VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - ZH-kérdések

2015-04-13T14:45:20Z

Szabó Levente: /* Kiegészítős kérdések */

{{Vissza|Információs_rendszerek_üzemeltetése#ZH}}

{{RightTOC}}

Az oldal korábbi külön-külön lévő Wiki-aloldalak összevonásából keletkezett, hogy ne legyenek annyira szétszabdalva az információk, egy helyen megtalálható legyen az összes ZH-kérdés, így könnyebben áttekinthető.

Innentől kezdve legyenek itt összegyűjtve a további ZH-kérdések is! Köszi mindenkinek (előre is) a hozzájárulást! --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 12., 18:05 (UTC)

== 2009.04.14. ==

===Feleletválasztós teszt (20 db)===
* Statikus IP használatakor milyen más adatokat kell még megadni?
** '''IP cím, subnet mask, default gateway, DNS szerverek'''
* Melyik RAID technológia nem biztosít hibavédelmet?
** '''RAID 0'''
** RAID 1
** stb.
* Melyik RAID technológia nem véd a logikai hibák ellen?
** '''egyik sem'''
** RAID 0
** RAID 1
** stb.
* Mikor van szükség a NAT-ban port forwardingra? '''Akkor van szükség rá, ha a belső hálózaton lévő szervert kívülről is el szeretnénk érni.'''

===Kifejtős kérdések, kiegészítős kérdések (max. 1 mondat)===
# Milyen előnyei vannak a RAID 5-nek a RAID 3-mal szemben? '''Jobb védelem, gyorsabb (kiküszöböli a paritásmeghajtó okozta szűk keresztmetszetet)'''
# Milyen hátrányai vannak a RAID 5-nek a RAID 3-mal szemben? '''Nagyon nagy fájlokat jobban viszi a 3'''
# TMN logikai modell (háromszög ábra) mezőinek kitöltése. '''Business, Service management, network management, element management, network element'''
# A TMN menedzsment mely részében történik a döntéshozás és a célok definiálása? '''Business'''
# Mit jelent a RAID-ben az (n+1) redundancia? '''Ha egy lemez kiesik, akkor még jó.'''
# Miben jobb a RAID 6 a RAID 5-nél? '''Mert n+2 redundáns.'''

== 2010.04.13. ==

===A ZH felépítése===
# Mondatkiegészítős kérdések (15 darab),
# Számolós példa,
# Feleletválasztós teszt (20 darab),

===A kérdések===

====Kiegészítős kérdések====

# Demarkációs pont definíciója. '''Eddig a szolgáltató, utána a cég'''
# Mi a tűzfal, és mi a szerepe? '''Illetéktelen külsõ behatolások ellen véd'''
# Hibajel, hibajegy közötti különbségek. '''a) Rendszer jelzése ; b) Admin/user jelzése'''
# Adott alhálózaton broadcast címek ismerete. (A hálózat 192.168.1.0/28 formában volt megadva)
# RAID5 előnyei RAID3-hoz képest. '''Jobb védelem, gyorsabb'''
# RAID3 előnyei RAID5-höz képest. '''Nagyon nagy fájlokat jobban viszi a 3'''
# NAT optimalizálása hogyan lehetséges (növeljük a .../... arányát). '''Növeljük belsõ szerverek / külsõ interfészek arányát'''
# 3 betűszó feloldása: '''DAS''', '''SCSI''', '''NAPT'''. '''Direct-Attached-Storage, Small-Computer-System-Interface, Network-Address-Port-Translation'''
# Egy kábeltévés szolgáltatásnál a set-top box szoftverének frissítése melyik TMN menedzsment szint melyik feladatához tartozik? '''Element management -- application management'''
# Mely TMN szint mely funkciójához tartozik a hálózati forgalom monitorozása? '''Network management -- performance'''
# Mit jelent az, ha egy rendszer ''n+1'' redundáns? '''1 elem kiesés esetén a rendszer még működöképes'''
# Mondj példát olyan programra, ami ICMP protokollt használ. '''ping, traceroute'''
# Security Management 3 eleme? '''(authentication, authorization, accounting).'''

====Számolós példa====

Egy adattárban 2TB adat van, erről készítünk mentést. Az adatmennyiség nem nő, és átlagosan az adatok 10%-a változik meg naponta. Az adatokról vasárnaponként teljes, egyébként differenciális mentést készítünk. (A másik csoportnak inkrementális volt?) 
* Mennyi adatot mentünk el kedden? '''diff H=10%; K=20% (400GB) + 2 TB a teljes mentés miatt, összesen 2,2 TB''' //A lenti szerkesztőnek igaza van, ez teljesen rossz megoldás...kedden 400GB-t mentünk.(nem mentünk teljeset)
* Mennyi adatot mentünk el a hét második vasárnapjáig? '''2 + 1,2 + 2 = 5,2TB''' //1 héten van 2 vasárnap is?
* Mennyi adat lesz a mentési rendszerben egy hónap után? *5,2 * 3*
(inkrement: csak napi 10% (200GB))

howto:
* Teljes mentés: minden adat
* Differenciális mentés: a teljes mentés óta változott adatok
* Inkrementális mentés: az utolsó teljes, differenciális vagy inkrementális mentés óta megváltozott adatok

Szerintem ez a megoldás rossz. A differenciális (és az inkrementális) mentést úgy kell elképzelni, hogy vasárnap lementjük a teljes tartalmát a lemeznek egy szalagra, majd ezt a szalagot berakjuk a szekrénybe. Többet nem nyúlunk hozzá, ha nem kell visszaállítani. Hétfőn nem mentjük el újra az egészet, csak ami vasárnaphoz képest változott. Kedden sem mentjük el újra az egészet, csak azt a 20%-ot, ami változott, tehát a 2 TB-t nem kell hozzádni. A megoldások szerintem: '''400 GB''', '''6,2 TB''' (ha a második vasárnapi teljes mentés nincs benne), '''24,8 TB''' (ha egy hónap 4 hétből áll). -- [[FrigoErzsebet|Böbe]] - 2012.06.07.

====Feleletválasztós teszt====

# Mely RAID opciók védenek a logikai (!) hibák ellen? '''Egyik se'''
# Adott egy adatfolyam adatátvitel mennyisége/válaszidő/jitter tulajdonságai, és találd ki, hogy milyen adatfolyamról lehet szó. Warning: szerintük az online gaminghez nem szükséges az alacsony jitter. ''Fail.''
# A felsoroltak közül mely elemei elhagyhatók egy szerverszobának? szünetmentes táp, légkondícionáló, '''melegtartalék (hot swap) lemezek''', tűzérzékelő
# Mely RAID típusoknál nincs hibavédelem? '''raid 0'''
# Melyik hálózat DNS szervere oldja fel az alábbi címet biztosan? lokális dns szerver, root dns szerver, com dns szerver, example.com dns szerver * << mindig az egyel följebb lévõ >>*
# Mennyi az első generációs SATA sávszélessége? '''150MB/s'''
# A DHCP az IP-címen kívül még a következőt is megadja [...] '''IP cím, subnet mask, default gateway, DNS szerver'''
# Melyik hálózati topológiában nincs semmilyen beépített védelem? '''csillag''',hurkolt,random,teljes(?)
# Melyik állítás '''nem''' igaz a passzív monitorozásra? << Passziv monitorozás: úgy nézzük meg, hogy kívülrõl megfigyeljük; nem generálunk mesterségesen forgalmat (pl. packet loss) >>
# Melyik tárolási technológiában nincs egyszeri hiba elleni védelem (JBOD, DAS, SAN, NAS, *egyiksem*). ''Elvileg az egyszeri hiba alatt azt értik, hogy valaki/valami direkt/véletlen fájlokat töröl.''
# A felsoroltak közül melyik RAID technológiában nincs semmilyen hibavédelem? '''raid 0'''
# Mire jó a Volume Copy? '''Teljes mentést csinál, hardveres'''
# Mire jó a Flash Copy? '''Minden verzió meglegyen (COW)'''
# Az inkrementális vagy a differenciális mentés foglal több helyet (vagy mindkettő, vagy rendszerfüggő)? '''differenciális'''
# Mi a NAS? '''Network attached storage'''
# Hány IP cím tartozik a 152.66.254.0 /27 hálózathoz? Hány gép tartozhat ide? '''32-27=5 -> 2^5=32-> 32-2=30; 30 gép'''
# Két eltérő informatikai infrastruktúra egységesítése hogyan történhet? '''virtualizáció'''
# Érdemes-e egy sok gépes rendszerben telepítési image-et készíteni? '''igen'''
# Mit tartalmaz egy telepítési image? (csak oprendszer vagy alkalmazások is, vannak-e beállítások ill. vírusirtó rajta, stb.) '''mindent'''
# Passzív monitorozással milyen paramétert nem lehet pontosan mérni? '''hálózatkihasználtság'''

===Pontozás===

Szumma 40 pont, 50%+1, azaz 21-től megvan.

== 2010.04.27. ==

===A ZH felépítése===
# Mondatkiegészítős kérdések (17 darab),
# Számolós példa, (3 pont),
# Feleletválasztós teszt (20 darab),

===A kérdések===

====Kiegészítős kérdések====
# Rövidítések: DHCP, SAS, QoE, RAID '''Dynamic Host Configuration Protocol, Serial Attached SCSI; Quality of Experience; Redundant Array of Independent Disks'''
# Milyen eszközökön értelmezhetünk redundanciát? ''avagy: Melyik két eszközön a leggyakoribb a redundancia?'' '''diszkek, tápok, amúgy minden :)'''
# 5-tuple (tranzakciókkal kapcsolatos) válasz(5 db): forrás IP, cél IP, forrás port, cél port, IP protokoll (TCP vagy UDP)
# Melyik szerződés '''''_____''''', melyik pontja tartalmazza '''''___''''' ? '''(szolgáltatás javítása) SLA szerzõdés, hibaelhárításra vonatkozó (RecTimeObj, RecPointObj)'''
# Gyors másoláshoz melyik két technológiát választhatjuk? '''FiberChannel / SCSI [/VolumeCopy]'''
# Mi a tűzfal? '''Illetéktelen külsõ behatolások ellen véd'''
# IBM tivoli milyen TMN feladatokat láthat el? '''Monitorozás, Management'''
# IP.../27- nél mi a Broadcast-cím? '''32-27=5 -> utolsó 5 bit 1-es'''
# Mi a RAID0? (B csop: RAID1) '''raid0 = stripe; raid1 = tükör'''
# Mi a RAID3? (B csop: RAID6) '''raid3 = paritás diszk; raid6 = kettõs elosztott paritás'''
# Melyik TMN szinten és azon belül melyik feladat adja meg a processzor terhelési statisztikát? (B csop: nem processzor) '''Element management -- performance management'''
# Hiba management 3 fő folyamata ? '''Hiba detektálás (hibajel), feldolgozás (hibajegy), ok megkeresése/javítás'''
# Mi az a két feladat, amit távoli felügyelettel meg lehet oldani? '''Hibajavítás/elkerülés + számítógép irányítása'''
# Soroljon fel 3 elemet, ami megjelenik a fizikai hálózati térképen. '''switch, kábel, interfészek, bridge, hub, kábelek típusa, végpontok pontos helye (tehát L1 és L2 eszközök)'''
# Hol diszcipálódik a szerverterem teljesítményének nagy része. '''UPS, táp, HVAC'''

====Számolós példa====

Egy adattárban 2TB adat van, erről készítünk mentést. Az adatmennyiség nem nő, és átlagosan az adatok 10%-a változik meg naponta. Az adatokról vasárnaponként teljes, egyébként differenciális mentést készítünk. (A másik csoportnak inkrementális volt?) 
* Mennyi adatot mentünk el szerdán?
* Mennyi adatot mentünk el a harmadik vasárnap?
* Mennyi adat lesz a mentési rendszerben egy hónap után?

====Feleletválasztós teszt====
# (sávszél-egér, élettartam-teknős, jitter-sün)- online gaming, hosszú VoIP beszélgetés, rövid VoIP beszélgetés, interaktív videokonferencia.
# Fix IP-s beállításnál milyen adatokat ad meg az operátor. '''IP cím, subnet mask, default gateway, DNS szerver (mint a DHCP)'''
# IP.../24 hálózatban 1+1 redundancia esetén hány gép lehet a hálózatban?
# IP.../28 Hány gép van a hálózatban?
# Adatmentés során mit jelent a kollokáció? - Az egy klienshez vagy klienscsoporthoz tartozó adatokat egy szalagra vagy szalagcsoportra másolja. Csökkenti az adott visszaállítás során a szalagbefűzéseket, és rövidebb visszaállítási idő biztosítható
# Minimum hány lemez kell a RAID5-höz(2, 3, 4, 5)? - én kettőt írtam, rossznak javították, de a definíciónak megfelel ezért ezt is elfogadják.
# Minimum hány lemez kell a RAID6-hoz(3, 4, 5, 6)?
# Mi a hátránya a NAS-nak a SAN-nal szemben?
# Melyik tart hosszabb ideig teljes mentés+... (visszaállítás, mentés...)?
# Mit tartalmaz az IMAGE-fájl?
# Két eltérő informatikai infrastruktúra egységesítése hogyan történhet? (homogenizálás..., migrálás..., virtualizáció...) '''virtualizáció'''
# Mi a (HAMIS) az aktív monitorozásra?
# A gép honnan kapja meg a MAC-címét?
# Honnan kapja meg egy gép egy másik MAC-címét? '''ARP'''
# Mi tartozik az aktív adatok közé (riportok, publikált dokumentációk, éppen fejlesztés alatt álló szoftver és adatbázis, ...)
# Mekkora a SAS sebessége?
# Nagy sebességgel szeretnénk kritikus adatot elérni. Hova mentsük el? (SCSI, Fibre, ..., ...)
# NAT optimalizálás: '''''______/______''''' ? '''belő szerver/külső interfész'''
# Melyik a Loopback cím? (127.0.0.0, 127.0.0.1, 127.0.0.255, mind)

===Pontozás===
Szumma 40 pont, 50%+1, azaz 21-től megvan.

== 2011.03.29. ==

===A ZH felépítése===
# Feleletválasztós teszt (20 darab),
# Mondatkiegészítős kérdések (pár darab - 5..7),
# Számolós példák (x*3 pont, x~5..7),
# 2 csoport

===A kérdések===

==== 2011. 03. 29. - A csoport ====
[[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_1.jpg|1. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_2.jpg|2. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_3.jpg|3. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_4.jpg|4. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_5.jpg|5. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_6.jpg|6. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_7.jpg|7. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_8.jpg|8. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_9.jpg|9. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_10.jpg|10. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_11.jpg|11. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_12.jpg|12. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_13.jpg|13. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_14.jpg|14. kép]]

====Feleletválasztós teszt====
# Melyik a Loopback cím? (127.1.0.1, 127.0.0.1, 127.0.0.255, mind) - '''mind'''
# 152.x.x.x/8 milyen osztályba tartozik? (Class A, Class B, Class C, Class D) - *A*
# Minimum hány lemez kell a RAID5-höz(2, 3, 4, 5)? - *3*
# Minimum hány lemez kell a RAID6-hoz(3, 4, 5, 6)? - *4*
# Adatmentés során mit jelent a kollokáció? (egy időszak egy helyre, egy felhasználó egy helyre, folyamatosan egymásután, ...) - '''egy felhasználó egy helyre'''
# Mi a hátránya a NAS-nak a SAN-nal szemben? (nagyon függ a hálózat sávszélességétől, nincs redundancia, ..., ...)
# Mit kell beállítani egy statikus IP címhez? 1.) DHCP cím, DNS szerver 2.) IP cím, alhálózati maszk, broadcast cím, hálózati cím 3.) IP cím, MAC cím, alhálózati maszk, DNS szerver, '''4.) IP cím, alhálózati maszk, alapértelmezett átjáró, DNS szerver'''
# Egy gépnek a hálózaton való kommunikációhoz szüksége van egy másik gép MAC címére, milyen protokollt használ? (ARP, RARP, DHCP, IP) - '''ARP'''
# Hány gép lehet a x.x.x.x/28 hálózaton? (4,14,16,28) - '''14'''
# Szerveren teljes mentést csinálunk, utána csak részlegeset, melyik állítás igaz? 1.) inkrementális mentés gyorsabb, ... 2.) ? , 3.) ?, 4.) ?
# Egy átlagos szerverteremben a fogyasztás hány %-a a CPUé (kevesebb mint 5%, 10%, 20%, 50% felett) - <5% vagy 10% (45% az IT, azon belül 30% a proci, azon belül 20% a tényleges kihasznált átlaga)
# Router (útválasztó) hanyadik OSI szinten van (1,2,3,4) - *3*
# Mi HAMIS a POPra? 1.) UserAgent ezzel tudja letölteni a maileket a szerverről, 2.) list sorszámozott listát ad vissza, 3.) retr-rel le lehet kérni egy levelet, '''4.) MIME részeket külön is le lehet kérni'''
# Átlagosan mennyi ideig tartja meg az adatokat egy merevlemez? (*3-4 év*, 5-7 év, 8-9 év, 10-1x év)
# Miket választ el egymástól a router? (*alhálózatok*; IP-hálózatok; számítógépek; interfészek)
# Milyen formátumban van az email törzse? (US ASCII 7-bit...)
# NAT használata esteén mikor van szükség a portok fordítására is? (a, ha a router több külső címmel rendelkezik b,ha a routr több porton kommunikál c,ha a router nem képes az IP cím módosítására d,ha a router nem rendelekzik elegendő nyilvános címmel)
# A flash copy (a, foglalt blokkok tartalmát tárolja b,az animációkról készült másolat c, foglaltsági blokk-tábla másolat d,nagysebességű tárolón tárolt másolat)

====Kiegészítős kérdések====
# 152.x.x.0/29-es IPnél mi a broadcast-cím? '''152.x.x.7'''
# RAID 5 vagy RAID 0 nyújt nagyobb biztonságot, miért? '''RAID 5''', egy diszk kiesése esetén is jó marad.
# Email küldésnél protokoll: UA -> szerver (*SMTP*), szerver -> szerver (*SMTP*), szerver -> kliens (*POP3, IMAP*)
# NAT optimalizálás: annál jobb, minél nagyobb a '''''______/______''''' aránya? (*belső kiszolgálók/külső interfészek*)
# LAN-Free: mi ez, mire jó? Adatküldésre a LAN-tól független hálózatot használ. pl.:NAS

====Számolós példa====

=====1. feladat=====
Egy adattárban 2TB adat van, erről készítünk mentést. Mindig ugyanazok az adatok kerülnek felülírásra, és átlagosan az adatok 10%-a változik meg naponta. Az adatokról vasárnaponként teljes mentést készítünk.
* Hétfőn inkrementális vagy differenciális módszerrel mentünk el kevesebb adatot? (*Ugyanannyit mentünk el.*)
* Mennyi adatot mentünk el a következő vasárnap (azaz egy teljes mentési ciklus végén)? (*2Tb + 6*200Gb = 3,2Tb*)

=====2. feladat=====
Van 3 merevlemezünk, RAID 3at alkalmazunk rajtuk. 1 db paritásdiszk, a másik kettő adat.
* Milyen kódolással történik a paritásdiszk tárolása? (1p) - '''XOR'''
* A második adatdiszk tönkrement, állítsa vissza a tartalmát! (3p) (és meg volt adva az első diszkről 8 bit, meg a paritásdiszkről 8 bit és a 2. diszkhez kellett beírni ezek alapján)

=====3. feladat=====

Van 1000 szerverünk. MTBF <s>3 év</s> (1000 óra). Az eszköz cseréje / javítása maximum 2 órát vesz igénybe.
3 évet mondták, hogy hibás, ne azzal számoljunk.
* Milyen eszközről lehet szó? (Merevlemez?)
* Napi 8 órában (3 műszakban) hány embert kell alkalmaznunk?
Óránként ennyi lesz hibás: MTBF/DB = 1000/1000 = 1. 
Ennyi ember kell a javításhoz 1 órára: javítás időtartama (óra) / hibás eszközök száma (óránként) = 2 / 1 = 2. 
[ ''Szerintem itt osztás helyett szorzás van! Logikusan: minél több a hibás eszközök száma, annál több ember kell a javításhoz. Osztásnál ez pont fordítva van. Persze jelen esetben 2/1 = 2*1, és így kijön a megoldás, de ez csak mázli.'' -- [[MayerA|mayer]] - 2011.05.18. ] 
Mivel 3 műszakban kell ez, ezért 3 * 2 = 6 embert kell alkalmaznunk.

