https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Suszter+Dominik 2026-04-06T13:56:51Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_BProf_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&diff=202554 2022-06-22T19:34:05Z

<p>Suszter Dominik: /* Korábbi feladatsorok */</p> <hr /> <div>{{TODO BProf}}<br /> <br /> ==Tanácsok==<br /> * ZV szabályzat 2021: https://www.vik.bme.hu/document/1987/original/Zv%20szab%C3%A1lyzat%20BProf%20180619.pdf?fbclid=IwAR28zCPfCgwmTt1BbqFTDoxUtGTg_G9VO388QtkZK5Tv9Ol80gf7Jl0KSKY<br /> * 2021-es tájékoztató időbeosztásról: https://www.vik.bme.hu/document/3821/original/tajekoz_tavasz_21bprof.pdf?fbclid=IwAR1RGlYAs21gmxY2q_I-AZ8yoPQo-9mWe5Ctm1-K5ylcKXeW_9u9YSqxq7k<br /> <br /> * Írásbeli vizsga témakörök:<br /> # Hálózatok alapjai és üzemeltetése 1/3 súllyal;<br /> # Szoftvertechnológia és -technikák 1/3 súllyal;<br /> # Adatkezelés 1/3 súllyal.<br /> <br /> <br /> ==Korábbi feladatsorok==<br /> [[Záróvizsga kvíz Bprof]]<br /> <br /> ==Tételek==<br /> [[:File:Szóbeli tételek tesztelés.docx]]<br /> <br /> [[:File:Szoftvertesztelés ZV tételek.docx]]<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_BProf_z%C3%A1r%C3%B3vizsga&diff=202553 2022-06-22T19:33:53Z

<p>Suszter Dominik: /* Kvízek */</p> <hr /> <div>{{TODO BProf}}<br /> <br /> ==Tanácsok==<br /> * ZV szabályzat 2021: https://www.vik.bme.hu/document/1987/original/Zv%20szab%C3%A1lyzat%20BProf%20180619.pdf?fbclid=IwAR28zCPfCgwmTt1BbqFTDoxUtGTg_G9VO388QtkZK5Tv9Ol80gf7Jl0KSKY<br /> * 2021-es tájékoztató időbeosztásról: https://www.vik.bme.hu/document/3821/original/tajekoz_tavasz_21bprof.pdf?fbclid=IwAR1RGlYAs21gmxY2q_I-AZ8yoPQo-9mWe5Ctm1-K5ylcKXeW_9u9YSqxq7k<br /> <br /> * Írásbeli vizsga témakörök:<br /> # Hálózatok alapjai és üzemeltetése 1/3 súllyal;<br /> # Szoftvertechnológia és -technikák 1/3 súllyal;<br /> # Adatkezelés 1/3 súllyal.<br /> <br /> <br /> ==Korábbi feladatsorok==<br /> TODO<br /> <br /> [[Záróvizsga kvíz Bprof]]<br /> <br /> ==Tételek==<br /> [[:File:Szóbeli tételek tesztelés.docx]]<br /> <br /> [[:File:Szoftvertesztelés ZV tételek.docx]]<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201412 2022-01-02T11:36:25Z

<p>Suszter Dominik: /* Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. */</p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is.<br /> #A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit.<br /> #Ez egy Composite minta megvalósítás, a Leafnek az 'Alakzat felel meg.<br /> #A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól.<br /> #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből.<br /> <br /> == Melyik mintát alkalmazná a következö feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bövíthetö kell, hogy legyen. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására<br /> #Adapter<br /> #Strategy <br /> <br /> == Adatokat kell beolvasni, processzálni, majd kiírni. Jelenleg a lokális és a hálózati beolvasást/kiírást kell támogatni (lokális adatot mindig lokális fájlba, hálózatit adatot hálózatra írunk ki). Ugyanakkor a rendszernek könnyen bővíthetőnek kell lennie újabb megoldásokkal, de keresztmegoldásokat (pl. lokálisból hálózatira) nem kell támogatni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Observert, ha az adat (Subject) változik, a kimeneteket (Observer) értesíteni kell.<br /> #Template method mintát, minden beolvasás-kiírás párosra (pl. lokális, hálózati) készítenék egy osztályt.<br /> #Egyik megoldás sem helyes.<br /> #Adaptert, mivel a hálózati opciót illeszteni kell a meglévő rendszerhez.<br /> #Composite, mivel fájlokról és mappákról van szó, amik fa hierarchiába rendezhetőek. <br /> <br /> == Az Observer tervezési minta az egyes subject típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a beregisztrált observereket. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Template Method tervezési mintában van egy osztály, mely egy interfész hivatkozást (tagváltozót) tartalmaz, ezen interfésznek több implementációját elkészítve az osztály viselkedése testre szabható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta alkalmas összetett, tetszőleges mélységű hierarchiák modellezésére, ahol az egyén és a csoport azonos műveleteket valósít meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Adapter<br /> #Strategy<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> fix költségvetés és funkcióhalmas<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Rövid iterációk<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Részletes specifikáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> SCRUM<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 6, S attribútumainak száma 6. r elemeinek száma 688, s elemeinek száma 647. Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Legfeljebb 1335<br /> #Legalább 1335<br /> #688<br /> #647 <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 578, s elemeinek száma 511. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Legfeljebb 1089<br /> #8<br /> #16<br /> #Legalább 1089 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 992. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemú lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #5<br /> #992, vagy kevesebb<br /> #992, vagy több<br /> #Pontosan 992 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 578. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #8<br /> #Pontosan 578<br /> #578, vagy kevesebb<br /> #578, vagy több <br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV3.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> *Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> *Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bad1ca<br /> #ac1abd1<br /> #abd1ac1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV4.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bd1abc1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV5.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV6.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és az egyes osztályoknak milyen tárgyat tanított. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb.<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #1432<br /> #2343<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és azt is, hogy mely tárgyak tanítására van képesítése. Az, hogy melyik osztálynak melyik tárgyat tanította már, irreleváns. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jelleg() tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb. <br /> <br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #1432<br /> #2224<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen el =e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember &quot; ide a válasz &quot; π &lt;sub&gt;e1.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #\<br /> #\n<br /> #*π<br /> <br /> == Adott az emberek(név, kor) tábla. Egészítse ki a lenti SQL kifejezést úgy, hogy az az egyes nevet viselő emberek átlagéletkorát adja eredményül! A hiányzó kulcsszón kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> SELECT név, AVG(kor) FROM emberek &quot; &quot; BY név<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #ORDER<br /> #DESC<br /> #GROUP<br /> #ASC<br /> #WHERE<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> DNS<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> távolság alapú routing<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> STP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Nem fordulhat elő adatvesztés<br /> #Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead)<br /> #Jobban kihasználja a link-erőforrásokat ingadozó intenzitású forgalom esetén<br /> #Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket<br /> <br /> == Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A sockettől kapott üzenetek szétdarabolása, hogy beleférjen az MSS-be (maximum segment size-ba)<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hoszt felé.<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hálózati rétegbeli protokol felé.<br /> #A hálózati rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő socketnek.<br /> <br /> == Mit jelent a gyors újraküldés (FAstRetransmit))? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket.<br /> #A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket.<br /> #A TCP-nél a harmadik duplikált nyugta után újraküldjük a szegmenst.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve.<br /> #Az IPv5 szabványt használja<br /> #Hierarchiamentesen szervezett.<br /> #Lehetővé teszi, hogy az irányítási táblákban összevonhassunk egy iránybe eső hálózatokat.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi.<br /> #Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot.<br /> #Az IPv4-ben nem használhatók.<br /> #Az internet kezdeti szakaszában volt használatban.<br /> <br /> == Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Ha a célcímet lemaszkolva aküldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk .<br /> #Mindig. Ha a hálózaton belül marada forgalom, sz alapértelmezett átjáró visszaküldi azt.<br /> #Ha a célcím másik hálózatba esik.<br /> <br /> == Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot.<br /> #Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van elapértelmezett út.<br /> #A datagramot a forráscímre illeszkedő bejegyzés alapján továbbítjuk.<br /> #A datagramot eldobkuk.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #titkosítás.<br /> #logikai címzés<br /> #bithiba detekció<br /> #címfordítás<br /> #vonali kódolás<br /> <br /> == Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? ==<br /> (vizsgán szöveg megadás van)<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #103.102.1.0<br /> #103.102.0.2<br /> #103.102.0.0<br /> #103.102.0.1<br /> <br /> == Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pont=+}}<br /> #E-mail<br /> #Internetes telefonálás<br /> #Azonnali üzenetküldés<br /> #Videókonferencia<br /> #Fájlátvitel<br /> <br /> == Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pont=+}}<br /> #A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságánakszámításához. <br /> #A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek.<br /> #Egy link állapotának megváltozásáról közvetlen üzenetett kell küldeni a hálózat összes routerének.<br /> #Csak akkor használható, ha a távolság a routerek között több mint 2 hop.<br /> <br /> == Az Observer tervezési mintában az observer implementációknak van egy általános subject listájuk, mellyel egységesen hivatkoznak a különböző tipusú subject-ekre. ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D esemény bekövetkezekor. <br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A diagram hibás, mivel a B kimenetén eseményt és akciót is meg kell adni, nem lehet csak az egyik. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek. A B ágon egy D eseményt is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D akció hatására. <br /> <br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Composite<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Singleton<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Memento<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Strategy<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Composite<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására <br /> #Adapter <br /> #Template method <br /> #Singleton <br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Kompozíció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> qualifier<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> őrfeltétel <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy x jel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> kilépési pont<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy kör és benne x<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> partíció <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> régió <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singleton<br /> #Composite<br /> #Template method <br /> #Adapter<br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes loggolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. <br /> #Egyik megoldás sem helyes. <br /> #Strategy-t, hiszen különböző hibakimenet stratégiákat kell megvalósítani. <br /> #Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. <br /> #Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> függőség<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> általánosítás<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Jellemzően jól dokumentált<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A projekt részeredményei gyorsan látszanak<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A tesztelés csak az implementáció után következik<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #loop<br /> #opt<br /> #par<br /> #for<br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER—modellt minimális számú relációs sémára az ER—modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett (tehát a tanult módszerrel), majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV7.png|bélyegkép]]<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük. sémánként egy ilyen<br /> létezik<br /> <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai?<br /> * Hány elemű az A relációs sema kulcsa?<br /> * Mik a B relációs séma attribútumai?<br /> * Hány elemű a B relációs sema kulcsa?<br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a kérdések sorrendjének megfelelően adjuk meg. A válaszokon belül,<br /> illetve azok között semmilyen elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg<br /> Egyazon kérdésre adott válaszon belul az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint);<br /> <br /> Pelda három kérdés esete're: Ha az első kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a 'z' meg a 'c' és a 'v' attribútum&quot;, a<br /> <br /> második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra p, m' és 'j' attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a<br /> következő karaktersorozat kerüljön: acszGjmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #bd1acb1<br /> #ac1abd1<br /> #bad1ca1<br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, 5 sémája S. R attribútumainak száma 11, S attribútumainak száma 11. r elemeinek száma 2, s elemeinek száma 10 Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Legalább 12<br /> #Legfeljebb 12<br /> # 2<br /> # 10<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #18, vagy kevesebb<br /> #18, vagy több<br /> #5<br /> #Pontosan 18<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #18<br /> #5, vagy kevesebb<br /> #Pontosan 5<br /> #5, vagy több<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 9, r elemeinek száma 17. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #17<br /> #9, vagy több<br /> #Pontosan 9<br /> #9-nél kevesebb<br /> <br /> == Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik két partner között (tehát melyik partnertől indulva melyik partnerhez, mint célállomáshoz) szállított már árut, és azt is, hogy melyik járműért melyik sofőr felel (egy sofőr legfeljebb egy járműért felel függetlenül attól, hogy azt éppen ki vezeti). A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! ==<br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a<br /> kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe?<br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha<br /> a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #3235<br /> #2352<br /> #2325<br /> #3253<br /> <br /> == Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik partnertől melyik partnerhez szállított már árut, és ennek során az adott járművet ki vezette. A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! ==<br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a<br /> kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe?<br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege?<br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha<br /> a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #1434<br /> #2421<br /> #1344<br /> #1444<br /> <br /> <br /> == Adottak az r(A, B) valamint s(B, C) relációk. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az r és s reláció azon sorait illessze egymással, amelyek megegyeznek a két reláció azonos nevű attribútumán! ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV8.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #r\s<br /> #r x s<br /> #semmi, σ &lt;sub&gt;r.B=s.B&lt;/sub&gt; maga a természetes illesztés<br /> #r U s<br /> <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen e1=e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kivüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibas válaszért 0 pont jár ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember \ π &lt;sub&gt;&quot; ide a válasz &quot;.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> <br /> [[Fájl:BprofZV9.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #e1<br /> #e2<br /> #e1e2</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201411 2022-01-01T20:40:37Z

<p>Suszter Dominik: /* Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. */</p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is.<br /> #A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit.<br /> #Ez egy Composite minta megvalósítás, a Leafnek az 'Alakzat felel meg.<br /> #A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól.<br /> #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből.<br /> <br /> == Melyik mintát alkalmazná a következö feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bövíthetö kell, hogy legyen. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására<br /> #Adapter<br /> #Strategy <br /> <br /> == Adatokat kell beolvasni, processzálni, majd kiírni. Jelenleg a lokális és a hálózati beolvasást/kiírást kell támogatni (lokális adatot mindig lokális fájlba, hálózatit adatot hálózatra írunk ki). Ugyanakkor a rendszernek könnyen bővíthetőnek kell lennie újabb megoldásokkal, de keresztmegoldásokat (pl. lokálisból hálózatira) nem kell támogatni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Observert, ha az adat (Subject) változik, a kimeneteket (Observer) értesíteni kell.<br /> #Template method mintát, minden beolvasás-kiírás párosra (pl. lokális, hálózati) készítenék egy osztályt.<br /> #Egyik megoldás sem helyes.<br /> #Adaptert, mivel a hálózati opciót illeszteni kell a meglévő rendszerhez.<br /> #Composite, mivel fájlokról és mappákról van szó, amik fa hierarchiába rendezhetőek. <br /> <br /> == Az Observer tervezési minta az egyes subject típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a beregisztrált observereket. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Template Method tervezési mintában van egy osztály, mely egy interfész hivatkozást (tagváltozót) tartalmaz, ezen interfésznek több implementációját elkészítve az osztály viselkedése testre szabható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta alkalmas összetett, tetszőleges mélységű hierarchiák modellezésére, ahol az egyén és a csoport azonos műveleteket valósít meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Adapter<br /> #Strategy<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> fix költségvetés és funkcióhalmas<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Rövid iterációk<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Részletes specifikáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> SCRUM<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 6, S attribútumainak száma 6. r elemeinek száma 688, s elemeinek száma 647. Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Legfeljebb 1335<br /> #Legalább 1335<br /> #688<br /> #647 <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 578, s elemeinek száma 511. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Legfeljebb 1089<br /> #8<br /> #16<br /> #Legalább 1089 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 992. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemú lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #5<br /> #992, vagy kevesebb<br /> #992, vagy több<br /> #Pontosan 992 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 578. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #8<br /> #Pontosan 578<br /> #578, vagy kevesebb<br /> #578, vagy több <br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV3.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> *Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> *Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bad1ca<br /> #ac1abd1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV4.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bd1abc1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV5.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV6.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és az egyes osztályoknak milyen tárgyat tanított. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb.<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #1432<br /> #2343<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és azt is, hogy mely tárgyak tanítására van képesítése. Az, hogy melyik osztálynak melyik tárgyat tanította már, irreleváns. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jelleg() tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb. <br /> <br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #1432<br /> #2224<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen el =e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember &quot; ide a válasz &quot; π &lt;sub&gt;e1.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #\<br /> #\n<br /> #*π<br /> <br /> == Adott az emberek(név, kor) tábla. Egészítse ki a lenti SQL kifejezést úgy, hogy az az egyes nevet viselő emberek átlagéletkorát adja eredményül! A hiányzó kulcsszón kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> SELECT név, AVG(kor) FROM emberek &quot; &quot; BY név<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #ORDER<br /> #DESC<br /> #GROUP<br /> #ASC<br /> #WHERE<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> DNS<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> távolság alapú routing<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> STP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Nem fordulhat elő adatvesztés<br /> #Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead)<br /> #Jobban kihasználja a link-erőforrásokat ingadozó intenzitású forgalom esetén<br /> #Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket<br /> <br /> == Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A sockettől kapott üzenetek szétdarabolása, hogy beleférjen az MSS-be (maximum segment size-ba)<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hoszt felé.<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hálózati rétegbeli protokol felé.<br /> #A hálózati rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő socketnek.<br /> <br /> == Mit jelent a gyors újraküldés (FAstRetransmit))? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket.<br /> #A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket.<br /> #A TCP-nél a harmadik duplikált nyugta után újraküldjük a szegmenst.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve.<br /> #Az IPv5 szabványt használja<br /> #Hierarchiamentesen szervezett.<br /> #Lehetővé teszi, hogy az irányítási táblákban összevonhassunk egy iránybe eső hálózatokat.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi.<br /> #Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot.<br /> #Az IPv4-ben nem használhatók.<br /> #Az internet kezdeti szakaszában volt használatban.<br /> <br /> == Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Ha a célcímet lemaszkolva aküldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk .<br /> #Mindig. Ha a hálózaton belül marada forgalom, sz alapértelmezett átjáró visszaküldi azt.<br /> #Ha a célcím másik hálózatba esik.<br /> <br /> == Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot.<br /> #Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van elapértelmezett út.<br /> #A datagramot a forráscímre illeszkedő bejegyzés alapján továbbítjuk.<br /> #A datagramot eldobkuk.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #titkosítás.<br /> #logikai címzés<br /> #bithiba detekció<br /> #címfordítás<br /> #vonali kódolás<br /> <br /> == Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? ==<br /> (vizsgán szöveg megadás van)<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #103.102.1.0<br /> #103.102.0.2<br /> #103.102.0.0<br /> #103.102.0.1<br /> <br /> == Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pont=+}}<br /> #E-mail<br /> #Internetes telefonálás<br /> #Azonnali üzenetküldés<br /> #Videókonferencia<br /> #Fájlátvitel<br /> <br /> == Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pont=+}}<br /> #A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságánakszámításához. <br /> #A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek.<br /> #Egy link állapotának megváltozásáról közvetlen üzenetett kell küldeni a hálózat összes routerének.<br /> #Csak akkor használható, ha a távolság a routerek között több mint 2 hop.<br /> <br /> == Az Observer tervezési mintában az observer implementációknak van egy általános subject listájuk, mellyel egységesen hivatkoznak a különböző tipusú subject-ekre. ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D esemény bekövetkezekor. <br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A diagram hibás, mivel a B kimenetén eseményt és akciót is meg kell adni, nem lehet csak az egyik. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek. A B ágon egy D eseményt is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D akció hatására. <br /> <br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Composite<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Singleton<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Memento<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Strategy<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Composite<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására <br /> #Adapter <br /> #Template method <br /> #Singleton <br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Kompozíció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> qualifier<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> őrfeltétel <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy x jel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> kilépési pont<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy kör és benne x<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> partíció <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> régió <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singleton<br /> #Composite<br /> #Template method <br /> #Adapter<br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes loggolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. <br /> #Egyik megoldás sem helyes. <br /> #Strategy-t, hiszen különböző hibakimenet stratégiákat kell megvalósítani. <br /> #Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. <br /> #Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> függőség<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> általánosítás<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Jellemzően jól dokumentált<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A projekt részeredményei gyorsan látszanak<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A tesztelés csak az implementáció után következik<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #loop<br /> #opt<br /> #par<br /> #for<br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER—modellt minimális számú relációs sémára az ER—modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett (tehát a tanult módszerrel), majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV7.png|bélyegkép]]<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük. sémánként egy ilyen<br /> létezik<br /> <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai?<br /> * Hány elemű az A relációs sema kulcsa?<br /> * Mik a B relációs séma attribútumai?<br /> * Hány elemű a B relációs sema kulcsa?<br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a kérdések sorrendjének megfelelően adjuk meg. A válaszokon belül,<br /> illetve azok között semmilyen elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg<br /> Egyazon kérdésre adott válaszon belul az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint);<br /> <br /> Pelda három kérdés esete're: Ha az első kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a 'z' meg a 'c' és a 'v' attribútum&quot;, a<br /> <br /> második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra p, m' és 'j' attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a<br /> következő karaktersorozat kerüljön: acszGjmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #bd1acb1<br /> #ac1abd1<br /> #bad1ca1<br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, 5 sémája S. R attribútumainak száma 11, S attribútumainak száma 11. r elemeinek száma 2, s elemeinek száma 10 Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Legalább 12<br /> #Legfeljebb 12<br /> # 2<br /> # 10<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #18, vagy kevesebb<br /> #18, vagy több<br /> #5<br /> #Pontosan 18<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #18<br /> #5, vagy kevesebb<br /> #Pontosan 5<br /> #5, vagy több<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 9, r elemeinek száma 17. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #17<br /> #9, vagy több<br /> #Pontosan 9<br /> #9-nél kevesebb<br /> <br /> == Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik két partner között (tehát melyik partnertől indulva melyik partnerhez, mint célállomáshoz) szállított már árut, és azt is, hogy melyik járműért melyik sofőr felel (egy sofőr legfeljebb egy járműért felel függetlenül attól, hogy azt éppen ki vezeti). A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! ==<br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a<br /> kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe?<br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha<br /> a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #3235<br /> #2352<br /> #2325<br /> #3253<br /> <br /> == Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik partnertől melyik partnerhez szállított már árut, és ennek során az adott járművet ki vezette. A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! ==<br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a<br /> kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe?<br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege?<br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha<br /> a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #1434<br /> #2421<br /> #1344<br /> #1444<br /> <br /> <br /> == Adottak az r(A, B) valamint s(B, C) relációk. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az r és s reláció azon sorait illessze egymással, amelyek megegyeznek a két reláció azonos nevű attribútumán! ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV8.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #r\s<br /> #r x s<br /> #semmi, σ &lt;sub&gt;r.B=s.B&lt;/sub&gt; maga a természetes illesztés<br /> #r U s<br /> <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen e1=e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kivüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibas válaszért 0 pont jár ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember \ π &lt;sub&gt;&quot; ide a válasz &quot;.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> <br /> [[Fájl:BprofZV9.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #e1<br /> #e2<br /> #e1e2</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201410 2022-01-01T20:40:30Z

