<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Somhegyi+Tam%C3%A1s+Tibor</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Somhegyi+Tam%C3%A1s+Tibor"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/Somhegyi_Tam%C3%A1s_Tibor"/>
	<updated>2026-05-06T09:10:19Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.8</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185471</id>
		<title>Számítógépes látórendszerek - Ellenőrző kérdések: Frekvenciatartomány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185471"/>
		<updated>2015-04-15T16:01:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Somhegyi Tamás Tibor: /* Ismertesse a konvolúció és a frekvenciatartománybeli műveletek kapcsolatát. Mit jelent a dekonvolúció? Mit jelent a Wiener dekonvolúció és mikor használjuk? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Számítógépes látórendszerek}}&lt;br /&gt;
== Mutassa be, hogy mit jelent egy kép frekvenciatere, hogyan kell értelmezni? (Képletekre nincs szükség). &amp;lt;br/&amp;gt;Hogyan hat egy objektum pozíciója és orientációja a frekvenciatartománybeli képre? ==&lt;br /&gt;
A kép frekvenciatere megadja azon komplex exponenciális komponensek együtthatóját, amelyekből a kép előállítható. Két dimenziós kép esetén a frekvenciatartomány is két dimenziós lesz. Mivel egy kép diszkrét pontokból áll, ezért a frekvenciatartomány periodikus lesz, azonban ennek csak az első periódusát ábrázoljuk, mivel a többi nem tartalmaz plusz információt. Továbbá mivel a pixelek a képen nyilvánvalóan valós értékűek, ezért a frekvenciatartományban komplex konjugált párokat kell kapnunk.&lt;br /&gt;
Egy kép frekvenciaterében az egyes komponensekhez hasonlóan az egy dimenziós esethez két jellemző tartozik: a fázis és az amplitúdó. Lényeges különbség azonban, hogy egy komponenst már két koordináta azonosítja (k és l). Ezek a koordináták határozzák meg a képtartományban a szinuszos hullámok orientációját (ha az egyik nulla, akkor tengelyirányú), illetve periódusát.&lt;br /&gt;
Eltolás a képtartományban nincs hatással az amplitúdókarakterisztikára a frekvenciatartományban (csak a fázisra). A forgatás már hatással van mind a két jellemzőre, de az amplitúdó karakterisztika esetén egy képtartománybeli forgatás az amplitúdó karakterisztikában is egy forgatásként jelenik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az FFT? Hogyan működik az algoritmus? &amp;lt;br/&amp;gt;Mi a DCT, miben különbözik a DFT-től? &amp;lt;br/&amp;gt;Hogyan működik a FCT? &amp;lt;br/&amp;gt;Miért lehet jól alkalmazni ezt az algoritmust tömörítés során és hogyan? ==&lt;br /&gt;
===FFT: Fast Fourier Transformation===&lt;br /&gt;
Algoritmus működése: 2N méretű adathalmazon működik. Lényegében a problémát mindig megfelezi a páros és páratlan komponensek mentén, egészen addig, amíg már csak egy pár marad, amire már triviálisan számolható a feladat. Az így kapott eredményeken azonban minden fokozat végén pillangó műveleteket kell végezni. Két dimenziós esetben először vízszintes, majd függőleges irányban.&lt;br /&gt;
===DCT vs DFT:===&lt;br /&gt;
Koszinusz transzformáció esetén olyan, mintha a kép tükörképe lenne a kép után x és y irányban, ennek megfelelően, nincsenek olyan hirtelen ugrások, mint DFT esetén. További előnye, hogy valós értékeket kapunk, jobb tömörítést tesz lehetővé (kevesebb nagyfrekvenciás komponens a szélek miatt), illetve egyszerűbb is.&lt;br /&gt;
===FCT: Fast Cosine Transform===&lt;br /&gt;