=====4. feladat=====
A szerverünknek három kilences rendelkezésre állása van. Tegnapi hiba folytán hajnali 2től délig állt. Állhat-e még a szerver, hogy teljesítsük a szolgáltatási szintet?
* Három kilences rendelkezésre állás: 99.9%-os -> 0.1%ot állhat.
* 24 óra * 365 nap * 0.001 = 8,76 óra.
* Most 12-2 = 10 órát állt, tehát már nem állhat többet.

=====5. feladat=====
Egy adatbázis-szerveren szoftververzió-frissítést kell végrehajtania. A jelenlegi szoftver-image eltelepítése 1 órát és 20 percet vesz igénybe, ezt már sokszor kipróbálta. A frissítés telepítése a tesztrendszeren sikeres volt, 40 perc alatt befejezte. A teljes rendszer funkcionális és integrációs tesztjét 30 perc alatt végzi el.

* Mennyi időt szán a karbantartási időszakra, és miért? (3p)
** (40+30+80+30)*[2-3] ~= 180p * 2-3 = 6-9 órát.
** Legrosszabb eset: frissítünk (40p), teszteljük (30p), teszt végén derül ki, hogy rossz, visszaállítjuk az eredetit (1ó 20p), majd azt is teszteljük (30p).
** A 2-3x-os szorzó pedig vésztartalék, ha valami nem úgy menne, ahogy számítunk rá (pl. az eredeti állapot visszaállításakor sem lesz valami jó).

===Pontozás===
Szumma 45 pont, 50%+1, azaz 23 ponttól megvan.

===Megjegyzés===
Nincs átnézve, nem biztos, hogy jó. Saját felelősségre.

== 2013. tavaszi félév ZH-feladatai ==

=== ZH-ban: ===
* 20 kiskérdés - 20 pont
* egy XOR-os kérdés (lemezhelyreállítás...) - 2 pont
* öt IP-címekkel kapcsolatos kérdés (hálózat mérete, netmask, broadcast cím, stb...) - 5 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

=== pótZH-ban: ===
* 20 kiskérdés - 20 pont
* Adatmentéses feladat, vasárnap teljes mentés (15TB), hét közben inkrementális és a változás mértéke kb. 10%/nap. - 5 pont
: - Mennyi adatot mentettük összesen a 4. hét végére?
: - Mekkora lesz a szükséges mentési időablak az egyes napokon, ha egy mentőeszköz effektív írási teljesítménye 300 GB/h?
: - Hány mentőeszköz szükséges, hogy a mentési ablak 8 óránál ne legyen több?
* DNS cache fogalma - 2 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

15 pont, azaz 50% kellett.

Aki emlékszik a kiskérdésekre, az ideírhatná őket, lehetőleg helyes válasszal.

'''Régebben:'''
* teszt (A,B,C,D) feladatok
* számolós feladatok
* egymondatos választ igénylő kérdések

[[Category:Infoalap]]

Információs rendszerek üzemeltetése (IRÜ) - ZH-kérdések

2015-04-13T14:25:10Z

Szabó Levente: /* Feleletválasztós teszt */

{{Vissza|Információs_rendszerek_üzemeltetése#ZH}}

{{RightTOC}}

Az oldal korábbi külön-külön lévő Wiki-aloldalak összevonásából keletkezett, hogy ne legyenek annyira szétszabdalva az információk, egy helyen megtalálható legyen az összes ZH-kérdés, így könnyebben áttekinthető.

Innentől kezdve legyenek itt összegyűjtve a további ZH-kérdések is! Köszi mindenkinek (előre is) a hozzájárulást! --[[Szerkesztő:Harapeti|Haraszin Péter]] ([[Szerkesztővita:Harapeti|vita]]) 2013. június 12., 18:05 (UTC)

== 2009.04.14. ==

===Feleletválasztós teszt (20 db)===
* Statikus IP használatakor milyen más adatokat kell még megadni?
** '''IP cím, subnet mask, default gateway, DNS szerverek'''
* Melyik RAID technológia nem biztosít hibavédelmet?
** '''RAID 0'''
** RAID 1
** stb.
* Melyik RAID technológia nem véd a logikai hibák ellen?
** '''egyik sem'''
** RAID 0
** RAID 1
** stb.
* Mikor van szükség a NAT-ban port forwardingra? '''Akkor van szükség rá, ha a belső hálózaton lévő szervert kívülről is el szeretnénk érni.'''

===Kifejtős kérdések, kiegészítős kérdések (max. 1 mondat)===
# Milyen előnyei vannak a RAID 5-nek a RAID 3-mal szemben? '''Jobb védelem, gyorsabb (kiküszöböli a paritásmeghajtó okozta szűk keresztmetszetet)'''
# Milyen hátrányai vannak a RAID 5-nek a RAID 3-mal szemben? '''Nagyon nagy fájlokat jobban viszi a 3'''
# TMN logikai modell (háromszög ábra) mezőinek kitöltése. '''Business, Service management, network management, element management, network element'''
# A TMN menedzsment mely részében történik a döntéshozás és a célok definiálása? '''Business'''
# Mit jelent a RAID-ben az (n+1) redundancia? '''Ha egy lemez kiesik, akkor még jó.'''
# Miben jobb a RAID 6 a RAID 5-nél? '''Mert n+2 redundáns.'''

== 2010.04.13. ==

===A ZH felépítése===
# Mondatkiegészítős kérdések (15 darab),
# Számolós példa,
# Feleletválasztós teszt (20 darab),

===A kérdések===

====Kiegészítős kérdések====

# Demarkációs pont definíciója. '''Eddig a szolgáltató, utána a cég'''
# Mi a tűzfal, és mi a szerepe? '''Illetéktelen külsõ behatolások ellen véd'''
# Hibajel, hibajegy közötti különbségek. '''a) Rendszer jelzése ; b) Admin/user jelzése'''
# Adott alhálózaton broadcast címek ismerete. (A hálózat 192.168.1.0/28 formában volt megadva)
# RAID5 előnyei RAID3-hoz képest. '''Jobb védelem, gyorsabb'''
# RAID3 előnyei RAID5-höz képest. '''Nagyon nagy fájlokat jobban viszi a 3'''
# NAT optimalizálása hogyan lehetséges (növeljük a .../... arányát). '''Növeljük belsõ szerverek / külsõ interfészek arányát'''
# 3 betűszó feloldása: '''DAS''', '''SCSI''', '''NAPT'''. '''Direct-Attached-Storage, Small-Computer-System-Interface, Network-Address-Port-Translation'''
# Egy kábeltévés szolgáltatásnál a set-top box szoftverének frissítése melyik TMN menedzsment szint melyik feladatához tartozik? '''Element management -- application management'''
# Mely TMN szint mely funkciójához tartozik a hálózati forgalom monitorozása? '''Network management -- performance'''
# Mit jelent az, ha egy rendszer ''n+1'' redundáns? '''1 elem kiesés esetén a rendszer még működöképes'''
# Mondj példát olyan programra, ami ICMP protokollt használ. '''ping, traceroute'''
# Security Management 3 eleme? '''(authentication, authorization, accounting).'''

====Számolós példa====

Egy adattárban 2TB adat van, erről készítünk mentést. Az adatmennyiség nem nő, és átlagosan az adatok 10%-a változik meg naponta. Az adatokról vasárnaponként teljes, egyébként differenciális mentést készítünk. (A másik csoportnak inkrementális volt?) 
* Mennyi adatot mentünk el kedden? '''diff H=10%; K=20% (400GB) + 2 TB a teljes mentés miatt, összesen 2,2 TB''' //A lenti szerkesztőnek igaza van, ez teljesen rossz megoldás...kedden 400GB-t mentünk.(nem mentünk teljeset)
* Mennyi adatot mentünk el a hét második vasárnapjáig? '''2 + 1,2 + 2 = 5,2TB''' //1 héten van 2 vasárnap is?
* Mennyi adat lesz a mentési rendszerben egy hónap után? *5,2 * 3*
(inkrement: csak napi 10% (200GB))

howto:
* Teljes mentés: minden adat
* Differenciális mentés: a teljes mentés óta változott adatok
* Inkrementális mentés: az utolsó teljes, differenciális vagy inkrementális mentés óta megváltozott adatok

Szerintem ez a megoldás rossz. A differenciális (és az inkrementális) mentést úgy kell elképzelni, hogy vasárnap lementjük a teljes tartalmát a lemeznek egy szalagra, majd ezt a szalagot berakjuk a szekrénybe. Többet nem nyúlunk hozzá, ha nem kell visszaállítani. Hétfőn nem mentjük el újra az egészet, csak ami vasárnaphoz képest változott. Kedden sem mentjük el újra az egészet, csak azt a 20%-ot, ami változott, tehát a 2 TB-t nem kell hozzádni. A megoldások szerintem: '''400 GB''', '''6,2 TB''' (ha a második vasárnapi teljes mentés nincs benne), '''24,8 TB''' (ha egy hónap 4 hétből áll). -- [[FrigoErzsebet|Böbe]] - 2012.06.07.

====Feleletválasztós teszt====

# Mely RAID opciók védenek a logikai (!) hibák ellen? '''Egyik se'''
# Adott egy adatfolyam adatátvitel mennyisége/válaszidő/jitter tulajdonságai, és találd ki, hogy milyen adatfolyamról lehet szó. Warning: szerintük az online gaminghez nem szükséges az alacsony jitter. ''Fail.''
# A felsoroltak közül mely elemei elhagyhatók egy szerverszobának? szünetmentes táp, légkondícionáló, '''melegtartalék (hot swap) lemezek''', tűzérzékelő
# Mely RAID típusoknál nincs hibavédelem? '''raid 0'''
# Melyik hálózat DNS szervere oldja fel az alábbi címet biztosan? lokális dns szerver, root dns szerver, com dns szerver, example.com dns szerver * << mindig az egyel följebb lévõ >>*
# Mennyi az első generációs SATA sávszélessége? '''150MB/s'''
# A DHCP az IP-címen kívül még a következőt is megadja [...] '''IP cím, subnet mask, default gateway, DNS szerver'''
# Melyik hálózati topológiában nincs semmilyen beépített védelem? '''csillag''',hurkolt,random,teljes(?)
# Melyik állítás '''nem''' igaz a passzív monitorozásra? << Passziv monitorozás: úgy nézzük meg, hogy kívülrõl megfigyeljük; nem generálunk mesterségesen forgalmat (pl. packet loss) >>
# Melyik tárolási technológiában nincs egyszeri hiba elleni védelem (JBOD, DAS, SAN, NAS, *egyiksem*). ''Elvileg az egyszeri hiba alatt azt értik, hogy valaki/valami direkt/véletlen fájlokat töröl.''
# A felsoroltak közül melyik RAID technológiában nincs semmilyen hibavédelem? '''raid 0'''
# Mire jó a Volume Copy? '''Teljes mentést csinál, hardveres'''
# Mire jó a Flash Copy? '''Minden verzió meglegyen (COW)'''
# Az inkrementális vagy a differenciális mentés foglal több helyet (vagy mindkettő, vagy rendszerfüggő)? '''differenciális'''
# Mi a NAS? '''Network attached storage'''
# Hány IP cím tartozik a 152.66.254.0 /27 hálózathoz? Hány gép tartozhat ide? '''32-27=5 -> 2^5=32-> 32-2=30; 30 gép'''
# Két eltérő informatikai infrastruktúra egységesítése hogyan történhet? '''virtualizáció'''
# Érdemes-e egy sok gépes rendszerben telepítési image-et készíteni? '''igen'''
# Mit tartalmaz egy telepítési image? (csak oprendszer vagy alkalmazások is, vannak-e beállítások ill. vírusirtó rajta, stb.) '''mindent'''
# Passzív monitorozással milyen paramétert nem lehet pontosan mérni? '''hálózatkihasználtság'''

===Pontozás===

Szumma 40 pont, 50%+1, azaz 21-től megvan.

== 2010.04.27. ==

===A ZH felépítése===
# Mondatkiegészítős kérdések (17 darab),
# Számolós példa, (3 pont),
# Feleletválasztós teszt (20 darab),

===A kérdések===

====Kiegészítős kérdések====
# Rövidítések: DHCP, SAS, QoE, RAID '''Dynamic Host Configuration Protocol, Serial Attached SCSI; Quality of Experience; Redundant Array of Independent Disks'''
# Milyen eszközökön értelmezhetünk redundanciát? ''avagy: Melyik két eszközön a leggyakoribb a redundancia?'' '''diszkek, tápok, amúgy minden :)'''
# 5-tuple (tranzakciókkal kapcsolatos) válasz(5 db): forrás IP, cél IP, forrás port, cél port, IP protokoll (TCP vagy UDP)
# Melyik szerződés '''''_____''''', melyik pontja tartalmazza '''''___''''' ? '''(szolgáltatás javítása) SLA szerzõdés, hibaelhárításra vonatkozó (RecTimeObj, RecPointObj)'''
# Gyors másoláshoz melyik két technológiát választhatjuk? '''FiberChannel / SCSI [/VolumeCopy]'''
# Mi a tűzfal? '''Illetéktelen külsõ behatolások ellen véd'''
# IBM tivoli milyen TMN feladatokat láthat el? '''Monitorozás, Management'''
# IP.../27- nél mi a Broadcast-cím? '''32-27=5 -> utolsó 5 bit 1-es'''
# Mi a RAID0? (B csop: RAID1) '''raid0 = stripe; raid1 = tükör'''
# Mi a RAID3? (B csop: RAID6) '''raid3 = paritás diszk; raid6 = kettõs elosztott paritás'''
# Melyik TMN szinten és azon belül melyik feladat adja meg a processzor terhelési statisztikát? (B csop: nem processzor) '''Element management -- performance management'''
# Hiba management 3 fő folyamata ? '''Hiba detektálás (hibajel), feldolgozás (hibajegy), ok megkeresése/javítás'''
# Mi az a két feladat, amit távoli felügyelettel meg lehet oldani? '''Hibajavítás/elkerülés + számítógép irányítása'''
# Soroljon fel 3 elemet, ami megjelenik a fizikai hálózati térképen. '''switch, kábel, interfészek, bridge, hub, kábelek típusa, végpontok pontos helye (tehát L1 és L2 eszközök)'''
# Hol diszcipálódik a szerverterem teljesítményének nagy része. '''UPS, táp, HVAC'''

====Számolós példa====

Egy adattárban 2TB adat van, erről készítünk mentést. Az adatmennyiség nem nő, és átlagosan az adatok 10%-a változik meg naponta. Az adatokról vasárnaponként teljes, egyébként differenciális mentést készítünk. (A másik csoportnak inkrementális volt?) 
* Mennyi adatot mentünk el szerdán?
* Mennyi adatot mentünk el a harmadik vasárnap?
* Mennyi adat lesz a mentési rendszerben egy hónap után?

