VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]

Rendszermodellezés - ZH1 beugrókérdések

2019-03-07T17:14:39Z

Szántó Benedek Dávid: /* Ez egy teszt? */

{{Vissza|Rendszermodellezés}}

''Remo kvíz''

{{Kvízoldal
|cím=Rendszermodellezés, ZH1 beugró
}}

==Ez egy teszt?==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}
# nem
# igen
# állapotgép
# absztrakció

----

Rendszermodellezés - ZH1 beugrókérdések

2019-03-07T16:23:09Z

Szántó Benedek Dávid: /* Ez egy teszt? */

{{Vissza|Rendszermodellezés}}

''Remo kvíz''

{{Kvízoldal
|cím=Rendszermodellezés, ZH1 beugró
}}

==Ez egy teszt?==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-0.5}}
# nem
# igen
# állapotgép
# absztrakció

----

Rendszermodellezés - ZH1 beugrókérdések

2019-03-07T16:22:20Z

Szántó Benedek Dávid: /* Ez egy teszt? */

{{Vissza|Rendszermodellezés}}

''Remo kvíz''

{{Kvízoldal
|cím=Rendszermodellezés, ZH1 beugró
}}

==Ez egy teszt?==
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-0,5}}
# nem
# igen
# állapotgép
# absztrakció

----

Szerkesztő:Szántó Benedek Dávid

2019-03-07T16:17:51Z

Szántó Benedek Dávid: Szántó Benedek Dávid átnevezte a(z) Szerkesztő:Szántó Benedek Dávid lapot a következő névre: Rendszermodellezés - ZH1 beugrókérdések

#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Rendszermodellezés - ZH1 beugrókérdések]]

Rendszermodellezés - ZH1 beugrókérdések

2019-03-07T16:17:51Z

Szántó Benedek Dávid: Szántó Benedek Dávid átnevezte a(z) Szerkesztő:Szántó Benedek Dávid lapot a következő névre: Rendszermodellezés - ZH1 beugrókérdések

Rendszermodellezés - ZH1 beugrókérdések

2019-03-07T16:15:02Z

Szántó Benedek Dávid: Új oldal, tartalma: „{{Vissza|Rendszermodellezés}} ''Remo kvíz'' {{Kvízoldal |cím=Rendszermodellezés, ZH1 beugró }} ==Ez egy teszt?== {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás…”

Rendszermodellezés

2019-03-07T16:00:20Z

Szántó Benedek Dávid:

{{Tantárgy
| név = Rendszermodellezés
| tárgykód = VIMIAA00
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 2
| kereszt =
| tanszék = MIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = nincs
| kiszh = nincs
| nagyzh = 2 db
| hf = 1(+2) db
| vizsga = nincs
| levlista = remo{{kukac}}sch.bme.hu
| tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIAA00
| tárgyhonlap = https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/
}}

{{Új_tárgy|Rendszermodellezés_(régi)}}

A tantárgy tematikusan az informatikai rendszerek tervezési folyamatának modell alapú megközelítését tárgyalja.

Célkitűzése a későbbi tantárgyak által megtanítandó specializált modellezési paradigmák előkészítése, az alapvető modellezési feladatok és eszközök bemutatásával. Egyúttal bemutat néhány olyan fogalmilag tiszta és egyszerűen kezelhető eszközt is, amelyek segítségével a tervezés alapvető aspektusait a hallgatók készség szinten elsajátíthatják és egyszerű, működő alkalmazásokat is tudnak tervezni.

A hallgatók megismerik a magas szintű, grafikus eszközökre épülő, folyamat alapú rendszermodellezés, a helyességbizonyítás, teljesítményanalízis és szolgáltatásbiztonság alapfogalmait és megjelenésüket a modellezésben. A korábbi automataelméleti és rendszertechnikai ismereteikre építve megismerik a szabatos rendszertervezés alapjait. A hallgatók a modellezés munkafolyamatain keresztül elsajátítják az informatikai rendszerek implementációjának egyes munkafogásait. Jártasságot szereznek a szimulációs rendszervizsgálatokban és a mérési adatok vizuális elemzésében.

