https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Solazs 2026-04-25T11:21:48Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.6 https://vik.wiki/index.php?title=SzgHalok_3._teszt_(WLAN,_BWA_(Bluetooth,_!WiMAX),_Kapcsol%C3%A1s,_jelz%C3%A9s,_c%C3%ADmz%C3%A9s)&diff=168482 2013-06-17T20:23:57Z

<p>Solazs: /* Jelölje meg a hamis állítás(oka)t az alábbiak közül! */</p> <hr /> <div>{{Vissza|Hálók}}<br /> <br /> {{Kvízoldal<br /> |cím=Hálók 2009. 3<br /> }}<br /> &lt;onlyinclude&gt;<br /> <br /> ==Az alábbiakban a WiFi csatornák a frekvenciatartománybeli sorrendnek megfelelő sorszámmal adottak. Mely eset(ek)ben nem lesz átlapolódó csatorna, ha egyszerre az adott csatornákat kívánjuk használni? (A feladatban a 2,4 GHz-es sávban 13 csatornát feltételezünk.)==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # 1; 2 ; 3 <br /> # Minden felsorolt konfiguráció esetén lesz átlapolódás. <br /> # 2; 5; 11 <br /> # 1; 6; 13<br /> # 4; 8; 13 <br /> <br /> ==Melyek az áramkörkapcsolás legfontosabb jellemzői?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3,5|pontozás=+}}<br /> # Nincs forgalom-torlódás csak kiszolgálás előtti esetleges blokkolás.<br /> # A kommunikáló végpontok között kiépülő fizikai csatorna dedikált használatú.<br /> # Fizikai kapcsolat épül ki a kommunikáló végpontok között.<br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> # A csomópontok tárolás-mentesen továbbítják a felhasználói információt.<br /> <br /> ==Az alábbiak közül mely(ek) WLAN működési módok?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4,5|pontozás=+}}<br /> # Kiegyenlített <br /> # Logikai gyűrű <br /> # Mesh<br /> # Infrastrukturális<br /> # Ad-hoc<br /> <br /> ==Mikor lehet érdemes használni az RTS/CTS módszert?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # Csak hibakereséshez. <br /> # Ha sok a nagy forgalmú állomás.<br /> # Ha a WLAN-állomások egymáshoz nagyon közel vannak. <br /> # Ha előfordulhat a rejtett állomás probléma.<br /> # A többi válasz közül egyik sem helyes. <br /> <br /> ==Mi okozza a blokkolást az áramkörkapcsolt hálózat csomópontjában (kapcsolójában) forgalmi túlterheléskor?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # A csomópont valamennyi tárolója már megtelt. <br /> # A kívánt kimenet már használatban van egy másik csatorna számára.<br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> # Nincs szabad út a kapcsolóban az összekötni kívánt be- és kimenet között.<br /> <br /> ==Az alábbi szabványok közül mely(ek) használhat(nak) FHSS-t?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # A felsoroltak közül egyik sem használhat FHSS-t. <br /> # 802.11<br /> # 802.3 <br /> # 802.15.1<br /> # 802.16<br /> <br /> ==Az alábbi szabványos technológiák közül mely(ek) használhat(nak) FHSS-t?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # WiFi<br /> # Bluetooth<br /> # WiMAX <br /> # Ethernet <br /> # A felsoroltak közül egyik sem használhat FHSS-t. <br /> <br /> ==Az összeköttetés-mentes módon működő csomagkapcsolt hálózatban nincs a kommunikáló végpontok között előre &quot;kiépített&quot; (lerögzített) összeköttetés, minden csomagot valamennyi érintett csomópont &quot;emlékezet nélkül&quot; megvizsgál és csomagonként egyedi döntést hozva továbbít.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==A 802.15 WPAN és a 802.16 WMAN szabványok egyaránt magukba foglalják a logikai link-vezérlést is.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Hamis<br /> # Igaz<br /> <br /> ==Az alábbiak közül milyen modulációt alkalmazhat egy 802.11-es szabványt megvalósító eszköz?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}<br /> # A többi felsorolt válasz egyike sem helyes. <br /> # DSSS<br /> # FHSS<br /> # OFDM<br /> # FM (frekvenciamoduláció) <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> * DSSS : 802.11b, 802.11-1997, ...<br /> * FHSS : 802.11-1997<br /> * OFDM : 802.11a, ...<br /> }}<br /> <br /> ==Miért használnak 4 MAC címet a 802.11 protokollban?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # A cím megismétlésére használják, hogy a rádiós közegen előforduló gyakoribb bithiba miatt sérülő cím biztosan ép maradjon. <br /> # A többi válasz közül egyik sem helyes. <br /> # Ezáltal lehet egyértelművé tenni, hogy a keret honnan hová megy.<br /> # Jelenleg csak 2 címet használnak belőle, de a jövőbeli funkciók számára hoztak létre további 2 címmezőt. <br /> <br /> ==A 802.11-nek melyik közeg-hozzáférési módszere használja a Network Allocation Vectort?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Az RTS/CTS használja.<br /> # A PCF használja. <br /> # A 802.11-ben a Network Allocation Vectort nem használják. <br /> # A többi válasz közül egyik sem helyes. <br /> <br /> ==Mely állítás igaz blokkolással kapcsolatban a csomagkapcsolók esetén?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # A csomagkapcsolás velejárója a forgalmi túlterhelésnél bekövetkező csomag(forgalom)torlódás.<br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> # A torlódás eredménye az átlagosnál nagyobb csomagkésleltetés, esetleg csomagvesztés.<br /> # Az áramkörkapcsolással megegyező módon nem jön létre blokkolás.<br /> <br /> ==Melyek a hálózatok alapvető működési módjai?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # áramkör-kapcsolt működésmód<br /> # összeköttetés-mentes működés<br /> # összeköttetés alapú működés<br /> # csomagkapcsolt működésmód<br /> # A többi válasz küzül egyik sem helyes. <br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Indoklás<br /> |szöveg= <br /> Az összeköttetés alapú/mentes szerintem nem alapvető, mivel a csomagkapcsolt egy-egy esetei.<br /> }}<br /> <br /> ==Mi a viszonya az IEEE 802.11 szabványcsaládnak és a Wi-Fi Alliance&amp;#8211;nek egymáshoz?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # A Wi-Fi Alliance lényegében együttműködés a gyártók és a piaci szereplők között a szabvány bevezetésére<br /> # Egyik válasz sem jó. <br /> # Gyakorlatilag ugyanaz a &quot;viszony&quot;, mint a 802.16 szabvány és a WiMAX forum között<br /> <br /> ==Az alábbiak közül mely WLAN-szabvány(ok) elméleti maximális sebessége 54 Mbit/s?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # 802.11g<br /> # 802.11a<br /> # 802.11b <br /> # 802.11n <br /> # A többi válasz küzül egyik sem helyes. <br /> <br /> ==Az alábbiak közül mely módszer(ek) segítségével lehet az ütközéseket elkerülni a 802.11 protokollban?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5|pontozás=+}}<br /> # RTS/CTS módszerrel.<br /> # DCF móddal.<br /> # A többi felsorolt válasz közül egyik sem helyes. <br /> # Ütközésdetektálással. <br /> # PCF móddal.<br /> <br /> ==A Bluetooth piconetben egyidejűleg legfeljebb 255 Slave állomás lehet aktív.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) az adatszóró (broadcast) hálózatokkal kapcsolatban?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,4|pontozás=+}}<br /> # Lényegében áramkörkapcsolást végeznek. <br /> # Nem alkalmaznak kapcsolást a végpontok közötti kommunikációs csatornák létrehozására.