====Feleletválasztós teszt====
# (sávszél-egér, élettartam-teknős, jitter-sün)- online gaming, hosszú VoIP beszélgetés, rövid VoIP beszélgetés, interaktív videokonferencia.
# Fix IP-s beállításnál milyen adatokat ad meg az operátor. '''IP cím, subnet mask, default gateway, DNS szerver (mint a DHCP)'''
# IP.../24 hálózatban 1+1 redundancia esetén hány gép lehet a hálózatban?
# IP.../28 Hány gép van a hálózatban?
# Adatmentés során mit jelent a kollokáció? - Az egy klienshez vagy klienscsoporthoz tartozó adatokat egy szalagra vagy szalagcsoportra másolja. Csökkenti az adott visszaállítás során a szalagbefűzéseket, és rövidebb visszaállítási idő biztosítható
# Minimum hány lemez kell a RAID5-höz(2, 3, 4, 5)? - én kettőt írtam, rossznak javították, de a definíciónak megfelel ezért ezt is elfogadják.
# Minimum hány lemez kell a RAID6-hoz(3, 4, 5, 6)?
# Mi a hátránya a NAS-nak a SAN-nal szemben?
# Melyik tart hosszabb ideig teljes mentés+... (visszaállítás, mentés...)?
# Mit tartalmaz az IMAGE-fájl?
# Két eltérő informatikai infrastruktúra egységesítése hogyan történhet? (homogenizálás..., migrálás..., virtualizáció...) '''virtualizáció'''
# Mi a (HAMIS) az aktív monitorozásra?
# A gép honnan kapja meg a MAC-címét?
# Honnan kapja meg egy gép egy másik MAC-címét? '''ARP'''
# Mi tartozik az aktív adatok közé (riportok, publikált dokumentációk, éppen fejlesztés alatt álló szoftver és adatbázis, ...)
# Mekkora a SAS sebessége?
# Nagy sebességgel szeretnénk kritikus adatot elérni. Hova mentsük el? (SCSI, Fibre, ..., ...)
# NAT optimalizálás: '''''______/______''''' ? '''belő szerver/külső interfész'''
# Melyik a Loopback cím? (127.0.0.0, 127.0.0.1, 127.0.0.255, mind)

===Pontozás===
Szumma 40 pont, 50%+1, azaz 21-től megvan.

== 2011.03.29. ==

===A ZH felépítése===
# Feleletválasztós teszt (20 darab),
# Mondatkiegészítős kérdések (pár darab - 5..7),
# Számolós példák (x*3 pont, x~5..7),
# 2 csoport

===A kérdések===

==== 2011. 03. 29. - A csoport ====
[[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_1.jpg|1. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_2.jpg|2. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_3.jpg|3. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_4.jpg|4. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_5.jpg|5. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_6.jpg|6. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_7.jpg|7. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_8.jpg|8. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_9.jpg|9. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_10.jpg|10. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_11.jpg|11. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_12.jpg|12. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_13.jpg|13. kép]], [[Média:IRU_ZH_2011_03_29_A_14.jpg|14. kép]]

====Feleletválasztós teszt====
# Melyik a Loopback cím? (127.1.0.1, 127.0.0.1, 127.0.0.255, mind) - '''mind'''
# 152.x.x.x/8 milyen osztályba tartozik? (Class A, Class B, Class C, Class D) - *A*
# Minimum hány lemez kell a RAID5-höz(2, 3, 4, 5)? - *3*
# Minimum hány lemez kell a RAID6-hoz(3, 4, 5, 6)? - *4*
# Adatmentés során mit jelent a kollokáció? (egy időszak egy helyre, egy felhasználó egy helyre, folyamatosan egymásután, ...) - '''egy felhasználó egy helyre'''
# Mi a hátránya a NAS-nak a SAN-nal szemben? (nagyon függ a hálózat sávszélességétől, nincs redundancia, ..., ...)
# Mit kell beállítani egy statikus IP címhez? 1.) DHCP cím, DNS szerver 2.) IP cím, alhálózati maszk, broadcast cím, hálózati cím 3.) IP cím, MAC cím, alhálózati maszk, DNS szerver, '''4.) IP cím, alhálózati maszk, alapértelmezett átjáró, DNS szerver'''
# Egy gépnek a hálózaton való kommunikációhoz szüksége van egy másik gép MAC címére, milyen protokollt használ? (ARP, RARP, DHCP, IP) - '''ARP'''
# Hány gép lehet a x.x.x.x/28 hálózaton? (4,14,16,28) - '''14'''
# Szerveren teljes mentést csinálunk, utána csak részlegeset, melyik állítás igaz? 1.) inkrementális mentés gyorsabb, ... 2.) ? , 3.) ?, 4.) ?
# Egy átlagos szerverteremben a fogyasztás hány %-a a CPUé (kevesebb mint 5%, 10%, 20%, 50% felett) - <5% vagy 10% (45% az IT, azon belül 30% a proci, azon belül 20% a tényleges kihasznált átlaga)
# Router (útválasztó) hanyadik OSI szinten van (1,2,3,4) - *3*
# Mi HAMIS a POPra? 1.) UserAgent ezzel tudja letölteni a maileket a szerverről, 2.) list sorszámozott listát ad vissza, 3.) retr-rel le lehet kérni egy levelet, '''4.) MIME részeket külön is le lehet kérni'''
# Átlagosan mennyi ideig tartja meg az adatokat egy merevlemez? (*3-4 év*, 5-7 év, 8-9 év, 10-1x év)
# Miket választ el egymástól a router? (*alhálózatok*; IP-hálózatok; számítógépek; interfészek)
# Milyen formátumban van az email törzse? (US ASCII 7-bit...)
# NAT használata esteén mikor van szükség a portok fordítására is? (a, ha a router több külső címmel rendelkezik b,ha a routr több porton kommunikál c,ha a router nem képes az IP cím módosítására d,ha a router nem rendelekzik elegendő nyilvános címmel)
# A flash copy (a, foglalt blokkok tartalmát tárolja b,az animációkról készült másolat c, foglaltsági blokk-tábla másolat d,nagysebességű tárolón tárolt másolat)

====Kiegészítős kérdések====
# 152.x.x.0/29-es IPnél mi a broadcast-cím? '''152.x.x.7'''
# RAID 5 vagy RAID 0 nyújt nagyobb biztonságot, miért? '''RAID 5''', egy diszk kiesése esetén is jó marad.
# Email küldésnél protokoll: UA -> szerver (*SMTP*), szerver -> szerver (*SMTP*), szerver -> kliens (*POP3, IMAP*)
# NAT optimalizálás: annál jobb, minél nagyobb a '''''______/______''''' aránya? (*belső kiszolgálók/külső interfészek*)
# LAN-Free: mi ez, mire jó?

====Számolós példa====

=====1. feladat=====
Egy adattárban 2TB adat van, erről készítünk mentést. Mindig ugyanazok az adatok kerülnek felülírásra, és átlagosan az adatok 10%-a változik meg naponta. Az adatokról vasárnaponként teljes mentést készítünk.
* Hétfőn inkrementális vagy differenciális módszerrel mentünk el kevesebb adatot? (*Ugyanannyit mentünk el.*)
* Mennyi adatot mentünk el a következő vasárnap (azaz egy teljes mentési ciklus végén)? (*2Tb + 6*200Gb = 3,2Tb*)

=====2. feladat=====
Van 3 merevlemezünk, RAID 3at alkalmazunk rajtuk. 1 db paritásdiszk, a másik kettő adat.
* Milyen kódolással történik a paritásdiszk tárolása? (1p) - '''XOR'''
* A második adatdiszk tönkrement, állítsa vissza a tartalmát! (3p) (és meg volt adva az első diszkről 8 bit, meg a paritásdiszkről 8 bit és a 2. diszkhez kellett beírni ezek alapján)

=====3. feladat=====

Van 1000 szerverünk. MTBF <s>3 év</s> (1000 óra). Az eszköz cseréje / javítása maximum 2 órát vesz igénybe.
3 évet mondták, hogy hibás, ne azzal számoljunk.
* Milyen eszközről lehet szó? (Merevlemez?)
* Napi 8 órában (3 műszakban) hány embert kell alkalmaznunk?
Óránként ennyi lesz hibás: MTBF/DB = 1000/1000 = 1. 
Ennyi ember kell a javításhoz 1 órára: javítás időtartama (óra) / hibás eszközök száma (óránként) = 2 / 1 = 2. 
[ ''Szerintem itt osztás helyett szorzás van! Logikusan: minél több a hibás eszközök száma, annál több ember kell a javításhoz. Osztásnál ez pont fordítva van. Persze jelen esetben 2/1 = 2*1, és így kijön a megoldás, de ez csak mázli.'' -- [[MayerA|mayer]] - 2011.05.18. ] 
Mivel 3 műszakban kell ez, ezért 3 * 2 = 6 embert kell alkalmaznunk.

=====4. feladat=====
A szerverünknek három kilences rendelkezésre állása van. Tegnapi hiba folytán hajnali 2től délig állt. Állhat-e még a szerver, hogy teljesítsük a szolgáltatási szintet?
* Három kilences rendelkezésre állás: 99.9%-os -> 0.1%ot állhat.
* 24 óra * 365 nap * 0.001 = 8,76 óra.
* Most 12-2 = 10 órát állt, tehát már nem állhat többet.

=====5. feladat=====
Egy adatbázis-szerveren szoftververzió-frissítést kell végrehajtania. A jelenlegi szoftver-image eltelepítése 1 órát és 20 percet vesz igénybe, ezt már sokszor kipróbálta. A frissítés telepítése a tesztrendszeren sikeres volt, 40 perc alatt befejezte. A teljes rendszer funkcionális és integrációs tesztjét 30 perc alatt végzi el.

* Mennyi időt szán a karbantartási időszakra, és miért? (3p)
** (40+30+80+30)*[2-3] ~= 180p * 2-3 = 6-9 órát.
** Legrosszabb eset: frissítünk (40p), teszteljük (30p), teszt végén derül ki, hogy rossz, visszaállítjuk az eredetit (1ó 20p), majd azt is teszteljük (30p).
** A 2-3x-os szorzó pedig vésztartalék, ha valami nem úgy menne, ahogy számítunk rá (pl. az eredeti állapot visszaállításakor sem lesz valami jó).

===Pontozás===
Szumma 45 pont, 50%+1, azaz 23 ponttól megvan.

===Megjegyzés===
Nincs átnézve, nem biztos, hogy jó. Saját felelősségre.

== 2013. tavaszi félév ZH-feladatai ==

=== ZH-ban: ===
* 20 kiskérdés - 20 pont
* egy XOR-os kérdés (lemezhelyreállítás...) - 2 pont
* öt IP-címekkel kapcsolatos kérdés (hálózat mérete, netmask, broadcast cím, stb...) - 5 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

=== pótZH-ban: ===
* 20 kiskérdés - 20 pont
* Adatmentéses feladat, vasárnap teljes mentés (15TB), hét közben inkrementális és a változás mértéke kb. 10%/nap. - 5 pont
: - Mennyi adatot mentettük összesen a 4. hét végére?
: - Mekkora lesz a szükséges mentési időablak az egyes napokon, ha egy mentőeszköz effektív írási teljesítménye 300 GB/h?
: - Hány mentőeszköz szükséges, hogy a mentési ablak 8 óránál ne legyen több?
* DNS cache fogalma - 2 pont
* az FCAPS rövidítés feloldása, minden funkcióról 1-2 mondat - összesen 3 pont

15 pont, azaz 50% kellett.

Aki emlékszik a kiskérdésekre, az ideírhatná őket, lehetőleg helyes válasszal.

'''Régebben:'''
* teszt (A,B,C,D) feladatok
* számolós feladatok
* egymondatos választ igénylő kérdések

[[Category:Infoalap]]

Mesterséges intelligencia kedvcsináló

2015-01-10T14:08:34Z

Szabó Levente: /* Ajánlott könyvek */

{{Vissza|Mesterséges_intelligencia}}

==Ajánlott könyvek==

Mesterséges intelligencia modern megközelítésben ([http://www.panem.hu/ Panem]) - Stuart J. Russel, Peter Norving

==Gáb==

Tádeusznyak előadásmód meg kell szoknyi, de ha ez megvan, akkor a
tárgy mennyi fog-e (lásd első előadás szlájdjai ;). Van egy házi is, ami
állatira nem hiányzik senkinek, de attól még van. Aki átlagon fölülire
csinálja a házit, és ötösre írja a ZHt, az kap megajánlott ötöst. A ZH
és a vizsga eléggé sablonos, aligha fogtok olyan feladatot kapni,
amihez hasonló még ne lett volba. Szerintem Tádi korrekt, rendes
tanár. A könyvet meg ne vegye senki, húszmillió oldal és ebből 19.9
millió fölösleges rizsa. A slájmokból meg főleg régi zhkból és
vizsgákból érdemes tanulni.

==Karesz==

Szerintem ez sem rossz tárgy. Kicsit nehezen érthetö a jegyzet de azért abbol is meg lehet tanulni.

==Tóth Márton==

Dobrowieczky Tadeusz tartja (asszem nem irtam el a nevet:-)). Kicsit furcsan
tori a magyart. A vizsgasort is o allitja ossze, ugyhogy aki nem jart
eloadasra, az konnyen azt hiheti, hogy tele van elgepelessel (bugos szorend,
stb.).
Az anyag egyik resze MaLo++ szeru, a masik resze engem valahogy nem kotott le.
Van belole hazi, amit parokban kell csinalni. Hatarozottan erdemes
master-slave
modjara kialakitani a parokat, megpedig ugy, hogy a master megcsinalja az
egeszet, a slave meg megprobalja megerteni, es szolgai modon alairja a papirt,
hogy "egyutt csinaltuk". Gondolom szglab4-bol kiderult, hogy mennyivel
hatasosabb a maganyos programozas a csapatosnal :)

== Percze Dániel==

Van sok kidolgozott zh a honlapon, van zh-ra megajanlott jegy, erdemes kicsit ratanulni akkor, mert a zh utani anyag joval nagyobb. (bar az az anyag erdekes resze, mint kiderult;) Erdemes regi vizsgakbol tanulni, mert gyorsabb, s nekunk egyik vizsgan kiadtak egy regi vizsgasort, amin csak a (regi) datum volt athuzva;).

==Boromissza Gergely==

Jók az órák, megéri bejárni, de anélkül is meg lehet csinálni a tárgyat.
[[ZHra]] érdemes sokat tanulni, mert megajánlott 5-ös szerezhető és akkor nem
kell a tárggyal vizsgaidőszakban foglalkozni (vizsgaanyag már elég durva).
ZH és vizsga is vegyesen feladat és elméletből áll. Előző [[ZHkat]] megéri
tanulmányozni, mert nagyon hasonlóak a példák.
Könyv: [[MestersegesIntelligencia]] (1000 oldalas, nem semmi áron, de jó könyv és a fele kell is...)

==Mitcsenkov Attila==

Van hozzá egy 12 kilós könyv, amiben benne van sok minden ami kell, meg ami
nem, bár érdekes. Én nem abból készültem vizsgára, túl nagy...
Maga az anyag eleinte tetszett, később nem tudtam bejárni.
A ZH, vizsga nem túl nehéz, kifejezetten hasonlít az előző éviekre (nálunk
volt vizsga, 1999-ből származó szó szerinti másolat...), nem túl nehéz, és a
pontozás is barátságos.
Lesz házi feladat, változó nehézségű. Párokban megy, szintén figyeljetek,
kivel csináljátok.
Félév végén van amőba-verseny, mindenki a saját programjával nevezhet be. A
győztesnek vizsga ötös.

==Arwen==

Mivel nem szeretem a valszámot különösebben, nem
okozott marha nagy élvezetet a tárgy tanulása, de amúgy szerintem érdekes
dolgokról van szó. A negatívum a házi, spec én nem vágtam mit is kérnek, a
konzulens se bírta elmagyarázni. A pozitívum viszont hogy nem nehéz a
vizsga, sem a ZH, a régiekből meg az "összefoglalókból" fel lehet készülni.
Egy utolsó adalék: engem borzasztóan idegesített, hogy Tade nem tud magyarul
és a mondatai sokszor érthetetlenek voltak, nem vágtam mit akart vele. Ha
van lehetőséged, szerezd meg a könyvet könyvtárból v hasonló, van amit épp
ezért onnan sokkal könnyebb megérteni. Ha sok időd van és csak azt olvasod
el, sztem az is faszán elég a vizsgához.

==palacsint - 2006.02.12.==

Érdekes tárgy, nekem az előadások is bejöttek (már amikor bent voltam), csak nehéz. A házi feladat kimondottan tetszett, nekünk egy ágenst kellett leprogramozni megerősítéses tanulással.

Van félév vége felé amőba verseny, amivel megajánlott jegyet lehet szerezni, de már a sikeres nevezésért is járt néhány pont. A vizsga beugrós, és könnyen el lehet rajta csúszni. A nagy táblázat alapján a vizsgadolgozatok 30, 11, 37, majd 5 százaléka lett nullpontos, valószínűleg a beugró miatt.

Ha jól tudom keresztfélév van belőle, de elfogadott házi feladat mindenképpen kell hozzá, mert azt nem lehet teljesíteni, és aláírás is csak gyakIV jelleggel van. Szóval legalább az aláírás megszerzése erősen ajánlott. ZH-ra, vizsgára a korábbi feladatokból egész jól fel lehet készülni. A könyvben sok előadásbeli példa ugyanúgy szerepel, ami a megértéshez jól jöhet, ha nem voltál előadáson, vagy már nem emlékszel rá.

Utólag a Tadeusz által szervezett vizsgák (2006.01.02. és 12.) kicsit könnyebbnek tűnnek, mint az Antal Péter-féle megmérettetések (2006.01.26 és 30.) feladatsorai.

==Drizzt - 2007.01.30.==

Tényleg érdekes a tárgy, de hatalmas mennyiségű anyag van, illetve a hivatalos fóliákból sem olyan egyszerű mindent megérteni. Javítani nagyon jól javítanak, a házi jó sok idejét elveszi az embernek, s eléggé nehéz is, angoltudás nélkül esélytelen(az esszés háziról van szó, ha még nem választasz az elején valami könnyű témát). A zh utáni részek hosszúak is. Legalább 3 nap szerintem kell a vizsgára való felkészüléshez. Reklamálni van értelme, én is megkaptam a 2 pontot a 3ashoz.