# Szimmetrikus függvény&lt;br /&gt;
# DFT(2N)&lt;br /&gt;
# Pozitív tartomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adattömörítés===&lt;br /&gt;
Jóval kisebb intenzitású nagyfrekvenciás komponensek, mivel nincs hirtelen átmenet a kép széleinél, mint DFT esetén. (kevesebb információt vesztünk el a nagyfrekvenciás komponensek eldobásával)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan lehet frekvenciatartományban szűrést végezni? &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent az alul- és felül-áteresztő szűrés? &amp;lt;br/&amp;gt;Milyen jellegű zajok kiszűrésére van lehetőség frekvenciatartományban, és hogyan? ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Szűrés frekvenciatartományban:&#039;&#039;&#039; Az egyes frekvenciatartománybeli komponenseket meghatározott értékekkel szorozzuk meg, attól függően, hogy milyen ezeknek az értékeknek az eloszlása (milyen frekvenciákon csillapít, átereszt, erősít) az egyes szűrőket csoportosíthatjuk. A szűrés frekvenciatartományban egy egyszerű szorzással valósítható meg, ellenben a képtartománnyal, ahol az konvolúcióval számítható. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Aluláteresztő szűrő:&#039;&#039;&#039; Ebben az esetben alacsonyabb frekvenciás komponensek súlya nagyobb, mint a magasabb frekvenciásoké. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Felüláteresztő szűrő:&#039;&#039;&#039; Ebben az esetben magasabb frekvenciás komponensek súlya nagyobb, mint az alacsonyabb frekvenciásoké. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Zajszűrés frekvenciatartományban:&#039;&#039;&#039; Periodikus zajok nagyon jól kiszűrhetőek és bár elméletileg ez megoldható lenne képtartományban is, de túl költséges lenne, mert nagyon nagy kernel kellene hozzá. Aluláteresztő szűrővel a nagyfrekvenciás zaj is jól kiszűrhető. Felüláteresztő szűrővel az élek, körvonalak jól meghatározhatóak. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ismertesse a konvolúció és a frekvenciatartománybeli műveletek kapcsolatát. &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent a dekonvolúció? &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent a Wiener dekonvolúció és mikor használjuk? ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Konvolúció a frekvenciatartományban:&#039;&#039;&#039; A szűrés frekvenciatartományban egy egyszerű szorzással valósítható meg, ellenben a képtartománnyal, ahol az konvolúcióval számítható. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Dekonvolúció:&#039;&#039;&#039; A dekonvolúció során adott egy kép, amely valamely kernellel végzett konvolúció eredménye. A cél az eredeti kép meghatározása. A feladathoz elengedhetetlen a kernel nagyságrendi ismerete vagy sejtése. Tipikus felhasználási terület: defókuszált kép élesítése. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Wiener-dekonvolúció:&#039;&#039;&#039; Annyiban nehezebb problémát old meg, hogy feltételezi, hogy a konvolúció során előálló kép zajjal terhelt. Tehát nem a konvolúció eredményén dolgozik, hanem annak egy additív zajjal terhelt változatán. Egy frekvenciatartománybeli eljárásról van szó, amely azokon a frekvenciákon jobban csillapít, ahol a jel-zaj viszony rosszabb. &amp;lt;br /&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Somhegyi Tamás Tibor</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185470</id>
		<title>Számítógépes látórendszerek - Ellenőrző kérdések: Frekvenciatartomány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185470"/>
		<updated>2015-04-15T16:00:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Somhegyi Tamás Tibor: /* Hogyan lehet frekvenciatartományban szűrést végezni? Mit jelent az alul- és felül-áteresztő szűrés? Milyen jellegű zajok kiszűrésére van lehetőség frekvenciatartományban, és hogyan? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Számítógépes látórendszerek}}&lt;br /&gt;
== Mutassa be, hogy mit jelent egy kép frekvenciatere, hogyan kell értelmezni? (Képletekre nincs szükség). &amp;lt;br/&amp;gt;Hogyan hat egy objektum pozíciója és orientációja a frekvenciatartománybeli képre? ==&lt;br /&gt;
