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}&lt;br /&gt;
#Összesen 4 tranzisztort tartalmaz.&lt;br /&gt;
#A pMOS és nMOS tranzisztorok száma megegyezik.&lt;br /&gt;
#A pull-up network két sorba kapcsolt pMOS tranzisztorból áll.&lt;br /&gt;
#A pull-down network két sorba kapcsolt nMOS tranzisztorból áll&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz CMOS komplex kapukra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#A többszintű realizációhoz képest a késleltetés kedvezőbb, azaz nagyobb lesz.&lt;br /&gt;
#A pull-up és a pull-down hálózat topológiája általában megegyezik.&lt;br /&gt;
#A pull-down network n csatornás tranzisztorokból áll, annyi darab, ahány bemenete van a függvénynek.&lt;br /&gt;
#Nem alapvető logikai függvényeket lehet tranzisztor szinten megvalósítani&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a kétbemenetű statikus CMOS NAND kapura? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}&lt;br /&gt;
#A pull-down network két sorba kapcsolt nMOS tranzisztorból áll&lt;br /&gt;
#Összesen 4 tranzisztort tartalmaz.&lt;br /&gt;
#A pMOS és nMOS tranzisztorok száma megegyezik.&lt;br /&gt;
#A pull-up network két sorba kapcsolt nMOS tranzisztorból áll.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A logikai szintézis befejezése után pontos késleltetési adatok állnak rendelkezésre. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#Igaz&lt;br /&gt;
#Hamis &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A magas szintű szintézis ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}&lt;br /&gt;
#Automatikus HLS esetén az újrafelhasználás könnyebb.&lt;br /&gt;
#Vezérlés jellegű funkció esetén a feladat állapotgépek és a hozzátartozó logika megvalósítása&lt;br /&gt;
#Történhet ember által, vagy számítógépes programmal&lt;br /&gt;
#Logikai kapuk kapcsolását állítja elő&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ekvivalens kapuszám (gate equivalent) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#Megadja, hogy az elhelyezett cellák területe hányszorosa a kétbemenetű NAND kapu által elfoglalt területnek.&lt;br /&gt;
#Megadja, hogy hány standard könyvtárbeli kaput használtunk fel.&lt;br /&gt;
#Megadja, hogy a digitális terv logikailag hány bemenetű NAND kapuval valósítható meg&lt;br /&gt;
#Megadja, hogy a digitális terv logikailag hány kétbemenetű NAND kapuval valósítható meg&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A soft IP core tetszőleges technológiára szintetizálható ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#Igaz &lt;br /&gt;
#Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Csak a fizikai tervezés befejezése után állnak rendelkezésre pontos késleltetési adatok. ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#Igaz &lt;br /&gt;
#Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a szintézisre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}&lt;br /&gt;
#Általában a szintézishez nincs szükség emberi felügyeletre, emberi tevékenységet, beavatkozást nem igényel.&lt;br /&gt;
#Alacsonyabb absztrakciós szinten egyre inkább gépi úton történik&lt;br /&gt;
#Történhet emberi vagy gépi úton&lt;br /&gt;
#Magasabb absztrakciós szintről kerülünk alacsonyabb absztrakciós szintre&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HDL nyelvekre igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}&lt;br /&gt;
#Az egymást követő utasítások sorrendben hajtódnak végre&lt;br /&gt;
#Hasonló nyelvi szerkezeteket használnak, mint a programozási nyelvek, de eltérő jelentéssel.&lt;br /&gt;
#HDL program helyett HDL modell a helyes szakkifejezés&lt;br /&gt;
#Nem programozási nyelvek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a szintézisre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#Amennyiben a  szintézis automatikusan történik, akkor emberi felügyeletet és kényszerek megadását igényli.&lt;br /&gt;
#Alacsonyabb absztrakciós szintről kerülünk magasabb absztrakciós szintre&lt;br /&gt;
#Csak magasabb absztrakciós szinten végzik gépi úton.&lt;br /&gt;
#Minden esetben számítógépes programok végzik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz SystemC-re? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
#Bit szinten pontosan, de késleltetésmentesen írható le a hardver működése&lt;br /&gt;
#Tartalmaz egy beépített szimulációs kernelt, így a szimuláció sebessége nagy&lt;br /&gt;
#Fő előny, hogy a teljes C++ eszközkészlet rendelkezésre áll&lt;br /&gt;
#Mivel a C nyelven alapul, sokkal tömörebb leírást eredményez, mint a hardver leíró nyelvek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A HDL nyelvekre igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}&lt;br /&gt;
#Eredetileg hardverleírásra fejlesztették ki, bár más célokra is használjuk&lt;br /&gt;
#Hasonló nyelvi szerkezeteket használnak, mint a programozási nyelvek&lt;br /&gt;
#programozási nyelvek&lt;br /&gt;
#HDL program futtatása helyett a helyes szakkifejezés a HDL szimuláció&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz logikai szintézisre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#Nem tudja figyelembe venni az időzítési követelményeket.&lt;br /&gt;
#Kimenete strukturális HDL, ami csak a cellakönyvtárbeli elemeket tartalmazza.&lt;br /&gt;
#Pontos időzítési adatok állnak rendelkezésére, így a szintetizált áramkör garantáltan teljesíti az időzítési követelményeket.&lt;br /&gt;
#Ha kifejtjük a hierarchiát, a szintézis gyorsabb lesz, mivel nem kell a modulokkal foglalkozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a modern digitális tervezésre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