==Kókai - 2007.02.12==

Elég érdekes tárgy. Bár az év elején ettöl féltem a legjobban. Bejárni sztemnem érdemes. A vetitett diákat meg lehet találni a honlapon. Azt iszont érdemes olvasgatni évközben. Ugy nem lesz nehéz a tárgy. Viszont évközi tanulás nélkül is fel lehet készülni zhra / vizsgára 3 nap alatt min 3 masra. Nem nehéz megérteni az anyagot (bár van olyan rész ami gázosabb) és ha megérted akkor menni fog. A házi kicsit szivás. Elég sok idöt elvesz és változoan pontozzák. Fontos a megadott szempontokat betartani a hf vel kapcsolatban. De öszeségében a tárgy nem nehéz.
Infositen és wikin lehet jo összefoglalokat találni, meg kidolgozott feladatokat amiket érdemes jol átnézni.

[[Category:Infoalap]]

Elektronika

2014-12-20T21:54:18Z

Szabó Levente: /* Tippek */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika
|targykod=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=EET
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=57
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' megszerzésének feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből:
***'''KisZH-k''': 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
***'''NagyZH-k''': 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
**A kisZH-k nem pótolhatók.
**Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.

* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]

ZH kidolgozások:

* [[Média:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf| 2014-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)

Régi elméleti összefoglalók:

* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)
* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]

== KisZH-k, beugrók ==

===2013-14 őszi félév===
*A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
*A kisZH-k témái:

'''1. kisZH'''
#A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
#Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
#A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
#A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
#Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
#Az emitterkövető kapcsolási rajza

'''2. kisZH'''
#Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
#Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
#Fázist nem fordító alapkapcsolás.
#Fázisfordító alapkapcsolás.
#Feszültségkövető.
#Összeadó erősítő.
#Kivonó erősítő.
#Integrátor.
#Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
#Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.

'''3. kisZH'''
#MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
#MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
#A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
#Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
#CMOS inverter kapcsolási rajza.
#CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
#CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
#CMOS logikai alapkapuk.
#CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
#CMOS transzfer kapu.

{{Rejtett
|mutatott='''Korábbi félévekben'''
|szöveg=
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

Minta kisZH-k:

'''1. kisZH'''

1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével

2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével

3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje

4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.

5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1

1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.

2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.

3. egy alap diódás feladat

4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.

5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége

'''2. kisZH'''

1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz

2. Töltéspumpálás számolás

3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény

4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.

5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?

1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?

2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?

3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!

4. ?
5. ?

'''3. kisZH'''

1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?

1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

}}

== 1. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül
* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül
* 2013
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül
*2014
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1

== 2. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül

* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül

* 2013
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül

== Tippek ==

'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''

* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

'''Tippek feladatokhoz:'''

* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.
* Ha halálfejes hibát vétesz (Ohm törvénye, dióda rajzjele, stb.) 0 pontot kapsz a ZH-ra. Ezeket véletlenül se rontsd el!

== Kedvcsináló ==

*Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
*A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014)
*[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Elektronika

2014-12-20T21:51:52Z

Szabó Levente: /* Kedvcsináló */

{{Tantárgy
|nev=Elektronika
|targykod=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=EET
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=57
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' megszerzésének feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből:
***'''KisZH-k''': 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
***'''NagyZH-k''': 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
**A kisZH-k nem pótolhatók.
**Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.

* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]

ZH kidolgozások:

* [[Média:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf| 2014-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)

Régi elméleti összefoglalók:

* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)
* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]

== KisZH-k, beugrók ==

===2013-14 őszi félév===
*A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
*A kisZH-k témái:

'''1. kisZH'''
#A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
#Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
#A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
#A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
#Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
#Az emitterkövető kapcsolási rajza

'''2. kisZH'''
#Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
#Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
#Fázist nem fordító alapkapcsolás.
#Fázisfordító alapkapcsolás.
#Feszültségkövető.
#Összeadó erősítő.
#Kivonó erősítő.
#Integrátor.
#Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
#Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.

'''3. kisZH'''
#MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
#MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
#A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
#Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
#CMOS inverter kapcsolási rajza.
#CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
#CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
#CMOS logikai alapkapuk.
#CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
#CMOS transzfer kapu.

{{Rejtett
|mutatott='''Korábbi félévekben'''
|szöveg=
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

Minta kisZH-k:

'''1. kisZH'''

1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével

2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével

3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje

4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.

5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1

1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.

2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.

3. egy alap diódás feladat

4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.

5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége

'''2. kisZH'''

1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz

2. Töltéspumpálás számolás

3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény

4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.

5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?

1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?

2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?

3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!

4. ?
5. ?

'''3. kisZH'''

1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?

1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

}}

== 1. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül
* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül
* 2013
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül
*2014
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1

== 2. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül

* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül

* 2013
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül

== Tippek ==

'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''

* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

'''Tippek feladatokhoz:'''

* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.

== Kedvcsináló ==

*Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
*A fenti becsapós. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014)
*[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Elektronika

2014-12-20T21:50:34Z

Szabó Levente: /* Kedvcsináló */ the truth

{{Tantárgy
|nev=Elektronika
|targykod=VIEEA307
|szak=info
|kredit=4
|felev=5
|kereszt=nincs
|tanszék=EET
|kiszh=3 db
|nagyzh=2 db
|vizsga=nincs
|hf=nincs
|levlista=elektro{{kukac}}sch.bme.hu
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEA307
|targyhonlap=http://edu.eet.bme.hu/course/view.php?id=57
}}

==Követelmények==
===Előtanulmányi rend===
A tárgy legkorábban a [[Fizika II.|Fizika 2i]] tárggyal vehető fel együtt.

===A szorgalmi időszakban===
*Az min. elégséges '''félévvégi jegy''' megszerzésének feltételei:
**A '''gyakorlatok''' legalább 70%-án való részvétel.
**Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből:
***'''KisZH-k''': 3 db van, egyenként 10 pontért, ezek közül a 2 legjobbat veszik figyelembe. Így összesen max. 20 pont szerezhető.
***'''NagyZH-k''': 2 db van, az egyik 30, a másik 50 pontért.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Egy gyakorlat pótolható a pótlási héten.
**A kisZH-k nem pótolhatók.
**Mind a két zh pótolható/javítható, pótpót nincs

=== A vizsgaidőszakban ===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 54 || 2
|-
|55 - 69 || 3
|-
|70 - 84 || 4
|-
|85 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==

Moodle-ön levő diákból érdemes felkészülni, mert könnyen érthető és jó.

* [[Média:Elektro_segedlet_2012_diak.pdf| 2012-es diák]]

ZH kidolgozások:

* [[Média:Elektro_segedlet_2014_zh2_kidolgozas_v9.pdf| 2014-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro_segedlet_2011_zh1_kidolgozasv5.pdf| 2011-es első zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro segedlet 2011 zh2 kidolgozas v6.pdf| 2011-es második zh kidolgozás]]
* [[Média:Elektro kerdes kidolgozas 2010 8db.pdf| 2010-es kérdéskidolgozás a 2. zh-hoz]] (8 db)

Régi elméleti összefoglalók:

* [[Média:Elektro elmeleti osszefoglalo 2007 hosszu.pdf| 2007-es elméleti összefoglaló]] (a kelleténél részletesebb)
* [[Média:Elektro osszefoglalo 2006 rovid.pdf| 2006-os rövid elméleti összefoglal.]]

== KisZH-k, beugrók ==

===2013-14 őszi félév===
*A 2., 3. és 4. gyakorlaton van kisZH, mindegyik 10 pontos. Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.
*A kisZH-k témái:

'''1. kisZH'''
#A bipoláris tranzisztor rajzjele, az egyes kivezetések neve. (npn és pnp egyaránt)
#Az npn bipoláris tranzisztor felépítése.
#A bipoláris tranzisztor üzemállapotai.
#A földelt bázisú áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres áramerősítési tényező definíciója és jellemző értéke.
#A földelt emitteres bemeneti és kimeneti karakterisztika.
#Bipoláris tranzisztor kételemes, földelt emitteres kisjelű helyettesítő képe.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása normál aktív üzemmódban.
#Bipoláris tranzisztor munkapontjának közelítő számítása telítéses üzemmódban.
#Az emitterkövető kapcsolási rajza

'''2. kisZH'''
#Az ideális műveleti erősítő főbb tulajdonságai.
#Műveleti erősítő negatív visszacsatolása.
#Fázist nem fordító alapkapcsolás.
#Fázisfordító alapkapcsolás.
#Feszültségkövető.
#Összeadó erősítő.
#Kivonó erősítő.
#Integrátor.
#Valós műveleti erősítők paraméterei, offszet, kivezérelhetőség, slew-rate.
#Differenciális és közös módusú vezérlés, CMRR.

'''3. kisZH'''
#MOS tranzisztor rajzjele és az egyes kivezetések neve. (nMOS, pMOS)
#MOS tranzisztor kimeneti és transzfer karakterisztikája.
#A MOS tranzisztor telítéses karakterisztika egyenlete.
#Inverter transzfer karakterisztikája, főbb tulajdonságai (zavarvédettség, komparálási feszültség, logikai szint tartományok.
#CMOS inverter kapcsolási rajza.
#CMOS inverter transzfer karakterisztikája.
#CMOS inverter statikus és dinamikus fogyasztása.
#CMOS logikai alapkapuk.
#CMOS komplex kapuk kialakítása, méretezése.
#CMOS transzfer kapu.

{{Rejtett
|mutatott='''Korábbi félévekben'''
|szöveg=
2., 4. gyakorlaton, továbbá az utolsó előadáson van kisZH, mindegyik 10 pontos.
Ezek közül a kettő legjobb eredménye számít, egyiket sem kötelező megírni.

Minta kisZH-k:

'''1. kisZH'''

1. Dióda rajzjele, anód és katód feltüntetésével

2. Földelt emitteres tranzisztor bemeneti karakterisztikája (másik
csoportnak kimeneti karakterisztikája) a tengelyek jelölésével

3. Földelt emitteres tranzisztor szaturációs kollektor feszültségének
(Uces) nagyságrendje (karikázni): 1 mV, 100 mV, 1 kV / másik
csoportnak a B/Bn/béta nagyságrendje

4. Volt egy egyszerű kapcsolás Vcc - R - LED - gnd, meg volt adva
mind, ebből a LED áramát kellett meghatározni.

5. Ellenállások soros kapcsolásából egyik ellenálláson eső feszültség
számítása: Vcc - R1 - R2 - gnd, meg volt adva mind, ebből kellett U1

1. dióda, tranzisztor rajzolása volt.

2. hullámforma és mi lesz belőle egyutas/kétutas irányítás után.

3. egy alap diódás feladat

4. 2 ellenállás párhuzamosan/sorosan kötve és milyen arányban folyik az áram rajtuk vagy eredő stb.

5. 3 közül választós: a dióda letörési feszültsége

'''2. kisZH'''

1. CMOS NOR vagy NAND kapu kapcsolasi rajz

2. Töltéspumpálás számolás

3. Órajel fele eseten hogyan véltozik a teljesítmény

4. mennyi idő alatt töltődik fel 3,3V-ra a kondi, ha a C 10 pikofarad, I 10 mikroamper.

5. Mit jelent az, hogy rail-to-rail?

1. Hány pMOS kell egy A+B*C logikai függvény megvalósításához?

2. Mit kell írni ide a transzfer-kapuk két oldalára, hogy D-FFet kapjunk? Hol a kimenete?

3. Valósítsd meg azt a logikai függvényt, hogy A+B*C!

4. ?
5. ?

'''3. kisZH'''

1. Egy 12 bites D/A átalakító referencia feszültsége 4V. Mekkora lesz a kimenet
feszültsége, ha a D/A regiszterében 0x0a00 érték van?

1. Egy 12 bites A/D átalakító referencia feszültsége 4,096V. Mekkora a bemenet feszültsége, ha az A/D regiszterében 0x2000 érték van?

}}

== 1. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (10 pont) -- 60 perc

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2011_ab.pdf|2011]] ZH1 megoldás nélkül
* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh1_2012_ab.pdf|2012]] ZH1 megoldás nélkül
* 2013
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20131015.pdf|2013.10.15]] ZH1 megoldás nélkül
*2014
** A,B csoport - [[:Media:Elektro_zh1_20141014.pdf|2014.10.14]] ZH1

== 2. ZH ==

Elméleti kérdések (20 pont) + Számpéldák (30 pont) -- 90 perc

* 2010
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2010_ab.pdf| 2010]] ZH2 megoldás nélkül

* 2011
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2011_ab.pdf| 2011]] ZH2 megoldás nélkül

* 2012
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_2012_ab.pdf| 2012]] ZH2 megoldás nélkül

* 2013
** A,B csoport - [[Média:Elektro_zh2_20131126_ab.pdf| 2013.11.26]] ZH2 megoldás nélkül

== Tippek ==

'''Tippek a gyakorlatokhoz:'''

* Ne illetődj meg ha gyak közben újra kell indítani a gépet, ezt leszámítva a gyakorlatokkal hamar lehet végezni.

'''Tippek feladatokhoz:'''

* Ohm-törvényt, Kirchoff törvényeket (másnéven hurok ill. csomóponti törvényeket) illik ismerni, nélkülük "elég" nehéz boldogulni. Érdemes minél több hurokra felírni huroktörvényt, előbb-utóbb lesz annyi egyenleted (persze az alapképletekkel együtt) ahány ismeretlened...:)
* A diódán mindig <math>0,7V</math> feszültség esik (néha mást adnak meg <math>U_d</math>-re, akkor az) nyitóirányban, záróirányban pedig szakadásként viselkedik, azaz kb. olyan, mintha el lenne vágva a vezeték.
* Zener diódás feladatoknál a dióda mindig záróirányba van előfeszítve, ott a letörési feszültség esik a diódán, de amikor a diódán eső feszültséget kérdezik, mindig hozzá kell számolni a differenciális ellenállásán eső feszültséget. (ehhez általában meg van adva a diff. ellenállása, az áramot meg általában ki lehet számolni a másik ellenállás segítségével, ezek után <math>U=I*R</math>), tehát mondjuk egy <math>5V</math> letörési feszültségű Zener diódán ilyen <math>5,01-5,2 V</math> esik (kb.).
* A drain a pozitívabb feszültségű, a source a negatívabb. És az általunk vett egyszerű esetekben az áramkörökben a föld a legnegatívabb, a táp a legpozitívabb.
* A bipoláris tranzisztorra: <math>I_c=BI_b</math> és <math>I_e=(B+1)\cdot I_b</math>, ezekből kell kiindulni normál aktív állapotban (áltálában <math>I_b</math>-t adják meg vagy egyszerűen ki lehet számolni, <math>B</math>-t pedig mindig megadják), és miután megvan <math>I_c</math> és <math>I_e</math> így a kollektor és emitter ellenállásokon eső feszültséget egy Ohm-törvény alkalmazással meghatározhatjuk.
* MOS tranzisztorokról annyit érdemes tudni, hogy Isource=Idrain, azaz tulajdonképpen csak "egyféle" árama van. Az Igate mindig 0. Az <math>I=\frac K 2 \frac W L (U_{gs}-V_t)^2</math> képletből általában egyetlen dolog hiányzik.
* JFET-re: <math>I_d=I_{dss}\left(1-\left(\frac{U_{gs}}{V_p}\right)\right)^2</math>, ebből szintén általában csak 1 dolog hiányzik.
* A helyettesítő képeket is előszeretettel kérdezgetik mostanában erről viszont fogalmam sincs, ha valaki tudja, hogyan kell felrajzolni őket, írja be ide.
* És egy általános tanács: sokszor segíthet, ha az ábrára berajzolgatjátok, hogy hol mekkora a feszültség, az egyes ellenállásokon, diódákon és tranzisztorok átmenetein mekkora feszültség esik, illetve merre mekkora áram folyik. Könnyen feltűnhet, hogy hoppá hiszen minden megvan egy adott hurokban, vagy csomópontban és akkor a maradék áramnak merre kell folyni, vagy a hiányzó feszültségnek hol kell esnie.

== Kedvcsináló ==

*Kis odafigyeléssel a tárgy könnyen teljesíthető négyesre-ötösre.
*A fenti (már?) nem teljesen igaz. A kettes eléréséhez is jól fel kell készülni. (2014)
*[[Elektronika - Kedvcsináló|Régebbi kedvcsináló]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Mesterséges intelligencia (régi)

2014-12-14T12:13:28Z

Szabó Levente: 2014 zh-k

{{Tantárgy
|targykod=VIMIA313
|nev=Mesterséges intelligencia
|szak=info
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=1 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA313/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313
|levlista=mint{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félévközi eredmények beleszámítanak a félévvégi jegybe, így érdemes minél jobban teljesíteni őket.
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) teljesítése. 50 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' leadása. Egy házi van, amit párokban kell megoldani. A feladatot az [https://hf.mit.bme.hu/ erre kialakított portálra] kell feltölteni. 25 pontból legalább 10-t kell kapni rá.
*A félév során a hallgatók opcionálisan részt vehetnek egy belső '''verseny'''en, ahol általuk készített intelligens ágensek mérkőznek egymással. Fordulónként legfeljebb 15, hallgatónként összesen legfeljebb 25 pont szerezhető rajtuk.
*'''Megajánlott jegy:''' van, a versenyek összesítésekor az első három helyezett hallgató megajánlott 5-öst kap.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.
**A házi feladatokat a beadási határidejük után még egy hétig (különeljárási díj ellenében) le lehet adni.
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A félévközi követelmények összpontszámainak kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Anyaga és szerkezete a vizsgával megegyező. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, amely beugrót is tartalmazhat, melynek elégséges teljesítése a dolgozat további javításának előfeltétele, de eredménye nem számít bele a végső jegybe. A vizsga 50 pontos, a sikeres vizsgához 40%, azaz 20 pont szükséges.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A végső pontszámba (P) a ZH eredménye, a házifeladat (HF) és a versenyek összpontszáma (Ve), valamint a vizsga eredménye (Vi) számít bele, a következő módon:
*<math>P= \frac{ZH-20}{2}+HF+Ve+Vi</math>
*''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó félévközi teljesítmény!''
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 49 || 2
|-
|50 - 64 || 3
|-
|65 - 74 || 4
|-
|75 - || 5
|}
* Akinek az összpontszáma min. 70, szóbeli vizsgát tehet, amivel egy jegyet lehet javítani, de akár rontani is.