A tárgy kiemelt didaktikai célja a hallgatók absztrakciós készségének fejlesztése és a későbbi szakmai tárgyak fogalmi és motivációs előkészítése.

== Követelmények ==

=== Előtanulmányi rend ===
* '''Kötelező: ''' Nincs.
* '''Ajánlott: ''' [[A_programozás_alapjai_I.|A programozás alapjai 1]].

=== A szorgalmi időszakban ===
*Az '''aláírás''' feltételei:
**'''Két ZH''' sikeres (összes pontszám 40%-a + a beugrók fele, 5 pont) megírása.
**'''Egy házi feladat''' beadása és megvédése.
**'''Gyakorlaton való megjelenés 4/6.'''
*'''Pótlási lehetőségek:'''
**Mind a két zh pótolható egyszer a pótlási héten, egy napon (1. zh 8-10, 2. zh 10-12)
** A házi feladat a pótlási hét végéig pótolható, különeljárási díj fejében.

===Félévvégi jegy===
A jegyet a félév közben szerzett pontok alapján adják. Megszerezhető pontok:
* HF: maximum 30 pont.
* ZH1: maximum 35 pont.
* ZH2: maximum 35 pont.
* Plusz pontokat az alábbi módon lehet szerezni:
** A ZH-kon szereplő csillagos feladatok megoldásával (melyeket csak akkor értékelnek, ha a ZH legalább 29.5 pontos): 5-5 pont
** Bemelegítő HF: 0-4 pont
** Szorgalmi HF 0-10 pont (pótlási héten is le lehet adni, 0-7 pontért)
** Legutóbb gyakorlaton is kiadtak egy kisebb szorgalmit: 0-2 pont
** Gyakorlati részvétel és fakultatív kisZH-k: (0-10 pont)
*** <s>Ha a hallgató legalább 5 gyakorlaton részt vett: 5 legjobb kisZH összege, de mindenképpen legalább 5 (5-10 pont)
*** Ha a hallgató 0-4 gyakorlaton vett részt: 5 legjobb kisZH összege, HA az legalább 5 (0 vagy 5-8 pont)</s>
*** Ez legutóbb nem így volt, a hallgatók közvetlen kapták meg a kisZH-kra a pontokat - függetlenül a gyakorlati részvételek számától.
** Előadáson véletlenszerűen előfordulhatnak pluszpontért kérdések.

*Ponthatárok:
:{| class="wikitable" style="text-align: center; width: 110px; height: 40px;"
!Pont!!Jegy
|-
|0 - 39|| 1
|-
|40 - 54|| 2
|-
|55 - 69|| 3
|-
|70 - 84|| 4
|-
|85 - 100|| 5
|}

== Segédanyagok ==
* [[Media:SYSMO_jegyzet_2018t.pdf | 2018-as oktató (Gönczy László) által lektorált tanszéki és előadás jegyzet egyben]]
* Tanszéki jegyzet: [[Media:Remo_jegyzet_20160720.pdf | pdf]] - [http://docs.inf.mit.bme.hu/remo-jegyzet/ online (legújabb)]
* Előadások diái 2016:
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_1.pdf | Modellezési alapismeretek]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_2.pdf | Strukturális modellezés]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_3.pdf | Állapot alapú modellezés]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_4.pdf | Folyamatmodellezés]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_5.pdf | Teljesítménymodellezés I.]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_6.pdf | Teljesítménymodellezés II.]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_7.pdf | Modellek ellenőrzése]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_8.pdf | Vizuális adatelemzés]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_9.pdf | Modellek végrehajtása, kódgenerálás]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_10.pdf | Szimuláció]]
** [[Media:Remo_dia_2015-16-2_11.pdf | Modellek fejlesztése]]

== Házi feladat ==

A 3. héten kerül kiadásra, beadni elektronikusan kell a 12. héten, majd szóbeli védésen bemutatni. Egy sakkórát utánozó programot kell elkészíteni, mindenkinek különböző tulajdonságokkal. A házi feladat kiírása, és technikai segédlet elérhető a [https://inf.mit.bme.hu/edu/courses/remo/hazifeladat tárgyhonlapon].