<p>Suszter Dominik: /* Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. */</p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is.<br /> #A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit.<br /> #Ez egy Composite minta megvalósítás, a Leafnek az 'Alakzat felel meg.<br /> #A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól.<br /> #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből.<br /> <br /> == Melyik mintát alkalmazná a következö feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bövíthetö kell, hogy legyen. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására<br /> #Adapter<br /> #Strategy <br /> <br /> == Adatokat kell beolvasni, processzálni, majd kiírni. Jelenleg a lokális és a hálózati beolvasást/kiírást kell támogatni (lokális adatot mindig lokális fájlba, hálózatit adatot hálózatra írunk ki). Ugyanakkor a rendszernek könnyen bővíthetőnek kell lennie újabb megoldásokkal, de keresztmegoldásokat (pl. lokálisból hálózatira) nem kell támogatni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Observert, ha az adat (Subject) változik, a kimeneteket (Observer) értesíteni kell.<br /> #Template method mintát, minden beolvasás-kiírás párosra (pl. lokális, hálózati) készítenék egy osztályt.<br /> #Egyik megoldás sem helyes.<br /> #Adaptert, mivel a hálózati opciót illeszteni kell a meglévő rendszerhez.<br /> #Composite, mivel fájlokról és mappákról van szó, amik fa hierarchiába rendezhetőek. <br /> <br /> == Az Observer tervezési minta az egyes subject típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a beregisztrált observereket. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Template Method tervezési mintában van egy osztály, mely egy interfész hivatkozást (tagváltozót) tartalmaz, ezen interfésznek több implementációját elkészítve az osztály viselkedése testre szabható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta alkalmas összetett, tetszőleges mélységű hierarchiák modellezésére, ahol az egyén és a csoport azonos műveleteket valósít meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Adapter<br /> #Strategy<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> fix költségvetés és funkcióhalmas<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Rövid iterációk<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Részletes specifikáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> SCRUM<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 6, S attribútumainak száma 6. r elemeinek száma 688, s elemeinek száma 647. Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Legfeljebb 1335<br /> #Legalább 1335<br /> #688<br /> #647 <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 578, s elemeinek száma 511. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Legfeljebb 1089<br /> #8<br /> #16<br /> #Legalább 1089 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 992. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemú lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #5<br /> #992, vagy kevesebb<br /> #992, vagy több<br /> #Pontosan 992 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 578. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #8<br /> #Pontosan 578<br /> #578, vagy kevesebb<br /> #578, vagy több <br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV3.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> *Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> *Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bad1ca<br /> #ac1abd1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV4.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bd1abc1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV5.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV6.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és az egyes osztályoknak milyen tárgyat tanított. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb.<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #1432<br /> #2343<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és azt is, hogy mely tárgyak tanítására van képesítése. Az, hogy melyik osztálynak melyik tárgyat tanította már, irreleváns. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jelleg() tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb. <br /> <br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #1432<br /> #2224<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen el =e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember &quot; ide a válasz &quot; π &lt;sub&gt;e1.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #\<br /> #\n<br /> #*π<br /> <br /> == Adott az emberek(név, kor) tábla. Egészítse ki a lenti SQL kifejezést úgy, hogy az az egyes nevet viselő emberek átlagéletkorát adja eredményül! A hiányzó kulcsszón kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> SELECT név, AVG(kor) FROM emberek &quot; &quot; BY név<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #ORDER<br /> #DESC<br /> #GROUP<br /> #ASC<br /> #WHERE<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> DNS<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> távolság alapú routing<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> STP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Nem fordulhat elő adatvesztés<br /> #Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead)<br /> #Jobban kihasználja a link-erőforrásokat ingadozó intenzitású forgalom esetén<br /> #Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket<br /> <br /> == Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A sockettől kapott üzenetek szétdarabolása, hogy beleférjen az MSS-be (maximum segment size-ba)<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hoszt felé.<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hálózati rétegbeli protokol felé.<br /> #A hálózati rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő socketnek.<br /> <br /> == Mit jelent a gyors újraküldés (FAstRetransmit))? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket.<br /> #A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket.<br /> #A TCP-nél a harmadik duplikált nyugta után újraküldjük a szegmenst.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve.<br /> #Az IPv5 szabványt használja<br /> #Hierarchiamentesen szervezett.<br /> #Lehetővé teszi, hogy az irányítási táblákban összevonhassunk egy iránybe eső hálózatokat.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi.<br /> #Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot.<br /> #Az IPv4-ben nem használhatók.<br /> #Az internet kezdeti szakaszában volt használatban.<br /> <br /> == Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Ha a célcímet lemaszkolva aküldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk .<br /> #Mindig. Ha a hálózaton belül marada forgalom, sz alapértelmezett átjáró visszaküldi azt.<br /> #Ha a célcím másik hálózatba esik.<br /> <br /> == Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot.<br /> #Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van elapértelmezett út.<br /> #A datagramot a forráscímre illeszkedő bejegyzés alapján továbbítjuk.<br /> #A datagramot eldobkuk.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #titkosítás.<br /> #logikai címzés<br /> #bithiba detekció<br /> #címfordítás<br /> #vonali kódolás<br /> <br /> == Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? ==<br /> (vizsgán szöveg megadás van)<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #103.102.1.0<br /> #103.102.0.2<br /> #103.102.0.0<br /> #103.102.0.1<br /> <br /> == Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pont=+}}<br /> #E-mail<br /> #Internetes telefonálás<br /> #Azonnali üzenetküldés<br /> #Videókonferencia<br /> #Fájlátvitel<br /> <br /> == Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pont=+}}<br /> #A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságánakszámításához. <br /> #A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek.<br /> #Egy link állapotának megváltozásáról közvetlen üzenetett kell küldeni a hálózat összes routerének.<br /> #Csak akkor használható, ha a távolság a routerek között több mint 2 hop.<br /> <br /> == Az Observer tervezési mintában az observer implementációknak van egy általános subject listájuk, mellyel egységesen hivatkoznak a különböző tipusú subject-ekre. ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D esemény bekövetkezekor. <br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A diagram hibás, mivel a B kimenetén eseményt és akciót is meg kell adni, nem lehet csak az egyik. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek. A B ágon egy D eseményt is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D akció hatására. <br /> <br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Composite<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Singleton<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Memento<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Strategy<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Composite<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására <br /> #Adapter <br /> #Template method <br /> #Singleton <br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Kompozíció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> qualifier<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> őrfeltétel <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy x jel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> kilépési pont<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy kör és benne x<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> partíció <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> régió <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singleton<br /> #Composite<br /> #Template method <br /> #Adapter<br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes loggolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. <br /> #Egyik megoldás sem helyes. <br /> #Strategy-t, hiszen különböző hibakimenet stratégiákat kell megvalósítani. <br /> #Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. <br /> #Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> függőség<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> általánosítás<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Jellemzően jól dokumentált<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A projekt részeredményei gyorsan látszanak<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A tesztelés csak az implementáció után következik<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #loop<br /> #opt<br /> #par<br /> #for<br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER—modellt minimális számú relációs sémára az ER—modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett (tehát a tanult módszerrel), majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV7.png|bélyegkép]]<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük. sémánként egy ilyen<br /> létezik<br /> <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai?<br /> * Hány elemű az A relációs sema kulcsa?<br /> * Mik a B relációs séma attribútumai?<br /> * Hány elemű a B relációs sema kulcsa?<br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a kérdések sorrendjének megfelelően adjuk meg. A válaszokon belül,<br /> illetve azok között semmilyen elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg<br /> Egyazon kérdésre adott válaszon belul az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint);<br /> <br /> Pelda három kérdés esete're: Ha az első kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a 'z' meg a 'c' és a 'v' attribútum&quot;, a<br /> <br /> második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra p, m' és 'j' attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a<br /> következő karaktersorozat kerüljön: acszGjmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #bd1acb1<br /> #ac1abd1<br /> #bad1ca1<br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, 5 sémája S. R attribútumainak száma 11, S attribútumainak száma 11. r elemeinek száma 2, s elemeinek száma 10 Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Legalább 12<br /> #Legfeljebb 12<br /> # 2<br /> # 10<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #18, vagy kevesebb<br /> #18, vagy több<br /> #5<br /> #Pontosan 18<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #18<br /> #5, vagy kevesebb<br /> #Pontosan 5<br /> #5, vagy több<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 9, r elemeinek száma 17. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #17<br /> #9, vagy több<br /> #Pontosan 9<br /> #9-nél kevesebb<br /> <br /> == Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik két partner között (tehát melyik partnertől indulva melyik partnerhez, mint célállomáshoz) szállított már árut, és azt is, hogy melyik járműért melyik sofőr felel (egy sofőr legfeljebb egy járműért felel függetlenül attól, hogy azt éppen ki vezeti). A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! ==<br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a<br /> kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe?<br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha<br /> a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #3235<br /> #2352<br /> #2325<br /> #3253<br /> <br /> == Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik partnertől melyik partnerhez szállított már árut, és ennek során az adott járművet ki vezette. A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! ==<br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a<br /> kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe?<br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege?<br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha<br /> a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #1434<br /> #2421<br /> #1344<br /> #1444<br /> <br /> <br /> == Adottak az r(A, B) valamint s(B, C) relációk. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az r és s reláció azon sorait illessze egymással, amelyek megegyeznek a két reláció azonos nevű attribútumán! ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV8.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #r\s<br /> #r x s<br /> #semmi, σ &lt;sub&gt;r.B=s.B&lt;/sub&gt; maga a természetes illesztés<br /> #r U s<br /> <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen e1=e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kivüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibas válaszért 0 pont jár ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember \ π &lt;sub&gt;&quot; ide a válasz &quot;.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> <br /> [[Fájl:BprofZV9.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #e1<br /> #e2<br /> #e1e2</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BprofZV9.png&diff=201409 2022-01-01T11:50:17Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BprofZV8.png&diff=201408 2022-01-01T11:49:57Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BprofZV7.png&diff=201407 2022-01-01T11:49:47Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201406 2022-01-01T11:49:09Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is.<br /> #A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit.<br /> #Ez egy Composite minta megvalósítás, a Leafnek az 'Alakzat felel meg.<br /> #A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól.<br /> #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből.<br /> <br /> == Melyik mintát alkalmazná a következö feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bövíthetö kell, hogy legyen. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására<br /> #Adapter<br /> #Strategy <br /> <br /> == Adatokat kell beolvasni, processzálni, majd kiírni. Jelenleg a lokális és a hálózati beolvasást/kiírást kell támogatni (lokális adatot mindig lokális fájlba, hálózatit adatot hálózatra írunk ki). Ugyanakkor a rendszernek könnyen bővíthetőnek kell lennie újabb megoldásokkal, de keresztmegoldásokat (pl. lokálisból hálózatira) nem kell támogatni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Observert, ha az adat (Subject) változik, a kimeneteket (Observer) értesíteni kell.<br /> #Template method mintát, minden beolvasás-kiírás párosra (pl. lokális, hálózati) készítenék egy osztályt.<br /> #Egyik megoldás sem helyes.<br /> #Adaptert, mivel a hálózati opciót illeszteni kell a meglévő rendszerhez.<br /> #Composite, mivel fájlokról és mappákról van szó, amik fa hierarchiába rendezhetőek. <br /> <br /> == Az Observer tervezési minta az egyes subject típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a beregisztrált observereket. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Template Method tervezési mintában van egy osztály, mely egy interfész hivatkozást (tagváltozót) tartalmaz, ezen interfésznek több implementációját elkészítve az osztály viselkedése testre szabható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta alkalmas összetett, tetszőleges mélységű hierarchiák modellezésére, ahol az egyén és a csoport azonos műveleteket valósít meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Adapter<br /> #Strategy<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> fix költségvetés és funkcióhalmas<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Rövid iterációk<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Részletes specifikáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> SCRUM<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 6, S attribútumainak száma 6. r elemeinek száma 688, s elemeinek száma 647. Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Legfeljebb 1335<br /> #Legalább 1335<br /> #688<br /> #647 <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 578, s elemeinek száma 511. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Legfeljebb 1089<br /> #8<br /> #16<br /> #Legalább 1089 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 992. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemú lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #5<br /> #992, vagy kevesebb<br /> #992, vagy több<br /> #Pontosan 992 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 578. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #8<br /> #Pontosan 578<br /> #578, vagy kevesebb<br /> #578, vagy több <br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV3.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> *Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> *Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bad1ca<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV4.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bd1abc1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV5.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV6.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és az egyes osztályoknak milyen tárgyat tanított. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb.<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #1432<br /> #2343<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és azt is, hogy mely tárgyak tanítására van képesítése. Az, hogy melyik osztálynak melyik tárgyat tanította már, irreleváns. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jelleg() tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb. <br /> <br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #1432<br /> #2224<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen el =e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember &quot; ide a válasz &quot; π &lt;sub&gt;e1.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #\<br /> #\n<br /> #*π<br /> <br /> == Adott az emberek(név, kor) tábla. Egészítse ki a lenti SQL kifejezést úgy, hogy az az egyes nevet viselő emberek átlagéletkorát adja eredményül! A hiányzó kulcsszón kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> SELECT név, AVG(kor) FROM emberek &quot; &quot; BY név<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #ORDER<br /> #DESC<br /> #GROUP<br /> #ASC<br /> #WHERE<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> DNS<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> távolság alapú routing<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> STP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Nem fordulhat elő adatvesztés<br /> #Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead)<br /> #Jobban kihasználja a link-erőforrásokat ingadozó intenzitású forgalom esetén<br /> #Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket<br /> <br /> == Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A sockettől kapott üzenetek szétdarabolása, hogy beleférjen az MSS-be (maximum segment size-ba)<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hoszt felé.<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hálózati rétegbeli protokol felé.<br /> #A hálózati rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő socketnek.<br /> <br /> == Mit jelent a gyors újraküldés (FAstRetransmit))? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket.<br /> #A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket.<br /> #A TCP-nél a harmadik duplikált nyugta után újraküldjük a szegmenst.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve.<br /> #Az IPv5 szabványt használja<br /> #Hierarchiamentesen szervezett.<br /> #Lehetővé teszi, hogy az irányítási táblákban összevonhassunk egy iránybe eső hálózatokat.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi.<br /> #Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot.<br /> #Az IPv4-ben nem használhatók.<br /> #Az internet kezdeti szakaszában volt használatban.<br /> <br /> == Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Ha a célcímet lemaszkolva aküldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk .<br /> #Mindig. Ha a hálózaton belül marada forgalom, sz alapértelmezett átjáró visszaküldi azt.<br /> #Ha a célcím másik hálózatba esik.<br /> <br /> == Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot.<br /> #Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van elapértelmezett út.<br /> #A datagramot a forráscímre illeszkedő bejegyzés alapján továbbítjuk.<br /> #A datagramot eldobkuk.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #titkosítás.<br /> #logikai címzés<br /> #bithiba detekció<br /> #címfordítás<br /> #vonali kódolás<br /> <br /> == Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? ==<br /> (vizsgán szöveg megadás van)<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #103.102.1.0<br /> #103.102.0.2<br /> #103.102.0.0<br /> #103.102.0.1<br /> <br /> == Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pont=+}}<br /> #E-mail<br /> #Internetes telefonálás<br /> #Azonnali üzenetküldés<br /> #Videókonferencia<br /> #Fájlátvitel<br /> <br /> == Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pont=+}}<br /> #A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságánakszámításához. <br /> #A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek.<br /> #Egy link állapotának megváltozásáról közvetlen üzenetett kell küldeni a hálózat összes routerének.<br /> #Csak akkor használható, ha a távolság a routerek között több mint 2 hop.<br /> <br /> == Az Observer tervezési mintában az observer implementációknak van egy általános subject listájuk, mellyel egységesen hivatkoznak a különböző tipusú subject-ekre. ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D esemény bekövetkezekor. <br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A diagram hibás, mivel a B kimenetén eseményt és akciót is meg kell adni, nem lehet csak az egyik. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek. A B ágon egy D eseményt is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D akció hatására. <br /> <br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Composite<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Singleton<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Memento<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Strategy<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Composite<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására <br /> #Adapter <br /> #Template method <br /> #Singleton <br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Kompozíció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> qualifier<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> őrfeltétel <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy x jel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> kilépési pont<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy kör és benne x<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> partíció <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> régió <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singleton<br /> #Composite<br /> #Template method <br /> #Adapter<br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes loggolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. <br /> #Egyik megoldás sem helyes. <br /> #Strategy-t, hiszen különböző hibakimenet stratégiákat kell megvalósítani. <br /> #Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. <br /> #Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> függőség<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> általánosítás<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Jellemzően jól dokumentált<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A projekt részeredményei gyorsan látszanak<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A tesztelés csak az implementáció után következik<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #loop<br /> #opt<br /> #par<br /> #for<br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER—modellt minimális számú relációs sémára az ER—modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett (tehát a tanult módszerrel), majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV7.png|bélyegkép]]<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük. sémánként egy ilyen<br /> létezik<br /> <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai?<br /> * Hány elemű az A relációs sema kulcsa?<br /> * Mik a B relációs séma attribútumai?<br /> * Hány elemű a B relációs sema kulcsa?<br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a kérdések sorrendjének megfelelően adjuk meg. A válaszokon belül,<br /> illetve azok között semmilyen elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg<br /> Egyazon kérdésre adott válaszon belul az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint);<br /> <br /> Pelda három kérdés esete're: Ha az első kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a 'z' meg a 'c' és a 'v' attribútum&quot;, a<br /> <br /> második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra p, m' és 'j' attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a<br /> következő karaktersorozat kerüljön: acszGjmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #bd1acb1<br /> #ac1abd1<br /> #bad1ca1<br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, 5 sémája S. R attribútumainak száma 11, S attribútumainak száma 11. r elemeinek száma 2, s elemeinek száma 10 Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Legalább 12<br /> #Legfeljebb 12<br /> # 2<br /> # 10<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #18, vagy kevesebb<br /> #18, vagy több<br /> #5<br /> #Pontosan 18<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 5, r elemeinek száma 18. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #18<br /> #5, vagy kevesebb<br /> #Pontosan 5<br /> #5, vagy több<br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumaínak száma 9, r elemeinek száma 17. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány attribútumból áll a végeredmény sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #17<br /> #9, vagy több<br /> #Pontosan 9<br /> #9-nél kevesebb<br /> <br /> == Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik két partner között (tehát melyik partnertől indulva melyik partnerhez, mint célállomáshoz) szállított már árut, és azt is, hogy melyik járműért melyik sofőr felel (egy sofőr legfeljebb egy járműért felel függetlenül attól, hogy azt éppen ki vezeti). A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! ==<br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a<br /> kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe?<br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha<br /> a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #3235<br /> #2352<br /> #2325<br /> #3253<br /> <br /> == Egy szállítmányozó cég adatbázisában tárolni kívánjuk, hogy melyik jármű melyik partnertől melyik partnerhez szállított már árut, és ennek során az adott járművet ki vezette. A modellben definiált egyedhalmazok: Jármű, Partner, Sofőr. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! ==<br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy—egy számmal. Aritás alatt a<br /> kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe?<br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak?<br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege?<br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentről—lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha<br /> a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe irt válasz legyen 1234<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #1434<br /> #2421<br /> #1344<br /> #1444<br /> <br /> <br /> == Adottak az r(A, B) valamint s(B, C) relációk. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az r és s reláció azon sorait illessze egymással, amelyek megegyeznek a két reláció azonos nevű attribútumán! ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV8.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #r\s<br /> #r x s<br /> #semmi, σ &lt;sub&gt;r.B=s.B&lt;/sub&gt; maga a természetes illesztés<br /> #r U s<br /> <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen e1=e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kivüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibas válaszért 0 pont jár ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember \ π &lt;sub&gt;&quot; ide a válasz &quot;.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> <br /> [[Fájl:BprofZV9.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #e1<br /> #e2<br /> #e1e2</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201405 2021-12-31T23:46:07Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is.<br /> #A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit.<br /> #Ez egy Composite minta megvalósítás, a Leafnek az 'Alakzat felel meg.<br /> #A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól.<br /> #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből.<br /> <br /> == Melyik mintát alkalmazná a következö feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bövíthetö kell, hogy legyen. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására<br /> #Adapter<br /> #Strategy <br /> <br /> == Adatokat kell beolvasni, processzálni, majd kiírni. Jelenleg a lokális és a hálózati beolvasást/kiírást kell támogatni (lokális adatot mindig lokális fájlba, hálózatit adatot hálózatra írunk ki). Ugyanakkor a rendszernek könnyen bővíthetőnek kell lennie újabb megoldásokkal, de keresztmegoldásokat (pl. lokálisból hálózatira) nem kell támogatni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Observert, ha az adat (Subject) változik, a kimeneteket (Observer) értesíteni kell.<br /> #Template method mintát, minden beolvasás-kiírás párosra (pl. lokális, hálózati) készítenék egy osztályt.<br /> #Egyik megoldás sem helyes.<br /> #Adaptert, mivel a hálózati opciót illeszteni kell a meglévő rendszerhez.<br /> #Composite, mivel fájlokról és mappákról van szó, amik fa hierarchiába rendezhetőek. <br /> <br /> == Az Observer tervezési minta az egyes subject típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a beregisztrált observereket. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Template Method tervezési mintában van egy osztály, mely egy interfész hivatkozást (tagváltozót) tartalmaz, ezen interfésznek több implementációját elkészítve az osztály viselkedése testre szabható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta alkalmas összetett, tetszőleges mélységű hierarchiák modellezésére, ahol az egyén és a csoport azonos műveleteket valósít meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Adapter<br /> #Strategy<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> fix költségvetés és funkcióhalmas<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Rövid iterációk<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Részletes specifikáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> SCRUM<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 6, S attribútumainak száma 6. r elemeinek száma 688, s elemeinek száma 647. Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Legfeljebb 1335<br /> #Legalább 1335<br /> #688<br /> #647 <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 578, s elemeinek száma 511. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Legfeljebb 1089<br /> #8<br /> #16<br /> #Legalább 1089 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 992. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemú lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #5<br /> #992, vagy kevesebb<br /> #992, vagy több<br /> #Pontosan 992 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 578. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #8<br /> #Pontosan 578<br /> #578, vagy kevesebb<br /> #578, vagy több <br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV3.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> *Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> *Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bad1ca<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV4.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bd1abc1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV5.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV6.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és az egyes osztályoknak milyen tárgyat tanított. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb.<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #1432<br /> #2343<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és azt is, hogy mely tárgyak tanítására van képesítése. Az, hogy melyik osztálynak melyik tárgyat tanította már, irreleváns. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jelleg() tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb. <br /> <br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #1432<br /> #2224<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen el =e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember &quot; ide a válasz &quot; π &lt;sub&gt;e1.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #\<br /> #\n<br /> #*π<br /> <br /> == Adott az emberek(név, kor) tábla. Egészítse ki a lenti SQL kifejezést úgy, hogy az az egyes nevet viselő emberek átlagéletkorát adja eredményül! A hiányzó kulcsszón kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> SELECT név, AVG(kor) FROM emberek &quot; &quot; BY név<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #ORDER<br /> #DESC<br /> #GROUP<br /> #ASC<br /> #WHERE<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> DNS<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> távolság alapú routing<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> STP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Nem fordulhat elő adatvesztés<br /> #Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead)<br /> #Jobban kihasználja a link-erőforrásokat ingadozó intenzitású forgalom esetén<br /> #Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket<br /> <br /> == Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A sockettől kapott üzenetek szétdarabolása, hogy beleférjen az MSS-be (maximum segment size-ba)<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hoszt felé.<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hálózati rétegbeli protokol felé.<br /> #A hálózati rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő socketnek.<br /> <br /> == Mit jelent a gyors újraküldés (FAstRetransmit))? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket.<br /> #A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket.<br /> #A TCP-nél a harmadik duplikált nyugta után újraküldjük a szegmenst.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve.<br /> #Az IPv5 szabványt használja<br /> #Hierarchiamentesen szervezett.<br /> #Lehetővé teszi, hogy az irányítási táblákban összevonhassunk egy iránybe eső hálózatokat.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi.<br /> #Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot.<br /> #Az IPv4-ben nem használhatók.<br /> #Az internet kezdeti szakaszában volt használatban.<br /> <br /> == Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Ha a célcímet lemaszkolva aküldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk .<br /> #Mindig. Ha a hálózaton belül marada forgalom, sz alapértelmezett átjáró visszaküldi azt.<br /> #Ha a célcím másik hálózatba esik.<br /> <br /> == Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot.<br /> #Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van elapértelmezett út.<br /> #A datagramot a forráscímre illeszkedő bejegyzés alapján továbbítjuk.<br /> #A datagramot eldobkuk.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #titkosítás.<br /> #logikai címzés<br /> #bithiba detekció<br /> #címfordítás<br /> #vonali kódolás<br /> <br /> == Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? ==<br /> (vizsgán szöveg megadás van)<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #103.102.1.0<br /> #103.102.0.2<br /> #103.102.0.0<br /> #103.102.0.1<br /> <br /> == Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pont=+}}<br /> #E-mail<br /> #Internetes telefonálás<br /> #Azonnali üzenetküldés<br /> #Videókonferencia<br /> #Fájlátvitel<br /> <br /> == Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pont=+}}<br /> #A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságánakszámításához. <br /> #A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek.<br /> #Egy link állapotának megváltozásáról közvetlen üzenetett kell küldeni a hálózat összes routerének.<br /> #Csak akkor használható, ha a távolság a routerek között több mint 2 hop.<br /> <br /> == Az Observer tervezési mintában az observer implementációknak van egy általános subject listájuk, mellyel egységesen hivatkoznak a különböző tipusú subject-ekre. ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D esemény bekövetkezekor. <br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A diagram hibás, mivel a B kimenetén eseményt és akciót is meg kell adni, nem lehet csak az egyik. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek. A B ágon egy D eseményt is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D akció hatására. <br /> <br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Composite<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Singleton<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Memento<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Strategy<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Composite<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására <br /> #Adapter <br /> #Template method <br /> #Singleton <br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Kompozíció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> qualifier<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> őrfeltétel <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy x jel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> kilépési pont<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy kör és benne x<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> partíció <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> régió <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singleton<br /> #Composite<br /> #Template method <br /> #Adapter<br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes loggolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. <br /> #Egyik megoldás sem helyes. <br /> #Strategy-t, hiszen különböző hibakimenet stratégiákat kell megvalósítani. <br /> #Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. <br /> #Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> függőség<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> általánosítás<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Jellemzően jól dokumentált<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A projekt részeredményei gyorsan látszanak<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A tesztelés csak az implementáció után következik<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #loop<br /> #opt<br /> #par<br /> #for</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BprofZV2.PNG&diff=201404 2021-12-31T21:06:23Z