#Mivel a fizikai szintre történő leképezés a legkritikusabb, ezt mindenféleképp ember végzi el.&lt;br /&gt;
#A tervezés egyre magasabb absztrakciós szinten történik&lt;br /&gt;
#A jelenlegi bonyolultság mellett az automatikus eszközök használata kikerülhetetlen.&lt;br /&gt;
#A tervezés több, egymást követő lépésből áll, amelyek során az emberi tényező szerepe egyre növekszik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz általában a félvezető memóriák felépítésére? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}&lt;br /&gt;
#Az elemi cella mindig egy bit információt tárol.&lt;br /&gt;
#Az elemi cellát a szóvonallal aktiváljuk.&lt;br /&gt;
#A cella tranzisztorai nagyméretűek, hogy a hosszú bitvonalakat könnyen meg tudják hajtani.&lt;br /&gt;
#A félvezető memória belső működése nem teljesen digitális.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz flash EEPROM memóriákra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
#A NAND elrendezés inkább háttértárolásra alkalmasabb.&lt;br /&gt;
#A NOR elrendezés gyakoribb, mivel a cellaméret kisebb és emiatt nagy a sűrűség.&lt;br /&gt;
#NAND elrendezésben egyszerre kb. 256-512 byte-os egységekben történik a programozás&lt;br /&gt;
#Tranzisztoronként n bit tárolásához 2n2n jól megkülönböztethető küszöbfeszültség szint szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz maszk programozott ROM memóriákra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}&lt;br /&gt;
#Tipikus használata SoC-ben a mikrokód, look-up table stb.&lt;br /&gt;
#Az információ gyártáskor, a tokozást követően kerül bele.&lt;br /&gt;
#Már néhány ezer példány esetén is megéri, mert olcsóbb lesz, mint bármilyen más ROM memória.&lt;br /&gt;
#Két elrendezése is lehetséges, a NOR illetve a NAND elrendezés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz OTP ROM memóriákra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}&lt;br /&gt;
#Kikapcsoláskor elveszítik tartalmukat.&lt;br /&gt;
#Az információ tároló elem egy fuse vagy antifuse.&lt;br /&gt;
#A fuse kiégetéskor (egy nagyobb energiájú impulzus rákapcsolása után) vezet.&lt;br /&gt;
#A programozás végleges, a beírt tartalom megváltoztatása lehetetlen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz tartalommal címezhető memóriákra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}&lt;br /&gt;
#A működés gyors, mivel teljesen párhuzamos.&lt;br /&gt;
#A tárolt adat címét keressük.&lt;br /&gt;
#A keresési idő független attól, hogy a keresett adat fizikailag milyen címen található.&lt;br /&gt;
#Önmagában meg lehet valósítani egy HW asszociatív tömböt&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz statikus RAM memóriára? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
#Az elemi cella 1 tranzisztort és egy tároló kapacitást tartalmaz&lt;br /&gt;
#Sem az írás, sem az olvasások száma nincs korlátozva&lt;br /&gt;
#A cella tárolási funkcióját két keresztbecsatolt inverter valósítja meg.&lt;br /&gt;
#Rendszeresen frissíteni kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen nagyságrendben van a DRAM cella információtároló kapacitása? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#nF&lt;br /&gt;
#uF&lt;br /&gt;
#pF&lt;br /&gt;
#fF&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz általában a félvezető memóriák felépítésére? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}&lt;br /&gt;
#A tárolás egy memória mátrixban történik.&lt;br /&gt;
#Az elemi cella felel egy vagy több bit információ tárolásáért.&lt;br /&gt;
#Az elemi cellát a bitvonallal aktiváljuk.&lt;br /&gt;
#A cella tranzisztorai a lehető legkisebb méretűek, hogy felületegységenként minél többet lehessen elhelyezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a pszeudó nMOS kapukra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}&lt;br /&gt;
#Egy hárombemenetű NAND kapu 3 nMOS és egy pMOS tranzisztorral valósítható meg.&lt;br /&gt;
#A pMOS tranzisztor nem vezéreljük, a gate-je tápfeszültségre van kötve.&lt;br /&gt;
#A logikai 0 nem 0V, hanem egy ehhez közelálló, 100mV nagyságrendű feszültség.&lt;br /&gt;
#Statikus fogyasztása van, ha a kimenet logikai 0, mivel ilyenkor áramút van tápfeszültség és a föld között.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz statikus RAM memóriára? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#A tápfeszültség eltűnése után is megőrzi a tartalmát.&lt;br /&gt;
#Körülbelül 10 millószor írható mindösszesen.&lt;br /&gt;
#Egy bitvonalat használ csak, amelyen kiolvasáskor töltésmegosztás történik.&lt;br /&gt;
#Az elemi cella 6 tranzisztort tartalmaz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen nagyságrendben van a DRAM cella információtároló kapacitása? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#&amp;lt;math&amp;gt;10^{−15}F&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
#&amp;lt;math&amp;gt;1000F&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
#&amp;lt;math&amp;gt;10^{−9}F&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
#&amp;lt;math&amp;gt;10^{−6}F&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz dinamikus RAM memóriára? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}&lt;br /&gt;
#DRAM írásakor sérül a cellában lévő kapacitás, ezért az írások száma korlátozott.&lt;br /&gt;
#Az elemi cella 1 tranzisztort és egy tároló kapacitást tartalmaz&lt;br /&gt;
#Rendszeresen frissíteni kell.&lt;br /&gt;