==Verseny==
A vizsgán plusz pontok szerezhetőek a versenyen nyújtott teljesítmény alapján. A feladat egy ágens fejlesztése, ezt a [http://agentgame.mit.bme.hu/ beadó rendszerbe] fel kell tölteni, ezután a rendszer automatikusan futtatja az ágenst, lebonyolítja a versenyeket.

A verseny célja minél több étel összegyűjtése. A játék nem-informált, azaz az ágens nem ismeri a teljes játékteret.

Az ágenseket AgentSpeak nyelven kell megírni (ez egy elvetemült és felturbózott Prolog variáns), de lehet használni Java kiegészítéseket is.

==A tárgyról==
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: mi
* [[MestersegesIntelligenciaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]

==Miből érdemes tanulni?==
* [http://mialmanach.mit.bme.hu/ Mesterséges intelligencia könyv] | [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0026_mi_4_4/adatok.html epub, pdf formátumok]
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313/jegyzet Fóliák]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~szorenyi/MestInt/ szegedi egyetem gyakorlat honlapja]
* [[Média:MI_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló pdf‎]]: [[MIOsszefoglalo]] kiegészítve majdnem végig a 2005/06 őszi féléves fóliáik alapján (kisebb hiányok vannak, formázásra szorul)
* Mesterséges Intelligencia könyv fejezeteinek kivonata: [[MestersegesIntelligenciaOsszefoglalo|Összefoglaló]]
* SZTE-ről jó cuccok:
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~jelasity/mi1/2010/index.html#2 Mesterséges Intelligencia I.]
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~ormandi/index.php?menu=teaching#ai1 gyak anyag]

==ZH==
Összesen 50 pont, az elégséges 40% elérése szükséges (20 pont), a vizsgára a ZH alapján pontok vihetők (a végső jegybe 25% súllyal számít bele).

* Közös kidolgozás Google Docs-on: https://docs.google.com/document/d/1WeJObhiIbb8_FKk3zDeIt457e70gLO743C07cY0tByQ/edit

===Tananyag===
* [[Media:Mint_feladatmegoldasok_2001.pdf|MI sok feladat+megoldás! (30+ oldal)]]
* [[Media:mint_zh_osszefoglalo_2001.docx|MI összefoglaló (zh anyaga, 7 oldal)]]felhasználásával.
* 1-12. fejezet a könyvből

===Hivatalos gyakorló feladatok:===
Ahol kifejezetten a saját példa használatát kérjük (értelemszerűen sem könyvben, sem előadáson nem szerepelt), ott a nem saját példa használata a pontszám levonásával (50%) jár.
* [[Média:Mi_gyak_vegyes.pdf|Vegyes feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_tanulas.pdf|Tanulásos feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_rezolucio.pdf|Rezolúciós feladatok]]

===Keresési algoritmusok===
{{Rejtett
|mutatott=Külön
|szöveg=
*[[Media:MI_2013_Acsillag_Kereses.pdf | A csillag (A*)]]
*[[Media:MI_2013_EgyenletesKoltsegu_Kereses.pdf | Egyenletes Költségű]]
*[[Media:MI_2013_HegyMaszo_Kereses.pdf | Hegymászó]]
*[[Media:MI_2013_IterativMelyulo_Kereses.pdf | Iteratívan Mélyülő]]
*[[Media:MI_2013_Ketiranyu_Kereses.pdf | Kétirányú]]
*[[Media:MI_2013_Melysegi_Kereses.pdf | Mélységi]]
*[[Media:MI_2013_MelysegKorlatos_Kereses.pdf | Mélységkorlátos]]
*[[Media:MI_2013_Moho_Kereses.pdf | Mohó]]
*[[Media:MI_2013_Rekurzivan_Legjobbat_Eloszor_Kereses.pdf | Rekurzívan legjobbat először (RLE)]]
*[[Media:MI_2013_Szelessegi_Kereses.pdf | Szélességi]]
}}
Egybe : [[Media:MI_2013_Keresesi_Algoritmusok_all.pdf | All in One]]

===Korábbi ZH-k===
*2014
** ZH feladatsorok: [[Media:Mi_zh_20141104_A_4-8.pdf | A csoport (4-8. feladatat)]] | [[Media:Mi_zh_20141104_B.pdf | B csoport]]
** PZH feladatsorok: [[Media:Mi_pzh_20411202_B.pdf | B csoport]]
* 2012
** ZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_ZH_2012_10_30_AB_megjegyzesek.pdf | AB csoport]]
** PZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_PZH_2012_11_27_A_megjegyzesek.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2012_11_27_B_megjegyzesek.pdf | B csoport ]]
** PPZH feladatok : [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_A_Feladatok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_B_Feladatok.pdf | B csoport]]

* 2011
** ZH megoldások : [[Media:MI_ZH_2011_AB_Megoldasok.pdf | AB csoport]]

* 2010
** ZH megoldások : [[Media:Mi_zh_2010_a_mo.pdf | A csoport]] | [[Media:Mi_zh_2010_b_mo.pdf | B csoport ]]
** PZH megoldások : [[Media:MI_PZH_2010_11_30_A_megoldasok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2010_11_30_B_megoldasok.pdf | B csoport ]]

*2009
** ZH feladatsorok: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]
** PZH feladatsorok: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]

==Házi feladat==

Párokban kell feladatot választani egy nagy listából a félév elején. Minden párhoz tartozik egy konzulens, aki végül értékelni fogja, a feladat elkészítése közben pedig tőle lehet segítséget kérni. A feladat tökéletes megvalósítása 25 pontot ér, ebből kell legalább 10 pontot szerezni.

A házi feladatok három "kategóriába" sorolhatóak:
* Tanulmányozás
* Alkalmazás/Szoftverfejlesztés
* Tervezés

Lehetőség van előzetes leadásra (nem kötelező, 2013-ban ez a 12. héten volt), az így leadott feladatot a konzulens átnézi, és javaslatot tesz az esetleges javításokra. A végleges leadási határidő a pótlási hét vége, pótleadás nincs.

Korábbi házi megoldások
* 2013 - Knn algoritmus megvalósítása (Koza, 23/25 pont) [[:Media:mi_hf_2013_koza_dokumentáció.pdf|Dokumentáció]]

{{Rejtett
|mutatott=Régi hf-rendszer
|szöveg=
Összesen 25 pontot lehet kapni rájuk, minimum 7 pontot kell elérni (ez 1 darab feladat teljesítésével megoldható).

;Első feladat
Az első feladat többnyire különféle keresési algoritmusok Java implementálása. A rá kapható maximális pont 7, ha a feladat hibátlan, 0 egyébként.

;Második feladat
Egy tervkészítési feladat, a rá kapható maximális pont 8, ha a dokumentálás kiemelkedő, 7, ha megfelel a követelményeknek a feladat, 0 egyébként.
[[MestersegesIntelligenciaPDDLHaziSegedlet|Segítség a PDDL házi megoldáshoz.]]

;Harmadik feladat
Esszé írása, a félév elején kiadott témakörökből. Ha a feladat a minimum követelményeket teljesíti, 7 pontot ér, maximálisan pedig 10 pontot.
}}

==Vizsga ==
* tananyag: 1-21. fejezet
* [[MestersegesIntelligenciaEredmenyfigy|Eredményfigyelő Unix/Linux alá]]
* [[Média:Mi_jegyzet_osszefoglalo.pdf|Mi összefoglaló vizsgára]]

===Kidolgozott vizsgák:===
* [https://mialmanach.mit.bme.hu/eloadasanyagok/bme-mit_mi_vizsgalapok_korabbi_evekbol 2002-2013 közötti vizsgák (sok kidolgozással)]
* [[:Media:mi_vizsga_all.pdf|A tanszéki honlapon lévő vizsgák 2011. januárig pdf-ben]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102A|2006. 01. 02. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102B|2006. 01. 02. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A|2006. 01. 12. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112B|2006. 01. 12. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126A|2006. 01. 26. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126B|2006. 01. 26. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20061217A|2007. 12. 17. A]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:Mi zh 20141104 A 4-8.pdf

2014-12-14T12:12:15Z

Szabó Levente:

Fájl:Mi zh 20141104 B.pdf

2014-12-14T12:04:26Z

Szabó Levente:

Mesterséges intelligencia (régi)

2014-12-14T11:13:24Z

Szabó Levente: 2014 pzh

{{Tantárgy
|targykod=VIMIA313
|nev=Mesterséges intelligencia
|szak=info
|kredit=5
|felev=5
|kereszt=vizsgakurzus
|tanszék=MIT
|kiszh=nincs
|nagyzh=1 db
|hf=1 db
|vizsga=írásbeli és szóbeli
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIA313/
|targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313
|levlista=mint{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Algoritmuselmélet]] tárgyból aláírás szükséges a tárgy felvételéhez.

=== A szorgalmi időszakban ===
*A félévközi eredmények beleszámítanak a félévvégi jegybe, így érdemes minél jobban teljesíteni őket.
*Az '''aláírás''' feltételei:
**A '''ZH''' sikeres (min. 40%) teljesítése. 50 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' leadása. Egy házi van, amit párokban kell megoldani. A feladatot az [https://hf.mit.bme.hu/ erre kialakított portálra] kell feltölteni. 25 pontból legalább 10-t kell kapni rá.
*A félév során a hallgatók opcionálisan részt vehetnek egy belső '''verseny'''en, ahol általuk készített intelligens ágensek mérkőznek egymással. Fordulónként legfeljebb 15, hallgatónként összesen legfeljebb 25 pont szerezhető rajtuk.
*'''Megajánlott jegy:''' van, a versenyek összesítésekor az első három helyezett hallgató megajánlott 5-öst kap.
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**A ZH egyszer félév közben, egyszer a pótlási héten (különeljárási díj ellenében) pótolható.
**A házi feladatokat a beadási határidejük után még egy hétig (különeljárási díj ellenében) le lehet adni.
*'''Elővizsga:''' van, követelményei változóak. A félévközi követelmények összpontszámainak kell egy bizonyos százalékot meghaladnia ahhoz, hogy az ember elővizsgázhasson. Anyaga és szerkezete a vizsgával megegyező. A pótlási héten tartják, a pótpót ZH-val egy időben és helyen, így értelemszerűen a pótpót ZH-val már nem lehet megszerezni az elővizsgára való jogot.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' írásbeli, amely beugrót is tartalmazhat, melynek elégséges teljesítése a dolgozat további javításának előfeltétele, de eredménye nem számít bele a végső jegybe. A vizsga 50 pontos, a sikeres vizsgához 40%, azaz 20 pont szükséges.
**Előfeltétele: az aláírás megléte.

=== Félévvégi jegy ===
*A végső pontszámba (P) a ZH eredménye, a házifeladat (HF) és a versenyek összpontszáma (Ve), valamint a vizsga eredménye (Vi) számít bele, a következő módon:
*<math>P= \frac{ZH-20}{2}+HF+Ve+Vi</math>
*''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó félévközi teljesítmény!''
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!P!!Jegy
|-
| 0 - 39 || 1
|-
|40 - 49 || 2
|-
|50 - 64 || 3
|-
|65 - 74 || 4
|-
|75 - || 5
|}
* Akinek az összpontszáma min. 70, szóbeli vizsgát tehet, amivel egy jegyet lehet javítani, de akár rontani is.

==Verseny==
A vizsgán plusz pontok szerezhetőek a versenyen nyújtott teljesítmény alapján. A feladat egy ágens fejlesztése, ezt a [http://agentgame.mit.bme.hu/ beadó rendszerbe] fel kell tölteni, ezután a rendszer automatikusan futtatja az ágenst, lebonyolítja a versenyeket.

A verseny célja minél több étel összegyűjtése. A játék nem-informált, azaz az ágens nem ismeri a teljes játékteret.

Az ágenseket AgentSpeak nyelven kell megírni (ez egy elvetemült és felturbózott Prolog variáns), de lehet használni Java kiegészítéseket is.

==A tárgyról==
* [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: mi
* [[MestersegesIntelligenciaKedvcsinalo|Kedvcsináló]]

==Miből érdemes tanulni?==
* [http://mialmanach.mit.bme.hu/ Mesterséges intelligencia könyv] | [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0026_mi_4_4/adatok.html epub, pdf formátumok]
* [http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia313/jegyzet Fóliák]
* [http://www.inf.u-szeged.hu/~szorenyi/MestInt/ szegedi egyetem gyakorlat honlapja]
* [[Média:MI_osszefoglalo.pdf|Összefoglaló pdf‎]]: [[MIOsszefoglalo]] kiegészítve majdnem végig a 2005/06 őszi féléves fóliáik alapján (kisebb hiányok vannak, formázásra szorul)
* Mesterséges Intelligencia könyv fejezeteinek kivonata: [[MestersegesIntelligenciaOsszefoglalo|Összefoglaló]]
* SZTE-ről jó cuccok:
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~jelasity/mi1/2010/index.html#2 Mesterséges Intelligencia I.]
** [http://www.inf.u-szeged.hu/~ormandi/index.php?menu=teaching#ai1 gyak anyag]

==ZH==
Összesen 50 pont, az elégséges 40% elérése szükséges (20 pont), a vizsgára a ZH alapján pontok vihetők (a végső jegybe 25% súllyal számít bele).

* Közös kidolgozás Google Docs-on: https://docs.google.com/document/d/1WeJObhiIbb8_FKk3zDeIt457e70gLO743C07cY0tByQ/edit

===Tananyag===
* [[Media:Mint_feladatmegoldasok_2001.pdf|MI sok feladat+megoldás! (30+ oldal)]]
* [[Media:mint_zh_osszefoglalo_2001.docx|MI összefoglaló (zh anyaga, 7 oldal)]]felhasználásával.
* 1-12. fejezet a könyvből

===Hivatalos gyakorló feladatok:===
Ahol kifejezetten a saját példa használatát kérjük (értelemszerűen sem könyvben, sem előadáson nem szerepelt), ott a nem saját példa használata a pontszám levonásával (50%) jár.
* [[Média:Mi_gyak_vegyes.pdf|Vegyes feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_tanulas.pdf|Tanulásos feladatok]]
* [[Média:Mi_gyak_rezolucio.pdf|Rezolúciós feladatok]]

===Keresési algoritmusok===
{{Rejtett
|mutatott=Külön
|szöveg=
*[[Media:MI_2013_Acsillag_Kereses.pdf | A csillag (A*)]]
*[[Media:MI_2013_EgyenletesKoltsegu_Kereses.pdf | Egyenletes Költségű]]
*[[Media:MI_2013_HegyMaszo_Kereses.pdf | Hegymászó]]
*[[Media:MI_2013_IterativMelyulo_Kereses.pdf | Iteratívan Mélyülő]]
*[[Media:MI_2013_Ketiranyu_Kereses.pdf | Kétirányú]]
*[[Media:MI_2013_Melysegi_Kereses.pdf | Mélységi]]
*[[Media:MI_2013_MelysegKorlatos_Kereses.pdf | Mélységkorlátos]]
*[[Media:MI_2013_Moho_Kereses.pdf | Mohó]]
*[[Media:MI_2013_Rekurzivan_Legjobbat_Eloszor_Kereses.pdf | Rekurzívan legjobbat először (RLE)]]
*[[Media:MI_2013_Szelessegi_Kereses.pdf | Szélességi]]
}}
Egybe : [[Media:MI_2013_Keresesi_Algoritmusok_all.pdf | All in One]]

===Korábbi ZH-k===
*2014
** PZH : [[Media:Mi_pzh_20411202_B.pdf | B csoport]]
* 2012
** ZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_ZH_2012_10_30_AB_megjegyzesek.pdf | AB csoport]]
** PZH (megjegyzésekkel) : [[Media:MI_PZH_2012_11_27_A_megjegyzesek.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2012_11_27_B_megjegyzesek.pdf | B csoport ]]
** PPZH feladatok : [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_A_Feladatok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PPZH_2012_12_11_B_Feladatok.pdf | B csoport]]

* 2011
** ZH megoldások : [[Media:MI_ZH_2011_AB_Megoldasok.pdf | AB csoport]]

* 2010
** ZH megoldások : [[Media:Mi_zh_2010_a_mo.pdf | A csoport]] | [[Media:Mi_zh_2010_b_mo.pdf | B csoport ]]
** PZH megoldások : [[Media:MI_PZH_2010_11_30_A_megoldasok.pdf | A csoport]] | [[Media:MI_PZH_2010_11_30_B_megoldasok.pdf | B csoport ]]

*2009
** ZH feladatsorok: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_ZH_2009_11_02_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_ZH_2009_11_02_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]
** PZH feladatsorok: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Feladatok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Feladatok.pdf | B csoport ]] és megoldások: [[Media:MI_PZH_2009_11_20_A_Megoldasok.pdf | A csoport ]] | [[Media:MI_PZH_2009_11_20_B_Megoldasok.pdf | B csoport ]]

==Házi feladat==

Párokban kell feladatot választani egy nagy listából a félév elején. Minden párhoz tartozik egy konzulens, aki végül értékelni fogja, a feladat elkészítése közben pedig tőle lehet segítséget kérni. A feladat tökéletes megvalósítása 25 pontot ér, ebből kell legalább 10 pontot szerezni.

A házi feladatok három "kategóriába" sorolhatóak:
* Tanulmányozás
* Alkalmazás/Szoftverfejlesztés
* Tervezés

Lehetőség van előzetes leadásra (nem kötelező, 2013-ban ez a 12. héten volt), az így leadott feladatot a konzulens átnézi, és javaslatot tesz az esetleges javításokra. A végleges leadási határidő a pótlási hét vége, pótleadás nincs.