<p>Suszter Dominik: Suszter Dominik átnevezte a(z) Fájl:BprofZV2.PNG lapot a következő névre: Fájl:BprofZV2.png</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Fájl:BprofZV2.png]]</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BprofZV2.png&diff=201403 2021-12-31T21:06:23Z

<p>Suszter Dominik: Suszter Dominik átnevezte a(z) Fájl:BprofZV2.PNG lapot a következő névre: Fájl:BprofZV2.png</p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201402 2021-12-31T21:05:13Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is.<br /> #A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit.<br /> #Ez egy Composite minta megvalósítás, a Leafnek az 'Alakzat felel meg.<br /> #A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól.<br /> #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből.<br /> <br /> == Melyik mintát alkalmazná a következö feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bövíthetö kell, hogy legyen. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására<br /> #Adapter<br /> #Strategy <br /> <br /> == Adatokat kell beolvasni, processzálni, majd kiírni. Jelenleg a lokális és a hálózati beolvasást/kiírást kell támogatni (lokális adatot mindig lokális fájlba, hálózatit adatot hálózatra írunk ki). Ugyanakkor a rendszernek könnyen bővíthetőnek kell lennie újabb megoldásokkal, de keresztmegoldásokat (pl. lokálisból hálózatira) nem kell támogatni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Observert, ha az adat (Subject) változik, a kimeneteket (Observer) értesíteni kell.<br /> #Template method mintát, minden beolvasás-kiírás párosra (pl. lokális, hálózati) készítenék egy osztályt.<br /> #Egyik megoldás sem helyes.<br /> #Adaptert, mivel a hálózati opciót illeszteni kell a meglévő rendszerhez.<br /> #Composite, mivel fájlokról és mappákról van szó, amik fa hierarchiába rendezhetőek. <br /> <br /> == Az Observer tervezési minta az egyes subject típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a beregisztrált observereket. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Template Method tervezési mintában van egy osztály, mely egy interfész hivatkozást (tagváltozót) tartalmaz, ezen interfésznek több implementációját elkészítve az osztály viselkedése testre szabható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta alkalmas összetett, tetszőleges mélységű hierarchiák modellezésére, ahol az egyén és a csoport azonos műveleteket valósít meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Adapter<br /> #Strategy<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> fix költségvetés és funkcióhalmas<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Rövid iterációk<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Részletes specifikáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> SCRUM<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 6, S attribútumainak száma 6. r elemeinek száma 688, s elemeinek száma 647. Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Legfeljebb 1335<br /> #Legalább 1335<br /> #688<br /> #647 <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 578, s elemeinek száma 511. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Legfeljebb 1089<br /> #8<br /> #16<br /> #Legalább 1089 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 992. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemú lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #5<br /> #992, vagy kevesebb<br /> #992, vagy több<br /> #Pontosan 992 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 578. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #8<br /> #Pontosan 578<br /> #578, vagy kevesebb<br /> #578, vagy több <br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV3.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> *Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> *Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bad1ca<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV4.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bd1abc1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV5.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV6.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és az egyes osztályoknak milyen tárgyat tanított. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb.<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #1432<br /> #2343<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és azt is, hogy mely tárgyak tanítására van képesítése. Az, hogy melyik osztálynak melyik tárgyat tanította már, irreleváns. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jelleg() tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb. <br /> <br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #1432<br /> #2224<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen el =e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember &quot; ide a válasz &quot; π &lt;sub&gt;e1.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #\<br /> #\n<br /> #*π<br /> <br /> == Adott az emberek(név, kor) tábla. Egészítse ki a lenti SQL kifejezést úgy, hogy az az egyes nevet viselő emberek átlagéletkorát adja eredményül! A hiányzó kulcsszón kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> SELECT név, AVG(kor) FROM emberek &quot; &quot; BY név<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #ORDER<br /> #DESC<br /> #GROUP<br /> #ASC<br /> #WHERE<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> DNS<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> távolság alapú routing<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Kösse össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> STP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #kanonikus név<br /> #echo reply<br /> #split horizon<br /> #feszítőfa<br /> <br /> == Milyen előnyei vannak a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Nem fordulhat elő adatvesztés<br /> #Kevesebb fejlécadat átvitelét igényli (kisebb az overhead)<br /> #Jobban kihasználja a link-erőforrásokat ingadozó intenzitású forgalom esetén<br /> #Kevésbé terheli a kapcsolóeszközöket<br /> <br /> == Mi a szállítási rétegbeli protokollok esetén a demultiplexálás (nyalábbontás)? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A sockettől kapott üzenetek szétdarabolása, hogy beleférjen az MSS-be (maximum segment size-ba)<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hoszt felé.<br /> #Az alkalmazási rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő hálózati rétegbeli protokol felé.<br /> #A hálózati rétegtől kapott üzenetek továbbítása a megfelelő socketnek.<br /> <br /> == Mit jelent a gyors újraküldés (FAstRetransmit))? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Az UDP ezzel a mechanizmussal pótolja az elveszett szegmenseket.<br /> #A TCP-nél adott időközönként felezzük a becsült RTT értéket.<br /> #A TCP-nél a harmadik duplikált nyugta után újraküldjük a szegmenst.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a hálózati rétegben használt címzésre? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A cím a hálózati kártyába fizikailag be van égetve.<br /> #Az IPv5 szabványt használja<br /> #Hierarchiamentesen szervezett.<br /> #Lehetővé teszi, hogy az irányítási táblákban összevonhassunk egy iránybe eső hálózatokat.<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a CIDR-ben (classless interdomain routing) használt hálózati maszkokra? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Egyes bitek sorozatát nullás bitek sorozata követi.<br /> #Egy cím beállításakor nem kötelező megadni ilyen maszkot.<br /> #Az IPv4-ben nem használhatók.<br /> #Az internet kezdeti szakaszában volt használatban.<br /> <br /> == Mikor kell az alapértelmezett átjáró (default gateway) felé küldeni egy datagramot? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #Ha a célcímet lemaszkolva aküldő hoszt maszkjával, az alapértelmezett átjáró hálózati címét kapjuk .<br /> #Mindig. Ha a hálózaton belül marada forgalom, sz alapértelmezett átjáró visszaküldi azt.<br /> #Ha a célcím másik hálózatba esik.<br /> <br /> == Mi történik egy routernél, ha egy datagramhoz nem találunk illeszkedő bejegyzést a routing táblában? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #A legközelebbi szomszédos router felé továbbítjuk a datagramot.<br /> #Ilyen eset nem lehetséges, mert mindig van elapértelmezett út.<br /> #A datagramot a forráscímre illeszkedő bejegyzés alapján továbbítjuk.<br /> #A datagramot eldobkuk.<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik az adatkapcsolati réteg feladata? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #titkosítás.<br /> #logikai címzés<br /> #bithiba detekció<br /> #címfordítás<br /> #vonali kódolás<br /> <br /> == Ma az első, interfésznek adható cím a 103.102.0.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.0.0? ==<br /> (vizsgán szöveg megadás van)<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #103.102.1.0<br /> #103.102.0.2<br /> #103.102.0.0<br /> #103.102.0.1<br /> <br /> == Az alábbi alkalmazások közül melyik tolerálja az adatvesztést? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=2,4|pont=+}}<br /> #E-mail<br /> #Internetes telefonálás<br /> #Azonnali üzenetküldés<br /> #Videókonferencia<br /> #Fájlátvitel<br /> <br /> == Mi igaz a távolságvektor alapú routingra? (A megoldás csak akkor ér pontot ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve) ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,2|pont=+}}<br /> #A routerek a szomszédoktól kapott távolságvektorokat használják fel egy hálózati prefix távolságánakszámításához. <br /> #A távoli hálózatokról csak aggregált információt tárolnak a routerek.<br /> #Egy link állapotának megváltozásáról közvetlen üzenetett kell küldeni a hálózat összes routerének.<br /> #Csak akkor használható, ha a távolság a routerek között több mint 2 hop.<br /> <br /> == Az Observer tervezési mintában az observer implementációknak van egy általános subject listájuk, mellyel egységesen hivatkoznak a különböző tipusú subject-ekre. ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV2.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek, de B ágon csak a D esemény beérkezésekor. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd ‘‚ véget is érnek. A B ágon egy D akciót is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D esemény bekövetkezekor. <br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A diagram hibás, mivel a B kimenetén eseményt és akciót is meg kell adni, nem lehet csak az egyik. <br /> #Az A állapotba lépve a B és a C állapotok párhuzamosan aktiválódnak (automatikusan), majd véget is érnek. A B ágon egy D eseményt is kiadunk közben. <br /> #Az A állapotba lépve a B vagy a C állapot ága aktiválódik, de csak az egyik. A C automatikusan véget ér, ha B csak a D akció hatására. <br /> <br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Composite<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Singleton<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Memento<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A SOLID elvek D betűje mögötti gondolat melyik minta alkalmazásánál jelenik meg szinte mindig ==<br /> <br /> Strategy<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A feladatunk egy olyan alkalmazás megtervezése, mely szervezetek osztályainak hierarchiáját képes egy diagramon megjeleníteni. Egy szervezeten belül lehetnek osztályok és személyek, az osztályokon belül további osztályok és személyek, tetszőleges mélységben. Mely tervezési mintát a legcélszerűbb választani a probléma modellezésére? ==<br /> <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Composite<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására <br /> #Adapter <br /> #Template method <br /> #Singleton <br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Kompozíció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> Interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> qualifier<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, kitöltött rombusz <br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #doboz a nyílon <br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> őrfeltétel <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy x jel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> kilépési pont<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> egy kör és benne x<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> partíció <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Mely elemek szerepelhetnek ugyanazon a diagramon, mint egy mély történet (deep history) elem? ==<br /> <br /> régió <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta használandó, ha egy interfészhez kell illesztenünk egy már meglévő, nem módosítható implementációt (ami nem illeszkedik az interfészhez)? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singleton<br /> #Composite<br /> #Template method <br /> #Adapter<br /> #Observer <br /> #Strategy <br /> <br /> == Egy játékprogram a működése során keletkezett hibákat naplózza. Az egységes loggolás az ILogger interfész segítségével történik. Lefordított formában (a forráskódján nem tudunk változtatni!) egy könyvtárban rendelkezésünkre bocsátottak egy NetLogger osztályt is, mely adatokat képes hálózatra naplózni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #Singletont, hiszen minden hibakimenetnek el kell tudnia érni a játékprogramot. <br /> #Egyik megoldás sem helyes. <br /> #Strategy-t, hiszen különböző hibakimenet stratégiákat kell megvalósítani. <br /> #Adaptert, hogy illesszük a NetLogger osztályt az ILogger interfészhez. <br /> #Observer lenne a jó, de a játék változása nincs specifikálva, ezért a minta nem alkalmazható. <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> interfész implementáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> függőség<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Mivel jelöljük az alábbi elemeket UML-ben? ==<br /> <br /> általánosítás<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #teli vonal, háromszög<br /> #szaggatott vonal, háromszög <br /> #szaggatott vonal,nyíl <br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Jellemzően jól dokumentált<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A projekt részeredményei gyorsan látszanak<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A tesztelés csak az implementáció után következik<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> A megrendelő jelenléte nem szükséges folyamatosan<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #Vízesés<br /> #Agilis<br /> <br /> == A Singleton minta globális hozzáférést biztosít egy osztály egyetlen objektumához, és ezt az objektumot egy globális változóban tárolja. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pont=+}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik blokktípus nem létezik szekvenciadiagramnál ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pont=+}}<br /> #loop<br /> #opt<br /> #par<br /> #for</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BprofZV2.png&diff=201401 2021-12-31T21:04:28Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201399 2021-12-31T21:02:48Z