A kép frekvenciatere megadja azon komplex exponenciális komponensek együtthatóját, amelyekből a kép előállítható. Két dimenziós kép esetén a frekvenciatartomány is két dimenziós lesz. Mivel egy kép diszkrét pontokból áll, ezért a frekvenciatartomány periodikus lesz, azonban ennek csak az első periódusát ábrázoljuk, mivel a többi nem tartalmaz plusz információt. Továbbá mivel a pixelek a képen nyilvánvalóan valós értékűek, ezért a frekvenciatartományban komplex konjugált párokat kell kapnunk.&lt;br /&gt;
Egy kép frekvenciaterében az egyes komponensekhez hasonlóan az egy dimenziós esethez két jellemző tartozik: a fázis és az amplitúdó. Lényeges különbség azonban, hogy egy komponenst már két koordináta azonosítja (k és l). Ezek a koordináták határozzák meg a képtartományban a szinuszos hullámok orientációját (ha az egyik nulla, akkor tengelyirányú), illetve periódusát.&lt;br /&gt;
Eltolás a képtartományban nincs hatással az amplitúdókarakterisztikára a frekvenciatartományban (csak a fázisra). A forgatás már hatással van mind a két jellemzőre, de az amplitúdó karakterisztika esetén egy képtartománybeli forgatás az amplitúdó karakterisztikában is egy forgatásként jelenik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az FFT? Hogyan működik az algoritmus? &amp;lt;br/&amp;gt;Mi a DCT, miben különbözik a DFT-től? &amp;lt;br/&amp;gt;Hogyan működik a FCT? &amp;lt;br/&amp;gt;Miért lehet jól alkalmazni ezt az algoritmust tömörítés során és hogyan? ==&lt;br /&gt;
===FFT: Fast Fourier Transformation===&lt;br /&gt;
Algoritmus működése: 2N méretű adathalmazon működik. Lényegében a problémát mindig megfelezi a páros és páratlan komponensek mentén, egészen addig, amíg már csak egy pár marad, amire már triviálisan számolható a feladat. Az így kapott eredményeken azonban minden fokozat végén pillangó műveleteket kell végezni. Két dimenziós esetben először vízszintes, majd függőleges irányban.&lt;br /&gt;
===DCT vs DFT:===&lt;br /&gt;
Koszinusz transzformáció esetén olyan, mintha a kép tükörképe lenne a kép után x és y irányban, ennek megfelelően, nincsenek olyan hirtelen ugrások, mint DFT esetén. További előnye, hogy valós értékeket kapunk, jobb tömörítést tesz lehetővé (kevesebb nagyfrekvenciás komponens a szélek miatt), illetve egyszerűbb is.&lt;br /&gt;
===FCT: Fast Cosine Transform===&lt;br /&gt;
# Szimmetrikus függvény&lt;br /&gt;
# DFT(2N)&lt;br /&gt;
# Pozitív tartomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adattömörítés===&lt;br /&gt;
Jóval kisebb intenzitású nagyfrekvenciás komponensek, mivel nincs hirtelen átmenet a kép széleinél, mint DFT esetén. (kevesebb információt vesztünk el a nagyfrekvenciás komponensek eldobásával)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan lehet frekvenciatartományban szűrést végezni? &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent az alul- és felül-áteresztő szűrés? &amp;lt;br/&amp;gt;Milyen jellegű zajok kiszűrésére van lehetőség frekvenciatartományban, és hogyan? ==&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Szűrés frekvenciatartományban:&#039;&#039;&#039; Az egyes frekvenciatartománybeli komponenseket meghatározott értékekkel szorozzuk meg, attól függően, hogy milyen ezeknek az értékeknek az eloszlása (milyen frekvenciákon csillapít, átereszt, erősít) az egyes szűrőket csoportosíthatjuk. A szűrés frekvenciatartományban egy egyszerű szorzással valósítható meg, ellenben a képtartománnyal, ahol az konvolúcióval számítható. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Aluláteresztő szűrő:&#039;&#039;&#039; Ebben az esetben alacsonyabb frekvenciás komponensek súlya nagyobb, mint a magasabb frekvenciásoké. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Felüláteresztő szűrő:&#039;&#039;&#039; Ebben az esetben magasabb frekvenciás komponensek súlya nagyobb, mint az alacsonyabb frekvenciásoké. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&#039;&#039;&#039;Zajszűrés frekvenciatartományban:&#039;&#039;&#039; Periodikus zajok nagyon jól kiszűrhetőek és bár elméletileg ez megoldható lenne képtartományban is, de túl költséges lenne, mert nagyon nagy kernel kellene hozzá. Aluláteresztő szűrővel a nagyfrekvenciás zaj is jól kiszűrhető. Felüláteresztő szűrővel az élek, körvonalak jól meghatározhatóak. &amp;lt;br/&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ismertesse a konvolúció és a frekvenciatartománybeli műveletek kapcsolatát. &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent a dekonvolúció? &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent a Wiener dekonvolúció és mikor használjuk? ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Somhegyi Tamás Tibor</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185469</id>
		<title>Számítógépes látórendszerek - Ellenőrző kérdések: Frekvenciatartomány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185469"/>
		<updated>2015-04-15T15:48:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Somhegyi Tamás Tibor: /* FCT: */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Számítógépes látórendszerek}}&lt;br /&gt;
== Mutassa be, hogy mit jelent egy kép frekvenciatere, hogyan kell értelmezni? (Képletekre nincs szükség). &amp;lt;br/&amp;gt;Hogyan hat egy objektum pozíciója és orientációja a frekvenciatartománybeli képre? ==&lt;br /&gt;
A kép frekvenciatere megadja azon komplex exponenciális komponensek együtthatóját, amelyekből a kép előállítható. Két dimenziós kép esetén a frekvenciatartomány is két dimenziós lesz. Mivel egy kép diszkrét pontokból áll, ezért a frekvenciatartomány periodikus lesz, azonban ennek csak az első periódusát ábrázoljuk, mivel a többi nem tartalmaz plusz információt. Továbbá mivel a pixelek a képen nyilvánvalóan valós értékűek, ezért a frekvenciatartományban komplex konjugált párokat kell kapnunk.&lt;br /&gt;
Egy kép frekvenciaterében az egyes komponensekhez hasonlóan az egy dimenziós esethez két jellemző tartozik: a fázis és az amplitúdó. Lényeges különbség azonban, hogy egy komponenst már két koordináta azonosítja (k és l). Ezek a koordináták határozzák meg a képtartományban a szinuszos hullámok orientációját (ha az egyik nulla, akkor tengelyirányú), illetve periódusát.&lt;br /&gt;
Eltolás a képtartományban nincs hatással az amplitúdókarakterisztikára a frekvenciatartományban (csak a fázisra). A forgatás már hatással van mind a két jellemzőre, de az amplitúdó karakterisztika esetén egy képtartománybeli forgatás az amplitúdó karakterisztikában is egy forgatásként jelenik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az FFT? Hogyan működik az algoritmus? &amp;lt;br/&amp;gt;Mi a DCT, miben különbözik a DFT-től? &amp;lt;br/&amp;gt;Hogyan működik a FCT? &amp;lt;br/&amp;gt;Miért lehet jól alkalmazni ezt az algoritmust tömörítés során és hogyan? ==&lt;br /&gt;
===FFT: Fast Fourier Transformation===&lt;br /&gt;
Algoritmus működése: 2N méretű adathalmazon működik. Lényegében a problémát mindig megfelezi a páros és páratlan komponensek mentén, egészen addig, amíg már csak egy pár marad, amire már triviálisan számolható a feladat. Az így kapott eredményeken azonban minden fokozat végén pillangó műveleteket kell végezni. Két dimenziós esetben először vízszintes, majd függőleges irányban.&lt;br /&gt;
===DCT vs DFT:===&lt;br /&gt;
Koszinusz transzformáció esetén olyan, mintha a kép tükörképe lenne a kép után x és y irányban, ennek megfelelően, nincsenek olyan hirtelen ugrások, mint DFT esetén. További előnye, hogy valós értékeket kapunk, jobb tömörítést tesz lehetővé (kevesebb nagyfrekvenciás komponens a szélek miatt), illetve egyszerűbb is.&lt;br /&gt;
===FCT: Fast Cosine Transform===&lt;br /&gt;
# Szimmetrikus függvény&lt;br /&gt;
# DFT(2N)&lt;br /&gt;
# Pozitív tartomány&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
===Adattömörítés===&lt;br /&gt;