Korábbi házi megoldások
* 2013 - Knn algoritmus megvalósítása (Koza, 23/25 pont) [[:Media:mi_hf_2013_koza_dokumentáció.pdf|Dokumentáció]]

{{Rejtett
|mutatott=Régi hf-rendszer
|szöveg=
Összesen 25 pontot lehet kapni rájuk, minimum 7 pontot kell elérni (ez 1 darab feladat teljesítésével megoldható).

;Első feladat
Az első feladat többnyire különféle keresési algoritmusok Java implementálása. A rá kapható maximális pont 7, ha a feladat hibátlan, 0 egyébként.

;Második feladat
Egy tervkészítési feladat, a rá kapható maximális pont 8, ha a dokumentálás kiemelkedő, 7, ha megfelel a követelményeknek a feladat, 0 egyébként.
[[MestersegesIntelligenciaPDDLHaziSegedlet|Segítség a PDDL házi megoldáshoz.]]

;Harmadik feladat
Esszé írása, a félév elején kiadott témakörökből. Ha a feladat a minimum követelményeket teljesíti, 7 pontot ér, maximálisan pedig 10 pontot.
}}

==Vizsga ==
* tananyag: 1-21. fejezet
* [[MestersegesIntelligenciaEredmenyfigy|Eredményfigyelő Unix/Linux alá]]
* [[Média:Mi_jegyzet_osszefoglalo.pdf|Mi összefoglaló vizsgára]]

===Kidolgozott vizsgák:===
* [https://mialmanach.mit.bme.hu/eloadasanyagok/bme-mit_mi_vizsgalapok_korabbi_evekbol 2002-2013 közötti vizsgák (sok kidolgozással)]
* [[:Media:mi_vizsga_all.pdf|A tanszéki honlapon lévő vizsgák 2011. januárig pdf-ben]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102A|2006. 01. 02. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060102B|2006. 01. 02. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112A|2006. 01. 12. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060112B|2006. 01. 12. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126A|2006. 01. 26. A]]
* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20060126B|2006. 01. 26. B]]

* [[MestersegesIntelligenciaVizsga20061217A|2007. 12. 17. A]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:Mi pzh 20411202 B.pdf

2014-12-14T11:12:01Z

Szabó Levente:

Szabályozástechnika - Segítség a házi feladathoz - Keviczky kurzus

2014-11-29T16:37:40Z

Szabó Levente: /* 1.2 */

{{GlobalTemplate|Infoalap|SzabTechHaziGalaxyEditionKeviczky}}

<center> {{InLineImageLink|Infoalap|SzabTechHaziGalaxyEditionKeviczky|halozat.JPG}}</center>
==1. FELADAT==
===1.1 ===
'''C(s)=A arányos szabályozó mellett A függvényében:'''
*a. Adja meg a szabályozott szakasz u módosított jellemzőjének a z1 illetve z2 zavaró jellemzőre vonatkozó eredő átviteli függvényeit. Adja meg az y szabályozott jellemzőnek az r alapjelre valamint a z1 illetve z2 zavaró jellemzőkre vonatkozó eredő átviteli függvényeit zérus-pólus alakban. Az eredményeket adja meg analitikus formában és számszerűen is.
*b. Adja meg a felnyitott kör L(s) átviteli függvényét és a zárt kör karakterisztikus egyenletét.
*c. Határozza meg a Kkr kritikus körerősítést.

Nos, az infosite-os és wiki-s helpekkel ellentétben (amik a Lantos-féléhez készültek) itt nekünk ''zárt'' körre
kell felírni az átviteli függvényeket, a számlálóba az előrevezető ág kerül, a nevezőbe a visszacsatolás.
Ennek mikéntje a könyvben a 135. oldalon van leírva.

Ez alapján tehát az eredő átviteli függvények valahogy így fognak kinézni:

{| border="1"
| ''u z1-re:'' || <math>U_{z1}= - \frac{W_{z1} P_1 P_2 C}{1+C P_1 P_2}</math>
|-
| ''u z2-re:'' || <math>U_{z2} = - \frac{W_{z2} P_2 C}{1+ C P_1 P_2}</math>
|-
| ''y r-re:'' || <math>Y_r= \frac{C P_1 P_2}{1 + C P_1 P_2}</math>
|-
| ''y z1-re:'' || <math>Y_{z1} = \frac{W_{z1} P_1 P_2}{1+C P_1 P_2}</math>
|-
| ''y z2-re:'' || <math>Y_{z2}= \frac{W_{z2} P_2}{1 + C P_1 P_2}</math>
|}

Uz1-nél és Uz2-nél van egy negatív előjel is a negatív visszacsatolás miatt! Be kell helyettesíteni
mindenhová értelem szerűen a kódod által megadott értékeket, C=A paraméter a feladatkiírásnak megfelelően.
Mint kiderült, az y-ra vonatkozó jeleket nem lehet felírni zérus-pólus alakban, ahogy a feladatban kérik, a nevezőben szereplő C=A paraméter miatt. Barta András tanár úr ímélben azt írta erre, hogy ''"nem kell megoldani ezt a részt, mivel nem lehet"''. Valószínűleg azért legalább az analitikus formát illik felírni.

A b) és c) részekhez jól használható a Lantos féle-leírás. Mivel a mi feladatunknál nem írták, hogy a kritikus körerősítést Hurwitz-cel kell megoldani, ezért lehet használni a Routh kritériumot is, ami szerintem egyszerűbb és rövidebb is, a könyvben szépen le van írva, példával együtt.

===1.2===
'''Tervezzen olyan soros PID szabályozót, amely a zárt szabályozási rendszerre vonatkozóan'''
*kielégíti az alábbi tervezési specifikációkat:*
* '''r=1(t) esetén a szabályozott jellemző végértéke y∞ =1,'''
* '''az u(t) beavatkozó jel maximális értéke umax<10 legyen,'''
* '''a rendszer átmeneti függvényének túllövése 5-10% között legyen.'''
*Adja meg a szabályozó átviteli függvényét zérus-pólus alakban. Adja meg a fázistöbblet értékét.
*Ábrázolja a zárt rendszer kimenőjelét és beavatkozójelét egységugrás alapjel esetén. Határozza meg a kimenőjel túllövését, beállási idejét és az u beavatkozójel maximumát.

( matlab kód '''Leszedve''' )

A PID tervezésénél nem kell foglalkozni a Wz1 és Wz2 jelekkel, azokat nyugodtan hagyjátok figyelmen kívül. A simulinkes modellrajznál sem kell bekötni őket.

A PID tervezése a 3. gyakorlat 9. oldalától kezdődik, ez most itt egy kivonatos, CSAK A LÉNYEGET TARTALMAZÓ, CÉLORIENTÁLT megoldás, minimális magyarázattal csak. A cél, hogy kész legyen a házi, és nem a mélyenszántó magyarázat.

A PID szabályozó tervezése úgy történik, hogy van egy képlet (a PID átviteli függvénye), amiben van négy darab paraméter, és ezeknek a megfelelő értékeit kell megadni. A képlet: 3. gyak 10. oldal.
A PID átviteli függvényének paramétereit a következőképpen kell megadni:
- a számlálóba két olyan kifejezést kell írni, mellyel a folytonos rendszer két legkisebb frekvenciájú pólusát kiejted; ugyanez konyhanyelven: ''Ti'' helyére azt a számot, ami a pólusoknál _s_ legnagyobb együtthatója, ''Td'' helyére pedig azt, ami a pólusoknál a második legnagyobb _s_ - együttható.
- van egy ''np'' nevű képződmény, ami az ún. pólusáthelyezési arány. Ennek 2-10 közötti értéket szoktak adni (a pdf szerint). Az ''np'' minél nagyobb, annál gyorsabb lesz a rendszer, de annál nagyobb is lesz Umax. A ''T1'' paraméter a nevezőben a ''Td/np'' törttel jön ki.

Már csak a 60 fokos fázistartalékot kell kiszámolni. Ez nekünk duplán jó, mert ezekkel a számításokkal megkapjuk a ''kc'' erősítést, és a rendszert is beállítjuk 5-10%-os túllövésűre, ahogy az a feladatkiírásban szerepel.

( matlab kód '''Leszedve''' )

-- [[GalDenny|Denny]] - 2006.11.23. - [[VidaZsolt|bahrdew]] - 2006.11.25.

==2. FELADAT==
===2.1 ===
'''Határozza meg a P(s) folytonos szakasz és a D/A átalakító együttes G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban a megadott Ts mintavételi idô mellett zérusrendû tartószerv feltételezésével.'''

Ez nagyon egyszerű. Csak fel kell írnod a P(s)-ed, a ''Ts'' mintavételezési időt megadták. A ''c2d'' függvény alkalmazásával a matlab megcsinálja a feladatot. (Matlab kódot szintén ld lent. '''//Leszedve''' )

-===2.2===
*Tervezzen véges beállású (dead-beat) C(z) szabályozót az umax<10/( A1*A2 ) feltétel mellett úgy, hogy a mintavételezési pontok között ne keletkezzenek lengések.*

FIGYELEM! Ez a megoldás nem foglalkozik azzal, ha holtidős tagod is van. Holtidős tagnál ezt még tovább kell folytatni, ld. gyakorlatos pdf-ek.

A 2.1-es feladatban kiszámolt Pz diszkrét átviteli függvényből indulunk ki. Ahhoz, hogy a szabályzónk véges beállású legyen, három dolgot kell elvégeznünk.

Egylépéses beállás tervezése: ennek mikéntjét ld. a lent csatolt fájlban (diszkret_atviteli.m). 3 sor az egész. A lényeg: Cz=1/(Pz*(z-1)) lesz a szabályozó. Ezzel elértük, hogy egy lépésben álljon be állandósult állapotba a kimenőjel.

Most az oszcillációkat kell kiküszöbölni. Ez a rész nekem elég zavaros, de valami olyasmiről van szó, hogy nevezőbe került zérusokat kell eltűntetni. Én az összes zérusomat belevettem a buliba. A kódban lévő ''Tz=Bmn/(z^4);'' sorban 4 helyére azt a számot írd, amit úgy határozol meg, hogy a ''Bm'' -nél lévő zérusok száma + 1. A ''Bmn=Bm/dcgain(Bm);'' sorra azért van szükség, hogy a kimenet kövesse az alapjelet.

Az utolsó lépés, hogy lenyomjuk az Umax-ot. Mint látható, ehhez nekem egy 17-ed fokú (!) függvényre volt szükségem. Lehet, hogy valamit túlbonyolítottam, de nekem csak így ment le Umax a megfelelő érték alá. Na, amire figyelni kell: Fz-t úgy kell megválasztani, hogy z=1 helyettesítésnél 1-et adjon. A ''Tz=Fz*Bmn/(z^4);'' sorban 4 helyére szintén az előző bekezdésben kiszámoltat írd.

===2.3===
'''Tervezze meg a C(z) diszkrét idejû szabályozót a kisfrekvenciás közelítés módszerének alkalmazásával.'''
*Elôírások: egységugrás alapjelre a maradó hiba legyen zérus; a rendszer átmeneti függvényének túllövése 5-10% között legyen; az u(t) jelre umax <10 / ( A1A2 ) teljesüljön.*

( matlab kód '''Leszedve''' )

Ez a feladat nagyon hasonló a folytonos PID-hez, hiszen itt is póluskiejtéssel kell dolgoznunk. Először a 2.1-ben leírt módon írjuk fel a Pz diszkrét átviteli függvényt. Ezután be kell helyettesítenünk az 5. gyakorlat 4. oldalán található PID-es képletben. Úgy kell felírni az egyenletet, hogy kiessen a két legnagyobb pólus. Az erősítés meghatározása és a fázistartalék (vele együtt a túllövés) beállítása is ugyanúgy történik, mint a folytonosnál. Az ellenőrzéseket és simulinkes dolgokat megtaláljátok a pdf-ben, kódrészletekkel.

-- [[VidaZsolt|bahrdew]] - 2006.11.25
 

// A leíráshoz csatolt matlabkódokat a WIKI üzemeltetői eltávolították. 
// Ugyanis a tudásbázis építésekor nem célunk a kiadott feladatok teljes megoldásának közlése. 
// Leírásokat kívánunk adni a megoldáshoz, ezáltal a hallgatóknak lehetőséget adni az önálló munkára. 
// VITALAP: [[KidolgozasAggalyok]] http://hat.sch.bme.hu/ -- [[AdamO|adamo]] - 2006.11.25.


[[Category:Infoalap]]

Szabályozástechnika - Segítség a házi feladathoz - Keviczky kurzus

2014-11-29T16:20:33Z

Szabó Levente: /* 1.1 */

{{GlobalTemplate|Infoalap|SzabTechHaziGalaxyEditionKeviczky}}

<center> {{InLineImageLink|Infoalap|SzabTechHaziGalaxyEditionKeviczky|halozat.JPG}}</center>
==1. FELADAT==
===1.1 ===
'''C(s)=A arányos szabályozó mellett A függvényében:'''
*a. Adja meg a szabályozott szakasz u módosított jellemzőjének a z1 illetve z2 zavaró jellemzőre vonatkozó eredő átviteli függvényeit. Adja meg az y szabályozott jellemzőnek az r alapjelre valamint a z1 illetve z2 zavaró jellemzőkre vonatkozó eredő átviteli függvényeit zérus-pólus alakban. Az eredményeket adja meg analitikus formában és számszerűen is.
*b. Adja meg a felnyitott kör L(s) átviteli függvényét és a zárt kör karakterisztikus egyenletét.
*c. Határozza meg a Kkr kritikus körerősítést.

Nos, az infosite-os és wiki-s helpekkel ellentétben (amik a Lantos-féléhez készültek) itt nekünk ''zárt'' körre
kell felírni az átviteli függvényeket, a számlálóba az előrevezető ág kerül, a nevezőbe a visszacsatolás.
Ennek mikéntje a könyvben a 135. oldalon van leírva.

Ez alapján tehát az eredő átviteli függvények valahogy így fognak kinézni:

{| border="1"
| ''u z1-re:'' || <math>U_{z1}= - \frac{W_{z1} P_1 P_2 C}{1+C P_1 P_2}</math>
|-
| ''u z2-re:'' || <math>U_{z2} = - \frac{W_{z2} P_2 C}{1+ C P_1 P_2}</math>
|-
| ''y r-re:'' || <math>Y_r= \frac{C P_1 P_2}{1 + C P_1 P_2}</math>
|-
| ''y z1-re:'' || <math>Y_{z1} = \frac{W_{z1} P_1 P_2}{1+C P_1 P_2}</math>
|-
| ''y z2-re:'' || <math>Y_{z2}= \frac{W_{z2} P_2}{1 + C P_1 P_2}</math>
|}

Uz1-nél és Uz2-nél van egy negatív előjel is a negatív visszacsatolás miatt! Be kell helyettesíteni
mindenhová értelem szerűen a kódod által megadott értékeket, C=A paraméter a feladatkiírásnak megfelelően.
Mint kiderült, az y-ra vonatkozó jeleket nem lehet felírni zérus-pólus alakban, ahogy a feladatban kérik, a nevezőben szereplő C=A paraméter miatt. Barta András tanár úr ímélben azt írta erre, hogy ''"nem kell megoldani ezt a részt, mivel nem lehet"''. Valószínűleg azért legalább az analitikus formát illik felírni.

A b) és c) részekhez jól használható a Lantos féle-leírás. Mivel a mi feladatunknál nem írták, hogy a kritikus körerősítést Hurwitz-cel kell megoldani, ezért lehet használni a Routh kritériumot is, ami szerintem egyszerűbb és rövidebb is, a könyvben szépen le van írva, példával együtt.

===1.2===
'''Tervezzen olyan soros PID szabályozót, amely a zárt szabályozási rendszerre vonatkozóan'''
*kielégíti az alábbi tervezési specifikációkat:*
* '''r=1(t) esetén a szabályozott jellemző végértéke y∞ =1,'''
* '''az u(t) beavatkozó jel maximális értéke umax<10 legyen,'''
* '''a rendszer átmeneti függvényének túllövése 5-10% között legyen.'''
*Adja meg a szabályozó átviteli függvényét zérus-pólus alakban.*
'''Adja meg a fázistöbblet értékét.'''
*Ábrázolja a zárt rendszer kimenőjelét és beavatkozójelét egységugrás alapjel esetén.*
'''Határozza meg a kimenőjel túllövését, beállási idejét és az u beavatkozójel maximumát.'''

( matlab kód '''Leszedve''' )

A PID tervezésénél nem kell foglalkozni a Wz1 és Wz2 jelekkel, azokat nyugodtan hagyjátok figyelmen kívül. A simulinkes modellrajznál sem kell bekötni őket.

A PID tervezése a 3. gyakorlat 9. oldalától kezdődik, ez most itt egy kivonatos, CSAK A LÉNYEGET TARTALMAZÓ, CÉLORIENTÁLT megoldás, minimális magyarázattal csak. A cél, hogy kész legyen a házi, és nem a mélyenszántó magyarázat.

A PID szabályozó tervezése úgy történik, hogy van egy képlet (a PID átviteli függvénye), amiben van négy darab paraméter, és ezeknek a megfelelő értékeit kell megadni. A képlet: 3. gyak 10. oldal.
A PID átviteli függvényének paramétereit a következőképpen kell megadni:
- a számlálóba két olyan kifejezést kell írni, mellyel a folytonos rendszer két legkisebb frekvenciájú pólusát kiejted; ugyanez konyhanyelven: ''Ti'' helyére azt a számot, ami a pólusoknál _s_ legnagyobb együtthatója, ''Td'' helyére pedig azt, ami a pólusoknál a második legnagyobb _s_ - együttható.
- van egy ''np'' nevű képződmény, ami az ún. pólusáthelyezési arány. Ennek 2-10 közötti értéket szoktak adni (a pdf szerint). Az ''np'' minél nagyobb, annál gyorsabb lesz a rendszer, de annál nagyobb is lesz Umax. A ''T1'' paraméter a nevezőben a ''Td/np'' törttel jön ki.