Leggyakoribb hiba: olyan állapotátmenet használata, amik nem is valódiak, mert az átmenet nem egy esemény bekövetkezésekor történik meg. Lehetséges, hogy amire mi gondolunk, az egy esemény, de modellezési szempontból másként kell értelmezni ezt a fogalmat. 3 ilyen elem van tiltva:
* <code>always</code>
* <code>oncycle</code>
* Olyan nyíl (állapotátmenet), amire nincs semmi írva (nincs őrfeltétel, mindig lefut).
Ha a modelledben ezeket használod, az oldal nem fogja elfogadni a házidat. Két módon lehet megoldani a hibát:
[[File:Remo_modelltipusok_20160720.png|thumb|Szekvenciális programozásra hasonlító (balra), és helyes állapotalapú (jobbra) modellek]]
* <code>after 0s</code> használata. Gyorsabb, de ez csak egy kiskapu, nem segíti a tanulást.
* Meg kell érteni az állapotalapú modellezés alapját. Sokan úgy próbálják felépíteni a modellt, mint egy C nyelvben írt programot, ahol egymás után hajtódnak végre a feladatok, és az állapot egy művelet végrehajtásának felel meg. Ez hibás gondolkozás, mert állapotmodellezésre van szükség, és nem folyamatmodellezésre! Eseményvezérelt felépítés kell. A kép oldalt illusztrálja a kettő közötti különbséget. A hagyományos programozási módszer használatával keletkezik egy olyan állapotátmenet, aminek nincs kiváltó eseménye. Az állapotalapú modellezésnél ilyet ne csináljunk, mert a ChangeSettings nem egy olyan állapot, ami tartósan jellemezné a modellünket, hiszem a <code>whiteMoves = true</code> művelet elvégzése után azonnal bekövetkezik egy újabb állapotváltás, így a ChangeSettings csak egy pillanatig, és nem egy valamekkora időegységig jellemezte a modellt. Ha viszont a műveleteket nem az állapot belsejébe írjuk, hanem egy hurokélre, akkor valójában nem történik állapotváltás (ugyan oda térünk vissza), a művelet mégis végrehajtódik! Többnyire igaz, hogy úgy kell megtervezni a modellt, hogy az élekre kerülnek a változók módosításai, az állapotokra pedig az, ami megjelenik a képernyőn, lásd a képet. Ez természetesen nem mindig van így, de ha eszerint próbálod meg megtervezni a modelled felépítését, kiküszöbölheted az üres élek problémáját.

== ZH beugró ==
Hivatalos Zh beugró kérdések hamarosan...
== 1. ZH ==
* [[Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2.pdf | 2015 tavasszal kiadott mintaZH]] + [[Media:ReMo_mintazh1_2015tavasz_v2_mo.pdf | beugrókérdések megoldva]]
* [[Rendszermodellezés_1._ZH/Igaz_Hamis_kikérdező|Igaz-Hamis kikérdező]] (előző ZH-k alapján) - '''csak az igaz állításokat kell bejelölni!'''

== 2. ZH ==
* [[Media:ReMo_mintazh2_20150509.pdf | 2015 tavasszal kiadott mintaZH]] + [[Media:ReMo_mintazh2_20150509_kiskerdesek_megoldva.pdf | beugrókérdések megoldva]]
* [[Rendszermodellezés_2._ZH/Rendszermodellezés|Igaz-Hamis kikérdező]] (előző ZH-k alapján) - '''csak az igaz állításokat kell bejelölni!'''

== Verseny ==
*Félév közben elő szokott fordulni, hogy a tanszék meghirdet egy Rendszermodellezés versenyt, az első zárthelyi után. Erre érdemes felkészülni, mert ha eléred a versenyen a 60%-ot, az megfelel egy 100%-os 2. ZH-nak, ami sokat tud segíteni, mivel a második ZH-n nagyon nehezen lehetne elérni alapból 100%-ot. ~2018. tavasz~

== Tippek ==

*Érdemes tisztában lenni minden fogalommal, mert utána elég csak a józan paraszti eszet használni. Nem túl bonyolult belőle 4-est 5-öst szerezni, mert rengeteg extra pont jár és a házi sok pontot ér. A ZH-k beugróit ne vedd könnyű péznek. Legtöbben azért bukják el a tárgyat, mert a beugró nem sikerül. Az elméleti részeket jól át kell nézni, bizonytalan esetekben inkább ne írj be semmit, mert hibás válaszért pontot veszíthetsz. A házi egynapos munka ha teljesen nulláról kezdik, de ha már foglalkozott a Yakinduval egy kicsit előtte akkor maximum négy óra.