Jóval kisebb intenzitású nagyfrekvenciás komponensek, mivel nincs hirtelen átmenet a kép széleinél, mint DFT esetén. (kevesebb információt vesztünk el a nagyfrekvenciás komponensek eldobásával)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan lehet frekvenciatartományban szűrést végezni? &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent az alul- és felül-áteresztő szűrés? &amp;lt;br/&amp;gt;Milyen jellegű zajok kiszűrésére van lehetőség frekvenciatartományban, és hogyan? ==&lt;br /&gt;
== Ismertesse a konvolúció és a frekvenciatartománybeli műveletek kapcsolatát. &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent a dekonvolúció? &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent a Wiener dekonvolúció és mikor használjuk? ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Somhegyi Tamás Tibor</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185467</id>
		<title>Számítógépes látórendszerek - Ellenőrző kérdések: Frekvenciatartomány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185467"/>
		<updated>2015-04-15T15:46:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Somhegyi Tamás Tibor: /* Mit jelent az FFT? Hogyan működik az algoritmus? Mi a DCT, miben különbözik a DFT-től? Hogyan működik a FCT? Miért lehet jól alkalmazni ezt az algoritmust tömörítés során és hogyan? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Számítógépes látórendszerek}}&lt;br /&gt;
== Mutassa be, hogy mit jelent egy kép frekvenciatere, hogyan kell értelmezni? (Képletekre nincs szükség). &amp;lt;br/&amp;gt;Hogyan hat egy objektum pozíciója és orientációja a frekvenciatartománybeli képre? ==&lt;br /&gt;
A kép frekvenciatere megadja azon komplex exponenciális komponensek együtthatóját, amelyekből a kép előállítható. Két dimenziós kép esetén a frekvenciatartomány is két dimenziós lesz. Mivel egy kép diszkrét pontokból áll, ezért a frekvenciatartomány periodikus lesz, azonban ennek csak az első periódusát ábrázoljuk, mivel a többi nem tartalmaz plusz információt. Továbbá mivel a pixelek a képen nyilvánvalóan valós értékűek, ezért a frekvenciatartományban komplex konjugált párokat kell kapnunk.&lt;br /&gt;
Egy kép frekvenciaterében az egyes komponensekhez hasonlóan az egy dimenziós esethez két jellemző tartozik: a fázis és az amplitúdó. Lényeges különbség azonban, hogy egy komponenst már két koordináta azonosítja (k és l). Ezek a koordináták határozzák meg a képtartományban a szinuszos hullámok orientációját (ha az egyik nulla, akkor tengelyirányú), illetve periódusát.&lt;br /&gt;
Eltolás a képtartományban nincs hatással az amplitúdókarakterisztikára a frekvenciatartományban (csak a fázisra). A forgatás már hatással van mind a két jellemzőre, de az amplitúdó karakterisztika esetén egy képtartománybeli forgatás az amplitúdó karakterisztikában is egy forgatásként jelenik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az FFT? Hogyan működik az algoritmus? &amp;lt;br/&amp;gt;Mi a DCT, miben különbözik a DFT-től? &amp;lt;br/&amp;gt;Hogyan működik a FCT? &amp;lt;br/&amp;gt;Miért lehet jól alkalmazni ezt az algoritmust tömörítés során és hogyan? ==&lt;br /&gt;
===FFT: Fast Fourier Transformation===&lt;br /&gt;
Algoritmus működése: 2N méretű adathalmazon működik. Lényegében a problémát mindig megfelezi a páros és páratlan komponensek mentén, egészen addig, amíg már csak egy pár marad, amire már triviálisan számolható a feladat. Az így kapott eredményeken azonban minden fokozat végén pillangó műveleteket kell végezni. Két dimenziós esetben először vízszintes, majd függőleges irányban.&lt;br /&gt;
===DCT vs DFT:===&lt;br /&gt;
Koszinusz transzformáció esetén olyan, mintha a kép tükörképe lenne a kép után x és y irányban, ennek megfelelően, nincsenek olyan hirtelen ugrások, mint DFT esetén. További előnye, hogy valós értékeket kapunk, jobb tömörítést tesz lehetővé (kevesebb nagyfrekvenciás komponens a szélek miatt), illetve egyszerűbb is.&lt;br /&gt;