Már csak a 60 fokos fázistartalékot kell kiszámolni. Ez nekünk duplán jó, mert ezekkel a számításokkal megkapjuk a ''kc'' erősítést, és a rendszert is beállítjuk 5-10%-os túllövésűre, ahogy az a feladatkiírásban szerepel.

( matlab kód '''Leszedve''' )

-- [[GalDenny|Denny]] - 2006.11.23. - [[VidaZsolt|bahrdew]] - 2006.11.25.

==2. FELADAT==
===2.1 ===
'''Határozza meg a P(s) folytonos szakasz és a D/A átalakító együttes G(z) impulzusátviteli függvényét zérus-pólus alakban a megadott Ts mintavételi idô mellett zérusrendû tartószerv feltételezésével.'''

Ez nagyon egyszerű. Csak fel kell írnod a P(s)-ed, a ''Ts'' mintavételezési időt megadták. A ''c2d'' függvény alkalmazásával a matlab megcsinálja a feladatot. (Matlab kódot szintén ld lent. '''//Leszedve''' )

-===2.2===
*Tervezzen véges beállású (dead-beat) C(z) szabályozót az umax<10/( A1*A2 ) feltétel mellett úgy, hogy a mintavételezési pontok között ne keletkezzenek lengések.*

FIGYELEM! Ez a megoldás nem foglalkozik azzal, ha holtidős tagod is van. Holtidős tagnál ezt még tovább kell folytatni, ld. gyakorlatos pdf-ek.

A 2.1-es feladatban kiszámolt Pz diszkrét átviteli függvényből indulunk ki. Ahhoz, hogy a szabályzónk véges beállású legyen, három dolgot kell elvégeznünk.

Egylépéses beállás tervezése: ennek mikéntjét ld. a lent csatolt fájlban (diszkret_atviteli.m). 3 sor az egész. A lényeg: Cz=1/(Pz*(z-1)) lesz a szabályozó. Ezzel elértük, hogy egy lépésben álljon be állandósult állapotba a kimenőjel.

Most az oszcillációkat kell kiküszöbölni. Ez a rész nekem elég zavaros, de valami olyasmiről van szó, hogy nevezőbe került zérusokat kell eltűntetni. Én az összes zérusomat belevettem a buliba. A kódban lévő ''Tz=Bmn/(z^4);'' sorban 4 helyére azt a számot írd, amit úgy határozol meg, hogy a ''Bm'' -nél lévő zérusok száma + 1. A ''Bmn=Bm/dcgain(Bm);'' sorra azért van szükség, hogy a kimenet kövesse az alapjelet.

Az utolsó lépés, hogy lenyomjuk az Umax-ot. Mint látható, ehhez nekem egy 17-ed fokú (!) függvényre volt szükségem. Lehet, hogy valamit túlbonyolítottam, de nekem csak így ment le Umax a megfelelő érték alá. Na, amire figyelni kell: Fz-t úgy kell megválasztani, hogy z=1 helyettesítésnél 1-et adjon. A ''Tz=Fz*Bmn/(z^4);'' sorban 4 helyére szintén az előző bekezdésben kiszámoltat írd.

===2.3===
'''Tervezze meg a C(z) diszkrét idejû szabályozót a kisfrekvenciás közelítés módszerének alkalmazásával.'''
*Elôírások: egységugrás alapjelre a maradó hiba legyen zérus; a rendszer átmeneti függvényének túllövése 5-10% között legyen; az u(t) jelre umax <10 / ( A1A2 ) teljesüljön.*

( matlab kód '''Leszedve''' )

Ez a feladat nagyon hasonló a folytonos PID-hez, hiszen itt is póluskiejtéssel kell dolgoznunk. Először a 2.1-ben leírt módon írjuk fel a Pz diszkrét átviteli függvényt. Ezután be kell helyettesítenünk az 5. gyakorlat 4. oldalán található PID-es képletben. Úgy kell felírni az egyenletet, hogy kiessen a két legnagyobb pólus. Az erősítés meghatározása és a fázistartalék (vele együtt a túllövés) beállítása is ugyanúgy történik, mint a folytonosnál. Az ellenőrzéseket és simulinkes dolgokat megtaláljátok a pdf-ben, kódrészletekkel.

-- [[VidaZsolt|bahrdew]] - 2006.11.25
 

// A leíráshoz csatolt matlabkódokat a WIKI üzemeltetői eltávolították. 
// Ugyanis a tudásbázis építésekor nem célunk a kiadott feladatok teljes megoldásának közlése. 
// Leírásokat kívánunk adni a megoldáshoz, ezáltal a hallgatóknak lehetőséget adni az önálló munkára. 
// VITALAP: [[KidolgozasAggalyok]] http://hat.sch.bme.hu/ -- [[AdamO|adamo]] - 2006.11.25.


[[Category:Infoalap]]

Szabályozástechnika (info)

2014-11-05T14:12:40Z

Szabó Levente: 2014 ősz 1. ZH

{{Tantárgy
|targykod=VIAUA309
|nev=Szabályozástechnika
|szak=info
|kredit=4
|tanszék=AAIT
|felev=5
|kiszh=nincs
|vizsga=nincs
|nagyzh=3 db
|hf=1 db
|tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUA309/
|targyhonlap=https://www.aut.bme.hu/Course/szabtech
|levlista=iszabtech{{Kukac}}sch.bme.hu
}}

==Követelmények==

===Előtanulmányi rend===
[[Jelek és rendszerek]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.

===A szorgalmi időszakban===
*A félév során kéthetente 3 db előadást és 1 db számítógépes MATLAB gyakorlatot tartanak.
*A min. elégséges '''félévvégi jegy feltételei:'''
**A '''gyakorlatok'''on való 70%-os jelenlét.
**'''Két félévközi ZH''' sikeres (egyenként min. 40%) megírása. Egyenként max. 30 pont szerezhető rajtuk.
**'''Félévvégi ellenőrző gyakorlat''' sikeres (min. 40%) teljesítése. Max. 30 pont szerezhető rajta.
**'''Házi feladat''' sikeres (min. 40%) leadása. Max. 10 pont jár érte.
**Az '''összes begyűjthető pont 50%-ának elérése.'''
**''Tehát az összes követelményt egyenként min 40%-osra, összesen min. 50%-osra kell teljesíteni.''
*'''Pótlási lehetőségek''':
**A ZH-k egymástól függetlenül egyszer félév közben pótolhatóak.
**A MATLAB gyakorlat is egyszer pótolható.
**A házi feladatot a határidőn túl is le lehet adni, egészen a pótlási hét végéig, különeljárási díj ellenében.

===A vizsgaidőszakban===
*'''Vizsga:''' nincs.

===Félévvégi jegy===
*A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.
*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" align="center"
!Pont!!Jegy
|-
| 0 - 49 || 1
|-
|50 - 59 || 2
|-
|60 - 69 || 3
|-
|70 - 79 || 4
|-
|80 - 100|| 5
|}

==A tárgyról==
* [[Szabályozástechnika - Kedvcsináló|Kedvcsináló]]
* [[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához|Ajánlott rövidítés]]: szabtech
* Mottó: ''Stabilis-e vagy?''
* A joker billentyűkombináció: ''C-x M-c M-BarsRuth''

==Miből érdemes tanulni?==
* Keviczky László - Bars Ruth - Hetthéssy Jenő - Barta András - Bányász Csilla: Szabályozástechnika (55079)
* Hetthéssy Jenő - Bars Ruth - Barta András: Szabályozástechnika MATLAB gyakorlatok (55080)
* [[Szabályozástechnika - Alapfogalmak|Alapfogalmak]]
* A tárgyhonlapon jó sok kidolgozott feladatsor

==Segédletek==

===Kidolgozás, összefoglaló===
* [[Bode-diagram kézi rajzolása|Bode diagram könnyen, gyorsan]]
* [[Szabályozástechnika - Rövidítések|Rövidítések]]
* [[Szabályozástechnika - Matlab parancsok‎|Matlab parancsok‎]]
* [[Szabályozástechnika - Zh konzultáció|Zh konzultáció]]
* [[Szabályozástechnika - Állapottér számolás Matlabban|Állapottér számolás Matlabban]]
* [[Szabályozástechnika - Nyquist, Bode|Nyquist, Bode]]
* [[Media:Szabtech_segedlet_2007_01_26_ultimate_megoldott_feladatsorok.pdf|Rengeteg kidolgozott feladat (ultimate.pdf)]]
* [[Media:Szabtech jegyzet 2012tavasz Kezdetiertek-vegertek.pdf | Kezdeti és végértéktétel magyarázattal]]
* [[Media:Szabtech jegyzet 2012tavasz PID.pdf |PID képletek (+1-2 példa diszkrét PID-hez)]]
* [[Media:Szabtech jegyzet 2012tavasz Szabjelek.pdf |Beavatkozó és kimenő jelek megértéséhez help]]

===Segítség a házi feladathoz===
* [[Szabályozástechnika - Segítség a házi feladathoz - Keviczky kurzus|Keviczky kurzus]]
* [[Szabályozástechnika - Segítség a házi feladathoz - Lantos kurzus|Lantos kurzus]]

===Tankönyv===
* [[Média:Szabtech_konyv_2006_Keviczky-Bars-Hetthessy-Barta-Banyasz_-_Szabalyozastechnika_OCR.pdf|Keviczky László - Bars Ruth - Hetthéssy Jenő - Barta András - Bányász Csilla: Szabályozástechnika, Széchenyi Istán Egyetem, Universitas-Győr Kht., Győr, 2006]]

===Laborkönyv===
* [[Média:MatLab_Utmutato_Szabtech_Jelek.pdf|SzabTechLaborKonyv2005Vill.pdf - Hetthéssy Jenő - Bars Ruth - Barta András: Szabályozástechnika Matlab Gyakorlatok, Villamosmérnöki, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Villamosmérnöki és Informatikai Kar - Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék, 2005]]

A szabályozástechnika feladatmegoldó szeminárium tematikája, 2012-13/II, Kolumbán Sándor, May 8, 2012

=== Plusz anyagok ===
[https://www.aut.bme.hu/Course/SzabFMSz Feladatmegoldó szemináriumok] videói (2012 tavasz):

* http://www.youtube.com/user/SandorKolumban/videos?sort=da&flow=list&page=1&view=1
* [[Média:Szabtech_feladatmegoldó_szeminárium_00_A_2012_tavaszi_féléves_menetrend_-_(Tematika_120508102919).pdf|A félév során az előadások tematikája és a hozzájuk tartozó videók lejátszási listája (00 A 2012 tavaszi féléves menetrend (Kolumbán Sándor, 2012. május 8.))]] (https://www.aut.bme.hu/Upload/Course/SzabFMSz/publikus_anyagok/Tematika_120508102919.pdf)
** '''2012. február 22.'''
*** Blokkdiagram algebra
*** Közelítő Bode-diagram rajzolása
*** Átviteli függvény és állapotteres leírás közti átjárás
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL0B8717D9AA605801&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. február 29.'''
*** Átviteli függvényből megfigyelhetőségi, irányíthatósági, diagonális és Jordan alakok blokkdiagramjának előállítás, majd ebből állapotteres leírás
*** Irányíthatóság és megfigyelhetőség rangfeltétele csak említés szinten, nem számoltunk példát rá. A diagonális alakból való egyszerű kiolvasás
*** Az állapotteres egyenlet időtartománybeli megoldása. Nulla bemenőjel mellett adott időpontbeli állapot számolása.
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLD46A193936FE83FC&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 7.'''
*** Gyökhelygörbe
*** Zárt rendszer stabilitása pólusok alapján
*** Visszacsatolás stabilitása a Nyquist kritérium alapján, strukturális stabilitás
*** Visszacsatolt kör alapjelkövetési tulajdonságai
*** Statikus jelkövetés és hibaelhárítás
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLE4C63F4BD8DD54F9&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 14.'''
*** Nyílt és zárt körök átviteli függvényeinek valamint követési hibáinak számolása
*** Csillapítási tényező
*** Egyszerűsített Nyquist-kritérium
*** Erősítési és fázistartalékkal kapcsolatos feladatok
*** Egyebek: pl. Euler-alakba (A*e^(i*φ) (pl. 1+2iω átírása ilyen alakba), k/ω*e^(-i*π/2) az L(iω)=k/(iω) alakból) átírásra példa, |L(iω)|=1 értelmezése
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL368803DBB78E7DE2&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 21.'''
*** Konzultáció az első zárthelyi előtt, vegyesen az eddigi anyag
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLDAAF1B2D67452F9C&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. március 28.'''
*** PID szabályozó tervezése
*** Smith prediktor
*** Elvárt póluselrendezéshez állapot-visszacsatolás tervezése
*** Ami még előkerül: irányíthatósági kanonikus alak
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL7D5925BE26784FA6&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. április 4.'''
*** A pótzárhelyi konzultációja
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL33C41E6BFBEB425A&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. április 11.'''
*** Mintavételes rendszerek
*** Z-transzformáció
*** Kezdeti és végérték-tételek
*** Zérusrendű tartószerv és egységugrás ekvivalens alakok
*** Egyebek: szabályzó algoritmusának programozása
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PL5FD99A421DFCFAFB&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']
** '''2012. április 18.'''
*** Mintavételes rendszerek realizálhatósága
*** Véges beállású szabályzók (Dead beat controller)
*** Youla-parametrizálás
*** [http://www.youtube.com/playlist?list=PLB48C83668312F14A&feature=view_all '''Youtube lejátszási lista:''']

Az oldal eléréshez sso-s bejelentkezés szükséges!
* [[SzabTechKiegeszitoAnyagok]]

==ZH==
===1. ZH===
*2014 ősz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20141021_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
*2013 ősz
** [[:Media:SzabTech_ZH1_2013_10_22_megoldas.pdf | ZH megoldások]]
*2013 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20130329-megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
*2012 ősz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20121016_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20121109_megoldas.pdf | PZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20121214_megoldassal.pdf | PPZH megoldások]]
*2012 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20120323_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20120406.pdf | PZH megoldások]]
*2011 ősz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20111018.pdf | ZH feladatsor]] [[:Media:Szabtech_ZH1_20111018_Megoldasok.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20111111_megoldasokkal.pdf | PZH megoldások]]
*2011 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20110322_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20110405_megoldassal.pdf | PZH megoldások]]
*2010 ősz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20101019_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20101112_megoldassal.pdf | PZH megoldások]]
*2010 tavasz
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20100323_megoldassal.pdf | ZH megoldások]]
** [[:Media:Szabtech_ZH1_20100406_megoldassal.pdf | PZH megoldások]]
*2009 tavasz
** [[Media:Szabtech_zh_2009tavasz_fs.pdf | ZH feladatsor]] [[Media:Szabtech_zh_2009tavasz_mo.pdf | ZH megoldások]]

*Korábbi anyagok:
** [[SzabtechZh2006Osz|2006. 11. 13. - ZH]]
** [[SzabtechZh2007Tavasz|2007. 04. 13. - ZH]]
** [[SzabtechZh20070427|2007. 04. 27. - PHZ]]
** [[SzabtechZHGyakorlo2007Osz|Gyakorlofeladatok az 1. ZH-hoz, 2007, osz]]
** [[SzabtechZH1Gyakorlo2008Osz|Gyakorlófeladatok az 1. ZH-hoz, 2008 ősz]]

===2. ZH===
* Korábbi Zh-k
** [[SzabtechZh2Feladatok2007Osz|2007-12-07]]
** [[SzabtechZH2008december11|2008-12-11]]
** [[Média:Szabtech_zh2_20091211_megoldassal.pdf|2009-12-11]]
** [[Media:Szabtech_zh2_20100512_megoldassal.pdf|2010-05-12]]
** [[Media:Szabtech_zh2_20101210_megoldassal.pdf|2010-12-10]]
** [[Media:Szabtech_zh2_20110513_megoldassal.pdf|2011-05-13]]
** [[Media:Szabtech_zh2p_20110519.pdf|2011-05-19]]
** [[Media:Szabtech_zh2_20111209_megoldassal.pdf|2011-12-09]]
** [[Media:Szabtech_zh2_20120511_megoldassal.pdf|2012-05-11]]
** [[Media:Szabtech_zh2_20121207_megoldassal.pdf|2012-12-07]]
** [[Media:Szabtech_zh2p_20121214_megoldassal.pdf|2012-12-14]]
* Vegyes feladatok
** [[SzabtechZH2Gyakorlo2008Osz|Gyakorlófeladatok az 2. ZH-hoz, 2008 ősz]]
** [[SzabtechZH2Gyakorlo2007Osz|Gyakorlofeladatok az 2. ZH-hoz, 2007, osz]]
** [[SzabtechPotPotZhFeladatok2007Osz|2007. december 18. - pót-pót ZH]]
** [[Média:Szabtech_ZH2_feladatok_2012_tavaszig_well_formed_by_Levai_Szabolcs.pdf|2012. tavaszi félévig bezárólag 2.ZH feladatok, témák szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]]
** [[Média:Szabtech_ZH2_2013tavasz_típusfeladatok.pdf‎ | 2013 tavasz - Hetthéssy tanár úr előadásain közölt típusfeladatok ]]
* Elmélet
** [[Média:Szabtech_ZH_2ZH_elméleti_segédlet.pdf|2. ZH Elméleti kérdések by Lévai Szabolcs]]
** [[Média:szabtech_ZH2_elmelet.zip|2. ZH Elméleti kérdések by Lévai Szabolcs (szerkeszthető .doc fájlok zippelve)]]
** [[Média:Szabtech_ZH_2010_2ZH_korabbi_ZH_elmeleti_kerdesek.pdf|2. ZH, korábbi ZH-k elméleti kérdései, 2010]]

===Labor ZH===
* Wiki-aloldalak (hiba esetén kérlek, szerkesszétek!!)
** [[SzabtechLabZH|Gyakorló feladatok a labor ZH-hoz, 2007, ősz]]
** [[SzabTechLaborZh2007Osz|2007. december 13. - labor ZH]]
** [[Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 11. 24., megoldással]]
** [[Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 12. 08., megoldással (angol)|Szabályozástechnika - LaborZH, 2008. 12. 08., megoldással (angol) Control theory Exam, December 8, 2008]] (eredeti: [[Média:Szabtech_LaborZh_20081208_angol.pdf|Control theory Exam, December 8, 2008]])
** [[SzabTechLaborZh2009Tavasz|2009. május 7. - labor ZH]]
** [[Szabályozástechnika - LaborZH, 2010. 05. 05., megoldással]] (eredeti: [[Media:Szabtech_LaborZH_20100505_IMG_1017.JPG | 2010. május 5. - labor ZH]], [[Media:Szabtech_LaborZH_20100505_megoldas_IMG_1016.JPG | MEGOLDÁS!]])
* Fájlok (ezeket legjobb lenne átalakítani Wiki-aloldalakká, hogy a szöveg kimásolható, kipróbálható legyen)
** [[Média:Szabtech_LaborZH_feladatai_témakörök_szerint_csoportosítva_by_Lévai_Szabolcs_well_formed.pdf|Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva by Lévai Szabolcs]] → [[Labor ZH feladatai témakörök szerint csoportosítva]] (elkezdtem begépelni a feladatokat, Matlab-kódokat, kérlek, folytassátok! Köszi!)