<br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> # Jellegzetesen lokális környezetben működnek.<br /> <br /> ==A 802.11-es WLAN-ok a kódosztású többszörös hozzáférés következtében váltak hatékonnyá.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Hamis<br /> # Igaz<br /> <br /> ==Miért nincs ütközésdetektálás a 802.11 közeghozzáférési protokollban? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Nincs rá szükség a kódosztású többszörös hozzáférés miatt. <br /> # A többi válasz közül egyik sem helyes.<br /> # Mert a rádiócsatornán nem tudja az aktív állomás detektálni, hogy egyedül használja-e a csatornát.<br /> # Van ütközésdetektálás a 802.11 protokollban. <br /> <br /> ==Milyen üzenet(eke)t használ az RTS/CTS módszer?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5|pontozás=+}}<br /> # A többi válasz közül egyik sem helyes. <br /> # DCF <br /> # PCF <br /> # RTS<br /> # CTS<br /> # Az RTS/CTS nem használ üzeneteket. <br /> <br /> ==Mely állítás(ok) igaz(ak) az alábbiak közül a WLAN mesh-sel kapcsolatban?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # A hálózatban szereplő csomópontok egyenrangúak. <br /> # A többi válasz közül egyik sem helyes. <br /> # A csomópontok egymáson keresztül is továbbíthatnak információt.<br /> # A 802.11s szabvány írja le.<br /> # Az adatsebesség nem függ attól, hogy átlagosan hány ugráson (hop) keresztül kerül továbbításra az információ. <br /> <br /> ==Mire kell gondosan ügyelni WLAN-ok alkalmazása esetén?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4,5|pontozás=+}}<br /> # Egy WLAN hálózatban mindig csak páros számú eszköz található. <br /> # Nem szabad külön gyártótól származó WiFi jelzéssel eszközöket használni, mert azok általában nem kompatibilisek. <br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> # A titkosítás nélküli rádiócsatornán keresztül bárki könnyen lehallgathatja az üzeneteinket.<br /> # Ne legyenek azonos frekvencián üzemelő AP-k egymáshoz túl közel.<br /> <br /> ==Melyek lehetnek az alábbiak közül a WiMAX fontosabb alkalmazási területei?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # Otthoni felhasználók Internet-elérésének biztosítása.<br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> # Wi-Fi hotspot-ok, mobil bázisállomások gerinchálózatakénti működés.<br /> # Egyetemi campusok, ipari telephelyek lefedése.<br /> <br /> ==A 802.16 számára a WiMAX olyan, mint a 802.11 számára a ....==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # WiFi<br /> <br /> ==Az adás után legkorábban mennyi idővel később adhat újra egy ad-hoc módú WLAN-állomás?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # DIFS<br /> # CIFS <br /> # SIFS <br /> # PIFS <br /> <br /> ==Mi jelenti a legfőbb különbséget az áramkör- és a csomagkapcsolás között a csatornahasználat szempontjából?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # A csomagkapcsolás dedikált csatornákat alkalmaz. <br /> # Az áramkörkapcsolás osztottan használja a csatornákat. <br /> # A többi válasz közül egyik sem helyes.<br /> <br /> ==Milyen lényeges eltérések vannak a 802.11 és a 802.3 keretek között?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # Nincsen semmi különbség a 802.11 és a 802.3 keretek között. <br /> # Az FCS mezőben használt CRC hosszabb a 802.11-ben, mert a rádiós közegen sokkal nagyobb védelem kell. <br /> # A többi válasz közül egyik sem helyes.<br /> # A 802.11 MAC címei sokkal rövidebbek, mert kevesebb eszközt kell csak megcímezni. <br /> <br /> ==Melyek a fő jellemzői a Bluetooth fizikai rétegének (&quot;rádiós interfész&quot;)?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> # Frequency Division Duplex (FDD) módszer az adás-vétel megvalósítására. <br /> # FHSS modulációs eljárást használ.<br /> # A 2,4 GHz-es ISM sávban működik.<br /> <br /> ==Az alábbiak közül mely állítás(ok) igaz(ak) a scatternetre?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # Több piconet alkotja.<br /> # Több Master is lehet benne.<br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> # Lehet olyan eszköz, mely egyszerre lehet Master és Slave szerepben is.<br /> # A Bluetooth szabvány tartalmazza a scatternetek kialakításának és működésének leírását. <br /> <br /> ==A 802.11-ben a PCF közeg-hozzáférési módszer lényegében lekérdezést használ a többszörös hozzáférés vezérlésére.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Melyek a 802.15.1 szabvány protokoll architektúrájának a jellemzői?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # Csak a fizikai réteg leírását tartalmazza. <br /> # Saját rétegezett architektúrája van.<br /> # A &quot;Transport protocols&quot; néven egy alsó réteget, és &quot;middleware protocols&quot; néven egy felső réteget definiál<br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> <br /> ==Milyen működési fázisokat alkalmaznak az összeköttetés alapú módon működő hálózatokban?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,5|pontozás=+}}<br /> # összeköttetés felépítése<br /> # felhasználói információ-átvitel<br /> # forgalom lekérdezése <br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> # összeköttetés lebontása<br /> <br /> ==Miért előnyös a csomagkapcsolásban a továbbított adategységek méretének korlátozása?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,4|pontozás=+}}<br /> # A többi válasz egyike sem helyes. <br /> # Nem okoz beláthatatlan időtartamú foglaltságot a továbbítási útvonalon egy-egy adategység (komplett üzenet).<br /> # Mert így csökken a keretezésből adódó késleltetés.<br /> # A továbbított csomag meghibásodása esetén kedvezőbb lehet a csatorna kihasználtsága.<br /> <br /> ==Az infrastruktúra alapú WLAN hálózati elrendezés csak egy Basic Service Set-et használhat.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Hamis<br /> # Igaz<br /> <br /> ==Az alábbiak közül mely frekvenciát használhat egy WiFi-eszköz?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,5|pontozás=+}}<br /> # 3,5 GHz <br /> # 2,4 GHz<br /> # A többi felsorolt válasz közül egyik sem helyes. <br /> # 900 MHz <br /> # 5 GHz<br /> <br /> ==Az alábbi szabványos technológiák közül mely(ek) használhat(nak) OFDM-et?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # WiMAX<br /> # Ethernet<br /> # A felsoroltak közül egyik sem használhat OFDM-et. <br /> # WiFi<br /> # Bluetooth<br /> <br /> ==Jelölje meg a hamis állítás(oka)t az alábbiak közül!==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # Az áramkörkapcsolt hálózat működése csak összeköttetés-mentes módon lehetséges.<br /> # A csomagkapcsolt hálózat csak összeköttetés-mentes módon működhet.<br /> # Az áramkörkapcsolt hálózat csak összeköttetés alapú módon működhet. <br /> # Az áramkörkapcsolt hálózat működhet összeköttetés alapú és összeköttetés-mentes módon.<br /> <br /> ==A 802.11-ben alkalmazott ütközéselkerülés (Collision Avoidance) sokkal nagyobb hálózati kihasználtságot tesz lehetővé, mint az ütközésdetektálás.