{{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}

Ipari informatika

2018-11-16T00:03:05Z

Szántó Benedek Dávid:

{{Tantárgy
| név = Ipari informatika
| tárgykód = VIIIAC02
| szak = info
| kredit = 4
| félév = 5
| kereszt =
| tanszék = IIT
| jelenlét =
| minmunka =
| labor = kéthetente
| kiszh =
| nagyzh = 1 db
| hf =
| vizsga = írásbeli
| levlista =
| tárgyhonlap = https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIAC02
}}
A tárgy célja, hogy korszerű és átfogó ismereteket nyújtson az ipari informatika olyan alkalmazásai területein, ahol a feladat egy rendszer köré épülő időkritikus információgyűjtési, feldolgozási és döntési ciklus autonóm működtetése. A tárgy bemutatja a szükséges informatikai komponensek fejlesztésének korszerű technológiáit, valamint azok rendszertechnikai hátterét.

Tárgyhonlap belépés: regisztráció neptunkóddal, majd feliratkozás a tárgyra.

== Követelmények ==
Aláírás: A ZH-n legalább elégséges osztályzat megszerzése.
Kredit: Írásbeli vizsgán minimum elégséges osztályzat megszerzése. A ZH osztályzata vizsgajegybe 20%-kal beszámít.

== ZH ==

== Vizsga ==

Mikroökonómia alapfogalmak

2018-11-08T23:54:04Z

Szántó Benedek Dávid: /* Keresleti és kínálati függvény */

{{RightTOC}}
{{Vissza|Mikro- és makroökonómia}}

==Keresleti és kínálati függvény==
Egy mennyiség (Q, x tengely) – ár (p, y tengely) koordinátarendszerben ábrázolt (általában) lineáris függvény a keresleti és a kínálati függvény is. A keresleti függvény mindig csökkenő, jele D. A kínálati függvény mindig növekvő, jele S. (Kivétel: [https://hu.wikipedia.org/wiki/Giffen-javak Griffen javak]) Ha a két függvényt egyszerre ábrázoljuk egy közös koordinátarendszerben, akkor Marshall-keresztről beszélünk.

Például egy termék piaci keresleti függvénye: Q = 400-2p, a kínálati függvénye: Q = p-20.

==Egyensúlyi ár==
Egyensúlyi árról beszélünk, ahol a keresleti és kínálati függvény metszi egymást. Az egyensúlyi árhoz tartozik egy egyensúlyi mennyiség is.

Például az előző Q=400-2p és Q=p-20 függvényekhez a p=140 egyensúlyi ár és Q=120 egyensúlyi mennyiség tartozik.

== Kereslet ==
Az a termék és szolgáltatásmennyiség, amelyet a fogyasztók adott időpontban, adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók megvásárolni. Keresleten mindig fizetőképes keresletet értünk, vagyis olyan vásárlói szándékot, amely mögött megfelelő pénzösszeg áll.

== Kínálat ==
Az a termék- és szolgáltatás mennyiség, amelyet a vállalatok adott időpontban az adott piaci feltételek mellett képesek és hajlandók eladni.

==Túlkínálat==
Egy adott pontban túlkínálat van, ha a kínálati függvény értéke nagyobb, mint a keresleti függvényé. (Azaz többet kínálnak, mint keresnek). A piaci ár csökkenni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.

==Túlkereslet==
Egy adott pontban túlkereslet van, ha a keresleti függvény értéke nagyobb, mint a kínálati függvényé. (Azaz többet keresnek, mint kínálnak). A piaci ár növekedni fog, amíg el nem éri az egyensúlyi árat.

==Fogyasztói többlet==
A fogyasztói többlet (FT) a keresleti függvény és az ár, mint konstans függvény közé eső terület. Mivel órán a keresleti függvény mindig lineáris függvény, ez egy egyszerű háromszög területszámítása.