#A kiolvasás destruktív,  azaz a cellából kiolvasott információt vissza kell írni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz maszk programozott ROM memóriákra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
#Nagyon nagy sorozatú gyártás esetén gazdaságos.&lt;br /&gt;
#Az információhoz egy bináris maszkot rendelnek és ezzel történik a programozás.&lt;br /&gt;
#Az információ gyártáskor kerül bele.&lt;br /&gt;
#Két elrendezése is lehetséges, az OR illetve AND elrendezés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz flash EEPROM memóriákra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
#Az információt valójában egy MOS tranzisztor küszöbfeszültsége tárolja&lt;br /&gt;
#A memória programozása a küszöbfeszültség megváltoztatását jelenti.&lt;br /&gt;
#MLC memóriákban a tranzisztor a kiolvasás feszültségén vagy vezet, vagy nem vezet, programozástól függően.&lt;br /&gt;
#Az alagútjelenség hatására nagyenergiájú elektronok jelennek meg, amelyek keresztülhaladnak a szigetelőn.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz tartalommal címezhető memóriákra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#A keresési idő függ attól, hogy a keresett adat fizikailag milyen címen található.&lt;br /&gt;
#Ha n elemet tartalmaz, a keresés log2(n) órajel alatt lezajlik.&lt;br /&gt;
#A működés gyors, mivel soronként halad végig a memória mátrixon.&lt;br /&gt;
#Asszociatív tömb megvalósításához egy &amp;quot;hagyományos memória&amp;quot; is szükséges.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz komplex programozható logikai eszközre (CPLD)? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}&lt;br /&gt;
#A logikai függvények megvalósítása ÉS mátrixszal történik&lt;br /&gt;
#A CPLD feladata általában a segédlogika előállítása.&lt;br /&gt;
#Nincs szükség külső konfiguráló memóriára, a reset után rögtön működik.&lt;br /&gt;
#Általában EEPROM segítségével konfigurálható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Anti-fuse alapú konfigurálásra igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
#Kis helyet foglal.&lt;br /&gt;
#Újrakonfigurálható&lt;br /&gt;
#Nagy nehézségek árán fejthető vissza&lt;br /&gt;
#Sérülékeny&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz ASIC áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}&lt;br /&gt;
#A sorozatszám igen széles határok között változhat (1 - több millió)&lt;br /&gt;
#Részben előre tervezettek&lt;br /&gt;
#Részben előre gyártottak&lt;br /&gt;
#Nagyon nagy számban gyártják&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz SoC áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}&lt;br /&gt;
#Mivel több integrált áramkör helyett 1-2 készül, a rendszer sokkal kisebb méretű is lehet.&lt;br /&gt;
#A memóriák integrálása nem mindig lehetséges, ezért gyakran pl. a DRAM-ot az SoC tetejére szerelik pl. package on package technológiával.&lt;br /&gt;
#Mivel az összes funkciót egy chipre integrálják, a rendszer összeszerelési költsége sokkal kisebb lesz.&lt;br /&gt;
#Mivel egy chipen van a rendszer megvalósítva, a késleltetés és a fogyasztás is kedvezőbb lesz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Strukturált ASIC ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}&lt;br /&gt;
#A késleltetés nagyobb lesz, mint FPGA esetén.&lt;br /&gt;
#Fémezés maszkjával konfigurálható.&lt;br /&gt;
#Hard IP blokkokat és konfigurálható logikát és összeköttetéseket tartalmaz.&lt;br /&gt;
#Sokkal kisebb területen valósítható meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz gate-array áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}&lt;br /&gt;
#Olcsóbb megoldás, mert a maszkok száma kevesebb.&lt;br /&gt;
#Az áramkör végleges funkciójának kialakítása fuse-ok vagy antifuse-ok kiégetésével történik.&lt;br /&gt;
#Sea of gates elrendezésben a chipen n és p csatornás MOS tranzisztorokat találunk, előre meghatározott mintázatban és pozícióban.&lt;br /&gt;
#Kompromisszum eredménye, mert sem az elkészített kapuk, sem a huzalozás nem optimális.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz gate-array áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}&lt;br /&gt;
#Az áramkör végleges funkciójának kialakítása a fémezés meghatározásával történik.&lt;br /&gt;
#Kompromisszum eredménye, mert a felépítésből adódóan nem lehet kétbemenetű logikai kapuknál bonyolultabb kapukat készíteni.&lt;br /&gt;
#Sea of gates elrendezésben a chipen CMOS invertereket találunk, előre meghatározott mintázatban és pozícióban.&lt;br /&gt;
#Olcsóbb megoldás, mert a maszkok száma kevesebb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz gate-array áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
#A késleltetés nagyobb, mint cellás áramkör esetében, mert sem a kapuk, sem a huzalozás nem optimális.&lt;br /&gt;
#Az áramkör végleges funkciójának kialakítása elektromos úton történik&lt;br /&gt;
#Kompromisszum eredménye, mert általában nem lehet a teljes rendelkezésre álló területet kihasználni&lt;br /&gt;
#A kapuk összekötésével tranzisztorokat lehet kialakítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Strukturált ASIC ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#Soft IP blokkokat és konfigurálható logikát és összeköttetéseket tartalmaz.&lt;br /&gt;
#SRAM vagy EEPROM alapon konfigurálható.&lt;br /&gt;
#A megvalósított rendszer kisebb fogyasztású lesz, mint FPGA esetén.&lt;br /&gt;
#A megvalósított rendszer maximális órajelfrekvenciája nagyobb lesz, mint FPGA esetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz standard cellás ASIC áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#A cellák csak alapkapukat tartalmaznak (NAND, NOR, inverter)&lt;br /&gt;