==Konzultáció==
* [[Media:Szabtech_konzi_2009osz_part1.pdf | 2009 őszi konzi (part1)]]
* [[Media:Szabtech_konzi_2009osz_part2.pdf | 2009 őszi konzi (part2)]]
* [[Media:Szabtech_konzi_2009osz_elekes_csaba.pdf | 2009 őszi konzi (by Elekes Csaba)]]

== Laborok ==
* [[Szabályozástechnika - Laborjegyzetek]] (jegyzet3.txt (3. labor jegyzet (utf8)), jegyzet4.txt (4. labor jegyzet (utf8)), jegyzet5.txt (5. labor jegyzet (utf8)) fájlokból inkább Wiki-aloldal)
* [[Média:Szabtech_ZH_feladatmegoldó_2012_tavasz.pdf|ZH-feladatmegoldó órák, 2012. tavasz (1-2-3.)]]

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}

Fájl:Szabtech ZH1 20141021 megoldassal.pdf

2014-11-05T14:11:33Z

Szabó Levente:

Szabályozástechnika - Alapfogalmak

2014-10-19T11:37:12Z

Szabó Levente:

{{vissza|Szabályozástechnika (info)}}

Nem tudtam lépést tartani az előadóval, és a könyv bonyolult matematikai jelöléseiben elveszek. (Talán nem vagyok egyedül.)
Arra kérem a hozzáértőket, hogy röviden, világosan foglalják össze a lentebb felsoroltakat, hogy könnyebben menjen a tanulás!
-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.11.14.

* Átmeneti függvény, karakterisztika, állapotegyenletek, mátrixok stb. '''jelentése''', kapcsolatuk, '''átszámítás módja'''
* Szabályozási kör ábrájának értelmezése, '''kapcsolások matematikai jelentése''', '''nyitott és zárt kör fogalma'''.
* Pólus és zérus fogalma, mit jelent ez a gyakorlatban?
* Szokásos alaptagok
* stb. stb.

==Függvények:==

=====*Nyitott* rendszer átvitele (Hurokátvitel):=====

<math>L(s) = \displaystyle{\frac{Y(s)}{U(s)}}</math>

ha polinomok hányadosa:

<math>L(s) = \displaystyle{\frac{P(s)}{Q(s)}}</math>

=====*Zárt* rendszer átvitele - negatív visszacsatolásnál:=====

<math>T(s) = \displaystyle{\frac{L(s)}{1+L(s)}} = \displaystyle{\frac{Y(s)}{U(s)}}</math>

=====Karakterisztikus egyenlet:=====

<math>1 + L(s) = P + Q = 0</math>

=====Átviteli fv. számítása állapotteres alakból:=====

<math>H(s) = c^T(sI-A)^{-1}b</math>

Visszafelé számítani bonyolultabb, de a megoldott ZH-kban van pár ilyen példa, amik alapján vissza lehet fejteni.

-- [[TothFerencJozsef|tferi]] - 2010.10.18.
==Jelek-Szabtech kéziszótár ==

{| border="1"
| '''Jelek''' |||| '''Szabtech''' ||
|-
| '''jelölés''' || '''elnevezés''' || '''jelölés''' || '''elnevezés'''
|-
| δ(t) || Dirac-delta || δ(t) || Dirac-delta
|-
| ε(t) || egységugrás || 1(t) || egységugrás
|-
| h(t) || impulzusválasz || w(t) || súlyfüggvény
|-
| g(t) || ugrásválasz || v(t) || átmeneti függvény
|-
| H(s) || átviteli függvény || W(s) || átviteli függvény
|-
| H(z) || átviteli függvény || D(z) || átviteli függvény
|}

-- [[BergmannGabor|Baba]] - 2005.11.14.

==Kapcsolások, felnyitott, zárt kör==
Nah, ez itt nagyon pongyola lesz.
Vannak rendszerelemek, amik adott bemenő jelre adott kimenetet adnak (súlyfv, átmenetifv). Ezt a jellemzőt jó a Laplace vagy Z transzformáltjával (átviteli fv) jelölni, ugyanis ekkor két egymás utáni (sorba kötött) rendszerelem együttes átviteli fv-e a két fv szorzata. Kettő párhuzamos tag viszont egyszerűen összeadódik, mert szerencsére lineáris a transzformáció.

-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.11.17.

==Szokásos alaptagok==

GYK: tag = összeg részei. Nem keverendő a tényezővel, ami a szorzatalak részeit illeti. Tehát most az átviteli függvényeket részlettörtek összegeként vizsgáljuk

Az analóg (folytonos idejű) szakaszok és szabályozók átviteli függvényét részlettörtekre bontva, a következő szokásos tagok fordulgatnak elő (konstans szorzótól most eltekintve):
* <math>P</math> '''Arányos tag''': <math>1</math> , egy egyszerű konstans visszacsatolás (rimembör dö konstans szorzó).
* <math>I</math> '''Egyszeresen integráló tag''': <math>\frac{1}{s}</math> (emlékezz, hogy úgy integrálunk egy fv-t, hogy a Laplace trafóját <math>s</math>-sel osztjuk). Integráló pólus 0-ban.
* <math>I^i</math> '''i-szeres integráló tag''': <math>\frac{1}{s^i}</math> . Integráló pólus 0-ban, multiplicitással.
* '''Egytárolós tag''': <math>\frac{1}{1+sT}</math>, a <math>T</math> neve időállandó, minél kisebb, annál gyorsabban lecsengenek a tranziensek, tehát annál jobban szeretjük egy szabályozókörben. <math>T</math> legyen pozitív, mert ha negatív, akkor egy pozitív valós pólus van a rendszerben, amitől az instabil lesz. Pólus <math>-\frac{1}{T}</math>-ben.
* '''Kéttárolós lengő tag''': <math>\frac{1}{1+2\xi Ts+T^{2}s^2}</math>, legyen <math> T>0, 0<\xi <1 </math>; két pólus, amelyek egymás konjugált komplex párjai. ''Abszolútértékük <math>\omega_0=\frac{1}{T}</math>, a negatív valós tengelytől való szögeltérésük koszinusza <math>\xi </math>'' (lásd gyönyörű ábra könyvben vagy füzetben).
* <math>D</math> '''Egyszeresen deriváló tag (ideális)''': <math>s</math> (emlékezz, hogy úgy deriválunk, hogy a Laplace-transzformáltat <math>s</math>-sel szorozzuk), a gyakorlatban nem megvalósítható.
* <math>D^i</math> '''i-szeresen deriváló tag (ideális)''': <math>s^i</math> , a gyakorlatban nem megvalósítható.
* <math>D</math> '''Egyszeresen deriváló tag (közelítő)''': <math>\frac{s}{1+sT_c}</math>, a gyakorlatban így közelítik a deriválótagot; <math>T_c</math> minél kisebb, annál gyorsabb a pluszként felvett pólus (annál inkább elmegy a valós mínusz végtelen felé), tehát egyre kevésbé baj a szabályozás miatt, hogy felvettünk egy új pólust, ugyanakkor <math>T_c \rightarrow 0</math> esetén az ideális deriválót is közelíti a fenti képlet. A közelítés átka miatt pólus <math>\frac{-1}{T_c}</math>-ben.

Például ha egy szabályozó tagjai '''PID''' , akkor így néz ki: <math>A_p (1 + \frac{1}{sT_i} + \frac{sT_d}{1+sT_c} )</math> , ahol Ap az arányos erősítési állandó, Ti az integrátor, <math>T_d</math> a derivátor időállandója, és <math>T_c</math> (vagy <math>T</math>) a közelítő deriváló hatás miatt bejövő, nagyon gyors pólus kicsi időállandója.

-- [[BergmannGabor|Baba]] - 2005.11.14.

==Stabilitási kritériumok==
A Nyquist és Bode feltételeknél a ''felnyitott'' kör W0 átviteli függvényét vizsgáljuk, és ebből következtetünk a ''zárt'' kör stabilitására.

===Nyquist===
A zárt rendszer aszimptotikusan stabilis, ha a felnyitott rendszer teljes NYQUIST diagramja annyiszor veszi körül a komplex számsíkon a - 1 + 0j pontot az óramutató járásával ellentétes pozitív irányban, amennyi a felnyitott rendszer jobb oldali pólusainak száma.

Speciális esetben (csak ilyet tanultunk) csak a bal félsíkon vannak pólusok, tehát nem szabad körülvennie a -1 pontot.
Matlabban van parancs nyquist rajzolásra, és az direkt jelöli a -1 pontot, és hogy körülveszi-e vagy nem.
Az általunk tanult tipikus nyquist ábrák a 120.-121. oldalakon vannak. Észrevehetjük, hogy labilis esetben a valós tengellyel való metszéspontok körbeveszik a -1 pontot, stabil esetben mindegyik -1 és 0 között van. Ezt tudjuk használni, ha kézzel számolunk.
Tehát keressük azokat az ω-kat, ahol a W(jω) függvény fázisa -180°. Ha itt az abszolótérték kisebb 1-nél, stabil a rendszer.

Gyakorlati alkalmazás: Az W(jw)-nek (felnyitott kör átviteli függvényébe s=jw-t helyettesítünk) meghatározzuk azon helyeit ahol a képzetes rész nulla. Ezeken a helyeken fogja metszeni a valós tengelyt. Ha ezek nagyobbak mint -1 akkor a rendszer stabil (nem kerülte meg ezt a pontot).

-- [[Main.SoproniPéter]] - 2005.11.17.

===Bode===
Ha átlátod az összefüggést a nyquist és bode között, akkor könnyű eszrevenni, hogy a bode ugyanazt mondja, mint a speciális nyquist kritérium. A vágási frekvencia (erősítés 1), az pontosan a nyqiust és az egységkör metszéspontja. A vágási frekvenciához tartozó fázis pontosan az a szög, ami a 120. oldalon be van jelölve. A fázistartalék azt jelöli, hogy a metszéspont milyen "messze van" az egységkörön a -1 ponttól (mennyivel lehet még elforgatni), tehát a nyílt kör vágási frekvenciánál vett fázistolása + 180°. Ha a fázistartalék 0, vagy negatív, akkor körülvettük a -1 pontot.

A bode csak nagyon spéci esetekben működik:
* csak bal félsíkon (vagy origóban) van pólus
* egyértelműen létezik a vágási frekvencia (tehát a tipikus nyquist ábrát látjuk)

Azért szeretjük a bode kritériumot, mert az aszimptotikus amplitúdó jelleggörbével jól meg tudjuk becsülni a vágási frekvenciát. Ehhez csak a pólusok és zérusok helyét kell ismerni. A vágási frekvenciát pedig be tudjuk helyettesíteni az átviteli függvénybe, hozzáadunk 180°-ot, és meg is van a fázistartalék, abból pedig, hogy stabil-e a rendszer (sőt, ez nagyjából azt is megmondja, hogy ''mennyire'' stabil a rendszer, sőt, a túllövést is csökkenti a nagy fázistartalék).

===Hurwitz===
Ha a zárt kör gyökei a bal félsíkra esnek, akkor stabil a rendszer. A Hurwitz kritérium pont erre ad szükséges és elégséges feltételt a karakterisztikus polinom (lásd fentebb) együtthatói alapján. Lásd 111. oldal

==Egyéb==

* '''Merev visszacsatolás'''
** Ha egy rendszerben a szabályozó bemenetére a folyamat kimenetének és az alapjelnek a különbségét adjuk, akkor merev a visszacsatolás. Ha a folyamat kimenetét előtte valamilyen módon előfeldolgozzuk, akkor nem. Általában merev visszacsatolás szokott előfordulni ZH- és házipéldákban.
* '''Tuschák-módszer'''
** Akkor használatos, ha egy folytonos idejű folyamathoz diszkrét idejű szabályozót tervezünk. Ekkor a szabályozó kimenete és a folyamat bemenete közt lesz egy diszkrétből folytonosba alakító dolog (pl. egy nulladrendű tartó), a folyamat kimenete és a szabályozó bemenete közt pedig egy folytonosból diszkrétbe alakító (mintavételező). Ha a folyamatot a kimenetén és bemenetén lévő átalakítókkal összefogjuk egy (diszkrét ki- és bemenetű) dobozzá, és ehhez a dobozhoz tervezünk szabályozót, akkor kis frekvenciákon a dolog elég jól közelíti azt, mintha a valódi rendszert szabályoznánk; ez Tuschák módszere a folytonos idejű folyamat diszkrét szabályozásának megtervezéséhez.
* '''Holtidő beiktatása hurokátviteli fv-be'''
** <math>L(s)</math>-ből csinálunk <math>L(s)e^{-sTd}</math>-t, előbbi fázistartaléka <math>\varphi_1</math>, utóbbié <math>\varphi_2</math>
** <math>L(s)</math> vágási körfrekvenciája: <math>\omega_c = \frac{\mid \varphi_1-\varphi_2 \mid}{T_d}</math>

-- [[SzaMa|SzaMa]] - 2005.11.17.

===Vágási körfrekvencia:===
A Nyquist diagram és az egység sugarú kör metszéspontjához tartozó körfrekvencia, jele <math>\omega_c</math>

===Gyökhelygörbe===
Definíció: Zárt rendszer pólusainak helye, miközben a rendszer valamelyik paramétere (a leggyakrabban a körerősítés) nulla és végtelen között változik.

Abszolútérték feltétel: <math>\mid L(s) \mid = 1</math>

===Érzékenységi fv:===

<math>S = \displaystyle{\frac{1}{1+CP}} = \displaystyle{\frac{\Delta T/T}{\Delta P/P}}</math>

Megmutatja, hogy a szakasz relatív megváltozása mennyire befolyásolja az eredő átviteli függvény relatív megváltozását. Megadja továbbá a szabályozás hibajele és alapjele, vagy a kimenőjel és a kimeneti zavaró jellemző közötti kapcsolatot.

===Irányíthatóság:===
A rendszer állapotirányítható, ha az állapotvektora az u irányítás hatására tetszőleges <math>x(t_0)</math> kezdeti állapotból véges idő alatt a tetszőlegesen előírt <math>x(t_v)</math> állapotba vihető át.
Az állapotirányíthatóság KALMAN-féle feltétele: az irányíthatósági mátrix <math>Mc = [ b\;Ab\;...\;A^{n-1}b ]</math> rangja n legyen. Ha diagonális [A] a kanonikus alakban b-nek nem lehet csupa 0 sora.

===Youla-paraméter:===
Stabilis, szabályos átviteli fv.
Def: <math>Q(s) = C(s) / (1 + C(s)P(s))</math>
* C(s): stabilizáló szabályozó
* P(s): stabilis folyamat átviteli függvénye

Paraméterezés:
Ábra hozzá a tk 208. oldalán.
* <math>R_n</math>, <math>R_r</math> referenciamodellek
* <math>C_{id} = \displaystyle{\frac{Q}{1-QP} = \frac{R_n}{1-R_n}*P^{-1}}</math> referenciaszabályozó: akkor realizálható, ha <math>R_n</math> pólustöbblete nagyobb, vagy egyenlő a folyamaténál.

Könyv 212. oldalán kidolgozott feladat van hozzá.

==Tartalékok==

* '''Relatív erősítési'''
** Értékével megszorozva a körerősítést, a kritikus körerősítést kapjuk meg (Nyquist diagram metszeni fogja a (-1, 0)-t)
** Jele: g
** <math>g_m = \displaystyle{\frac{1}{|L(j \omega_{180} )|}}</math>
*** gm < 1 -> a rszr labilis
*** gm = 1 -> a rszr a stabilistás határán van
*** gm > 1 -> a rszr stabil
** A struktúrálisan stabilis rendszerek bármekkora hurokerősítés mellett stabilak maradnak.
* '''Fázis'''
** A Nyquist diagram és az egység sugarú kör metszéspontjához húzzunk egyenest az origotól. Az egyenes negatív valós tengellyel bezárt szöge a fázistartalék.
** jele: <math>\phi_t</math>
** <math>\phi_t = 180°+\phi_{\omega_c} = arg( L(j\omega_c ) )+180°</math>
*** <math>\phi_t > 0 </math> -> a rszr stabil
* '''Modulus'''
** A (-1; 0) középpontú, felnyitott kör Nyquist diagramját érintő kör sugara.
** <math>\rho = min_w( |L(j\omega) + 1| )</math>
* '''Holtidő'''
** A holtidőnek azon Td legkisebb értéke, amelyet a nyitott körbe helyezve a zárt rendszer a stabilitás határára kerül.
** <math>Td_{krit} = \phi_t / \omega_c </math>
*** <math>Td_{krit} > 0 </math> -> a rszr stabil

-- [[TothFerencJozsef|tferi]] - 2010.10.17.

[[Category:Infoalap]]