<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szalai+Andr%C3%A1s</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Szalai+Andr%C3%A1s"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Szalai_Andr%C3%A1s"/>
	<updated>2026-04-28T17:08:35Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=P%C3%A1rhuzamos_%C3%A9s_esem%C3%A9nyvez%C3%A9relt_programoz%C3%A1s_be%C3%A1gyazott_rendszereken&amp;diff=199345</id>
		<title>Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=P%C3%A1rhuzamos_%C3%A9s_esem%C3%A9nyvez%C3%A9relt_programoz%C3%A1s_be%C3%A1gyazott_rendszereken&amp;diff=199345"/>
		<updated>2020-06-29T14:56:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszerekben&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC08&lt;br /&gt;
| szak = villany BSc&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = nincs&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC08&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac08&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
A tantárgyhoz hivatalos előadás és gyakorlat anyagok érhetőek el a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac08/jegyzetek-es-segedanyagok tantárgyi oldalon].&lt;br /&gt;
*[https://bme.videotorium.hu/hu/channels/900/operacios-rendszerek Videotorium - Operációs rendszerek]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5363/operacios-rendszerek-2-eloadas-bevezeto-ii Bevezető]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5367/operacios-rendszerek-6-eloadas-feladatok-kezelese-os-ekben Feladatok]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5368/operacios-rendszerek-7-eloadas-utemezesi-algoritmusok Ütemezési algaritmusok]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5369/operacios-rendszerek-8-eloadas-osszetett-utemezes-feladatok-implementalasa Összetett ütemezés / Feladatok implementálása]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5373/operacios-rendszerek-12-eloadas-feladatok-egyuttm-kodese-i Feladatok együttműködése I.]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5374/operacios-rendszerek-13-eloadas-feladatok-egyuttm-kodese-ii Feladatok együttműködése II.]&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/watch?v=ss1-REMJ9GA&amp;amp;list=PL9IEJIKnBJjFNNfpY6fHjVzAwtgRYjhPw&amp;amp;index=1 Folyamatok kezelése Linux alatt videósorozat (angol)]&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/watch?v=mfmXcbiRs0E&amp;amp;list=PL9IEJIKnBJjHGWPN_S9NS_Ky1-tC8ZrUI C debuggolás videósorozat (angol)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
A házi feladat egyik részében a BAMBI házi feladatot kell megvalósítani FreeRTOS-szal az STK3700 kártyán, és azt ki kell egészíteni soros kommunikációval (ha abban eredetileg az nem volt), hogy a rendszert soros porton is el lehessen érni, azt lehessen távolról vezérleni, abból adatot lekérdezni. Ha a BAMBI HF olyan típusú, hogy az ilyen távvezérlés nem valósítható meg, akkor a Témalabor feladat folytatható, vagy a hallgató javasolhat egy számára érdekes feladatot, legvégső esetben a konzulens ír ki valamilyen feladatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A feladat második részében el kell készíteni egy olyan Linux programot, ami a mikrokontrolleren futó programmal soros porton együttműködve képes a beágyazott rendszer vezérlésére, abból tud adatot gyűjteni (pl. egyszerű TAB szeparált fájlba) és az adatokat megjeleníteni (pl. idődiagrammokat generálva gnuplot-tal). A Linux program parancssorban fogadja a fontos paramétereket, pl. soros porti device neve, adatfájlok nevét és helyét a fájlrendszerben, stb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Példa feladatok ===&lt;br /&gt;
A többség a [[Beágyazott és ambiens rendszerek]] tantárgy házi feladatát dolgozzá át a megfelelő követelményekhez szükséges kiegészítésekkel.&lt;br /&gt;
Néhány példa a 2018. tavaszi házi feladatok közül:&lt;br /&gt;
* Adatgyűjtő&lt;br /&gt;
* Reakcióidőmérő &lt;br /&gt;
* Parancsor alapú periféria kezelés&lt;br /&gt;
* Játék vezérlése, eredményből statisztika&lt;br /&gt;
* Érkezés és távozás jelzése mozgásérzézelővel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
A tárgy vizsgája szóbeli. A tételsor első és második feléből kell 1-1 tételt húzni, azt 2x15 perc alatt vázlatosan leírni, majd a vázlat alapján kérdéseket tesz fel a vizsgáztató, a kérdések arra is vonatkozhatnak, hogy az adott téma más tanult témákhoz hogyan kapcsolódik. Az API-ra vonatkozó tételeknél nem kell tudni a függvények pontos deklarációját, implementációját (feltalálták a könyveket meg az Internetet), de le kell tudni írni azok használatát, a fontosabb dolgokat, amire figyelni kell, stb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:PEP vizsga tételek 2018tavasz.pdf|Szóbeli vizsga tételsor (2018. tavasz)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:PEP tétel kidolgozás 2018tavasz.pdf|Tételek kidolgozása (2018. tavasz)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:PEP_tetel_kidolgozas.pdf|Tételek kidolgozása (2018. tavaszi átdolgozása, második verzió)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, vélemények ==&lt;br /&gt;
*A tételsorban szereplő fogalmak, anyagrészek szinte ugyanolyan elnevezéssel megtalálhatóak az előadás diasorokban. A gyakorlati anyagok inkább a megértést segítik és a gyakorlati lehetőségeket mutatják be. A szóbeli vizsgára ajánlott készülés: a tételekben szereplő fogalmak és anyagrészek megtanulása a diasorokból. ([[Szerkesztő:Sebők Bence|Sebők Bence]], 2018. tavasz)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=P%C3%A1rhuzamos_%C3%A9s_esem%C3%A9nyvez%C3%A9relt_programoz%C3%A1s_be%C3%A1gyazott_rendszereken&amp;diff=199344</id>
		<title>Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=P%C3%A1rhuzamos_%C3%A9s_esem%C3%A9nyvez%C3%A9relt_programoz%C3%A1s_be%C3%A1gyazott_rendszereken&amp;diff=199344"/>
		<updated>2020-06-29T14:29:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszerekben&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC08&lt;br /&gt;
| szak = villany BSc&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = nincs&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC08&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac08&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
A tantárgyhoz hivatalos előadás és gyakorlat anyagok érhetőek el a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac08/jegyzetek-es-segedanyagok tantárgyi oldalon].&lt;br /&gt;
*[https://bme.videotorium.hu/hu/channels/900/operacios-rendszerek Videotorium - Operációs rendszerek]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5363/operacios-rendszerek-2-eloadas-bevezeto-ii Bevezető]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5367/operacios-rendszerek-6-eloadas-feladatok-kezelese-os-ekben Feladatok]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5368/operacios-rendszerek-7-eloadas-utemezesi-algoritmusok Ütemezési algaritmusok]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5369/operacios-rendszerek-8-eloadas-osszetett-utemezes-feladatok-implementalasa Összetett ütemezés / Feladatok implementálása]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5373/operacios-rendszerek-12-eloadas-feladatok-egyuttm-kodese-i Feladatok együttműködése]&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/watch?v=ss1-REMJ9GA&amp;amp;list=PL9IEJIKnBJjFNNfpY6fHjVzAwtgRYjhPw&amp;amp;index=1 Folyamatok kezelése Linux alatt videósorozat (angol)]&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/watch?v=mfmXcbiRs0E&amp;amp;list=PL9IEJIKnBJjHGWPN_S9NS_Ky1-tC8ZrUI C debuggolás videósorozat (angol)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
A házi feladat egyik részében a BAMBI házi feladatot kell megvalósítani FreeRTOS-szal az STK3700 kártyán, és azt ki kell egészíteni soros kommunikációval (ha abban eredetileg az nem volt), hogy a rendszert soros porton is el lehessen érni, azt lehessen távolról vezérleni, abból adatot lekérdezni. Ha a BAMBI HF olyan típusú, hogy az ilyen távvezérlés nem valósítható meg, akkor a Témalabor feladat folytatható, vagy a hallgató javasolhat egy számára érdekes feladatot, legvégső esetben a konzulens ír ki valamilyen feladatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A feladat második részében el kell készíteni egy olyan Linux programot, ami a mikrokontrolleren futó programmal soros porton együttműködve képes a beágyazott rendszer vezérlésére, abból tud adatot gyűjteni (pl. egyszerű TAB szeparált fájlba) és az adatokat megjeleníteni (pl. idődiagrammokat generálva gnuplot-tal). A Linux program parancssorban fogadja a fontos paramétereket, pl. soros porti device neve, adatfájlok nevét és helyét a fájlrendszerben, stb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Példa feladatok ===&lt;br /&gt;
A többség a [[Beágyazott és ambiens rendszerek]] tantárgy házi feladatát dolgozzá át a megfelelő követelményekhez szükséges kiegészítésekkel.&lt;br /&gt;
Néhány példa a 2018. tavaszi házi feladatok közül:&lt;br /&gt;
* Adatgyűjtő&lt;br /&gt;
* Reakcióidőmérő &lt;br /&gt;
* Parancsor alapú periféria kezelés&lt;br /&gt;
* Játék vezérlése, eredményből statisztika&lt;br /&gt;
* Érkezés és távozás jelzése mozgásérzézelővel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
A tárgy vizsgája szóbeli. A tételsor első és második feléből kell 1-1 tételt húzni, azt 2x15 perc alatt vázlatosan leírni, majd a vázlat alapján kérdéseket tesz fel a vizsgáztató, a kérdések arra is vonatkozhatnak, hogy az adott téma más tanult témákhoz hogyan kapcsolódik. Az API-ra vonatkozó tételeknél nem kell tudni a függvények pontos deklarációját, implementációját (feltalálták a könyveket meg az Internetet), de le kell tudni írni azok használatát, a fontosabb dolgokat, amire figyelni kell, stb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:PEP vizsga tételek 2018tavasz.pdf|Szóbeli vizsga tételsor (2018. tavasz)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:PEP tétel kidolgozás 2018tavasz.pdf|Tételek kidolgozása (2018. tavasz)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:PEP_tetel_kidolgozas.pdf|Tételek kidolgozása (2018. tavaszi átdolgozása, második verzió)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, vélemények ==&lt;br /&gt;
*A tételsorban szereplő fogalmak, anyagrészek szinte ugyanolyan elnevezéssel megtalálhatóak az előadás diasorokban. A gyakorlati anyagok inkább a megértést segítik és a gyakorlati lehetőségeket mutatják be. A szóbeli vizsgára ajánlott készülés: a tételekben szereplő fogalmak és anyagrészek megtanulása a diasorokból. ([[Szerkesztő:Sebők Bence|Sebők Bence]], 2018. tavasz)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=P%C3%A1rhuzamos_%C3%A9s_esem%C3%A9nyvez%C3%A9relt_programoz%C3%A1s_be%C3%A1gyazott_rendszereken&amp;diff=199342</id>
		<title>Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=P%C3%A1rhuzamos_%C3%A9s_esem%C3%A9nyvez%C3%A9relt_programoz%C3%A1s_be%C3%A1gyazott_rendszereken&amp;diff=199342"/>
		<updated>2020-06-27T15:05:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszerekben&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC08&lt;br /&gt;
| szak = villany BSc&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 6&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| jelenlét = &lt;br /&gt;
| minmunka = &lt;br /&gt;
| labor = nincs&lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = nincs&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = szóbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC08&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac08&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
A tantárgyhoz hivatalos előadás és gyakorlat anyagok érhetőek el a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac08/jegyzetek-es-segedanyagok tantárgyi oldalon].&lt;br /&gt;
*[https://bme.videotorium.hu/hu/channels/900/operacios-rendszerek Videotorium - Operációs rendszerek]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5363/operacios-rendszerek-2-eloadas-bevezeto-ii Bevezető]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5367/operacios-rendszerek-6-eloadas-feladatok-kezelese-os-ekben Feladatok]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5368/operacios-rendszerek-7-eloadas-utemezesi-algoritmusok Ütemezési algaritmusok]&lt;br /&gt;
**[https://bme.videotorium.hu/hu/recordings/5369/operacios-rendszerek-8-eloadas-osszetett-utemezes-feladatok-implementalasa Összetett ütemezés / Feladatok implementálása]&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/watch?v=ss1-REMJ9GA&amp;amp;list=PL9IEJIKnBJjFNNfpY6fHjVzAwtgRYjhPw&amp;amp;index=1 Folyamatok kezelése Linux alatt videósorozat (angol)]&lt;br /&gt;
*[https://www.youtube.com/watch?v=mfmXcbiRs0E&amp;amp;list=PL9IEJIKnBJjHGWPN_S9NS_Ky1-tC8ZrUI C debuggolás videósorozat (angol)]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Házi feladat ==&lt;br /&gt;
A házi feladat egyik részében a BAMBI házi feladatot kell megvalósítani FreeRTOS-szal az STK3700 kártyán, és azt ki kell egészíteni soros kommunikációval (ha abban eredetileg az nem volt), hogy a rendszert soros porton is el lehessen érni, azt lehessen távolról vezérleni, abból adatot lekérdezni. Ha a BAMBI HF olyan típusú, hogy az ilyen távvezérlés nem valósítható meg, akkor a Témalabor feladat folytatható, vagy a hallgató javasolhat egy számára érdekes feladatot, legvégső esetben a konzulens ír ki valamilyen feladatot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A feladat második részében el kell készíteni egy olyan Linux programot, ami a mikrokontrolleren futó programmal soros porton együttműködve képes a beágyazott rendszer vezérlésére, abból tud adatot gyűjteni (pl. egyszerű TAB szeparált fájlba) és az adatokat megjeleníteni (pl. idődiagrammokat generálva gnuplot-tal). A Linux program parancssorban fogadja a fontos paramétereket, pl. soros porti device neve, adatfájlok nevét és helyét a fájlrendszerben, stb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Példa feladatok ===&lt;br /&gt;
A többség a [[Beágyazott és ambiens rendszerek]] tantárgy házi feladatát dolgozzá át a megfelelő követelményekhez szükséges kiegészítésekkel.&lt;br /&gt;
Néhány példa a 2018. tavaszi házi feladatok közül:&lt;br /&gt;
* Adatgyűjtő&lt;br /&gt;
* Reakcióidőmérő &lt;br /&gt;
* Parancsor alapú periféria kezelés&lt;br /&gt;
* Játék vezérlése, eredményből statisztika&lt;br /&gt;
* Érkezés és távozás jelzése mozgásérzézelővel&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga ==&lt;br /&gt;
A tárgy vizsgája szóbeli. A tételsor első és második feléből kell 1-1 tételt húzni, azt 2x15 perc alatt vázlatosan leírni, majd a vázlat alapján kérdéseket tesz fel a vizsgáztató, a kérdések arra is vonatkozhatnak, hogy az adott téma más tanult témákhoz hogyan kapcsolódik. Az API-ra vonatkozó tételeknél nem kell tudni a függvények pontos deklarációját, implementációját (feltalálták a könyveket meg az Internetet), de le kell tudni írni azok használatát, a fontosabb dolgokat, amire figyelni kell, stb.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:PEP vizsga tételek 2018tavasz.pdf|Szóbeli vizsga tételsor (2018. tavasz)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:PEP tétel kidolgozás 2018tavasz.pdf|Tételek kidolgozása (2018. tavasz)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:PEP_tetel_kidolgozas.pdf|Tételek kidolgozása (2018. tavaszi átdolgozása, második verzió)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, vélemények ==&lt;br /&gt;
*A tételsorban szereplő fogalmak, anyagrészek szinte ugyanolyan elnevezéssel megtalálhatóak az előadás diasorokban. A gyakorlati anyagok inkább a megértést segítik és a gyakorlati lehetőségeket mutatják be. A szóbeli vizsgára ajánlott készülés: a tételekben szereplő fogalmak és anyagrészek megtanulása a diasorokból. ([[Szerkesztő:Sebők Bence|Sebők Bence]], 2018. tavasz)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199296</id>
		<title>Villamosmérnök BSc záróvizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199296"/>
		<updated>2020-06-17T09:24:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Általános ismertető */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Általános ismertető==&lt;br /&gt;
Villamosmérnök BSc szakon a záróvizsga, ami egyben az MSc felvételi a következő részekből áll:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek 2 és Villamos energetika&#039;&#039;&#039; (1/3 súllyal - 15 pont)&lt;br /&gt;
*Szakmai ismeretek (2/3 súllyal - 30 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Digitális technika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Elektronika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html források].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A záróvizsga előtti időszak jellemzően információhiányos és sietős, következő dolgokért szoktunk aggódni:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ne felejts el a záróvizsgára jelentkezni a neptunban és a tanszékeden is!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Érdemes naponta nézegetni a [http://www.vik.bme.hu/ kari honlap] híreit, az írásbeli beosztással kapcsolatos információk ide kerül ki, a pontos beosztás és az eredmények pedig a [https://edu.vik.bme.hu/ tanulmányi portálon] találhatók.&lt;br /&gt;
*A szóbeli pontos beosztása nem ritkán csak pár nappal a védés előtt derül ki, a tanszékeden érdemes érdeklődni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A záróvizsgára magaddal kell vinni a felvételi azonosítószámodat, valamint ne indulj el számológép, toll és üres lapok nélkül!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Amint neptunba bekerült a diplomát szerzett státusz és a megszerzés időpontja, rohanj a KTH-ba oklevél igazolást kérni, az ott kapott dokumentumokat haladéktalanul töltsd fel a felvi.hu-ra!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Abszolutórium (2014-től kezdetteknek)===&lt;br /&gt;
*A záróvizsga írásbeli részének nem, de a &#039;&#039;&#039;szóbelinek és a védésnek feltétele az abszolutórium&#039;&#039;&#039; megszerzése. Ez automatikusanan történik, de lehet, hogy csak a szóbeli előtti napon.&lt;br /&gt;
*Az abszolutórium feltételei:&lt;br /&gt;
**Alapképzés tárgyainak a teljesítése, beleértve a kötelező 2 féléves testnevelést és az előírt szigorlat(oka)t (149 kredit)&lt;br /&gt;
**Specializációs és ágazati tárgyak teljesítése (28 kredit)&lt;br /&gt;
**Kötelezően választható gazdaság- és humánismereti tárgyak teljesítése (4 + 4 kredit)&lt;br /&gt;
**Szakdolgozat-készítés tárgyból a kredit megszerzése (15 kredit)&lt;br /&gt;
**Összesen legalább 210 kredit teljesítése (szabadon választható tárgyakkal együtt)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
Ez a lista a korábbi (2018-) feladatsorok tipikus feladatai és a hivatalosan kiadott témakörök felhasználásával készült. Részletesebben lásd a [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html kari honlapon]!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Kombinációs hálózatok&lt;br /&gt;
*Sorrendi hálózatok&lt;br /&gt;
*MSI alkalmazás technika&lt;br /&gt;
*8085-assembly&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elektronika [[Elektronika 1|1]]-[[Elektronika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Tranzisztoros kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*Műveleti erősítős kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*DC/DC átalakítók&lt;br /&gt;
*Stabilizátorok, referencia áramkörök&lt;br /&gt;
*Termikus méretezés&lt;br /&gt;
*PLL, fázisdetektorok, szabályozók&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Méréstechnika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Hibaszámítás&lt;br /&gt;
*Feszültség és áram mérése, jelreprezentációk&lt;br /&gt;
*Idő- és frekvenciamérés&lt;br /&gt;
*Impedanciamérés&lt;br /&gt;
*Oszcilloszkópok&lt;br /&gt;
*Spektrumanalizátorok&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek [[Jelek és rendszerek 1|1]]-[[Jelek és rendszerek 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Jel- és rendszerelméleti alapfogalmak&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Mintavételezés és jelrekonstrukció&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű szimuláció&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Villamos energetika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Transzformátorok&lt;br /&gt;
*Szimmetrikus összetevők módszere&lt;br /&gt;
*Teljesítményszámítás&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi feladatsorok (2018-) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jan-vill.pdf | 2018 január]] - [[Media:2018-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jan-vill.pdf | 2019 január]] - [[Media:2019-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:2020-jan-vill.pdf | 2020 január]] - [[Media:2020-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jun-vill.pdf | 2018 június]] - [[Media:2018-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jun-vill.pdf | 2019 június]] - [[Media:2019-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
*2019 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 2. feladat, impulzusválasz: az e) impulzusválaszban 0,5 helyett -0,5 a helyes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi típusú feladatsorok (2008-2017)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi típusú záróvizsgában matematika rész is van, azonban a 2014-től induló képzés része a matematika szigorlat, így a felvételi anyagból kikerült a matematika. Helyette a digitális technika 2, elektronika 2 került bele, illetve a méréstechnika anyagrésze is bővült az oszcilloszkópok és spektrumanalizátorok témakörökkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:Vill_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Media:Vill_zv_2010jan_mo_nemhiv.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:Vill_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Vill_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Vill_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:Vill_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Vill_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Vill_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Vill_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2008szept.pdf | 2008 június]] - [[Media:Vill_zv_2008szept_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:Vill_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:Vill_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:Vill_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:Vill_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:Vill_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jun.pdf | 2014 május]] - [[Media:Vill_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:Vill_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016maj.pdf | 2016 május]] - [[Media:Vill_zv_2016maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2017-jun-vill.pdf | 2017 május]] - [[Media:2017-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
* 2010 január:&lt;br /&gt;
** Jelek 4. feladat: lemaradt a rajzon a μ a farád elől&lt;br /&gt;
* 2011 május:&lt;br /&gt;
** Matematika 5. feladat, második kérdés: Nem létezik.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 3. Feladat: B - 43 dB a helyes válasz.&lt;br /&gt;
* 2012 május:&lt;br /&gt;
** Digit 2. feladat: &#039;&#039;c&#039;&#039; állapotban &#039;&#039;00&#039;&#039; oszlopban &#039;&#039;a,0&#039;&#039; kellene, hogy legyen&lt;br /&gt;
* 2012 január:&lt;br /&gt;
** Elektronika 1. feladat: U&amp;lt;sub&amp;gt;BE0&amp;lt;/sub&amp;gt; = 600 mV-al kell számolni.&lt;br /&gt;
* 2013 május:&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 1. feladat: B - 0,18% a helyes válasz.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 2. feladat: A megadott adatokkal 200 mV jön ki. 20 mV akkor lenne, ha h&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;=0,5% lenne.&lt;br /&gt;
* 2017 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 5. feladat második kérdésénél csak úgy jön ki a &amp;quot;helyes megoldás&amp;quot;, ha a gerjesztés oldalon +4u[k-2] helyett, -4u[k-2] van! A feladatban megadott értékekkel y&amp;lt;sub&amp;gt;g&amp;lt;/sub&amp;gt;[k]=18,125*(0,6)&amp;lt;sup&amp;gt;k&amp;lt;/sup&amp;gt; jön ki.&lt;br /&gt;
* 2017 május:&lt;br /&gt;
**Elektronika: Hibásan megadott transzfer karakterisztika! A Mester lefelejtette a négyzetre emelést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Részletes kidolgozások ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 január: [[Media:Vill_ZV_2012_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2012 május: [[Media:Vill_ZV_2012_Május_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2013 január: [[Media:Vill_ZV_2013_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2014 január: [[Media:Vill_ZV_2014_Január_Elektro.PDF|Elektronika]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
*2014 május: [[Media:Vill_ZV_2014_június_matek.PDF|Matematika]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Évek óta működő [https://www.facebook.com/groups/541868529322879/ Facebook csoport] - kérdések és válaszok ;) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Jelek_mintapéldák.pdf‎|Jelek és rendszerek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
* Egyéb segítség:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_DI_példák.pdf|Diszkrét idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_FI_példák.pdf|Folytonos idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Villamos energetika===&lt;br /&gt;
*[https://vet.bme.hu/?q=oktatas/msc-felveteli Villamos energetika, transzformátorok jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektrotechnika_mintapéldák.pdf‎|Elektrotechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Digitális technika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Digit_mintapéldák.pdf‎|Digitális technika mintapéldák 2008]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Méréstechnika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_mt.pdf|Méréstechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mt_segedlet_uj_zv.pdf|Sujbert László: Méréstechnika segédlet (2017)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Elektronika 1-2===&lt;br /&gt;
*[http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf Dr. Pap László: Elektronika 1 jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektronika_mintapéldák.pdf‎|Elektronika 1 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC05 Elektronika 2 felvételi előkészítő csomag]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_e2.pdf|Elektronika 2 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Más szakok felvételi vizsgái ==&lt;br /&gt;
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szóbelik a különböző szakirányokon==&lt;br /&gt;
*[[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott rendszerek és irányító rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2014 ősz: A záróvizsgán Dr. Tevesz Gábornál vizsgáztam MAR-ból. Csak a kiadott jegyzetből kérdez, de abból viszont minden anyagrész előkerülhet. Maximálisan segítőkész, igyekszik olyan témát feldobni, ami legalább egy kicsit is kapcsolódik a szakdolgozat témájához. Nem kell megijedni, ha egy-két apróbb részlet nem ugrik be elsőre, ha elakadsz segít továbblendülni. A végén korrektül és jóindulatúan osztályzott.&lt;br /&gt;
**2015 ősz: MAR: előszeretettel kérdezik a CAN-t, bitről bitre, mindent.&lt;br /&gt;
*[[BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikációs rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2011 őszi félév: A záróvizsgán Vida Rollandnál vizsgáztam, a választott tárgyam a HTA volt. Csak a saját anyagrészéből kérdezett, a kapcsolástechnikából semmit. A vizsga korrekt volt, a többiek elmondása alapján is kijelenthetem, hogy nagyon barátságosan osztályoztak.&lt;br /&gt;
**2014 tavaszi félév: A szakdolgozat védése után Dr. Csopaki Gyulánál vizsgáztam, HTA-ból. A GSM hálózatok jelzésrendszerét kérdezte, mást nem. Korrekt volt, a témáról beszélgettünk, ahol megakadtam segített - barátságosan osztályoztak, értékeltek.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Én Adamis Gusztávnál vizsgáztam, szintén HTA-ból. Szintén maximálisan jófej volt, kapcsolóközpontokra, S- és T-kapcsolókra, BORSCHT-funkciókra kérdezett rá. Csak néhány percig tartott az egész.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Dr. Csopaki Gyula, HTA. S és T kapcsolókat kérdezte, ezek sebességeit (T kapcsoló -&amp;gt;kb. 1 időszelet, S kapcsoló -&amp;gt; áramköri késleltetés) és a távközlésben a beszéd céljára átvitt frekvenciatartományt. Barátságos osztályzás volt. &lt;br /&gt;
*[[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Mikroelektronikai és elektronikai technológia]]&lt;br /&gt;
*[[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos energetika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
*[[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]]&lt;br /&gt;
*A záróvizsgára való készülés alapvetően ismétlés, ennek ellenére sok időt vesz igénybe. Minimum 1.5-2 hét, de ettől sokkal több is lehet attól függően ki mennyire mélyen sajátította el annak idején az adott tárgyak anyagát. A tapasztalatok szerint a példák többsége legalább típus szinten ismétlődik az évek során, de mindig vannak új példatípusok is! A tárgy blokkok többségéhez elérhetőek mintapéldák, érdemes ezzel kezdeni a készülést.&lt;br /&gt;
*A vizsga megoldására a viszonylag nagy számú feladat ellenére csak 120 perc áll rendelkezésre. Ez jó időbeosztást, és tempós munkát kíván.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=199267</id>
		<title>BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=199267"/>
		<updated>2020-06-10T14:32:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek, tanácsok, információk */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Célkitűzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beágyazott rendszereknek azokat a számítógépes alkalmazói rendszereket nevezzük, melyek autonóm működésűek és befogadó fizikai-technológiai környezetükkel intenzív kapcsolatban állnak. Életünk szinte minden területén találkozunk velük. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban (Internet of Things), kritikus infrastruktúráiban. A szakterület a fejlesztőktől, üzemeltetőktől integrális ismereteket követel meg: a területtel foglalkozó szakembereknek az érzékelés/jelátalakítás problémakörétől kezdve a szorosan kapcsolódó hardver/szoftver ismereteken át az információgyűjtés és feldolgozás, továbbá kommunikáció problémáit is ismerniük kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;20%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2016&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2017&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2018&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2019&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Beágyazott információs rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|MIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.76&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.90&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0333&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9068&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Irányítórendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|IIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.75&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.91&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0252&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9333&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Számítógép-alapú rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|AUT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.79&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.87&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0252&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9417&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ágazatok ==&lt;br /&gt;
* Beágyazott információs rendszerek (MIT) - a specializáció gazdatanszéke&lt;br /&gt;
* Irányítórendszerek (IIT)&lt;br /&gt;
* Számítógép-alapú rendszerek (AUT)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyak ==&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek]]&lt;br /&gt;
*[[Ipari irányítástechnika]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller alapú rendszerek]]&lt;br /&gt;
*Témalaboratórium&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 6. félév ===&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium&lt;br /&gt;
==== Beágyazott információs rendszerek ágazat (MIT) ====&lt;br /&gt;
*[[Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Irányítórendszerek ágazat (IIT) ====&lt;br /&gt;
*[[Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés]]&lt;br /&gt;
*[[Irányítórendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
==== Számítógép-alapú rendszerek ágazat (AUT) ====&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott operációs rendszerek és kliens alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok, információk ==&lt;br /&gt;
*Ha ezen a specializáción gondolkozol a 4. félévben az előspec tárgyak közül az [[Infokommunikáció]]t is célszerű felvenned&lt;br /&gt;
*Hasznos, ha otthon is foglalkozol előtte hobbiszinten elektronikával (pl.: Arduino, Raspberry Pi)&lt;br /&gt;
*Ezen a specializáción szinte minden tárgyból van valamilyen programozási házi feladat&lt;br /&gt;
*Érdemes megnézni a 6. féléves (ágazati) tárgyak anyagát is a választáshoz&lt;br /&gt;
*A specializációt tartó minden tanszéken van [[Villamosmérnök MSc|MSc specializáció]] is, ezek áttanulmányozása is segíthet az ágazat kiválasztásában&lt;br /&gt;
*Habár a [[Szabályozástechnika|szabtech]] kötelező ez igazából csak az irányítórendszerek ágazaton jön elő, kivéve ha valaki ilyen témát választ téma/önlabon.&lt;br /&gt;
*Fontosabb alaptárgyak, amelyek a készségszintű ismerete nélkülözhetetlen a specializáción:&lt;br /&gt;
**Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]&lt;br /&gt;
**[[A programozás alapjai 1|Programozás alapjai 1]]&lt;br /&gt;
**Informatika [[Informatika 1|1]]-[[Informatika 2|2]]&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 1]]&lt;br /&gt;
*A közös tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
**BAMBI: beágyazott C programozás, programszervezés, jelfeldolgozás, FPGA-k felépítése&lt;br /&gt;
**MAR: uC-ek felépítése, jellemző integrált perifériáik, 8051-assembly, beágyazott rendszerek tervezése&lt;br /&gt;
**Irtech: PLC-programozás 5 nyelven, szenzorok felépítése, mérési elveik, távadó&lt;br /&gt;
*Az ágazati tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
**PEP: operációs rendszerek, taszkok, szálak, osztott memória, hálózati programozás&lt;br /&gt;
**BOR: operációs rendszerek, Linux, Windows, QNX&lt;br /&gt;
**Képfel: optoelektronikai eszközök, képek matematikai leírása,  képek szűrése, 3D látórendszerek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
*[https://www.facebook.com/groups/2064808647133920/ Az ágazathoz tartozó Facebook csoport]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontroller_alap%C3%BA_rendszerek&amp;diff=199266</id>
		<title>Mikrokontroller alapú rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontroller_alap%C3%BA_rendszerek&amp;diff=199266"/>
		<updated>2020-06-10T14:30:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek, tanácsok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Mikrokontroller alapú rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIAUAC06&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 5&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = AUT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAC06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az iparban legelterjedtebben használt mikrokontroller architektúrákkal, azok kiválasztási szempontjaival. A megszerzett ismeretek segítségével a hallgatók képessé válnak mikrokontroller alapú rendszerek hardver tervezésére és alacsonyszintű szoftver rendszerének megvalósítására. A kettő közötti elválaszthatatlan kapcsolatot rövid esettanulmányok mutatják be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során házi feladatként egy 8051-es mikrokontrollerre kell egy egyszerű assembly szubrutint megírni. A feladat magába foglalja a pontos specifikáció megfogalmazását, a szubrutin megírását, a teszteléshez egy egyszerű főprogram elkészítését, valamint egy néhány oldalas teljeskörű dokumentáció megírását. A pótlás időszakban különeljárási díj ellenében van lehetőség pótbeadásra. Aki azonban a 12. hét végéig leadja a kész házit, annak szükség esetén biztosítanak a szorgalmi időszakban egy extra ingyenes javítási lehetőséget - Érdemes kihasználni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen maximum 100 pontot lehet elérni. A jegyek a standard 40, 55, 70, 85 százalékos határok szerint alakulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC06 tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik, vizsgák ==&lt;br /&gt;
===ZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:MAR_2010tavasz_ZH.pdf‎|2010 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MAR_ZH_20140428.pdf|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MAR_ZH_20150331.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsga===&lt;br /&gt;
*[[Media:MAR_vizsga_2011.05.18.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:MAR_vizsga_2011.06.08.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:MAR_vizsga_2012.05.16.pdf‎|2012 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Mar_vizsga_20130530.pdf|2013 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MAR_vizsga_20140522.pdf|2014 tavaszi 1.vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Mar_vizsga_20140604.pdf|2014 tavaszi 2.vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Mar_vizsga_20140611.pdf|2014 tavaszi 3.vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mar_20181212_vizsga.pdf|2018 ősz 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mar_20181221_vizsga.pdf|2018 ősz 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek, tanácsok==&lt;br /&gt;
*Mind a ZH, mind a vizsga 100 pont, sokszor lényegtelennek tűnő részleteket is megkérdeznek.&lt;br /&gt;
*Kedvenc témák: 8051-ARM összehasonlítás, a CISC-RISC összehasonlítás, számábrázolások, CAN bitről bitre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontroller_alap%C3%BA_rendszerek&amp;diff=199265</id>
		<title>Mikrokontroller alapú rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mikrokontroller_alap%C3%BA_rendszerek&amp;diff=199265"/>
		<updated>2020-06-10T14:30:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Mikrokontroller alapú rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIAUAC06&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 5&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = AUT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista = &lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAC06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy célja, hogy a hallgatókat megismertesse az iparban legelterjedtebben használt mikrokontroller architektúrákkal, azok kiválasztási szempontjaival. A megszerzett ismeretek segítségével a hallgatók képessé válnak mikrokontroller alapú rendszerek hardver tervezésére és alacsonyszintű szoftver rendszerének megvalósítására. A kettő közötti elválaszthatatlan kapcsolatot rövid esettanulmányok mutatják be.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégségesre teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során házi feladatként egy 8051-es mikrokontrollerre kell egy egyszerű assembly szubrutint megírni. A feladat magába foglalja a pontos specifikáció megfogalmazását, a szubrutin megírását, a teszteléshez egy egyszerű főprogram elkészítését, valamint egy néhány oldalas teljeskörű dokumentáció megírását. A pótlás időszakban különeljárási díj ellenében van lehetőség pótbeadásra. Aki azonban a 12. hét végéig leadja a kész házit, annak szükség esetén biztosítanak a szorgalmi időszakban egy extra ingyenes javítási lehetőséget - Érdemes kihasználni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen maximum 100 pontot lehet elérni. A jegyek a standard 40, 55, 70, 85 százalékos határok szerint alakulnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC06 tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Zárthelyik, vizsgák ==&lt;br /&gt;
===ZH===&lt;br /&gt;
*[[Media:MAR_2010tavasz_ZH.pdf‎|2010 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MAR_ZH_20140428.pdf|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MAR_ZH_20150331.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsga===&lt;br /&gt;
*[[Media:MAR_vizsga_2011.05.18.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:MAR_vizsga_2011.06.08.pdf‎|2011 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:MAR_vizsga_2012.05.16.pdf‎|2012 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Mar_vizsga_20130530.pdf|2013 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Média:MAR_vizsga_20140522.pdf|2014 tavaszi 1.vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Mar_vizsga_20140604.pdf|2014 tavaszi 2.vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Média:Mar_vizsga_20140611.pdf|2014 tavaszi 3.vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mar_20181212_vizsga.pdf|2018 ősz 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:mar_20181221_vizsga.pdf|2018 ősz 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek, tanácsok==&lt;br /&gt;
*Mind a ZH, mind a vizsga 100 pont, sokszor lényegtelennek tűnő részleteket is megkérdeznek.&lt;br /&gt;
*Kedvenc témák 8051-ARM összehasonlítás, a CISC-RISC összehasonlítás, számábrázolások, CAN bitről bitre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199264</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199264"/>
		<updated>2020-06-10T14:22:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek, tanácsok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC06&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 5&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista =&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a beágyazott rendszer alkalmazások tervezésére készít fel. Ennek érdekében bemutatja a beágyazott rendszerek felépítését, a környezetből származó információ feldolgozásának lehetőségeit, a leggyakrabban előforduló adatfeldolgozási és vezérlési feladatokat, valamint mindezek tipikus szoftver implementációit mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) és programozható/újrakonfigurálható hardverek (FPGA) esetében. A tárgy hallgatói számítógépes gyakorlatok keretében részletesen megismerik a beágyazott rendszerekben elterjedten használt szoftvertervezési mintákat, és gyakorolják az alkalmazásfejlesztést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatók készségszintű ismeretekkel fognak rendelkezni a beágyazott- és hardverközeli szoftverfejlesztés területén, és gyakorlati tapasztalatot szereznek programozható és újrakonfigurálható hardver eszközök használata terén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégséges szintűre (50%) teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során egy előre választott társsal, közösen kell 1 házi feladatot legalább elfogadható szintűre megcsinálni. A kiadott feladat egy beágyazott C szoftver elkészítése a tanszék által biztosított, EFM32 Giant Gecko mikrokontrollerre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 50%-ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
*Beágyazott szoftver (szoftver architektúrák, hibakeresés, robusztus programozás, DSP, mintakódok)&lt;br /&gt;
*Alkalmazási minták adatfeldolgozásban (átlagolás, FIR/IIR szűrés)&lt;br /&gt;
*Szoftver definiált hardver (FPGA, HDL)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06/jegyzetek tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Régi segédanyagok&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM! A tantárgy 2017 őszén jelentős változáson ment keresztül, az ennél régebbi segédanyagok tematikája eltér az aktuális tárgyétól!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Néhány előadás jegyzete:&lt;br /&gt;
**1. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]&lt;br /&gt;
**2. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]&lt;br /&gt;
**3. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése, (virtualizálás)]]&lt;br /&gt;
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]].&lt;br /&gt;
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]]&lt;br /&gt;
**Utóbbi PDF-hez megjegyzés:&lt;br /&gt;
***Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.&lt;br /&gt;
***A 7. feladatban, az f egyenesen a 3/2*fs hibásan van odaírva. Ott 3/4*fs-nek kellene lennie, ahogy mellette is taglalja.&lt;br /&gt;
***A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nagyzárthelyi ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2018_mintaZH.pdf|2018 ősz minta ZH]] - [[:File:Bambi minta zh.pdf| Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi zárthelyik:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_zh_2015tavasz.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ZHA.pdf|2016 tavaszi ZH A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_20181217_vizsga.pdf|2018/19 ősz 2. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_2019_01_07_vizsga.pdf|2018/19 ősz 3. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi vizsgák:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga|2014 tavaszi 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga|2014 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga_20150602.pdf|2015 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi2016vizsga.pdf|2016 tavaszi 1. vizsga B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf|2017 tavaszi 3. vizsga A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
==Tippek, tanácsok==&lt;br /&gt;
*A zh és a vizsga elég lényegretörő, lényegesen egyszerűbb, mint a többi tárgyból ezen a specen. Mivel a félévközi teljesítmény a jegybe nem számít bele, így a tárgyból a vizsgán nem olyan nehéz 4-5-öst szerezni.&lt;br /&gt;
*A félévközi házi feladat viszont nem olyan egyszerű, szükséges hozzá a gyakorlatok rendszeres látogatása, és az aktív részvétel, valamint nem árt valami egyszerűbb mikrokontrolleres tapasztalat (Arduino, Raspberry Pi).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199263</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199263"/>
		<updated>2020-06-10T14:22:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek, tanácsok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC06&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 5&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista =&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a beágyazott rendszer alkalmazások tervezésére készít fel. Ennek érdekében bemutatja a beágyazott rendszerek felépítését, a környezetből származó információ feldolgozásának lehetőségeit, a leggyakrabban előforduló adatfeldolgozási és vezérlési feladatokat, valamint mindezek tipikus szoftver implementációit mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) és programozható/újrakonfigurálható hardverek (FPGA) esetében. A tárgy hallgatói számítógépes gyakorlatok keretében részletesen megismerik a beágyazott rendszerekben elterjedten használt szoftvertervezési mintákat, és gyakorolják az alkalmazásfejlesztést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatók készségszintű ismeretekkel fognak rendelkezni a beágyazott- és hardverközeli szoftverfejlesztés területén, és gyakorlati tapasztalatot szereznek programozható és újrakonfigurálható hardver eszközök használata terén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégséges szintűre (50%) teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során egy előre választott társsal, közösen kell 1 házi feladatot legalább elfogadható szintűre megcsinálni. A kiadott feladat egy beágyazott C szoftver elkészítése a tanszék által biztosított, EFM32 Giant Gecko mikrokontrollerre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 50%-ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
*Beágyazott szoftver (szoftver architektúrák, hibakeresés, robusztus programozás, DSP, mintakódok)&lt;br /&gt;
*Alkalmazási minták adatfeldolgozásban (átlagolás, FIR/IIR szűrés)&lt;br /&gt;
*Szoftver definiált hardver (FPGA, HDL)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06/jegyzetek tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Régi segédanyagok&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM! A tantárgy 2017 őszén jelentős változáson ment keresztül, az ennél régebbi segédanyagok tematikája eltér az aktuális tárgyétól!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Néhány előadás jegyzete:&lt;br /&gt;