#Az összeköttetések helye (táp, föld, be és kimenetek) előre rögzítettek.&lt;br /&gt;
#A cellakönyvtárat általában önkéntesek fejlesztik és tartják karban.&lt;br /&gt;
#A cellák szélessége és magassága adott értékű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbi állítások közül melyekben igaz az állítás és a magyarázat is? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}&lt;br /&gt;
#Az anti-fuse alapú konfigurálás nehezen visszafejthető, mert az átégetett anti-fuse-okat kellene valamilyen módszerrel feltérképezni.&lt;br /&gt;
#A flash alapú konfigurálás a legkorszerűbb, mert egy tranzisztor tárolja az információt.&lt;br /&gt;
#Anti-fuse alapú konfigurálás esetén lesz a PLD a leggyorsabb, mert az anti-fuse kiégetése kevés energiát igényel.&lt;br /&gt;
#Az SRAM alapú konfigurálás gyakori, mivel standard CMOS technológián megvalósítható,  nincs szükség speciális technológiára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz komplex programozható logikai eszközre (CPLD)? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#Általában SRAM segítségével konfigurálható.&lt;br /&gt;
#A logikai függvények megvalósítása LUT-tal történik.&lt;br /&gt;
#A legnagyobb bonyolultságú PLD, innen ered a név is.&lt;br /&gt;
#A CPLD feladata általában a segédlogika előállítása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy FPGA-s megvalósítású rendszert ugyanazon a technológián alapuló standard cellás ASIC-re terveznek át. Várhatóan növekszik vagy csökken a chip területe? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#növekszik&lt;br /&gt;
#a kérdés csak a pontos technológia ismeretében dönthető el&lt;br /&gt;
#csökken&lt;br /&gt;
#nem változik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy FPGA-s digitális rendszert ugyanolyan technológián alapuló standard cellás áramkörre terveznek át. Várhatóan kisebb vagy nagyobb lesz az áttervezett rendszer fogyasztása? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#csökken&lt;br /&gt;
#a kérdés csak a pontos technológia ismeretében dönthető el&lt;br /&gt;
#nem változik&lt;br /&gt;
#növekszik&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz standard cellás ASIC áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}&lt;br /&gt;
#A cellakönyvtár elemei előre tervezettek.&lt;br /&gt;
#A tervezés a standard cellák elhelyezéséből és huzalozásából áll.&lt;br /&gt;
#Standard cella esetén a cellák maszkjai nem kell legyártani, ezért a gyártás sokkal olcsóbb is lehet.&lt;br /&gt;
#A cellák magassága adott értékű, szélessége változhat a logikai funkció függvényében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRAM alapú konfigurálásra igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}&lt;br /&gt;
#A programozási ciklusok száma korlátozott.&lt;br /&gt;
#Nem igényel különleges technológiát.&lt;br /&gt;
#Sérülékeny&lt;br /&gt;
#A programozás megvalósítása nagy chip területet foglal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kereskedelmi forgalomban szabadon kapható programozható logikai eszközökre igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
#A programozás elektromos úton történik.&lt;br /&gt;
#A nem sérülékeny (non-volatile) programozás statikus RAM alapú&lt;br /&gt;
#A logikai funkció és az összeköttetés programozható.&lt;br /&gt;
#A non volatile konfiguráció minden esetben végleges, azt megváltoztatni nem lehet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRAM alapú konfigurálásra igaz, hogy ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#Tetszőlegesen sokszor újraprogramozható&lt;br /&gt;
#Nagyon nehezen visszafejthető, így titkosításra nincs szükség.&lt;br /&gt;
#Előny, hogy kis területet, mindössze 6 tranzisztornyi helyet foglal.&lt;br /&gt;
#Nem sérülékeny&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz SoC áramkörökre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
#Több kisebb helyett egy nagy integrált áramkört kell gyártani, így annak gyártási kihozatala jobb lesz.&lt;br /&gt;
#Mivel egy chipen van a rendszer megvalósítva, kisebb méretű lesz.&lt;br /&gt;
#Egy teljes rendszert valósítanak meg egy integrált áramkörben.&lt;br /&gt;
#Az analóg áramköri részleteket külön kell megvalósítani.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A programozható logikai eszközök: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
#A konfigurálás egy maszk programozásával történik&lt;br /&gt;
#Statikus RAM alapú konfigurálás esetén a rendszer működés közben újrakonfigurálható.&lt;br /&gt;
#Statikus RAM alapú konfigurálás esetén a rendszer indulásakor ezt fel kell tölteni pl. egy flash EEPROM-ból.&lt;br /&gt;
#A logikai funkció adott, az alapkapuk, de az összeköttetés programozható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz FPGA-kra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
#A kombinációs logika megvalósítására LUT-ot használnak.&lt;br /&gt;
#Modern FPGA-kban a logikai blokk viszonylag egyszerű felépítésű, de az áramkör sok logikai blokkot tartalmaz.&lt;br /&gt;
#A konfiguráló erőforrások a chip kis részét foglalják csak el.&lt;br /&gt;
#A konfigurálható logikai blokkokkal minden logika hatékonyan valósítható meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a Schmitt triggerre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4}}&lt;br /&gt;
#Az áramkör kimenetein alkalmazzák.&lt;br /&gt;
#A bemeneten alkalmazzák, zajcsökkentés céljából.&lt;br /&gt;
#A Schmitt trigger egy hiszterézises inverter, a hiszterézis 100-200mV általában.&lt;br /&gt;