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Milyen alapvető módokon lehet továbbítani a felhasználói jelzéseket a hálózatban?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # A többi válasz közül egyik sem helyes.<br /> # Sávon kívüli (out-of-band) módszerrel.<br /> # Sávon belüli (in-band) módszerrel.<br /> <br /> ==Milyen absztrakt alkotóelemekből építhetők fel az információtovábbító hálózatok?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3,6|pontozás=+}}<br /> # fényvezetőkből<br /> # végpontokból (end system)<br /> # csomópontokból (node)<br /> # rádiócsatornákból<br /> # többi válasz egyike sem helyes<br /> # összeköttetésekből (link)<br /> <br /> ==Mi a lényeges eltérés az IEEE 802.11-es WLAN szabványváltozatok között?==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Csak némelyikük kompatibilis az új 802.16 szabvánnyal.<br /> # Eltérő módon alakítják ki a kereteket.<br /> # Más a logikai link-vezérlésük.<br /> # A többi válasz egyike sem helyes.<br /> <br /> ==A 802.16 fizikai rétegbeli jellemzőit úgynevezett profilok írják le.==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> ==Az alábbiak közül mely(ek) jelölhet(nek) mobil WiMAX szabványt? ==<br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=6|pontozás=+}}<br /> # 802.15.3<br /> # 802.3z<br /> # 802.15.1<br /> # 802.16d <br /> # 802.11a<br /> # 802.16e<br /> # 802.11s <br /> &lt;/onlyinclude&gt;<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Solazs https://vik.wiki/index.php?title=OpRe_vizsg%C3%A1k_kisk%C3%A9rd%C3%A9sei_(beugr%C3%B3k)&diff=167537 2013-06-08T11:53:10Z

<p>Solazs: /* 2010. mintabeugró */</p> <hr /> <div>== 2010. június 08. ==<br /> '''1. Adja meg a középtávú ütemezés célját!'''<br /> <br /> Swapping, azaz a program a fizikai memória, és a háttértár közti mozgatása.<br /> <br /> '''2. Írja le a holtpont kialakulásának feltételeit!'''<br /> * Kölcsönös kizárás<br /> * Foglalva várakozás (erőforrás lefoglalása, és másik erőforrásra való várakozás)<br /> * Nincs erőszakos erőforrás elvétel a rendszerben<br /> * Körkörös várakozás<br /> <br /> '''3. Soroljon fel fő UNIX fajtákat.'''<br /> <br /> Linux, Solaris, BSD,System V,HP/UX,&amp;#8230;<br /> <br /> '''4. Mi a UNIX vnode/vfs?'''<br /> <br /> Implementáció-független fájlrendszer absztrakció<br /> * inode --&gt; vnode<br /> * fs --&gt; vfs<br /> <br /> '''5. Mi alapján az azonosítja a Windows a usereket és a csoportokat?'''<br /> <br /> SID - Security Identifier<br /> <br /> '''6. Mi történik PRAM írás/írás ütközés esetén?'''<br /> <br /> Az írás-írás ütközésekor valamelyik művelet hatása érvényesül, a két beírni szándékozott érték valamelyike írja felül a rekesz tartalmát (versenyhelyzet), harmadik érték nem alakulhat ki.<br /> <br /> '''7. Mit jelent a kritikus szakasz?'''<br /> <br /> A magában szekvenciális feladatok azon kódrészletei, amely során a kölcsönös kizárást egy bizonyos közös erőforrásra biztosítjuk. A kritikus szakasz a kérdéses közös erőforráshoz tartozik. A kritikus szakaszt a hozzá tartozó erőforrásra atomi műveletként (nem megszakítható módon) kell végrehajtanunk.<br /> <br /> '''8. Hogyan történnek a címfordítások ha az OS szegmens és lapszervezést is használ a memóriánál?'''<br /> <br /> CPU --&gt; Segmentation unit --&gt; Paging unit --&gt; Physical memory<br /> <br /> '''9. Miért előnyös és miért hátrányos RAID5 használata?'''<br /> * + N azonos diszk esetén az olvasásai és írási adatátviteli sebessége maximum N szeres közelébe nő. <br /> * + 1 diszk meghibásodása esetén az adat elérhető.<br /> * - 2 vagy több diszk meghibásodása esetén az adapt elveszik.<br /> * - Az adat nem feltétlenül állítható helyre. (Csendes/néma hibák (silent error). A 2. meghibásodás észlelése a tömb újraépítése során.)<br /> * -Bonyolultabb mint a Raid 0/1, ezért hardveresen valósítják meg, ami viszont drága<br /> <br /> '''10. Windowsban miért került le az ablakkezelő kernel módba?'''<br /> <br /> Hogy kevesebb folyamat és módváltás legyen, mivel a Windows szerves része az ablakkezelés, ezért rengeteg user-kernel mód váltás lenne ha a csrss.exe-en keresztül használnánk.<br /> <br /> '''11. Hogyan vált UNIX rendszer user módból kernel módba?'''<br /> <br /> Rendszerhívásokon keresztül.<br /> <br /> '''12. Adja meg rövid ütemezés célját.'''<br /> <br /> A futásra kész sorból választ egy futó állapotba átmenő feladatot.<br /> <br /> '''+1 Mi a különbség a Hosted és a Bare-metal virtualizáció között?''' (Ezt mintha láttam volna valahol, ártani nemárt :) ) &lt;br&gt;<br /> <br /> A Hosted egy Host(teljes értékű) OS-en futó virtualizáció, míg a Bare-metal esetén a virtualizáció közvetlenül a hardware felett van.<br /> <br /> ==2010. június 01.==<br /> <br /> '''1. Adja meg a hosszútávú ütemezés célját!'''<br /> <br /> Feladatok kiválasztása a futásra kész sorba. Sokkal több feladatunk van, mint amennyit párhuzamosan eltudunk látni hatékonyan. Az ütemezés ezért percenként vagy gyakrabban fut és ismernie kell a feladat által okozott terhelést. Többnyire maximum időzíteni lehet a feladatokat. :)<br /> <br /> '''2. Sorolja fel a terhelés végrehajtó egységek közötti megosztásának megoldásait! (Többprocesszoros rendszerek)'''<br /> * Globális futásra kész sor <br /> * Processzoronkénti futásra kész sor<br /> ** Push alapú: OS kernel folyamat mozgatja a sorok között a feladatokat.<br /> ** Pull alapú: Az idle állapotban (idle feladatot végrehajtó) CPU próbál a többi sorából feladatot kapni. <br /> ** Kettő kombinációja<br /> * Összefüggő, párhuzamosan futtatható feladatok optimalizálása<br /> ** pl. Gang scheduler<br /> <br /> '''3. Mit jelent az újrahívhatóság (reentrancy) fogalma?'''<br /> <br /> A közös erőforrás problémájának egyfajta kiterjesztett esete egy függvényen/objektumon belül is felléphet, amennyiben ezt a függvényt (metódust) egyszerre többen is meghívhatják. Előfordulhat ha, ugyanazt a függvényt hívjuk egy taszkból is és egy megszakítás rutinból is, vagy az ütemezés preemptív, és ugyanazt a függvényt hívjuk két taszkból is.<br /> <br /> '''4. Mi a különbség a külső és belső tördelődés között? (Memória foglalás)'''<br /> * Belső tördelődés: A program számára lefoglalt memória területen belül, a kihasználatlan terület<br /> * Külső tördelődés: A programok számára kiosztott memória területek közötti üres (holt) terület.<br /> * A tördelődött memóriaterületet külső tördelődés esetén az operációs rendszer szabadon hagyja, míg belső tördelődés esetén pedig odaadja egy olyan folyamatnak, aminek nincs igazából rá szüksége.<br /> * Tördelődött memóriaterület: Olyan területet, amelyet a operációs rendszer nem tud kiosztani egy folyamatnak sem ha csak összefüggő fizikai címtartományokat oszt ki.<br /> <br /> '''5. Sorolja fel az indexelt tárolás (indexed allocation) előnyeit és hátrányait! (Fájlrendszer leképzés)'''<br /> * Szekvenciális és indexelt elérésre is alkalmas.<br /> * Sérülékeny (az index blokkok sérülése a fájlt elérhetetlenné teszi).<br /> * Az index blokkokat viszont könnyű többszörözni (replikálni).<br /> * Sok fejmozgást okoz (seek), a blokkok el vannak szórva a diszken.