<p>Suszter Dominik: Suszter Dominik átnevezte a(z) Záróvizsga kvíz brof lapot a következő névre: Záróvizsga kvíz Bprof</p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is.<br /> #A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit.<br /> #Ez egy Composite minta megvalósítás, a Leafnek az 'Alakzat felel meg.<br /> #A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól.<br /> #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből.<br /> <br /> == Melyik mintát alkalmazná a következö feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bövíthetö kell, hogy legyen. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására<br /> #Adapter<br /> #Strategy <br /> <br /> == Adatokat kell beolvasni, processzálni, majd kiírni. Jelenleg a lokális és a hálózati beolvasást/kiírást kell támogatni (lokális adatot mindig lokális fájlba, hálózatit adatot hálózatra írunk ki). Ugyanakkor a rendszernek könnyen bővíthetőnek kell lennie újabb megoldásokkal, de keresztmegoldásokat (pl. lokálisból hálózatira) nem kell támogatni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Observert, ha az adat (Subject) változik, a kimeneteket (Observer) értesíteni kell.<br /> #Template method mintát, minden beolvasás-kiírás párosra (pl. lokális, hálózati) készítenék egy osztályt.<br /> #Egyik megoldás sem helyes.<br /> #Adaptert, mivel a hálózati opciót illeszteni kell a meglévő rendszerhez.<br /> #Composite, mivel fájlokról és mappákról van szó, amik fa hierarchiába rendezhetőek. <br /> <br /> == Az Observer tervezési minta az egyes subject típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a beregisztrált observereket. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Template Method tervezési mintában van egy osztály, mely egy interfész hivatkozást (tagváltozót) tartalmaz, ezen interfésznek több implementációját elkészítve az osztály viselkedése testre szabható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta alkalmas összetett, tetszőleges mélységű hierarchiák modellezésére, ahol az egyén és a csoport azonos műveleteket valósít meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Adapter<br /> #Strategy<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> fix költségvetés és funkcióhalmas<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Rövid iterációk<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Részletes specifikáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> SCRUM<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 6, S attribútumainak száma 6. r elemeinek száma 688, s elemeinek száma 647. Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Legfeljebb 1335<br /> #Legalább 1335<br /> #688<br /> #647 <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 578, s elemeinek száma 511. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Legfeljebb 1089<br /> #8<br /> #16<br /> #Legalább 1089 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 992. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemú lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #5<br /> #992, vagy kevesebb<br /> #992, vagy több<br /> #Pontosan 992 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 578. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #8<br /> #Pontosan 578<br /> #578, vagy kevesebb<br /> #578, vagy több <br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV3.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> *Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> *Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bad1ca<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV4.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bd1abc1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV5.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV6.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és az egyes osztályoknak milyen tárgyat tanított. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb.<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #1432<br /> #2343<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és azt is, hogy mely tárgyak tanítására van képesítése. Az, hogy melyik osztálynak melyik tárgyat tanította már, irreleváns. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jelleg() tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb. <br /> <br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #1432<br /> #2224<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen el =e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember &quot; ide a válasz &quot; π &lt;sub&gt;e1.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #\<br /> #\n<br /> #*π<br /> <br /> == Adott az emberek(név, kor) tábla. Egészítse ki a lenti SQL kifejezést úgy, hogy az az egyes nevet viselő emberek átlagéletkorát adja eredményül! A hiányzó kulcsszón kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> SELECT név, AVG(kor) FROM emberek &quot; &quot; BY név<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #ORDER<br /> #DESC<br /> #GROUP<br /> #ASC<br /> #WHERE</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BprofZV4.png&diff=201398 2021-12-31T21:00:36Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BprofZV5.png&diff=201397 2021-12-31T20:59:45Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BprofZV6.png&diff=201396 2021-12-31T20:59:15Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201395 2021-12-31T20:57:47Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is.<br /> #A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit.<br /> #Ez egy Composite minta megvalósítás, a Leafnek az 'Alakzat felel meg.<br /> #A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól.<br /> #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből.<br /> <br /> == Melyik mintát alkalmazná a következö feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bövíthetö kell, hogy legyen. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására<br /> #Adapter<br /> #Strategy <br /> <br /> == Adatokat kell beolvasni, processzálni, majd kiírni. Jelenleg a lokális és a hálózati beolvasást/kiírást kell támogatni (lokális adatot mindig lokális fájlba, hálózatit adatot hálózatra írunk ki). Ugyanakkor a rendszernek könnyen bővíthetőnek kell lennie újabb megoldásokkal, de keresztmegoldásokat (pl. lokálisból hálózatira) nem kell támogatni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Observert, ha az adat (Subject) változik, a kimeneteket (Observer) értesíteni kell.<br /> #Template method mintát, minden beolvasás-kiírás párosra (pl. lokális, hálózati) készítenék egy osztályt.<br /> #Egyik megoldás sem helyes.<br /> #Adaptert, mivel a hálózati opciót illeszteni kell a meglévő rendszerhez.<br /> #Composite, mivel fájlokról és mappákról van szó, amik fa hierarchiába rendezhetőek. <br /> <br /> == Az Observer tervezési minta az egyes subject típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a beregisztrált observereket. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Template Method tervezési mintában van egy osztály, mely egy interfész hivatkozást (tagváltozót) tartalmaz, ezen interfésznek több implementációját elkészítve az osztály viselkedése testre szabható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta alkalmas összetett, tetszőleges mélységű hierarchiák modellezésére, ahol az egyén és a csoport azonos műveleteket valósít meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Adapter<br /> #Strategy<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> fix költségvetés és funkcióhalmas<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Rövid iterációk<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Részletes specifikáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> SCRUM<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 6, S attribútumainak száma 6. r elemeinek száma 688, s elemeinek száma 647. Hány elemből áll r és s uniója? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Legfeljebb 1335<br /> #Legalább 1335<br /> #688<br /> #647 <br /> <br /> == Adott az r és s reláció. r sémája R, s sémája S. R attribútumainak száma 8, S attribútumainak száma 8. r elemeinek száma 578, s elemeinek száma 511. Hány attribútumból áll r és s uniójának sémája? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Legfeljebb 1089<br /> #8<br /> #16<br /> #Legalább 1089 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 5, r elemeinek száma 992. r-t projektáljuk a kulcsára. Hány elemú lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #5<br /> #992, vagy kevesebb<br /> #992, vagy több<br /> #Pontosan 992 <br /> <br /> == Adott az r reláció, R sémával. R attribútumainak száma 8, r elemeinek száma 578. r-t projektáljuk valamely olyan attribútumhalmazára, amely nem tartalmaz kulcsot. Hány elemű lesz a végeredmény? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #8<br /> #Pontosan 578<br /> #578, vagy kevesebb<br /> #578, vagy több <br /> <br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV3.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> *Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> *Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> *Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bad1ca<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV4.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> #bd1abc1<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV5.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Képezzük le a fenti képen látható ER-modellt minimális számú relációs sémára az ER-modellben foglalt megkötések modellszintű megtartása mellett, majd válaszoljunk a lenti kérdésekre. ==<br /> <br /> [[Fájl:BprofZV6.png|bélyegkép]]<br /> <br /> (3 perc) (Itt beírós a válasz, nem választós)<br /> <br /> Kulcs alatt a példa során a séma azon egyediséget biztosító attribútumhalmazát értsük, amely értéke nem lehet üres. Sémánként egy ilyen létezik. <br /> * Mik az A relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű az A relációs séma kulcsa? <br /> * Mik a B relációs séma attribútumai? <br /> * Hány elemű a B relációs séma kulcsa? <br /> <br /> A kérdésekre adott válaszokat a '''kérdések sorrendjének megfelelően''' adjuk meg. A válaszokon belül, illetve azok között '''semmilyen''' elválasztó karaktert ne alkalmazzunk, azaz mindent ömlesztve adjunk meg. Egyazon kérdésre adott válaszon belül az attribútumneveket lexikografikusan rendezzük (ABC szerint). Példa három kérdés esetére: Ha az elsó kérdésre a válaszunk &quot;az 'a', a'z' meg a 'c' és a' attribútum&quot;, a második kérdésre a válaszunk &quot;26&quot;, a harmadikra &quot;'p', 'm' és attribútumok&quot; akkor a szövegmezőbe a következő karaktersorozat kerüljön: acvz26jmp<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #bd1abc2<br /> #bd1ac1<br /> #abd1ac<br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és az egyes osztályoknak milyen tárgyat tanított. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jellegű tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb.<br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #1432<br /> #2343<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> <br /> == Válaszoljuk meg az alábbi 4 kérdést! ==<br /> <br /> Egy iskola adatbázisában tárolni szeretnénk, hogy melyik tanár melyik osztályt tanította már, és azt is, hogy mely tárgyak tanítására van képesítése. Az, hogy melyik osztálynak melyik tárgyat tanította már, irreleváns. A modellben definiált egyedhalmazok: Tanár, Osztály, Tárgy. Kapcsolattípus(ok) hozzáadásával érjük el, hogy a fentiekben leírt jelleg() tudáselemek tárolhatók legyenek a majdani adatbázisban. A fentiekben leírtaktól különböző tudáselemek tárolására ne adjunk lehetőséget! <br /> <br /> Rajzoljuk meg a modellt, majd válaszoljunk a következő kérdésekre, egy-egy számmal. Aritás alatt a kapcsolattípus &quot;csápjainak&quot; számát értjük: Bináris kapcsolattípusnál ez 2, ternárisnál 3, stb. <br /> <br /> <br /> * Hány kapcsolattípus került a modellbe? <br /> * Mekkora az aritása a legnagyobb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az aritása a legkisebb aritású kapcsolattípusnak? <br /> * Mekkora az összes kapcsolattípus aritásainak összege? <br /> <br /> A fenti adott válaszokat fentröl-lefelé, vessző és egyéb elválasztó nélkül írjuk be a lenti szövegmezőbe. Ha a válaszok 1,2,3,4 voltak rendre, a szövegmezőbe írt válasz legyen 1234 (5 perc) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #1432<br /> #2224<br /> #1333<br /> #1421 <br /> <br /> == Adott az emberek(nev, kor) reláció, valamint legyen el =e2=emberek. Egészítse ki a lenti relációalgebrai kifejezést úgy, hogy az a legidősebb ember(ek) korát listázza ki! A hiányzó szintaktikai elemen kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> π &lt;sub&gt;kor&lt;/sub&gt;ember &quot; ide a válasz &quot; π &lt;sub&gt;e1.kor&lt;/sub&gt; (σ&lt;sub&gt;e1.kor&lt;e2.kor&lt;/sub&gt; (e1 x e2)) <br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #\<br /> #\n<br /> #*π<br /> <br /> == Adott az emberek(név, kor) tábla. Egészítse ki a lenti SQL kifejezést úgy, hogy az az egyes nevet viselő emberek átlagéletkorát adja eredményül! A hiányzó kulcsszón kívüli karaktereket ne adjon meg a szövegmezőben, mert a szintaktikai hibás válaszért 0 pont jár. ==<br /> <br /> SELECT név, AVG(kor) FROM emberek &quot; &quot; BY név<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #ORDER<br /> #DESC<br /> #GROUP<br /> #ASC<br /> #WHERE</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BprofZV3.png&diff=201394 2021-12-31T20:26:21Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201393 2021-12-31T20:11:03Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is.<br /> #A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit.<br /> #Ez egy Composite minta megvalósítás, a Leafnek az 'Alakzat felel meg.<br /> #A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól.<br /> #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből.<br /> <br /> == Melyik mintát alkalmazná a következö feladatban? A banki rendszer különböző értesítéseket küld (pl. SMS, email), ha változik a bankszámla egyenlege. Az értesítések módja könnyen bövíthetö kell, hogy legyen. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Egyik minta sem alkalmas a fenti feladat megoldására<br /> #Adapter<br /> #Strategy <br /> <br /> == Adatokat kell beolvasni, processzálni, majd kiírni. Jelenleg a lokális és a hálózati beolvasást/kiírást kell támogatni (lokális adatot mindig lokális fájlba, hálózatit adatot hálózatra írunk ki). Ugyanakkor a rendszernek könnyen bővíthetőnek kell lennie újabb megoldásokkal, de keresztmegoldásokat (pl. lokálisból hálózatira) nem kell támogatni. Milyen mintát és hogyan alkalmazna? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Observert, ha az adat (Subject) változik, a kimeneteket (Observer) értesíteni kell.<br /> #Template method mintát, minden beolvasás-kiírás párosra (pl. lokális, hálózati) készítenék egy osztályt.<br /> #Egyik megoldás sem helyes.<br /> #Adaptert, mivel a hálózati opciót illeszteni kell a meglévő rendszerhez.<br /> #Composite, mivel fájlokról és mappákról van szó, amik fa hierarchiába rendezhetőek. <br /> <br /> == Az Observer tervezési minta az egyes subject típusoknak bevezet egy ősosztályt, melynek szerepe többek között az, hogy tárolja a beregisztrált observereket. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == A Template Method tervezési mintában van egy osztály, mely egy interfész hivatkozást (tagváltozót) tartalmaz, ezen interfésznek több implementációját elkészítve az osztály viselkedése testre szabható. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Igaz<br /> #Hamis<br /> <br /> == Melyik minta alkalmas összetett, tetszőleges mélységű hierarchiák modellezésére, ahol az egyén és a csoport azonos műveleteket valósít meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #Singleton<br /> #Template method<br /> #Composite<br /> #Observer<br /> #Adapter<br /> #Strategy<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> fix költségvetés és funkcióhalmas<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Rövid iterációk<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> Részletes specifikáció<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés<br /> <br /> == Válassza ki, hogy az alábbi jellemzők tipikusan melyik módszertanokhoz kapcsolódnak! ==<br /> <br /> SCRUM<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #Agilis<br /> #Vízesés</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201392 2021-12-31T19:57:31Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek <br /> <br /> == Melyik magyarázat illik az ábrához? ==<br /> <br /> [[Fájl:BrofZV1.png|bélyegkép]]<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egyik leírás sem felel meg az ábrának. <br /> #A Vászon osztály kizárólagosan tartalmazza az alakzatokat, a Vászon törlésekor törölni kell a rajta lévő alakzatokat is.<br /> #A Vászon osztály tartalmaz alakzatokat, amik a vászonnal ellentétben képesek kirajzolni valamit.<br /> #Ez egy Composite minta megvalósítás, a Leafnek az 'Alakzat felel meg.<br /> #A Vászon osztály tartalmazza az Alakzat osztály elemeit, ezért függ (dependency él) is az osztálytól.<br /> #A diagram hibás, mivel a Vászon egy osztály, így nem származhat az 'Alakzat interfészből.</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:BrofZV1.png&diff=201391 2021-12-31T19:55:08Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201390 2021-12-31T19:54:00Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> nyitott-zárt viselkedés<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> ne legyen megosztott felelősség az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Rendezze a SOLID elveket a leginkább illő fogalomhoz! (Minden elv maximum egy fogalomhoz illik) ==<br /> <br /> az absztrakciótól függjünk, ne az implementációtól<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=5}}<br /> #O<br /> #L<br /> #I<br /> #S<br /> #D<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> villám<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> metódusok láthatósága<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> teli vonal, üres rombusz véggel<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Az osztálydiagram, vagy a szekvenciadiagram használja a következő elemet? ==<br /> <br /> abstract osztály<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egyik sem<br /> #mindkettő<br /> #csak osztálydiagram <br /> #csak szekvenciadiagram<br /> <br /> == Melyik kiegészítés a helyes? A(z) ... az osztálydiagramon egy olyan reláció, ami ... tartalmazást ad meg. ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #kompozíció...kizárólagos<br /> #navigálható asszociáció...megosztott<br /> #aggregáció...kizárólagos <br /> <br /> == Állapotgép implementációja esetén az akció leggyakrabban . ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #egy belső esemény<br /> #külső függvényhívás<br /> #belső függvényhívás<br /> #egy külső esemény <br /> <br /> <br /> == Ha egy osztálydiagramon aggregáció van A és B osztály közt, a rombusz A mellett van és egy O..* felirat is szerepel ott (szintén A mellett), akkor az mit jelent? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-hez több A tartozna, de ez hibás, mert ott nincs nyíl megadva <br /> #Egy A-hoz több B tartozna, de ez hibás, mert aggregációnál nem lehetséges <br /> #Egy B-t több A is tartalmazhat egy időben <br /> #Egy A-t több B is tartalmazhat egy időben <br /> #Nincs értelme ebben a formában a jelölésnek</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201389 2021-12-31T19:39:29Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,2,4}}<br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,4}}<br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201388 2021-12-31T19:38:07Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=+<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ISO/OSI<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> TCP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS<br /> <br /> == Mi igaz a hálózati protokollokra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> #Elegendö, ha az egyik kommunikáló fél betartja a protokollt.<br /> #Definiálják az üzenetek fejlécét<br /> #Egy eszköz csak egy protokollt képes alkalmazni.<br /> #Csak a küldő oldalon van definiálva<br /> #Definiálják az üzenetben szereplő felhasználói adatok pontos értékét.<br /> <br /> <br /> == A rétegezéskor a beágyazás azt jelenti, hogy ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=3}}<br /> <br /> #a csomagokról eltávolítjuk a nem szabályos fejléceket. <br /> #növeljük a megbízhatóságot. <br /> #a kapott adatot a protokoll saját fejléc-információkkal látja el. <br /> #a kapott adatról levesszük a felettünk lévő réteg fejlécét<br /> <br /> <br /> == Mi igaz a http sutikre? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> <br /> <br /> #Csak a kliens oldalon kell eltárolni a hozzájuk kapcsolódó információt. <br /> #A süti értékét a szerver a http válaszüzenet fejlécében küldi át. <br /> #A szállítási rétegben a demultiplexáláskor is felhasználjuk őket. <br /> #Egy http kérésben mindig az összes sutit el kell küldeni. <br /> <br /> <br /> == Mi NEM igaz az UDP protokollra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=4}}<br /> <br /> #Minden szegmens küldése független a többitől. <br /> #Nem tartalmaz semmilyen torlódáskezelést. <br /> #Az egymás után küldött szegmenseinek sorrendje összekeveredhet. <br /> #Egyszerő, két lépéses kapcsolat felépítést alkalmaz. <br /> <br /> == Melyik állítás igaz az útvonalak statikus konfigurációjára? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> <br /> #Kézzel nem módosítható, csak a routing protokollok tudják változtatni. <br /> #Úgy is megadható vele egy távoli hálózathoz tartozó irány, hogy nem közvetlenül a kimenő interfészt adjuk meg. <br /> #Az így konfigurált bejegyzéseken már nem lehet később változtatni. <br /> #A beállításokhoz elegendő a router-hez közvetlenül kapcsolódó hálózatokat ismerni, nincs szükség a teljes hálózati képre. <br /> <br /> == Mi a különbség az IGP (Interior Gateway Protocol) és az EGP (Exterior Gateway Protocol) protokollok között? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> <br /> #A két protokollcsalád között csak elnevezésbeli különbség van.<br /> #Az IGP-t egy autonóm rendszeren (AS) belül használjuk, az EGP-t AS-ek között.<br /> #Az EGP-t az egy szervezet által felügyelt hálózatban lévő routerek között használjuk, az IGP-t az összes router között.<br /> #Az IGP-t BGP-nek is nevezik, míg az EGP csak gyűjtőnév. <br /> #Az IGP távolságvektort, az EGP linkállapotokat használ. <br /> <br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik állítás igaz a LAN-okra? ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> <br /> #A LAN-on belüli kommunikációhoz nincs szükség ARP üzenetekre.<br /> #A bennük lévő switch-ek a hosztok számára transzparensek.<br /> #A LAN-on belül ütközés nélkül egyszerre csak egy hoszt küldhet adatot.<br /> #Egy LAN-ban legfeljebb egy switch lehet. <br /> <br /> == Milyen forrásokból származik a hálózati kommunikáció során a késleltetés? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,2,4}}<br /> <br /> #jelterjedési késleltetés <br /> #csomóponti feldolgozás <br /> #adatkapcsolati késleltetés <br /> #sorbanállás <br /> #refrakciós késleltetés <br /> #linkállapot <br /> <br /> == Mi igaz a TCP torlódáskezelésére? (A megoldás csak akkor ér pontot, ha csak az összes helyes válasz lett megjelölve.) ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=tobb|válasz=1,4}}<br /> <br /> #A küldő minden nem duplikált nyugta érkezésekor növeli a torlódási ablakot <br /> #A küldő) a harmadik idötúllépés esetén kezdi küldési sebességét csökkenteni. <br /> #A torlódási ablaknak a legutolsó küldött bájt és a legutolsó nyugtázott bájt különbségénél kisebbnek kell lennie. <br /> #Csomagvesztés esetén a küldés sebességét multiplikatívan csökkenti.<br /> <br /> == Mi a broadcast cím a 101.254.128.0 hálózatban, ha a netmask 255.255.128.0 ? Csak a címet irja be! ==<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=2}}<br /> <br /> #101.254.128.255<br /> #101.254.255.255<br /> #101.254.252.255 <br /> #101.254.255.256<br /> #101.254.252.256</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201387 2021-12-31T19:04:41Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pont=+}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_z%C3%A1r%C3%B3vizsga_kv%C3%ADz&diff=201386 2021-12-31T19:02:31Z

<p>Suszter Dominik: Új oldal, tartalma: „ {{Kvízoldal |cím=Bprof zv|pontozás=- }} == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden…”</p> <hr /> <div><br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Bprof zv|pontozás=-<br /> }}<br /> <br /> <br /> == Párosítsa össze az összetartozó fogalmakat! (Egy fogalomnak legfeljebb egy párja van, de nem biztos, hogy minden lehetőséget össze kell párosítani.) ==<br /> <br /> ICMP<br /> <br /> {{Kvízkérdés|típus=egy|válasz=0}}<br /> #multicasting<br /> #linkállapot alapú protokoll<br /> #referenciamodell<br /> #MSS</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=A_programoz%C3%A1s_alapjai&diff=200617 2021-03-02T23:07:30Z