Például az előző Q=400-2p keresleti függvény és p=140 illetve Q=120 egyensúlyi árral és mennyiséggel egy (200-140) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így FT=60*120/2=3600.

==Termelői többlet==
A termelői többlet (TT) az ár és a kínálati függvény közé eső terület. Ez megint egy lineáris és egy konstans függvény által meghatározott háromszög.

Például az előző Q=p-20 kínálati függvény és p=140, Q=120 adatokkal egy (140-20) és 120 befogókkal rendelkező háromszöget kapunk, így TT=120*120/2=7200.

==Holtteherveszteség==
Az árak minimalizálása, maximalizálása vagy adóztatása esetén jelenik meg.
[[File:Adozas_hatasa.png]]

==Árrugalmasság==
A kereslet árrugalmassága megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet, ha az ár 1%-kal változik. Általában negatív érték az eredmény, ami azt jelenti, hogy az ár növekedésével kevesebbet fogunk fogyasztani.

<math>
\epsilon = \frac{\Delta Q \%}{\Delta p \%} = \frac{Q_2 - Q_1}{p_2 - p_1} \cdot \frac{p_1 + p_2}{Q_1 + Q_2}
</math> - ívrugalmasság

<math>
\epsilon_P^Q = \frac{\delta Q}{\delta p} \cdot \frac{p}{Q} = Q'(p) \cdot \frac{p}{Q}
</math> - pontrugalmasság

* <0 paradox árhatás, Giffen javak
* =0 Tökéletesen rugalmatlan kereslet
* <1 Rugalmatlan kereslet (ár nő, összbevétel nő)
* =1 Egységnyi rugalmasság (maximális bevétel)
* >1 Rugalmas kereslet (ár nő, bevétel csökken)

==Giffen javak==
Abban az esetben, ha az árrugalmasság pozitív, Giffen javakról beszélünk.

Ilyen például a kenyér: ha drágul a kenyér, a szegényebb családok nem engedhetik meg maguknak a drágább ételeket, így kenyérből fognak többet fogyasztani

==Kereszt-árrugalmasság==
A számítása ugyanúgy működik, mint az árrugalmasságnak, de itt nem önmagához, hanem egy másik termékhez viszonyítjuk.
Ha pozitív, akkor a két termék helyettesíti egymást. Ha negatív, akkor kiegészíti egymást.

== Jövedelem ==
A gazdasági szereplők termelési, illetve fogyasztási döntéseik során a jövedelmet, mint választási lehetőségeiket korlátozó tényezőt veszik számba.

=== Nomináljövedelem ===
Egy adott időszakban a gazdasági szereplő által realizált pénzösszeg

=== Reáljövedelem ===
Az az árumennyiség, amennyit a gazdasági szereplő a nomináljövedelméből vásárolni tudna.

==Jövedelemrugalmasság==
Hasonlóan az előzőekhez, csak itt nem az árat, hanem a jövedelmet kell figyelembe venni és arra ad egy számot, hogy nagyobb fizetéskor hogy fog fogyni egy termék.
Például nagyobb jövedelemnél az S-Budget májkrém helyett jobb minőségűt veszünk, tehát az S-Budget májkrém kereslete csökkenni fog.

==Termelési függvény==
A termelési függvény azt mondja meg, hogy ha hatékonyan alkalmazzuk az erőforrásokat, akkor mennyit tudunk termelni.
Rövid távú termelési függvényeknél a munkát szoktuk változónak hagyni, és az összes többi erőforrást fixnek választjuk.
Hosszabb távú termelési függvénynél minden egyéb tényező is változhat.

==Átlagtermék==
Az átlagtermék (AP) megmutatja, hogy egy tényező mekkora mennyiséget állít elő átlagosan. A termelési függvényt egyszerűen leosztjuk a változóval.

==Határtermék==
A határtermék (MP) megmutatja, hogy az utolsó erőforrásváltozás mennyivel módosította a termelést. Itt a termelési függvény változását kell leosztani a tényező változásával.

==Isoquant==
Olyan görbe, ahol a termelési függvény értéke fix. Itt lehet jól kielemezni, hogy milyen tényezőből érdemes többet szerezni.