<br /> * Itt is lehet a láncolt listás töredezettség mentesítéshez hasonló algoritmusokat használni a fejmozgás minimalizálására.<br /> <br /> '''6. Mi a jogosultság fogalma, mi a kapcsolata az engedélyezési sémák többi alapfogalmával?'''<br /> <br /> A jogosultság egy reláció a szereplők és védett objektumok között.<br /> <br /> '''7. Mit jelent az, ha egy x86-os processzor hardveres virtualizáció támogatással rendelkezik?'''<br /> <br /> Speciális utasításokkal látják el a processzort, amit szoftveresen akár több 100 utasításon keresztül lehetne csak megoldani.<br /> <br /> '''8. Mi az NTDLL.DLL fő funkciója?'''<br /> <br /> Összeköti a User és Kernel módot. Az Executive függvényeknek megfelelő függvénycsonkok vannak benne.<br /> <br /> '''9. Miért van a Windowsban külön szabad és nullázott (freed és zeroed) memórialap-lista?'''<br /> <br /> Az üres (freed) lapot tilos másik felhasználói programnak adni, ez esetben nullázni (zeroed) kell, nullázás nélkül felhasználhatja pl az OS.<br /> <br /> '''10. Soroljon fel legalább 4 UNIX folyamatok közötti alkalmazható kommunikációs megoldást!'''<br /> * Jelzések<br /> * Csővezetékek<br /> * Szemaforok<br /> * Üzenetsorok<br /> * Osztott memória<br /> * Hálózati(socket) kommunikáció<br /> <br /> '''11. Sorolja fel milyen tényezők határozzák meg egy UNIX folyamat felhasználói módú prioritását (tradicionális UNIX ütemező esetén)!'''<br /> * Korábbi CPU használat<br /> * Futásra kész folyamatok száma (p_cpu &amp;#8222;öregítésével&amp;#8221;)<br /> * nice érték (nice és renice parancsok)<br /> <br /> '''12. Sorolja fel a fontosabb UNIX fájl attribútumokat!'''<br /> * Típus<br /> * Linkek<br /> * Eszköz, inode, méret&amp;#8230;<br /> * Időbélyegek<br /> * Azonosítási és hozzáférés-szabályozási adatok<br /> <br /> <br /> ==2010. mintabeugró==<br /> '''1. Mit jelent a &quot;graceful degradation&quot; fogalma?'''<br /> <br /> Fokozatos leromlás/összeomlás: Ha a rendszer terhelése eléri az u.n. könyökkapacitást, akkor utána viselkedése megváltozik, a tovább növekvő terhelésre már egyre rosszabb működéssel reagál (overhead). Elvárható, hogy ezt fokozatosan tegye (ne omoljon össze).<br /> <br /> '''2. Mikor nevezünk egy ütemezőt preemptívnek?'''<br /> <br /> Ha az OS elveheti a futásjogot egy folyamattól.<br /> <br /> '''3. Mikor lehet két tevékenységet (utasítássorozatot) párhuzamosan végrehajtani (Bernstein)?'''<br /> <br /> Legyen P és Q két darabja egy programnak. Egy P folyamat összes bemeneti változója P-in, összes kimeneti változója P-out. A két program párhuzamosan végrehajtható, ha&lt;br&gt;<br /> * D-in és P-out<br /> * P-in és D-out<br /> * P-out és D-out metszete páronként 0.<br /> <br /> '''4. Definiálja a holtpont (deadlock) fogalmát!'''<br /> <br /> Egy rendszer feladatainak egy H részhalmaza holtponton van, ha a H halmazba tartozó valamennyi feladat olyan eseményre vár, amelyet csak egy másik, H halmazbeli feladat tudna előállítani. <br /> <br /> '''5. Mit jelent, és miért van szükség arra, hogy virtuális tárkezelésnél egyes lapokat ideiglenesen a tárba lehessen &quot;fagyasztani&quot; (page locking)?'''<br /> <br /> Azt jelenti, hogy bizonyos lapokat a memóriába tartunk, mert I/O műveletek hivatkozhatnak rá és ilyenkor a memóriába kell lenniük, mert az I/O műveletek fizikai mem. címeket használnak.<br /> <br /> '''6. A uC/OS II-ben hány taszk tartózkodhat egy prioritási szinten és miért?'''<br /> <br /> 1, mert így gyorsan eldönthető hogy melyik a legmagasabb futásra kész taszk.<br /> <br /> '''7. Mit jelent a Windowsban az egy folyamathoz tartozó munkakészlet fogalma?'''<br /> <br /> A folyamat azon lapjainak halmaza, amelyekre egy időintervallumban (munkahalmaz-ablak) a folyamat hivatkozik. (WSS - Working-Set)<br /> <br /> '''8. Mi a fő oka, hogy a Windows NT-ben a képernyőkezelő és grafikus funkciókat megvalósító függvények kernel módba kerültek? Elméleti megfontolások alapján hol lenne a helyük?'''<br /> <br /> Kevesebb folyamat és módváltás legyen (Ne kelljen mindig visszaváltani a csrss.exebe, majd onnan átváltani kernel módba, utasítani a hardvert, visszaváltani felhasználói módba, majd visszaváltani a felhasználói folyamatba, aki kezdeményezte a változtatást.) Elméletileg felhasználói szinten kéne lennie.<br /> <br /> '''9. 32 bites Windows szerver operációs rendszerek képesek-e 4 GB-nál több fizikai memória kezelésére? Indokolja válaszát!'''<br /> <br /> Igen, PAE (Physical Address Extension) támogatás segítségével.<br /> <br /> '''10. Milyen részekből áll az RPC technológia?'''<br /> * RPC nyelv: a hívható eljárások és típusaik (interfész) leírása<br /> * azonosítók: a leírásban megadott egyedi számok (program, eljárás)<br /> * portmapper: a programazonosítók és a hálózati portok összerendelése<br /> * rpcgen: a leírásból C programkódot generáló program<br /> <br /> '''11. Adja meg a System V üzenetsorok főbb jellemzőit (tömör felsorolást kérünk)!'''<br /> * Diszkrét, tipizált üzenetek<br /> * Nincs címzés, üzenetszórás<br /> <br /> '''12. Mi a Solaris DTrace megoldás célja?'''<br /> <br /> Hibakereső, nyomkövető eszköz, amivel a rendszer és a programok működését futási időben lehet megfigyelni.<br /> <br /> ==2006. január 5.==<br /> <br /> '''1. Mi a virtuális gép lényege?'''<br /> <br /> Az op.rendszer egy olyan réteget képez a hardver fölött, mely elrejti annak körülményességét és bonyolultságát a programozó el&amp;#245;l és kib&amp;#245;víti a hardver szolgáltatását. A felhasználó így egy sokkal kellemesebb virtuális gépet (virtual machine, extended machine) lát.<br /> <br /> Az operációs rendszer egy kényelmesen kezelhető virtuális gépet jelenít meg a felhasználói és a programozói felületen.<br /> <br /> '''2. Definiálja a hosszútávú ütemezés feladatát!'''<br /> <br /> A háttértáron várakozó feladatok közül kiválasztja azt, amelyiket el kell indítani.<br /> <br /> '''3. Mikor fut a rövidtávú ütemező, és mikor jár ez feltétlenül együtt környezetváltással is?'''<br /> * Ütemezés következhet be, ha<br /> ** a futó folyamat befejeződik,<br /> ** egy folyamat felébred, futásra késszé válik,<br /> ** a futó folyamat várakozni kényszerül (valamilyen esemény bekövetkezésére), illetve,<br /> ** a futó folyamat önként lemond a futás jogáról vagy pedig elveszik tőle.<br /> <br /> Az első és a harmadik esetben az ütemezés mindig környezetváltással jár, hiszen a következő futó folyamat<br /> egészen biztosan nem a korábban futott lesz. A másik két esetben előfordulhat, hogy az ütemezőnek nem kell<br /> másik folyamatot kiválasztania.<br /> <br /> '''4. Holtpont megelőzése (prevention) esetén milyen módszerrel lehet a foglalva várakozás előfordulását kizárni?''' &lt;br&gt;<br /> <br /> A foglalva várakozás elkerülhető, ha minden folyamat betartja azt a szabályt, hogy az egyidejűleg<br /> szükséges valamennyi erőforrását egyetlen rendszerhívással kéri el. A szabály betartásával megelőzhető a<br /> holtpont, de ára az erőforrás-kihasználás jelentős romlása.<br /> <br /> <br /> '''5. Mit jelent az inkrementális mentés?'''