https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=Salamon+Kriszti%C3%A1n VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu] 2026-05-15T16:13:34Z Felhasználó közreműködései MediaWiki 1.43.8 https://vik.wiki/index.php?title=Objektumorient%C3%A1lt_szoftvertervez%C3%A9s&diff=193063 Objektumorientált szoftvertervezés 2017-12-09T23:29:38Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Objektumorientált szoftvertervezés<br /> |tárgykód=VIIIAC00<br /> |régitárgykód=VIIIA371<br /> |kredit=4<br /> |felev=5<br /> |nagyzh=0<br /> |kereszt=vizsgakurzus<br /> |kiszh=5<br /> |vizsga=van<br /> |hf=<br /> |szak=info<br /> |targyhonlap=https://www.iit.bme.hu/targyak/BMEVIIIAC00<br /> }}<br /> <br /> {{Vissza|BSc_Informatikai_technológiák_szakirány}}<br /> <br /> [[Tantárgynevek rövidítései levlistás levelek tárgyához|Ajánlott rövidítés]]: '''OO''' vagy '''OOterv'''<br /> <br /> __TOC__<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> * Heti 2 előadás van, kötelező jelenléti ív nincs.<br /> <br /> === Előtanulmányi rend ===<br /> * Szoftvertechnológia<br /> * Szoftver laboratórium 3<br /> <br /> === Aláíráshoz ===<br /> * 5 darab kisZH közül legalább háromnak elégségesnek kell lennie<br /> ** kisZH-k az előadók által előre meghirdetett időpontban előadások elején írandóak<br /> ** kisZH-t pótolni nem lehet<br /> * ZH, házi feladat nincs<br /> <br /> === Vizsga ===<br /> * Vizsgaidőszakban írásbeli vizsga<br /> * 3 vizsga / vizsgaidőszak<br /> * nincs beugró<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> === 2011 előtti összefoglalók ===<br /> [[OotOsszefoglalo2011elott|2011 előtti összefoglalókat itt találod]]<br /> <br /> === 2012-es anyag összefoglalója ===<br /> * 1. [[OotJavaIsmetles2012|Java ismétlés]] - ERŐTELJESEN HIBÁS<br /> * 2. [[OotAblakkezeles2012|Ablakkezelés, Swing összefoglaló]] - ERŐTELJESEN HIBÁS<br /> * 3. [[OotPerzisztencia2012|Perzisztencia összefoglaló]]<br /> * 4. [[OotOOMetrikak2012|OO metrikák összefoglaló]]<br /> * 5. [[OotElosztottRendszerek2012|Elosztott rendszerek összefoglaló]]<br /> * 6. [[OotXMLkezeles2012|XML kezelés összefoglaló]]<br /> * 7. [[OotWeb-szolgáltatások2012|Web-szolgáltatások összefoglaló]]<br /> * 8. [[OotWebREST2012|REST összefoglaló]]<br /> <br /> ===Kidolgozások===<br /> [https://docs.google.com/document/d/1TMwWMZJsxN8fI3631YyYovf05kz84GF_r1lSfwdnSPQ/edit?usp=sharing Jegyzet] - még erőteljesen hiányos, ki kell írni a diákban található infókat<br /> <br /> [[Media:OOTerv_REST_RMI_CORBA_2013.pdf | Rest RMI CORBA összefoglaló]] - diákat is tanulmányozzátok át mellé.<br /> <br /> [[szerializalas_jegyzet | Szerializálás leírás, jegyzet]]<br /> <br /> === Tervezési minták ===<br /> [[Tervezési_minták|Tervezési minták összefoglaló]]<br /> <br /> === Diák ===<br /> <br /> [[Media:OO_AllInOne_2010.pdf | 2010-es diák]] - 1 dia/oldal<br /> <br /> [[Media:OO_AllInOne_2012.pdf| 2012-es diák]] - 1 dia/oldal<br /> <br /> [[Media:ooterv_2014_full.pdf | 2014-es diák]] - 2-3 dia/oldal<br /> <br /> [[Media:ooterv_2014_full_cropped.pdf | 2014-es diák (^) darabolva]] 1 dia/oldal<br /> <br /> == Kis ZH-k ==<br /> <br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2008.|2008-as KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2009.|2009-es KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2010.|2010-es KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2011.|2011-es KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2015.|2015-ös KisZH-k]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - KisZH-k, 2016.|2016-ös KisZH-k]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> <br /> === 2008 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.05.27.|2008.05.27.]] - nem hivatalos megoldással<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2008.06.03.|2008.06.03.]] - nem hivatalos megoldással<br /> <br /> === 2009 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2009.05.28.|2009.05.28.]] - nem hivatalos megoldással<br /> <br /> === 2010 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2010.05.26.|2010.05.26.]] - nem hivatalos megoldással<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2010.06.01.|2010.06.01.]] - nem hivatalos megoldással<br /> <br /> === 2012 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2012.05.22.|2012.05.22.]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2012.06.05.|2012.06.05.]]<br /> <br /> === 2013 ===<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2013.05.28.|2013.05.28.]]<br /> * [[Objektumorientált szoftvertervezés - Vizsga, 2013.06.11.|2013.06.11.]]<br /> <br /> === 2014 ===<br /> * Összefoglaló, szerkeszthető Google Docs-anyag: https://docs.google.com/document/d/1lWt4KaD4O6MPDtt77cvcj03ClLHE8Z4MR1SLqj6mY5U/edit<br /> <br /> === 2015 ===<br /> * elkezdtük összeszedni és tömöríteni a ~10 csillió diát ebben a doksiban, kérlek szerkesszétek bátran: https://docs.google.com/document/d/1TMwWMZJsxN8fI3631YyYovf05kz84GF_r1lSfwdnSPQ/edit<br /> <br /> <br /> [https://docs.google.com/document/d/1naLMe_n7VTAPyAKxV2RF_AgUhAvJEXRdHOYmGH-llYw/edit?usp=sharing A régi OO-terv (2016. őszi félévtől 2017. tavaszi félévig bezárólag) mintavizsgájának kidolgozása]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> A kisZH-k általában hasonlítanak a már fent lévő előző évek kisZH-ihoz, érdemes azokat átnézni kisZH-k előtt.<br /> <br /> A vizsga nagyrészt elméleti feladatokból áll és néhány gyakorlatiból. Vizsgán az anyag bármely részébe belekérdezhetnek elég részletesen, ezért érdemes rá jól felkészülni, tipikusan nem a könnyű vizsgák közé tartozik. Lehet hasonlítani a Szoftvertechnológia vizsga nehézségéhez, csak ez annyival könnyebb, hogy nincs beugró. :)<br /> <br /> Óralátogatás:<br /> * GS óráira szerintem megéri bejárni, amíg nincsen meg a 3 KZH addig mindenképp, mivel az órán kb. fullra elmondja, hogy miket fog kérdezni majd (2015-ben legalábbis így volt). Ez többé-kevésbé a vizsgára is jól jön! (Illetve szerintem amúgy is jó órákat tart, jó hangulat volt, én bírtam a humorát :D...)<br /> * LZ - Nope.<br /> * Simon Balázs - 1 órán voltam bent, elég unalmas volt számomra :/.<br /> <br /> Tárgy teljesítése:<br /> * A KZH-kból megszerezni az aláírást szerintem nem nagy szám, GS KZH-i tkp. ingyen jönnek, ha tudod, mit kérdezhet, illetve ha azért tanulsz rá egy keveset. LZ KZH-i se annyira vészesek, a 2 pont azokból is összehozhatóak.<br /> * A vizsga kicsit szofttech feling (csak beugró nélkül), magolós, fos. ''Ha másért nem is, a vizsga maitt hasznos lehet bejárni órára, 1-1 órán kellemes meglepetésben részesülnek azok, akik bent ülnek :).''<br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> Objektumorientált tervezés és megvalósítás elveit és módszereit tanítja meg a tárgy, azokra gyakorlati példákat hoz Java környezetben.<br /> Aki szoftvertechnológiából nem sajátította el a Java nyelvet megfelelően, annak itt a lehetőség (és számonkérés), hogy alaposabban megtanulja és gyakorolja. Perzisztencia, elosztottság, webszolgáltatások... sok sok olyan témakör melyeket a gyakorlatban is használnak.<br /> Nem egyszerű tárgy véleményem szerint, de ha az anyagot alaposan elsajátítod, az később Java programozás kapcsán kamatoztatni fogja magát.<br /> <br /> --[[Szerkesztő:Ferrero|Szabó Csaba]] ([[Szerkesztővita:Ferrero|vita]]) 2012. december 16., 15:35 (CET)<br /> <br /> {{Lábléc_-_Informatikai_technológiák_szakirány}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog&diff=193062 Üzleti jog 2017-12-09T19:57:23Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Üzleti jog<br /> |tárgykód=GT55A001<br /> |szak=info/villany<br /> |kredit=2<br /> |tanszék=GTK ÜTI<br /> |felev=info: 5 / villany: 6<br /> |kereszt=van<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=uzletijog{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT55A001/<br /> |targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showKurzus&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5290}}<br /> <br /> Mottó: ''Rendes ember nem az út közepén ágyaz meg.''<br /> <br /> A tárgy a modern társadalomban szükséges alapvető jogi ismeretek egy részét tárgyalja. Bepillantást nyújt a magyar jogrendszer legfontosabb részterületeibe - prioritással kezelve a üzleti élet jogi eseteit és azok összefüggéseit. A tárgy hangsúlyosan tárgyalja a társasági jog és érintkező területeinek (versenyjog, fizetésképtelenség joga) valamint a kötelmi jog (különösen a gazdasági szerződések jogának) szabályozását.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előtanulmányi rend:''' Nincs.<br /> *'''Jelenlét:''' Nem kötelező.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 ZH-t kell megírni, mindkettő 25 pontos. 25 kérdésre kell választ adni, az előre megadott 3 lehetőség egyikének bejelölésével. A ZH-k 20 percig tartanak. A tárgy sikeres teljesítéséhez az összpontszámnak minimum 25-nek kell lennie, illetve legalább az egyik ZH-t meg kell írni elsőre. Pótolni az egyik ZH-t lehet a pótlási héten. Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 24 || 1<br /> |-<br /> |25 - 30 || 2<br /> |-<br /> |31 - 37 || 3<br /> |-<br /> |38 - 43 || 4<br /> |-<br /> |44 - 50 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * Tankönyv: [http://www.interkonyv.hu/konyvek/pazmandi_kinga_uzleti_jog_az_uj_polgari_torvenykonyv_utan Üzleti jog az új Polgári Törvénykönyv után]<br /> * Előadás diái:<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_1.pdf|Jogtani alapismeretek]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_2.pdf|Államtan, államszervezet]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_3.pdf|Jogrendszer, jogágak]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_4.pdf|Európai jog]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_5.pdf|Szerződési jog I.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_6.pdf|Szerződési jog II.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_7.pdf|Szerződési jog III.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_8.pdf|Társasági jog I.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_9.pdf|Társasági jog II.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_10.pdf|Társasági jog III.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_11.pdf|Iparjogvédelem]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_12.pdf|Értékpapír-, tőzsde, fizetésképtelenségi jog]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_13.pdf|Munkajog]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_14.pdf|Versenyjog]]<br /> * Dr. Sárközi Tamás által szerk. [[Media:uzletijog_sarkzozit_konyv.pdf|Üzleti jog c. jegyzet (2008)]]<br /> * Pázmándi Kinga által szerk. [[Media:Uzleti_jog_jegyzet_pazmandik.pdf|Üzleti jog az új Polgári Törvénykönyv után c. jegyzet (2014)]]<br /> * Pázmándi Kinga - [[Media:UzletiJog-Iparjogvedelem.pdf|Az iparjogvédelem alapjai]]<br /> * [[Media:uzletijog_osszefoglalo_20171012.pdf|Rövid összefoglaló az első zárthelyihez]] (2017)<br /> * Kérdések és válaszok (a ZH-n kérdezett anyag kb 30%-át fedik le):<br /> ** [[Üzleti jog első zárthelyi |Első zárthelyi]]<br /> ** [[Üzleti jog második zárthelyi |Második zárthelyi]]<br /> <br /> == Korábbi évek ZH-i ==<br /> * 1. ZH<br /> ** [[Media:uzleti_jog_1.zh_01.pdf|01 (megoldással)]]<br /> ** [[Media:uzleti_jog_1.zh_02.pdf|02 (megoldás nélkül)]]<br /> ** [[Media:uzleti_jog_1.zh_03.pdf|03 (megoldással)]]<br /> ** [[Media:uzletijog_kerdesek_2013.pdf|04 (2013, megoldással)]]<br /> * 2. ZH<br /> ** [[Media:uzleti_jog_2.zh_01.pdf|01 (megoldás nélkül)]]<br /> ** [[Media:uzleti_jog_2.zh_02.pdf|02 (2014, megoldással)]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=%C3%9Czleti_jog&diff=193061 Üzleti jog 2017-12-09T19:52:37Z <p>Salamon Krisztián: Építőmérnöki oldalról korábbi évek ZH-it átemeltem.