#A komparálási feszültség akkor magasabb, ha a bemenet alacsony szintű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a képen látható CMOS PUSH-PULL fokozatra? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Cmos.pp.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}&lt;br /&gt;
#Ha En=1 és In=1, akkor a kimeneti pMOS tranzisztor vezet&lt;br /&gt;
#A kapcsolási rajzon szereplő kondenzátor az áramkör kapacitív terhelését modellezi, nem külön alkatrész.&lt;br /&gt;
#Ha nem engedélyezett (En=0) , akkor mindkét kimeneti tranzisztor vezet.&lt;br /&gt;
#Ha engedélyezett (En=1) akkor a kimenet megegyezik a bemenettel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen nagyságrendben van egy ember vagy más feltöltött tárgy által okozott elektrosztatikus kisülés feszültsége? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#V&lt;br /&gt;
#mV&lt;br /&gt;
#MV&lt;br /&gt;
#kV&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz soros buszokra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#A protokoll általában sokkal egyszerűbb, mint párhuzamos buszok esetében.&lt;br /&gt;
#Mivel nagy sávszélességűek, ezért leginkább a memória buszok esetén alkalmaznak soros átvitelt.&lt;br /&gt;
#Az órajel általában az adatba ágyazott.&lt;br /&gt;
#Az elektromos összeköttetés nagyon egyszerű.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a transzformátorra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#Csak egyenfeszültségen működik&lt;br /&gt;
#A primer oldali teljesítmény a nagyobb, a veszteségek miatt.&lt;br /&gt;
#Csak a feszültség csökkentésére szolgál, feszültség növelésre alkalmatlan.&lt;br /&gt;
#A két oldal áramának aránya a menetszámok arányával egyezik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz párhuzamos buszokra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}&lt;br /&gt;
#Nagyon pontosan azonos vezetékhosszúságot kell tartani, ellenkező esetben az adatok nem egyidőben érnek a vevő oldalra.&lt;br /&gt;
#Az összeköttetések közötti induktív és kapacitív csatolások miatt áthallások keletkeznek.&lt;br /&gt;
#Nem igényel órajelet.&lt;br /&gt;
#Egyszerűen implementálható&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz oszcillátorokra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}&lt;br /&gt;
#Az oszcillátornak nincs stabil állapota, periodikus jelet állít elő.&lt;br /&gt;
#Az RC oszcillátor egyszerű felépítésű és gyors indulású, ezért is alkalmazzák az integrált áramkörön belül órajel előállításra.&lt;br /&gt;
#A kristályoszcillátor frekvenciáját az alkalmazott kristály mérete szabja meg.&lt;br /&gt;
#RC oszcillátorok esetén a rezgési frekvenciát induktivitások és kapacitások határozzák meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a Schmitt triggerre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#A kimeneten lévő zajt teljesen elnyomja.&lt;br /&gt;
#A komparálási feszültség akkor magasabb, ha a bemenet magas szintű.&lt;br /&gt;
#A Schmitt trigger egy hiszterézises inverter, a hiszterézis a tápfeszültség fele általában.&lt;br /&gt;
#Az áramkör bemenetein alkalmazzák.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz open-drain működésre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#A logika 0 szint nem 0V, hanem a tápfeszültség fele lesz.&lt;br /&gt;
#Csak a pMOS tranzisztort vezéreljük.&lt;br /&gt;
#Felhúzó ellenállást igényel&lt;br /&gt;
#Ha kimenet alacsony szintű, statikus fogyasztása van.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz DC/DC konverzióra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}&lt;br /&gt;
#Kevés alkatrésszel megvalósítható.&lt;br /&gt;
#Váltakozó feszültség és egyenfeszültség megváltoztatására egyaránt alkalmas.&lt;br /&gt;
#Kis méretű és jó hatásfokú.&lt;br /&gt;
#Induktivitást vagy kapacitást használ energiatároló elemként.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz oszcillátorokra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#A kristályoszcillátor frekvenciáját az alkalmazott kristályos anyag sűrűsége szabja meg.&lt;br /&gt;
#Az RC oszcillátor nagyon pontos és szinte hőmérsékletfüggetlen, ezért is alkalmazzák az integrált áramkörön belül órajel előállításra.&lt;br /&gt;
#Az oszcillátornak nincs stabil állapota, periodikus jelet állít elő.&lt;br /&gt;
#RC oszcillátorok esetén a rezgési frekvenciát ellenállások és kapacitások határozzák meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a képen látható CMOS PUSH-PULL fokozatra? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Cmos.pp.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#Ha engedélyezett (En=1) akkor a kimenet a bemenet negáltja&lt;br /&gt;
#A kapcsolási rajzon szereplő kondenzátort kívülről kell az áramkörhöz kapcsolni.&lt;br /&gt;
#Ha En=1 és In=0, akkor a kimeneti nMOS tranzisztor vezet&lt;br /&gt;
#Ha nem engedélyezett (En=0) , akkor egyik kimeneti tranzisztor sem vezet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a transzformátorra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}&lt;br /&gt;
#A két oldal feszültségének aránya a menetszámok arányával egyezik meg.&lt;br /&gt;
#A szekunder oldali teljesítmény a nagyobb, a veszteségek miatt.&lt;br /&gt;
#Csak váltakozó feszültségen működik&lt;br /&gt;
#A feszültség növelés és csökkentés is egyaránt előfordul a gyakorlatban.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a megadott egyenlettel modellezett feszültségkimenetű hőmérsékletmérő szenzor transzfer karakterisztikájára? (a hőmérséklet Celsius fokban értendő) V=0,7−0,002T ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#A szenzor nemlineáris&lt;br /&gt;