<p>Suszter Dominik: /* Extrák */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=A programozás alapjai<br /> |tárgykód=VIEEBA01<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=7<br /> |felev=1<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=EET<br /> |labor=14 db<br /> |kiszh=6 db<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=1 nagyházi<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIEEBA01/<br /> |targyhonlap=https://infopy.eet.bme.hu/<br /> |levlista= }}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése, hogy a hallgatók készség szinten alkalmazható ismereteket szerezzenek a számítógépes problémamegoldás módszereinek és alapvető eszközeinek használatában, úgy mint elemi és összetett adatok, programozási tételek, fájlkezelés. További cél, hogy a megszerzett ismereteket és készségeket további tanulmányaik során hatékonyan legyenek képesek alkalmazni. A célkitűzés teljesítését egy magas szintű programozási nyelv, a ''Python'' megismerése teszi lehetővé. <br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: left; background-color: #F9D6D1;&quot; width: 800px; height: 40px;&quot;<br /> ! style=&quot;color: white; background-color: #BE5242;&quot; | '''Figyelem!'''<br /> |-<br /> |'''A tárgyhoz tartozó követelmények a vírusidőszak miatt megváltoztak, így a mindig aktuális információkért, kérlek látogass el a [https://infopy.eet.bme.hu tárgy hivatalos weboldalán] a [https://infopy.eet.bme.hu/kovetelmenyek követelmények] részhez!'''<br /> |}<br /> <br /> * Az aláírás megszerzésének feltételei:<br /> ** Az '''előadások''' legalább 70%-án való részvétel.<br /> ** A '''laborok''' 70%-án való részvétel, csak a laborok elején írt beugró sikeres megírása esetén számít jelenlétnek. Sikertelen beugróírás esetén is érdemes bent maradni a laboron, a laborvezető az eredménytől függetlenül segíteni fog ugyanúgy a laborfeladatok megoldásában.<br /> ** A '''kisZH-k''' sikeres megírása. A kisZH-kat a gyakorlatok elején iratja meg a gyakorlatvezető, ezek közül a legjobban sikerült négy eredményét veszik figyelembe; azoknak az összpontszáma kell elérje a szerezhető pontszám 50%-át. A meg nem írt dolgozatok pontszámát nullának veszik. <br /> ** A '''nagyZH''' sikeres megírása. A félév során egy nagy ZH van, melyet papíron kell megírni. A pontszáma el kell érje a szerezhető pontszám 50%-át. <br /> ** A '''házi feladat''' részfeladatainak időben történő leadása beleszámít annak pontozásába (1-2 pont). Extra pontokat lehet szerezni a félév közben beadott és elfogadott szorgalmi feladatokkal.<br /> <br /> * '''Pótlási lehetőségek''':<br /> ** A '''jelenlét''' és a '''laborgyakorlatok beugrói''' nem pótolhatóak. <br /> ** A '''kisZH-k''' félév közbeni pótlását az teszi lehetővé, hogy hatból csak a legjobb négyet veszik figyelembe. Pótlási héten ezek már nem pótolhatóak. <br /> ** A '''nagyZH''' egyszer díjmentesen, utána a pótlási héten pótolható pluszköltséggel. Pótlási héten írt ZH-val megajánlott jegy nem szerezhető. <br /> ** A '''nagyHF''' a szorgalmi időszak utolsó napjáig 14:00-ig pótolható pluszköltséggel, a póthéten vagy utána már nem lehetséges. Javítani csak előzőleg már elfogadott megoldást lehet. <br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> * A '''vizsga''' írásbeli, a ZH utáni részek nagyobb súllyal szerepelnek benne.<br /> * Vizsga esetén az érdemjegy meghatározásánál az alábbi pontszámokat vesszük figyelembe:<br /> ** 80 pont – vizsgadolgozat 2× súllyal (2x40 pont)<br /> ** 20 pont – nagy házi feladat<br /> <br /> ==== Vizsgakurzuson ====<br /> * A vizsgák ugyanolyan felépítésüek, mint az őszi félévben. A jegy csak a vizsgán elért eredményre jár. <br /> * Ponthatárok vizsgakurzuson:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 19 || 1<br /> |-<br /> |20 - 25 || 2<br /> |-<br /> |26 - 29 || 3<br /> |-<br /> |30 - 33 || 4<br /> |-<br /> |34 - 40 || 5<br /> |}<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> * Aki a félévközi eredményekkel kiváló eredményt ért el, megajánlott jelest kap: <br /> &lt;math&gt; max(KZH1, KZH2) + max(KZH3, KZH4) + KZH5 + KZH6 + NZH + NHF + szorgalmi &gt;= 90 pont &lt;/math&gt;<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 120px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 39 || 1<br /> |-<br /> |40 - 54 || 2<br /> |-<br /> |55 - 69 || 3<br /> |-<br /> |70 - 84 || 4<br /> |-<br /> |85 - 100 || 5<br /> |}<br /> == Tematika ==<br /> <br /> === Előadás anyagok ===<br /> * 1. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea01/ bevezető]<br /> * 2. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea02/ nevezetes algoritmusok, sztringek, listák]<br /> * 3. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea03/ adatszerkezetek, referenciák]<br /> * 4. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea04/ vezérlési szerkezetek, kivételek, konverziók és formázás]<br /> * 5. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea05/ függvények, referenciák]<br /> * 6. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea06/ osztályok]<br /> * 7. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea07/ operátorok, számábrázolás]<br /> * 8. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea08/ rendezések, rekurzió]<br /> * 9. hét: elmaradt<br /> * 10. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea10/ fájlkezelés, többmodulos programok]<br /> * 11. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea11/ láncolt listák, bináris fák]<br /> * 12. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea12/ összetett adatszerkezetek]<br /> * 13. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea13/ állapotgépek, reguláris kifejezések]<br /> * 14. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/ea14/ generikus algoritmusok, visszalépő keresés]<br /> <br /> === Labor anyagok ===<br /> * 1. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab01/ operációs rendszer, egyszerű programok]<br /> * 2. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab02/ vezérlési szerkezetek, nyomkövetés]<br /> * 3. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab03/ nevezetes algoritmusok, listák, sztringek]<br /> * 4. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab04/ adatszerkezetek építése, karakterkódok kezelése]<br /> * 5. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab05/ kivételek, konverzió, számrendszerek]<br /> * 6. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab06/ függvények]<br /> * 7. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab07/ osztályok]<br /> * 8. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab08/ számábrázolás, számrendszerek]<br /> * 9. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab09/ rendezések, hash táblák]<br /> * 10. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab10/ rekurzió]<br /> * 11. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab11/ fájlkezelés]<br /> * 12. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab12/ bináris fák]<br /> * 13. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab13/ adatszerkezetek]<br /> * 14. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/lab14/ állapotgépek]<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Feladatgyűjtemény ===<br /> * 1. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/f01/ egyszerű programok]<br /> * 2. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/f02a/ logikai kifejezések, sorozatok, listák nélkül], [https://infopy.eet.bme.hu/f02a/ listák és sztringek]<br /> * 3. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/f03/ összetettebb listás feladatok]<br /> * 4. hét: nincs<br /> * 5. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/f05/ függvények]<br /> * 6. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/f06/ osztályok]<br /> * 7. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/f07/ számábrázolás, bitműveletek]<br /> * 8. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/f08/ rendezések, rekurzió]<br /> * 9. hét: nincs<br /> * 10. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/f10/ parancssori argumentumok, fájlkezelés]<br /> * 11. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/f11/ bináris fák]<br /> * 12. hét: nincs<br /> * 13. hét: [https://infopy.eet.bme.hu/f13/ állapotgépek]<br /> * 14. hét: nincs<br /> <br /> === Felhasználható anyagok ===<br /> * [[Media:python3-puska.pdf | Python puska]] (ZH-n használható)<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/fejlesztokornyezet/ Ingyenes fejlesztőkörnyezetek]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/konyv/ Peter Wentworth, Jeffrey Elkner, Allen B. Downey és Chris Meyers: Hogyan gondolkozz úgy, mint egy informatikus] (könyv)<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/fajlkezeles/ Fájlkezelés, mappakezelés]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/megjelenites/ Szöveges és grafikus megjelenítés]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/pygame/ PyGame: multimédiás könyvtár]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/pyconio/ PyConio: konzolos megjelenítés]<br /> <br /> === Extrák ===<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/szorgalmik/ Szorgalmi feladatok]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/nhfgaleria2018/ NHF 2018 szépségverseny]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/orak2018/ Óra 2018 szépségverseny]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/turing/ Mit tud a számítógép?]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/bf/ BrainFuck és Turing-gép]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/karakterkodolas/ Karakterkódolások]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/bitturmix/ Bitműveletek]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/internet/ Internet működése]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/osszefesulorendezes/ Összefésülő rendezés]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/labirintus/ Labirintusok és algoritmusai]<br /> * [https://infopy.eet.bme.hu/fa/ Fák rajzolása és rekurzió]<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> <br /> * '''2018. ősz'''<br /> ** [https://infopy.eet.bme.hu/nhf/ követelmények]<br /> ** [https://infopy.eet.bme.hu/nhflista/ választható programoks listája]<br /> ** [https://infopy.eet.bme.hu/mintanhf/ minta NHF]<br /> ** [https://infopy.eet.bme.hu/nhfszepsegverseny2018/ NHF 2018 szépségverseny]<br /> * A beadáshoz 4 mérföldkő vezet:<br /> ** feladatválasztás (2018-ban: 7. hét vége),<br /> ** specifikáció (2018-ban: 8. hét vége),<br /> ** félkész megoldás (2018-ban: 10. hét vége),<br /> ** végleges program (2018-ban: 12. hét vége).<br /> ** ''Plágium büntetéshez vezet.''<br /> <br /> === Pontozás ===<br /> * Maximálisan 20 pont érhető el az alábbiak szerint:<br /> * Határidő betartás<br /> ** kiválasztás időben<br /> ** specifikáció elkészítése időben<br /> ** félkész házi beadása időben<br /> ** végleges házi beadása időben<br /> * Kód minősége<br /> ** modulokra bontás<br /> ** funkcionális dekompozíció<br /> ** helyes erőforráskezelés<br /> ** helyes nyelvi elem használat<br /> ** elvárt kódolási stílus<br /> ** nincsenek újraimplementált szabványos függvények<br /> ** megfelelő adatszerkezetek, típusok<br /> ** szerep szerinti névadás<br /> ** +2 feladatfüggő pont<br /> * Dokumentáció<br /> ** nincsen felfújva<br /> ** Programozói dokumentáció<br /> *** szükséges környezet leírása<br /> *** projekt felépítésének leírása<br /> *** adatszerkezet ismertetése<br /> *** függvények dokumentációja<br /> ** Felhasználói dokumentáció<br /> *** program feladata, célja, kezelése<br /> <br /> == ZH ==<br /> <br /> === Kis ZH-k ===<br /> * A félév során 6 alkalommal van kis zárthelyi az egyik előre kijelölt laborokon kerülnek megírásra. <br /> * Nehézsége nagyjából egy nagy ZH-s feladattal egyezik meg. 10 pont jár érte. <br /> ** 2018. ősz<br /> *** [https://infopy.eet.bme.hu/kzh2018/ 2018 KZH feladatok megoldásokkal]<br /> <br /> === Nagy ZH ===<br /> * A félév során egy nagy ZH van (2018-ban: 7. hét), mely 40 pontból áll, s 4 feladatra oszlik, amelyek kódját papíron kell leírni. Pótlása egyszer díjmentesen pótolható, majd téritésesen a póthét folyamán.<br /> * 2018. ősz<br /> ** [https://infopy.eet.bme.hu/mintanhf/ NZH mintafeladatok]<br /> ** [[A programozás alapjai (üzemmérnök informatikus) 2018 NZH | NZH feladatok]], [https://infopy.eet.bme.hu/nzh2018/ megoldásokkal]<br /> * 2019. ősz<br /> ** [[A programozás alapjai (üzemmérnök informatikus) 2019 NZH megoldások | NZH megoldások]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> * 2018. ősz<br /> ** [https://infopy.eet.bme.hu/mintavizsga/ Vizsga mintafeladatok]<br /> ** [https://infopy.eet.bme.hu/vizsga2018/#1 1. vizsga megoldásokkal]<br /> ** [https://infopy.eet.bme.hu/vizsga2018/#2 2. vizsga megoldásokkal]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> * Programozást érdemes hétről hétre gyakorolni, nem bemagolni/betanulni a ZH/vizsga előtt. Próbáld meg felfogni egy kikapcsolódásnak, ahol csak szórakozol a kódsorokkal, próbálkozol, hátha sikerül összerakni, és nem rágörcsölni a tárgyra. De a legfontosabb, hogy rendszeresen gyakorolj!<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> * Íme egy nagyszerű kis oldal python kezdő programozóknak https://www.pythonforbeginners.com. Have fun! :)<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Suszter_Dominik&diff=200389 2021-01-13T18:35:13Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div>&lt;div style=&quot;float: right; background-color: #F2FDE3; border: 1px solid #78964B; margin: 0px 0px 7px 15px; border-radius: 5px; box-shadow: 0px 2px 7px #AAA;&quot;&gt;<br /> &lt;div style=&quot;color: white; border-bottom: 1px solid #777; background-color: #78964B; font-size:1.1em; letter-spacing: 2px; padding: 5px 5px 2px 5px; text-shadow: black 0 0 3px; box-shadow: 0px 2px 7px #AAA; text-align: center&quot;&gt;Szerkesztő&lt;/div&gt;<br /> &lt;table style=&quot;border-spacing: 0; border: 0px;&quot;&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;th style=&quot;text-align: right; padding: 4px 8px;&quot;&gt;Szakmai név&lt;/th&gt;<br /> &lt;td style=&quot;text-align: left; padding: 4px 8px;&quot;&gt;Suszter Dominik&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;tr&gt;<br /> &lt;th style=&quot;text-align: right; padding: 4px 8px;&quot;&gt;Neptun kód&lt;/th&gt;<br /> &lt;td style=&quot;text-align: left; padding: 4px 8px;&quot;&gt;Aki ismer az tudja&lt;/td&gt;<br /> &lt;/tr&gt;<br /> &lt;/table&gt;<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> Egy vicces és humoros, de annál őszintébb ember vagyok, aki mindig a szemedbe mondja az igazat, de azt is elviccelődve. Az az ember vagyok, akinek mindig van mindenről véleménye és ezt szívesen megosztja másokkal is még ha nem is kíváncsiak rá. Mindenhova a lehető legrövidebb úton megy és nem érdekli mások véleménye. Nos ez lennék én röviden. Van-e jó oldalam? Remélem :D Ha belegondolok szoktam segíteni annak, aki kéri, bár ezt se tart sokáig, mert hamar elfogy a türelmem.</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Suszter_Dominik&diff=200388 2021-01-13T18:30:09Z

<p>Suszter Dominik: Új oldal, tartalma: „Egy vicces és humoros, de annál őszintébb ember vagyok, aki mindig a szemedbe mondja az igazat, de azt is elviccelődve. Az az ember vagyok, akinek mindig van minde…”</p> <hr /> <div>Egy vicces és humoros, de annál őszintébb ember vagyok, aki mindig a szemedbe mondja az igazat, de azt is elviccelődve. Az az ember vagyok, akinek mindig van mindenről véleménye és ezt szívesen megosztja másokkal is még ha nem is kíváncsiak rá. Mindenhova a lehető legrövidebb úton megy és nem érdekli mások véleménye. Nos ez lennék én röviden. Van-e jó oldalam? Remélem :D Ha belegondolok szoktam segíteni annak, aki kéri, bár ezt se tart sokáig, mert hamar elfogy a türelmem.</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=Hardver_alapok&diff=197896 2019-11-08T17:59:00Z

<p>Suszter Dominik: /* Tippek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Hardver alapok<br /> |tárgykód=VIIIBA01<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=7<br /> |felev=1<br /> |tanszék=IIT<br /> |kereszt=van<br /> |labor=6 db<br /> |kiszh=labor beugrók<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli, beugróval<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIBA01/<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIBA01<br /> |levlista= }}<br /> <br /> A számítógépek működési elveinek, tipikus egységeinek és építőelemeinek megismertetése.<br /> A tárgy rendeltetése, hogy egyszerű példákon keresztül megadja mindazokat az alapfogalmi és rendszertechnikai alapismereteket, amelyek a számítógépekben található digitális hardverelemek működésének megértéséhez szükségesek. Az előadásokon az elméleti ismereteket gyakorlati példákkal is illusztráljuk. A megszerzett gyakorlati ismereteket a hallgatók vezetett laborgyakorlatokon próbálják ki.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az ''' előadások'''on részvétel, melyből hetente 2 van.<br /> *A '''labor'''okon aktív részvétel, amelynek teljesítése a foglalkozás során elkészített és elfogadott jegyzőkönyvhöz kötött. A jelenlétet és a teljesítést a laborvezetők ellenőrzik és dokumentálják. A hallgatók felkészültségét a mérés elején beugró dolgozat formájában a laborvezetők ellenőrizhetik. Felkészületlen hallgató a mérést nem kezdheti meg.<br /> *A '''ZH''' legalább elégséges szintű teljesítése (40%). A ZH maximális pontszáma: 20. A ZH egyszer pótolható. Az időkeret: 45 perc.<br /> *Az '''aláírás''' feltételei a laborfoglalkozások sikeres teljesítése és a zárthelyi eredményes megírása.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban=== <br /> *Írásbeli vizsga, időtartama 90 perc, ebből az első 30 perc beugró feladatok megválaszolása. A vizsgán elérhető maximális pontszám 60, ebből 20 a belépő rész, melyből minimum 12 pont elérése szükséges és amennyiben sikerült, 40 pont szerezhető meg a nagyfeladatok megoldásával.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A vizsgapontszám alapján. Az elégséges osztályzathoz a belépő kérdésekből legalább 12 pontot, a vizsgán összesen legalább 24 pontot kell elérni. A vizsgajegy a kapott pontszám alapján kerül megállapításra.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 130px; height: 40px;&quot;<br /> !Eredmény %!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39.9|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54.9|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69.9|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84.9|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> * 1-5. hét: digitális elektronika<br /> * 6-9. hét: mikrovezérlő programozása Assembly nyelven<br /> * 10-14. hét: számítógép-architektúrák<br /> <br /> === Előadások anyagai ===<br /> * 1. előadás: [[Media: hwa_2018_01_kovetelmenyek.pdf | Bevezetés, tárgykövetelmények]] és [[Media: hwa_2018_01_BV.pdf | A modern számítógépek kialakulása]]<br /> * 2. előadás: [[Media: hwa_2018_02_szamrendszerek.pdf | Számrendszerek és átváltások. Kettes, tízes és tizenhatos számrendszer]]<br /> * 3. előadás: [[Media: hwa_2018_02_szamrendszerek.pdf | Számábrázolás, törtszámok, negatív számok ábrázolása]]<br /> * 4. előadás: Logikai függvények megadása<br /> * 5. előadás: Logikai függvények egyszerűsítése<br /> * 6. előadás: Kombinációs hálózatok funkcionális egységei<br /> * 7. előadás: Sorrendi hálózatok alapjai<br /> * 8. előadás: Tárolók<br /> * 9. előadás: Számlálók, léptető regiszterek kialakítása tárolók és kombinációs hálózatok segítségével<br /> * 10. előadás: Digitális elektronika - gyakorló feladatok a zárthelyire való felkészüléshez<br /> * 11. előadás: [[Media: hwa_2018_11_Uc.pdf | Mikrokontroller alapok]]<br /> * 12. előadás: [[Media: hwa_2018_12_asm.pdf | Assembly alapok]]<br /> * 13. előadás: [[Media: hwa_2018_13_mplab.pdf | μC fejlesztő környezet]]<br /> * 14. előadás: [[Media: hwa_2018_14_tmr.pdf | Időzítők gyakorlati alkalmazása]]<br /> * 15. előadás: [[Media: hwa_2018_15_comm.pdf | Kommunikációs perifériák]]<br /> * 16. előadás: Digitális elektronika – gyakorló feladatok a zárthelyi előtti napon, konzultáció<br /> * 17. előadás: [[Media: hwa_2018_17_it.pdf | Megszakítások gyakorlati alkalmazása]]<br /> * 18. előadás: [[Media: hwa_2018_18_ad.pdf | Analóg jelek feldolgozása]] és [[Media: hwa_2018_18_dma.pdf | DMA átvitel]]<br /> * 19. előadás: [[Media: hwa_2018_19_mem.pdf | Korszerű memóriaáramkörök ]]<br /> * 20. előadás: [[Media: hwa_2018_20_membov.pdf | Memória bővítés]] és [[Media: hwa_2018_20_sin.pdf | Sínrendszerek szerepe]]<br /> * 21. előadás: [[Media: hwa_2018_21_cache.pdf | Memória gyorsító tárak]]<br /> * 22. előadás: [[Media: hwa_2018_22_virttk.pdf | Virtuális tárkezelés]]<br /> * 23. előadás: [[Media: hwa_2018_23_hddssd.pdf | Háttértárak (HDD, SSD)]]<br /> * 24. előadás: [[Media: hwa_2018_24_tp.pdf | Multiprogramozott és több processzoros rendszerek]]<br /> * 25. előadás: [[Media: hwa_2018_25_pcbus.pdf | PC-k sínrendszerei]]<br /> * 26. előadás: Számítógép-architektúrák - gyakorló feladatok a vizsgára való felkészüléshez<br /> <br /> === Laborok anyagai ===<br /> * 1. labor: [[Media:hwa_2018_gyak_01_h.pdf | mérési útmutató]], [[Media:hwa_2018_LABJKV_1.doc | jegyzőkönyv]], [[Media:HWA_lab1_beugro_2018.pdf | mintafeladatok megoldásai]]<br /> * 2. labor: [[Media:hwa_2018_gyak_02_h.pdf | mérési útmutató]], [[Media:hwa_2018_LABJKV_2.doc | jegyzőkönyv]], [[Media:HWA_lab2_beugro_2018.pdf | mintafeladatok megoldásai]]<br /> * 3. labor: [[Media:hwa_2018_gyak_03_h.pdf | mérési útmutató]], [[Media:hwa_2018_LABJKV_3.doc | jegyzőkönyv]], [[Media:HWA_lab3_beugro_2018.pdf | mintafeladatok megoldásai]]<br /> * 4. labor: [[Media:hwa_2018_gyak_04_h.pdf | mérési útmutató]], [[Media:hwa_2018_LABJKV_4.doc | jegyzőkönyv]], [[Media:HWA_lab4_beugro_2018.pdf | mintafeladatok megoldásai]]<br /> * 5. labor: [[Media:hwa_2018_gyak_05_h.pdf | mérési útmutató]], [[Media:hwa_2018_LABJKV_5.doc | jegyzőkönyv]], [[Media:HWA_lab5_beugro_2018.pdf | mintafeladatok megoldásai]]<br /> * 6. labor: [[Media:hwa_2018_gyak_06_h.pdf | mérési útmutató]], [[Media:hwa_2018_LABJKV_6.doc | jegyzőkönyv]], [[Media:HWA_lab6_beugro_2018.pdf | mintafeladatok megoldásai]]<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> === Feladatok === <br /> * [[Media: hwa_2018_ellfel_1.1.pdf | Ellenőrző feladatsor]]<br /> ** [[Media: HWA_ef_11_1_2018.pdf | 1. feladat megoldásai]]<br /> ** [[Media: HWA_ef_11_2_2018.pdf | 2. feladat megoldásai]]<br /> ** [[Media: HWA_ef_11_3_2018.pdf | 3. feladat megoldásai]]<br /> ** [[Media: HWA_ef_11_4_2018.pdf | 4. feladat megoldásai]]<br /> ** [[Media: HWA_ef_11_5-6-7_2018.pdf | 5-6-7a-7i. feladatok megoldásai]]<br /> ** [[Media: HWA_ef_11_9-10_2018.pdf | 9-10. feladatok megoldásai]]<br /> * [[Media: hwa_2018_gyakfel_1.4.pdf | Gyakorló feladatsor megoldásokkal]]<br /> ** Hiba: a 24-es feladatban nem a 0,3,7-es negált kimeneteket kell a NAND kapura kötni, hanem az 1,3,7-es (negált) kimeneteket.<br /> <br /> === Hasznos összefoglalók egy-egy témakörhöz ===<br /> * [[Media: HWA_1bites_teljes_osszeado_2018.pdf | 1 bites teljes összeadó készítése]]<br /> * [[Media: HWA_SOP_es_POS_atvaltas_2018.pdf | Konjunktív kanonikus alak képzése diszjunktív kanonikus alakból]]<br /> <br /> === Üres nyomtatható és digitális gyakorlólapok ===<br /> * [[Media: HWA_karanugh_tabla_2_print_2018.pdf | Karnaugh-tábla 2 változós logikai függvényekhez - nyomtatni]]<br /> * [[Media: HWA_karanugh_tabla_3_print_2018.pdf | Karnaugh-tábla 3 változós logikai függvényekhez - nyomtatni]]<br /> * [[Media: HWA_karanugh_tabla_4_print_2018.pdf | Karnaugh-tábla 4 változós logikai függvényekhez - nyomtatni]]<br /> * [[Media: HWA_karanugh_tablak_uresen_2018.pptx | Karnaugh-táblázatok 2-4 változós logikai függvényekhez - digitálisan kitölthető verzió]]<br /> * [[Media: HWA_igazsagtabla_3_2018.docx | Igazságtáblázat 3 változós logikai függvényekhez - nyomtatható, szerkeszthető]]<br /> * [[Media: HWA_igazsagtabla_4_2018.docx | Igazságtáblázat 4 változós logikai függvényekhez - nyomtatható, szerkeszthető]]<br /> <br /> === Szoftverek ===<br /> * A tárgy keretében használt szoftverek<br /> ** A digitális elektronikai laborokon a Digital Works nevű ingyenes szoftvert használjuk, az IIT által készített alkatrészkönyvtárakkal kiegészítve.<br /> ** A mikrovezérlős laborokon a Microchip [https://www.microchip.com/mplabx-ide-windows-installer MPLAB X IDE] ingyenes szoftverének legújabb verzióját (v5.x) használjuk, mpasm fordítóval, melyet a szoftver beépítetten tartalmaz.<br /> * További ajánlott (ingyenes) szoftverek a digitális elektronikai fejezethez<br /> ** [https://github.com/hneemann/Digital/releases/ Digital] - modernebb logikai szimulátor szoftver a DigitalWorks helyett.<br /> ** [https://download.cnet.com/developer/logic-friday Logic Friday] - algebrai kifejezések egyszerűsítésére és átalakítására használható szoftver, a megoldásaink ellenőrzéséhez nagyon hasznos.<br /> <br /> === Ajánlott irodalom ===<br /> * Arató Péter: Logikai rendszerek tervezése (BME-Viking Zrt.)<br /> * Zombori Béla: Digitális elektronika (Műszaki Könyvkiadó)<br /> * Pilászy György: Mérési segédlet a Hardver alapok laborgyakorlataihoz (elektronikus jegyzet)<br /> * Horváth Gábor: Számítógép-architektúrák (elektronikus jegyzet)<br /> <br /> == ZH ==<br /> * A ZH anyaga a digitális elektronikai fejezet. A ZH-n a '''laborgyakorlatok beugrófeladataihoz''' és a '''kiadott példákhoz''' nagyon hasonló feladatok vannak, lényegében csak az adatok mások. A laborokhoz tartozó mintabeugrók feladatainak megoldását mindenképpen tudni és érteni kell a ZH-ra!<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> * A vizsga anyaga a teljes féléves anyag. Az első lapon találhatóak a beugrófeladatok, mely lapot 45 perc után le kell választani és beadni. A beugrófeladatok nagyon hasonlítanak a ZH feladatokra és a laborok beugrófeladataira. A vizsga második részében a kiadott gyakorló és ellenőrző kérdésekből kerülnek ki feladatok, úgy hogy természetesen az adatok eltérőek.<br /> <br /> == Tippek ==<br /> A laborokra alaposan meg kell tanulni a segédletet, mert sajnos véresen komolyan veszik a beugrót. A segédlet végén vannak kérdések, ha arra tudsz válaszolni, akkor átmész a beugrón. Aki nem tudja elfogadható szintűre megírni a beugró kérdéseket, annak érvénytelen a jegyzőkönyve, és póthéten meg kell ismételnie. Ha pedig másodjára is sikertelen a beugró, elbuktad a tárgyat!<br /> <br /> Azért az első hozzászólás nagyon durva. Kezdjük azzal, hogy a legelső beugró 2018-ban próbabuegró volt, tehát fel tudtad mérni, hogy mennyi tanulás elég. Reális nézve, ha a segédlet végén lévő kérdésekre tudod a választ, akkor átmész. 4 kérdés van, ebből 2 kell ahhoz, hogy átmenj. 1 labort pótolhatsz, ha 2-t elbuktál, akkor meg kell ismételned a tárgyat. - --[[Szerkesztő:Czárth Csanád Péter|Czárth Csanád]] ([[Szerkesztővita:Czárth Csanád Péter|vita]]) 2019. január 5., 17:10 (UTC)<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_programoz%C3%A1s&diff=197225 2019-06-25T18:27:31Z

