<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
	<id>https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=S%C3%BCthe%C3%B6+Istv%C3%A1n</id>
	<title>VIK Wiki - Felhasználó közreműködései [hu]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vik.wiki/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=S%C3%BCthe%C3%B6+Istv%C3%A1n"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/S%C3%BCthe%C3%B6_Istv%C3%A1n"/>
	<updated>2026-04-23T03:45:39Z</updated>
	<subtitle>Felhasználó közreműködései</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.43.6</generator>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Mobil-_%C3%A9s_webes_szoftverek_web_kikerdezo&amp;diff=205094</id>
		<title>Mobil- és webes szoftverek web kikerdezo</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Mobil-_%C3%A9s_webes_szoftverek_web_kikerdezo&amp;diff=205094"/>
		<updated>2023-12-14T12:10:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Sütheö István: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza | Mobil- és webes szoftverek}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím = Mobil-és webes szoftverek web kikérdező}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy változónak nem adunk meg értéket, akkor az null lesz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy input mezőt melyik attribútummal lehet kötelezően kitölthetővé tenni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# mustfill&lt;br /&gt;
# pattern&lt;br /&gt;
# req&lt;br /&gt;
# required&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy HTML elemen azt szeretnénk megadni, hogy minden felbontáson 4 oszlop széles legyen, azt melyik osztállyal tehetjük meg? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# col-sm-4&lt;br /&gt;
# col-4&lt;br /&gt;
# col-lg-4&lt;br /&gt;
# col-xl-4&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik(ek) block elem(ek)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# p&lt;br /&gt;
# a&lt;br /&gt;
# div&lt;br /&gt;
# span&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A var-ral létrehozott változók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak a blokkon belül láthatóak.&lt;br /&gt;
# csak a függvényen belül láthatóak.&lt;br /&gt;
# mindig mindenhonnan láthatóak.&lt;br /&gt;
# var-ral nem lehet változót létrehozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Statikus kiszolgálással csak statikus weboldalt lehet készíteni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lehet-e HTML oldalt validálni, hogy megfelel-e a szabványnak? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A bootstrap griddel készíthető reszponzív design. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik metódus tipikusan nem idempotens? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# TRACE&lt;br /&gt;
# GET&lt;br /&gt;
# HEAD&lt;br /&gt;
# POST&lt;br /&gt;
# PUT&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mivel tudunk a DOM-ből összetett selector alapján elemeket lekérdezni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# document.getElementById()&lt;br /&gt;
# document.getElements()&lt;br /&gt;
# document.getElement()&lt;br /&gt;
# document.querySelector()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan tudunk egy gomb (btn) kattintás eseményre feliratkozni ha több eseménykezelőt is támogatni kell? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# btn.click = function() { ... }&lt;br /&gt;
# btn.AddEventListener( &amp;quot;click&amp;quot;, function() {...})&lt;br /&gt;
# document.AddEventListener( btn, &amp;quot;click&amp;quot; function() {...} )&lt;br /&gt;
# btn.onclick = function() { ... }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy HTML elemet csak fullHD felbontáson szeretnénk elrejteni, akkor az alábbiak közül melyik CSS osztályt tegyük az elemre? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# d-flex d-xl-none&lt;br /&gt;
# d-flex d-none&lt;br /&gt;
# d-none d-xl-flex&lt;br /&gt;
# d-sm-none d-xl-flex&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik előre definiált bootstrap osztállyal tudjuk a bal oldali padding méretét megváltoztatni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# pl-2&lt;br /&gt;
# mt-2&lt;br /&gt;
# ml-2&lt;br /&gt;
# pt-2&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha a flex-direction értékét column-ra állítjuk, akkor a flex-end szerinti igazítás mit jelent? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Az elemeket lentre rendezzük&lt;br /&gt;
# Az elemeket jobbra rendezzük&lt;br /&gt;
# Az elemeket balra rendezzük&lt;br /&gt;
# Az elemeket fentre rendezzük&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely tulajdonság beállításával tudjuk a flexboxos elemeket több sorossá tenni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# display&lt;br /&gt;
# Nem lehet&lt;br /&gt;
# flex-wrap&lt;br /&gt;
# flex&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Inline elembe tehetünk-e inline elemet? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A JavaScriptben létezik a függvény overload. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A document.ready eseményben fel tudunk-e iratkozni a később, dinamikusan JavaScriptből létrehozott elemek click eseményére? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem, mert a documentum ready esemény lefutásakor még nem létezik az elem így nem tudunk rá selectort írni.&lt;br /&gt;
# Igen, az on függvénnyel, ha két paramétert adunk meg neki.&lt;br /&gt;
# Igen, ha az egyik őséhez regisztráljuk be az eseménykezelőt és az on függvénynek megadjuk még egy selectort második paraméterként.&lt;br /&gt;
# Nem, a jQuery on függvényével csak az oldal betöltődésekor létező elemekre lehet feliratkozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A div #ul selector melyik elemre fog illeszkedni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A div leszármazottjai közül az id=&amp;quot;ul&amp;quot; attibútummal rendelkezőre&lt;br /&gt;
# Arra a div-re amin a class=&amp;quot;ul&amp;quot; rajta van&lt;br /&gt;
# Arra a div-re ahol az id=&amp;quot;ul&amp;quot;&lt;br /&gt;
# Csak a div közvetlen leszármazottjaira amiknek az id-ja &amp;quot;ul&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A div#content selector melyik elemre fog illeszkedni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Arra a div-re amin a class=&amp;quot;content&amp;quot; rajta van&lt;br /&gt;
# Arra a div-re ahol az id=&amp;quot;content&amp;quot;&lt;br /&gt;
# Annak a divnek az összes leszármazottjára, ahol az id=&amp;quot;content&amp;quot;&lt;br /&gt;
# Annak a divnek a gyerekeire, aminek az id-ja &amp;quot;content&amp;quot;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mi lesz a 2020 + &#039;január&#039; + 1 kifejezés értéke? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem lehet kiértékelni, mert numbert és stringet nem lehet összeadni&lt;br /&gt;
# 2020január1&lt;br /&gt;
# NaN&lt;br /&gt;
# 2021január&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan tud jQuery-vel feliratkozni az ul tagek összes li-jének a &#039;click&#039; eseményre úgy, hogy a dinamikusan (pl: JavaScriptből) létrehozott li-kre is lefusson az eseménykezelő? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Nem lehet így feliratkozni&lt;br /&gt;
# $(&amp;quot;ul&amp;quot;).on(&amp;quot;click&amp;quot;, &amp;quot;li&amp;quot;, function( e ) { ... } )&lt;br /&gt;
# $(&amp;quot;ul&amp;quot;).on(&amp;quot;click&amp;quot;, function( e ) { ... } )&lt;br /&gt;
# $(&amp;quot;li&amp;quot;).on(&amp;quot;click&amp;quot;, function( e ) { ... })&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alábbiak közül melyik(ek) truthy(k)? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4,6,7|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 123&lt;br /&gt;
# undefined&lt;br /&gt;
# false&lt;br /&gt;
# {}&lt;br /&gt;
# null&lt;br /&gt;
# []&lt;br /&gt;
# &#039;0&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy JavaScript függvényt kevesebb paraméterrel hívunk meg, akkor ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A kihagyott paraméterek értéke undefined lesz.&lt;br /&gt;
# A kihagyott paraméter értéke &#039;&#039; (üres string) lesz.&lt;br /&gt;
# A kihagyott paraméterek értéke null lesz.&lt;br /&gt;
# Hibát fogunk kapni, hogy ennyi paraméterrel nem létezik függvény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy !important-al megadott szabályt nem lehet felülírni, mert az a legerősebb szabály. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mely állítások igazak az alábbiak közül? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=1,4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A readonly vagy disabled attribútummal ellátott input nem szerkeszthető a böngészőben.&lt;br /&gt;
# A disabled attribútummal ellátott input nem jelenik meg a böngészőben.&lt;br /&gt;
# A disabled attribútummal ellátott input értékét a kliens felküldi a szerverre.&lt;br /&gt;
# A readonly attibútummal ellátott input értékét a kliens felküldi a szerverre.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Inline elemekre a width segítségével lehet megadni szélességet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha fájlt szeretnénk feltölteni egy input taggel, akkor mit kell beállítani? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=több|válasz=2,3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A form tagen a type=&amp;quot;multipart/form-data&amp;quot;-t&lt;br /&gt;
# A form tagen az encType=&amp;quot;multipart/form-data&amp;quot;-t&lt;br /&gt;
# Az inputon a type=&amp;quot;file&amp;quot;-t&lt;br /&gt;
# A form tagen a type=&amp;quot;file&amp;quot;-t&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A bootstrap grid hány oszlopot definiál alapértelmezés szerint? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=4|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# 4&lt;br /&gt;
# 16&lt;br /&gt;
# 10&lt;br /&gt;
# 12&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy HTML-ben inline megadott stílust CSS-ből csak !important szabállyal lehet felüldefiniálni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A let-tel létrehozott változók ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# csak a blokkon belül láthatóak.&lt;br /&gt;
# csak a függvényen belül láthatóak.&lt;br /&gt;
# mindig mindenhonnan láthatóak.&lt;br /&gt;
# let-tel nem lehet változót létrehozni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Mivel tudunk a DOM-ből tag alapján elemeket lekérdezni? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# document.getElementsByTagName()&lt;br /&gt;
# window.getElementsByTagName()&lt;br /&gt;
# document.getElementsByName()&lt;br /&gt;
# document.querySelector()&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Melyik nem típus a JavaScriptben? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Undefined&lt;br /&gt;
# Boolean&lt;br /&gt;
# Integer&lt;br /&gt;
# Number&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Milyen attribútummal adhatjuk meg egy egysoros szöveges beviteli mező maximális hosszát? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# maxlength&lt;br /&gt;
# length&lt;br /&gt;
# maximum&lt;br /&gt;
# max&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A JSON.parse() ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# a teljes objektumot létre fogja hozni, függetlenül attól, hogy van-e benne függvény.&lt;br /&gt;
# sztringgé alakítja a megkapott objektumot.&lt;br /&gt;
# nem fogja létrehozni a JSON stringben szereplő függvényeket.&lt;br /&gt;
# hibát fog dobni, ha a JSON sztring-ben szerepel függvény.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan tudunk feliratkozni jQuery-vel egy ID-val azonosított elem &#039;submit&#039; eseményére? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# $(&amp;quot;form&amp;quot;).on(&amp;quot;submit&amp;quot;, function() { ... })&lt;br /&gt;
# $(&amp;quot;myForm&amp;quot;).submit(function() { ... } )&lt;br /&gt;
# $(document).submit(function() { ... } )&lt;br /&gt;
# $(myForm).on(&amp;quot;submit&amp;quot;, function() { ... })&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== JavaScriptben vannak public és private változók. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy position: absolute pozícionált kép mihez képest abszolút? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Ahhoz a legközelebbi szülőhöz képest, ami relative pozícionált.&lt;br /&gt;
# Mindig body-hoz képest.&lt;br /&gt;
# A legközelebbi szülőhöz képest, amin a position: static.&lt;br /&gt;
# A közvetlen szülőhöz képest.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A const-tal létrehozott változóknak kötelező a létrehozáskor értéket adni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A bootstrap gridben egy konkrét tartalmi elem több oszlopon is átnyúlhat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Hogyan köthetünk össze HTML-ben egy címkét és egy szövegdobozt úgy, hogy a címkére kattintva a szövegdobozba kerüljön a kurzor? ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# A label for attribútumával és az input id attribútumával&lt;br /&gt;
# Az input for attribútumával és a label id attribútumával&lt;br /&gt;
# Ha egymás után következnek, akkor automatikusan össze lesznek kötve&lt;br /&gt;
# HTML-ben ez nem lehetséges, csak JavaScriptben&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sütheö István</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=203968</id>
		<title>Operációs rendszerek ZH kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Oper%C3%A1ci%C3%B3s_rendszerek_ZH_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=203968"/>
		<updated>2023-05-02T21:07:27Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Sütheö István: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&#039;&#039; Megjegyzés: A (?) jelölt kérdésekre a válasz nem 100%-ig helyes, amennyiben tudod rá a helyes választ, írd át a helyes megoldásra vagy épp szedd ki a ?-et a kérdésből, ha alapból jó a válasz, ezzel segítve a többiek, és az én munkámat! :) &#039;&#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Vissza|Operációs rendszerek}}&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Operációs rendszerek Igaz-Hamis (ZH)&lt;br /&gt;
|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy feladatot mindig egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk létrehozása utáni első állapota lehet a &amp;quot;fut&amp;quot;. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy memória-intenzív taszkokat futtató rendszerben alacsony a CPU-kihasználtság, akkor nincs elegendő memória a taszkok számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatokon belül csak egy verem lehet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálaknak saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszer absztrakt virtuális gépei összességükben több erőforrást tartalmaznak, mint amennyi fizikailag rendelkezésre áll. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén kerülhet át. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok állapotváltozásai alapvetően megszakítások miatt következnek be. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatnak saját memóriatartománya, a szálnak pedig saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows Task Scheduler egy hosszútávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülforgó (RR) ütemezés esetén a konvoj-hatás nem jelentkezik, mivel az ütemező a taszkokat csak adott ideig futtatja, utána átütemezéssel megszakítja a futásukat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX cron középtávú ütemező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kooperatív ütemező esetén a taszkok nem hajtanak végre F-&amp;gt;FK állapotátmenetet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF végrehajthat F-&amp;gt;FK állapotátmenetet egy taszkon, míg például az FCFS nem. F-&amp;gt;V állapotátmenetet egyetlen ütemező sem hajt végre taszkon. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a kiéheztetés, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy többszintű ütemező akkor is lehet preemptív, ha minden szinten kooperatív ütemezési algoritmust használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező az I/O intenzív taszkokat magasabb prioritási szinten tartja, mint a CPU-intenzíveket. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az MFQ ütemező lefeleé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemezőben van upgrade, míg a statikus ütemezőben nincs. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus többszintű ütemező átrendezheti a szintek között a taszkokat, míg a statikus nem. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IEEE POSIX egy szabvány, amely előírja a kernel belső felépítését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy mikrokernel alapvetően elosztott rendszer felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerkönyvtárak az operációs rendszer védett módban működő részei. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer elszeparálja (védi) egymástól a taszkokat, ezért azok védett módban futnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ablakkezelő (window manager) a karakteres parancsértelmező (shell) grafikus változata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál a taszk egy olyan megvalósítása, amely önálló memóriaterülettel rendelkezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező a várakozó állapotú taszkok közül választja ki a következő futó taszkot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége az egységnyi időszelet alatt átütemezett taszkok száma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kiéheztetés statikus prioritást alkalmazó prioritásos ütemezőkben nem kerülhető el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba gyakorisága a CPU-kihasználtsággal lineárisan nő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az óra és az újabb esély lapcsere ugyanazon múltbéli adatokra támaszkodva működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát el, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeknek azonos programkód található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az operációs rendszer alapvető célja a hardver eszközök konfigurációja és menedzselése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszer egy adott feladatra specializált, valósidejű működésű szoftver. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mikrokernelek elosztott felépítésűek, ahol a kernel feladatait alapvetően egymástól független, felhasználói módban futó taszkok oldják meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX futási szintje meghatározza a rendszerben futó szolgáltatások körét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS X XNU kernel egy hibrid kernel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív feladatok I/O-intenzívvé válhatnak, ha sok memóriára van szükségük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő az állapotátmeneti gráfban megtett FK – F – FK kör teljes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy multiprogramozott operációs rendszer futtatásához több processzormagra van szükség. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan folyamat, amely más szálakkal közös címtérben fut. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Taszkok adminisztratív adatai a kernel és a taszkok címterében is elhelyezhetők. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemezés során leghatékonyabban láncolt listák segítségével tarthatjuk nyilván taszkok (pl. prioritás szerint) rendezett halmazát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemezési algoritmus FIFO adatstruktúrát használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó ütemezés nem kooperatív, és elkerüli a kiéheztetést. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrövidebb löketidejű (SJF) algoritmus konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok ütemező (MFQ) az I/O-intenzív taszkokat magas prioritású szinteken szolgálja ki. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM (pipelined RAM) modell írás-olvasás ütközésnél mindig először az írás műveletet hajtja végre, hogy az olvasás már az új értékkel térhessen vissza. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Aszinkron üzenetváltásos kommunikáció során a küldés művelet befejezése megelőzi fogadás művelet elindítását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció a taszkok működésének összehangolása a művelet-végrehajtás időbeli korlátozásával. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mutex többpéldányos erőforrások védelmére alkalmas szinkronizációs eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A holtpont elleni védekezés legjobb módja a strucc algoritmus. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek monolitikus felépítésűek és modulárisan bővíthetőek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott operációs rendszerek minden esetben determinisztikus működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszer alkalmazása csökkenti a rendszer válaszidejét a klasszikus multiprogramozott rendszerekhez képest. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden rendszerhívás védett módban hajtódik végre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszer mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk FK állapotában eltöltött ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös virtuális memóriát használ, de saját verme van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az FCFS ütemező konstans algoritmikus komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Körforgó ütemezés során egy taszk csak akkor lép ki a futó állapotából, ha lejárt az időszelete. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj hatás például SRTF algoritmussal kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== PRAM modell szerinti kommunikáció csak egy folyamaton belüli szálak között valósítható meg a mai operációs rendszerekben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetsor egy indirekt kommunikációs megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibát az MMU jelzi, és a kernel kezeli. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy asszimetrikus kommunikációs forma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A távoli eljáráshívás megvalósítása csak egy folyamaton belüli szálak között lehetséges, mivel azok férnek hozzá egymás memóriaterületéhez és eljáráshoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX jelzések a kommunikáció leggyorsabb formái közé tartoznak nagyon alacsony késleltetésük miatt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet, nincs szükség szinkronizációra. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció általában rontja a programjaink teljesítményét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben kialakulhat holtpont, akkkor az az erőforrás-foglalások tetszőleges sorrendje esetén ki fog alakulni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Optimista zárolás alkalmazásával minden esetben javítható a programunk teljesítménye(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer nem lehet egyszerre monolitikus és moduláris felépítésű. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kemény valósidejű rendszer helyes működése esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy rendszerhívás meghívása jellemzően szoftveres megszakítást von maga után. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A modern mikrokernelek (pl. L4) fő gyengesége a lassú üzenetalapú kommunikáció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A futási szint (runlevel) meghatározza a UNIX rendszerekben futó taszkok prioritását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ütemező átbocsájtó képessége a taszkok által időegység alatt átvitt adatok mennyisége. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok adminisztratív adatait védelmi okokból mindig a kernel címterében tároljuk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memória-intenzív taszkok nagy memóriafoglalás esetén CPU-intenzívvé válnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszer kernelek eseményvezérelt működésűek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== NUMA architektúrájú rendszerben a taszkok nem érik el az összes fizikai memóriát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem preemptív ütemező esetén egy taszk kizárólag önszántából veszítheti el a CPU-t. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy rendszerben csak I/O-intenzív taszkok vannak, akkor az FCFS alkalmazása során nem léphet fel konvoj hatás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR használata optimális átlagos várakozási időt ereményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SJF adatműveletei konstans komplexításúak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai OS-ek többprocesszoros ütemezési megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem biztosít kölcsönös kizárást a közösen használt memóriaterületre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az üzenetváltásos kommunikáció során mindig szükséges az átvitt adatok átmeneti tárolása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az rpcgen egy kódgenerátor, amely RPC interfészleírásból bináris programkódot készít. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szinkronizáció megvalóstása szükségképpen maga után vonja a taszkok várakozást. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Olyan rendszerben is szükség lehet szinkronizációra, ahol nem alakulhat ki versenyhelyzet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A multiprogramozott OS nevét onnan kapta, hogy egyszerre több programozási nyelven is programozható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A beágyazott OS-ek jellemzően előre meghatározott feladatok ellátását támogatják. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX egy időosztásos, multiprogramozott OS. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden valósidejű rendszer mindig adott időkereten belül válaszol a bemenetre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az OS kernelek minden része/eljárása védett módban van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy felhasználói feladatot egy taszk old meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy szekvenciális működésű taszk, amely az OS-ben található többi szállal közös memóriaterületet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A zombi állapot célja megvárni, hogy a szülő folyamat nyugtázza a gyerek leállását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy nem terhelt OS percenként legfeljebb néhány kontextusváltás történik, hiszen csak 1-2 taszk működik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében helyezik el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai OS-ek jellemzően preemptív ütemezőt használnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== SJF esetén az FK-vá vált taszk beillesztésének művelete O(I) konstans komplexitású. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== RR-ben a taszkok mindig addig vannak F állapotban, amíg le nem jár az időszeletük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő mindig kisebb, mint a körülfordulási idő. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Heterogén, többprocesszoros ütemezésben a taszkok jellemzően nem migrálhatók szabadon a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRAM modell nem engedi meg a közös memória konkurens írását két (vagy több) taszk által, ezért ilyen esetekben is garantálja a programok helyes működését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hálózati kommunikáció (socket) egy indirekt, üzenetküldésen alapuló megoldás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A programokban mindenféle jelzésre szabadon beállíthatunk jelzéskezelő eljárásokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A közös erőforrások használatakor kialakuló versenyhelyzeteket szinkronizációs eszközökkel kezelhejtük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Spinlock (spinning lock) TSL (Test-end-set) művelet segítségével megvalósítható . ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeBSD Linux disztribúció. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows 10 OS telefonon is működik(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek helyes működés esetén mindig adott határidőn belül válaszolnak az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidő azt fejezi ki, hogy a felhasználónak mennyit kellett várnia egy program első válaszára (kimenetére) annak elindításától számítva. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok adminisztratív adatait a kernel a saját címtartományában tárolja(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A UNIX exec() rendszerhívás betölt és elindít egy új folyamatot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== F állapotból FK állapotba csak preemptív ütemezés esetén válthatnak a taszkok. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az SRTF preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel átütemezési pontok alkalmazása javítja a válaszidőt, mivel védett módban is teljesen preemptívvé válik az OS működése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba azt jelenti, hogy az adott lap nem létezik sehol, ezért nem lehet rá hivatkozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha növeljük egy rendszerben a fizikai memória méretét, akkor mindig csökkenni fog a laphibák száma, hiszen hiszen több lapot tarthatunk bent a memóriában. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel egyik alapvető feladata a felhasználói módban működő taszkok felügyelete. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos rendszerek egyben multiprogramozottak is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A FreeRTOS egy valósidejű, beágyazott környezetben használt operációs rendszer(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszerek egy eseményre adott időn belül biztosan reagálnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows alapú(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerszolgáltatások védett üzemmódban működnek(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel az első program, ami a háttértárról betöltve a processzor futtatni kezd. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Winlogon előbb fut, mint az SMSS (munkamenet-kezelő) a Windows-on. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások jellemzően (de nem mindig) megszakítással járnak együtt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A taszkok minden adminisztratív adatát a kernel címterében tároljuk(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szál egy olyan taszk megvalósítás, amely egy folyamaton belül más szálakkal közös vermet használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Apache webszerver szálalapú változata nagyobb teljesítményre (kérés / mp) képes, mint a folyamatalapú(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az exec() Unix rendszerhívás elindít egy új folyamatot(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A virtuális és fizika memóriacímek futásidejű transzformációja alapvetően szoftveres úton történik(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba oka jellemzően az alkalmazás hibás viselkedése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphiba kezelése általában taszkok közötti kontextusváltással is jár(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kerettáblák és laptáblák száma megegyezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A malloc() rendszerhívás kiadása nem jelenti azt, hogy a kernel memóriakezelője azonnal foglal egy további keretet a taszk számára. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A valósidejű rendszer helyes működés esetén mindig egy adott időkorláton belül válaszol az eseményekre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszerhívások jellemzően megszakítással járnak együtt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Windows nem rendelkezik programozható, karakteres parancsértelmezővel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fork() Unix rendszerhívás betölt és elindít egy új programot. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A π (pi) szám kiszámítása sok számjegyre egy I/O intenzív feladat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A legrégebben várakozó (FCFS) ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj-hatás például a legrövidebb hátralevő löketidejű (SRTF) algoritmussal megszüntethető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körülfordulási idő egyenlő a várakozási és a futási idők összegével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két egymástól független taszk azonos virtuális címen általában eltérő adatot lát, de lehetnek olyan virtuális címeik, amelyeken azonos programkód található. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az időosztásos operációs rendszerek egyben multiprogramozott rendszerek is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kliens (PC, telefon, tablet) gépeken több Unix-alapú rendszer fut, mint Windows-alapú(?). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A számítógépeken futó taszkok többsége I/O-intenzív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ideális ütemező komplexitása lineáris, azaz O(N). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konvoj hatás kooperatív ütemező algoritmussal nem kezelhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=3|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
# Egyes esetekben kezelhető, másokban nem.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Többprocesszoros ütemezésben a taszkokat nem célszerű szabadon migrálni a végrehajtó egységek között. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A többszintű visszacsatolt sorok (MFQ) ütemező lefelé lépteti a taszkokat a szintek között, ha azok az adott szinten kihasználják a rendelkezésükre álló CPU-időt (pl. a RR időszeletet). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A körforgó (RR) ütemező használata optimális átlagos várakozási időt eredményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A &amp;quot;lapok tárba fagyasztása&amp;quot; (page locking) technikai célja írásvédetté tenni a lap tartalmát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A keret-és a laptáblák száma megegyezik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A strucc-algoritmus a holtpont &amp;quot;kezelésének&amp;quot; egyik módja, amely nem vesz tudomást a holtpont kialakulásáról, így valójában nem is kezeli azt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RAID0 általában gyorsabb a RAID1-nél, de a RAID1 megbízhatóbb. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerek többporcesszoros ütemezései megoldásai jellemzően szimmetrikus rendszerek, azaz minden végrehajtó egység ellátja a saját ütemezését. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A statikus többszintű ütemezőkben nem jelentkezhet a konvoj-hatás, hiszen a globális ütemező preemptív. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mai operációs rendszerekben jellemzően többféle ütemező működik egyszerre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés során a rendszer teljesítménye a gyakori laphibák miatt megnövekedő I/O-terhelés hatására romlik jelentősen. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vergődés a laphibák olyan mértékű gyakorisága, amely a rendszer teljesítményromlásával jár. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A memóriakezelés során fellépő védelmi hiba hardver megszakítást okoz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laplopó (page daemon) valamilyen lapozási (lapbehozási) stratégiát alkalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy általános célú operációs rendszerben jellemzően 1-2 kontextusváltás történik másodpercenként. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Unix operációs rendszer első változata az AT&amp;amp;T Bell Lab kommerciális termékeként jelent meg, amelyet számos cég és egyetem vásárolt meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A spinlock kis rezsiköltséggel rendelkező zárolási eszköz, ezért minden esetben javasolt a használata, amikor az operációs rendszer azt támogatja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy taszk várakozó állapotból futó állapotba is átkerülhet. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A várakozási idő a taszk várakozó állapotban eltöltött összes ideje. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Linux felhasználói módban többszintű ütemezőt használ. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A cserehely (swap) a taszkok teljes memóriaképét tárolja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CPU nem tudja végrehajtani a programok cserehelyen (swap) levő utasításait. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két, egy folyamaton belüli szál azonos virtuális címen jellemzően ugyanazt látja, de van a virtuális címtartományuknak olyan része, amely biztosan különböző adatokat tartalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A laphibák számát biztosan csökkentjük, ha növeljük a rendelkezésre álló fizikai memória méretét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy operációs rendszer forráskódja lehet néhány tízezer programsor, de akár sok millió is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kernel moduláris felépítése csökkenti a kernel futásidejű memóriafoglalását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sütheö István</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Igaz-Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=203209</id>
		<title>Szoftvertechnológia (régi)/Igaz-Hamis kikérdező</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vik.wiki/index.php?title=Szoftvertechnol%C3%B3gia_(r%C3%A9gi)/Igaz-Hamis_kik%C3%A9rdez%C5%91&amp;diff=203209"/>
		<updated>2022-12-12T16:52:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Sütheö István: /* Ha SPICE modellt alkalmazunk, nekünk kell kiválasztani, hogy mely folyamatok képességi szintjét szeretnénk fejleszteni. */&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;{{Vissza|Szoftvertechnológia}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&#039;&#039;Kikérdező a tárgyhonlapon lévő igaz/hamis kérdésekhez + Wikin fenn található vizsgákból.&#039;&#039; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Kvízoldal&lt;br /&gt;
|cím=Szoftvertechnológia Igaz/Hamis&lt;br /&gt;
|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő követelmény lehet egy repülőjegyeket árusító webes alkalmazás nem-funkcionális követelménye: Egyszerre maximum 5 repülőjegyet lehet foglalni ugyanarra a járatra.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A polimorfizmus alkalmazásával általában csökken a relációban szereplő osztályok metódusainak száma.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha  azért, hogy a csapattagok koncentrálni tudjanak szakmai feladataikra, csak maximum havi 1 projektmegbeszélést tartanak.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatos rendelkezésre állás minden szoftver esetében alapkövetelmény.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A polimorfizmus alkalmazásával általában csökken az alternatívák (case és if szerkezetek) száma.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ekvivalencia osztály alapú tesztelés a kód belső szerkezetén alapul.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Subversion-ben update-kor változhat a munkapéldány.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GUI tervezése során figyelni kell a felhasználók sokféleségére.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha naponta tartanak rövid megbeszélést a projekt előrehaladásáról.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektirányítási folyamatok egyik mérőszáma lehet a projekt tervezéssel eltöltött idő.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tesztelés egyik módszere a TDD (Test Driven Development, tesztvezérelt fejlesztés) agilis szoftverfejlesztés esetén.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI modellben a sajátos célok (Specific Goals) és általános célok (Generic Goals) kötelező elemek.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A design (rendszertervezés) során mindig meg kell vizsgálni, hogy milyen architektúra stílusokat, mintákat lehetne alkalmazni.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő követelmény lehet egy repülőjegyeket árusító webes alkalmazás nem-funkcionális követelménye: A rendszernek maximum 1000 felhasználót kell egyszerre kezelnie.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projekt tervben a kritikus úton levő tevékenységek hossza megváltoztatható anélkül, hogy ez a projekt teljes átfutását befolyásolná.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftvertesztelés a hibák jelenlétét és nem a hibamentességet mutatja meg.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektben a tesztelők külön csoportban dolgoznak, munkájuk teljesen elkülönül a programozókétól, az objektivitás megőrzése céljából.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projekt tervben nem kell megemlíteni a tesztelési tevékenységeket, mert ezeket a teszt tervezők fogják leírni.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rövid válaszidő minden szoftver esetében alapkövetelmény.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az iteratív és inkrementális fejlesztések hátránya, hogy a felhasználói visszajelzések későn jelennek meg a fejlesztési folyamatban.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMM előírja, hogy az orchestration elvén szervezzék a technológiai folyamatokat.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha  a projektben érdekelt felek vagy „Disznók”, vagy „Csirkék”.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konfigurációkezelésre nem kell időt tervezni a projektben.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az útvonal alapú tesztelés a kód belső szerkezetén alapul.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Késedelmes sprint esetén a csapatot új emberekkel bővítik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektben a kritikus úton mindig a legköltségesebb tevékenységek foglalnak helyet.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A teszteléshez szükséges erőforrások meghatározása az alapvető tesztelési folyamat „Végrehajtás” fázisába tartozik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Integrációs teszt megjelenik explicit módon a V-modellben.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jó szoftvertervező nem vizsgál meg több alternatívát egy rendszer tervezése során, mert tapasztalatai alapján ismeri a legjobbat, és azt választja.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az inspekció a leghatásosabb az összes szemle között, viszont költséges és nehéz a bevezetése.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha a projekt előrehaladását a falra ragasztott cédulákkal követik, és az ezekről készült fotókkal dokumentálják.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A minőségbiztosítás a szoftverfejlesztésben a jó tesztelést jelenti.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tapasztalatok elemzése az elkövetkező projektek számára az alapvető tesztelési folyamat „Végrehajtás” fázisába tartozik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A követelményeket össze kell tudni rendelni a design elemekkel, a kóddal és a tesztesetekkel is.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A bemenetek és kimenetek kombinációi kimutatják az összes hibát a szoftverben.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver megjelenhet koncepciók, ügyletek vagy eljárások alakjában.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftvertermék minőségét meg lehet meghatározni; a rövid válaszidő és a folyamatos rendelkezésre állás mindig a jó minőség eleme. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI modellben 4-es érettségi szinten az összes, 4-as érettségi szinten kötelező folyamatnak legalább 4-es képességi szintűnek kell lennie.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha előfordul, hogy a teszt eseteket hamarabb írják meg, mint a kódot.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Béta-teszt megjelenik explicit módon a V-modellben.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Definition of Done az agilis projekttervezés és/vagy projektkövetés eszköze.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ekvivalencia osztály alapú tesztelési technika követelményspecifikáción alapul.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A biztonságkritikus rendszerek tesztelése hasonló a webalkalmazások teszteléséhez.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A határérték analízis a kód belső szerkezetén alapul.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kódminőséget a V-modellben a refaktorálás (refactoring) tevékenység hivatott növelni.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő követelmény lehet egy repülőjegyeket árusító webes alkalmazás nem-funkcionális követelménye: A rendszernek PC-n, tableten és Androidot használó okostelefonon is működnie kell.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az asszociáció, a kompozíció, a függőség és a specializáció közül a specializáció a leggyengébb. (UML2)==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „megvalósult érték számítás” segít előrejelezni, hogy mi várható a projekt következő szakaszaiban.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI folytonos reprezentációja (continuous representation) megfelel a szoftver CMM-nek.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidőre vonatkozó követelményt nem-funkcionális követelményként szoktuk kezelni.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A csapat sebessége (Team velocity) az agilis projekttervezés és/vagy projektkövetés eszköze.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftvertermék tartalmazza a felhasználói adatokat.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha a projekt előrehaladását a Kanban Board-ról készült fotókkal dokumentálják.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tesztelés során készülő dokumentumokat nem kell verziókövetésnek alávetni.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI (Capability Maturity Model Integration) modellben az összes fejlesztési folyamat (Engineering Processes) a 3-as érettségi szinten kötelező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI (Capability Maturity Model Integration) modellben az összes fejlesztési folyamat (Engineering Processes) a 2-es érettségi szinten kötelező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő követelmény lehet egy repülőjegyeket árusító webes alkalmazás nem-funkcionális követelménye: A repülőjegyet Mastercard vagy Visa bankkártyával ki lehet fizetni.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fehér-doboz tesztelés a kód belső szerkezetén alapul.