#Nagyobb feszültséghez magasabb hőmérséklet tartozik.&lt;br /&gt;
#Az offszet 0,7V&lt;br /&gt;
#Az érzékenység abszolút értéke 2mV/°C&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek az intelligens szenzorokkal szemben elvárt legfontosabb követelmények? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
#Lehetőség szerint minimális külső alkatrész.&lt;br /&gt;
#Tömeggyárthatóság&lt;br /&gt;
#Hőmérsékletfüggetlenség&lt;br /&gt;
#Egyedi beállíthatóság&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyek az intelligens szenzorokkal szemben elvárt legfontosabb követelmények? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}&lt;br /&gt;
#CMOS kompatibilitás&lt;br /&gt;
#Tömeggyárthatóság&lt;br /&gt;
#Lineáris karakterisztika&lt;br /&gt;
#Lehetőség szerint minimális külső alkatrész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a megadott egyenlettel modellezett feszültségkimenetű hőmérsékletmérő szenzor transzfer karakterisztikájára? (a hőmérséklet Celsius fokban értendő) V=0,69−0,0015T ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}&lt;br /&gt;
#Nagyobb feszültséghez alacsonyabb hőmérséklet tartozik.&lt;br /&gt;
#Az offszet 0,015V&lt;br /&gt;
#Az érzékenység 690mV/°C&lt;br /&gt;
#A szenzor lineáris&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz pn átmenet (dióda) hőmérsékletfüggésére? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}&lt;br /&gt;
#Széles hőmérséklettartományban lineárisnak tekinthető.&lt;br /&gt;
#Adott nyitóirányú áram mellett a pn átmenet feszültsége kb. 2mV-ot nő 1°C hőmérséketnövekedés hatására.&lt;br /&gt;
#Adott nyitó feszültség mellett a pn átmenet árama kb. 2mA-t csökken 1°C hőmérséketnövekedés hatására.&lt;br /&gt;
#Lehetővé teszi, hogy megmérhessük a chip belső hőmérsékletét közvetlenül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz szenzorokra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#Az aktív szenzorok a mérendő mennyiség energiáját alakítják át.&lt;br /&gt;
#Abszolút szenzor esetén a kimenet a mért fizikai mennyiség abszolút értéke&lt;br /&gt;
#A direkt szenzorok a mérendő mennyiséget közvetlenül alakítják elektromos jellé&lt;br /&gt;
#A szenzorok általában elektromos jellé alakítják a mérendő mennyiséget.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz CMOS (APS) képérzékelőkre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}&lt;br /&gt;
#A feldolgozó elektronika csökkenti a kitöltést (fill-factor)&lt;br /&gt;
#A fotoáram a megvilágítással exponenciálisan arányos&lt;br /&gt;
#Az érzékelés elve egy megvilágított pn átmenet záróirányú árama&lt;br /&gt;
#A sötétáram jóval kisebb, mint a fotoáram.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz CMOS (APS) képérzékelőkre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#A sötétáram és fotoáram gyakorlatilag hasonló nagyságrendű.&lt;br /&gt;
#Az érzékelés elve egy megvilágított pn átmenet nyitóirányú árama&lt;br /&gt;
#A kiolvasás sorról sorra történik&lt;br /&gt;
#A fotoáram a megvilágítással közel egyenesen arányos&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz szenzorokra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}&lt;br /&gt;
#A passzív szenzorok a mérendő mennyiség energiáját alakítják át, külön energiaellátást nem igényelnek.&lt;br /&gt;
#Komplex szenzorokban több, egymást követő átalakítás történik&lt;br /&gt;
#A szenzorok mindig elektromos jellé alakítják a mérendő mennyiséget.&lt;br /&gt;
#Relatív szenzor esetén a kimenet a mért fizikai mennyiség és egy adott referencia különbsége&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz LCD kijelzőkre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
#A pixel a feszültség kikapcsolásával sötétíthető el.&lt;br /&gt;
#Aktív mátrixú kijelzőben tranzisztorokat használnak az egyes pixelek kapcsolásához.&lt;br /&gt;
#A pixelek egyesével címezhetők.&lt;br /&gt;
#Az elsötétítés lassabb folyamat, mert a molekulák a térerősség irányába fordulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség TFT és AMOLED kijelzők között? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4}}&lt;br /&gt;
#Az LCD kijelzők hajlékonyabbak.&lt;br /&gt;
#AMOLED kijelzők esetén nincs háttérvilágítás.&lt;br /&gt;
#Az LCD kijelzők betekintési szöge kedvezőbb.&lt;br /&gt;
#Az LCD kijelzők fogyasztása független a képtartalomtól.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen memória áramkörhöz hasonlít az aktív mátrix (TFT) kijelző működési elve? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#Flash&lt;br /&gt;
#SRAM&lt;br /&gt;
#DRAM&lt;br /&gt;
#FeRAM&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz LCD kijelzőkre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
#A pixel a feszültség bekapcsolásával sötétíthető el.&lt;br /&gt;
#Passzív mátrixú kijelzőben tranzisztorokat használnak az egyes pixelek kapcsolásához.&lt;br /&gt;
#Az elsötétítés a gyorsabb folyamat, mert a molekulák a térerősség irányába fordulnak.&lt;br /&gt;
#A pixelek soronként címezhetők&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik állítás igaz LED fényforrásokra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
#Noha a LED-ek fényhasznosítása minden más fényforrásnál kedvezőbb, a várható élettartam azonban alacsony.&lt;br /&gt;
#A LED fényforrások fényhasznosítása minden más fényforrásnál kedvezőbb.&lt;br /&gt;
#A LED-ek várható élettartama általában meghaladja a más elvű fényforrásokat.&lt;br /&gt;