==Teljes költség==
A teljes költség (TC) megmutatja, hogy az adott kibocsátáshoz szükséges ráfordítás mennyibe került a vállalatnak. Felbontható fix és változó költségre.

==Fix költség==
A fix költség (FC) megmutatja, hogy a fix tényező ráfordítása mennyibe került a vállalatnak.

==Változó költség==
A változó költség (VC) megmutatja, hogy a termeléshez szükséges változó tényezők ráfordításának mekkora a költsége.

==Határköltség==
A határköltség (MC) megmutatja, hogy egy pótlólagos termékmennyiség előállítása mennyivel változtatná meg az összköltséget/változó költséget. A teljes költség deriváltja.

==Átlagos költségek==
A fenti költségek egy darabra levetített értéke (azaz q-val osztunk). Jelei AC, AFC, AVC attól függően, melyik költséget vetítjük le.

==Profitmaximalizáló vállalat==
A profitmaximalizáló vállalat annyit termel, hogy a határköltség megegyezzen a határbevétellel (azaz a határprofit 0): MR=MC.
Tökéletes verseny esetén MR=p.

==Fedezeti pont==
Fedezeti pont: az a piaci ár, amely esetében a vállalat bevételei éppen fedezik az összes költséget, azaz a profit nulla.

==Üzemszüneti pont==
Üzemszüneti pont: az a piaci ár, ami alatt már érdemes bezárni az üzletet és beszüntetni a termelést. Ha pl. rövidtávon negatív a profit, viszont a fix költségeket a termeléssel fedezik, akkor nem éri meg leállni.

==Jövőérték==
Jelenlegi pénzünk értéke t idő múlva r kamatláb mellett. <math>FV_t = PV_0 \cdot (1+r)^t</math>

==Jelenérték==
Jövőérték ellentettje: ha t idő múlva kapunk egy fix hozamot, az ennyit érne most. <math>PV_0 = \frac{FV_t}{(1+r)^t}</math>

==Tökéletes verseny==
Sok a piaci szereplő, a piaci belépésnek nincs akadálya, nem különböztetik meg a terméket gyártó alapján.

==Monopolisztikus verseny==
Szabad a belépés a versenyre, de kevés a piaci szereplő. A termelők termékei kis mértékben különböznek (próbálnak kiemelkedni).

==Oligopólium==
Kevés a piaci résztvevő, a cégek marketingmunkát folytatnak, reagálnak egymás lépéseire.

==Monopólium==
Egyedül van a piacon, befolyásolni tudja a termék árát.

== Transzformációs ráta ==
Azt méri, hogy az egyik termékcsoport mennyiségének egységnyi növelése érdekében a másik termékcsoport hány egységéről kell lemondani. Az egyik termék ily módon elveszített mennyisége egyben a másik termék mennyiségének növelésével járó költsége, vagyis az '''alternatív költség'''.

== Határelemzés ==
Az a megközelítés, amikor a gazdasági szereplők mindig egy adott döntéssel együtt járó '''pótlólagos hasznokat''' és '''pótlólagos költségeket''' mérlegelik, és ezeket összehasonlítva döntenek.

== Termelői (kínálati) rezervációs ár ==
Az a legalacsonyabb ár, amelyért a termelők hajlandók megtermelni és eladásra felkínálni valamely jószágot.

== Technikai hatékonyság ==
Technikailag hatékonyak azok a termelési eljárások, amelyek egyik inputtényezőből sem használnak fel felesleges mennyiséget.

== Gazdasági hatékonyság ==
Gazdaságilag hatékony az az eljárás, amelyik az adott kibocsátást a lehető legkisebb költségekkel valósítja meg ill. adott költségszint mellett a legnagyobb kibocsátást biztosítja.

== Optimális üzemméret ==
A hosszú távú átlagköltség függvény minimuma. Ennél a termelési mennyiségnél az átlagköltség mind rövid, mind hosszú távon a legkisebb.

== Származékos kereslet ==
A termelési tényezők iránti kereslet úgynevezett származékos kereslet, mert a termelési tényezők felhasználásával előállítható termékek iránti kereslet miatt létezik. Ha a mögöttes áruk kereslete nő, a származékos kereslet is nőni fog!

[[Kategória:Villamosmérnök]]
[[Kategória:Mérnök informatikus]]