**1. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]&lt;br /&gt;
**2. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]&lt;br /&gt;
**3. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése, (virtualizálás)]]&lt;br /&gt;
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]].&lt;br /&gt;
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]]&lt;br /&gt;
**Utóbbi PDF-hez megjegyzés:&lt;br /&gt;
***Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.&lt;br /&gt;
***A 7. feladatban, az f egyenesen a 3/2*fs hibásan van odaírva. Ott 3/4*fs-nek kellene lennie, ahogy mellette is taglalja.&lt;br /&gt;
***A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nagyzárthelyi ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2018_mintaZH.pdf|2018 ősz minta ZH]] - [[:File:Bambi minta zh.pdf| Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi zárthelyik:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_zh_2015tavasz.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ZHA.pdf|2016 tavaszi ZH A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_20181217_vizsga.pdf|2018/19 ősz 2. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_2019_01_07_vizsga.pdf|2018/19 ősz 3. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi vizsgák:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga|2014 tavaszi 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga|2014 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga_20150602.pdf|2015 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi2016vizsga.pdf|2016 tavaszi 1. vizsga B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf|2017 tavaszi 3. vizsga A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
==Tippek, tanácsok==&lt;br /&gt;
*A zh és a vizsga elég lényegretörő, lényegesen egyszerűbb, mint a többi tárgyból ezen a specen. Mivel a félévközi teljesítmény a jegybe nem számít bele, így a tárgyból a vizsgán nem olyan nehéz 4-5-öst szerezni.&lt;br /&gt;
*A félévközi házi feladat nem olyan viszont egyszerű, szükséges hozzá a gyakorlatok rendszeres látogatása, és az aktív részvétel, valamint nem árt valami egyszerűbb mikrokontrolleres tapasztalat (Arduino, Raspberry Pi).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199262</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199262"/>
		<updated>2020-06-10T14:21:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek, tanácsok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC06&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 5&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista =&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a beágyazott rendszer alkalmazások tervezésére készít fel. Ennek érdekében bemutatja a beágyazott rendszerek felépítését, a környezetből származó információ feldolgozásának lehetőségeit, a leggyakrabban előforduló adatfeldolgozási és vezérlési feladatokat, valamint mindezek tipikus szoftver implementációit mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) és programozható/újrakonfigurálható hardverek (FPGA) esetében. A tárgy hallgatói számítógépes gyakorlatok keretében részletesen megismerik a beágyazott rendszerekben elterjedten használt szoftvertervezési mintákat, és gyakorolják az alkalmazásfejlesztést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatók készségszintű ismeretekkel fognak rendelkezni a beágyazott- és hardverközeli szoftverfejlesztés területén, és gyakorlati tapasztalatot szereznek programozható és újrakonfigurálható hardver eszközök használata terén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégséges szintűre (50%) teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során egy előre választott társsal, közösen kell 1 házi feladatot legalább elfogadható szintűre megcsinálni. A kiadott feladat egy beágyazott C szoftver elkészítése a tanszék által biztosított, EFM32 Giant Gecko mikrokontrollerre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 50%-ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
*Beágyazott szoftver (szoftver architektúrák, hibakeresés, robusztus programozás, DSP, mintakódok)&lt;br /&gt;
*Alkalmazási minták adatfeldolgozásban (átlagolás, FIR/IIR szűrés)&lt;br /&gt;
*Szoftver definiált hardver (FPGA, HDL)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06/jegyzetek tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Régi segédanyagok&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM! A tantárgy 2017 őszén jelentős változáson ment keresztül, az ennél régebbi segédanyagok tematikája eltér az aktuális tárgyétól!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Néhány előadás jegyzete:&lt;br /&gt;
**1. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]&lt;br /&gt;
**2. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]&lt;br /&gt;
**3. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése, (virtualizálás)]]&lt;br /&gt;
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]].&lt;br /&gt;
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]]&lt;br /&gt;
**Utóbbi PDF-hez megjegyzés:&lt;br /&gt;
***Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.&lt;br /&gt;
***A 7. feladatban, az f egyenesen a 3/2*fs hibásan van odaírva. Ott 3/4*fs-nek kellene lennie, ahogy mellette is taglalja.&lt;br /&gt;
***A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nagyzárthelyi ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2018_mintaZH.pdf|2018 ősz minta ZH]] - [[:File:Bambi minta zh.pdf| Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi zárthelyik:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_zh_2015tavasz.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ZHA.pdf|2016 tavaszi ZH A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_20181217_vizsga.pdf|2018/19 ősz 2. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_2019_01_07_vizsga.pdf|2018/19 ősz 3. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi vizsgák:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga|2014 tavaszi 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga|2014 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga_20150602.pdf|2015 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi2016vizsga.pdf|2016 tavaszi 1. vizsga B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf|2017 tavaszi 3. vizsga A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
==Tippek, tanácsok==&lt;br /&gt;
*A zh és a vizsga elég lényegretörő, lényegesen egyszerűbb, mint a többi tárgyból ezen a specen. Mivel a félévközi teljesítmény a jegybe nem számít bele, így a tárgyból a vizsgán nem olyan nehéz 4-5-öst szerezni.&lt;br /&gt;
*A félévközi házi feladat nem olyan egyszerű, szükséges hozzá a gyakorlatok látogatása, és az aktív részvétel, valamint nem árt valami egyszerűbb mikrokontrolleres tapasztalat (Arduino, Raspberry Pi).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199261</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199261"/>
		<updated>2020-06-10T14:18:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek, tanácsok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC06&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 5&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista =&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a beágyazott rendszer alkalmazások tervezésére készít fel. Ennek érdekében bemutatja a beágyazott rendszerek felépítését, a környezetből származó információ feldolgozásának lehetőségeit, a leggyakrabban előforduló adatfeldolgozási és vezérlési feladatokat, valamint mindezek tipikus szoftver implementációit mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) és programozható/újrakonfigurálható hardverek (FPGA) esetében. A tárgy hallgatói számítógépes gyakorlatok keretében részletesen megismerik a beágyazott rendszerekben elterjedten használt szoftvertervezési mintákat, és gyakorolják az alkalmazásfejlesztést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatók készségszintű ismeretekkel fognak rendelkezni a beágyazott- és hardverközeli szoftverfejlesztés területén, és gyakorlati tapasztalatot szereznek programozható és újrakonfigurálható hardver eszközök használata terén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégséges szintűre (50%) teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során egy előre választott társsal, közösen kell 1 házi feladatot legalább elfogadható szintűre megcsinálni. A kiadott feladat egy beágyazott C szoftver elkészítése a tanszék által biztosított, EFM32 Giant Gecko mikrokontrollerre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 50%-ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
*Beágyazott szoftver (szoftver architektúrák, hibakeresés, robusztus programozás, DSP, mintakódok)&lt;br /&gt;
*Alkalmazási minták adatfeldolgozásban (átlagolás, FIR/IIR szűrés)&lt;br /&gt;
*Szoftver definiált hardver (FPGA, HDL)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06/jegyzetek tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Régi segédanyagok&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM! A tantárgy 2017 őszén jelentős változáson ment keresztül, az ennél régebbi segédanyagok tematikája eltér az aktuális tárgyétól!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Néhány előadás jegyzete:&lt;br /&gt;
**1. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]&lt;br /&gt;
**2. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]&lt;br /&gt;
**3. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése, (virtualizálás)]]&lt;br /&gt;
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]].&lt;br /&gt;
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]]&lt;br /&gt;
**Utóbbi PDF-hez megjegyzés:&lt;br /&gt;
***Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.&lt;br /&gt;
***A 7. feladatban, az f egyenesen a 3/2*fs hibásan van odaírva. Ott 3/4*fs-nek kellene lennie, ahogy mellette is taglalja.&lt;br /&gt;
***A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nagyzárthelyi ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2018_mintaZH.pdf|2018 ősz minta ZH]] - [[:File:Bambi minta zh.pdf| Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi zárthelyik:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_zh_2015tavasz.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ZHA.pdf|2016 tavaszi ZH A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_20181217_vizsga.pdf|2018/19 ősz 2. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_2019_01_07_vizsga.pdf|2018/19 ősz 3. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi vizsgák:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga|2014 tavaszi 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga|2014 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga_20150602.pdf|2015 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi2016vizsga.pdf|2016 tavaszi 1. vizsga B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf|2017 tavaszi 3. vizsga A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
==Tippek, tanácsok==&lt;br /&gt;
*A zh és a vizsga elég lényegretörő, lényegesen egyszerűbb, mint a többi tárgyból ezen a specen.&lt;br /&gt;
*A félévközi házi feladat nem olyan egyszerű, szükséges hozzá a gyakorlatok látogatása, és az aktív részvétel, valamint nem árt valami egyszerűbb mikrokontrolleres tapasztalat (Arduino, Raspberry Pi).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199260</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199260"/>
		<updated>2020-06-10T14:15:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Témakörök */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC06&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 5&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista =&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a beágyazott rendszer alkalmazások tervezésére készít fel. Ennek érdekében bemutatja a beágyazott rendszerek felépítését, a környezetből származó információ feldolgozásának lehetőségeit, a leggyakrabban előforduló adatfeldolgozási és vezérlési feladatokat, valamint mindezek tipikus szoftver implementációit mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) és programozható/újrakonfigurálható hardverek (FPGA) esetében. A tárgy hallgatói számítógépes gyakorlatok keretében részletesen megismerik a beágyazott rendszerekben elterjedten használt szoftvertervezési mintákat, és gyakorolják az alkalmazásfejlesztést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatók készségszintű ismeretekkel fognak rendelkezni a beágyazott- és hardverközeli szoftverfejlesztés területén, és gyakorlati tapasztalatot szereznek programozható és újrakonfigurálható hardver eszközök használata terén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégséges szintűre (50%) teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során egy előre választott társsal, közösen kell 1 házi feladatot legalább elfogadható szintűre megcsinálni. A kiadott feladat egy beágyazott C szoftver elkészítése a tanszék által biztosított, EFM32 Giant Gecko mikrokontrollerre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 50%-ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
*Beágyazott szoftver (szoftver architektúrák, hibakeresés, robusztus programozás, DSP, mintakódok)&lt;br /&gt;
*Alkalmazási minták adatfeldolgozásban (átlagolás, FIR/IIR szűrés)&lt;br /&gt;
*Szoftver definiált hardver (FPGA, HDL)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06/jegyzetek tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Régi segédanyagok&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM! A tantárgy 2017 őszén jelentős változáson ment keresztül, az ennél régebbi segédanyagok tematikája eltér az aktuális tárgyétól!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Néhány előadás jegyzete:&lt;br /&gt;
**1. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]&lt;br /&gt;
**2. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]&lt;br /&gt;
**3. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése, (virtualizálás)]]&lt;br /&gt;
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]].&lt;br /&gt;
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]]&lt;br /&gt;
**Utóbbi PDF-hez megjegyzés:&lt;br /&gt;
***Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.&lt;br /&gt;
***A 7. feladatban, az f egyenesen a 3/2*fs hibásan van odaírva. Ott 3/4*fs-nek kellene lennie, ahogy mellette is taglalja.&lt;br /&gt;
***A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nagyzárthelyi ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2018_mintaZH.pdf|2018 ősz minta ZH]] - [[:File:Bambi minta zh.pdf| Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi zárthelyik:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_zh_2015tavasz.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ZHA.pdf|2016 tavaszi ZH A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_20181217_vizsga.pdf|2018/19 ősz 2. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_2019_01_07_vizsga.pdf|2018/19 ősz 3. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi vizsgák:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga|2014 tavaszi 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga|2014 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga_20150602.pdf|2015 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi2016vizsga.pdf|2016 tavaszi 1. vizsga B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf|2017 tavaszi 3. vizsga A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
==Tippek, tanácsok==&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199259</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199259"/>
		<updated>2020-06-10T14:11:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC06&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 5&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista =&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a beágyazott rendszer alkalmazások tervezésére készít fel. Ennek érdekében bemutatja a beágyazott rendszerek felépítését, a környezetből származó információ feldolgozásának lehetőségeit, a leggyakrabban előforduló adatfeldolgozási és vezérlési feladatokat, valamint mindezek tipikus szoftver implementációit mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) és programozható/újrakonfigurálható hardverek (FPGA) esetében. A tárgy hallgatói számítógépes gyakorlatok keretében részletesen megismerik a beágyazott rendszerekben elterjedten használt szoftvertervezési mintákat, és gyakorolják az alkalmazásfejlesztést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatók készségszintű ismeretekkel fognak rendelkezni a beágyazott- és hardverközeli szoftverfejlesztés területén, és gyakorlati tapasztalatot szereznek programozható és újrakonfigurálható hardver eszközök használata terén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégséges szintűre (50%) teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során egy előre választott társsal, közösen kell 1 házi feladatot legalább elfogadható szintűre megcsinálni. A kiadott feladat egy beágyazott C szoftver elkészítése a tanszék által biztosított, EFM32 Giant Gecko mikrokontrollerre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 50%-ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06/jegyzetek tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Régi segédanyagok&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM! A tantárgy 2017 őszén jelentős változáson ment keresztül, az ennél régebbi segédanyagok tematikája eltér az aktuális tárgyétól!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Néhány előadás jegyzete:&lt;br /&gt;
**1. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]&lt;br /&gt;
**2. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]&lt;br /&gt;
**3. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése, (virtualizálás)]]&lt;br /&gt;
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]].&lt;br /&gt;
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]]&lt;br /&gt;
**Utóbbi PDF-hez megjegyzés:&lt;br /&gt;
***Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.&lt;br /&gt;
***A 7. feladatban, az f egyenesen a 3/2*fs hibásan van odaírva. Ott 3/4*fs-nek kellene lennie, ahogy mellette is taglalja.&lt;br /&gt;
***A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nagyzárthelyi ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2018_mintaZH.pdf|2018 ősz minta ZH]] - [[:File:Bambi minta zh.pdf| Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi zárthelyik:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_zh_2015tavasz.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ZHA.pdf|2016 tavaszi ZH A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_20181217_vizsga.pdf|2018/19 ősz 2. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_2019_01_07_vizsga.pdf|2018/19 ősz 3. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi vizsgák:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga|2014 tavaszi 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga|2014 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga_20150602.pdf|2015 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi2016vizsga.pdf|2016 tavaszi 1. vizsga B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf|2017 tavaszi 3. vizsga A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
==Tippek, tanácsok==&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199258</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199258"/>
		<updated>2020-06-10T14:10:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC06&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 5&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista =&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a beágyazott rendszer alkalmazások tervezésére készít fel. Ennek érdekében bemutatja a beágyazott rendszerek felépítését, a környezetből származó információ feldolgozásának lehetőségeit, a leggyakrabban előforduló adatfeldolgozási és vezérlési feladatokat, valamint mindezek tipikus szoftver implementációit mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) és programozható/újrakonfigurálható hardverek (FPGA) esetében. A tárgy hallgatói számítógépes gyakorlatok keretében részletesen megismerik a beágyazott rendszerekben elterjedten használt szoftvertervezési mintákat, és gyakorolják az alkalmazásfejlesztést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatók készségszintű ismeretekkel fognak rendelkezni a beágyazott- és hardverközeli szoftverfejlesztés területén, és gyakorlati tapasztalatot szereznek programozható és újrakonfigurálható hardver eszközök használata terén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégséges szintűre (50%) teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során egy előre választott társsal, közösen kell 1 házi feladatot legalább elfogadható szintűre megcsinálni. A kiadott feladat egy beágyazott C szoftver elkészítése a tanszék által biztosított, EFM32 Giant Gecko mikrokontrollerre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 50%-ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek, tanácsok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Régi segédanyagok&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06/jegyzetek tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM! A tantárgy 2017 őszén jelentős változáson ment keresztül, az ennél régebbi segédanyagok tematikája eltér az aktuális tárgyétól!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Néhány előadás jegyzete:&lt;br /&gt;
**1. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]&lt;br /&gt;
**2. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]&lt;br /&gt;
**3. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése, (virtualizálás)]]&lt;br /&gt;
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]].&lt;br /&gt;
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]]&lt;br /&gt;
**Utóbbi PDF-hez megjegyzés:&lt;br /&gt;
***Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.&lt;br /&gt;
***A 7. feladatban, az f egyenesen a 3/2*fs hibásan van odaírva. Ott 3/4*fs-nek kellene lennie, ahogy mellette is taglalja.&lt;br /&gt;
***A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nagyzárthelyi ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2018_mintaZH.pdf|2018 ősz minta ZH]] - [[:File:Bambi minta zh.pdf| Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi zárthelyik:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_zh_2015tavasz.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ZHA.pdf|2016 tavaszi ZH A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_20181217_vizsga.pdf|2018/19 ősz 2. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_2019_01_07_vizsga.pdf|2018/19 ősz 3. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi vizsgák:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga|2014 tavaszi 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga|2014 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga_20150602.pdf|2015 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi2016vizsga.pdf|2016 tavaszi 1. vizsga B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf|2017 tavaszi 3. vizsga A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199257</id>
		<title>Beágyazott és ambiens rendszerek</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ambiens_rendszerek&amp;diff=199257"/>
		<updated>2020-06-10T14:08:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
| név = Beágyazott és ambiens rendszerek&lt;br /&gt;
| tárgykód = VIMIAC06&lt;br /&gt;
| szak = villany&lt;br /&gt;
| kredit = 4&lt;br /&gt;
| félév = 5&lt;br /&gt;
| kereszt = nincs&lt;br /&gt;
| tanszék = MIT&lt;br /&gt;
| labor = &lt;br /&gt;
| kiszh = nincs&lt;br /&gt;
| nagyzh = 1 db&lt;br /&gt;
| hf = 1 db&lt;br /&gt;
| vizsga = írásbeli&lt;br /&gt;
| levlista =&lt;br /&gt;
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAC06/&lt;br /&gt;
| tárgyhonlap = http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a beágyazott rendszer alkalmazások tervezésére készít fel. Ennek érdekében bemutatja a beágyazott rendszerek felépítését, a környezetből származó információ feldolgozásának lehetőségeit, a leggyakrabban előforduló adatfeldolgozási és vezérlési feladatokat, valamint mindezek tipikus szoftver implementációit mikrokontrollerek, jelfeldolgozó processzorok (DSP) és programozható/újrakonfigurálható hardverek (FPGA) esetében. A tárgy hallgatói számítógépes gyakorlatok keretében részletesen megismerik a beágyazott rendszerekben elterjedten használt szoftvertervezési mintákat, és gyakorolják az alkalmazásfejlesztést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy követelményeit eredményesen teljesítő hallgatók készségszintű ismeretekkel fognak rendelkezni a beágyazott- és hardverközeli szoftverfejlesztés területén, és gyakorlati tapasztalatot szereznek programozható és újrakonfigurálható hardver eszközök használata terén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A szorgalmi időszakban 1 nagyzárthelyit kell legalább elégséges szintűre (50%) teljesíteni. Egy pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során egy előre választott társsal, közösen kell 1 házi feladatot legalább elfogadható szintűre megcsinálni. A kiadott feladat egy egyszerű, beágyazott C szoftver elkészítése a tanszék által biztosított, EFM32 Giant Gecko mikrokontrollerre.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A tárgy írásbeli vizsgával zárul, melyen legalább 50%-ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Régi segédanyagok&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* Hivatalos jegyzetek elérhetőek a [https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiac06/jegyzetek tanszéki honlapon].&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;FIGYELEM! A tantárgy 2017 őszén jelentős változáson ment keresztül, az ennél régebbi segédanyagok tematikája eltér az aktuális tárgyétól!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
* Néhány előadás jegyzete:&lt;br /&gt;
**1. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.10._01.pdf|Bevezetés, rendszer ismertetés]]&lt;br /&gt;
**2. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.13._02.pdf|Rezisztív érzékelős kapcsolások]]&lt;br /&gt;
**3. óra: [[Media:bambi_jegyzet_2014.02.24._05.pdf|Mitmót szoftverek rendszere, telepítése, (virtualizálás)]]&lt;br /&gt;
* 2011 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet.pdf‎|jegyzet]].&lt;br /&gt;
* 2014 tavaszán kézzel írt [[Media:Bambi_jegyzet_2014_ZHig.pdf‎|jegyzet a ZH-ig bezárólag]].&lt;br /&gt;
* Egy régebbi tételkidolgozás [[Media:Bambi_tételkidolgozás1.PDF‎|első]] és [[Media:Bambi_tételkidolgozás2.PDF|második]] fele.&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_házifeladat_minta.pdf‎|Házi feladat minta]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Bambi_kérdések.pdf|Régi ZH/vizsga kérdések]] és a hozzájuk tartozó [[Media:Bambi_kérdések_meogldásai.PDF‎|megoldások]]&lt;br /&gt;
**Utóbbi PDF-hez megjegyzés:&lt;br /&gt;
***Dabóczi Tanár Úr szerint helytelen megoldás a 40bites regiszter használata és lebegőpontos számítás egy órajel alatt érv a 2. kérdés megoldásánál.&lt;br /&gt;
***A 7. feladatban, az f egyenesen a 3/2*fs hibásan van odaírva. Ott 3/4*fs-nek kellene lennie, ahogy mellette is taglalja.&lt;br /&gt;
***A 2. feladat megoldásához hozzáfűzendő, hogy a DSP alapértelmezésben fix pontos, és nem lebegőpontos.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Nagyzárthelyi ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2018_mintaZH.pdf|2018 ősz minta ZH]] - [[:File:Bambi minta zh.pdf| Nem hivatalos megoldás]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi zárthelyik:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2009tavasz_ZH.PDF|2009 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2012tavasz_ZH.PDF‎|2012 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_zh_2014.PDF|2014 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_pótzh_2014.PDF|2014 tavaszi pótZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_zh_2015tavasz.pdf|2015 tavaszi ZH]]&lt;br /&gt;
*[[Media:ZHA.pdf|2016 tavaszi ZH A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Vizsga ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_20181217_vizsga.pdf|2018/19 ősz 2. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
*[[Media:bambi_2019_01_07_vizsga.pdf|2018/19 ősz 3. vizsga kérdései]]&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Régi vizsgák:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi_2010tavasz_vizsga.PDF|2010 tavaszi vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.05.29. vizsga|2014 tavaszi 1. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek - 2014.06.05. vizsga|2014 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga_20150602.pdf|2015 tavaszi 2. vizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Bambi2016vizsga.pdf|2016 tavaszi 1. vizsga B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:BAMBI_vizsga3_20170109_A.pdf|2017 tavaszi 3. vizsga A csoport]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek specializáció}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc - Beágyazott és irányító rendszerek szakirány}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=199256</id>
		<title>BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=199256"/>
		<updated>2020-06-10T14:02:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek, tanácsok, információk */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Célkitűzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beágyazott rendszereknek azokat a számítógépes alkalmazói rendszereket nevezzük, melyek autonóm működésűek és befogadó fizikai-technológiai környezetükkel intenzív kapcsolatban állnak. Életünk szinte minden területén találkozunk velük. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban (Internet of Things), kritikus infrastruktúráiban. A szakterület a fejlesztőktől, üzemeltetőktől integrális ismereteket követel meg: a területtel foglalkozó szakembereknek az érzékelés/jelátalakítás problémakörétől kezdve a szorosan kapcsolódó hardver/szoftver ismereteken át az információgyűjtés és feldolgozás, továbbá kommunikáció problémáit is ismerniük kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;20%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2016&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2017&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2018&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2019&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Beágyazott információs rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|MIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.76&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.90&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0333&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9068&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Irányítórendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|IIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.75&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.91&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0252&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9333&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Számítógép-alapú rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|AUT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.79&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.87&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0252&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9417&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ágazatok ==&lt;br /&gt;
* Beágyazott információs rendszerek (MIT) - a specializáció gazdatanszéke&lt;br /&gt;
* Irányítórendszerek (IIT)&lt;br /&gt;
* Számítógép-alapú rendszerek (AUT)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyak ==&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek]]&lt;br /&gt;
*[[Ipari irányítástechnika]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller alapú rendszerek]]&lt;br /&gt;
*Témalaboratórium&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 6. félév ===&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium&lt;br /&gt;
==== Beágyazott információs rendszerek ágazat (MIT) ====&lt;br /&gt;
*[[Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Irányítórendszerek ágazat (IIT) ====&lt;br /&gt;
*[[Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés]]&lt;br /&gt;
*[[Irányítórendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
==== Számítógép-alapú rendszerek ágazat (AUT) ====&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott operációs rendszerek és kliens alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok, információk ==&lt;br /&gt;
*Ha ezen a specializáción gondolkozol a 4. félévben az előspec tárgyak közül az [[Infokommunikáció]]t is célszerű felvenned&lt;br /&gt;
*Hasznos, ha otthon is foglalkozol előtte hobbiszinten elektronikával (pl.: Arduino, Raspberry Pi)&lt;br /&gt;
*Ezen a specializáción szinte minden tárgyból van valamilyen programozási házi feladat&lt;br /&gt;
*Érdemes megnézni a 6. féléves (ágazati) tárgyak anyagát is a választáshoz&lt;br /&gt;
*A specializációt tartó minden tanszéken van [[Villamosmérnök MSc|MSc specializáció]] is, ezek áttanulmányozása is segíthet az ágazat kiválasztásában&lt;br /&gt;
*Habár a [[Szabályozástechnika|szabtech]] kötelező ez igazából csak az irányítórendszerek ágazaton jön elő, kivéve ha valaki ilyen témát választ téma/önlabon.&lt;br /&gt;
*Fontosabb alaptárgyak, amelyek a készségszintű ismerete nélkülözhetetlen a specializáción:&lt;br /&gt;
**Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]&lt;br /&gt;
**[[A programozás alapjai 1|Programozás alapjai 1]]&lt;br /&gt;
**Informatika [[Informatika 1|1]]-[[Informatika 2|2]]&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 1]]&lt;br /&gt;
*A közös tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
**BAMBI: beágyazott C programozás, programszervezés, jelfeldolgozás, FPGA-k felépítése&lt;br /&gt;
**MAR: uC-ek felépítése, jellemző integrált perifériáik, 8051-assembly, beágyazott rendszerek tervezése&lt;br /&gt;
**Irtech: PLC-programozás 5 nyelven, szenzorok felépítése, mérési elveik, távadó&lt;br /&gt;
*Az ágazati tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
**PEP: operációs rendszerek, taszkok, szálak, osztott memória, hálózati programozás&lt;br /&gt;
**BOR: operációs rendszerek, Linux, Windows, QNX&lt;br /&gt;
**GéLá: optoelektronikai eszközök, képek matematikai leírása,  képek szűrése, 3D látórendszerek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
*[https://www.facebook.com/groups/2064808647133920/ Az ágazathoz tartozó Facebook csoport]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSC_Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_szakir%C3%A1ny&amp;diff=199255</id>
		<title>BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSC_Infokommunik%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_szakir%C3%A1ny&amp;diff=199255"/>
		<updated>2020-06-10T12:32:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Szakirány ismertető==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei===&lt;br /&gt;
Az infokommunikáció a konvergáló távközlő és számítógép-hálózatok, az ezeken nyújtható szolgáltatások és a segítségükkel megvalósítható — beszéd, adat, kép, video, multimédia és összetett információs társadalmi — alkalmazásokat foglalja magában. Ezen hálózatok, szolgáltatások és alkalmazások technológiái a hálózat alapú információs társadalom pilléreit képezik Magyarországon az infokommunikációs rendszereknek jelentős kutatási és fejlesztési háttere van, számos olyan hazai és multinacionális szolgáltatónak és gyártottak van K+F részlege hazánkban, akik a globális piacra terveznek termékeket. Ennek köszönhetően az &amp;quot;Infokommunikációs rendszerek&amp;quot; szakirányon végzett hallgatóknak számos elhelyezkedési lehetőség kínálkozik, nem csak ezen szolgáltatoknál és gyártóknál, de az elektronikus gazdaság és kormányzat infokommunikációs rendszereit működtető, valamint értéknövelt szolgáltatásokat előállító kis- és középvállalkozásoknál egyaránt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A megszerezhető kompetenciák===&lt;br /&gt;
* Infokommunikációs hálózatok technológiai és a megvalósítható alkalmazások&lt;br /&gt;
* Nagysebességű vezetékes és vezeték nélküli hálózatok rendszertechnikája&lt;br /&gt;
* Médiatartalom terjesztésének technológiái&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A megszerezhető ismeretek főbb témakörei===&lt;br /&gt;
* Vezetékes, fix és mobil vezeték nélküli hálózatok, valós idejű átvitel IP alapú hálózatokon, digitális kapcsolóközpontok, hálózati alkalmazások minőségbiztosítása&lt;br /&gt;
* Nagyfrekvenciás rendszerek felépítése, rendszerelemek leírása, tervezés és realizálás alapjai&lt;br /&gt;
* Hang-, kép-, és mozgókép rendszerek, stúdiótechnika, műsorszórás&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===A témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb módszertanok és technológiák===&lt;br /&gt;
* Fix és mobil vezeték nélküli hozzáférési hálózatok technológiái, hálózatok tervezése, minőségi és valós idejű átvitel biztosításának módszerei&lt;br /&gt;
* Forráskódolás. FM/AM/DVB/DAB/DRM műsorszórás, IP médiakommunikációs technológiák&lt;br /&gt;
* Nagyfrekvenciás rendszerek jellemzési módszerei, nagyfrekvenciás rendszerelemek tervezési módszerei, megvalósítási technológiái&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;20%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2008&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2009&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2010&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2011&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2012&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2013&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2014&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2015&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://medianets.hu/oktatas/bsc-szakiranyok/infokommunikacios-rendszerek/ Médiakommunikációs technológiák és rendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|HIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.65&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.23&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.29&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.36&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.30&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.00&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.38&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.40&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://tmit.bme.hu/VillBScInfokom Infokommunikációs hálózatok és alkalmazások]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|TMIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.61&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.44&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.34&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.25&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.32&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.36&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.39&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.16&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;amp;view=article&amp;amp;id=542&amp;amp;Itemid=36&amp;amp;lang=hu Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|HVT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.39&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.43&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.33&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.61&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.25&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.32&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.40&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.19&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Közös tárgyak==&lt;br /&gt;
* [[Médiakommunikáció|Médiakommunikáció]] - HIT&lt;br /&gt;
* [[Hálózati_technológiák_és_alkalmazások|Hálózati technológiák és alkalmazások]] - TMIT&lt;br /&gt;
* [[Nagyfrekvenciás_rendszerek|Nagyfrekvenciás rendszerek]] - HVT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Ágazatok==&lt;br /&gt;
===Médiakommunikációs technológiák és rendszerek ágazat (HIT)===&lt;br /&gt;
* [[Médiakommunikációs technológia és rendszerek laboratórium]] - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA326/ Tantárgy adatlapja]&lt;br /&gt;
* Önálló laboratórium témák - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA327/ Tantárgy adatlapja]&lt;br /&gt;
* Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA408/ Tantárgy adatlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Infokommunikációs hálózatok és alkalmazások ágazat (TMIT)===&lt;br /&gt;
* [[Infokommunikációs hálózatok és alkalmazások laboratórium]] - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA343/ Tantárgy adatlapja]&lt;br /&gt;
* Önálló laboratórium témák - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA345/ Tantárgy adatlapja]&lt;br /&gt;
* Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMA414/ Tantárgy adatlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások ágazat (HVT)===&lt;br /&gt;
* [[Nagyfrekvenciás rendszerek és alkalmazások laboratórium]] - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA344/ Tantárgy adatlapja]&lt;br /&gt;
* [http://152.66.80.251/index.php/hu/oktatas/onlab-temak Önálló laboratórium témák] - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA346/ Tantárgy adatlapja]&lt;br /&gt;
* Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA409/ Tantárgy adatlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek, információk a specializáción gondolkodóknak==&lt;br /&gt;
* 4. félévben a [[Villamos energetika|villenerget]] érdemes kihagyni. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szakirányhoz kapcsolódó szabadon választható tárgyak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2 kredites ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Szakaszcsonk}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Több mint 2 kredites ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! Tárgy neve !! Kreditszám !! Tanszék&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Mikrohullámú áramkörök tervezése és szimulációja]] || 4 || HVT&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| [[Antennák gyakorlati alkalmazásai]] || 4 || HVT&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szakmai gyakorlat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Szakaszcsonk}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSC_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_szakir%C3%A1ny&amp;diff=199254</id>
		<title>BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSC_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_szakir%C3%A1ny&amp;diff=199254"/>
		<updated>2020-06-10T12:25:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Bevezető ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szakirány koordinátora: &#039;&#039;&#039;MIT&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;A szakirány ismertetője&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beágyazott rendszereknek azokat a számítógépes alkalmazói rendszereket nevezzük, melyek autonóm működésűek és befogadó fizikai-technológiai környezetükkel intenzív információs kapcsolatban állnak. Gyors elterjedésük a mikroelektronikai technológia és az informatikai rendszerek robbanásszerű fejlődésének köszönhető. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban, kritikus infrastruktúráiban. A szakterület a fejlesztőktől, üzemeltetőktől integrális ismereteket követel meg: a területtel foglalkozó szakembereknek az érzékelés/jelátalakítás problémakörétől kezdve a szorosan kapcsolódó hardver/irányító szoftver ismereteken át a végrehajtás, beavatkozás, információgyűjtés és feldolgozás problémáit is ismerniük kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megszerezhető kompetenciák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beágyazott információs és irányító rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére,&lt;br /&gt;
*A digitális jelátalakítás és jelfeldolgozás eszközeinek alkalmazására, hatásainak kezelésére,&lt;br /&gt;
*Beágyazott rendszerek kommunikációs rendszereinek tervezésére,&lt;br /&gt;
*A mikrokontrollerek integrált belső egységeit használó digitális kapcsolások tervezésére,&lt;br /&gt;
*Mikrokontrollerek firmware rendszerének megtervezésére, kommunikációs, konfiguráló, megjelenítő és tesztfelületének kialakítására gyors alkalmazásfejlesztési eszközök használatával,&lt;br /&gt;
*Az irányításhoz szükséges érzékelő, távadó és végrehajtó/beavatkozó elemek kiválasztására és az irányító rendszerhez történő illesztésére,&lt;br /&gt;
*Intelligens szenzor rendszerek és ipari buszok alkalmazására,&lt;br /&gt;
*Programozható irányító rendszerek kiválasztására, programozására és üzemeltetésére,&lt;br /&gt;
*Elosztott komponensek egy rendszerbe történő integrálására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megszerezhető ismeretek főbb témakörei ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Jelátalakítók, jelfeldolgozás,&lt;br /&gt;
*Beágyazott rendszerek kommunikációja,&lt;br /&gt;
*Mikrokontroller alapú rendszerek fejlesztése,&lt;br /&gt;
*Hardver-közeli szoftver rendszerek fejlesztése,&lt;br /&gt;
*Érzékelők, távadók, beavatkozók ismerete, alkalmazása,&lt;br /&gt;
*Programozható irányító rendszerek tervezése, üzemeltetése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb módszertanok és technológiák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Rendszertervezési módszertanok és technológiák, tervező rendszerek,&lt;br /&gt;
*DSP-k, FPGA-k és mikroprocesszorok alkalmazástechnikája,&lt;br /&gt;
*Mikrokontrollerek konfigurációs és diagnosztikai fejlesztő rendszerei,&lt;br /&gt;
*Strukturált hardver-közeli programozás, esemény- és idővezérlés megvalósítása&lt;br /&gt;
*Folyamatműszerezés&lt;br /&gt;
*PLC programozás, elosztott rendszerek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;20%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2008&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2009&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2010&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2011&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2012&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2013&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2014&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2015&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://www.mit.bme.hu/oktatas/szakiranyok/bsc/binfr Beágyazott információs rendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|MIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.11&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.80&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.64&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.70&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.66&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.73&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Irányítórendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|IIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.99&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.66&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.26&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.76&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.68&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.47&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.86&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [https://www.aut.bme.hu/Pages/Szakirany/BScVillany/Bemutatkozas Számítógép-alapú rendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|AUT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.38&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.64&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.05&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.88&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.11&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.09&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.28&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.22&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tantárgyak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek]] - MIT&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller alapú rendszerek]] - AUT&lt;br /&gt;
*[[Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek]] - IIT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 6. Félév ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Beágyazott információs rendszerek ágazat (MIT) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