#A LED-ek alkalmazásának legfőbb oka a gyors ki és bekapcsolási idejük.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a fényáramra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#Mértékegysége a lux [lx]&lt;br /&gt;
#Mértékegysége a W.&lt;br /&gt;
#Az emberi szem által érzékelt fény teljesítménye.&lt;br /&gt;
#Mértékegysége a lumen (lm)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi a különbség TFT és AMOLED kijelzők között? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3}}&lt;br /&gt;
#AMOLED kijelzők fogyasztása függ a képtartalomtól.&lt;br /&gt;
#Az AMOLED kijelzők gyorsabbak.&lt;br /&gt;
#AMOLED kijelzők kontrasztaránya jobb.&lt;br /&gt;
#LCD esetén nincs háttérvilágítás.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy OHL00485 sorozatú LED-et 3.3V-os feszültségről működtetünk egy 275Ω-os előtétellenállás segítségével. A LED árama 2mA. Milyen színű a LED? A LED karakterisztikája: ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Ohl00485.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#ahány éves a kapitány.&lt;br /&gt;
#zöld&lt;br /&gt;
#piros&lt;br /&gt;
#kék&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz mintavételezésre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
#A diszkrét jelek mintavételezésével helyre tudjuk állítani a folytonos jel spektrumát.&lt;br /&gt;
#A diszkrét jelsorozat annál jobban közelíti az eredeti jelet, minél nagyobb a mintavételi frekvencia.&lt;br /&gt;
#Ha a mintavételi frekvencia növekszik, akkor az egy másodperc alatt feldolgozandó digitális minták száma, azaz a számításigény is növekszik.&lt;br /&gt;
#Ha a bemeneti jel spektruma korlátos, akkor a spektrum maximális frekvenciájával kell mintavételezni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz flash AD konverterre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
#A referencia feszültséget egy áramosztó kapacitás lánccal egyenlő közökre osztjuk.&lt;br /&gt;
#Az átalakítás egy lépésben történik&lt;br /&gt;
#8 bites felbontáshoz 255 komparátor szükséges&lt;br /&gt;
#A komparátorok kimenete kettes komplemens kód&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz DA konverterekre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}&lt;br /&gt;
#A létrahálózatos átalakítók kevesebb alkatrészt tartalmaznak, mint a direkt átalakító.&lt;br /&gt;
#Szorzó típusú DA konverternek két bemenete van, a kimenet a bemenő jelek szorzatával arányos.&lt;br /&gt;
#A párhuzamos átalakítás esetén egy párhuzamosan kapcsolt ellenálláslánccal történik a feszültség előállítása.&lt;br /&gt;
#A töltésmegoszláson alapuló DA előnye, hogy egyforma kapacitásokat könnyű készíteni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz szigma-delta AD átalakítókra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4}}&lt;br /&gt;
#Digitális áramkörökkel könnyen megvalósítható.&lt;br /&gt;
#Pontos alkatrészeket igényel.&lt;br /&gt;
#Nagy effektív bitszám érhető el.&lt;br /&gt;
#Egy impulzussorozatot állít elő, amelynek kitöltési tényezője arányos a bemeneti jellel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz az anti-aliasing szűrőre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
#Feladata a jelből eltávolítani az esetleges nagyfrekvenciás komponenseket.&lt;br /&gt;
#Felüláteresztő szűrő&lt;br /&gt;
#Aluláteresztő szűrő.&lt;br /&gt;
#Feladata a jelből eltávolítani a zajt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora az 20 bites A/D konverter LSB-je, ha az átalakító unipoláris és a referencia feszültsége 2.048? A választ μV  (mikrovolt) mértékegységben adja meg! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#3.9062&lt;br /&gt;
#1.9531&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora az 10 bites A/D konverter full scale-je, ha az átalakító unipoláris és a referencia feszültsége 1.024? A választ V mértékegységben adja meg, lehetőleg pontosan! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#1.0230&lt;br /&gt;
#1.0240&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mekkora az 12 bites A/D konverter LSB-je, ha az átalakító bipoláris és a referencia feszültsége 4.096V? A választ mV mértékegységben adja meg! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#1.0000&lt;br /&gt;
#2.0000&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz egy mikroprocesszor termikus tervezési teljesítményére? (TDP) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#Az egy magra jutó maximális megengedett hőteljesítmény.&lt;br /&gt;
#A megengedett maximális elektromos teljesítmény, ami hővé alakítható.&lt;br /&gt;
#Az átlagos hőteljesítmény, amire a hűtési rendszert méretezni kell.&lt;br /&gt;
#Mértékegysége a J/K.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz hőátadásra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}&lt;br /&gt;
#Anyagtranszport szükséges hozzá&lt;br /&gt;
#Energiakiegyenlítődési folyamat&lt;br /&gt;
#Az abszolút hőmérséklet 4. hatványával arányos&lt;br /&gt;
#A természetes konvekció gravitációs tér jelenlétében jön létre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz a hővezetésre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3}}&lt;br /&gt;
#Az abszolút hőmérséklet 4. hatványával arányos&lt;br /&gt;
#A hőmérsékletkülönbséggel arányos.&lt;br /&gt;
#Energiakiegyenlítődési folyamat&lt;br /&gt;
#Gravitációs tér jelenléte szükséges hozzá&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz hősugárzásra? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4}}&lt;br /&gt;
#Csak gravitációs tér jelenlétében jön létre.&lt;br /&gt;
#Anyagtranszport szükséges hozzá&lt;br /&gt;
#Az abszolút hőmérséklet 4. hatványával arányos&lt;br /&gt;