===FCT:===&lt;br /&gt;
1. Szimmetrikus függvény&lt;br /&gt;
2. DFT(2N)&lt;br /&gt;
3. Pozitív tartomány&lt;br /&gt;
===Adattömörítés===&lt;br /&gt;
Jóval kisebb intenzitású nagyfrekvenciás komponensek, mivel nincs hirtelen átmenet a kép széleinél, mint DFT esetén. (kevesebb információt vesztünk el a nagyfrekvenciás komponensek eldobásával)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan lehet frekvenciatartományban szűrést végezni? &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent az alul- és felül-áteresztő szűrés? &amp;lt;br/&amp;gt;Milyen jellegű zajok kiszűrésére van lehetőség frekvenciatartományban, és hogyan? ==&lt;br /&gt;
== Ismertesse a konvolúció és a frekvenciatartománybeli műveletek kapcsolatát. &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent a dekonvolúció? &amp;lt;br/&amp;gt;Mit jelent a Wiener dekonvolúció és mikor használjuk? ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Somhegyi Tamás Tibor</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185243</id>
		<title>Számítógépes látórendszerek - Ellenőrző kérdések: Frekvenciatartomány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185243"/>
		<updated>2015-04-12T09:22:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Somhegyi Tamás Tibor: /* Mutassa be, hogy mit jelent egy kép frekvenciatere, hogyan kell értelmezni? (Képletekre nincs szükség). Hogyan hat egy objektum pozíciója és orientációja a frekvenciatartománybeli képre? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Számítógépes látórendszerek}}&lt;br /&gt;
== Mutassa be, hogy mit jelent egy kép frekvenciatere, hogyan kell értelmezni? (Képletekre nincs szükség). Hogyan hat egy objektum pozíciója és orientációja a frekvenciatartománybeli képre? ==&lt;br /&gt;
A kép frekvenciatere megadja azon komplex exponenciális komponensek együtthatóját, amelyekből a kép előállítható. Két dimenziós kép esetén a frekvenciatartomány is két dimenziós lesz. Mivel egy kép diszkrét pontokból áll, ezért a frekvenciatartomány periodikus lesz, azonban ennek csak az első periódusát ábrázoljuk, mivel a többi nem tartalmaz plusz információt. Továbbá mivel a pixelek a képen nyilvánvalóan valós értékűek, ezért a frekvenciatartományban komplex konjugált párokat kell kapnunk.&lt;br /&gt;
Egy kép frekvenciaterében az egyes komponensekhez hasonlóan az egy dimenziós esethez két jellemző tartozik: a fázis és az amplitúdó. Lényeges különbség azonban, hogy egy komponenst már két koordináta azonosítja (k és l). Ezek a koordináták határozzák meg a képtartományban a szinuszos hullámok orientációját (ha az egyik nulla, akkor tengelyirányú), illetve periódusát.&lt;br /&gt;
Eltolás a képtartományban nincs hatással az amplitúdókarakterisztikára a frekvenciatartományban (csak a fázisra). A forgatás már hatással van mind a két jellemzőre, de az amplitúdó karakterisztika esetén egy képtartománybeli forgatás az amplitúdó karakterisztikában is egy forgatásként jelenik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az FFT? Hogyan működik az algoritmus? Mi a DCT, miben különbözik a DFT-től? Hogyan működik a FCT? Miért lehet jól alkalmazni ezt az algoritmust tömörítés során és hogyan? ==&lt;br /&gt;
== Hogyan lehet frekvenciatartományban szűrést végezni? Mit jelent az alul- és felül-áteresztő szűrés? Milyen jellegű zajok kiszűrésére van lehetőség frekvenciatartományban, és hogyan? ==&lt;br /&gt;
== Ismertesse a konvolúció és a frekvenciatartománybeli műveletek kapcsolatát. Mit jelent a dekonvolúció? Mit jelent a Wiener dekonvolúció és mikor használjuk? ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Somhegyi Tamás Tibor</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185242</id>
		<title>Számítógépes látórendszerek - Ellenőrző kérdések: Frekvenciatartomány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185242"/>