</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Üzleti jog<br /> |tárgykód=GT55A001<br /> |szak=info/villany<br /> |kredit=2<br /> |tanszék=GTK ÜTI<br /> |felev=info: 5 / villany: 6<br /> |kereszt=van<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=2 db<br /> |vizsga=nincs<br /> |hf=nincs<br /> |levlista=uzletijog{{kukac}}sch.bme.hu<br /> |tad=https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT55A001/<br /> |targyhonlap=http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showKurzus&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=5290}}<br /> <br /> Mottó: ''Rendes ember nem az út közepén ágyaz meg.''<br /> <br /> A tárgy a modern társadalomban szükséges alapvető jogi ismeretek egy részét tárgyalja. Bepillantást nyújt a magyar jogrendszer legfontosabb részterületeibe - prioritással kezelve a üzleti élet jogi eseteit és azok összefüggéseit. A tárgy hangsúlyosan tárgyalja a társasági jog és érintkező területeinek (versenyjog, fizetésképtelenség joga) valamint a kötelmi jog (különösen a gazdasági szerződések jogának) szabályozását.<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> <br /> *'''Előtanulmányi rend:''' Nincs.<br /> *'''Jelenlét:''' Nem kötelező.<br /> *'''NagyZH:''' A félév során 2 ZH-t kell megírni, mindkettő 25 pontos. 25 kérdésre kell választ adni, az előre megadott 3 lehetőség egyikének bejelölésével. A ZH-k 20 percig tartanak. A tárgy sikeres teljesítéséhez az összpontszámnak minimum 25-nek kell lennie, illetve legalább az egyik ZH-t meg kell írni elsőre. Pótolni az egyik ZH-t lehet a pótlási héten. Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !Pont !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 24 || 1<br /> |-<br /> |25 - 30 || 2<br /> |-<br /> |31 - 37 || 3<br /> |-<br /> |38 - 43 || 4<br /> |-<br /> |44 - 50 || 5<br /> |}<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> * Tankönyv: [http://www.interkonyv.hu/konyvek/pazmandi_kinga_uzleti_jog_az_uj_polgari_torvenykonyv_utan Üzleti jog az új Polgári Törvénykönyv után]<br /> * Előadás diái:<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_1.pdf|Jogtani alapismeretek]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_2.pdf|Államtan, államszervezet]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_3.pdf|Jogrendszer, jogágak]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_4.pdf|Európai jog]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_5.pdf|Szerződési jog I.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_6.pdf|Szerződési jog II.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_7.pdf|Szerződési jog III.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_8.pdf|Társasági jog I.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_9.pdf|Társasági jog II.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_10.pdf|Társasági jog III.]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_11.pdf|Iparjogvédelem]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_12.pdf|Értékpapír-, tőzsde, fizetésképtelenségi jog]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_13.pdf|Munkajog]]<br /> ** [[Media:uzletijog_dia_2015-16-2_14.pdf|Versenyjog]]<br /> * Dr. Sárközi Tamás által szerk. [[Media:uzletijog_sarkzozit_konyv.pdf|Üzleti jog c. jegyzet (2008)]]<br /> * Pázmándi Kinga által szerk. [[Media:Uzleti_jog_jegyzet_pazmandik.pdf|Üzleti jog az új Polgári Törvénykönyv után c. jegyzet (2014)]]<br /> * Pázmándi Kinga - [[Media:UzletiJog-Iparjogvedelem.pdf|Az iparjogvédelem alapjai]]<br /> * [[Media:uzletijog_osszefoglalo_20171012.pdf|Rövid összefoglaló az első zárthelyihez]] (2017)<br /> * Kérdések és válaszok (a ZH-n kérdezett anyag kb 30%-át fedik le):<br /> ** [[Üzleti jog első zárthelyi |Első zárthelyi]]<br /> ** [[Üzleti jog második zárthelyi |Második zárthelyi]]<br /> <br /> == Korábbi évek ZH-i ==<br /> * 1. ZH<br /> ** [[Media:uzleti_jog_1.zh_01.pdf|01 (megoldással)]]<br /> ** [[Media:uzleti_jog_1.zh_02.pdf|02 (megoldás nélkül)]]<br /> ** [[Media:uzleti_jog_1.zh_03.pdf|03 (megoldás nélkül)]]<br /> ** [[Media:uzletijog_kerdesek_2013.pdf|04 (2013, megoldással)]]<br /> * 2. ZH<br /> ** [[Media:uzleti_jog_2.zh_01.pdf|01 (megoldás nélkül)]]<br /> ** [[Media:uzleti_jog_2.zh_02.pdf|02 (2014, megoldással)]]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak}}<br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak 2014}}<br /> {{Lábléc_-_Villamosmérnök_alapszak 2014}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Uzleti_jog_2.zh_02.pdf&diff=193060 Fájl:Uzleti jog 2.zh 02.pdf 2017-12-09T19:47:48Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Uzleti_jog_2.zh_01.pdf&diff=193059 Fájl:Uzleti jog 2.zh 01.pdf 2017-12-09T19:47:48Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Uzleti_jog_1.zh_03.pdf&diff=193058 Fájl:Uzleti jog 1.zh 03.pdf 2017-12-09T19:46:05Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Uzleti_jog_1.zh_02.pdf&diff=193057 Fájl:Uzleti jog 1.zh 02.pdf 2017-12-09T19:46:04Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Uzleti_jog_1.zh_01.pdf&diff=193056 Fájl:Uzleti jog 1.zh 01.pdf 2017-12-09T19:46:03Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(2014)&diff=192046 Algoritmuselmélet (2014) 2017-05-28T18:33:09Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Algoritmuselmélet<br /> |tárgykód=VISZAB01<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=4<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=SZIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/<br /> |levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Algoritmuselmélet (régi)}}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> '''Megjegyzés'''<br /> <br /> A [https://www.vik.bme.hu/document/107/original/BSc%20MI%20helyettesites%20VIK%20v1.1.pdf tantárgyhelyettesítési táblázat] szerint: A VISZA213 régi tantárgyat a VISZAB01 új tantárgy felvételével és kreditjeinek megszerzésével kell teljesíteni abban az esetben, ha a VISZA110 teljesítése a helyettesítő VISZAA01 teljesítésével történt. Mivel tantárgyhelyettesítés szempontjából a Bevezetés a számításelméletbe 2 és az Algoritmuselmélet tantárgyak egységes tematikus blokkot képeznek, ezért vagy mindkettőt a régi (VISZA110 és a VISZA213 ), vagy mindkettőt az új (VISZAA01 és VISZAB01) tantárgyakkal kell teljesíteni. <br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra. <br /> **'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli. Legalább elégséges jegyen az eredményhirdetéskor lehetőség van szóbeli vizsgával egy jegyet módosítani.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> &lt;math&gt;0.4 * {ZH} + 0.6 * {V}&lt;/math&gt;<br /> &lt;!--<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 31 || 1<br /> |-<br /> |32 - 43 || 2<br /> |-<br /> |44 - 55 || 3<br /> |-<br /> |56 - 67 || 4<br /> |-<br /> |68 - 80 || 5<br /> |}<br /> --&gt;<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''Előadáshoz'''<br /> **A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br /> **[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br /> **[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> **[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br /> **[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point<br /> **[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]<br /> **[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''<br /> **[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel<br /> <br /> *'''Gyakorlathoz'''<br /> **[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br /> **'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''<br /> **'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)<br /> <br /> *'''Vizsgához'''<br /> **[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]<br /> **[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel írt elméleti összefoglalója vizsgára - 2015 őszi félév]]<br /> ***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!<br /> <br /> ==Videó==<br /> 2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br /> <br /> ==ZH==<br /> *2017 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_zh_20170403.jpg|2017.04.03 ZH (7. feladat iMSC-s)]]<br /> ** [[Media:Algel_PZH_1617-2.pdf|2017.04.21 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20150515.jpg|2017.05.15 PPZH]]<br /> <br /> *2016 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_ZH_20160411.pdf|2016.04.11 ZH]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi képzés<br /> |szöveg=<br /> *2015 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]<br /> *2014<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]<br /> ** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]<br /> <br /> *2013<br /> ** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)<br /> ** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> ** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)<br /> <br /> *2012<br /> ** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással<br /> <br /> *2011<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2010<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)<br /> }}<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *2016-17 tavasz<br /> **[[Media:algel_vizsga_2017-05-25.pdf | 2017.05.25. vizsga]]<br /> *2016-17 ősz<br /> **[https://vik.wiki/images/b/bf/Algel_vizsga_20170105_uj.jpg 2017.01.05. vizsga]<br /> *2015-16 tavasz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20160601_uj.pdf | 2016.06.01. vizsga]] [https://docs.google.com/document/d/1ZDBkX6zOi-b53pEMreV--rjusQUgJmt-ynzhnP4CJMg/edit?usp=sharing Megoldás]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20160608_uj.pdf | 2016.06.08. vizsga]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi képzés<br /> |szöveg=<br /> *2015-16 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_14.jpg | 2016.01.14. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_21.pdf | 2016.01.21. vizsga]]<br /> <br /> *2014-15 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> **[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> <br /> *2014-15 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül <br /> **[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül <br /> <br /> *2012-13 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> **[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)<br /> <br /> *2012-13 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2011-12 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br /> }}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/algel Hivatalos oldal]<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br /> <br /> [[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]<br /> <br /> [https://www.youtube.com/watch?v=EH6h7WA7sDw Hátizsák probléma megoldó videó] és [https://github.com/gazben/knapsack C++ implementáció]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Algel_vizsga_2017-05-25.pdf&diff=192045 Fájl:Algel vizsga 2017-05-25.pdf 2017-05-28T18:31:36Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Algoritmuselm%C3%A9let_(2014)&diff=192044 Algoritmuselmélet (2014) 2017-05-28T18:30:13Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> |nev=Algoritmuselmélet<br /> |tárgykód=VISZAB01<br /> |szak=info<br /> |kredit=4<br /> |felev=4<br /> |kereszt=<br /> |tanszék=SZIT<br /> |kiszh=nincs<br /> |nagyzh=1 db<br /> |hf=nincs<br /> |vizsga=írásbeli<br /> |targyhonlap=http://cs.bme.hu/algel/<br /> |levlista=algel{{kukac}}sch.bme.hu<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Algoritmuselmélet (régi)}}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> ===Előtanulmányi rend===<br /> [[Bevezetés a számításelméletbe II.