<br /> <br /> Csak a változtatásokat mentjük az előző mentéshez képest -&gt; kisebb helyet foglal, hamarabb végez a mentés.<br /> <br /> '''6. Mit jelent és miért van szükség arra, hogy a virtuális tárkezelésnél egyes lapokat ideiglenesen a tárba lehessen &quot;fagyasztani&quot; (page locking)?'''<br /> <br /> Azt jelenti, hogy a page replacement algoritmus nem lapozhatja ki a háttértárra az adott lapot. Ok: periféria-művelet van az adott lappal kapcsolatban.<br /> <br /> '''7. Sorolja fel a UNIX operációs rendszer főbb belső szerkezeti elemeit!'''<br /> * betöltő<br /> * virtuálismemória-kezelő<br /> * állományrendszer<br /> * blokkos berendezésmeghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: lemezegység, szalagos meghajtó)<br /> * karakteres berendezésmeghajtó kapcsoló (+ a hozzá kapcsolódó eszközmeghajtók, pl.: hálózat, nyomtató)<br /> <br /> '''8. Milyen módban és kontextusban zajlik a rendszerhívások kiszolgálása a UNIX operációs rendszerben?'''<br /> <br /> kernel mód, folyamat kontextus ((az ehhez tartozó ábra jobb felső része))<br /> <br /> '''9. Mi határozza meg a UNIX folyamatok kernel módú prioritását a tradicionális UNIX ütemezésben?'''<br /> <br /> A kernel módban futó folyamat prioritása statikus, nem függ attól, hogy a folyamat mennyit használta a CPU-t, vagyis mennyi ideig futott. A prioritás attól függ, hogy a folyamat milyen ok miatt hajtott végre sleep rendszerhívást, vagyis, hogy milyen eseményre várakozik. Emiatt a kernel prioritást szokták alvási prioritásnak is nevezni.<br /> <br /> '''10. Miért tud az s5fs gyorsabban írni, mint olvasni (az előadás példája alapján)?'''<br /> <br /> '''11. Elosztott rendszerekben milyen konzisztencia kérdésekkel kell foglalkozni?'''<br /> * frissítés konzisztencia<br /> * másolat konzisztencia<br /> * cache konzisztencia<br /> * hiba konzisztencia<br /> * óra konzisztencia<br /> * felhasználói interfész konzisztencia<br /> <br /> '''12. Mi az rpcgen program feladta?'''<br /> <br /> Az RPC nyelv alkalmas a szerver interfészének formális leírására. A formális leírásból az rpcgen program képes a szerver és a<br /> kliens programok megfelelő részeit, valamint a szükséges XDR konverziós függvényeket elkészíteni C nyelven.<br /> Az így kapott C forráskódú modulokat a kliens és szerver alkalmazással kibővítve kapjuk a teljes kommunikáló<br /> rendszert.<br /> <br /> Az érthetőségért: XDR (Extended Data Representation, kiterjesztett adatreprezentáció): Többféle egyszerű adattípust definiál, illetve szabályokat határoz meg bonyolultabb adatstruktúrák létrehozására. Az adatstruktúrák meghatározásán kívül az XDR egy formális nyelvet is bevezet az adatok leírására. Az RPC rendszer is ezen nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br /> <br /> RPC (remote procedure call, távoli eljáráshívás): Az RPC-rendszer egy protokoll-leírást és egy programozói interfészt tartalmaz. Az XDR által definiált formális nyelv kiterjesztését használja a távoli eljáráshívás formális leírására.<br /> <br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Solazs https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek&diff=166647 2013-05-29T10:51:41Z

<p>Solazs: /* Vizsga */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Operációs rendszerek<br /> |targykod=VIMIA219<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=4<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |tanszék=MIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |vizsga= írásbeli<br /> |szak=info<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/vimia219<br /> |targyhonlap=http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/vimia219<br /> }}<br /> <br /> [[TargynevAjanlas|Ajánlott rövidítés]]: opre<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Számítógép architektúrák]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *Az '''aláírás''' megszerzésének feltétele:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min 40%) megírása.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' írásbeli. Két részből áll, amelyek 12 és 50 pontosak. az elégséges vizsgához az első (beugró) rész min. 7 pontos (~58%), a második rész min. 20 pontos (40%) teljesítése szükséges. A beugró teljesítése a vizsga folytatásának feltétele. (Mivel nem tudják ott azonnal kijavítani, így a vizsga folytatható, csak a beugró nem teljesülése esetén a vizsga második részét nem javítják ki.) A beugró pontszáma nem számít bele a félévvégi jegybe.<br /> **Előfeltétele: az aláírás megléte.<br /> **A beugró ponthatárai:<br /> ::{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;left&quot;<br /> |-<br /> ! Pont !! <br /> |-<br /> |0 - 5 || nincs meg, és messze a ponthatár (esélytelen sajnos)<br /> |-<br /> |5,5 - 6,5 || nincs meg, de közel a ponthatár (lehet reklamálni, talán elszámolták)<br /> |-<br /> |7 - 12 || rendben<br /> |}<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> *A jegyet adó pontszámot (P) az aktuális félévben aláírást szerzőknél a ZH és a vizsga második felének (V&lt;sub&gt;2&lt;/sub&gt;) pontszáma adja a következő módon:<br /> *&lt;math&gt;P= 0,3*ZH+0,7*V_2&lt;/math&gt;<br /> *Aki korábban szerzett aláírást, annál P= V&lt;sub&gt;2&lt;/sub&gt;.<br /> *''A vizsga első felének (a beugrónak) a pontszáma a végső jegybe nem számít bele, csak a vizsga folytatásának felvétele!''<br /> *''A tárgy teljesítéséhez a vizsgának is sikerülnie kell, nem elég a jó ZH-eredmény!''<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> |-<br /> ! P !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 19 || 1<br /> |-<br /> |20 - 25 || 2<br /> |-<br /> |26 - 31 || 3<br /> |-<br /> |32 - 39 || 4<br /> |-<br /> |40 - 50 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> === Könyv ===<br /> * Kóczy A., Kondorosi K. (szerkesztők): Operációs rendszerek mérnöki megközelítésben, Panem Kiadó, Budapest, 2000.<br /> ** a tárgy általános részét részben lefedi a könyv 17. és 211.. oldalak közti része<br /> * Silberschatz, Peterson: Operating System Concepts vagy Operating Systems Concept with JAVA (7. vagy későbbi kiadás)<br /> ''A tárgy tematikája folyamatosan változik, így mára elég elavultak a segédanyagok. A magyar nyelvű könyvvel is ez a helyzet, régi kiadású, elavult, de még az általános részeket jól leírja. Érdemes az angol nyelvű könyveket beszerezni, mivel ezek évek óta frissülnek, így közelebb állnak az anyaghoz.''<br /> <br /> === Opre nemhivatalos jegyzet ===<br /> Legfrissebb változat: [[Media:OPRE_jegyzet.pdf|OpreJegyzet]]<br /> * NEM HIVATALOS JEGYZET: nincs benne minden, vannak benne hibák/elírások<br /> * 2011-es anyagot tartalmazza<br /> * utolsó szerkesztés dátuma: 2011 nyár<br /> * Továbbfejlesztési lehetőségek:<br /> ** Minden évben szükséges lenne frissíteni az aktuális anyagokkal és kiegészíteni, újabb &quot;kiadásban&quot; feltölteni!