		<updated>2015-04-12T09:15:37Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Somhegyi Tamás Tibor: /* Mutassa be, hogy mit jelent egy kép frekvenciatere, hogyan kell értelmezni? (Képletekre nincs szükség). Hogyan hat egy objektum pozíciója és orientációja a frekvenciatartománybeli képre? */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Számítógépes látórendszerek}}&lt;br /&gt;
== Mutassa be, hogy mit jelent egy kép frekvenciatere, hogyan kell értelmezni? (Képletekre nincs szükség). Hogyan hat egy objektum pozíciója és orientációja a frekvenciatartománybeli képre? ==&lt;br /&gt;
A kép frekvenciatere megadja, hogy azon komplex exponenciális komponensek együtthatóját, amelyekből a kép előállítható. Két dimenziós kép esetén a frekvenciatartomány is két dimenziós lesz. Mivel egy kép diszkrét pontokból áll, ezért a frekvenciatartomány periodikus lesz, azonban ennek csak az első periódusát ábrázoljuk, mivel a többi nem tartalmaz plusz információt. Továbbá mivel a pixelek a képen nyilvánvalóan valós értékűek, ezért a frekvenciatartományban komplex konjugált párokat kell kapnunk.&lt;br /&gt;
Egy kép frekvenciaterében az egyes komponensekhez hasonlóan az egy dimenziós esethez két jellemző tartozik: a fázis és az amplitúdó. Lényeges különbség azonban, hogy egy komponenst már két koordináta azonosítja (k és l). Ezek a koordináták határozzák meg a képtartományban a szinuszos hullámok orientációját (ha az egyik nulla, akkor tengelyirányú), illetve periódusát.&lt;br /&gt;
Eltolás a képtartományban nincs hatással az amplitúdókarakterisztikára a frekvenciatartományban (csak a fázisra). A forgatás már hatással van mind a két jellemzőre, de az amplitúdó karakterisztika esetén egy képtartománybeli forgatás az amplitúdó karakterisztikában is egy forgatásként jelenik meg.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mit jelent az FFT? Hogyan működik az algoritmus? Mi a DCT, miben különbözik a DFT-től? Hogyan működik a FCT? Miért lehet jól alkalmazni ezt az algoritmust tömörítés során és hogyan? ==&lt;br /&gt;
== Hogyan lehet frekvenciatartományban szűrést végezni? Mit jelent az alul- és felül-áteresztő szűrés? Milyen jellegű zajok kiszűrésére van lehetőség frekvenciatartományban, és hogyan? ==&lt;br /&gt;
== Ismertesse a konvolúció és a frekvenciatartománybeli műveletek kapcsolatát. Mit jelent a dekonvolúció? Mit jelent a Wiener dekonvolúció és mikor használjuk? ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Somhegyi Tamás Tibor</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185241</id>
		<title>Számítógépes látórendszerek - Ellenőrző kérdések: Frekvenciatartomány</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_l%C3%A1t%C3%B3rendszerek_-_Ellen%C5%91rz%C5%91_k%C3%A9rd%C3%A9sek:_Frekvenciatartom%C3%A1ny&amp;diff=185241"/>
		<updated>2015-04-12T07:43:32Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Somhegyi Tamás Tibor: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Számítógépes látórendszerek}}&lt;br /&gt;
== Mutassa be, hogy mit jelent egy kép frekvenciatere, hogyan kell értelmezni? (Képletekre nincs szükség). Hogyan hat egy objektum pozíciója és orientációja a frekvenciatartománybeli képre? ==&lt;br /&gt;
== Mit jelent az FFT? Hogyan működik az algoritmus? Mi a DCT, miben különbözik a DFT-től? Hogyan működik a FCT? Miért lehet jól alkalmazni ezt az algoritmust tömörítés során és hogyan? ==&lt;br /&gt;
== Hogyan lehet frekvenciatartományban szűrést végezni? Mit jelent az alul- és felül-áteresztő szűrés? Milyen jellegű zajok kiszűrésére van lehetőség frekvenciatartományban, és hogyan? ==&lt;br /&gt;
== Ismertesse a konvolúció és a frekvenciatartománybeli műveletek kapcsolatát. Mit jelent a dekonvolúció? Mit jelent a Wiener dekonvolúció és mikor használjuk? ==&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Somhegyi Tamás Tibor</name></author>
	</entry>
</feed>