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kommunikációs diagramon az üzenetek sorrendjét számozással lehet megadni. (UML2)==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A polimorfizmus alkalmazásával általában csökken a leszármazott osztályokon belüli kohézió (cohesion).==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektben csak fejlesztési tevékenységeket (mint: követelményspecifikáció, design, kódolás, tesztelés) kell megtervezni idő, költség és erőforrás szempontjából.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A “sprint review” eredménye a product backlog új változata.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha ISO 25000 szabványt alkalmazunk, a szoftverfejlesztési projektekben nem kell időt fordítani arra, hogy megértsük és elemezzük, mi a siker vagy kudarc oka.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rövid válaszidő nem minden szoftver esetében alapkövetelmény.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMM egy szervezet által készített összes szoftver minőségét értékeli.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy tevékenység teljes időjátéka az adott tevékenység legkésőbbi kezdésének és legkorábbi kezdésének különbségeként számolható ki.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver implementálása pontosan a kódolást jelenti.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A teszteljárások fejlesztése az alapvető tesztelési folyamat „Végrehajtás” fázisába tartozik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Subversion-ben update-kor változhat a repository.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis munkavégzésben a projektet indító szervezet Lean filozófiát alkalmaz.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha a kódminőséget a refaktorálás (refactoring) tevékenység hivatott növelni.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Burndown Chart az agilis projekttervezés és/vagy agilis projektkövetés eszköze.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI folytonos reprezentációja (continuous representation) a képességi szinteken (capability levels) alapul.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis projektben a tesztelők külön csoportban dolgoznak, munkájuk teljesen elkülönül a programozókétól, az objektivitás megőrzése céljából.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A polimorfizmus alkalmazásával általában csökken a leszármazott osztályok közötti csatolás (coupling).==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A sprintben csak kódolás és tesztelés történik. A tervezésre a “sprint planning” során kerül sor.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha a projekt elején van egy két hónapos időszak, amikor a felhasználói követelményeket nagyon pontosan dokumentálják.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftvertermék nem tartalmazza a felhasználói adatokat, mert azokat a felhasználók gyakran megváltoztatják.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha a „szoftvertervezés” (mint műszaki, mérnöki munka) és a „projekttervezés” (mint menedzsment feladat) élesen elkülönül egymástól.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A nem definiált láthatóságú attribútum publikusnak számít. (UML2)==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az objektum diagramon szereplő “link”-nek nincs multiplicitása. (UML2)==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A konfigurációkezelésre időt kell tervezni a projektben.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Scrum kifejezetten ellenzi, hogy a csapat kódolási szabványokat használjon.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Unit teszt megjelenik explicit módon a V-modellben.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis munkavégzésben a projektvezetői szerepkört a „Scrum master” látja el.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Konfigurációs elemeket nem csak a kód esetében, hanem a szoftverfejlesztés során végrehajtott összes tevékenység munkatermékeinek esetében azonosítani kell.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis környezetben a készülő kód méretét nem lehet becsülni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001 alapú audit a szoftverfejlesztő cég folyamatait vizsgálja.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projekt elején a követelmények teljes halmazát nagyon pontosan meghatározzák, ha az a vízesés modellt követi.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DD-path tesztelési technika követelményspecifikáción alapul.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fehér-doboz tesztelési technika követelményspecifikáción alapul.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A határérték analízis tesztelési technika követelményspecifikáción alapul.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő követelmény lehet egy repülőjegyeket árusító webes alkalmazás nem-funkcionális követelménye: A válaszidőnek mindig 10 sec alatt kell lennie.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A napi scrum meeting zártkörű, csak a csapat és a scrum master vehet rajta részt.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Garvin 5-féle definíciót adott a szoftverminőségre.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kockázatmenedzsment lényege, hogy az előre nem tervezett események előfordulására felkészüljünk, és ezáltal hatásukat minimálisra csökkentsük.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A scrum master legfőbb feladata a csapat előtt álló nehézségek, problémák elhárítása.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver magában foglalja a működéséhez szükséges eljárásokat, szabályokat.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tesztelés során készülő dokumentumokat verziókövetésnek kell alávetni.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha a projektben szigorúan követik a RUP (Rational Unified Process) előírásait az életciklusra vonatkozóan.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis környezetben a készülő kód méretét lehet Cosmic módszerrel becsülni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Projekt követés (PMC) folyamat a CMMI modellben a 2-es érettségi szinten (ML2) van.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A követelménymenedzsment egyik feladata a követelmények változásának követése.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver implementálása nem csak a kódolást jelenti.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMM érettségi szint (maturity level) kifejezi a szervezet vezetésének minőségét is.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha Scrumot alkalmazunk, nem lehet kritikus utat számolni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha Scrum-ot alkalmazunk, kötelező COSMIC módszerrel funkciópont-számolást végezni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A döntési tábla alapú tesztelési technika követelményspecifikáción alapul.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kockázatmenedzsment lényege, hogy az előre nem tervezett események előfordulását teljesen megakadályozzuk, és ezáltal hatásukat nullára csökkentsük.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A V-modellben a rendszerteszt során a teljes követelményrendszert validáljuk.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektben időt kell tervezni a mérések és elemzések végzésére is.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az aktivitás diagramon szereplő úszósávokat a konkurencia leírására használják. (UML2)==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A COSMIC agilis szoftverfejlesztési módszertan.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tényleges és az elvárt eredmények összehasonlítása az alapvető tesztelési folyamat „Végrehajtás” fázisába tartozik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GQM (Goal Question Metric) paradigma az agilis projekttervezés és/vagy projektkövetés eszköze.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kódot össze kell tudni rendelni a követelményekkel, a design elemekkel és a tesztesetekkel is.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az adott helyzetben legmegfelelőbb tesztelési technikák kiválasztása az alapvető tesztelési folyamat „Végrehajtás” fázisába tartozik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az egyenrangú szemle (Peer review) az egyetlen tesztelési technika, amelyet a CMMI modell név szerint említ a VER (Verifikáció) folyamat sajátos céljaként.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI modellben a sajátos célok (Specific Goals) és általános célok (Generic Goals) informatív elemek.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő követelmény lehet egy repülőjegyeket árusító webes alkalmazás nem-funkcionális követelménye: A beszállókártyát ki lehet nyomtatni.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A teszt összefoglaló jelentésének megírása az alapvető tesztelési folyamat „Végrehajtás” fázisába tartozik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A sprint addig tart, amíg a sprint backlogban felsorolt célkitűzéseket a csapat el nem éri.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A use-case leírás és az adatfolyamábra egyenértékű. (UML2)==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis környezetben a készülő kód méretét nem lehet mérni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Általában a szoftverfejlesztési életciklusban először a statikus tesztelés, majd a strukturális tesztelés, végül a funkcionális tesztelés technikái jutnak szerephez.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő követelmény lehet egy repülőjegyeket árusító webes alkalmazás nem-funkcionális követelménye: A lefoglalt repülőjegyet a rendszer 10 percig megőrzi, ezalatt a felhasználónak fizetnie kell. Ha nem fizet, a foglalás megszűnik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tapasztalt szoftvertervezőnek nem kell több alternatívát megvizsgálnia egy rendszer tervezése során, mert mindig a legjobbat fogja választani.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszertervezés során készülő dokumentumokat nem kell verziókövetésnek alávetni; az a fontos, hogy a legvégső verzió rendelkezésre álljon.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az UML2 szabvány definiálja a RUP (Rational Unified Process) fejlesztési módszertant is.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Scrum-ban, szerepük szerint, „Disznók”-nak nevezzük a cég felsővezetését.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az egyetlen agilis projekt menedzsment eszköz a Scrum.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tesztelés a kulcsfontosságú fejlesztések után kezdődik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Döntési tábla alapú teszt megjelenik explicit módon a V-modellben.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő követelmény lehet egy repülőjegyeket árusító webes alkalmazás nem-funkcionális követelménye: A rendszernek titkosított csatornán kommunikálnia kell a fizetésre elfogadott bankkártyákat kibocsátó bankokkal.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001 alapú audit a kód minőségét vizsgálja.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az agilis projektekben nem kell időt fordítani arra, hogy megértsük és elemezzük, mi a siker vagy kudarc oka.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftvermérnökök nem fogalmazhatnak meg funkcionális követelményeket egy szoftverre vonatkozóan; ez mindig a felhasználók feladata.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tesztesetek kialakítása az alapvető tesztelési folyamat „Végrehajtás” fázisába tartozik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha a projektben szigorúan követik a V-modell előírásait az életciklusra vonatkozóan.