<p>Suszter Dominik: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Objektumorientált programozás<br /> |tárgykód=VIIIBA02<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=7<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=IIT<br /> |labor=14 db<br /> |kiszh=6 db<br /> |nagyzh=nincs<br /> |hf=1 nagyházi<br /> |vizsga=nincs<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIBA02/<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/oktatas/tanszeki_targyak/BMEVIIIBA02<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> <br /> A tantárgy célkitűzése az objektumorientált gondolkodásmód és az OO programozási nyelvek lehetőségeinek kihasználására való készség kialakítása, amelyhez a Java nyelv ad szintaktikai és szemantikai keretet.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[A programozás alapjai | A programozás alapjai]] aláírás szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A '''labor'''on megjelenés kötelező. Lesznek ellenőrző feladatok (röpZH/beugró), ezeknek a 2/3-ának (kb. 70%) teljesülnie kell.<br /> *A '''kisZH-k''' sikeres megírása. 6-ból a 4 legjobb lesz beszámítva (Darabonként 0-5 pont). Ha valaki 4-nél kevesebb dolgozatot írt, a meg nem írt dolgozat 0 pontosnak számít.<br /> *A '''nagyházi''' 13. héten való leadása. Az időn belüli leadáson kívül beletartozik a háziba a dokumentáció(k), illetve a laborvezetővel előre egyeztett laboralkalmon be kell mutatni a házit, ki kell próbálni. Leteszteli (akár kérdésekkel), hogy tényleg a hallgató csinálta-e.<br /> <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''nagyHF''' a szorgalmi időszak (14. hét) utolsó laborján pótolható még.<br /> **A '''laboralkalmak''' és az '''ellenőrző mérések''' nem pótolhatóak.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A félévközi jegy kaphata, ha:<br /> **4 legjobb kisZH átlaga legalább 2,00<br /> **ellenőrző mérések legalább 2/3 (kb. 70%) sikeres<br /> **házi sikeres elfogadtatása<br /> **laborhiányzás nem haladta meg a 30%-ot<br /> <br /> == Tematika ==<br /> Előadások és laborok összefésült témája:<br /> * bevezetés: típusok, vezérlési szerkezetek, szintaxis alapjai + fejlesztőkörnyezet<br /> * alapok: függvényhívás, tömbök, memóriakezelés<br /> * objektumok, kapcsolataik, kivételkezelés<br /> * öröklés, kései kötés<br /> * polimorfizmus, heterogén kollekció<br /> * kollekció keretrendszer, genericitás<br /> * input-output - fájlkezelés, IO<br /> * szövegfeldolgozás, utility-k<br /> * automatizált tesztelés<br /> TBD<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *2018 ősz<br /> **Előadás anyagok:<br /> ***[[Media:Ooprog_2019_ea_01_basics.pdf | 1. hét]]: bevezetés, alapok: típusok, vezérlési szerkezetek, szintaxis alapjai<br /> ***2. hét: alapok: függvényhívás, tömbök, memóriakezelés <br /> ***3. hét: objektumok bevezetése<br /> ***4. hét: objektumok és kapcsolataik, kivételkezelés<br /> ***5. hét: öröklés, kései kötés<br /> ***6. hét: polimorfizmus, heterogén kollekció<br /> ***7. hét: kollekció keretrendszer, genericitás<br /> ***8. hét: input-output<br /> ***9. hét: szövegfeldolgozás és utility-k<br /> ***10. hét: automatizált tesztelés<br /> ***11. hét: elmaradt<br /> ***12. hét: komplex objektum orientált példa bemutatás<br /> ***13. hét: fakultatív konzultáció<br /> ***14. hét: fakultatív konzultáció<br /> **Labor anyagok:<br /> ***[[Media:Ooprog_2019_lab_01_bev_tasks.pdf ‎| 1. hét]]: Java alapok, Eclipse + [[Media:Ooprog_2019_lab_01_bev_tutorial.pdf | tutoriál]]<br /> ***2. hét: Java függvények (metódusok)<br /> ***3. hét: Java objektumok<br /> ***4. hét: Java objektumok kapcsolatai<br /> ***5. hét: Java öröklés<br /> ***6. hét: heterogén kollekció<br /> ***7. hét: kollekció keretrendszer<br /> ***8. hét: filekezelés, IO<br /> ***9. hét: szövegfeldolgozás<br /> ***10. hét: JUnit<br /> ***11. hét: komplex feladat<br /> ***12. hét: elmaradt<br /> ***13. hét: HF bemutatás<br /> ***14. hét: HF bemutatás / pótlás<br /> **Ajánlott irodalom:<br /> ***Kövesdán Gábor: Szoftverfejlesztés Java SE platformon (ISBN 978-615-00-2933-7, 2018. 2. magánkiadás)<br /> TBD<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> A félév során 1 HF van, mely kiválasztását a 6. hétig kell megejteni. A bemutatásra a 13. héten van lehetőség, valamint a 14. héten annak bemutatására és pótlására.<br /> <br /> == ZH ==<br /> Nincs ZH<br /> <br /> == Tippek ==<br /> TODO<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> TODO<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_B&diff=197212 2019-06-22T20:32:17Z

<p>Suszter Dominik: /* Házi feladat */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Operációs rendszerek B<br /> |tárgykód=VIMIBA01<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=MIT<br /> |labor= 14 db<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=opcionális<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIMIBA01/<br /> |targyhonlap=https://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimiba01<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> <br /> Az operációs rendszerek felépítésének, valamint alapvető működési mechanizmusainak megismerése (rendszerindulás, feladatkezelés, eseménykezelés, kommunikáció, fájl- és tárolórendszerek, virtualizáció és felhasználói felületek), valamint a menedzselésük alapvető eszközeinek és módszereinek gyakorlati szintű bemutatása.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Hardver alapok | Hardver alapok]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A '''labor'''on megjelenés kötelező. Lesznek beugrók, ezeknek a 2/3-ának (kb. 70%) teljesülnie kell legalább &quot;megfelelt&quot; szintre. Elérhető szintek: &quot;nem felelt meg&quot;, &quot;megfelelt&quot;, &quot;kiválóan megfelelt&quot;. A beugrót nem teljesítő hallgató nem vehet részt a laborfoglalkozáson.<br /> *A '''ZH''' legalább elégséges szintű (40%) teljesítése.<br /> *A '''házi feladatok''' teljesítése nem szükséges az aláírás megszerzéséhez, de pluszpontnak megfelelő, illetve hozzá tud járulni a megajánlott jegyhez is.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A '''ZH''' egyszer pótolható.<br /> **A '''laborok''' nem pótolhatóak.<br /> *'''Megajánlott jegy''': kiváló teljesítményt nyújtó hallgató számára megajánlott vizsgajegy van a '''laborok''', '''ZH''', fakultatív '''házik''' összegéből.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *A '''vizsga''' legalább elégséges (40%) teljesítése szükséges. Három részből áll a vizsga: teszt, kis kérdések, számításos feladatok.<br /> *'''Elővizsga''': nincs.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *Beleszámít:<br /> **ZH pontszám 1/3-a<br /> **vizsga pontszám 2/3-a<br /> **+ fakultatív házikra kapott pontszám (enélkül is megszerezhető az ötös)<br /> <br /> == Tematika ==<br /> TODO<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> TODO<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> Vannak fakultatív házi feladatok, amivel plusz pontok szerezhetőek.<br /> <br /> == Labor ==<br /> Linux 1.&lt;br /&gt;<br /> Linux 2.&lt;br /&gt;<br /> Linux 3. - [[:File:opre_linux_3_labor_2019.pdf|Linux labor 3.]]&lt;br /&gt;<br /> <br /> Windows 1.&lt;br /&gt;<br /> Windows 2. - [[:File:opre_labor_2019_tavasz.pdf|Windows labor 2.]]&lt;br /&gt;<br /> Windows 3. -[[:File:opre_labor_3_2019_tavasz.pdf|Windows labor 3.]]<br /> <br /> == ZH ==<br /> TODO<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> TODO<br /> <br /> == Tippek ==<br /> TODO<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> TODO<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%ADs%C3%A9rleti_fizika&diff=197211 2019-06-22T20:24:55Z

<p>Suszter Dominik: /* Tematika */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kísérleti fizika<br /> |tárgykód=TE15AX00<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TTK Elméleti Fizika Tanszék<br /> |kiszh=beugró<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE15AX00/<br /> |targyhonlap=https://fizipedia.bme.hu/index.php/%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_(BProf)_k%C3%A9pz%C3%A9s<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> A valós fizikai világ törvényszerűségeinek megismerése az informatikai eszközök használatához és az alkalmazási területek problémáinak megértéséhez szükséges alapszinten.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Bevezető matematika B | Bevezető matematika]] kreditje, és a [[Kalkulus | Kalkulus]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok:'''<br /> **A gyakorlatokon végzett munka értékelése három komponensből áll: jelenlét, aktivitás, tudásszint, az értékeléssel elérhető maximális pontszám 20.<br /> ***A '''jelenlét''' értékelésére kapott pontszám: a gyakorlatok időtartamának 70% és 100% közötti tartományban 1 és 5 pont között arányosan elosztva.<br /> ***Az '''aktivitást''' a gyakorlatvezetők gyakorlatonként értékelik: 0 - passzív, 1 - átlagos, 2 - aktív (évvégén összesítve, max 5 pont).<br /> ***A '''tudásszintet''' a félév folyamán két alkalommal röpZH-val mérjük fel, amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el.<br /> **A '''nagyZH-k:''' <br /> ***Két részből állnak, &quot;beugróból&quot;, és teszt jellegű feladatokból. 100 perces. <br /> ***'''Beugró:''' 10 kérdés, kérdésenként 0-2 pont (min 16 pont, max 20 pont).<br /> ***A beugrólehetőségek listáját (kérdés - válasz) félév elején kiosztják.<br /> ***'''Teszt:''' 40 igaz-hamis állítás (min 40 pont, max 80 pont).<br /> **'''Aláírás:''' Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH-k nem pótolhatóak, ahogy a gyakorlati jelenlét sem.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten az alábbiak szerint:<br /> **az írásbeli vizsga lebonyolítása megegyezik a zárthelyik lebonyolításával (beugró és teszt).<br /> **a beugrón elérendő minimális pontszám 16, ez alatt a vizsga eredménye elégtelen.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A vizsga beugrójának legalább 16 pontos teljesítése esetén a vizsga összpontszámának és a gyakorlatokra kapott pontszámnak az összege, valamint az opcionális szóbeli vizsgarész eredménye határozza meg az osztályzatot. Max 120 pont.<br /> *'''Megajánlott jegy:'''<br /> **Ha a mindkét zárthelyi legalább elégségesre sikerül, és részt vett legalább a gyakorlatok 70%-án, valamint a két zárthelyi átlagára és a gyakorlat értékelésére kapott pontszámának összege eléri az összpontszám 70%-át (84 pont, jó) vagy többet.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 47|| 1<br /> |-<br /> |48 - 66|| 2<br /> |-<br /> |66 - 83|| 3<br /> |-<br /> |84 - 101|| 4<br /> |-<br /> |102 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> *Időtartamok, távolságok, mértékegységek, kis távolságok, nagy távolságok, Az SI rendszer.<br /> <br /> *Koordinátarendszerek, a gömbi polár koordinátarendszer, Mozgások leírása.<br /> <br /> *Mozgások leírása, Kölcsönhatások, Inerciarendszerek (Newton I. törvénye).<br /> <br /> *Inerciarendszerek (Newton II. törvénye), Megmaradási tételek.<br /> <br /> *Megmaradási tételek, Kinetikus gázelmélet.<br /> <br /> *Kinetikus gázelmélet, Rendezetlen mozgások.<br /> <br /> *Rendezetlen mozgások, Az energia transzportja.<br /> <br /> *Töltések.<br /> <br /> *Töltések, Mozgó töltések.<br /> <br /> *Mozgó töltések, Az áram és a mágneses tér.<br /> <br /> * Az áram és a mágneses tér.<br /> <br /> *Az áram és a mágneses tér<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *2018 ősz<br /> **[https://fizipedia.bme.hu/images/e/ed/Igaz_hamis.pdf Igaz-Hamis]<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> Nincs házi feladat.<br /> <br /> == ZH ==<br /> *2018 ősz<br /> **[[Média:Kisfiz_BProf_ZH1_19.pdf | 1. ZH ]] [[Média:Kisfiz_BProf_ZH1_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> **[[Média:Kisfiz_BProf_ZH2_19.pdf | 2. ZH ]] [[Média:Kisfiz_BProf_ZH2_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> *2018 ősz<br /> **Igaz-Hamis tesztkérdések: [https://forms.gle/BT3KagbLDinHZssm9 Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> TODO<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> TODO<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%ADs%C3%A9rleti_fizika&diff=197210 2019-06-22T20:20:31Z

<p>Suszter Dominik: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kísérleti fizika<br /> |tárgykód=TE15AX00<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TTK Elméleti Fizika Tanszék<br /> |kiszh=beugró<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE15AX00/<br /> |targyhonlap=https://fizipedia.bme.hu/index.php/%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_(BProf)_k%C3%A9pz%C3%A9s<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> A valós fizikai világ törvényszerűségeinek megismerése az informatikai eszközök használatához és az alkalmazási területek problémáinak megértéséhez szükséges alapszinten.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Bevezető matematika B | Bevezető matematika]] kreditje, és a [[Kalkulus | Kalkulus]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok:'''<br /> **A gyakorlatokon végzett munka értékelése három komponensből áll: jelenlét, aktivitás, tudásszint, az értékeléssel elérhető maximális pontszám 20.<br /> ***A '''jelenlét''' értékelésére kapott pontszám: a gyakorlatok időtartamának 70% és 100% közötti tartományban 1 és 5 pont között arányosan elosztva.<br /> ***Az '''aktivitást''' a gyakorlatvezetők gyakorlatonként értékelik: 0 - passzív, 1 - átlagos, 2 - aktív (évvégén összesítve, max 5 pont).<br /> ***A '''tudásszintet''' a félév folyamán két alkalommal röpZH-val mérjük fel, amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el.<br /> **A '''nagyZH-k:''' <br /> ***Két részből állnak, &quot;beugróból&quot;, és teszt jellegű feladatokból. 100 perces. <br /> ***'''Beugró:''' 10 kérdés, kérdésenként 0-2 pont (min 16 pont, max 20 pont).<br /> ***A beugrólehetőségek listáját (kérdés - válasz) félév elején kiosztják.<br /> ***'''Teszt:''' 40 igaz-hamis állítás (min 40 pont, max 80 pont).<br /> **'''Aláírás:''' Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH-k nem pótolhatóak, ahogy a gyakorlati jelenlét sem.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten az alábbiak szerint:<br /> **az írásbeli vizsga lebonyolítása megegyezik a zárthelyik lebonyolításával (beugró és teszt).<br /> **a beugrón elérendő minimális pontszám 16, ez alatt a vizsga eredménye elégtelen.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A vizsga beugrójának legalább 16 pontos teljesítése esetén a vizsga összpontszámának és a gyakorlatokra kapott pontszámnak az összege, valamint az opcionális szóbeli vizsgarész eredménye határozza meg az osztályzatot. Max 120 pont.<br /> *'''Megajánlott jegy:'''<br /> **Ha a mindkét zárthelyi legalább elégségesre sikerül, és részt vett legalább a gyakorlatok 70%-án, valamint a két zárthelyi átlagára és a gyakorlat értékelésére kapott pontszámának összege eléri az összpontszám 70%-át (84 pont, jó) vagy többet.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 47|| 1<br /> |-<br /> |48 - 66|| 2<br /> |-<br /> |66 - 83|| 3<br /> |-<br /> |84 - 101|| 4<br /> |-<br /> |102 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> TODO<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *2018 ősz<br /> **[https://fizipedia.bme.hu/images/e/ed/Igaz_hamis.pdf Igaz-Hamis]<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> Nincs házi feladat.<br /> <br /> == ZH ==<br /> *2018 ősz<br /> **[[Média:Kisfiz_BProf_ZH1_19.pdf | 1. ZH ]] [[Média:Kisfiz_BProf_ZH1_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> **[[Média:Kisfiz_BProf_ZH2_19.pdf | 2. ZH ]] [[Média:Kisfiz_BProf_ZH2_19_kulcs.pdf | Megoldások]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> *2018 ősz<br /> **Igaz-Hamis tesztkérdések: [https://forms.gle/BT3KagbLDinHZssm9 Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> TODO<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> TODO<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Kisfiz_BProf_ZH2_19_kulcs.pdf&diff=197209 2019-06-22T20:20:08Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Kisfiz_BProf_ZH2_19.pdf&diff=197208 2019-06-22T20:19:44Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Kisfiz_BProf_ZH1_19_kulcs.pdf&diff=197207 2019-06-22T20:18:44Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Kisfiz_BProf_ZH1_19.pdf&diff=197206 2019-06-22T20:18:33Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%ADs%C3%A9rleti_fizika&diff=197205 2019-06-22T20:17:13Z