*[[Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken]]&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA353/ Tantárgy adatlapja] - [http://www.mit.bme.hu/oktatas/temakiirasok?tipus=All&amp;amp;kepzes=bsc_vi_bi Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA407 Tantárgy adatlapja] - [http://www.mit.bme.hu/oktatas/temakiirasok/bsc?kepzes=bsc_vi_bi Szakdolgozat témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Irányítórendszerek ágazat (IIT) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek laboratórium]] &lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA355/ Tantárgy adatlapja] - [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Önálló laboratórium témák] &lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA412/ Tantárgy adatlapja] - [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Szakdolgozat témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Számítógép-alapú rendszerek ágazat (AUT) ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott operációs rendszerek és kliens alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller laboratórium]]&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA354/ Tantárgy adatlapja] - [https://www.aut.bme.hu/Education/BScVillany/Onlab Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA405/ Tantárgy adatlapja] - [https://www.aut.bme.hu/Education/BScVillany/Szakdolgozat Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok, információk a specializáción gondolkodóknak ==&lt;br /&gt;
* 4. félévben a [[Villamos energetika|villenerget]] érdemes kihagyni.&lt;br /&gt;
* Bár a [[Szabályozástechnika|szebtech]] kötelező, de ennek igazából az irányítórendszerek ágazat esetén van jelentősége. A többi ágazaton a [[Informatika 1|info 1]] hasznosabb.&lt;br /&gt;
* Szinte minden tárgyból van legalább egy programozós házi feladat.&lt;br /&gt;
* Akkor érdemes választani, ha nem ijedsz meg a programozástól, digitális technikától és az elektronikai kapcsolásoktól sem.&lt;br /&gt;
* A közös tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
** BAMBI: Beágyazott C programozás, jelfeldolgozás&lt;br /&gt;
** MAR: uC-ek felépítése, assembly programozás&lt;br /&gt;
** Irtech: PLC-programozás 5 nyelven, érzékelők felépítése&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSC_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_szakir%C3%A1ny&amp;diff=199253</id>
		<title>BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSC_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_szakir%C3%A1ny&amp;diff=199253"/>
		<updated>2020-06-10T12:21:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Bevezető ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szakirány koordinátora: &#039;&#039;&#039;MIT&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;A szakirány ismertetője&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beágyazott rendszereknek azokat a számítógépes alkalmazói rendszereket nevezzük, melyek autonóm működésűek és befogadó fizikai-technológiai környezetükkel intenzív információs kapcsolatban állnak. Gyors elterjedésük a mikroelektronikai technológia és az informatikai rendszerek robbanásszerű fejlődésének köszönhető. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban, kritikus infrastruktúráiban. A szakterület a fejlesztőktől, üzemeltetőktől integrális ismereteket követel meg: a területtel foglalkozó szakembereknek az érzékelés/jelátalakítás problémakörétől kezdve a szorosan kapcsolódó hardver/irányító szoftver ismereteken át a végrehajtás, beavatkozás, információgyűjtés és feldolgozás problémáit is ismerniük kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megszerezhető kompetenciák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beágyazott információs és irányító rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére,&lt;br /&gt;
*A digitális jelátalakítás és jelfeldolgozás eszközeinek alkalmazására, hatásainak kezelésére,&lt;br /&gt;
*Beágyazott rendszerek kommunikációs rendszereinek tervezésére,&lt;br /&gt;
*A mikrokontrollerek integrált belső egységeit használó digitális kapcsolások tervezésére,&lt;br /&gt;
*Mikrokontrollerek firmware rendszerének megtervezésére, kommunikációs, konfiguráló, megjelenítő és tesztfelületének kialakítására gyors alkalmazásfejlesztési eszközök használatával,&lt;br /&gt;
*Az irányításhoz szükséges érzékelő, távadó és végrehajtó/beavatkozó elemek kiválasztására és az irányító rendszerhez történő illesztésére,&lt;br /&gt;
*Intelligens szenzor rendszerek és ipari buszok alkalmazására,&lt;br /&gt;
*Programozható irányító rendszerek kiválasztására, programozására és üzemeltetésére,&lt;br /&gt;
*Elosztott komponensek egy rendszerbe történő integrálására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megszerezhető ismeretek főbb témakörei ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Jelátalakítók, jelfeldolgozás,&lt;br /&gt;
*Beágyazott rendszerek kommunikációja,&lt;br /&gt;
*Mikrokontroller alapú rendszerek fejlesztése,&lt;br /&gt;
*Hardver-közeli szoftver rendszerek fejlesztése,&lt;br /&gt;
*Érzékelők, távadók, beavatkozók ismerete, alkalmazása,&lt;br /&gt;
*Programozható irányító rendszerek tervezése, üzemeltetése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb módszertanok és technológiák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Rendszertervezési módszertanok és technológiák, tervező rendszerek,&lt;br /&gt;
*DSP-k, FPGA-k és mikroprocesszorok alkalmazástechnikája,&lt;br /&gt;
*Mikrokontrollerek konfigurációs és diagnosztikai fejlesztő rendszerei,&lt;br /&gt;
*Strukturált hardver-közeli programozás, esemény- és idővezérlés megvalósítása&lt;br /&gt;
*Folyamatműszerezés&lt;br /&gt;
*PLC programozás, elosztott rendszerek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;20%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2008&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2009&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2010&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2011&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2012&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2013&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2014&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2015&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://www.mit.bme.hu/oktatas/szakiranyok/bsc/binfr Beágyazott információs rendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|MIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.11&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.80&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.64&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.70&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.66&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.73&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Irányítórendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|IIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.99&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.66&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.26&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.76&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.68&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.47&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.86&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [https://www.aut.bme.hu/Pages/Szakirany/BScVillany/Bemutatkozas Számítógép-alapú rendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|AAIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.38&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.64&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.05&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.88&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.11&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.09&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.28&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.22&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Közös tárgyak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek]] - MIT&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller alapú rendszerek]] - AAIT&lt;br /&gt;
*[[Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek]] - IIT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ágazatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Beágyazott információs rendszerek ágazat (MIT) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
*[[Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken]]&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA353/ Tantárgy adatlapja] - [http://www.mit.bme.hu/oktatas/temakiirasok?tipus=All&amp;amp;kepzes=bsc_vi_bi Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA407 Tantárgy adatlapja] - [http://www.mit.bme.hu/oktatas/temakiirasok/bsc?kepzes=bsc_vi_bi Szakdolgozat témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Irányítórendszerek ágazat (IIT) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek laboratórium]] &lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA355/ Tantárgy adatlapja] - [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Önálló laboratórium témák] &lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA412/ Tantárgy adatlapja] - [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Szakdolgozat témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Számítógép-alapú rendszerek ágazat (AAIT) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott operációs rendszerek és kliens alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller laboratórium]]&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA354/ Tantárgy adatlapja] - [https://www.aut.bme.hu/Education/BScVillany/Onlab Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA405/ Tantárgy adatlapja] - [https://www.aut.bme.hu/Education/BScVillany/Szakdolgozat Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok, információk a specializáción gondolkodóknak ==&lt;br /&gt;
* 4. félévben a [[Villamos energetika|villenerget]] érdemes kihagyni.&lt;br /&gt;
* Bár a [[Szabályozástechnika|szebtech]] kötelező, de ennek igazából az irányítórendszerek ágazat esetén van jelentősége. A többi ágazaton a [[Informatika 1|info 1]] hasznosabb.&lt;br /&gt;
* Szinte minden tárgyból van legalább egy programozós házi feladat.&lt;br /&gt;
* Akkor érdemes választani, ha nem ijedsz meg a programozástól, digitális technikától és az elektronikai kapcsolásoktól sem.&lt;br /&gt;
* A közös tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
** BAMBI: Beágyazott C programozás, jelfeldolgozás&lt;br /&gt;
** MAR: uC-ek felépítése, assembly programozás&lt;br /&gt;
** Irtech: PLC-programozás 5 nyelven, érzékelők felépítése&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSC_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_szakir%C3%A1ny&amp;diff=199252</id>
		<title>BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSC_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_szakir%C3%A1ny&amp;diff=199252"/>
		<updated>2020-06-10T12:19:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek, tanácsok a specializáción gondolkodóknak */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Bevezető ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szakirány koordinátora: &#039;&#039;&#039;MIT&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;A szakirány ismertetője&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beágyazott rendszereknek azokat a számítógépes alkalmazói rendszereket nevezzük, melyek autonóm működésűek és befogadó fizikai-technológiai környezetükkel intenzív információs kapcsolatban állnak. Gyors elterjedésük a mikroelektronikai technológia és az informatikai rendszerek robbanásszerű fejlődésének köszönhető. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban, kritikus infrastruktúráiban. A szakterület a fejlesztőktől, üzemeltetőktől integrális ismereteket követel meg: a területtel foglalkozó szakembereknek az érzékelés/jelátalakítás problémakörétől kezdve a szorosan kapcsolódó hardver/irányító szoftver ismereteken át a végrehajtás, beavatkozás, információgyűjtés és feldolgozás problémáit is ismerniük kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megszerezhető kompetenciák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beágyazott információs és irányító rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére,&lt;br /&gt;
*A digitális jelátalakítás és jelfeldolgozás eszközeinek alkalmazására, hatásainak kezelésére,&lt;br /&gt;
*Beágyazott rendszerek kommunikációs rendszereinek tervezésére,&lt;br /&gt;
*A mikrokontrollerek integrált belső egységeit használó digitális kapcsolások tervezésére,&lt;br /&gt;
*Mikrokontrollerek firmware rendszerének megtervezésére, kommunikációs, konfiguráló, megjelenítő és tesztfelületének kialakítására gyors alkalmazásfejlesztési eszközök használatával,&lt;br /&gt;
*Az irányításhoz szükséges érzékelő, távadó és végrehajtó/beavatkozó elemek kiválasztására és az irányító rendszerhez történő illesztésére,&lt;br /&gt;
*Intelligens szenzor rendszerek és ipari buszok alkalmazására,&lt;br /&gt;
*Programozható irányító rendszerek kiválasztására, programozására és üzemeltetésére,&lt;br /&gt;
*Elosztott komponensek egy rendszerbe történő integrálására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megszerezhető ismeretek főbb témakörei ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Jelátalakítók, jelfeldolgozás,&lt;br /&gt;
*Beágyazott rendszerek kommunikációja,&lt;br /&gt;
*Mikrokontroller alapú rendszerek fejlesztése,&lt;br /&gt;
*Hardver-közeli szoftver rendszerek fejlesztése,&lt;br /&gt;
*Érzékelők, távadók, beavatkozók ismerete, alkalmazása,&lt;br /&gt;
*Programozható irányító rendszerek tervezése, üzemeltetése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb módszertanok és technológiák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Rendszertervezési módszertanok és technológiák, tervező rendszerek,&lt;br /&gt;
*DSP-k, FPGA-k és mikroprocesszorok alkalmazástechnikája,&lt;br /&gt;
*Mikrokontrollerek konfigurációs és diagnosztikai fejlesztő rendszerei,&lt;br /&gt;
*Strukturált hardver-közeli programozás, esemény- és idővezérlés megvalósítása&lt;br /&gt;
*Folyamatműszerezés&lt;br /&gt;
*PLC programozás, elosztott rendszerek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;20%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2008&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2009&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2010&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2011&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2012&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2013&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2014&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2015&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://www.mit.bme.hu/oktatas/szakiranyok/bsc/binfr Beágyazott információs rendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|MIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.11&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.80&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.64&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.70&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.66&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.73&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Irányítórendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|IIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.99&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.66&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.26&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.76&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.68&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.47&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.86&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [https://www.aut.bme.hu/Pages/Szakirany/BScVillany/Bemutatkozas Számítógép-alapú rendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|AAIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.38&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.64&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.05&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.88&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.11&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.09&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.28&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.22&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Közös tárgyak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek]] - MIT&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller alapú rendszerek]] - AAIT&lt;br /&gt;
*[[Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek]] - IIT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ágazatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Beágyazott információs rendszerek ágazat (MIT) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
*[[Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken]]&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA353/ Tantárgy adatlapja] - [http://www.mit.bme.hu/oktatas/temakiirasok?tipus=All&amp;amp;kepzes=bsc_vi_bi Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA407 Tantárgy adatlapja] - [http://www.mit.bme.hu/oktatas/temakiirasok/bsc?kepzes=bsc_vi_bi Szakdolgozat témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Irányítórendszerek ágazat (IIT) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek laboratórium]] &lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA355/ Tantárgy adatlapja] - [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Önálló laboratórium témák] &lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA412/ Tantárgy adatlapja] - [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Szakdolgozat témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Számítógép-alapú rendszerek ágazat (AAIT) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott operációs rendszerek és kliens alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller laboratórium]]&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA354/ Tantárgy adatlapja] - [https://www.aut.bme.hu/Education/BScVillany/Onlab Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA405/ Tantárgy adatlapja] - [https://www.aut.bme.hu/Education/BScVillany/Szakdolgozat Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok, információk a specializáción gondolkodóknak ==&lt;br /&gt;
* 4. félévben a [[Villamos energetika|villenerget]] érdemes kihagyni.&lt;br /&gt;
* Bár a [[Szabályozástechnika|szebtech]] kötelező, de ennek igazából az irányítórendszerek ágazat esetén van jelentősége. A többi ágazaton a [[Informatika 1|info 1]] hasznosabb.&lt;br /&gt;
* Szinte minden tárgyból van legalább egy programozós házi feladat.&lt;br /&gt;
* Akkor érdemes választani, ha nem ijedsz meg a programozástól, digitális technikától és az elektronikai kapcsolásoktól sem.&lt;br /&gt;
* A közös tárgyakról röviden:&lt;br /&gt;
** BAMBI: Beágyazott C programozás, jelfeldolgozás&lt;br /&gt;
** MAR: uC-ek felépítése, assembly programozás&lt;br /&gt;
** Irtech: PLC-programozás 5 nyelven, érzékelők felépítése&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szakirányhoz kapcsolódó szabadon választható tárgyak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2 kredites ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Több mint 2 kredites ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Irányítórendszerek gyors prototípustervezése]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szakmai gyakorlat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A számítógép alapú rendszerek ágazat szakmai gyakorlatáról bővebb információk az AUT tanszéki [https://www.aut.bme.hu/SzakmaiGyakorlat/ Szakmai gyakorlatos] oldalán. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSC_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_szakir%C3%A1ny&amp;diff=199251</id>
		<title>BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSC_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_szakir%C3%A1ny&amp;diff=199251"/>
		<updated>2020-06-10T12:04:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Bevezető ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szakirány koordinátora: &#039;&#039;&#039;MIT&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;A szakirány ismertetője&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megcélzott szakterület főbb jellegzetességei, trendjei ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beágyazott rendszereknek azokat a számítógépes alkalmazói rendszereket nevezzük, melyek autonóm működésűek és befogadó fizikai-technológiai környezetükkel intenzív információs kapcsolatban állnak. Gyors elterjedésük a mikroelektronikai technológia és az informatikai rendszerek robbanásszerű fejlődésének köszönhető. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban, kritikus infrastruktúráiban. A szakterület a fejlesztőktől, üzemeltetőktől integrális ismereteket követel meg: a területtel foglalkozó szakembereknek az érzékelés/jelátalakítás problémakörétől kezdve a szorosan kapcsolódó hardver/irányító szoftver ismereteken át a végrehajtás, beavatkozás, információgyűjtés és feldolgozás problémáit is ismerniük kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megszerezhető kompetenciák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beágyazott információs és irányító rendszerek fejlesztésére és üzemeltetésére,&lt;br /&gt;
*A digitális jelátalakítás és jelfeldolgozás eszközeinek alkalmazására, hatásainak kezelésére,&lt;br /&gt;
*Beágyazott rendszerek kommunikációs rendszereinek tervezésére,&lt;br /&gt;
*A mikrokontrollerek integrált belső egységeit használó digitális kapcsolások tervezésére,&lt;br /&gt;
*Mikrokontrollerek firmware rendszerének megtervezésére, kommunikációs, konfiguráló, megjelenítő és tesztfelületének kialakítására gyors alkalmazásfejlesztési eszközök használatával,&lt;br /&gt;
*Az irányításhoz szükséges érzékelő, távadó és végrehajtó/beavatkozó elemek kiválasztására és az irányító rendszerhez történő illesztésére,&lt;br /&gt;
*Intelligens szenzor rendszerek és ipari buszok alkalmazására,&lt;br /&gt;
*Programozható irányító rendszerek kiválasztására, programozására és üzemeltetésére,&lt;br /&gt;
*Elosztott komponensek egy rendszerbe történő integrálására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A megszerezhető ismeretek főbb témakörei ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Jelátalakítók, jelfeldolgozás,&lt;br /&gt;
*Beágyazott rendszerek kommunikációja,&lt;br /&gt;
*Mikrokontroller alapú rendszerek fejlesztése,&lt;br /&gt;
*Hardver-közeli szoftver rendszerek fejlesztése,&lt;br /&gt;
*Érzékelők, távadók, beavatkozók ismerete, alkalmazása,&lt;br /&gt;
*Programozható irányító rendszerek tervezése, üzemeltetése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== A témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb módszertanok és technológiák ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Rendszertervezési módszertanok és technológiák, tervező rendszerek,&lt;br /&gt;
*DSP-k, FPGA-k és mikroprocesszorok alkalmazástechnikája,&lt;br /&gt;
*Mikrokontrollerek konfigurációs és diagnosztikai fejlesztő rendszerei,&lt;br /&gt;
*Strukturált hardver-közeli programozás, esemény- és idővezérlés megvalósítása&lt;br /&gt;
*Folyamatműszerezés&lt;br /&gt;
*PLC programozás, elosztott rendszerek&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;20%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2008&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2009&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2010&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2011&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2012&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2013&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2014&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2015&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://www.mit.bme.hu/oktatas/szakiranyok/bsc/binfr Beágyazott információs rendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|MIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.11&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.80&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.64&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.70&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.66&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.73&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Irányítórendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|IIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.99&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.66&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.69&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.26&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.76&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.68&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.47&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.86&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! [https://www.aut.bme.hu/Pages/Szakirany/BScVillany/Bemutatkozas Számítógép-alapú rendszerek]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|AAIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.38&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.64&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.05&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.88&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.11&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.09&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.28&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.22&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Közös tárgyak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek]] - MIT&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller alapú rendszerek]] - AAIT&lt;br /&gt;
*[[Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek]] - IIT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ágazatok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Beágyazott információs rendszerek ágazat (MIT) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
*[[Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken]]&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA353/ Tantárgy adatlapja] - [http://www.mit.bme.hu/oktatas/temakiirasok?tipus=All&amp;amp;kepzes=bsc_vi_bi Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA407 Tantárgy adatlapja] - [http://www.mit.bme.hu/oktatas/temakiirasok/bsc?kepzes=bsc_vi_bi Szakdolgozat témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Irányítórendszerek ágazat (IIT) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Programozható irányítóberendezések és szenzorrendszerek laboratórium]] &lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA355/ Tantárgy adatlapja] - [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Önálló laboratórium témák] &lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIA412/ Tantárgy adatlapja] - [http://szakirany.iit.bme.hu/bscirany/index.html Szakdolgozat témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Számítógép-alapú rendszerek ágazat (AAIT) ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott operációs rendszerek és kliens alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller laboratórium]]&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA354/ Tantárgy adatlapja] - [https://www.aut.bme.hu/Education/BScVillany/Onlab Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
*Szakdolgozat - [https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA405/ Tantárgy adatlapja] - [https://www.aut.bme.hu/Education/BScVillany/Szakdolgozat Önálló laboratórium témák]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok a specializáción gondolkodóknak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szakirányhoz kapcsolódó szabadon választható tárgyak ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2 kredites ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Több mint 2 kredites ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Irányítórendszerek gyors prototípustervezése]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szakmai gyakorlat ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A számítógép alapú rendszerek ágazat szakmai gyakorlatáról bővebb információk az AUT tanszéki [https://www.aut.bme.hu/SzakmaiGyakorlat/ Szakmai gyakorlatos] oldalán. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Kategória:Villamosmérnök]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Fenntarthat%C3%B3_villamos_energetika_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=199250</id>
		<title>BSc Fenntartható villamos energetika specializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Fenntarthat%C3%B3_villamos_energetika_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=199250"/>
		<updated>2020-06-10T12:00:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek, tanácsok, információk */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Célkitűzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A specializáció célja a villamos energetika területén belül elméleti és gyakorlati szakmai ismeretek oktatása az üzemszerű villamosenergia-átvitel és -elosztás, a villamosenergia-hálózatok kialakítása, működtetése és rendellenes állapotai témakörökben; a villamos gépekkel és hajtásokkal, a villamosgépes-rendszerekkel kapcsolatos átfogó szakmai és gyakorlati ismeretek, alkalmazott számítási módszerek oktatása; a villamosenergia-hálózatokban alkalmazott kis- és nagyfeszültségű kapcsolókészülékek szerkezetének és működési alapjainak, a kapcsolókészülékek és a hálózatok között fellépő kölcsönhatások elméletének és gyakorlati vonatkozásainak megismertetése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;20%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2016&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2017&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2018&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2019&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Smart grid&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|VET&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.30&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.19&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.5583&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.4237&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Villamos gépek és hajtások&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|VET&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.41&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.15&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.4874&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.3059&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Villamos szigetelési rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|VET&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.13&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.43&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.3390&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.3136&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ágazatok ==&lt;br /&gt;
* Smart grid (VET) - a specializáció gazdatanszéke&lt;br /&gt;
* Villamos gépek és hajtások (VET)&lt;br /&gt;
* Villamos szigetelési rendszerek (VET)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyak ==&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Villamos berendezések és szigetelések]]&lt;br /&gt;
*[[Villamosenergia-átvitel]]&lt;br /&gt;
*[[Villamos gépek és alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Témalaboratórium (Villamosmérnök, VET)|Témalaboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 6. félév ===&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium&lt;br /&gt;
==== Smart grid ágazat ====&lt;br /&gt;
*[[Smart elosztóhálózatok tervezése és üzemeltetése]]&lt;br /&gt;
*[[Smart grid laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Villamos gépek és hajtások ágazat ====&lt;br /&gt;
*[[Villamos hajtások szabályozása]]&lt;br /&gt;
*[[Villamos gépek és hajtások laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Villamos szigetelési rendszerek ágazat ====&lt;br /&gt;
*[[Szigetelési rendszerek kiválasztása és ellenőrzése]]&lt;br /&gt;
*[[Szigetelési rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok, információk ==&lt;br /&gt;
* 4. félévben célszerű a [[Mikroelektronika|mikroelektronikát]] kihagyni.&lt;br /&gt;
* Villamos gépek és hajtások ágazaton gondolkodóknak érdemes a [[Szabályozástechnika|szabtechet]] komolyabban venni.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&amp;diff=199231</id>
		<title>Elektronika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_2&amp;diff=199231"/>
		<updated>2020-06-02T17:11:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Követelmények */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIAUAC05&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=5&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=AUT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=2 db (+1 opcionális)&lt;br /&gt;
|vizsga=nincs&lt;br /&gt;
|hf=1 db&lt;br /&gt;
|levlista=elektro2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAc05/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/viauac05&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy alapot teremt az összetettebb elektronikus rendszerek rendszerbeli funkciójának, működésének és áramköri felépítésének megismeréséhez, és foglalkozik az ilyen áramkörök, valamint összetettebb egységek számítási módjával és tervezésük alapvető kérdéseivel. Az összetettebb egységek tárgyalását az teszi lehetővé, hogy a tantárgy erősen épít a [[Jelek és rendszerek 1]] és [[Jelek és rendszerek 2|2]], az [[Elektronika 1]], valamint a [[Méréstechnika]] tantárgyak anyagára, ezáltal közelebb kerülve a szaktárgyakban oktatott alkalmazásokhoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgy a villamos hálózatok, elektronikus eszközök és alapáramkörök, lineáris szabályozáselmélet alapjai témakörök ismereteire épít. A [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 11%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; [[Elektronika 1]], és [[Méréstechnika]] tárgyakból a kredit megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ajánlott&#039;&#039;&#039;: [[Jelek és rendszerek 2]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező megjelenni. Ezt az alább leírt módon ellenőrzik is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; Kb a 10. héten adják ki és a 14. héten kell bemutatni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; A félév során 2 darab nagy zárthelyit kell teljesíteni. Mindkettő 5 darab egyenként 4-5 pontos feladatból áll, köztük általában 1 elméleti jellegű kérdéssel. Összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből legalább 10 pontot kell elérni az elégségeshez. A két zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy-egy alkalmat, a pótlási héten összesen egy alkalmat biztosítunk. Az összes igénybe vett pótlás száma nem haladhatja meg a hármat. A szorgalmi időszakban legalább az egyik zárthelyit (pótlással vagy anélkül) sikeresen kell teljesíteni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a két zh, a házi feladat valamint az év közben szerzett plusz pontok számításából jön ki. &#039;&#039;(ZH1 + ZH2 + HF)/3 + opcionális 3.zh pontjai + IMSc pontok + egyéb pluszpontok&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 200px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 9|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|10 - 12|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|13 - 15|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|16 - 19|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|20 - || 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgyból készült jegyzet, Varjasi István- Elektronika 2 (jegyzetszám: &#039;&#039;&#039;VI 201-050&#039;&#039;&#039;) mely megvásárolható az I épület könyvtárában, de az egyes anyagrészek felkerülnek a honlapra pdf formában! Kifejezetten a tárgyhoz készült, érdemes lapozgatni!&lt;br /&gt;
* [[Media:elektro2_diodas_vago_korok_aktiv_egyeniranyitok.pdf| Műveleti erősítős vágó áramkörök, illetve aktív egyenirányítók]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===ZH felkészülés===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A ZH feladatok a gyakorlatok anyagaiból, és az itt található felkészülési feladatokból szoktak kikerülni. Az anyagrészek sorrendje félévről félévre változhat!&lt;br /&gt;
&amp;lt;br/&amp;gt;Az akutális segédanyagok és példák, megtalálhatóak a tanszéki honlapon! A 2013/2014 őszi féléves gyakorló példák:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_AMFMpeldak_2012ősz.pdf|AM-FM]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_zajos_feladatok.pdf|Elektronikus áramkörök zaja]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_melegedés_szűrők_távvezetékek.pdf|Elektronikus eszközök melegedése, szűrők és távvezetékek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_Félvezetők_és_Áramirányítók.pdf|Félvezetők és áramirányító kapcsolások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_inverterek_szűrők_távvezetékek.pdf|Inverter kapcsolások, szűrők és távvezetékek]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_nemlinearispeldak_2012ősz.pdf|Nemlineáris áramkörök]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 PLL példák.pdf|PLL (Phase-Locked Loop)]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro 2 Referencia áramkörök.pdf|Referencia áramkörök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Első zárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&amp;lt;br/&amp;gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2010ősz_ABmegoldással.pdf|2010/11 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2011osz_ABmegoldásokkal.pdf|2011/12 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH1_2012tavasz_AB_megoldással.pdf|2011/12 kereszt]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_2013osz_ZH1.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH1_2014osz_ABmegoldassal.pdf|2014/15 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:1NZH_2015.10.13 pontozás.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH1_2016osz_ABmegoldassal.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2_1NZH_Megoldassal.pdf|2017/18 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:zh.pdf|2019/20 ősz]] - pótzh-val és megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH1_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótpótZH1_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_pzh1_2013.pdf|2013/14 ősz]] - rossz minőségű&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Második zárthelyi==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Mivel a tárgyat két előadó tartja, így évről évre az anyagrészek sorrendje kismértékben változik. Ennélfogva az alant lévő zárthelyik tematikája nem biztos, hogy pontosan fedi az aktuális anyagot.&amp;lt;br/&amp;gt;Ha valamilyen témakörre nem találsz típuspéldákat ezekben a feladatsorokban, akkor érdemes lehet megnézni az elővizsgákat vagy a másik zárthelyi feladatsorait.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:70%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Rendes ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2010ősz_A.pdf|2010/11 ősz]] -  A csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_ZH2_2011osz_AB.pdf|2011/12 ősz]] -  A és B csoport&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2_ZH2_AB_2013ősz.pdf|2013/14 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2015_AB_ megoldások.pdf|2015/16 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2016_AB_ megoldások.pdf|2016/17 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_ZH2_2019_AB_megoldasok.pdf|2019/20 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Pót ZH===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH2_2008_ABmegoldassal.pdf|2008/09 ősz]] - A és B csoport megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótpótZH2_2008.pdf|2008/09 ősz]] - pótpótZH&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH_2008tavasz_AB.pdf|2008/09 kereszt]] &lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_pótZH2_2011osz.pdf|2011/12 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_elektro2_2017_18_masodik_pot_megoldasokkal_v2.zip|2017/18 ősz megoldásokkal]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;A tárgyból mindenkinek személyre szóló házi feladatot kell megírnia és bemutatnia!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*a házi feladatot kb a 10. héten osztják ki&lt;br /&gt;
*a feladat a félév közben elhangzott témákból kerül ki , mindenkinek egy témából kell megoldani egy feladatot &lt;br /&gt;
*a házi feladat megoldására összesen 24 pontot lehet szerezni, melyből:&lt;br /&gt;
**12 pont a feladat megoldására&lt;br /&gt;
**6 pont a beadott munka külalakjára &lt;br /&gt;
**6 pont a bemutatásra jár&lt;br /&gt;
*a feladatot be kell mutatni (meg kell védeni) az utolsó oktatási héten a gyakorlat idejében, általában annál az oktatónál, aki a feladatot kiadta (a portálon van beosztás)&lt;br /&gt;
*az mehet megvédeni a feladatát, aki időben feltöltötte a honlapra és elfogadták neki a feladatot&lt;br /&gt;
*akinek nem fogadták el a feladatát, a 14. héten beadhatja ismét (pótleadás), és a pótlási héten kell megvédenie&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Korábbi házifeladatok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
PLL3 - [[:File:e2_pll3_2018.pdf]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott=&#039;&#039;&#039;Régebbi számonkérések&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Régebben vizsgás volt a tárgy beugróval, illetve néhány gyakorlaton volt kzh, ezek azonban gyakorlásra továbbra is használhatóak!&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Beugrók&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
  &lt;br /&gt;
Fontos, hogy a feladatok szövegét alaposan el kell olvasni, mivel gyakran csak 1-1 szót változtatnak meg egy régi feladatban, viszont így már teljesen más lesz a megoldás!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgabeugrók (2012-2016)===&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró1_2012ősz.pdf|2012.12.19 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró2_2012ősz.pdf|B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró3_2012ősz.pdf|2013.01.07 - A csoport]] és [[Media:elektro2_beugró4_2012ősz.pdf|B csoport]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró5_2012ősz.pdf|2013.01.14]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_vizsga_beugro_2013-05-29.pdf|2013.05.29]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2 beugró-20130603.pdf|2013.06.03]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró6_2012ősz.pdf|2013.06.10]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_beugró7_2012ősz.pdf|2013.06.17]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_20140108.pdf|2014.01.08]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_01_15.pdf|2014.01.15]] - részletes megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro2_beugró_2014_osz.jpg|2014 ősz elővizsga]]&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro2_2015ősz_elővizsga.pdf|2015 ősz elővizsga]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika2 2016.01.08 beugró.pdf|2016.01.08]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:E2_20150115_beugro.pdf|2016.01.15]]- megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Évközi röpzárthelyik===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012/2013 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH1.pdf|1. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH2.pdf|2. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2013ősz_röpZH3.pdf|3. RöpZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/2016 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh1.pdf|1. RöpZH]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_2015ősz_röpzh2.pdf|2. RöpZH]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika 2 beugrók.pdf|Kidolgozott beugrók]] - Egy Kedves Kollégánk által kidolgozott rengeteg beugró. Nagy segítség a készülésben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Vizsgák (2008-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_elővizsga_2008ősz.pdf|2008.12.16]] - elővizsga&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga1_2008ősz.pdf|2008.12.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga_2009ősz.pdf|2009.01.09]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga_20110121.pdf|2011.01.21]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2010/11 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga5_2011tavasz.pdf|2011.05.25]] - firkákkal&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga1_2011tavasz.pdf|2011.06.01]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga4_2011tavasz.pdf|2011.06.08]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2_vizsga2_2011tavasz.pdf|2011.06.15]] - firkákkal&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2012-12-19.pdf|2012.12.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-01-02.pdf|2013.01.02]]&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.07]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.09]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 2 - 2012/2013 őszi féléves vizsgapéldák|2013.01.16]] - emlékezetből&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2013-05-28.pdf|2013.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:elektro2-vizsga-2013.06.03.pdf|2013.06.03]]&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elekro2_vizsga_20140108.PDF|2014.01.08]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2vizsga_20141223.pdf|2014.12.23]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro2_vizsga_2016_01_08.pdf|2016.01.08]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A legjobb +pont szerzési lehetőség a gyakorlatokon való feladatmegoldás. Pár nappal a gyakorlatok előtt felteszik az adott gyakorlathoz tartozó segédanyagokat, benne a megoldandó feladatokkal és a hozzájuk tartozó megoldásokkal. Ezeket érdemes áttanulmányozni és a gyakon jelentkezni a táblánál feladatot megoldani, amiért a feladat nehézségétől és gyakvezértől függően 0.5-2 extra pont szerezhető. Érdemes az első pár gyakorlaton jelentkezni, mert a félév elején általában alig van önkéntes, míg az utolsó pár gyakorlaton szinte véres harc folyik minden megoldandó feladatért! &lt;br /&gt;
*Érdemes elmenni a ZH előtti konzultációra, mert mindig elhangzik 1-2 példa, ami egy az egyben benne lesz az adott számonkérésben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199230</id>
		<title>Villamosmérnök BSc záróvizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199230"/>
		<updated>2020-06-02T10:39:07Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Ismert hibák a megoldókulcsokban */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Általános ismertető==&lt;br /&gt;
Villamosmérnök BSc szakon a záróvizsga, ami egyben az MSc felvételi a következő részekből áll:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek 2 és Villamos energetika&#039;&#039;&#039; (1/3 súllyal - 15 pont)&lt;br /&gt;
*Szakmai ismeretek (2/3 súllyal - 30 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Digitális technika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Elektronika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html források].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A záróvizsga előtti időszak jellemzően információhiányos és sietős, következő dolgokért szoktunk aggódni:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ne felejts el a záróvizsgára jelentkezni a neptunban és a tanszékeden is!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A záróvizsga írásbeli részének nem, de a szóbeli védésnek feltétele az &#039;&#039;&#039;abszolutórium&#039;&#039;&#039; megszerzése. Ez lehet, hogy csak a szóbeli előtti napon történik meg, elvileg automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írni egy levelet a KTH-s ügyintéződnek, ha zárható vagy.&lt;br /&gt;
*Érdemes naponta nézegetni a [http://www.vik.bme.hu/ kari honlap] híreit, az írásbeli beosztással kapcsolatos információk ide kerül ki, a pontos beosztás és az eredmények pedig a [https://edu.vik.bme.hu/ tanulmányi portálon] találhatók.&lt;br /&gt;
*A szóbeli pontos beosztása nem ritkán csak pár nappal a védés előtt derül ki, a tanszékeden érdemes érdeklődni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A záróvizsgára magaddal kell vinni a felvételi azonosítószámodat, valamint ne indulj el számológép, toll és üres lapok nélkül!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Amint neptunba bekerült a diplomát szerzett státusz és a megszerzés időpontja, rohanj a KTH-ba oklevél igazolást kérni, az ott kapott dokumentumokat haladéktalanul töltsd fel a felvi.hu-ra!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