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha ISO 9001 szabványt alkalmazunk, a szoftverfejlesztési projektekben nem kell időt fordítani arra, hogy megértsük és elemezzük, mi a siker vagy kudarc oka.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMM egy adott szoftver termék fejlettségét, érettségét vizsgálja.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A hibák részletes dokumentálása az alapvető tesztelési folyamat „Végrehajtás” fázisába tartozik.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver az elkészült forráskódot jelenti.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy osztálynak több egymástól független ősosztálya is lehet. (UML2)==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A scrum csapatban – naponta többször cserélődő – párokban programoznak.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy cég alkalmazhatja együttesen a CMMI modellt és a TMMI (Test Maturity Model Integration) modellt.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha a szoftvertervezés szerves része a User Story/felhasználói történet/story point meghatározása.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha  előfordul, hogy naponta akár több build is készül.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jó szoftvertervező többféle alternatívát is megvizsgál egy rendszer tervezése során. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt lehet agilis, ha a projektben az érdekelt felek többféle szerepet is betölthetnek (pl. tesztelő és fejlesztő lehet ugyanaz a személy). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha ISO 12207 szabványt alkalmazunk, a szoftverfejlesztési projektekben nem kell időt fordítani arra, hogy megértsük és elemezzük, mi a siker vagy kudarc oka. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sprint közben folytonosan követik a felhasználó igényeinek változását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Continuous Integration az agilis projekttervezés és/vagy projektkövetés eszköze. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „felesleges funkciók” a szoftverben a Hét Pazarlás egyike. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha SPICE modellt alkalmazunk, a szoftverfejlesztési projektekben nem kell időt fordítani arra, hogy a kockázatokat azonosítsuk, mert ezzel a modell egy külön folyamata foglalkozik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GQM paradigma az emberi erőforrások mérésére nem alkalmazható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fehér doboz teszt megjelenik explicit módon a V-modellben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő követelmény lehet egy repülőjegyeket árusító webes alkalmazás nem-funkcionális követelménye: A rendszer 99%-os rendelkezésre állással működjön.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A következő követelmény lehet egy repülőjegyeket árusító webes alkalmazás nem-funkcionális követelménye: A repülőjegyet bankkártyával ki lehet fizetni.==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum referenciáját tartalmazó változón csak olyan metódus hívható meg, amilyen a változó statikus típusában is szerepel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Minden primitív típusnak van csomagoló (wrapper) osztálya. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Primitív típus is lehet generikus osztály template-paramétere. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy osztály lehet akkor is absztrakt, ha nincs absztrakt metódusa. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Statikus metódus nem dobhat kivételt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy metódust el lehet látni egyszerre abstract és final módosítóval is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A primitív típusokhoz tartozó csomagoló osztályok (wrapper classes) nem változtathatók (immutable). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Java generikus osztályok példányosításakor sosem lehet primitív típus a template-paraméter.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy változó dinamikus típusa nem lehet absztrakt osztály. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum notifyAll() metódusának meghívásakor a végrehajtó szál kilép az objektum monitorából.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Két interfész csak akkor valósítható meg egy osztályban, ha az interfészeknek nincsen közös metódusa. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amikor egy szál véget ér, a szálat reprezentáló objektum bármely metódusának meghívása kivételdobást erdményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy objektum wait() metódusának meghívásakor a végrehajtó szálnak nem kell az objektum monitorában tartózkodnia.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha van két szálunk, akkor a join metódusaikat tetszőleges sorrendben meghívhatjuk.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szálak képesek saját magukat közvetlenül waiting állapotból notify-jal felébreszteni.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A wait() függvény csak olyan objektumon hívható, amelyre rászinkronizáltunk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Catch blokkjában lehet újonnan létrehozott kivételt dobni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Statikus metódus nem dobhat kivételt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Abstract osztálynak lehet final metódusa. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Final metódusban használható a this változó. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Szerializálás körkörös hivatkozású adatszerkezeten (pl. gyűrű) kivételt dob. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Generikus osztály példányosításakor lehet másik generikus osztály a paraméter. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha egy szál véget ért, akkor start() metódushívással újraindítható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Konstruktornak nem lehet láthatósága. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Private tag nem szerializálódik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Statikus tag nem szerializálódik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Lehet olyan private tag, aminek többször is lehet értéket adni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Privát metódust csak privát metódusból lehet hívni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Statikus metódusban használható a this változó. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Final metódus nem módosíthatja az attribútumok értékét. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Synchronized módosítójú metódusban nem lehet wait() metódust hívni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Amikor egy szál véget ér, a szálat reprezentáló objektum bármely metódusának meghívása kivételdobást erdményez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A for (X x : c) típusú (foreach) ciklusban a c változóval referált objektum meg kell valósítsa a java.util.Collection interfészt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Primitív típus tömbje is a primitív típusok közé számít. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordulhat, hogy két szál (T1 és T2) ugyanazon objektum ugyanazon synchronized metódusát futtatva T1 T2 sorrendben lép be, de T2 T1 sorrendben lép ki. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A relációban szereplő osztályok metódusainak száma.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A leszármazott osztályok közötti csatolás (coupling). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az alternatívák (case és if szerkezetek) száma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A leszármazott osztályokon belüli kohézió (cohesion). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A sprintben csak kódolás és tesztelés történik. A tervezésre a “sprint planning” során kerül sor. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A scrum csapatban – naponta többször cserélődő – párokban programoznak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sprint közben folytonosan követik a felhasználó igényeinek változását. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A sprint addig tart, amíg a sprint backlogban felsorolt célkitűzéseket a csapat el nem éri. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Késedelemes sprint esetén a csapatot új emberekkel bővítik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A scrum master legfőbb feladata a csapat előtt álló nehézségek, problémák elhárítása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A napi scrum meeting zártkörű, csak a csapat és a scrum master vehet rajta részt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A “sprint review” eredménye a product backlog új változata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy interfészben csak operációk deklarálhatóak, attribútumok nem. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A use-case diagramon szereplő asszociációnak is van multiplicitása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy állapotdiagramnak (state chart) csak akkor lehet két vagy több végállapota, ha a modelben párhuzamos régiók vannak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A use-case leírásban szerepelhetnek az elő- és utófeltételek is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az aktor és a use-case is classifier (osztályszerű). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A use-case diagramon nem szerepelhet függőség (dependency). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szekvenciadiagramon a neg-gel jelzett dobozban (combined fragment) olyan interakciót írunk le, amely nem megengedett. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Kommunikációs diagramon nem ábrázolható a párhuzamosság. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A prekondíciók biztosítása a hívott metódus feladata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A posztkondíciók biztosítása a hívott metódus feladata.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Öröklés során a leszármazottakban a prekondíciók gyengülhetnek az őséhez képest. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Öröklés során a leszármazott invariánsai mindig megegyeznek az ős invariánsaival. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy osztály refaktorálása során módosulhat a metódusai paraméterlistája. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az öröklés alkalmazásával általában csökken a forráskódban az alternatívák (case és if szerkezetek) száma. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vízesés modell és a V-modell szekvenciális életciklus modellek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver tartalmazza a felhasználói adatokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver megjelenhet koncepciók, ügyletek vagy eljárások alakjában. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az iteratív és inkrementális fejlesztések egyik előnye, hogy a felhasználói visszajelzések viszonylag korán megjelennek a fejlesztési folyamatban. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A V-modellben a felhasználói követelményeket a rendszerteszt során teszteljük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver az elkészült forráskódot jelenti. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver magában foglalja a működéséhez szükséges eljárásokat, szabályokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI (Capabilitiy Maturity Model Integration) modellben a méréseket a 2-es érettségi szinten el kell kezdeni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A funkciópont számolás kötelező minden CMMI 3-as érettségi szinten levő cégnél. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy cégnek választani kell , hogy CMMI modellt , vagy TMMI (Test Maturity Model Integration) modellt alkalmaz. A kettő együtt nem alkalmazható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI modellben az összes fejlesztési folyamat (Engineering Processes) a 3-as érettségi szinten kötelező. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilisan dolgozó cégnél a CMMI nem alkalmazható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilisan dolgozó cégnél nem kell a becsléseket dokumentálni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „tesztvezérelt fejlesztés” során cél, hogy minden funkcióra már az implementálása előtt elkészüljenek a tesztesetek. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Scrum előírja, hogy a követelményeket kötelező a projekt elején teljeskörűen dokumentálni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A bevásárlólistának nyomtathatónak kell lennie.(Webes alkalmazás nemfunkcionális követelménye) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A bejelentkező képernyőn nem kell megadni a felhasználó keresztnevét, csak a vezetéknevét. (Webes alkalmazás nemfunkcionális követelménye) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszernek maximum 15000 felhasználót kell egyszerre kezelnie. (Webes alkalmazás nemfunkcionális követelménye) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Más jelszavát csak rendszergazda jogosultságú felhasználó tudja megváltoztatni. (Webes alkalmazás nemfunkcionális követelménye) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A válaszidőnek mindig 2 sec alatt kell lennie. (Webes alkalmazás nemfunkcionális követelménye.) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszernek PC-n, tableten és Androidot használó okostelefonon is működnie kell. (Webes alkalmazás nemfunkcionális követelménye) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszernek a hét minden napján, 0-24 óra között működnie kell. (Webes alkalmazás nemfunkcionális követelménye) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszernek 1 órán belül visszaállíthatónak kell lennie. (Webes alkalmazás nemfunkcionális követelménye) ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Előfordul, hogy naponta akár több build is készül. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektben érdekelt felek vagy „Disznók”, vagy „Csirkék”. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektben szigorúan követik a V-modell előírásait az életciklusra vonatkozóan. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Azért, hogy a csapattagok koncentrálni tudjanak szakmai feladataikra, csak maximum havi 1 projektmegbeszélést tartanak.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projekt előrehaladását a Kanban Board-ról készült fotókkal dokumentálják. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „szoftvertervezés” (mint műszaki, mérnöki munka) és &amp;quot;projekttervezés&amp;quot; (mint menedzsment feladat) élesen elkülönül egymástól. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kódminőséget a refaktorálás (refactoring) tevékenység hivatott növelni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftvertervezés szerves része a User Story / felhasználói történet / story point meghatározása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis szoftverfejlesztésnél előfordulhat, hogy a projektben az érdekelt felek többféle szerepet is betölthetnek (pl. tesztelő és fejlesztő lehet ugyanaz a személy). ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver minőségét pontosan a kód jó minősége jelenti.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „félig kész munka” a szoftverben a Hét Pazarlás egyike. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A követelmények modellezésének hármas csoportosítása (IREB szerint): adat, viselkedés, funkcionalitás.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis környezetben minden projektben szigorúan követik a V-modell előírásait az életciklusra vonatkozóan. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy cég alkalmazhatja együttesen az Automotive SPICE modellt és a GQM paradigmát. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis környezetben a kódot nem kell kommentezni, mert a refaktorálás során úgyis változni fog. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI modell alkalmazása során elfogadható, hogy a projekt előrehaladását a Kanban Board-ról készült fotókkal dokumentálják.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A keresés egy ténylegesen létező egyeztetési technika a követelmények meghatározása során. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A moderálás egy ténylegesen létező egyeztetési technika a követelmények meghatározása során. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tanonckodás egy ténylegesen létező egyeztetési technika a követelmények meghatározása során. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tanúsítás egy ténylegesen létező egyeztetési technika a követelmények meghatározása során. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ekvivalencia osztály alapú tesztelés segítségével szeretnénk biztosítani, hogy a tesztelésünk „teljes”. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ekvivalencia osztály alapú tesztelés jellemzője, hogy független változókat feltételez. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ekvivalencia osztály alapú tesztelés alkalmazásakor ismernünk kell a program struktúráját. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ekvivalencia osztály alapú tesztelés segítségével szeretnénk elkerülni a redundáns adatokkal való tesztelést. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A követelményeket a kódban is pontosan be kell tudni azonosítani. Ennek egyik módja, hogy a kódrészletekbe kommentként beírjuk a vonatkozó követelményeket. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A vízesés modell és a V -modell iteratív életciklus modellek.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO/IEC 12207 szabvány semmilyen életciklus modellt nem ír le. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftvertermék minőségét nem lehet egységesen meghatározni; minőségi profilt kell kialakítani az egyes esetek sajátosságait figyelembe véve. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IREB (International Requirements Engineering Board) szerint a követelmények modellezésének hármas csoportosítása: adat, viselkedés, funkcionalitás.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az iteratív és inkrementális fejlesztések hátránya, hogy a felhasználói visszajelzések későn jelennek meg a fejlesztési folyamatban. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „félig kész munka” a szoftverfejlesztésben a Hét Pazarlás egyike. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A folyamatos rendelkezésre állás minden szoftver esetében alapkövetelmény. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha SPICE modellt alkalmazunk, nekünk kell kiválasztani, hogy mely folyamatok képességi szintjét szeretnénk fejleszteni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GQM paradigma a kód minőségének mérésére nem alkalmazható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy cég alkalmazhatja együttesen a CMMI modellt és az ISO 9001 szabványt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001 alapú audit a szoftverfejlesztő cég szoftvertermékeit vizsgálja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kockázatmenedzsment lényege, hogy a megjelenő problémákat felmerülésük után a lehető legrövidebb időn belül megoldjuk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha Scrum-ot alkalmazunk, a kód méretét COSMIC módszerrel lehet becsülni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektvezetőnek nem kell követnie a készülő kód méretét, mert ez a fejlesztők dolga. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A V-modellben megjelenik a stressz teszt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A V-modellben megjelenik a dinamikus teszt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A V-modellben megjelenik a peer review. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A V-modellben megjelenik a béta teszt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A V-modellben megjelenik a regressziós teszt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A V-modellben megjelenik az integrációs teszt. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Burndown Chart tipikus agilis projekttervezési és követési eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A COSMIC projekttervezési és követési eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Planning Joker projekttervezési és követési eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Kanban Boardról készült fotók egy projekttervezési és követési eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A csapat sebessége projekttervezési és követési eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TSP projekttervezési és követési eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Continous Integration projekttervezési és követési eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A DoD (Definition of Done) projekttervezési és követési eszköz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Garvin ötféle szoftverminőségi definíciója között van termék alapú és folyamat alapú definíció is. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 25000 szabványcsalád a szoftvertermék minőségével foglalkozik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A strukturális tesztelés esetében a teszt eseteket a követelmények alapján hozzuk létre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TSP-t alkalmazó csapat minden tagja PSP szerint dolgozik.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A TSP-t alkalmazó csapat minden tagja CMMI szerint dolgozik.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „feladatok váltogatása” a szoftverfejlesztésben a Hét Pazarlás egyike. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az EF (Experience Factory) a QIP (Quality Improvement Pradigm) egyik eszköze. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha SPICE modellt alkalmazunk, nekünk kell kiválasztani, hogy mely folyamatok képességi szintjét szeretnénk fejleszteni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis projektekben a tesztelést nem kell megtervezni, mert a tesztelők tapasztalat alapján gyorsabban le tudják futtatni a teszteket. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001 szabvány kiemelten foglalkozik a cégnél végzett mérésekkel és elemzésekkel. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 12207 alapú audit a szoftverfejlesztő cég szoftvertermékeit vizsgálja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kockázatmenedzsment célja, hogy a kockázatokat azonosítva előfordulási valószínűségüket nullára csökkentsük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha Scrum-ot alkalmazunk,a kód méretét kötelezően IFPUG módszerrel kell mérni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektvezetőnek nem kell követnie a készülő kód méretét, mert ez a fejlesztők dolga. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A verifikáció explicit módon megjelenik a CMMI modellben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A dinamikus teszt explicit módon megjelenik a CMMI modellben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A peer review explicit módon megjelenik a CMMI modellben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A validáció explicit módon megjelenik a CMMI modellben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A regressziós teszt explicit módon megjelenik a CMMI modellben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A progressziós teszt explicit módon megjelenik a CMMI modellben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A struktúrális teszt explicit módon megjelenik a CMMI modellben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az uni teszt explicit módon megjelenik a CMMI modellben. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GQM (Goal-Question-Metric) a QIP (Quality Improvement Pradigm) egyik eszköze. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha CMMI modellt alkalmazunk, a cég érettségi szintjét és a folyamatok képességi szintjét is vizsgálnunk kell. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis projektekben a követelményeket User Story / Story Point formájában szokás dokumentálni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001 szabvány előírja, hogy a cégnek regressziós tesztelést kell végeznie. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 15504 alapú audit a szoftverfejlesztő cég szoftvertermékeit vizsgálja. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kockázatmenedzsment célja, hogy a kockázatokat azonosítva előfordulási valószínűségüket minimálisra csökkentsük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Scrum szerint a cég vezetői „Csirkék”.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektvezetőnek nem kell követnie a készülő kód méretét, mert ez a fejlesztők dolga. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Folyamatos integráció (Continuous integration) történik, ehhez automatizált eszközkészletet használnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projekt elején a követelmények teljes halmazát nagyon pontosan meghatározzák. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A készítendő rendszer bonyolultságát Planning Poker módszerrel becsülik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tesztelés RUP módszerrel történik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektkövetés egyik eszköze a ProjektCsapat sebességének (Team Velocity) mérése. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektvezetői szerepkört a „Scrum master” látja el. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Csak kéthetente tartanak projekt megbeszéléseket, hogy a fejlesztők munkáját ne szakítsák meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektet indító szervezet Lean filozófiát alkalmaz. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001 szabvány és a CMMI modell együttesen is alkalmazható egy szoftvercégnél. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RUP agilis szoftverfejlesztési életciklus modell. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 25000 szabványcsalád a szoftverfejlesztési folyamat minőségével foglalkozik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jó szoftver esetében a rövid válaszidő és a folyamatos rendelkezésre állás mindig alapkövetelmény. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az IREB (International Requirements Engineering Board) szerint a követelmények modellezésének hármas csoportosítása: adat, viselkedés, funkcionalitás. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 12207 szabvány semmilyen életciklus modellt nem ír le. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha SPICE modellt alkalmazunk, nekünk kell kiválasztani, hogy mely folyamatok képességi szintjét szeretnénk fejleszteni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver jó minősége pontosan a jó teszteléssel biztosítható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A “projekt terv” pontosan a tevékenységek hálódiagramját vagy sávdiagramját jelenti. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis szoftvertervezés szerves része a User Story / felhasználói történet / Story Point meghatározása. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis projektekben a tesztelést nem kell megtervezni, mert a tesztelők tapasztalat alapján gyorsabban le tudják futtatni a teszteket. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tesztelés pontosan a hibakeresést és hibajavítást jelenti. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A kockázatmenedzsment célja, hogy a kockázatokat azonosítva előfordulási valószínűségüket nullára csökkentsük. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha Scrumot alkalmazunk, a kód méretét kötelezően IFPUG módszerrel kell mérni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projektvezetőnek nem kell követnie a készülő kód méretét, mert ez a fejlesztők dolga. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A tesztelési folyamatokat leíró TMMi modell szerkezete teljesen megegyezik a CMMI modell szerkezetével. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Határérték tesztelés esetében a teszt eseteket a kód belső szerkezete alapján hozzuk létre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Peer review egy dinamikus tesztelési technika, amelyik a CMMI modellben is megjelenik. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Fehér doboz tesztelési technikát agilis fejlesztés esetében nem lehet alkalmazni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A strukturális tesztelés előnye, hogy pontos méréseket tesz lehetővé a teszt lefedettséggel kapcsolatban. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RUP szekvenciális szoftverfejlesztési módszertan. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A teszt eseteknek tartalmazniuk kell a teszt végrehajtása során kapott kimenő adatokat.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A SPICE modell 6 képességi szintet határoz meg egy folyamat esetében. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Scrum szekvenciális szoftverfejlesztési életciklus modell. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A „féregírtó paradoxon” a „Hét Pazarlás” egyike. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A jó szoftver esetében a rövid válaszidő és a megfelelő felhasználói dokumentáció mindig alapkövetelmény. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftvermérnökök nem fogalmazhatnak meg funkcionális követelményeket egy szoftverre vonatkozóan; ez mindig a felhasználók feladata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az ISO 9001 szabvány és a TMMi modell együttesen is alkalmazható egy agilisan működő szoftvercégnél. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A CMMI modellben 5-ös érettségi szinten az összes , 5-ös érettségi szinten kötelező folyamatnak legalább 5-ös képességi szintűnek kell lennie.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver jó minősége pontosan a jó és rendszeres auditokkal biztosítható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A “tesztelési terv” pontosan a tesztesetek leírását jelenti. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis projektben Burn Down Chart-tal lehet a projekt előrehaladását követni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis projektekben a tesztelést nem kell megtervezni, mert a tesztelők tapasztalat alapján gyorsabban le tudják futtatni a teszteket.  ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Nem megengedhető a CMMI modell szerint, hogy a projekt előrehaladását Kanban Boardról készített fotókkal dokumentálják. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A sikeres teszt eseteket nem szükséges dokumentálni, ha agilisan dolgozunk. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A mérséklés, a megegyezés, a csökkentés és az elkerülés lehetséges intézkedések a kockázat elhárítására. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha Scrum-ot alkalmazunk, a kód méretét nem lehet COSMIC módszerrel mérni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A SPICE modell 6 érettségi szintet határoz meg egy szoftverfejlesztő cég számára, 0-tól 5-ig, így a szoftverfejlesztő cégek érettsége összemérhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Ha Scrum-ot alkalmazunk, a kód méretét COSMIC módszerrel kell mérni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A PRINCE a RUP továbbfejlesztett változata. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A GQM paradigma tesztelési folyamatok mérésére nem alkalmazható. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Strukturális tesztelés esetében a teszt eseteket a kód belső szerkezete alapján hozzuk létre. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Peer Review statikus tesztelési technika. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A rendszertervezés során alapvetően a rendszer statikus és dinamikus nézetét írjuk le. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Egy projekt hálódiagramjában a kritikus úton azok a tevékenységek helyezkednek el, amelyeknek teljes időjátéka nem 0. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Konfigurációs elemeket nemcsak a kódra, hanem a szoftverfejlesztési projekt során készülő összes munkatermékre azonosítani kell. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A SPICE modell 6 érettségi szintet határoz meg egy szoftverfejlesztő cég számára, 0-tól 5-ig, így a szoftverfejlesztő cégek érettsége összemérhető. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis projektben a követelményeket a kódban nem kell tudni beazonosítani, mert a követelmények gyakran változnak. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Tapasztalt rendszertervezőknek a design (rendszertervezés) során nemkell megvizsgálni, hogy milyen architektúra stílusokat, mintákat lehetnealkalmazni, mert tapasztalataik alapján eleve a legjobbat fogjákválasztani. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RUP nem agilis fejlesztési módszertan. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Követelménymenedzsment (REQM) folyamat a CMMI modell 4-esérettségi szintjén (ML4) jelenik meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projekt tervében a kritikus úton azok a tevékenységek foglalnak helyet, amelyeknek teljes időjátéka nem egyenlő 0-val. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projekt olyan tevékenységsorozat, amely nem korlátos (többek között) a minőségre vonatkozóan. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Extreme Programming szerinti életciklusban a User Story központi helyen van. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az útvonal alapú tesztelés fehérdoboz tesztelési technika. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projekt tervben a kritikus úton levő tevékenységek hossza nem változtatható meg anélkül, hogy ez a projekt teljes átfutását befolyásolná. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Az Extreme Programming szerinti életciklusban a User Story-val nem kell foglalkozni. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A szoftver tesztelése nem csak a kód futtatását jelenti. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Agilis fejlesztés esetében semmit sem kell dokumentálni, lényeg, hogy a kód legyen minél előbb kész. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A Projekt tervezés (PPL) folyamat a CMMI modell 3-as érettségi szintjén jelenik meg. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A fehérdoboz tesztelés alapja az UML diagramok. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A RUP nem tartalmaz projektirányítási eljárásokat. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projekt olyan tevékenységsorozat, amely korlátos (többek között) a készülő szoftver válaszidejére vonatkozóan. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=2|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A projekt olyan tevékenységsorozat, amely korlátos (többek között) a minőségre vonatkozóan. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== A SPICE modell szoftverfolyamatokra határoz meg képességi szinteket, 0-tól 5-ig. ==&lt;br /&gt;
{{kvízkérdés|típus=egy|válasz=1|pontozás=-}}&lt;br /&gt;
# Igaz&lt;br /&gt;
# Hamis&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
{{Vissza|Szoftvertechnológia}}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Sütheö István</name></author>
	</entry>
</feed>