<p>Suszter Dominik: /* ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kísérleti fizika<br /> |tárgykód=TE15AX00<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TTK Elméleti Fizika Tanszék<br /> |kiszh=beugró<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE15AX00/<br /> |targyhonlap=https://fizipedia.bme.hu/index.php/%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_(BProf)_k%C3%A9pz%C3%A9s<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> A valós fizikai világ törvényszerűségeinek megismerése az informatikai eszközök használatához és az alkalmazási területek problémáinak megértéséhez szükséges alapszinten.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Bevezető matematika B | Bevezető matematika]] kreditje, és a [[Kalkulus | Kalkulus]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok:'''<br /> **A gyakorlatokon végzett munka értékelése három komponensből áll: jelenlét, aktivitás, tudásszint, az értékeléssel elérhető maximális pontszám 20.<br /> ***A '''jelenlét''' értékelésére kapott pontszám: a gyakorlatok időtartamának 70% és 100% közötti tartományban 1 és 5 pont között arányosan elosztva.<br /> ***Az '''aktivitást''' a gyakorlatvezetők gyakorlatonként értékelik: 0 - passzív, 1 - átlagos, 2 - aktív (évvégén összesítve, max 5 pont).<br /> ***A '''tudásszintet''' a félév folyamán két alkalommal röpZH-val mérjük fel, amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el.<br /> **A '''nagyZH-k:''' <br /> ***Két részből állnak, &quot;beugróból&quot;, és teszt jellegű feladatokból. 100 perces. <br /> ***'''Beugró:''' 10 kérdés, kérdésenként 0-2 pont (min 16 pont, max 20 pont).<br /> ***A beugrólehetőségek listáját (kérdés - válasz) félév elején kiosztják.<br /> ***'''Teszt:''' 40 igaz-hamis állítás (min 40 pont, max 80 pont).<br /> **'''Aláírás:''' Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH-k nem pótolhatóak, ahogy a gyakorlati jelenlét sem.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten az alábbiak szerint:<br /> **az írásbeli vizsga lebonyolítása megegyezik a zárthelyik lebonyolításával (beugró és teszt).<br /> **a beugrón elérendő minimális pontszám 16, ez alatt a vizsga eredménye elégtelen.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A vizsga beugrójának legalább 16 pontos teljesítése esetén a vizsga összpontszámának és a gyakorlatokra kapott pontszámnak az összege, valamint az opcionális szóbeli vizsgarész eredménye határozza meg az osztályzatot. Max 120 pont.<br /> *'''Megajánlott jegy:'''<br /> **Ha a mindkét zárthelyi legalább elégségesre sikerül, és részt vett legalább a gyakorlatok 70%-án, valamint a két zárthelyi átlagára és a gyakorlat értékelésére kapott pontszámának összege eléri az összpontszám 70%-át (84 pont, jó) vagy többet.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 47|| 1<br /> |-<br /> |48 - 66|| 2<br /> |-<br /> |66 - 83|| 3<br /> |-<br /> |84 - 101|| 4<br /> |-<br /> |102 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> TODO<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *2018 ősz<br /> **[https://fizipedia.bme.hu/images/e/ed/Igaz_hamis.pdf Igaz-Hamis]<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> Nincs házi feladat.<br /> <br /> == ZH ==<br /> *2018 ősz<br /> **[https://fizipedia.bme.hu/images/7/73/Kisfiz_BProf_ZH1_19.pdf 1. ZH] [https://fizipedia.bme.hu/images/b/bc/Kisfiz_BProf_ZH1_19_kulcs.pdf Megoldások]<br /> **[https://fizipedia.bme.hu/images/9/92/Kisfiz_BProf_ZH2_19.pdf 2. ZH] [https://fizipedia.bme.hu/images/f/f1/Kisfiz_BProf_ZH2_19_kulcs.pdf Megoldások]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> *2018 ősz<br /> **Igaz-Hamis tesztkérdések: [https://forms.gle/BT3KagbLDinHZssm9 Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> TODO<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> TODO<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%ADs%C3%A9rleti_fizika&diff=197204 2019-06-22T20:14:43Z

<p>Suszter Dominik: /* Házi feladat */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kísérleti fizika<br /> |tárgykód=TE15AX00<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TTK Elméleti Fizika Tanszék<br /> |kiszh=beugró<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE15AX00/<br /> |targyhonlap=https://fizipedia.bme.hu/index.php/%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_(BProf)_k%C3%A9pz%C3%A9s<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> A valós fizikai világ törvényszerűségeinek megismerése az informatikai eszközök használatához és az alkalmazási területek problémáinak megértéséhez szükséges alapszinten.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Bevezető matematika B | Bevezető matematika]] kreditje, és a [[Kalkulus | Kalkulus]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok:'''<br /> **A gyakorlatokon végzett munka értékelése három komponensből áll: jelenlét, aktivitás, tudásszint, az értékeléssel elérhető maximális pontszám 20.<br /> ***A '''jelenlét''' értékelésére kapott pontszám: a gyakorlatok időtartamának 70% és 100% közötti tartományban 1 és 5 pont között arányosan elosztva.<br /> ***Az '''aktivitást''' a gyakorlatvezetők gyakorlatonként értékelik: 0 - passzív, 1 - átlagos, 2 - aktív (évvégén összesítve, max 5 pont).<br /> ***A '''tudásszintet''' a félév folyamán két alkalommal röpZH-val mérjük fel, amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el.<br /> **A '''nagyZH-k:''' <br /> ***Két részből állnak, &quot;beugróból&quot;, és teszt jellegű feladatokból. 100 perces. <br /> ***'''Beugró:''' 10 kérdés, kérdésenként 0-2 pont (min 16 pont, max 20 pont).<br /> ***A beugrólehetőségek listáját (kérdés - válasz) félév elején kiosztják.<br /> ***'''Teszt:''' 40 igaz-hamis állítás (min 40 pont, max 80 pont).<br /> **'''Aláírás:''' Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH-k nem pótolhatóak, ahogy a gyakorlati jelenlét sem.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten az alábbiak szerint:<br /> **az írásbeli vizsga lebonyolítása megegyezik a zárthelyik lebonyolításával (beugró és teszt).<br /> **a beugrón elérendő minimális pontszám 16, ez alatt a vizsga eredménye elégtelen.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A vizsga beugrójának legalább 16 pontos teljesítése esetén a vizsga összpontszámának és a gyakorlatokra kapott pontszámnak az összege, valamint az opcionális szóbeli vizsgarész eredménye határozza meg az osztályzatot. Max 120 pont.<br /> *'''Megajánlott jegy:'''<br /> **Ha a mindkét zárthelyi legalább elégségesre sikerül, és részt vett legalább a gyakorlatok 70%-án, valamint a két zárthelyi átlagára és a gyakorlat értékelésére kapott pontszámának összege eléri az összpontszám 70%-át (84 pont, jó) vagy többet.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 47|| 1<br /> |-<br /> |48 - 66|| 2<br /> |-<br /> |66 - 83|| 3<br /> |-<br /> |84 - 101|| 4<br /> |-<br /> |102 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> TODO<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *2018 ősz<br /> **[https://fizipedia.bme.hu/images/e/ed/Igaz_hamis.pdf Igaz-Hamis]<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> Nincs házi feladat.<br /> <br /> == ZH ==<br /> TODO<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> *2018 ősz<br /> **Igaz-Hamis tesztkérdések: [https://forms.gle/BT3KagbLDinHZssm9 Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> TODO<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> TODO<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%ADs%C3%A9rleti_fizika&diff=197203 2019-06-22T20:14:24Z

<p>Suszter Dominik: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kísérleti fizika<br /> |tárgykód=TE15AX00<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TTK Elméleti Fizika Tanszék<br /> |kiszh=beugró<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE15AX00/<br /> |targyhonlap=https://fizipedia.bme.hu/index.php/%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_(BProf)_k%C3%A9pz%C3%A9s<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> A valós fizikai világ törvényszerűségeinek megismerése az informatikai eszközök használatához és az alkalmazási területek problémáinak megértéséhez szükséges alapszinten.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Bevezető matematika B | Bevezető matematika]] kreditje, és a [[Kalkulus | Kalkulus]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok:'''<br /> **A gyakorlatokon végzett munka értékelése három komponensből áll: jelenlét, aktivitás, tudásszint, az értékeléssel elérhető maximális pontszám 20.<br /> ***A '''jelenlét''' értékelésére kapott pontszám: a gyakorlatok időtartamának 70% és 100% közötti tartományban 1 és 5 pont között arányosan elosztva.<br /> ***Az '''aktivitást''' a gyakorlatvezetők gyakorlatonként értékelik: 0 - passzív, 1 - átlagos, 2 - aktív (évvégén összesítve, max 5 pont).<br /> ***A '''tudásszintet''' a félév folyamán két alkalommal röpZH-val mérjük fel, amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el.<br /> **A '''nagyZH-k:''' <br /> ***Két részből állnak, &quot;beugróból&quot;, és teszt jellegű feladatokból. 100 perces. <br /> ***'''Beugró:''' 10 kérdés, kérdésenként 0-2 pont (min 16 pont, max 20 pont).<br /> ***A beugrólehetőségek listáját (kérdés - válasz) félév elején kiosztják.<br /> ***'''Teszt:''' 40 igaz-hamis állítás (min 40 pont, max 80 pont).<br /> **'''Aláírás:''' Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH-k nem pótolhatóak, ahogy a gyakorlati jelenlét sem.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten az alábbiak szerint:<br /> **az írásbeli vizsga lebonyolítása megegyezik a zárthelyik lebonyolításával (beugró és teszt).<br /> **a beugrón elérendő minimális pontszám 16, ez alatt a vizsga eredménye elégtelen.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A vizsga beugrójának legalább 16 pontos teljesítése esetén a vizsga összpontszámának és a gyakorlatokra kapott pontszámnak az összege, valamint az opcionális szóbeli vizsgarész eredménye határozza meg az osztályzatot. Max 120 pont.<br /> *'''Megajánlott jegy:'''<br /> **Ha a mindkét zárthelyi legalább elégségesre sikerül, és részt vett legalább a gyakorlatok 70%-án, valamint a két zárthelyi átlagára és a gyakorlat értékelésére kapott pontszámának összege eléri az összpontszám 70%-át (84 pont, jó) vagy többet.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 47|| 1<br /> |-<br /> |48 - 66|| 2<br /> |-<br /> |66 - 83|| 3<br /> |-<br /> |84 - 101|| 4<br /> |-<br /> |102 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> TODO<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> *2018 ősz<br /> **[https://fizipedia.bme.hu/images/e/ed/Igaz_hamis.pdf Igaz-Hamis]<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> TODO<br /> <br /> == ZH ==<br /> TODO<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> *2018 ősz<br /> **Igaz-Hamis tesztkérdések: [https://forms.gle/BT3KagbLDinHZssm9 Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> TODO<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> TODO<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%ADs%C3%A9rleti_fizika&diff=197202 2019-06-22T20:11:22Z

<p>Suszter Dominik: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kísérleti fizika<br /> |tárgykód=TE15AX00<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TTK Elméleti Fizika Tanszék<br /> |kiszh=beugró<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE15AX00/<br /> |targyhonlap=https://fizipedia.bme.hu/index.php/%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_(BProf)_k%C3%A9pz%C3%A9s<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> A valós fizikai világ törvényszerűségeinek megismerése az informatikai eszközök használatához és az alkalmazási területek problémáinak megértéséhez szükséges alapszinten.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Bevezető matematika B | Bevezető matematika]] kreditje, és a [[Kalkulus | Kalkulus]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok:'''<br /> **A gyakorlatokon végzett munka értékelése három komponensből áll: jelenlét, aktivitás, tudásszint, az értékeléssel elérhető maximális pontszám 20.<br /> ***A '''jelenlét''' értékelésére kapott pontszám: a gyakorlatok időtartamának 70% és 100% közötti tartományban 1 és 5 pont között arányosan elosztva.<br /> ***Az '''aktivitást''' a gyakorlatvezetők gyakorlatonként értékelik: 0 - passzív, 1 - átlagos, 2 - aktív (évvégén összesítve, max 5 pont).<br /> ***A '''tudásszintet''' a félév folyamán két alkalommal röpZH-val mérjük fel, amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el.<br /> **A '''nagyZH-k:''' <br /> ***Két részből állnak, &quot;beugróból&quot;, és teszt jellegű feladatokból. 100 perces. <br /> ***'''Beugró:''' 10 kérdés, kérdésenként 0-2 pont (min 16 pont, max 20 pont).<br /> ***A beugrólehetőségek listáját (kérdés - válasz) félév elején kiosztják.<br /> ***'''Teszt:''' 40 igaz-hamis állítás (min 40 pont, max 80 pont).<br /> **'''Aláírás:''' Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH-k nem pótolhatóak, ahogy a gyakorlati jelenlét sem.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten az alábbiak szerint:<br /> **az írásbeli vizsga lebonyolítása megegyezik a zárthelyik lebonyolításával (beugró és teszt).<br /> **a beugrón elérendő minimális pontszám 16, ez alatt a vizsga eredménye elégtelen.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A vizsga beugrójának legalább 16 pontos teljesítése esetén a vizsga összpontszámának és a gyakorlatokra kapott pontszámnak az összege, valamint az opcionális szóbeli vizsgarész eredménye határozza meg az osztályzatot. Max 120 pont.<br /> *'''Megajánlott jegy:'''<br /> **Ha a mindkét zárthelyi legalább elégségesre sikerül, és részt vett legalább a gyakorlatok 70%-án, valamint a két zárthelyi átlagára és a gyakorlat értékelésére kapott pontszámának összege eléri az összpontszám 70%-át (84 pont, jó) vagy többet.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 47|| 1<br /> |-<br /> |48 - 66|| 2<br /> |-<br /> |66 - 83|| 3<br /> |-<br /> |84 - 101|| 4<br /> |-<br /> |102 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> TODO<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> TODO<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> TODO<br /> <br /> == ZH ==<br /> TODO<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> *2018 ősz<br /> **Igaz-Hamis tesztkérdések: [https://forms.gle/BT3KagbLDinHZssm9 Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> TODO<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> TODO<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatok_alapjai_%C3%A9s_%C3%BCzemeltet%C3%A9se&diff=197201 2019-06-22T20:10:12Z

<p>Suszter Dominik: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Hálózatok alapjai és üzemeltetése<br /> |tárgykód=VIHIBA01<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=HIT<br /> |labor=14 db<br /> |nagyzh=nincs<br /> |kiszh=5 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIBA01/<br /> |targyhonlap=https://moodle.hit.bme.hu/course/view.php?id=244<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> <br /> Minden hallgató számára megadja a hálózatos és üzemeltetési alapokat, és megalapozza a részletesebb, mélyebb hálózatos ismereteket oktató specializációtárgyakat.<br /> Célja, hogy a hallgatók a működést és a beállítások hatásait a gyakorlatban is lássák, illetve a kurzus végére egyszerűbb beállítási, hibakeresési feladatokat önállóan is el tudjanak végezni. A megismert eszközökre támaszkodva kisebb hálózatok egyes alapszintű üzemeltetői feladatainak ellátására is képesek lesznek.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Hardver alapok | Hardver alapok]] aláírása, és a [[A programozás alapjai | A programozás alapjai ]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> A félév végi aláírás feltételei:<br /> A laboratóriumi gyakorlatok (vezetett és önálló feladatmegoldó összesen) minimum 70%-án kötelező a részvétel.<br /> A 14 laboratóriumi gyakorlat esetén legalább 10-en, ha a szorgalmi időszakban hétközi munkaszüneti nap, vagy oktatási szünet miatt laboratóriumi gyakorlat elmarad, akkor 13 laboratóriumi gyakorlat esetén legalább 10-en, 12 laboratóriumi gyakorlat esetén 9-en kötelező részt venni.<br /> <br /> Az 5 önálló feladatmegoldó laborból minimum 3 sikeresen teljesítendő.<br /> Az önálló feladatmegoldó laborokon írt 5 kisZH-ból (részteljesítmény értékelés) legalább 3 sikeresen teljesítendő.<br /> <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **Se az önálló laborok, se az önálló laboros kisZH-k, se a vezett laborok nem pótolhatóak.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *Az vizsga kritériuma az aláírás, amely minden esetben mindenből 40%-os szint elérése.<br /> *A vizsgán min. 28 pontot kell elérni az elégségeshez.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A félévközi teljesítmény 30%-ban, a vizsgán elért pont 70%-ban számít bele az félévvégi jegybe. <br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> Előadások tematikája:<br /> * számítógép hálózatok alapfogalmai, felépítése és alapvető építőelemei:<br /> ** hálózati rétegek<br /> ** protokollok<br /> ** eszközök<br /> ** napjainkban elterjedt megoldások<br /> * hálózatok üzemeltetése<br /> ** eszközök konfigurációja<br /> ** felügyelet, menedzsment<br /> ** hibakeresés, hibaelhárítás<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * 2018 ősz<br /> ** előadás anyagok:<br /> *** [[Media:HAU_EA01_Bevezet%C3%A9s.pdf | 1. előadás]]: Bevezető, alapfogalmak<br /> *** [[Media:HAU_EA02_Rétegek.pdf | 2. előadás]]: Hálózati protokoll rétegek<br /> *** [[Media:HAU_EA03_AlkalmazásiRéteg.pdf | 3. előadás]]: Alkalmazási réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA04_Socketek.pdf | 4. előadás]]: Socketek<br /> *** [[Media:HAU_EA05_TCP.pdf | 5. előadás]]: TCP<br /> *** [[Media:HAU EA06 TCP2.pdf | 6. előadás]]: TCP2<br /> *** [[Media:HAU_EA07_HálózatiRéteg.pdf | 7. előadás]]: Hálózati réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA08_Alhálózatok.pdf | 8. előadás]]: Alhálózatok<br /> *** [[Media:HAU_EA09_DHCP-NAT.pdf | 9. előadás]]: DHCP-NAT<br /> *** [[Media:HAU_EA10_Routing.pdf | 10. előadás]]: Routing<br /> *** [[Media:HAU_EA11_RoutingProtokollok.pdf | 11. előadás]]: Routing Protokollok<br /> *** [[Media:HAU_EA12_AdatkapcsolatiRéteg.pdf | 12. előadás]]: Adatkapcsolati réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA13_FizikaiRéteg.pdf | 13. előadás]]: Fizikai réteg<br /> *** [[Media:HAU_14_ea_GSM_GPRS_v2_web.pdf | 14. előadás]]: GSM GPRS<br /> *** [[Media:HAU_15_ea_UMTS_LTE_IMS_v4_web.pdf | 15. előadás]]: UMTS LTE IMS<br /> *** [[Media:HAU_EA16_SDN.pdf | 16. előadás]]: SDN<br /> *** [[Media:HAU_EA17_Felhő.pdf | 17. előadás]]: Felhő<br /> *** [[Media:HAU_EA18_Menedzsment.pdf | 18. előadás]]: Menedzsment<br /> *** [[Media:HAU_EA19_Virtualizáció.pdf | 19. előadás]]: Virtualizáció<br /> *** [[Media:HAU_EA20_Házirend.pdf | 20. előadás]]: Házirend<br /> ** ajánlott irodalom:<br /> *** James F. Kurose &amp; Keith W. Ross: Számítógéphálózatok működése (2008) - nem 100%-ban fedi a tananyagot<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> Nincs házi<br /> <br /> == ZH ==<br /> Nincs ZH<br /> <br /> == Labor ==<br /> 14 db labor van, ebből 5 ellenőrző labor, amikor egyedül kell feladatot csinálni. Minden nem ellenőrző labor elején és végén beugró és kiugró van, ami nem kötelező, plusz pontot ér a félévi jegyben. Az ellenőrző laborok elején kisZH van (10 kérdés, ab,c,d válaszokkal, néha nem csak 1 jó válasszal).<br /> 3 ellenőrző labornak és 3 kiszh-nak kell meglennie, illetve 70%-os jelenlétnek. Az ellneőrző laborok teljesíthetők, a kisZH-kra keményen kell tanulni.<br /> <br /> ** Package tracer ellenőrző labor 2019 [[:File:labor.zip]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2018 ősz<br /> #KisZH tesztkérdések: [[Hálózatok alapjai és üzemeltetése - Elméleti kérdések]] vagy [https://forms.gle/5ZgDdMYZYn8WNh44A Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> *Az ellenőrző laborok teljesíthetők, a kisZH-kra viszont tanulni kell.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Érdekes és hasznos tárgy, az előadó és a labvezek is jófejek. A laborok is jók, de a virtuális gépek nagyon lassúak.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=K%C3%ADs%C3%A9rleti_fizika&diff=197200 2019-06-22T20:09:14Z

<p>Suszter Dominik: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Kísérleti fizika<br /> |tárgykód=TE15AX00<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=5<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=TTK Elméleti Fizika Tanszék<br /> |kiszh=beugró<br /> |nagyzh=2 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli (szóbeli)<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE15AX00/<br /> |targyhonlap=https://fizipedia.bme.hu/index.php/%C3%9Czemm%C3%A9rn%C3%B6k-informatikus_(BProf)_k%C3%A9pz%C3%A9s<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> A valós fizikai világ törvényszerűségeinek megismerése az informatikai eszközök használatához és az alkalmazási területek problémáinak megértéséhez szükséges alapszinten.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Bevezető matematika B | Bevezető matematika]] kreditje, és a [[Kalkulus | Kalkulus]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''gyakorlatok:'''<br /> **A gyakorlatokon végzett munka értékelése három komponensből áll: jelenlét, aktivitás, tudásszint, az értékeléssel elérhető maximális pontszám 20.<br /> ***A '''jelenlét''' értékelésére kapott pontszám: a gyakorlatok időtartamának 70% és 100% közötti tartományban 1 és 5 pont között arányosan elosztva.<br /> ***Az '''aktivitást''' a gyakorlatvezetők gyakorlatonként értékelik: 0 - passzív, 1 - átlagos, 2 - aktív (évvégén összesítve, max 5 pont).<br /> ***A '''tudásszintet''' a félév folyamán két alkalommal röpZH-val mérjük fel, amelyen alkalmanként legfeljebb 5 pont érhető el.<br /> **A '''nagyZH-k:''' <br /> ***Két részből állnak, &quot;beugróból&quot;, és teszt jellegű feladatokból. 100 perces. <br /> ***'''Beugró:''' 10 kérdés, kérdésenként 0-2 pont (min 16 pont, max 20 pont).<br /> ***A beugrólehetőségek listáját (kérdés - válasz) félév elején kiosztják.<br /> ***'''Teszt:''' 40 igaz-hamis állítás (min 40 pont, max 80 pont).<br /> **'''Aláírás:''' Legalább egy zárthelyi elégséges szintű megírása, és 30%-ot meg nem haladó hiányzás a gyakorlatokról.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH-k nem pótolhatóak, ahogy a gyakorlati jelenlét sem.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli (és opcionális szóbeli) vizsgarész teljesítése elégséges szinten az alábbiak szerint:<br /> **az írásbeli vizsga lebonyolítása megegyezik a zárthelyik lebonyolításával (beugró és teszt).<br /> **a beugrón elérendő minimális pontszám 16, ez alatt a vizsga eredménye elégtelen.<br /> *Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A vizsga beugrójának legalább 16 pontos teljesítése esetén a vizsga összpontszámának és a gyakorlatokra kapott pontszámnak az összege, valamint az opcionális szóbeli vizsgarész eredménye határozza meg az osztályzatot. Max 120 pont.<br /> *'''Megajánlott jegy:'''<br /> **Ha a mindkét zárthelyi legalább elégségesre sikerül, és részt vett legalább a gyakorlatok 70%-án, valamint a két zárthelyi átlagára és a gyakorlat értékelésére kapott pontszámának összege eléri az összpontszám 70%-át (84 pont, jó) vagy többet.<br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 47|| 1<br /> |-<br /> |48 - 66|| 2<br /> |-<br /> |66 - 83|| 3<br /> |-<br /> |84 - 101|| 4<br /> |-<br /> |102 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> TODO<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> TODO<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> TODO<br /> <br /> == ZH ==<br /> TODO<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> *2019 tavasz<br /> **Igaz-Hamis tesztkérdések: [https://forms.gle/BT3KagbLDinHZssm9 Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> TODO<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> TODO<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatok_alapjai_%C3%A9s_%C3%BCzemeltet%C3%A9se&diff=197199 2019-06-22T20:05:33Z