Ez a lista a korábbi (2018-) feladatsorok tipikus feladatai és a hivatalosan kiadott témakörök felhasználásával készült. Részletesebben lásd a [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html kari honlapon]!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Kombinációs hálózatok&lt;br /&gt;
*Sorrendi hálózatok&lt;br /&gt;
*MSI alkalmazás technika&lt;br /&gt;
*8085-assembly&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elektronika [[Elektronika 1|1]]-[[Elektronika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Tranzisztoros kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*Műveleti erősítős kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*DC/DC átalakítók&lt;br /&gt;
*Stabilizátorok, referencia áramkörök&lt;br /&gt;
*Termikus méretezés&lt;br /&gt;
*PLL, fázisdetektorok, szabályozók&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Méréstechnika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Hibaszámítás&lt;br /&gt;
*Feszültség és áram mérése, jelreprezentációk&lt;br /&gt;
*Idő- és frekvenciamérés&lt;br /&gt;
*Impedanciamérés&lt;br /&gt;
*Oszcilloszkópok&lt;br /&gt;
*Spektrumanalizátorok&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek [[Jelek és rendszerek 1|1]]-[[Jelek és rendszerek 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Jel- és rendszerelméleti alapfogalmak&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Mintavételezés és jelrekonstrukció&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű szimuláció&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Villamos energetika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Transzformátorok&lt;br /&gt;
*Szimmetrikus összetevők módszere&lt;br /&gt;
*Teljesítményszámítás&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi feladatsorok (2018-) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jan-vill.pdf | 2018 január]] - [[Media:2018-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jan-vill.pdf | 2019 január]] - [[Media:2019-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:2020-jan-vill.pdf | 2020 január]] - [[Media:2020-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jun-vill.pdf | 2018 június]] - [[Media:2018-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jun-vill.pdf | 2019 június]] - [[Media:2019-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
*2019 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 2. feladat, impulzusválasz: az e) impulzusválaszban 0,5 helyett -0,5 a helyes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi típusú feladatsorok (2008-2017)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi típusú záróvizsgában matematika rész is van, azonban a 2014-től induló képzés része a matematika szigorlat, így a felvételi anyagból kikerült a matematika. Helyette a digitális technika 2, elektronika 2 került bele, illetve a méréstechnika anyagrésze is bővült az oszcilloszkópok és spektrumanalizátorok témakörökkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:Vill_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Media:Vill_zv_2010jan_mo_nemhiv.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:Vill_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Vill_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Vill_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:Vill_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Vill_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Vill_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Vill_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2008szept.pdf | 2008 június]] - [[Media:Vill_zv_2008szept_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:Vill_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:Vill_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:Vill_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:Vill_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:Vill_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jun.pdf | 2014 május]] - [[Media:Vill_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:Vill_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016maj.pdf | 2016 május]] - [[Media:Vill_zv_2016maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2017-jun-vill.pdf | 2017 május]] - [[Media:2017-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
* 2010 január:&lt;br /&gt;
** Jelek 4. feladat: lemaradt a rajzon a μ a farád elől&lt;br /&gt;
* 2011 május:&lt;br /&gt;
** Matematika 5. feladat, második kérdés: Nem létezik.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 3. Feladat: B - 43 dB a helyes válasz.&lt;br /&gt;
* 2012 május:&lt;br /&gt;
** Digit 2. feladat: &#039;&#039;c&#039;&#039; állapotban &#039;&#039;00&#039;&#039; oszlopban &#039;&#039;a,0&#039;&#039; kellene, hogy legyen&lt;br /&gt;
* 2012 január:&lt;br /&gt;
** Elektronika 1. feladat: U&amp;lt;sub&amp;gt;BE0&amp;lt;/sub&amp;gt; = 600 mV-al kell számolni.&lt;br /&gt;
* 2013 május:&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 1. feladat: B - 0,18% a helyes válasz.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 2. feladat: A megadott adatokkal 200 mV jön ki. 20 mV akkor lenne, ha h&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;=0,5% lenne.&lt;br /&gt;
* 2017 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 5. feladat második kérdésénél csak úgy jön ki a &amp;quot;helyes megoldás&amp;quot;, ha a gerjesztés oldalon +4u[k-2] helyett, -4u[k-2] van! A feladatban megadott értékekkel y&amp;lt;sub&amp;gt;g&amp;lt;/sub&amp;gt;[k]=18,125*(0,6)&amp;lt;sup&amp;gt;k&amp;lt;/sup&amp;gt; jön ki.&lt;br /&gt;
* 2017 május:&lt;br /&gt;
**Elektronika: Hibásan megadott transzfer karakterisztika! A Mester lefelejtette a négyzetre emelést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Részletes kidolgozások ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 január: [[Media:Vill_ZV_2012_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2012 május: [[Media:Vill_ZV_2012_Május_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2013 január: [[Media:Vill_ZV_2013_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2014 január: [[Media:Vill_ZV_2014_Január_Elektro.PDF|Elektronika]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
*2014 május: [[Media:Vill_ZV_2014_június_matek.PDF|Matematika]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Évek óta működő [https://www.facebook.com/groups/541868529322879/ Facebook csoport] - kérdések és válaszok ;) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Jelek_mintapéldák.pdf‎|Jelek és rendszerek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
* Egyéb segítség:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_DI_példák.pdf|Diszkrét idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_FI_példák.pdf|Folytonos idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Villamos energetika===&lt;br /&gt;
*[https://vet.bme.hu/?q=oktatas/msc-felveteli Villamos energetika, transzformátorok jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektrotechnika_mintapéldák.pdf‎|Elektrotechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Digitális technika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Digit_mintapéldák.pdf‎|Digitális technika mintapéldák 2008]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Méréstechnika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_mt.pdf|Méréstechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mt_segedlet_uj_zv.pdf|Sujbert László: Méréstechnika segédlet (2017)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Elektronika 1-2===&lt;br /&gt;
*[http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf Dr. Pap László: Elektronika 1 jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektronika_mintapéldák.pdf‎|Elektronika 1 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC05 Elektronika 2 felvételi előkészítő csomag]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_e2.pdf|Elektronika 2 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Más szakok felvételi vizsgái ==&lt;br /&gt;
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szóbelik a különböző szakirányokon==&lt;br /&gt;
*[[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott rendszerek és irányító rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2014 ősz: A záróvizsgán Dr. Tevesz Gábornál vizsgáztam MAR-ból. Csak a kiadott jegyzetből kérdez, de abból viszont minden anyagrész előkerülhet. Maximálisan segítőkész, igyekszik olyan témát feldobni, ami legalább egy kicsit is kapcsolódik a szakdolgozat témájához. Nem kell megijedni, ha egy-két apróbb részlet nem ugrik be elsőre, ha elakadsz segít továbblendülni. A végén korrektül és jóindulatúan osztályzott.&lt;br /&gt;
**2015 ősz: MAR: előszeretettel kérdezik a CAN-t, bitről bitre, mindent.&lt;br /&gt;
*[[BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikációs rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2011 őszi félév: A záróvizsgán Vida Rollandnál vizsgáztam, a választott tárgyam a HTA volt. Csak a saját anyagrészéből kérdezett, a kapcsolástechnikából semmit. A vizsga korrekt volt, a többiek elmondása alapján is kijelenthetem, hogy nagyon barátságosan osztályoztak.&lt;br /&gt;
**2014 tavaszi félév: A szakdolgozat védése után Dr. Csopaki Gyulánál vizsgáztam, HTA-ból. A GSM hálózatok jelzésrendszerét kérdezte, mást nem. Korrekt volt, a témáról beszélgettünk, ahol megakadtam segített - barátságosan osztályoztak, értékeltek.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Én Adamis Gusztávnál vizsgáztam, szintén HTA-ból. Szintén maximálisan jófej volt, kapcsolóközpontokra, S- és T-kapcsolókra, BORSCHT-funkciókra kérdezett rá. Csak néhány percig tartott az egész.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Dr. Csopaki Gyula, HTA. S és T kapcsolókat kérdezte, ezek sebességeit (T kapcsoló -&amp;gt;kb. 1 időszelet, S kapcsoló -&amp;gt; áramköri késleltetés) és a távközlésben a beszéd céljára átvitt frekvenciatartományt. Barátságos osztályzás volt. &lt;br /&gt;
*[[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Mikroelektronikai és elektronikai technológia]]&lt;br /&gt;
*[[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos energetika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
*[[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]]&lt;br /&gt;
*A záróvizsgára való készülés alapvetően ismétlés, ennek ellenére sok időt vesz igénybe. Minimum 1.5-2 hét, de ettől sokkal több is lehet attól függően ki mennyire mélyen sajátította el annak idején az adott tárgyak anyagát. A tapasztalatok szerint a példák többsége legalább típus szinten ismétlődik az évek során, de mindig vannak új példatípusok is! A tárgy blokkok többségéhez elérhetőek mintapéldák, érdemes ezzel kezdeni a készülést.&lt;br /&gt;
*A vizsga megoldására a viszonylag nagy számú feladat ellenére csak 120 perc áll rendelkezésre. Ez jó időbeosztást, és tempós munkát kíván.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199229</id>
		<title>Villamosmérnök BSc záróvizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199229"/>
		<updated>2020-06-02T09:29:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Őszi féléves záróvizsgák */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Általános ismertető==&lt;br /&gt;
Villamosmérnök BSc szakon a záróvizsga, ami egyben az MSc felvételi a következő részekből áll:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek 2 és Villamos energetika&#039;&#039;&#039; (1/3 súllyal - 15 pont)&lt;br /&gt;
*Szakmai ismeretek (2/3 súllyal - 30 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Digitális technika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Elektronika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html források].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A záróvizsga előtti időszak jellemzően információhiányos és sietős, következő dolgokért szoktunk aggódni:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ne felejts el a záróvizsgára jelentkezni a neptunban és a tanszékeden is!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A záróvizsga írásbeli részének nem, de a szóbeli védésnek feltétele az &#039;&#039;&#039;abszolutórium&#039;&#039;&#039; megszerzése. Ez lehet, hogy csak a szóbeli előtti napon történik meg, elvileg automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írni egy levelet a KTH-s ügyintéződnek, ha zárható vagy.&lt;br /&gt;
*Érdemes naponta nézegetni a [http://www.vik.bme.hu/ kari honlap] híreit, az írásbeli beosztással kapcsolatos információk ide kerül ki, a pontos beosztás és az eredmények pedig a [https://edu.vik.bme.hu/ tanulmányi portálon] találhatók.&lt;br /&gt;
*A szóbeli pontos beosztása nem ritkán csak pár nappal a védés előtt derül ki, a tanszékeden érdemes érdeklődni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A záróvizsgára magaddal kell vinni a felvételi azonosítószámodat, valamint ne indulj el számológép, toll és üres lapok nélkül!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Amint neptunba bekerült a diplomát szerzett státusz és a megszerzés időpontja, rohanj a KTH-ba oklevél igazolást kérni, az ott kapott dokumentumokat haladéktalanul töltsd fel a felvi.hu-ra!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
Ez a lista a korábbi (2018-) feladatsorok tipikus feladatai és a hivatalosan kiadott témakörök felhasználásával készült. Részletesebben lásd a [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html kari honlapon]!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Kombinációs hálózatok&lt;br /&gt;
*Sorrendi hálózatok&lt;br /&gt;
*MSI alkalmazás technika&lt;br /&gt;
*8085-assembly&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elektronika [[Elektronika 1|1]]-[[Elektronika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Tranzisztoros kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*Műveleti erősítős kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*DC/DC átalakítók&lt;br /&gt;
*Stabilizátorok, referencia áramkörök&lt;br /&gt;
*Termikus méretezés&lt;br /&gt;
*PLL, fázisdetektorok, szabályozók&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Méréstechnika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Hibaszámítás&lt;br /&gt;
*Feszültség és áram mérése, jelreprezentációk&lt;br /&gt;
*Idő- és frekvenciamérés&lt;br /&gt;
*Impedanciamérés&lt;br /&gt;
*Oszcilloszkópok&lt;br /&gt;
*Spektrumanalizátorok&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek [[Jelek és rendszerek 1|1]]-[[Jelek és rendszerek 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Jel- és rendszerelméleti alapfogalmak&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Mintavételezés és jelrekonstrukció&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű szimuláció&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Villamos energetika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Transzformátorok&lt;br /&gt;
*Szimmetrikus összetevők módszere&lt;br /&gt;
*Teljesítményszámítás&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi feladatsorok (2018-) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jan-vill.pdf | 2018 január]] - [[Media:2018-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jan-vill.pdf | 2019 január]] - [[Media:2019-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:2020-jan-vill.pdf | 2020 január]] - [[Media:2020-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jun-vill.pdf | 2018 június]] - [[Media:2018-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jun-vill.pdf | 2019 június]] - [[Media:2019-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
*2019 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 2. feladat, impulzusválasz: az e) impulzusválaszban 0,5 helyett -0,5 a helyes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi típusú feladatsorok (2008-2017)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi típusú záróvizsgában matematika rész is van, azonban a 2014-től induló képzés része a matematika szigorlat, így a felvételi anyagból kikerült a matematika. Helyette a digitális technika 2, elektronika 2 került bele, illetve a méréstechnika anyagrésze is bővült az oszcilloszkópok és spektrumanalizátorok témakörökkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:Vill_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Media:Vill_zv_2010jan_mo_nemhiv.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:Vill_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Vill_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Vill_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:Vill_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Vill_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Vill_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Vill_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2008szept.pdf | 2008 június]] - [[Media:Vill_zv_2008szept_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:Vill_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:Vill_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:Vill_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:Vill_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:Vill_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jun.pdf | 2014 május]] - [[Media:Vill_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:Vill_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016maj.pdf | 2016 május]] - [[Media:Vill_zv_2016maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2017-jun-vill.pdf | 2017 május]] - [[Media:2017-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
* 2010 január:&lt;br /&gt;
** Jelek 4. feladat: lemaradt a rajzon a μ a farád elől&lt;br /&gt;
* 2011 május:&lt;br /&gt;
** Matematika 5. feladat, második kérdés: Nem létezik.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 3. Feladat: B - 43 dB a helyes válasz.&lt;br /&gt;
* 2012 május:&lt;br /&gt;
** Digit 2. feladat: &#039;&#039;c&#039;&#039; állapotban &#039;&#039;00&#039;&#039; oszlopban &#039;&#039;a,0&#039;&#039; kellene, hogy legyen&lt;br /&gt;
* 2012 január:&lt;br /&gt;
** Elektronika 1. feladat: U&amp;lt;sub&amp;gt;BE0&amp;lt;/sub&amp;gt; = 600 mV-al kell számolni.&lt;br /&gt;
* 2013 május:&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 1. feladat: B - 0,18% a helyes válasz.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 2. feladat: A megadott adatokkal 200 mV jön ki. 20 mV akkor lenne, ha h&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;=0,5% lenne.&lt;br /&gt;
* 2017 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 5. feladat második kérdésénél csak úgy jön ki a &amp;quot;helyes megoldás&amp;quot;, ha a gerjesztés oldalon +4u[k-2] helyett, -4u[k-2] van!&lt;br /&gt;
* 2017 május:&lt;br /&gt;
**Elektronika: Hibásan megadott transzfer karakterisztika! A Mester lefelejtette a négyzetre emelést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Részletes kidolgozások ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 január: [[Media:Vill_ZV_2012_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2012 május: [[Media:Vill_ZV_2012_Május_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2013 január: [[Media:Vill_ZV_2013_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2014 január: [[Media:Vill_ZV_2014_Január_Elektro.PDF|Elektronika]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
*2014 május: [[Media:Vill_ZV_2014_június_matek.PDF|Matematika]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Évek óta működő [https://www.facebook.com/groups/541868529322879/ Facebook csoport] - kérdések és válaszok ;) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Jelek_mintapéldák.pdf‎|Jelek és rendszerek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
* Egyéb segítség:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_DI_példák.pdf|Diszkrét idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_FI_példák.pdf|Folytonos idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Villamos energetika===&lt;br /&gt;
*[https://vet.bme.hu/?q=oktatas/msc-felveteli Villamos energetika, transzformátorok jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektrotechnika_mintapéldák.pdf‎|Elektrotechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Digitális technika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Digit_mintapéldák.pdf‎|Digitális technika mintapéldák 2008]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Méréstechnika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_mt.pdf|Méréstechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mt_segedlet_uj_zv.pdf|Sujbert László: Méréstechnika segédlet (2017)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Elektronika 1-2===&lt;br /&gt;
*[http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf Dr. Pap László: Elektronika 1 jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektronika_mintapéldák.pdf‎|Elektronika 1 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC05 Elektronika 2 felvételi előkészítő csomag]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_e2.pdf|Elektronika 2 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Más szakok felvételi vizsgái ==&lt;br /&gt;
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szóbelik a különböző szakirányokon==&lt;br /&gt;
*[[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott rendszerek és irányító rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2014 ősz: A záróvizsgán Dr. Tevesz Gábornál vizsgáztam MAR-ból. Csak a kiadott jegyzetből kérdez, de abból viszont minden anyagrész előkerülhet. Maximálisan segítőkész, igyekszik olyan témát feldobni, ami legalább egy kicsit is kapcsolódik a szakdolgozat témájához. Nem kell megijedni, ha egy-két apróbb részlet nem ugrik be elsőre, ha elakadsz segít továbblendülni. A végén korrektül és jóindulatúan osztályzott.&lt;br /&gt;
**2015 ősz: MAR: előszeretettel kérdezik a CAN-t, bitről bitre, mindent.&lt;br /&gt;
*[[BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikációs rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2011 őszi félév: A záróvizsgán Vida Rollandnál vizsgáztam, a választott tárgyam a HTA volt. Csak a saját anyagrészéből kérdezett, a kapcsolástechnikából semmit. A vizsga korrekt volt, a többiek elmondása alapján is kijelenthetem, hogy nagyon barátságosan osztályoztak.&lt;br /&gt;
**2014 tavaszi félév: A szakdolgozat védése után Dr. Csopaki Gyulánál vizsgáztam, HTA-ból. A GSM hálózatok jelzésrendszerét kérdezte, mást nem. Korrekt volt, a témáról beszélgettünk, ahol megakadtam segített - barátságosan osztályoztak, értékeltek.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Én Adamis Gusztávnál vizsgáztam, szintén HTA-ból. Szintén maximálisan jófej volt, kapcsolóközpontokra, S- és T-kapcsolókra, BORSCHT-funkciókra kérdezett rá. Csak néhány percig tartott az egész.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Dr. Csopaki Gyula, HTA. S és T kapcsolókat kérdezte, ezek sebességeit (T kapcsoló -&amp;gt;kb. 1 időszelet, S kapcsoló -&amp;gt; áramköri késleltetés) és a távközlésben a beszéd céljára átvitt frekvenciatartományt. Barátságos osztályzás volt. &lt;br /&gt;
*[[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Mikroelektronikai és elektronikai technológia]]&lt;br /&gt;
*[[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos energetika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
*[[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]]&lt;br /&gt;
*A záróvizsgára való készülés alapvetően ismétlés, ennek ellenére sok időt vesz igénybe. Minimum 1.5-2 hét, de ettől sokkal több is lehet attól függően ki mennyire mélyen sajátította el annak idején az adott tárgyak anyagát. A tapasztalatok szerint a példák többsége legalább típus szinten ismétlődik az évek során, de mindig vannak új példatípusok is! A tárgy blokkok többségéhez elérhetőek mintapéldák, érdemes ezzel kezdeni a készülést.&lt;br /&gt;
*A vizsga megoldására a viszonylag nagy számú feladat ellenére csak 120 perc áll rendelkezésre. Ez jó időbeosztást, és tempós munkát kíván.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199228</id>
		<title>Villamosmérnök BSc záróvizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199228"/>
		<updated>2020-06-02T09:29:08Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Ismert hibák a megoldókulcsokban */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Általános ismertető==&lt;br /&gt;
Villamosmérnök BSc szakon a záróvizsga, ami egyben az MSc felvételi a következő részekből áll:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek 2 és Villamos energetika&#039;&#039;&#039; (1/3 súllyal - 15 pont)&lt;br /&gt;
*Szakmai ismeretek (2/3 súllyal - 30 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Digitális technika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Elektronika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html források].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A záróvizsga előtti időszak jellemzően információhiányos és sietős, következő dolgokért szoktunk aggódni:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ne felejts el a záróvizsgára jelentkezni a neptunban és a tanszékeden is!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A záróvizsga írásbeli részének nem, de a szóbeli védésnek feltétele az &#039;&#039;&#039;abszolutórium&#039;&#039;&#039; megszerzése. Ez lehet, hogy csak a szóbeli előtti napon történik meg, elvileg automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írni egy levelet a KTH-s ügyintéződnek, ha zárható vagy.&lt;br /&gt;
*Érdemes naponta nézegetni a [http://www.vik.bme.hu/ kari honlap] híreit, az írásbeli beosztással kapcsolatos információk ide kerül ki, a pontos beosztás és az eredmények pedig a [https://edu.vik.bme.hu/ tanulmányi portálon] találhatók.&lt;br /&gt;
*A szóbeli pontos beosztása nem ritkán csak pár nappal a védés előtt derül ki, a tanszékeden érdemes érdeklődni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A záróvizsgára magaddal kell vinni a felvételi azonosítószámodat, valamint ne indulj el számológép, toll és üres lapok nélkül!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Amint neptunba bekerült a diplomát szerzett státusz és a megszerzés időpontja, rohanj a KTH-ba oklevél igazolást kérni, az ott kapott dokumentumokat haladéktalanul töltsd fel a felvi.hu-ra!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
Ez a lista a korábbi (2018-) feladatsorok tipikus feladatai és a hivatalosan kiadott témakörök felhasználásával készült. Részletesebben lásd a [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html kari honlapon]!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Kombinációs hálózatok&lt;br /&gt;
*Sorrendi hálózatok&lt;br /&gt;
*MSI alkalmazás technika&lt;br /&gt;
*8085-assembly&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elektronika [[Elektronika 1|1]]-[[Elektronika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Tranzisztoros kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*Műveleti erősítős kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*DC/DC átalakítók&lt;br /&gt;
*Stabilizátorok, referencia áramkörök&lt;br /&gt;
*Termikus méretezés&lt;br /&gt;
*PLL, fázisdetektorok, szabályozók&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Méréstechnika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Hibaszámítás&lt;br /&gt;
*Feszültség és áram mérése, jelreprezentációk&lt;br /&gt;
*Idő- és frekvenciamérés&lt;br /&gt;
*Impedanciamérés&lt;br /&gt;
*Oszcilloszkópok&lt;br /&gt;
*Spektrumanalizátorok&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek [[Jelek és rendszerek 1|1]]-[[Jelek és rendszerek 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Jel- és rendszerelméleti alapfogalmak&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Mintavételezés és jelrekonstrukció&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű szimuláció&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Villamos energetika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Transzformátorok&lt;br /&gt;
*Szimmetrikus összetevők módszere&lt;br /&gt;
*Teljesítményszámítás&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi feladatsorok (2018-) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jan-vill.pdf | 2018 január]] - [[Media:2018-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jan-vill.pdf | 2019 január]] - [[Media:2019-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:2020-jan-vill.pdf | 2020 január]] - [[Media:2020-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jun-vill.pdf | 2018 június]] - [[Media:2018-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jun-vill.pdf | 2019 június]] - [[Media:2019-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
*2019 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 2. feladat, impulzusválasz: az e) impulzusválaszban 0,5 helyett -0,5 a helyes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi típusú feladatsorok (2008-2017)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi típusú záróvizsgában matematika rész is van, azonban a 2014-től induló képzés része a matematika szigorlat, így a felvételi anyagból kikerült a matematika. Helyette a digitális technika 2, elektronika 2 került bele, illetve a méréstechnika anyagrésze is bővült az oszcilloszkópok és spektrumanalizátorok témakörökkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:Vill_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Media:Vill_zv_2010jan_mo_nemhiv.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:Vill_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Vill_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Vill_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:Vill_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Vill_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Vill_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Vill_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2008szept.pdf | 2008 június]] - [[Media:Vill_zv_2008szept_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:Vill_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:Vill_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:Vill_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:Vill_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:Vill_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jun.pdf | 2014 május]] - [[Media:Vill_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:Vill_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016maj.pdf | 2016 május]] - [[Media:Vill_zv_2016maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2017-jun-vill.pdf | 2017 május]] - [[Media:2017-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
* 2010 január:&lt;br /&gt;
** Jelek 4. feladat: lemaradt a rajzon a μ a farád elől&lt;br /&gt;
* 2011 május:&lt;br /&gt;
** Matematika 5. feladat, második kérdés: Nem létezik.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 3. Feladat: B - 43 dB a helyes válasz.&lt;br /&gt;
* 2012 május:&lt;br /&gt;
** Digit 2. feladat: &#039;&#039;c&#039;&#039; állapotban &#039;&#039;00&#039;&#039; oszlopban &#039;&#039;a,0&#039;&#039; kellene, hogy legyen&lt;br /&gt;
* 2012 január:&lt;br /&gt;
** Elektronika 1. feladat: U&amp;lt;sub&amp;gt;BE0&amp;lt;/sub&amp;gt; = 600 mV-al kell számolni.&lt;br /&gt;
* 2013 május:&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 1. feladat: B - 0,18% a helyes válasz.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 2. feladat: A megadott adatokkal 200 mV jön ki. 20 mV akkor lenne, ha h&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;=0,5% lenne.&lt;br /&gt;
* 2017 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 5. feladat második kérdésénél csak úgy jön ki a &amp;quot;helyes megoldás&amp;quot;, ha a gerjesztés oldalon +4u[k-2] helyett, -4u[k-2] van!&lt;br /&gt;
* 2017 május:&lt;br /&gt;
**Elektronika: Hibásan megadott transzfer karakterisztika! A Mester lefelejtette a négyzetre emelést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Részletes kidolgozások ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 január: [[Media:Vill_ZV_2012_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2012 május: [[Media:Vill_ZV_2012_Május_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2013 január: [[Media:Vill_ZV_2013_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2014 január: [[Media:Vill_ZV_2014_Január_Elektro.PDF|Elektronika]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
*2014 május: [[Media:Vill_ZV_2014_június_matek.PDF|Matematika]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Évek óta működő [https://www.facebook.com/groups/541868529322879/ Facebook csoport] - kérdések és válaszok ;) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Jelek_mintapéldák.pdf‎|Jelek és rendszerek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
* Egyéb segítség:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_DI_példák.pdf|Diszkrét idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_FI_példák.pdf|Folytonos idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Villamos energetika===&lt;br /&gt;
*[https://vet.bme.hu/?q=oktatas/msc-felveteli Villamos energetika, transzformátorok jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektrotechnika_mintapéldák.pdf‎|Elektrotechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Digitális technika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Digit_mintapéldák.pdf‎|Digitális technika mintapéldák 2008]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Méréstechnika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_mt.pdf|Méréstechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mt_segedlet_uj_zv.pdf|Sujbert László: Méréstechnika segédlet (2017)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Elektronika 1-2===&lt;br /&gt;
*[http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf Dr. Pap László: Elektronika 1 jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektronika_mintapéldák.pdf‎|Elektronika 1 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC05 Elektronika 2 felvételi előkészítő csomag]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_e2.pdf|Elektronika 2 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Más szakok felvételi vizsgái ==&lt;br /&gt;
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szóbelik a különböző szakirányokon==&lt;br /&gt;
*[[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott rendszerek és irányító rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2014 ősz: A záróvizsgán Dr. Tevesz Gábornál vizsgáztam MAR-ból. Csak a kiadott jegyzetből kérdez, de abból viszont minden anyagrész előkerülhet. Maximálisan segítőkész, igyekszik olyan témát feldobni, ami legalább egy kicsit is kapcsolódik a szakdolgozat témájához. Nem kell megijedni, ha egy-két apróbb részlet nem ugrik be elsőre, ha elakadsz segít továbblendülni. A végén korrektül és jóindulatúan osztályzott.&lt;br /&gt;
**2015 ősz: MAR: előszeretettel kérdezik a CAN-t, bitről bitre, mindent.&lt;br /&gt;
*[[BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikációs rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2011 őszi félév: A záróvizsgán Vida Rollandnál vizsgáztam, a választott tárgyam a HTA volt. Csak a saját anyagrészéből kérdezett, a kapcsolástechnikából semmit. A vizsga korrekt volt, a többiek elmondása alapján is kijelenthetem, hogy nagyon barátságosan osztályoztak.&lt;br /&gt;
**2014 tavaszi félév: A szakdolgozat védése után Dr. Csopaki Gyulánál vizsgáztam, HTA-ból. A GSM hálózatok jelzésrendszerét kérdezte, mást nem. Korrekt volt, a témáról beszélgettünk, ahol megakadtam segített - barátságosan osztályoztak, értékeltek.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Én Adamis Gusztávnál vizsgáztam, szintén HTA-ból. Szintén maximálisan jófej volt, kapcsolóközpontokra, S- és T-kapcsolókra, BORSCHT-funkciókra kérdezett rá. Csak néhány percig tartott az egész.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Dr. Csopaki Gyula, HTA. S és T kapcsolókat kérdezte, ezek sebességeit (T kapcsoló -&amp;gt;kb. 1 időszelet, S kapcsoló -&amp;gt; áramköri késleltetés) és a távközlésben a beszéd céljára átvitt frekvenciatartományt. Barátságos osztályzás volt. &lt;br /&gt;
*[[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Mikroelektronikai és elektronikai technológia]]&lt;br /&gt;
*[[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos energetika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
*[[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]]&lt;br /&gt;
*A záróvizsgára való készülés alapvetően ismétlés, ennek ellenére sok időt vesz igénybe. Minimum 1.5-2 hét, de ettől sokkal több is lehet attól függően ki mennyire mélyen sajátította el annak idején az adott tárgyak anyagát. A tapasztalatok szerint a példák többsége legalább típus szinten ismétlődik az évek során, de mindig vannak új példatípusok is! A tárgy blokkok többségéhez elérhetőek mintapéldák, érdemes ezzel kezdeni a készülést.&lt;br /&gt;
*A vizsga megoldására a viszonylag nagy számú feladat ellenére csak 120 perc áll rendelkezésre. Ez jó időbeosztást, és tempós munkát kíván.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199227</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199227"/>
		<updated>2020-06-01T15:30:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Záróvizsga */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon és gyakorlatokon az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal illusztráljuk. A megszerzett gyakorlati ismereteket a hallgatók vezetett laborgyakorlatokon próbálják ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy keretében a hallgatók: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten,&lt;br /&gt;
*elsajátítják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit,&lt;br /&gt;
*készséget szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek lesznek a villamosmérnöki gyakorlatban felmerülő bármely logikai tervezési alapfeladat megoldására *a feladat megfogalmazásából kiindulva. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]], mely 3 tárgy egy összefüggő vonulatot alkot. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Záróvizsga===&lt;br /&gt;
*[[Villamosmérnök BSc záróvizsga|Záróvizsga]] feladatsorok: példák szinte az egész anyagból, hivatalos megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
===Házi feladatok (2018-)===&lt;br /&gt;
A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Korábbi házi feladatok (2013-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2015/2016. őszi félév====&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Hatodik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Maga a vizsga 2 részből áll. Az első része a beugró, melyre 30 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után azt beszedik. Az elérhető 20 pontból legalább 12 pontot kell megszerezni, hogy a vizsga második részét kijavítsák. Tehát hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit, hogy meglegyen összesen a 24 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga második részében 40 pontot lehet szerezni, erre 80 perc áll rendelkezésre. Sokkal komplexebb feladatokat tartalmaz, mik egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Célszerű ezekreis alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alább összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb, több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
*Érdemes nézegetni a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsga]] feladatsorokat is. A záróvizsgában ugyanis szinte a teljes digit benne van, és minden félévben hivatalos megoldás készül hozzájuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199226</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199226"/>
		<updated>2020-06-01T15:29:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon és gyakorlatokon az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal illusztráljuk. A megszerzett gyakorlati ismereteket a hallgatók vezetett laborgyakorlatokon próbálják ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy keretében a hallgatók: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten,&lt;br /&gt;
*elsajátítják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit,&lt;br /&gt;
*készséget szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek lesznek a villamosmérnöki gyakorlatban felmerülő bármely logikai tervezési alapfeladat megoldására *a feladat megfogalmazásából kiindulva. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]], mely 3 tárgy egy összefüggő vonulatot alkot. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Záróvizsga===&lt;br /&gt;
*Érdemes nézegetni a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsga]] feladatsorokat, mert ott hivatalos megoldással találhatók további digit feladatok!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
===Házi feladatok (2018-)===&lt;br /&gt;
A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Korábbi házi feladatok (2013-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2015/2016. őszi félév====&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Hatodik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Maga a vizsga 2 részből áll. Az első része a beugró, melyre 30 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után azt beszedik. Az elérhető 20 pontból legalább 12 pontot kell megszerezni, hogy a vizsga második részét kijavítsák. Tehát hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit, hogy meglegyen összesen a 24 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga második részében 40 pontot lehet szerezni, erre 80 perc áll rendelkezésre. Sokkal komplexebb feladatokat tartalmaz, mik egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Célszerű ezekreis alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alább összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb, több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
*Érdemes nézegetni a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsga]] feladatsorokat is. A záróvizsgában ugyanis szinte a teljes digit benne van, és minden félévben hivatalos megoldás készül hozzájuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199225</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199225"/>
		<updated>2020-06-01T15:29:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon és gyakorlatokon az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal illusztráljuk. A megszerzett gyakorlati ismereteket a hallgatók vezetett laborgyakorlatokon próbálják ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy keretében a hallgatók: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten,&lt;br /&gt;
*elsajátítják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit,&lt;br /&gt;
*készséget szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek lesznek a villamosmérnöki gyakorlatban felmerülő bármely logikai tervezési alapfeladat megoldására *a feladat megfogalmazásából kiindulva. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]], mely 3 tárgy egy összefüggő vonulatot alkot. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Záróvizsga===&lt;br /&gt;
*Érdemes nézegetni a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsga]] feladatsorokat, mert ott hivatalos megoldással találhatók további digit feladatok!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
===Házi feladatok (2018-)===&lt;br /&gt;
A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Korábbi házi feladatok (2013-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2015/2016. őszi félév====&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Hatodik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Maga a vizsga 2 részből áll. Az első része a beugró, melyre 30 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után azt beszedik. Az elérhető 20 pontból legalább 12 pontot kell megszerezni, hogy a vizsga második részét kijavítsák. Tehát hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit, hogy meglegyen összesen a 24 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga második részében 40 pontot lehet szerezni, erre 80 perc áll rendelkezésre. Sokkal komplexebb feladatokat tartalmaz, mik egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Célszerű ezekreis alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alább összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb, több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
*Érdemes nézegetni a záróvizsga feladatsorokat is. A záróvizsgában ugyanis szinte a teljes digit benne van, és minden félévben hivatalos megoldás készül hozzájuk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199224</id>
		<title>Digitális technika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199224"/>
		<updated>2020-06-01T15:26:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA02&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a mikroprocesszor és mikrokontroller alapú digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon gyakorlati példákat mutatunk és a hallgatók a házi feladatok révén tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el a tananyagot. Ennek keretében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*módszereket ismernek meg és készséget szereznek a mikroprocesszoros és mikrokontrolleres rendszerek analízisében és szintézisében,&lt;br /&gt;
*egy mikroprocesszoros eszközbázis és egy assembly nyelv alapszintű megismerése révén olyan alapismereteket kapnak, amelyek birtokában további mikroprocesszor és mikrokontroller rendszerek megismerése és alkalmazása könnyen elsajátítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyra épül az [[Informatika 1]]. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. &#039;&#039;&#039;2018 tavaszától&#039;&#039;&#039; a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 200px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai.  Az anyagok eléréséhez címtáras bejelentkezés szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Hibajegyzék&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
*** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.&lt;br /&gt;
*** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)&lt;br /&gt;
*A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== További segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.&lt;br /&gt;
*[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:2012 13 ea jegyzet.pdf|Gépelt előadásjegyzet]]- jól olvasható előadásjegyzet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. &#039;&#039;&#039;Nagyon jól használható!&#039;&#039;&#039; Az elején a Flip-Flopokról is ír.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Záróvizsga===&lt;br /&gt;
*[[Villamosmérnök BSc záróvizsga|Záróvizsga]] feladatsorok: MSI-példák, 2018-tól digit 2 is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi feladat rendszer (2017-) ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3 darab&#039;&#039;&#039; kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.&lt;br /&gt;
* Házi feladatonként &#039;&#039;&#039;0-6 pont&#039;&#039;&#039; kapható és &#039;&#039;&#039;nem pótolhatóak&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.&lt;br /&gt;
* Legalább két házinál el kell érni három pontot.&lt;br /&gt;
* Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!&lt;br /&gt;
* Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat 2013-ig&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi tipikus leírása ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:&lt;br /&gt;
#Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a Ready-logikát&lt;br /&gt;
#Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi megoldások ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &amp;quot;Ace Techs&amp;quot; munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat (2014 - 2017)&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.&lt;br /&gt;
# feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.&lt;br /&gt;
# feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)&lt;br /&gt;
# feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&amp;gt; párhuzamos átalakító tervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Memóriailesztés&#039;&#039;&#039; a harmadik házi feladat témája, ami szinten &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.&lt;br /&gt;
# feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória-áramkörök bekötése.&lt;br /&gt;
# feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Intel 8085 programozása assembly nyelven&#039;&#039;&#039;. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.&lt;br /&gt;
# feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)&lt;br /&gt;
# feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). &lt;br /&gt;
# feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Perifériaillesztés&#039;&#039;&#039;. &#039;&#039;&#039;Minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.&lt;br /&gt;
# feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A vizsga összesen &#039;&#039;&#039;60 pontos&#039;&#039;&#039;, melyből &#039;&#039;&#039;legalább 24 pont&#039;&#039;&#039;ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;20 pontnyi beugró&#039;&#039;&#039; rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. &#039;&#039;&#039;30 perc&#039;&#039;&#039; van rá és &#039;&#039;&#039;legalább 12 pontot&#039;&#039;&#039; el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.&lt;br /&gt;
** A második részben (nagy feladatok) &#039;&#039;&#039;40 pontnyi&#039;&#039;&#039;, komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori beugró kérdések ===&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei&lt;br /&gt;
* Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján&lt;br /&gt;