#Energiakiegyenlítődési folyamat&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz kényszerített hűtésre? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#Az elszállított hő fordítottan arányos a hűtőközeg fajhőjével.&lt;br /&gt;
#Minden esetben halmazállapot változás is történik.&lt;br /&gt;
#Az elszállított hő egyenesen arányos a tömegárammal.&lt;br /&gt;
#Természetes energiakiegyenlítődési folyamat.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A meghibásodás valószínűsége ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#Nem függ a hőmérséklettől.&lt;br /&gt;
#Lineárisan nő a hőmérséklet növekedésével.&lt;br /&gt;
#Exponenciálisan nő a hőmérséklet növekedésével.&lt;br /&gt;
#Négyzetesen nő a hőmérséklet növekedésével.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Körülbelül mekkora teljesítmény távolítható el hagyományos eszközökkel  (nem extrém hűtőborda, léghűtés) egy integrált áramkörből? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#100-130mW&lt;br /&gt;
#100-130W&lt;br /&gt;
#10-13kW&lt;br /&gt;
#10-13W&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy retrofit LED világítótest tápegységébe olyan elektrolit kondenzátorokat szerelnek, amelyek várható élettartama 1000h 100°C-on. A belső hőmérséklet az 55 °C-ot nem haladja meg. Mekkora lesz a várható élettartam?  (Feltételezzük, hogy a gyakorlati tapasztalatokkal egybevágóan a kondenzátor meghibásodása okozza a teljes világítótest elromlását.) Használja a &amp;quot;10°C hőmérsékletcsökkenés kétszeres élettartam&amp;quot; közelítést! Használjon értelmes kerekítést! Ne várjon el végtelen sok tizedes jegyre történő egyezést! ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}&lt;br /&gt;
#62.0 év&lt;br /&gt;
#Egyik sem&lt;br /&gt;
#2.6 év&lt;br /&gt;
#1.0 év&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mikroprocesszor hőellenállása Rthjc=0.4K/W. A processzorra egy  1 K/W hőellenállású hűtőrendszer kerül. A processzor felszíne 2.2 cm2, a processzor és a hűtőborda közé pedig átlagosan 23 μm vastagságú hővezető pasztát viszünk fel, amelynek hővezetési tényezője 1W/m∙K.  A mikroprocesszor környezetének hőmérséklete 28°C. Mekkora lehet a  maximális disszipáció, hogy a mikroprocesszor belső hőmérséklete a 95°C-ot ne lépje túl?   ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}&lt;br /&gt;
#44.53W&lt;br /&gt;
#63.14W&lt;br /&gt;
#Egyik sem.&lt;br /&gt;
#47.86J&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy médiaszerver processzorát 20%-al nagyobb órajellel működtetjük, a mag feszültségét emiatt 1,2V-ról 1,3V-ra növeljük. Feltételezve, hogy a fogyasztás nagy részét a töltéspumpálás okozza, mekkora lesz a szerver eredetileg 600Ft-os havi villanyszámlája? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}&lt;br /&gt;
#Egyik sem&lt;br /&gt;
#845 Ft&lt;br /&gt;
#780 Ft&lt;br /&gt;
#936 Ft&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy CMOS technológiával készült SoC órajele 1.6GHz, tápfeszültsége 3.5V. A rendszer így teljesen feltöltött akkumulátorról 7órát működik. Az órajelet felére, a tápfeszültséget kétharmadára csökkentjük. A módosított rendszer hány óráig fog üzemelni? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#21.00&lt;br /&gt;
#Egyik válasz sem helyes&lt;br /&gt;
#15.75&lt;br /&gt;
#31.50&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszerben a mikroprocesszor magfeszültsége 3GHz-en 1,1V, ebben az esetben a processzor fogyasztása 9 W. A rendszert 3 processzorossá szereljük át és 1GHz frekvencián működtetjük, 720 mV tápfeszültségről. Feltételezzük, hogy a processzorok fogyasztásának nagy részét a töltéspumpálás okozza. Mekkora lesz a módosított rendszer fogyasztása? (W) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}&lt;br /&gt;
#11.57&lt;br /&gt;
#Egyik válasz sem helyes&lt;br /&gt;
#5.89&lt;br /&gt;
#3.86&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz az alábbi karakterisztikájú inverterre? ==&lt;br /&gt;
[[Fájl:Transfer1.png|bélyegkép|semmi]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}&lt;br /&gt;
#A komparálási feszültség 1,5V&lt;br /&gt;
#Ha a bemenetre 0,5V -os logikai 0 szint kerül, a kimenet jelszintje szinte tökéletesen regenerálódik&lt;br /&gt;
#Ha a bemenetre komparálási feszültség kerül, a kimenet nagyimpedanciás&lt;br /&gt;
#Tápfeszültsége 3V.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A magas szintű szintézis: ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3}}&lt;br /&gt;
#A magas szintű szintézer programok többszörös tervezői produktivitást igérnek&lt;br /&gt;
#Vezérlés jellegű funkció esetén a feladat a mikroarchitektúra kiválasztása&lt;br /&gt;
#A kimenetük RTL HDL kód&lt;br /&gt;
#Időzítésfüggetlen leírást generál, az ütemezés megvalósítása az alacsonyabb szintek feladata&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz soft IP-re? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,4}}&lt;br /&gt;
#RTL leírás, amelyet szintetizálni kell.&lt;br /&gt;
#Hordozható különböző gyártók között&lt;br /&gt;
#Sem az időzítés, sem az elfoglalt terület nem ismert előre.&lt;br /&gt;
#Technológia független.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi igaz hard IP-re? ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2}}&lt;br /&gt;
#A késleltetés garantált&lt;br /&gt;
#Adott félvezetőgyár adott technológiájához kötődik&lt;br /&gt;
#RTL leírás, amelyet szintetizálni kell.&lt;br /&gt;
#Általában rosszabb minőségű, mint a soft IP&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szarvas Dániel</name></author>
	</entry>
</feed>