<br /> ** [[Szerkesztő:Ferrero| a készítő elérhetősége]], vele egyeztetve lehet elkérni a forrást és továbbfejlesztésről érdeklődni (mely mindenki számára nyitott, csak pár tanácsot adna)<br /> <br /> === Diák ===<br /> {| style=&quot;border-spacing: 1em;&quot;<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> ; 1. [[Media:opre_1_intro.pdf|Bevezető előadás]]<br /> ; 2. [[Media:opre_2_unix_bevezetes.pdf|UNIX bevezető előadás]]<br /> ; 3. [[Media:opre_3_windows_intro.pdf|Windows bevezető előadás]]<br /> ; 4. [[Media:opre_4_windows_troubleshooting.pdf|Windows hibakeresés]]<br /> ; 5. [[Media:opre_5_windows_utemezes.pdf|Windows ütemezés]]<br /> ; 6. [[Media:opre_6_kommunikacio_ellenorzese.pdf|Feladatok közötti kommunikáció ellenőrzése]]<br /> ; 7. [[Media:opre_7_scheduling.pdf|Ütemezés]]<br /> ; 8. [[Media:opre_8_scheduling2.pdf|Összetett prioritásos és többprocesszoros ütemezés]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> ; 9. [[Media:opre_9_taskimplementation.pdf|Feladatok implementációja, folyamatok és szálak]]<br /> ; 10. [[Media:opre_10_mutex.pdf|Kölcsönös kizárás, szinkronizáció, kommunikáció]]<br /> ; 11. [[Media:opre_11_ipc.pdf|Üzenet alapú kommunikáció]]<br /> ; 12. [[Media:opre_12_deadlock.pdf|Holtpont és kezelése]]<br /> ; 13. [[Media:opre_13_folyamatkezeles.pdf|UNIX folyamatkezelés]]<br /> ; 14. [[Media:opre_14_utemezes.pdf|UNIX ütemezés]]<br /> ; 15. [[Media:opre_15_kommunikacio.pdf|UNIX kommunikáció]]<br /> ; 16. [[Media:opre_16_memory.pdf|Memóriakezelés]]<br /> | style=&quot;vertical-align: top;&quot; |<br /> ; 17. [[Media:opre_17_ucos.pdf|uC/OS]]<br /> ; 18. [[Media:opre_18_windows_memoria.pdf|Windows memóriakezelés]]<br /> ; 19. [[Media:opre_19_virtualizacio.pdf|Virtualizáció]]<br /> ; 20. [[Media:opre_20_dtrace.pdf|UNIX Dtrace]]<br /> ; 21. [[Media:opre_21_files.pdf|A permanens tár kezelése]]<br /> ; 22. [[Media:opre_22_unix_fajlrendszerek.pdf|UNIX fájlrendszerek]]<br /> ; 23. [[Media:opre_23_hitelesites_engedelyezes.pdf|Hitelesítés és engedélyezés]]<br /> ; 24. [[Media:opre_24_windows_biztonsag.pdf|Windows biztonság]]<br /> |}<br /> <br /> === Egyéb segédanyagok ===<br /> * [[Media:opre_mindmap_altalanos.png|Opre általános MindMap]], nem hivatalos [[Media:opre_mindmap_kidolgozas.pdf|kidolgozása]]<br /> * [[Media:opre_mindmap_windows.png|Opre Windows MindMap]]<br /> * [[Media:opre_feladatok_segedanyag.pdf|Számolási példák és algoritmusok]]<br /> <br /> === Videó ===<br /> 2011. őszén az EHK felvette a tárgy előadásait. [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/900,Operacios_rendszerek A videók innen letőlthetöek]<br /> <br /> == ZH ==<br /> 2011-ben a ZH szerkezete megváltozott kicsit:<br /> * 10 kiskérdés ''(vizsga beugró jellegű)''<br /> * 20 pontos teszt ''(korábbi ZH és vizsga teszt)''<br /> * 2 nagy feladat, feladatonként 10 pontért ''(összesen 20 pont)''<br /> <br /> A ZH 50 pontos, 20 ponttól van meg. A szerzett pontokat az aláírást szerzőknél 30%-ban veszik figyelembe a végső vizsgajegy megállapításában (hogy megérje jól felkészülni a ZH-ra is).<br /> <br /> ==== Számolós példára lehetőségek ====<br /> * Alap ütemezési algoritmusok: ''(FIFO, RR, SJF, SRTF ütemezéssel kapcsolatos mértékek számolása, lásd: Harmadik hét diasora )''<br /> * Klasszikus UNIX ütemezés: ''(lásd: könyv)''<br /> * Holtpont bankár algoritmus: ''(lásd: Ötödik hét diasora)''<br /> * Memória foglalás: ''(lásd: Hatodik hét diasora)''<br /> * Lapcsere algoritmusok: ''(lásd: Hatodik hét diasora) 2011-ben nem kell''<br /> <br /> ==== Zárthelyi feladatsorok ====<br /> * [[Media:opre_2010_mintazh.pdf|2010-es MintaZH]], [[Media:opre_2010_mintazh_megoldas.pdf|megoldása]]<br /> * [[Media:opre_2011_mintazh.pdf|2011-es MintaZH]]<br /> * [[Media:opre_20100426_ZH_megoldas.pdf|2010.04.26. ZH megoldással]]<br /> * [[Media:opre_20100507_ZH_megoldas.pdf|2010.05.07. ZH megoldással]]<br /> * [[Media:opre_20100520_ZH_megoldas.pdf|2010.05.20. ZH megoldással]]<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> A tárgyból írásbeli vizsga van, ami két részből áll. Beugró és nagyfeladat. A beugrót csak a nagyfeladat megírása után javítják ki. Aki a beugró alapján reménytelennek tartja a helyzetét, a beugró után elmehet. Eredmények a tárgyhonlapra kerülnek fel, ott olvashattok a megtekintések időpontjáról is. <br /> <br /> === Beugró ===<br /> * A 12 elméleti kérdésböl 7-et kell megválaszolni (60%), 15 perc van rá.<br /> * Elméleti kérdéseket tartalmaz, tehát a beugró teljesítéséhez tudni kell az anyagot részletesen.<br /> * A korábbi években létezett &quot;++&quot;-os és &quot;+++&quot;-os beugró is. Ha valakinek jól ill. nagyon jól sikerült a beugrója, akkor az felfelé húzta a vizsgajegyet. Két pluszos körülbelül fél jegyet számított, három plusz esetén pedig akár egy jeggyel is jobbat kaphatott az illető, de ez más körülményektől is függött (vizsga nehézsége, milyen jegyek születtek stb.) Továbbá volt &quot;?&quot;-os beugró is, ha valaki egy-két ponttal kevesebbet ért el a szükségesnél. Ekkor kijavították neki a második részt is, de csak egy jegy levonással kaphatott érvényes vizsgajegyet. A pluszos, mínuszos beugró nincs kőbe vésve, de látszik belőle hogy érdemes minden kérdést (jól) kidolgozni és nem csak a szükséges hét pontra hajtani.<br /> ==== Beurgó kidolgozások ====<br /> * [[OpReVizsgaBeugrokMegoldassal|Vizsgabeugrók és azok megoldásai ÖSSZEGYŰJTVE, ABC-rendbe szedve, egy helyen]] (javítsátok, egészítsétek ki! :) ) -- [[PeteHaro|Pete]] - 2011.06.19.<br /> * [[OpReVizsgaKisKerdesek|Kidolgozott beugró kérdések]] - nem hibátlan, aki hibát talál benne javítsa<br /> ==== Beurgó feladatsorok ====<br /> * [[Media:opre_vizsga_beugro_20110606.pdf|2011.06.06. beugró]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_beugro_20110523.pdf|2011.05.23. beugró]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_beugro_20110117.pdf|2011.01.17. beugró]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_beugro_20110111.pdf|2011.01.10. beugró]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_beugro_20101220.pdf|2010.12.20. beugró]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_beugro_20100615.pdf|2010.06.15. beugró]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_beugro_20100608.pdf|2010.06.08. beugró]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_beugro_20100601.pdf|2010.06.01. beugró]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_beugro_pelda.pdf|2010-es minta beugró]], [[Media:opre_vizsga_beugro_pelda_megoldas.pdf|megoldása]]<br /> <br /> === Nagyfeladatlap ===<br /> * A beugrót követi a nagyfeladatlap kitöltése. A nagyfeladatlap 30 tesztkérdést (8 kérdéscsoport), és 2 nagyfeladaot tartalmaz. A vizsgában nagyobb arányban szerepelnek benne Windows, UNIX/Linux, virtualizáció, biztonság, stb. kérdések a ZH-hoz képest.<br /> ==== Nagyfeladatlap feladatsorok és kidolgozások ====<br /> * [[Media:opre_vizsga_20100615_megoldas.pdf|2010.06.15. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_20100608_megoldas.pdf|2010.06.08. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_20100601_megoldas.pdf|2010.06.01. vizsga nagyfeladata hivatalos megoldással]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_20100125.jpg|2010.01.25. vizsga nagyfeladata]]<br /> * [[OpReVizsga20100118PrioritasInverzio|2010.01.18. vizsga nagyfeladatai nem hivatalos megoldás]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_20100106.jpg|2010.01.06. vizsga nagyfeladata]]<br /> * [[OpReVizsga20090615|2009.06.15. vizsga nagyfeladatai]]<br /> * [[OpReVizsga20090608|2009.06.08. vizsga nagyfeladatai]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_20090122.jpg|2009.01.22. vizsga nagyfeladata]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_20090112.pdf|2009.01.12. vizsga nagyfeladata]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_20081222.jpg|2008.12.22. vizsga nagyfeladata]]<br /> * [[Media:opre_vizsga_20081215.jpg|2008.12.15. vizsga nagyfeladata]]<br /> * [[OpReVizsga2008junius19|2008.06.19. vizsga nagyfeladatai]]<br /> * [[OpReVizsga2008junius11megoldas|2008.06.11. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]]<br /> * [[OpReVizsga2008majus20megoldas|2008.05.01. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]] '''(hiányzik: beugró 3 nagykérdések 2)'''<br /> * [[OpReVizsga2007junius12megoldas|2007.06.12. vizsga nagyfeladatai és beugró nem hivatalos megoldással]] '''(hiányzik: nagykérdések 1, 2, 3)'''<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> [[OpReKedvcsinalo|Kedvcsináló]]<br /> <br /> ==Egyéb anyagok/linkek==<br /> ===Észrevételek===<br /> Több probléma is akad a tárgy wiki adatlapjával ill. a felkészüléssel kapcsolatban:<br /> * Hiányos, hibás kidolgozások. Arról van szó, hogy hibás/téves információkat tanulunk meg belőlük.<br /> * Magolás, beugrókérdések betanulása. Amikor nem az anyagrész megértése, hanem a &quot;beseggelése&quot; történik. Vizsgán gyakran szokott olyan történni, hogy felteszik a kérdés ellenkezőjét, vagy kicsit változtatnak rajta. Az a tapasztalat, hogy az emberek ilyenkor is a standard (wikis bemagolt) választ adják vissza, ami természetesen nem jó. <br /> * A wikin található tartalomért, az esetlegesen hiányzó anyagrészekért és az előforduló hibákért nem vállalunk felelősséget. Konzultáltunk az oktatókkal: szerintük minden előadáson elhangzott anyag szerepel, a jelenlegi állapot már alkalmas lehet egy sikeres zh/vizsga felkészüléshez. Ha hibát / hiányosságot találtál az oldalon található anyagokban, vagy esetleg téves információt közöltünk, kérlek írj a tárgy levelezési listájára, vagy a vitalapra.<br /> <br /> [[Category:Infoalap]]</div>

Solazs https://vik.wiki/index.php?title=Jelek_%C3%A9s_rendszerek&diff=166255 2013-05-24T18:54:01Z

<p>Solazs: /* Tippek */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Jelek és rendszerek<br /> | tárgykód = VIHVA214<br /> | szak = info<br /> | kredit = 5<br /> | félév = 4<br /> | kereszt = van<br /> | tanszék = HVT<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = 3 db<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = jelek{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHVA214/<br /> | tárgyhonlap = http://hvt.bme.hu/index.php?option=com_content&amp;view=article&amp;catid=1%253Absc-kepzes&amp;id=504%253Ajr&amp;Itemid=7&amp;lang=hu<br /> }}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> [[Analízis_II. | Analízis 2.]] tárgyból kredit megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> === A szorgalmi időszakban ===<br /> *A min. elégséges '''félévvégi jegy''' feltétele:<br /> **Az '''összes begyűjthető pont 40%-ának elérése''' a következő számonkérésekből:<br /> ***'''1. ZH''': 40 pontért.<br /> ***'''2. ZH''': 60 pontért.<br /> ***'''Házi feladatok''': három otthon megoldandó feladat, melyek közül a legjobb kettő számít, egyenként 10 pontért. <br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A házi feladatok nem pótolhatóak illetve határidőn túl nem leadhatóak.<br /> **A két ZH-ból az egyik a pótlási héten pótolható.<br /> <br /> === A vizsgaidőszakban ===<br /> *'''Vizsga:''' nincs.<br /> <br /> === Félévvégi jegy ===<br /> *A számonkérések összpontszáma adja ki a jegyet.<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !Pont!!Jegy<br /> |-<br /> | 0 - 58 || 1<br /> |-<br /> |59 - 71 || 2<br /> |-<br /> |72 - 84 || 3<br /> |-<br /> |85 - 97 || 4<br /> |-<br /> |98 - 120|| 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * Jegyzetek, összefogalók<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_2008osz_kez.pdf | Kézzel írott jegyzet (2008. ősz)]]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_laplace.pdf | Laplace transzformáció ]]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_kepletek.pdf | Képletgyűjtemény ]]<br /> ** [http://www.bolyai.elte.hu/download/eloadas/szakmai/ejegyzet/Gnadig_II.pdf Mi az a diracdelta? ]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_osszefoglalo.pdf | Összefoglaló ]] (1,3,4-dik ZH-koz)<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_zhkiskerdesek.pdf | 2. ZH-n előforduló kiskérdések]] (tárgyhonlapról)<br /> ** angol összefoglaló: [[Media:Jelek_jegyzet_zh1_en.pdf | ZH1]], [[Media:Jelek_jegyzet_zh2_en.pdf | ZH2]], [[Media:Jelek_jegyzet_zh3_en.pdf | ZH3]], [[Media:Jelek_jegyzet_zh4_en.doc | ZH4]]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_matlab.pdf | Matlab összefogaló ]]<br /> ** [[Media:Jelek_jegyzet_rendszerk.pdf | Frekvencia összefoglaló ]]<br /> <br /> * Jelek könyv<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0targymutato.pdf | Tárgymutató]]<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_0tartalom.pdf | Tartalomjegyzék]]<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_1.pdf | Első fejezet]]<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_2.pdf | Második fejezet]]<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_3.pdf | Harmadik fejezet]]<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_4.pdf | Negyedik fejezet]]<br /> ** [[Media:Jelek_konyv_5.pdf | Ötödik fejezet]]<br /> * [[Media:Jelek_konyv_szie.pdf | Kuczmann könyv]]<br /> <br /> == Házi ==<br /> A félév során 3 házi feladatot lehet elkészíteni, melyek közül a két legjobb számít bele az érdemjegybe.<br /> <br /> *Pár korábbi házi:<br /> **[[Media:Jelek_elsohazi_megoldas.pdf | Első házi megoldás]] csak egy mintamegoldás - van benne egy elvi hiba! - 1.2.3 feladat diszkrét időben teljesen rossz. /JR Gyakvez/<br /> <br /> ==[[JelekZh|ZH]]==<br /> *2007 tavasz<br /> ** 2007.03.23 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2007-03-23_a.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2007-03-23_b.pdf | B csoport]] - megoldás nélkül<br /> ** 2007.04.20 ZH2 (A) [[Media:Jelek_zh2_2007-04-20_a.pdf | megoldás nélkül]] | [[Media:Jelek_zh2_2007-04-20_a_jav.pdf | megoldással]]<br /> ** 2007.04.20 ZH2 (B) [[Media:Jelek_zh2_2007-04-20_b.pdf | megoldás nélkül]] | [[Media:Jelek_zh2_2007-04-20_b_jav.pdf | megoldással]]<br /> ** 2007.05.18 ZH3 [[Media:Jelek_zh3_2007-05-18_a.