* Memória kapacitásának kiszámolása&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján&lt;br /&gt;
* DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből&lt;br /&gt;
* Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök egyszerű alkalmazása&lt;br /&gt;
** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)&lt;br /&gt;
** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)&lt;br /&gt;
** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)&lt;br /&gt;
* RST n milyen memória címre ugrik?&lt;br /&gt;
* INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?&lt;br /&gt;
* USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása&lt;br /&gt;
* Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori nagy feladatok ===&lt;br /&gt;
* Memória illesztés&lt;br /&gt;
** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.&lt;br /&gt;
** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.&lt;br /&gt;
* Periféria illesztés&lt;br /&gt;
** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján&lt;br /&gt;
** periféria felprogramozása&lt;br /&gt;
** perifériához kapcsolódó szubrutin írása&lt;br /&gt;
* Programozás&lt;br /&gt;
** periféria eszköz felprogramozása&lt;br /&gt;
** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)&lt;br /&gt;
** memória feltöltése, ellenőrzése&lt;br /&gt;
** megszakítási szubrutin írása&lt;br /&gt;
** stb&lt;br /&gt;
* Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)&lt;br /&gt;
** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése&lt;br /&gt;
** például 110...119 --&amp;gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]]  és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beugrók:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Vizsgasorok:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_16_06_06.pdf|2016.06.06]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2018-06-11.pdf|2018.06.11]] - második rész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
*A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &amp;quot;kiszenvedni&amp;quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.&lt;br /&gt;
*A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.&lt;br /&gt;
*Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.&lt;br /&gt;
*A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.&lt;br /&gt;
*Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.&lt;br /&gt;
*Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.&lt;br /&gt;
*Érdemes nézegetni a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsga]] feladatsorokat, melyekben találhatók egyszerű MSI példák, illetve 2018-tól a digit 2 is része, és minden félévben hivatalos megoldás is készül. A beugrókban is ezekhez hasonló példák vannak.&lt;br /&gt;
*A tárgy kiemelt szereppel bír a [[BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció|Beágyazott és irányító rendszerek]] specializációra jelentkezők számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma László Digitális Technika Verseny&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2015/2016. tavaszi verseny ===&lt;br /&gt;
* Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.&lt;br /&gt;
* [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199223</id>
		<title>Digitális technika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199223"/>
		<updated>2020-06-01T15:23:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA02&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a mikroprocesszor és mikrokontroller alapú digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon gyakorlati példákat mutatunk és a hallgatók a házi feladatok révén tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el a tananyagot. Ennek keretében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*módszereket ismernek meg és készséget szereznek a mikroprocesszoros és mikrokontrolleres rendszerek analízisében és szintézisében,&lt;br /&gt;
*egy mikroprocesszoros eszközbázis és egy assembly nyelv alapszintű megismerése révén olyan alapismereteket kapnak, amelyek birtokában további mikroprocesszor és mikrokontroller rendszerek megismerése és alkalmazása könnyen elsajátítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyra épül az [[Informatika 1]]. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. &#039;&#039;&#039;2018 tavaszától&#039;&#039;&#039; a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 200px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai.  Az anyagok eléréséhez címtáras bejelentkezés szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Hibajegyzék&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
*** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.&lt;br /&gt;
*** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)&lt;br /&gt;
*A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== További segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.&lt;br /&gt;
*[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:2012 13 ea jegyzet.pdf|Gépelt előadásjegyzet]]- jól olvasható előadásjegyzet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. &#039;&#039;&#039;Nagyon jól használható!&#039;&#039;&#039; Az elején a Flip-Flopokról is ír.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Záróvizsga===&lt;br /&gt;
*[[Villamosmérnök BSc záróvizsga|Záróvizsga]] feladatsorok: MSI-példák, 2018-tól digit 2 is&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi feladat rendszer (2017-) ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3 darab&#039;&#039;&#039; kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.&lt;br /&gt;
* Házi feladatonként &#039;&#039;&#039;0-6 pont&#039;&#039;&#039; kapható és &#039;&#039;&#039;nem pótolhatóak&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.&lt;br /&gt;
* Legalább két házinál el kell érni három pontot.&lt;br /&gt;
* Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!&lt;br /&gt;
* Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat 2013-ig&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi tipikus leírása ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:&lt;br /&gt;
#Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a Ready-logikát&lt;br /&gt;
#Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi megoldások ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &amp;quot;Ace Techs&amp;quot; munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat (2014 - 2017)&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.&lt;br /&gt;
# feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.&lt;br /&gt;
# feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)&lt;br /&gt;
# feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&amp;gt; párhuzamos átalakító tervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Memóriailesztés&#039;&#039;&#039; a harmadik házi feladat témája, ami szinten &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.&lt;br /&gt;
# feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória-áramkörök bekötése.&lt;br /&gt;
# feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Intel 8085 programozása assembly nyelven&#039;&#039;&#039;. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.&lt;br /&gt;
# feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)&lt;br /&gt;
# feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). &lt;br /&gt;
# feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Perifériaillesztés&#039;&#039;&#039;. &#039;&#039;&#039;Minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.&lt;br /&gt;
# feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A vizsga összesen &#039;&#039;&#039;60 pontos&#039;&#039;&#039;, melyből &#039;&#039;&#039;legalább 24 pont&#039;&#039;&#039;ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;20 pontnyi beugró&#039;&#039;&#039; rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. &#039;&#039;&#039;30 perc&#039;&#039;&#039; van rá és &#039;&#039;&#039;legalább 12 pontot&#039;&#039;&#039; el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.&lt;br /&gt;
** A második részben (nagy feladatok) &#039;&#039;&#039;40 pontnyi&#039;&#039;&#039;, komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori beugró kérdések ===&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei&lt;br /&gt;
* Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján&lt;br /&gt;
* Memória kapacitásának kiszámolása&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján&lt;br /&gt;
* DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből&lt;br /&gt;
* Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök egyszerű alkalmazása&lt;br /&gt;
** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)&lt;br /&gt;
** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)&lt;br /&gt;
** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)&lt;br /&gt;
* RST n milyen memória címre ugrik?&lt;br /&gt;
* INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?&lt;br /&gt;
* USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása&lt;br /&gt;
* Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori nagy feladatok ===&lt;br /&gt;
* Memória illesztés&lt;br /&gt;
** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.&lt;br /&gt;
** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.&lt;br /&gt;
* Periféria illesztés&lt;br /&gt;
** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján&lt;br /&gt;
** periféria felprogramozása&lt;br /&gt;
** perifériához kapcsolódó szubrutin írása&lt;br /&gt;
* Programozás&lt;br /&gt;
** periféria eszköz felprogramozása&lt;br /&gt;
** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)&lt;br /&gt;
** memória feltöltése, ellenőrzése&lt;br /&gt;
** megszakítási szubrutin írása&lt;br /&gt;
** stb&lt;br /&gt;
* Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)&lt;br /&gt;
** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése&lt;br /&gt;
** például 110...119 --&amp;gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]]  és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beugrók:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Vizsgasorok:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_16_06_06.pdf|2016.06.06]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2018-06-11.pdf|2018.06.11]] - második rész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
*A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &amp;quot;kiszenvedni&amp;quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.&lt;br /&gt;
*A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.&lt;br /&gt;
*Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.&lt;br /&gt;
*A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.&lt;br /&gt;
*Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.&lt;br /&gt;
*Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.&lt;br /&gt;
*A tárgy kiemelt szereppel bír a [[BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció|Beágyazott és irányító rendszerek]] specializációra jelentkezők számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma László Digitális Technika Verseny&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2015/2016. tavaszi verseny ===&lt;br /&gt;
* Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.&lt;br /&gt;
* [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199222</id>
		<title>Digitális technika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199222"/>
		<updated>2020-06-01T15:19:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA02&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a mikroprocesszor és mikrokontroller alapú digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon gyakorlati példákat mutatunk és a hallgatók a házi feladatok révén tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el a tananyagot. Ennek keretében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*módszereket ismernek meg és készséget szereznek a mikroprocesszoros és mikrokontrolleres rendszerek analízisében és szintézisében,&lt;br /&gt;
*egy mikroprocesszoros eszközbázis és egy assembly nyelv alapszintű megismerése révén olyan alapismereteket kapnak, amelyek birtokában további mikroprocesszor és mikrokontroller rendszerek megismerése és alkalmazása könnyen elsajátítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyra épül az [[Informatika 1]]. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. &#039;&#039;&#039;2018 tavaszától&#039;&#039;&#039; a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 200px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai.  Az anyagok eléréséhez címtáras bejelentkezés szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Hibajegyzék&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
*** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.&lt;br /&gt;
*** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)&lt;br /&gt;
*A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== További segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.&lt;br /&gt;
*[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:2012 13 ea jegyzet.pdf|Gépelt előadásjegyzet]]- jól olvasható előadásjegyzet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. &#039;&#039;&#039;Nagyon jól használható!&#039;&#039;&#039; Az elején a Flip-Flopokról is ír.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Záróvizsga===&lt;br /&gt;
*Érdemes nézegetni a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsga]] feladatsorokat, mert 2018-tól a digit 2 is része és minden félévben hivatalos megoldás is készül&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi feladat rendszer (2017-) ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3 darab&#039;&#039;&#039; kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.&lt;br /&gt;
* Házi feladatonként &#039;&#039;&#039;0-6 pont&#039;&#039;&#039; kapható és &#039;&#039;&#039;nem pótolhatóak&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.&lt;br /&gt;
* Legalább két házinál el kell érni három pontot.&lt;br /&gt;
* Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!&lt;br /&gt;
* Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat 2013-ig&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi tipikus leírása ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:&lt;br /&gt;
#Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a Ready-logikát&lt;br /&gt;
#Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi megoldások ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &amp;quot;Ace Techs&amp;quot; munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat (2014 - 2017)&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.&lt;br /&gt;
# feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.&lt;br /&gt;
# feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)&lt;br /&gt;
# feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&amp;gt; párhuzamos átalakító tervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Memóriailesztés&#039;&#039;&#039; a harmadik házi feladat témája, ami szinten &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.&lt;br /&gt;
# feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória-áramkörök bekötése.&lt;br /&gt;
# feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Intel 8085 programozása assembly nyelven&#039;&#039;&#039;. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.&lt;br /&gt;
# feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)&lt;br /&gt;
# feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). &lt;br /&gt;
# feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Perifériaillesztés&#039;&#039;&#039;. &#039;&#039;&#039;Minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.&lt;br /&gt;
# feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A vizsga összesen &#039;&#039;&#039;60 pontos&#039;&#039;&#039;, melyből &#039;&#039;&#039;legalább 24 pont&#039;&#039;&#039;ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;20 pontnyi beugró&#039;&#039;&#039; rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. &#039;&#039;&#039;30 perc&#039;&#039;&#039; van rá és &#039;&#039;&#039;legalább 12 pontot&#039;&#039;&#039; el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.&lt;br /&gt;
** A második részben (nagy feladatok) &#039;&#039;&#039;40 pontnyi&#039;&#039;&#039;, komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori beugró kérdések ===&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei&lt;br /&gt;
* Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján&lt;br /&gt;
* Memória kapacitásának kiszámolása&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján&lt;br /&gt;
* DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből&lt;br /&gt;
* Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök egyszerű alkalmazása&lt;br /&gt;
** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)&lt;br /&gt;
** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)&lt;br /&gt;
** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)&lt;br /&gt;
* RST n milyen memória címre ugrik?&lt;br /&gt;
* INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?&lt;br /&gt;
* USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása&lt;br /&gt;
* Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori nagy feladatok ===&lt;br /&gt;
* Memória illesztés&lt;br /&gt;
** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.&lt;br /&gt;
** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.&lt;br /&gt;
* Periféria illesztés&lt;br /&gt;
** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján&lt;br /&gt;
** periféria felprogramozása&lt;br /&gt;
** perifériához kapcsolódó szubrutin írása&lt;br /&gt;
* Programozás&lt;br /&gt;
** periféria eszköz felprogramozása&lt;br /&gt;
** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)&lt;br /&gt;
** memória feltöltése, ellenőrzése&lt;br /&gt;
** megszakítási szubrutin írása&lt;br /&gt;
** stb&lt;br /&gt;
* Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)&lt;br /&gt;
** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése&lt;br /&gt;
** például 110...119 --&amp;gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]]  és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beugrók:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Vizsgasorok:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_16_06_06.pdf|2016.06.06]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2018-06-11.pdf|2018.06.11]] - második rész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
*A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &amp;quot;kiszenvedni&amp;quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.&lt;br /&gt;
*A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.&lt;br /&gt;
*Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.&lt;br /&gt;
*A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.&lt;br /&gt;
*Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.&lt;br /&gt;
*Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.&lt;br /&gt;
*A tárgy kiemelt szereppel bír a [[BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció|Beágyazott és irányító rendszerek]] specializációra jelentkezők számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma László Digitális Technika Verseny&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2015/2016. tavaszi verseny ===&lt;br /&gt;
* Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.&lt;br /&gt;
* [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199221</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199221"/>
		<updated>2020-06-01T15:18:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon és gyakorlatokon az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal illusztráljuk. A megszerzett gyakorlati ismereteket a hallgatók vezetett laborgyakorlatokon próbálják ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy keretében a hallgatók: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten,&lt;br /&gt;
*elsajátítják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit,&lt;br /&gt;
*készséget szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek lesznek a villamosmérnöki gyakorlatban felmerülő bármely logikai tervezési alapfeladat megoldására *a feladat megfogalmazásából kiindulva. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]], mely 3 tárgy egy összefüggő vonulatot alkot. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Záróvizsga===&lt;br /&gt;
*Érdemes nézegetni a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsga]] feladatsorokat, mert ott hivatalos megoldással találhatók további digit feladatok!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
===Házi feladatok (2018-)===&lt;br /&gt;
A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Korábbi házi feladatok (2013-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2015/2016. őszi félév====&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Hatodik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Maga a vizsga 2 részből áll. Az első része a beugró, melyre 30 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után azt beszedik. Az elérhető 20 pontból legalább 12 pontot kell megszerezni, hogy a vizsga második részét kijavítsák. Tehát hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit, hogy meglegyen összesen a 24 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga második részében 40 pontot lehet szerezni, erre 80 perc áll rendelkezésre. Sokkal komplexebb feladatokat tartalmaz, mik egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Célszerű ezekreis alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alább összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb, több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199220</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199220"/>
		<updated>2020-06-01T15:17:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Segédanyagok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon és gyakorlatokon az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal illusztráljuk. A megszerzett gyakorlati ismereteket a hallgatók vezetett laborgyakorlatokon próbálják ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy keretében a hallgatók: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten,&lt;br /&gt;
*elsajátítják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit,&lt;br /&gt;
*készséget szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek lesznek a villamosmérnöki gyakorlatban felmerülő bármely logikai tervezési alapfeladat megoldására *a feladat megfogalmazásából kiindulva. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]], mely 3 tárgy egy összefüggő vonulatot alkot. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Záróvizsga===&lt;br /&gt;
*Érdemes nézegetni a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|záróvizsga]] feladatsorokat, mert ott hivatalos megoldással találhatók további digit feladatok!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
===Házi feladatok (2018-)===&lt;br /&gt;
A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Korábbi házi feladatok (2013-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2015/2016. őszi félév====&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Hatodik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Maga a vizsga 2 részből áll. Az első része a beugró, melyre 30 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után azt beszedik. Az elérhető 20 pontból legalább 12 pontot kell megszerezni, hogy a vizsga második részét kijavítsák. Tehát hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit, hogy meglegyen összesen a 24 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga második részében 40 pontot lehet szerezni, erre 80 perc áll rendelkezésre. Sokkal komplexebb feladatokat tartalmaz, mik egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Célszerű ezekreis alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alább összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb, több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199219</id>
		<title>Villamosmérnök BSc záróvizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199219"/>
		<updated>2020-06-01T14:42:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Régi típusú feladatsorok (2008-2017) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Általános ismertető==&lt;br /&gt;
Villamosmérnök BSc szakon a záróvizsga, ami egyben az MSc felvételi a következő részekből áll:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek 2 és Villamos energetika&#039;&#039;&#039; (1/3 súllyal - 15 pont)&lt;br /&gt;
*Szakmai ismeretek (2/3 súllyal - 30 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Digitális technika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Elektronika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html források].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A záróvizsga előtti időszak jellemzően információhiányos és sietős, következő dolgokért szoktunk aggódni:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ne felejts el a záróvizsgára jelentkezni a neptunban és a tanszékeden is!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A záróvizsga írásbeli részének nem, de a szóbeli védésnek feltétele az &#039;&#039;&#039;abszolutórium&#039;&#039;&#039; megszerzése. Ez lehet, hogy csak a szóbeli előtti napon történik meg, elvileg automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írni egy levelet a KTH-s ügyintéződnek, ha zárható vagy.&lt;br /&gt;
*Érdemes naponta nézegetni a [http://www.vik.bme.hu/ kari honlap] híreit, az írásbeli beosztással kapcsolatos információk ide kerül ki, a pontos beosztás és az eredmények pedig a [https://edu.vik.bme.hu/ tanulmányi portálon] találhatók.&lt;br /&gt;
*A szóbeli pontos beosztása nem ritkán csak pár nappal a védés előtt derül ki, a tanszékeden érdemes érdeklődni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A záróvizsgára magaddal kell vinni a felvételi azonosítószámodat, valamint ne indulj el számológép, toll és üres lapok nélkül!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Amint neptunba bekerült a diplomát szerzett státusz és a megszerzés időpontja, rohanj a KTH-ba oklevél igazolást kérni, az ott kapott dokumentumokat haladéktalanul töltsd fel a felvi.hu-ra!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
Ez a lista a korábbi (2018-) feladatsorok tipikus feladatai és a hivatalosan kiadott témakörök felhasználásával készült. Részletesebben lásd a [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html kari honlapon]!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Kombinációs hálózatok&lt;br /&gt;
*Sorrendi hálózatok&lt;br /&gt;
*MSI alkalmazás technika&lt;br /&gt;
*8085-assembly&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elektronika [[Elektronika 1|1]]-[[Elektronika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Tranzisztoros kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*Műveleti erősítős kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*DC/DC átalakítók&lt;br /&gt;
*Stabilizátorok, referencia áramkörök&lt;br /&gt;
*Termikus méretezés&lt;br /&gt;
*PLL, fázisdetektorok, szabályozók&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Méréstechnika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Hibaszámítás&lt;br /&gt;
*Feszültség és áram mérése, jelreprezentációk&lt;br /&gt;
*Idő- és frekvenciamérés&lt;br /&gt;
*Impedanciamérés&lt;br /&gt;
*Oszcilloszkópok&lt;br /&gt;
*Spektrumanalizátorok&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek [[Jelek és rendszerek 1|1]]-[[Jelek és rendszerek 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Jel- és rendszerelméleti alapfogalmak&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Mintavételezés és jelrekonstrukció&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű szimuláció&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Villamos energetika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Transzformátorok&lt;br /&gt;
*Szimmetrikus összetevők módszere&lt;br /&gt;
*Teljesítményszámítás&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi feladatsorok (2018-) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jan-vill.pdf | 2018 január]] - [[Media:2018-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jan-vill.pdf | 2019 január]] - [[Media:2019-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:2020-jan-vill.pdf | 2020 január]] - [[Media:2020-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jun-vill.pdf | 2018 június]] - [[Media:2018-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jun-vill.pdf | 2019 június]] - [[Media:2019-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
*2019 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 2. feladat, impulzusválasz: az e) impulzusválaszban 0,5 helyett -0,5 a helyes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi típusú feladatsorok (2008-2017)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi típusú záróvizsgában matematika rész is van, azonban a 2014-től induló képzés része a matematika szigorlat, így a felvételi anyagból kikerült a matematika. Helyette a digitális technika 2, elektronika 2 került bele, illetve a méréstechnika anyagrésze is bővült az oszcilloszkópok és spektrumanalizátorok témakörökkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:Vill_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Media:Vill_zv_2010jan_mo_nemhiv.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:Vill_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Vill_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Vill_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:Vill_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Vill_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Vill_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Vill_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2008szept.pdf | 2008 június]] - [[Media:Vill_zv_2008szept_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:Vill_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:Vill_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:Vill_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:Vill_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:Vill_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jun.pdf | 2014 május]] - [[Media:Vill_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:Vill_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016maj.pdf | 2016 május]] - [[Media:Vill_zv_2016maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2017-jun-vill.pdf | 2017 május]] - [[Media:2017-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2011 május:&lt;br /&gt;
** Matematika 5. feladat, második kérdés: Nem létezik.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 3. Feladat: B - 43 dB a helyes válasz.&lt;br /&gt;
* 2012 május:&lt;br /&gt;
** Digit 2. feladat: &#039;&#039;c&#039;&#039; állapotban &#039;&#039;00&#039;&#039; oszlopban &#039;&#039;a,0&#039;&#039; kellene, hogy legyen&lt;br /&gt;
* 2012 január:&lt;br /&gt;
** Elektronika 1. feladat: U&amp;lt;sub&amp;gt;BE0&amp;lt;/sub&amp;gt; = 600 mV-al kell számolni.&lt;br /&gt;
* 2013 május:&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 1. feladat: B - 0,18% a helyes válasz.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 2. feladat: A megadott adatokkal 200 mV jön ki. 20 mV akkor lenne, ha h&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;=0,5% lenne.&lt;br /&gt;
* 2017 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 5. feladat második kérdésénél csak úgy jön ki a &amp;quot;helyes megoldás&amp;quot;, ha a gerjesztés oldalon +4u[k-2] helyett, -4u[k-2] van!&lt;br /&gt;
* 2017 május:&lt;br /&gt;
**Elektronika: Hibásan megadott transzfer karakterisztika! A Mester lefelejtette a négyzetre emelést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Részletes kidolgozások ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 január: [[Media:Vill_ZV_2012_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2012 május: [[Media:Vill_ZV_2012_Május_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2013 január: [[Media:Vill_ZV_2013_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2014 január: [[Media:Vill_ZV_2014_Január_Elektro.PDF|Elektronika]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
*2014 május: [[Media:Vill_ZV_2014_június_matek.PDF|Matematika]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Évek óta működő [https://www.facebook.com/groups/541868529322879/ Facebook csoport] - kérdések és válaszok ;) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Jelek_mintapéldák.pdf‎|Jelek és rendszerek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
* Egyéb segítség:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_DI_példák.pdf|Diszkrét idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_FI_példák.pdf|Folytonos idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Villamos energetika===&lt;br /&gt;
*[https://vet.bme.hu/?q=oktatas/msc-felveteli Villamos energetika, transzformátorok jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektrotechnika_mintapéldák.pdf‎|Elektrotechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Digitális technika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Digit_mintapéldák.pdf‎|Digitális technika mintapéldák 2008]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Méréstechnika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_mt.pdf|Méréstechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mt_segedlet_uj_zv.pdf|Sujbert László: Méréstechnika segédlet (2017)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Elektronika 1-2===&lt;br /&gt;
*[http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf Dr. Pap László: Elektronika 1 jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektronika_mintapéldák.pdf‎|Elektronika 1 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC05 Elektronika 2 felvételi előkészítő csomag]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_e2.pdf|Elektronika 2 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Más szakok felvételi vizsgái ==&lt;br /&gt;
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szóbelik a különböző szakirányokon==&lt;br /&gt;
*[[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott rendszerek és irányító rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2014 ősz: A záróvizsgán Dr. Tevesz Gábornál vizsgáztam MAR-ból. Csak a kiadott jegyzetből kérdez, de abból viszont minden anyagrész előkerülhet. Maximálisan segítőkész, igyekszik olyan témát feldobni, ami legalább egy kicsit is kapcsolódik a szakdolgozat témájához. Nem kell megijedni, ha egy-két apróbb részlet nem ugrik be elsőre, ha elakadsz segít továbblendülni. A végén korrektül és jóindulatúan osztályzott.&lt;br /&gt;
**2015 ősz: MAR: előszeretettel kérdezik a CAN-t, bitről bitre, mindent.&lt;br /&gt;
*[[BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikációs rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2011 őszi félév: A záróvizsgán Vida Rollandnál vizsgáztam, a választott tárgyam a HTA volt. Csak a saját anyagrészéből kérdezett, a kapcsolástechnikából semmit. A vizsga korrekt volt, a többiek elmondása alapján is kijelenthetem, hogy nagyon barátságosan osztályoztak.&lt;br /&gt;
**2014 tavaszi félév: A szakdolgozat védése után Dr. Csopaki Gyulánál vizsgáztam, HTA-ból. A GSM hálózatok jelzésrendszerét kérdezte, mást nem. Korrekt volt, a témáról beszélgettünk, ahol megakadtam segített - barátságosan osztályoztak, értékeltek.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Én Adamis Gusztávnál vizsgáztam, szintén HTA-ból. Szintén maximálisan jófej volt, kapcsolóközpontokra, S- és T-kapcsolókra, BORSCHT-funkciókra kérdezett rá. Csak néhány percig tartott az egész.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Dr. Csopaki Gyula, HTA. S és T kapcsolókat kérdezte, ezek sebességeit (T kapcsoló -&amp;gt;kb. 1 időszelet, S kapcsoló -&amp;gt; áramköri késleltetés) és a távközlésben a beszéd céljára átvitt frekvenciatartományt. Barátságos osztályzás volt. &lt;br /&gt;
*[[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Mikroelektronikai és elektronikai technológia]]&lt;br /&gt;
*[[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos energetika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
*[[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]]&lt;br /&gt;
*A záróvizsgára való készülés alapvetően ismétlés, ennek ellenére sok időt vesz igénybe. Minimum 1.5-2 hét, de ettől sokkal több is lehet attól függően ki mennyire mélyen sajátította el annak idején az adott tárgyak anyagát. A tapasztalatok szerint a példák többsége legalább típus szinten ismétlődik az évek során, de mindig vannak új példatípusok is! A tárgy blokkok többségéhez elérhetőek mintapéldák, érdemes ezzel kezdeni a készülést.&lt;br /&gt;
*A vizsga megoldására a viszonylag nagy számú feladat ellenére csak 120 perc áll rendelkezésre. Ez jó időbeosztást, és tempós munkát kíván.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_szigorlat_A2&amp;diff=199218</id>
		<title>Matematika szigorlat A2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_szigorlat_A2&amp;diff=199218"/>
		<updated>2020-05-31T15:57:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Korábbi szigorlatok */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__FORCETOC__&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Matematika szigorlat A2&lt;br /&gt;
|tárgykód=TE90AX16&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=0&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|tanszék=Algebra Tanszék &lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX16/&lt;br /&gt;
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
matek2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Matematika szigorlat A2&#039;&#039;&#039; egy vizsgával záruló 0 kredites kritériumtárgy, melynek anyaga a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2f - Vektorfüggvények]] tárgyak. &#039;&#039;&#039;A szigorlati vizsga&#039;&#039;&#039; egy 90 perces írásbeli részből és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán az „Matematika A1&amp;quot; és a &amp;quot;Matematika A2” tárgyak anyagából kapnak kérdéseket a vizsgázók. Az írásbelin semmilyen segédeszköz nem használható!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039;  A [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2f - Vektorfüggvények]] tárgyak kreditjeinek megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Szigorlat sikeres&#039;&#039;&#039; ,ha az írásbeli és szóbeli rész legalább 40%-os. Az írásbeli eredménye birtokában a bizottság jegyet ajánlhat a vizsgázónak, vagy szóbeli vizsgán módosíthatja az írásbelin megszerzett pontszámot. A végső szigorlati jegy az írásbeli és szóbeli vizsga együttes értékéből alakul ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 200px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi szigorlatok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:Mat_szigorlat_2014_15_tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Mat_szigrlat_2015_16_osz1.jpg|2015/16 ősz (1. szigorlat)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Mat_szigrlat_2015_16_osz2.jpg|2015/16 ősz (2. szigorlat)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Mat_szigrlat_2015_16_osz3.jpg|2015/16 ősz (3. szigorlat)]]&lt;br /&gt;
*2016 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:matek_villany_szigorlat_2016tavasz1.pdf|2015/16 tavasz (1. szigorlat)]] - megoldással (Pitrik József előadó)&lt;br /&gt;
**[[Media:matek_a2_villany_szigorlat_2016tavasz2.pdf|2015/16 tavasz (2. szigorlat)]] - (Pitrik József előadó)&lt;br /&gt;
**[[Media:matek_villany_szigorlat_2016tavasz3.pdf|2015/16 tavasz (3. szigorlat)]] - megoldással (Pitrik József előadó)&lt;br /&gt;
*2017 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:Mat_vill_szig_2017_05_25.pdf|2016/17 tavasz (1.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:Matek_villany_szigorlat_2017tavasz2.pdf|2016/17 tavasz (2.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:Matek_villany_szigorlat_2017tavasz3.pdf|2016/17 tavasz (3.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:Matek_villany_szigorlat_2017tavasz4.jpg|2016/17 tavasz (4.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2017 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:2017szigosz1.pdf|2016/17 ősz (1.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:2017szigosz2.pdf|2016/17 ősz (2.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:2017szigosz3.pdf|2016/17 ősz (3.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2018 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:Matek_villany_szigorlat_2018tavasz1.pdf|2017/18 tavasz (1.szigorlat)]] - megoldással (Pitrik József előadó)&lt;br /&gt;
**[[Media:Matek villany szigorlat 2018tavasz2.pdf|2017/18 tavasz (2.szigorlat)]] - (Pitrik József előadó)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2019 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:2019tA2szig_1.jpg | 2018/19 tavasz (1.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:2019tA2szig_2.jpg | 2018/19 tavasz (2.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:2019tA2szig_4.jpg | 2018/19 tavasz (4.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgy 0 kreditet ér, viszont egyrészt a specializációra kerüléshez a teljesítése kötelező, másrészt pedig a diploma minősítésébe 20%-os súllyal beszámít, így nem érdemes félvállról venni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_szigorlat_A2&amp;diff=199217</id>
		<title>Matematika szigorlat A2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Matematika_szigorlat_A2&amp;diff=199217"/>
		<updated>2020-05-31T15:55:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;__FORCETOC__&lt;br /&gt;
{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Matematika szigorlat A2&lt;br /&gt;
|tárgykód=TE90AX16&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=0&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|tanszék=Algebra Tanszék &lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli és szóbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE90AX16/&lt;br /&gt;
|levlista=matek1{{kukac}}sch.bme.hu &amp;lt;br&amp;gt;&lt;br /&gt;
matek2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &#039;&#039;&#039;Matematika szigorlat A2&#039;&#039;&#039; egy vizsgával záruló 0 kredites kritériumtárgy, melynek anyaga a [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2f - Vektorfüggvények]] tárgyak. &#039;&#039;&#039;A szigorlati vizsga&#039;&#039;&#039; egy 90 perces írásbeli részből és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsgán az „Matematika A1&amp;quot; és a &amp;quot;Matematika A2” tárgyak anyagából kapnak kérdéseket a vizsgázók. Az írásbelin semmilyen segédeszköz nem használható!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Követelmények==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039;  A [[Matematika A1 - Analízis]] és a [[Matematika A2f - Vektorfüggvények]] tárgyak kreditjeinek megszerzése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Szigorlat sikeres&#039;&#039;&#039; ,ha az írásbeli és szóbeli rész legalább 40%-os. Az írásbeli eredménye birtokában a bizottság jegyet ajánlhat a vizsgázónak, vagy szóbeli vizsgán módosíthatja az írásbelin megszerzett pontszámot. A végső szigorlati jegy az írásbeli és szóbeli vizsga együttes értékéből alakul ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 200px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!Pont!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi szigorlatok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:Mat_szigorlat_2014_15_tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*2015 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Mat_szigrlat_2015_16_osz1.jpg|2015/16 ősz (1. szigorlat)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Mat_szigrlat_2015_16_osz2.jpg|2015/16 ősz (2. szigorlat)]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Mat_szigrlat_2015_16_osz3.jpg|2015/16 ősz (3. szigorlat)]]&lt;br /&gt;
*2016 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:matek_villany_szigorlat_2016tavasz1.pdf|2015/16 tavasz (1. szigorlat)]] - megoldással (Pitrik József előadó)&lt;br /&gt;
**[[Media:matek_a2_villany_szigorlat_2016tavasz2.pdf|2015/16 tavasz (2. szigorlat)]] - (Pitrik József előadó)&lt;br /&gt;
**[[Media:matek_villany_szigorlat_2016tavasz3.pdf|2015/16 tavasz (3. szigorlat)]] - megoldással (Pitrik József előadó)&lt;br /&gt;
*2017 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:Mat_vill_szig_2017_05_25.pdf|2016/17 tavasz (1.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:Matek_villany_szigorlat_2017tavasz2.pdf|2016/17 tavasz (2.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:Matek_villany_szigorlat_2017tavasz3.pdf|2016/17 tavasz (3.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:Matek_villany_szigorlat_2017tavasz4.jpg|2016/17 tavasz (4.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2017 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:2017szigosz1.pdf|2016/17 ősz (1.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:2017szigosz2.pdf|2016/17 ősz (2.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:2017szigosz3.pdf|2016/17 ősz (3.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2018 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:Matek_villany_szigorlat_2018tavasz1.pdf|2017/18 tavasz (1.szigorlat)]] - megoldással (Pitrik József előadó)&lt;br /&gt;
**[[Media:Matek villany szigorlat 2018tavasz2.pdf|2017/18 tavasz (2.szigorlat)]] - (Pitrik József előadó)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2019 tavasz&lt;br /&gt;
**[[Media:2019tA2szig_1.jpg | 2018/19 tavasz (1.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:2019tA2szig_2.jpg | 2018/19 tavasz (2.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
**[[Media:2019tA2szig_4.jpg | 2018/19 tavasz (4.szigorlat)]] - megoldással (Simon András)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A tárgy 0 kreditet ér, viszont egyrészt a specializációra kerüléshez a teljesítése kötelező, másrészt pedig a diploma minősítésébe 20%-os súllyal beszámít, így nem érdemes félvállról venni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199182</id>
		<title>Digitális technika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199182"/>
		<updated>2020-05-30T10:33:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA02&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a mikroprocesszor és mikrokontroller alapú digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon gyakorlati példákat mutatunk és a hallgatók a házi feladatok révén tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el a tananyagot. Ennek keretében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*módszereket ismernek meg és készséget szereznek a mikroprocesszoros és mikrokontrolleres rendszerek analízisében és szintézisében,&lt;br /&gt;
*egy mikroprocesszoros eszközbázis és egy assembly nyelv alapszintű megismerése révén olyan alapismereteket kapnak, amelyek birtokában további mikroprocesszor és mikrokontroller rendszerek megismerése és alkalmazása könnyen elsajátítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyra épül az [[Informatika 1]]. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. &#039;&#039;&#039;2018 tavaszától&#039;&#039;&#039; a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 200px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai.  Az anyagok eléréséhez címtáras bejelentkezés szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Hibajegyzék&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
*** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.&lt;br /&gt;
*** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)&lt;br /&gt;
*A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== További segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.&lt;br /&gt;
*[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:2012 13 ea jegyzet.pdf|Gépelt előadásjegyzet]]- jól olvasható előadásjegyzet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. &#039;&#039;&#039;Nagyon jól használható!&#039;&#039;&#039; Az elején a Flip-Flopokról is ír.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Házi feladat rendszer (2017-) ===&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3 darab&#039;&#039;&#039; kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.&lt;br /&gt;