<p>Suszter Dominik: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Hálózatok alapjai és üzemeltetése<br /> |tárgykód=VIHIBA01<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=HIT<br /> |labor=14 db<br /> |nagyzh=nincs<br /> |kiszh=5 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIBA01/<br /> |targyhonlap=https://moodle.hit.bme.hu/course/view.php?id=244<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> <br /> Minden hallgató számára megadja a hálózatos és üzemeltetési alapokat, és megalapozza a részletesebb, mélyebb hálózatos ismereteket oktató specializációtárgyakat.<br /> Célja, hogy a hallgatók a működést és a beállítások hatásait a gyakorlatban is lássák, illetve a kurzus végére egyszerűbb beállítási, hibakeresési feladatokat önállóan is el tudjanak végezni. A megismert eszközökre támaszkodva kisebb hálózatok egyes alapszintű üzemeltetői feladatainak ellátására is képesek lesznek.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Hardver alapok | Hardver alapok]] aláírása, és a [[A programozás alapjai | A programozás alapjai ]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> A félév végi aláírás feltételei:<br /> A laboratóriumi gyakorlatok (vezetett és önálló feladatmegoldó összesen) minimum 70%-án kötelező a részvétel.<br /> A 14 laboratóriumi gyakorlat esetén legalább 10-en, ha a szorgalmi időszakban hétközi munkaszüneti nap, vagy oktatási szünet miatt laboratóriumi gyakorlat elmarad, akkor 13 laboratóriumi gyakorlat esetén legalább 10-en, 12 laboratóriumi gyakorlat esetén 9-en kötelező részt venni.<br /> <br /> Az 5 önálló feladatmegoldó laborból minimum 3 sikeresen teljesítendő.<br /> Az önálló feladatmegoldó laborokon írt 5 kisZH-ból (részteljesítmény értékelés) legalább 3 sikeresen teljesítendő.<br /> <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **Se az önálló laborok, se az önálló laboros kisZH-k, se a vezett laborok nem pótolhatóak.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *Az vizsga kritériuma az aláírás, amely minden esetben mindenből 40%-os szint elérése.<br /> *A vizsgán min. 28 pontot kell elérni az elégségeshez.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A félévközi teljesítmény 30%-ban, a vizsgán elért pont 70%-ban számít bele az félévvégi jegybe. <br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> Előadások tematikája:<br /> * számítógép hálózatok alapfogalmai, felépítése és alapvető építőelemei:<br /> ** hálózati rétegek<br /> ** protokollok<br /> ** eszközök<br /> ** napjainkban elterjedt megoldások<br /> * hálózatok üzemeltetése<br /> ** eszközök konfigurációja<br /> ** felügyelet, menedzsment<br /> ** hibakeresés, hibaelhárítás<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * 2018 ősz<br /> ** előadás anyagok:<br /> *** [[Media:HAU_EA01_Bevezet%C3%A9s.pdf | 1. előadás]]: Bevezető, alapfogalmak<br /> *** [[Media:HAU_EA02_Rétegek.pdf | 2. előadás]]: Hálózati protokoll rétegek<br /> *** [[Media:HAU_EA03_AlkalmazásiRéteg.pdf | 3. előadás]]: Alkalmazási réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA04_Socketek.pdf | 4. előadás]]: Socketek<br /> *** [[Media:HAU_EA05_TCP.pdf | 5. előadás]]: TCP<br /> *** [[Media:HAU EA06 TCP2.pdf | 6. előadás]]: TCP2<br /> *** [[Media:HAU_EA07_HálózatiRéteg.pdf | 7. előadás]]: Hálózati réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA08_Alhálózatok.pdf | 8. előadás]]: Alhálózatok<br /> *** [[Media:HAU_EA09_DHCP-NAT.pdf | 9. előadás]]: DHCP-NAT<br /> *** [[Media:HAU_EA10_Routing.pdf | 10. előadás]]: Routing<br /> *** [[Media:HAU_EA11_RoutingProtokollok.pdf | 11. előadás]]: Routing Protokollok<br /> *** [[Media:HAU_EA12_AdatkapcsolatiRéteg.pdf | 12. előadás]]: Adatkapcsolati réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA13_FizikaiRéteg.pdf | 13. előadás]]: Fizikai réteg<br /> *** [[Media:HAU_14_ea_GSM_GPRS_v2_web.pdf | 14. előadás]]: GSM GPRS<br /> *** [[Media:HAU_15_ea_UMTS_LTE_IMS_v4_web.pdf | 15. előadás]]: UMTS LTE IMS<br /> *** [[Media:HAU_EA16_SDN.pdf | 16. előadás]]: SDN<br /> *** [[Media:HAU_EA17_Felhő.pdf | 17. előadás]]: Felhő<br /> *** [[Media:HAU_EA18_Menedzsment.pdf | 18. előadás]]: Menedzsment<br /> *** [[Media:HAU_EA19_Virtualizáció.pdf | 19. előadás]]: Virtualizáció<br /> *** [[Media:HAU_EA20_Házirend.pdf | 20. előadás]]: Házirend<br /> ** ajánlott irodalom:<br /> *** James F. Kurose &amp; Keith W. Ross: Számítógéphálózatok működése (2008) - nem 100%-ban fedi a tananyagot<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> Nincs házi<br /> <br /> == ZH ==<br /> Nincs ZH<br /> <br /> == Labor ==<br /> 14 db labor van, ebből 5 ellenőrző labor, amikor egyedül kell feladatot csinálni. Minden nem ellenőrző labor elején és végén beugró és kiugró van, ami nem kötelező, plusz pontot ér a félévi jegyben. Az ellenőrző laborok elején kisZH van (10 kérdés, ab,c,d válaszokkal, néha nem csak 1 jó válasszal).<br /> 3 ellenőrző labornak és 3 kiszh-nak kell meglennie, illetve 70%-os jelenlétnek. Az ellneőrző laborok teljesíthetők, a kisZH-kra keményen kell tanulni.<br /> <br /> ** Package tracer ellenőrző labor 2019 [[:File:labor.zip]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2019 tavasz<br /> #KisZH tesztkérdések: [[Hálózatok alapjai és üzemeltetése - Elméleti kérdések]] vagy [https://forms.gle/5ZgDdMYZYn8WNh44A Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> *Az ellenőrző laborok teljesíthetők, a kisZH-kra viszont tanulni kell.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Érdekes és hasznos tárgy, az előadó és a labvezek is jófejek. A laborok is jók, de a virtuális gépek nagyon lassúak.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatok_alapjai_%C3%A9s_%C3%BCzemeltet%C3%A9se&diff=197198 2019-06-22T20:05:14Z

<p>Suszter Dominik: /* Tippek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Hálózatok alapjai és üzemeltetése<br /> |tárgykód=VIHIBA01<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=HIT<br /> |labor=14 db<br /> |nagyzh=nincs<br /> |kiszh=5 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIBA01/<br /> |targyhonlap=https://moodle.hit.bme.hu/course/view.php?id=244<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> <br /> Minden hallgató számára megadja a hálózatos és üzemeltetési alapokat, és megalapozza a részletesebb, mélyebb hálózatos ismereteket oktató specializációtárgyakat.<br /> Célja, hogy a hallgatók a működést és a beállítások hatásait a gyakorlatban is lássák, illetve a kurzus végére egyszerűbb beállítási, hibakeresési feladatokat önállóan is el tudjanak végezni. A megismert eszközökre támaszkodva kisebb hálózatok egyes alapszintű üzemeltetői feladatainak ellátására is képesek lesznek.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Hardver alapok | Hardver alapok]] aláírása, és a [[A programozás alapjai | A programozás alapjai ]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> A félév végi aláírás feltételei:<br /> A laboratóriumi gyakorlatok (vezetett és önálló feladatmegoldó összesen) minimum 70%-án kötelező a részvétel.<br /> A 14 laboratóriumi gyakorlat esetén legalább 10-en, ha a szorgalmi időszakban hétközi munkaszüneti nap, vagy oktatási szünet miatt laboratóriumi gyakorlat elmarad, akkor 13 laboratóriumi gyakorlat esetén legalább 10-en, 12 laboratóriumi gyakorlat esetén 9-en kötelező részt venni.<br /> <br /> Az 5 önálló feladatmegoldó laborból minimum 3 sikeresen teljesítendő.<br /> Az önálló feladatmegoldó laborokon írt 5 kisZH-ból (részteljesítmény értékelés) legalább 3 sikeresen teljesítendő.<br /> <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **Se az önálló laborok, se az önálló laboros kisZH-k, se a vezett laborok nem pótolhatóak.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *Az vizsga kritériuma az aláírás, amely minden esetben mindenből 40%-os szint elérése.<br /> *A vizsgán min. 28 pontot kell elérni az elégségeshez.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A félévközi teljesítmény 30%-ban, a vizsgán elért pont 70%-ban számít bele az félévvégi jegybe. <br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> Előadások tematikája:<br /> * számítógép hálózatok alapfogalmai, felépítése és alapvető építőelemei:<br /> ** hálózati rétegek<br /> ** protokollok<br /> ** eszközök<br /> ** napjainkban elterjedt megoldások<br /> * hálózatok üzemeltetése<br /> ** eszközök konfigurációja<br /> ** felügyelet, menedzsment<br /> ** hibakeresés, hibaelhárítás<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * 2018 ősz<br /> ** előadás anyagok:<br /> *** [[Media:HAU_EA01_Bevezet%C3%A9s.pdf | 1. előadás]]: Bevezető, alapfogalmak<br /> *** [[Media:HAU_EA02_Rétegek.pdf | 2. előadás]]: Hálózati protokoll rétegek<br /> *** [[Media:HAU_EA03_AlkalmazásiRéteg.pdf | 3. előadás]]: Alkalmazási réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA04_Socketek.pdf | 4. előadás]]: Socketek<br /> *** [[Media:HAU_EA05_TCP.pdf | 5. előadás]]: TCP<br /> *** [[Media:HAU EA06 TCP2.pdf | 6. előadás]]: TCP2<br /> *** [[Media:HAU_EA07_HálózatiRéteg.pdf | 7. előadás]]: Hálózati réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA08_Alhálózatok.pdf | 8. előadás]]: Alhálózatok<br /> *** [[Media:HAU_EA09_DHCP-NAT.pdf | 9. előadás]]: DHCP-NAT<br /> *** [[Media:HAU_EA10_Routing.pdf | 10. előadás]]: Routing<br /> *** [[Media:HAU_EA11_RoutingProtokollok.pdf | 11. előadás]]: Routing Protokollok<br /> *** [[Media:HAU_EA12_AdatkapcsolatiRéteg.pdf | 12. előadás]]: Adatkapcsolati réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA13_FizikaiRéteg.pdf | 13. előadás]]: Fizikai réteg<br /> *** [[Media:HAU_14_ea_GSM_GPRS_v2_web.pdf | 14. előadás]]: GSM GPRS<br /> *** [[Media:HAU_15_ea_UMTS_LTE_IMS_v4_web.pdf | 15. előadás]]: UMTS LTE IMS<br /> *** [[Media:HAU_EA16_SDN.pdf | 16. előadás]]: SDN<br /> *** [[Media:HAU_EA17_Felhő.pdf | 17. előadás]]: Felhő<br /> *** [[Media:HAU_EA18_Menedzsment.pdf | 18. előadás]]: Menedzsment<br /> *** [[Media:HAU_EA19_Virtualizáció.pdf | 19. előadás]]: Virtualizáció<br /> *** [[Media:HAU_EA20_Házirend.pdf | 20. előadás]]: Házirend<br /> ** ajánlott irodalom:<br /> *** James F. Kurose &amp; Keith W. Ross: Számítógéphálózatok működése (2008) - nem 100%-ban fedi a tananyagot<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> Nincs házi<br /> <br /> == ZH ==<br /> Nincs ZH<br /> <br /> == Labor ==<br /> 14 db labor van, ebből 5 ellenőrző labor, amikor egyedül kell feladatot csinálni. Minden nem ellenőrző labor elején és végén beugró és kiugró van, ami nem kötelező, plusz pontot ér a félévi jegyben. Az ellenőrző laborok elején kisZH van (10 kérdés, ab,c,d válaszokkal, néha nem csak 1 jó válasszal).<br /> 3 ellenőrző labornak és 3 kiszh-nak kell meglennie, illetve 70%-os jelenlétnek. Az ellneőrző laborok teljesíthetők, a kisZH-kra keményen kell tanulni.<br /> <br /> ** Package tracer ellenőrző labor 2019 [[:File:labor.zip]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2019 tavasz<br /> #Kiszh tesztkérdések: [[Hálózatok alapjai és üzemeltetése - Elméleti kérdések]] vagy [https://forms.gle/5ZgDdMYZYn8WNh44A Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> *Az ellenőrző laborok teljesíthetők, a kisZH-kra viszont tanulni kell.<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Érdekes és hasznos tárgy, az előadó és a labvezek is jófejek. A laborok is jók, de a virtuális gépek nagyon lassúak.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=H%C3%A1l%C3%B3zatok_alapjai_%C3%A9s_%C3%BCzemeltet%C3%A9se&diff=197197 2019-06-22T20:04:10Z

<p>Suszter Dominik: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Hálózatok alapjai és üzemeltetése<br /> |tárgykód=VIHIBA01<br /> |szak=üzemmérnök<br /> |kredit=6<br /> |felev=2<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=HIT<br /> |labor=14 db<br /> |nagyzh=nincs<br /> |kiszh=5 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |tad=https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIBA01/<br /> |targyhonlap=https://moodle.hit.bme.hu/course/view.php?id=244<br /> |levlista= }}<br /> <br /> {{TODO BProf}}<br /> <br /> Minden hallgató számára megadja a hálózatos és üzemeltetési alapokat, és megalapozza a részletesebb, mélyebb hálózatos ismereteket oktató specializációtárgyakat.<br /> Célja, hogy a hallgatók a működést és a beállítások hatásait a gyakorlatban is lássák, illetve a kurzus végére egyszerűbb beállítási, hibakeresési feladatokat önállóan is el tudjanak végezni. A megismert eszközökre támaszkodva kisebb hálózatok egyes alapszintű üzemeltetői feladatainak ellátására is képesek lesznek.<br /> <br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> *A tárgy felvételéhez a [[Hardver alapok | Hardver alapok]] aláírása, és a [[A programozás alapjai | A programozás alapjai ]] előzetes vagy egyidejű felvétele szükséges.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> A félév végi aláírás feltételei:<br /> A laboratóriumi gyakorlatok (vezetett és önálló feladatmegoldó összesen) minimum 70%-án kötelező a részvétel.<br /> A 14 laboratóriumi gyakorlat esetén legalább 10-en, ha a szorgalmi időszakban hétközi munkaszüneti nap, vagy oktatási szünet miatt laboratóriumi gyakorlat elmarad, akkor 13 laboratóriumi gyakorlat esetén legalább 10-en, 12 laboratóriumi gyakorlat esetén 9-en kötelező részt venni.<br /> <br /> Az 5 önálló feladatmegoldó laborból minimum 3 sikeresen teljesítendő.<br /> Az önálló feladatmegoldó laborokon írt 5 kisZH-ból (részteljesítmény értékelés) legalább 3 sikeresen teljesítendő.<br /> <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **Se az önálló laborok, se az önálló laboros kisZH-k, se a vezett laborok nem pótolhatóak.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *Az vizsga kritériuma az aláírás, amely minden esetben mindenből 40%-os szint elérése.<br /> *A vizsgán min. 28 pontot kell elérni az elégségeshez.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A félévközi teljesítmény 30%-ban, a vizsgán elért pont 70%-ban számít bele az félévvégi jegybe. <br /> <br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; style=&quot;text-align: center; width: 110px; height: 40px;&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> |0 - 39|| 1<br /> |-<br /> |40 - 54|| 2<br /> |-<br /> |55 - 69|| 3<br /> |-<br /> |70 - 84|| 4<br /> |-<br /> |85 - 100|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Tematika ==<br /> Előadások tematikája:<br /> * számítógép hálózatok alapfogalmai, felépítése és alapvető építőelemei:<br /> ** hálózati rétegek<br /> ** protokollok<br /> ** eszközök<br /> ** napjainkban elterjedt megoldások<br /> * hálózatok üzemeltetése<br /> ** eszközök konfigurációja<br /> ** felügyelet, menedzsment<br /> ** hibakeresés, hibaelhárítás<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * 2018 ősz<br /> ** előadás anyagok:<br /> *** [[Media:HAU_EA01_Bevezet%C3%A9s.pdf | 1. előadás]]: Bevezető, alapfogalmak<br /> *** [[Media:HAU_EA02_Rétegek.pdf | 2. előadás]]: Hálózati protokoll rétegek<br /> *** [[Media:HAU_EA03_AlkalmazásiRéteg.pdf | 3. előadás]]: Alkalmazási réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA04_Socketek.pdf | 4. előadás]]: Socketek<br /> *** [[Media:HAU_EA05_TCP.pdf | 5. előadás]]: TCP<br /> *** [[Media:HAU EA06 TCP2.pdf | 6. előadás]]: TCP2<br /> *** [[Media:HAU_EA07_HálózatiRéteg.pdf | 7. előadás]]: Hálózati réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA08_Alhálózatok.pdf | 8. előadás]]: Alhálózatok<br /> *** [[Media:HAU_EA09_DHCP-NAT.pdf | 9. előadás]]: DHCP-NAT<br /> *** [[Media:HAU_EA10_Routing.pdf | 10. előadás]]: Routing<br /> *** [[Media:HAU_EA11_RoutingProtokollok.pdf | 11. előadás]]: Routing Protokollok<br /> *** [[Media:HAU_EA12_AdatkapcsolatiRéteg.pdf | 12. előadás]]: Adatkapcsolati réteg<br /> *** [[Media:HAU_EA13_FizikaiRéteg.pdf | 13. előadás]]: Fizikai réteg<br /> *** [[Media:HAU_14_ea_GSM_GPRS_v2_web.pdf | 14. előadás]]: GSM GPRS<br /> *** [[Media:HAU_15_ea_UMTS_LTE_IMS_v4_web.pdf | 15. előadás]]: UMTS LTE IMS<br /> *** [[Media:HAU_EA16_SDN.pdf | 16. előadás]]: SDN<br /> *** [[Media:HAU_EA17_Felhő.pdf | 17. előadás]]: Felhő<br /> *** [[Media:HAU_EA18_Menedzsment.pdf | 18. előadás]]: Menedzsment<br /> *** [[Media:HAU_EA19_Virtualizáció.pdf | 19. előadás]]: Virtualizáció<br /> *** [[Media:HAU_EA20_Házirend.pdf | 20. előadás]]: Házirend<br /> ** ajánlott irodalom:<br /> *** James F. Kurose &amp; Keith W. Ross: Számítógéphálózatok működése (2008) - nem 100%-ban fedi a tananyagot<br /> <br /> == Házi feladat ==<br /> Nincs házi<br /> <br /> == ZH ==<br /> Nincs ZH<br /> <br /> == Labor ==<br /> 14 db labor van, ebből 5 ellenőrző labor, amikor egyedül kell feladatot csinálni. Minden nem ellenőrző labor elején és végén beugró és kiugró van, ami nem kötelező, plusz pontot ér a félévi jegyben. Az ellenőrző laborok elején kisZH van (10 kérdés, ab,c,d válaszokkal, néha nem csak 1 jó válasszal).<br /> 3 ellenőrző labornak és 3 kiszh-nak kell meglennie, illetve 70%-os jelenlétnek. Az ellneőrző laborok teljesíthetők, a kisZH-kra keményen kell tanulni.<br /> <br /> ** Package tracer ellenőrző labor 2019 [[:File:labor.zip]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> *2019 tavasz<br /> #Kiszh tesztkérdések: [[Hálózatok alapjai és üzemeltetése - Elméleti kérdések]] vagy [https://forms.gle/5ZgDdMYZYn8WNh44A Google rendszerben levő teszt]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> TODO<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> Érdekes és hasznos tárgy, az előadó és a labvezek is jófejek. A laborok is jók, de a virtuális gépek nagyon lassúak.<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Üzemmérnök-informatikus_alapszak}}</div>

Suszter Dominik https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:HAU_EA20_H%C3%A1zirend.pdf&diff=197196 2019-06-22T20:03:11Z

<p>Suszter Dominik: </p> <hr /> <div></div>

Suszter Dominik