|Bevezetés a számításelméletbe 2.]] tárgyból aláírás megszerzése szükséges a tárgy felvételéhez.<br /> <br /> '''Megjegyzés'''<br /> <br /> A [https://www.vik.bme.hu/document/107/original/BSc%20MI%20helyettesites%20VIK%20v1.1.pdf tantárgyhelyettesítési táblázat] szerint: A VISZA213 régi tantárgyat a VISZAB01 új tantárgy felvételével és kreditjeinek megszerzésével kell teljesíteni abban az esetben, ha a VISZA110 teljesítése a helyettesítő VISZAA01 teljesítésével történt. Mivel tantárgyhelyettesítés szempontjából a Bevezetés a számításelméletbe 2 és az Algoritmuselmélet tantárgyak egységes tematikus blokkot képeznek, ezért vagy mindkettőt a régi (VISZA110 és a VISZA213 ), vagy mindkettőt az új (VISZAA01 és VISZAB01) tantárgyakkal kell teljesíteni. <br /> <br /> ===A szorgalmi időszakban===<br /> *Az '''aláírás''' feltételei:<br /> **A '''ZH''' sikeres (min. 40%) megírása. Várhatóan 8 feladatból áll, minden feladat ugyanannyit ér.<br /> *'''Megajánlott jegy:''' nincs.<br /> *'''Pótlási lehetőségek:'''<br /> **A ZH egyszer félév közben, egyszer pedig a pótlási héten (különeljárási díj fejében) pótolható.<br /> *'''Elővizsga:''' nincs<br /> *'''Kontakt órák'''<br /> **'''Előadás:''' Minden héten 1X2 óra. <br /> **'''Gyakorlat:''' Minden héten 1X2 óra.<br /> <br /> ===A vizsgaidőszakban===<br /> *'''Vizsga:''' Írásbeli. Legalább elégséges jegyen az eredményhirdetéskor lehetőség van szóbeli vizsgával egy jegyet módosítani.<br /> <br /> ===Félévvégi jegy===<br /> &lt;math&gt;0.4 * {ZH} + 0.6 * {V}&lt;/math&gt;<br /> &lt;!--<br /> *Ponthatárok:<br /> :{| class=&quot;wikitable&quot; align=&quot;center&quot;<br /> !P !! Jegy<br /> |-<br /> |0 - 31 || 1<br /> |-<br /> |32 - 43 || 2<br /> |-<br /> |44 - 55 || 3<br /> |-<br /> |56 - 67 || 4<br /> |-<br /> |68 - 80 || 5<br /> |}<br /> --&gt;<br /> ==Segédanyagok==<br /> <br /> *'''Előadáshoz'''<br /> **A tankönyv: Rónyai Lajos, Ivanyos Gábor, Szabó Réka: Algoritmusok.<br /> **[[Media:Algel_nagysagrend_Friedl_Katalin.pdf| Nagyságrendek]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_bonyelm_Friedl_Katalin.pdf| Bonyolultság elmélet]] Friedl Katalin által készített kiegészítő az Algoritmusok könyv mellé<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet.pdf|Elődás jegyzet]] Nem hivatalos! Készült:~2010 ősz<br /> **[[Media:Algel_osszefoglalo.pdf|Vázlatos elméleti összefoglaló]] Elméleti összefoglaló négy oldalban. Nem hivatalos!<br /> **[[Media:Algel_eajegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi órai jegyzete]] kézzel írott<br /> **[[Media:Algel_pirosfeketefak.pdf| Piros-fekete fák]] Egy kis hasznos dolog a piros-fekete fákról<br /> **[http://qiao.github.io/PathFinding.js/visual/ JavaScript-alapú útvonalkereső demo]: A*, Breadth-First, Best-**First, Dijkstra, Jump point<br /> **[http://cs.bme.hu/~kiskat/sza/anim.html Algoritmusok animációja]<br /> **[[Media:Algel_for_dummies_2.1_part1.zip|Algel for dummies part 1]] és [[Media:Algel_for_dummies_2.1_part2.zip|part 2]]: Kézzel írott, nagyon szájbarágós, főleg elméleti jegyzet, benne szemléltető példákkal. ''(Legutolsó frissítés: 2014.06.01)''<br /> **[[Media:Algel_foliak_2014.pdf|2014-es előadásdiák]] egyben, könyvjelzőkkel<br /> <br /> *'''Gyakorlathoz'''<br /> **[[Media:Algel_gyakjegyzet_E_Cs.pdf|Elekes Csabi gyakorlat jegyzete]] kézzel írott<br /> **'''Kőrösi Attila''' 2012 őszének gyakorlat [[Media:Algel_gyak_2012osz_fs.pdf | Feladatai]] és [[Media:Algel_gyak_2012osz_m0.pdf | Megoldásai]] '''(Nem feltétlenül tartalmaz teljes megoldásokat!)'''<br /> **'''[http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton]''' gyakvez [[Media:drotos_2013_fs.pdf | Feladatsora]] és a hozzá tartozó [[Media:drotos_2013_mo.pdf | Megoldások]]. (Változhat, ajánlott nézni az oldalát, jelenleg a legfrissebb változat : 21-Sep-2012 11:32)<br /> <br /> *'''Vizsgához'''<br /> **[[Media:algel_vizsgak2010-2015_merged_2016_01_17.pdf | 2015-2010 ZH-k és vizsgák egyben]]<br /> **[[Media:algel_vizsga_elmelet_balogh_peter_2016_01_17.pdf | Balogh Péter kézzel írt elméleti összefoglalója vizsgára - 2015 őszi félév]]<br /> ***Figyelem! Tárgyi tévedések lehetnek a jegyzetben, nem helyettesíti az előadások/gyakorlatok rendszeres látogatását és a tankönyvben leírtakat sem!<br /> <br /> ==Videó==<br /> 2010 tavaszán [http://bme.videotorium.hu/hu/channels/details/1568,Algoritmuselmelet videofelvétel] készült az előadásokon és az egyik csoport gyakorlatain (Vigyázat! Semmi garancia nincs arra, hogy mindig minden ugyanúgy és ugyanakkor fog elhangzani a későbbi félévekben!)<br /> <br /> ==ZH==<br /> *2017 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_zh_20170403.jpg|2017.04.03 ZH (7. feladat iMSC-s)]]<br /> ** [[Media:Algel_PZH_1617-2.pdf|2017.04.21 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20150515.jpg|2017.05.15 PPZH]]<br /> <br /> *2016 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_ZH_20160411.pdf|2016.04.11 ZH]]<br /> <br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi képzés<br /> |szöveg=<br /> *2015 tavasz<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20150518.jpg|2015-05-18 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_2015apr24.jpg|2015-04-24 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel zh 2015apr8.jpg|2015-04-08 ZH]]<br /> *2014<br /> ** [[Media:Algel_ppzh_20141217.jpg|2014-12-17 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20141126.pdf|2014-11-26 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20141105.pdf|2014-11-05 ZH]]<br /> ** [[Media:Algel_PPZH_20140522.jpg|2014-05-22 PPZH]]<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20140423.pdf|2014-04-23 PZH]]<br /> ** [[Media:Algel_zh_20140331.pdf|2014-03-31 ZH]] | [[Media:Algel_zh_20140331_mo.pdf|mintamegoldás]]<br /> <br /> *2013<br /> ** [[Média:Algel_ppzh_20130523.pdf|2013-05-23 PPZH]] [[Algoritmuselmélet_-_PPZH,_2013.05.23.|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/2)<br /> ** [[Média:Algel_pzh_20130424.pdf|2013-04-24 PZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.24._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> ** [[Media:Algel_zh_20130403.pdf|2013-04-03 ZH]] [[Algoritmuselmélet_2013.04.03._ZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/7)<br /> <br /> *2012<br /> ** [[Media:Algel ppzh 20121116.jpg|2012-11-16 ppZh]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_pzh_120426_moval.pdf|2012-04-26 ZH]] megoldással<br /> <br /> *2011<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20110422.pdf|2011-04-22 PZH]] megoldás nélkül<br /> ** [[Media:Algel_zh_20110328.pdf|2011-03-28 ZH]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2010<br /> ** [[Media:Algel_pzh_20101119_jav_utmutatoval.pdf|2010-11-19 PZH]] (~javítási útmutatóval) [[Algoritmuselmélet_2010.11.19._PZH_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/4)<br /> }}<br /> <br /> ==Vizsga==<br /> *2016-17 tavasz<br /> **[[:File:algel_vizsga_2017-05-25.JPG| 2017.05.25. vizsga]]<br /> *2016-17 ősz<br /> **[https://vik.wiki/images/b/bf/Algel_vizsga_20170105_uj.jpg 2017.01.05. vizsga]<br /> *2015-16 tavasz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20160601_uj.pdf | 2016.06.01. vizsga]] [https://docs.google.com/document/d/1ZDBkX6zOi-b53pEMreV--rjusQUgJmt-ynzhnP4CJMg/edit?usp=sharing Megoldás]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20160608_uj.pdf | 2016.06.08. vizsga]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=Régi képzés<br /> |szöveg=<br /> *2015-16 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2015_12_23.jpg | 2015.12.23. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_07.jpg | 2016.01.07. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_14.jpg | 2016.01.14. vizsga ]]<br /> **[[Media:Algel_vizsga_2016_01_21.pdf | 2016.01.21. vizsga]]<br /> <br /> *2014-15 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_06_17.jpg | 2015.06.17. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1CFWiNy6OpxRHZsKrmq_mtDKid5YPb1PO05v_KLYg_zk/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs]<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_06_10.jpg | 2015.06.10. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/1BdVt4dpsHgYIVtjXPuji-FQeih2RxFYuBEhk_Ay9FF0/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> **[[Media:Algel_V1_2015_05_27.jpg | 2015.05.27. vizsga ]] [https://docs.google.com/document/d/17bCs5n1nBAqdKaYYgzcjzS1N8BrHma0oqbb4gAbAVTI/edit?usp=sharing Nem hivatalos megoldókulcs] (4-8)<br /> <br /> *2014-15 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2015_01_21.pdf | 2015.01.21. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2015_01_14.jpg | 2015.01.14. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2015_01_07.pdf | 2015.01.07. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_12_23.pdf | 2014.12.23. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_06_12.pdf | 2014.06.12. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_06_05.jpg | 2014.06.05. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V1_2014_05_29.jpg | 2014.05.29. vizsga ]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2013-14 ősz<br /> **[[Media:Algel_V4_2014_01_23.pdf | 2014.01.23. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2014_01_16.pdf | 2014.01.16. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2014_01_09.pdf | 2014.01.09. vizsga]] megoldás nélkül <br /> **[[Media:Algel_V1_2014_01_02.pdf | 2014.01.02. vizsga]] megoldás nélkül <br /> <br /> *2012-13 tavasz<br /> **[[Media:Algel_V4_2013_06_20.pdf | 2013.06.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V3_2013_06_13.pdf | 2013.06.13. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_V2_2013_06_06.pdf | 2013.06.06. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.06.06._vizsga_megoldásai#2013.06.06._vizsga_megold.C3.A1sai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/6)<br /> **[[Media:Algel_V1_2013_05_30.pdf | 2013.05.30. vizsga]] [[Algoritmuselmélet_2013.05.30._vizsga_megoldásai|Nem hivatalos megoldókulcs]] (8/5)<br /> <br /> *2012-13 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130110.pdf| 2013.01.10. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20130103.pdf| 2013.01.03. vizsga]] megoldás nélkül<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20121220.pdf| 2012.12.20. vizsga]] megoldás nélkül<br /> <br /> *2011-12 ősz<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20120105_moval.pdf| 2012.01.05. vizsga]] megoldással<br /> **[[Media:Algel_vizsga_20111222_moval.pdf| 2011.12.22. vizsga]] megoldással<br /> }}<br /> <br /> ==Tippek==<br /> <br /> ==Hasznos linkek==<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/algel Hivatalos oldal]<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~kiskat/algel/ Katona Gyula] előadó oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~friedl/alg/ Friedl Katalin] előadó oldala(egyenes)<br /> <br /> [http://cs.bme.hu/~kazi/algel/ Kazi Sándor] gyakvez oldala<br /> <br /> [http://www.cs.bme.hu/~drotos/ Drótos Márton] gyakvez oldala<br /> <br /> [[Algoritmuselmélet:_ZH_és_Vizsga_megoldásához_wiki-oldal_minta|ZH és Vizsga megoldásához wiki-oldal minta]]<br /> <br /> [https://www.youtube.com/watch?v=EH6h7WA7sDw Hátizsák probléma megoldó videó] és [https://github.com/gazben/knapsack C++ implementáció]<br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Algel_vizsga_2017-05-25.JPG&diff=192043 Fájl:Algel vizsga 2017-05-25.JPG 2017-05-28T18:28:37Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190734 Számvitel kikérdező 2016-12-06T14:42:41Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz tesztek alapján<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutaljuk a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény<br /> # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szabad cash flow az a likvid pénzeszköz, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190733 Számvitel kikérdező 2016-12-06T13:50:04Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz tesztek alapján<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutaljuk a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény<br /> # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190732 Számvitel kikérdező 2016-12-06T12:43:52Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz tesztek alapján<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutaljuk a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenyséf eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény<br /> # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190724 Számvitel kikérdező 2016-12-05T15:34:07Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz tesztek alapján<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalomra illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenyséf eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény<br /> # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190723 Számvitel kikérdező 2016-12-05T15:25:08Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz tesztek alapján<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalomra illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenyséf eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény<br /> # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190722 Számvitel kikérdező 2016-12-05T15:23:25Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz tesztek alapján<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalomra illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenyséf eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény<br /> # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190686 Számvitel 2016-11-29T18:30:43Z <p>Salamon Krisztián: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]<br /> *[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]<br /> *[[Media:10. teszt.pdf|10. teszt]]<br /> *[[Media:Extra teszt.pdf|Extra teszt]]<br /> **a 2016. tavaszi kurzusnak volt ilyen teszt, de az őszinek nem<br /> **időrendben az 5. és a 6. teszt között szerepelt<br /> **kérdései a kikérdezőben is megtalálhatóak<br /> <br /> ===Kikérdező===<br /> A Moodle-ös tesztek kérdéseiből készült kvíz [[Számvitel kikérdező|ITT]] található. Hibák előfordulhatnak benne!<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190685 Számvitel 2016-11-29T18:29:17Z <p>Salamon Krisztián: /* Kikérdező */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]<br /> *[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]<br /> *[[Media:10. teszt.pdf|10. teszt]]<br /> *[[Media:Extra teszt.pdf|Extra teszt]]<br /> **a 2016. tavaszi kurzusnak volt ilyen teszt, de az őszinek nem<br /> **időrendben az 5. és a 6. teszt között szerepelt<br /> **kérdései a kikérdezőben is szerepelnek<br /> <br /> ===Kikérdező===<br /> A Moodle-ös tesztek kérdéseiből készült kvíz [[Számvitel kikérdező|ITT]] található. Hibák előfordulhatnak benne!<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190684 Számvitel 2016-11-29T18:28:23Z <p>Salamon Krisztián: /* Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz) */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]<br /> *[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]<br /> *[[Media:10. teszt.pdf|10. teszt]]<br /> *[[Media:Extra teszt.pdf|Extra teszt]]<br /> **a 2016. tavaszi kurzusnak volt ilyen teszt, de az őszinek nem<br /> **időrendben az 5. és a 6. teszt között szerepelt<br /> **kérdései a kikérdezőben is szerepelnek<br /> <br /> ===Kikérdező===<br /> A Moodle-ös tesztek kérdéseiből készült kvíz [[Számvitel kikérdező|ITT]] található.<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Extra_teszt.pdf&diff=190683 Fájl:Extra teszt.pdf 2016-11-29T18:25:25Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190682 Számvitel 2016-11-29T18:24:11Z <p>Salamon Krisztián: /* Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz) */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]<br /> *[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]<br /> *[[Media:10. teszt.pdf|10. teszt]]<br /> <br /> ===Kikérdező===<br /> A Moodle-ös tesztek kérdéseiből készült kvíz [[Számvitel kikérdező|ITT]] található.<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:10._teszt.pdf&diff=190681 Fájl:10. teszt.pdf 2016-11-29T18:24:00Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190680 Számvitel 2016-11-29T18:22:24Z <p>Salamon Krisztián: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]<br /> *[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]<br /> <br /> ===Kikérdező===<br /> A Moodle-ös tesztek kérdéseiből készült kvíz [[Számvitel kikérdező|ITT]] található.<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190679 Számvitel ZH kikérdező 2016-11-29T18:21:09Z <p>Salamon Krisztián: Salamon Krisztián átnevezte a(z) Számvitel ZH kikérdező lapot a következő névre: Számvitel kikérdező</p> <hr /> <div>#ÁTIRÁNYÍTÁS [[Számvitel kikérdező]]</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190678 Számvitel kikérdező 2016-11-29T18:21:08Z <p>Salamon Krisztián: Salamon Krisztián átnevezte a(z) Számvitel ZH kikérdező lapot a következő névre: Számvitel kikérdező</p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz tesztek alapján<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalomra illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenyséf eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény<br /> # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190677 Számvitel kikérdező 2016-11-29T18:20:18Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz tesztek alapján<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalomra illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenyséf eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény<br /> # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A Return on Investment (ROI) mutató a cég működéséből eredő profitot a vállalkozás lekötött tőkéjéhez viszonyítja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke negatív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gyorsdiagnózis felállításához elegendő hat mutató kiszámítása, melyek a következők: likviditási gyorsráta, stabilitási mutató, eladósodottsági mutató, tőkebefektetés hatékonysága mutató, jövedelmezőség mutató, tőkeforgás mutató. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a forgóeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190676 Számvitel 2016-11-29T16:40:14Z <p>Salamon Krisztián: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]<br /> *[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]<br /> <br /> ===ZH kikérdező===<br /> A Moodle-ös tesztek kérdéseiből készült kvíz [[Számvitel ZH kikérdező|ITT]] található.<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190675 Számvitel kikérdező 2016-11-29T16:28:53Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz ZH-ra<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalomra illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenyséf eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény<br /> # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor tekinthető fizetőképesnek (likvidnek), ha rövidlejáratú kötelezettségei kifizetéséhez a rendelkezésre álló befektetett eszközök elegendő fedezetet nyújtanak. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az elemzés során mindig a lényegest kell megragadni, mindjárt az előkészületek során ránézéssel súlyozni kell a jelentős és jelentéktelen nagyságrendek között. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Gyakori jelenség, hogy a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatoknál a rövid lejáratú kötelezettségek meghaladják a forgóeszközök értékét, azaz a nettó forgótőke értéke pozitív. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A ROI mutatóval a főtevékenység hatékonyságát mérjük, azét, amiért az adott vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor nincs eladósodva, ha hosszúlejáratú kötelezettségei nem haladják meg saját tőkéje és céltartalékai együttes összegét. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor egészséges, ha amellett hogy fizetőképes (likvid), stabilnak is tekinthető, és nincs eladósodva, azaz független. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == ROI = üzleti eredmény/árbevétel ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Egy cég akkor stabil, ha a befeketett eszközeit és nehezen mobilizálható készleteit minél nagyobb arányban fedezi a tartós forrásaival. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditás mérőszámai arra adnak választ, hogy egy cég képes-e a működési bevételeiből folyamatosan fedezni működési kiadásait. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási gyorsráta (QR mutató) a követeléseket, az értékpapírokat és a pénzeszközöket viszonyítja a rövidlejáratú kötelezettségekhez. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190674 Számvitel kikérdező 2016-11-29T16:03:25Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz ZH-ra<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalomra illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a pénzbevételek és pénzkiadások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás feladata, hogy részletesen bemutassa az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket és az adózott eredmény összetevőit. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, értékesítés közvetlen költségei, értékesítés közvetett költségei, Egyéb bevételek? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Milyen típusú eredménykimutatás állítható össze a következő adatokból: Értékesítés nettó árbevétele, Értékcsökkenési leírás, anyagköltség, igénybevett szolgáltatások értéke, bérköltség, bérjárulék, aktivált saját teljesítmények értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Összköltséges<br /> # Forgalmi<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény kétféle - összköltséges és forgalmi típusú - levezetése különböző eredményt is mutathat az adott cégnél ugyanarra a beszámolási időszakra. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás a mérleg egy sorának, a Pénzeszközöknek a részletes levezetése. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az eredményt terhelő adófizetési kötelezettség (a számított adó csökkentve az adókedvezmények összegével) levonása utáni eredményt mutatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény nem más, mint a tárgyévi tevékenység eredményének a saját tőkéhez való hozzájárulása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózott eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredményének összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik felsorolás mutatja helyes sorrendben az eredménykategóriát? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenyséf eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény, Adózott eredmény<br /> # Adózott eredmény, Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózás előtti eredmény<br /> # Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, Adózás előtti eredmény, Pénzügyi műveletek eredménye, Adózott eredmény<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban ráfordítás lett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Aktivált saját teljesítmények azokat a közvetlen költségeket összesítik, amelyekből az adott időszakban nem lett ráfordítás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az üzemi (üzleti) eredmény mutatja annak a tevékenységnek a jövedelmezőségét, amelyre a vállalkozást létrehozták. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Aktivált saját teljesítmények értéke = termelési költség - értékesítés közvetlen költsége - értékesítés közvetett költsége. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredmény egyenlő a hozamok és ráfordítások különbségével. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) eredmény és a pénzügyi műveletek eredmény összevont egyenlege. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eredménykimutatás kétféle levezetése között az aktivált saját teljesítmények teremtik meg az átjárhatóságot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha hozamai nagyobbak, mint a ráfordításai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Fizetőképes egy vállalkozás, ha folyamatosan, határidőre eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegben szereplő pénzeszközök nyitó és záró állománya közötti állományváltozás megegyezik a cash flow kimutatás utolsó sorában megjelenő pénzeszközök változásával. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A pénzforgalom (Cash flow) az időszak pénzbevételeinek és pénzkiadásainak különbözete. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Indirekt Cash Flow összeállításakor, ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A direkt cash flow módszertanilag a pénzforgalmi adatokból, az indirekt pedig az állományváltozásokból vezeti le az időszak pénzáramlását. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett, vagy indirekt cash flow a számviteli adatokból, a mérlegből az eredménykimutatásból, valamint az analitikus nyilvántartásokból állítható össze. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett vagy indirekt cash flow a pénzforgalmi adatokból (pénzbevételek és pénzkiadások) készíthető és elsődlegesen a pénzügyi tevékenységet támogatja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a saját és az idegen források nőnek, a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az indirekt cash flow kimutatás összeállításakor általában az eredménykimutatásban szereplő eredményből indulunk ki, amelyet növelünk a pénzkiadással nem járó ráfordításokkal és csökkentjük a pénzbevételt nem eredményező hozamokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A likviditási tervek célja és feladata a folyamatos és zavartalan működés finanszírozása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha az eszközök nőnek, akkor a pénzeszközök is nőnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A szabad cash flow az a likvid pénzeszközt, mely a vállalkozás jövőjének veszélyeztetése nélkül szabadon, azaz súlyosabb közvetlen következmények nélkül kivonható a vállalkozásból. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A fizetőképesség megőrzésének alapvető feltétele, hogy a működésből származó bevételekből folyamatosan finanszírozni lehessen a vállalkozás működéséből származó kiadásokat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190664 Számvitel 2016-11-22T18:56:25Z <p>Salamon Krisztián: /* Segédanyagok */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1115.pptx|9. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1122.pptx|10. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]<br /> *[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:A002_1122.pptx&diff=190663 Fájl:A002 1122.pptx 2016-11-22T18:55:03Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:A002_1115.pptx&diff=190662 Fájl:A002 1115.pptx 2016-11-22T18:55:01Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190661 Számvitel 2016-11-22T18:52:39Z <p>Salamon Krisztián: /* Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz) */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]<br /> *[[Media:9. teszt.pdf|9. teszt]]<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190660 Számvitel 2016-11-22T18:52:24Z <p>Salamon Krisztián: /* Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz) */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|9. teszt]]<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:9._teszt.pdf&diff=190659 Fájl:9. teszt.pdf 2016-11-22T18:52:07Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9gsz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s&diff=190625 Valószínűségszámítás 2016-11-17T12:03:53Z <p>Salamon Krisztián: /* 1. ZH */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Valószínűségszámítás<br /> | tárgykód = VISZAB00<br /> | szak = info<br /> | kredit = 4<br /> | félév = 3<br /> | kereszt = <br /> | tanszék = SZIT <br /> | jelenlét = <br /> | minmunka = <br /> | labor = nincs<br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 2 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = írásbeli<br /> | levlista=valszam{{kukac}}sch.bme.hu<br /> | tad = https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VISZAB00<br /> | tárgyhonlap = http://www.szit.bme.hu/~kela/ind1.html<br /> }}<br /> <br /> {{Új tárgy|Valószínűségszámítás_(régi)}}<br /> <br /> == Követelmények ==<br /> '''A szorgalmi időszakban:'''<br /> * A gyakorlatokon 70%-án való részvétel kötelező.<br /> * A félév során 2 zárthelyi megírására kerül sor, ezek külön-külön legalább elégségesre (40%) való teljesítése az aláírás feltétele.<br /> '''A vizsgaidőszakban:'''<br /> * A vizsga írásbeli.<br /> * A félévközi zárthelyik eredménye és a vizsgadolgozat eredménye 50%-50%-ban számít bele a vizsgaeredménybe.<br /> * Legalább kettes vizsgadolgozat esetén lehetőség van szóban 1 jegyet módosítani.<br /> * Értékelés: <br /> ** 40%-54% : 2<br /> ** 55%-69% : 3<br /> ** 70%-84% : 4<br /> ** 85%-100% : 5<br /> <br /> == Segédanyagok ==<br /> <br /> <br /> *Hivatalos<br /> **[[Media:Valszam_konyv_olvashato_kela.pdf‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1998)]] <br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_kela.pdf‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás (1996)]] <br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_feladatok_kela.pdf‎| Ketskeméty László - Valószínűségszámítás feladatok]]<br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_bevmatstat_kela.pdf‎| Dr. Ketskeméty László, Pintér Márta - Bevezetés a matematikai statisztikába (1999)]]<br /> **[http://www.ketskemety.hu/vpm.php Ketskeméty László, Pintér Márta: Valószínűségszámítás feladatgyűjtemény megoldásokkal]<br /> ***[[Valószínűségszámítás Feladatgyűjtemény hibajegyzék |Hibajegyzék]]<br /> <br /> *Egyéb<br /> **[[Media:valszam14tk.pdf|Palincza Richárd túlélőkészlete vizsgára]]<br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_valszamtool.pdf‎| Tömör összefoglaló (definíciók, alapfogalmak) ]] <br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_definiciok.pdf‎| Definíciók, alapfogalmak kigyűjtve a könyvből]]<br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_feladatok.pdf‎| Jegyzet példákkal]] <br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_tipusfeladatok.pdf‎| Villanyos Matematika A4 jegyzet]] - típusfeladatok valszámból kidolgozva<br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_buzgaviktor.pdf‎| Buzga Viktor féle jegyzet]] <br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_anonim.pdf‎| Jegyzet]] <br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_2009_kezzel.PDF‎| Kézzel írt jegyzet (2009)]] <br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_2008_kezzel_minden.pdf‎| Kézzel írt jegyzet (2008)]] <br /> **[[Media:Valszam_jegyzet_2008_gyakorlat_kezzel.pdf‎| Kézzel írt gyakorlat jegyzet (2008)]]<br /> <br /> == 1. ZH ==<br /> *2015-2016 ősz<br /> **[[Media:zh20151021_fsor.pdf|2015.10.21. ZH]] + [[Media:zh20151021_mego.pdf|részletes megoldás]]<br /> **[[Media:zh1p_mo.pdf|2015.11.02. PZH megoldással]]<br /> **[[Media:zh20151216_fsor1.pdf|2015.12.16. PPZH megoldás nélkül]]<br /> <br /> *2015-2016 tavasz<br /> **[[:Media:Valszam_ZH1_20160401_mego.pdf|2016.04.01. ZH megoldással]]<br /> **[[:Media:Valszam_PZH1_20160415_mego.pdf|2016.04.15. PZH megoldással]]<br /> <br /> *2016-2017 ősz<br /> **[[:Media:Valszam_ZH1_20161019_mego.pdf.pdf|2016.10.19. ZH megoldással]]<br /> **[[:Media:pzh1_mo_2016.pdf|2016.11.02. PZH megoldással]]<br /> <br /> == 2. ZH ==<br /> *2015-2016 ősz<br /> **[[Media:zh2_mo.pdf|2015.11.23. ZH megoldással]]<br /> **[[Media:zh20151204_mego.pdf|2015.12.04. PZH megoldással]]<br /> **[[Media:zh20151216_fsor2.pdf|2015.12.16. PPZH megoldás nélkül]]<br /> <br /> *2015-2016 tavasz<br /> **[[:Media:Valszam_ZH2_20160506_mego.pdf|2016.05.06. ZH megoldással]]<br /> **[[:Media:Valszam_PZH2_20160518_mego.pdf|2016.05.18. PZH megoldással]]<br /> <br /> == Vizsga ==<br /> *2015-2016 ősz<br /> **[[:Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20151222_mego.pdf|2015.12.22. vizsga megoldással]]<br /> **[[:Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160107_mego.pdf|2016.01.07. vizsga]] + [[:Media:Valszam_Vizsga_20160107_mego_reszletes.pdf|részletes megoldás]]<br /> **[[:Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160114_mego.pdf|2016.01.14. vizsga megoldással]]<br /> **[[:Media:Valoszinusegszamitas_vizsga_20160121_mego.pdf|2016.01.21. vizsga megoldással]]<br /> <br /> *2015-2016 tavasz<br /> **[[:Media:Valszam_Vizsga_20160601_mego.pdf|2016.06.01. vizsga megoldással]]<br /> **[[:Media:Valszam_Vizsga_20160608_mego.pdf|2016.06.08. vizsga megoldással]]<br /> **[[:Media:Valszam_Vizsga_20160615_mego.pdf|2016.06.15. vizsga megoldással]]<br /> <br /> == Tippek ==<br /> <br /> <br /> == Kedvcsináló ==<br /> <br /> <br /> {{Lábléc_-_Mérnök_informatikus_alapszak_2014}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:Pzh1_mo_2016.pdf&diff=190624 Fájl:Pzh1 mo 2016.pdf 2016-11-17T12:03:19Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190616 Számvitel 2016-11-16T08:48:12Z <p>Salamon Krisztián: /* Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz) */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> *[[Media:8. teszt.pdf|8. teszt]]<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:8._teszt.pdf&diff=190615 Fájl:8. teszt.pdf 2016-11-16T08:47:56Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190600 Számvitel kikérdező 2016-11-08T20:38:10Z <p>Salamon Krisztián: /* A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. */</p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz ZH-ra<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalomra illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190599 Számvitel kikérdező 2016-11-08T20:37:00Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz ZH-ra<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden ráfordítás költség, de minden költség - előbb vagy utóbb - ráfordítás lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik leltározásnál hiányzó készlet könyv szerinti értékére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kapott késedelmi kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # bevétel<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített késztermékért számlázott nettó összegre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem lesz feltétlenül minden költség ráfordítás egy adott időszakban? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a felvett hitel aktuális törlesztőrészletének kifizetésére? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik arra a nettó összegre, amit a vevő az értékesített késztermékért kifizetett nekünk? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # bevétel<br /> # árbevétel<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett bírságra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalomra illik az anyagbeszerzés számlájában feltüntetett nettó összegre, amellyel tartozunk a szállítónak? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> # egyik sem<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az értékesített tárgyi eszköz nettó eladási árára, amit a vevő majd később fizet meg? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # hozam<br /> # árbevétel<br /> # bevétel<br /> <br /> == Igaz-e, hogy nem minden költség ráfordítás, de minden ráfordítás - előbb vagy utóbb - költség lesz? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a kifizetett kamatra? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # költség<br /> # kiadás<br /> # ráfordítás<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt és kifizetett munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # kiadás<br /> # költség<br /> <br /> == Melyik forgalom illik az adott időszakra elszámolt munkabérre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik forgalom illik a későbbi fizetésre vásárolt anyag értékére, amit a gyártásban felhasználtunk, de az elkészült terméket még nem értékesítettük? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # ráfordítás<br /> # költség<br /> # kiadás</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190598 Számvitel kikérdező 2016-11-08T20:26:19Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz ZH-ra<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték<br /> <br /> == A mérlegben az eszközök és források könyvszerinti vagy mérlegértéken szerepelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöket csak egyedileg értékelhetjük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == FIFO-eljárás esetén feltételezzük, hogy az adott eszközkészlet mennyiségeiből mindig a legújabban beszerzett készleteket használják fel először. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A FIFO-eljárás neve az angol „First in – First out” elnevezés rövidítéséből származik, amely azt mondja ki, hogy: az elsőként bevételezett mennyiséget (First in) kell elszámolni a raktárból kimenő első (First out) mennyiségként. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vagyonelemek fizikailag is megragadható, mennyiségben felmérhető része leltározható. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az egyedi értékelés csak múltbeli (bekerülési) értéken történhet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Közvetlenül értékelhetők a mennyiségben is felvehető vagyoni javak, amelyek pénzértékre való átszámításához konkrét árakat kell hozzárendelni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközöknek könyv szerinti értéke, a forrásoknak mérlegértéke van. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegtételek értékelésénél normál esetben az eredmény legkörültekintőbb meghatározása a cél. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérlegérték előállítására sor kerülhet a normál beszámoló készítése során (normál eset) és speciális céghelyzetek esetében is. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Mennyi az anyagok bekerülési értéke, ha a megrendelt anyagok lista szerinti ára: 100.000,- eFt + 25% ÁFA, a rendelt mennyiség nagysága miatt a szállító a listaárból 5% engedményt ad. A fuvarozó vállalat az anyagok szállításáért 1.000,- eFt +25% ÁFA-t számláz, valamint továbbhárítja a szállításra költött biztosítás díját 100,- eFt-ot. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 96.100 eFt<br /> # 96.350 eFt<br /> # 121.350 eFt<br /> <br /> == Az értékelési eljárás egyedi és csoportos értékelési eljárás is lehet. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett értékelés előfordulhat mind az eszközértékelés, mind a forrásértékelés körében, ám ez utóbbinál ez is kizárólagos forma. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az eszközök és források értékelésénél alkalmazott, a számviteli politikában rögzített értékelési elvek, eljárások és módszerek nem változtathatók meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel_kik%C3%A9rdez%C5%91&diff=190597 Számvitel kikérdező 2016-11-08T20:18:55Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div>{{Kvízoldal<br /> |cím=Számvitel kvíz ZH-ra<br /> }}<br /> <br /> == A gazdasági események időrendben való feljegyzését naplózásnak, a dokumentumot pedig, amely így előállításra kerül, könyvelési naplónak nevezzük. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket szabályosan kiállított bizonylatok alapján könyvelik le kétféle módon: könyvelési naplóban és főkönyvi számlákon. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A gazdasági eseményeket úgy kell könyvelni, hogy az egyes számlák tartozik oldalára könyvelt összegek összesített értéke megegyezzen azon számlák összegével, amelyeknek a követel oldalára kerültek ezen gazdasági események hatásai. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelés technikailag kétféle módon, számlasoros és idősoros elszámolással valósítható meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számlasoros elszámolásnál időrendben gyűjtjük a gazdasági eseményeket. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forrásszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> <br /> == Az eszközszámlák… ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # tartozik oldalon nőnek, követel oldalon csökkennek<br /> # tartozik oldalon csökkennek, követel oldalon nőnek<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # Jegyzett tőke<br /> # Beruházási hitel<br /> # Adózott eredmény<br /> # Pénztár<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik forrásszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Pénztár<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Áruk<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az alábbiak közül melyik nem eszközszámla? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Áruk<br /> # Rövid lejáratú hitelek<br /> # Pénztár<br /> # Vevőkövetelés<br /> <br /> == Az egyszeres könyvelés eredményszemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelés pénzforgalmi szemléletű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A kettős könyvelésben az adott üzleti évre vonatkozó tényleges naturális teljesítéseket könyveljük, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Melyik nem gazdasági esemény? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # Megérkezik a bankértesítés a szállítói tartozás kiegyenlítéséről<br /> # Megérkezik a bankértesítés, hogy vevőnk átutalta korábbi tartozását<br /> # Vállalatunk megbízást ad a banknak, hogy az árubeszerzésből származó tartozását a szállítónak kiegyenlítse<br /> # Levélben hívjuk fel az egyik vevő vállalatunk figyelmét arra, hogy számláját hiányosan rendezte<br /> <br /> == A pénztár számla követel oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a bankszámlánkról készpénzt veszünk fel<br /> # készpénzért vásárolunk árut<br /> # a pénztárból pénzt teszünk be a bankszámlára<br /> # a vevő készpénzben fizet nekünk<br /> <br /> == A bankszámla tartozik oldalára könyvelünk, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # rendezzük szállítói tartozásunkat (bankértesítés megérkezett)<br /> # átutaljuk a béreket és járulékokat (bankértesítés megérkezett)<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá (bankértesítés megérkezett)<br /> # a vevőnk átutalja tartozását (bankértesítés megérkezett)<br /> <br /> == A tényleges vagyonváltozások és azok pénzügyi realizálása időben/térben elszakadhat egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk vevőnek (későbbi fizetéssel) 1400 Ft-ért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nem változik, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # készpénzért árut vásárolunk<br /> # a bankszámlánkon rövid lejáratú hitelt írnak jóvá<br /> # a vevő átutalja tartozását<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Ha készpénzért árut vásárolunk, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=4|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk csökken<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> <br /> == A szállítói tartozás rendezése... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # hatással van az eredményre<br /> # növeli a vagyont<br /> # csökkenti a vagyont<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # készpénzért anyagot vásárolunk<br /> # 600 Ft értékű árut 1400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # törlesztjük adósságunkat egy másik vállalkozás felé<br /> # vevőnk átutalja tartozását<br /> # szállítói tartozásunkat hitelből rendezzük<br /> # 600 Ft értékű árut 400 Ft-ért értékesítünk<br /> <br /> == Ha 600 Ft értékű árut értékesítünk 1400 Ft készpénzért, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # az eredményünk csökken<br /> # a vagyonunk nő<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk csökken<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # a bankszámlánkon hitelt írnak jóvá<br /> # árut vásárolunk szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) csökken, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # átutalják a beruházási hitel esedékes törlesztőrészletét<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> # átutaljuk a bér- és járuléktartozásunkat<br /> # árut vásárolunk készpénzért<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés készpénzért<br /> # hitelfelvétel (hitel jóváírása a bankszámlán)<br /> # áruértékesítés készpénzért<br /> <br /> == Ha a vevő átutalja nekünk a tartozását, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a vagyonunk nagysága nem változik<br /> # az eredményünk nő<br /> # a vagyonunk nő<br /> <br /> == A mérlegfőösszeg (vagyon nagysága) nő, ha... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # 1000 forint értékű árut 1500-ért értékesítünk<br /> # gépkocsit vásárolunk készpénzért<br /> # gépkocsit vásárolunk hitelbe<br /> # törlesztjük szállítói tartozásunkat<br /> <br /> == Melyik gazdasági esemény van hatással az eredményre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # árubeszerzés szállítótól (későbbi fizetéssel)<br /> # szállítói tartozás rendezése<br /> # áruértékesítés vevőnek (későbbi fizetéssel)<br /> <br /> == Hány számlán tartjuk nyilván az általános forgalmi adót? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # 1<br /> # 2<br /> # legalább 3<br /> <br /> == Az ÁFA közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA-t nem kell bevallani és befizetni a NAV-nak addig, amíg a vevő nem utalja át a vállalkozásunknak a neki felszámított fizetendő ÁFA-t. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor a fizetendő ÁFA egyenlege nagyobb, mint az előzetes ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak ÁFA befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha bevalláskor az előzetes ÁFA egyenlege nagyobb, mint a fizetendő ÁFA egyenlege, akkor a vállalkozásnak befizetési kötelezettsége van a NAV felé. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA nem eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az ÁFA mindig eredménytényező. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcsa 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 762 000 Ft és az ÁFA 205 740 Ft<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha a számla végösszege 762 000 Ft és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a bruttó érték 762 000 Ft és z ÁFA 205 740 Ft<br /> # a nettó érték 600 000 Ft és az ÁFA 162 000 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 69 Ft<br /> # a bruttó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == Ha árut vásárolunk 254 Ft készpénzért és az ÁFA kulcs 27%, akkor... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> #a nettó érték 254 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> #a nettó érték 200 Ft és az ÁFA 54 Ft<br /> <br /> == A ráfordítás számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hozam számlák - a forrás számlákhoz hasonlóan - követel oldalon nőnek és tartozik oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségszámlák - az eszköz számlákhoz hasonlóan - tartozik oldalon nőnek és követel oldalon csökkennek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat dönthet arról, hogy kívánja-e felhasználni a 6-7. számosztályt a vezetői információk biztosítására, és ha igen, hogyan. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A vállalat nem dönthet arról, hogy csak költségnemek szerint számolja-e el a költségeit, de arról dönthet, hogy költségviselők/költséghelyek szerint is kimutatja költségeit az elszámolásban. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az erőforrás-felhasználás miatt keletkezett költségeket a következő költségnemek közé csoportosítjuk: anyagjellegű költségek, igénybevett szolgáltatások, értékcsökkenési leírás. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti besorolása szerint beszélhetünk például: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # elsüllyedt költségekről<br /> # közvetlen költségekről<br /> # anyagjellegű költségekről<br /> # személyi jellegű költségekről<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségnemek szerint akkor kerül sor, ha az információigény elsősorban a költségek felmerülésének fajtáira vonatkozik. Ilyenkor a felmerült költségeket a költségnem számlákon könyveljük a megfelelő eszköz-forrás számlákkal szemben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek elszámolására költségviselő - költséghely szerint akkor kerül sor, amikor közvetlen/közvetett költségek szerinti részletezésnél fontosabb a felmerült költségek fajtáinak ismerete. Ilyenkor a költségelszámolás a 6. költséghely és a 7. költségviselő számlákon történik. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségeket csoportosíthatjuk aszerint, hogy miért merülnek fel: eszerint közvetlen költség az, amelyik egyértelműen szoros kapcsolatban áll a termék előállításával vagy a szolgáltatás nyújtásával, és közvetett az, amelyről a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni, hol, a vállalat melyik egységénél merül fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A közvetett költségekre igaz, hogy: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a felmerülés időszakában az eredmény terhére kell őket elszámolni<br /> # a felmerülés pillanatában nem állapítható meg, hogy melyik termék vagy szolgáltatás előállítása érdekében merültek fel<br /> # a felmerülés pillanatában csak azt lehet tudni róluk, hogy hol, a vállalat melyik egységénél merül fel<br /> # az adott időszakban vagy készlet vagy ráfordítás lesz belőlük<br /> <br /> == A költségek költségnemek szerinti csoportosításában a költségeket a felmerülés helye szerint különböztetjük meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Költségviselők lehetnek: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # termékek<br /> # termelőüzem<br /> # vállalatirányítás<br /> # szolgáltatások<br /> <br /> == A költségek elszámolásának módját a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A bérelszámolás csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> # a pénzeszközöket<br /> <br /> == A korábban már elszámolt bérek és járulékok kifizetése csökkenti... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2|pontozás=+}}<br /> # a pénzeszközöket<br /> # a vállalati vagyont<br /> # az eredményt<br /> <br /> == A feloszlásra nem kerülő közvetett költségek nem terhelik az időszaki eredményt. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A felosztásra nem kerülő közvetett költségeket az eredmény terhére kell elszámolni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A költségek alapvető csoportosítása a költségek fajtái szerint lehetséges, eszerint megkülönböztetjük az anyagi jellegű és személyi jellegű költségeket valamint az értékcsökkenési leírást (amortizációt). ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az alábbi költségek közül melyik nem tartozik a költségek költségnemek szerinti besorolásába? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3|pontozás=+}}<br /> # értékcsökkenési leírás <br /> # anyagjellegű költség<br /> # közvetett költség<br /> # személyi jellegű költség<br /> <br /> == A közvetlen költségek gazdasági szempontból nem köthetők egy meghatározott termékhez, és egynél több terméknél merülnek fel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltározás az a tevékenység, amelynek keretében a vállalkozás vagyonát mennyiségben és értékben felvesszük, és az így kapott tételes kimutatásban (leltár) szereplő értékeket összevetjük a könyveinkben vezetett értékekkel. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A leltárban tételesen és ellenőrizhető módon szerepel a vállalkozás valamennyi eszköze csak értékben, forrásai pedig mennyiségben és értékben. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A mérleg összeállításának nem előfeltétele a leltározási tevékenység. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A nyitás csak és kizárólag a vagyonszámlák, az eszközök és források, valamint a költségszámlák körében értelmezhető. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárás után minden számla nulla egyenleget mutat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A könyvelési tevékenység egy-egy időszak elején mindig a nyitással kezdődik, majd az időszak végén a zárással fejeződik be. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A zárlati munkálatok keretében az analitikus számlák mennyiségi és érték adatait összevetjük a tényleges mennyiségi és érték adatokkal. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A főkönyvi kivonat a főkönyvi számlák megnevezését, nyitó egyenlegét, forgalmát és záró egyenlegét tartalmazó összesítő dokumentum. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A forgalmi kimutatás a főkönyvi számlák megnevezésének, nyitó egyenlegének, forgalmának és záró egyenlegének az összesítő kimutatása. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az 59. Költségnem átvezetési számla segítségével vezetjük át a költségeket a ráfordítások közé úgy, hogy Tartozik az 59. Költségnem átvezetési számla, Követel a 8. Ráfordítási számla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a nemzetgazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvény számos helyen csak útmutatást ad, megengedő jellegű. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli törvényben a 14-ből csak 12 számviteli alapelv szerepel, a maradék kettőt a számviteli politikában kell megjeleníteni. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2015-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Magyarországon 2005-től kötelező az IFRS-ek szerint készíteniük a konszolidált beszámolójukat azoknak a vállalatoknak, melyek értékpapírjaival az Unió tőzsdéjén kereskednek. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az Európai Unió várhatóan majd elkötelezi magát a Nemzetközi Pénzügy Beszámolási Standardok (IAS/IFRS-ek) használata mellett. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A számviteli politika részeként kell elkészíteni: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a számviteli alapelveket<br /> # a számlarendet<br /> # az eszközök és források értékelési szabályzatát<br /> # a fordulónapi értékelés részeként az időbeli elhatárolásokat<br /> <br /> == Nem része a számviteli politikának: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # a fordulónapi értékhelyesbítés<br /> # az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata<br /> # az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvántartani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítást<br /> # az új tárgyi eszköz beszerzését a használatba vételig<br /> # a tervszerű, megelőző karbantartást<br /> # a rendeltetés megváltoztatását vagy az átalakítást<br /> <br /> == Beruházásként kell nyilvánítani... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,3|pontozás=+}}<br /> # a bővítést<br /> # a felújítást<br /> # a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat során felmerült kiadásokat<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=+}}<br /> # a földterület, telek, erdő után<br /> # az immateriális javak után<br /> # a kisértékű tárgyi eszközök után<br /> # a készletek után<br /> <br /> == Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3,4|pontozás=+}}<br /> # az üzembe nem helyezett beruházás után<br /> # az ingatlanok után<br /> # a nullára leírt tárgyi eszközök után<br /> # a képzőművészeti alkotások után<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=3,4|pontozás=+}}<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a rendeltetés megváltoztatása, az átalakítás<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> <br /> == Karbantartásnak minősül... ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,2,4|pontozás=+}}<br /> # a tervszerű, megelőző javítások<br /> # a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítás<br /> # a felújítás, korszerűsítés<br /> # a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási munkák<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a teljesítményarányos leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> # olyan eszközök esetében javasolt az alkalmazása, amelyeknek a teljesítménye pontosan mérhető, és várható nagysága előre becsülhető<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a degresszív leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=+}}<br /> # minden évben azonos összegű értékcsökkenés kerül elszámolásra<br /> # akkor javasolt alkalmazni, ha az eszköz amortizációja az üzembe helyezés utáni néhány évben számottevően gyorsabb a későbbi évek amortizációjánál<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> # az évenkénti amortizáció elszámolása, a tényleges igénybevétel arányában valósul meg<br /> <br /> == Melyik állítás igaz a lineáris leírási módszerre? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a hosszabb élettartamú egyenletesen elhasználódó eszközök esetében alkalmazható célszerűen<br /> # a vállalkozás maga szabja meg az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét<br /> # nem veszi figyelembe az eszköz tényleges kopását, avulását<br /> # az egymást követő időszakokban (a használati idő alatt) csökkenő összegű amortizáció kerül elszámolásra<br /> <br /> == A maradványérték sosem lehet nulla. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A maradványérték: az üzembe helyezés időpontjában az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás, erkölcsi avulás, az eszközök használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása melyik számlán történik? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # 5. Értékcsökkenési leírás<br /> # 8. Egyéb ráfordítások<br /> <br /> == Az aktiválás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatának feltételeit megteremtő folyamat. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A beruházás a több évig használható erőforrások rendeltetésszerű használatba vétele. ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=+}}<br /> # Igaz<br /> # Hamis<br /> <br /> == A terven felüli értékcsökkenést: ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=+}}<br /> # ráfordításként kell elszámolni<br /> # költségként kell elszámolni<br /> <br /> == Mi a bruttó érték? ==<br /> <br /> {{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=+}}<br /> # a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett egyedi tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési értéke vagy előállítási költsége<br /> # az elszámolt amortizációval csökkentett eszközérték<br /> # a bekerülési érték</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190596 Számvitel 2016-11-08T20:06:31Z <p>Salamon Krisztián: /* Előadások anyaga (2016 ősz) */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1025.pptx|7. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1108.pptx|8. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:A002_1108.pptx&diff=190595 Fájl:A002 1108.pptx 2016-11-08T20:05:55Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:A002_1025.pptx&diff=190594 Fájl:A002 1025.pptx 2016-11-08T20:05:53Z <p>Salamon Krisztián: File uploaded with MsUpload</p> <hr /> <div>File uploaded with MsUpload</div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=F%C3%A1jl:7._teszt.pdf&diff=190593 Fájl:7. teszt.pdf 2016-11-08T19:53:24Z <p>Salamon Krisztián: </p> <hr /> <div></div> Salamon Krisztián https://vik.wiki/index.php?title=Sz%C3%A1mvitel&diff=190592 Számvitel 2016-11-08T19:52:56Z <p>Salamon Krisztián: /* Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz) */</p> <hr /> <div>{{Tantárgy<br /> | név = Számvitel<br /> | tárgykód = GT35A002<br /> | kredit = 2<br /> | tanszék = GTK-ÜTI <br /> | jelenlét = nincs<br /> | minmunka = hetente egy teszt (kb. 10 perc) + otthoni munka (néhány óra, kb. kétszer a félév alatt)<br /> | labor = <br /> | kiszh = nincs<br /> | nagyzh = 1 db<br /> | hf = nincs<br /> | vizsga = nincs<br /> | levlista = <br /> | tad = https://www.vik.bme.hu/kepzes/targyak/GT35A002/<br /> | tárgyhonlap = http://www.uti.bme.hu/tantargyak?p_p_id=TantargyLista_WAR_bmeuti&amp;p_p_lifecycle=0&amp;p_p_state=normal&amp;p_p_mode=view&amp;p_p_col_id=column-1&amp;p_p_col_count=1&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_action=showTantargy&amp;_TantargyLista_WAR_bmeuti_id=6751<br /> }}<br /> <br /> ==Követelmények==<br /> A félévközi jegy megszerezhető érdemi félévközi munkával vagy zárthelyi dolgozat megírásával:<br /> *A félévközi jegy megszerzése érdemi félévközi munkával: moodle tesztek (össz: 25 pont) és önálló vagy csoportos feladatok kidolgozásával (össz. 25 pont). Évközi munkával így összesen 50 pont szerezhető, az értékelés ponthatárai lent láthatók. Az érdemjegy évközi munkával való megszerzésének további feltétele, hogy a hallgató mind a moodle tesztekkel, mind az önálló és csoportos munkákkal legalább 12-12 pontot elérjen. Az aktív órai munkával pluszpontok szerezhetők, amelyekkel egy jegyet lehet javítani a már legalább elégséges félévközi jegyen. Az így értékelhető félévközi teljesítmény jegyei a szorgalmi időszak végén bekerülnek a Neptunba, és a hallgatók a zárthelyi megírása alól mentesülnek.<br /> **Moodle teszt: A hallgatók megoldhatnak az aznapi előadáshoz kapcsolódó ötpontos tesztet a moodleban az adott előadás napján, legkésőbb éjfélig. (Minden teszttel 5 pont érhető el.) A legjobban sikerült 5 teszt összpontszáma számít bele a félévközi jegybe. A tesztekkel így összesen 5*5 = 25 pont érhető el.<br /> **Önálló és csoportos feladatok: Lehetőség van egyéni és csoportos önálló feladatok feltöltésére a moodle rendszerbe a megadott határidők betartásával. (Önálló feladatokkal ugyancsak összesen 25 pont szerezhető.)<br /> *Aki a félév során nem tudja, vagy nem akarja az 1. pontban foglalt módon a félévközi jegyét megszerezni, az az előadás időpontjában zárthelyi dolgozatot írhat. A zárthelyi dolgozat egy 50 pontos teszt. A zárthelyivel elért legalább elégséges eredmény is javítható egy jeggyel az aktív órai munkával szerzett pluszpontok beszámításával.<br /> <br /> ===Az értékelés ponthatárai===<br /> *00 – 24 pont (1) elégtelen<br /> *25 – 31 pont (2) elégséges<br /> *32 – 38 pont (3) közepes<br /> *39 – 44 pont (4) jó<br /> *45 – 50 pont (5) jeles<br /> <br /> ===Pótlási lehetőségek===<br /> A moodle felületen meghirdetett helyen és időpontban a pótlási héten, amiről az érintett hallgatók Neptun üzenetet is kapnak.<br /> <br /> ==Tananyag röviden==<br /> *Számviteli karrierirányok, életpályamodellek. Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 1. rész<br /> *Mérleg: Pillanatfelvétel a vagyoni helyzetről 2. rész<br /> *Könyvelési egyszeregy<br /> *Könyvelésmódszertan<br /> *Adózási alapok, ÁFA elszámolása<br /> *Költségek nyilvántartása<br /> *Nyitástól a zárásig<br /> *Mérlegtételek értékelése<br /> *A számvitel nem tűri a pongyolaságot!<br /> *Eredmény kimutatása<br /> *A készpénz a király? – Pénzáramlások kimutatása<br /> *A számok minden titkot kifecsegnek<br /> <br /> ==Segédanyagok==<br /> ===Előadások anyaga (2016 ősz)===<br /> *[[Media:A002_0906.pptx|1. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0913.pptx|2. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0920.pptx|3. előadás]]<br /> *[[Media:A002_0926.pptx|4. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1004.pptx|5. előadás]]<br /> *[[Media:A002_1011.pptx|6. előadás]]<br /> <br /> ===Tesztkérdések a Moodle rendszerből (2016 ősz)===<br /> *[[Media:1. teszt.pdf|1. teszt]]<br /> *[[Media:2. teszt.pdf|2. teszt]]<br /> *[[Media:3. teszt.pdf|3. teszt]]<br /> *[[Media:4. teszt.pdf|4. teszt]]<br /> *[[Media:5. teszt.pdf|5. teszt]]<br /> *[[Media:6. teszt.pdf|6. teszt]]<br /> *[[Media:7. teszt.pdf|7. teszt]]<br /> <br /> ==Segédanyagok (régi)==<br /> ===Gyakorló tesztek===<br /> <br /> Már nem ilyen típusú a számonkérés, de akit érdekel, még kitöltheti ezeket<br /> <br /> [[Számvitel - I/H gyakorló|Összesített kvíz]]<br /> {{Rejtett<br /> |mutatott=A kérdéssorok témakörönként<br /> |szöveg=<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_1]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_2]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_3]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_4]]<br /> * &lt;del&gt;[[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_5]]&lt;/del&gt;<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_6]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_7]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_8]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_9]]<br /> * [[Számvitel I/H gyakorló kérdések, témakörszám:_10]]<br /> }}<br /> <br /> ===Előadás===<br /> Régebbi diák, de még használhatóak.<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-10.ppt| 1. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 02-17.ppt| 2. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 13.ppt| 4. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 17.ppt| 6. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 03 24.ppt| 7. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 8.ppt|8. eloadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-07.ppt| 9. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-14.ppt| 10. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-21.ppt| 11. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 04-28.ppt| 12. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel eloadas 05-05.ppt| 13. előadás]]<br /> *[[Media:Szamvitel_eloadas_otthoni_tanulas.pdf‎| Kiegészítő dia otthoni tanuláshoz]]<br /> És az ezekről készült szöveges [[Media:Szamvitel ppt kidolgozas.pdf | kidolgozás]] (hibák előfordulhatnak!).<br /> A pdf-ben az első oldal az &quot;otthoni tanulás&quot; pdf kidolgozása.<br /> <br /> ===Gyakorló feladatok, kidolgozások===<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 1.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 2.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel gyakorlas 3.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> Megoldott gyakorló feladatok:<br /> *[[Media:Szamvitel 1 Gyak megoldott.pdf|Első rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 2 Gyak megoldott.pdf|Második rész]]<br /> *[[Media:Szamvitel 3 Gyak megoldott.pdf|Harmadik rész]]<br /> <br /> ===Egyéb===<br /> *[[Media:Szamvitel jegyzet 1 zh.pdf|Jegyzet]] első ZH-ig<br /> *[[Media:Szamvitel penzugyi mutatok.pdf|Pénzügyi]] mutatók (2.ZH-hoz kell)<br /> *[[Media:Szamvitel Mintabeszámolók 2011.pdf|Mintabeszámolók]]<br /> *[[Media:Szamvitel Merleg sablon.pdf|Mérleg sablon]]<br /> *[[Media:Szamvitel cegalapitas pelda.pdf|Cégalapítás példa]]<br /> <br /> Eredménykimutatás [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas forma.pdf|forma]] és [[Media:Szamvitel eredmenykimutatas gyak.pdf|Gyakorló feladat]]<br /> <br /> ===ZH===<br /> <br /> *[[Media:Szamvitel mintazh 1.pdf|1. ZH minta]]<br /> *[[Media:Szamvitel zh 2 kidolgozott.pdf|Kidolgozott 2.ZH]]<br /> <br /> <br /> ==Vélemények==<br /> <br /> === 2010 ősz ===<br /> <br /> A tanárnő nagyon érdekes előadásokat tart, nagyon jó a stílusa, tudja, hogy mérnökök leszünk, nem könyvelők. Kevés elméletet tanultunk, sokat gyakoroltunk, ZH-példákat is, és sokat mesélt arról is, hogy hogy működnek a tanult dolgok a valóságban, meg történeteket.<br /> <br /> Két ZH-t írtunk, 40 és 60 pontosat, mindkettő előtt oldottunk meg ugyanolyan feladatokat, csak más adatokkal. Bejárás + a ZH-kra fél-egy óra tanulás bőven elég a teljesítéshez. Magolni szinte alig kellett valamit, főleg ész kellett.<br /> <br /> A tanárnő első órán felírta az e-mail címeinket és arra küldött mindig anyagokat amiket órán vettünk, hogy ki tudjuk nyomtatni. Szóval lehet hogy ha valaki nem jár be, akkor is utána tud nézni a dolgoknak, de ez nem garantált, ajánlott könyv/jegyzet nincs, az elmélet nagy részét táblánál mondja el.<br /> <br /> === 2014 tavasz ===<br /> <br /> Most Dr. Laáb Ágnes tartotta. A ketteshez elég volt minden órán bent lenni + írni óra végén papíron valamilyen visszajelzést a tanárnőnek. Ezen felül neten (külön portálon) beadható gyakorlófeladatokkal szerezhető jobb jegy (akár 5-ös is), vagy meg lehetett írni a ZH-t (11. hét), de akkor azon a plusz pontok(jelenlét+feladatok) legfeljebb egy jegyet javíthattak. Így például ha van annyi pontod, ami elég a 3-ashoz, és megírod a ZH-t, amin megbuksz, akkor buktad a tárgyat, így szerintem ezt nem érdemes kockáztatni. <br /> <br /> Az előadások viszonylag érdekesek voltak, és a tanárnő láthatóan igyekezett, de nekem nagyon szenvedős volt este 6 körül, kevés dolog keltette fel az érdeklődésem, bár ez persze ízlés kérdése.<br /> <br /> === 2016 tavasz ===<br /> <br /> Ebben a félévben szintén Dr. Laáb Ágnes tartotta a tárgyat. A félév közben a moodle-ben kitölthető tesztekkel és egyéb szorgalmi feladatokkal önmagában teljesíteni lehetett a tárgyat, én idő hiányában a ZH-t választottam. 20 kérdéses teszt volt, amit meg lehetett írni gépen vagy papíron, mindkét lehetőség esetén 2 próbálkozási lehetőség volt, a jobb eredmény számított. Tanulás nélkül és a félév közben néhány teszt random kitöltésével egy hármast tudtam szerezni, maximálisan ingyenkredit volt.<br /> <br /> 1 előadáson voltam bent, az egész jó volt.<br /> <br /> {{Lábléc_-_Kötelezően_választható_gazdasági_és_humán_ismeretek}}</div> Salamon Krisztián