* Házi feladatonként &#039;&#039;&#039;0-6 pont&#039;&#039;&#039; kapható és &#039;&#039;&#039;nem pótolhatóak&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.&lt;br /&gt;
* Legalább két házinál el kell érni három pontot.&lt;br /&gt;
* Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!&lt;br /&gt;
* Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat 2013-ig&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi tipikus leírása ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:&lt;br /&gt;
#Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a Ready-logikát&lt;br /&gt;
#Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi megoldások ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &amp;quot;Ace Techs&amp;quot; munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat (2014 - 2017)&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.&lt;br /&gt;
# feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.&lt;br /&gt;
# feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)&lt;br /&gt;
# feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&amp;gt; párhuzamos átalakító tervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Memóriailesztés&#039;&#039;&#039; a harmadik házi feladat témája, ami szinten &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.&lt;br /&gt;
# feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória-áramkörök bekötése.&lt;br /&gt;
# feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Intel 8085 programozása assembly nyelven&#039;&#039;&#039;. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.&lt;br /&gt;
# feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)&lt;br /&gt;
# feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). &lt;br /&gt;
# feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Perifériaillesztés&#039;&#039;&#039;. &#039;&#039;&#039;Minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.&lt;br /&gt;
# feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A vizsga összesen &#039;&#039;&#039;60 pontos&#039;&#039;&#039;, melyből &#039;&#039;&#039;legalább 24 pont&#039;&#039;&#039;ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;20 pontnyi beugró&#039;&#039;&#039; rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. &#039;&#039;&#039;30 perc&#039;&#039;&#039; van rá és &#039;&#039;&#039;legalább 12 pontot&#039;&#039;&#039; el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.&lt;br /&gt;
** A második részben (nagy feladatok) &#039;&#039;&#039;40 pontnyi&#039;&#039;&#039;, komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori beugró kérdések ===&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei&lt;br /&gt;
* Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján&lt;br /&gt;
* Memória kapacitásának kiszámolása&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján&lt;br /&gt;
* DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből&lt;br /&gt;
* Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök egyszerű alkalmazása&lt;br /&gt;
** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)&lt;br /&gt;
** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)&lt;br /&gt;
** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)&lt;br /&gt;
* RST n milyen memória címre ugrik?&lt;br /&gt;
* INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?&lt;br /&gt;
* USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása&lt;br /&gt;
* Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori nagy feladatok ===&lt;br /&gt;
* Memória illesztés&lt;br /&gt;
** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.&lt;br /&gt;
** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.&lt;br /&gt;
* Periféria illesztés&lt;br /&gt;
** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján&lt;br /&gt;
** periféria felprogramozása&lt;br /&gt;
** perifériához kapcsolódó szubrutin írása&lt;br /&gt;
* Programozás&lt;br /&gt;
** periféria eszköz felprogramozása&lt;br /&gt;
** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)&lt;br /&gt;
** memória feltöltése, ellenőrzése&lt;br /&gt;
** megszakítási szubrutin írása&lt;br /&gt;
** stb&lt;br /&gt;
* Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)&lt;br /&gt;
** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése&lt;br /&gt;
** például 110...119 --&amp;gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]]  és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beugrók:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Vizsgasorok:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_16_06_06.pdf|2016.06.06]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2018-06-11.pdf|2018.06.11]] - második rész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
*A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &amp;quot;kiszenvedni&amp;quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.&lt;br /&gt;
*A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.&lt;br /&gt;
*Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.&lt;br /&gt;
*A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.&lt;br /&gt;
*Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.&lt;br /&gt;
*Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.&lt;br /&gt;
*A tárgy kiemelt szereppel bír a [[BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció|Beágyazott és irányító rendszerek]] specializációra jelentkezők számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma László Digitális Technika Verseny&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2015/2016. tavaszi verseny ===&lt;br /&gt;
* Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.&lt;br /&gt;
* [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199181</id>
		<title>Digitális technika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199181"/>
		<updated>2020-05-30T10:30:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Követelmények */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA02&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a mikroprocesszor és mikrokontroller alapú digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon gyakorlati példákat mutatunk és a hallgatók a házi feladatok révén tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el a tananyagot. Ennek keretében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*módszereket ismernek meg és készséget szereznek a mikroprocesszoros és mikrokontrolleres rendszerek analízisében és szintézisében,&lt;br /&gt;
*egy mikroprocesszoros eszközbázis és egy assembly nyelv alapszintű megismerése révén olyan alapismereteket kapnak, amelyek birtokában további mikroprocesszor és mikrokontroller rendszerek megismerése és alkalmazása könnyen elsajátítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyra épül az [[Informatika 1]]. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. &#039;&#039;&#039;2018 tavaszától&#039;&#039;&#039; a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 200px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai.  Az anyagok eléréséhez címtáras bejelentkezés szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Hibajegyzék&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
*** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.&lt;br /&gt;
*** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)&lt;br /&gt;
*A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== További segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.&lt;br /&gt;
*[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:2012 13 ea jegyzet.pdf|Gépelt előadásjegyzet]]- jól olvasható előadásjegyzet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. &#039;&#039;&#039;Nagyon jól használható!&#039;&#039;&#039; Az elején a Flip-Flopokról is ír.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat 2013-ig&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi tipikus leírása ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:&lt;br /&gt;
#Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a Ready-logikát&lt;br /&gt;
#Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi megoldások ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &amp;quot;Ace Techs&amp;quot; munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat (2014 - 2017)&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.&lt;br /&gt;
# feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.&lt;br /&gt;
# feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)&lt;br /&gt;
# feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&amp;gt; párhuzamos átalakító tervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Memóriailesztés&#039;&#039;&#039; a harmadik házi feladat témája, ami szinten &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.&lt;br /&gt;
# feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória-áramkörök bekötése.&lt;br /&gt;
# feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Intel 8085 programozása assembly nyelven&#039;&#039;&#039;. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.&lt;br /&gt;
# feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)&lt;br /&gt;
# feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). &lt;br /&gt;
# feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Perifériaillesztés&#039;&#039;&#039;. &#039;&#039;&#039;Minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.&lt;br /&gt;
# feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Új házi feladat rendszer (2017-) ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3 darab&#039;&#039;&#039; kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.&lt;br /&gt;
* Házi feladatonként &#039;&#039;&#039;0-6 pont&#039;&#039;&#039; kapható és &#039;&#039;&#039;nem pótolhatóak&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.&lt;br /&gt;
* Legalább két házinál el kell érni három pontot.&lt;br /&gt;
* Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!&lt;br /&gt;
* Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A vizsga összesen &#039;&#039;&#039;60 pontos&#039;&#039;&#039;, melyből &#039;&#039;&#039;legalább 24 pont&#039;&#039;&#039;ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;20 pontnyi beugró&#039;&#039;&#039; rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. &#039;&#039;&#039;30 perc&#039;&#039;&#039; van rá és &#039;&#039;&#039;legalább 12 pontot&#039;&#039;&#039; el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.&lt;br /&gt;
** A második részben (nagy feladatok) &#039;&#039;&#039;40 pontnyi&#039;&#039;&#039;, komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori beugró kérdések ===&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei&lt;br /&gt;
* Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján&lt;br /&gt;
* Memória kapacitásának kiszámolása&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján&lt;br /&gt;
* DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből&lt;br /&gt;
* Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök egyszerű alkalmazása&lt;br /&gt;
** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)&lt;br /&gt;
** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)&lt;br /&gt;
** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)&lt;br /&gt;
* RST n milyen memória címre ugrik?&lt;br /&gt;
* INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?&lt;br /&gt;
* USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása&lt;br /&gt;
* Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori nagy feladatok ===&lt;br /&gt;
* Memória illesztés&lt;br /&gt;
** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.&lt;br /&gt;
** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.&lt;br /&gt;
* Periféria illesztés&lt;br /&gt;
** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján&lt;br /&gt;
** periféria felprogramozása&lt;br /&gt;
** perifériához kapcsolódó szubrutin írása&lt;br /&gt;
* Programozás&lt;br /&gt;
** periféria eszköz felprogramozása&lt;br /&gt;
** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)&lt;br /&gt;
** memória feltöltése, ellenőrzése&lt;br /&gt;
** megszakítási szubrutin írása&lt;br /&gt;
** stb&lt;br /&gt;
* Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)&lt;br /&gt;
** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése&lt;br /&gt;
** például 110...119 --&amp;gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]]  és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beugrók:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Vizsgasorok:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_16_06_06.pdf|2016.06.06]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2018-06-11.pdf|2018.06.11]] - második rész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
*A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &amp;quot;kiszenvedni&amp;quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.&lt;br /&gt;
*A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.&lt;br /&gt;
*Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.&lt;br /&gt;
*A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.&lt;br /&gt;
*Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.&lt;br /&gt;
*Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.&lt;br /&gt;
*A tárgy kiemelt szereppel bír a [[BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció|Beágyazott és irányító rendszerek]] specializációra jelentkezők számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma László Digitális Technika Verseny&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2015/2016. tavaszi verseny ===&lt;br /&gt;
* Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.&lt;br /&gt;
* [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199180</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199180"/>
		<updated>2020-05-30T10:29:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Házi feladat */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon és gyakorlatokon az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal illusztráljuk. A megszerzett gyakorlati ismereteket a hallgatók vezetett laborgyakorlatokon próbálják ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy keretében a hallgatók: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten,&lt;br /&gt;
*elsajátítják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit,&lt;br /&gt;
*készséget szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek lesznek a villamosmérnöki gyakorlatban felmerülő bármely logikai tervezési alapfeladat megoldására *a feladat megfogalmazásából kiindulva. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]], mely 3 tárgy egy összefüggő vonulatot alkot. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
===Házi feladatok (2018-)===&lt;br /&gt;
A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Korábbi házi feladatok (2013-2016)===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====2015/2016. őszi félév====&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Hatodik házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Maga a vizsga 2 részből áll. Az első része a beugró, melyre 30 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után azt beszedik. Az elérhető 20 pontból legalább 12 pontot kell megszerezni, hogy a vizsga második részét kijavítsák. Tehát hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit, hogy meglegyen összesen a 24 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga második részében 40 pontot lehet szerezni, erre 80 perc áll rendelkezésre. Sokkal komplexebb feladatokat tartalmaz, mik egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Célszerű ezekreis alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alább összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb, több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199179</id>
		<title>Villamosmérnök BSc záróvizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199179"/>
		<updated>2020-05-30T07:47:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Általános ismertető==&lt;br /&gt;
Villamosmérnök BSc szakon a záróvizsga, ami egyben az MSc felvételi a következő részekből áll:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek 2 és Villamos energetika&#039;&#039;&#039; (1/3 súllyal - 15 pont)&lt;br /&gt;
*Szakmai ismeretek (2/3 súllyal - 30 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Digitális technika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Elektronika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html források].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A záróvizsga előtti időszak jellemzően információhiányos és sietős, következő dolgokért szoktunk aggódni:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ne felejts el a záróvizsgára jelentkezni a neptunban és a tanszékeden is!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A záróvizsga írásbeli részének nem, de a szóbeli védésnek feltétele az &#039;&#039;&#039;abszolutórium&#039;&#039;&#039; megszerzése. Ez lehet, hogy csak a szóbeli előtti napon történik meg, elvileg automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írni egy levelet a KTH-s ügyintéződnek, ha zárható vagy.&lt;br /&gt;
*Érdemes naponta nézegetni a [http://www.vik.bme.hu/ kari honlap] híreit, az írásbeli beosztással kapcsolatos információk ide kerül ki, a pontos beosztás és az eredmények pedig a [https://edu.vik.bme.hu/ tanulmányi portálon] találhatók.&lt;br /&gt;
*A szóbeli pontos beosztása nem ritkán csak pár nappal a védés előtt derül ki, a tanszékeden érdemes érdeklődni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A záróvizsgára magaddal kell vinni a felvételi azonosítószámodat, valamint ne indulj el számológép, toll és üres lapok nélkül!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Amint neptunba bekerült a diplomát szerzett státusz és a megszerzés időpontja, rohanj a KTH-ba oklevél igazolást kérni, az ott kapott dokumentumokat haladéktalanul töltsd fel a felvi.hu-ra!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
Ez a lista a korábbi (2018-) feladatsorok tipikus feladatai és a hivatalosan kiadott témakörök felhasználásával készült. Részletesebben lásd a [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html kari honlapon]!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Kombinációs hálózatok&lt;br /&gt;
*Sorrendi hálózatok&lt;br /&gt;
*MSI alkalmazás technika&lt;br /&gt;
*8085-assembly&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elektronika [[Elektronika 1|1]]-[[Elektronika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Tranzisztoros kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*Műveleti erősítős kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*DC/DC átalakítók&lt;br /&gt;
*Stabilizátorok, referencia áramkörök&lt;br /&gt;
*Termikus méretezés&lt;br /&gt;
*PLL, fázisdetektorok, szabályozók&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Méréstechnika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Hibaszámítás&lt;br /&gt;
*Feszültség és áram mérése, jelreprezentációk&lt;br /&gt;
*Idő- és frekvenciamérés&lt;br /&gt;
*Impedanciamérés&lt;br /&gt;
*Oszcilloszkópok&lt;br /&gt;
*Spektrumanalizátorok&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek [[Jelek és rendszerek 1|1]]-[[Jelek és rendszerek 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Jel- és rendszerelméleti alapfogalmak&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Mintavételezés és jelrekonstrukció&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű szimuláció&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Villamos energetika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Transzformátorok&lt;br /&gt;
*Szimmetrikus összetevők módszere&lt;br /&gt;
*Teljesítményszámítás&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi feladatsorok (2018-) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jan-vill.pdf | 2018 január]] - [[Media:2018-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jan-vill.pdf | 2019 január]] - [[Media:2019-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:2020-jan-vill.pdf | 2020 január]] - [[Media:2020-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jun-vill.pdf | 2018 június]] - [[Media:2018-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jun-vill.pdf | 2019 június]] - [[Media:2019-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
*2019 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 2. feladat, impulzusválasz: az e) impulzusválaszban 0,5 helyett -0,5 a helyes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi típusú feladatsorok (2008-2017)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi típusú záróvizsgában matematika rész is van, azonban a 2014-től induló képzés része a matematika szigorlat, így a felvételi anyagból kikerült a matematika. Helyette a digitális technika 2, elektronika 2 került bele, illetve a méréstechnika anyagrésze is bővült az oszcilloszkópok és spektrumanalizátorok témakörökkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:Vill_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Media:Vill_zv_2010jan_mo_nemhiv.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:Vill_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Vill_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Vill_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:Vill_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Vill_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Vill_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Vill_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2008szept.pdf | 2008 június]] - [[Media:Vill_zv_2008szept_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:Vill_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:Vill_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:Vill_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:Vill_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:Vill_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jun.pdf | 2014 május]] - [[Media:Vill_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:Vill_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016maj.pdf | 2016 május]] - [[Media:Vill_zv_2016maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2017-jun-vill.pdf | 2017 május]] - [[Media:2017-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2011 május:&lt;br /&gt;
** Matematika 5. feladat, második kérdés: Nem létezik.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 3. Feladat: B - 43 dB a helyes válasz.&lt;br /&gt;
* 2012 január:&lt;br /&gt;
** Elektronika 1. feladat: U&amp;lt;sub&amp;gt;BE0&amp;lt;/sub&amp;gt; = 600 mV-al kell számolni.&lt;br /&gt;
* 2013 május:&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 1. feladat: B - 0,18% a helyes válasz.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 2. feladat: A megadott adatokkal 200 mV jön ki. 20 mV akkor lenne, ha h&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;=0,5% lenne.&lt;br /&gt;
* 2017 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 5. feladat második kérdésénél csak úgy jön ki a &amp;quot;helyes megoldás&amp;quot;, ha a gerjesztés oldalon +4u[k-2] helyett, -4u[k-2] van!&lt;br /&gt;
* 2017 május:&lt;br /&gt;
**Elektronika: Hibásan megadott transzfer karakterisztika! A Mester lefelejtette a négyzetre emelést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Részletes kidolgozások ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 január: [[Media:Vill_ZV_2012_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2012 május: [[Media:Vill_ZV_2012_Május_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2013 január: [[Media:Vill_ZV_2013_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2014 január: [[Media:Vill_ZV_2014_Január_Elektro.PDF|Elektronika]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
*2014 május: [[Media:Vill_ZV_2014_június_matek.PDF|Matematika]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Évek óta működő [https://www.facebook.com/groups/541868529322879/ Facebook csoport] - kérdések és válaszok ;) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Jelek_mintapéldák.pdf‎|Jelek és rendszerek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
* Egyéb segítség:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_DI_példák.pdf|Diszkrét idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_FI_példák.pdf|Folytonos idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Villamos energetika===&lt;br /&gt;
*[https://vet.bme.hu/?q=oktatas/msc-felveteli Villamos energetika, transzformátorok jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektrotechnika_mintapéldák.pdf‎|Elektrotechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Digitális technika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Digit_mintapéldák.pdf‎|Digitális technika mintapéldák 2008]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Méréstechnika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_mt.pdf|Méréstechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mt_segedlet_uj_zv.pdf|Sujbert László: Méréstechnika segédlet (2017)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Elektronika 1-2===&lt;br /&gt;
*[http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf Dr. Pap László: Elektronika 1 jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektronika_mintapéldák.pdf‎|Elektronika 1 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC05 Elektronika 2 felvételi előkészítő csomag]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_e2.pdf|Elektronika 2 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Más szakok felvételi vizsgái ==&lt;br /&gt;
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szóbelik a különböző szakirányokon==&lt;br /&gt;
*[[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott rendszerek és irányító rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2014 ősz: A záróvizsgán Dr. Tevesz Gábornál vizsgáztam MAR-ból. Csak a kiadott jegyzetből kérdez, de abból viszont minden anyagrész előkerülhet. Maximálisan segítőkész, igyekszik olyan témát feldobni, ami legalább egy kicsit is kapcsolódik a szakdolgozat témájához. Nem kell megijedni, ha egy-két apróbb részlet nem ugrik be elsőre, ha elakadsz segít továbblendülni. A végén korrektül és jóindulatúan osztályzott.&lt;br /&gt;
**2015 ősz: MAR: előszeretettel kérdezik a CAN-t, bitről bitre, mindent.&lt;br /&gt;
*[[BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikációs rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2011 őszi félév: A záróvizsgán Vida Rollandnál vizsgáztam, a választott tárgyam a HTA volt. Csak a saját anyagrészéből kérdezett, a kapcsolástechnikából semmit. A vizsga korrekt volt, a többiek elmondása alapján is kijelenthetem, hogy nagyon barátságosan osztályoztak.&lt;br /&gt;
**2014 tavaszi félév: A szakdolgozat védése után Dr. Csopaki Gyulánál vizsgáztam, HTA-ból. A GSM hálózatok jelzésrendszerét kérdezte, mást nem. Korrekt volt, a témáról beszélgettünk, ahol megakadtam segített - barátságosan osztályoztak, értékeltek.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Én Adamis Gusztávnál vizsgáztam, szintén HTA-ból. Szintén maximálisan jófej volt, kapcsolóközpontokra, S- és T-kapcsolókra, BORSCHT-funkciókra kérdezett rá. Csak néhány percig tartott az egész.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Dr. Csopaki Gyula, HTA. S és T kapcsolókat kérdezte, ezek sebességeit (T kapcsoló -&amp;gt;kb. 1 időszelet, S kapcsoló -&amp;gt; áramköri késleltetés) és a távközlésben a beszéd céljára átvitt frekvenciatartományt. Barátságos osztályzás volt. &lt;br /&gt;
*[[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Mikroelektronikai és elektronikai technológia]]&lt;br /&gt;
*[[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos energetika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
*[[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]]&lt;br /&gt;
*A záróvizsgára való készülés alapvetően ismétlés, ennek ellenére sok időt vesz igénybe. Minimum 1.5-2 hét, de ettől sokkal több is lehet attól függően ki mennyire mélyen sajátította el annak idején az adott tárgyak anyagát. A tapasztalatok szerint a példák többsége legalább típus szinten ismétlődik az évek során, de mindig vannak új példatípusok is! A tárgy blokkok többségéhez elérhetőek mintapéldák, érdemes ezzel kezdeni a készülést.&lt;br /&gt;
*A vizsga megoldására a viszonylag nagy számú feladat ellenére csak 120 perc áll rendelkezésre. Ez jó időbeosztást, és tempós munkát kíván.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199178</id>
		<title>Villamosmérnök BSc záróvizsga</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_BSc_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&amp;diff=199178"/>
		<updated>2020-05-29T13:47:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Korábbi feladatsorok (2018-) */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Általános ismertető==&lt;br /&gt;
Villamosmérnök BSc szakon a záróvizsga, ami egyben az MSc felvételi a következő részekből áll:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek 2 és Villamos energetika&#039;&#039;&#039; (1/3 súllyal - 15 pont)&lt;br /&gt;
*Szakmai ismeretek (2/3 súllyal - 30 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Digitális technika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Elektronika 1-2&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
**&#039;&#039;&#039;Méréstechnika&#039;&#039;&#039; (10 pont)&lt;br /&gt;
Felkészülést segítő [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html források].&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A záróvizsga előtti időszak jellemzően információhiányos és sietős, következő dolgokért szoktunk aggódni:&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Ne felejts el a záróvizsgára jelentkezni a neptunban és a tanszékeden is!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A záróvizsga írásbeli részének nem, de a szóbeli védésnek feltétele az &#039;&#039;&#039;abszolutórium&#039;&#039;&#039; megszerzése. Ez lehet, hogy csak a szóbeli előtti napon történik meg, elvileg automatikus, de a biztonság kedvéért érdemes írni egy levelet a KTH-s ügyintéződnek, ha zárható vagy.&lt;br /&gt;
*Érdemes naponta nézegetni a [http://www.vik.bme.hu/ kari honlap] híreit, az írásbeli beosztással kapcsolatos információk ide kerül ki, a pontos beosztás és az eredmények pedig a [https://edu.vik.bme.hu/ tanulmányi portálon] találhatók.&lt;br /&gt;
*A szóbeli pontos beosztása nem ritkán csak pár nappal a védés előtt derül ki, a tanszékeden érdemes érdeklődni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;A záróvizsgára magaddal kell vinni a felvételi azonosítószámodat, valamint ne indulj el számológép, toll és üres lapok nélkül!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red;&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Amint neptunba bekerült a diplomát szerzett státusz és a megszerzés időpontja, rohanj a KTH-ba oklevél igazolást kérni, az ott kapott dokumentumokat haladéktalanul töltsd fel a felvi.hu-ra!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Témakörök==&lt;br /&gt;
Ez a lista a korábbi (2018-) feladatsorok tipikus feladatai és a hivatalosan kiadott témakörök felhasználásával készült. Részletesebben lásd a [https://www.vik.bme.hu/kepzes/mesterkepzes/jelentkezes/355.html kari honlapon]!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 60%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Kombinációs hálózatok&lt;br /&gt;
*Sorrendi hálózatok&lt;br /&gt;
*MSI alkalmazás technika&lt;br /&gt;
*8085-assembly&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Elektronika [[Elektronika 1|1]]-[[Elektronika 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Tranzisztoros kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*Műveleti erősítős kapcsolások analízise&lt;br /&gt;
*DC/DC átalakítók&lt;br /&gt;
*Stabilizátorok, referencia áramkörök&lt;br /&gt;
*Termikus méretezés&lt;br /&gt;
*PLL, fázisdetektorok, szabályozók&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Méréstechnika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Hibaszámítás&lt;br /&gt;
*Feszültség és áram mérése, jelreprezentációk&lt;br /&gt;
*Idő- és frekvenciamérés&lt;br /&gt;
*Impedanciamérés&lt;br /&gt;
*Oszcilloszkópok&lt;br /&gt;
*Spektrumanalizátorok&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 70%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Jelek és rendszerek [[Jelek és rendszerek 1|1]]-[[Jelek és rendszerek 2|2]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Jel- és rendszerelméleti alapfogalmak&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Folytonos idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise időtartományban&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű hálózatok analízise frekvenciatartományban&lt;br /&gt;
*Mintavételezés és jelrekonstrukció&lt;br /&gt;
*Diszkrét idejű szimuláció&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;[[Villamos energetika]]:&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*Transzformátorok&lt;br /&gt;
*Szimmetrikus összetevők módszere&lt;br /&gt;
*Teljesítményszámítás&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Korábbi feladatsorok (2018-) ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jan-vill.pdf | 2018 január]] - [[Media:2018-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jan-vill.pdf | 2019 január]] - [[Media:2019-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2020-jan-vill.pdf | 2020 január]] - [[Media:2020-jan-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
*[[Media:2018-jun-vill.pdf | 2018 június]] - [[Media:2018-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2019-jun-vill.pdf | 2019 június]] - [[Media:2019-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
*2019 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 2. feladat, impulzusválasz: az e) impulzusválaszban 0,5 helyett -0,5 a helyes&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Régi típusú feladatsorok (2008-2017)==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[https://vik.hk/dokumentum-kategoria/zarovizsga-feladatsorok/ A feladatsorok megtalálhatók itt is.]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi típusú záróvizsgában matematika rész is van, azonban a 2014-től induló képzés része a matematika szigorlat, így a felvételi anyagból kikerült a matematika. Helyette a digitális technika 2, elektronika 2 került bele, illetve a méréstechnika anyagrésze is bővült az oszcilloszkópok és spektrumanalizátorok témakörökkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;p style=&amp;quot;color:red&amp;quot;&amp;gt; &#039;&#039;&#039;Az ismert hibákat tartalmazó megoldókulcsokat ** jelöli!&#039;&#039;&#039;&amp;lt;/p&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width:90%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
===Őszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jan.pdf | 2009 január]] - [[Media:Vill_zv_2009jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jan.pdf | 2010 január]] - [[Media:Vill_zv_2010jan_mo_nemhiv.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011jan.pdf | 2011 január]] - [[Media:Vill_zv_2011jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012jan.pdf | 2012 január]] - [[Media:Vill_zv_2012jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013jan.pdf | 2013 január]] - [[Media:Vill_zv_2013jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jan.pdf | 2014 január]] - [[Media:Vill_zv_2014jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015jan.pdf | 2015 január]] - [[Media:Vill_zv_2015jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016jan.pdf | 2016 január]] - [[Media:Vill_zv_2016jan_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2017jan.pdf | 2017 január]] - [[Media:Vill_zv_2017jan_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Tavaszi féléves záróvizsgák===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2008szept.pdf | 2008 június]] - [[Media:Vill_zv_2008szept_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2009jun.pdf | 2009 június]] - [[Media:Vill_zv_2009jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2010jun.pdf | 2010 június]] - [[Media:Vill_zv_2010jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2011maj.pdf | 2011 május]] - [[Media:Vill_zv_2011maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2012maj.pdf | 2012 május]] - [[Media:Vill_zv_2012maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2013maj.pdf | 2013 május]] - [[Media:Vill_zv_2013maj_mo.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2014jun.pdf | 2014 május]] - [[Media:Vill_zv_2014jun_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2015maj.pdf | 2015 május]] - [[Media:Vill_zv_2015maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Vill_zv_2016maj.pdf | 2016 május]] - [[Media:Vill_zv_2016maj_mo.pdf | Megoldások]]&lt;br /&gt;
*[[Media:2017-jun-vill.pdf | 2017 május]] - [[Media:2017-jun-vill-m.pdf | Megoldások]]**&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ismert hibák a megoldókulcsokban ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* 2011 május:&lt;br /&gt;
** Matematika 5. feladat, második kérdés: Nem létezik.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 3. Feladat: B - 43 dB a helyes válasz.&lt;br /&gt;
* 2012 január:&lt;br /&gt;
** Elektronika 1. feladat: U&amp;lt;sub&amp;gt;BE0&amp;lt;/sub&amp;gt; = 600 mV-al kell számolni.&lt;br /&gt;
* 2013 május:&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 1. feladat: B - 0,18% a helyes válasz.&lt;br /&gt;
** Méréstechnika 2. feladat: A megadott adatokkal 200 mV jön ki. 20 mV akkor lenne, ha h&amp;lt;sub&amp;gt;1&amp;lt;/sub&amp;gt;=0,5% lenne.&lt;br /&gt;
* 2017 január:&lt;br /&gt;
**Jelek: 5. feladat második kérdésénél csak úgy jön ki a &amp;quot;helyes megoldás&amp;quot;, ha a gerjesztés oldalon +4u[k-2] helyett, -4u[k-2] van!&lt;br /&gt;
* 2017 május:&lt;br /&gt;
**Elektronika: Hibásan megadott transzfer karakterisztika! A Mester lefelejtette a négyzetre emelést.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Részletes kidolgozások ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2012 január: [[Media:Vill_ZV_2012_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2012 május: [[Media:Vill_ZV_2012_Május_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2013 január: [[Media:Vill_ZV_2013_Január_Elektro.PDF|Elektronika]]&lt;br /&gt;
*2014 január: [[Media:Vill_ZV_2014_Január_Elektro.PDF|Elektronika]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_január_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
*2014 május: [[Media:Vill_ZV_2014_június_matek.PDF|Matematika]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_jelek.PDF|Jelek és rendszerek]], [[Media:Vill_ZV_2014_június_mértech.PDF|Méréstechnika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Évek óta működő [https://www.facebook.com/groups/541868529322879/ Facebook csoport] - kérdések és válaszok ;) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Jelek és rendszerek===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fodor György: Hálózatok és rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Jelek_mintapéldák.pdf‎|Jelek és rendszerek mintapéldák]]&lt;br /&gt;
* Egyéb segítség:&lt;br /&gt;
**[[Media:Jelek2_jegyzet_Hare_kepletek.pdf|Képletgyűjtemény]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_DI_példák.pdf|Diszkrét idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Vill_ZV_Jelek_FI_példák.pdf|Folytonos idejű mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Villamos energetika===&lt;br /&gt;
*[https://vet.bme.hu/?q=oktatas/msc-felveteli Villamos energetika, transzformátorok jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektrotechnika_mintapéldák.pdf‎|Elektrotechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Digitális technika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Digit_mintapéldák.pdf‎|Digitális technika mintapéldák 2008]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Méréstechnika===&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Zoltán István: Méréstechnika&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_mt.pdf|Méréstechnika mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mt_segedlet_uj_zv.pdf|Sujbert László: Méréstechnika segédlet (2017)]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Elektronika 1-2===&lt;br /&gt;
*[http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf Dr. Pap László: Elektronika 1 jegyzet]&lt;br /&gt;
*[[Media:Záróvizsga_Elektronika_mintapéldák.pdf‎|Elektronika 1 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
*[https://www.aut.bme.hu/Course/VIAUAC05 Elektronika 2 felvételi előkészítő csomag]&lt;br /&gt;
*[[Media:Mintapelda_e2.pdf|Elektronika 2 mintapéldák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Más szakok felvételi vizsgái ==&lt;br /&gt;
*[[Mérnök informatikus BSc záróvizsga | Mérnök informatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Gazdaságinformatikus MSc felvételi vizsga | Gazdaságinformatikus]]&lt;br /&gt;
*[[Egészségügyi mérnök MSc felvételi vizsga | Egészségügyi mérnök]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szóbelik a különböző szakirányokon==&lt;br /&gt;
*[[BSC Beágyazott és irányító rendszerek szakirány|Beágyazott rendszerek és irányító rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2014 ősz: A záróvizsgán Dr. Tevesz Gábornál vizsgáztam MAR-ból. Csak a kiadott jegyzetből kérdez, de abból viszont minden anyagrész előkerülhet. Maximálisan segítőkész, igyekszik olyan témát feldobni, ami legalább egy kicsit is kapcsolódik a szakdolgozat témájához. Nem kell megijedni, ha egy-két apróbb részlet nem ugrik be elsőre, ha elakadsz segít továbblendülni. A végén korrektül és jóindulatúan osztályzott.&lt;br /&gt;
**2015 ősz: MAR: előszeretettel kérdezik a CAN-t, bitről bitre, mindent.&lt;br /&gt;
*[[BSC Infokommunikációs rendszerek szakirány|Infokommunikációs rendszerek]]&lt;br /&gt;
**2011 őszi félév: A záróvizsgán Vida Rollandnál vizsgáztam, a választott tárgyam a HTA volt. Csak a saját anyagrészéből kérdezett, a kapcsolástechnikából semmit. A vizsga korrekt volt, a többiek elmondása alapján is kijelenthetem, hogy nagyon barátságosan osztályoztak.&lt;br /&gt;
**2014 tavaszi félév: A szakdolgozat védése után Dr. Csopaki Gyulánál vizsgáztam, HTA-ból. A GSM hálózatok jelzésrendszerét kérdezte, mást nem. Korrekt volt, a témáról beszélgettünk, ahol megakadtam segített - barátságosan osztályoztak, értékeltek.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Én Adamis Gusztávnál vizsgáztam, szintén HTA-ból. Szintén maximálisan jófej volt, kapcsolóközpontokra, S- és T-kapcsolókra, BORSCHT-funkciókra kérdezett rá. Csak néhány percig tartott az egész.&lt;br /&gt;
**2014 őszi félév: Dr. Csopaki Gyula, HTA. S és T kapcsolókat kérdezte, ezek sebességeit (T kapcsoló -&amp;gt;kb. 1 időszelet, S kapcsoló -&amp;gt; áramköri késleltetés) és a távközlésben a beszéd céljára átvitt frekvenciatartományt. Barátságos osztályzás volt. &lt;br /&gt;
*[[BSC Mikroelektronikai és elektronikai technológia szakirány|Mikroelektronikai és elektronikai technológia]]&lt;br /&gt;
*[[BSC Villamos energetika szakirány|Villamos energetika]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
*[[Media:Villany zarovizsga tanacsok.pdf|Szóbeli előadás tanácsok]]&lt;br /&gt;
*A záróvizsgára való készülés alapvetően ismétlés, ennek ellenére sok időt vesz igénybe. Minimum 1.5-2 hét, de ettől sokkal több is lehet attól függően ki mennyire mélyen sajátította el annak idején az adott tárgyak anyagát. A tapasztalatok szerint a példák többsége legalább típus szinten ismétlődik az évek során, de mindig vannak új példatípusok is! A tárgy blokkok többségéhez elérhetőek mintapéldák, érdemes ezzel kezdeni a készülést.&lt;br /&gt;
*A vizsga megoldására a viszonylag nagy számú feladat ellenére csak 120 perc áll rendelkezésre. Ez jó időbeosztást, és tempós munkát kíván.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&amp;diff=199177</id>
		<title>Elektronika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&amp;diff=199177"/>
		<updated>2020-05-28T09:10:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHIAB02&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=HIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tranzisztorok és belőlük felépülő összetettebb elektronikai modulok (pl. műveleti erősítők) kapcsolástechnikájának megértéséhez szükséges &lt;br /&gt;
*fogalmak, modellek elsajátítása, &lt;br /&gt;
*számítási módszerek begyakorlása,&lt;br /&gt;
*alkalmazási példák megismerése.&lt;br /&gt;
A tárgy szervesen épít az előzményként és párhuzamosan is futó két féléves Jelek és rendszerek tárgy mondanivalójára és tematikájában figyelembe veszi a későbbi szakmai tárgyak témaköreit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az Elektronika 1 tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot. A [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 11%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; Az új tárgy felvételéhez a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése kötelező. A régi tárgyból már csak vizsgakurzus indul.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Pap László&#039;&#039; előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Pap László&#039;&#039; 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [https://bme.videotorium.hu/hu/channels/1589/elektronika-1 Előadásvideók]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Gaál József&#039;&#039; [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Mihály Zsigmond&#039;&#039; [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.&lt;br /&gt;
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!&lt;br /&gt;
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;HA5KFU&#039;&#039; [https://ha5kfu.sch.bme.hu/2019/11/18/eloerosito-kapcsolas-tervezese-red-pitaya-kartyahoz-80-m-en/ példa] földelt bázisú erősítő tervezéséhez&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előadások ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 80%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2017 ősz ===&lt;br /&gt;
*[[Media:01_ea_2017.pdf|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:02_ea_2017.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:03_ea_2017.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:04_ea_2017.pdf|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:05_ea_2017.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:06_ea_2017.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:07_ea_2017.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:08_ea_2017.pdf|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:09_ea_2017.pdf|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:10_ea_2017.pdf|10. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:11_ea_2017.pdf|11. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:12_ea_2017.pdf|12. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:13_ea_2017.pdf|13. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:14_ea_2017.pdf|14. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2019 ősz ===&lt;br /&gt;
*[[Media:01_ea_2019.zip|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:02_ea_2019.zip|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:03_ea_2019.zip|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:04_ea_2019.zip|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:05_ea_2019.zip|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:06_ea_2019.zip|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:07_ea_2019.zip|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:08_ea_2019.zip|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:09_ea_2019.zip|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:10_ea_2019.zip|10. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:11_ea_2019.zip|11. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:12_ea_2019.zip|12. Előadás]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyakorlatok (2019 ősz) ==&lt;br /&gt;
*[[Media:01_gyak_2019.pdf|1. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:02_gyak_2019.pdf|2. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:03_gyak_2019.zip|3. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:04_gyak_2019.zip|4. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:05_gyak_2019.zip|5. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:06_gyak_2019.zip|6. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:07_gyak_2019.zip|7. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:08_gyak_2019.zip|8. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:09_gyak_2019.zip|9. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:10_gyak_2019.zip|10. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:11_gyak_2019.zip|11. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:12_gyak_2019.pdf|12. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:13_gyak_2019.pdf|13. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:&lt;br /&gt;
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.&lt;br /&gt;