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh3_2007-05-18_b.pdf | B csoport]] - megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Jelek_pzh1_2007-05-15.pdf | 2007.05.15 PZH1]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Jelek_pzh2_2007-05-15.pdf | 2007.05.15 PZH2]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Jelek_pzh3_2007-05-25.pdf | 2007.05.25 PZH3]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2007 ősz<br /> ** 2007.10.16 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2007-10-16_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2007-10-16_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2007.11.13 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2007-11-13_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh2_2007-11-13_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2007.12.13 ZH3 [[Media:Jelek_zh3_2007-12-13_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh3_2007-12-13_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2007.11.09 PZH1 [[Media:Jelek_pzh1_2007-11-09_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_pzh1_2007-11-09_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2007.11.27 PZH2 [[Media:Jelek_pzh2_2007-11-27_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_pzh2_2007-11-27_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2007.12.20 PZH3 [[Media:Jelek_pzh3_2007-12-20_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_pzh3_2007-12-20_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> <br /> *2008 tavasz<br /> ** 2008.03.21 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2008-03-21_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2008-03-21_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2008.04.04 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2008-04-04_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh2_2008-04-04_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással <br /> ** 2008.05.16 ZH4 [[Media:Jelek_zh4_2008-05-16_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh4_2008-05-16_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> <br /> * [[Media:Jelek_zh_2008_megoldas.pdf | 2008 ősz]] megoldással<br /> <br /> *2009 tavasz<br /> ** 2009.03.09 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2009-03-09_a.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2009-03-09_b.pdf | B csoport]] - megoldás nélkül<br /> ** 2009.03.30 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2009-03-30_a_jav.pdf | A csoport ]] | [[Media:Jelek_zh2_2009-03-30_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2009.04.20 ZH3 [[Media:Jelek_zh3_2009-04-20_a_jav.pdf | A csoport ]] | [[Media:Jelek_zh3_2009-04-20_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2009.05.10 ZH4 [[Media:Jelek_zh4_2009-05-10_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh4_2009-05-10_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> <br /> *2009 ősz<br /> ** 2009.10.26 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2009-10-26_a_jav.doc | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2009-10-26_b_jav.doc | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2009.12.11 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2009-12-11_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh2_2009-12-11_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> <br /> *2010 tavasz<br /> ** 2010.03.29 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2010-03-29_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2010-03-29_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> ** 2010.05.10 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2010-05-10_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh2_2010-05-10_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> <br /> *2010 ősz<br /> ** 2010.10.19 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2010-10-19_a_jav.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2010-10-19_b_jav.pdf | B csoport]] - megoldással<br /> <br /> *2011 ősz<br /> ** 2011.10.17 ZH1 [[Media:Jelek_zh1_2011-10-17_a.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh1_2011-10-17_b.pdf | B csoport]] - megoldás nélkül<br /> ** 2011.12.07 ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2011-12-07_a.pdf | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh2_2011-12-07_b.pdf | B csoport]] - megoldás nélkül<br /> <br /> *2013 tavasz<br /> ** 2013.05.17. ZH2 [[Media:Jelek_zh2_2013-05-17_a.jpg | A csoport]] | [[Media:Jelek_zh2_2013-05-17_b.jpg | B csoport]] - megoldás nélkül<br /> <br /> == Tippek ==<br /> Ha van lehetőségetek, inkább Gyimóthy Szabolcs és Reichardt András előadó gyakorlatvezető párost válasszátok, mint Pávó József és Horváth Zoltán párost. Gyimóthy inkább tanuláskor jól használható jegyzetet ír a táblára, míg Pávó József inkább csak az összefüggéseket. Gyimóthy óráira kötelező bejárni, ha már az órán meg akarod érteni az anyagot, s a jó eredményre pályázol. Viszont Gyimóthy kereszten tanít, és egyesen német nyelven, s Pávó viszi az egyenest magyar nyelven.<br /> <br /> Egyik házi feladat sem kötelező, de ha nem csináltál házikat és néhány ponton múlik a félév végi jegy, akkor a fejedet fogod a falba verni, hogy miért nem csináltál legalább egy házit...<br /> <br /> <br /> Előfordulhat olyan, hogy eselteg pár pont kell a jobb jegyhez, akkor menézik a 3. házifeladatot is, és annak a pontszámának egy részét is beleszámítják a jegybe! <br /> by Fityusz<br /> <br /> <br /> Zh előtti konzultációra feltétlen menjetek be, nagyon hasznos! <br /> by Fityusz<br /> <br /> Kis tapasztalat: póton szigorúbban osztályoznak (sokkal!) 2013 tavaszi félévben volt, ahol részpontszámot sem adtak, tehát érdemes a rendes ZH-kra tervezni az átmenetelt.<br /> <br /> == Egyéb anyagok ==<br /> *2012. ősz 2. zh-ra készülő konzi anyaga - kézzel írt <br /> ** [[Media:Jelek_2zh_konzi1.jpg | 1. oldal]] <br /> ** [[Media:Jelek_2zh_konzi2.jpg | 2. oldal]] <br /> ** [[Media:Jelek_2zh_konzi3.jpg | 3. oldal]] <br /> ** [[Media:Jelek_2zh_konzi4.jpg | 4. oldal]]<br /> ** [[Media:Jelek_2zh_konzi5.jpg | 5. oldal]] <br /> ** [[Media:Jelek_2zh_konzi6.jpg | 6. oldal]]<br /> ** [[Media:Jelek_2zh_konzi7.jpg | 7. oldal]]<br /> ** [[Media:Jelek_2zh_konzi8.jpg | 8. oldal]] <br /> **[[Media:Jelek_2zh_konzi9.jpg | 9. oldal]]</div>

Solazs https://vik.wiki/index.php?title=Americano&diff=164796 2013-04-21T17:23:01Z

<p>Solazs: </p> <hr /> <div>{{Kör<br /> | név = Americano<br /> | gyakoriság = kéthetente<br /> | nap = csütörtök<br /> | hely = -1. nagykonyha<br /> | alapítás = 2011.<br /> | körvezető = Komáromi Máté<br /> | reszort = Szolgáltató<br /> | levlista = americano_kor@googlegroups.com<br /> }}<br /> <br /> TL;DR: Amerikai hot-dogot és hamburgert készítünk a kollégistáknak :)<br /> <br /> A kört 2011 tavaszán alapították kék és fekete gólyák. A célunk az volt, hogy minőségi húsból készített hamburgert és amerikai hot-dogot készítsünk a kollégisták számára. A húspogácsát mi magunk készítjük marha- és disznóhúsból, minőségben messze lekörözi az utcán kapható gagyihúsos hamburgereket. Az alapítás óta a kör még üzemel. Kéthetente csütörtök esténként nyitunk a -1.-en a nagykonyhában. Immáron az étel kihordását a [[Food-Ex]] biztosítja. A két év során kétszer voltunk [[Schönherz Nyári Tábor]]ban vacsorát készíteni.</div>

Solazs