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és &amp;quot;ingyen&amp;quot; 20 pont.&lt;br /&gt;
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.&lt;br /&gt;
*Kisjelű analízis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 80%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:ZH_2016_11_07_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2017_10_27_zh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2018_10_29_zh_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2019_2020_ZHm.pdf|2019/20 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_pZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:PZH_2016_11_18_m.pdf| 2016/17 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2017_11_03_pzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_20181108_PZH_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro1_2019_2020_PZHm.pdf|2019/20 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pótpót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ppZH_2015_2016_osz.pdf.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2016_12_12_PPZH_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2017_12_11_ppzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika1_ppzh_2018_12_14.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák &#039;&#039;&#039;hivatalos&#039;&#039;&#039; megoldókulcsokkal:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 45%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]&lt;br /&gt;
*2009/10 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2014/15 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_07.pdf|2015.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_14.pdf|2015.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_21.pdf|2015.01.21]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_28.pdf|2015.01.28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_03.pdf|2015.06.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_05.pdf|2015.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_10.pdf|2015.06.10]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_17.pdf|2015.06.17]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_Vizsga1_2016_01_08_m.pdf|2016.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_2016_01_15_m.pdf|2016.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_V3_2016_01_22_m.pdf|2016.01.22]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_V4_2016_01_27_m.pdf|2016.01.27]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_V1_2016_06_02_m.pdf|2016.06.02]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_V2_2016_06_09_m.pdf|2016.06.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_V3_2016_06_23_m.pdf|2016.06.23]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2016/17 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:2016_12_21_V1_m.pdf|2016.12.21]]&lt;br /&gt;
**[[Media:2017_01_06_V2_m.pdf|2017.01.06]]&lt;br /&gt;
**[[Media:2017_01_13_V3_m.pdf|2017.01.13]]&lt;br /&gt;
**[[Media:2017_01_20_V4_m.pdf|2017.01.20]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2016/17 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:V1_2017_05_26_m.pdf|2017.05.26]]&lt;br /&gt;
**[[Media:V2_2017_06_09_m.pdf|2017.06.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:V3_2017_06_16_m.pdf|2017.06.16]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2017/18 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_2017_12_20_V1_m.pdf|2017.12.20]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_2018_01_05_V2_m.pdf|2018.01.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_2018_01_12_V3_m.pdf|2018.01.12]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_2018_01_19_V4_m.pdf|2018.01.19]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2018_12_21.pdf|2018.12.21]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2019_01_04.pdf|2019.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2019/20 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_03.pdf|2020.01.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_10.pdf|2020.01.10]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_17.pdf|2020.01.17]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_24.pdf|2020.01.24]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgyra érdemes odafigyelni, mert az új, 2014-től érvényes tantervben a bukás félévcsúszást jelent!&lt;br /&gt;
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. &lt;br /&gt;
*Az Videotorium nézése szintén ajánlott, ugyanis &#039;&#039;Dr. Pap László&#039;&#039; nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes végignézni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.&lt;br /&gt;
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.&lt;br /&gt;
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&amp;diff=199176</id>
		<title>Elektronika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Elektronika_1&amp;diff=199176"/>
		<updated>2020-05-28T09:10:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Elektronika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIHIAB02&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=3&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=HIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=1 db&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli&lt;br /&gt;
|hf=nincs&lt;br /&gt;
|levlista=elektro1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIA205/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tranzisztorok és belőlük felépülő összetettebb elektronikai modulok (pl. műveleti erősítők) kapcsolástechnikájának megértéséhez szükséges &lt;br /&gt;
*fogalmak, modellek elsajátítása, &lt;br /&gt;
*számítási módszerek begyakorlása,&lt;br /&gt;
*alkalmazási példák megismerése.&lt;br /&gt;
A tárgy szervesen épít az előzményként és párhuzamosan is futó két féléves Jelek és rendszerek tárgy mondanivalójára és tematikájában figyelembe veszi a későbbi szakmai tárgyak témaköreit.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az Elektronika 1 tárgy szervesen kapcsolódik az [[Elektronika 2]] és a [[Mikroelektronika]] tárgyakhoz, azokkal egy 3 féléves, összefüggő tematikai vonulatot alkot. A [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 11%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; Az új tárgy felvételéhez a [[Jelek és rendszerek 1]] című tárgy elvégzése kötelező. A régi tárgyból már csak vizsgakurzus indul.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;NagyZH:&#039;&#039;&#039; 1 darab nagyzárthelyi megírása kötelező. Ez 1 elméleti és 4 számolós kérdésből áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az aláírás megszerzéséhez legalább 40 pontot kell elérni! A félév során két pótlási lehetőség van.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga a zárthelyihez hasonlóan 1 elméleti és 4 számolós példából áll, melyek mind 20-20 pontosak, tehát összesen 100 pont. Az elégséges vizsgajegyhez legalább 40 pontot kell elérni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Pap László&#039;&#039; előadó által írt [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/Elektronika1.pdf jegyzet]. Terjedelmes, de 100%-osan lefedi a tananyagot!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Pap László&#039;&#039; 2011/12 tavaszi félévben tartott előadásainak felvételei - [https://bme.videotorium.hu/hu/channels/1589/elektronika-1 Előadásvideók]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Gaál József&#039;&#039; [http://www.hit.bme.hu/~gaal/elektronika/elektronika.html honlapja] , az aktuális előadás- és gyakorlatanyagokkal. Érdemes tanulmányozni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;Dr. Mihály Zsigmond&#039;&#039; [https://sites.google.com/site/mihalyzsigmond/archivum/elektronika honlapja] szintén sok hasznos anyaggal.&lt;br /&gt;
*50 részletesen kidolgozott [[Media:Elektro1_Elmeleti_kerdesek_updated2010tavasz-1.pdf‎| elméleti kérdés]].&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_osszefoglalo_2012.pdf|Feladatokhoz segítség]] - Hibák előfordulhatnak benne!&lt;br /&gt;
*[[Bode-diagram kézi rajzolása]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;HA5KFU&#039;&#039; [https://ha5kfu.sch.bme.hu/2019/11/18/eloerosito-kapcsolas-tervezese-red-pitaya-kartyahoz-80-m-en/ példa] földelt bázisú erősítő tervezéséhez&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előadások ==&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 80%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2017 ősz ===&lt;br /&gt;
*[[Media:01_ea_2017.pdf|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:02_ea_2017.pdf|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:03_ea_2017.pdf|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:04_ea_2017.pdf|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:05_ea_2017.pdf|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:06_ea_2017.pdf|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:07_ea_2017.pdf|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:08_ea_2017.pdf|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:09_ea_2017.pdf|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:10_ea_2017.pdf|10. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:11_ea_2017.pdf|11. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:12_ea_2017.pdf|12. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:13_ea_2017.pdf|13. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:14_ea_2017.pdf|14. Előadás]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2019 ősz ===&lt;br /&gt;
*[[Media:01_ea_2019.zip|1. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:02_ea_2019.zip|2. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:03_ea_2019.zip|3. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:04_ea_2019.zip|4. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:05_ea_2019.zip|5. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:06_ea_2019.zip|6. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:07_ea_2019.zip|7. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:08_ea_2019.zip|8. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:09_ea_2019.zip|9. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:10_ea_2019.zip|10. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:11_ea_2019.zip|11. Előadás]]&lt;br /&gt;
*[[Media:12_ea_2019.zip|12. Előadás]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Gyakorlatok (2019 ősz) ==&lt;br /&gt;
*[[Media:01_gyak_2019.pdf|1. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:02_gyak_2019.pdf|2. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:03_gyak_2019.zip|3. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:04_gyak_2019.zip|4. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:05_gyak_2019.zip|5. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:06_gyak_2019.zip|6. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:07_gyak_2019.zip|7. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:08_gyak_2019.zip|8. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:09_gyak_2019.zip|9. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:10_gyak_2019.zip|10. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:11_gyak_2019.zip|11. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:12_gyak_2019.pdf|12. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
*[[Media:13_gyak_2019.pdf|13. Gyakorlat]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nagyzárthelyi ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A zárthelyi 5 darab 20 pontos feladatból áll. Az első egy elméleti kérdés, általában valamelyik alapkapcsoláshoz (FB,FC,FE) és annak tulajdonságaihoz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A második rész pedig 4, a gyakorlatokon is előforduló típuspéldából áll:&lt;br /&gt;
*Kivezérelhetőség egy kis csavarral - Telepredukcióval vagy kimeneti leosztással.&lt;br /&gt;
*A vagy B osztályú teljesítményfokozat. Ide elég pár képletet tudni és &amp;quot;ingyen&amp;quot; 20 pont.&lt;br /&gt;
*Munkapont és kisjelű paraméterek meghatározása - Esetleg munkaponti áram hőmérsékletfüggése.&lt;br /&gt;
*Kisjelű analízis.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezek a keresztféléves ZH-kra nem vonatkoznak, ott mostanában inkább 1 elméleti + 1 kisebb és 1 nagyobb számolós feladatot adnak. (l. feladatsorok)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 80%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Rendes ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_ZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007ősz_ZH.pdf‎|2007/08 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_ZH.pdf|2007/08 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_ZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_ZH.pdf|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZH.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_ZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektronika1_2014_1_zh.pdf|2013/14 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_20141028_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2015tavasz.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:ZH_2016_11_07_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2017_10_27_zh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2018_10_29_zh_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2019_2020_ZHm.pdf|2019/20 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótZH.pdf|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2008tavasz_pótZH.pdf|2007/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009tavasz_pótZH.pdf‎|2008/09 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2009ősz_pótZH.PDF|2009/10 kereszt]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpót.pdf|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika1_pótZH_2013tavasz.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_pótZH_2013ősz.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_PZH_20141107_m.pdf|2014/15 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika1_PZH_2015_04_10.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_pZH_2015_2016_osz.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:PZH_2016_11_18_m.pdf| 2016/17 ősz]] -  megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2017_11_03_pzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_20181108_PZH_m.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro1_2019_2020_PZHm.pdf|2019/20 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Pótpót ZH ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2007tavasz_pótpótZH.pdf‎|2006/07 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2011tavasz_pótpótZH.pdf‎|2010/11 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012tavasz_ZHpótpót.pdf‎|2011/12 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2012ősz_pótpótZH.pdf‎|2012/13 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2013tavasz_pótpótZH.pdf|2012/13 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2013ősz_ppZH.pdf|2013/14 kereszt]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:elektro1_potzh_2014_tavasz.pdf|2013/14 tavasz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2015tavasz_pótpótzh.pdf|2014/15 tavasz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_ppZH_2015_2016_osz.pdf.pdf|2015/16 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:2016_12_12_PPZH_m.pdf|2016/17 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektro1_2017_12_11_ppzh_m.pdf|2017/18 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
*[[Media:Elektronika1_ppzh_2018_12_14.pdf|2018/19 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsgák ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgafeladatok elég jól begyakorolhatóak. Hasonlóan a zárthelyihez itt is 5 darab 20 pontos kérdés van, 1 elméleti és 4 számolós típuspélda. Érdemes végigoldani minél több vizsgasort, mert elég gyakran szemezgetnek a régebbi feladatok közül!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A vizsgára már kell némi rutint szerezni munkaponti áramok megállapításában és kisjelű modellekben. Bármilyen tranzisztor előfordulhat, tehát érdemes jól ismerni mindet. Általában 1-2 műveleti erősítős példa is van, amiknél az egyik csodafegyver a szuperpozíció - Az egyes (+,-) bemeneteken lévő jelekből, egyszerre csak egyet vizsgálj és nézd meg mit csinál vele az erősítő, majd a hatásokat összegezd. A frekvenciafüggő átvitel meghatározásához érdemes néhány magic képletet megtanulni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előadó honlapjáról letöltött vizsgák &#039;&#039;&#039;hivatalos&#039;&#039;&#039; megoldókulcsokkal:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 45%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2007/08:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_05_30.pdf|2008.05.30]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2008_06_17.pdf‎|2008.06.17]]&lt;br /&gt;
*2008/09:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_25.pdf|2009.05.25]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_05_28.pdf‎|2009.05.28]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_03_A.pdf‎|2009.06.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_05.pdf|2009.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_08.pdf‎|2009.06.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009_06_11.pdf‎|2009.06.11]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.15.pdf|2009.06.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2009.06.18.pdf|2009.06.18]]&lt;br /&gt;
*2009/10 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_07.pdf|2010.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_14.pdf‎|2010.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_01_28.pdf‎|2010.01.28]]&lt;br /&gt;
*2009/10:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_05_31.pdf‎|2010.05.31]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_02.pdf‎|2010.06.02]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_07.pdf‎|2010.06.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_09.pdf‎|2010.06.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2010_06_14.pdf‎|2010.06.14]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2010/11:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_05_25.pdf‎|2011.05.25]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_01.pdf‎|2011.06.01]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_08.pdf‎|2011.06.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_15.pdf|2011.06.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2011_06_20.pdf‎|2011.06.20]]&lt;br /&gt;
*2011/12:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_23.pdf|2012.05.23]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_05_29.pdf‎|2012.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_06.pdf‎|2012.06.06]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_06_13.pdf|2012.06.13]]&lt;br /&gt;
*2012/13 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2012_12_19.pdf‎|2012.12.19]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_02.pdf‎|2013.01.02]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_07_m.pdf‎|2013.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_01_16.pdf‎|2013.01.16]]&lt;br /&gt;
*2012/13:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_elővizsga_2013.05.24.PDF|2013.05.24]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013-05-29.pdf‎|2013.05.29]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.03.pdf|2013.06.03]]&lt;br /&gt;
**[[Média:Elektro1_vizsga_2013-06-05.pdf|2013.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2013.06.12.pdf|2013.06.12]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektroika1_vizsga_2013.06.19.pdf|2013.06.19]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2013_12_21.pdf|2013.12.21]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_08.pdf|2014.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_15.pdf|2014.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_01_22.pdf|2014.01.22]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2013/14:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_05_28.pdf|2014.05.28]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_04.pdf|2014.06.04]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_11.pdf|2014.06.11]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2014_06_18.pdf|2014.06.18]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2014/15 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_07.pdf|2015.01.07]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_14.pdf|2015.01.14]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_21.pdf|2015.01.21]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_01_28.pdf|2015.01.28]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2014/15:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_elovizsga_2015_05_22.pdf|2015.05.22]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2015_05_27.pdf|2015.05.27]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_03.pdf|2015.06.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_05.pdf|2015.06.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_10.pdf|2015.06.10]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_vizsga_2015_06_17.pdf|2015.06.17]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_Vizsga1_2016_01_08_m.pdf|2016.01.08]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_2016_01_15_m.pdf|2016.01.15]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_V3_2016_01_22_m.pdf|2016.01.22]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_V4_2016_01_27_m.pdf|2016.01.27]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2015/16 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_V1_2016_06_02_m.pdf|2016.06.02]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_V2_2016_06_09_m.pdf|2016.06.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_V3_2016_06_23_m.pdf|2016.06.23]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2016/17 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:2016_12_21_V1_m.pdf|2016.12.21]]&lt;br /&gt;
**[[Media:2017_01_06_V2_m.pdf|2017.01.06]]&lt;br /&gt;
**[[Media:2017_01_13_V3_m.pdf|2017.01.13]]&lt;br /&gt;
**[[Media:2017_01_20_V4_m.pdf|2017.01.20]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2016/17 - kereszt:&lt;br /&gt;
**[[Media:V1_2017_05_26_m.pdf|2017.05.26]]&lt;br /&gt;
**[[Media:V2_2017_06_09_m.pdf|2017.06.09]]&lt;br /&gt;
**[[Media:V3_2017_06_16_m.pdf|2017.06.16]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2017/18 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_2017_12_20_V1_m.pdf|2017.12.20]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_2018_01_05_V2_m.pdf|2018.01.05]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_2018_01_12_V3_m.pdf|2018.01.12]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektro1_2018_01_19_V4_m.pdf|2018.01.19]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 33%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2018/19 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2018_12_21.pdf|2018.12.21]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2019_01_04.pdf|2019.01.04]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*2019/20 ősz&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_03.pdf|2020.01.03]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_10.pdf|2020.01.10]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_17.pdf|2020.01.17]]&lt;br /&gt;
**[[Media:Elektronika1_vizsga_2020_01_24.pdf|2020.01.24]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Tippek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A tárgyra érdemes odafigyelni, mert az új, 2014-től érvényes tantervben a bukás félévcsúszást jelent!&lt;br /&gt;
*Gyakorlatokra érdemes járni, mert elég jól be lehet már ott gyakorolni a típuspéldákat. &lt;br /&gt;
*Az Videotorium nézése szintén ajánlott, ugyanis &#039;&#039;Dr. Pap László&#039;&#039; nagyon érdekes és jó előadásokat tart, jól használható táblajegyzettel. Azért is érdemes bejárni, mert lényegében a saját maga által írt jegyzetet adja le, de tömörebben, érthető magyarázatokkal és a lényegi részekre fókuszálva. Egy jó előadásjegyzettel megkímélheted magad egy 400 oldalas jegyzet átbogarászásától.&lt;br /&gt;
*A ZH/vizsgára mindenképpen érdemes a fentebb (ZH illetve vizsga bekezdések) ismertetett típuspéldákat nagyon alaposan begyakorolni, mert lényegében mindig azok köszönnek vissza és némelyikük már-már ingyenfeladat, ha az ember ismeri a trükköket. A legjobb felkészülési stratégia a gyakanyagok végigtanulmányozása után, minél több régi feladatsort végigoldani.&lt;br /&gt;
*Tipp: Szinte mindig úgy vannak kitenyésztve az munkapontos példák, hogy 1 vagy 2 mA legyen a válasz. Ha ettől nagyon eltérő eredményt kaptál, akkor gyanakodni kell, hogy valamit elszúrtál ;)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_MSc&amp;diff=199175</id>
		<title>Villamosmérnök MSc</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Villamosm%C3%A9rn%C3%B6k_MSc&amp;diff=199175"/>
		<updated>2020-05-27T14:29:37Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Ismertető */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;==Ismertető==&lt;br /&gt;
A villamosmérnöki mesterképzés célja olyan mérnökök képzése, akik a villamos, elektronikus és számítástechnikai eszközökhöz, berendezésekhez és rendszerekhez kapcsolódó magas szintű természettudományos és specifikus műszaki ismeretek birtokában képesek új villamos, elektronikus és számítástechnikai rendszerek, berendezések és eszközök tervezésére, fejlesztésére és integrálására, a szakterületen kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, alap- és alkalmazott kutatási feladatok kidolgozásában való részvételre, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.vik.bme.hu/document/490/original/MSc_vill_U.pdf MSc képzés hivatalos programja (2015)] - Jelen wikilapon már az új mintatervre vonatkozó információk olvashatóak.&lt;br /&gt;
*[[Villamosmérnök_BSc_záróvizsga#Kor.C3.A1bbi_feladatsorok | Felvételi vizsga]] - A szakra történő felvételhez írásbeli felvételi vizsgát kell tenni, mely megegyezik a villamosmérnök BSc záróvizsgával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Főspecializációk==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A szakirányok mellett szerepel az adott képzésen teljesítendő két felsőbb matematika kurzus és a kötelező közös tárgy neve.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A saját szakirányhoz tartozó kötelező közös tárgyon kívül még egy tetszőlegesen választott másik szakirány kötelező közös tárgyát is el kell végezni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
! rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; width=&amp;quot;475px&amp;quot; | Szakirány&lt;br /&gt;
! colspan=&amp;quot;2&amp;quot; | Felsőbb matematika&lt;br /&gt;
! rowspan=&amp;quot;2&amp;quot; width=&amp;quot;270px&amp;quot; | Kötelező közös tantárgy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;190px&amp;quot; | Tavaszi félév&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;190px&amp;quot; | Őszi félév&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  [[MSc Beágyazott információs rendszerek főspecializáció|Beágyazott információs rendszerek főspecializáció (MIT)]]&lt;br /&gt;
|| [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra|Haladó lineáris algebra]]           || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika|Sztochasztika]]   || [[Méréselmélet]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  [[MSc Irányítórendszerek főspecializáció|Irányítórendszerek főspecializáció (IIT)]]&lt;br /&gt;
|| [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra|Haladó lineáris algebra]]           || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Analízis|Analízis]]             || [[Szoftvertervezés]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  [[MSc Mikroelektronika és elektronikai technológia főspecializáció|Mikroelektronika és elektronikai technológia főspecializáció (ETT-EET)]]&lt;br /&gt;
|| [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra|Haladó lineáris algebra]]           || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika|Sztochasztika]]   || [[Minőségbiztosítás a mikroelektronikában]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  [[MSc Multimédia rendszerek és szolgáltatások főspecializáció|Multimédia rendszerek és szolgáltatások főspecializáció (HIT)]]&lt;br /&gt;
|| [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Kombinatorikus optimalizálás|Kombinatorikus optimalizálás]] || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika|Sztochasztika]]   || [[Hírközléselmélet]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  [[MSc Számítógép-alapú rendszerek főspecializáció|Számítógép-alapú rendszerek főspecializáció (AAIT)]]&lt;br /&gt;
|| [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra|Haladó lineáris algebra]]           || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Analízis|Analízis]]             || [[Méréselmélet]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  [[MSc Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció|Vezetéknélküli rendszerek és alkalmazások főspecializáció (HVT)]]&lt;br /&gt;
|| [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Haladó lineáris algebra|Haladó lineáris algebra]]           || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika|Sztochasztika]]   || [[Hírközléselmélet]]&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|  [[MSc Villamosenergia-rendszerek főspecializáció|Villamosenergia-rendszerek főspecializáció (VET)]]&lt;br /&gt;
|| [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Kombinatorikus optimalizálás|Kombinatorikus optimalizálás]] || [[Felsőbb matematika villamosmérnököknek - Sztochasztika|Sztochasztika]]   || [[Váltakozó áramú rendszerek]]&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mellékspecializációk ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| style=&amp;quot;border-spacing: 1em; width: 100%;&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alkalmazott elektronika mellékspecializáció (AUT):&lt;br /&gt;
*[[Tápegység topológiák és alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Elektronikus átalakítók irányítása]]&lt;br /&gt;
*[[Készüléktervezés]]&lt;br /&gt;
*[[Alkalmazott elektronika laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Alkalmazott szenzorika mellékspecializáció (ETT):&lt;br /&gt;
*[[Szenzorok működése és technológiái]]&lt;br /&gt;
*[[Szenzorok alkalmazásokban]]&lt;br /&gt;
*[[Bio- és nanoszenzorika]]&lt;br /&gt;
*[[Alkalmazott szenzorika laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
E-mobilitás mellékspecializáció (VET-VG):&lt;br /&gt;
*[[Korszerű villamos gépek és hajtások]]&lt;br /&gt;
*[[Villamos járművek]]&lt;br /&gt;
*[[Elosztott energiatermelés]]&lt;br /&gt;
*[[E-mobilitás laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Épületvillamosság mellékspecializáció (VET-NF):&lt;br /&gt;
*[[Épületinformatika]]&lt;br /&gt;
*[[Világítástechnika]]&lt;br /&gt;
*[[Számítógépes tervezés]]&lt;br /&gt;
*[[Épületvillamosság laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hang- és stúdiótechnika mellékspecializáció (HIT):&lt;br /&gt;
*[[Műszaki akusztika]]&lt;br /&gt;
*[[Hangtechnika]]&lt;br /&gt;
*[[Videótechnika]]&lt;br /&gt;
*[[Stúdiótechnika laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Intelligens robotok és járművek mellékspecializáció (IIT):&lt;br /&gt;
*[[Autonóm robotok és járművek]]&lt;br /&gt;
*[[Navigáció és pályatervezés]]&lt;br /&gt;
*[[Multiágensű rendszerek irányítása]]&lt;br /&gt;
*[[Intelligens robotok és járművek laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;vertical-align: top; width: 50%;&amp;quot; |&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Nukleáris rendszertechnika mellékspecializáció (VIK):&lt;br /&gt;
*[[Nukleáris alapok mérnököknek]]&lt;br /&gt;
*[[Termohidraulika és reaktorbiztonság]]&lt;br /&gt;
*[[Kritikus beágyazott rendszerek]]&lt;br /&gt;
*[[Atomerőművi technológiák]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Okos város mellékspecializáció (TMIT):&lt;br /&gt;
*[[Szenzorhálózatok és alkalmazásaik]]&lt;br /&gt;
*[[Intelligens közlekedési rendszerek]]&lt;br /&gt;
*[[Ember-gép interfész]]&lt;br /&gt;
*[[Okos város laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Optikai hálózatok mellékspecializáció (HVT):&lt;br /&gt;
*[[Optikai hálózatok elemei]]&lt;br /&gt;
*[[Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Optikai hálózati architektúrák]]&lt;br /&gt;
*[[Optikai hálózatok laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Programozható logikai áramkörök alkalmazástechnikája mellékspecializáció (MIT):&lt;br /&gt;
*[[Logikai tervezés]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrorendszerek tervezése]]&lt;br /&gt;
*[[Heterogén számítási rendszerek]]&lt;br /&gt;
*[[FPGA tervezői laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Smart System Integration mellékspecializáció (EET):&lt;br /&gt;
*[[Fundamentals of Smart Systems]]&lt;br /&gt;
*[[System Level Design]]&lt;br /&gt;
*[[Circuit Environment]]&lt;br /&gt;
*[[Smart System Design Laboratory]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Elágazó természettudományos tantárgyak==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A felsőbb fizikai ismereteken belül 2 tantárgy közül választhatnak a hallgatók. A képzéshez egy tantárgyat kell kötelező jelleggel teljesíteniük, érdeklődés esetén a másik kötelezően választható természettudományos (Elektromágneses terek) vagy szabadon választható (Fizika 3) tantárgyként vehető fel. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Fizika 3]] - Tavaszi félévben&lt;br /&gt;
* [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]] - Őszi félévben&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Választható természettudományos tantárgyak==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Választható természettudományos ismeretek területén a hallgatónak az alábbi listában szereplő tárgyak közül egyet kell kötelező jelleggel teljesítenie. Ha az elágazó természettudományi tantárgynál valaki az Elektromágneses terek című tantárgyat teljesítette, akkor választható természettudományos tantárgyként az Elektromágneses terek című tantárgy nem vehető fel még egyszer. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[MSc Elektromágneses terek|Elektromágneses terek]]&lt;br /&gt;
* [[Fotonikai eszközök]]&lt;br /&gt;
* [[Kvantum-informatika és kommunikáció]]&lt;br /&gt;
* [[Nanotudomány]]&lt;br /&gt;
* [[Villamos szigetelések és kisülések]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Gazdasági és humán ismeretek==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A villamosmérnöki és informatikus MSc képzésben a gazdasági és humán ismeretek tantárgyblokkja két részből tevődik össze:&lt;br /&gt;
*1 darab kötelező tantárgyból: [[Mérnöki menedzsment]] - Ősszel magyarul, tavasszal angolul indul!&lt;br /&gt;
*3 darab kétkredites kötelezően választható tárgy&lt;br /&gt;
A kötelezően felveendő tantárgy kari tanszék (TMIT) gondozásában van, a választható tantárgyak a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) által kerülnek felkínálásra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{| class=&amp;quot;wikitable sortable&amp;quot; border=&amp;quot;1&amp;quot;&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! width=65px|Tárgykód   !! width=300px|Tárgynév                                    !! width=80px|Tanszék    !! width=80px|Ősz/Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT35M004              || [[Befektetések]]                                        || Pénzügyek             || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT41MS01              || [[Érvelés, tárgyalás, meggyőzés]]                       || GTK-FTT               || Ősz és tavasz&lt;br /&gt;
|- &lt;br /&gt;
| GT55M005              || [[Információs társadalom joga]]                         || Üzleti jog            || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT20M002              || [[Minőségmenedzsment]]                                  || GTK-MVT               || Ősz és tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT20M400              || [[Projektmenedzsment]]                                  || GTK-MVT               || Ősz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT55M002              || [[Vállalati jog]]                                       || Üzleti jog            || Tavasz&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
| GT35M005              || [[Vezetői számvitel]]                                   || Pénzügyek             || Ősz és tavasz&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Szabadon választható tárgyak==&lt;br /&gt;
*Összesen 6 kreditnyi szabadon választható tárgyat kell teljesíteni.&lt;br /&gt;
*Bármely nem mintatantervi tárgy elfogadtatható, akár egy másik specializáció alaptárgya is.&lt;br /&gt;
*[[Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretei - Villamosmérnök MSc | Ajánlott szakmai szabadon választható tárgyak]] - Nem kötelező ezek közül választani, de található köztük pár nagyon hasznos tárgy is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Sablon:Lábléc - Villamosmérnök mesterszak}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;noinclude&amp;gt;[[Kategória:Villamosmérnök MSc]]&amp;lt;/noinclude&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=199174</id>
		<title>BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=BSc_Be%C3%A1gyazott_%C3%A9s_ir%C3%A1ny%C3%ADt%C3%B3_rendszerek_specializ%C3%A1ci%C3%B3&amp;diff=199174"/>
		<updated>2020-05-27T14:28:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek, tanácsok, információk */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;== Célkitűzés ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Beágyazott rendszereknek azokat a számítógépes alkalmazói rendszereket nevezzük, melyek autonóm működésűek és befogadó fizikai-technológiai környezetükkel intenzív kapcsolatban állnak. Életünk szinte minden területén találkozunk velük. Az autóipari fejlesztések mintegy 90%-a beágyazott számítástechnika. Egészségünk, élet- és vagyonbiztonságunk érdekében ugyancsak egyre több ilyen rendszer üzemel. Az elemzések szerint az elkövetkezendő évtizedben a beágyazott rendszerek piacának exponenciális növekedése várható: az ilyen rendszerek átszövik valamennyi iparág termelési folyamatait, és jelen lesznek természetes és épített környezetünk fenntartásának legkülönfélébb feladataiban (Internet of Things), kritikus infrastruktúráiban. A szakterület a fejlesztőktől, üzemeltetőktől integrális ismereteket követel meg: a területtel foglalkozó szakembereknek az érzékelés/jelátalakítás problémakörétől kezdve a szorosan kapcsolódó hardver/szoftver ismereteken át az információgyűjtés és feldolgozás, továbbá kommunikáció problémáit is ismerniük kell.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Felvételi ponthatárok ágazatonként ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{|class=&amp;quot;wikitable&amp;quot;&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;20%&amp;quot;|Ágazat neve&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;10%&amp;quot;|Ágazat tanszéke&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2016&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2017&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2018&lt;br /&gt;
! width=&amp;quot;5%&amp;quot;|2019&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Beágyazott információs rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|MIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.76&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.90&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0333&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9068&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Irányítórendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|IIT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.75&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.91&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0252&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9333&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
! &#039;&#039;&#039;Számítógép-alapú rendszerek&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|AUT&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.79&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.87&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|3.0252&lt;br /&gt;
| style=&amp;quot;text-align:center&amp;quot;|2.9417&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ágazatok ==&lt;br /&gt;
* Beágyazott információs rendszerek (MIT) - a specializáció gazdatanszéke&lt;br /&gt;
* Irányítórendszerek (IIT)&lt;br /&gt;
* Számítógép-alapú rendszerek (AUT)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tárgyak ==&lt;br /&gt;
=== 5. félév ===&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek]]&lt;br /&gt;
*[[Ipari irányítástechnika]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller alapú rendszerek]]&lt;br /&gt;
*Témalaboratórium&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 6. félév ===&lt;br /&gt;
*Önálló laboratórium&lt;br /&gt;
==== Beágyazott információs rendszerek ágazat (MIT) ====&lt;br /&gt;
*[[Párhuzamos és eseményvezérelt programozás beágyazott rendszereken]]&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott és ambiens rendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Irányítórendszerek ágazat (IIT) ====&lt;br /&gt;
*[[Ipari képfeldolgozás és képmegjelenítés]]&lt;br /&gt;
*[[Irányítórendszerek laboratórium]]&lt;br /&gt;
==== Számítógép-alapú rendszerek ágazat (AUT) ====&lt;br /&gt;
*[[Beágyazott operációs rendszerek és kliens alkalmazások]]&lt;br /&gt;
*[[Mikrokontroller laboratórium]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek, tanácsok, információk ==&lt;br /&gt;
*Ha ezen a specializáción gondolkozol a 4. félévben az előspec tárgyak közül az [[Infokommunikáció]]t is célszerű felvenned&lt;br /&gt;
*Hasznos, ha otthon is foglalkozol előtte hobbiszinten elektronikával (pl.: Arduino, Raspberry Pi)&lt;br /&gt;
*Ezen a specializáción szinte minden tárgyból van valamilyen programozási házi feladat&lt;br /&gt;
*Érdemes megnézni a 6. féléves (ágazati) tárgyak anyagát is a választáshoz&lt;br /&gt;
*A specializációt tartó minden tanszéken van [[Villamosmérnök MSc|MSc specializáció]] is, ezek áttanulmányozása is segíthet az ágazat kiválasztásában&lt;br /&gt;
*Habár a [[Szabályozástechnika|szabtech]] kötelező, könnyen lehet, hogy soha nem kell szabályozási algoritmust írnod&lt;br /&gt;
*Fontosabb alaptárgyak, amelyek a készségszintű ismerete nélkülözhetetlen a specializáción:&lt;br /&gt;
**Digitális technika [[Digitális technika 1|1]]-[[Digitális technika 2|2]]&lt;br /&gt;
**[[A programozás alapjai 1|Programozás alapjai 1]]&lt;br /&gt;
**Informatika [[Informatika 1|1]]-[[Informatika 2|2]]&lt;br /&gt;
**[[Elektronika 1]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egyéb ==&lt;br /&gt;
*[https://www.facebook.com/groups/2064808647133920/ Az ágazathoz tartozó Facebook csoport]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199173</id>
		<title>Digitális technika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199173"/>
		<updated>2020-05-27T14:22:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: /* Tippek */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA02&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a mikroprocesszor és mikrokontroller alapú digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon gyakorlati példákat mutatunk és a hallgatók a házi feladatok révén tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el a tananyagot. Ennek keretében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*módszereket ismernek meg és készséget szereznek a mikroprocesszoros és mikrokontrolleres rendszerek analízisében és szintézisében,&lt;br /&gt;
*egy mikroprocesszoros eszközbázis és egy assembly nyelv alapszintű megismerése révén olyan alapismereteket kapnak, amelyek birtokában további mikroprocesszor és mikrokontroller rendszerek megismerése és alkalmazása könnyen elsajátítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyra épül az [[Informatika 1]]. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. &#039;&#039;&#039;2018 tavaszától&#039;&#039;&#039; a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai.  Az anyagok eléréséhez címtáras bejelentkezés szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Hibajegyzék&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
*** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.&lt;br /&gt;
*** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)&lt;br /&gt;
*A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== További segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.&lt;br /&gt;
*[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:2012 13 ea jegyzet.pdf|Gépelt előadásjegyzet]]- jól olvasható előadásjegyzet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. &#039;&#039;&#039;Nagyon jól használható!&#039;&#039;&#039; Az elején a Flip-Flopokról is ír.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat 2013-ig&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi tipikus leírása ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:&lt;br /&gt;
#Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a Ready-logikát&lt;br /&gt;
#Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi megoldások ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &amp;quot;Ace Techs&amp;quot; munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat (2014 - 2017)&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.&lt;br /&gt;
# feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.&lt;br /&gt;
# feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)&lt;br /&gt;
# feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&amp;gt; párhuzamos átalakító tervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Memóriailesztés&#039;&#039;&#039; a harmadik házi feladat témája, ami szinten &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.&lt;br /&gt;
# feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória-áramkörök bekötése.&lt;br /&gt;
# feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Intel 8085 programozása assembly nyelven&#039;&#039;&#039;. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.&lt;br /&gt;
# feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)&lt;br /&gt;
# feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). &lt;br /&gt;
# feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Perifériaillesztés&#039;&#039;&#039;. &#039;&#039;&#039;Minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.&lt;br /&gt;
# feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Új házi feladat rendszer (2017-) ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3 darab&#039;&#039;&#039; kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.&lt;br /&gt;
* Házi feladatonként &#039;&#039;&#039;0-6 pont&#039;&#039;&#039; kapható és &#039;&#039;&#039;nem pótolhatóak&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.&lt;br /&gt;
* Legalább két házinál el kell érni három pontot.&lt;br /&gt;
* Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!&lt;br /&gt;
* Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A vizsga összesen &#039;&#039;&#039;60 pontos&#039;&#039;&#039;, melyből &#039;&#039;&#039;legalább 24 pont&#039;&#039;&#039;ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;20 pontnyi beugró&#039;&#039;&#039; rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. &#039;&#039;&#039;30 perc&#039;&#039;&#039; van rá és &#039;&#039;&#039;legalább 12 pontot&#039;&#039;&#039; el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.&lt;br /&gt;
** A második részben (nagy feladatok) &#039;&#039;&#039;40 pontnyi&#039;&#039;&#039;, komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori beugró kérdések ===&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei&lt;br /&gt;
* Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján&lt;br /&gt;
* Memória kapacitásának kiszámolása&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján&lt;br /&gt;
* DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből&lt;br /&gt;
* Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök egyszerű alkalmazása&lt;br /&gt;
** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)&lt;br /&gt;
** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)&lt;br /&gt;
** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)&lt;br /&gt;
* RST n milyen memória címre ugrik?&lt;br /&gt;
* INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?&lt;br /&gt;
* USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása&lt;br /&gt;
* Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori nagy feladatok ===&lt;br /&gt;
* Memória illesztés&lt;br /&gt;
** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.&lt;br /&gt;
** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.&lt;br /&gt;
* Periféria illesztés&lt;br /&gt;
** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján&lt;br /&gt;
** periféria felprogramozása&lt;br /&gt;
** perifériához kapcsolódó szubrutin írása&lt;br /&gt;
* Programozás&lt;br /&gt;
** periféria eszköz felprogramozása&lt;br /&gt;
** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)&lt;br /&gt;
** memória feltöltése, ellenőrzése&lt;br /&gt;
** megszakítási szubrutin írása&lt;br /&gt;
** stb&lt;br /&gt;
* Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)&lt;br /&gt;
** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése&lt;br /&gt;
** például 110...119 --&amp;gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]]  és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beugrók:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Vizsgasorok:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_16_06_06.pdf|2016.06.06]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2018-06-11.pdf|2018.06.11]] - második rész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
*A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &amp;quot;kiszenvedni&amp;quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.&lt;br /&gt;
*A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.&lt;br /&gt;
*Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.&lt;br /&gt;
*A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.&lt;br /&gt;
*Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.&lt;br /&gt;
*Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.&lt;br /&gt;
*A tárgy kiemelt szereppel bír a [[BSc Beágyazott és irányító rendszerek specializáció|Beágyazott és irányító rendszerek]] specializációra jelentkezők számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma László Digitális Technika Verseny&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2015/2016. tavaszi verseny ===&lt;br /&gt;
* Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.&lt;br /&gt;
* [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199172</id>
		<title>Digitális technika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199172"/>
		<updated>2020-05-27T14:20:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA02&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a mikroprocesszor és mikrokontroller alapú digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon gyakorlati példákat mutatunk és a hallgatók a házi feladatok révén tervezési részfeladatok önálló megoldásával mélyítik el a tananyagot. Ennek keretében&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*módszereket ismernek meg és készséget szereznek a mikroprocesszoros és mikrokontrolleres rendszerek analízisében és szintézisében,&lt;br /&gt;
*egy mikroprocesszoros eszközbázis és egy assembly nyelv alapszintű megismerése révén olyan alapismereteket kapnak, amelyek birtokában további mikroprocesszor és mikrokontroller rendszerek megismerése és alkalmazása könnyen elsajátítható.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyra épül az [[Informatika 1]]. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. &#039;&#039;&#039;2018 tavaszától&#039;&#039;&#039; a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai.  Az anyagok eléréséhez címtáras bejelentkezés szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Hibajegyzék&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
*** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.&lt;br /&gt;
*** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)&lt;br /&gt;
*A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== További segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.&lt;br /&gt;
*[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:2012 13 ea jegyzet.pdf|Gépelt előadásjegyzet]]- jól olvasható előadásjegyzet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. &#039;&#039;&#039;Nagyon jól használható!&#039;&#039;&#039; Az elején a Flip-Flopokról is ír.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat 2013-ig&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi tipikus leírása ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:&lt;br /&gt;
#Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a Ready-logikát&lt;br /&gt;
#Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi megoldások ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &amp;quot;Ace Techs&amp;quot; munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat (2014 - 2017)&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.&lt;br /&gt;
# feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.&lt;br /&gt;
# feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)&lt;br /&gt;
# feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&amp;gt; párhuzamos átalakító tervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Memóriailesztés&#039;&#039;&#039; a harmadik házi feladat témája, ami szinten &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.&lt;br /&gt;
# feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória-áramkörök bekötése.&lt;br /&gt;
# feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Intel 8085 programozása assembly nyelven&#039;&#039;&#039;. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.&lt;br /&gt;
# feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)&lt;br /&gt;
# feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). &lt;br /&gt;
# feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Perifériaillesztés&#039;&#039;&#039;. &#039;&#039;&#039;Minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.&lt;br /&gt;
# feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Új házi feladat rendszer (2017-) ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3 darab&#039;&#039;&#039; kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.&lt;br /&gt;
* Házi feladatonként &#039;&#039;&#039;0-6 pont&#039;&#039;&#039; kapható és &#039;&#039;&#039;nem pótolhatóak&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.&lt;br /&gt;
* Legalább két házinál el kell érni három pontot.&lt;br /&gt;
* Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!&lt;br /&gt;
* Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A vizsga összesen &#039;&#039;&#039;60 pontos&#039;&#039;&#039;, melyből &#039;&#039;&#039;legalább 24 pont&#039;&#039;&#039;ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;20 pontnyi beugró&#039;&#039;&#039; rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. &#039;&#039;&#039;30 perc&#039;&#039;&#039; van rá és &#039;&#039;&#039;legalább 12 pontot&#039;&#039;&#039; el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.&lt;br /&gt;
** A második részben (nagy feladatok) &#039;&#039;&#039;40 pontnyi&#039;&#039;&#039;, komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori beugró kérdések ===&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei&lt;br /&gt;
* Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján&lt;br /&gt;
* Memória kapacitásának kiszámolása&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján&lt;br /&gt;
* DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből&lt;br /&gt;
* Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök egyszerű alkalmazása&lt;br /&gt;
** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)&lt;br /&gt;
** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)&lt;br /&gt;
** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)&lt;br /&gt;
* RST n milyen memória címre ugrik?&lt;br /&gt;
* INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?&lt;br /&gt;
* USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása&lt;br /&gt;
* Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori nagy feladatok ===&lt;br /&gt;
* Memória illesztés&lt;br /&gt;
** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.&lt;br /&gt;
** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.&lt;br /&gt;
* Periféria illesztés&lt;br /&gt;
** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján&lt;br /&gt;
** periféria felprogramozása&lt;br /&gt;
** perifériához kapcsolódó szubrutin írása&lt;br /&gt;
* Programozás&lt;br /&gt;
** periféria eszköz felprogramozása&lt;br /&gt;
** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)&lt;br /&gt;
** memória feltöltése, ellenőrzése&lt;br /&gt;
** megszakítási szubrutin írása&lt;br /&gt;
** stb&lt;br /&gt;
* Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)&lt;br /&gt;
** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése&lt;br /&gt;
** például 110...119 --&amp;gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]]  és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beugrók:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Vizsgasorok:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_16_06_06.pdf|2016.06.06]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2018-06-11.pdf|2018.06.11]] - második rész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
*A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &amp;quot;kiszenvedni&amp;quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.&lt;br /&gt;
*A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.&lt;br /&gt;
*Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.&lt;br /&gt;
*A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.&lt;br /&gt;
*Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.&lt;br /&gt;
*Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.&lt;br /&gt;
*A tárgy kiemelt szereppel bír a Beágyazott és információs rendszerek specializációra jelentkezők számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma László Digitális Technika Verseny&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2015/2016. tavaszi verseny ===&lt;br /&gt;
* Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.&lt;br /&gt;
* [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199171</id>
		<title>Digitális technika 2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_2&amp;diff=199171"/>
		<updated>2020-05-27T14:12:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 2&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA02&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=5&lt;br /&gt;
|felev=2&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit2{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA02/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/BMEVIIIAA02?language=hu&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/1644287895875848/&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy a [[Digitális technika 1]] folytatása. Az alapszintű, alkatrészekből építkező áramkörtervezés után itt ennél bonyolultabb, kész egységek összehangolásával foglalkozik a tárgy. Az egész az [http://hu.wikipedia.org/wiki/Intel_8085 Intel 8085-ös mikroprocesszor] köré épül fel, elsősorban annak egyszerű felépítése -- és nem a relevanciája vagy korszerűsége -- miatt. Így a tárgy végén a hallgató már sokkal könnyebben ismerkedhet meg más, a gyakorlatban is használt, mikroprocesszoros rendszerekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Bevezetésként számláló- és aritmetikai áramkörökkel foglalkozik a tárgy. Ezután következik a memóriaegységek illesztése a 8085-öshöz, assembly programozás, soros I/O-kezelés, megszakításkezelés, külső megszakításkezelő egység alkalmazása, és egyéb perifériák illesztése. A tárgy továbbá az előadáson foglalkozik pár modernebb technológiával is, mint az FPGA-k (Field-programmable gate array).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tantárgyra épül az [[Informatika 1]]. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Előkövetelmény:&#039;&#039;&#039; A [[Digitális technika 1]] című tárgy teljesítése.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; A gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni, amit ellenőriznek is!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 darab egyenként 6 pontos házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez legalább 2-ből egyenként az elérhető pontok felének megszerzése szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is!&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A vizsga két részének összpontszámával egyezik meg. &#039;&#039;&#039;2018 tavaszától&#039;&#039;&#039; a kevesebb házi miatt a házi feladat jól teljesítése esetén már &#039;&#039;&#039;nem&#039;&#039;&#039; lehet pluszpontot szerezni a vizsgára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Ponthatárok:&lt;br /&gt;
*(Eredmény [E])&lt;br /&gt;
:{| class=&amp;quot;wikitable&amp;quot; style=&amp;quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&amp;quot;&lt;br /&gt;
!E %!!Jegy&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|0 - 39|| 1&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|40 - 54|| 2&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|55 - 69|| 3&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|70 - 84|| 4&lt;br /&gt;
|-&lt;br /&gt;
|85 - 100|| 5&lt;br /&gt;
|}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Segédanyagok ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hivatalos segédanyagok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 Hivatalos tárgyhonlap] - A gyakorlatok anyagai, ellenőrző kérdések, áramköri elemek adatlapjai.  Az anyagok eléréséhez címtáras bejelentkezés szükséges.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Grantner - Horváth - László: Mikroprocesszor alkalmazási segédlet (J5-1428)&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; - Erősen ajánlott mielőbb kiismerni, mi hol található meg benne. Enélkül például a vizsga sem megoldható, de a házi feladatban is segíthet. A vizsgán lehet használni eredeti vagy fénymásolt-spirálozott kalózmásolatot, de tilos bármilyen formában extra információt belevinni. Ezt ellenőrzik is a vizsgán.&lt;br /&gt;
** &#039;&#039;&#039;Hibajegyzék&#039;&#039;&#039;:&lt;br /&gt;
*** 44. oldalon a PUSH rp utasítás 13 helyett 12 fázis.&lt;br /&gt;
*** 67. oldalon az OCW1 parancsnál a Prioritás beállítása x sorban a helyes bit kombináció: 1 1 0 (D7 = 1, D6 = 1, D5 = 0)&lt;br /&gt;
*A tantárgyi adatlapon további kötelező és ajánlott irodalmakat is megjelölnek, melyek közül az előbbieket kiválthatja az előadáson való részvétel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== További segédanyagok ===&lt;br /&gt;
*[[Media:Digitalis technika 2 jegyzet sebokbence.pdf|Digitalis technika 2. összefoglaló jegyzet]] [https://github.com/sbence/digit2_jegyzet (forrás)]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit2_eloadasjegyzet_2013.pdf‎|Előadásjegyzet (2013)]] - Kissé nehezen olvasható, de ha valamit nem tudtál előadáson leírni, akkor innét kinézhető.&lt;br /&gt;
*[http://home.sch.bme.hu/~a_puppi/upload/digit_eloadas.zip Összefoglaló előadás (2013)] - Vizsgára összefoglaló, kidolgozott típuspéldákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:2012 13 ea jegyzet.pdf|Gépelt előadásjegyzet]]- jól olvasható előadásjegyzet.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Hardvertervezés ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Benesoczky Zoltan - Digitalis tervezes funkcionalis elemekkel es mikroprocesszorokkal.pdf|Benesóczky Zoltán: Digitális tervezés funkcionális elemekkel és mikroprocesszorokkal]] - Nem teljes az átfedés a jelenlegi anyaggal, de vannak benne hasznos részek.&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_gyakanyag_regi_vifo1013.pdf|Ötéves képzésből gyakanyag]] - Ugyan már régi anyag, de a tananyag azóta nem változott drasztikusan. Ha valamit nem értesz érdemes ebben is kutakodni.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_interrupt.pdf‎|Megszakításkezelés]] - A 8085-ös megszakításkezelésének részletes leírása. Angol!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_ready_logika.pdf‎|Ready-logika tervezése]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_jegyzet_tarolok.pdf|Számlálók tervezése]] - Aszinkron és szinkron számlálók tervezése, a számlálási ciklus módosítása. &#039;&#039;&#039;Nagyon jól használható!&#039;&#039;&#039; Az elején a Flip-Flopokról is ír.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2 Szamlalo jegyzet.pdf|Számlálók összefoglaló]] - Rövid összefoglaló. Nagyjából lefedi, amit a számlálókról tudni kell.&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Komplemens szorzás|Komplemens szorzás]] - Viszonylag részletes leírás, példával a 2-es komplemens szorzás műveletéről.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Assembly-programozás ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Rodek-Dios_-_Assembly_programozas.pdf|Rodek Lajos – Diós Gábor: Assembly programozás]] - Kissé túlmutat a tárgy anyagán, de hasznos lehet.&lt;br /&gt;
* [[Media:Assembly_programozas_jegyzet.pdf|Assembly jegyzet]] - Ismeretlen szerzőtől, sűrítve, nagy és félkövér betűkkel.&lt;br /&gt;
* [[Media:Intel_8085_utasitaskeszlet.pdf|8085 assembly utasításkészlet]] - Összefoglalva melyik utasítás mit csinál. Körülbelül ez van a segédletben is.&lt;br /&gt;
* [http://topcat.iit.bme.hu/tools/i8085sim/i8085sim.cgi Online 8085 szimulátor] - IIT honlapján lévő 8085 szimulátor. Assembly programok ellenőrzéshez nagyon jó.&lt;br /&gt;
* [http://8085simulator.codeplex.com/ Letölthető 8085 szimulátor] - Java alapú letölthető 8085 szimulátor.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat 2013-ig&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben egyetlen nagyházi volt, mely nagyjából egy sablont követett, de mindenki számára egyedileg generálták a pontos feladatspecifikációkat. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi tipikus leírása ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A régi rendszerben a házik két fő részből tevődtek össze:&lt;br /&gt;
#Egy több memóriaegységből álló memóriamodult kell egy 8085-ös sínrendszerre illeszteni:&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul blokkvázlatát&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a modul címtérképét és címdekóderét (ebben van 3 db ROM/RAM, és a címtérkép nem statikus, hanem egy megadott I/O-címre történő írással átkapcsolható)&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a memóriaáramkörök bekötését&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az adatbuszmeghajtó-áramköröket&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni az I/O-egységet, amely a különböző memóriák között kapcsol át&lt;br /&gt;
## Fel kell rajzolni a Ready-logikát&lt;br /&gt;
#Egy assembly-szubrutint kell írni, mely a memória fizikai integritását ellenőrzi. Paraméterként egy regiszterpárban megkapja az ellenőrizendő memóriablokk kezdőcímét és egy másik regiszterpárban a memóriablokk hosszát. Feladata, hogy egy ciklusban a memóriablokkot feltöltse valamilyen módon a memóriablokk címeiből képzett adatokkal (pl. a címek alsó bájtja plusz egy vagy a cím alsó és felső bájtjának vagy-kapcsolata), és egy másik ciklusban az adatokat visszaolvasva ellenőrizze, hogy minden rendben van-e. Ha hibát talál, azt egy flaget beállítva kell jeleznie, valamint egy regiszerpárban kell jeleznie a hibák számát és az első vagy az utolsó hiba helyét. A pontos feladatkiírás félévenként, a konkrét paraméterek (regiszterpárok, flagek) hallgatónként változhatnak.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== Régi típusú házi megoldások ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Digitális technika 2 - Házi második részére példa|Pár assembly feladat]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf_Szendrei_Bela.pdf|Teljes házi]] - Szendrei Béla munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hf1_2_db_Ace_Techs.pdf|Teljes házi]] - &amp;quot;Ace Techs&amp;quot; munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hf_2008-osz_Nagy_Adam_Richard.pdf|Teljes házi (2008)]]&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_ajd5yl.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szabó Norbert munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_hazi_2013_tavasz_bfaxw5.pdf|Teljes házi (2013)]] - Szvoboda Márk munkája&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_hazi_2013tavasz_DM.pdf|Teljes házi (2013)]] - Dudás Márton munkája&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Rejtett&lt;br /&gt;
|mutatott= Házi feladat (2014 - 2017)&lt;br /&gt;
|szöveg=&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Logikai függvények felrajzolása huzalozott logika és kizárólag nyitottkollektoros kimenetű logikai kapuáramkörök alkalmazásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Multiplexer kialakítása háromállapotú meghajtók és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: 74LS138 dekóder és minimális kiegészítő hálózat segítségével kombinációs hálózat megvalósítása, aminek a bemenetére adott számról eldönti, hogy egy bizonyos intervallumba esik-e.&lt;br /&gt;
# feladat: Adott négyváltozós logikai függvény megvalósítása adott multiplexer egység és minimális kiegészítő egység segítségével.&lt;br /&gt;
# feladat: Komparátor(ok), multiplexer(ek) és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával olyan áramkör tervezése, ami a bemenetére adott 2 szám közüla nagyobbikat megjeleníti a kimenetén.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
Témakörei, típusfeladatok:&lt;br /&gt;
# feladat: Szinkron számláló áramkör tervezése (például 4-bites szinkron bináris számláló, aszinkron törléssel, szinkron betöltéssel, amely adott tartományokon számlál ciklikusan, illetve külső jelekkel módosítható a számlálás (újraindítás, adott érték betöltése)&lt;br /&gt;
# feladat: Léptetőregiszter és számláló áramkörök segítségével soros -&amp;gt; párhuzamos átalakító tervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Teljes összeadó(k) és minimális kiegészítő hálózat segítségével aritmetikai egység tervezése, túlcsordulás vizsgálatával.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Harmadik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Memóriailesztés&#039;&#039;&#039; a harmadik házi feladat témája, ami szinten &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel, a feladat pontos szövege: memóriamodul tervezése, ami konkrét EPROM és RAM áramköröket tartalmaz.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címtérképének és a processzor címtartományának leképezése az egyes memória-áramkörökre.&lt;br /&gt;
# feladat: Címdekóder egység tervezése dekóder és minimális kiegészítő hálózat felhasználásával.&lt;br /&gt;
# feladat: Tervezze meg a modul adaterősítőjét és annak vezérlését.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória-áramkörök bekötése.&lt;br /&gt;
# feladat: Az egység Ready-logikájának megtervezése adott számú wait állapotok alapján.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Negyedik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Intel 8085 programozása assembly nyelven&#039;&#039;&#039;. A programozás iránt érdeklődőknek könnyen tanulható, de mindenképpen jól begyakorolható témakör, &#039;&#039;&#039;minden vizsgán&#039;&#039;&#039; legalább 5-10 pontnyi assembly programozás szokott lenni.&lt;br /&gt;
# feladat: Memória feltöltése adott szabály szerint (például minden a memória minden bájtja a saját címének alsó / felső bájtjának (bitenkénti negáltját) tartalmazza adott számú bittel balra / jobbra forgatva.&lt;br /&gt;
# feladat: Előző feladatban feltöltött memória tartalmának ellenőrzése (hibás rekeszek számolása)&lt;br /&gt;
# feladat: Főprogram írása az előző két szubrutin felhasználásával. Hibás rekeszek száma alapján SOD kimenet használata (például 10 ms periódusú 60%-os kitöltési tényezőjű pulzus előállítása). &lt;br /&gt;
# feladat: A processzor cím-, adat- és vezérlő sínjén látható adatok megadása táblázatos formában adott kódrészlet végrehajtása során.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Ötödik házi====&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Perifériaillesztés&#039;&#039;&#039;. &#039;&#039;&#039;Minden vizsgán&#039;&#039;&#039; szerepel ez a témakör. A 2015/2016. tavaszi félévben kizárólag Timer és USART áramkörök szerepeltek a házi feladatokban, előző évben PPIO is volt.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul címdekóder egységének megtervezése.&lt;br /&gt;
# feladat: Adaterősítő és vezérlésének felrajzolása.&lt;br /&gt;
# feladat: Modul inicializálásához szükséges adatok és memóriacímek megadása táblázatos formában.&lt;br /&gt;
# feladat: Assembly szubrutin írása a modul használatához.&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Új házi feladat rendszer (2017-) ==&lt;br /&gt;
* &#039;&#039;&#039;3 darab&#039;&#039;&#039; kisebb volumenű házi feladatot kell megírni.&lt;br /&gt;
* Házi feladatonként &#039;&#039;&#039;0-6 pont&#039;&#039;&#039; kapható és &#039;&#039;&#039;nem pótolhatóak&#039;&#039;&#039;.&lt;br /&gt;
* A határidőre le nem adott házik automatikusan 0 pontosnak számítanak.&lt;br /&gt;
* Legalább két házinál el kell érni három pontot.&lt;br /&gt;
* Extra pontokat már nem lehet szerezni a vizsgára!&lt;br /&gt;
* Régebben öt házi feladat volt, ezért ezen alapszik a feladatok felosztása. A feladattípusok ugyanazok maradtak, egyedül a mennyiségük változott. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
====Első házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2ELSOhazi.pdf|Első 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
====Második házi====&lt;br /&gt;
*[[Media:digit2MASODIKhazi.pdf|Második 2017/18 tavasz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A vizsga összesen &#039;&#039;&#039;60 pontos&#039;&#039;&#039;, melyből &#039;&#039;&#039;legalább 24 pont&#039;&#039;&#039;ot kell elérni az elégségeshez.&lt;br /&gt;
* A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
** A &#039;&#039;&#039;20 pontnyi beugró&#039;&#039;&#039; rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. &#039;&#039;&#039;30 perc&#039;&#039;&#039; van rá és &#039;&#039;&#039;legalább 12 pontot&#039;&#039;&#039; el kell érni. Előszeretettel kérdeznek a segédlet apró részleteiből is! Ha a beugró nem sikerül, a vizsga második részét ki sem javítják. Mivel nem csak kizárólag a gyakorlatok anyagára épít, így nem elég, ha „tudod az anyagot”, külön fel is kell készülni a tipikus beugrókérdésekből.&lt;br /&gt;
** A második részben (nagy feladatok) &#039;&#039;&#039;40 pontnyi&#039;&#039;&#039;, komolyabb tervezési feladatot kell megoldani. Mindig van ~10 pontért memóriaillesztős feladat. Ezenkívül előszeretettel adnak fel assembly szubrutin értelmezést és valamelyik tanult perifériával illesztésével kapcsolatos feladatot. Mindig van valamilyen aritmetikai/számlálós problémát taglaló tervezési feladat is.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Az IIT tanszék hivatalosan nem engedélyezi másolatok készítését a már kiadott, megírt vagy kijavított vizsgakérdésekről.&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori beugró kérdések ===&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott memóriatípusokhoz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: Melyik memória típusokat kell időközönként frissíteni?&lt;br /&gt;
* Előadáson leadott programozható logikai áramkörökhöz teszt kérdések&lt;br /&gt;
** például: SPARTAN egy adott slice-ának paraméterei&lt;br /&gt;
* Assembly fordítási direktívák alapján memória leképezés táblázatos formában (ORG, DS, DB, DW stb)&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria egység címdekóderének bekötése adott tartományok alapján&lt;br /&gt;
* Memória kapacitásának kiszámolása&lt;br /&gt;
* Memória vagy periféria címtartományát felírni a címdekóder alapján&lt;br /&gt;
* DMA-hoz IORD, IOWR, MRD, MWR jelek szétválasztása IO/M, RD és WR jelekből&lt;br /&gt;
* Flip-flopokkal egyszerűbb számolók kialakítása (pl szinkron felfelé számláló számláló)&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök egyszerű alkalmazása&lt;br /&gt;
** például: 0...9 tartományon számláló szinkron számláló (aszinkron clear, szinkron load bemenetek)&lt;br /&gt;
** egyszerű komparátorok bekötése (pl. 1 darab 7 bites pozitív és 1 darab 5 bites kettes komplemensben ábrázolt szám komparálása)&lt;br /&gt;
** egyszerű aritmetikai egység tervezése (pl. 2 darab kettes komplemensben ábrázolt szám különbségének előállítása)&lt;br /&gt;
* RST n milyen memória címre ugrik?&lt;br /&gt;
* INTE flip-flopot mi engedélyezi és mi tiltja?&lt;br /&gt;
* USART TxD jelekakjának felrajzolása, vagy adott jelalakból adatok leolvasása&lt;br /&gt;
* Intel 8085 állapotgráfjának felrajzolása vagy ahhoz kapcsolódó kérdés&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Gyakori nagy feladatok ===&lt;br /&gt;
* Memória illesztés&lt;br /&gt;
** RAM írásvédettsége adott vezérlőjel alapján.&lt;br /&gt;
** Kapcsolóval lehessen állítani a memória címtartományát.&lt;br /&gt;
* Periféria illesztés&lt;br /&gt;
** pl. PPIO illesztés adott specifikáció alapján&lt;br /&gt;
** periféria felprogramozása&lt;br /&gt;
** perifériához kapcsolódó szubrutin írása&lt;br /&gt;
* Programozás&lt;br /&gt;
** periféria eszköz felprogramozása&lt;br /&gt;
** algoritmus implementálása assembly nyelven (szubrutin írása)&lt;br /&gt;
** memória feltöltése, ellenőrzése&lt;br /&gt;
** megszakítási szubrutin írása&lt;br /&gt;
** stb&lt;br /&gt;
* Kódkövetés (mint a 4. házi feladatban)&lt;br /&gt;
** segítségként oda szokták írni az utasítások opkódját&lt;br /&gt;
* MSI áramkörök (számláló, shift regiszter, aritmetikai egység stb) segítségével és kiegészítő kombinációs hálózattal áramkör tervezése&lt;br /&gt;
** például 110...119 --&amp;gt; 125...129 tartományokon számláló BCD számláló áramkör, INDUL jelre 110-től folytatja a számlálást&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Ellenőrző kérdések ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az IIT tanszék mindig kiad egy ellenőrző kérdéssort, amelyben gyakorlatilag minden kérdéstípus szerepel, amelyet beugrón vagy vizsgán feltehetnek. Amennyiben az itt feltett kérdésekre a hallgató nagy magabiztossággal tud válaszolni, illetve a feladatokat meg tudja oldani, úgy a vizsgán sem érheti nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* A kérdéssor aktuális verziója a [https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAA02 hivatalos tárgyhonlapon] érhető el.&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V3.pdf|V3 kérdéssor (2012)]] és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V3-as ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]] - Ugyan még hiányos, de bátran szerkesszétek, bővítsétek!&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_ef_V2.pdf|V2 kérdéssor (2010)]]  és a hozzá tartozó [[Digitális technika 2 - Megoldások a V2-es ellenőrző feladatsorhoz|megoldások]].&lt;br /&gt;
* [[Media:digit2_jegyzet_beugro_gyik.pdf|Gyakori beugrókérdések]] - A beugróban gyakran előforduló kérdésekhez egy összefoglaló. VIGYÁZAT: Ez önmagában még nagyon kevés a sikeres beugróhoz!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
* [[Media:Digit2_vizsgabeugro_feladatok.pdf‎|Vizsgabeugró feladatok megoldással!]]- Vizsga előtti beugróhoz nagyon hasznos, előző beugrókból összegyűjtött feladatok! -hibák előfordulhatnak!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Korábbi vizsgasorok ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Beugrók:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-05_beugro.pdf|2010.01.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-01-13_beugro.pdf|2010.01.13]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2011-05-31_beugro.PDF|2011.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2012-06-05_beugro.PDF|2012.06.05]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Vizsgasorok:&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2005-06-15.pdf|2005.06.15]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2006-05-31.PDF|2006.05.31]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2009-05-29.pdf|2009.05.29]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_ioilleszt_feladat.pdf|I/O illesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
***[[Media:digit2_vizsga_2009-05-29_memill_feladat.pdf|Memóriaillesztés megoldása]]&lt;br /&gt;
** [[Media:digit2_vizsga_2010-06-01.pdf|2010.06.01]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_16_06_06.pdf|2016.06.06]]&lt;br /&gt;
** [[Media:Digit2_vizsga_2018-06-11.pdf|2018.06.11]] - második rész&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
*Végre valami komolyabb dologgal is lehet foglalkozni, és hát muszáj is, mivel kevés olyan villamosmérnökséghez kapcsolódó téma van, ami nem épül a digitális technikára, főleg ha csak az ötven évnél fiatalabb technológiákat vesszük figyelembe.&lt;br /&gt;
*A tárgyból elég kevés a gyakorlat, és azon is általában egy típusból csak egy feladatra jut idő. A házi feladatok elkészítése így elég sok időt vesz igénybe, ugyanakkor érdemes magadtól &amp;quot;kiszenvedni&amp;quot;, mert ha vizsgaidőszakban látod először az anyagot, vagy lehetetlen, vagy csak hatalmas erőfeszítések áran lehet egy ponthatáros kettest összehozni.&lt;br /&gt;
*A házi feladatokhoz nézzétek át jól a gyakorlatok anyagát, mivel ott gyakorlatilag mindent meg kellett oldanotok, ami a háziban előjöhet. Ha kérdésetek van, akkor nyugodtan (de még időben) tegyétek fel valamelyik gyakorlatvezetőnek.&lt;br /&gt;
*Ugyan a vizsga második részében lehet használni az alkalmazási segédletet, de ez nem jelenti azt, hogy bizonyos tulajdonságokat, adatokat és működési feltételeket nem kell fejből tudni, ugyanis a beugróban előszeretettel kérdezik vissza őket, ahol azonban NEM használható a segédlet.&lt;br /&gt;
*A vizsgához jól jön, ha ismeritek az alkalmazási segédletet, vagyis tudjátok, hogy mihez hova kell lapozni benne. Beleírni nem lehet (ezt ellenőrzik is), de talán érdemes behajtani, vagy kis színes cetlikkel megjelölni a fontosabb információt tartalmazó oldalak sarkát.&lt;br /&gt;
*Az előadások néha meglehetősen unalmasnak és haszontalannak tűnhetnek, azonban ennek ellenére érdemes bejárni és jegyzetelni, mert a vizsga beugrójában illetve a nagyfeladatok között csak olyan elméletre kérdeznek rá, ami biztosan elhangzott az előadásokon.&lt;br /&gt;
*Digit1-ből, ha megvan a beugró, könnyen lehet akár 4-est, 5-öst is szerezni, ugyanakkor nem érdemes elbíznia magát az embernek, mert az elején hatalmas nagy az ugrás a Digit1-hez képest, emellett pedig másfajta szemléletmódot igényel ez a tárgy. Érdemes foglalkozni vele félév közben is, erre az új kisházis rendszerrel is motiválják az embert, mert ha vizsgaidőszakban lát neki az ember tanulni, a kettesért bizony vért kell izzadni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Verseny ==&lt;br /&gt;
A Digitális technika 1 és 2 anyagából közösen van szervezve egy verseny &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Kozma László Digitális Technika Verseny&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; néven - [http://verseny.vik.hk/versenyek/olvas/7?v=Kozma+L%C3%A1szl%C3%B3+Digit%C3%A1lis+Technika A verseny honlapja]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hivatalosan azt írják, hogy a vizsgaköteles hallgatók esetén a versenyeredményt beleszámíthatják a vizsgaeredménybe, ez többeknél megajánlott ötöst jelentett Digit2-ből úgy, hogy lényegében a Digit1 anyagából versenyeztek. Tehát aki magabiztosnak érzi a Digit1 tudását és komolyabban foglalkozott a Digit2 anyaggal, annak mindenképpen érdemes megpróbálnia!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== 2015/2016. tavaszi verseny ===&lt;br /&gt;
* Bónusz pontokat lehetett szerezni a vizsgára a házi feladat bónusz pontok mellé.&lt;br /&gt;
* [[:Media:digit2_verseny_201516tavasz_minta.pdf|2015/2016. tavaszi minta feladatsor]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}&lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199170</id>
		<title>Digitális technika 1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Digit%C3%A1lis_technika_1&amp;diff=199170"/>
		<updated>2020-05-27T14:10:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Szalai András: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Tantárgy&lt;br /&gt;
|nev=Digitális technika 1&lt;br /&gt;
|tárgykód=VIIIAA04&lt;br /&gt;
|régitárgykód=VIIIAA01&lt;br /&gt;
|szak=villany&lt;br /&gt;
|kredit=6&lt;br /&gt;
|felev=1&lt;br /&gt;
|kereszt=nincs&lt;br /&gt;
|tanszék=IIT&lt;br /&gt;
|kiszh=nincs&lt;br /&gt;
|nagyzh=nincs&lt;br /&gt;
|vizsga=írásbeli beugróval&lt;br /&gt;
|hf=3 db&lt;br /&gt;
|labor=3 alkalom&lt;br /&gt;
|levlista=vdigit1{{kukac}}sch.bme.hu&lt;br /&gt;
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAA04/&lt;br /&gt;
|targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAA04&lt;br /&gt;
|facebook=https://www.facebook.com/groups/620611441448089&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a digitális berendezések logikai tervezési szintjén szükségesek. A tervezői szemlélet kialakítása érdekében az előadásokon és gyakorlatokon az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal illusztráljuk. A megszerzett gyakorlati ismereteket a hallgatók vezetett laborgyakorlatokon próbálják ki.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tárgy keretében a hallgatók: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*megismerik a digitális integrált áramköri építőelemek főbb típusait felhasználói szinten,&lt;br /&gt;
*elsajátítják a kombinációs és sorrendi hálózatok tervezési lépéseit,&lt;br /&gt;
*készséget szereznek a hazárdjelenségek felismerésében és kiküszöbölésében.&lt;br /&gt;
*A megszerzett ismeretekkel és készségekkel a hallgatók képesek lesznek a villamosmérnöki gyakorlatban felmerülő bármely logikai tervezési alapfeladat megoldására *a feladat megfogalmazásából kiindulva. &lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
A tantárgyra a [[Digitális technika 2]] épül, majd arra az [[Informatika 1]], mely 3 tárgy egy összefüggő vonulatot alkot. A Digitális technika a [[Villamosmérnök BSc záróvizsga|BSc-záróvizsgán]] 22%-os súllyal szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Követelmények ==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Jelenlét:&#039;&#039;&#039; Az előadások és gyakorlatok 70%-án kötelező részt venni!&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Laborok:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 labort kell teljesíteni. Mindegyik 4 órás és teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Nem megfelelően elkészített jegyzőkönyv esetén pótmérésre kell menni. Összesen csak egy pótlási lehetőség van, függetlenül attól hogy hiányzás vagy a jegyzőkönyv miatt szükségeltetik a pótlás.&amp;lt;br /&amp;gt;A 3 labor témái rendre:&lt;br /&gt;
*#Kombinációs hálózatok és hazárdjelenségeik vizsgálata.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok vizsgálata és flip-flop konverziók.&lt;br /&gt;
*#Sorrendi hálózatok hazárdjelenségeinek vizsgálata és egyszerű sorrendi hálózatok tervezése, valamint azok megvalósítása.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Házi feladat:&#039;&#039;&#039; A félév során 3 házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Vizsga:&#039;&#039;&#039; A vizsga összesen 60 pontos melyből legalább 24 pontot kell elérni az elégségeshez. A vizsga két részből áll:&lt;br /&gt;
*# A beugró 20 pontnyi rövid elméleti/egyszerű gyakorlati kérdésből áll. Fél óra van rá és legalább 12 pontot el kell érni.&lt;br /&gt;
*# A második részben 40 pontnyi komolyabb tervezési/számolási feladatot kell megoldani, melyek általában 4-6 pontosak és gyakran több részkérdésből állnak. Általában van kombinációs hálózatok hazárd-jelenségeivel foglalkozó feladat, egyszerű kombinációs hálózat tervezése és megvalósítása, szinkron/aszinkron előzetes állapottábla felvétele, valamilyen minimalizálási feladat, állapotkódolás, flip-flop konverzió, de gyakorlatilag bármilyen feladat előfordulhat, amihez hasonlót a gyakorlatokon leadtak.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Végső jegy:&#039;&#039;&#039; A végső jegy a vizsgán kapott pontszám alapján kerül megállapításra a standard 40, 55, 70 és 85-ös határok mellett.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Segédanyagok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hivatalos segédanyagok===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Dr. Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című tankönyv szinte nélkülözhetetlen a tárgy sikeres teljesítéséhez.&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Pilászy György - Horváth Tamás: Digitális technikai alapmérések&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; című laborsegédlet szinte nélkülözhetetlen a sikeres laborfelkészüléshez.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 SZIE jegyzet.pdf|Dr. Keresztes Péter: Digitális hálózatok]] - Jegyzet a Széchenyi Egyetemről.&lt;br /&gt;
*[[Digitális technika 1 - Ellenőrző kérdések megoldásai|Ellenőrző kérdések és válaszok]] - &#039;&#039;&#039;&#039;&#039;Bővítsétek!!!&#039;&#039;&#039;&#039;&#039; Itt megtalálható a vizsgakészüléshez kiadott ellenőrző kérdések kidolgozása. Ha nem tudnád hogyan kell a wikit szerkeszteni: [[Segítség:Szerkesztés|HELP]]&lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;&amp;lt;span style=&amp;quot;color: red&amp;quot;&amp;gt;Kiemelt jegyzet:&amp;lt;/span&amp;gt;&#039;&#039;&#039; [[Media:Vill-_Digitális_technika_1_2013.pdf‎|Előadásjegyzet]] - &#039;&#039;Dr. Arató Péter&#039;&#039; előadó órái alapján &#039;&#039;Dudás Márton&#039;&#039; által készített meglehetősen részletes előadásjegyzet. Ellenőrzötten hibamentes!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Tematikus összefoglalók===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 hazárdok leírás.pdf|Hazárdok]] - Hazárdokról egy elég részletes és szemléletes leírás.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 flipflopok jellemzői.pdf|Flip-flopok]] - A főbb flip-flop tulajdonságok táblázatos formában.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 allapotkodolas.PDF|Állapotkódolás]] - Az állapotkódolás leírása példákkal.&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 ellkerd nehany pelda.pdf|Néhány problémás feladat]] - A kiadott ellenőrző kérdések 16. feladatcsoportjából néhány feladat kidolgozása.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Laborok==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laborok teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. Minden labornak elfogadhatóan kell sikerülnie egyrészt mert az aláírás feltétele, másrészt mert laboron lehet igazán megérteni és gyakorlatban használni a gyakorlaton tanult anyagot. A laborsegédletet a laboron érdemes használni, abban vannak feladatok. A segédletben vannak a laborra felkészítő feladatok amikre érdemes tudni a választ a felkészültség érdekében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A laboron párba kell állnotok és különböző feladatokat kell megoldanotok, amelyek általában a segédletben benne vannak, ha nem valószínűleg ugyanazt a feladatot kell megoldanotok, csak más értékekkel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Házi feladat==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A félév során 3 db házi feladatot kell megoldani. A házi feladatok pótlására nincs lehetőség, a határidőre be nem adott házi feladatokat 0 pontosnak tekintik! Az aláírás megszerzéséhez szükséges minimum két házi feladatban, egyenként az elérhető pontok 50%-ának megszerzése.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===2015/2016. őszi félév===&lt;br /&gt;
[[Media:Vdigit1 hazi 2015osz.pdf|Összes házi feladat]]&lt;br /&gt;
- A típusfeladatok kidolgozása és részletes magyarázata.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Első házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_1.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:I hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Második házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2.jpg|2013 ősz]] a feladatok megoldásai hibásak!&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_2a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Harmadik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3a.JPG|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3b.JPG.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_3c.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:III hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Negyedik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_4b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:IV hazi.jpg|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Ötödik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_5b.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:V házi.pdf|2013 ősz]] - megoldásokkal&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Hatodik házi===&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_házi_2013ősz_6a.jpg|2013 ősz]]&lt;br /&gt;
*[[Media:VI hazi masodik oldal.jpg|2013 ősz]] - 2.példa megoldása&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Vizsga==&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Maga a vizsga 2 részből áll. Az első része a beugró, melyre 30 perc áll rendelkezésre, ennek letelte után azt beszedik. Az elérhető 20 pontból legalább 12 pontot kell megszerezni, hogy a vizsga második részét kijavítsák. Tehát hiába van meg 12 pont a beugróból, a maradék 40 pontból is össze kell szedni még annyit, hogy meglegyen összesen a 24 pont.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*A vizsga második részében 40 pontot lehet szerezni, erre 80 perc áll rendelkezésre. Sokkal komplexebb feladatokat tartalmaz, mik egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Célszerű ezekreis alaposan felkészülni!&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*Az alább összegyűjtött néhány régi vizsgasor csupán útmutató jellegű. Az évek során azóta sokat változott a tárgy, a vizsga már sokkal komplexebb, több feladat van, melyek egyenletesen lefedik az egész éves anyagot. Érdemes minél többet gyakorolni és akkor nem érhet nagy meglepetés.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20050112.jpg|2005.01.12]]&lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20060111.jpg|2006.01.11]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070103.pdf|2007.01.03]] &lt;br /&gt;
*[[Media:Digit1 vizsga 20070117.pdf|2007.01.17]]&lt;br /&gt;
*[[Media:vdigit1_vizsgabeugro_.jpg|valamikori beugró]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tippek ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Egyes gondolatok a régebbi követelményekhez kötődnek, így már elavultak lehetnek!&#039;&#039;&#039;&lt;br /&gt;
*A tárgyat nem szabad félvállról venni. Kéthetente egy gyakorlat édeskevés a tudásanyag elsajátításához. Éppen ezért rengeteg önálló munkát és gyakorlást igényel. Célszerű hétről hétre feldolgozni az anyagot és a házi feladatok írásával párhuzamosan el is sajátítani azt.&lt;br /&gt;
*Maga az anyag egyáltalán nem nehéz, csupán elsőre idegennek tűnik, mivel jó eséllyel most találkoztok életetekben először valami igazán &amp;quot;villamosmérnöki&amp;quot; dologgal. Ha azonban felveszed a fordulatszámot, figyelsz és kérdezel ha valamit nem értesz, akkor hamar rájöhetsz, hogy valójában egyáltalán nem nehéz a tárgy, csupán rengeteg gyakorlást igényel.&lt;br /&gt;
*Mindenképpen érdemes az amúgy kötelező előadásokon figyelni is. Egyrészt ha már bent vagy, miért ne? Másrészt az előadáson is elhangoznak példák, amikből egész jól meg lehet érteni az adott anyagrészt.&lt;br /&gt;
*Az Arató-féle Logikai rendszerek tervezése könyv, szinte kötelező a tárgyhoz. Minél hamarabb szerezzetek be egy példányt valamilyen formában, mert rendkívüli részletességgel le van benne írva minden és 100%-osan lefedi a tananyagot.&lt;br /&gt;
*Érdemes a félév során kiadott házi feladatokat jól megoldani, mert nem csak aláírást lehet kapni érte, hanem pluszpontot is a vizsgára, sőt, a vizsgában megjelenő feladatok ismerősek lehetnek majd a házi feladatokból.&lt;br /&gt;
*A vizsgabeugrót véresen komolyan kell venni. A beugrókérdések vegyesen kerülnek ki a félév anyagából, de általában valami egyszerű trükkre vagy alapfogalomra mennek rá. Az idő kevés és minimum 60%-ot el kell érni, szóval csak úgy van esélyetek, ha rutinszerűen tudjátok megoldani az ilyen feladatokat.&lt;br /&gt;
*A vizsga második felében 7-8 darab 4-5-6 pontos feladat van. Ezek sokkal komplexebbek mint a beugróban és nagyon könnyű elszámolni/elnézni valamit. Kellő rutin és gyorsaság nélkül esélytelen végigérni rajtuk, valamint ha sokat hibáztok, garantált a bukás. Ugyanis ha például egy vezérlési tábla 16 cellájából az egyiket sikerül benéznetek, minden szó nélkül lehúzzák a fele pontszámot. &lt;br /&gt;
*&#039;&#039;&#039;Fontos:&#039;&#039;&#039; A tárgyoldalon lévő megoldott feladatokban elég gyakori az elírás, és a rossz megoldás, főleg az összetettebb feladatoknál. Ajánlott először a gyakorlatokon és az előadásokon megoldott példákkal kezdeni, mert azok nagy valószínűséggel helyesek. &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}} &lt;br /&gt;
{{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Szalai András</name></author>
	</entry>
</feed>